AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁST KIEGÉSZÍTŐ KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁST KIEGÉSZÍTŐ KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
A
Nőtincs Község Önkormányzata (2610 Nőtincs, Xxxxxxxxx xx 00.)
„Bölcsődei férőhelyek létrehozása az óvodaépület fejlesztésével Nőtincs községben”
tárgyú, a Kbt. Harmadik részének szabályai szerint, nemzeti eljárási rendben, a Kbt. 115. § alapján folytatott hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárásához
2018. június 05.
TARTALOMJEGYZÉK
1. A közbeszerzési dokumentumokban és az eljárás során előforduló fogalmak értelmezése 4
2. A közbeszerzési eljárás általános szabályai 5
3. Az ajánlat és szerződés nyilvánossága, üzleti titok köre, iratbetekintési jog 7
4. Az ajánlattétel költségei 9
5. Az ajánlatok visszavonása, módosítása 9
6. A Kbt. 73. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatás 9
10. Ajánlatok elkészítésével kapcsolatos további információk 13
11. Ajánlat formai követelményei, csomagolása 16
15. Az ajánlatok elbírálása és az ajánlati kötöttség 20
16. Eredményhirdetés, eredményösszegezés módosítása, kijavítása 22
III. Igazolások és nyilatkozatok jegyzéke 25
IV. Műszaki leírás 26
V. Árazatlan költségvetés 26
VI. Szerződéstervezet 27
I. BEVEZETŐ
A jelen Ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat Nőtincs Község Önkormányzata (a továbbiakban: ajánlatkérő) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 57. § (1) bekezdésével összhangban annak érdekében bocsátja az ajánlattevők rendelkezésére, hogy az ajánlatkérő által a „Bölcsődei férőhelyek létrehozása az óvodaépület fejlesztésével Nőtincs községben” tárgyú, a Kbt. Harmadik részének szabályai szerint, nemzeti eljárási rendben folytatott, a Kbt. 115. §-a szerinti a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával lefolytatott közbeszerzési eljárásban elősegítse és támogassa az ajánlattevőket az eljárást megindító felhívásban és a jelen Ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelményeknek mindenben megfelelő ajánlat összeállításában és benyújtásában.
Az ajánlatkérő és az ajánlattevők közös érdeke és célja, hogy a teljesítésre alkalmas ajánlattevők ajánlata érvényesnek minősüljön, ehhez azonban az eljárást megindító felhívásban, a jelen Ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek maradéktalanul eleget tevő ajánlat benyújtására van szükség az ajánlattevők részéről.
Az ajánlatkérő javasolja ezért, hogy az ajánlattevők az eljárást megindító felhívást, illetve a jelen Ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokat figyelmesen tanulmányozzák, és írásbeli ajánlatukat szigorúan az eljárást megindító felhívásban, valamint a jelen Ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelően készítsék el és nyújtsák be, bizonytalanság esetén pedig éljenek a Kbt.-ben meghatározott kiegészítő tájékoztatás kérés lehetőségével a Kbt. 56. §-ában és a jelen Ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban foglalt iránymutatás szerint.
Az ajánlatkérő hangsúlyozza, hogy a jelen Ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok kiadásával nem célja az eljárást megindító felhívásban, a Kbt.-ben, valamint az egyéb, vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések megismétlése. Erre tekintettel a jelen Dokumentáció kizárólag az eljárást megindító felhívással, a Kbt.-vel és a vonatkozó jogszabályokkal együttesen, azokkal összhangban értelmezendő.
II.
A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
1. A közbeszerzési dokumentumokban és az eljárás során előforduló fogalmak értelmezése:
1.1. A közbeszerzési eljárás során alkalmazott kifejezések vonatkozásában, azok értelmezése tekintetében elsősorban a Kbt. 3.§-ban meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.2. Ajánlatkérő: az Ajánlattételi felhívás 1. pontjában meghatározott szervezet, amely azonos a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejövő szerződésben a nyertes ajánlattevővel szerződést kötő féllel.
Ajánlatkérő adatai:
Név: Nőtincs Község Önkormányzata |
Cím: 2610 Nőtincs, Xxxxxxxxx xx 00. |
Kapcsolattartó: Xxxxx Xxxx polgármester |
Telefonszám: +36-35/222-112 |
Telefaxszám: +36-35/222-110 |
E-mail cím: xxxxx.xxxx@xxxxxxx.xx |
Honlap cím: xxx.xxxxxxx.xx |
1.3. Lebonyolító: az ajánlatkérő képviseletében eljáró, az ajánlatkérő megbízása alapján a közbeszerzési eljárás lebonyolítását végző személy.
Lebonyolító adatai:
Név: KF Innotender Tanácsadó Kft |
Cím: 1152 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 0-0. |
Telefonszám: +36-20/444-7278 |
Telefaxszám: +36-28/361-206 |
1.4. Xxxxxxxxxxx: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.
1.5. Alvállalkozó: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót;
1.6. Gazdasági szereplő: bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;
1.7. Ajánlattételi felhívás: az ajánlattevőknek az eljárás megindításakor közvetlenül megküldött/átadott formadokumentum, amely ezt a címet viseli.
1.8. Közbeszerzési dokumentum: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a közbeszerzés vagy a koncesszió tárgya, illetve a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, így különösen az eljárást megindító hirdetmény, az eljárást megindító felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés;
1.9. Kbt.: a 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről.
1.10. Üzleti titok és védett ismeret: a Ptk. 2:47.§ (1) és (2) bekezdésében meghatározott fogalmak.
