NYUGALOM

Ügyféltájékoztató és Biztosítási feltétel-csomag az Astra Lakásbiztosítási termékeihez

ASTRA OTTHON

._ NYUGALOM

Hatályos: 2015.01.01-től

Tisztelt Ügyfelünk!

Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe megtiszteltetésnek veszi, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával hozzánk fordult.

Kérjük, hogy az alábbi Ügyféltájékoztatót és a Szerződési Feltételeket szíveskedjék különös gondossággal áttanulmányozni!

Az Ügyféltájékoztató tartalmazza mindazokat az információkat, melyekről Önt a jogszabályok, különösen a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény, valamint a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazat szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Távért tv.) rendelkezései értelmében tájékoztatnunk kell.

1. Társaságunk főbb adatai:

Az Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepét a romániai székhelyű biztosító, a S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA

S.A. hozta létre.

S.C. de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. főbb adatai:

cégforma: részvénytársaság

székhely: RO 71291 Bukarest, Xxxxx Xxxxxx xxxx 0. M101. ép. 10.em. nyilvántartási szám: J40/305/1991.

tevékenységi engedély száma: 6/23.10.2001 jegyzett tőke:192.712.533,86 RON

Astra S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepének főbb adatai:

székhely: 1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

A Fióktelep a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 5.§ (2) bekezdése alapján jogosult a biztosítási tevékenység folytatására a Magyar Köztársaság területén.

Megkötött biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, esetleges problémájával forduljon bizalommal a közreműködő biztosításközvetítőhöz, Központi Ügyfélszolgálati Irodánkhoz, illetve telefonos ügyfélszolgálati munkatársainkhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére.

Központi Ügyfélszolgálat:

cím: 1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. telefon: x00-0-000-0000; 00-00-000-000;

H-Sz:	Cs:	P:	Szo. – V:
9 – 17 óráig	8 – 18 óráig	9 – 16 óráig	Zárva

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx nyitva tartás:

Kárbejelentés, károk ügyintézése:

cím: 1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14. telefon: x00-0-000-0000;

e-mail: xxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx

Amennyiben felmerült problémáját nem sikerült megnyugtató módon rendezni kérjük, forduljon írásbeli bejelentésével a Biztosító panaszügyintézőjéhez:

postacím: 1371 Budapest, Pf. 444. e-mail: xxxxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx fax: x00-0-000-0000

2. A Biztosító felügyeleti szerve:

Román Pénzügyi Felügyeleti Hatóság

címe: Str. Stelutei nr. 2., sector 1., Bucuresti telefon: x0000-000-00-00

fax: x0000-000-00-00

e-mail: xxxxxx@xxxxxxxxxx.xx web: xxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/

A Szerződő Fél vagy a Biztosított panaszainak vizsgálatára a következő intézmények illetékesek: Magyar Nemzeti Bank

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP 114. Pf.: 777.

Telefon: x00-00-000-000

Központi fax: x00-0-000-00-00 Web: xxxx://xxx.xx

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető testülethez (PBT). A PBT-hez olyan viták rendezésére irányuló kérelemmel lehet fordulni, amelyekben az ügyfél által a szolgáltatónál közvetlenül kezdeményezett panaszkezelési eljárás eredménytelenül zárult. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a Magyar Nemzeti Bank mellett működő, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között fennálló szerződésből eredő jogviták kezelésével foglalkozik

Az alternatív vitarendezési módok mellőzésével a fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit bírói úton is érvényesítheti.

A biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan kérjük, figyelmesen tanulmányozza át a vonatkozó Szerződési Feltételeket, (Általános Kárbiztosítási Feltételek; Lakásbiztosítás Különös Feltételei). A biztosítási feltételek letölthetők internetes oldalunkról (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx), a Biztosítás/Lakásbiztosítás menüpont használatával. Felhívjuk a figyelmét, hogy a biztosításból fakadó igények érvényesítésének érvényesítésére jelen szerződési feltételek az általánostól eltérő elévülési időt állapítanak meg.

Felhívjuk a figyelmét, hogy a szerződési feltételekben figyelemfelhívásra alkalmas módon – vastagítottan – kerültek megjelölésre azon rendelkezések, melyek a Biztosító mentesülésére, a szolgáltatás korlátozásának feltételeire, illetve az alkalmazott kizárásokra és a várakozási időre vonatkoznak.

3. Kiegészítő rendelkezések a távértékesítés keretében megkötött biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan

Amennyiben biztosítási szerződését távértékesítés keretében kötötte meg kérjük, figyelmesen tanulmányozza át az alábbiakat is:

1. A biztosítási szerződést a Szerződő a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

2. Amennyiben a Szerződő a Távért. törvény 3.§ (2) és (4) bekezdése szerinti tájékoztatót a biztosítási szerződés megkötését követően kapja kézhez, a felmondásra nyitva álló 14 napos határidő számítását a tájékoztató kézhez vételétének napjától kell számítani.

3. Amennyiben a Biztosító a Szerződőnek semmiféle tájékoztatást sem nyújt, az 1. pontban meghatározott felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított egy év, mely határidőn túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.

4. Amennyiben az egy éves jogvesztő határidőn belül a Biztosító eleget tesz a Távért törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének, a felmondási jog gyakorlására a 2. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

5. Amennyiben a Biztosító a Távért. törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a felmondási jog gyakorlására a megfelelő tartalmú tájékoztatás kézhez vételétől számított 14 napig, de legfeljebb a biztosítási szerződés megkötésének napjától számított három hónapig áll nyitva a határidő. A három hónap elteltét követően túl ezen felmondási jog nem gyakorolható.

6. Ha a Biztosító a Szerződőt nem tájékoztatta a 1. pontban meghatározott felmondási jogáról, annak gyakorlási módjáról, feltételeiről és jogkövetkezményeiről, illetve arról a címről (telefax számról, e-mail címről) amelyre a Szerződő a felmondó nyilatkozatot megküldheti, a Szerződő felmondási jogát a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a biztosítási szerződését megkötésének napjától számított egy éven belül gyakorolhatja.

7. A felmondási jog akkor tekintendő érvényesítettnek, ha a Szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát az 1. – 6. pontokban meghatározott határidő lejártát megelőzően postára adja vagy egyéb igazolható módon megküldi a Biztosítónak.

8. A Biztosító a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően csak a Szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését.

9. Amennyiben a Szerződő a 1. pontban meghatározott felmondási jogával él, a Biztosító a biztosítási díjnak csak azt az arányos részét követelheti, mely arra az időszakra vonatkozik, amely vonatkozásában a biztosítási fedezet fennállt, vagyis a Szerződő kifejezetten hozzájárult, hogy a Biztosító a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően megkezdje.

10. Egyéb költségek érvényesítésére a Szerződővel szemben nincs helye.

11. Amennyiben a felmondásra nyitva álló határidő a 3. – 6. pontokban foglaltak szerint meghosszabbodott, a Távért. törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig a Biztosító a biztosítási díjat nem követelheti.

12. Amennyiben a Biztosító a Szerződő 8. pontban meghatározott kifejezett hozzájárulása nélkül megkezdte a biztosítási szerződésben foglaltak teljesítését a felmondásra nyitva álló határidő lejártát megelőzően, a biztosítási díj követelésére nem jogosult.

Tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről, valamint a biztosítási titokkal összefüggésben:

A Bit. 96. § (1) bekezdésének k) pontjában, 166. § (2) bekezdésében, valamint a 10. számú melléklet A) részének 13. pontjában, illetőleg az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglaltaknak megfelelően az alábbiakban ismertetjük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket:

Bit.

A biztosítási titok

153. § Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez

szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

156. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a

balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával, valamint pénzügyi jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá,amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerz ődés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a

158. §-ban és a 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek

alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a ,,halaszthatatlan intézkedés'' jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja

részére történő átadása.

157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

158. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. § alá es ő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. §

(5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerz ődéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

165. § (1) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A biztosítók közötti adatcserével összefüggő adatkezelés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó

1. napjától kezdődően hatályba lépő Bit.161/A. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, 2015. január 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.161/A. § (3)-(5)

bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 161/A. § (3) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

– A Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17., 18., és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 161/A. § (4) bek a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

– továbbá a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit.161/A § (5) bek. a)–c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározottcidőtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

Infotv.

3. Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazása során:

1. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;

2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;

3. különleges adat:

a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;

4. bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható,

valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat;

…

7. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

8. tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri;

9.adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja;

10. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

11. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

12. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

13. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges;

14. adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából;

15. adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából;

16. adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése;

17. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

18. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi;

…

20. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi;

21. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

22. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

23. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Unió és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;

24. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.

II. FEJEZET

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

4. Az adatkezelés elvei

4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

(2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

(3) A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

(4) Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

(5)A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási

szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. A személyes megkeresésre a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napon nem kerülhet sor.

5. Az adatkezelés jogalapja

5. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés).

(2) Különleges adat a 6. §-ban meghatározott esetekben, valamint akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul,

b) a 3. § 3. pont a) alpontjában foglalt adatok esetében az törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés végrehajtásához szükséges, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli, vagy

c) a 3. § 3. pont b) alpontjában foglalt adatok esetében törvény közérdeken alapuló célból elrendeli.

(3) Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény, illetve önkormányzati rendelet határozza meg.

(4) Kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti az állam bűncselekmények megelőzésére és üldözésére irányuló, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából kezelt bűnügyi személyes adatokat, valamint a szabálysértési, a polgári peres és nemperes ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásokat.

6. § (1) Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése

a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

(2) Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek.

(3) A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

(4) Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – e törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

(5) Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában

a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy

b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

(6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.

(7) Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy nyilvánosságra hozatalra általa átadott személyes adatok tekintetében.

(8) Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg.

6. Az adatbiztonság követelménye

7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

(2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(3) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

(4) A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok – kivéve ha azt törvény lehetővé teszi – közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

(5) A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja

a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását;

b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását;

c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják;

d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe;

e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és

f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.

(6) Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

7. Adattovábbítás külföldre

8. § (1) Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő vagy adatfeldolgozó harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha

a) ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult, vagy

b) az adatkezelésnek az 5. §-ban, illetve a 6. §-ban előírt feltételei teljesülnek, és – a 6. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve – a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.

(2) A személyes adatok megfelelő szintű védelme akkor biztosított, ha

a) az Európai Unió kötelező jogi aktusa azt megállapítja, vagy

b) a harmadik ország és Magyarország között az érintetteknek a 14. §-ban foglalt jogai érvényesítésére, a jogorvoslati jog biztosítására, valamint az adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás független ellenőrzésére vonatkozó garanciális szabályokat tartalmazó nemzetközi szerződés van hatályban.

(3) Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, az adóügyi információcseréről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, a nemzetközi szerződésben meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is – továbbíthatók harmadik országba.

(4) Az EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor.

8. Az adatkezelés korlátai

9. § (1) Ha törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának rendelkezése alapján az adatkezelő személyes adatot akként vesz át, hogy az adattovábbító adatkezelő az adattovábbítással egyidejűleg jelzi a személyes adat

a) kezelésének lehetséges célját,

b) kezelésének lehetséges időtartamát,

c) továbbításának lehetséges címzettjeit,

d) érintettje e törvényben biztosított jogainak korlátozását, vagy

e) kezelésének egyéb korlátozását

(a továbbiakban együtt: adatkezelési korlátozás), a személyes adatokat átvevő adatkezelő (a továbbiakban: adatátvevő) a személyes adatot az adatkezelési korlátozásnak megfelelő terjedelemben és módon kezeli, az érintett jogait az adatkezelési korlátozásnak megfelelően biztosítja.

(2) Az adatátvevő az adatkezelési korlátozásra tekintet nélkül is kezelheti a személyes adatot és biztosíthatja az érintett jogait, ha ahhoz az adattovábbító adatkezelő előzetes hozzájárulását adta.

(3) Törvény, nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának rendelkezése alapján az adatkezelő a személyes adat továbbításával egyidejűleg a címzettet tájékoztatja az alkalmazandó adatkezelési korlátozásról.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulást az adatkezelő akkor adhatja meg, ha az nem ütközik a Magyarország joghatósága alatt álló jogalanyok tekintetében alkalmazandó jogi rendelkezésbe.

(5) Az adattovábbító adatkezelőt – kérelmére – az adatátvevő tájékoztatja az átvett személyes adatok felhasználásáról.

9. Adatfeldolgozás

10. § (1) Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó külön törvények keretei között az adatkezelő határozza meg. Az általa adott utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel.

(2) Az adatfeldolgozó az adatkezelő rendelkezése szerint vehet igénybe további adatfeldolgozót.

(3) Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni.

(4) Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. Az adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt.

10. Automatizált adatfeldolgozással hozott döntés

11. § (1) Kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára csak akkor kerülhet sor, ha a döntést

a) valamely szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve hogy azt az érintett kezdeményezte, vagy

b) olyan törvény teszi lehetővé, amely az érintett jogos érdekeit biztosító intézkedéseket is megállapítja.

(2) Az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés esetén az érintettet – kérelmére – tájékoztatni kell az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint az érintettnek álláspontja kifejtésére lehetőséget kell biztosítani.

11. Személyes adatok kezelése tudományos kutatás során

12. § (1) Tudományos kutatás céljára felvett személyes adat csak tudományos kutatás céljára használható fel.

(2) A személyes adat érintettel való kapcsolatának megállapítását – mihelyt a kutatási cél megengedi –

véglegesen lehetetlenné kell tenni. Ennek megtörténtéig is külön kell tárolni azokat az adatokat, amelyek meghatározott vagy meghatározható természetes személy azonosítására alkalmasak. Ezek az adatok egyéb adatokkal csak akkor kapcsolhatók össze, ha az a kutatás céljára szükséges.

(3) A tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot csak akkor hozhat nyilvánosságra, ha

a) az érintett ahhoz hozzájárult, vagy

b) az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges.

12. Személyes adatok felhasználása statisztikai célra

13. § (1) A kötelező adatkezelés keretében kezelt személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon átveheti és törvényben meghatározottak szerint kezelheti.

(2) A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak statisztikai célra kezelhetők. A személyes adatok statisztikai célra történő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg.

13. Az érintettek jogai és érvényesítésük

14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.

15. § (1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

(2) Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatok adattovábbítási nyilvántartásban való megőrzésére irányuló – és ennek alapján a tájékoztatási – kötelezettség időtartamát az adatkezelést előíró jogszabály korlátozhatja. E korlátozás körében személyes adatok esetében öt évnél, különleges adatok esetében pedig húsz évnél rövidebb időtartam nem állapítható meg.

(4) Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.

(5) A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg. A

költségtérítés mértékét a felek között létrejött szerződés is rögzítheti. A már megfizetett költségtérítést vissza kell téríteni, ha az adatokat jogellenesen kezelték, vagy a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett.

16. § (1) Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 19. §-ban meghatározott esetekben tagadhatja meg.

(2) A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről.

(3) Az elutasított kérelmekről az adatkezelő a Hatóságot évente a tárgyévet követő év január 31-éig értesíti. 17. § (1) Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az

adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti.

(2) A személyes adatot törölni kell, ha

a) kezelése jogellenes;

b) az érintett – a 14. § c) pontjában foglaltak szerint – kéri;

c) az hiányos vagy téves – és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható –, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;

e) azt a bíróság vagy a Hatóság elrendelte.

(3) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a törlési kötelezettség nem vonatkozik azon személyes adatra, amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni.

(4) Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.

(5) Az adatkezelő megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.

18. § (1) A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.

(2) Ha az adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

19. § Az érintettnek a 14–18. §-ban meghatározott jogait törvény korlátozhatja az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága érdekében, továbbá állami vagy önkormányzati gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések megelőzése és feltárása céljából – beleértve minden esetben az ellenőrzést és a felügyeletet is –, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.

14. Az érintett előzetes tájékoztatásának követelménye

20. § (1) Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

(2) Az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő a 6. § (5) bekezdése alapján kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.

(3) Kötelező adatkezelés esetén a tájékoztatás megtörténhet a (2) bekezdés szerinti információkat tartalmazó jogszabályi rendelkezésekre való utalás nyilvánosságra hozatalával is.

(4) Ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:

a) az adatgyűjtés ténye,

b) az érintettek köre,

c) az adatgyűjtés célja,

d) az adatkezelés időtartama,

e) az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,

f) az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint

g) ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma, kivéve a 68. §

(2) bekezdésében foglalt esetet.

15. Tiltakozás személyes adat kezelése ellen

21. § (1) Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

(2) Az adatkezelő a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.

(3) Ha az adatkezelő az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

(4) Ha az érintett az adatkezelőnek a (2) bekezdés alapján meghozott döntésével nem ért egyet, illetve ha az adatkezelő a (2) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – a 22. §-ban meghatározott módon bírósághoz fordulhat.

(5) Ha az adatátvevő jogának érvényesítéséhez szükséges adatokat az érintett tiltakozása miatt nem kapja meg, a (3) bekezdés alapján történő értesítés közlésétől számított 15 napon belül, az adatokhoz való hozzájutás érdekében – a 22. §- ban meghatározott módon – bírósághoz fordulhat az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja.

