A GINOP-5.3.4-16-2017-00028 – „A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A KISKERESKEDELMI ÁGAZATBAN” PROJEKT KERETÉBEN ELKÉSZÜLT KIADVÁNYOKBAN TALÁLHATÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK RELEVÁNS MÓDOSÍTÁSAI1

2023. évi CXVIII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról* 1. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. §-a a következő

(9) bekezdéssel egészül ki: „(9)

A (8) bekezdés és a 23. § (1) bekezdése szerinti veszélyes technológia vizsgálata munkaegészségügyi szaktevékenység is.”

2. § Az Mvt. 63/D. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki: (Az alkalmazandó bejelentőlapot a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. A bejelentés tartalmazza) „k) a bejelentő, adatszolgáltató nevét, címét és l) a bejelentő telefonszámát, e-mail címét.”

3. § Az Mvt. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A munkáltatónak a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztáznia kell, amelynek módját és a dokumentálás rendjét a 65. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatároznia.”

4. § Az Mvt. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 64. § a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet és a fokozott expozíciós esetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia és a kivizsgálás eredményét a) munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, b) fokozott expozíció esetén a jegyzőkönyvben kell rögzítenie.

(4a) A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozásegészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. (4b) Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.”

5. § Az Mvt. 64. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabaleset bekövetkezéséről a munkavédelmi hatóságot azonnal értesíteni.” * A törvényt az Országgyűlés a 2023. december 13-i ülésnapján fogadta el.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 189. szám 11437 6. § Az Mvt. 64/C. § (2) bekezdés

a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az (1) bekezdés szerinti bejelentés céljára rendszeresített nyomtatványt és a kitöltési útmutatót a munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzéteszi. Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:] „a) a bejelentésazonosítót, a vármegye kódját, a bejelentő nevét, címét, telefonszámát, a bejelentés dátumát,”

7. § Az Mvt. 70/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a munkáltató munkavédelmi képviselő választásra kötelezett, a munkavédelmi képviselő választást a kötelezettség keletkezésének napjától számított hat hónapon belül meg kell tartani. (1b) Azon

munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követően három hónapon belül a munkavédelmi képviselő választást meg kell tartani.”

8. § Az Mvt. 79. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Országos Munkavédelmi Bizottság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó érdekegyeztető tevékenysége keretében) „b) részt vesz a munkavédelem nemzeti politikájának kialakításában és értékelésében;”

9. § Az Mvt. 87. §-a a következő 16. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „16. Technológia: a folyamat, illetve a folyamatok egysége, amellyel az adott cél elérhető.”

10. § Az Mvt. 88. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4b) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a munkavédelmi szakmai képesítések fokát.”

11. § Az Mvt. a) 21. § (8) bekezdésében és 23. § (1) bekezdésében a „munkavédelmi szakképzettséggel” szövegrész helyébe a „munkavédelmi szakmai képesítéssel” szöveg, b) 45. §

(3) bekezdésében a „munkabiztonsági szaktevékenység” szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység” szöveg, c) 51. § (1) bekezdésében a „megfelelő szakképzettségű és számú” szövegrész helyébe az „elegendő számú és – ha erre vonatkozó szabály ezt előírja – megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező” szöveg, d) 63/G. § (2) bekezdés

c) pontjában a „munkáltató székhelyét, telefonszámát” szövegrész helyébe a „munkáltató székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, telefonszámát” szöveg, e) 63/H. § (2) bekezdés

c) pontjában a „munkáltató nevét, adószámát” szövegrész helyébe a „munkáltató nevét, adószámát vagy adóazonosító jelét” szöveg, f) 64/C. § (1) bekezdésében az „a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter hivatalos honlapján közzétett jegyzékben szereplő” szövegrész helyébe az „az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. számú mellékletében szereplő” szöveg, g) 65. § (3) bekezdésében az „A fokozott expozíciós eset” szövegrész helyébe az „A súlyos munkabaleset és fokozott expozíciós eset” szöveg, h) 75. § (4) bekezdésében az „5 évig” szövegrész helyébe az „az Fktv.-ben meghatározott ideig” szöveg, i) 79. § (1) és (2) bekezdésében az „A Országos” szövegrész helyébe az „Az Országos” szöveg, j) 79. § (1) bekezdés g) pontjában a „dönt” szövegrész helyébe a „véleményezi” szöveg, k) 79. § (1) bekezdés g) pontjában az „ismeretanyag meghatározásával kapcsolatos kérdésekben” szövegrész helyébe az „ismeretanyagot” szöveg, l) 81. § (4) bekezdés

a) pontjában a „foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak” szövegrész helyébe a „munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységek” szöveg, m) 84. §

(2) bekezdésében a „köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet” szövegrész helyébe a „köteles a tudomására jutott súlyos munkabalesetet” szöveg, n) 84. § (3) bekezdésében a „határozatának” szövegrész helyébe a „döntésének” szöveg, o) 87. § 4. pontjában a „szerszám vagy berendezés, amelyet” szövegrész helyébe a „szerszám, berendezés vagy eszköz, amelyet” szöveg, 11438 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 189. szám p) 88. § (2) bekezdés d) pontjában a „mértékére és” szövegrész helyébe a „mértékét és a” szöveg, q) 88. § (2) bekezdés g) pontjában az „és kötelező továbbképzési rendszerének” szövegrész helyébe az „és továbbképzésének” szöveg, r) 88. §

(4) bekezdés d) pont di) alpontjában a „rákkeltő anyagok” szövegrész helyébe a „rákkeltő, mutagén

vagy reprodukciót károsító anyagok” szöveg lép. 12. § Hatályát veszti az Mvt. a) 63/D. §

(2) bekezdés i) pontjában az „és” szövegrész, b) 63/I. §-a, c) 79. § (1) bekezdés f) pontja, d) 82. §

(3) bekezdése.

13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. január 1-jén lép hatályba. (2) A 12. § d) pontja 2024. március 1-jén lép hatályba. 14. § Ez a törvény a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1994. ÉVI LIII. TÖRVÉNY A BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÁSRÓL (VHT.) VÁLTOZÁSAI

2023. április 1. napján lép hatályba a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) azon módosítása, mely szerint a büntetőeljárásban résztvevő személy - ha részére a bíróság büntetőügyben hozott határozatában bűnügyi költséget állapít meg - az elsőfokon eljárt bíróság előtt végrehajtási lap kiállítását kezdeményezheti.

