Esély II.

Esély II.

kockázati életbiztosítás feltételei

1. Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között a jelen feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I.

Általános rendelkezések

A biztosítási szolgáltatás

2. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a feltételekben meghatározott biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek.

A biztosítási esemény

3. Biztosítási esemény a biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bekövetkezett halála.

Nem biztosítási esemény, ha a biztosított halála

a.) harci eseményekben, háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvétel miatt,

b.) felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel miatt (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor)

következett be.

A biztosítási tartam, a biztosítási évforduló

4. A biztosítási tartam kezdete az ajánlat aláírását és a biztosító vagy képviselője részére történt átadását – az ajánlattételt – követő hó első napjának 0 órája, ha a felek másként nem állapodnak meg.

A biztosítási tartam kezdetétől annak lejáratáig terjedő idő legalább egy, de legfeljebb negyven, egész számú év lehet és a biztosítási tartam végének meg kell előznie a biztosított 71. születésnapját. A kívánt biztosítási tartamot e határokon belül a szerződő határozza meg.

A biztosítási időszak egy év. A biztosítás évfordulója a biztosítási tartamon belül minden évben annak a hónapnak az első napja, amely hónapban a biztosítási tartam eredetileg megkezdődött.

I. számú függelék

A biztosítási összeg

5. A biztosítási összeg az a pénzösszeg, amelynek megfizetését a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezte esetén vállalja.

A biztosítás kezdeti összegét az ajánlattételkor a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a biztosítási tartam alatt a 16/d. pontban, valamint a III. fejezetben foglaltak szerint változhat.

A szerződő fél

6. A szerződő az, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás díját fizeti.

A szerződést jogi személy is megkötheti.

A szerződő és a biztosított azonos is lehet, ha a szerződő természetes személy.

A biztosított – a szerződő fél írásbeli hozzájárulásával

– a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződés létrejötte után bármikor a szerződő helyébe léphet. Ha nem a biztosított, hanem más lép a szerződő fél helyébe, ahhoz a szerződő és a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.

A biztosított, mielőtt a szerződés felmondás vagy a díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a biztosítóval közölt írásbeli nyilatkozatával a szerződő hozzájárulása nélkül a szerződő helyébe léphet.

A biztosított

7. Biztosított az a szerződés létrejöttekor legalább 18, de legfeljebb 65 éves korú természetes személy, akinek személyére a biztosítási szerződés létrejött.

A biztosító a szerződéskötéskor a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosítási tartam kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

A kedvezményezett

8. Kedvezményezett a szerződő által megjelölt személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a 2. pontban foglalt szolgáltatás igénybevételére jogosult.

A kedvezményezett jogi személy is lehet. Több kedvezményezett megjelölése esetén a

kedvezményezés arányait is meg kell határozni. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.

A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a biztosítási esemény bekövetkezte előtt más kedvezményezettet nevezhet meg.

A kedvezményezett kijelöléséhez, illetőleg a kedvezményezés megváltoztatásához – ha nem a biztosított a szerződő fél – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal (illetve a jogi személy kedvezményezett megszűnik). Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések aránya az irányadó.

A közlési kötelezettség

13.A biztosítottnak a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulása egyben annak a kötelezettségnek a vállalását is jelenti, hogy

- a valóságnak megfelelően tájékoztatja a biztosítót a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt illetően, melyre a biztosító kérdést tett fel, és melyet ismert vagy ismernie kellett,

- a kockázatelbíráláshoz szükséges orvosi vizsgálatoknak aláveti magát,

- a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé teszi.

00.Xx életbiztosítás elvállalása szempontjából lényeges kérdésnek minősül különösen a biztosított

- születésének pontos időpontja,

II.

Ha a szerződő nem jelölt kedvezményezettet, vagy a kedvezményezés a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban, akkor kedvezményezett a biztosított örököse.