2. A közbeszerzési eljárás általános szabályai
2.1. Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy választott eljárás típusa a közbeszerzés tárgyának becsült értékére tekintettel a Kbt. Harmadik Része szerinti, a hirdetmény nélküli eljárás a Kbt. 115. § alapján a nyílt eljárás szabályainak alkalmazásával.
2.2. Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
2.3. Az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,
b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés]. [Kbt. 36.§ (1) bekezdés]
2.4. Az ajánlatkérő úgy tekinti, hogy az ajánlattevők ajánlatuk benyújtásával teljes egészében elfogadják a Kbt. előírásai szerint ezen közbeszerzési eljáráshoz készített ajánlattételi felhívás és felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok összes feltételét az ajánlattétel kizárólagos alapjául.
2.5. Az EKR-ben az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként kell létrehoznia a felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni. Az elektronikus úton tett nyilatkozatok tekintetében a gazdasági szereplő képviselője az a személy, aki a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik.
2.6. Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok között nyilatkozatmintákat bocsát az ajánlattevők rendelkezésére a megfelelő és érvényes ajánlattétel megkönnyítése érdekében. Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminták alkalmazása nem kötelező, alkalmazásuk pusztán javasolt az ajánlatkérő részéről. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a nyilatkozatminták helyességét minden esetben ellenőrizzék. Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a nyilatkozatminták mellőzése esetén az általa előírt valamennyi információt, adatot tartalmazó nyilatkozatot is elfogadja, amennyiben az alkalmas az alkalmasság, illetve egyéb, az ajánlatkérő, illetőleg jogszabály által előírt feltétel, körülmény fennállásának vagy hiányának megállapítására.
2.7. Ajánlattevő felelőssége, hogy az ajánlat érvényességéhez – különösen a gazdasági és pénzügyi alkalmasság, valamint a műszaki illetve szakmai alkalmasság körében – szükséges dokumentumokat és igazolásokat, az ajánlat érvényességének egyértelmű megállapításához szükséges tartalommal ajánlatkérő rendelkezésére bocsássa. A kért információk benyújtásáért az ajánlattevő felel, nem kielégítő információk következménye az ajánlat érvénytelenné minősítése lehet.
2.8. Az ajánlatkérő kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben
ia) a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az ajánlatok értékelésére vonatkozó döntését, és
ib) a gazdasági szereplő szándékosan szolgáltatott hamis adatot vagy tett hamis nyilatkozatot, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett egyértelműen fel kellett volna ismernie, hogy az általa szolgáltatott adat a valóságnak, illetve nyilatkozata a rendelkezésére álló igazolások tartalmának nem felel meg.
2.9. Az ajánlatot az ajánlattevőnek az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania. [Kbt. 66.§ (1) bekezdés]
2.10. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. [Kbt. 66.§ (2) bekezdés]
2.11. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a közbeszerzési eljárás nyelve a magyar. Ennek megfelelően az ajánlatot magyar nyelven kell benyújtani, az ajánlat más nyelven nem nyújtható be, az eljárás során mindennemű kommunikáció kizárólag magyar nyelven történik, más nyelvű közlés nem elfogadott. Joghatás kiváltásra csak a magyar nyelvű nyilatkozatok és okiratok alkalmasak. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja, az ajánlattevő nem köteles a 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti – az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda által készített – hiteles fordítás készíttetésére. Felelős fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy cégszerűen nyilatkozik, hogy a fordítás mindenben megegyezik az eredeti idegen nyelvű szöveggel.
2.12. Az ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárás során keletkezett minden dokumentumot az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (EKR) keresztül küldi meg az ajánlattevőknek. Ajánlattételre csak olyan gazdasági szereplő hívható fel, amely regisztrált az EKR-ben azzal, hogy az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőt az EKR-en kívül előzetesen felhívhatja a regisztráció megtételére.
3. Az ajánlat és szerződés nyilvánossága, üzleti titok köre, iratbetekintési jog
3.1. Az ajánlattevő az ajánlatban, hiánypótlásban, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Az ajánlattevő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára
aránytalan sérelmet. Az ajánlattevő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra. [Kbt. 44.§ (1) bekezdés]
3.2. Az ajánlattevő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen
a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,
b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,
c) az ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott
ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,
cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,
d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44.§
(1) bekezdésében meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,
e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a Kbt. 44.§ (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak. [Kbt. 44.§ (2) bekezdés]
3.3. Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a Kbt. 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44.§ (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. [Kbt. 44.§ (3) bekezdés]
3.4. Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő az ajánlatok elbírálásáról készített összegezés megküldését követően kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának - ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a Kbt. 72. § szerinti indokolást is - üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben az ajánlattevő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely részébe kíván betekinteni. A Kbt. szerinti iratbetekintést az ajánlatkérő az EKR- ben található dokumentumok tekintetében a gazdasági szereplő képviselőjének személyes megjelenése útján biztosítja.[Kbt. 45.§ (1) bekezdés]
3.5. Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül biztosítja. Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az iratbetekintés vonatkozásában munkaidőnek munkanapokon hétfőtől csütörtökig 09 és 15 óra, pénteken 09 és 12 óra közötti időszakot tekinti. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más ajánlattevő ajánlatának teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges. [Kbt. 45.§ (1) bekezdés]
3.6. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekből nyilvános adat, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Ettől eltérően amennyiben a felek az ajánlatot a szerződés mellékletévé teszik, az ajánlat nyilvánosságára a Kbt. 44. § alkalmazandó.