(6) Ha az adatkezelő a (3) bekezdés szerinti értesítést elmulasztja, az adatátvevő felvilágosítást kérhet az adatátadás meghiúsulásával kapcsolatos körülményekről az adatkezelőtől, amely felvilágosítást az adatkezelő az adatátvevő erre irányuló kérelmének kézbesítését követő 8 napon belül köteles megadni. Felvilágosítás kérése esetén az adatátvevő a felvilágosítás megadásától, de legkésőbb az arra nyitva álló határidőtől számított 15 napon belül fordulhat bírósághoz az adatkezelő ellen. Az adatkezelő az érintettet is perbe hívhatja.

(7) Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, vagy a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította.

16. Bírósági jogérvényesítés

22. § (1) Az érintett a jogainak megsértése esetén, valamint a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

(2) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani. A 21. §

(5) és (6) bekezdése szerinti esetben a részére történő adattovábbítás jogszerűségét az adatátvevő köteles bizonyítani.

(3) A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható.

(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a Hatóság az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

(5) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, az adatkezelőt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, az automatizált adatfeldolgozással hozott döntés megsemmisítésére, az érintett tiltakozási jogának figyelembevételére, illetve a 21. §-ban meghatározott adatátvevő által kért adat kiadására kötelezi.

(6) Ha a bíróság a 21. §-ban meghatározott esetekben az adatátvevő kérelmét elutasítja, az adatkezelő köteles az érintett személyes adatát az ítélet közlésétől számított 3 napon belül törölni. Az adatkezelő köteles az adatokat akkor is törölni, ha az adatátvevő a 21. § (5), illetve (6) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem fordul bírósághoz.

(7) A bíróság elrendelheti ítéletének – az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő – nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem érdekei és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogai megkövetelik.

Általános Kárbiztosítási Feltételek

A Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 12-14.; továbbiakban: Biztosító) és a Szerződő között létrejött szerződés alapján – a Különös Feltételekben meghatározott módon és esetekben, díjfizetés ellenében – a Biztosító megtéríti ezen szerződés kockázati körébe tartozó vagyontárgyban, annak alkotórészeiben keletkezett károkat, a Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszközének minősülő pénznemben.

A biztosítási szerződés nyelve magyar, a felek jogviszonyára az Általános Biztosítási Feltételeket, a vonatkozó Különös Feltételeket, az egyedi Biztosítási szerződést, ideértve annak záradékait is, valamint az ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyéb jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Általános Feltételek kerülnek alkalmazásra minden olyan esetben, amikor a felek között kárbiztosítási szerződés jön létre, amennyiben a Különös Feltételek, a Záradéklista, az egyedi Biztosítási szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

1. Biztosítási szerződés alanyai:

1.1. A Biztosított: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a Különös Feltételek szerint Biztosítottnak minősül. Biztosított jogosult a Biztosító szolgáltatására, amennyiben a Különös Feltételek, a Záradéklista vagy az egyedi Biztosítási szerződés eltérően nem rendelkezik

1.1.1. A Nyugalom termék csomag biztosítottja csak 55 éves, illetve annál idősebb természetes személy lehet.

1.2. A Szerződő: az ajánlaton megjelölt természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz. A Szerződő teljesíti a díjfizetési kötelezettséget, ő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos mindennemű nyilatkozattételre.

1.2.1. A Nyugalom termék szerződője csak 55 éves, illetve annál idősebb természetes személy lehet.

1.3. A Biztosító: Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 12-14.)

1.4. A Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy;

2. A biztosítási szerződés létrejötte:

2.1. Ha a fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a dokumentum (biztosítási kötvény) kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

2.2. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.

2.3. Ha a Szerződő fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

2.4. A 2.3. pont szerinti esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.5. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

2.6. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerződési feltételétől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő a javaslatot nem

fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

3. A biztosítási szerződés időbeli hatálya, a biztosító kockázatviselésének kezdete

3.1. A Biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik.

3.2. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, vagy a Különös Feltételek másként nem írja elő, határozatlan időre jön létre.

3.3. Határozatlan idejű vagy 1 évnél hosszabb határozott időre létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak 1 év, a biztosítási év kezdete – ha a felek másként nem állapodnak meg, vagy a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek a biztosítási szerződés létrejöttének napja.

4. A biztosítási szerződés területi hatálya:

A biztosítási szerződés hatálya – ha a Különös Feltételek másként nem rendelkeznek – Európa teljes területére kiterjed, ideértve Törökország teljes területét. A volt Szovjetunió utódállamainak területére – ide nem értve Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna és Oroszország európai területét – a biztosítási szerződés hatálya nem terjed ki.

5. A biztosítási összeg, a biztosítási kockázat jelentős növekedése:

5.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) – ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – a biztosítási szerződésben meghatározott (a kötvényen rögzített), a Szerződő által megadott értéke.

5.2. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

5.3. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5.4. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító az 5.2. és az 5.3. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

6. A biztosítás díja és a díjfizetési kötelezettség:

6.1. A biztosítás díja egy biztosítási időszakra vonatkozik. A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6.2. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követeli.

6.3. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

6.4. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, akkor szerződés változatlan biztosítási összeggel, a 6.4-es pontban foglaltakkal szemben, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

7. A nem fogyasztói biztosítási szerződésekre vonatkozó különös rendelkezések

7.1. Ha a Szerződő vállalkozás, a szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

7.2. . A 7.1. pontban meghatározott esetben a szerződés az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

8. Fedezetfeltöltés:

8.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

8.2. A 8.1. pont szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

8.3. Ha a Szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

9. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége:

9.1. A Szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

9.2. A Szerződő köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak írásban bejelenteni. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

- A biztosított vagyontárgy értékének oly mértékű változása, mely a biztosítási szerződésben nevezett biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyontárgy értékének változását a biztosítási szerződésben megjelölt kockázattal fedezett vagyontárgyanként kell bejelenteni.

- Ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázat fedezetére további biztosítást kötött.

- A biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállása, a jogosult megjelölésével.

- A biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adása.

- Ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt.

- A biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítása.

- Új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág vagy technológia bevezetése.

- Üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítása (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésük.

- A Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők bármilyen módosulása.

9.3. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

9.4. A Szerződő/Biztosított köteles minden olyan eseményről a Biztosítót értesíteni, melyet a Különös Feltételek, az ajánlat vagy a kötvény előírnak.

9.5. A Biztosító jogosult minden adatváltozás bejelentését követően a változástól függően a biztosítási díjat módosítani.

9.6. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

9.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

9.8. A Biztosító bármikor jogosult a vagyontárgy állapotát, kármegelőzési körülményeit bármely hatóság és független szervezet bevonásával ellenőrizni és felmérni.

10. Biztosítási szerződés megszűnése:

10.1. Lehetetlenülés

10.1.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

10.1.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

10.2. Érdekmúlás:

10.2.1. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

10.2.2. A szerződés az alábbi esetekben, az alábbi időpontokban szűnik meg (a 10.2.1. pontban foglaltak figyelembe vételével):

a) A vagyontárgy tulajdonjogában bekövetkezett változás esetén, a változás időpontjában.

b) A vagyontárgy garanciális cseréjével, a csere napján.

c) A biztosítási esemény napján, ha annak során a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása műszakilag megoldhatatlan vagy nem gazdaságos, illetve a vagyontárgy megsemmisül (totálkár), vagy ellopják és az nem került meg. Totálkár esetén akkor is megszűnik a szerződés, ha a vagyontárgyat a kártalanítás után helyreállítják (annak ellenére is megszűnik a szerződés, hogy a Biztosítót a biztosítási időszak végéig megilleti a teljes időszaki díj).

10.3. Díjnemfizetés:

A díj meg nem fizetése miatt, a 6. pontban foglaltak szerint szűnik meg a szerződés.

10.4. Rendes felmondás:

10.4.1. A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják.

10.4.2. A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

10.4.3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

10.4.4. A szerződő fél felmondása esetén a Biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (tartamengedmény).

10.5. Közös megegyezéssel történő megszűnés:

A felek közös megegyezéssel, írásba foglalt nyilatkozattal a biztosítási szerződést bármikor megszűntethetik.

11. Biztosítási esemény:

Biztosítási eseménynek minősül minden olyan esemény, melyet a Különös Xxxxxxxxxx megneveznek, és ami alapján a Biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége merül fel.

12. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor:

12.1. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges

felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

12.2. A 12.1. pontban foglaltak keretében, a Biztosított köteles a káreseményt (bekövetkezésének körülményeit, idejét, helyét, a károsodott vagyontárgy(ak)at, a kárrendezésben közreműködő személy vagy szervezet nevét) a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfelelően, 5 munkanapon belül bejelenteni a Biztosítónak. Illetve minden olyan hatóságnak, amely az adott biztosítási esemény szempontjából illetékes (pl.: lopás, betörés – Rendőrség; tűz, robbanás – Tűzoltóság; vadkár – vadgazdálkodást folytató szerv; stb.), valamint köteles a Biztosító képviselőjének lehetővé tenni és segíteni a vagyontárgy állapotának és az abban keletkezett kár mértékének felmérését. A Biztosított kárenyhítési kötelezettsége a vagyontárgy azon részeire, tartozékaira, alkatrészeire terjed ki, melyeket a Biztosítónak bemutatnak. Amennyiben a bemutatás elmulasztása miatt bekövetkezett körülményváltozások nem teszik lehetővé a vagyontárgy sérüléseinek vizsgálatát, akkor a Biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli.

12.3. A biztosítás esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgyat a Biztosított köteles változatlan állapotban hagyni a kárszemle időpontjáig – de legfeljebb a bejelentés Biztosítóhoz történő beadásától számított 7 napig. A biztosított vagyontárgyon csak abban az esetben változtathat, ha az a kárenyhítéshez elengedhetetlenül szükséges. Köteles továbbá tőle telhetően a kárt enyhíteni.

12.4. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

12.5. A Biztosító a kárkifizetést mindenkor a hivatalos magyar fizetőeszközben teljesíti.

13. Elévülés:

A Biztosító káreseményből származó fizetési kötelezettsége a káresemény bekövetkezésétől számított 1 év múlva évül el.

14. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége:

14.1. A Biztosító csak a jelen szerződés hatálya alatt álló, és a meghatározott módon bekövetkezett és bejelentett károkra köteles szolgáltatást teljesíteni.

14.2. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentéshez és elbíráláshoz szükséges utolsó igazoló irat benyújtásától számított 30 munkanapon válik esedékessé.

14.3. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

14.4. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg.

14.5. Az utánpótlási érték a különös feltételekben kerül megállapításra.

14.6. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

14.7. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

14.8. A biztosítók a 14.7. pontban írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

14.9. Ha a biztosítási összeg a biztosított érdek értékénél kisebb, a Biztosító a kárt a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában köteles megtéríteni.

14.10. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a vagyontárgy helyreállítását terhelő Általános Forgalmi Adó (a továbbiakban: ÁFA) összegére, ha a Biztosított jogosult az ÁFA összegét az adójából levonni, illetve azt visszaigényelni.

14.11. A Biztosítónak jogában áll a kártérítés kifizetését visszatartani, amennyiben:

- Kétség merül fel a Biztosított/Szerződő jogosultságának megállapítása során, a Biztosító által megkövetelt igazolás benyújtásáig,

- Büntetőeljárás indult a káreseménnyel kapcsolatban, a büntetőeljárás végéig.

14.12. Amennyiben a káresemény kapcsán bizonyíthatóan felmerül a biztosító megtévesztése, csalás gyanúja, a biztosító feljelentéssel élhet biztosítási csalás megalapozott gyanúja miatt.

15. A biztosítással nem fedezett káresemények:

15.1. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki egyetlen olyan biztosítási esemény kapcsán bekövetkezett kárra sem, mely:

- Háborús, polgárháborús, sztrájkkal, tüntetéssel, egyéb tömegmegmozdulással közvetlenül vagy közvetetten összefüggésben következett be.

- Környezetszennyezés hatására következett be.

- A Biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény, vagy annak kísérlete során következett be.

- Sugárzó anyagok hatására, vagy sugárzás hatásainak megszűntetése céljából végzett cselekmény kapcsán következett be.

15.2. A Biztosító kockázatviselési kötelezettsége nem terjed ki azon biztosítási eseményekre sem, melyeket a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés a biztosítással nem fedezett káresemények közé sorol, vagy azok kapcsán következtek be.

16. A Biztosító mentesülése:

16.1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

16.2. Súlyosan gondatlanul okozottnak minősül különösen

- A tűzrendészeti szabályokat súlyosan megszegték,

- A vagyontárgy súlyosan elhanyagolt állapotának következményeként történt a kár, vagy a vagyontárgy előírt műszaki ellenőrzése elmulasztásának, előírt műszaki vizsgája hiányának eredményeként következett be a kár,

- A vagyontárgy hatósági engedélyek nélküli átalakítása következményeként valósult meg a kár,

- A vagyontárgyat annak engedélyezett mértéket meghaladó módon túlterhelték, üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték,

- A vagyontárgyat a megfelelő és érvényes jogosítványokkal, engedélyekkel nem, vagy lejárt okirattal rendelkező személy vezette, használta, üzemeltette, illetve alkoholos, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában tette azt.

16.3. A 16.1. pontban foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

17. Megtérítési igény:

17.1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

17.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

18. Adatkezelés:

18.1. A Biztosító az alábbi adatokat jogosult kezelni (ha a Különös Feltételek, illetve az egyedi Biztosítási szerződés másként nem rendelkezik):

- A Biztosított (Szerződő és károsult) személyes adatait,

- A biztosított vagyontárgy adatai és annak értékét,

- A biztosítási összeget,

- A kifizetett biztosítási (kártérítési) összeget és a kártérítéssel kapcsolatos egyéb adatokat,

- A biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással és annak teljesítésével összefüggésben lévő valamennyi adatot.

18.2. A Biztosító titoktartási kötelezettsége időbeli korlátozás nélkül fennáll, amennyiben jogszabály vagy bíróság, illetve hatóság másként nem rendelkezik. A titoktartási kötelezettség kiterjed a Biztosítóval kapcsolatban álló azon személyekre is, akik a biztosítóval tevékenységükből kifolyólag állnak kapcsolatban. Harmadik személynek adatok kizárólag az érintett személy vagy törvényes képviselője által benyújtott írásbeli engedéllyel adhatók ki, amennyiben a Biztosító tevékenységére, illetve az adatok védelmére vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek.

18.3. A Biztosító köteles az érintett személy részére, annak kérésére tájékoztatást adni a Biztosító nyilvántartásaiban tárolt adatairól.

18.4. A Biztosító köteles az érintett személy által igazoltan jelzett adathelyesbítéseket, illetve módosításokat nyilvántartásaiban átvezetni.

Lakásbiztosítás Xxxxxxx Xxxxxxxxxx

Ezen szerződési Feltételeket az Általános Kárbiztosítási Feltételekkel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételek és rendelkezésekkel együtt érvényes.

A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében ezen Xxxxxxxxxx szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselési időszakban a kockázatviselés helyén okoznak.

1. Biztosítási alapfogalmak:

1.1. A biztosítási szerződés szereplői:

1.1.1. Szerződő: az Általános Kárbiztosítási feltételek 1.2. pontjában megjelölt személy.

1.1.2. Biztosított:

1.1.2.1. Ezen feltételek alapján épületek, építmények vonatkozásában Biztosított(ak) lehet(nek):

- A kötvényen név szerint biztosított(ak)ként feltüntetett személy(ek) /tulajdonos(ok), bérlő(k)/,

- A tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

- egyéb vállalkozások (Ptk. 8:1. § 4. pont).

1.1.2.2. Ingóságok esetében Biztosított(ak) lehet(nek):

- Az épületek, építmények Biztosítottja(i),

- Ha a szerződés épületbiztosítást nem tartalmaz, a kötvényen név szerint feltüntetett személy(ek) vagy egyéb vállalkozások (Ptk. 8:1. § 4. pont),

- Az épületek és/vagy ingóságok kötvényen név szerint feltüntetett Biztosítottjával – ha az természetes személy – a biztosítási esemény időpontjában a kockázatviselés helyén állandó jelleggel együtt élő közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 8:1. § 1. és 2. pont).

1.2. A különböző vagyoni összetevők osztályozása:

Vagyoncsoport	Vagyonkategória	Vagyonosztály	Vagyonelem
Épület	Főépület	-	-
	Melléképület
	Eltérő címen lévő melléképület
Ingóság	Általános háztartási ingóság	-	-
	Különleges ingóság	Értéktárgy
		Elzárva tartandó értéktárgy	Elzárva tartandó értéktárgy értéktároló nélkül
			Elzárva tartandó értéktárgy értéktárolóban
		Híradástechnikai-informatikai berendezés	-
	Vállalkozói vagyon	Készlet
		Berendezés

1.3. Várakozási idő

A biztosító várakozási időt köt ki bizonyos kockázatok esetében. Várakozási időtől a biztosító csak akkor tekint el, ha az ügyfél a szerződéskötés időpontjában érdemlegesen bizonyítja a kockázatviselés helyén a biztosítási védelem folytonosságát másik biztosító által kiadott dokumentummal. Várakozási időtől való eltekintés Temetkezési kiegészítő biztosításnál nem lehetséges.

2. Biztosítás területi hatálya:

2.1. Épületek, építmények esetében: Magyarország, az országon belül.

2.1.1. Az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt albetét. Pontos cím hiányában a helyrajzi számmal megjelölt ingatlan.

2.2. Ingóságok esetében:

2.2.1. Az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett cím, többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén a megjelölt albetét. Pontos cím hiányában a helyrajzi számmal megadott ingatlan.

