Contract
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6070/2011. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: (…), továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján az OVB Vermögensberatung Általános Biztosítási és Pénzügyi Szolgáltató Kft-nél (székhelye: 1043 Budapest, Lórántffy Zs. u. 15/b. 3. em., továbbiakban: Többes ügynök) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Többes ügynökkel szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Többes Ügynökkel szemben
250.000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett (…) számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
I n d o k o l á s
Az Ügyfél 2010. augusztus 5-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Többes ügynök eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Ügyfél beadványában előadta, hogy 2008. május 1-jén két darab (…) megnevezésű életbiztosítási szerződést kötött az (…)-vel (székelye: (…), továbbiakban: biztosító). Ügyfél beadványában rögzítette, hogy a Többes ügynök képviseletében eljárt biztosításközvetítő arról tájékoztatta, hogy a szerződés két év után felmondható és a befizetett összeg – sávosan növekvő arányban – részlegesen visszavásárolható. Ügyfél beadványában előadta továbbá, hogy a két szerződésre (…)-Ft-ot fizetett be. Ügyfél beadványában rögzítette továbbá, hogy a biztosítótól azt a tájékoztatást kapta, hogy a szerződések visszavásárlására csak az indexált összeg megfizetése után van lehetőség. Ügyfél nyilatkozata szerint a Többes ügynök fiókvezetője arról tájékoztatta, hogy a visszavásárlási összeg az indexált díj megfizetése után ismerhető meg, valamint annak összege a visszavásárlási táblázat alapján kikalkulálható. Ügyfél nyilatkozata szerint a Többes ügynök fiókvezetőjének tájékoztatása alapján a szerződések a befizetett összegek 61%-os értékén vásárolhatóak vissza.
Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a biztosító az indexált összeg megfizetésére kötelezte, amely összege a szerződések második évétől havi (…) Ft, így a két szerződése esetében (…) Ft többletfizetési kötelezettsége állt fenn. Ügyfél beadványában rögzítette, hogy a díjfizetést átutalással teljesítette és nem volt tudomása arról, hogy magasabb havi díjat kellett volna megfizetnie. Ügyfél nyilatkozata szerint, a plusz költség tényéről csak hónapokkal a szerződések évfordulója (2009. május 1.) után értesült.
Ügyfél beadványában rögzítette, hogy 2010. június 25-én benyújtotta a visszavásárlásra vonatkozó nyilatkozatokat a biztosító részére. Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a biztosító által a szerződések vonatkozásában teljesített visszavásárlási összegek alacsonyabbak, mint a szerződések díjaiként befizetett összegek 61%-a.
A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.
4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: I.
Az Ügyfél 2008. június 1-jei kockázatviselési kezdettel kötötte meg a (…) és a (…) kötvényszámokon nyilvántartott – (...) II. megnevezésű - életbiztosítási szerződéseket a Többes ügynök közreműködésével. A biztosításközvetítő tárgyi szerződések megkötése során, mint többes ügynök járt el. A többes ügynök több biztosító megbízásából eljáró, egymással versenyző termékeket is közvetítő független biztosításközvetítő.
A Többes ügynök 2011. február 17-én kelt nyilatkozata alapján, az ajánlattétel során (…) üzletkötő járt el, aki a későbbiekben (…) – a Többes ügynök üzletkötő munkatársának - szakmai segítségét is igénybe vette az Ügyféllel és a biztosítóval történő kapcsolattartásban.
A Többes ügynök 2011. február 17-én kelt nyilatkozata szerint az üzletkötő kizárólag az Ügyfél kérésére kereste meg a biztosítót a visszavásárlási érték meghatározása érdekében, valamint az üzletkötő az Ügyfél és a biztosító közötti egyeztetés során a kapcsolattartó szerepét töltötte be, a kapott információkat továbbította. A Többes ügynök rögzítette, hogy a biztosító díjelmaradást tartott nyilván, így üzletkötője – pontos információk hiányában – először a visszavásárlás általános feltételiről tájékoztatta az Ügyfelet a szerződés mellékletét képező táblázat alapján, valamint tájékoztatta arról, hogy a biztosító egyéb költséget is felszámít. A Többes ügynök nyilatkozata szerint a biztosító azért nem tudott pontos információt adni az üzletkötőnek a visszavásárlási értékről, mert az csak az elmaradt díjak befizetését és befektetési egységekre történő átváltását követően határozható meg. A Többes ügynök hangsúlyozta, hogy az üzletkötő a visszavásárláson kívül rendelkezésre álló egyéb lehetőségekről (díjcsökkentés, díjmentesítés, szüneteltetés) is tájékoztatta az Ügyfelet, aki a visszavásárlás mellett döntött.
