TARTALOM

Géptörésbiztosítás feltételei

2010

TARTALOM

I. Géptörésbiztosítások általános feltétele (2010) 2

II. Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosításának feltétele (2010) 13

III. Géptörésbiztosítások betöréses lopás és rablás biztosításának feltétele (2010) 17

IV. Géptörésbiztosítások vagyonvédelmi előírásai (2010) 19

V. Géptörésbiztosítások feltétele (2010) 29

I. GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (2010)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek

– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító technikai biztosítási szerző- déseire általánosan érvényesek.

A jelen feltételben nem érintett kérdésekben a vonatkozó feltételek, illetőleg a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Jelen feltétel a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) alapján ügyféltájékoztatónak is minősül, továbbá ügyféltájékoz- tatónak is minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek)- ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint

– a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított vagyontárgy(ak)ban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, valamint a vonatkozó biztosítások feltételei tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. Biztosított, szerződő

A vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásá- ban érdekelt személy kötheti meg (a továbbiakban: biz- tosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (továbbiakban: szerződő).

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megálla- podásával jön létre.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő/biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása napjára visszamenő hatállyal jön lét- re, az ajánlattal egyező tartalommal.

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.4. Ha a biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tarto- zik helytállni.

3. A biztosítási szerződés tartama

3.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy ha- tározatlan időtartamú.

3.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tarta- mon belül a biztosítási időszak egy év.

3.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

3.4. A biztosítási szerződés felmondható még a szerző- dő fél részről a biztosítók közötti állományátruházás (Bit. 93-95. §) esetén, a szerződésállományt át- vevő biztosító által az átadás tényéről küldött ér- tesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül, írásban. A felmondási idő ebben az esetben is 30 nap. Ez a szabály alkalmazandó a biztosítók egye- sülése, beolvadása, szétválása esetén.

4. A biztosítási díj megfizetése, kockázatvi selés

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor ese- dékes, de a felek megállapodhatnak részletfi- zetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján ese- dékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet pos- tai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a bizto- sító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

4.4. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.5. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

4.6. A biztosító kockázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerin- ti első díj vagy díjelőleg a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kocká- zatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik, amely napon a szerző- dő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a biztosító erre halasztást adott.

4.7. A biztosító kockázatviselésének megkezdődé- sét követően esedékes díjak esetében, ha a szerződő a biztosítási díjat annak esedékessé- gétől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, akkor a biztosító kockázatviselése az esedé- kességtől számított 30. napig tart.

5. A szerződés megszűnése, díjfizetés elmu lasztásának következménye, a szerződés újra érvénybe helyezése

5.1. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette.

A biztosító a szerződés megszűnésének és a bí- rósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj megfizetésének esedékességétől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésé- vel a szerződőt írásban a fizetésre felszólítja.

5.2. Ha a biztosító a szerződés – díjnemfizetés – mi- atti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szer- ződés újból hatályba lép. A biztosító kockázatvi- selése a hátralékos díj befizetést követő nap 0. órájától lép hatályba.

5.3. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon hónap utolsó napjával akkor is megszűnik, illetve nem lép hatályba, amikor a szerződőnek/ biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik (érdekmúlás), valamint ha a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Ezekben az esetekben a biztosítót a megszűnés hónapjának utolsó napjáig járó díj illeti meg.

6. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

6.1. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatá- lya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

6.2. A kockázatviselés területi hatálya a biztosított ál- tal megjelölt, Magyarországon belüli telephelyek. A területi hatály külön megállapodással külföldön levő magyar érdekeltségekre is kiterjeszthető.

7. A vagyontárgyak köre

7.1. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak körét az egyes technikai biztosítások szakmai feltételei tartal- mazzák.

Ezek a következők:

– Géptörésbiztosítás feltétele (2010) 2. pont

7.2. Nem biztosított vagyontárgyak

A nem biztosított vagyontárgyak körét az egyes technikai biztosítások szakmai feltételei tartal- mazzák.

Ezek a következők:

– Géptörésbiztosítás feltétele (2010) 2. pont

8. A biztosítási összeg és biztosítási díj

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított határozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása a biztosítási szer- ződésben tételesen felsorolt vagyontárgyakra megjelölt összeghatárig áll fenn.

8.3. A biztosítási összeg a biztosított vagyontár- gyaknak a kárnapon érvényes utánpótlási, újra- beszerzési költsége, beleértve a fuvar (kivéve légifuvar), a vám és a szerelés költségeit.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biz- tosított vagyontárgy új értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege megha- ladja a vagyontárgy új értékét, akkor a vagyon- tárgy új értéket meghaladó részében a biztosí- tási összegre vonatkozó megállapodás semmis. (Túlbiztosítás.)

8.6. A biztosítási ajánlat és annak mellékletei tartal- mazza a biztosítandó vagyontárgyak biztosítási összegét. Egyedi vagyontárgyak biztosítása esetén külön listát kell mellékelni.

8.7. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal bármikor kezdeményezheti.

8.8. A biztosítási díj a biztosítási összeg, a díjtétel és a módosító tényezők szorzata.

8.9. A biztosítási összeg változása maga után von- hatja a biztosítási díj változását is.

8.10. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjak megváltozta- tását is kezdeményezheti.

8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval az értékkövetés mér- tékével változik. A módosítás alapját az egyes technikai biztosítások (géptörésbiztosítás, elektromos berendezés biztosítás) vonatkozó feltételében meghatározott értékkövető inde- xek képezik.

A biztosító az évforduló előtt 60 nappal írásban értesíti a szerződőt az értékkövetéssel megvál- tozott biztosítási összegről és díjról. Amennyi- ben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor az értékkövető levél kézhezvételét kö- vető 15 napon belül értesítheti a biztosítót erről a döntéséről. Ebben az esetben a szerződés biztosítási összege és díja is a régi marad.

8.12. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy előgondoskodási (tartalék) biztosítási összeget

határoznak meg, amit a szerződésben külön fel kell tüntetni. Ezáltal a biztosító kártérítésének felső határát – külön díj megfizetése esetén – az egyes vagyoncsoportokra megállapított tar- talék biztosítási összeggel megnövelt biztosítá- si összeg képezi.

A tartalék biztosítási összeg műszaki és egyéb berendezések, felszerelések, gépek esetében az új beszerzésekre, helyreállításokra, cserékre határozható meg. A tartalék biztosítási összeg a biztosítási szerződés szerinti vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig terjedhet, és az egyes vagyoncsoportokra külön-külön kell meghatározni.

8.13. A szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy járulékos költségként külön biztosítási összeget határoznak meg a biztosítási szerződés szerin- ti biztosítási események bekövetkezése során felmerülő, a károk súlyosbodásának megaka- dályozását vagy hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések jelen feltétel 10.5.1. pont szerinti költségeinek fedezésére.

A járulékos költség biztosítási összege a bizto- sítási szerződés szerinti biztosítási összeg 10%- áig terjedhet.Ebben az esetben a biztosítási ösz- szeget a szerződésben külön fel kell tüntetni.

9. Önrészesedés

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés ha- tálya alatt bekövetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A biztosító szolgáltatásának szabályai

10.1. A biztosító a károkat eseményenként és bizto- sítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg postai vagy banki átutalással – a Magyarországon mindenkor ér- vényes belföldi fizetőeszközben -, figyelembe véve, hogy az egyes vagyoncsoportok milyen értéken vannak biztosítva.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik. Ameny- nyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3. A biztosítási összeg kimerülése esetén, de újabb kár bekövetkezése előtt ill. ha még nem merült ki, és már történt szolgáltatás, ezekben az esetekben a felek közös megegyezéssel megállapodhatnak a biztosítási összeg újrafel- töltésében, ennek hiányában a biztosító kocká- zatviselése az adott biztosítási időszak hátralé- vő részére megszűnik.

10.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal-

miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alap- xxx xxxxxxxxx kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.5. Biztosítási események okozta károk térítése

A biztosítási események bekövetkeztekor a biz- tosító a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelő- en a következők szerint nyújt szolgáltatást:

10.5.1. Ha a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy új értékénél alacsonyabb, a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban té- ríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a biztosított vagyontárgy új értékéhez.

10.5.2. A biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító a vagyontárgynak köz- vetlenül a kárt megelőző teljes káridőponti avult értékét téríti meg.

10.5.3. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradvá- nyok értékét a biztosító levonja.

10.5.4. A biztosított vagyontárgyak részleges kára ese- tén a biztosító a káridőponti állapotnak megfele- lő javítási vagy helyreállítási költségeit fedezi.

10.5.5. Ha a helyreállítás eltér a kárkori állapottól, a térí- tés alapja a káridőponti állapot kalkulált helyre- állítási költsége.

10.5.6. Ha a helyreállítás vagy javítás az új érték emel- kedésével jár, akkor a biztosító az értékemelke- dés arányában csökkenti a térítés összegét.