2.2.2. Hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált.

2.2.3. A háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-áig az EGK egész területe a Biztosított által magával vitt ingóságok vonatkozásában. Nem vonatkozik a biztosítási fedezet azonban a Biztosított tulajdonában, tartós bérletében vagy kizárólagos használatában lévő ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakra, abban az esetben ha ezekre a Szerződő/Biztosított önálló biztosítást köthetett volna.

3. A biztosítási szerződés ajánlata és létrejötte:

3.1. A Biztosító a biztosítási szerződés megkötéséhez az alábbi dokumentumokat kérheti:

- Lakásbiztosítási ajánlat,

- Lezárt borítékban ajánlott küldeményként a Biztosító címére feladott értéktárgyak listája,

- Az esetlegesen elvégzett szemle dokumentumai,

- Alkuszi megbízási szerződés (amennyiben a szerződéskötés alkuszi közvetítéssel történt).

- Az alkuszi megbízás Lakásbiztosítás biztosítási összegeiről szóló melléklete.

3.2. Ezen feltételek alapján csak olyan ingatlanra köthető lakásbiztosítás, mely lakóépület vagy lakás céljára szolgál, és természetben olyan lépcsőházban, lépcsőház hiányában pedig olyan épületben helyezkedik el, mely lépcsőházban vagy épületben legalább további egy olyan lakás található, melyet életvitelszerűen használnak lakás céljára, és ugyanazon helyrajzi számhoz tartozó albetétként szerepel az ingatlan- nyilvántartásban. Az előzőeket csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a biztosítandó ingatlan többlakásos ingatlanban helyezkedik el.

4. Biztosítási összeg:

A biztosítási ajánlaton meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, valamint a biztosítási díj megállapításának az alapja. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy értékét. A biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. E rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

4.1. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a Szerződő határozza meg. Önállóan határozandóak meg és kezelendőek:

4.1.1. A vagyoncsoportok:

▪ Épület,

▪ Ingóság.

4.1.2. A vagyoncsoportokon belüli vagyonkategóriák:

▪ Épület – Főépület, tetőfedés

▪ Épület – Xxxxxxxxxxxx,

▪ Épület – Eltérő című melléképület,

▪ Ingóság – Általános háztartási ingóság,

▪ Ingóság – Különleges ingóság,

▪ Ingóság – Vállalkozói vagyon,

4.1.3. A vagyonkategóriákon belüli vagyonosztályok:

▪ Ingóság – Különleges ingóság – Értéktárgy,

▪ Ingóság – Különleges ingóság – Elzárva tartandó értéktárgy,

▪ Ingóság – Különleges ingóság – Híradástechnikai-, és informatikai berendezések,

▪ Ingóság – Vállalkozói vagyon – Készlet,

▪ Ingóság – Vállalkozói vagyon – Berendezés.

4.1.4. Minden különdíjas kockázat (Különdíjas szolgáltatások – Ebtartói felelősség-biztosítás; Különdíjas szolgáltatások – Készpénzbiztosítás; Különdíjas szolgáltatások – Garázsban tartott gépjármű biztosítás).

A vagyoncsoportok és az azokon belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei kárrendezéskor nem vonhatók össze.

4.2. A biztosítási összeg megállapítása a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződés-kötéskori újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke, akkor alulbiztosítottság valósul meg. Ilyen esetben a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a káridőponti biztosítási összeg áll a káridőponti újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzési értékhez viszonyítottan. A Biztosító az alulbiztosítottságot részkárok esetében nem vizsgálja, amennyiben a szerződést a Biztosító által megadott ajánlott biztosítási összegeken kötötték meg.

4.3. Ha a szerződés a Biztosító által javasolt minimum biztosítási összegekre tett Szerződői ajánlattal jött létre az Épületek és az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportban, illetve vagyonkategóriában, úgy kár esetén ebben az esetben nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos térítés. Ez esetben a Biztosító szolgáltatásának felső határa az általa javasolt és a Szerződő által elfogadott biztosítási összeg. A Biztosító a javasolt minimális biztosítási összeget az épület hasznos alapterületére vetítve adja meg.

Amennyiben a hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nem azonos az ajánlaton feltüntetett alapterülettel, úgy a Biztosító a valóságos és biztosítási védelem alá helyezett hasznos alapterület arányában nyújt térítést.

4.4. A kárbiztosítási szerződés biztosítási összegeinek módosítását a Szerződő a biztosítóhoz eljuttatott írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Ezen nyilatkozatot a biztosító az Általános Kárbiztosítási Feltételek

2. pontja szerint bírálja el.

4.5. A Biztosító a biztosítási összeg rögzítésénél a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva jár el, az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket egész ezer forintokban határozza meg.

5. Biztosítási összeg - értékkövetés:

5.1. A Biztosító a biztosítási szolgáltatások reálértékének megőrzése, valamint az újérték biztosítás fenntartása érdekében minden biztosítási évben végrehajthatja a biztosítási szolgáltatások mindegyikének, vagy egy részének és az azokhoz tartozó biztosítási díjak értékkövető módosítását (indexálását).

5.2. A Biztosító az index mértékét minden év március 31-éig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Az indexszám bázisa az indexálást megelőző naptári évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet. A Biztosító megállapíthatja az indexszámot a különböző vagyonkategóriákra és vagyoncsoportokra akár differenciáltan is. Ezen indexszámokat a Biztosító a biztosítási évforduló alkalmával alkalmazza, és ennek megfelelően módosíthatja a biztosítási összeget, és az ahhoz kapcsolódó biztosítási díjat. Az így meghatározott index az adott év július hó 1-jétől a rákövetkező év június hó 31-éig érvényes és alkalmazandó.

5.3. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összegeket az előző biztosítási év fordulója előtti napon érvényben lévő biztosítási összegek és a jelen feltétel 5.2. pontja szerint meghatározott index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díjak arányosan követik. Ugyancsak arányosan változhatnak a kerekítés szabályainak megfelelően a biztosítás egyéb elemei is.

5.4. A Biztosító által megállapított index mértékéről, a biztosítási összeg értékkövető módosításáról, a díj változásáról a Biztosító a biztosítási év vége előtt írásban értesíti a Szerződőt.

Amennyiben az értesítés kiküldése és a biztosítási évforduló között a Szerződő valamely vagyoncsoport vagy szolgáltatás biztosítási összegének változtatását kérte, a jelen feltételek 5.2. pontjának megfelelően, a forduló előtti napon érvényben lévő biztosítási és szolgáltatási összegek és a biztosítási forduló előtt korábban már kiküldött indexszám és egyéb abban közölt feltételek figyelembe vételével, a fordulót követő 30 napon belül pótindex értesítőt küld a Szerződő részére a Biztosító.

5.5. A biztosítási szerződés az adott évre a Biztosító által az indexálás alkalmával közölt biztosítási összeggel, díjjal vagy díjtétellel érvényes, a Szerződőnek azonban joga van arra, hogy az Általános feltételek 10.4. pontja alapján a szerződést az évfordulóra felmondja, illetve amennyiben nem fogadja el az indexált biztosítási összegeket, és a szerződést nem mondja fel, jogában áll a szerződést az eredeti biztosítási összegekkel hatályban tartani. Amennyiben a Szerződő a díjemelésre vonatkozó szerződésmódosítást biztosítási év végéig írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.

Az alapbiztosítás felmondása a szerződés egészének megszűnését eredményezi.

Az alapbiztosítás érvényben hagyása mellett, a Szerződő által választott egyéb biztosításokat (kiterjesztett-, különdíjas-, kiegészítő biztosítások) mindkét fél, a szerződés évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban felmondhatja. A szerződés ebben az esetben a felmondott kiterjesztett-, különdíjas- vagy kiegészítő biztosítási szolgáltatás nélkül marad hatályban.

5.6. Ha a biztosítási díj meghatározásában lényeges és objektív feltételek megváltoznak, ideértve azt is, ha megemelkednek a Biztosító biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségei, vagy ha kedvezőtlenül alakul a kárhányad, a Biztosító a következő biztosítási évre jogosult módosítani a biztosítási díjat. A díjmódosítást, és az új biztosítási díjat a Biztosító köteles a Szerződővel legkésőbb a biztosítási időszak vége előtt külön figyelemfelhívás mellett írásban közölni. Ha a Szerződő legkésőbb a biztosítási év végéig írásban visszautasítja az ilyen módosítást, a biztosítás a biztosítási év utolsó napján megszűnik.

6. Biztosított vagyontárgyak:

6.1. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a megadott kockázatviselési helye(ke)n található, a kötvényen külön- külön feltüntetett, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített:

- Állandó lakás céljára szolgáló épületek (lakóház, lakás, lakásbérlemény), az ajánlaton épületként feltüntetve, (állandóan lakottnak minősül az olyan épület, amelyben a biztosítási évben több mint 270 napon át folyamatosan, életvitelszerűen tartózkodnak. Nem minősül állandóan lakottnak a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület abban az esetben sem, ha az a biztosítottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme. Nem minősül állandóan lakottnak az építés, vagy felújítás alatt lévő ingatlan, ameddig abba nem költöztek be.)

- Nyaralók (hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya stb.), az ajánlaton épületként feltüntetve,

- Vállalkozás céljára szolgáló épületek, az ajánlaton épületként feltüntetve,

- Nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek (továbbiakban: melléképület(ek)), az ajánlaton a főépülettel azonos címen, vagy attól eltérő címen lévőként feltüntetve,

- Épülőfélben lévő épületek a végleges funkció szempontjából épületként, vagy melléképületként feltüntetve,

- Építmények, amelyek az ajánlaton külön nem jelennek meg, de a biztosító kockázata ezekre is kiterjed az épületek vagyoncsoport biztosítási összegén belül, vagyontárgyakra, valamint azon vagyontárgyakra az Ingóságok vagyoncsoportba tartozó:

- általános háztartási ingóságok,

- Különleges ingóságok elemei, melyek az Értéktárgyak, Elzárva tartandó értéktárgyak, valamint a Híradástechnikai-, és az informatikai berendezések,

- Vállalkozói vagyon elemei, melyek a készletek és berendezések, vagyonkategóriáiban jelennek meg.

6.2. Épületek, melléképületek, építmények:

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a Szerződő/Biztosított tulajdonában lévő vagy az általa bérelt épületek, melléképületek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület- felszerelési tárgyakat is.

6.2.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

Idetartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:

▪ Gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fűtési, főzési/sütési vagy meleg-vízellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztároló, cirkó, gázbojler, konvektor, gáztűzhely), valamint mérőműszerek,

▪ Vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetők, fűtési és hűtési vezetékek és berendezések (radiátorok, klímák),

▪ Napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,

▪ Védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített értéktárolók) ezekhez csatlakozó vezetékek,

▪ Villanyszerelés, villanybojler, átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők, villanytűzhely

▪ Fürdők, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók, zuhanykabinok)

▪ Xxxxxxxx, álmennyezetek,

▪ Külső és belső burkolatok,

▪ Szerkezetileg beépített üvegezések,

▪ Villámhárító, antennák,

▪ Redőnyök és árnyékolók az elektromos mozgató berendezéssel együtt,

▪ Felvonó,

▪ Kaputelefon, kapunyitó motor.

6.2.2. Melléképület: a lakóépülettől különálló nem lakás célú épületek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.). Többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén melléképületnek minősül a lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiség (garázs,tároló, pince, stb.).

6.2.3. Építmény: a kerti építmények: kerítés, kapu, járda, kocsi beálló, kút, illetve medence, derítő, ciszterna, stb. maximum 10m3-ig

6.2.4. Bérlemény: az ingatlan, amennyiben abban nem a tulajdonos, annak közeli hozzátartozója vagy hozzátartozója, illetve nem a haszonélvező lakik.

6.3. Építés alatt álló épület, építmény: az építés, bővítés, felújítás alatt álló épületek, épületrészek, építmények esetében a biztosító építés-szerelés biztosítási védelmet nyújt (3.számú melléklet), melynek értelmében a biztosítási szerződés feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a szerződés kiterjed a Szerződő/Biztosított tulajdonát képező épületek, épületrészek, építmények szerkezetileg kész állagára, azok beépített és még be nem épített alkotórészeire és tartozékaira, valamint az épület-felszerelési tárgyakra.

6.4. Ingóságok: azok a nem az épület részét képező (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos működéséhez szükségesek, és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a vállalkozói tevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt vállalkozói vagyon részét képező készletek és berendezések, amelyek nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

Vagyoncsoportjai:

6.4.1. Általános háztartási ingóságok:

6.4.1.1. Azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak (pl.: bútorok, beépített szekrények, beépített konyhabútor a konyhagépekkel, háztartási és híradástechnikai készülékek, világító testek, berendezések, ruházat, élelmiszerek, stb.).

6.4.1.2. A kerti berendezési és felszerelési tárgyak.

6.4.1.3. Xxxxxxx, jakuzzik (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített).

6.4.1.4. Hobbieszközök, sportfelszerelések, barkács-felszerelések a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 40%-áig.

6.4.1.5. Háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészek és tartozékok – a fődarabok kivételével – a háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig.

6.4.1.6. Kockázatviselés helyén tartott, a saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, még lábon álló növények, illetve saját szükségletre tartott háziállatok, a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig.

6.4.1.7. Idegen tulajdonú vagyontárgyak (például vendégek vagyontárgyai, vagy a biztosított munkáltatójától munkavégzés céljából átvett vagyontárgy) a háztartási ingóság biztosítási összegén belül max.50.000 Ft értékig biztosítottak a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

6.4.1.8. Amennyiben eltérő címen lévő melléképület is biztosított, akkor az ott elhelyezett háztartási ingóságokra vonatkozóan a háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 5%-áig terjed ki a biztosító kockázatviselése.

6.4.2. Különleges ingóságok vagyonkategóriái, vagyonosztályai, vagyonelemei, ezek definiálása:

6.4.2.1. Elzárva tartandó értéktárgyak:

6.4.2.1.1. Minden olyan nemesfém, drágakő, féldrágakő, illetve tenyésztett vagy valódi gyöngy felhasználásával készült ékszert, órát vagy a 200.000 Ft egyedi értéket meghaladó egyéb anyagból készült órát, bélyeg-, érmegyűjteményt tárolni csak elzártan javasolt. Bármely Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt a Biztosító csak abban az esetben térít meg, ha ezen tárgyakat elzártan tárolták.

6.4.2.1.2. Elemei:

• Elzárva tartandó értéktárgyak értéktároló nélkül,

• Elzárva tartandó értéktárgyak minősített értéktárolóban:

Azon tárgyakat, melyeknek egyedi értéke meghaladja a 300.000 Ft-ot, valamint abban az esetben, ha a nemesfém, drágakő, illetve tenyésztett vagy valódi gyöngy felhasználásával készült ékszerek, órák vagy a 200.000 Ft egyedi értéket meghaladó egyéb anyagból készült órák együttes értéke meghaladja az 1.000.000 Ft-ot, akkor ezen értéktárgyakat MABISZ által minősített értéktárolóban (páncélszekrény, xxxx xxxx, bútorszéf) kell tárolni.

A Biztosító az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg ezen vagyonkategória kárait, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírásokat valósították meg. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.

6.4.2.2. Értéktárgyak:

6.4.2.2.1. Ezen vagyonosztályba tartoznak:

• Nemesfém, drágakő, illetve tenyésztett vagy valódi gyöngy felhasználásával készült használati eszközök (gyertyatartó, étkészlet, szelence, stb.),

• Képzőművészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselő művészeti alkotásnak nevezhetőek:

o Festmény (olaj, pasztell, akvarell, vegyes-technika stb.),

o Eredeti és számozott sokszorosított grafika, metszet, stb.,

o Szobor, plakett, érem (jelzett kis széria),

o Zsűrizett művészfotó,

o Márkajellel ellátott, kézzel festett porcelán,

o Régiségnek számító népművészeti és jelzett kerámia,

o Festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály,

o Ezüstből készült használati- és dísztárgy,

o Fém-ötvösmunkák,

o Bútor (stíl, régiség, egyedi, stb.),

o Kézi csomózású vagy szövött szőnyeg,

o Dísz órák,

o Könyvritkaság,

o Faragott tárgyak,

o Egyéb alapanyagú dísztárgy.

Az ipar- és népművészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendők.

• Valódi szőrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésű keleti szőnyegek,

• Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, melyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok (stíl, régiség, egyedi, stb.) esetében az 1900. előtt készültek sorolandók ide.

• Engedélyhez kötött vadász- és önvédelmi fegyverek.

6.4.2.2.2. A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1. számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírásokat valósították meg. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.

Az Elzárva tartandó értéktárgy és Értéktárgy vagyonosztályba sorolható tárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles hitelt érdemlően igazolni, illetve bizonyítani.

6.4.2.3. Híradástechnikai-, és informatikai berendezések:

6.4.2.3.1. Ezen vagyonosztályba tartoznak a 300.000 Ft egyedi értéket meghaladó:

• Híradástechnikai-, szórakoztató elektronikai készülékek (hifi, televízió, filmfelvevő és lejátszó, stb.),

• Optikai készülékek (Kamera, fényképezőgép, stb.),

• Számítástechnikai-, informatikai készülékek (számítógép, laptop, netbook, tablet stb.).

6.4.2.3.2. A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírásokat valósították meg. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.

A Biztosító különdíj megfizetése nélkül legfeljebb 750.000 Ft felső értékhatárig, de az Elzárva tartandó értéktárgyak vagyonosztály elemei esetében legfeljebb 250.000 Ft értékhatárig megtéríti azokat a károkat, melyek a Különleges ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban következtek be.