2000. ÉVI XXV. TÖRVÉNY A KÉMIAI BIZTONSÁGRÓL VÁLTOZÁSAI

A veszélyes anyagokkal és keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység megkezdésével egyidejűleg – a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénynek megfelelően – ezt köteles bejelenteni elektronikus úton, az OTH Szakrendszeri Információs Rendszer Kémiai Biztonsági Szakrendszerében (OSZIR-KBIR) mely során 7800 Ft/telephely igazgatási szolgáltatási díjat szükséges befizetni.

Változás bejelentést kell tenni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.

A mikro- és kisvállalatok, továbbá az egyéni vállalkozók adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében, a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 29. §-át érintő módosításának köszönhetően ezen vállalkozóknak 2023. június 1-jétől NEM szükséges bejelenteniük a kizárólag lakossági felhasználásra szánt veszélyes anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységüket, amennyiben NEM a bejelentett főtevékenységük vagy bejelentett egyéb tevékenységük keretén belül használnak fel lakossági felhasználásra forgalomba hozott veszélyes anyagot vagy veszélyes keveréket. (például a vendéglátóipari vagy szálláshely-szolgáltatás.

Kiemelendő, hogy a változás a csak lakossági felhasználásra szánt termékekkel végzett tevékenységekre vonatkozik.

Továbbra is bejelentéskötelesek maradnak azonban a kifejezetten a bejelentett főtevékenységhez vagy bejelentett egyéb tevékenységhez kapcsolódó veszélyes anyaggal vagy keverékkel végzett tevékenységek (például az ilyen termékeket árusító kiskereskedelmi egységek vagy az ezeket felhasználó takarítás tevékenységek, gépjármű javítás tevékenységek).

2010. ÉVI LXXV. TÖRVÉNY AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL

Adózás az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelem után

Egyszerűsített foglalkoztatásnál[1] – alapesetben – a közterhet a munkáltatónak kell megfizetnie, munkavállalónként, a munkaviszony minden naptári napja után. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a munkavállalónak is keletkezik plusz kötelezettsége.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azt tapasztalta, hogy egy munkáltató az alkalmi

munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatásakor olyan magas összegű nettó munkabért tüntetett fel

– a 08’ jelű, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról szóló

– bevallásaiban, amely a minimálbér, illetve a garantált bérminimum napibérnek megfelelő összegét többszörösen meghaladta.

Emiatt – bizonyos összeghatár fölött – megváltoznak az adózási szabályok, a munkáltató által teljesített kötelezettségek mellett a munkavállalónak személyijövedelemadó-bevallást kell beadnia a NAV-hoz.

Mikor fizeti a munkáltató a közterheket?

A munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatásban álló munkavállaló számára legalább a minimálbér 85 százalékának vagy a garantált bérminimum 87 százalékának megfelelő összeget kell kifizetnie munkabérként.

A munkabér felső határát az Efo tv. csak a filmipari statisztánál határozza meg, ahol a napi nettó jövedelem maximális összege legfeljebb a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százaléka lehet.

A munkáltató a közterhet azonban csak a mentesített keretösszegig[2]fizeti, melyet úgy számítunk ki, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak számát megszorozzuk az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér – minimálbér, garantált bérminimum – napi összegének 130 százalékával.

Ha a kifizetett munkabér nem haladja meg ezt az összeget, akkor a munkavállalónak nincs teendője, mert ekkor – ha nincs egyéb adóköteles jövedelme – személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtania.

Mikor fizeti a munkavállaló a közterheket?

Ha a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatásból eredő bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget, akkor saját magának személyijövedelemadó-bevallást is be kell adnia.[3] Fontos, hogy a keretösszeg feletti jövedelemből a munkáltató nem von le és vall be személyijövedelemadó- előleget!

Az szja-bevalláshoz a munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania, és a kifizetéskor átadnia, amely tartalmazza a magánszemély bevételének összegét és jogcímét. Mivel emiatt a munkáltatónak már nem kell az adóévet követő év január 31-ig összesített igazolást kiállítania, a munkavállalónak mindenképpen meg kell őriznie a kifizetéskor kapott iratokat ahhoz, hogy szja-bevallását be tudja nyújtani a NAV-nak.

Példa:

A 2023-as adóév első napján érvényes minimálbér napibérként meghatározott összege 10 670 forint, melynek 130 százaléka 13 871 forint. Ha a munkavállaló 2023-ban összesen 80 napot

dolgozott egyszerűsített foglalkoztatás keretében, akkor a mentesített keretösszeg: 80 x 13 871 Ft,

azaz 1 109 680 forint.

Az egyszerűsített munkaviszonyban álló munkavállalónak 2023-ban összesen 1 560 000 forint nettó munkabért fizettek ki. Ebből a mentesített keretösszeget meghaladó rész:

1 560 000 forint – 1 109 680 forint = 450 320 forint.

Így a munkavállalónak a személyijövedelemadó-bevallásban a mentesített keretösszeget meghaladó részt, azaz 450 320 forintot kell a bevallás 1. sorának d) oszlopába beírnia.

Ha a munkavállaló több munkáltatónál is állt egyszerűsített foglalkoztatásban az adóévben, akkor a mentesített keretösszeg számításánál a különböző foglalkoztatóknál ledolgozott munkanapokat és a kifizetett munkabéreket össze kell adni.

A NAV a beérkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatások alapján adóbevallási tervezetet készít minden munkavállalónak. Az adóbevallási tervezet tartalmazza az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott ’08 jelű bevallás ’08M-12 lapján szereplő, a magánszemély által az adóévben megszerzett, mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet.

A mentesített keretösszeg meghatározásához tehát felhasználható az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet.

2011. ÉVI CVI. TÖRVÉNY A KÖZFOGLALKOZTATÁSRÓL ÉS A KÖZFOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ, VALAMINT EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).

(2) * Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy

b) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

d) * a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen – egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, építészeti örökség védelmével összefüggő, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy

e) a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat

ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyt. *

(2a) * Közfoglalkoztatási jogviszony kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett közhasznú kölcsönzés céljára is létesíthető.

(2b) * Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerőpiaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben, illetve a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződést megkötő hatóság jóváhagyásával, naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú munkaerőpiaci szolgáltatásban, valamint naptári évenként legfeljebb 120 munkaóra időtartamú egészségügyi és szociális szolgáltatásban vesz részt.

(2c) * A hatósági szerződés megszűnése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnik.

(3) * Közfoglalkoztató lehet:

a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

b) költségvetési szerv,

c) * egyházi jogi személy,

d) közhasznú jogállású szervezet,

e) civil szervezet,

f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

g) vízitársulat,

h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,

hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

hd) határjelek és környezetének karbantartására,

he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor,

i) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet,

j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában,

k) * a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató,

l) * start szociális szövetkezet.

