AHE-15004/8
HB EURO kár- és jogvédelem biztosítás
Terméktájékoztató és biztosítási feltételek
AHE-15004/8
Terméktájékoztató
a HB EURO kár- és jogvédelem-biztosításról
Tisztelt Ügyfelünk!
Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. széles körű szolgálta- tást kíván nyújtani partnerei részére nemcsak itthon, hanem külföldön is. Szeretnénk megismertetni – gép- jármű-biztosítással rendelkező szerződőinknek ajánlott – külföldre szóló kiegészítő biztosítással.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítási formát?
Mindenkinek, aki külföldi nyaralásra, üzleti útra saját gépkocsival utazik, vagy külföldön vállal munkát, ahol magyar rendszámtáblájú, saját gépjárművét használja. (Ilyenek pl. a kamionosok, idénymunkások és külföldre ingázók.)
Ki köthet ilyen szerződést?
A biztosítást az Allianz Hungária Biztosító Zrt. azon partnereinek kínáljuk, akik gépjárművükre társaságunk- kal kötöttek érvényes kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítást vagy casco biztosítást. A szerződéskötéskor ezek tekintendők alapszerződésnek. Ha ügyfelünk mindkét biztosítási formával rendelkezik, akkor a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítás az alapszerződés.
Miért érdemes a biztosítást megkötni?
A HB EURO kár- és jogvédelem-biztosítási szerződés többféle, összetett szolgáltatást és segítséget kíván nyúj- tani azoknak, akik külföldön közlekedési baleset során kárt szenvednek, vagy közlekedési balesetet okoznak, és emiatt ellenük hatósági eljárás indul.
Ha biztosítottunk külföldön baleset részese lesz, társasá- gunk jogi, ügyintézési, érdekképviseleti és anyagi segít- séget nyújt számára.
AHE-15004/8
Nem köztudomású, hogy egy határainkon kívül elszen- vedett gépjárműbaleset – amelyben a magyar fél a károsult –, még ha vétlen is biztosítottunk, milyen hosszadalmas és nehézkes ügyintézéssel jár. A külföldi biztosító kárrendezésének elhúzódása az autósok számára – különösen, ha működésképtelenné válik a jármű – igen nagy anyagi megterhelést jelent. Vitás esetekben esetleg évekig, de sokszor még jogilag tisztá- zott helyzetben is hónapokig elhúzódhat a kárrendezési
folyamat. A vétlen károsult hosszú ideig várhat a kár kifizetésére. Ha pedig vita támad a felelősség kérdésé- ben, költséges és fárasztó pereskedés kezdődhet, ami
szintén súlyos anyagi terhet ró a biztosítottra. Az esetek többségében egy magánember sem anyagilag, sem szakmailag nem képes vállalni az ebből adódó tortúrát (idegen ország, idegen nyelv, más jogi környezet stb.).
Ha Ön netán közlekedési szabálysértést vagy bűncse- lekményt követ el, az is gondot okozhat, hogy idegen országban, más jogrendszer érvénye alatt vonják bün- tető- vagy szabálysértési eljárás alá. A kirendelt ügyvéd és a per költségeit is a vétkes félnek kell kifizetnie, ami tetemes összeg lehet, főleg, ha évekig elhúzódik a per.
Ha Ön társaságunkkal köt HB EURO kár- és jogvédelem- biztosítást, a feltételekben meghatározott módon és mértékben – anyagi, jogi és ügyintézési szolgáltatást nyújtunk, ha külföldön baleset részese lesz, vagy ha Ön ellen büntető- vagy szabálysértési eljárás indul.
A szerződés tartama, a biztosítási időszak
A HB EURO kár- és jogvédelem-biztosítási szerződés határozatlan időtartamra szól. A szerződés biztosítási időszaka és a biztosítási évforduló az alapszerződéshez igazodik, azzal megegyezik.
Hogyan jön létre a szerződés?
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával akkor jön létre a szerződés megkötésére tett ajánlat átvételének időpontjában, ha a biztosító az ajánlatra az átadásától számított 15 napon belül nem nyilatkozott, vagy azt írásban nem utasította vissza.
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A kockázat viselése – megállapodásunktól függően – elkezdődhet
· az első biztosítási díjrészlet megfizetését követő napon, vagy
· azonnal, a biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg (év, hó, nap, óra, perc pontossággal), ha a szerződő az első díjrészlet megfizetésére halasztást kapott, vagy ha a díjnak a számlájáról való lehívására megbízást adott.
Megállapodásunk alapján a kockázatviselés a fentiektől eltérő időpontban is elkezdődhet.
Területi hatály
A HB EURO kár- és jogvédelem-biztosítás az alább fel- sorolt országokba érvényes:
Andorra, Luxemburg,
Ausztria, Nagy-Britannia és Észak-Írország,
Belgium, Németország,
Csehország, Norvégia,
Dánia és a Faroer-szigetek, Olaszország, Vatikán és San Marino, Finnország, Portugália,
Franciaország és Monaco, Spanyolország, Görögország, Svájc és Liechtenstein,
Hollandia, Svédország,
Horvátország, Szlovákia,
Írország, Szlovénia,
Lengyelország, Törökország
A Magyarország területén bekövetkezett káreseményekre nem nyújt fedezetet a biztosítás.
A biztosítási esemény
A biztosított az alábbi események bekövetkezésekor tart- hat igényt szolgáltatásunkra:
· Kártérítési biztosítási eseményről akkor beszélhetünk, ha a biztosított külföldön a gépjárműve használata során kárt szenved.
· Bűncselekmény és szabálysértés mint biztosítási esemény akkor következik be, ha a biztosítottunk gépkocsijával közlekedési bűncselekményt követ el (pl. személyi sérülést okozó közúti balesetet okoz, amely gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősülhet stb.), vagy szabálysértést követ el (a se- bességkorlátozást jelentősen túllépi, a közlekedési szabályokat megsérti, és eközben kisebb balesetet
okoz stb.), és emiatt ellene eljárás indul.
Milyen szolgáltatást nyújtunk?
Ha biztosított külföldön közlekedési baleset részeseként kárt szenved, és
AHE-15004/8
1. rendőrségi vagy bírósági határozattal tudja igazolni, hogy a balesetben teljesen vétlen, és a kárt okozó gép- járműre a baleset időpontjában volt érvényes kötelező felelősségbiztosítás, kártérítésben részesül a magyar jog alapján. Mind a gépjárműkár, mind pedig az esetleges személyi sérüléses kárt rendezzük és kifizetjük, még mielőtt a külföldi károkozó biztosítója megtérítené. Tehát kártérítési szolgáltatást nyújtunk. Szolgáltatásunkat a kárigény elbírálásához szükséges utolsó irat beérke- zésétől számított 30 napon belül teljesítjük.
2. Ha a biztosított nem rendelkezik olyan jogerős ren- dőrségi vagy bírósági határozattal, amely teljes vétlen- ségét bizonyítja, vagy a károkozó érvényes kötelező felelősségbiztosításának megléte nincs tisztázva, a kár megtérítésére (megelőlegezésére) nincs azonnal lehe- tőség. Ebben az esetben a biztosító jogvédelmi szolgál- tatást nyújt, melynek keretében vállalja a szerződő ér- dekeinek védelmét (segítségnyújtási szolgáltatás) és az érdekek érvényesítése alatt felmerülő költségek, kiadások viselését (költségviselési szolgáltatás).