10.5.7. A befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen fel- merült beruházási költségek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előál- lítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költség- térítések

10.6.1. A biztosító egyéb megállapodás hiányában – a biztosítási összegen belül – az adott vagyon- tárgycsoportra feladott biztosítási összeg 10%- áig, de legfeljebb a kifizetett kárösszeg nagy- ságáig megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontár- gyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a követke- zők szerint:

– az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

– a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, ame- lyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszámításra – a kár- helyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a fel nem használható marad- ványoknak a legközelebbi és hivatalosan enge- délyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolat- ban merültek fel,

– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló in- tézkedések következtében felmerült költsé- geket, amelyek a károsodott vagyontárgy el- szállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges ható- sági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

– a kár megállapítására és rendezésére vonat- kozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásá- val történt,

– a helyreállítással (nem utánpótlással) kap- csolatos tervezési és szakértői költségeket,

– a takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvá- sával, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel,

– a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszámolása/helyreállítása során be- rendezések le- vagy visszaszerelésével kap- csolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem ve- zettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkárosodást.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak in- dokolt esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának több- letköltségeit.

11. A biztosítással nem fedezett károk

11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amely nem biztosított vagy biztosításból ki- zárt vagyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl.: büntetés, kötbér, bírság, kamat) jelent- kezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan ér- tékcsökkenéséből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyá- solja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozékainak eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) amennyiben – egészben vagy részben – az épületek, építmények, gépek, berendezé- sek avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy a létesítési és üzemel- tetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

11.2. Nem téríti meg a biztosító:

Bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amely- nek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a követ- kező eseményekkel:

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károk, a kö- vetkezményi károk, így például az üzemszü- netből eredő termeléskiesés,

c) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredő károk,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos károk,

e) a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biztosítással már fedezett károk,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentáci- ók, tervek, szellemi termékek újraelőállítási és rögzítési költsége,

g) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), pol- gárháború, bármilyen jellegű háborús csele- kedet, invázió, fegyveres felkelés,

– belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk,

– elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosí- tás,

– hadijog, rendkívüli állapot,

h) az adatokban vagy szoftverekben keletke- zett károk, különös tekintettel az adatoknak, szoftvereknek vagy számítógépes progra- moknak az eredeti felépítés törlése, elrom- lása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozására, valamint az ebből származó üzemszünetből eredő károkra,

– az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok funkciójának, rendelkezésre állásának, használhatóságának vagy hoz- záférhetőségének korlátozásából eredő károk és az ezek által eredményezett üzemszünetből származó károk,

i) a terrorizmus bármilyen formájával össze- függésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közre- hatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatáro- zott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkez- tében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével való- sult-e meg –, melyet önállóan, vagy egy bizonyos szerve- zet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajtanak vég- re, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja,

vagy

• amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon va- gyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak,

vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelő- zésére, vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A felek együttműködése

12.1. A szerződő/biztosított kötelezettségei

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő/biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító ké- résére – a biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a biz- tosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körül- mények változását a szerződő/biztosított hala- déktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési köte- lezettség alá tartozó főbb változások többek között:

– a szerződésben rögzített adatok megváltozása,

– vagyonérték-változás,

– a tevékenység jellegének megváltozása,

– új alaptevékenységet folytató üzem vagy lé- tesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

– a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

– épületszerkezet, üzem, műhely átalakítása, technológia módosítása,

– a kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszeré- nek módosulása,

– új üzem, telep létesítése, új vagyontárgy be- szerzése,

– az üzemek, berendezések legalább három- havi időtartamra történő – nem idényszerű

– leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

– az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbeadása,

– a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítása,

– a jelen szerződés alapján biztosított vagyon- tárgyakra további biztosítás megkötése, stb.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére kö- teles a változásra vonatkozó módosított, illető- leg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

• A szerződő/biztosított vagy meghatalmazott ja a biztosítási eseményt azonnal, de legfel- jebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köte- les a biztosítónak bejelenteni. Telefonos be- jelentés esetén a biztosító kérheti a bejelen- tés írásos megerősítését is.

• Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan ok- iratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszo- nyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szük- ségesek.

• A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

– a károsodott vagyontárgyak megnevezé- sét, helyét, becsült értékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kár- térítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatást,

– a biztosító által kért minden egyéb, a kárrendezés lefolytatásához szükséges dokumentum, amely megtalálható a Gép- törésbiztosítások feltétele (2010) 1. szá- mú mellékletében.

– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefon- számát,

– valamint valamennyi egyéb lényeges infor- mációt.

• Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rablás, tűz stb.) igényli, az illetékes ha- tóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesíteni kell.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk meg- előzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradék- talanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

– A szerződő/biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.

– A szerződő/biztosított a biztosítási esemény helyszínét a káreseményt követő 5 napon belül, illetve, a biztosítói kárszemle megkez- déséig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.

A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhíté- sére, és a tervet a biztosítóval egyeztetheti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdasá- gosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többlet- költségeket a biztosító nem téríti.

12.2. A biztosító kötelezettségei

12.2.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A biztosító késedelmes szol- gáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizeté- sére köteles.

12.2.2. A térítési összeg a térítés alapjául szolgáló utol- só okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

12.2.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A biztosító mentesülése és vissza követelési joga

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás bejelentési kötelezettségének megsértése ese- tén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tar- totta be, és a károk ezzel összefüggésben kelet- keztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biz-

tosítási esemény bekövetkezését a 12.1.3. pont- ban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, fel- téve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben is, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

– a biztosított, illetőleg a szerződő fél,

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

– a biztosítottnak a szabályzataiban megállapí- tott munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai,

– a biztosított jogi személynek a szabályzatai- ban meghatározott tagjai vagy szervei

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

13.5. E szerződés szerint súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül többek között, ha az előző be- kezdésben meghatározott személy

– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb előírás- ban meghatározott személyi és tárgyi feltéte- lek hiányában végezte,

– a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az ál- lapotával összefüggésben okozta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta.

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés ere- jéig a biztosítónak visszafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi enged- mény alapján megnyíló visszkeresetének ér- vényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igé- nyéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

14. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján

14.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő – a biztosító, viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosí- tási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a bizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

14.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a következő bekezdésé- ben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a bizto- sításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult ke- zelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerződés megkötéséhez, módosításá- hoz, állományban tartásához, a biztosítási szer- ződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatáro- zott egyéb cél lehet.

14.3. Az előző pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biz- tosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végez- het. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügy- felet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

14.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha törvény másként nem rendelke- zik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szerveze- tek Állami Felügyeletével (Felügyelet),

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseleté- vel, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsola- tos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. Tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt egész- ségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilván- tartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelező- vel, az Információs Központtal, a Kártalaní- tási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos

kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási ada- taihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biz- tossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus- malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) be- kezdésében szabályozott esetekben a bizto- sítóval,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besoro- lás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besoro- lásra nézve a rendeletben szabályozott ese- tekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n),

r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megje- lölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

14.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.

14.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr- főkapitányság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföl- di bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése telje- sítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a

megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő ál- tal aláírt titoktartási záradékot.

14.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

14.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö- zötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása,

d) a 2003. évi LX. tv. nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Az e pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

14.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

14.12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő

adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket ki- elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

14.13. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet addig, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

14.14. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biz- tosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalko- zás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

14.15. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudni valók a Bit. rendelkezései alapján

15.1. A biztosító (e pont alkalmazásában a további- akban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, tele- faxon, elektronikus levélben) közölhesse.

15.2. A szolgáltató

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatar- tási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

15.3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szol- gáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn be- lüli hívásfogadást és ügyintézést.

15.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szol- gáltató és az ügyfél közötti telefonos kommuni- kációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hang- felvétel visszahallgatását, továbbá térítésmente- sen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvé- telről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

15.5. A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 15.6. be- kezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, tele- fonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek

– a 15.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vo- natkozó rendelkezések szerint jár el.

15.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személye- sen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

15.7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz köz- lését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

15.8. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató vála- szában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy pa- naszával – annak jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (1013 Buda- pest, Krisztina krt. 39.), vagy a békéltető tes- tületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a békéltető testületnek a le- velezési címét.

15.9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt a Pénzügyi Szerveze- tek Állami Felügyeletének kérésére bemutatja.

15.10. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyás) eljárás keretében lehetséges.

A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panasza- ival foglakozó központi szerv:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

E-mail: xxxx@xxxxxx.xx

Telefon: 00 00 000 000

Fax: 00 0 000 0000

xxx.xxxxxx.xx

A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetőségeit (irodá- inak, partnereinek, és a Contact Center elérhetőségeit) megtekintheti a honlapunkon a „Kapcsolat” címszó alatt (xxxx://xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx.xxx x)

Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biz- tosító Zrt. felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf: 777. Központi telefon: (00-0) 0000 000

Központi fax: (00-0) 0000 000 E-mail: xxxxx@xxxxx.xx

PSZÁF Ügyfélszolgálat:

Telefon: 00 00 000 000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

A fentiek mellett fogyasztói panaszokkal foglalkozik to- vábbá a területi gazdasági kamarák mellett működő bé- kéltető testületek. A fogyasztói jogviták rendezése fenti- eken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében is lehetséges.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévü- lési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított egy év.