(4) Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

a) * a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint

b) * megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:

ba) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti álláskereső, ideértve azt az álláskeresőt is, akinek álláskeresőként való nyilvántartása a közfoglalkoztatási jogviszonya miatt szünetel (a továbbiakban együtt: álláskereső), vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül,

xx) * a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, menedékes, vagy

bc) * olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 128. § (1) bekezdés a), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.

(4a) * Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

a) a tanköteles gyermekének mulasztása miatt *

aa) *

ab) * e szabálysértés elkövetéséért három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, vagy

b) * közvetlen lakókörnyezetének rendezetlen állapota miatt

ba) a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóság az egészségre vagy a közbiztonságra vonatkozó kockázatot állapított meg, vagy

bb) a jegyző – a ba) alpont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségek nem teljesítését állapította meg

végleges határozatban,

c) * a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerint megfelelő

munkahelyet nem fogadja el,

d) * a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el, vagy

e) * a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését megelőző három hónapon belül a közfoglalkoztatáson kívüli egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával – ide nem értve a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást – szűnt meg,

f) * a közfoglalkoztatási jogviszonya a közfoglalkoztató azonnali hatályú felmondásával szűnik meg,

g) * a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerinti képzési lehetőséget nem fogadja el.

(4b) * A (4a) bekezdés b) pontja szerinti, a közfoglalkoztatásból történő kizárás tárgyában hivatalból folytatott közigazgatási hatósági eljáráshoz

a) az egészségügyi, közbiztonsági kockázatot megállapító hatóság, vagy

b) – az a) pont szerinti hatósági megállapítás hiányában – a jegyző

az állami foglalkoztatási feladatot ellátó járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) részére öt napon belül adatot szolgáltat.

(4c) * A (4a) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott kizárási ok fennállásának ellenőrzése érdekében a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő kiközvetítés előtt a járási hivatal adatot közvetlenül vehet át a szabálysértési nyilvántartásból.

(4d) * A kizárás kérdésében a járási hivatal dönt.

(4e) * Ha a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül a járási hivatal a közfoglalkoztatást kizáró okról, a kizárásról szóló döntését közli a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszonyt a jogerős döntés alapján azonnali felmondással megszünteti.

(4f) * A (4b) bekezdés b) pontja szerinti esetben a járási hivatal megkeresésére nincs szükség, ha

a) a közfoglalkoztatást

aa) a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye, vagy

ab) a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet valósítja meg, vagy

b) az önkormányzatnak nincs a (4a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti hatályos önkormányzati

rendelete.

(4g) * A (4f) bekezdés a) pontja szerinti közfoglalkoztató megtagadhatja a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését, ha az álláskeresővel szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.

(4h) * A (4a) bekezdés d) pontja szerinti kizárási ok esetén a járási hivatal a döntése meghozatala előtt ellenőrzi a rendelkezésére álló – különösen az állami adóhatóság által az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint megküldött – adatokat.

(4i) * A járási hivatal a (4a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel fennállását az Flt. 36/A.

§-a szerinti, a munkáltató által kiállított igazolólapból állapítja meg.

(4j) * E törvény alkalmazásában

a) közvetlen lakókörnyezet a lakhatás helyéül szolgáló ingatlan (az azon lévő építmény, kert, udvar), valamint jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó utcafronti közterület,

b) rendezetlen állapotú lakókörnyezet:

ba) az ingatlanon hulladék-felhalmozás vagy egészségre káros anyagok tárolása történik,

bb) az ingatlanon balesetveszélyes építmény található,

bc) az ingatlan elhanyagolt állapota a növényi és állati kártevők, kórokozók elszaporodását elősegíti,

bd) az ingatlanról az állatok közterületre kijutása akadálytalanul történik,

be) az ingatlanhasználó az ingatlannal kapcsolatban a helyi önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségeket nem teljesíti.

2. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) * Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a korábbi támogatási időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés megkötése esetén a közfoglalkoztatási jogviszony Mt. 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama az öt évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet. *

(2a) * A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.

(2b) * A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(2c) * Az Mt. 45. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a (6) bekezdés szerinti munkavégzés lehetőségét.

(3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

(3a) * A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó munkáltatónál legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt kíván létesíteni. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló írásbeli nyilatkozatát a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 2 munkanappal benyújtsa. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt. A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos eltérő nyilatkozatok esetén a járási hivatal ellenőrzi, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt tervezett határozott idejű munkaviszony létrejött-e.

(3b) * A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.

(3c) * A közfoglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az Flt. szerinti munkaviszony – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyt – létesítése céljából történő állásinterjún való részvételhez szükséges időtartamra. A közfoglalkoztatottat az igazolt távollét tartamára az állásidő szabályai szerint illeti meg díjazás. (3d) * Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató a munkaerőigényét május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél is bejelentheti, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található.

(3e) * A polgármester a bejelentést követően haladéktalanul értesíti a járási hivatalt az egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigényről.

(3f) * Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató minden év október 31-éig bejelentheti a tervezett foglalkoztatás helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal részére a következő év május 1-je és október 31-e között általa tervezett egyszerűsített foglalkoztatás helyét, a foglalkoztatni kívánt létszámot munkakörönként és a

foglalkoztatás tervezett ütemezését. A vármegyei kormányhivatal minden év november 30-áig továbbítja a közfoglalkoztatásért felelős miniszter részére az összesített egyszerűsített foglalkoztatási igényeket.

(4) A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy a) * a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és

b) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.

(4a) * A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.

(4b) * A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a (4a) bekezdésben meghatározott szabadság arányos része jár.

(4c) * A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.

(4d) * Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat

a) a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga,

b) a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a

illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban az esetben a (4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4e) * Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része, teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti meg.

(4f) * A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg. *

(5) * A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:

a) az Mt.

aa) rendelkezésre állásra,

ab) ügyeletre, ac) készenlétre, ad) állásidőre,

ae) előlegnyújtásra,

af) megszakítás nélküli munkarendre,

ag) * baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre,

ah) csoportos létszámcsökkentésre,

ai) végkielégítésre,

aj) *

ak) távolléti díj számítására,

al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,

am) munkavállalói biztosítékra,

an) munkakör megosztásra,

ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,

ap) távmunkavégzésre,

aq) bedolgozói munkaviszonyra,

ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,

as) vezető állású munkavállalóra, valamint at) cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,

b) * az Mt. XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,

c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,

e) *

f) az Mt. 59–62. §-a nem alkalmazható,

g) * az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, ha jogerős vagy végleges hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta, vagy az 1. §

(4) bekezdés c) pontja szerinti személy elismerés iránti kérelmét jogerősen elutasították, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság határozata alapján az 1. § (4) bekezdés d) pontjának hatálya alá kerül,

h) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,

i) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,

k) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,

l) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)–h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,

m) az Mt. 117–121. §-a nem alkalmazható,

n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)–(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,

o) * az Mt. bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér),

p) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,

q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,

r) * az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései – a 157. § (1)–(2) bekezdése és a 158–164. § kivételével – nem alkalmazhatók,

s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,

v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá

x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható,

y) * az Mt. 122. § (3) bekezdése, 123. § (2), (5)−(7) bekezdése és 124. § (2)−(5) bekezdése nem alkalmazható.

