Nyugalom életbiztosítás szerződési feltételei (Nyugalom2014)
Nyugalom életbiztosítás szerződési feltételei (Nyugalom2014)
Hatályos: 2015. január 30.
Módosítva: 2015. május 15.
Nyugalom életbiztosítás szerződési feltételek (GG16/2014)
Hatályos: 2014. március 15.
Nysz.: 19191
I. A biztosítási szerződés tartalma 3
II. Általános rendelkezések 3
III. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 6
IV. A biztosítási díj 7
V. Biztosítási esemény 9
VI. A biztosító szolgáltatása 10
VII. Díjtartalék, garantált kamat, nyereségrészesedés, hűségnyereség 10
VIII. A biztosító teljesítésének feltételei 11
IX. fejezet: A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 13
X. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 14
XI. A biztosító kifizetése életbiztosítási kockázat esetében, a biztosító mentesülésével járó vagy
a kockázatviselésből kizárt események bekövetkezése esetén 15
XII. Egyéb rendelkezések 16
XIII. Fogalomtár 16
XIV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 17
Kondíciós lista 19
Telefonos Asszisztencia szolgáltatás (GG16T) 20
(GG16)
Jelen biztosítási szerződési feltételek (a továbbiakban: feltételek) a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biz- tosító) Nyugalom életbiztosítási szerződéseire (GG16) (a továbbiakban: szerződés) érvényesek feltéve, hogy a szerződést a jelen feltételekre hivatkozással kötötték.
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb
hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.
Jelen biztosítási szerződés a szerződő választásától függő, előre meghatározott biztosítási szolgáltatásokkal jön létre. A biztosítási szerződés részét képező „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” és a feltételekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelkezései irányadóak.
I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA
A biztosítási szerződés alapján a biztosító a jelen feltételekben meghatározott biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biztosítási esemény bekövetkeztétől függően biztosítási szolgáltatás teljesítésére a szerződő fél pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.
II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
II.1 A szerződés xxxxxxx (a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett)
II.1.1. Biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a jelen feltételek- ben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
II.1.2. Szerződő az a fél, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti, és a biztosítási díj fizetésére kötelezettsé- get vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy, vagy szervezet. Fogyasztó- nak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy
II.1.3. Biztosított az a természetes személy, akit a szerződésben biztosítottként neveztek meg, és akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a biztosítási szerződés létrejön.
Egy biztosított kizárólag egy Nyugalom életbiztosítási szerződéssel rendelkezhet.
II.1.4. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a biztosítási szerződés létrejöttéhez és a szerződés bizto- sítottra vonatkozó részének módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépé- séig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
II.1.5. Ha a biztosított cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy a szerződés létrejöttéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
II.1.6. A biztosított a szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következ- tében a szerződés az aktuális biztosítási év végével megszűnik kivéve, ha a biztosított a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe szerződőként belép.
II.1.7. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a szerződő írásbeli hozzájárulásával a biztosítóhoz in- tézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe szerződőként beléphet. Amennyiben a biztosított szerződésbe való belépési nyilatkozatának biztosítóval történő közlésekor a szerződő már nincs életben, a biztosított szerződésbe való belépéséhez a szerződő örököseinek hozzájárulása nem szükséges.
Ha a biztosított belép a biztosítási szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A biztosítási szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a biztosítási szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
II.1.8. A szerződő és a biztosított írásbeli beleegyezésével harmadik személy a biztosítási szerződésbe új szerződőként beléphet (szerződőcsere). A szerződő személyének változásáról a biztosítót írásban értesíteni kell.
II.1.9. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásra jogo- sult.
a) A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított.
b) A biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a szerződésben a szerződő és a biztosított által név szerint megnevezett személy, ennek hiányában a biztosított örököse.
II.1.10. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával ajánlattételkor, illetve a biztosítási szerződés hatálya alatt bár- mikor a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal az II.1.9.b) pontban megfogal- mazottak szerint kedvezményezettet jelölhet meg, illetve bármikor ugyanilyen formában a kedvezményezett jelölését módosíthatja feltéve, hogy a kedvezményezett-jelölés vagy annak módosítása a biztosítási esemény bekövetkezése előtt a biztosító tudomására jut.
II.1.11. A kedvezményezett-jelölés hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.
II.1.12. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett-jelölést tartalmazó része semmis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosított örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
II.1.13. Amennyiben a biztosítási szerződésben kedvezményezettet nem neveztek meg, vagy ha a kedvezményezett-je- lölés hatályát vesztette (II.1.11.), vagy nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, akkor a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított örököse.
II.1.14. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem le- het visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő ezen nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
II.2. A szerződés létrejötte
II.2.1. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.
II.2.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj vagy díjrészlet díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel.
Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
II.2.3. A szerződő/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati doku- mentáció részét képezik.
II.2.4. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt egyedi kockázatelbírálást végez, egészségi kockázatelbírálást azonban nem végez.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
II.2.5. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja. A biztosítási ajánlat elfogadása a biztosítónak az ajánlattal megegyező, vagy az ajánlattól eltérő tartalmú biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (továbbiakban: kötvény) kiállításával, vagy ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) törté- nik.
A biztosítási ajánlattal megegyező tartalmú kötvény kiállítása esetén, a szerződés a kötvény kiállításának idő- pontjában jön létre.
II.2.6. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést a kötvény kézhez- vételét követően késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint, a kötvény kiállításakor jön létre.
Ha a szerződő az eltérést a fentiek értelmében rendelkezésére álló határidőn belül elutasítja (kifogásolja), a szer- ződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
II.2.7. A szerződés – ráutaló magatartással (hallgatólagosan) – akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának időpontjára visszamenő hatállyal, a 15 napos kockázatelbírálási idő eltel- tét követő napon jön létre.
Ezen rendelkezés abban az esetben is alkalmazandó, amennyiben a szerződő fél nem minősül fogyasztónak.
II.2.8. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen feltételektől, ak- kor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja. (Ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött szerződés utólagos felmondása.)
II.3. A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – az azt követő nap 0 órakor kezdődik, amikor a szerződő a biztosítás első díját a biztosító részére megfizeti. Az első díj megfi- zetettnek minősül, ha azt a függő biztosításközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára beérkezett.