16.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.

16.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, be- folyásoló körülményeket és a szerződő/biztosí- tott által szolgáltatott adatok helyességét a hely- színen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

A biztosító a kockázatviselés szempontjából lé- nyeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

16.4. Ha a felek a feltételekben rögzített feltételektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rög- zíteni.

16.5. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoz- tató alapján létrejövő biztosítási szerződések- ben nem szabályozott kérdésekben – ideértve a szerződés alapján való igényérvényesítést, és a szerződéssel kapcsolatos esetleges jogviták elbírálását –, a Polgári Törvénykönyv, a bizto- sítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény rendelkezései, illetve a

mindenkor hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

16.6. A jelen biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a szemé- lyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatatás megha- tározásánál az általános forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonat- kozó szabályai is irányadóak.

16.7. Az esetleges jogviták rendezésére hatáskörtől függően a Budai Központi Kerületi Bíróság, il- letve a Heves Megyei Bíróság kizárólagosan illetékes.

16.8. Társaságunk adatai:

SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Adószám: 10828704-2-44

KSH Száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbí- róságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt.

II. GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK TŰZ- ÉS ELEMI KÁR BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázat- viselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) nem téríti meg.

Jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a szerző- désben és annak mellékleteiben, a Géptörésbiztosítások általános feltételében (2010) rögzítettek az irányadóak.

1. Biztosítási események

1.1. Alapfedezet

Az alapfedezet keretében az alábbi biztosítási esemé- nyek által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

1.1.1. Tűz

Jelen feltétel szerint tűzbiztosítási esemény alatt olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényje- lenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott ke- letkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes.

A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a károkat, amelyek

túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása).

Abban az esetben, ha a b), c) és az e) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.1.2. Villámcsapás

A villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási esemény- nek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsa- pás gyújtó, égető, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontárgyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapáskárként, ha

a) az az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) az a villámcsapás indukciós hatása, túlfe- szültség, illetve feszültségingadozás miatt,

c) az elektromos hálózatban túlfeszültség, illet- ve feszültségingadozás miatt

következett be.

1.1.3. Robbanás, összeroppanás

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befül- ledés, pörkölődés, izzás, szín- és alakvál- tozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz- biztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt ke- letkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt ká- rosodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak ki- tett vagyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasz- tókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek,

d) a tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés- ből származnak,

e) a biztosított elektromos gépekben, készülé- kekben vagy berendezésekben az elektro- mos áram hatására keletkeztek (pl. túláram,

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biz- tosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hang- hatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt kelet- keznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskár- ként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakí- tókban a már meglévő vagy keletkező gáznyo- más miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechani- kus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, cső- törés, törés) következtében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt kelet- keznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkeztek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csőveze- ték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

1.1.4. Légi jármű lezuhanása

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kárként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/épít- ményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

1.2. Kibővített fedezet

Kibővített fedezet kizárólag az Alapfedezet mellé választ- ható. A kibővített fedezet keretében az alábbi biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk biztosítottak:

1.2.1. Vihar

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minő- sül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Vihar- kárnak kell tekinteni ezenfelül a viharral egyidejűleg az épületbe bejutó csapadék által okozott károkat is.

1.2.2. Felhőszakadás

Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagymennyiségű (min 0,5 mm/ perc) csapadékvíz zúdul le.

Felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló, nagymennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rend- szeresen karbantartott vízelvezető rendszer elégtelensége folytán elöntéssel a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.2.3. Jégverés

Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csa- padék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.

1.2.4. Hónyomás

Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak a biztosított vagyon- tárgyakra gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni a bizto- sított vagyontárgyak helyesen méretezett, kivitelezett és karbantartott burkolatainak vagy azok részeinek sérülé-

se, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.2.5. Árvíz

Jelen feltétel szempontjából árvízkárnak minősül és meg- téríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket az élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és védművel el- látott mesterséges csatornák, valamint mesterséges ta- vak (víztározók) áradása a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel okoz, ha a védművet (árvíz-, belvízvédelmi gá- tat) áttörte vagy átlépte.

Nem biztosítottak

– a hullámtérben (a felszíni élő vizek ármente- sített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság által annak minősített terület) bekövetkező károk,

– árvízvédelmi műtárggyal nem védett terület- ről átfolyó víz által okozott károk,

– a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményben, árkokban, egyéb vízügyi lé- tesítményben, műtárgyban, öntözőberende- zésekben bekövetkezett károk,

– árvízvédelmi töltés védett oldalán a belvíz, buzgár, fakadóvíz és a talajvíz által okozott károk,

– az árvíz-megelőzéssel, -mentéssel össze- függésben keletkező egyéb károk (pl. gát- robbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károk).

A biztosító 30 napos halasztott kockázatviseléssel vállal- ja az árvíz kockázatot.

1.2.6. Földrengés

Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, ame- lyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála 5. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.2.7. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, la- vinának illetve földcsuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld- vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, le- csúszik.

Sziklaomlás, kőomlás-, illetve földcsuszamlás, lavinabiz- tosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító meg-

téríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok, illetve föld- vagy hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-, lavinakárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett ká- rokat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések üle- pedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és ki- vitelezett alapozás miatt keletkezett károkat.

1.2.8. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/ szerződőnek nincs tudomása.

Ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett ká- rokat,

1.2.9. Vezetékesvíz-károk

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási ese- ménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén (telep- helyen) belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezeték- nek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klíma-rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratla- nul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító megtéríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biz- tosított épületen belüli vezeték törése, dugulása vagy repedése által a biztosított vagyontárgyakban okozott vízkárokat is.

Vezetékesvíz-kárként a biztosító megtéríti cső- és veze- tékfajtánként a biztosított vagyontárgyakban legfeljebb

6 m új cső cseréjének és annak feltárási, beépítési

munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízvesz- teség, elmaradt haszon,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartá- si, valamint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) mun- kák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illet- ve nem megfelelő elvégzése miatt keletke- zett károkat.

1.2.10. Tűzoltó berendezés kilyukadása

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a bizto- sított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes műkö- dése miatt a tűzoltó víz, ill. egyéb anyag kiáramlik.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadá- sa kárként

a) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartá- si, valamint a rendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) mun- kák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkat,

b) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illet- ve nem megfelelő elvégzése miatt keletke- zett károkat,

1.2.11. Technológiai csővezeték törése

Jelen feltétel szerint technológiai csővezeték törése biz- tosítási eseménynek minősül a folyadékok, porok vagy gázok rendeltetésszerűen használt vezetékeinek, tartá- lyainak véletlen, váratlan, előre nem látható törése vagy repedése.

A biztosító megtéríti a folyadékoknak, poroknak, illetve gázoknak a csővezetékekből, illetve tartályokból való ki- áramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

Technológiai csővezeték töréskárként a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett,

1.2.12. Idegen jármű beleütközése

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – vonalas, vagy köz- úti – jármű nekiütközése által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott károkat.

1.2.13. Füst és hő kiáramlása által okozott kár

Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a biztosított tulajdonában lévő tüzelő-, fűtő-, főző- vagy szárítóberendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő által okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg füst és hő kiáramlása által oko- zott kárként azokat a károkat, amelyek

a) magában a füstöt, illetve hőt kibocsátó tár- gyakban (berendezésekben) keletkeztek,

b) a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentő, kizárólag esztétikai károk,

c) a füstnek, illetve hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

1.2.14. Villámcsapás másodlagos hatása

Xxxxx feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása biz- tosítási eseménynek kell tekinteni a becsapódó villám mi- atti túlfeszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben és felszerelésekben keletke- zett kárt.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a meglévő villámhárító és védelmi berende- zések karbantartásának elmulasztása

miatt következett be.

2. Kizárások

A biztosítási védelem a Géptörésbiztosítások általános feltételében (2010) felsorolt kizárásokon túlmenően, te- kintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő ál- lagromlás hatására következnek be,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származnak, amelyek a további ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károso- dott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkez- tek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berende- zések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy létesítési és üzemel- tetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hi- ányosságokkal nem volt összefüggésben,

f) termelési folyamat leállásából, szünetelteté- séből származó gazdasági hátrány (pl. ter- meléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség) miatt keletkeznek,

g) megtérítése jogszabály vagy szerződés alap- ján a biztosított – sérült vagy megsemmisült

– vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazó- ját terhelik.

h) az átépítési, felújítási munkálatokból követ- keznek, illetve azokkal ok-okozati összefüg- gésbe hozhatóak.

3. Önrészesedés

A biztosított minden káreseménynél a biztosítási szer- ződésben az egyes vagyontárgyakra külön megadott önrészesedés összegét maga viseli. Abban az esetben, ha egy biztosítási esemény során ugyanazon biztosított veszélynem következtében több biztosított vagyontárgy is károsodik, akkor a károsodott vagyontárgyakhoz tar- tozó legmagasabb önrészesedés kerül csak a kártérítés- ből levonásra.

III. GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK BETÖRÉSES LOPÁS ÉS RABLÁS BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE (2010)

A jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a szerző- désben és annak mellékleteiben, a Géptörésbiztosítások általános feltételében (2010) rögzítettek az irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Géptörésbiztosítások

tűz- és elemi kár biztosításának feltétele (2010) szerinti

1.1. alapfedezetű és 1.2. kibővített fedezeti biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítás gya- korisága szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek a bizto- sító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosí- tás kockázatviselésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése - az egyéb okból történő megszűnés esetein túlmenően - akkor is, ha a biztosított tűz- és elemi kár biztosítása bármely ok miatt megszűnik.

1. Biztosítási események

1.1. Betöréses lopás

Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek tekintjük, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biz- tosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal, és az épület szerkezetén külsérelmi nyomot hagyva hatol be.

Biztosítási eseménynek minősül az is, ha a tet- tes a biztosított vagyontárgyakat magába fog- laló lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsa- in kívül egyéb, nem a zár nyitására általában használt eszközzel jut be, illetőleg a helység je- len szabályzat 1.2. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltulaj- donította.

1.2. Rablás

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási esemény- nek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontár- gyak jogtalan eltulajdonítása során a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvet- len fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezés-

re képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmazott.

2. Biztosítható vagyontárgyak

2.1. Jelen feltétel szerint a szerződő/biztosított be- töréses lopás, rablás kockázatokra csak azo- kat a vagyontárgyait biztosíthatja, melyekre a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosí- tásának feltétele (2010) szerinti 1.1 alapfedeze- tet és 1.2. kibővített fedezetet is köt(ött).

2.2 A biztosítás kiterjed a megállapított biztosítási összegeken belül, biztosítási eseményenként a betöréses lopás, rablás káreseményre kifize- tett kárösszegig, de maximum a kockázatvise- lési helyen a veszélynemre feladott biztosítási összeg 10%-áig terjedő összegű, a betöréses lopás vagy rablás biztosítási esemény megvaló- sítása miatt elkövetett,

– a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben okozott rongálási károkra,

– a védelmi jelzőrendszerben okozott rongálá- si károkra,

– a felmerült egyszeri takarítási költségekre.

A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegén belül, annak 5%-áig, de legfeljebb 500 000 Ft első kockázati kártérítési limitig biztosítottak a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén azok a tárgyak, amelyeket a szerződő/ biztosított a más helyen végzett munkához ma- gával vitt, és jogosan nem várható el az, hogy a munkaidő befejezése után azokat a kockázatvi- selés helyére visszaszállítsa. Ez a fedezet-kiter- jesztés csak akkor érvényes, ha a munkavégzés helyének és az ajánlat szerinti kockázatviselési helynek a kockázati körülményei azonosak, és a károkat más biztosítás nem téríti meg.

2.3. Legfeljebb 50 000 Ft-ig biztosított a szükséges zárcsere költsége, ha a biztosított vagyontár- gyak elhelyezésére szolgáló helyiségek kulcsát betöréses lopás vagy rablás útján a biztosítottól eltulajdonították, és ha azokat más biztosítás nem téríti meg.

3. Kizárások

Xxxxx feltétel szerint a biztosító mentesül a kárkifizetés kötelezettsége alól, ha:

3.1. a betöréses lopás kár olyan lezárt helyiségbe történő behatolás útján keletkezett, amely he- lyiség tényleges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat;

3.2. a biztosító által előírt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem működtek, illetve a kár idő- pontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be;

3.3. a kár elvesztett, jogellenesen megszerzett (kivéve a jelen szabályzat 1.2. szerinti cselek- ménnyel való megszerzés esete) vagy felhasz- nált kulccsal történő behatolásból eredt;

3.4. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szol- gáló helyiségek külső bejáratainak kulcsait az üzemzárás után, nem az azok elhelyezésére szolgáló helyiségben és módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat fel- használta;

3.5. a biztosított nem tartotta be a Géptörésbizto- sítások vagyonvédelmi előírásai (2010) című mellékletben foglaltakat.

4. Önrészesedés

5. Kockázatviselési hely

5.1. Kockázatviselési hely fixen telepített beren- dezések esetén a telepítés helye (a biztosítási ajánlaton szereplő cím), mozgatható és önjáró gépek esetén Magyarország területe szállítási kockázattal. Ha szállítási kockázattal biztosít- juk a gépeket, akkor az ajánlaton jelölni kell a Géptörésbiztosítás feltétele (2010) 1.2. pontját.

5.2. Védelmi előírások betöréses lopást is tartalma- zó biztosítási fedezet esetén

A betöréses lopás kockázatot épületben való tárolásakor legalább a II. védelem teljesülése esetén vállaljuk. Amennyiben mozgatható és önjáró gép esetén a gépet épületen kívül, a te- lephelyen tárolják, akkor Géptörés biztosítások betöréses lopás és rablásbiztosításításának feltétele (2010). 1.számú külön feltétel: őrzési záradék és 2. számú külön feltétel: szabadon tárolt vagyontárgyakra vonatkozó záradék pont- ját rögzíteni kell az ajánlaton, és csak ezek telje- sülése esetén térül a betöréses lopás biztosítá- si káresemény.

5.3. Külön feltételek gyűjteménye:

5.3.1. 1. számú külön feltétel: Őrzési záradék

A kockázatviselés helyét a nyitvatartási- vagy üzemidőn túl (így szombat, vasár- és ünnepnap- okon) is az üzem alkalmazásában lévő őr(ök), vagy egy olyan hatóságilag engedélyezett őrző- védő társaság őrzi, mely kizárólag a kockázatvi- selés helyének őrzésével van megbízva.

Az őrjárat mozgását a kockázatviselés helyé- nek a bejárásakor olyan rendszer dokumentál- ja, amely lehetővé teszi, hogy a rögzített adatok bármikor ellenőrizhetőek legyenek, és lehetet- lenné teszi a rögzített adatok utólagos megvál- toztatását.

5.3.2. 2. számú külön feltétel: Szabadon tárolt vagyon- tárgyakra vonatkozó záradék

A kockázatviselés a szabadban lévő, de kö- rülkerített, és üzemidőn túl vagy állandóan őr- zött (1. számú külön feltétel) ingatlanokon lévő mozgatható és önjáró gépekre áll fenn, de nem vonatkozik azok bármilyen alkatrészének, tar- tozékának vagy beépített egyéb berendezésé- nek vagy rakományának a lopására (részlopás). Amennyiben a biztosított vagyontárgyakon lo- pási szándék nélkül, vagy szándékos, vagy vé- letlen rongálás vagy sérülés miatt keletkeznek károk (vandalizmuskárok), azokra a kockázatvi- selés nem terjed ki.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. A biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájé- koztatni szükséges.

6.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után lel- tárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonvi- szonyokat nem bizonyítja.

6.3. Jelen biztosítás részét képezik a Géptörés- biztosítások vagyonvédelmi előírásai (2010) és a Géptörésbiztosítások kártérítési összeghatá- rai (2010) című mellékletek.

IV. GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁSOK VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSAI (2010)

I. Mechanikai védelem és kategóriái

A mechanikai védelem megvalósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat)

a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) minősítette (továbbiakban: minősített) a megvalósítandó védelem- ben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

Javasoljuk, hogy mielőtt az alábbi pontokban megha- tározott védelmi szintek megvalósításához bármely va- gyonvédelmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:

– a megvásárolni kívánt részegység kompatibi- lis-e a már meglévőkkel,

– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvalósításával tervezett védelmet!

A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor vagy azok képesített szakember által történt beépítése után minden esetben kérje el a MABISZ-minősítésről szóló tanúsítványt!

1. II. védelem

„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szi- lárdsága legalább 12 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának meg- felel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai re- teszhúzás ellen védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymás- hoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm- en belül van.

3. Az ajtók zárását 1 db, a Fogalommegha- tározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van.

4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megaka- dályozó módon a falazatokhoz vannak erő- sítve.

2. Alapfokú védelem

Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szi- lárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának meg- felel (elfogadott a legalább 30 cm vastag fala- zóblokk is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, kiemelés, feszítés ellen, illetve a többszár- nyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védet- tek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymás- hoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm- en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, az ajtó- lap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Az ajtók zárását

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom- meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén

1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa

tokszerkezet esetén a zárlemezek megerő- sített kivitelűek.

5. Üvegezett nyílászárók üvegezését minősí- tett, legalább „A1” biztonsági üveggel, illetve minősített betörésvédő fóliával kell készíteni.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenér- tékű más, minősített mechanikai szer- kezettel védettek; minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve a nyíló- szárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontok- ban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rács- szerkezet (detektív-, függöny-, re- dőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatóme- chanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha

– azon kívül van, akkor a Fogalom- meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár védi, amely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, vala- mint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolá- sát, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

3. Részleges védelem

Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás-

záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek, vagy az elő- zőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített hevederzár- szerkezettel védettek.

2. Az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db diópánttal van legalább egymás- hoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 3 mm- en belül van,

2.3. az ajtókon a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól leg- alább 300 mm-re vannak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készíten- dő.