(6) * Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható.

(7) * A szabadság kiadására az Mt.

a) 122. § (2) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy a szabadság időarányosan, a jogviszony első 3 hónapjában is kiadható,

b) 122. § (4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a szabadság kezdetét megelőző 15 napon belül közölt szabadság a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki,

c) 123. § (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a naptári éven áthúzódó jogviszonyok esetében a közfoglalkoztatott oldalán felmerült ok miatt az esedékesség évében ki nem adott szabadságot, az ok megszűnését követően haladéktalanul ki kell adni.

(8) * A szabadságot munkanapban kell nyilvántartani.

(9) * Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

3. § (1) A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:

a) *

b) * ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint

c) * amennyiben a b) pontban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

(2) *

4. § A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

4/A. § * (1) * Ha a szociális szövetkezet megfelel a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 21/B. § (2) bekezdésében foglalt start szociális szövetkezet feltételeinek, a közfoglalkoztatási támogatásból beszerzett ingó tárgyi eszközöket a start szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(2) Amennyiben a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön- szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön- szerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(3a) * A közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül. (3b) * Az (1)–(3a) bekezdésben említett szerződésekben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, az (1)–(3a) szerinti szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3c) * A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt az (1)–(3a) bekezdés szerinti szerződés lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.

(3d) * A szociális szövetkezet az állammal vagy az önkormányzattal kötött, közfoglalkoztatási célú hasznosítási szerződésben vállalja, hogy az általa ingyenesen használatba vett termőföldet a haszonbérlő kötelezettségeire a 2013. évi CCXII. törvény (Ffvht.) 58. §-ában meghatározott előírások betartásával hasznosítja. Ennek során csak olyan gazdálkodást folytathat, amely nem veszélyezteti a föld termőképességét. A használatba adó hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően a föld használatát másnak nem engedheti át, a föld művelési ágát nem változtathatja meg. A földet csak a szerződésben meghatározott célra hasznosíthatja. Ha a föld a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény hatálya alá tartozik, a szociális szövetkezet köteles e törvény, illetve a természetvédelmi hatóság földhasználatról hozott előírásait teljesíteni, továbbá nem folytathat olyan tevékenységet, amely a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, vagy a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti. Ha a szociális szövetkezet ezeket a földhasználati kötelezettségeit a használatba adó írásban közölt felhívása ellenére megsérti, a hasznosítási szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3e) * Az (1)–(3a) bekezdés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha abban a szociális szövetkezet vállalja, hogy a kijelölt állami képviselő számára a (3b) bekezdés szerinti vélemény kialakításához

szükséges információkat rendelkezésre bocsátja, és biztosítja, hogy a kijelölt állami képviselő a hasznosításra kapott eszközökkel kapcsolatos iratokba, számviteli nyilvántartásokba, könyvekbe betekintsen, a vezető tisztségviselőktől és tagoktól felvilágosítást kérjen. A szerződésben a feleknek az információhoz való hozzáférés módjáról is rendelkezniük kell.

(3f) * A kijelölt állami képviselő haladéktalanul jelzi a használatba adó számára, ha a szociális szövetkezet a hasznosításra kapott eszközöket a szerződésben foglaltaktól eltérő, vagy rendeltetésellenes módon használja, és kezdeményezi a szerződés azonnali hatályú felmondását.

(4) Az ingyenes használat időtartama termőföld esetében a tíz évet nem haladhatja meg. Az ingó tárgyi eszköz két év ingyenes használat után visszakerül a kölcsönadóhoz, kivéve, ha a közfoglalkoztató és a szociális szövetkezet az ingyenes használat időtartamának meghosszabbításában megállapodik. Az állatállomány két év ingyenes használat után a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(5) A közfoglalkoztatás (1) bekezdés szerinti időtartamának megállapításánál az egybeszámítást akkor lehet alkalmazni, ha a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnése és az újabb közfoglalkoztatási jogviszony létesítése közötti időtartam a hat hónapot nem haladja meg.

(6) A szociális szövetkezetet – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén

– a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül kell megalapítani.

(7) *

(8) * Az (1)–(6) bekezdés rendelkezései alkalmazandók abban az esetben, ha a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére egyéb ingatlant ad ingyenesen használatba.

4/B. § * Az 1. § (4) bekezdés c) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 2. § (3a) és (3c) bekezdése, az 1. § (4) bekezdés d) pontja szerinti személy foglalkoztatása esetén a 4/A. § nem alkalmazható.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

5–14. § * , 15–16. § * ,17. § *

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

18. § *

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

19. § * 28§ *

28. § (1)–(3) * (4) *

29. § *

30. § *

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

31–33. § *

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

34. § *

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

35–36. § *

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

37–42. § *

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

43–45. § *

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

46. § *

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

47–48. § *

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

49. § *

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

50. § *

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

51. § *

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

52. § *

Záró rendelkezések

53. § * Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét, valamint a közhasznú kölcsönzés feltételeit rendeletben állapítsa meg.

54. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1–14. §, a 17–18. §, a 21. §, a 29. §, a 31–36. §, a 43–45. §, az 53. §, az 55. §, valamint az 57.

§ 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 20. §, a 22–24. §, a 28. § (4) bekezdése, a 30. §, a 40. §, valamint az 58. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.

55. § * A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 2–18. §-át a közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

56. § * Ez a törvény az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

57. § *

58. § (1) *

(2) a)–c) *

d) *

59. § Nem lép hatályba az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi CV. törvény 24. § (1) bekezdése.

60–61. § *

62. § * E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek hatálybalépése napján a 4/A. § (1)–(3a) bekezdése alapján már fennálló szerződéseket a felek 30 napon belül kötelesek a 4/A. § (3e) bekezdése szerint módosítani. Ha a szociális szövetkezet a szerződés módosítására vonatkozó javaslatot nem fogadja el, vagy a szerződés aláírását megtagadja, a szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye. A felek a felmondás hatályossá válását követő 30 napon belül kötelesek egymással elszámolni.