A segítségnyújtási szolgáltatás keretében az alábbiakat vállaljuk:
· Elvégezzük a sérült gépjármű itthoni, ingyenes szemléjét (kárfelvételi jegyzőkönyv, fotók, kárszámítás).
· Személyi sérülés esetén orvos szakértői véleményt készíttetünk.
· Ha nem egyértelmű, tisztázzuk a károkozó kilétét, a felelősségbiztosítóját és a biztosítási fedezet meglétét.
· Lefordíttatjuk és összegyűjtjük a kártérítés igénylésé- hez szükséges összes iratot.
· 90 napon belül háromszor felszólítjuk a kár rendezésé- re a kárért felelőst vagy biztosítóját.
· Ha sikertelen a megkeresés, és biztosított kárigényének további érvényesítését – akár peres eljárásban is – ezután is kívánja, akkor ügyvédet ajánlunk (a biztosí- tott maga is választhat ügyvédet), aki képviseli az ér- dekeit külföldön.
· Segítünk a biztosított és ügyvédje közötti levelezés lefordításában.
A költségviselési szolgáltatás keretén belül a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeg mértékéig meg- térítjük a külföldi ügyvéd költségeit, az illetékek, szak- értők, tolmácsok díját, eljárási költségeket. E költségek megtérítésének felső határa a biztosítási ajánlaton feltün- tetett biztosítási összeg, amely minden egyes biztosítási esemény bekövetkezésekor rendelkezésre áll, egy éven belül akár többször is. A biztosítási szerződés 1 vagy 2 egységre köthető meg, amellyel a költségek megtérítésé- nek felső határa is megduplázható.
Nagyon fontos, hogy minden jogvédelmi szolgáltatást megelőzően vizsgálatot végez a biztosító a per várható sikeres vagy sikertelen kimeneteléről. Ez azt jelenti, hogy az összes körülményt megvizsgálja, van-e esély a per megnyerésére. Ha jogi megítélés szerint nincs reális esély a sikerre, akkor a biztosító nem nyújt jogvédelmi szolgáltatást. (Ez az eljárás hasonló ahhoz, mint amikor ügyvédhez fordulunk, és az ügyvéd az ügy részleteit megismerve attól függően dönt a képviselet elvállalásá- ról, hogy lát-e esélyt a per megnyerésére.) Hangsúlyozni kívánjuk, hogy társaságunk csak azokban az ügyekben fogja elutasítani a szolgáltatást, amelyekben semmilyen esély nincs a sikerre, hiszen a mi érdekünk is, hogy a
kártérítési igényeket ügyfeleink minél nagyobb megelé- gedésére érvényesíteni tudjuk.
A biztosított jogi képviseletének feltételeit a biztosítási feltételek részletesen tartalmazzák.
Ha a biztosított külföldön közlekedési bűncselekményt vagy szabálysértést követ el, és emiatt ellene eljárás indul, költségviselési szolgáltatást nyújtunk, melynek kereté- ben a szerződésben foglalt biztosítási összeg erejéig, ön- részesedés levonása nélkül megtérítjük azokat a költsé- geket, amelyek az eljárás alá vont biztosított védelme érdekében szükségesek.
E szolgáltatás keretén belül társaságunk a biztosított kérelmére (ha nem Ő választja ki) ügyvédet ajánl az adott országban, és ha a biztosítottnak meg kell jelennie a hatóságok előtt, utazását és elszállásolását is megszer- vezzük. Megtérítjük továbbá a bírósági, hatósági eljárás alatt felmerülő alábbi költségeket:
· ügyvédi költség,
· illeték, szakértők, tolmácsok díja,
· eljárási díjak,
· bűnügyi költségek,
· óvadék.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kiszabott büntetés, illetve szabálysértési bírság összegének megtérítése nem képezi részét társaságunk szolgáltatásának.
A biztosítási eseményekre nyújtott szolgáltatások részle- tezése megtalálható a biztosítási feltételekben. Kérjük, gondosan olvassa át!
Milyen lehetőségei vannak a díj fizetésére?
A díjfizetés módja és gyakorisága megegyezik az alap- szerződésével. A biztosítási díj fizethető havonta, ne- gyed- vagy féléves, illetve éves rendszerességgel.
Az első biztosítási díjrészletet a biztosítási ajánlat alá- írásával egyidejűleg kell megfizetni, kivéve ha a szer- ződő halasztást kap, vagy megbízást ad a díjnak a folyószámlájáról való lehívására.
Az első díjrészlet tartalmazhat töredék (30 napnál rövi- debb) időszakra járó díjat is. Ebben az esetben az első díjrészlet a töredék díj és a következő, gyakoriság sze- rinti (havi, fél- vagy negyedéves, illetve éves) díj összege.
Mikor szűnik meg a biztosítás?
AHE-15004/8
Megszűnik a biztosítás, ha az alapszerződés bármely okból megszűnik, illetve ha a biztosított vagy a biztosító a biztosítási évforduló előtt 30 nappal írásban felmondja a szerződést.
Megszűnik a szerződés akkor is, ha a biztosítási díj az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizetik meg.
Mikor módosulhat a biztosítási szerződés?
A biztosítási szerződés tartalma és díja a következő biz- tosítási év kezdetétől módosulhat. A biztosítási feltételek és a díjak módosulását a körülmények olyan változásai indokolhatják, amelyek a biztosító kockázatát lényege- sen befolyásolják. A biztosító a módosulásról írásban köteles értesíteni a szerződőt a biztosítási évforduló előtt 60 nappal. Ha a módosítást a szerződő nem fo- gadja el, élhet felmondási jogával (írásban) a biztosítási év vége előtt 30 nappal.
A biztosított kötelezettségei
A biztosított a káreseményt köteles 3 munkanapon belül írásban bejelenteni, sérült gépjárművét pedig a hazaér- kezéstől számított 3 munkanapon belül kell bemutatnia társaságunknak. A biztosított köteles nyilatkozni, hogy a gépjárműben esett kárra elfogadja-e a biztosító által kal- kulált összeget, vagy azt inkább számlával kívánja iga- zolni.
A biztosított bármely szolgáltatás igénybevételekor köte- les a káresemény összes körülményéről felvilágosítást adni. Minden ezzel kapcsolatos iratot a biztosító rendel- kezésére kell bocsátania (kitöltött európai baleseti beje- lentő, rendőrségi jegyzőkönyv vagy rendőrségi határozat stb.).
Az ügyét képviselő ügyvéd titoktartási kötelezettségét a biztosítóval szemben fel kell oldania.
A biztosított köteles továbbá a költségek felesleges nö- vekedését minden tőle elvárható módon elkerülni.
A további kötelezettségeket a biztosítási feltételek rész- letesen tartalmazzák.
A biztosító mentesülése
A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kötelezettségeinek nem vagy késedelmesen tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenekké válnak.