4.1. Az ajánlat elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie. Az ajánlattevő által kidolgozott ajánlatért ellenérték nem igényelhető. Az ajánlattétellel kapcsolatosan az ajánlattevő részéről felmerült költségek tekintetében az ajánlattevő az ajánlatkérővel szemben - az eljárás eredményességétől, illetve eredménytelenségétől függetlenül – semmilyen követeléssel nem élhet, igényt nem támaszthat.
4.2. Ajánlatkérő a benyújtott ajánlatokat nem tudja visszaszolgáltatni sem egészében, sem részeiben (különös tekintettel pl. az ajánlati biztosítékra vonatkozó bankgarancia dokumentumra), az ajánlatot Ajánlatkérőnek a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerint öt évig meg kell őriznie.
5. Az ajánlatok visszavonása, módosítása
5.1. Az Ajánlattevő ajánlatát az ajánlati kötöttség beálltáig – a cégjegyzésre jogosult személy által (cégszerűen) aláírt írásos nyilatkozattal – vonhatja vissza.
5.2. Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Az ajánlattevőnek az EKR-ben korábban már benyújtott ajánlatát az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.
6. A Kbt. 73. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatás
6.1. A Kbt. 73. § (5) bekezdése értelmében ajánlatkérő a jelen felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73.§ (4) bekezdés szerinti azon környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.
6.2. Az 5.1. pontban foglalt előírásra tekintettel az ajánlatkérő az alábbiakban megadja azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és elérhetőségét, amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat:
Nemzetgazdasági Minisztérium
Székhely: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. Postafiók címe: 1369 Budapest Pf.: 481.
Telefax: x00-0-000-0000
Telefon:
- NGM (Xxxxxx xxxxx tér 2-4.): x00 0 000-0000
- NGM (Xxxxxx Xxxx u. 2): x00 0 000-0000
- NGM (Honvéd u. 13-15): x00 0 000-0000
Sajtókapcsolat: xxxxx@xxx.xxx.xx, Tel: x00-0-000-0000 Ügyfélkapcsolati Információs Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. Ügyfélszolgálat telefonszám: 00-0-000-0000
Ügyfélszolgálat e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xxx.xx xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx
Országos Tisztifőorvosi Hivatal (munkaegészségügy)
A Munkahigiénés és Foglalkozás- egészségügyi Főosztály megtalálható, illetve elérhető:
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 839.
Telefon: (0) 000-0000
Központi mobil: 00 (00) 000-0000, 00 (00) 000-0000
Fax: (0) 000-0000
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (bányászati munkavédelem)
Munkavédelmi Információs Szolgálat Telefon: (80) 204 258
Fax: (0) 000 0000
Elnöki Titkárság
1145 Bp, Columbus u. 17-23. ez központi cím!!! 1590 Bp, Pf. 95.
xxxx://xxx.xxxx.xx/xxxx/xxxx/xxxxx.xxx?xxxxx0&xxxx0&XXXx0&xxxx0
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (környezetvédelem)
Székhely | 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. |
Postacím | 1539 Budapest, Pf.: 675. |
Telefon | x00 0 000 0000 |
Fax | x00 0 000 0000 |
Elektronikus levélcím | |
Honlap | xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx |
Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság
Székhely: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Postacím: 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.
Központi telefonszám: x00-0-000-0000
Központi faxszám: x00-00-000-0000 Központi e-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx Honlap: xxx.xxxxx.xxx.xx
7.1. A Kbt. 56.§-a szerinti kiegészítő tájékoztatási igény esetén az ajánlattevők kérdéseiket kizárólag írásban, az ajánlatkérőhöz címzett, az EKR-en keresztül tehetik fel. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben adja meg a válaszokat. A kiegészítő tájékoztatás megadása során az ajánlatkérő nem jelöli meg, hogy a kérdést melyik gazdasági szereplő tette fel, valamint hogy válaszát az ajánlatkérő mely gazdasági szereplőknek küldte még meg.
7.2. Az Ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű időben adja meg. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, a Kbt. 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
7.3. A Lebonyolító – a gazdasági szereplők egyidejű értesítése mellett – az EKR-en keresztül válaszol a kérdésekre, és a tájékoztatás teljes tartalmát a gazdasági szereplők számára hozzáférhetővé teszi.
7.4. Az ajánlattevő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdések határidőben [Kbt. 56.§ (3) bekezdése] megérkezzenek az ajánlatkérőhöz. A határidőn túl beérkező kérdéseket az ajánlatkérő nem köteles figyelembe venni, illetve azokra a válaszadást mellőzheti. Amennyiben a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő nem tudja – a határidőben benyújtott kérdések esetében - a Kbt. 56.§ (2) bekezdés szerinti határidőben megadni, vagy a kiegészítő tájékoztatással egyidejűleg a közbeszerzési dokumentumokat módosítja, a Kbt. 52. § (4) bekezdése szerint az ajánlattételi határidőt módosítja.
7.5. Az ajánlattevő köteles az ajánlatában feltüntetni az általa átvett kiegészítő szolgáltatások számát, ezáltal igazolva, hogy ajánlata elkészítése során a kiegészítő tájékoztatásokat figyelembe vette.
7.6. Az ajánlattevők kérdései, illetve az ajánlatkérő által kibocsátott kiegészítő tájékoztatások a közbeszerzési dokumentumok részévé válnak.
8.1. Az ajánlatkérő kifejezetten felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy a Kbt. értelmében szóban nem jogosult felvilágosítást adni, így a személyesen vagy telefonon érkező ilyen irányú megkeresések esetében az ajánlatkérő, illetve a lebonyolító a válaszadást megtagadja. Ezen túlmenően az ajánlatkérő, illetve a lebonyolító a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan nem ad felvilágosítást.