2011. ÉVI CXCI. TÖRVÉNY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL ÉS EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL

Fontos változás a munkaadók és az MMK személyek számára is, hogy 2024.01.01-től kezdve, egy tavalyi év végi jogszabálymódosítás eredményeként a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igényléséhez már nem lesz szükséges a munkaviszony szüneteltetése.

2024. január 1-én lépett hatályba a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény, amely alapján módosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól

és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény és az MMK személyeknek szóló ellátások megállapításának feltételrendszere. Ennek keretében hatályon kívül került a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság feltételei közül, hogy a kérelmező “keresőtevékenységet nem végez” megkötés.

A törvény indokolása rögzíti, hogy az egyik kifejezett cél a vállalkozások sikeressége érdekében olyan jogi környezet kialakítása, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, az adminisztrációs terhek korlátozottabbak, így a vállalkozások, a munkáltatók az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a termelésre tudják fordítani.

Ugyanakkor jelen esetben, ezen változás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (azaz rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő, vagy annak megállapítása érdekében kérelmet benyújtó) részesülő egészségkárosodott, vagy fogyatékos személyek számára is kifejezetten fontos, különösen ha munkaviszonyban állnak. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény módosításával ugyanis biztosításra került, hogy a keresőtevékenység vizsgálatára ne kerüljön sor a megváltozott munkaképességűek ellátásai megállapításakor, tekintettel arra, hogy az ellátás megállapítását követően az érintettek korlátozás nélkül folytathatnak kereső tevékenységet.

Korábban a munkaviszonyban álló MMK személyek a gyakorlatban sok esetben szüneteltették a keresőtevékenységet az ellátás megállapításának időpontjában, amely döntően fizetés nélküli szabadság kivétele, vagy a munkaviszony átmeneti jellegű megszüntetésével volt megoldható.

Magyarán a törvénymódosítás következtében innentől kezdve nem vizsgálja a rehabilitációs hatóság a keresőtevékenység fennállását, mint jogosultsági feltételt, azaz a folyamatosan munkaviszonyban állók számára is megállapíthatóvá válik a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás, nem szükséges a foglalkoztatási jogviszony (átmeneti) szüneteltetése.

2011. ÉVI CLXXV. TÖRVÉNY AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL, A KÖZHASZNÚ JOGÁLLÁSRÓL, VALAMINT A CIVIL SZERVEZETEK

MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS TÁMOGATÁSÁRÓL 2023.11.28. NAPPAL HATÁLYÁT VESZTETTE

2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL (MT.)

2024. évi főbb változások

Minimálbér és garantált bérminimum: A Munka Törvénykönyve idén változatlanul rögzíti a mindenkori minimumbérek, azaz a kötelezően adható legalacsonyabb bérek törvénybe foglalt juttatását. A minimálbér 2024 évében bruttó 266 800 Ft-ra emelkedett. A garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér 2024 évére vonatkozóan bruttó 326 000 Ft lett.

Szabadság: Korábban a gyermekek után járó pótszabadság kivételének időpontját a munkáltató hatásköre volt meghatározni, 2024 januárjától viszont a gyermek nevelője dönthet róla - azonban erről legkésőbb 15 nappal előre tájékoztatnia kell a munkáltatóját. Jelenleg az a munkavállaló, aki két 16 év alatti gyermeket nevel, mindössze 7 munkanap szabadsággal rendelkezhet önállóan, azonban ez – ha elfogadják a Munka Törvénykönyve módosítást - 11 munkanapra nőhet.

Táppénz: A táppénz 2024 évi szabályai szerint a táppénz napi összege maximum: 17.786 Ft-ra emelkedett; azt, hogy hány százalék táppénz jár egy magyar dolgozónak, továbbra is a táppénz kódok határozzák meg.

Foglalkoztatási igazolások kiállítása: 2024-től a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó igazolások tekintetében lesz változás: a munkavállalók a munkaviszony megszűnésekor mostantól nem hat különböző, hanem egy darab, egységesített dokumentumot kapnak majd meg, elektronikus formában vagy papír alapon. A munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor/megszűnésekor ún. foglalkoztatási igazolást állít ki, amely tartalmazza az összes releváns információt.

Képernyő előtti munkavégzés: Változik a Munka Törvénykönyve 2024 évében a képernyő előtt történő munkavégzés szabályainak tekintetében: megszűnik az a korlát, miszerint a képernyő előtti tényleges munkavégzés összesített ideje nem haladhatja meg a napi 6 órát, illetve a napi munkaidő 75%-át. 2024-től már csak az óránként minimum 10 perces munkaközi szünet betartása a kötelező.

Külföldiek foglalkoztatása: 2024 szeptemberétől új szabály lép életbe a külföldi munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatban, ami lehetővé teszi a külföldiek egyszerűsített foglalkoztatását idénymunka (0,5-1 év hazai tartózkodási idő), beruházás idejére vonatkozó konkrét idejű munka (a projekt lezárulásáig, vagy maximum 3 évig) és általános foglalkoztatás (2-3 év) esetén is.

Üzemorvosi vizsgálat: 2024 szeptember 1-től hatályba lépő Munka Törvénykönyve módosítás, miszerint szeptembertől megszűnik a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat.

Munkavédelmi oktatás: 2024. február 1-től a törvénykönyvben meghatározott munkakörök, álláshelyek, tevékenységi körök esetében egy általános jellegű oktatási tematika alapján is teljesíthetik a munkavédelmi oktatást az új munkavállalók.

Adómentes jutalmazás: A Munka Törvénykönyve 2024 évi változások szerint évi 3 alkalommal jutalmazható a munkavállaló adómentesen, a minimálbér 10%-át meg nem haladó értékben.

Szociális hozzájárulási adó: 2024-től a Munka Törvénykönyve szerint a megváltozott munkaképességű szakmát tanulók esetében szochó-kedvezmény számolható el, az arányosítást mellőzve (a kedvezmény nem a képzőhelyen töltött idő arányában, hanem valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett napra vehető igénybe és teljes összeggel elszámolható)

2012. ÉVI CLXXXV. TÖRVÉNY A HULLADÉKRÓL ÚJ SZABÁLYOZÁS

A gazdálkodó szervezeteknél képződő, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, elkülönítetten gyűjtött hulladék képződésének megelőzésével, valamint e hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 2. és 37. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szerződés létrejötte és tartalma

1. § (1) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó, amelynek tevékenysége során hulladék képződik (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), a koncessziós társasággal az igénybe venni kívánt szolgáltatástól függően szerződéses jogviszonyt létesít.