Kizárások
A biztosítási védelem nem terjed ki az alábbi esetekre:
· háborús események, belső zavargások, sztrájk, tüntetések, nyilvános köztéri eseményeken előforduló erőszakos cselekmények miatti károk;
· a biztosítottak egymás közötti jogvitái, érdekeik védel- me egymással szemben;
· verseny vagy arra való felkészülés;
· sugárzó anyagok, termékek által okozott károk, vala- mint az ezek elhárítására tett intézkedések során okozott károk.
A fentieken kívül nem nyújt szolgáltatást a biztosító
· kártérítési biztosítási eseménynél:
– a szerződésben feltüntetett gépjárműre vonatkozó szerződések megszegéséből eredő igényekre;
– ha a biztosított által a jogvédelmi szolgáltatás keretében érvényesíteni kívánt kártérítési igény összege nem több 20 000 Ft-nál;
– ha a biztosított a kártérítési igényét az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel szemben kívánja érvé- nyesíteni;
– ha a biztosított kárát ismeretlen üzemben tartó okozta, vagy azt ismeretlen gépjárművel okozták.
· bűncselekmény mint biztosítási esemény bekövetkezése esetén:
– ha a biztosított alkohol, kábító hatású anyag vagy kábítószer hatása alatt állt,
– olyan bűncselekmény, szabálysértés (kihágás) ese- tén, amely gépjármű(vek) balesete nélkül valósul meg (pl. a biztosított megszegi a sebes-ségre vo- natkozó előírásokat, vagy áthajt a piros lámpán, de baleset nem történik, a bűncselekmény vagy sza- bálysértés elkövetése ilyenkor ,,önmagában” a köz- lekedési szabályok megszegése).
Biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) kötelezi a biztosítót, hogy adjon tájékoztatást azon esetekről és szervezetekről, amely ese- tekben és szervezetek irányában a biztosítási titoknak minősülő adatok átadása nem minősül a biztosítási titok megsértésének. Ezen kötelezettségünknek teszünk eleget az alábbiakban felsorolt jogszabályi rendelkezések ismertetésével.
A hivatkozott törvény szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelke- zésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik. A titoktartási kötelezettség a bizto- sítási titkot birtokló szervezetek alkalmazottaira is kiter- jed.
AHE-15004/8
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve,erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanács- adóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek,
valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,
r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a 109/A. § (2) bekezdésében szabá- lyozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j),
n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A felsorolás e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatko- zattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) kábítószer-kereskedelemmel,
b) terrorizmussal,
c) illegális fegyverkereskedelemmel, vagy
d) a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.
AHE-15004/8
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az általa foganatosított korlátozó intézke- désekről
a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok,
b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó kor- látozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a minisztert.
A miniszter jogosult az előző bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:
a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,
b) kölcsönös ellenőrzés céljából öt évig megőrizni, és
c) statisztikai adatszolgáltatás céljából – személyazono- sításra alkalmatlan módon – felhasználni.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatké- rő által aláírt titoktartási záradékot.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a közúti közlekedési nyilván- tartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 33. § (2) b/ bekezdése alapján a biztosító köteles a forgalomból kivonásra jogosult hatóságnak bejelenteni a jármű azo- nosító adatait, ha a kárrendezési eljárásban úgy ítéli meg, hogy a jármű üzemeltetése annak műszaki állapota miatt véglegesen megszűntnek tekinthető.
Tájékoztatjuk, hogy kártérítési szolgáltatás esetén a kár- eseményért való felelősség elbírálására a káresemény helyének a joga, míg a kártérítés jogcímeinek és összeg- szerűségének elbírálására a magyar jog szabályai az irányadók. A bűncselekmény vagy szabálysértés megítélé- sére az elkövetés helyének a jogát kell alkalmazni.
Panaszügyintézésről tájékoztatás
Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük forduljon biza- lommal a szerződést kezelő igazgatóságok ügyfélszolgálataihoz, valamint a vezérigazgatóságon működő Központi Ügyfélszolgálati Irodához (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52., Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191), ahol kézséggel állnak rendelkezésére.
Ha panaszára nem kapott kielégítő választ, valamint szolgál- tatásunkkal kapcsolatosan továbbra sem elégedett, panaszát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez vagy a békéltető testületekhez terjesztheti elő, vagy bírói utat vehet igénybe.
Tisztelt Ügyfelünk!
Társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket, amikor a szolgáltatás nyújtásához az adott szerződéses partnerünk speciális szakértelmére van szükség, vagy abban az esetben, amikor a külső cég igénybevételével szolgáltatásunkat azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és alacsonyabb árakon nyújthatjuk.
Ügyfeleink tájékoztatása céljából ezért az ügyfélforgalom számára nyitva álló egységeinkben kifüggesztjük azon szerződéses partnereink felsorolását tartalmazó listát, akik adatokat is megismerhetnek. A társaságunk megbízása alapján eljáró e cégekről és vállalkozásokról információt kérhet telefonos ügyfélszolgálatunknál is, a 06-40-421-421-es telefonszámon.
A részvénytársaság központja: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx- Xxxxxxxxxx xx 00.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
Székhely állama: Magyarország
Felügyeleti szervünk: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1031 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1535 Budapest 114, Pf. 777)
Bízunk benne, hogy rövid ismertetőnk felkeltette érdeklődését, és megtiszteli társaságunkat bizalmával.
AHE-15004/8
Allianz Hungária Biztosító Zrt.
Kártérítési biztosítási esemény: ha külföldön kárt szenvedett. | Bűncselekmény és szabálysértés mint biztosítási esemény: ha külföldön gondatlanság- ból közlekedési bűncselek- ményt vagy közlekedési szabálysértést követ el. | ||||
Ha a balesetben teljesen vétlen, és ezt jogerős határozattal tudja igazolni. | Ha nem áll rendelkezésre határozat az Ön teljes vétlenségéről. | ||||
Ha van esély a kártérí- tési igény érvénye- sítésére | Ha nincs esély a kártérí- tési igény érvénye- sítésére | ||||
Kártérítési szolgáltatás: megtérítjük azt a kárt, ami Xxxxx a magyar jog szabályai szerint járna. | ✓ | – | – | – | |
Jog- védel- mi szol- gál- tatás | Segítségnyújtás: • ingyenes kár- felvétel • ingyenes or- vosi vizsgálat • a károkozó biztosítójának tisztázása • segítség a kár- igény össze- állításában • 90 napon belül három- szori felszólí- tás • ügyvéd aján- lása | ✓ | ✓ | – | – |
Költségviselés: bírósági, ható- sági eljárások- ban felmerülő szükséges költ- ségek viselése pl.: • illeték • ügyvédi munkadíj • tolmács díja • szakértői díj • tanúdíj, stb. biztosítási eseményenként maximum .......... Ft-ig. | ✓ | ✓ | – | ✓ FONTOS: a kiszabott büntetés, bírság összegét nem fedezi a biztosítás! | |
Szerződési feltételek
a HB EURO kár- és jogvédelem-biztosításhoz
Az Allianz Hungária Biztosító Zrt., 1054 Budapest,
Bajcsy-Zsilinszky út 52. (továbbiakban: biztosító) jelen biztosítás keretében a biztosítási díj ellenében megtéríti a harmadik személy által a megjelölt országok területén okozott és a biztosított által gépjármű üzemeltetése so- rán vétlenül elszenvedett károkat az előírt feltételek tel- jesülése esetén, viseli a jogi eljárások költségeit, és a biztosított jogi érdekeinek védelméhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat nyújt a jelen feltételekben meghatáro- zottak szerint.