- egészségi állapotának jellemzői, korábbi betegségei,

- apjának, anyjának, vér szerinti testvéreinek ismert betegségi hajlamai; korábbi elhalálozásuk esetén az elért életkoruk és a haláluk oka,

A szerződés létrejötte és hatálybalépése

A szerződés létrejötte

9. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ha a kötvény tartalma a fél ajánlatától eltér, és az eltérést a fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre – ideértve különösen azt az esetet is, amikor a biztosító a kockázat elbírálása alapján az ajánlatban rögzített díjhoz képest emelt díjat határoz meg – csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

10.A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

11.A szerződő ajánlatának elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

12.A szerződés megkötéséhez és módosításához – ha a szerződést nem ő köti meg – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

- egészségkárosító szokásai.

15.A biztosító a 14. pontban felsoroltakon kívül más, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges kérdésben is kérhet tájékoztatást a szerződőtől és a biztosítottól.

16. a.) A biztosított, illetve a szerződő fél a biztosítónak a

14. és a 15. pont szerinti, írásban vagy szóban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával eleget tesz a közlési kötelezettségének.

b.) Ha a biztosítónak a 14. és 15. pont szerinti kérdéseire adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

c.) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

d.) Ha az életkor helytelen bevallása következtében a díjat a valóságos belépési életkor után járónál alacsonyabb összegben állapították meg, akkor a biztosító a biztosítási összeget a ténylegesen fizetett, illetve a valóságos belépési kornak megfelelő díj arányában leszállítja, ha viszont a díj a helytelen korbevallás folytán magasabb összegben nyert megállapítást, a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.

e.) Ha a biztosított életkorát nem a valóságnak megfelelően - 18. életévét elérőnek vagy 65. életévét meg nem haladónak - vallották be, a közlési kötelezettség megsértésének a 16.b) és c) pontban foglalt következményeit kell alkalmazni, ha pedig a közlési kötelezettség megsértésének a következményei nem alkalmazhatók, a 16/d. pont az irányadó.

úgy folytatódik, mintha az addig esedékes díjakat az esedékesség napján fizették volna meg.

A biztosítási díjtartalék

20.A biztosító a befizetett díjakat a biztosítási díj számításakor meghatározott költségei levonása után a

2. pontban megjelölt biztosítási szolgáltatás fedezetére fordítja.

A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

17.A biztosítás az azt követő napon 0 órakor lép hatályba, amikor

- a szerződő fél az első biztosítási díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy

- amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy

- a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

IlI.

A biztosító a befizetett díjnak azt a részét, amely a tárgyév utáni évek kockázatának fedezetéül szolgál, biztosítási díjtartalékként kezeli.

A biztosítási díjtartalék szolgál a befektetések többlethozamából történő részesedésnek (III. fejezet) a számítási alapjául.

A díjtartalék nagysága függ a biztosítás tartamától, a biztosítási tartamból eltelt évek számától, a biztosított nemétől, belépési korától és a biztosítási összeg nagyságától.

Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára vagy pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A biztosító kockázatviselése – tekintettel a 33. pontban foglaltakra is – a szerződés hatálybalépésével kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

A biztosítási díjfizetés tartama, a díj esedékessége

18.A biztosítás díja a teljes biztosítási tartam alatt, ezen belül legfeljebb a biztosított halála hónapjának utolsó napjáig vagy a szerződés korábbi megszűntéig fizetendő.

A szerződő a szerződéskötéskor évi, félévi, negyedévi vagy havi díjfizetési gyakoriságot választhat.

A biztosítás első díját az ajánlattételkor kell megfizetni, minden későbbi díj pedig annak – a felek megállapodása szerinti (évi, félévi, negyedévi vagy havi) díjfizetési gyakoriságnak megfelelő – időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A biztosítási díj nemfizetésének következményei

19.Ha a szerződő a biztosítási díjat az esedékesség napjától számított 30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor a biztosítás a díj esedékessége utáni 31. naptól – a 25. pontban foglaltak szerint megszűnt biztosításnak tekintendő. Ha a szerződő a díjfizetési késedelem miatt megszűntnek minősülő biztosítás összes elmaradt díját a mindenkori törvényes kamatokkal együtt az első elmaradt díj esedékességétől számított 60 napon belül megfizeti, a biztosítás a díjfizetési elmaradás pótlásának napjától

Az értéknövelés

21.A biztosító a 20. pont szerinti tartalékot – a lehető legjobb és legbiztonságosabb hozam elérésére törekedve – befekteti.