A Szerződő köteles értéktárgy listát készíteni és azt lezárt borítékban elküldeni a Biztosító részére, vagy elektronikusan feltölteni a Biztosító kockázatkezelő rendszerén keresztül, vagy ügyvédi-, közjegyzői letétbe helyezni, valamint a letétkezelő nevét és címét elektronikusan feltölteni a Biztosító kockázatkezelő rendszerébe, abban az esetben, ha az Elzárva tartandó értéktárgyak biztosítási összege meghaladja a 750.000 Ft-ot, illetve a Különleges ingóságok biztosítási összege meghaladja az 1.500.000 Ft-ot.

6.4.3. Vállalkozói vagyon (készletek és berendezések):

6.4.3.1. Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, amelyek vagy egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy több tevékenységi folyamatban vesznek részt, de a 2000. évi C. törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni, vagy egy éven belül használódnak el (pl.: kereskedői tevékenység kapcsán megjelenő árukészlet, stb.), illetve azon javak, melyeket a vállalkozás változatlan formában tovább értékesít (áru, közvetített szolgáltatások, stb.).

6.4.3.2. Berendezések: azokat az anyagi (materiális) vagyontárgyakat (eszközöket) értjük alatta, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetetten szolgálják legalább egy évnél hosszabb ideig. Használatuk során alakjukat nem változtatják, rendeltetésük többnyire állandó (pl.: mezőgazdasági kistermelés gépei, berendezései, kisipari, kiskereskedői és egyéb vállalkozások vagyontárgyai, amelyeket a biztosított a kockázatviselés helyén a tevékenysége végzése során használ), valamint jellemzően a lakásban, az épületben valósul meg használatuk. Kivételt képeznek, azaz a Biztosító nem téríti meg azon károkat, melyek a vállalkozás következő vagyontárgyaiban keletkeznek:

• Készpénz és értékpapírok,

• Ékszernek minősülő vagyontárgyak,

• Gépjárművek, azok alkatrészeik,

• Szabadon tárolt vállalkozói vagyontárgyak,

• Foglalkoztatottak személyes tárgyai,

• Automaták és azok tartalma.

6.4.4. Különdíjas kockázatok:

- Készpénz: 50.000 Ft-ot meghaladó értékű készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt MABISZ által minősített értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani.

A Biztosító Betöréses lopás, rablás és Besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat a szerződés tartalmazza) az 50.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minősítése szerinti értékig téríti a biztosítási összegen belül.

- Garázsban tárolt gépjárművek.

6.5. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

6.5.1. Épületek, építmények körében:

6.5.1.1. Földbe vájt, kikövezetlen falú építmények.

6.5.1.2. Fóliasátrak és üvegházak.

6.5.2. Ingóságok körében:

6.5.2.1. Készpénz, valuta, bank- és hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek.

6.5.2.2. Okirat (pl.: személyes okmányok), kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésű számítógépes programok.

6.5.2.3. Vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai.

6.5.2.4. Bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek vagyontárgyai, ha a felsoroltak nem a szerződésben név szerint megjelölt biztosítottak.

6.5.2.5. Nem háztartási jellegű és mértékű „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok.

7. A Szerződő/Biztosított díjfizetési kötelezettsége és a biztosítási díj:

7.1. A Biztosító a díj megállapításánál a matematikai kerekítés szabályait alkalmazva járhat el, az éves biztosítási díjat egész fizetési egységekben (forintokban) határozza meg oly módon, hogy az éves biztosítási díj fizetési ütem szerinti osztása egész egységekre (forintokra) történhessen meg.

7.2. A biztosítás éves hatályú és éves díjú, a fizetési ütemnek megfelelő díjfizetési részletet az ajánlat „Fizetési részletek” része határozza meg.

7.3. A Biztosító a szerződés megkötésénél minimál díjat alkalmazhat, melyből további engedmény nem adható. Ha a szerződés minimál díjjal jön létre, úgy a biztosító kockázatviselése a minimál díjnak megfelelő, a biztosítási díjtételekkel számított biztosítási összegig áll fenn.

7.4. A Szerződő köteles a kötvényen meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, az előre egyeztetett díjfizetési módon, legkésőbb az esedékesség időpontjában megfizetni. A biztosítás első díja a biztosítási ajánlat aláírásakor esedékes kivéve, ha a Biztosító halasztott díjfizetésre adott lehetőséget.

7.5. A folytatólagos biztosítási díj mindig előre, vagyis annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

7.6. Amennyiben a biztosítási esemény a Biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás még nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett érvényes díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgáltatás, illetve a térítés összegéből levonhatja. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító a teljes biztosítási évre járó díj megfizetését követeli.

8. A Szerződő/Biztosított közlési és adatváltozás-bejelentési kötelezettsége:

Bármely az ajánlaton szereplő adat tartalmában, körülményben vagy a biztosítási szerződés részét képező dokumentumban bekövetkezett változást a Szerződő/Biztosított köteles 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Biztosító számára különösen:

- Az egyes vagyoncsoportok és vagyonkategóriák biztosítási összegeiben bekövetkezett növekedést, mely a 10%-ot meghaladta.

- Az egyes biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatok fedezetére további biztosítást kötött.

9. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség:

9.1. A Szerződő és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

9.2. A Szerződő és a Biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt

enyhíteni, oly módon, amely a kár bekövetkezésének megállapítását és a Biztosító kárfelmérését nem akadályozza.

9.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

9.4. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

9.5. A Szerződő és a Biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség keretében, 9.1. pontban foglaltak figyelembe vétele mellett köteles

a) a biztosított helyiségeket bármilyen rövid idejű eltávozás esetén bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi és riasztó berendezést üzembe helyezni, illetve

b) az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani. Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni

10. Biztosítási események:

A Biztosító csak az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg:

10.1. Kárbiztosítás alapbiztosítási eseményei:

10.1.1. Tűz: ezen feltételek szerint tűznek minősül a terjedő képes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

10.1.2. Robbanás: ezen feltételek szerint robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.

10.1.3. Villámcsapás: ezen feltételek szerint villámcsapás alatt a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat értjük (villámcsapás elsődleges hatása).

A Biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által az elektromos berendezésekben, felszerelésekben okozott károkat is (villámcsapás másodlagos hatása), ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.

10.1.4. Xxxxx: ezen feltételek szerint vihar alatt azon káreseményt értjük, amikor a kockázatviselés helyén a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 62 km/óra sebességet, és az a vagyontárgyakban kárt okoz.

10.1.5. Felhőszakadás: ezen feltételek szerint biztosítási esemény, ha a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

10.1.6. Árvíz: ezen feltételek szerint árvíz alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével okoz.

10.1.7. Xxxxxxxx: ezen feltételek szerint hónyomás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésben a hónyomás okoz.

A Biztosító megtéríti továbbá azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által megrongált, fentiek szerinti tetőfedésen keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

A Biztosító megtéríti továbbá a lecsúszó hó által a biztosított épületekben okozott károkat is.

10.1.8. Jégverés: ezen feltételek szerint jégverés alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésében, homlokzatában, redőnyeiben a jégverés vagy jégeső okoz.

A Biztosító megtéríti továbbá azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

10.1.9. Földrengés: ezen feltételek szerint földrengés alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a kockázatviselés helyén a Richter skála szerinti 4,4 erősséget meghaladó rengés okoz a biztosított vagyontárgyakban.

10.1.10. Xxxxxxxxxxxxxx: ezen feltételek szerint földcsuszamlás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása a biztosított vagyontárgyakban okoz. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki ezen kockázatra, amennyiben az adott épület vagy építmény vonatkozásában a korábbiakban már jelentettek be kárt valamelyik biztosítóhoz.

10.1.11. Kő- és földomlás: ezen feltételek szerint Kő- és földomlás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket kő- vagy földomlás a biztosított vagyontárgyakban okoz.

10.1.12. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása: ezen feltételek szerint Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása alatt azokat a károkat értjük, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Nem számít ismeretlennek az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezéséig a biztosító, a Szerződő, a biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki ezen kockázatra, amennyiben az adott épület vagy építmény vonatkozásában a korábbiakban már jelentettek be kárt valamelyik biztosítóhoz.

10.1.13. Ismeretlen jármű ütközése: ezen feltételek szerint Ismeretlen jármű ütközése alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a nem a biztosított tulajdonában, üzemeltetésében vagy használatában lévő jármű, annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényen cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

10.1.14. Idegen tárgyak rádőlése: ezen feltételek szerint Idegen tárgyak rádőlése alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra kívülről történő rádőlésével a biztosított vagyontárgyban okoz.

Idegen tárgynak minősítjük azokat a tárgyakat, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

10.2. Kárbiztosítás kiterjesztett biztosítási eseményei:

10.2.1. Betöréses lopás, rongálás, rablás:

10.2.1.1. Betöréses lopás: ezen feltételek szerint Betöréses lopás alatt azokat a károkat értjük, amikor a tettes a lopást úgy követi el, hogy:

▪ a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,

▪ olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van,

▪ vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

▪ a szerződés szerinti betöréses lopás vagy rablás megvalósulásával megszerezett kulccsal követte el.

10.2.1.2. Rongálás: ezen feltételek szerint Rongálás alatt azokat a károkat értjük, amelyek a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggő rongálási károkat, beleértve az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként. Az épületszerkezeti elemeket ért betöréses lopással okozott kár maximális térítési limitje a teljes biztosítási összeg 2%-a.

Nem az eltulajdonításra, vagy bejutásra irányuló – szándékos – rongálási károkra (vandalizmus), csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító, ha ezen kockázatok az adott szerződés termékcsomagjának részét képezik.

10.2.1.3. Rablás: ezen feltételek szerint Rablás alatt azokat a károkat értjük, amelyek akkor következnek be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A Biztosító megtéríti továbbá azokat a károkat, amelyekkel a biztosított öntudatlan állapotban történő kifosztását, valamint a közvetlen testi fenyegetés nélküli rablást, valamint a biztosított testén (nyakán, kezében, hátán, karján) lévő vagyontárgy(ak) váratlan, hirtelen cselekvéssel történő eltulajdonítását valósítja meg a tettes (lerántotta, letépte a biztosítottról, vagy kitépte a kezéből).

A károk rendezésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.

10.2.2. Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, háztartási gép elromlása és akváriumtörés miatt víz által okozott kár): ezen feltételek szerint Vízkár alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a víz-, csatorna-, hűtési-, fűtési víz- és gőzvezetékek, valamint egyéb épületgépészeti vezetékek (napkollektorok,

napelemek, geotermikus rendszerek vezetékei, stb.), ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban okoz. A Biztosító megtéríti továbbá azokat a költségeket, amelyek a kár elhárításához szükséges feltáráshoz, a technológiailag indokolt vezetékszakasz cseréjéhez (maximum 12 méter hosszúságban) és a helyreállításához elengedhetetlenek.

A Biztosító megtéríti azokat a károkat biztosítási évenként egy alkalommal legfeljebb 50.000 Ft-ig, amelyeket az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

10.2.3. Üvegtörés: ezen feltételek szerint Üvegtörés alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

▪ ajtóinak és ablakainak,

▪ erkélyeinek és loggiáinak

üvegezésében törés és repedés formájában bekövetkezik.

10.2.4. Kiegészítő üvegtörés: ezen feltételek szerint Kiegészítő üvegtörés alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított épületek és lakások szerkezetileg beépített

▪ Üvegtetőiben,

▪ Üvegtégláiban és üvegfalaiban (3m2-nél nagyobb fix üvegfelületek),

▪ Télikertjeiben,

▪ Taposóüvegeiben,

▪ Kirakataiban

törés és repedés formájában bekövetkezik.

10.2.5. Különleges üvegek biztosítása: ezen feltételek szerint Különleges üvegek biztosítása alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított háztartási ingóságok körében:

▪ Üvegasztalok,

▪ Bútorüvegek,

▪ Üvegmosdók,

▪ Zuhanykabinok,

▪ Szauna-ajtók és ablakok,

▪ Tükrök,

▪ Akváriumok és terráriumok,

▪ Tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,

▪ Bármely tűzhely üvegtetejének

törés és repedés formájában bekövetkezik.

10.2.6. Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása: ezen feltételek szerint Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított vállalkozás tárgyi eszközeként biztosított:

▪ Kirakatszekrényeiben,

▪ Név- és cégtábláiban,

▪ Tükörfelületeiben,

▪ Bútorüvegeiben,

▪ Hűtőpultjaiban, hűtőajtajaiban,

törés és repedés formájában bekövetkezik.

10.2.7. Tűz nélküli füst és koromszennyezés: ezen feltételek szerint Tűz nélküli füst és koromszennyezés alatt azokat a károkat értjük, amelyeket a tűzkár nélküli füst és koromszennyezés okoz a biztosított vagyontárgyakban.

10.2.8. Beázás: ezen feltételek szerint Beázás alatt azokat a károkat értjük, amelyek

▪ Az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén,

▪ A panelhézagok szigetelésén,

▪ A káresemény előtt zárt nyílászáróján

keresztül beáramló csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

A Biztosító megtéríti azokat a károkat biztosítási évenként egy alkalommal, legfeljebb 50.000 Ft-ig, amelyeket a biztosított épület káresemény előtt nyitva felejtett nyílászáróján beáramló csapadékvíz okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Ezen biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése (tetőszerkezet, panelhézag, nyílászáró) kijavíttatása, illetve az ezt igazoló bizonylatok biztosítónak való bemutatása.

10.2.9. Vandalizmus, leszerelés, graffiti: ezen feltételek szerint Vandalizmus, leszerelés, graffiti alatt azokat a károkat értjük, amelyek a biztosított épületek és építmények külső felületén vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévő épület-felszerelési tárgyakban (kaputelefon külső egysége, kapunyitó motor, klíma, kamera, külső riasztó egység, postaláda, kerítés és kapu

elemek, rögzített lámpatestek, rögzített játszótéri játékok, ereszcsatorna) rongálás, leszerelés és/vagy eltulajdonítás miatti helyreállítás és újra-beszerzés kapcsán költségként felmerülnek, valamint a graffitik miatti helyreállítási költségeként jelentkeznek.

A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:

▪ A biztosított épület ingatlanának területe átlagosan 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezik,

▪ A Biztosított/Szerződő rendőrségnél feljelentést tett.

A Biztosító megtéríti a fenti károkat évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.

10.2.10. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása: ezen feltételek szerint Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása alatt azokat a károkat értjük, ahol a használati jellegüknél fogva szabadban lévő, háztartási ingóság kategóriába tartozó vagyontárgyakban:

▪ Kerti bútor, hintaágy, napernyő,

▪ Grillsütő,

▪ Kerti gyerekjáték,

▪ Mobil medence,

▪ Kexxxxxx, babakocsi (kizárólag napközben átmenetileg kint hagyott),

▪ Háziállatokban (kivéve ló, marha),

a kockázatviselési helyen az alapbiztosítási események által okozott, valamint a rongálás vagy eltulajdonítás miatt keletkező károkat.

A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:

▪ A biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezik,

▪ A Biztosított/Szerződő rendőrségnél feljelentést tett.

A Biztosító megtéríti a fenti károkat évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.

10.2.11. Besurranás: ezen feltételek szerint Besurranás alatt azokat a károkat értjük, amelyeket:

▪ Nyitva felejtett ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a Biztosított jelenlétében észrevétlenül behatoló személy,

▪ Biztosított által jóhiszeműen beengedett személy,

által eltulajdonított biztosított háztartási ingóság vagy értéktárgy kategóriába tartozó vagyontárgyak vagy a biztosított készpénz eltűnése jelent.

A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:

▪ A Biztosított/Szerződő rendőrségnél feljelentést tett.

A Biztosító megtéríti a fenti károkat biztosítási évenként egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), legfeljebb az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.

Abban az esetben, ha a besurranás helyszínéről eltulajdonították a biztosított ingatlan kulcsait, akkor a kármegelőzési kötelezettségnek megfelelően le kell cserélni a zár(ak)at.

10.2.12. Elvesztés, elveszés: ezen feltételek szerint Elvesztés, elveszés alatt azokat a kár(oka)t értjük, amely(ek):

▪ Biztosított épület bejárati ajtajához, ajtóihoz tartozó kulcsának(inak),a Biztosítottól/Biztosítottaktól való ellopása, vagy a Biztosított/Biztosítottak által való elvesztése,

▪ Biztosított bankjánál (Magyarország területen hatósági engedéllyel rendelkező hitelintézetnél vezetett) lakossági folyószámlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bankkártyájának, hitelkártyájának,

▪ Személyi okmányainak (személyi igazolvány, lakcímkártya, vezetői engedély, útlevél) elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése, esetében valósul(nak) meg.

A Biztosító megtéríti a fenti károkat biztosítási évenként egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), de legfeljebb a(z):

▪ Eredetivel megegyező minőségű és tudású biztonsági zár, biztonsági hengerzár betét vagy mágneszárbetét cseréjét,

▪ Bankkártya, hitelkártya és személyi okmányok fenti eseményekkel összefüggésben bekövetkező letiltásának és újra beszerzésének költségeit.

A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha:

▪ Biztosított a saját nevére kiállított számla, banki-,okmányirodai igazolással bizonyítja költségeit.

10.2.13. Sportfelszerelés biztosítás: ezen feltételek szerint Sportfelszerelés biztosítás alatt értjük az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó, szabadidős, hagyományos és extrém sportok

felszerelési tárgyainak, a kockázatviselés helyén kívül, de az EU tagállamainak területén történt lopás kárait.