I. A szerződés alanyai
1. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a biztosítási ajánlatot teszi. A szerződő jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozattételre, és őt terheli a díjfizetési kötelezettség.
2. Biztosítottnak tekintendő a biztosítási kötvényen meg- jelölt gépjármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, valamint vezetője, feltéve, hogy utóbbi a biztosított gépjármű vezetéséhez szüksé- ges érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és a tulaj- donos vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben- tartó a gépjármű vezetését részére átengedte.
II. A szerződés létrejötte
3. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történt átadásától számított
15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő ha- tállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos ha- táridőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
AHE-15004/8
4. A biztosító az ajánlatot 15 napon belül írásban vissza- utasíthatja. Ilyen esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosító az ajánlattételkor esetlegesen befizetett díjat a beérkezésétől számított 15 napon belül az ajánlattevő részére visszautalja.
III. A biztosító kockázatvállalása
A kockázatviselés kezdete, az időbeli hatály
5. A biztosító kockázatviselése a felek megállapodása szerint
a) az azt követő nap 0 órakor kezdődik, amikor a biz- tosítás készpénzben fizetett első éves díjának vagy az alapbiztosítás szerinti első díjrészletének az átvételét a biztosító képviselője (megbízottja) nyugtázta, vagy
b) azonnal, az ajánlat aláírásának időpontjától (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével), ha az ajánlaton rögzí- tették, hogy a biztosító az első díjnak csekken való befizetésére halasztást adott, illetve ha a díjat a biz- tosító megbízás alapján jogosult a szerződő folyó- számlájáról lehívni.
6. A felek ettől eltérően a kockázatviselés kezdetéül egy későbbi időpontot is megjelölhetnek.
7. A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűné- séig tart.
8. A biztosítás azon biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek a biztosítási szerződés hatálya alatt következ- nek be.
Területi hatály
9. A biztosítás csak azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyek az alább megjelölt országok területén következnek be, és a jogi érdekek védelmére is fenti területen belül kerül sor:
Andorra, Luxemburg,
Ausztria, Nagy-Britannia és Észak-Írország,
Belgium, Németország,
Csehország, Norvégia,
Dánia és a Faroer-szigetek, Olaszország, Vatikán és San Marino, Finnország, Portugália,
Franciaország és Monaco, Spanyolország, Görögország, Svájc és Liechtenstein,
Hollandia, Svédország,
Horvátország, Szlovákia,
Írország, Szlovénia,
Lengyelország, Törökország
10. A biztosítás területi hatálya nem terjed ki a Magyar- ország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
Általános kizárások
11. A biztosítási védelem nem terjed ki az alábbi esetekre:
a) a háborús eseményekkel, belső zavargásokkal, sztrájkkal, tüntetésekkel, nyilvános összejöveteleken és köztéri megmozdulásokon előforduló erőszakos cselekményekkel közvetett és közvetlen kapcsolatban bekövetkezett eseményekre;
b) jelen biztosítás biztosítottjai érdekeinek egymással szembeni védelmére;
c) a járművel versenyre való felkészülésre vagy az azon való részvételre, illetve más olyan rendezvényen való részvétel során bekövetkezett biztosítási események- re, ahol a cél a legnagyobb sebesség elérése;
d) sugárzó anyagok vagy termékek hatására, vagy a su- gárzás károsító hatásainak megszüntetése céljából tett intézkedések miatt bekövetkező károkra.
A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló, a biztosítási díj esedékessége
12. A jelen biztosítás az Allianz Hungária Biztosító Zrt.- nél határozatlan tartamra szóló kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási vagy casco biztosítási szerződéshez (a továbbiakban: alapbiztosítás) kiegészítő biztosításként köthető meg.
13. Ha a szerződő a biztosítónál kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítással és casco biztosítással is rendelkezik, alapbiztosításnak a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítás tekintendő.
14. A jelen biztosítás az alapbiztosítással egyidejűleg vagy annak tartama alatt bármikor megköthető.
15. A biztosítási időszak és a biztosítás évfordulója azonos az alapbiztosításéval.
16. A szerződés határozatlan időre szól.
17. Ha a jelen biztosítást az alapbiztosítás hatályba- lépését követően kötötték, az első biztosítási év töredék év, amely a biztosító kockázatviselésének kezdetétől az alapbiztosítás évfordulójáig tart.
18. Az alapbiztosítással egy időben vagy annak hatályba- lépését követően kötött biztosítás díját az alapszerző- désben vállalt díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni (évi, félévi, negyedévi, havi). A jelen biztosítás díjának
AHE-15004/8
fizetésére az alapbiztosításától eltérő díjfizetési gyakori- ság nem választható.
19. A jelen biztosítás díja az alapbiztosításban rögzített és választott díjfizetési gyakoriságnak megfelelően an-
nak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
20. Ha a biztosítást a már érvényben levő alapbiztosítás- hoz utólag kötik meg, az első díjat az ajánlat aláírásával egyidejűleg kell megfizetni, kivéve, ha a biztosító az első díjnak csekken való befizetésére halasztást adott, illetve, ha a díjat a biztosító megbízás alapján jogosult a szer- ződő folyószámlájáról lehívni. Ha a biztosító az első díjnak csekken való befizetésére halasztást adott, a biztosítási díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetének időpontjától számított 30. nappal bezárólag kell a bizto- sító számlájára befizetni.
21. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától az alapszerződés következő díjesedékessé- gének időpontjáig illeti meg a biztosítót, kivéve, ha ez az időtartam 30 napnál rövidebb. Ebben az esetben a kö- vetkező időszakra járó – a díjfizetési gyakoriság szerint megállapított – díjat is meg kell fizetni a fenti 30 napnál rövidebb időszakra vonatkozó díjon felül.
A szerződés módosulásának esetei
22. A felek megállapodnak abban, hogy a szerződés fennállása alatt a jelen szerződés tartalma és a bizto- sítás díja a következő biztosítási év első napjától kez- dődő hatállyal módosulhat.
A biztosítási feltételek és a díjak módosulását a körül- mények olyan változásai indokolhatják, amelyek a biztosító kockázatát lényegesen befolyásolják.
23. A biztosító a fenti módosulás(ok)ról a következő biz- tosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal köteles a biztosítottat írásban értesíteni. A biztosítónak egyide- jűleg figyelmeztetnie kell a biztosítottat (szerződőt) az alábbi 24. pontban foglalt következményre. A figyel- meztetés elmaradása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
24. Ha a biztosított a módosítást nem fogadja el, akkor az arról szóló értesítést követően, – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal meg- előzően – írásban felmondhatja a szerződést (ld. a 26. pontot). Ha a biztosított (szerződő) nem él a felmondási jogával, a szerződés a biztosító által közölt módosítás szerint marad hatályban.