8.2. Az ajánlatkérő követelményként írja elő, hogy a gazdasági szereplők csak írásban, az EKR-en keresztül az ajánlatkérő lebonyolítójának tegyenek fel kérdéseket, illetve ilyen módon közöljék az eljárással kapcsolatos észrevételeiket. Minden más módon érkező megkeresésre az ajánlatkérő a válaszadást megtagadja.
9.1. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot.
9.2. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.
9.3. A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
9.4. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek.
9.5. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell valamennyi közös ajánlattevő által aláírt együttműködési megállapodást. A megállapodásban a szerződő feleknek ki kell jelölniük a képviselő tagot, illetve a képviselő tag képviseletében eljáró személyt, valamint a képviselő tagot fel kell jogosítani a közös ajánlattevők nevében való eljárásra, az ajánlatkérővel való kapcsolattartásra, továbbá a közös ajánlattevők nevében – a szerződés aláírása kivételével – a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. A szerződésnek tartalmaznia kell a képviselő tag kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy ebbéli megbízatását elfogadja. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35.§ (2) bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
9.6. Az együttműködési megállapodás egyebekben akkor fogadható el, ha
a) tartalmazza a közös ajánlattevők megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát;
b) tartalmazza a képviselő tag megjelölését azzal, hogy a képviselő tag korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevőt képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban és az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozat – a szerződés aláírása kivételével – tekintetében;
c) tartalmazza, hogy a képviselő tag, mint képviselő felel az ajánlatkérővel való kapcsolattartásért, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésének a közös ajánlattevők közötti koordinálásáért és a közös ajánlattevők általi végrehajtásáért;
d) tartalmazza a tervezett feladatmegosztás részletes ismertetését;
e) tartalmazza valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséért;
f) a közös ajánlattevők nyertes ajánlattevőként történő kihirdetésének esetére, hogy a szerződés hatályának beállta vagy annak megszűnése nem függ valamely további
feltételtől vagy időponttól, illetve, hogy a szerződés hatálybalépése nem függ harmadik személy beleegyezésétől, illetve hatósági jóváhagyástól, továbbá;
g) a megállapodás valamennyi közös ajánlattevő aláírásával hatályba lép.
9.7. A közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplők személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.
9.8. Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében, valamint a Kbt-ben és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott esetekben a közös ajánlattevőknek szóló értesítést, tájékoztatást, illetve felhívást a közös ajánlattevők képviselőjének küldi meg.
9.9. A képviselő ajánlattevő részére kézbesített dokumentumok, valamennyi közös ajánlattevő részére kézbesítettnek tekintendők. A megfelelő kommunikáció érdekében az ajánlatban meg kell adni a képviselő ajánlattevő kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségeit.
9.10. Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg.
10. Ajánlatok elkészítésével kapcsolatos további információk
Kizáró okok, alkalmasság, alvállalkozók, kapacitást biztosító szervezetek, igazolások
10.1 Kizáró okok:
Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki a Kbt. 62. § (1) bekezdése, valamint a Kbt. 62.
§ (2) pontjában meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll.
Megkövetelt igazolási mód:
Az ajánlattevőnek egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) pontját a 8.§ i) pont ib) alpontja és a 10.§ g) pont gb) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni, ha az ajánlattevő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 7. § szerinti - korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált - egységes európai közbeszerzési dokumentumot nyújt be, feltéve, hogy az abban foglalt információk megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a kizáró okok és az alkalmasság igazolása tekintetében megkövetelt információkat. Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt információk valóságtartalmáért az ajánlattevő felel.
Az ajánlattevőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdése és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17.
§ (1) bekezdése szerinti, az EKR rendszerben generált, és a felhíváshoz csatolt űrlapon,
illetve külön nyilatkozaton kell nyilatkozatát benyújtania arról, hogy nem tartozik a jelen felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá. A Kbt. 67. § (4) bekezdése és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése alapján az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott, valamint a Kbt. 62. § (2) bekezdésében megfogalmazott pontja szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A Kbt. 74. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő kizárja az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki a kizáró okok [Kbt. 62. § (1) bekezdésének a), d) és e) valamint f) pontjában meghatározott, valamint a Kbt. 62. § (2) bekezdésében megfogalmazott] hatálya alá tartozik; vagy részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.
10.2 Gazdasági és pénzügyi alkalmasság
Az ajánlattevő, közös ajánlattevők a szerződés teljesítésére alkalmatlan(ok), ha:
P/1. a jelen ajánlattételi felhívás megküldését megelőző 1 (egy) mérlegfordulónappal lezárt üzleti évben a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétele nem érte el a nettó 48.000.000,- Ft-ot.
Megkövetelt igazolási mód:
P/1. Az Ajánlattevők a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján igazolhatják megfelelőségüket.
Az Ajánlattevőnek, közös ajánlattevőknek csatolnia kell:
P/1. az előző egy, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából származó - általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről szóló nyilatkozatát, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, ha ezek az adatok rendelkezésre állnak.
Ha az ajánlattevő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19.§ (1) bekezdésének c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az erre vonatkozóan előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében az árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az ezzel kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.
Az Ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 20.§ (2) bekezdése alapján felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy a fenti igazolási mód helyett elfogadja
az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelménknek.
Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
10.3 Műszaki és szakmai alkalmasság
Az ajánlattevő, közös ajánlattevők a szerződés teljesítésére alkalmatlan(ok), ha:
M/1. nem rendelkezik az ajánlattételi felhívás megküldésétől visszafelé számított 5 (öt) évben legalább 330 m2 közbeszerzés tárgyából származó referenciával, amely egy szerződésből teljesíthető. Az ajánlatkérő a vizsgált időszak alatt befejezett, de legfeljebb nyolc éven belül megkezdett építési beruházásokat veszi figyelembe.