A Biztosító megtéríti a fenti károkat biztosítási évenként egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), de legfeljebb az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig.

A Biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt:

▪ Amennyiben rendőrségi vagy más hatósági határozattal igazolt,

▪ Amennyiben a kár bármely más biztosítónál fennállott biztosítással nem fedezett, máshonnan meg nem térült.

11. Különdíjas kockázatok:

11.1. Ebtartói felelősségbiztosítás különös feltételei:

A Biztosító vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott értékhatárig megtéríti azon károkat, melyeket Biztosított ezen Feltételekben meghatározott: ebtartó minőségében e szerződés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar Ptk. rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Ebtartói minőségben gépjárműben okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az eb és a gépjármű között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rúgás, ütközés, stb.) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebből kiinduló okozati és szükségszerű összefüggésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak.

Egyéb rendelkezések: AO-001 záradék leírásában találhatók.

11.2. Készpénz és értékpapír biztosítás:

A Biztosító megtéríti a készpénzt, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valutát, valamint az értékpapírokat és betétkönyveket ért károkat az ajánlaton, a kötvényben, illetve a biztosítási termékcsomag leírásában foglalt összegig, mely károkat az alap- és a megkötött külön díjas biztosítási események okoztak.

50.000 Ft értékhatár felett a készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani. Betöréses lopás, rablás és besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat a szerződés tartalmazza) a 50.000 Ft értékhatár feletti károkat legfeljebb 400.000 Ft-ig téríti a biztosítási összegen belül a Biztosító.

11.3. Garázsban tartott gépjármű biztosítása:

Garázsban tárolt személygépkocsik biztosításának Különös Feltételei

12. A Biztosító által nem térített károk:

A Biztosító nem téríti meg a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, lázadással, terrorcselekménnyel, tüntetéssel, illetve sugárzó, ionizáló vagy nukleáris-energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

12.1. Nem térített károk vagyonelemek szerinti felosztása:

12.1.1. A Biztosító nem téríti meg azon károkat, melyek a vállalkozói vagyonban keletkeztek, amennyiben a vállalkozó olyan tevékenységet végez, melynek szokásos végzése kizárja, illetve ellehetetleníti azt, hogy az ingatlan lakás funkciójának zavartalanul, az általában elvárható mértékben megfelelhessen. A végzett tevékenység minősítését nem befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozó rendelkezik-e az adott tevékenység vonatkozásában esetlegesen megkövetelt hatósági engedélyekkel.

A fentiekben meghatározott tevékenységnek különösen az alábbiak minősülnek:

• Asztalosműhely,

• Autószerelő műhely és gépjárműszereléssel kapcsolatos bármely tevékenység,

• Lakatosműhely,

• Restaurátori tevékenységhez átvett idegen tulajdonú vagyontárgyak, képekre és festmények, régiségek, antikvitások,

• Iparművészeti bolt,

• Nemesfémek, drágakövek, igazgyöngyök feldolgozása és kereskedelme

• Bélyeg- és érmekereskedés;

• Autókereskedés, autópiac, autóbontó,

• Diszkó, éjszakai szórakozóhely,

• Játékautomata üzemeltetés,

• Dohány- és trafikáru,

• Butik, cipőbolt,

• Gépkölcsönző,

• Elektronikai, számítástechnikai cikkek kereskedelme, javítása, összeszerelése

• Fotó- és optikai cikkek kereskedelme,

• Fotóstúdió, műterem,

• Filmkészítés, kép és hang stúdió,

• Hangszer készítése, javítása, kereskedelme,

• Videotéka, hanglemez, kazetta kereskedelem,

• Szűcs és szőrmeáru,

• Szeszfőzde,

• Kocsma, italkereskedés, büfé, bisztró,

• Hulladék kereskedelem,

• Fegyverkereskedés.

12.2. A nem térített károk kockázatok szerinti felosztása:

12.2.1. Tűzbiztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

12.2.1.1. Rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárokat, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább.

12.2.1.2. Öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tűzkárokat, a pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozást.

12.2.1.3. Tűzkárokat, ha az a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használnak fel, tárolnak, és a kár ezzel összefüggésben következik be.

12.2.2. Robbanás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

12.2.2.1. Szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta károkat.

12.2.2.2. Hangrobbanás által okozott károkat.

12.2.2.3. Hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat.

12.2.2.4. Környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károk.

12.2.2.5. Robbanáskárt, amely a kockázatviselési helyen „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály (meghatározás az előző pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagok nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben következik be.

12.2.2.6. A karbantartás hiányára visszavezethető robbanás okozta károkat

12.2.3. Villámcsapás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

Adott biztosítási szerződésre az első villámcsapás kár alapján teljesített szolgáltatást követően minden további, az elektromos berendezéseket érintő, villámcsapás okozta károk rendezésénél a biztosító vizsgálja a kármegelőzési kötelezettség körébe tartozó intézkedések megtörténtét, úgy mint:

- Túlfeszültségvédő aljzat(ok) meglétét,

- Az elektromos-, telefon-, valamint antenna hálózatokról történő leválasztás megtörténtét, amennyiben ezt az elektromos berendezés jellege indokolja, illetve életszerűen lehetővé teszi.

Amennyiben a további káresemények a Biztosított kármegelőzési kötelezettségének elmulasztása miatt következett be, a Biztosító a kárt nem téríti meg.

12.2.4. Vihar biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

12.2.4.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki (vonatkozik a vihar okozta beázásra is).

12.2.4.2. Továbbá vihar biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

▪ Keletkező légmozgások által a helyiségeken belül,

▪ Az épületek üvegezésében,

▪ Állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban,

▪ Napkollektorokban, napelemekben, keletkezett, okozott károkat

12.2.5. Felhőszakadás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

12.2.5.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 10 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

12.2.5.2. Továbbá felhőszakadás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

▪ Épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező,

▪ Gombásodás és penészesedés formájában jelentkező károkat,

▪ Talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól legalább 20 cm magasan tárolták, kivéve a funkciójából padozaton tároltakat

▪ Biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

▪ Biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.

12.2.6. Árvíz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

12.2.6.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

12.2.6.2. Továbbá árvíz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a kárt, függetlenül attól, hogy az egy árvízi hatás következményeként jelentkezik, amennyiben:

▪ Talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta,

▪ Nyílt ártéren vagy hullámtéren következett be,

▪ Belvíz okozta.

12.2.7. Jégverés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg: A kockázatviselés helyén:

- Lábon álló növényekben, gyümölcsösökben okozott károkat,

- Szabadban tartott ingóságokban okozott károkat,

- Napkollektorokban, napelemekben okozott károkat,

- Háziállatok elhullását okozó károkat

- Épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl.: horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják

- Homlokzati károknál a homlokzati szigetelések esetében a hengerelhető vékonyvakolatok károsodását.

12.2.8. Földrengés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

12.2.9. Földcsuszamlás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

12.2.9.1. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

12.2.9.2. A földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

12.2.9.3. A Biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkat.

12.2.10. Kő- és földomlás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

A kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkat.

12.2.11. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- Bányák földalatti részeinek beomlásából,

- Az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.

12.2.12. Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg: A lábon álló növényekben, valamint a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.

12.2.13. Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

A folyósokról és közlekedőkről eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították zárható.

A Biztosító a Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási eseményből származó károkat az ezen feltételek 12. pontjában, illetve az Általános betörésvédelmi előírások mellékletben megadott limitekig téríti meg.

12.2.14. Vízkár biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- A vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek, stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó-, vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának költségeit,

- A kiömlő folyadék értékét,

- A gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,

- Az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, szűrők, egyéb felszerelések) keletkezett károkat.

12.2.15. Üvegtörés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- Az üvegtetők, üvegfalak (3m2-nél nagyobb fix üvegfelületek),

- Üvegtéglák,

- Taposóüvegek,

- Az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

- Kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,

- Tükörfelületek,

- Az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.

12.2.16. Kiegészítő üvegtörés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- Az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

- Kirakatszekrények, név- és cégtáblák,

- Tükörfelületek,

- Az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait.

12.2.17. Tűz nélküli füst és koromszennyezés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- Bármelyfajta dohányzás,

- Gyertya, egyéb lánggal működő világító berendezés,

- Párologtató eszköz, füstölő,

- Biztosított(ak) által gyújtott tűz (grillezés, falevélégetés, stb.) okoz.

12.2.18. Beázás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

A beázást előidéző ok megszüntetésével (tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket. Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 25 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki (vonatkozik a vihar okozta beázásra is).

12.2.19. Különleges üvegek biztosítása biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg: A bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbbletet, valamint a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárait

12.2.20. Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- vállalkozás készleteiben keletkezett károkat abban az esetben sem, ha azok a fenti felsorolás szerinti vagyontárgyak,

- A bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbbletet,

- A sérült üvegeket, tükröket magukba foglaló bútorok, keretek kárait.

12.2.21. Vandalizmus, leszerelés, graffiti biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- Az épület nem kerítésen belüli (közvetlen utcafronti) homlokzatán elhelyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok rögzítési magassága a közterületi járószinttől 3 m-nél alacsonyabb,

- Azon ereszcsatornák levezető elemeiben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat, amelyek az épület nem kerítésen belüli részét érintik.

12.2.22. Besurranás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

Ha a besurranás helyszínéről eltulajdonították a biztosított ingatlan kulcsait, akkor a kármegelőzési kötelezettségnek megfelelően le kell cserélni a zár(ak)at. A kulcs(ok) eltulajdonítása és a zár(ak) cseréje közti időszakra a Biztosító nem téríti meg a besurranással eltulajdonított kulccsal történő behatolással okozott bármely kárt.

12.2.23. Elvesztés, elveszés biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

- Bankkártya, hitelkártya elvesztése, ellopása kapcsán bekövetkezett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenő károkat, felmerülő költségeket,

- Személyi dokumentumokkal történő visszaélés céljából, azok jogtalan használatával kapcsolatban felmerülő károkat.

13. A Biztosító szolgáltatása:

13.1. A kárbejelentés:

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez az alábbi iratok bemutatása szükséges:

- Kötvény és díjfizetést igazoló iratok,

- Hatósági határozat,

- Költségvetés, számla, vámáru nyilatkozat,

- Tulajdonjogot, bérleti, használati, lízingbevevő jogot bizonyító okirat,

- Készlet nyilvántartási-, illetve tárgyi eszköz leltár jegyzék,

- Lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák).

A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkező károk és költségek igazolását a fentiekben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függővé. A Szerződőnek/Biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a biztosítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

Valamint a Biztosító, amennyiben ez nem elengedhetetlenül szükséges, nem köti a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározását és esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez.

A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, ÁFA köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

13.2. Önrészesedés:

A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint létrejöhet:

- Önrész alkalmazása nélkül,

- Az ajánlaton és a kötvényben feltüntetett mértékű levonásos önrész alkalmazásával.

A levonásos önrész választása esetében a Biztosító az épületekben és ingóságokban (háztartási ingóságokban, értéktárgyakban, keresőtevékenység vagyontárgyaiban) az:

- Alap,

- Betöréses lopás, rongálás, rablás,

- Vízkár,

- Üvegtörés,

- Kiegészítő üvegtörés,

- Füst és koromszennyezés,

- Beázás,

biztosítási események által okozott károkból az önrész összege levonásra kerül. Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.

13.3. A Biztosító szolgáltatásának jogosultja:

A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.

13.4. A Biztosító szolgáltatásának felső limitje:

A Biztosító szolgáltatásának felső limitje eseményenként legfeljebb az adott szerződés termékcsomagja szolgáltatási feltételinek és értékhatárainak mértékéig megadott biztosítási összeg.

Az indexálás mértékét meghaladó vagyonszaporulat, értékváltozás bejelentésének elmulasztása alulbiztosításhoz vezethet, ami aránylagos (pro-rata) térítést von maga után (kivéve, ha a szerződés az adott vagyoncsoportra ajánlott értéken vagy felette jött létre).

A Biztosító a térítést minden esetben forintban nyújtja, készpénzkár esetében a valutában keletkezett károkat az MNB káridőponti deviza középárfolyamával számolva szintén forintban fizeti meg.

Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító a kárt csak a biztosítási esemény időpontjában meglévő és üzemben lévő védettségi szinthez tartozó biztosítási összegig téríti meg. A védettségi szintekhez tartozó térítési határokat, a szerződés részét képező Általános betörésvédelmi előírás tartalmazza.

Ezen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt, az Általános betörésvédelmi előírás táblázatának nem állandóan lakott épület háztartási ingóságokra vonatkozó minimális védettségi szintjéhez tartozó limitig téríti meg.

Többletérték biztosítás esetén az Általános betörésvédelmi előírásban megadott káreseményenkénti limitek két szerződés összevonásával értelmezendők. A limit a jelen szerződés és a kollektíven kötött társasházi, szövetkezeti szerződésben, a Biztosítottra számított biztosítási összegek együttesére vonatkozik.

A Biztosító rablás biztosítási eseménynél, amennyiben a rablás:

- A kockázatviselés helyén következik be, a betöréses lopás veszély nemre megjelölt vagyoncsoport biztosítási összegéig,

- A kockázatviselés helyén kívül, de az EU területén következik be, a „Háztartási ingóságok” biztosítási összegének 5%-a erejéig, de legfeljebb a tényleges kár erejéig, és évente egyszer nyújt szolgáltatást, ha a biztosított vagyontárgyat legalább minimális mechanikai védelemmel ellátott helyiségben tárolták (gépjárműből való eltulajdonítás kizárva).

Ha nem állandóan lakott épületre lakottként kötnek biztosítást, vagy a kötéskor még lakott épület a későbbiekben lakatlanná válik és ezt a Szerződő/Biztosított a változás-bejelentésre vonatkozó szabályok szerint nem közli a Biztosítóval, akkor a Biztosító jogosult valamennyi szolgáltatását olyan arányban teljesíteni a kár megállapított értékéhez viszonyítottan, ahogy a lakott épület biztosítási díja aránylik a lakatlansági pótdíjjal növelt biztosítási díjhoz.

13.5. Költségtérítések:

A biztosítási összegen felül, káreseményenként az épületek vagy az ingóságok – a kettő közül mindig a magasabb a meghatározó – biztosítási összegének maximum 5%-áig téríti a biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

- Rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

- Biztosítottat terhelő oltás, mentés,

- Tervezés és hatósági engedélyezés,

- Minden egyéb szükséges kárenyhítés, költségeit.

Ha a biztosított épületet biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító a fentiekben meghatározott limiten belül megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját és a költözés költségeit.

Vízkár miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a biztosító csak akkor térít meg, amennyiben a Szerződő/Biztosított által megkötött szerződés termékcsomagja fedezetet nyújt vízkár biztosítási eseményre. Alulbiztosítottság esetén a biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának megfelelően aránylagosan téríti meg.

13.6. A térítési összeg meghatározásának alapelvei:

13.6.1. Épületek, építmények:

- A Biztosító megtéríti a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridőponti új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum a biztosítási összeg mértékéig.

Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségi szintű és minőségű épület építési költsége.

- Amennyiben az épület helyreállítási költsége magasabb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél és a biztosított az ingatlant nem kívánja a kockázatviselési helyen újjáépíteni, a káron haszonszerzés tilalmára tekintettel a Biztosító a károsodott ingatlan maradvánnyal csökkentett forgalmi értékét téríti meg. A maradvánnyal csökkentett forgalmi érték és a tényleges újjáépítési érték (de maximum a biztosítási összeg) közötti különbséget a Biztosító csak abban az esetben köteles megfizetni, amennyiben a Biztosított számlával igazoltan az ingatlant újjáépíti, helyreállítja. A Biztosító ebben az esetben a forgalmi érték feletti szolgáltatását folyamatosan a készültség ütemének megfelelően teljesíti.

- Ha az épület, melléképületek vagy az építmények avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

- Megtéríti a biztosító az egész helyiség felületének helyreállítását, ha a helyiség:

▪ Mennyezete és egyik azonos kivitelezésű oldalfala,

▪ Egynemű festésű, mázolású vagy tapétázású két oldalfala károsodik.

- Bérelt épületek, építmények károsodása esetében a Bérlő által kötött biztosítás alapján a kártérítést a Biztosító annak fizeti (Bérlő vagy Tulajdonos), aki a kárt helyreállíttatja (Bérlő vagy Tulajdonos /Bérbeadó) és erről írásban nyilatkozik.

- A többletérték biztosítással fedezett vagyoncsoportokat ért feltételszerű káresemények esetében, az elsődleges kárviselő minden esetben a kollektíven kötött társasházi, lakásszövetkezeti biztosítás.

- Társasházak esetében, amennyiben az épületre és a közös tulajdonban lévő részekre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös részeiben bekövetkező károkat a Biztosító a tulajdoni hányad, szövetkezeti házak esetében a Biztosítónál biztosított és a károsodott épületben lévő lakások számának arányában téríti meg.

13.6.2. Ingóságok:

- A Biztosító megtéríti a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridőponti hazai javítással történő helyreállításának költségeit vagy valós újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridőponti valós új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

▪ Ha a termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

▪ Ha a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével.

- Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

- A bérelt, lízingelt, kölcsönvett vagy egyébként a Biztosított birtokában lévő biztosított háztartási ingóságok esetén a térítés káridőponti avult értéken történik, a biztosított felelősségének mértékéig.

- A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül:

▪ A felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

▪ Az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigényelhető vagy egyéb okból már megtérült összeg.