A biztosító a tartalék hozamára évi 3,5%-os mérték elérését a biztosítás teljes tartamára garantálja. Ezt a feltétlenül elérendő hozamot a biztosító a díj számításakor veszi figyelembe.

Ha a biztosítási díjtartalék befektetésének a megelőző évi hozama a 3,5%-ot meghaladja, akkor a biztosító a 3,5%-ot meghaladó hozamnak (a többlethozamnak) legalább a 85%-át a biztosítási összeg 22., 23. vagy

24. pont szerinti emelésére fordítja.

22.A biztosítási évforduló napjától a biztosítási összeg és a biztosítási díj azonos arányban emelkedik. A díj- és összegemelés mértékének számítási alapja a biztosítási díjtartalékon elért befektetési többlethozam. A díj- és összegemelés mértékéről a biztosító a tárgyévi biztosítási évforduló előtt legalább 90 nappal értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a biztosítási évforduló után esedékes első díjfizetés alkalmával az emelt díjat fizeti meg, akkor a biztosítási évfordulótól kezdődően a biztosítás megemelt biztosítási összeggel és díjjal folytatódik.

23.A szerződő a biztosító 22. pont szerinti értesítésének a kézhezvétele után, a biztosítási évforduló előtti 60. napig írásban értesítheti a biztosítót, hogy a díjemelést elutasítja. Elutasítás esetén a biztosítás változatlan biztosítási összeggel és díjjal marad érvényben mindaddig, ameddig a biztosító kezdeményezése alapján a biztosítási összeg és a díj egyidejű emelése legközelebb lehetővé nem válik.

Ha a szerződő a biztosítási évforduló előtti 60. napig

nem tesz elutasító nyilatkozatot, de a biztosítási évforduló utáni emelt díjat az esedékességét követő

30. nappal bezárólag nem fizeti meg, akkor ezt a díj esedékességének napját követő 31. naptól úgy kell tekinteni, hogy a díjemelést a szerződő elutasította.

24.Ha a szerződő a díjemelést a biztosítási tartam alatt két alkalommal elutasítja, akkor a biztosítás díja a második elutasításnak megfelelő biztosítási évforduló után, a biztosítási tartam hátralevő részében már nem emelkedhet. A biztosító a biztosítási összeget a második elutasítást követően minden biztosítási évfordulón akkora mértékben emeli meg, amekkora összegemelésre a 21. pontban leírt befektetési többlethozam fedezetet nyújt.

IV.

A szerződés megszőnésének esetei

25.A biztosító kockázatviselése a biztosítási tartam utolsó napján, vagy a szerződés korábbi megszűnésének a napján, 24 órakor ér véget.

26.A szerződő a szerződést bármelyik hónap végére írásban felmondhatja. A felmondási idő 30 nap.

27.A biztosított – ha nem azonos a szerződővel – a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja.

28.A biztosított – kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett

– halála hónapjának utolsó napján a szerződés meg- szűnik.

29.A biztosításnak maradékjogai nincsenek, azaz a szerződés visszavásárlási értékkel nem rendelkezik, díjnemfizetés miatti díjmentesítésére nincs lehetőség.

A haláleseti biztosítási összeg kifizetése

30. A biztosító a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosított halála időpontjában érvényes biztosítási összeget fizeti ki.

Mentesülés a biztosítási összeg kifizetése alól

31. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be. Ez esetben a biztosítás – a biztosított halála hónapjának utolsó napjával – kifizetés nélkül megszűnik.

32. a.) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a 20. pont szerinti díjtartalékot köteles visszatéríteni, ha a biztosított

- szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

- a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság

következtében halt meg.

b.) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg akkor is, ha a biztosított halála a 3. pontban foglaltak szerint nem minősül biztosítási eseménynek.