Megkövetelt igazolási mód:
Az Ajánlattevők a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21.§ (2) bekezdésének a) pontja, valamint a 23.§ alapján igazolhatják megfelelőségüket.
Az Ajánlattevőnek, közös ajánlattevőknek csatolnia kell:
M/1. a szerződést kötő másik fél által adott igazolást, mely tartalmazza az ajánlattételi felhívás megküldésétől visszafelé számított 5 évben teljesített legjelentősebb, a közbeszerzés tárgya szerinti építési beruházásainak ismertetését. Az igazolás, illetve a nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat:
• a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja),
• a szerződést kötő másik fél neve, székhelye, elérhetősége (telefon, email),
• az építési beruházás tárgya,
• az építési beruházás tárgyát képező terület nagysága (m2-ben megadva),
• saját teljesítés aránya %-ban,
• továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.
Az ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése alapján a feni igazolási mód helyett elfogadja az ajánlattevő arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt műszaki és szakmai alkalmassági követelményeknek.
Az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként elfogadja annak igazolását is, ha a referencia követelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.
Amennyiben az ajánlattevő műszaki és szakmai alkalmasságának igazolásához más szervezetet vagy személyt vesz igénybe, csatolnia kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés
teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
11. Ajánlat formai követelményei, csomagolása
11.1. Az ajánlat ne tartalmazzon semmilyen olyan anyagot, amelyet az ajánlatkérő nem kért be (pl. prospektus, reklámanyag, stb.). Amennyiben az ajánlattevő ilyen jellegű anyagokat is be kíván nyújtani, úgy ezeket – ha benyújtását feltétlenül szükségesnek tatja – az ajánlattól elkülönítve csatolja. Ajánlatkérő az ilyen módon elkülönített dokumentumot nem tekinti az ajánlat részének és az ajánlat elbírálása során nem veszi figyelembe.
11.2. Az ajánlatban nem lehetnek közbeiktatások, törlések vagy átírások, kivéve az ajánlattevő által tett hibakiigazításokat. Az ilyen kiigazításokat az ajánlatot aláíró személy(ek)nek, vagy az arra meghatalmazott személy(ek)nek a kézjegyükkel kell ellátnia/ellátniuk a közbeiktatás, törlés vagy átírás dátumának feltüntetésével.
12.1. Az ajánlatok benyújtásának ideje: 2018. június 18. 11:00 óra
12.2. Az ajánlatok benyújtásának helye: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxx
12.3. Ajánlatkérő az ajánlatot akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak beküldése az EKR rendszeren keresztül az ajánlattételi határidő lejártáig megtörténik. Az ajánlattevő felelőssége, hogy ajánlata megfelelő, formában és időben kerüljön benyújtásra. Ajánlatkérő csak az előírt határidőig a megjelölt helyre megküldött ajánlatokat tudja értékelni.
12.4. A határidőn túl érkező ajánlatokat a rendszer befogadja, azonban az Ajánlatkérő (az ajánlattevő nevét és székhelyének jegyzőkönyvezését követően az ajánlatot érdemi vizsgálat nélkül érvényteleníti. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy késve benyújtott, vagy határidőn túl beérkező ajánlat a Kbt. 46. § (2) bekezdése szerinti iratnak minősül, így annak visszaszolgáltatására sem részekben, sem egészében nem kerülhet sor, hanem az ajánlatkérő köteles a Kbt.-ben előírt határidőig megőrzi.
13.1. Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR rendszer az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok
esetében a Kbt.68.§ (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal ahogy az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhető teszi. Az elektronikusan benyújtott ajánlat (tárgyalásos eljárásban végleges ajánlat) esetében az ajánlatkérő feltüntetheti az EKR által generált jegyzőkönyvben a fedezet összegét, amennyiben azt a bontást megelőzően az EKR-ben rögzítette.
13.2. A bontási eljárás során a Kbt. 68.§ (4) bekezdése szerinti eljárási cselekményre kerül sor, így az ajánlatokban szereplő ajánlati adatlapok (felolvasólapok) alapján ismertetésre kerül az ajánlattevők neve, címe (székhelye, lakóhelye), valamint azok a főbb, számszerűsíthető adatok, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok felbontásánál ismertethető a közbeszerzés becsült értéke, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.
13.3. Az elektronikus bontásra vontkozó további szabályokat a 424/2017 (XII.19.) Korm. rendelet tartalmazza.
14.1. A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az ajánlatkérő a Kbt. 76.§ (2) bekezdésének c) pontja szerint a legjobb ár-érték arány értékelési szempont alkalmazásával az alábbi értékelési résszempontok alapján választja ki:
A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az ajánlatkérő a Kbt. 76.§ (2) bekezdésének c) pontja szerint a legjobb ár-érték arány értékelési szempont alkalmazásával az alábbi értékelési résszempontok alapján választja ki:
Értékelési részszempont | Súlyszám |
nettó ajánlati ár (Ft) | 50 |
jótállás időtartama (a műszaki átadás-átvételt követő naptól számítva egész hónapokban megadva – minimum 12 hónap) | 10 |
A szerződés teljesítésében részt vevő szakember magasépítés területén szerzett szakmai tapasztalata hónapokban megadva (egész hónapban megadva - minimum 12 hónap) | 40 |
Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a legjobb ár-érték arány értékelési szempontja szerint az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1-10.