- A szolgáltatás nem terjed ki:

▪ Az előszereteti értékre,

▪ Gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,

▪ A kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

▪ Az értékcsökkenésre,

▪ Az elmaradt haszonra.

- Ha a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, őt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

14. A Biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól:

14.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Szerződő/Biztosított, vagy a vele/velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a Biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja, megbízottja, tagja vagy szerve:

- Szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta,

- Kármegelőzési kötelezettségének szándékos, vagy súlyosan gondatlan megszegéséből, vagy azzal összefüggésben keletkezett,

- A feltételekben és a szerződés mellékleteiben előírt biztonsági előírásokat nem tartotta be,

- Kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

14.2. Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

14.3. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

14.4. A Biztosító nem téríti meg az értéktárgynak minősülő ingóságban keletkezett károkat, ha azokat nem állandóan lakott épületben, vagy nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben (pl. pince, padlás, melléképület) tartották, illetve nem téríti meg a Biztosító az elzárt értéktárgynak minősülő ingóságban keletkezett károkat, amennyiben azokat a lakásban/épületben nem elzártan, értéktárolóban (páncélszekrény, xxxx xxxx, bútorszéf) tárolva érte káresemény.

Általános Betörésvédelmi Előírások

A Biztosító védelmi fokozatokat határoz meg, mely fokozatokhoz tartozó előírások betartása esetén vállalja, amennyiben a káresemény bekövetkezésének időpontjában ténylegesen meglévő, rendeltetésüknek megfelelően működő és üzemi állapotban lévő biztonsági berendezések által meghatározott védelmi fokozat figyelembevételével, a fokozathoz tartozó maximális értékhatár erejéig történő az ingóságokban, berendezési-, és épület-felszerelési tárgyakban bekövetkező betöréses lopáskárra vonatkozó kártérítést.

Az ingóságok és berendezési-, és épület-felszerelési tárgyak védettségi fokozathoz tartozó értékhatárai:

ÁHI – Általános háztartási ingóság

KI – Különleges ingóság

VV – Vállalkozói vagyon (készlet, berendezés)

ÉT – Értéktárgy

EZT ÉT T – Elzárva tartandó értéktárgy MABISZ által minősített értéktárolóban EZT ÉT TN – Elzárva tartandó értéktárgy értéktároló nélkül

Védelmi fokozat		Épület jellege	Vagyonkategóriák	Vagyonkategóriák	Elektronikus jelző-rendszer nélkül	Elektronikus jelzőrendszerrel
						Távfelügyelettel nem rendelkező	Távfelügyelettel rendelkező
Mechanikai védelem	Minimális	Állandóan lakott	ÁHI	-	5 500 000	11 000 000	25 000 000
			KI	EZT ÉT TN	250 000	250 000	350 000
				EZT ÉT T	1 000 000	1 000 000	2 000 000
				ÉT + HT-I B	800 000	1 200 000	1 600 000
		Időszakosan lakott	ÁHI	-	450 000	900 000	2 000 000
			KI	EZT ÉT TN	-	-	-
				EZT ÉT T	-	-	-
				ÉT + HT-I B	-	000 000	000 000
		Lakottságtól függetlenül	VV	Készlet	1 500 000	2 200 000	2 600 000
				Berendezés	15 000 000	25 000 000	35 000 000
	Fejlesztett	Állandóan lakott	ÁHI	-	10 000 000	18 000 000	39 000 000
			KI	EZT ÉT TN	350 000	350 000	450 000
				EZT ÉT T	1 500 000	1 500 000	2 800 000
				ÉT + HT-I B	1 600 000	2 000 000	4 200 000
		Időszakosan lakott	ÁHI	-	4 500 000	7 500 000	24 000 000
			KI	EZT ÉT TN	-	-	-
				EZT ÉT T	-	-	-
				ÉT + HT-I B	000 000	000 000	800 000
		Lakottságtól függetlenül	VV	Készlet	3 000 000	3 900 000	4 500 000
				Berendezés	30 000 000	40 000 000	60 000 000

HT-I B – Híradástechnikai és Informatikai berendezések 1.számú táblázat

Mechanikai védelmi fokozatok:

2.számú táblázat

Épület-szerkezeti elem	Épület-szerkezeti elem jellemzője	Védelmi fokozat
		Minimális mechanikai	Fejlesztett mechanikai
Falazat, födém, padozat, tetőzet	Anyaga, vastagsága	6 cm vastag tömör tégla, vagy 6–10 cm vastag szendvicsszerkezet, vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegű szerkezet, vagy legalább kétrétegű könnyűszerkezet vagy gyári elemekből összeállított faház	12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton
Ajtók	Ajtótok anyaga	Tetszőleges	Keményfa vagy fém
	Ajtótok rögzítése	Tetszőleges	Legfeljebb 30 cm-enként, legalább 10 cm mélyen, minimálisan 10 mm átmérőjű köracéllal
	Ajtólap vastagsága	Tetszőleges	Fa ajtó esetén minimálisan 40 mm
	Ajtólap rögzítése tokhoz	Forgópánttal	Minimálisan 3 db diópánttal
	Ajtólap anyaga	Tetszőleges (tömör kell, hogy legyen; háló nem lehet)	Tömör szendvicsszerkezetű, fémmel megerősítve (100x300 mm-es, legalább 12 mm átmérőjű rács, 8 mm vastagságú acéllemez), vagy keményfa
	Zár	Biztonsági zár, vagy távműködtetésű szerkezet (garázsajtók), biztonsági lakat és lakatpánt (limitált kártérítés: 25 000 Ft)	Biztonsági zár
	Zárási pontok száma	Minimálisan 1 db	Minimálisan 3 db
	Zárási pontok távolsága	Tetszőleges	Minimálisan 30 cm
	Zárnyelvek reteszelési mélysége	Minimálisan 10 mm	Minimálisan 17 mm
	Záráspontosság	Tetszőleges	Maximum 3 mm
	Zárbetét törés elleni védelme	Ajánlott	Szükséges
	Zárszerkezet körbefűrészelés és fúrás elleni védelme	Ajánlott	150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás
	Zárnyelvet fogadó ellenlemez	Tetszőleges	Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített
	Kétszárnyú ajtónál reteszhúzás elleni védelem	Szükséges	Szükséges
	Kiemelés elleni védelem	Ajánlott	Tetszőleges
Ablakok	3 m alsó élmagasság alatti védelem	Tetszőleges	MABISZ minősítésű biztonsági ablak (többpontos zárás, min. A3-as üveggel), vagy tetszőleges 100x300 mm-es osztású, 12 mm-es átmérőjű rács 30 cm-enként min. 4 ponton, 10 cm mélyen a falazatba erősítve
	3 m alsó élmagasság feletti védelem	Tetszőleges	Belülről zárható, rögzíthető redőnnyel, spalettával szereltek vagy biztonsági üvegfóliával vagy min. A1 (P2A) fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátottak

1. Különleges ingóságok kártérítési feltételei és kártérítési felső határai:

1.1. Elzárva tartandó értéktárgyak:

1.1.1. Kártérítési feltételek:

Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt a Biztosító:

- Csak abban az esetben térít meg, ha ezen értéktárgyakat elzártan tárolták,

- az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírások teljesülnek. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.

1.1.2. Készpénz: 50.000 Ft-ot meghaladó értékű készpénzt, valutát, betétkönyvet, értékpapírt MABISZ által minősített értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani.

A Biztosító Betöréses lopás, rablás és Besurranás esetén (amennyiben ezeket a kockázatokat a szerződés tartalmazza) a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minősítése szerinti értékig téríti a biztosítási összegen belül.

1.2. Értéktárgyak:

A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírások teljesülnek. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.

1.3. Híradástechnikai-, és informatikai berendezések:

A Biztosító a Besurranás vagy Betöréses lopás, rongálás, rablás biztosítási esemény kapcsán felmerült kárt az Általános betörésvédelmi előírások 1.számú táblázatában található felső értékhatárokig téríti meg, attól függően, hogy a táblázat mely védelmi szintjéhez tartozó előírások teljesülnek. A kártérítés felső határa az adott vagyoncsoport maximális biztosítási összege.

2. Elektronikus jelzőrendszer

2.1. Elektronikus jelzőrendszer kategóriái:

2.1.1. Távfelügyelettel nem rendelkező,

2.1.2. Távfelügyelettel rendelkező:

Az elektronikai jelzőrendszert bekötik olyan távfelügyeleti rendszerközpontba, mely rendelkezik szakhatósági engedéllyel, napi 24 órás diszpécserközpontot és kivonuló szolgálatot üzemeltet és a riasztás megtörténtét követő 15 percen belüli kiérkezést garantál szerződésében.

2.2. Követelményei:

Teljes körű térvédelem, vagy teljes körű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem legyen kialakítva.

A MABISZ által legalább a részleges elektronikai jelzőrendszer elemének minősített eszközök alkalmazhatók:

- A betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- A rendszer szabotázs ellen védett legyen,

- A központi egység vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is,

- A központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

- Az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- Élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- A jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

- Az energiaellátást két – egymástól független, kölcsönhatásmentes – energiaforrás: elektromos hálózat, és akkumulátor biztosítsa,

- Az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- Az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben),

- A szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni,

- A nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- A rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet, a személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni,

- Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másodperc idő állhat rendelkezésre,

- Hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre,

- A riasztás-jelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hangjelző készülékekkel történjen,

- A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba,

- A kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható,

- A kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, minimum 1,2 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen, hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó, kéthangú jelzéssel jelezzen,

- Az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerejű legyen.

3. Mechanikai védelmi eszközökkel kapcsolatos információk:

3.1. Biztonsági zár:

Biztonsági zárnak minősül, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10.000-et:

- Minimum 5 csapos hengerzár,

- Minimum 6 rotoros hengerzár,

- Kéttollú kulcsos zár,

- Egyedi minősített lamellás zár,

- Szám vagy betűjel kombinációs zár.

3.2. Zárási pontok távolsága: a zár reteszvasak egymástól mért távolsága.

3.3. Reteszelési mélység: a zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtótokra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza (a zárnyelvnek az ajtó élsíkjától mért hossza, csökkentve a záráspontosság értékével).

Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.

3.4. Zárbetétek letörés elleni védelme: a hengerzárbetét a zárvédő lemezből (rozetta) legfeljebb 1 mm-t állhat ki. A zárvédő lemezt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

3.5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez: fatokozat esetén, vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelően a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni.

3.6. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3.7. Kiemelés elleni védelem: az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

3.8. Záráspontosság: az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.

3.9. Zárszerkezet védelme: az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.

3.10. Ablakok: ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:

- A fixen beépített portálüveg,

- Az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyitható vagy fix üveg,

- Az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).

Az ablakok magasságát a járó-, illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig mérjük.

3.11. Biztonsági üvegfólia: minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által minősített biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:

- Az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem eltávolítható – rögzítőlécet kell alkalmazni,

- A fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, buborékmentesen kell elhelyezni,

- A keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.

3.12. Fix rácsok: legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazó-körmökkel kell erősíteni.

Kiegészítő Balesetbiztosítás Különös Feltételei

Ezen szerződési Feltételeket az Általános Kárbiztosítási Feltételek-kel, a Lakásbiztosítási Különös Feltételeivel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes.

Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott feltételek szerint a Biztosított(ak) részére baleseti szolgáltatást nyújt.

Ezen kiegészítő balesetbiztosítás csak az Általános Kárbiztosítási Feltételek és a Lakásbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.

1. Biztosított és kedvezményezett:

1.1. Biztosított: ezen feltételek alapján Biztosított a Lakásbiztosítás Különös Feltételeinek 1.1.2. pontjában meghatározott, az ajánlaton és a kötvényen név szerint feltüntetett személy, és azok a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 8:1 § 1. és 2. pont), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a kockázatviselés helyén lévő közös háztartásban vele állandó jelleggel együtt éltek.

1.2. Kedvezményezett: ezen feltételek alapján a Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás Kedvezményezettje maga a Biztosított. A balesetbiztosítási szolgáltatásokra a Biztosított halála esetén az örököse jogosult.

2. Biztosítási események:

2.1. Baleseti halál: a Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező halálos kimenetelű balesete.

2.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság): a Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező a baleset időpontjától számított 2 éven belül kialakult, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

A Biztosítónak szolgáltatási kötelezettsége a baleset időpontjától számított 2 év elteltével a balesettel összefüggő állapotrosszabbodás címén sincs.

2.3. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés: a Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

3. Baleset fogalma:

3.1. Ezen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a Biztosított múlékony sérülést szenved, vagy a baleset megtörténtétől számított 1 éven belül meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés.

3.2. Ezen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint a napszúrás, a hőguta és a fagyás nem minősül biztosítási eseménynek. Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a biztosított beszámítási képességétől, tudatzavart állapotától függetlenül nem minősül biztosítási eseménynek.

4. A Biztosító szolgáltatása:

4.1. Xxxxxxxx halál: A Biztosító kifizeti a baleset időpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget, melyet a 1.számú melléklet tartalmaz.

4.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás:

- Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és teljes (100%-os), a Biztosító a baleset időpontjában aktuális

I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (1.számú melléklet).

- Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a biztosító a baleset időpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát fizeti ki (1.számú melléklet).

- Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést, a biztosító a baleset időpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (1.számú melléklet).

4.2.1. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen ponthoz tartozó táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét a Biztosító orvos szakértője állapítja meg, legkésőbb két évvel a baleset időpontja után.

A baleseti eredetű egészségkárosodás mértékének a Biztosító által történő megállapítása független más orvos szakértői testület döntésétől és a Biztosított foglalkozásától.

Testrészek egészségkárosodása	Az egészségkárosodás mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét felkar, alkar vagy kéz elvesztése	100%
Egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes
elvesztése (azaz felső végtag és alsó végtag együttes
csonkolása)	100%
Mindkét comb elvesztése	100%
Mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése	90%
Egyik comb elvesztése	80%
Egyik felkar elvesztése	80%
Egyik lábszár elvesztése	70%
Egyik alkar elvesztése	70%
Beszélőképesség teljes elvesztése	70%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70%
Jobb kéz elvesztése (csukló szintjében)	65%
Bal kéz elvesztése (csukló szintjében)	50%
Egyik lábfej teljes elvesztése (boka szintjében)	40%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25%

4.2.2. A Biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes. Ebben az esetben a 4.2.1. pontban található táblázatban a jobb- és balkéz elvesztésére vonatkozóan az egészségkárosodás mértékét meghatározó százalékok felcserélődnek.

4.2.3. Ezen kiegészítő balesetbiztosítás hatálybalépése előtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

4.2.4. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kifizetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kifizetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot előidéző balesetek számától.

4.2.5. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a Biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a Biztosított életében a Biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a Biztosító megállapította.

Amennyiben a Biztosított a rokkantság megállapítását követően, a szolgáltatás kézhezvétele előtt meghal, úgy baleseti halál szolgáltatásra a Biztosított örököse(i) jogosult(ak).

4.3. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás:

A Biztosító a baleset időpontjában aktuális baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget fizeti ki. (Függelék I.4. pont)

A baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetből eredő több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kifizetésre.

5. Szolgáltatási igénybejelentés

5.1. A biztosítási eseményt, bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

5.2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következők:

- A biztosítási kötvény,

- A díjfizetés igazolása,

- A személyazonosságot igazoló okirat,

- A kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

- A baleseti eredetű csonttörést, csontrepedést igazoló és a baleset utáni első ellátásáról szóló orvosi iratok,

- A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást igazoló és a baleset utáni első ellátásáról szóló orvosi iratok,

- Hatósági eljárás esetén, annak dokumentumai,

- A baleseti eseményt igazoló dokumentumok,

- Halotti anyakönyvi kivonat,

- A halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

5.3. kiegészítő balesetbiztosítás szolgáltatási összegéből önrészesedés nem kerül levonásra.

6. A Biztosító mentesülése:

6.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított:

- Balesete a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,

- balesetét a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, jogellenesen idézte elő.

6.2. A biztosítási esemény akkor minősül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a Biztosított:

- Súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

- Jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjárművezetése (0,8 ezrelékes, illetve annál magasabb véralkoholszint) közben következett be, és mindkét esetben a Biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

- Kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történő használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

6.3. Ezen feltételek szempontjából a Biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény:

- Államok közötti fegyveres összeütközésből eredően, vagy polgárháborús cselekmények kapcsán következik be, illetve annak bekövetkeztében a felsoroltak hatottak közre,

- HIV vírussal való fertőzöttség hatott közre.

6.4. Ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított halálát a Kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó Kedvezményezett nem támaszthat igényt a Biztosító szolgáltatására.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. A Biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.

7.2. Nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

7.3. A balesetbiztosításra az életbiztosítás szabályait kell alkalmazni: a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása, a kedvezményezett kijelölése és jogai, és a biztosító mentesülése vonatkozásában, ha a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult okozta (6.4. pont).

Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételei

Ezen szerződési Feltételeket az Általános Kárbiztosítási Feltételekkel, a Lakásbiztosítási Különös Feltételeivel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes.

Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott értékhatárig megtéríti azon károkat, melyeket Biztosított ezen Feltételekben meghatározott minőségében az EU területén okoz, és amelyekért a valamely magyar jogszabály rendelkezései szerint kártérítési kötelezettség, vagy sérelemdíj megfizetési kötelezettsége terheli.

Ezen kiegészítő felelősségbiztosítás csak az Általános Kárbiztosítási Feltételek és a Lakásbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.