3. Az ajtók zárását:

3.1. ajtónként minimum 2 db, a Fogalom- meghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyi- kük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, és zárszerkezete felfúrás el- len megerősített, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy

3.2. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén

1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van.

Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a 2. pontnak megfelelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembe- ni oldalon még egy zár beépítését.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazóköröm- mel, vagy egyéb, befeszítést megakadályo- zó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (tokle- mezei) megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősí- tett, legalább „A2” biztonsági üveggel, illetve minősített betörésvédő fóliával kell készíteni.

A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbe- fogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenér- tékű más, minősített mechanikai szer- kezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában leírt rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben a toknak, illetve anyílószárny(ak) nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt elő- írásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rács- szerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatóme- chanikája szabotázsvédetten van elkészítve,

– vezérlése vagy a védett téren belül helyezkedik el, vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeghatáro- zások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi azt amely törésnek és fú- rásnak ellenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,

– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabotázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolá- sát, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.

4. Teljes körű védelem

Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági paraméterekkel rendelkezzenek:

1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal, vagy

2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol

– a beton minősége minimum C14/20-as,

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vas- szerelése minimum 150x150 mm rácski- osztású, ® 8–10 mm-es betonvas háló, amely a fal közepén helyezkedik el,

3. vagy az 1., ill. a 2. bekezdésben meghatá- rozott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosít- sanak.

b) A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:

1.1. kiemelés, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,

1.2. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leír- takkal egyenértékű mechanikai védel- met biztosító, minősített hevederzárral védettek,

1.3. 40 x 40 cm-nél nagyobb ablakok ese- tén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt biz- tonsági zárral védettek.

2. az ajtólap és az ajtótok:

2.1. 3 db megerősített diópánttal van leg- alább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,

2.3. a zárnyelvek legalább 20 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm- re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,

2.4. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastagsága minimum 40 mm,

2.5. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíniumprofil vagy hegesztett acél- profil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alu- míniumlemez vagy 2 mm-es hegesztett acéllemez.

3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások C) pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak, zárszerke- zeteik felfúrás ellen megerősítettek, vala- mint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és

a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve; fa tok- szerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) meg- erősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minő- sített, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni.

A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbe- fogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti b) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.2. minősített nyitható ráccsal ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b) 1–4. pontokban foglalt előírá- soknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rács- szerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt álla- potban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája sza- botázsvédetten van elkészítve, és vezérlése védett téren belül helyez- kedik el.

c) A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: ki- emelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.

2. A nyílószárny és a tok:

2.1. 3 db megerősített forgópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 5 mm- en belül van,

2.3. a zárnyelv(ek) legalább 20 mm mélyen zár(nak), egymástól legalább 300 mm- re vannak, a nyílászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, melyek:

3.1. szabadtéri tartózkodásra lehetősé- get adó felületre nyílnak, csak belül- ről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pontjá- ban leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zártörés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább három- pontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,

3.2. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak be- lülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások C) pont- jában leírt biztonsági zár végzi, a zár- szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, va- lamint a zár zárt állapotban van.

4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó mó- don a falazatokhoz vannak erősítve, fa tok- szerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.

5. Az üvegezett nyílászárók minősített, leg- alább „A1” biztonsági üveggel vagy minősí- tett betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.

6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti c) 1–5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelményeket elégítsék ki:

6.1. minősített ráccsal vagy azzal egyenér- tékű más, minősített mechanikai szer- kezettel védettek minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatározások H) pontjában meghatározott rács, vagy

6.2. minősített nyitható ráccsal védet- tek, ez esetben a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti c) 1–4. pon- tokban foglalt előírásoknak is meg kell felelniük.

Zárás szempontjából kivételt képez az alábbi követelményeknek megfelelő szerkezet:

– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rács- szerkezet (pl. detektív-, függöny-,

redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatóme- chanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.

5. Teljes körű pluszvédelem

Teljes körű pluszvédelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú ajtaja az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezetnek megfelelő szilárdsági para- méterekkel rendelkeznek:

– a határolószerkezet minimum 15 cm vastag vasbetonból készült, ahol

– a beton minősége minimum C20/20-as és

– a vasbeton térelhatároló szerkezet vassze- relése minimum 2 db 100x100 mm-es rács- kiosztású, a falvastagság harmadánál és kétharmadánál elhelyezkedő, 12 mm átmé- rőjű betonvas háló, amelyek rácskiosztása egymáshoz képest felében eltolt

– vagy az előzőekben meghatározott szerke- zettel egyenértékű, vagy azt meghaladó me- chanikai védelmet biztosít.

b) Az ajtónak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:

1. Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, ki- emelés (az ajtópánt oldalán 3 db megerő- sített, kiemelés elleni tüske), illetve feszítés ellen védett.

2. Az ajtólap és az ajtótok

2.1. minimum 4 db megerősített kivitelű for- gópánttal van egymáshoz rögzítve,

2.2. záráspontosságuk körkörösen 2 mm- en belül van,

2.3. az ajtón a zárnyelvek legalább 30 mm mélyen zárnak, egymástól legalább 300 mm távolságban,

2.4. az ajtószerkezet csak egyszárnyú és tömör (üvegezés nélküli) lehet,

2.5. az ajtólap minimum 15 mm vastag acél- ból hegesztett, vagy

2.6. 2 db 2,5 mm vastag acéllemez, mely körben, illetve az ajtólapon több he- lyen egymáshoz hegesztéssel van rög- zítve, a két lemez között 60 mm vastag vasbetonnal, vagy ezzel szilárdságban egyenértékű anyaggal van kitöltve.

3. Az ajtó zárását minimum 2 db, a Fogalom meghatározások C) pontjában leírt bizton- sági zár végzi, melyek törésnek és fúrás- nak ellenálló kivitelűek és finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyithatóak. A zárszerke- zet felfúrás ellen védett. A zárszerkezet négy oldalon, legalább hatpontos zárást biztosít, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak.

4. Az ajtó tokszerkezete a vasbeton falazat acél- hálójához hozzáhegesztett kivitellel készült.

II. Elektronikai védelem

Az elektronikai védelem megvalósításához felhasználha- tó alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (továbbiakban: MABISZ) minősítette (továbbiakban: minősített) a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.

A rendszer tervezőjének, telepítőjének MABISZ- ajánlással kell rendelkeznie, az elkészült védelmi rend- szer átvételekor minden esetben kérjük el a beépítői nyilatkozatot.

Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények

1. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél ala- csonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.

2. Az elektronikai védelem akkor számít megvalósí- tottnak, amennyiben az esemény (betöréses lo- pás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapot- ban van, és minden alkotóeleme üzemképes.

3. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvalósítottnak:

– ha az esemény időpontjában a rendszer be- kapcsolt állapotban van,

– minden alkotóeleme üzemképes, és

– állandó készenléti ügyeletre jelzett át.

Az objektum védelmi egységeinek meghatározása

1. Felületvédelem

a) Nyílászárók védelme

A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésé- nek betörése esetén se lehessen megbonta- ni, és 1-2 cm-es mozgást is érzékeljenek.

b) Üvegfelületek védelme

Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása

a védeni kívánt üvegfelület típusának figye- lembevételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üvegfelületet védeni kell.

c) Falazatok védelme

A védelem kialakításához úgy kell kiválasz- tani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakterisztikája alapján az egész, védeni kí- vánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelyezése szükséges.

2. Térvédelem

Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illeték- telen behatolást jelezzenek a központ felé.

Fogalommeghatározások

A) „Minősített” elemei a védelemnek (MABISZ-mi- nősítés)

A mechanikai, illetve elektronikai védelem megvaló- sításához felhasználható alkotóelemeket (részegy- ségeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) minősítette a megvalósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassá- ga szerint.

A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ által minősített „alkotóelemeket” fogad el Biztosítótársaságunk.

Vásárláskor az áru minősítő tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!

A biztosított objektum megfelelő védelmének kiala- kításához minden esetben szakember segítségét vegye igénybe, míg az elektronikai védem megva- lósítására kizárólag MABISZ-ajánlással rendelkező szakembert bízzanak meg!

B) Nyílászárók

Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közle- kedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárható vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellő- zőnyílások, -járatok lezárószerkezetei).

C) Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül:

a) Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a minimum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma leg- alább 10 000.

b) Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos bizton- sági fokozatú.

c) A lakat — bármilyen kivitelű — nem minősül bizton- sági zárnak.

D) Megerősített zárszerkezet és zárpajzs

a) A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról felfú- rás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ezzel egyenértékű anyag), kívülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső síkján belül védeni kell.

b) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszárak) tö- rése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjából leg- feljebb 1 mm-re állnak ki.

c) A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) védel- met nyújt a cilinderzárak (henger- és mágneszá- rak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.

E) Megerősített zárnyelvfogadó lemez

A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vastag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdübellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.

F) Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók

A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és minimum 20 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszelniük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több biztonsági zár által működtetett mechanika hoz- za létre a zárást.

G) Záráspontosság

Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.