A díjvisszatérítés és a várakozási idő

33. Orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerződés esetén, ha a biztosított halála a szerződés létrejöttét követő 6 hónapon belül (várakozási idő) következett be, a biztosító a biztosítási összeg helyett az addig befizetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosított baleset (a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás) folytán halt meg, és a – 3. pontban foglaltakra tekintettel – a biztosítási esemény bekövetkezése is megállapítható.

Az orvosi vizsgálathoz kötött szerződésre a 6 havi várakozási idő nem vonatkozik, létrejöttére és hatálybalépésére az általános rendelkezések az irányadók.

A túlfizetés visszatérítése

34. Ha a szerződés megszűnik, a biztosító visszafizeti a szerződőnek azt a biztosítási díjat, amelyet a szerződő a szerződés megszűnése utáni időszak kockázatviselésére, előre megfizetett.

V.

A szerződő felek kötelezettségei a biztosított halálának bekövetkezte után

35. A biztosított halálát a bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító megtagadhatja a haláleseti biztosítási összeg kifizetését.

36. A biztosított halálának igazolásához szükséges:

- a halotti anyakönyvi kivonat,

- a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

- ha a biztosított halálával kapcsolatban hatósági vizsgálatot is folytattak, akkor a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat, illetve a jogerős bírósági határozat.

Ha ezek az okmányok a biztosítási eseményt nem igazolják, a biztosító más okiratok bemutatását is kérheti.

37. A haláleseti biztosítási összeg kifizetéséhez

szükséges:

- a biztosítási kötvény,

- ha a kedvezményezett az örökös, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány.

38. A biztosító a haláleseti biztosítási összeget a 36. és

37. pontban felsorolt okmányok kézhezvételétől számított 30 napon belül fizeti ki a kedvezményezettnek.

VI.

Egyéb rendelkezések

39. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt bekövetkezett címváltozását a biztosítónak 15 napon belül bejelenteni. A címváltozás bejelentésének elmulasztása esetén a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.

40. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének jut a tudomására. A biztosító üzletkötője kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult, így szerződéskötésre, valamint arra, hogy a szerződő (a biztosított) a jognyilatkozatait érvényesen hozzá intézze, nem jogosult.

41. A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta.

42. A biztosítási díj azon a napon tekintendő megfizetett- nek, amikor az a biztosító pénztárába vagy számlájára megérkezett. Ha a díjat a biztosító képviselőjének (üzletkötőjének) fizették, a 17. pont szabályai megfele- lően irányadók.

43. A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 99. §-a értelmében a

biztosító és biztosítási ügynöke jogosult kezelni a biztosított (szerződő), a kedvezményezett és a károsult (ügyfél) adatait, valamint a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggő, a törvényben rögzített adatokat. Különleges személyes adatok kezeléséhez, illetőleg a személyes adatok külföldi adatkezelőhöz történő továbbításához az ügyfél írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely az adatokat nyilvántartja. A biztosító az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettség alól az érintett ügyféltől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve írásban felmentést kapott. Az ügyfél a saját személyes, nyilvántartott adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

A biztosítási szerződés megkötésekor az ajánlaton a következő adatok kitöltése nem kötelező: családi állapot, iskolai végzettség, telefonszám. Az ajánlat többi adatának megadása kötelező, ez a szerződéskötéshez nélkülözhetetlen. A szerződő és a biztosított adóazonosító jelét akkor kell a biztosító részére megadni, ha az életbiztosítási szerződés személyi jövedelemadó kedvezmény igénybevételére jogosít.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatban megadott adatokat a biztosító a biztosítási kockázat elbírálása, a biztosítási szerződés nyilvántartása céljából kezeli. A biztosító az adatokat a biztosítási szerződés tartama alatt, és a szerződés megszűnését követően az elévülési idő lejártáig kezeli.

Az ajánlat, figyelembe véve az életbiztosítás speciális jellegét is, tartalmazza azokat a személyeket – az adattovábbítás céljának megjelölésével –, akiknek a biztosító az adatokat továbbít(hat)ja.

44.A jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességüktől számított 5 év elteltével elévülnek.