A biztosítási szerződés előadás vázlat
A biztosítási szerződés előadás vázlat
Prof. Xx. Xxxxx Xxxxx
Szabályozás
Ptk.
Bit.: 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról
Szabályozás felépítése a Ptk.-ban
- közös szabályok
- kárbiztosítás (felelősség és vagyonbiztosítás, a közös, hogy a biztosító kár megfizetését vállalja)
- összegbiztosítás (élet és balaset, a biztosító összeg megfizetését vállalja)
- egészségbiztosítás
A biztosítási szerződés fajtái Bit.
a) kárbiztosítás
aa) vagyon-
ab) felelősségbiztosítás, ac) jogvédelmi-
ad) segítségnyújtási biztosítás
b) összegbiztosítás.
ba) életbiztosítás bb) balesetbiztosítás
c) egészségbiztosítás
A biztosítási szerződés fogalma
6:439. § Biztosítási szerződés alapján
biztosító köteles
- a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani,
- és a kockázatviselés kezdetét követően
- biztosítási esemény bekövetkezése esetén
- a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni (összeg megfizetése, kár megtérítése, egyéb szolgáltatás);
szerződő fél
díj fizetésére köteles.
Kiemelést érdemlő elemek: felek elnevezése, fő kötelezettségek, biztosítót érintő fő kötelezettséggel kapcsolatban: kockázatviselés kezdete, biztosítási esemény bekövetkezése
Kockázatviselés kezdete: biztosító jogai és kötelezettségei ettől az időponttól állnak be
Biztosítási kockázat:
A kárt okozó véletlen események (biztosítási esemény) bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége), pl. halál kockázata, jégkár kockázata, villámcsapás kockázata Biztosítási esemény:
Baleseti halál, betegségből fakadó halál, baleset, töréskár, lopáskár, meghatározott életkor elérése, jégkár, betörés, hónyomás
A biztosítási érdek (6:440.§)
Biztosítási szerződést az köthet, aki
érdekelt (a biztosítási esemény elkerülésében, vagy éppen bekövetkezésében: életkor elérése, házasságkötés, születés), vagy az érdekelt személy javára köti.
Hiányának jogkövetkezménye - a kárbiztosítás és csoportos összegbiztosítási szerződésnél – semmisség.
Szerződés alakisága Ptk. 6:443. § [A szerződés megkötése]
- ha nem írásban kötötték meg,
- a biztosító köteles fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
- szóban, írásban, ráutaló magatartással (fogyasztó esetében)
- Bit. külön nevesíti a telefonon történő megkötést!
- veboldalon keresztül kötött szerződés alakisága?
Szerződéskötés fogyasztói szerződésnél
fogyasztó ajánlata kizárólag biztosító által készített ajánlati formanyomtatványon
ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon belül – egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül (kockázatelbírálási idő) - nem nyilatkozik („hallgat”)
a biztosító részére történő átadás/beérkezés időpontjára visszaható hatállyal
létrejön
a kockázatelbírálási idő leteltét követő napon.
Fogyasztói szerződés létrehozása
Fogyasztó ajánlatot aláírja 2022. 09. 18-án
A biztosító üzlethelyiségében írja alá,
Átadja a közvetítőnek, aki beviszi, beérkezés időpontja (hatályosulás) 2022. 09. 19.
A postán küldi, a beérkezés időpontja, az érkeztetés az irányadó
Beérkezés időpontja (hatályosulás) 2022. 09. 19.
Indul a 15 nap 2022. 10. 04. lejár
Szerződés létrejön 2022. 10. 05-én, DE!
Visszamenőleges hatállyal: beérkezés/átadás napjára 2022. 09. 19-ével!
Szerződéskötés közvetítők útján
Biztosítási ügynök (függő) Vezérügynök (függő)
Xxxxxx (független, leendő szerződő fél érdekeit képviseli) Többes ügynök (függő)
Biztosítási szerződéshez kötődő alanyok
Biztosító Szerződő Biztosított
Kedvezményezett (életbiztosítás, de szerződés alapján pl. vagyonbiztosítás is, mint lízing)
Károsult (felelősségbiztosítás)
Különleges alanyi helyzet
Együttbiztosítás (6:441.§) Csoportos biztosítás (6:442.§)
Szerződés tartalma
A biztosítási szerződési feltételek minimális tartalmi követelményeit a Bit. határozza meg
Tartalmaznia kell, pl.:
a) a biztosítási esemény meghatározását, az alkalmazott kizárásokat,
b) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét,
c) a díjfizetés szabályait
d) a biztosítottnak, szerződő félnek, kedvezményezettnek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket,
e) a biztosító szolgáltatásának megjelölését, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a biztosító mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit,
Díjfizetési kötelezettség/elmulasztás díj kalkulálása - biztosítási időszakra: egy év
díj esedékessége hónap, év, negyedév
díjfizetés elmulasztása: nem eredményezi a szerződés megszűnését
biztosító írásban felszólít, harminc napos póthatáridőt köteles tűzni +megintés póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés megszűnik, a díj esedékesség napjára visszamenő hatállyal.
a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesítheti, megakadályozva a szerződés megszűnését.