A felek ettől a rendelkezéstől külön megállapodásukkal eltérhetnek.
II.4. A szerződés tartama
A szerződés határozatlan tartammal jön létre.
II.5. A szerződés megszűnésének esetei
A biztosítási szerződés megszűnik az alábbi esetek bármelyikének bekövetkezése esetén:
a) a biztosított halála esetén a jelen feltételekben foglaltaknak megfelelő haláleseti szolgáltatás teljesítésével,
b) a biztosított halála esetén, a biztosítónak a szolgáltatás teljesítése alóli mentesülésekor a XII. fejezetben meghatározott kifizetés teljesítésével.
c) a biztosítottnak a kockázatviselésből kizárt eseményből kifolyólag bekövetkezett halála esetén a XII. feje- zetben meghatározott kifizetés teljesítésével,
d) a díjfizetés elmulasztása esetén a IV.3. pontban rögzítettek szerint,
e) a szerződő II.5.1. pontban rögzített rendes felmondásával,
f) a szerződő II.5.2. pontban rögzített rendkívüli felmondásával,
g) a ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén (II.2.8.), vagy a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmények megváltozása, a biztosítónak erről való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idő elteltével (III.3.2.). Ilyen esetben a biztosító a szerződő részére kifizeti a szerződés aktuális visszavásárlási értékét. Az életbiztosítási szerződést a biztosító a jelen pontban foglaltak kivételével nem mondhatja fel;,
h) a biztosítottnak – amennyiben nem ő a szerződő fél – a biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájá- rulásának írásbeli visszavonásával az aktuális biztosítási időszak végén feltéve, hogy a biztosítási szerző- désbe szerződőként nem lép be.
II.5.1. A szerződő rendes felmondási lehetősége, visszavásárlás
A biztosítási szerződést a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzá- járulásával – bármikor felmondhatja.
II.5.1.1. A szerződés rendes felmondása (visszavásárlás) esetén, amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítá- si szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a visszavásárlási igény beérkezését követően a szerződőnek kifizeti a rendszeres díjjal rendezett időszakhoz tartozó, de legfeljebb az aktuális hónap else- jén érvényes visszavásárlási értéket (amennyiben a szerződésen túlfizetés mutatkozik, akkor a biztosító azt a szerződő részére visszafizeti). Amennyiben a biztosítási szerződés rendelkezik rendkívüli befizetéssel, akkor kifizetésre kerül annak a felmondás beérkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értéke is, és ezzel a biztosítási szerződés megszűnik.
Az így megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a biztosítási szerződés nem reaktiválható.
II.5.1.2. A szerződés rendes felmondása (visszavásárlás) esetén, amennyiben a felmondás időpontjában a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke,
a) de a biztosítási szerződés rendelkezik rendkívüli befizetéssel, akkor a biztosító annak a felmondás beér- kezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értékét fizeti ki a szerződő részére és ezzel a biztosítási szerződés megszűnik;
b) és a biztosítási szerződés nem rendelkezik rendkívüli befizetéssel, akkor a biztosítási szerződés kifizetés nélkül megszűnik.
A biztosítási szerződésnek legkorábban a díjfizetési tartam egytizede, de legalább két díjjal rendezett biztosítási év eltelte után van visszavásárlási értéke. Amennyiben a biztosítási szerződés fennállása során az alapbiztosítás biztosítási összege módosul, akkor a biztosítási szerződés visszavásárlási táblázatában található összegek is változnak.
Az így megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a biztosítási szerződés nem reaktiválható.
II.5.2. A szerződő rendkívüli felmondási lehetősége
A biztosítási szerződést a fogyasztónak minősülő szerződő jogosult a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló kötvény (a továbbiakban: első kötvény) átvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül megszüntetni.
A biztosító a rendkívüli felmondás kézhezvételét követő 30 napon belül a szerződő által befizetett, rendszeres biztosítási díjjal a szerződő felé elszámol, a rendkívüli befizetést a rendkívüli felmondás beérkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értéken fizeti ki.
A szerződő a rendkívüli felmondás jogáról érvényesen nem mondhat le.
Az így megszüntetett biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezetet a biztosító nem állítja helyre, a szerződés nem reaktiválható.
II.6. A biztosítási szerződés területi hatálya
A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed.
III. A SZERZŐDÉS ALANYAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
III.1. A szerződő és a biztosító jogai és kötelezettségei
III.1.1. A biztosítási szerződés alapján a szerződő díjfizetésre köteles és a feltételek egyéb rendelkezésének hiányában a biztosított hozzájárulásával jogosult a biztosítási szerződés szerinti jognyilatkozatok megtételére.
III.1.2. A biztosító köteles a biztosítási szerződés alapján a feltételekben meghatározott szolgáltatások nyújtására.
III.1.3. A biztosító a hozzá bejelentett kérelem teljesítését szükség esetén a szerződő, biztosított, kedvezménye- zett/szolgáltatásra jogosult személyes megjelenéséhez kötheti.
III.2. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési és változásbejelentési kötelezettségüknek eleget tenni.
III.2.1. A szerződő és a biztosított közlési kötelezettsége
A közlési kötelezettség alapján a szerződő és a biztosított szerződéskötéskor, továbbá a biztosítási szerző- déssel kapcsolatos szolgáltatási igény bejelentése esetén kötelesek a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítási kockázat elvállalása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempont- jából lényeges, és amelyet ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóság- nak megfelelő válaszokkal, valamint a biztosító által rendszeresített formanyomtatványon szereplő nyilatkozatok valóságnak megfelelő megtételével a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megvála- szolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A biztosító a biztosított hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítotttat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
III.2.2. A szerződő és a biztosított változásbejelentési kötelezettsége
A szerződő és a biztosított kötelesek a biztosítás fennállása alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását, továbbá a szer- ződő 5 munkanapon belül köteles bejelenteni a saját, illetve a tényleges tulajdonos azonosítási adataiban beállott változást.
Lényeges körülménynek minősül mindaz, amire a biztosító kérdést tett fel, továbbá amire vonatkozóan a szer- ződő vagy a biztosított nyilatkozattételi kötelezettségét előírta, így különösen a szerződő és a biztosított neve, címe, levelezési címe megváltozása.