A szerződés megszűnése
25. Az alapszerződés bármely okból történő megszű- nésével egyidejűleg jelen biztosítás is megszűnik.
26. A szerződő a biztosítást – az alapszerződés fenntar- tása mellett – a biztosítási évfordulót legalább 30 nap- pal megelőzően írásban külön is felmondhatja. Ez eset- ben a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik. A biztosítás díja a bizto- sítási év végéig illeti meg a biztosítót.
27. A biztosítási díj esedékességétől számított harminca- dik nap elteltével a biztosítási szerződés az alapbiztosí- tásra irányadó szabályoktól eltérően akkor is megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a bizto- sított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkö- vetelés iránti igényét bírósági úton nem érvényesítette.
IV. Biztosítási események a bekövetkezésük esetén nyújtandó biztosítási szolgáltatások
IV. 1. A kártérítési biztosítási esemény speciális szabályai
A kártérítési biztosítási esemény fogalma
28. Kártérítési biztosítási eseménynek minősül a bizto- sítottnak a biztosítási kötvényen feltüntetett gépjármű üzemeltetése során a harmadik személy által, szerző- désen kívül okozott kár bekövetkezése, feltéve, hogy a kárt a szerződés hatálya alatt okozták (a továbbiakban: kártérítési biztosítási esemény).
29. Több, azonos okból bekövetkezett, időben össze- függő, több károsultat is érintő káresemény egy bizto- sítási eseménynek minősül.
A biztosítottak
30. Biztosítottnak tekintendők a 2. pontban megjelölteken kívül azok is, akik a biztosított halála esetén kártérítési igénnyel léphetnek fel a kárért felelős személlyel szemben.
Kizárások
31. A biztosítási védelem nem áll fenn az általános kizá- rások között felsorolt eseteken kívül az alábbi esetekben:
AHE-15004/8
a) a biztosítási kötvényen feltüntetett gépjárműre vonat- kozó szerződések megszegéséből eredő igényekre;
b) ha a biztosított által a jogvédelmi szolgáltatás kere- tében érvényesíteni kívánt kártérítési igény összege nem haladja meg a 20 000 Ft-ot;
c) ha a biztosított kártérítési igényét akár közvetlenül, akár a biztosító szerződéses partnerén, illetve a kár- esemény helyének országában működő nemzeti irodán keresztül az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-vel szemben kívánja érvényesíteni;
d) a biztosított kárát ismeretlen gépjárművel okozták, vagy ismeretlen üzemben tartó okozta.
A biztosító szolgáltatása kártérítési biztosítási esemény esetén
32. Kártérítési biztosítási esemény esetén a biztosító kártérítési és/vagy jogvédelmi szolgáltatást nyújt.
A biztosító kártérítési szolgáltatása
33. A biztosító az alábbi feltételek együttes fennállása esetén forintban megtéríti a biztosítottat ért azon károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerint a károkozótól kártérítést követelhető:
a) a kárt külföldi forgalmi rendszámú gépjármű üze- meltetése során okozták;
b) a káresemény lefolyását rendőrség, szabálysértési vagy más hatóság okiratban rögzítette;
c) a káreseményért a balesetben részes másik fél (felek) kizárólagos felelőssége jogerős rendőrségi, szabály- sértési vagy bírósági határozatban került megállapí- tásra;
d) a kárt okozó külföldi forgalmi rendszámú gépjárműre a károkozás időpontjában rendelkeztek érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel.
34. A káreseményért való felelősség elbírálására a kár- esemény bekövetkezési helyének joga az irányadó.
35. A kártérítés jogcímeinek és az igény összegszerűsé- gének elbírálására a magyar jog szabályai és a magyar bírói gyakorlat az irányadó.
36. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely a biz- tosítási esemény kapcsán máshonnan megtérül.
37. Ha a biztosított olyan kártérítési igényt kíván a bizto- sító kártérítési szolgáltatása körében érvényesíteni, ame- lyet a káresemény helyének joga elismer, a magyar jog azonban nem, a biztosító a biztosítottat ért kárt nem téríti meg, vállalja azonban a kártérítési igény érvénye- sítését a jogvédelmi szolgáltatás szabályai szerint.
38. Ha a biztosított a 33. c) pont szerinti jogerős határo- zat meghozatala előtt az őt ért kárért való felelősség mértéke vagy a kárigény összegszerűsége kérdésében a kárért felelős személlyel vagy annak felelősségbiztosító-
jával egyezséget köt, a jelen biztosítási szerződés alap- xxx xxxxx nem követelheti – még részben sem – az őt ért kár megtérítését még abban az esetben sem, ha az egyezség megkötését követően a 33. c) pont szerinti határozat a rendelkezésére áll.
39. A biztosító a szolgáltatást a biztosítási esemény és a biztosított kártérítési igényének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésétől számított 30 napon belül tel- jesíti.
A biztosító jogvédelmi szolgáltatása
40. Ha a biztosító kártérítési szolgáltatásának feltételei nem állnak fenn, a biztosító jogvédelmi szolgáltatást nyújt, amely
• segítségnyújtási és
• költségviselési szolgáltatást foglal magában.
A biztosító segítségnyújtási szolgáltatásának szabályai
41. A biztosító segítségnyújtási szolgáltatása körében az alábbiakat teljesíti:
a) Költségtérítés felszámítása nélkül elvégzi a bizto- sított gépjármű biztosítási esemény során keletkezett kárainak magyarországi szemléjét, melynek során kárfelvételi jegyzőkönyvet, fotókat készít, és kárszá- mítást végez.
b) Ha a biztosított a biztosítási esemény során személyi sérülést is szenvedett, költségtérítés felszámítása nélkül elkészítteti az általa megbízott orvos szakér- tővel a kárigény érvényesítéséhez szükséges orvos szakértői véleményt.
c) Az 60. d) és e) pontoknak megfelelő kárbejelentés esetén tisztázza a kárért felelős személy kilétét, illetve – ha van ilyen – annak felelősségbiztosítóját és a biztosítási esemény időpontjában érvényes felelősségbiztosítási fedezet meglétét.
d) A biztosított által az 60. d) és e) pontokban előírt módon összeállított és bizonyítékokkal alátámasztott kártérítési igényt a káresemény tényállásának, a kártérítési igények jogcímeinek és az ezekhez kap- csolódó összegeknek a pontos megjelölésével össze- állítja, a nemzetközi gépjármű-kárrendezésben elfo- gadott szokásoknak megfelelően angol, német vagy francia nyelvre lefordítja és megküldi a kárért felelős személynek vagy felelősségbiztosítójának. A jelen pont szerinti igénybejelentés egy példányát a biz- tosított rendelkezésére bocsátja.
e) Az előző pont szerinti igény továbbításától számított 90 napon belül a biztosító három alkalommal írásban felszólítja a káreseményért helytállásra köte- les károkozót vagy annak felelősségbiztosítóját a tel- jesítésre.
f) A kárért felelős személytől vagy annak felelősségbiz- tosítójától érkező leveleket a biztosítottnak továb- bítja, tájékoztatja őt a leveleknek a kártérítési igény jogalapját és összegszerűségét érintő lényeges tartal- máról különösen
· a kármegosztási javaslatról
· az egyezségi ajánlatról
· a kártérítési igény elbírálásához szükséges további iratok, bizonyítékok benyújtásának szükségességéről.
g) Ha a biztosítónak a kártérítési igény érvényesítésére tett intézkedései 90 napon belül nem vezetnek ered- ményre, erről a tényről tájékoztatja a biztosítottat, továbbá felhívja annak közlésére, hogy kívánja-e kártérítési igényének további érvényesítését. Ha a biztosított kártérítési igényének érvényesítését kéri, a biztosító javaslatot tesz az eljáró ügyvéd személyére.