Az legjobb ár-érték arány értékelési szempontja szerint azon módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a megadott ponthatárok közötti pontszámot:
1. Ajánlati ár:
Az ajánlati ár – az építési beruházás nettó ára összesen forintban megadva - esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési
szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016 december 21.) 1. sz. melléklet A ba) pontja alapján az ajánlatkérő a relatív értékelés módszere szerint, a fordított arányosítás módszerét alkalmazza. A legkedvezőbb ár kapja a maximálisan adható 10 pontot, a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlathoz képest arányosítva kerül megállapításra. Az így kapott pontszámok az ajánlati ár súlyszámával felszorzásra kerülnek. Amennyiben a részpontszámok értékelésekor törtszám keletkezik, úgy 2 tizedes jegyig történik a kerekítés.
Az ajánlati ár tartalmazza az építési beruházás teljes anyag- és díjköltségét, valamint minden, a vállalkozási szerződés aláírásának időpontjában érvényes költséget (vámot, illetéket és egyéb hasonló költségeket) és magában foglalja a műszaki tartalom előírt minőségben történő megvalósításához szükséges következő, a költségvetésben külön meg nem jelölt, alábbiakban felsorolt költségeket (amennyiben azok relevánsak):
• a befejezési határidőig várható árváltozások kihatásai;
• a szakfelügyeletek biztosításával kapcsolatos költségek;
• több Vállalkozó esetén az együttműködési költségek;
• anyagbeszerzési költségek;
• szállítási, deponálási, lerakóhelyi költségek;
• bér és járulékai;
• valamennyi gép, felszerelés és eszköz fenntartási, használati és javítási költségei;
• különleges körülmények, akadályoztatás miatti költségek;
• jótállási, szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerülő költségek;
• helyszíni adottságok és körülmények miatti költségek;
• a kivitelezéshez szükséges - a Megrendelő által nem biztosított - hatósági és egyéb kiviteli, vám és export engedélyek megszerzésével kapcsolatos engedélyekkel, hozzájárulásokkal (pl. munkakezdési, stb.) kapcsolatos költségek;
• ideiglenes létesítmények költséget;
• banki költségek;
• az átadási tervdokumentáció, minősítési dokumentáció készítésének díja;
• az országos, ágazati és egyéb szabványokban, műszaki előírásokban, valamint a mintavételi tervben előírt mintavételi, vizsgálati és mérési, valamint minősítési költségek;
• a szükséges fordítási költségek;
• eljárási költségeket, illetékek;
• a vállalkozási szerződés egyéb pontjaiban részletezett egyéb kötelezettségek díja (jelentések, stb.)
• az egyéb, itt fel nem sorolt, de a megvalósításhoz és a szerződés teljesítéséhez szükséges járulékos költségek.
A részszempont esetén alkalmazott fordított arányosítás képlete:
P = (A legjobb / A vizsgált) x (P max – P min) + P min P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
P max: a pontskála felső határa P min: a pontskála alsó határa
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
A legrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
2. Jótállás időtartama:
A jótállás esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016 december 21.) 1. sz. melléklet A bb) pontja alapján a relatív értékelés módszere szerint, az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza. A legkedvezőbb megajánlás (legmagasabb jótállási időtartam) kapja a maximálisan adható 10 pontot, a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlathoz képest arányosítva kerül megállapításra. Az így kapott pontszámok a jótállás időtartama súlyszámával felszorzásra kerülnek. Amennyiben a részpontszámok értékelésekor törtszám keletkezik, úgy 2 tizedes jegyig történik a kerekítés. A jótállás időtartamát egész hónapokban kell megadni a műszaki átadás átvételtől számítottan. Ajánlatkérő a Kbt. 77.§ (1) bekezdése alapján előírja, hogy a jótállás tekintetében a műszaki átadás-átvételtől számítva 12 (tizenkettő) hónap kötelezően vállalandó, az az ajánlattevőknek mindenképpen meg kell ajánlaniuk (ajánlatkérői minimális elvárás). Az ajánlatkérő minimális elvárását el nem érő ajánlattevői vállalás, valamint a nem egész hónapok megadása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ajánlatkérő a műszaki átadás-átvételtől számított 12 hónap jótállási időtartamot tekinti a legkedvezőbb szintnek, melynél magasabb érték megajánlásra a felső ponthatárral megegyező pontszámot oszt ki.
A részszempont esetén alkalmazott egyenes arányosítás képlete:
P = (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax – Pmin) + Pmin P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
3. A szerződés teljesítésében részt vevő szakember magasépítés területén szerzett szakmai tapasztalata hónapokban megadva (egész hónapban megadva, minimum 12):
A szerződés teljesítésében részt vevő szakember magasépítés területen szerzett szakmai tapasztalata esetében a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2016. évi 147. szám; 2016 december 21.) 1. sz. melléklet A bb) pontja alapján a relatív értékelés módszere szerint, az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza. A legkedvezőbb megajánlás (szakmai tapasztalat leghosszabb időtartama) kapja a maximálisan adható 10 pontot, a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlathoz képest arányosítva kerül megállapításra. Az így kapott pontszámok a szakmai tapasztalat súlyszámával felszorzásra kerülnek. Amennyiben a részpontszámok értékelésekor törtszám keletkezik, úgy 2 tizedes jegyig történik a kerekítés. Az ajánlatkérő minimális elvárását (minimum 12 hónap) el nem érő ajánlattevői vállalás, valamint a nem egész hónapok megadása az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Ajánlatkérő a 36 hónap szakmai tapasztalatot tekinti a legkedvezőbb szintnek, melynél magasabb érték megajánlásra a felső ponthatárral megegyező pontszámot oszt ki.