A Felügyelet kifejezett felhívására a Többes ügynök a 2011. március 22-én kelt nyilatkozata mellékleteként megküldte az Ügyfél és a Többes ügynök fiókvezetője, (…) elektronikus levelezésének másolatát.
A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy 2010. május 30-án (…) az alábbi tájékoztatást adta elektronikus úton az Ügyfél részére:
„1.Visszavásárlás 2 díjjal rendezett év után lehetséges (lásd szerződés 1. sz. melléklete).
A visszavásárlás értéke mindig az első két évben befizetett díjra vonatkozik (ha több van befizetve a többinek a visszavásárlási értéke 100% az ún. Megtakarítási egységeké.
0.évben – 0%
1.évben – 0%
2.évben – 61% …”
3….Ha pénzt akarunk kivenni belőle, akkor amit a 2. év végezetétől fizetünk be azt 100%-ban ki tudjuk venni, amit az első 2 évben annak a 61%-át mint ahogy azt a fenti táblázatban látod…”
A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította továbbá, hogy 2010. június 18-án (…) az alábbi tájékoztatást adta elektronikus úton az Ügyfél részére:
„…Amit Te tudsz kalkulálni, az amit a táblázatba írtam neked. Azaz a (…) Ft És ennek a 6x% száma, amit elküldtem.”
Az Ügyfél és a Többes ügynök egyezően rögzítette, hogy (…) 2010. május 30-án valamint 2010. június 18-án a fentiekben részletezett tájékoztatást adta az Ügyfél részére a visszavásárlási összeg mértéke vonatkozásában.
Az Ügyfél 2011. március 8-án kelt nyilatkozatában az alábbiakat rögzítette: „…májustól július közepéig eredménytelenül igyekeztem megtudni, hogy pontosan mekkora visszavásárlási összegről lehetne szó, ha a szerződés megszüntetése mellett döntenék. Az egyedüli támpont a (…) forint 61%-a volt. Ezen információ alapján döntöttem a szerződés megszűntetése és a maradványérték visszavásárlása mellett. Ilyen címen a biztosító végül (…) forintot utalt át…”
A Felügyelet felhívására a Többes ügynök 2011. március 22-én kelt nyilatkozatában rögzítette, hogy az üzletkötő – (…) – a visszavásárlási összeg vonatkozásában a biztosítási ajánlatban rögzített feltételekkel megegyező, valós tájékoztatást adott az Ügyfélnek. A Többes ügynök nyilatkozata mellékleteként a Felügyelet rendelkezésére bocsátotta a „1. sz. melléklet Visszavásárlási, részleges visszavásárlási százalékok” megnevezésű dokumentumot, amely alapján a Felügyelet megállapította, hogy a kezdeti befektetési egységek visszavásárlási százaléka a második biztosítási évben 61%. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Többes ügynök által csatolt melléklet alapján kétséget kizáróan nem volt megállapítható, hogy az abban foglalt visszavásárlási százalékok mely szerződésre vonatkoznak.
A Felügyelet 2011. március 24-én kelt végzésében felhívta a Többes ügynököt, hogy a Felügyelet részére küldje meg az Ügyfél szerződéseire vonatkozó visszavásárlási táblázatot.