H) Minősített rács

Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:

a) legfeljebb 100 x 300 mm-es rácskiosztású,

b) legalább 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, köracél- ból készült,

c) az épület, építmény teherhordó épületszerke- zetéhez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyományos, kisméretű tégla-, il- letve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,

d) a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,

e) rögzítési pontjai anyagában és keresztmetszet- ében a ráccsal megegyező anyagúak, minimá- lis darabszámuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy

f) a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai meg- oldás.

I) Tolózár, retesz

a) Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,

b) a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy

c) az ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem sze- relhető módon legalább 4 db átmérőjű 5 mm át- menő kapupántcsavarral rögzített,

d) a retesz nyírómetszete legalább 8 mm átmérő- jű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),

e) a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legna- gyobb távolsága 20 mm,

f) reteszhúzás ellen védett,

g) a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadó- vasalatba, mely ha a tokra nem bevéséssel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhe- tő módon, legalább 2 db 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.

J) Reteszhúzás elleni védelem

Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, me- lyekben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy toló- reteszes szerkezetek mozgó elemeit) bezárt állapot- ban csavarral rögzítjük.

K) Kiemelés elleni védelem

a) Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótok- tól – az ajtópántokról történő – leemeléssel elvá- laszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),

b) megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a X. xxxxxxx leírtakkal megegyező.

L) Feszítés

Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre al- kalmas célszerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthetővé válik.

M) Falazóköröm

A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerkezeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkar- mok keresztmetszeti adatait és egyéb előírásait a H) pontban leírtak tartalmazzák.

VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA

Épületszerkezetek mechanikai védelme		II. védelem
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább?	12 cm
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága	Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet	legalább 12 cm átmérőjű rönkfából készült faház
A védendő nyílászárók alsó élmagassága		2 m alatt
Xxxxxxxx, feszítés és reteszhúzás elleni védelem	Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni?	nem szükséges
	Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske?	nem szükséges
	Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni?	szükséges
Ajtólap és ajtótok jellemzői	Hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább?	3 db
	Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság?	6 mm
	Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek?	nincs rá előírás
	Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek?	nincs rá előírás
	Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát?	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap?	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze?	nincs rá előírás
	Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze?	nincs rá előírás
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma	Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjelkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja?	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár?	nem megfelelő
	Az ajtók zárására megfelelő-e a lakat?	nem megfelelő
	Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások C) pontja) szükséges?	1 db szükséges
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt
	Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme?	nem előírt
	Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások C) pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta?	nem előírt
	Ebből törésnek ellenálló kivitelű	nem előírt
	Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű	nem előírt
	Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű	nem előírt
	Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata?	1 ponton
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése?	nem szükséges
Tokszerkezetek jellemzői	Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése?	nem szükséges
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei	Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme?	nem szükséges
	Milyen típusú minősített üveg szükséges?	nincs rá előírás
	Szükséges-e biztonsági fólia?	nincs rá előírás
	Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet?	alkalmazható
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni		nem szükséges

Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását is tekintse át!

1. Alapfokú védelem	2. Részleges védelem	3. Teljes körű védelem		4. Teljes körű védelem plusz védelem
25 cm	25 cm	38 cm		téglaszerkezet nem megengedett
30 cm vastag falazóblokk	30 cm vastag falazóblokk	10 cm vastag vasbeton		15 cm vastag vasbeton
3 m alatt	3 m alatt	3 m alatt	3 m felett	nincs szinthatár
szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
nem szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	3 db szükséges
szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	többszárnyú ajtó nem megengedett
3 db	3 db	3 db megerősített	3 db megerősített	4 db megerősített
5 mm	3 mm	2 mm	5 mm	2 mm
20 mm	20 mm	20 mm	20 mm	30 mm
300 mm	300 mm	300 mm	300 mm	300 mm
nem	nem	nem	nem	nem
30 mm	30 mm	40 mm	nincs rá előírás	fa anyagú ajtó nem megengedett
nincs rá előírás	nincs rá előírás	5 mm	nincs rá előírás	alumínium anyagú ajtó nem megengedett
nincs rá előírás	nincs rá előírás	2 mm	nincs rá előírás	15 mm
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő	nem megfelelő
2 db szükséges	2 db szükséges	2 db szükséges	1 db szükséges	2 db szükséges
1 db	2 db	2 db	1 db	2 db
1 db	2 db	2 db	nem előírt	2 db
nem előírt	1 db	2 db	nem előírt	2 db
nem előírt	nem előírt	szükséges	szükséges	szükséges
igen	1 db	csak biztonsági ajtó lehetséges	nem előírt	csak biztonsági ajtó lehetséges
1 db	1 db
1 db	1 db
nem előírt	1 db
2 ponton (biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább egy-egy ponton)	2 ponton (biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább egy-egy ponton)	mind a négy oldalon, legalább 6 ponton	erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton, egyéb esetben legalább 2 ponton	mind a négy oldalon, legalább 6 pontos zárást biztosít
szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	szükséges
szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	fa anyagú ajtó nem megengedett
szükséges	szükséges	szükséges	szükséges	üvegezett nyílászáró nem megengedett
A1	A2	B1	A1
szükséges	szükséges	nem megengedett	szükséges
alkalmazható	nem alkalmazható	nem alkalmazható	megerősítve
minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	minősített rács szükséges	ráccsal nem váltható ki!

28

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

Védelmi szintek		Kártérítési határok (e Ft)
Védelmi szintek		Állandóan lakott épület*		Nem állandóan lakott épület
Mechanikai védelem	Elektronikai védelem	Valamennyi vagyontárgy csoport együttesen	Pénz- és értékkészlet az együttes kártérítési határon belül**	Valamennyi vagyontárgy csoport együttesen
II. védelem	elektronikai védelem nélkül	1 000	100	100
II. védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	3 000	500	200
Alapfokú védelem	elektronikai védelem nélkül	5 000	MABISZ	400
Alapfokú védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	10 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	elektronikai védelem nélkül	10 000	MABISZ	1 000
Részleges védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	20 000	MABISZ	2 000
Teljeskörű védelem	elektronikai védelem nélkül	20 000	MABISZ	2 000
Teljeskörű védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	40 000	MABISZ	4 000
Teljeskörű plusz védelem	elektronikai védelem nélkül	40 000	MABISZ	4 000
Teljeskörű plusz védelem	átjelzős elektronikai védelemmel	biztosítási összeg	MABISZ	8 000

* Állandóan lakottnak minősül az az épület, ahol egy évben legalább 250 napon keresztül folyik legalább napi egyműszakos (8 órás) tevékenység.

** Pénz- és értékkészlet esetében a betöréses lopás kockázatra kifizethető kártérítés felső határa nem haladhatja meg – a „Valamennyi vagyontárgy csoport együttesen” megnevezésű oszlopban, illetve II. védelem esetében az ebben az oszlopban megadott limiteken belül – annak az értéktárolónak a MABISZ minősítési összegét, amelyben a pénz- és értékkészletet tárolják.

VÁLLALKOZÓI VAGYONBIZTOSÍTÁSOK KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEGHATÁRAI (2009)

V. GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (2010)

A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen biztosítási feltételben meghatározot- tak szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a to- vábbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a bizto- sítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér stb.) nem téríti meg.

A jelen feltételben nem rögzített kérdésekben a szerző- désben és annak mellékleteiben, a Géptörésbiztosítások általános feltétele (2010), a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár biztosításának feltétele (2010), valamint a Géptörésbiztosítások betöréses lopás és rablás biztosí- tásának feltétele (2010) elnevezésű biztosítási feltételek- ben rögzítettek az irányadóak.

1. Biztosítási események

1.1. Jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy meg- semmisülése, ha azok oka:

a) a kezelő kezelési hibája, ügyetlensége, gon- datlansága, rosszindulatú rongálása,

b) elektromos energia közvetlen hatásai, ame- lyek földzárlat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása miatt követ- keztek be,

c) tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyár- tási hiba,

(a hibák megszüntetésének költségei azon- ban nem biztosítottak, csak a gépen belüli következményi károk),

d) centrifugális erő következtében való szétre- pedés,

e) gőzkazánokban és berendezésekben fellé- pő vízhiány,

f) túlnyomás, kivéve a robbanást (lásd a Gép- törés biztosítások Tűz- és elemi kár biztosítá- sának feltétele (2010) 1.1.3. xxxxxxx (xxxxx- xxx),

g) mérő-, szabályozó vagy biztonsági berende- zések meghibásodása,

h) rázkódás, rezonancia, alkatrészek, részegy- ségek kilazulása

i) túlhevülés (kivéve hőnek, lángnak rendelte- tésszerűen kitett berendezéseket)

j) külső események mechanikus hatásai, kivé- ve az 1.3. pontban foglaltakat

1.2. Mozgatható és önjáró gépek: Azoknál a gépek- nél, amelyeknél az ajánlat gépjegyzékében fel van tüntetve, kockázatbővítést és biztosítási hely kiterjesztést alkalmazunk.