REAKTIVÁLÁS (megszűnéstől 120 napon belül, írásbeli kérelemre), elmaradt díjak megfizetése mellett, biztosító nem köteles erre.
Értékkövetés Bit.
A biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
Tájékoztatási kötelezettség
1) Biztosító tájékoztatási-együttműködési kötelezettsége - Bit. szabályai szerint
2) Szerződő fél (biztosított): Közlési kötelezettség
Változásbejelentési kötelezettség
Kötelezettségsértés: biztosító kötelezettsége nem áll be. MENTESÜLÉS Biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentése
Biztosított belépése
Ha nem a biztosított a szerződő, Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal
Beléphet a szerződésbe, biztosító hozzájárulása nem kell, Köteles szerződő költségeit, bizt. díjakat megfizetni
Egyes biztosítási szerződésfajták jelentősége
Kárbiztosítás
Túlbiztosítás tilalma (6:458. §) Alulbiztosítás (6:460.§) tilalma
Többszörös biztosítás 6:459. § (arányos térítés, vagy más-más kockázat, egyébként túlbiztosítás Káronszerzés tilalma érvényesül.
Mentesülés, kizárás
Biztosított, szerződő, közös háztartásban élő hozzátartozó, alkalmazott, tag, megbízott stb. jogellenes, szándékos v. súlyosan gondatlan magatartása okozza a káreseményt (6:464.§)
Kármegelőzési/kárenyhítési kötelezettség elmulasztása (6:463.§)
Állapot-megőrzési kötelezettség: bizt. esemény beköv. után csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat (6:465.§).
KIZÁRÁS
- szerződés határozza meg, mit zár ki a biztosító, lehet káresemény, lehet kárfajta, stb.
Felmondás, részleges díjfizetés, megtérítési igény
Felmondás (6:466.§) – 30 napos felmondási idő, biztosítási időszak végére. Tartamengedmény visszakövetelése.
Részleges díjfizetés (6:467.§)– a 30 napos póthatáridő tűzésével köteles a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett felhívni a szerződő felet - ha a felhívás eredménytelen marad, a biztosítási összeg ugyan nem változik, de a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Biztosított vagyontárgy megkerülése
Megtérítési igény 6:468. §
biztosító joga: megtérítési igény a kárért felelős személlyel szemben, kifizetett biztosítási összeg erejéig, kiv. ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó
biztosító igényérvényesítési kötelezettsége, nagyobb a kár, mint a kifizetett biztosítási összeg
PÉLDA:
Eláztatjuk a szomszédot. Szomszédnak van lakásbiztosítása, a biztosító kifizeti a kárát. A kárt mi okoztuk, a biztosító megtérítési igénnyel fordulhat felénk.
Felelősségbiztosítás különös szabályai
6:470. § Fogalom
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy
a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól,
amelyre jogszabály értelmében köteles.
Jogviszonyok
Károkozó - károsult (kárkötelem)
Biztosító fizet - károsultnak (okozott kárt, de csak a szerződésben vállalt összegig) Károsult nem fordulhat közvetlenül a károkozó biztosítójához, kivéve, ha törvény megengedi.
Károsult követelheti a károkozótól a kárt.
Felelősségbiztosítás
Önkéntes
Kötelező, csak tv. írhat elő ilyet, pl. szakmai felelősségbiztosítások, gépjármű felelősségbiztosítás
Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás 2009. évi LXII. törvény
Biztosítási kötelezettség, mindenkori üzembentartó (érdekmúlás, felmondás)
4. § (1) * Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles - a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével - az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót terheli.
Szerződés megszűnése érdekmúlással
7. §
(3) * A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
Kártalanítási Számla
35. § (1) * A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a
36. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti.
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
22. * Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;
Biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;
Károsult helyzete:
28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
27. § * A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
Tv-i limit: dologi károk esetén káreseményenként egymillió-háromszázezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-négyszázötvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni
Milyen károkat nem térít, pl.
15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
Visszkereset: A tv.-ben meghatározott összeg erejéig!!!
34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti: *
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) * a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
Kárbejelentés: károsult 3 nap, biztosított 5 munkanap
Baleset esetén teendő:
29. § (1) * A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges - a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott - adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat.
Díjnemfizetés: 30 napon belül felszólítás 60 napos határidővel, nemfiz. megszűnik. Igazolható értesítés. Elmaradt díjak+fedezetlenségi díj fiz.
21. § (4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) * Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és - amennyiben még nem fizette meg - a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) * A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
7. * fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, kivételével - díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
bonus-málus
25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
Ptk. 6:477. § [Életbiztosítás]
- biztosított halála,
- meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy
- más esemény bekövetkezése esetére
- a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék
folyósítására vállal kötelezettséget.