Az ajánlatban a szakmai ajánlat részeként be kell mutatni a megajánlott, teljesítésbe bevonni kívánt 1 fő műszaki szakembert, azaz meg kell adni az alábbi információkat:
- a műszaki szakember neve;
- releváns iskolai végzettsége;
- a releváns iskolai végzettség megszerzésének éve;
- releváns szakmai tapasztalata (gyakorlati ideje):
A szakmai tapasztalatot megalapozó munkát meg kell jelölni akként, hogy fel kell tüntetni a Megrendelő/Munkáltató nevét, az elvégzett munka megkezdésének és befejezésének időpontját, a munka időtartamát hónapokban megadva, valamint az elvégzett munkát, annak pontos helyszínét.
A szakmai tapasztalat (gyakorlati idő) vonatkozásában a szakmai ajánlatnak a szakmai gyakorlat időtartamát év, hónap megjelöléssel kell tartalmaznia. A szakmai gyakorlat igazolására megjelölt munkák időtartamai esetében fellépő időintervallum átfedést az Ajánlatkérő nem veszi figyelembe, azaz ugyanazon időszak alatt megszerzett szakmai gyakorlat nem minősíthető többszörös szakmai gyakorlati időként.
- a jogviszony ismertetése, mely által a műszaki szakember részt vesz a teljesítésben (munkaviszony/ alvállalkozó)
A részszempont esetén alkalmazott egyenes arányosítás képlete:
P = (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax – Pmin) + Pmin P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa Pmin: a pontskála alsó határa
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme
15. Az ajánlatok elbírálása és az ajánlati kötöttség
15.1. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül bírálja el.
15.2. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek megvizsgálja, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlat érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni.
15.3. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok ellenőrzésére köteles a Kbt. 67.§ (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben a részvételi jelentkezés és az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72.
§ szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az ajánlattevőnek a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára vonatkozóan a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell a részletes adatokat megadnia. Az ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben részletezettek szerint ellenőrzi továbbá a kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. Amennyiben az ajánlatkérő előírt alkalmassági követelményt, a gazdasági szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó, az eljárást megindító felhívásban
előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények, valamint - adott esetben - a
82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az ajánlatkérő
69. § szerinti felhívására köteles benyújtani.
15.4. Az Ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71.§-a alapján biztosítja, illetve a ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kér.
15.5. Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével – felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számításai hiba javításának eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – alapadatot. Ha a számításai hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
15.6. Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget vagy tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében vagy az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást.
15.7. Az ajánlat érvénytelen, ha
a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;
c) ha az ajánlattevő alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;
d) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;
e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;
f) az ajánlattevő
fa) valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy
fb) a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő. [Kbt. 73.§ (1) bekezdés]
A Kbt. 73.§ (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §]. [Kbt. 73.§ (2) bekezdés]
Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75.§ (2) bekezdésében foglalt eseteken túl akkor is, ha az EKR működési hibája olyan
jogsértést eredményez, amely a Kbt.-ben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható
15.8. A Kbt. 73.§ (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a 4. mellékletben felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő. A Közbeszerzési Hatóság - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által minden évben rendelkezésére bocsátott adatszolgáltatás alapján - tájékoztatást tesz közzé honlapján a Magyarországon egyes ágazatokban alkalmazandó kötelező legkisebb munkabérről. [Kbt. 73.§ (4) bekezdés]
15.9. Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, aki
a) a kizáró okok [Kbt. 62. §, és ha az ajánlatkérő előírta 63. §] hatálya alá tartozik;
b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be. [Kbt. 74.§ (1) bekezdés]
15.10. Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból
a) azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdés],
b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [Kbt. 2. § (5) bekezdés]. [Kbt. 74.§ (2) bekezdés]
15.11. Az ajánlatkérő a megfelelőnek talált ajánlatokat az értékelési szempontok szerint értékeli.
15.12. Az ajánlatkérő az ajánlattevőket írásban tájékoztatja az eljárás eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.
15.13. Az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejáratától kötve van. Az ajánlattevő az ajánlati kötöttség kezdetétől számítva 60 napig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az Ajánlatkérő úgy nyilatkozik, hogy egyik Ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.
16. Eredményhirdetés, eredményösszegezés módosítása, kijavítása
16.1. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készít az ajánlatokról. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor a 15.12 pont szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő részére egyidejűleg az EKR-en történő megküldésével teljesíti.
16.2. Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az
eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldi.
16.3. Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás eredményének megküldését követő tíz napon belül egyidejűleg megküldi az összes ajánlattevőnek.
17.1. Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult
a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum;
b) bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdek-képviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező)
ba) az ajánlattételi lejárta előtti tizedik napig, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig,
bb) a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárást meghirdető előzetes tájékoztatóban a részvételi szándék jelzésére meghatározott határidőig,
ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az eljárást megindító vagy meghirdető felhívás, a felhívással együtt elérhető közbeszerzési dokumentumok vagy azok módosítása.
17.2. A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott előzetes vitarendezési kérelmében meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
17.3. Az előzetes vitarendezési kérelem megküldése és az előzetes vitarendezés során a kommunikáció az EKR-ben történik. Az EKR rendszeren keresztül kerül megküldésre az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási móddal megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét is tájékoztatja.
17.4. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás [71. §], felvilágosítás [71. §] vagy indokolás [72.
§] benyújtására felhívni, ha az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható.
Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket.
17.5. Ha valamely ajánlattevő a Kbt. 80.§ (1) bekezdés szerinti határidőben és a Kbt. 80.§ (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést -, ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.