1. Biztosított:

Ezen kiegészítő biztosítás Biztosítottjai a Lakásbiztosítás Különös Feltételeinek 1.1.2.2. pontjában meghatározott Biztosítottak.

2. Biztosítási események:

Ezen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minősül és a Biztosító megtéríti azt a sérelemdíjat, valamint szerződésen kívül, kizárólag Magyarország területén okozott és keletkezett tárgyrongálási és személyi sérüléssel okozott károkat, amelyeket a biztosított, mint

- A kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújíttatója,

- Főzési, fűtési céllal, rendeltetésszerűen PB-gázpalackot, gáztartályt használó,

- Belátási képességgel nem rendelkező, vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója,

- Közúti balesetet előidéző gyalogos,

- Kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,

- Szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végző,

minőségében e szerződés hatálya alatt okozott és be is jelentett, feltéve, hogy azokért a magyar jogszabályok rendelkezései szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. A Biztosító által nem térített károk:

Ezen feltételek szerint nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket:

- A Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,

- A Biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelősséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult és büntethetőséget kizáró ok áll fenn,

- Biztosítottak társadalombiztosítási jogviszonyt megalapozó kereső foglalkozásuk végzése során, illetve azzal összefüggésben okoztak,

- Biztosítottak motoros jármű (a KRESZ meghatározása szerint: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek) üzembentartójaként, használójaként okoztak,

- Biztosítottak vízi- és légi-jármű, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

- Biztosítottak kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű használatával okoztak,

- Biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

- A Biztosítottak állati erő munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

- Biztosított állatai lágyszárú élő növényi kultúrákban okoztak.

Nem téríti meg a biztosító azon vagyontárgyakban okozott tárgyrongálási károkat, melyek a káresemény időpontjában – bármely okból – a biztosított(ak) használatában, megőrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

Továbbá jelen felelősségbiztosítási szerződés alapján nem teljesíthetőek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási károkkal összefüggő nem vagyoni kárigények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés.

4. A Biztosító kártérítési szolgáltatása:

4.1. A Biztosító megtéríti a sérelemdíjat és károkat eseményenként és biztosítási évenként a szerződésben megjelölt felső értékhatárig.

4.2. A felelősségbiztosítás hatálya az EU tagállamainak területe, de a kártérítési felelősség és annak mértéke a magyar jog szabályai szerint kerül megállapításra.

4.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik/válnak, akkor a biztosító által teljesítendő kifizetések összegébe az eseményenként meghatározott limitig a járadék tőkeértéke is beleszámítandó. A várható járadék kifizetések tőkeértékének megállapításánál (tőkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó előírásokat figyelembe véve jár el.

4.4. Ha a Biztosított háziállata ütközéssel okoz kárt gépjárműben, a szolgáltatási igény bejelentéséhez szükséges állatorvos igazolása arról, hogy a háziállat az ütközés következtében sérült vagy elpusztult.

4.5. A közös épülettulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a Biztosító a Biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti meg.

A szövetkezeti lakóközösségeket terhelő felelősségi károkat a Biztosító a Biztosítónál biztosított lakások és a lakásszövetkezet összes lakása arányában téríti meg.

Amennyiben a közös tulajdonosi minőségben okozott kár a lakók egyedi felelősségbiztosítása alapján kerül megtérítésre és a károsult maga is tulajdonostárs, bérlő, vagy ezek hozzátartozója, akkor az ő biztosítását a telítettség megállapításakor nem veszi figyelembe a Biztosító.

4.6. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a Biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie.

4.7. A Biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is megtéríti, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Kiegészítő rendelkezések:

5.1. A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

5.2. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

5.3. A károsult jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában kárigényét nem érvényesítheti közvetlenül a Biztosítóval szemben. Ez a rendelkezés ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.

5.4. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

5.5. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

A biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott. A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított perbeli és peren kívüli képviseletét, a képviselettel felmerült költségek a biztosítót terhelik.

5.6. A Biztosítót a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

6. Különös rendelkezés a felelősségbiztosítási esemény bejelentésével összefüggésben

A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül - a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett - köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc napos bejelentési határidőt kell biztosítani. Jelen feltételek alapján a biztosítási eseményt a fentiek szerint legkésőbb 30 napon belül be kell jelenteni.

Garázsban Tárolt Személygépkocsik Biztosításának Különös Feltételei

Ezen szerződési Feltételeket az Általános Kárbiztosítási Feltételekkel, a Lakásbiztosítási Különös Feltételeivel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes. Ezen Xxxxxxxxxxxx nem vonatkozik a Lakásbiztosítási Különös Feltételeinek 4. pontjában meghatározott értékkövetés, azaz az évenkénti indexálás alkalmával a szolgáltatási összeg az eredeti szerződés-kötéskori értéknek megfelelően változatlan marad.

Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott értékhatárig megtéríti azon károkat, amelyek ezen feltételek szerint a Biztosítottaknak az ingatlan kockázatviselési helyén lévő garázsban tárolt személygépjárműveiben az alapbiztosítás, illetve a kiterjesztett Vízkár feltételei szerinti biztosítási esemény következtében keletkeztek, de legfeljebb a Szerződő/Biztosított által az ajánlaton választott biztosítási összeg erejéig.

Ezen kiegészítő biztosítás csak az Általános Kárbiztosítási Feltételek és a Lakásbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.

1. Biztosított vagyontárgy:

Ezen biztosítás alapján, kizárólag a biztosított épület és vagy melléképület Biztosítottjainak és a velük a kockázatviselés helyén együtt élő közeli hozzátartozóiknak, a forgalmi engedély szerint, saját tulajdonát képező személygépjárműve(i) és az(ok) gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozékai.

A biztosítási fedezet minden esetben, kizárólag az esetleges – bármely Biztosítónál megkötött – casco biztosítási alapon való kárrendezés után lép életbe és csak az ott meg nem térülő károkat fedezi.

2. A Biztosító kártérítési szolgáltatása:

- A Biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás igazolt költségeit téríti meg, az alábbi pontokban meghatározott avultatási elvek figyelembe vételével.

- Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fentiekben meghatározott módon.

- Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

- Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg.

- A járműmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni.

- A káridőponti érték alapján történő a maradványérték levonása után fennmaradó teljes kár (totál kár) térítésére a Biztosító csak akkor köteles, ha a sérült jármű helyreállítása gazdaságtalan, azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridőponti értékének a 70%-át.

- A gépjármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a károsult azonos használati értékű gépjárműhez juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax programban vagy katalógusban feltüntetett használt ára.

- A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének – a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg. A karosszéria teljes fényezését a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külső felületnek több mint 70%-a.

- A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tartozékait csak a járműtípusnak megfelelő hivatalos importőr által elismert magyarországi márkaszerviz által kiállított számla esetén téríti meg.

- A Biztosító szolgáltatása gépjárművenként és káreseményenként maximum az ajánlaton választott biztosítási összeg erejéig terjed.

- A Biztosító megtéríti, a bármely biztosítótársaságnál casco biztosítással rendelkező károsultaknak, a jelen szerződésben foglalt biztosítási esemény miatt ki nem fizetett önrészesedést, maximum az előző pontban meghatározott limitig.

- A biztosítási díjat az épületben/melléképületben található gépkocsi állások (garázshelyek) után kell megfizetni. Amennyiben a szerződésben biztosított épületben/melléképületben található gépkocsi állásoknál kevesebbre fizetnek biztosítási díjat, úgy a Biztosító a károkat a Biztosított és a tényleges gépkocsi állások arányában téríti meg. Amennyiben a biztosítási díj az épületben/melléképületben található gépkocsi állás vagy állások, illetőleg garázs hely vagy garázshelyek vonatkozásában megfizetésre került, a kár azonban olyan gépjárműben következett be, amely nem felel meg az 1. pontban meghatározott feltételeknek, a biztosító kockázatviselése az adott gépjármű vonatkozásban nem áll fent.

3. A Biztosító által nem térített kár(ok):

- A gépjárműben keletkezett értékcsökkenés,

- A sérült gépjármű más gépjárművel történő pótlásának járulékos költségei (pl.: bérautó),

- A gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos összegek, költségek (pl. elmaradt haszon stb.),

- A gépjármű szállítmánya, az abban tárolt ingóságok (kivéve a kötelező tartozékok és gyerekülés),

- A gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díja, a forgalomba helyezés egyéb költségei,

- Hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagok, üzemanyag,

- A helyreállítás során, a járművön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségek,

- Amelyet a Biztosítottak más biztosítási szerződés alapján vagy egyéb, igazolt forrásból megkaphatnak, függetlenül attól, hogy melyik biztosítónál áll fenn a szerződés. (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás),

- Amely nem a díjjal fedezett alapbiztosítási és Vízkár biztosítási feltételekben foglalt okból keletkezett,

- Amelyek a biztosított személygépkocsik ellopásával (a gépjármű önkényes elvétele), elrablásával, feltörésével valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkeztek,

- Tűz-, robbanás esetén nem térül azon személygépkocsiban keletkezett kár, amelyből hatóságilag igazolhatóan kiindult a tűz, vagy robbanás,

- Amelyek a Biztosított bérelt, kölcsönvett, lízingelt gépkocsijaiban, valamint az albérlők, látogatók, vendégek, gépjárműiben keletkeztek,

- Amelyek a kockázatviselés helyén, de nem garázsokban, vagy nem épületnek minősíthető helyen, illetve a szabadban tárolt személygépkocsikban keletkeztek.

Munkanélküliségi Díjátvállalás Biztosításának Különös Feltételei

Ezen szerződési Feltételeket az Általános Kárbiztosítási Feltételekkel, a Lakásbiztosítási Különös Feltételeivel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes.

Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a Szerződő jelen feltételek szerinti munkanélkülivé válása esetén a biztosítás 6 havi díjának megfelelő szolgáltatást beszámít a Szerződő munkanélkülivé válását követően esedékes hat havi díjába.

Ezen kiegészítő biztosítás csak az Általános Kárbiztosítási Feltételek és a Lakásbiztosítás Különös Feltételeivel együtt érvényes. Ezen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-ben rögzítettek az irányadók.

1. Biztosított, Szerződő:

Ezen kiegészítő biztosítás szempontjából Biztosított maga a Lakásbiztosítás Különös Feltételeinek 1.2. pontjában meghatározott természetes személy Szerződője, aki a díjfizetést teljesíti.

2. Biztosítási esemény:

Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés díjjal rendezett tartamán belül, a várakozási idő (3. pont) leteltét követően a Szerződő fő munkaviszonya – legalább 9 hónapja folyamatos, megszakítás nélküli (nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi – a munkáltató rendes, vagy rendkívüli felmondása miatt megszűnik, majd ezt követően az illetékes Munkaügyi Központ munkanélküliként nyilvántartásba veszi.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanélküliség az alábbiakkal összefüggésben következik be:

- Nyugdíjazás, ide értve a korkedvezményes, korengedményes, előrehozott öregségi és a résznyugdíj esetét, valamint a rokkantnyugdíjazást.

- Munkavállalói rendes vagy rendkívüli felmondás.

- Ha a munkaviszonyt a munkáltató rendes vagy rendkívüli felmondással, a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozati összefüggésben szűnteti meg.

- Abban az esetben, ha a munkaviszony bármely módon megszűnik egy olyan jogviszonyban, amelyben a Biztosított (Szerződő) saját magának, bármely hozzátartozójának, alkalmazásában vagy olyan társaság alkalmazásában állt, melyben ezen személyek irányítási joggal rendelkeztek a felmondás időpontjában.

- A munkaviszonynak a próbaidő alatti bármely módon történő megszűnése.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a Szerződőt munkaviszonyának megszűnése után az illetékes Kormányhivatal Munkaügyi Központja nyilvántartásba veszi.

3. A kockázatviselés kezdete:

Ezen kiegészítő biztosítás szempontjából a Biztosító a szerződés díjfizetési kezdetétől (Általános Kárbiztosítási Feltételek 3.1. pontja) számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz.

A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt is, amikor a munkaviszony megszűnéséről rendelkező okiratot a várakozási idő alatt közlik a munkavállalóval, illetve az egyezséget a várakozási idő alatt írják alá, még akkor is, ha a biztosítási esemény további elemei (pl. munkaviszony megszűnésének időpontja, munkanélküliség regisztrálása) csak a várakozási idő leteltét követően következnek be.

Ezen biztosítási szerződés várakozási ideje alatt bekövetkezett munkanélküliség esetén, csak újabb, legalább 9 hónapig folyamatos, megszakítás nélküli, legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi fő munkaviszonnyal szerezhető jogosultság a munkanélküliségi szolgáltatásra.

Ezen biztosítási szerződés hatálya alatt feltételszerűen bekövetkezett munkanélküliség miatt teljesített szolgáltatás igénybe vétele után, csak újabb – díjfizetéssel fedezett- 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő munkanélküliségi szolgáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség megszűnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a Biztosított legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.

4. A Biztosító szolgáltatása:

Abban az esetben, ha a biztosítási esemény – a Szerződő feltételek szerinti munkanélkülivé válása – bekövetkeztének időpontjában a szerződés díjrendezett, a Biztosító a díjrendezettség végétől a biztosítás 6 havi díjának megfelelő szolgáltatást beszámít a következő hat havi díjba. Ezen hat hónap alatt a Szerződő a biztosítási

díj növekedését eredményező szerződésmódosítási javaslatot nem kezdeményezhet vagy nem fogadhat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltételek szerinti indexálást.

5. A szolgáltatási igény bejelentése:

A munkanélküliség esetére vonatkozó szolgáltatási igény bejelentésekor az alábbi dokumentumokat kell a Biztosító részére elküldeni:

- Hitelt érdemlő munkáltatói igazolás a szerződés megkötésekor fennállt munkaviszonyról,

- Munkaviszony megszűntetéséről rendelkező megállapodást, vagy a munkáltató felmondását tartalmazó nyilatkozatot,

- Az illetékes Munkaügyi Központ igazolását a munkanélküliség nyilvántartásba vételéről közvetlenül a munkaviszony megszűnését követő időszakban (öt munkanap).

Abban az esetben, ha a Szerződő nem tesz eleget a fenti dokumentumok benyújtására vonatkozó kötelezettségének, a Biztosító mentesül a szolgáltatás alól.

6. A szolgáltatás díja:

A szolgáltatás díja éves díj, amelynek mértéke és fizetési gyakorisága a biztosítási ajánlaton illetve a kötvényen kerül meghatározásra, mint a termékcsomag díjának része.

7. A biztosítás megszűnése:

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a Szerződő megváltoztatását kezdeményezik, jelen kiegészítő biztosítás a Szerződő váltással egyidejűleg megszűnik, a Biztosítót azonban a folyó biztosítási év végéig megilleti a kiegészítő biztosítás díja.

Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxx-Assistance Szolgáltatás Különös Feltételei

A Societatea Comerciala de Asigurare-Reasigurare ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (1097, Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 12-14.; továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal, hogy ASTRA Otthon Extra és Nyugalom Extra csomagokban létrejött biztosítási szerződések esetén, a biztosítási díj megfizetése ellenében ezen feltételek szerint, az Xxxxxx Xxxxxxx assistance szolgálat, szolgáltató partnerén (továbbiakban: Megbízott) keresztül, az év minden napján, 0-24 óra között fogadja a Biztosítottak telefonhívásait és a szerződésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Az Xxxxxx Xxxxxxx Lakás-Assistance Szolgáltatás Különös Feltételei, az ASTRA Otthon Optimal és a Nyugalom Optimal csomagok szerint létrejött szerződések vonatkozásában nem kerülnek alkalmazásra.

Ezen kiegészítő biztosítás csak a Lakásbiztosítás Különös Feltételeivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak ezen feltételek és rendelkezésekkel együtt érvényes.

Az Xxxxxx Xxxxxxx assistance szolgáltatás igénybevételéhez az alábbi telefonszám hívható:

+ 36 1 465 36 65

A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból megszűnik, a Biztosítónak joga van ezen kiegészítő szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon felmondani.

1. A biztosítási szerződés szereplői:

1.1. Biztosított(ak):

A jelen kiegészítő biztosítás Biztosítottjai a Kárbiztosítás különös feltételeinek 1. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.

2. Szolgáltatások:

2.1. Vészelhárítás:

A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezői, javítói jellegű szolgáltatás megszervezését a következő szakmákban:

- Víz-, gáz-, fűtésszerelő,

- Tetőfedő,

- Üveges,

- Villanyszerelő,

- Duguláselhárító,

- Zárjavító, zárszerelő.

Vészelhárításnak tekintendő az olyan, a Biztosított épületben, épületgépészetben keletkező váratlan meghibásodás, károsodás, vagy váratlan külső mechanikai behatás, amely sürgős beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely a 2.1. pontban felsorolt szakmai képzettséggel megoldható.

A vészhelyzet jellegének megállapításáról, a Biztosítottal telefonon történő egyezetés alapján a Megbízott dönt.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet,

- a biztosítási szerződés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódóik (pl. csőtörés, üvegtörés, tetőkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban,

- míg azon vészhelyzeti esetek, amelyek nem biztosítási esemény által okozottak (pl. nem biztosítási kárral együtt járó kulcselvesztés miatti ajtókinyitás szakember által), azok biztosítási évenként egy alkalommal vehetők igénybe, az első bejelentésre, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be a Biztosított igényt.