(2) A koncessziós társaság az általa üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül biztosítja a gazdálkodó szervezet számára a szerződéskötéssel kapcsolatos adataik megadásának, a koncessziós társaság – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 31. § (11)

bekezdése szerinti kompenzáció fizetésére vonatkozó feltételeket is tartalmazó – általános szerződési feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) megismerésének és elfogadásának lehetőségét.

(3) A gazdálkodó szervezet kezdeményezése esetén a koncessziós társaság nem tagadhatja meg a hulladékkal kapcsolatosan a koncessziós társaság által végzett tevékenységre vonatkozó szerződésnek az e rendelet és a koncessziós társaság ÁSZF-je alapján a gazdálkodó szervezettel történő megkötését.

(4) A gazdálkodó szervezet szerződéskötéssel kapcsolatos adatainak – a Ht. 92/A. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti – megadását és a koncessziós társaság ÁSZF-jének elfogadását követően a koncessziós társaság a megadott adatokat feldolgozza. Az adatok feldolgozását követően a koncessziós társaság az általa üzemeltetett informatikai rendszerben az érintett gazdálkodó szervezet részére haladéktalanul megküldi az érintett gazdálkodó szervezet és a koncessziós társaság között létrejövő szerződést, amely a koncessziós társaság ÁSZF-jével együtt meghatározza a gazdálkodó szervezet részére a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás tartalmát.

(5) A szerződés legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a szerződő felek megnevezése a gazdálkodó szervezet székhelyének és cégjegyzékszámának, adószámának feltüntetésével,

b) az ingatlan megjelölése, ahol az átvétel vagy gyűjtés történik,

c) a gyűjtőedény(ek) űrmértékének megjelölése,

d) a szolgáltatás tartalmának leírása,

e) annak megjelölése, hogy a fizetendő díjjal kapcsolatos információk mely nyilvános felületen érhetőek el,

f) a számlázási és fizetési mód, az elszámolási és a számlázási időszakok meghatározása,

g) a szerződés hatálybalépése és időtartama,

h) a szerződés megszüntetésének feltételei, valamint

i) az átvétel, gyűjtés és elszállítás módja.

(6) A szerződés a dokumentumra mutató link gazdálkodó szervezet részére történő hozzáférhetővé válása időpontjában lép hatályba. Az így létrejött szerződés a Ht. 31. § (11) bekezdésének, valamint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 160. § (1) bekezdésének alkalmazásában írásbelinek tekintendő.

(7) A koncessziós társaság és a gazdálkodó szervezet közötti szerződés módosítása a koncessziós társaság által üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül történik a koncessziós társaság ÁSZF- jében foglaltak szerint.

(8) A koncessziós társaság és a gazdálkodó szervezet közötti szerződés megszüntetésére egy adott ingatlan vonatkozásában, az érintett ingatlanon a gazdálkodó szervezet által folytatott hulladéktermelő tevékenység végleges megszüntetése esetén van lehetőség, a koncessziós társaság ÁSZF-jében foglalt részletes szabályok szerint.

(9) A koncessziós társaság és az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet között a Ht. 31. § (6) bekezdése szerint létrejött külön megállapodás alapján a koncessziós társaság az ÁSZF-jében foglaltaktól eltérhet.

2. § Az ÁSZF-ben a koncessziós társaság – különösen a hulladék jellegét, típusát, minőségét és mennyiségét, az alkalmazott gyűjtési módot, edényméretet, valamint a szolgáltatás gyakoriságát figyelembe véve – differenciált tartalmú szolgáltatásokat határozhat meg.

2. A hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező, elkülönítetten gyűjtött hulladékkal kapcsolatos

hulladékgazdálkodási tevékenységek

3. § (1) A gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során hulladék keletkezik,

a) a Ht. 11. §-a szerinti hulladékképződés megelőzésének követelményeit érvényesíti,

b) a hulladék elkülönített gyűjtését, a hulladékgyűjtők mellett, tájékoztatók kihelyezésével is elősegíti,

c) a koncessziós társaság általános szerződési feltételeiben rögzített módon igénybe veszi a hulladék tekintetében a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó átvételi, gyűjtési és elszállítási szolgáltatást, és

d) a (2) bekezdés szerinti díjat elektronikus úton, a koncessziós társaság ÁSZF-jében meghatározott feltételekkel megfizeti.

(2) A gazdálkodó szervezet a koncessziós társaság által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységért a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerinti díjat fizet a Ht. 92/B. § (8) bekezdése alapján. A díj a gazdálkodó szervezet tevékenysége során képződő hulladékhoz – ide nem értve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekből származó hulladékot – kapcsolódóan merül fel.

4. § (1) A hulladékot a gazdálkodó szervezet

a) a hulladék képződésének helye szerinti ingatlan területén vagy

b) a hulladék képződéséhez legközelebb eső gyűjtésre alkalmas területen, közterületen vagy helyiségben, szabványos gyűjtőedényben vagy a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által meghatározott egyéb módon

gyűjti.

(2) A koncessziós társaság ÁSZF-jének eltérő rendelkezése hiányában a gyűjtőedény biztosítása a gazdálkodó szervezet kötelezettsége.

(3) A hulladékot legalább a 6. § (6) bekezdése szerinti hulladékfajták tekintetében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó vegyes hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni, egyéb hulladékfajták tekintetében a vonatkozó ágazati jogszabály eltérő rendelkezésének megfelelően, továbbá az adott hulladékárami rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A koncessziós társaság a hulladék elkülönített gyűjtését úgy alakítja ki, hogy az biztosítsa az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítését.

(5) A gazdálkodó szervezetnél a nem az alaptevékenységével összefüggésben képződő biológiailag lebomló hulladékot – a sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladéktól eltérő 3. kategóriájú állati eredetű melléktermékek kivételével – a koncessziós társaság, illetve a koncesszori alvállalkozó részére kell átadni.

(6) A gazdálkodó szervezet a nála keletkezett sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladékot elkülönítetten gyűjti, és gondoskodik az ilyen hulladék gyűjtését szolgáló gyűjtőedényben való elhelyezéséről.

(7) A gazdálkodó szervezetnél az alaptevékenységével összefüggésben képződő biológiailag lebomló hulladékot – ide nem értve a sütőolaj és -zsír anyagáramba tartozó hulladékot, valamint az állati eredetű melléktermékek körébe be nem sorolható biológiailag lebomló hulladékot – a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EKrendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően besorolva a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendelet szerint átvételre jogosultnak kell átadni.

(8) A legkisebb költség elvére és az elérhető eredményekkel arányos észszerű gazdasági költségviselésre tekintettel az (5) bekezdés szerinti, a koncessziós társaság, illetve a koncesszori alvállalkozó részére átadandó biológiailag lebomló hulladék gyűjtésére irányuló szolgáltatás elérhetőségét a koncessziós társaság az ÁSZF-jében határozza meg.

(9) Veszélyes, radioaktív vagy speciális kezelést igénylő hulladékot hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben elhelyezni nem lehet.

5. § (1) A gazdálkodó szervezet a koncessziós társaság ÁSZF-jében meghatározott módon biztosítja a gyűjtőedény megfelelő jelöléssel történő ellátását.

(2) Az elkülönített gyűjtés céljára szolgáló gyűjtőedénybe kizárólag olyan típusú, fajtájú hulladék helyezhető el, amelynek gyűjtésére a gyűjtőedényen szereplő jelzés vagy felirat – amennyiben van ilyen – vonatkozik, vagy amelyre a gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal a szolgáltatási szerződést megkötötte.

(3) A koncessziós társaság – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – gondoskodik a hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló, 1100 liter űrméret alatti gyűjtőedénynek a gyűjtőedényben elhelyezhető hulladék fajtájára és jellegére vagy típusára utaló, egyértelműen felismerhető és megkülönböztethető színnel, valamint jelzéssel vagy felirattal való ellátásáról. A feliratnak tartósnak, jól láthatónak és olvashatónak kell lennie.

(4) Azoknál a speciális anyagáramoknál, ahol a gyűjtőedény tisztítása, fertőtlenítése a (3) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelést nem teszi maradéktalanul lehetővé, törekedni kell a felirat tartósságának, jól láthatóságának és olvashatóságának biztosítására.

(5) Ha a gazdálkodó szervezet a hulladékot hulladékgyűjtő zsákban gyűjti, a koncessziós társaság gondoskodik a zsák olyan színnel, jelzéssel vagy felirattal való ellátásáról, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a zsák milyen hulladékot tartalmaz.

6. § (1) A gazdálkodó szervezet a hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a hulladék képződésének helye szerinti ingatlanon belül tartja, közterületen a gyűjtőedényt önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint helyezheti el. A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a gazdálkodó szervezet ingatlanán csak abban az esetben végez edényürítést, ha az ÁSZF így rendelkezik.

(2) A gazdálkodó szervezet gondoskodik arról, hogy a hulladék koncessziós társaságnak vagy koncesszori alvállalkozónak történő átadása, továbbá a gazdálkodó szervezet által gyűjtőhelyre történő elszállítása biztonságosan, a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását, valamint a hulladék kiszóródását kizáró módon történjen.

(3) A koncessziós társaság, illetve koncesszori alvállalkozó a honlapján történő közzététel útján a gazdálkodó szervezetet tájékoztatja a hulladék elszállításának rendjéről, időpontjáról, módjáról, feltételeiről.

(4) A hulladék elszállítását zárható konténer vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó, ideiglenes takarású konténer alkalmazásával és az e feltételeket biztosító, az egyes hulladékfajták átvételére alkalmas felépítménnyel rendelkező célgéppel, szállítójárművel kell végezni a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró módon.

(5) A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a hulladékot szükség szerinti gyakorisággal, a vegyes, továbbá más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve szállítja el, elkerülve azok keveredését.

(6) A koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó a gazdálkodó szervezettől legalább a következő hulladékfajtákat házhoz menő gyűjtési rendszerben szállítja el:

a) műanyaghulladék,

b) fémhulladék, valamint

c) papírhulladék.

(7) Ha a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által történő átvételekor, összegyűjtésekor, elszállításakor a hulladék a gyűjtőedényből kiesik vagy kiszóródik, a hulladék felszedéséről és elszállításáról, valamint a terület megtisztításáról az érintett tevékenységet végző koncesszori alvállalkozó, illetve ha a tevékenységet maga végzi, akkor a koncessziós társaság gondoskodik.

3. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet 2023. július 1. napján lép hatályba.

8. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyt, valamint az 1. § (6) bekezdése szerinti szerződést a felek legkorábban 2023. július 1-jei hatállyal hozzák létre.

(2) A koncessziós társaság a – kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának nem minősülő – biológiailag lebomló hulladék esetében az elkülönített gyűjtés feltételeit 2023. december 31-től kezdődően biztosítja.

EGYÉB JOGSZABÁLYOK:

3/2002. (II. 8.) SZCSM-EÜM EGYÜTTES RENDELET A MUNKAHELYEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL

5/1993. (XII. 26.|MÜM RENDELET AZ MVT. EGYES RENDELKEZÉSEIRŐL

fontos: 5. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez

10/2016. (IV. 5.) NGM RENDELET A MUNKAESZKÖZÖK ÉS HASZNÁLATUK BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL

18/1998. (VI. 3.) NM RENDELET A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK ÉS A JÁRVÁNYOK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES JÁRVÁNYÜGYI INTÉZKEDÉSEKRŐL

22/2010. (V.7.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ MESTERSÉGES OPTIKAI SUGÁRZÁS EXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

25/1998. (XII. 27.) EÜM RENDELET AZ ELSŐSORBAN HÁTSÉRÜLÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ KÉZI TEHERMOZGATÁS MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL

25/2000. (IX. 30.) EÜM-SZCSM EGYÜTTES RENDELET A MUNKAHELYEK KÉMIAI BIZTONSÁGÁRÓL

A rendeletet az 5/2020 (II. 6.) ITM rendelet 25. §-a hatályon kívül helyezte 2020. február 7. napjával.

27/1996. (VIII. 28) NM RENDELET A FOGLALKOZÁSI BETEGSÉGEK ÉS FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK BEJELENTÉSÉRŐL ÉS KIVIZSGÁLÁSÁRÓL

7. § Az 1. §

a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

30/1995. (VII.25.) IKM RENDELET A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT KIADÁSÁRÓL

33/1998. (VI. 24.) NM RENDELET A MUNKAKÖRI, SZAKMAI, ILLETVE SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKALMASSÁG ORVOSI VIZSGÁLATÁRÓL ÉS VÉLEMÉNYEZÉSÉRŐL

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:) „g) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a rendvédelmi szervek hivatásos, szerződéses határvadász jogviszonyban álló és igazságügyi alkalmazotti állománya, valamint a hivatásos, a szerződéses határvadász jogviszonyba és igazságügyi alkalmazotti állományba pályázók,” (munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 2. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki: (Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni:) „m) a rendészetért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által irányított rendvédelmi szervnél foglalkoztatott fegyveres biztonsági őr” (munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél.)