18.1. Az ajánlatkérő az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel - közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel, részekre történő ajánlattétel esetén az egyes részek tekintetében a nyertesekkel – köti meg írásban a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.
18.2. A szerződés tartalmazza - az eljárás során alkalmazott értékelési szempontra tekintettel - a nyertes ajánlat azon elemeit, amelyek értékelésre kerültek.
18.3. Az ajánlatkérő az eljárás nyertesének visszalépése esetén az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített ajánlattevővel köti meg a szerződést, amennyiben őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
18.4. A nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított hatvan nappal meghosszabbodik.
18.5. Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig a Kbt. 131.§ (8) bekezdésében meghatározott eseteket kivéve.
18.6. Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
18.7. A lebonyolító az eljárás nyertesével/nyerteseivel az összegezés megküldését követően felveszi a kapcsolatot a szerződéskötéshez szükséges további teendők és információk megadása érdekében.
18.8. Az ajánlatnak tartalmaznia kell közös ajánlattétel esetén valamennyi konzorciumi tag által cégszerűen aláírt Konzorciumi Szerződést. A szerződésben a szerződő feleknek ki kell jelölni a konzorcium vezetőjét, illetve a képviseletében eljáró személyt, valamint a konzorcium vezetőjét fel kell jogosítani a konzorcium nevében – a szerződés aláírása kivételével – a jognyilatkozatok megtételére. A szerződésnek tartalmaznia kell a konzorcium vezetőjének kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a konzorcium vezetését elfogadja. A Szerződésnek tartalmaznia kell továbbá a közös ajánlattevők nyilatkozatát, hogy nyertes ajánlattevőként történő kiválasztásuk esetén a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelősséget vállalnak. E feltételek teljesítése az ajánlat érvényességének feltétele.
18.9. Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A más nevében tett nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők Kbt. 35.§ (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősséget.
18.10. Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által benyújtott dokumentumok tartalmát meg tudja jeleníteni, a közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő előírja az EKR-ben csatolt formában benyújtandó elektronikus dokumentumok jellemzőire, így különösen a fájlformátumra vonatkozó követelményeket. Az ajánlatkérő által kért nyilatkozatok és egyéb dokumentumok elfogadott fájlformátumai:.pdf, árazott költségvetés esetében: pdf, .xls
18.11. Ajánlattevőnek csatolnia kell a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó, az alkalmasság igazolására szolgáló nyilatkozatát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kivitelezői névjegyzékében szereplésről.
III. IGAZOLÁSOK ÉS NYILATKOZATOK JEGYZÉKE
Ssz. | Igazolás és/vagy nyilatkozat megnevezése | Ellenőrző box |
1. | Felolvasólap - űrlap formátumban | |
2. | Ajánlattételi nyilatkozat [Kbt. 66.§ (2) bekezdése] - űrlap formátumban | |
3. | Kizáró okokról szóló nyilatkozat [Kbt. 62.§ (1) bekezdés a), d) és f), valamint Kbt. 62.§ (2) bekezdés] – űrlap formátumban | |
4. | Kizáró okokról szóló nyilatkozat [Kbt. 62.§ (1) bekezdés, valamint Kbt. 62.§ (2) bekezdés] – űrlap formátumban | |
5. | Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró ok hatálya alatt nem állás vonatkozásában – űrlap formátumban | |
6. | Nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja szerinti kizáró ok hatálya alatt nem állás vonatkozásában – űrlap formátumban | |
7. | Ajánlattevői nyilatkozat az alvállalkozókról és az erőforrást biztosító szervezetekről a kizáró okok tekintetében [Kbt. 67.§ (4) bek.] – űrlap formátumban | |
8. | Szakmai ajánlat – szakember bemutatása | |
9. | Nyilatkozat az alvállalkozókról [Kbt. 66.§ (6) bek. a) és b) pont] | |
10. | Nyilatkozat Kbt. 73.§ (5) bekezdése szerinti tájékoztatás tudomásulvételéről | |
11. | Nyilatkozat változásbejegyzésről (nemleges nyilatkozatot is szükséges megtenni) (űrlap formátumban) | |
12. | Változásbejegyzésről szóló igazolás az ajánlattételi felhívásban előírtnak megfelelően (adott esetben) | |
13. | Aláírási címpéldány/ Ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta az ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője részéről | |
14. | Közös ajánlattétel esetén együttműködési megállapodás (adott esetben) | |
15. | Nyilatkozat a gazdasági-pénzügyi és műszaki-szakmai alkalmasságról | |
16. | Nyilatkozat közbeszerzés tárgya szerinti árbevételről | |
17. | Nyilatkozat kamarai nyilvántartásban szereplésről | |
18. | Referencianyilatkozat/referenciaigazolás | |
19. | Cégkivonat |
20. | Árazott költségvetés |
A nyilatkozatmintákat a jelen közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt nyilatkozatjegyzék tartalmazza.
IV. MŰSZAKI LEÍRÁS
A műszaki tartalom (műszaki leírás, helyszínrajzok, alaprajzok), mint ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentum az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR- ben) felöltésre került.
A kivitelezési munkára irányadó jogszabályok különösen:
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.),
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
- az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet,
- az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VIII. 11.) Korm. rendelet,
- az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet,
- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
V. ÁRAZATLAN KÖLTSÉGVETÉS
Az árazatlan költségvetés, mint ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentum az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR-ben) felöltésre került.
VI. SZERZŐDÉSTERVEZET
A szerződéstervezet, mint ajánlattételi felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentum az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR-ben) felöltésre került.