A biztosított az egészségi állapotában beállott változást nem köteles a biztosítónak bejelenteni.
III.3. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége a szerződést érintő lényeges körülmények felmerülése esetén (a biztosítási kockázat jelentős növekedése)
III.3.1. Ha a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körül- ményekről, továbbá ha lényeges körülmények változását közlik vele, úgy a biztosító a tudomásszerzéstől
számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a feltételekben foglaltak alapján nem vállalhatja – a szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmond- hatja.
Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
III.3.2. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés, vagy annak a módosító javaslattal érintett része a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha erre a következményre a biztosító a módosí- tó javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
IV. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
IV.1. A biztosítási díjjal kapcsolatos rendelkezések
IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli
IV.1.2. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító Díjszabása alapján, különösen a biztosított életkorának, valamint a biz- tosítás díjfizetési tartamának és a biztosítási összegnek/összegeknek a figyelembevételével történik.
IV.1.3. A biztosító a biztosítási szerződés létrejöttekor a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a díjfizetés technikai kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.
IV.1.4. A szerződés rendszeres éves díjfizetésű. A biztosítási évre vonatkozó rendszeres éves díj havi, negyed- éves és féléves részletekben is fizethető. Havi díjfizetéstől eltérő fizetési gyakoriság esetén a biztosító díjked- vezményt adhat.
IV.1.5. Abban az esetben, amennyiben a szerződő a díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet köve- tően a kedvezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. fizetési gyako- riság megváltoztatása), úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld, vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.
IV.1.6. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő ajánlattételkor határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a szerződő a következő biztosítási évfordulótól kezdődően megváltoztathatja, ha a változtatási szándékát a következő biz- tosítási évforduló időpontja előtt legalább 30 nappal írásban jelzi a biztosítónak.
IV.1.7. A díjfizetés technikai kezdete az ajánlaton és a kötvényen ekként megjelölt időpont, mely nem lehet korábbi, mint az ajánlat keltezése hónapjának első napja, illetve, a biztosítási kötvényen a díjfizetés technikai kezdeteként megjelölt időpont, mely egyben a biztosítási évforduló napja is.
IV.1.8. A biztosítási időszak egy év, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számított egy évig tart (a továbbiakban: biztosítási év).
IV.1.9. A biztosítási szerződés első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a biztosítási szerződés létrejöttekor, minden további díj pedig annak a díjfizetési időszaknak (év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
IV.1.10. Az első díj a biztosító kockázatviselésének kezdő napjától a díjfizetés technikai kezdetéig terjedő időszakra és az első díjfizetési időszakra is vonatkozik.
IV.1.11. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az időpontban teljesíti, amely napon a biztosítási díjat a függő biztosításközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, amely napon az a biztosító számlájára beérkezik.
IV.1.12. A szerződő díjfizetési kötelezettsége megszűnik attól a biztosítási évfordulótól, amely abban a naptári évben van, amelyben a biztosított a 85. életévét betölti.
A díjfizetési kötelezettség megszűnésével a kiegészítő biztosítás megszűnik.
IV.1.13. Díjfizetés tartama az az időszak, amely biztosítási évekre a biztosítási szerződés díját a szerződő köteles megfizetni. A díjfizetés tartama a biztosítás technikai kezdetétől a díjfizetési kötelezettség megszűnésé- ig tart.
IV.1.14. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási idő- szakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
IV.2. Rendkívüli befizetés
IV.2.1 Rendszeres díjfizetésű életbiztosítások esetében a szerződőnek a rendszeres díjfizetésen kívül bármikor lehető- sége van rendkívüli befizetésre. Rendkívüli befizetés díjmentesített és részlegesen díjmentesített szerződésre, illetve a díjfizetési kötelezettség megszűnése után is teljesíthető.
A rendkívüli befizetés a biztosító számlájára való beérkezést követő naptól, a kezelési költség levonása után ka- matozik. A biztosító a rendkívüli befizetések mindenkori egyenlegén a kamatot napi kamatszámítással írja jóvá. A rendkívüli befizetésből származó megtakarítás aktuális értéke a rendkívüli befizetés költségekkel csök- kentett és kamatokkal növelt összege.
A rendkívüli befizetés a díjtartalékot nem növeli. A rendkívüli befizetésből származó megtakarítást a biztosító elkülönítetten tartja nyilván.
A rendkívüli befizetés minimális összegéről, kamatairól, illetve költségeiről a jelen feltételek elválaszthatatlan részét képező Kondíciós listában található részletes tájékoztatás.
Ezen költségek mértékét a biztosító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente leg- feljebb egy alkalommal változtathatja meg. Az egyszeri költségváltoztatás mértéke nem lehet több 2 százalékpontnál.
IV.2.2. Rendkívüli befizetés visszavásárlása
A rendkívüli befizetésből származó megtakarítás bármikor részlegesen vagy teljes egészében visszavásárolható. Kifizetéskor a biztosító a visszavásárlási igény beérkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értéket veszi figyelembe.
IV.2.3. Átvezetés a rendkívüli befizetésből
A biztosítási szerződés rendszeres biztosítási díja a szerződő kérésére a rendkívüli befizetésből is rendezhető (a továbbiakban: átvezetés). Átvezetéskor a biztosító az igény beérkezését megelőző munkanapon érvényes aktuális értéket veszi figyelembe.
Az átvezetés költségét a hatályos Kondíciós lista tartalmazza.
Egy alkalommal legfeljebb akkora összeg átvezetése kérhető, mellyel az adott biztosítási év éves biztosítási díja kerül kiegyenlítésre.
A biztosító a rendkívüli befizetésből történő átvezetést a rendszeres díjfizetés elmulasztása esetén alkal- mazza a IV.3. pontban foglaltak szerint, melyről a szerződőt írásban értesíti.
IV.3. A díjfizetés elmulasztásának következményei
Amennyiben a szerződő a rendszeres biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító a IV.3.1. vagy a IV.3.2. pontban foglaltak szerint jár el.