A Többes ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozatához csatolta a (…) megnevezésű szerződésre vonatkozó „1. sz. melléklet Visszavásárlási, részleges visszavásárlási százalékok” megnevezésű dokumentumot, amely az alábbiakat rögzíti:
A Többes ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozatához mellékelt (…) megnevezésű szerződésre vonatkozó „1. sz. melléklet Visszavásárlási, részleges visszavásárlási százalékok” megnevezésű dokumentum alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél szerződései esetében a kezdeti befektetési egységek visszavásárlási százaléka a második biztosítási évben 28%.
A Többes ügynök 2011. április 5-én kelt nyilatkozata szerint üzletkötője, (…) tájékoztatásában tapasztalható eltérés kölcsönös félreértések eredménye, valamint a félreértésben közrejátszott, hogy a biztosító (…) és (…) terméke az Ügyfél szerződésének megkötésekor párhuzamosan elérhető volt, így az ajánlat keltezése alapján nem lehetett kizárni, hogy az a (…) típusú szerződés volt.
A Többes ügynök fenti magatartásával megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállásokat.
Az Fttv. 3.§ (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3.§ (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.”
Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 6.§ (1) bekezdés b) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
…
b) az áru lényeges jellemzői, így különösen, bg) az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, előnyei,...”.
Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Az idézett rendelkezés alapján az, hogy az Ügyfél a szerződéseit visszavásárolja-e, vagy továbbra is fenntartsa az Fttv. vonatkozásában ügyleti döntésnek minősül.
Az eljárásban ugyanakkor az érintett Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztó fogalmának, hiszen gazdasági és szakmai tevékenységén kívül eljáró természetes személynek minősül.
A Felügyelet fentiek alapján megállapította, hogy a Többes ügynök az Ügyfelet tévedésben tartotta a szerződések visszavásárlási értékét illetően. A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Többes ügynök azzal, hogy 2010. május 30-án valamint 2010. június 18-án kelt elektronikus leveleiben az Ügyfelet a szerződések 61%-on történő visszavásárlásáról tájékoztatta, az Ügyfelet téves feltevésben tartotta. Tekintettel arra, hogy a Többes ügynök valótlan tájékoztatást nyújtott, az Ügyfelet megtévesztette és nem tette számára lehetővé, hogy a valós adatok ismeretében döntsön arról, hogy a szerződéseit vissza kívánja-e vásárolni.
Felügyelet megállapította, hogy a Többes Ügynök megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat, azzal, hogy megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdése b) pontja szerinti megtévesztő magatartást.
A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,
e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
A Felügyelet a határozat rendelkező része II pontjában a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Többes Ügynök a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától.
Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a Többes Ügynökkel szemben 250.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy a Többes ügynök által megvalósított megtévesztő kereskedelmi gyakorlata a szerződések visszavásárlási összegére vonatkozott, amely megtévesztő tájékoztatás az ügyfél vagyoni érdekeit érinti. A bírság mértékének meghatározása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Többes ügynök több alkalommal nyújtott téves tájékoztatást az Ügyfélnek. A Felügyelet megállapítása szerint a Többes ügynök kellően gondos eljárásával köteles azért mindent megtenni, hogy az Ügyfél a szerződéseivel kapcsolatosan, a szükséges és valós információk birtokában tájékozott döntést hozhasson. A Többes ügynök tárgyi ügyben a szakmai gondosság követelményének nem tett eleget, amikor az Ügyfél szerződései visszavásárlási összegeit illetően a szerződési feltételekben rögzítettekről nem teljes körűen megbizonyosodva adott tájékoztatást. E vonatkozásában a Felügyelet súlyosító körülményként vette figyelembe azt is, hogy a Többes ügynök csak a Felügyelet erre irányuló kifejezett felhívására tekintettel ismerte fel az Ügyfélnek adott tájékoztatás valótlanságát. A Felügyelet megállapítása szerint a Többes ügynök téves tájékoztatása a konkrét ügyben alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet olyan ügyleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet a Többes ügynök valóságnak megfelelő tájékoztatása esetén nem hozott volna meg. Az eset összes körülményeinek figyelembevételével a Többes ügynök eljárása nem minősülhet kellően gondosnak.
A Felügyelet az ügyben érintett biztosító vonatkozásában külön döntést hozott.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát továbbá az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseire alapozta.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110.§ (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327.§ (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.