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

2024. szeptember 1-jén hatályba lépő előírási szerint a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha

• annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik;

• foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja;

• foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára;

• mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára - jogszabályban meghatározottak szerint - alkalmasnak bizonyult.

A fenti változásokat is tartalmazó, a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény (a 3. §, a 6. § (1) bekezdése, a 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 73. § (3) bekezdése, a

75. § és a 78. § (1) bekezdése), valamint a munkavédelemről szóló törvény rendelkezései szerint jogszabályban meghatározott esetekben (a feladatkörében érintett miniszter, az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni) vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.

A végrehajtási rendelet arról, hogy mely esetekben lesz kötelező a vizsgálat még nem született

meg, így annak megjelenéséig és hatályba lépéséig továbbra is kötelező a munkaköri

alkalmassági vizsgálatok (munkába lépés előtti, időszakos, soron kívüli, munkakör változás előtti, záró) elvégeztetése.

Továbbá azt is fontos kiemelni, hogy - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998 (VI.24) NM rendelet 4 § (1) bekezdése alapján - az új belépő munkavállalókra vonatkozó munkába lépést megelőző orvosi vizsgálat kötelezősége sem változik.

Tehát a munkavállalók munkaköri alkalmassági (üzemorvosi) vizsgálaton való részvételének eltörlése nem kötelező érvényű szabály, csupán csak egy „könnyítési lehetőség” a munkáltatók részére 2024. szeptember 1-től. A végrehajtási rendelet még nem ismert, így az sem tudható, mely munkakörök, feladatkörök lesznek esetlegesen érintettek a 2024. szeptember 1-jei hatályba lépéskor.

Így a cégvezetőknek cégük, vállalkozásuk tevékenységétől függetlenül a munkaköri alkalmassági vizsgálatok megszüntetése előtt mindenképp javasoljuk, hogy mérlegeljék, a „könnyítés” lehetőségével élnek-e (amennyiben a végrehajtási rendelet erre esetlegesen lehetőséget fog adni 2024. szeptember 1-től), mert a munkáltatók objektív felelősségét ez a változás nem törli el és továbbra is az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a munkáltatónak kell biztosítania.

Fontos hangsúlyozni, hogy a munkavédelemről szóló törvény azon előírásai, mely szerint a munkáltatóknak valamennyi munkavállalójukra kiterjedően foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást kötelesek biztosítani nem változik. Így a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény végrehajtására kiadott a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletben, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben előírt, a munkáltatókra háruló foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátása továbbra is törvényi kötelezettség marad.

33/2016. (XI. 29.) EMMI RENDELET A FIZIKAI TÉNYEZŐK (ELEKTROMÁGNESES TEREK) HATÁSÁNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

44/2000. (XII. 27.) EÜM RENDELET A VESZÉLYES ANYAGOKKAL ÉS A VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS EGYES ELJÁRÁSOK, ILLETVE TEVÉKENYSÉGEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL

50/1999. (XI.3.) EÜM RENDELET A KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS MINIMÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEIRŐL

61/1999. (XII. 1.) EÜM RENDELET A BIOLÓGIAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK KITETT MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL

65/1999. (XII. 22.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓK MUNKAHELYEN TÖRTÉNŐ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZ HASZNÁLATÁNAK MINIMÁLIS BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMI KÖVETELMÉNYEIRŐL

66/2005. (XII.22.) EÜM RENDELET A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ ZAJEXPOZÍCIÓRA VONATKOZÓ MINIMÁLIS EGÉSZSÉGI ÉS BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEKRŐL

89/1995. (VII 14.) KORM. RENDELET A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATRÓL

1. § E rendelet hatálya

a) munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatálya alá tartozó munkáltatókra – ide nem értve a honvédség, a rendőrség, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtás szerveit, az Országgyűlési Őrséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat –, és

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben, továbbá végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásával összefüggésben az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalra (a továbbiakban: kormányhivatal) és az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalra (a továbbiakban: járási hivatal)), valamint a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatókra, és

c) a szakmai képzés szervezőjére és

d) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtókra

terjed ki.

5. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást elsősorban a munkavégzés helyén vagy annak közelében kell biztosítani.

(2) Amennyiben egy munkahelyen az ,,A'' és ,,B'' foglalkozás-egészségi osztályba tartozó munkavállalók száma egy műszakban 300 fő feletti, a munkahely szerint illetékes, munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal foglalkozás-egészségügyi szakápolói ellátásnak helyszíni biztosítását — beleértve az elsősegélynyújtás feltételeit is — írhatja elő.

6. § (1) A foglalkozás-egészségi osztályba történő besorolás szempontrendszerét a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal véleményének figyelembevételével készíti el.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenőrzési jogkört a munkavédelmi hatósági hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyakorolja.

320/2014. (XII. 13.) KORM. RENDELET AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV, A MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI HATÓSÁG KIJELÖLÉSÉRŐL, VALAMINT E SZERVEK HATÓSÁGI ÉS MÁS FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

A Magyar Közlöny 16. számában [2024. február 14.] megjelent az egyes foglalkoztatási tárgyú

kormányrendeletek módosításáról szóló 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelet, amely 2024. március 1. napjától módosítja a jogszabályt.

4. § (1) A miniszter munkavédelmi hatósági jogkörében

b) a munkavállalók rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szembeni védelmének

elősegítése érdekében az Mvt. 83/A. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat látja el, és elektronikus nyilvántartást vezet

15§ (7) A miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője Magyarország területén megbízólevél birtokában végezhet ellenőrzést. Az ellenőrzés alapján induló hatósági eljárás lefolytatására az a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság jogosult, amelynek illetékességi területén az ellenőrzés történt.

(8) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági hatáskörében eljáró kormányhivatal ellátja a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 7–10. §-ában, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 3. §-ában, 4. §-ában, 8–20. §- ában, 23. §-ában és 25–27. §-ában meghatározott feladatokat.

(9) A foglalkoztatás-felügyeleti hatáskörében eljáró kormányhivatal ellátja

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény IV/B. Fejezetében, a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló kormányrendeletben és

b) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény II. fejezetében

a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság számára meghatározott feladatokat is.

Document Metadata

Table of Contents

A GINOP-5.3.4-16-2017-00028 – „A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE A KISKERESKEDELMI ÁGAZATBAN” PROJEKT KERETÉBEN ELKÉSZÜLT KIADVÁNYOKBAN TALÁLHATÓ JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK RELEVÁNS MÓDOSÍTÁSAI1

Document Metadata