· A biztosított nem köteles a biztosítónak az eljáró ügyvéd személyére tett javaslatát elfogadni.
· Ha a biztosított az ügyvéd személyére vonatkozó javaslat kézhezvételétől számított 8 napon belül az ajánlott ügyvéd elfogadásáról nem nyilatkozik, illetve nem nevezi meg az általa kiválasztott ügyvédet, a biztosító az általa ajánlott ügyvédet bízza meg a biztosított nevében.
· A biztosított szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét az eljáró bíróság vagy más hatóság székhelye szerinti országban működő ügyvédek közül. A biztosított ebben az esetben köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni, és az ügyvéd részére adott meghatalmazás másolatát a biztosítónak megküldeni.
· A biztosító az általa ajánlott ügyvédet bízza meg akkor is, ha a biztosított a további igényér- vényesítésre vonatkozó igényének közlésétől számított 30 napon belül az általa kiválasztott ügyvéd részére nem ad meghatalmazást.
h) Ha a biztosított kéri, tájékoztatja őt az ügyvédtől érkező leveleknek a kártérítési igény jogalapját és összegét, valamint a folyamatban levő eljárásokat érintő lényeges tartalmáról.
AHE-15004/8
i) A biztosító saját számláján fogadja a kárért felelős személy felelősségbiztosítója által a biztosított részére átutalt kártérítési összegeket, azokat a megérkezésük napján a Magyar Külkereskedelmi Bank Nyrt.-nél érvényes vételi árfolyamon, forintban, a megérkezésüktől számított 8 napon belül a biztosítottnak vagy megbízottjának továbbítja.
A biztosító költségviselési szolgáltatásának szabályai
42. A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg mértékéig megfizeti a biztosítási esemény bejelentésétől felmerülő költségeket, ha azok a biztosított jogi érdekének képviseletéhez szükségesek.
43. A biztosítási összeg biztosítási eseményenként áll rendelkezésre.
44. A biztosító az alábbi költségeket téríti meg:
a) a biztosítottat képviselő ügyvéd költségeit legfeljebb a biztosítási esemény bekövetkezésének helye szerinti országban szokásos és általában elfogadott ügyvédi díjszabás figyelembevételével, a biztosított nevére kiállított számla ellenében, függetlenül a biztosított és az ügyvédje közötti megállapodástól;
b) a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő illetékek összegét, a bíróság vagy hatóság által igénybe vett szakértők, tolmácsok tevékenységéért járó díjat, bírósági, hatósági eljárás előlegét vagy díját, a tanúnak járó költségtérítést;
c) a biztosított utazásának és elszállásolásának költ- ségeit, ha a folyamatban levő bírósági, hatósági eljárásban a biztosított személyes megjelenése kötelező, és ezt a biztosított hatósági okirattal igazolja;
· A biztosított utazását és elszállásolását a biztosító szervezi meg.
· Ha a biztosított nem fogadja el a biztosító által felajánlott közlekedési eszközt és szállást, akkor az utazás és elszállásolás költségei a biztosítottat terhelik.
d) polgári perben az ellenfél költségeit, ha a biztosí- tottat azok megfizetésére kötelezték.
45. Nem téríti meg a biztosító:
a) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kisza- bott bírság összegét, illetve az ilyen magatartás miatt keletkezett többletköltséget;
b) azokat a költségeket, amelyeket a peres eljárásban a pernyertes biztosított részére az ellenérdekű fél köz- vetlenül megfizetett, még mielőtt azokat a biztosító megelőlegezte volna.
A biztosított képviselete
46. A biztosító segítségnyújtási szolgáltatása körében
AHE-15004/8
– mindaddig, amíg ügyvéd bevonására nem kerül sor – a biztosított képviseletét a biztosító látja el. E képviseleti joga körében jogosult a biztosított képviseletét teljes körűen ellátni, a biztosítási esemény kapcsán indult bírósági, hatósági eljárások irataiba betekinteni, és ezen eljárásokról felvilágosítást kérni.
47. Ha a biztosított képviseletében ügyvéd jár el, az ügy- véd közvetlenül a biztosítottal áll jogviszonyban, és a biztosítottal szemben közvetlenül felelős megbízása tel- jesítéséért, akkor is, ha közvetlenül a biztosított bízta meg, és akkor is, ha a biztosított nevében a biztosító bízta meg.
48. A biztosító a biztosított kifejezett kérésére kapcso- latot tart a képviseletet ellátó ügyvéddel, aminek kereté- ben felvilágosítást nyújt az ügyvédtől érkező iratok lényeges tartalmáról, és közreműködik a biztosított ügy- védjének szánt közlések angol, német vagy francia nyel- ven történő továbbításában.
Az igényérvényesítés esélyeinek vizsgálata, eljárás véleményeltérés esetén
49. A biztosító mind a biztosítási esemény bejelentése- kor, mind pedig az igényérvényesítés során bármikor vizsgálhatja az igényérvényesítés feltehető sikerét. A biz- tosító – ha a biztosított kártérítési igényére vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre állnak – a biztosítási ese- mény bejelentésétől, más esetekben pedig a biztosított igényének érvényesítéséhez szükséges iratok, bizonyíté- kok átvételétől számított 10 munkanapon belül írásban köteles nyilatkozni az igényérvényesítés várható sikerére vonatkozóan.
50. A 78. pont szerinti érdekösszeütközés esetén a biz- tosító az igényérvényesítés várható sikerének vizsgálata nélkül vállalja a biztosítási szolgáltatást.
51. Ha a biztosító a tényállás, a bizonyítékok és a jogi helyzet értékelésével arra a következtetésre jut, hogy
a) megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, teljesíti a jelen biztosítási feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatást;
b) nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogában áll megtagadni a biztosítási szolgáltatás teljesítését.
52. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének megtagadá- sakor a biztosító az okot írásban közli a biztosítottal, és tájékoztatja az őt megillető jogokról a biztosítóval kialakult véleményeltérés esetén. Az addig felmerült költségeket a biztosító viseli.
53. Ha a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, a nézetkülönbségek feloldására a tájékoztatás kézhezvé- telétől számított 15 napon belül, az őt képviselő ügyvéd egyidejű megnevezésével egyeztetőbizottság felállítását kérheti. A biztosított a Magyarországon működő ügyvé- dek közül szabadon választhatja meg az egyeztetőbizott- ságban képviseletét ellátó ügyvédet.