IV.3.1. Ha a biztosítási szerződés rendelkezik legalább kéthavi rendszeres díjnak megfelelő rendkívüli befizetésből származó megtakarítással, akkor a biztosító azt – legfeljebb az elmaradt rendszeres biztosítási díj mérté- kéig – átvezeti a IV.2.3. pontban leírtak szerint.
IV.3.2. Ha a rendkívüli befizetésekből származó megtakarításból nem áll rendelkezésre a kéthavi rendszeres díjnak megfelelő összeg, a biztosító az alábbiak szerint jár el:
a) amennyiben az első elmulasztott díj esedékességének időpontjában a szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a szerződést díjmentesíti (IV.4.),
b) amennyiben az első elmulasztott díj esedékességének időpontjában a szerződésnek nincs visszavásár- lási értéke, a szerződés a díjrendezettség napjával megszűnik, kivéve ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Amennyiben a szerződés rendelkezik rendkívüli befizetéssel, akkor a szerződés megszűnésével kifizetésre kerül a rendkívüli befizetésekből származó megtakarítás ak- tuális értéke.
IV.3.3. A szerződőnek lehetősége van az elmaradt biztosítási díjak rendezése mellett – az első elmaradt díj esedékessé- gétől számított 6 hónapon belül – a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biztosítási fedezet helyreállítását kérni (reaktiválás). Ebben az esetben a biztosító jogosult a kérést telje- síteni, vagy indoklás nélkül elutasítani.
IV.3.4. Ha a biztosító kockázatviselésének ideje alatt biztosítási esemény következik be, úgy az esedékessé vált, de a biztosítási esemény bekövetkezéséig meg nem fizetett díj mértékével a biztosító által a szolgáltatás- ra jogosult részére teljesítendő szolgáltatás(ok) összege csökken.
IV.3.5. A teljes biztosítási időszakra járó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti; ezt követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő a díjfizetést már megkezdte vagy a felek a díj- fizetés halasztásában állapodtak meg.
IV.4. Díjmentesítés
IV.4.1. A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – kérheti a biztosítás díjmentesítését.
A biztosítás díjmentesítésére a díjfizetési tartam egytizede, de legalább két rendszeres díjjal rendezett biztosítási év eltelte után van lehetőség.
IV.4.2. A díjmentesítés során a biztosító az addig befizetett rendszeres díjak alapján, egy új, csökkentett biztosítási összeget állapít meg. A díjmentesítés időpontjától a szerződés megszűnéséig a szerződőt díjfizetési kötelezett- ség nem terheli.
IV.4.3. A díjmentesítést követően a választott kiegészítő biztosítás megszűnik.
IV.4.4. A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a díjmentesítés időpontjától számított 6 (hat) hónapon belül írásban kérheti a díjfizetési kötelezettség helyreállítását, és ezzel az elmaradt díjakat köteles befizetni. A díjmen- tesített biztosítási szerződés az elmaradt rendszeres díj megfizetésével a díjmentesítés időpontjára visszamenő- legesen, az eredeti tartalommal kerül módosításra. A biztosítási szerződés tartama alatt legfeljebb kétszer lehet a díjfizetési kötelezettséget helyreállítani.
IV.4.5. A díjfizetési tartam elteltét (IV.1.13.) követőe a díjmentesített szerződés esetén a díjfizetési kötelezettség nem állítható helyre.
IV.5. Részleges díjmentesítés
A biztosítás részlegesen is díjmentesíthető. Részleges díjmentesítés során egy alacsonyabb biztosítási összeg kerül meghatározásra, így a biztosítás egy díjköteles és egy díjmentes részből áll.
Részleges díjmentesítésre csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:
– a biztosítási szerződés díjfizetési tartamának egytizede, de legalább két rendszeres díjjal rendezett bizto- sítási év eltelt, és a díjfizetési tartamból még legalább két biztosítási év hátra van;
– a biztosításnak van visszavásárlási értéke, és
– nem történt a szerződésen előrehozott részkifizetés (VI.3.), és
– a biztosítás rendszeres díja nem csökkenhet a szerződéskötéskor választott éves rendszeres díj alá.
IV.6. Automatikus díjnövelés
A biztosítás értékállóságának megőrzése érdekében a biztosítási díj minden biztosítási évfordulón – kivéve a díjfizetési kötelezettség megszűnése időpontját (IV.1.12.) megelőző 5 biztosítási évet – automatikusan 3%- kal növekszik. Ez az érték a szerződés fennállása alatt nem változtatható meg.
A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj változásáról a szerződéskötéskor kiállított kötvény mellékletében nyújt tájékoztatást.
V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül:
V.1. A biztosított halála a kockázatviselés tartama alatt. A biztosítási esemény időpontja a halál időpontja.
V.2. Amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttekor a szerződő választott baleseti kórházi napi térítésre vo- natkozó kiegészítő biztosítást, biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (XIII.1.), melynek következtében a biztosított folyamatos kórházi fekvőbeteg-ellátásban (XIII.2. és XIII.3.) része- sül, amennyiben az orvosilag szükséges.
Biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.
V.3. A kockázatviselés tartama alatt diagnosztizált kritikus betegségek feltéve, hogy a szerződés a Kondíciós listában e körben meghatározott biztosítási összeggel jött létre.
Kritikus betegségek az alábbiak:
V.3.1. A szívizomelhalás (szívinfarktus) azon súlyosságú állapota, ahol a szívizomzat bizonyos részének transmurális elhalása mellett társultan cardiomyopathia áll fenn és az infarktust legalább két hónappal követően végzett kont- rollvizsgálat során szív ultrahanggal a cardiomyopathia és infarktus jellemző képe mellett 30% alatti ejekciós frakció (EF) került leírásra.
Biztosítási esemény (diagnosztizálás) időpontja: a biztosítási eseményt leíró és azt vizsgálati eredményekkel alátámasztó kontrollvizsgálati lelet kelte.
V.3.2. Rosszindulatú daganatos betegség azon súlyosságú állapota, amelyben a biztosítottnál a műtéti-, kemo-, vagy sugárterápiával sem sikerült a befejezett aktív kezeléssel daganatmentes állapotot elérni vagy a kivizsgá- lás eredménye alapján gyógyíthatatlannak minősítették és csak tüneti terápiát javasoltak.