2.2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása:

A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a Lakásbiztosítás 2. számú melléklet: Lakásbiztosítási Csomag Variációkban megjelölt összeghatárig megtéríti. A felmerülő téríthető költségek jellege:

- Munkadíj,

- Anyagköltség,

- Kiszállási díj,

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a kötvényben rögzített limitet, a többletköltségek a Biztosítottakat terhelik.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben merült fel (pl. külső csőtörés), úgy a Biztosított által az Otthon Gondnok szakemberének megfizetett többletköltségeit a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.

A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelő szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a Biztosított számára csak egy későbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről, a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket ezen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Megbízott – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – tartozik felelősséggel.

2.3. Szakiparosok ajánlása:

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalhatja a Biztosító, hogy a bejelentett kár, hiba megszüntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, a 2.1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészelhárítás jellegű, szakemberajánlás útján igénybe vett szolgáltatás megrendelése a Biztosított felelőssége, költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított fizeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe vett szolgáltatás a biztosítási szerződés valamely kockázatával okozati összefüggésben keletkezett, úgy a Biztosító, a kárrendezési eljárás keretei között a feltételek szerint utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik.

2.4. Kárbejelentési kötelezettség:

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított köteles 24 órán belül értesíteni a Biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465 36 65-ös számon.

3. A kiegészítő biztosítás díja:

A szolgáltatás díja a Lakásbiztosítás díjában beépítve jelenik meg.

A Biztosító jogosult a szolgáltatás díját évente, a Lakásbiztosítás évfordulójakor módosítani, mégpedig oly módon, hogy az a lakásbiztosítás díjváltozásától eltérjen.

A Biztosító, a díjmódosítás során annyiban eltérhet a Lakásbiztosítás Különös Feltételei 5. pontjától, hogy a kockázati viszonyok jelentős változása miatt is jogosult a díjemelésre javaslatot tenni. A biztosítási szerződés az adott évre a Biztosító által az indexálás alkalmával közölt díjjal érvényes.

4. Kizárások:

Nem terjed ki a biztosítási védelem, ha a vészhelyzet:

- Bármilyen háborús eseménnyel, tüntetéssel, felvonulással, terrorakcióval vagy belső zavargással, valamint bármilyen katonai vagy rendőri akcióval,

- Nukleáris energiakárosító hatásának betudható eseményekkel,

- Természeti katasztrófával, összefüggésben következik be.

5. Mentesülés:

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:

- A Biztosított, illetőleg a Szerződő,

- A Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója vagy közeli hozzátartozója, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták;

Ha a biztosítási szerződés adott Biztosított vonatkozásában fennálló hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés ezen adott Biztosított vonatkozásában – a Biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszűnik.

Kiegészítő Temetkezési biztosítás Különös Feltételei

Ezen szerződési Feltételeket az Általános Kárbiztosítási Feltételekkel, a Lakásbiztosítási Különös Feltételeivel, az egyedi Biztosítási szerződés rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel – különös tekintettel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezetének szabályaira – összhangban kell alkalmazni, illetve csak e feltételekkel és rendelkezésekkel együtt érvényes.

Az ASTRA S.A. Biztosító Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a szerződés által meghatározott feltételek szerint a Biztosított(ak) részére haláleseti szolgáltatást nyújt.

I. Szerződésben szereplő személyek

1. Biztosított: a kiegészítő temetkezési/életbiztosítás biztosítottja lehet:

a. a lakásbiztosítás Szerződője, amennyiben a Szerződő természetes személy (főbiztosított)

b. illetve a lakásbiztosításban megnevezett, a kockázatviselés helyén lakó másik személy (társbiztosított); önállóan társbiztosított nem nevezhető. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a kiegészítő biztosítási szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik.

A biztosítottak belépési életkora 18-79 év között lehet.

Egy biztosított maximum két, jelen feltételek szerinti temetkezési biztosítással rendelkezhet.

A Biztosító a biztosított korát (életévét/életkorát) úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja a folyó naptári évnek az évszámából. Ez a belépési életkor esetében az az év, amelyben jelen kiegészítő biztosítás az adott biztosított vonatkozásában hatályba lép.

Kedvezményezett: a szerződésben megnevezett szolgáltatásra jogosult személy. Xxxxx személy hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított örököse.

II. Szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő

Jelen kiegészítő biztosítás a főbiztosítással azonos időpontban lép hatályba, a kockázatviselés kezdete a szerződés hatálybalépésével megegyező. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a Szerződőnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.

A biztosító a jelen kiegészítő kockázatra vonatkozóan várakozási időt köt ki, melynek időtartama a kockázatviselés kezdetétől számított 6 (hat) hónap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre terjed ki.

III. Szerződés megszűnése

Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:

• a főbiztosítás megszűnésével egyidejűleg,

• a biztosított halálának napján,

• a biztosított 84. életévének végén, az időszak végére,

• évfordulóra történő felmondással, ha a felmondás írásban, az évforduló előtt 30 nappal a biztosítóhoz beérkezik

• évfordulóra történő felmondással, ha az évforduló előtt 30 nappal a biztosító írásban felmondja

IV. Szerződés módosítása

A főbiztosítás évfordulóján jelen kiegészítő biztosítás társbiztosítottja és a biztosítási összeg változtatható.

Új társbiztosított jelölésekor, a társbiztosítottra vonatkozó hatálybalépés, illetve a kockázatviselés kezdete megegyezik az évfordulóval.

A biztosítási összeg emelésekor a biztosító az előbbiekben meghatározott várakozási időt köt ki az emelési összeg teljesítésére vonatkozóan.

Új társbiztosított megadásakor, a biztosító az előbbiekben meghatározott várakozási időt köt ki a társbiztosított biztosítási szolgáltatásának teljesítésére vonatkozóan.

V. Biztosítási díj

A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján, különösen a biztosított életévének és a biztosítás összegének a figyelembevételével történik.

VI. Biztosítási esemény a biztosított bármely okból bekövetkezett halála a biztosítás hatálya alatt. A Biztosítási esemény időpontja a biztosított halálának időpontja.

VII. Biztosító szolgáltatása

A biztosítottnak a szerződés hatálya alatti halála esetén a biztosító kifizeti az alábbiakban részletezett Szolgáltatási Összeget

• a biztosított nevére szóló eredeti temetkezési számla bemutatójának, amennyiben a számlán vevőként a bemutató van feltüntetve, vagy

• a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

Szolgáltatási Összeg:

A biztosító szolgáltatása függ a biztosított korától (a kor megállapítás szabályát lásd I.1. pontban) a biztosítási esemény bekövetkezésnek időpontjában:

• 80. életévét még be nem töltött biztosított esetén, a kötvényen rögzített, jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó biztosítási összeg,

• 80 éves, de a 85. életévét még be nem töltött biztosított esetén, a kötvényen rögzített, jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó biztosítási összeg 50%-a.

VIII. A biztosító teljesítésének feltételei

1. A szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell a biztosítónak írásban bejelenteni.

2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani:

• a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

• a halott-vizsgálati bizonyítvány másolatát,

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

• a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolatát (kezelőorvosi igazolás, zárójelentés stb.),

• külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar fordítását,

• biztosított nevére szóló eredeti temetkezési számlát, vagy a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat másolatát (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat). amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel (továbbiakban: biztosítási esemény) kapcsolatban hatósági eljárás indult, a biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy megszüntető határozatot), illetve vagy a jogerős hatósági és/vagy bírósági határozatot).

IX. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, kizárások a biztosító kockázatviseléséből

1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól,

a) ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

b) ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét

c) ha a biztosító bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták

d) a biztosított halálának oka a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillongások, felkelés.

Jelen különös feltétel alkalmazása szempontjából terror-cselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

A biztosító kockázatviselése a jelen fejezet c.) pontjában foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

3. A biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a biztosított olyan betegsége, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelőző három évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül kórisméztek vagy vizsgálatát elkezdték, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést igényelt.

b) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

c) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

X. A biztosítás időbeli és területi hatálya

A biztosító kockázatviselése 24 órás védelmet biztosít az egész világra kiterjedő hatállyal.

XI. Elévülés

A jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 (két) év.

Záradékok:

AO-001. Ebtartói felelősségbiztosítás

Ezen záradékkal a biztosítási szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlan érvényben maradása mellett a biztosítási védelem kiterjed eb(ek)et tartó, őrző, gondozó, az Általános Felelősségbiztosítás Különös Feltételei alapján biztosított személy(ek) kártérítési kötelezettségeire is. Nem terjed ki a biztosítási védelem az ebek fedeztetésével vagy ebek haszonszerzés céljából történő tenyésztésével, az állatpanziók vállalkozói felelősségével összefüggésben keletkező kártérítési kötelezettségekre. Ezen kiterjesztés nem terjed ki a staffordshire terrier, a pit bullterrier, a staffordshire bullterrier és ezek keverékeit, valamint a rottweiler fajtájú ebeket tartó, őrző, gondozó biztosított személyek kártérítési kötelezettségeire. A biztosítási védelem a Magyarország területén bekövetkezett károkra terjed ki. A kártérítés felső határa 3.000.000.- Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.

1039.számú záradék a Nyugalom Lakásbiztosításhoz:

Jelen biztosítás szerződője jogosult a Kiegészítő Temetkezési biztosítás Különös Feltételei szerinti haláleseti szolgáltatásra, az alábbi kiegészítésekkel.

A kiegészítő biztosítás biztosítási összege: 100.000,- HUF

(Ez a biztosítási összeg a szerződő által választott Temetkezési kiegészítő biztosítás szolgáltatásán felül értendő)

Jelen Temetkezési kiegészítő biztosítás a szerződő első Nyugalom Lakásbiztosítási szerződésének hatálybalépésétől 3 évig érvényes.

1. számú melléklet:

Kiegészítő Balesetbiztosítás

-biztosítási összegei-

Balesetbiztosítás szolgáltatási összeg meghatározása:

1. A baleseti halál biztosítási esemény esetére szóló biztosítási összeg 250.000 Ft,

2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság) biztosítási esemény esetére szóló biztosítás:

- Az I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti rokkantság állandó és teljes (100%-os) 500.000 Ft,

- Az I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetű állandó és részleges rokkantság mértéke:

▪ a 10%-ot eléri, vagy meghaladja,

▪ a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz 500.000 Ft-nak a rokkantság fokával arányos része alkalmazandó.

3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetű állandó és részleges rokkantság biztosítási esemény mértéke 1–9% közötti, és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést, akkor 50.000 Ft.

4. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés biztosítási esemény esetére szóló biztosítási összeg, ASTRA Otthon Extra és Nyugalom Extra csomagokban létrejött biztosítási szerződések esetében 10 000 Ft, ASTRA Otthon Optimal és Nyugalom Optimal csomagokban létrejött szerződések esetében 2 000 Ft.

2. számú melléklet:

ASTRA Otthon lakásbiztosítási csomag variációk

Csomagonkénti kockázatelemek és az azokhoz tartozó szolgáltatási limit maximumok.

	ASTRA Otthon Extra	ASTRA Otthon Optimal
Tűz	✓	✓
Robbanás	✓	✓
Villámcsapás elsődleges hatása	✓	✓
Villámcsapás másodlagos hatása	ÁHI 5%	ÁHI 5%
Vihar	✓	✓
Felhőszakadás	1.000.000 Ft	1.000.000 Ft
Árvíz	✓	✓
Hónyomás	1.000.000 Ft	1.000.000 Ft
Jégverés	✓	✓
Földrengés	✓	✓
Földcsuszamlás	✓	✓
Kő- és földomlás	✓	✓
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	✓	✓
Ismeretlen jármű ütközése	✓	✓
Idegen tárgy rádőlése	✓	✓
Betöréses lopás	✓	✓
Rablás	✓	✓
Rongálás	✓	✓
Alap üvegkár	✓	✓
Vezetékes vízkár	✓	✓
Sérült cső cseréje (12 méter)	✓	✓
Dugulás	✓	✓
Általános felelősségbiztosítás (EU)	20.000.000 Ft	10.000.000 Ft
Idegen háztartási ingóságok	50.000 Ft	50.000 Ft
Magával vitt ingóságok (EU)	ÁHI 2,5%	-
Munkanélküliségi díjátvállalás	6 hónap	6 hónap
Beázás	✓	-
Beázás nyitva hagyott nyílászárón	50.000 Ft	-
Elvesztés, elveszés (kulcs, bankkártya, személyi okm.)	ÁHI 2%	-
Baleseti halál	250.000 Ft	250.000 Ft
Baleseti eredetű rokkantság (100%)	500.000 Ft	500.000 Ft
Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés	10.000 Ft	2.000 Ft
Vandalizmus, leszerelés, graffiti	100.000 Ft	-
Különleges üvegkár	100.000 Ft	-
Kiegészítő üvegkár	500.000 Ft/kár és 1.000.000 Ft/év	-
Tűz nélküli füst és koromszennyeződés	✓	-
Padlófűtés, klíma-, szolár- és hőszivattyú berendezések kára	✓	-
Kerítés (kivéve élő sövény) viharbiztosítás	✓	-
Szabadon tárolt vagyontárgyak	25.000 Ft	-
Sportfelszerelés	50.000 Ft	-
Eltulajdonított, elveszített kulcs miatt szükséges zárcsere költsége, kaputelefon rongálási kára	60.000 Ft/kár/év ill. 10.000 Ft/kár/év	-
Besurranás	✓	-
Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása	✓	-
Különdíjas kockázatok
Ebtartói felelősségbiztosítás (Mo)	3.000.000 Ft	3.000.000 Ft
Készpénzbiztosítás
Temetkezési biztosítás	választható biztosítási összeg	választható biztosítási összeg
Garázsban tárolt személygépjárművek

Nyugalom lakásbiztosítási csomag variációk

Csomagonkénti kockázatelemek és az azokhoz tartozó szolgáltatási limit maximumok.

	Nyugalom Extra	Nyugalom Optimal
Tűz	✓	✓
Robbanás	✓	✓
Villámcsapás elsődleges hatása	✓	✓
Villámcsapás másodlagos hatása	ÁHI 5%	ÁHI 5%
Vihar	✓	✓
Felhőszakadás	1.000.000 Ft	1.000.000 Ft
Árvíz	✓	✓
Hónyomás	1.000.000 Ft	1.000.000 Ft
Jégverés	✓	✓
Földrengés	✓	✓
Földcsuszamlás	✓	✓
Kő- és földomlás	✓	✓
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	✓	✓
Ismeretlen jármű ütközése	✓	✓
Idegen tárgy rádőlése	✓	✓
Betöréses lopás	✓	✓
Rablás	✓	✓
Rongálás	✓	✓
Alap üvegkár	✓	✓
Vezetékes vízkár	✓	✓
Sérült cső cseréje (12 méter)	✓	✓
Dugulás	✓	✓
Általános felelősségbiztosítás (EU)	20.000.000 Ft	10.000.000 Ft
Idegen háztartási ingóságok	50.000 Ft	50.000 Ft
Magával vitt ingóságok (EU)	ÁHI 2,5%	-
Munkanélküliségi díjátvállalás	6 hónap	6 hónap
Beázás	✓	-
Beázás nyitva hagyott nyílászárón	50.000 Ft	-
Elvesztés, elveszés (kulcs, bankkártya, személyi okm.)	ÁHI 2%	-
Baleseti halál	250.000 Ft	250.000 Ft
Baleseti eredetű rokkantság (100%)	500.000 Ft	500.000 Ft
Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés	10.000 Ft	2.000 Ft
Vandalizmus, leszerelés, graffiti	100.000 Ft	-
Különleges üvegkár	100.000 Ft	-
Kiegészítő üvegkár	500.000 Ft/kár és 1.000.000 Ft/év	-
Tűz nélküli füst és koromszennyeződés	✓	-
Padlófűtés, klíma-, szolár- és hőszivattyú berendezések kára	✓	-
Kerítés (kivéve élő sövény) viharbiztosítás	✓	-
Szabadon tárolt vagyontárgyak	25.000 Ft	-
Sportfelszerelés	50.000 Ft	-
Eltulajdonított, elveszített kulcs miatt szükséges zárcsere költsége, kaputelefon rongálási kára	60.000 Ft/kár/év ill. 10.000 Ft/kár/év	-
Besurranás	✓	-
Vállalkozói vagyon üvegbiztosítása	✓	-
Ingyenes temetkezési biztosítás (1039. sz. záradék szerint)	100.000 Ft	100.000 Ft
Különdíjas kockázatok
Ebtartói felelősségbiztosítás (Mo)	3.000.000 Ft	3.000.000 Ft
Készpénzbiztosítás
Temetkezési biztosítás	választható biztosítási összeg	választható biztosítási összeg
Garázsban tárolt személygépjárművek

3. számú melléklet:

Építés-szerelés biztosítás

Ezen melléklet a Biztosító és a Szerződő keretében a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, kizárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a megállapított pótdíjat megfizette, a biztosítás kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket. Építés-szerelés biztosítást tartalmazó szerződés szerződője és biztosítottja kizárólag magánszemély lehet.

A Lakásbiztosítás Különös Feltételei 10. fejezetében felsorolt biztosítási események és a választott fedezettípus szerinti veszélyek kiegészülnek az építési folyamat során a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

A kockázatviselésből kizárt események:

- Bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség,

- Hibás tervezés miatti veszteségek és károk,

- Melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg,

- Melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalomba-hozatali engedély nélkül árusítanak,

- A Lakásbiztosítás Különös Feltételei 10. fejezetében felsorolt és a választott fedezettípus szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk,

- Használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés,

- Betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész- ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.