54. Az egyeztetőbizottság tagjai: a biztosított által meg- nevezett ügyvéd, a biztosító jogi képviselője, valamint az előző két tag által választott elnök.
55. Az egyeztetőbizottság az érdekegyeztetés iránti kére- lemnek a biztosítóhoz történő beérkezésétől számított
5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni arról, hogy van-e kilátás az igényérvényesítés sikerére.
56. Az egyeztetőbizottság döntéseit szótöbbséggel hozza.
57. Az egyeztetőbizottság döntése mind a biztosítóra, mind a biztosítottra kötelező, a döntés ellen jog- orvoslatnak helye nincs.
58. Az egyeztetőbizottság működéséért az általa elbírált kártérítési igény tőkeösszegének 0,5%-át, de legfeljebb
60 000 Ft-ot számíthat fel, mely összeg a bizottság tagjai között egyenlő arányban oszlik meg.
59. Az egyeztetőbizottság működésének költségeit a biztosító és a biztosított az alábbiak szerint viselik:
a) Ha az egyeztetőbizottság a biztosítótól eltérően dönt az igényérvényesítés várható sikere kérdésében, a bizottság működésével kapcsolatban felmerült költ- ségeket a biztosító viseli.
b) Ha az egyeztetőbizottság megítélése szerint – a biz- tosított kérelmével ellentétben – a biztosító az igény- érvényesítés várható sikere kérdésében helyes döntést hozott, a bizottság működésével kapcsolatban felme- rült költségeket a biztosított és a biztosító egyenlő arányban közösen viseli.
A biztosított kötelezettségei
60. A biztosított köteles:
a) a biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétől, de legfeljebb a tudomására jutásától számított 3 mun- kanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni;
b) a biztosítási esemény alapjául szolgáló káresemény- ben megsérült gépjárművet a Magyarországra való hazaérkezésétől számított 3 munkanapon belül a biztosítónál kárfelvételre bemutatni;
c) a kárfelvétel alkalmával nyilatkozni, hogy a gépjár- műben bekövetkezett kárra a biztosító által kalkulált összeget elfogadja-e az igényérvényesítés alapjául, vagy igényét számlával kívánja bizonyítani;
d) a káreseményért való felelősség elbírálásához szük- séges bizonyítékokat a biztosító rendelkezésére bocsátani, különösen
· a káreseménnyel kapcsolatban birtokában levő rendőrségi iratokat,
· a kárbejelentőt vagy az ellenérdekű fél felelősséget elismerő nyilatkozatát,
· a kárt okozó gépjárműre és annak vezetőjére vonatkozó adatokat,
(IV) a rendelkezésére álló tanúnyilatkozatokat.
e) érvényesíteni kívánt igényeit és azok összegét megjelölni, valamint az ezekre vonatkozó bizonyíté- kait a biztosító rendelkezésére bocsátani; személyi sérüléssel járó közlekedési baleset esetén a biztosító rendelkezésére bocsátani az orvosi iratokat, továbbá lehetővé tenni a biztosító által megbízott orvos szak- értő részére a szakvélemény elkészítéséhez szüksé- ges orvosi vizsgálatot;
f) teljes körűen és a valóságnak megfelelően folyama- tosan tájékoztatni a biztosítót és ügyvédjét a biztosí- tási eseménnyel kapcsolatos minden lényeges tényről és körülményről, azokról is, amelyekről a biz- tosítási esemény bejelentését követően szerzett tudomást;
g) a képviseletét ellátó ügyvédnek korlátozástól mentes képviseleti jogot adni, az ügyvédet a biztosítóval szemben a titoktartás alól felmenteni.
61. A biztosított a kármegelőzés, illetve a kárenyhítés körében köteles a költségek növekedését a tőle elvárható módon és gondossággal elkerülni, illetve enyhíteni, ennek körében különösen az alábbiakra köteles:
a) a felmerülő költségekre vonatkozó számlákat leg- alább 3 munkanappal esedékességük előtt a bizto- sítónak ellenőrzésre átadni;
b) mindent megtenni a harmadik fél általi teljesítés elősegítése érdekében;
c) a biztosító számára lehetővé tenni, hogy az igénye- ket lehetőleg peren kívül rendezze;
d) az igények bírósági érvényesítése vagy bírói döntés megtámadása előtt a biztosító állásfoglalását – kü- lönösen az igényérvényesítés várható sikerére vonatkozóan – bekérni, és az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni.
AHE-15004/8
62. A biztosító mentesül azon kár megtérítése és azon költségek megfizetése alól, amelyekről bizonyítja, hogy azért keletkeztek, mert a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben a biztosított az 61. d) pontban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a biztosító az igény- érvényesítés költségeit a biztosított pernyertessége arányában viseli.
IV.2. A bűncselekmény és szabálysértés (kihágás) mint biztosítási esemény speciális szabályai
A bűncselekmény és szabálysértés (kihágás) mint biztosítási esemény fogalma
63. Bűncselekmény és szabálysértés (kihágás) biztosítási eseménynek tekintendő a biztosítási kötvényen feltünte- tett gépjármű üzemeltetése során a közlekedési bűncse- lekmény vagy közlekedési szabálysértés (kihágás) gon- datlan elkövetése miatti eljárás megindítása, feltéve, hogy mind az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elkö- vetése, mind pedig az eljárás megindulása a szerződés hatálya alatt történt (a továbbiakban: bűncselekmény és szabálysértés mint biztosítási esemény).
Kizárások
64. A biztosítási védelem nem áll fenn az általános kizárások között felsorolt eseteken kívül az alábbi esetekben:
a) Ha a vezető a biztosítási esemény időpontjában büntető vagy szabálysértési (kihágási) jogszabályba ütköző módon alkohol, kábító hatású anyag vagy kábítószer hatása alatt állt. Az alkohol, kábító hatású anyag, valamint a kábítószer fogyasztása jogkö- vetkezményeinek és mértékének megítélésére a bűncselekmény (szabálysértés) elkövetési helyének joga az irányadó.
b) Olyan bűncselekmény, szabálysértés (kihágás) ese- tén, amely gépjármű(vek) balesete nélkül valósul meg, ide nem értve azt az esetet, amikor gépjár- mű(vek) ütközése nélkül más gépjárművek vagy személyek károsodnak. A bűncselekményt vagy szabálysértést (kihágást) megvalósító magatartás megítélésére a bűncselekmény (szabálysértés) elkövetési helyének joga az irányadó.
A biztosító szolgáltatása bűncselekmény és szabálysértés (kihágás) mint biztosítási esemény bekövetkezte esetén
65. Bűncselekmény és szabálysértés (kihágás) mint biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító kizárólag jogvédelmi, annak keretében pedig költség- viselési szolgáltatást nyújt az alábbiak szerint:
AHE-15004/8
66. A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg mértékéig megfizeti a biztosítási esemény bejelentésétől felmerülő költségeket, ha azok a biztosított jogi érdekének képviseletéhez szükségesek.