Biztosítási esemény (diagnosztizálás) időpontja: a kezelés befejezését követő kontrollvizsgálat illetve a keze- lés nélküli esetekben a kivizsgálást követően a biztosítási eseményt alátámasztó orvosi dokumentum kelte.
V.3.3. Agyi érkatasztrófa azon súlyosságú formája, ahol az érkatasztrófa fellépését követő 30 nap után is valamely teljes testfél teljes bénulása (hemiplegia) marad vissza, vagy valamely előzményben lévő, féloldali meggyengüléssel járó neurológiai maradványtünettel (hemiparesis) lezajlott stroke után 1 éven belül ismételt stroke alakult ki, mely után a maradványtünetek a megelőző állapotnál súlyosabbak.
Biztosítási esemény (diagnosztizálás) időpontja: a biztosítási eseményt alátámasztó orvosi dokumentum kelte.
VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén az alábbi biztosítási szolgáltatásokat nyújtja.
VI.1. Haláleseti szolgáltatás
A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála (V.1.) esetén a biztosító a haláleseti szolgál- tatásra megjelölt kedvezményezett részére kifizeti a halál napján aktuális biztosítási összeget, a nyereségrésze- sedést, a hűségnyereség összegét, valamint a rendkívüli befizetésből származó megtakarításnak a bejelentés napját megelőző munkanapon érvényes aktuális értékét.
VI.2. Baleseti kórházi napi térítés szolgáltatás
Amennyiben a biztosítási szerződés tartalmaz baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó kiegészítő biztosítást (V.2.), abban az esetben:
a) a baleset napjától számított két éven belül, a baleseti következmények elhárítása miatt szükségessé vált kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra (XIII.2.) nyújt szolgáltatást.
b) a szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, az ellátási napokon hatályos kötvény- ben rögzített biztosítási összegnek és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.
c) ha a biztosítási évforduló napja beleesik abba az időtartamba, amely alatt a biztosított kórházi fekvőbeteg- ellátásban részesült, akkor a biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve a díjnövelésnek megfelelő, megnövelt összegű biztosítási összeget veszi figyelembe a szolgáltatásnál.
VI.3. Előrehozott részkifizetés szolgáltatás
VI.3.1. Amennyiben a biztosítási szerződés a Kondíciós listában e körben meghatározott biztosítási összeggel jött létre, abban az esetben az 5. biztosítási év elteltét követően a kockázatviselés tartama alatt diagnosztizált (V.3. pontban meghatározott) kritikus betegségek esetén – előrehozott szolgáltatásként – a biztosító kifizeti a biztosított részére a biztosítási esemény időpontjában aktuális biztosítási összeg 30%–át, és ezzel egy idő- ben a részkifizetés összegével csökken a haláleseti szolgáltatás aktuális biztosítási összege.
VI.3.2. Amennyiben a részkifizetés teljesítését megelőzően a biztosított meghal, abban az esetben a teljes aktuális biztosítási összeg a haláleseti kedvezményezettet illeti.
VI.3.3. Előrehozott részkifizetés a kockázatviselés tartama alatt csak egyszer vehető igénybe.
VI.3.4. Előrehozott részkifizetést követően megszűnik
– a 3%-os automatikus díjnövelés (IV.6.), továbbá
– reaktiválásra (díjfizetési kötelezettség helyreállítására) nincs lehetőség (IV.4.4.), továbbá
– részleges díjmentesítésre nincs lehetőség (IV.5.).
VII. DÍJTARTALÉK, GARANTÁLT KAMAT, NYERESÉGRÉSZESEDÉS, HŰSÉGNYERESÉG
VII.1. Díjtartalék
A díjtartalék az az összeg, amelyet a biztosító a befizetett díjaknak a díjkalkuláció alapján meghatározott ré- széből, és az ezen a részen jóváírt garantált kamatokból, a biztosításban vállalt kötelezettségek fedezetére biztosításonként tartalékol.
A rendkívüli befizetés a díjtartalékot nem növeli.
VII.2. Garantált (technikai) kamat
A biztosító garantálja, hogy a biztosítási összeg fedezetére képzett díjtartalékhoz a szerződés tartama alatt leg- alább évi 2,25% garantált kamatot ír jóvá, még abban az esetben is, ha a díjtartalék befektetésével elért hozam ennél kevesebb. A biztosító a biztosítási díj mértéke alapján a garantált kamat előre történő beszámításával állapítja meg a biztosítási összeget.
VII.3. Nyereségrészesedés
A biztosító a nyereségszámlán felhalmozott nyereséget (továbbiakban nyereségtartalék) valamint a teljes díjtar- talékot befekteti, és a befektetéssel elért hozamot megosztja ügyfeleivel. A biztosító a szerződés tartama alatt a biztosítások díjtartalékának, valamint a nyereségtartalékának befektetésével elért hozamnak a díjtartalékon jó- váírandó garantált kamatot meghaladó részének legalább 80%-át, minden naptári évre vonatkozóan, legkésőbb az év pénzügyi zárásakor nyereségrészesedésként a nyereségszámlán ügyfeleinek jóváírja, és szerződésenként nyilvántartja.
VII.4. Hűségnyereség
A biztosító a szerződés tartama alatt a nyereségrészesedésen felül hűségnyereséget ír jóvá minden naptári évre vonatkozóan, legkésőbb az év pénzügyi zárásakor. A hűségnyereség a naptári évben nem biztosítási esemény következtében megszűnt szerződések nyereségrészesedésének a díjtartalék arányában történő felosztásával képződik.
A nyereségrészesedés és a hűségnyereség kizárólag a haláleseti szolgáltatás részeként kerül kifizetésre.
VIII. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI
VIII.1. A biztosítási esemény bejelentésének határideje
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szem- pontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.
VIII.2. A szolgáltatási igény bejelentésekor benyújtandó dokumentumok
VIII.2.A. Minden esetben benyújtandó dokumentum:
A biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő.
VIII.2.B. Haláleseti szolgáltatási igény esetén a VIII.2.A. pontban felsoroltakon túl be kell nyújtani továbbá a követ- kező iratok másolatát:
a) halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis
b) boncolási jegyzőkönyv, ,
c) biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
d) orvosi nyilatkozat (a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata a haláleset hátterében álló alapbetegség(ek) meg- nevezésével, a betegség(ek) első kórismézésének pontos időpontjával és lefolyásával)
e) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bí- rósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a biztosítási szerződésben név szerint nem nevezték meg.