A biztosítási védelem kiterjesztése rendel- tetésszerűen mozgatható és önjáró gépek esetében (biztosítás szállítási kockázattal) A Géptörésbiztosítás feltétele (2010) 4. c) pontját kiegészítve felek megállapodnak abban, hogy a rendeltetésszerűen mozgatható és önjáró gé- pek esetén kockázatviselési helynek a minden- kori telephelyek, munkahelyek és a köztük levő szállítási útvonalak számítanak Magyarország területén belül (szállítási kockázat). Felek meg- állapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés- ben megjelölt gépekre vonatkozó biztosítási vé- delem kiterjed az ütközés, kisiklás, lezuhanás, föld- és boltozatbeomlás, munkagödör-, híd- és vasúti pályaomlás, víz- és hordalékbetörés, ta- lajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jég- verés, árvíz, lavina, kőomlás és eláradás okozta károkra is.

1.3. A biztosítási védelem – a kár bekövetkezésének közvetlen kiváltó okától függetlenül – nem ter- jed ki olyan károkra, amelyek

a) tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű le- zuhanása (beleértve az oltáskor és men- téskor keletkező károkat), füst és hő ki- áramlása (a fogalommeghatározásokat a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár bizto- sításának feltétele (2010) tartalmazza),

b) felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz, vihar, földrengés, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina, ismeretlen épít- mény vagy üreg beomlása, vezetékesvíz- károk, tűzoltó berendezés kilyukadása, technológiai csővezeték törése, füst és hő kiáramlása által okozott kár, idegen jármű beleütközése (a fogalommeghatározásokat a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi kár bizto- sításának feltétele (2010) tartalmazza),

c) betöréses lopás, rablás (a fogalommegha- tározásokat a Géptörésbiztosítások betöré- ses lopás és rablás biztosításának feltétele (2010) tartalmazza),

következtében keletkeztek, kivéve, ha a szerző- dő/biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel az eseményekkel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben.

d) Víz alatti szivattyúk generáljavítása: Azoknál a gépeknél, amelyeknél az ajánlat gépjegy- zékében fel van tüntetve, kötelezően előírja alkalmazását.

A szerződő/biztosított köteles a víz alatti szivattyúkon az üzembehelyezéstől vagy az utolsó generáljavítástól számított kétéves időközönként saját költségére teljes gene- ráljavítást végez(tet)ni és azt dokumentálni. A szerződő/biztosított köteles a biztosítót a generáljavítás elvégzéséről 15 napon belül írásban értesíteni.

Ha ez a generáljavítás elmarad, vagy a szer- ződő/biztosított a generáljavítást nem tudja dokumentálni, akkor kár esetén a biztosító mentesül kárkifizetési kötelezettsége alól.

2. Biztosított vagyontárgyak

2.1. A biztosítási védelem a biztosítási szerződés- ben tételesen felsorolt vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kocká- zatviselési helyként megnevezett területen

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók, vagy

b) tisztítás, javítás, ellenőrzés vagy egy másik felállítási helyre való áthelyezés miatt vagy egy térítésköteles kár miatt leállítva leszere- lés, összeszerelés vagy szállítás alatt állnak.

Egy vagyontárgy akkor található üzemkész ál- lapotban felállítva, ha a próbaüzem befejezése után a normál üzemre készen áll.

2.2. A biztosított vagyontárgyak lehetnek: ipari körül- mények között dolgozó ipari és mezőgazdasági gépek.

2.3. A biztosítási védelem nem terjed ki:

a) semmiféle szerszámra, mint különösen fú- rók, törőszerszámok, klisék, formák, matri- cák, kések, mintázóhengerek, fűrészlapok, vágószerszámok, sziták, szűrők, kövek, bé- lyegek, malmok golyói, verőkalapácsai és verőlapjai, továbbá kovácsológépek esősú- lya és üllője.

b) kerékabroncsokra, kefékre, hevederekre, láncokra, szíjakra, tömlőkre, kötelekre, szál- lítószalagokra, hengerbevonatokra, gumi-, textil-, és műanyag burkolatokra, bevonatok- ra, bélésekre, betétekre, lánctalpas járművek lánctagjaira, vezetőkerekeire és görgőire, tűzterek falazataira és kemencék béléseire,

c) semmiféle üzemi segédanyagra, mint külö- nösen motorhajtóanyagok, vegyszerek, szű- rőanyagok, katalizátorok, hűtőanyagok, ke- nőanyagok, szigetelés vagy erőátvitel célját szolgáló olaj.

2.4. Alapzatok és falazatok csak külön megállapo- dás alapján biztosítottak.

3. A biztosító szolgáltatásának szabályai

A biztosító szolgáltatása az alábbiak szerint történik:

3.1. Egy károsodott vagyontárgy korábbi, üzemké- pes állapotba való helyreállítása (javítandó kár) esetén a káresemény bekövetkezésekor érvé- nyes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvar (kivéve légifuvar), oda- és visszaszállítás, továbbá az esetleges vám költségeit. A lecserélt régi anyag marad- ványértéke beszámításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynöve- léssel vagy karbantartással összefüggő több- letköltségek a szerződőt/biztosítottat terhelik. Ugyancsak a szerződőt/biztosítottat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

Csak külön megállapodás alapján téríti a bizto- sító a mentési és légifuvar többletköltségeket.

3.2. Egy biztosított vagyontárgy teljes megsemmisü- lése esetén annak káridőponti avult értéke alap- ján, beleértve a fuvar (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit. A szerződő/biztosított köteles a még bármilyen módon felhasználha- tó részeket azok becsült értékén fizetésül elfo- gadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a káridőponti avult értékét.

Egy károsodott vagyontárgy káridőponti avult értéke a vagyontárgy kárnapon érvényes új értékéből lineáris avultatással kerül meghatá- rozásra a vagyontárgy gyártásakor várható átla- gos élettartama figyelembevételével. Az avulta- tás maximális mértéke 80%.

3.3. A javítás során fel nem használt károsodott, il- letve kicserélt részeket megtekintés céljából a szerződő/biztosítottnak a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátania.

3.4. Ha egy tétel alatt több, összetartozó berende- zés van biztosítva, és ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító a káreseménye- ket úgy kezeli, mintha a teljesen megsemmisült berendezések külön tételekként lettek volna biztosítva.

3.5. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökke- nést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megsérülése vagy megsemmisülése miatt elszenvednek.

3.6. Az elektronikus mérő-, szabályozó- és vezér- lőberendezések, beépített adathordozók előre nem látható és hirtelen fellépő sérülése vagy megsemmisülése csak akkor térítésköteles, ha a biztosított bizonyítja, hogy sérülés vagy meg- semmisülés nem tervezési, számítási, öntési,

anyag- és gyártási hiba miatt következett be. A biztosított gép egyéb részeiben az elektroni- kus berendezés sérülése vagy megsemmisülé- se miatt keletkezett következményi károk kifize- tésre kerülnek.

4. Kizárások

A biztosítási védelem – a Géptörésbiztosítások álta- lános feltétele (2010), a Géptörésbiztosítások tűz- és elemi károk biztosításának feltétele (2010), a Géptörés- biztosítások betöréses lopás és rablás biztosításának feltétele (2010) vonatkozó pontjaiban, valamint a külön- böző fejezetekben felsorolt kizárásokon túlmenően – te- kintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektromos, elektromágneses vagy időjárási hatások kö- vetkezményei, valamint akár indokolt, akár idő előtti elhasználódási, elöregedési, továb- bá anyagfáradási jelenségek, korrózió, rozs- da, vízkő vagy egyéb lerakódás hatásának tudhatók be,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkez- tek, amelyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

c) a kockázatviselési helyen kívül való szállítá- sok során keletkeztek, kivéve, ha a biztosí- tási szerződés a szállítási kockázatra külön megállapodást tartalmaz,

d) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt való üzembe helyezés miatt következtek be,

e) a berendezések avultságával, azok karbantar- tásának elmulasztásával vagy a létesítési, tele- pítési és üzemeltetési szabályok be nem tartá- sával okozati összefüggésben keletkeztek,

f) más módon megtérülnek a szerződő/bizto- sított részére (garancia, jótállás, kártérítés, más szerződés stb.),

g) a felület megkarcolása, bevágása vagy egyéb olyan sérülések következtében keletkeztek, amelyek csak esztétikai hibát jelentenek (pl. lakk-, zománc- és horzsoláskárok),

h) a beépített adathordozók a 3.6. pont szerint biztosítottak, a szoftverek, a rajtuk tárolt ada- tok és információk azonban nem. Külső adat- hordozókra valamint a rajtuk tárolt adatokra és információkra nem vonatkozik a biztosítási védelem,

i) szándékos túlterhelés.

5. Önrészesedés

6. Értékkövetés

A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása ér- dekében automatikus értékkövetést alkalmaz. Az érték- követésre vonatkozóan a Géptörésbiztosítások általános feltétele (2010) 8.10. pontjában foglaltakat kell alkalmaz- ni. Az értékkövető indexet a Központi Statisztikai Hiva- talnak az értékkövető levél kiküldésekor rendelkezésre álló legutolsó, Ipari termelői árak gyorstájékoztatójában szereplő adatai alapján kell meghatározni. Ez a géptörés biztosítások esetében a gépipar belföldi értékesítési ár- indexének utolsó 12 havi átlaga.

GÉPTÖRÉSBIZTOSÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI (2010)

3. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Mentési költségek

A Géptörés biztosítás feltétele (2010) 3.1. pontja kiegé- szítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy a men- tési költségek a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nagyságáig, első kockázatra biztosí- tottak.

A mentési költségek azok a költségek, amelyeket egy térítésköteles kár során arra kell fordítani, hogy a sérült biztosított gépeket olyan helyzetbe hozzuk, amelyben ja- vításuk lehetővé válik.

Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven) belül egyszer áll a biztosított rendelkezésére.

4. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Föld és építési munkák költségei

A Géptörés biztosítás feltétele (2010) 3.1. pontja kiegé- szítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy azok- nak a föld- és építési munkáknak a költségei, amelyeket egy térítésköteles kár elhárítására kell fordítani, a bizto- sítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nagyságáig, első kockázatra biztosítottak.

Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven) belül egyszer áll a biztosított rendelkezésére.

5. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Légifuvar többletköltségek

A Géptörés biztosítás feltétele (2010) 3.1. pontja kiegé- szítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy azok a légifuvar többletköltségek, amelyeket egy térítésköteles kár elhárítására kell fordítani, a biztosítási szerződésben meghatározott összeg nagyságáig, első kockázatra biz- tosítottak.

Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven belül) egyszer áll a biztosított rendelkezésére.

6. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Alapzatok és falazatok

A Géptörés biztosítás feltétele (2010) 2.4. és 3.1. pontja kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződésben megjelölt gépek alapzatai és falazatai is biztosítottak a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási összeg nagyságáig.

A gépekkel együtt biztosított alapzatokban és falazatok- ban keletkező károkra a biztosító csak akkor fizet kárté- rítést, ha e károk a biztosított gépeket ért – a Géptörés biztosítás feltétele (2010) szerint – térítésköteles károk következményei.

7. sz. Xxxxx Xxxxxxxx:

Mozgatási és védelmi költségek

A Géptörés biztosítás feltétele (2010) 3.1. pontja kiegé- szítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy azok a mozgatási és védelmi költségek, amelyeket egy térítés- köteles kár elhárítására kell fordítani, a biztosítási szerző- désben az erre a célra meghatározott összeg nagyságá- ig, első kockázatra biztosítottak.

A mozgatási és védelmi költségek azok a ráfordítások, amelyek azáltal keletkeznek, hogy a biztosított gépek helyreállítása céljából más tárgyakat mozgatni vagy vé- deni kell. Ilyen költségeknek minősülnek például a nem károsodott gépek le- és visszaszerelésével, épületré- szek áttörésével, lebontásával, újjáépítésével vagy nyílá- sok bővítésével kapcsolatos költségek.

Az első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási időszakon (1 éven) belül egyszer áll a biztosított rendelkezésére.

1. SZÁ MÚ MELLÉK LET

VÁLLALKOZÓI VAGYON- ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTEL ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ KIEGÉSZÍTÉS ÉS MÓDOSÍTÁS

Jelen feltétel módosítás a biztosítási szerződések elválaszthatatlan részét ké- pezi.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 2010.04.01-én hatályba lépő módosítása alapján, a szerződési feltéte- lekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, miszerint a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljá- rás jogerős itéletéhez köti. Ezek alapján, eltérően a biztosítási szerződésben foglaltaktól, a kársesemény bekövetkeztekor a következő bekezdés érvényes:

„Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/vagy a kártérítés nagy- ságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó ha- tározatának az eredeti és/vagy hiteles másolatát.”

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CL. törvény

101. §-a alapján a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) 96. §-a (8) bekezdéssel alapján a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató az alábbiakkal egészül ki:

„A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhaszná- lására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

33

A kár bejelentésénél a pénzügyi, gazdasági, ügyviteli, üzemviteli, számviteli, műszaki, üzemeltetési dokumentációkat, terveket, költségvetéseket, áraján- latokat, jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, tanúnyilatkozatokat, üzleti terveket, szállítói listákat, gyártási és értékesítési folyamat leírásokat valamint az alábbi iratokat, dokumentációkat kérheti a biztosító, a biztosítási szerződésben fog- lalt biztosítási események bekövetkeztekor:

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

kárleírás, kárbejelentő

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle

kötvény/szerződés

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

bankszámlaszám

ÁFA nyilatkozat

tulajdoni lap

bérleti szerződés

bányatérkép

építési engedély

talajvizsgálat

alaprajz

ingatlan építési tervdokumentáció

kivitelező neve

használatbavételi/működési engedély

statikusi szakvélemény

építési napló

alapító okirat

ingatlan értékbecslés

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

nyílvántartási térképmásolat

tulajdoni hányad igazolás

öröklési bizonyítvány

jogerős hagyatékátadó végzés

nyugta

beszerzési számla

használati utasítás

műbizonylat

árajánlat

műszaki leírás

műszaki rajz

jótállás

helyreállítási számla

szakvélemény

gazdaságossági számítás

számlarészletező

adásvételi szerződés

közüzemi számlák

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

önkormányzati hatósági bizonyítvány

tűzhatósági bizonyítvány

feljelentés

hatósági határozat

riasztási napló

vádirat

fénykép

elektronikus adathordozó

tranziens védelem dokumentációja

tanúnyilatkozat

lízingszerződés

használatba adási megállapodás

kölcsönadási szerződés

bérbeadási szerződés

felelős örzésbe adási megállapodás

őrnapló, őrutasítás

karbantartási szerződés

munkaszerződések

bizományosi szerződés

MABISZ ajánlás

szállító levél

hajólevél

szállítási számla

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

könyvelési bizonylat

utazási ktg. igazolás

34

Biztosítható veszélynemek

Dokumentumok

tűz, füst és hő kiáramlás

elektromos tűz

villámcsapás

villámcsapás másodlagos hatása

robbanás, összeroppanás

légijármű lezuhanása

vihar

jégverés

árvíz

hónyomás (statikus és dinamikus)

földcsuszamlás

kő és földomlás

idegen tárgyak rádőlése

ismeretlen építmény, üreg beomlás

idegen jármű ütközése

csőtörés és vezetékes vízkárok

tűzoltó berendezés kilyukadása

felhőszakadás

földrengés

üvegtörés

betöréses lopás, rablás

rongálás

kültéri vagyontárgyak lopása

vandalizmus

zárcsere

hűtőkészülékekben tárolt készletek

üzemszünet

szállítmány

géptörés

felelősségek

vámáru nyilatkozat

leltár

önköltségkimutatás, -számítás

adószám

mérleg

pénzkezelési szabályzat

eredménykimutatás

használatbavételi igazolás

tárgyi eszköz nyilvántartó lap

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

jármű törzskönyv

jogosítvány/gépkezelői igazolvány

lovasfogat hajtói engedély

illetékbefizetési bizonylat

nyilatkozat hozzátartozóról

gyámhatósági okirat

halotti anyakönyvi kivonat

orvosi ambuláns lap

orvosi vizsgálati iratok

kórházi zárójelentés

boncjegyzőkönyv

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (OOSZI)

röntgenfelvétel

táppénzes igazolás

keresetveszteség igazolás

felelősségvállaló nyilatkozat

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

állatorvosi igazolás

hatósági állatorvosi igazolás

állatorvosi kényszervágási javaslat

mérlegelési jegy

értékesülési elszámolás

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

állatoltási igazolvány

lótenyésztési napló

marhalevél

törzskönyv

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

rokkantsági nyugdíj igazolás

befizetési, átutalási bizonylat/díjfizetési nyugta

hitelezőtől kifizetési engedély

engedményezési nyilatkozat

35

Vállalkozói

xxx.xxxxxx.xx

vagyonbiztosítási termékeink

VAGYONBIZTOSÍTÁS

Vállalkozói All Risks Vagyon- és Felelősségbiztosítás

All Risks vagyonbiztosításunk minden kockázatra fedezetet biztosít, csaknem min- den véletlen és váratlan okból bekövetkező kárt megtérít. Egyesíti a vagyonbiztosítá- sok és felelősségbiztosítások előnyeit. Nemcsak a vállalkozás vagyontárgyai állnak biztosítási védelem alatt, hanem az Ön által esetlegesen másoknak okozott károkat is megtérítjük.

EuroMester Vállalkozói Vagyon- és Felelősségbiztosítás

Kis- és közepes vállalkozások részére kifejlesztett, modulrendszerű biztosítás spe- ciális többletszolgáltatásokkal mind a vagyon-, mint a felelősségbiztosítás esetében, amelyeket különdíj felszámítása nélkül biztosítunk ügyfeleink részére.

TECHNIKAI BIZTOSÍTÁSOK

Géptörés biztosítás

Technikai biztosítási kockázatokat tartalmazó termék ipari és mezőgazdasági gépekre.

Elektromos berendezés biztosítás

Vagyon és technikai kockázatokat tartalmazó biztosítás elektromos készülékekre, műszerekre

Építés-szerelés biztosítás

All Risks vagyonbiztosítást és általános felelősségbiztosítást tartalmazó módozata kivitelezés időtartamára

SIG 2413

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOM

Document Metadata