Ptk. 6:477. § [Életbiztosítás]
Fajtái:
a) kockázati életbiztosítás,
b) megtakarítási életbiztosítás,
c) befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked): a biztosító a díjakból képzett tartalékot a maga által létrehozott eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően,
Term fix életbiztosítás Bit.
A term fix biztosítás esetén a biztosítási tartam lejártakor a biztosító a biztosítási összeget mindenképpen kifizeti a kedvezményezettnek (függetlenül attól, hogy a biztosított életben van, vagy nincs).
A biztosítási jelleg abból fakad, hogy amennyiben a biztosított a díjfizetési tartam alatt meghal, akkor a biztosító átvállalja a biztosítás díját, azt nem kell tovább fizetni.
Elsősorban a gyermek számára történő előtakarékosság egyik kedvező formája, hiszen a biztosított (pl. szülő) díjfizetési időszak alatti halála esetén is hozzájut a gyermek a szükséges biztosítási összeghez.
Várakozási idő Ptk., Bit.
Az életbiztosítási, egészségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja.
A várakozási idő törvényi maximuma 6 hónap.
Összegbiztosítási szerződések
Általános szabályok:
A szerződéskötéshez (kedvezményezett-jelöléshez) kell a biztosított hozzájárulása
(semmisség-részleges semmisség)
Nincs akadálya a többszörös biztosításnak
Kedvezményezett-jelölés:
Szerződő biztosítóhoz címzett, megküldött írásbeli nyilatkozattal jelölhet és vonhat vissza, jelölhet újat.
Biztosított írásbeli hozzájárulása kell.
Szerződéskötés különös szabályai: kiskorú, várakozási idő
Biztosított kiskorú a szerz-t törv. képv. köti. Egyébként gyámhatóság hozzájárulása szükséges.
Gyámhatósági jóváhagyás kell akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében részlegesen korlátozott, vagy csel. képtelen nagykorú.
Kedvezményezett
Kedvezményezett személye:
Szerződő által szerződésben meghatározott személy Fedezeti igazolás, kötvény birtokosa
Biztosított örököse
Mentesülések
A kedvezményezett a biztosított életére tör, vagy szándékos magatartása következtében veszti az életét
2 éven belül öngyilkosságot követ el a biztosított
A biztosított bűncselekmény elkövetése közben veszti életét.
Összegbiztosítási szerződések Rendes felmondás (6:483.§)
a) Szerződő fél:
– ha az első évi biztosítási díjat befizette (ennek hiányában nem mondhat fel!)
– írásban,
- 30 napos felmondási idő mellett,
- a biztosítási időszak utolsó napjára szólhat.
b) Biztosító – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – a nem mondhatja fel.
Maradékjog - az ún. tőkeképző életbiztosítási szerződésnél - visszavásárlási összeg (pl. mentesülés esetén).
Felmondás Bit.
Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződést megelőző tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal - indoklás nélkül - felmondhatja.
Kötvénykölcsön Bit.
Kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;
A díjfizetés elmulasztásának következménye
a) Általános szabályok (felszólítás, póthatáridő tűzése, eredménytelen eltelte esetén a díjesedékességre visszamenőleges hatállyal megszűnik)
b) Kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítási szerződésnél – eltérő szabályok - megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (díjmentes leszállítás) - szerződő választhatja a szerződés rendes felmondását.
Közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító a szerződés fennállásának első 5 évében, ill. a változásbej. kötelezettség leteltét követő 5 éves időszakban gyakorolhatja.
Egészségbiztosítás
Biztosítási esemény:
a biztosított megbetegedése
egészséges személy általi egészségügyi szolgáltatás igénybe vételekor felmerülõ költségek megtérítésére is.
„6:488. § [Alkalmazandó szabályok]
(1) Az egészségbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következõ kérdésekben kell alkalmazni:
a) csoportos biztosítás;
b) a biztosított részérõl szükséges hozzájárulás, ha nem a biztosított a szerzõdõ fél;
c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása; és
d) a biztosító kötelezettségeinek beállása a közlési kötelezettség megsértése esetén.
(2) Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következõ eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthetõ a biztosító mentesülését eredményezõ oknak, ha a biztosított az õt törvény alapján megilletõ rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá; és
b) nem terheli a biztosítottat állapotmegõrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.ˇˇ
6:489. § [Várakozási idő]
(1) Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosítandó személy valamely tartós betegsége a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a felek az egészségbiztosítási szerződésben legfeljebb hároméves várakozási időt köthetnek ki.
(2) A várakozási időbe beszámít az az időtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelőzően - legfeljebb hatvan napon belül - megszűnt korábbi egészségbiztosítási szerződés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.
6:490. § [Felmondás egészségbiztosítás esetén]
(1) Nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége.
(2) Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.