VIII.2.C. Balesetből eredő elhalálozás esetén a VIII.2.A. és B. pontokban felsoroltakon túl be kell nyújtani az alábbi iratok másolatát:
a) biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől/közlekedési balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum ,
b) baleseti/közlekedési baleseti / munkahelyi baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,
d) közlekedési baleset esetén továbbá
– rendőrségi jegyzőkönyv,
– amennyiben a biztosított a jármű vezetőjeként sérült meg, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,
– a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyve, amennyiben ilyen készült.
VIII.2.D. Baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó szolgáltatási igény esetén a VIII.2.A. és C. pontokban felsorol- takon túl be kell nyújtani az alábbi iratok másolatát:
a) kórházi zárójelentés.
VIII.2.E. Előrehozott részkifizetésre vonatkozó szolgáltatási igény esetén a VII.2.A pontban felsoroltakon túl be kell nyújtani az alábbi iratok másolatát:
a) Szívizomelhalás esetén (V.3.1.)
– szívizomelhalást (szívinfarktust) igazoló orvosi dokumentumok és
– kontrollvizsgálat során készült szív UH vizsgálati eredmény.
b) Rosszindulatú daganatos betegség esetén (V.3.2.)
– a pozitív (a sejtek rosszindulatú elfajulására és a folyamat invazív vagy áttéti terjedésére utaló) szö- vettani és egyéb vizsgálati leletek és
– a befejezett aktív kezelést (műtét, sugár-, kemoterápia) követően készült kontrollvizsgálat dokumen- tumait vagy a betegség kivizsgálásának orvosi dokumentumait.
c) Agyi érkatasztrófa esetén (V.3.3.)
– a hiteles dokumentummal érkatasztrófát igazoló, azt követően 30 nappal is fennálló, az érkataszt- rófával okozati összefüggésben álló szervi központi idegrendszeri károsodást jelző tüneteket leíró egészségügyi dokumentumok másolatát és/vagy
– valamely előzményben lévő, hiteles dokumentummal igazolható érkatasztrófa és azzal okozati ösz- szefüggésben álló szervi központi idegrendszeri károsodást jelző tüneteket leíró egészségügyi doku- mentumok másolatát.
VIII.3. A szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető egyéb dokumentumok
A biztosító a fentiekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek:
VIII.3.1. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozatot, vagy a jogerős bírósági határozatot). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll.
VIII.3.2. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási, intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények).
VIII.3.3. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól.
VIII.3.4. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentu- mai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok.
VIII.3.5. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).
VIII.3.6. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi iga- zolvány, útlevél, vezetői engedély)
VIII.3.7. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentum- nak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.
VIII.3.8. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón törté- nő benyújtását.
VIII.3.9. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb iratokat is beszerezhet.
VIII.4. A szolgáltatási igény elbírálásához a biztosító jogosult orvos közreműködését igénybe venni
VIII.4.1. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a – benyújtott dokumentumok alapján – biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse.
VIII.4.2. Amennyiben a biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételeként orvosi vizsgálatot ír elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.
VIII.5. A biztosító teljesítésének esedékessége
VIII.5.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beér- kezését követő 15 napon belül teljesíti feltéve, hogy – haláleseti szolgáltatás teljesítése esetén – a szerződő és a szolgáltatásra jogosult átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírtak alapján szükséges.
VIII.5.2. Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésére álló dokumentumok alapján bírálja el.
VIII.5.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezé- sére álló adatok alapján hoz döntést.
VIII.5.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.
VIII.6. A biztosítási szolgáltatás kifizetésének választható formája
A biztosító a szolgáltatási összeget átutalással teljesíti.
Amennyiben a biztosító szolgáltatására jogosult személy (kedvezményezett) a szolgáltatást ettől eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségeket a szolgáltatásra jogosult személyre áthárítja, és a költségek összegének mértékével a szolgáltatási összeg csökken, melyet a Kondíciós lis- ta tartalmaz. Ezen költség mértékét a biztosító kizárólag a fogyasztói árindex változása esetén, naptári évente legfeljebb egy alkalommal változtathatja meg. Az egyszeri költségváltoztatás mértéke nem lehet több 2 százalékpontnál.
IX. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSE ALÓL
IX.1. A biztosító mentesülése életbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól
IX.1.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha
a) a biztosított halálának oka a biztosítási szerződéskötés napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,
b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüg- gésben vesztette életét,
c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.
IX.1.2. Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy
b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás fennállása alatt, a biztosítási eseményt meg- előzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltételek III.3. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- keztében.
A felsorolt körülmények valóságnak megfelelő voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
IX.1.3. A szolgáltatási igény jogalapjának fennállása esetén a közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége bármely biztosítási kockázattal kapcsolatban, ha az adott kocká- zatra vonatkozó kockázatviselés kezdetétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. Változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a jelen pontban szabályozott öt éves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
IX.2. A biztosító mentesülése a biztosítási szerződésben szereplő balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól
IX.2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási teljesítése alól, ha bizonyítja, hogy az eseményt a biztosított jogelle- nesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondatlan magatartással okozta.
A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha
a) az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító ha- tású anyag hatáswa alatt állt és ez a tény az esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,
b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek veze- téséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény az esemény bekö- vetkeztében közrehatott,
c) az esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított az esemény idő- pontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.
IX.2.2. Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be kivéve, ha bizonyítják, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás fennállása alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és a biztosító a tudomására jutástól számított 15 napon belül nem élt a jelen feltételek III.3. pontjában szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- keztében.
A felsorolt körülmények valóságnak megfelelő voltát annak kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
IX.2.3. A biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben elvárható módon köteles el- járni. Így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azon- ban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelke- zési jogával élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ez a rendelkezés nem befolyásolja a biztosított szabad orvosválasztási jogát.