67. A biztosítási összeg biztosítási eseményenként áll rendelkezésre.
A biztosító költségviselési szolgáltatásának szabályai
68. A biztosító az alábbi költségeket téríti meg:
a) a biztosítottat képviselő ügyvéd költségeit legfeljebb a biztosítási esemény bekövetkezésének helye sze- rinti országban szokásos és általában elfogadott ügyvédi díjszabás figyelembevételével, a biztosított nevére kiállított számla ellenében, függetlenül a biztosított és az ügyvédje közötti megállapodástól;
b) a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő illetékek összegét, a bíróság vagy hatóság által igény- be vett szakértők, tolmácsok tevékenységéért járó díjat, a bírósági, hatósági eljárás előlegét vagy díját, a bűnügyi költséget, a tanúnak járó költségtérítést;
c) a biztosított utazásának és elszállásolásának költ- ségeit, ha a folyamatban levő bírósági, hatósági eljárásban a biztosított személyes megjelenése kötelező, és ezt a biztosított hatósági okirattal igazolja.
· A biztosított utazását és elszállásolását a biztosító szervezi meg.
· Ha a biztosított nem fogadja el a biztosító által fel- ajánlott közlekedési eszközt és szállást, akkor az utazás és elszállásolás költségei a biztosítottat terhelik.
69. Ha a meglátogatott ország jogszabályai azt ismerik, a biztosító megelőlegezi a személyi szabadságában kor- látozott biztosított érdekében szükséges óvadékot vagy más hasonló biztosítékot. Ha az óvadékot vagy más hasonló biztosítékot a biztosított részére fizetik vissza, köteles azt a biztosítónak haladéktalanul megfizetni.
70. Nem téríti meg a biztosító:
a) a büntető- vagy szabálysértési (kihágás miatti) eljárásban kiszabott pénzbüntetést, pénzbírságot és más hasonló vagyoni hátrány összegét;
b) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság összegét, illetve az ilyen magatartás miatt keletkezett többletköltséget.
A biztosított képviselete
71. A biztosított képviseletét az általa kiválasztott ügyvéd látja el. A biztosított csak olyan ügyvédet választhat, aki az eljáró bíróság, illetve hatóság székhelye szerinti or- szágban működik.
72. Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg.
Az ügyvéd közvetlenül a biztosítottal áll jogviszonyban.
A biztosított köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és
székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni, az ügyvéd részére adott meghatalmazás másolatát a biztosítónak megküldeni.
73. Ha a biztosított kéri, a biztosító javaslatot tesz az eljáró ügyvéd személyére.
74. A biztosító a biztosított kifejezett kérésére kapcso- latot tart a képviseletet ellátó ügyvéddel, aminek kereté- ben felvilágosítást nyújt az ügyvédtől érkező iratok lényeges tartalmáról, és közreműködik a biztosított ügyvédjének szánt közlések angol, német vagy francia nyelven történő továbbításában.
A biztosított kötelezettségei
75. A biztosított az alábbiakra köteles:
a) a biztosítási eseményt a Magyarországra való haza- érkezésétől, de legfeljebb a tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül a biztosítónak írás- ban bejelenteni;
b) teljes körűen és a valóságnak megfelelően felvilágo- sítani a biztosítót a mindenkori tényállásról és kívánságára valamennyi, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos bizonyítékot átadni, a képviseletét ellátó ügyvédet pedig a biztosítóval szemben a titoktartás alól felmenteni;
c) a képviseletét ellátó ügyvédnek korlátozástól mentes képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a való- ságnak megfelelően a mindenkori tényállásról tájé- koztatni, és kívánságára minden, a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos bizonyítékot a rendelkezésére bocsátani.
76. A biztosított a kármegelőzés, illetve a kárenyhítés kö- rében köteles a költségek növekedését a tőle elvárható módon és gondossággal elkerülni, illetve enyhíteni. Ennek körében különösen a felmerülő költségekre vonat- kozó számlákat köteles az esedékességük előtt legalább 3 munkanappal a biztosítónak ellenőrzésre átadni.
77. A biztosító mentesül azon többletköltségek meg- fizetése alól, amelyekről bizonyítja, hogy azért kelet-
keztek, mert a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kö- telezettségének nem tett eleget.
V. Egyéb rendelkezések
AHE-15004/8
Eljárás érdek-összeütközés esetén
78. Ha a biztosító a jelen feltételek szerinti biztosítási esemény kapcsán más jogviszony alapján a biztosítottal
ellenérdekű félnek is nyújt biztosítási védelmet, köteles a biztosítottat erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni.
79. A fenti esetben:
a) az érdek-összeütközés tényéről való tudomásszerzés időpontjától a biztosított szabadon választhat jogi képviselőt;
b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos tájékoztatási, felvilágosításadási kötelezettség kizárólag megbízott ügyvédjével szemben terheli, a biztosító irányában nem;
c) kártérítési biztosítási esemény esetén az igény- érvényesítés várható sikerének vizsgálata elmarad.
A perköltség-követelés engedményezése
80. A biztosított köteles a harmadik személyekkel szemben fennálló olyan perköltségigényeit, amelyeket a biztosító jogvédelmi szolgáltatása alapján részére meg- előlegezett, igényei esedékessé válásakor a biztosítóra engedményezni.
A nyilatkozatok formája
81. A szerződő, a biztosított és a biztosító egymásnak intézett nyilatkozataikat, bejelentéseiket írásban köte- lesek megtenni.
A biztosító titoktartási kötelezettsége
82. A biztosítót jogvédelmi szolgáltatása körében a biztosítási eseménnyel és az azt követő eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.
Elévülés
83. A jelen biztosítási szerződésből származó igények
a) kártérítési biztosítási esemény kapcsán nyújtott kártérítési szolgáltatás körében a szolgáltatás ese- dékessé válásától,
b) kártérítési biztosítási esemény kapcsán nyújtott jogvédelmi szolgáltatás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztétől,
c) bűncselekmény és szabálysértés mint biztosítási esemény bekövetkezése esetén pedig a biztosítottnak az ellene indított büntető- vagy szabálysértési eljá- rásról való tudomásszerzésétől számított 1 év alatt évülnek el.
A biztosító törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettsége
84. A biztosító az 1995. évi XCVI. törvény 67. §. (2) bekez- désének f) pontjában foglalt tájékoztatási kötelezettsé- gének eleget téve kijelenti, hogy a jogvédelmi szolgál- tatás körében eljáró, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet a biztosító által művelt más ágazat részére vagy más, bármely biztosítási ágazatot művelő biztosító részére nem folytatnak.
A személyes adatok kezeléséről
85. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meg- határozott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a fel- hatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vo- natkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti.
Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
AHE-15004/8
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai
Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékeny- séget végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azo- nos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és ked- vezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak az általános szerződési feltételek- ben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javalat/adatközlő tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbí- tási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében.
A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcso- lata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat – az ügy- fél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerződés keze- lése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- léséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbí- tését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
· kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adat- védelmi felelőséhez kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
Egyéb rendelkezések
86. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv szabályai az irányadók.
AHE-15004/8
Allianz Hungária Biztosító Zrt.