X. A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSÉBŐL KIZÁRT ESEMÉNYEK
X.1. Kockázatviselésből kizárt események
X.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) ionizáló sugárzás,
b) nukleáris energia,
c) HIV-fertőzés,
d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány el- leni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.
X.1.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszé- lyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
X.1.3. A biztosító kockázatviselése a jelen feltételek X.1.1.d) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biz- tosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
X.2. Életbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások
Életbiztosítási kockázatok esetén a biztosító kockázatviselése a X.1. pontban leírt eseményeken kívül az alábbi eseményekre sem terjed ki:
X.2.1. A kockázatviselés kezdetétől számított 2 éven belül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi- akban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelőző három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést igényelt;
b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelőzően megállapított maradandó egészségkáro- sodása.
X.2.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha
a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító ha- tású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőor- vos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,
b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkez- tében közrehatott.
Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjármű- vezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,
c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjármű- vet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüg- gésben következett be.
d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben követ- kezett be.
X.3. Balesetbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások
Balesetbiztosítási kockázatok esetén a biztosító kockázatviselése a X. 1. pontban leírt eseményeken kívül az alábbi eseményekre sem terjed ki:
X.3.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét meg- előző három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést igényelt,
b) a biztosítottnak a biztosító kockázatviselését megelőzően megállapított maradandó egészségkáro- sodása.
X.3.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:
a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egész- ségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szű- rővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,
b) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopé- diai ellátás, gyógytorna, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kóris- mézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kap- csolatos kezeléseket,
c) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.
d) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,
e) a fogpótlás.
X.3.3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.
X.3.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosítottnak az alábbiakban meghatározott veszélyes sporttevékenységével:
– búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hydrospeed, canyoning, surf,
– hegymászás és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedíció, Bungee Jumping (mélybe ugrás),
– autó- motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, gokart sport, moto-cross sport, motorcsó- nak sport, motor-kerékpár sport, rally, ügyességi versenyek gépkocsival, versenyzés gépkocsival, quad),
– privát-/sportrepülés/repülősportok (pl. paplanrepülés, léghajózás, siklóernyős repülés, motoros vi- torlázó repülés, siklórepülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, hőlégballonozás, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, műrepülés),
– bázisugrás.
X.3.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosítottnak az alábbiakban meghatározott munkatevékenységével:
– kaszkadőr, cirkuszi artista, akrobata,
– tesztpilóta, berepülő pilóta, ejtőernyős ugró, hadseregben sugárhajtású gép személyzet,
– testőr, kommandós, idegenlégiós, békefenntartó, hírszerző,
– fegyveres őr, pénzszállító,
– hadseregben dolgozó hivatásos és katonai szolgálatot teljesítő olyan személy, aki fokozott veszély- nek kitett tevékenységet folytat (pl. tűzszerész, búvár, rohamharcos).
XI. A BIZTOSÍTÓ KIFIZETÉSE ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT ESETÉBEN,
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSÉVEL JÁRÓ VAGY A KOCKÁZATVISELÉSBŐL KIZÁRT ESEMÉNYEK BEKÖVETKEZÉSE ESETÉN
XI.1. A biztosító a szerződés visszavásárlási összegét és a rendkívüli befizetés aktuális értékét fizeti ki a szerződő
részére, ha
a) a biztosított halálának oka a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága (IX.1.1.a), még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatálla- potban volt,
b) a biztosított halála a biztosított által szándékosan elkövetett súlyos bűncselekmény folytán vagy azzal összefüggésben következett be (IX.1.1.b).
XI.2. Amennyiben a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét, vagy köz- rehatott az esemény bekövetkezésében (IX.1.1.c)) a visszavásárlási összeg ebben az esetben a biztosított örö- köseit illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.
XI.3. A X.2.1. pont szerint a kockázatviselésből kizárt események bekövetkezése esetén a biztosító a szerző- désre befizetett díjak összegét fizeti vissza a szerződő részére.
XI.4. Minden egyéb – a XI.1., XI.2. és XI.3. pontokba be nem sorolt esetekben – a biztosító a visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.
XI.5. Ha a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.
XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XII. 1. A papíralapú módosítási igények hatályosságának feltétele
A módosítási igény papíralapú közlése kizárólag a szerződő és a biztosított által aláírt, a biztosító által rendsze- resített formanyomtatvány biztosító részére történő benyújtása esetén joghatályos.
XII. 2. Elévülési idő
A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 év.
Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik meg:
a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő naptól,
c) a biztosítási esemény bejelentése esetén amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás, vagy infor- mációszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő naptól, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő naptól,
d) egyéb esetekben a követelés esedékessé válásának napján.
XII.3. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése
Ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, úgy a biztosító a szerződő kérésére a hatályos adatokkal egyező tartalmú új kötvényt állít ki.
XIII.4. Eljárás véleménykülönbség esetén
Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsolatos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felül- bírálását. A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi irat/adat kéz- hezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és döntéséről a kérelmezőt írásban értesíti.
XIII. FOGALOMTÁR
XIII.1. A baleset fogalma
XIII.1.1. Jelen feltételek szempontjából baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.
XIII.1.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:
a) kullancscsípés következtében kialakuló agyburok és/vagy agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel kimutatták, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor az agyburok és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kez- dete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
XIII.1.3. Jelen feltételek szerint – a XIII.1.2. pontban foglaltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek:
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadó-szervezetbe jutása/juttatása (a továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki.
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvet- lenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye.
XIII.2. Kórházi fekvőbeteg-ellátás fogalma
Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igény- bevétele céljából a kórházba (XIII.3.) több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha a kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbe- teg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.
XIII.3. A kórház fogalma
XIII.3.1. Jelen feltételek szempontjából kórháznak minősül a szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbe- teg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.
XIII.3.2. Jelen feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők elmebe- tegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószer-elvonó intéz- mények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szol- gáltatásban részesült.
XIII.4. A betegség fogalma
Jelen általános feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.
XIV. A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Nyugalom életbiztosítás szerződési feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
XIV.1. Jelen feltételek Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései
XIV.1.1. A szerződés létrejötte
Jelen feltételek II.2.1. pontja értelmében – a Ptk. 6:443. § (1) bekezdésétől eltérően – a biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.
Jelen feltételek II.2.6. pontja alapján – a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően – az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérésre a szerződőnek késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül van lehetősége kifogását előterjeszteni.
Jelen feltételek II.2.7. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.
XIV.1.2. A szerződő rendes felmondási lehetősége
Jelen feltételek II.5.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:483. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződést a szer- ződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – bármikor, felmon- dási idő nélkül felmondhatja.
XIV.1.3. Fizetési póthatáridő tűzése, reaktiválás lehetősége
Jelen feltételek IV.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésétől – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
Jelen feltételek IV.3.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (2) bekezdésétől – a szerződő 6 hónapon belül kérheti a díjfizetés elmulasztása miatt kifizetés nélkül megszűnt szerződés szerinti biztosítási fedezet helyreál- lítását.
XIV.1.4. Az elévülési időszak tartama
Jelen feltételek XIII.2. pontjában foglalt elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meg- határozott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek.
Hatályos 2015. január 30-ától
Kondíciós lista
Hatályos: 2015. május 15-től visszavonásig
Ezzel a korábban hatályos Kondíciós lista hatályát veszti.
E lista tartalmazza a Nyugalom életbiztosítás szerződési feltételeiben megfogalmazott, a szerződéskö- téskor hatályos és a tartam során változtatható költségeket, egyéb feltételeket, illetve tudnivalókat.
Az alábbi költségeket és összeghatárokat a biztosító naptári évente legfeljebb egy alkalommal változ- tathatja meg.
A százalékos formában meghatározott költségek esetében az egyszeri költségváltoztatás mértéke nem lehet több 2 százalékpontnál.
A biztosító a változásról – a változást 30 nappal megelőzően – a szerződőt írásban értesíti.
1. Az életbiztosítási szerződések rendkívüli befizetéseire vonatkozó közös szabályok
Rendkívüli befizetés minimális összege: 10 000 Ft
Rendkívüli befizetés kezelési költsége: a befizetett összeg 0,7%-a
Átvezetési költség: az átvezetett összeg 0%-a
Rendkívüli befizetésből származó megtakarítás visszavásárlásának minimális összege:
10 000 Ft
Részleges és teljes visszavásárlás költsége: a visszavásárolt összeg 0%-a
Kamat napi kamatozású
A rendkívüli befizetések aktuális kamatáról a biztosító az internetes honlapján (xxxxxxxx.xx), illetve a Telefonos ügyfélszolgálaton (x00 0 000 0000) keresztül ad tájékoztatást.
2. Biztosítási szolgáltatás kifizetésének költsége:
– átutalás esetén: 0%
– postai csekken történő kifizetés esetén: 0,5%
3. Ingyenes szolgáltatások
A szerződéskötéskor választott biztosítási összegekhez tartozó ingyenes szolgáltatások
Szerződéskötéskor választott biztosítási összeg
Szolgáltatások | 300.000 | 500.000 | 800.000 |
Telefonos asszisztencia szolgáltatás | Nincs | Van | Van |
Előrehozott részkifizetés | Nincs | Nincs | Van |
Telefonos asszisztencia szolgáltatást a biztosító visszavonásig nyújt a Telefonos Asszisztencia szolgál- tatás (GG16T) feltételeiben foglaltak szerint.
Jelen Kondíciós lista a Nyugalom (GG16) életbiztosítás feltételeinek része.
Telefonos Asszisztencia szolgáltatás
(GG16T)
A szolgáltatást a Nyugalom életbiztosítással rendelkező szerződő/biztosított a kockázatviselés tartama alatt veheti igénybe. A szolgáltatás igénybevétele esetén a biztosítási szerződés kötvényszámának meg- adása szükséges.
A telefonos asszisztencia szolgáltatás tartama egy év, mely évente automatikusan meghosszabbodik, mindaddig ameddig a biztosító a szolgáltatás nyújtását meg nem szűnteti. A szolgáltatás megszűnte- téséről, vagy módosításáról a biztosító a szerződőt a megszűnést, illetve a módosítást megelőzően 30 nappal tájékoztatja.
1. Információs vonal
24 órás TeleDoktor szolgáltatás útján (telefonszám: 06 1 465 3677) Tájékoztatás:
– orvosi és gyermekorvosi rendelőkről és ügyeletekről
– szakorvosi rendelőkről és ügyeletekről
– gyógyszertárakról és gyógyszertári ügyeletekről
2. Egészségügyi asszisztencia
Munkaidőben (8-16 óráig) azonnali teljesítés, munkaidőn kívüli hívás esetén visszahívás a legközelebbi munka- napon.
Belgyógyász szakorvosi véleményezés, útmutatás
– általános orvosi tanácsadás
– tájékoztatás
– diagnosztikai eredményekről
– diagnózisról
– gyógyszerekről
– szakorvosi központ ajánlása
3. Baleseti rehabilitációs információs vonal
A kérdések megválaszolására 2 munkanapon belül telefonos visszahívás útján kerül sor.
Egészségi:
– szolgáltató ajánlás
– gyógytornász,
– „gépi-mozgató” terápiák,
– fizikoterápia,
– házi ápolási szolgálat,
– specialista ajánlás (traumatológus stb.).
Szociális:
– tájékoztatás az állami ellátás keretén belül elérhető szolgáltatásokról, támogatásokról (jogszabály ismertetés is)
– lakás-átalakítási támogatás,
– autóvásárláshoz támogatás,
– emelt összegű családi pótlék,
– szolgáltatások
– gyógyászati segédeszköz,
– házi ápolás,
– gyógytorna stb.
A szolgáltatások bizonyos feltételek esetén ingyenesen hozzáférhetőek.
– a fenti támogatások igénybevételéhez szükséges szervezetek elérhetőségei
– családgondozási szolgálat ajánlása,
– fogyatékos sportegyesületek,
– fogyatékos önsegítő egyesületek ajánlása (pl. mozgáskorlátozottak egyesülete stb.),
– szakember ajánlása lakás átépítéshez. Igény esetén speciális kérdések megválaszolása.
A telefonos asszisztencia szolgáltatás nem tartalmazza a szolgáltatások megrendelésével kapcsolatos ügyintézést és a szolgáltatások költségének viselését.
Generali Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888
Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx