Mezőgazdasági vállalkozások

Mezőgazdasági vállalkozások

vagyonbiztosítási feltételei (MVVF)

Hatályos: 2016. november 2.

Nysz.: 18798

Tartalomjegyzék

Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (MVVF) 3

I. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Tűz- és elemi károk biztosítására vonatkozó különös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. Betöréses lopás, rablás és rongálás biztosításra vonatkozó különös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. Üvegtörés biztosításra vonatkozó különös rendelkezések

V. Irodai elektronikus berendezések biztosítására vonatkozó különös rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Külön feltételek és záradékok a mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. Xxxxx xxxxxxxxxx . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Záradékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kiegészítő biztosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Pajzs kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02014) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBKNT/02014) . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra voantkozó biztosítás különös feltételei

(KBROK/02014) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBHAT/02014) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Csonttörésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBCST/02014) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Géptörés biztosítás feltételgyűjtemény . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. A biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Biztosított vagyontárgyak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

III. A kockázatviselési hely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. A biztosítási összeg megállapítása . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. A biztosítási szolgáltatás és időszak . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. A biztosított kármegelőzési és változásbjelentési kötelezettsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. A biztosítási szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. Szakértői eljárás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. A Polgári törvénykönyvtől eltérő szabályok. . . . . . . . . . . .

XI. Vegyes rendelkezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XII. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Záradékok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mezőgazdasági vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (MVFF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁSZF) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mezőgazdasági és állattartói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei . . . . . . . . . . . .

Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei . . . . . .

Mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek felhasználása felelősségbiztosításának különös

feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Környezeti elemekben okozott károk felelősségbiztosításának különös feltételei . . . . . . . . . . . .

Xxxxx xxxxxxxxxx . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Erdőbiztosítás különös feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

I. Általános rendelkezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

II. Biztosított vagyontárgyak, adatközlés. . . . . . . . . . . . . . . .

III. A biztosítási összeg. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IV. A biztosítási díj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

V. Biztosítási események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VI. A biztosító szolgáltatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VII. Fogalom-meghatározások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

VIII. Kizárások, korlázorások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

IX. Mentesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

X. A biztosított kötelezettségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

XI. Jelen feltételnek a Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei (MVVF)

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételek – Agrárőr mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosí- tási feltételei (a továbbiakban Agrárőr biztosítás vagy MVVF, vagy Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítása) – alapján kö- tött biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételekben részletezett módon és mértékben – biztosítási szol- gáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződésben fel- sorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén.

A biztosítási szerződés részét képezik az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben, az Általános Vagyonbiztosíási Feltételekben, továbbá a különös szerződési feltételekben írt rendelkezések, valamint a szerződő/ biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, a Polgári Törvénykönyv, valamint a hatályos magyar jogszabályok rendel- kezései irányadók. Amennyiben a jelen feltételek és a szerződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vo- natkozó általános rendelkezések, illetve az Általános Vagyonbiz- tosítási Feltételek eltérnek egymástól, a jelen feltételek rendelke- zései alkalmazandók.

I. Általános rendelkezések

A mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási szerződésének szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont).

Jelen biztosítási feltételek alapján biztosított valamely szabályszerűen létrejött, ténylegesen működő, aktív gaz- dasági tevékenységet folytató vállalkozás lehet. Vállalko- zásnak minősül az olyan gazdálkodó vagy gazdálkodó szervezet, amely a saját nevében és kockázatára nyere- ség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továb- biakban: vállalkozási tevékenység) végez és az ezen mű- ködéshez esetlegesen szükséges tevékenységi/működé- si engedélyekkel rendelkezik, ide értve a mezőgazdasági őstermelőket is.

Biztosított lehet továbbá valamely magyar költségvetési szerv, vagy állami, önkormányzati fenntartású szervezet. (A későbbi hivatkozásokban a Vállalkozás kifejezés alatt ezen biztosított szervek is értendők.)

Nem lehet biztosított, így a biztosító nem vállal fede- zetet (nem köt biztosítási szerződést, és az erre vonat- kozó ajánlatot elutasítja) abban az esetben, amennyiben a biztosítani kívánt vállalkozás a biztosítási ajánlat meg- tételekor tevékenységét szünetelteti, csőd, felszámolás, végelszámolás alatt áll, fiktív vagy megszűnt vállalkozás.

Kizárt a biztosított vagyontárgyak közül, így a biztosí- tó nem vállal fedezetet (nem köt biztosítási szerződést, és az erre vonatkozó ajánlatot elutasítja) abban az eset- ben, amennyiben a biztosítani kívánt vagyontárgy üresen álló, építés, felújítás, átalakítás alatt levő épület, haszná- laton kívüli berendezés, elfekvő készlet.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a kockázatviselés helyén található, de a vállalkozás tevékenységéhez nem köthető vagyontárgyakra.

A biztosítási évforduló minden év január 1. napja 00 óra, így az első biztosítási időszak 1 évnél rövidebb is lehet.

I.1. Biztosítható vagyoncsoportok

Biztosítottnak minősülnek a szerződésben vagyoncso- portonkénti biztosítási összeggel részletezett, kizárólag a vállalkozás tevékenységével összefüggő vagyontárgyak. A vagyontárgyak a biztosított saját tulajdonában, illetve idegen tulajdonban is állhatnak, úgymint: bérlemények, haszonbérbe vagy lízingbe vett, bizományba, megőrzés- re, javításra, továbbfeldolgozásra átvett vagyontárgyak.

A telephelyen található, azonos vagyoncsoportba tar- tozó vagyontárgyak külön-külön nem, csak együttesen, vagyoncsoportként biztosíthatók. A túlbiztosítás és az alulbiztosítás tényét a biztosító vagyoncsoportonként is vizsgálja. Idegen tulajdonban álló vagyontárgyak esetén a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított vagyon- tárgy tulajdonosa részére teljesíti.

I.1.1. Épületek

A MVVF feltételek alkalmazásában épületnek minősül

I.1.1.1. Minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kö- tődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést és a huzamosabb benntartózkodást, időtálló, és térbeli elha- tárolással védelmet nyújt a külső behatásokkal szemben.

Nem biztosítottak az alább felsorolt építmények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak, kivéve, amennyi- ben külön záradék alkalmazásával a felek másképpen rendelkeznek:

a) nád- és zsupfedeles, valamint fazsindelyes épületek

b) felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények

c) pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nél kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény).

d) garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön áIló, gépkocsik tárolására létesített építmény)

e) az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható vagy rendeltetésszerűen szét és összeszerelhető szerkeze- tek, mint pl.: lakókocsik, konténerek, sátrak, fólia- és ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefedő szerkezetek;

f) xxx szerepét betöltős mozgatható vagy mobil-szerkeze- tek (redőny falazatok), falazat szerepét betöltő bálák.

I.1.1.2. tetőfedések, előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonó- aknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg a

I.1.1.1. pontban felsorolt épületek részeit képezik;

I.1.1.3. silók, bunkerek, víz- és mindenfajta más tárolók, melyek egy a I.1.1.1. pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából vagy betonból ké- szültek, vagy az épület építési módja szerint történt a ki- vitelezésük, vagy téglából/ betonból készült építmények, melyek a I.1.1.1. pont szerinti épületekkel nincsenek épí- tészeti összefüggésben;

I.1.1.4. kémények, valamint a téglából, kőből vagy betonból ké- szült szabadon álló kémények;

I.1.1.5. csővezetékek, kábelek és egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint föld alatti összekö- tő folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek;

I.1.1.6. mindenfajta épített kerítés, talajhoz szilárdan rögzített ka- rámok, felhajtó utak, ide nem értve a villanypásztorokat.

Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épületrészek, illetve épülettartozékok értékét tartalmaz- za, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartásához szükségesek. Ilyennek minősülnek:

I.1.1.7. az épületen lévő villámhárító berendezések;

I.1.1.8. szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a be- épített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az el- mozdíthatóak azonban nem;

I.1.1.9. szilárdan lerakott padló- és falburkolatok, hidegburkolatok;

I.1.1.10. szilárdan felszerelt lambériák és egyéb falburkolatok;

I.1.1.11. az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, a kívül elhelyezettek is;

I.1.1.12. az épülethez szilárdan rögzített napelemek, napkollektorok

I.1.1.13. elektromechanikusan működtetett és/vagy elektromosan fűtött kapuk (kerítéseken a sorompók is), működtető- és/ vagy fűtőelemeikkel együtt;

I.1.1.14. reluxák, szalagfüggönyök, ablakok közötti és külső redő- nyök, spaletták, zsalugáterek, de a napernyők, napellen- zők nem;

I.1.1.15. szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítá- sok és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennye- zetek;

I.1.1.16. árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hason- lók, ha ezek az épületen belül találhatók, vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

I.1.1.17. személyfelvonók, mozgólépcsők;

I.1.1.18. villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített villamos fűtőkészülékek légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolás- jelző rendszerek (riasztók), videó megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és más egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

I.1.1.19. gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérő- készülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

I.1.1.20. vízvezetékek és szerelvények, vagyis valamennyi vízellá- tó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrő- berendezésekkel és tartozékokkal;

I.1.1.21. egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

I.1.1.22. szemételtávolítást szolgáló berendezések;

I.1.1.23. elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek – trezortermek;

I.1.1.24. a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

I.1.1.25. bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemen- cék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

Azok az épülettartozékok, amelyek bontás, szerelés, vagy roncsolás nélkül elmozdíthatók és eltávolíthatók, a I.1.2.Műszaki és egyéb berendezések” vagy a I.1.4. Egyéb vagyoncsoportok” körébe sorolandók.

I.1.1.26. Jelen feltételek szerint nem tűzveszélyes építménynek minősülnek az alábbi anyagból álló építési szerkezetek:

a) falazat:

– téglafal, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kő;

– vasbetonváz, az előbb említett építőanyagokkal közösen;

– vasbetonváz, fém függönyfallal, éghető épí- tőanyagok felhasználása nélkül;

– acélváz, kitöltő falként a következőket felhasznál- va: tégla, falazóelem (ha betonból készült, lega- lább 25 cm vastag), beton, vasbeton (feszített beton) és kő akkor, ha a vázszerkezet szabad fe- lületeit minden oldalról tűzvédő burkolattal látták el, pl. 2,5 cm vastag vakolattal vagy hasonló vas- tagságban szórt azbesztbevonattal.

b) tetőzet (tetőhéjazat):

– nem éghető építőanyag. pl. cserép, azbesztce- ment (eternit), pala, beton, fém, üveg;

I.1.2. Műszaki és egyéb berendezések

Műszaki és egyéb berendezésnek minősülnek a kocká- zatviselési helyen található épületekben, vagy azok helyi- ségeiben található termelési eszközök, amelyek:

I.1.2.1. közvetlenül nem épülnek be a termelés, szolgáltatásnyúj- tás során az előállított termékbe, szolgáltatásba, és

I.1.2.2. több termelési cikluson át szolgálják a vállalkozás műkö- dését, és

I.1.2.3. beszerzésük nem továbbértékesítés céljából történik.

Nem taroznak ebbe a vagyoncsoportba azok a berende- zések, amelyek a I.1.4. pont alatt kerültek felsorolásra.

I.1.3. Készletek

A vállalkozás rendelkezésére álló, felhasználásra szánt

I.1.3.1. mindazon eszközök, amelyeket a vállalkozás a termék előállítása vagy a szolgáltatásnyújtás során fog felhasz- nálni (anyagok), illetve a változatlan formában továbbér- tékesítésre szánt javak (áruk, közvetített szolgáltatások),

I.1.3.2. értékesítendő eszközök, a termelés valamilyen szakaszá- ban (befejezetlen termelés, félkész termék) vagy már el- készült formában (késztermékek).

Nem tartoznak ebbe a vagyoncsoportba azok a készle- tek, amelyek a I.1.4. pont alatt kerültek felsorolásra.

A MVVF alapján nem biztosíthatók, így a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a lábon álló növények- re és élő állatokra.

I.1.4. Egyéb vagyoncsoportok

Az egyéb vagyoncsoportokba tartózó vagyontárgyak Kü- lön feltétel, illetve záradék előírása esetén csak akkor biz- tosítottak, amennyiben az ajánlat ezen feltétel alkalmazá- sára kiterjed.

Kiegészítő záradékok elfogadása esetén jelen általános szerződési feltételek rendelkezései változatlanul iránya- dóak, azoktól a felek kizárólag a záradékban rögzített rendelkezések szerint és korlátai között térnek el.

Amennyiben a záradék alkalmazásának feltétele pót- díj megfizetése, úgy annak rendelkezései kizárólag abban az esetben irányadóak, amennyiben a pótdíjat a szerződő szerződésszerűen megfizette. A pótdíj ké- sedelmes megfizetése esetén a biztosító kockázatvi- selése a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

I.1.4.1. Mezőgazdasági erő-, és munkagépek , gépjárművek (ki- véve a személygépkocsikat és a 2 tonna alatti tehergép- járműveket) és tartozékaik az MG 1173 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

A jármű-, és gépalkatrészek az üzemi berendezések (I.1.2. pont) vagyoncsoportban biztosíthatók.

I.1.4.2. értékpapírok

I.1.4.3. készpénz, valuta;

I.1.4.4. bemutatóra szóló (jogérvényes nyilatkozat nélkül, egy- szerű átadással átruházható) értékpapírok és más, a for- galomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. államkötvények, befektetési, és egyéb értékjegyek, hitel- levelek;

I.1.4.5. egyéb, egyszerű átadással átruházható, önmaga újra- előállítási költségétől független értéket megtestesítő értékcikkek (pl.: érvényes, nem lepecsételt levél- és ok- mánybélyegek) vagy egy szolgáltatás árát megtestesítő értékcikkek (pl.: jegyek, kuponok, értékszelvények, tele- fonkártyák, sorsjegyek);

I.1.4.6. névre szóló, egyszerű átadással át nem ruházható érték- papírok;

I.1.4.7. A telephelyen, szabadban tárolt szálas mezei termények (pl.: széna, szalma stb.), valamint éghető csomagoló anyagok – MG 1174 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

I.1.4.8. Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadon tárolt általános vagyontárgyak – MG 1175 sz. Külön Fel- tétel szerint.

I.1.4.9. Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadon tárolt szálas mezei termények (pl.: széna, szalma stb.) – MG 1175 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint.

I.1.4.10. A telephelyen szabadon tárolt általános vagyontárgyak – MG 1174 sz. Külön Feltétel szerint biztosíthatóak.

I.1.4.11. A biztosított mezőgazdasági vállalkozás munkavállalói- nak (alkalmazottainak) személyes tárgyai, a kockázatvi- selési helyen MG 1176 sz. Xxxxx Xxxxxxxx szerint biztosít- hatóak.

I.1.5. Nem biztosíthatók, így biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi berendezésekre, készletekre, vagyoni értékkel bíró számítástechnikai programokra, adatokra, dokumentációkra:

I.1.5.1. reprodukciós segédeszközök, illetve az azok az üze- melését szolgáló vagyontárgyak, melyek megfelelnek a következő feltételeknek:

a) a reprodukciós segédeszköz formát, mintát, for- matervezést, leírást, vagy egy bizonyos termékre vonatkozó egyéb információt rejt magában, és

b) ez a forma (minta, formatervezés, leírás, egyéb információ) mechanikus érintkezés mellett köz- vetve vagy közvetlenül átvivődik a termékre, ugyanakkor

c) a termék megváltoztatása vagy kifutása esetén a reprodukciós segédeszközt a biztosított már nem használja vagy az eszköz újbóli használatbavétele esetén azon jelentős, az újrabeszerzési érték 10

százalékát meghaladó mértékű költséggel járó átalakítás lenne szükséges. Ilyenek lehetnek pél- dául: öntőminták, fröccsöntő és présformák, a képlékeny alakítás szerszámai (folyató-, sajtoló-, kivágó- stb.), nyomólemezek és hengerek, külön- böző makettek sablonok, matricák, klisék, sza- básminták, szövő- és jacquardkártyák stb.

I.1.5.2. Mindenfajta adathordozó, az adatfeldolgozó progra- mok, illetve egyéb szoftverek, numerikus vezérlésű szerszámgépek adathordozói, nyomdai festékkivona- tok, szín-, anyag-, egyéb minták és hasonlók. Ugyan- csak nem biztosítottak az üzleti könyvek, a bérleti, szabadalmi, licenc, kiadói-, szerzői-, márka-, védjegy és egyéb jogok leiratai, tervek, tervrajzok.

I.1.5.3. Üzembe helyezett árukiadó automaták, pénzváltó, nyerő- és játékautomaták azok tartalma és a bennük levő pénz vagy zseton.

I.1.6. Mellékköltségek

A káresemények kapcsán keletkező alábbi mellékköltsé- gekre a biztosító csak abban az esetben vállal fedezetet, amennyiben a Felek erre vonatkozóan külön megálla- podnak. Amennyiben megállapodás alkalmazásának feltétele pótdíj megfizetése, úgy annak rendelkezései kizárólag abban az esetben irányadóak, amennyiben a pótdíjat a szerződő szerződésszerűen megfizette.

A pótdíj késedelmes megfizetése esetén a biztosító kockázatviselése a pótdíj biztosítóhoz való beérkezé- sét követő nap 00.00 órakor kezdődik.

I.1.6.1. Eltakarítási költségek: a biztosítottat terhelő, a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt kiváltó esemény okozta azon kiadások, amelyeket a kár helyének feltakarí- tására, a törmeléknek és a fel nem használható maradvá- nyoknak a legközelebbi arra megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására kell fordítani.

A biztosító ugyanakkor nem téríti meg a radioaktív szennyezések, anyagok, továbbá az egyéb veszélyes anyagok, speciális kezelést igénylő hulladékok elta- karításának, semlegesítésének költségeit.

I.1.6.2. Lebontási költségek: a káresemény során a biztosított va- gyontárgyak fennmaradt részeinek szükségessé vált le- bontására és a legközelebbi megfelelő és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségek.

A biztosító nem téríti meg a radioaktív szennyezések és a veszélyes anyagok, hulladékok engedélyezett le- rakóhelyre való szállítására fordított költségeket.

I.1.6.3. Le- és visszaszerelési, mozgatási és védelmi költségek: azok az elkerülhetetlen költségek, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértet- lenül maradt biztosított műszaki berendezéseket le- és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

I.1.6.4. Tűzoltási költségek: azok a ráfordítások, melyeket a biz- tosított a tűz megfékezéséhez szükségesnek tarthatott, amennyiben azok a biztosított vagyontárgyakra vonat- koztak.

I.2. A biztosítási összeg megállapítása

I.2.1. Amennyiben a biztosítási szerződés eltérő megállapodást nem tartalmaz, a szerződésben a biztosított vagyontár- gyak, illetve vagyoncsoportok tekintetében meghatáro- zott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosított vagyontárgyak szerződéskötés időpontjában megállapít-

ható utánpótlási értékének. Jelen feltételek szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték minden esetben az új értéket jelenti.

I.2.1.1. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzé- sének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

I.2.1.2. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgy a szerződéskötés időpontjában már nem szerezhető be, akkor a biztosítási összeget hasonló műszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendelkező termékek új érté- két alapul véve kell meghatározni.

Azon biztosított műszaki berendezések, készülékek ese- tén, amelyek kárkori új értéke már nem határozható meg,

– figyelemmel arra, hogy sem azonos, sem közel azonos műszaki paraméterű új berendezés nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban – a biztosító a techno- lógiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figye- lemmel határozza meg szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az, a jellemzően műszaki berendezések és ké- szülékek (pl.:helymeghatározó berendezés, számítógép, mobiltelefon, gépek, berendezések) esetén jelentkező értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fej- lődésére visszavezethetően eredményezi a vagyontárgy értékvesztését.

I.2.2. Egyes kockázatfajták, illetve vagyoncsoportok esetében a biztosítási összeg meghatározása a I.2.1. pontban fog- laltaktól eltérő módon, a I.2.2.1.- I.2.2.3. pontok szerint történik.

I.2.2.1. Részérték biztosítása esetén biztosítási összegként a biztosított vagyontárgyak teljes biztosítási értékének szá- zalékosan kifejezett része – részérték – kerül meghatáro- zásra. Ekkor a biztosítási szolgáltatás összegének felső határa a részértéknek megfelelő összeg, figyelembe véve a I.2.3. és I.2.3.1. pontokban foglaltakat.

I.2.2.2. Biztosítási összegként egyes biztosított, jelen feltételek- ben külön jelzett vagyontárgyak (vagyoncsoportok) új ér- tékétől függetlenül, annál nem magasabb összegű – ún. első kockázati – biztosítási összeg is meghatározható. Ekkor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biz- tosításoknál, a biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizs- gálja.

I.2.2.3. Használt berendezések, illetve mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépjárművek esetén a biztosított vagyon- tárgyak avult (valóságos) érték megadásával is biztosít- hatóak.. Avult (valóságos) érték a technikai avulás mér- tékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

I.2.3. Amennyiben a káresemény időpontjában a tényleges új érték magasabb mint a I.2.1., illetve a I.2.2.1. pontok sze- rinti biztosítási összeg megállapításának alapjául szolgáló új érték (alulbiztosítás), a biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridőponti tényleges új érték arányában téríti meg (pro-ráta szolgáltatás számítás). A biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telephelyenként is vizsgálja.

I.2.3.1. A biztosító a pro-ráta szolgáltatás számítási módot abban az esetben alkalmazza, ha az alulbiztosítottság mértéke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott vagyontárgyak

(vagyoncsoportok) tényleges új értéke ennyivel maga- sabb a szerződés létrejöttekor (szerződés módosítása- kor) megállapított biztosítási értéküknél.

I.3. Biztosítási szolgáltatás

I.3.1. A biztosító szolgáltatás nyújtási kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyoncsoportokra vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korlátozódik. Első koc- kázati értéken biztosított vagyontárgyak esetén az első kockázat összege, részérték biztosítás esetén a teljes új érték százalékában meghatározott részérték képezi a biz- tosítási szolgáltatás felső határát.

A biztosító a szerződés megkötésekor nem vizsgálja a biztosított vagyontárgyak ajánlatban megjelölt újjáépíté- si/újrabeszerzési értékének (biztosítási összeg) pontos- ságát. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a bizto- sított vagyontárgyak tényleges újrabeszerzési/újjáépítési értékét. Amennyiben a biztosítási eseménnyel érintett va- gyontárgy tényleges újrabeszerzési/újjáépítési értéke ki- sebb, mint az adott vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg, (túlbizosítás) úgy a biztosító a biztosítási díjat az adott vagyontárgy tekintetében a tényleges kárkori újra- beszerzési/újjáépítési értéknek megfelelően leszállítja.

I.3.4. A biztosító szolgáltatása az egyes vagyoncsoportok esetén

I.3.4.1. A I.1.1. pont szerinti vagyoncsoport: épületek (építmé- nyek) esetében, a biztosítási szolgáltatás felső határa azok – helyi viszonyoknak megfelelő – a káridőpontban meglévő kivitelezési technikának és minőségnek az ala- pul vételével számított újjáépítési költsége (káridőponti új érték).

A biztosítási szolgáltatás felső korlátja a káridőponti avult érték, ha a károsodott épület korának és elhasználódásá- nak figyelembevételével megállapított káridőponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló épület új- jáépítési költségének 35%-át.

Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a – biztosítási esemény napjára számított – helyreállítás költ- sége a biztosítási szolgáltatás megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridőponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatósá- gát a helyreállítás során.

I.3.4.2. A I.1.2. pont szerinti berendezések, az I.1.4.8. és I.1.4.10. ponti szerinti (MG 1174 sz. és MG 1175 sz. Külön Felté- telek szerint biztosítható) általános vagyontárgyak, vala- mint a I.1.4.1. pont szerinti (MG 1173. sz. Külön Feltételek szerint biztosítható) mezőgazdasági erő- és munkagé- pek, gépjárművek esetén a biztosító az alábbiak szerint nyújt szolgáltatást.

Eltérően az ÁVF V.1 pontjától a biztosítási szolgálta- tás felső határa egy biztosítási esemény tekintetében a vagyontárgy avult (valóságos) értékének önrésze- sedéssel csökkentett összege. A biztosítási időszak- ban bekövetkező több biztosítási eseményre tekintettel kifizethető biztosítási szolgáltatások együttes értékének felső határa a biztosítási összeg.

I.3.4.2.1.A biztosító szolgáltatásának meghatározása részkár esetén:

Részkárnak azon biztosítási esemény minősül, ami- kor a berendezés eredeti, káresemény előtti állapota

javítással helyreállítható és a javítás költségei nem haladják meg a berendezés káridőponti értékét.

– Újértéken biztosított vagyontárgy korábbi, üzemké- pes állapotba való helyreállítása esetén a biztosítási esemény időpontjában érvényes javítási költségeket téríti meg a biztosító. A leselejtezett régi alkatrészek maradványértéke beszámításra kerül. A helyreállítás költségéből a biztosító avultság miatt levonást nem alkalmaz.

– Avult értéken biztosított berendezések esetén a biz- tosított károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása esetén a káresemény be- következésekor érvényes – V.3.2.1. pontban megha- tározott- javítási költséget a károsodott vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőpon- ti újértékének arányában téríti meg a biztosító.

A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesít- ményjavítással vagy karbantartással összefüggő többlet- költségek a mindkét esetben a szerződőt terhelik, ugyan- csak a szerződőt terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

I.3.4.2.2.A biztosító szolgáltatásának meghatározása totálkár

esetén:

Totálkárnak azon biztosítási esemény minősül, ha a biz- tosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítása műszakilag nem lehetséges (műszaki totálkár), vagy a helyreállítás gaz- daságilag nem indokolt, mivel a maradvány értéke és a javítás költsége meghaladja a vagyontárgy kárkori értékét (gazdasági totálkár).

– Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékét téríti meg a biztosító csök- kentve azt a maradványok, az önrész és a díjhátralék összegével.

Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a külön- álló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység kárkori avult értékét téríti meg. A biztosító nem téríti meg a biztosított azon kárait, amelyek sérülésmentes elemek korlátozott fel- használhatóságából erednek.

Muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyaknál, amelyeknél az időmúlás általában nem vezet érték- csökkenéshez, a biztosítási összeg vagyoncsoportra vetített arányos része, de maximum a forgalmi érték a biztosítási szolgáltatás számításának alapja.

I.3.4.3. A I.1.3. pont szerinti (készletek), a I.1.4.7. és a I.1.4.9. pontjai szerinti (MG 1174 sz. és MG 1175 sz. Külön Felté- telek szerint biztosítható) szálas mezei termények eseté- ben

a) a biztosított által előállított áruk (félkész és készter- mékek) tekintetében, azok újraelőállítási költségét, de legfeljebb a káridőponti piaci árat, levonva belőle a fel nem merült költségeket,

b) olyan áruk tekintetében, amelyekkel a biztosított ke- reskedik, olyan nyersanyagok esetében, amelyeket a biztosított áruk előállításához szerzett be, valamint termények esetében azok káridőponti újrabeszerzési költségét.

A biztosító az elmaradt hasznot nem téríti meg.

I.3.4.5. A I.1.4.2. – I.1.4.6. pontok szerinti vagyoncsoport:

a) készpénz esetében annak névértékét;

b) valuták esetében azok káresemény előtti utolsó, az MNB vételi árfolyamán számított forintban meghatá-

rozott értékét, de legfeljebb a valutákra meghatáro- zott biztosítási összeget;

c) névre szóló értékpapírok esetében a hirdetményi el- járással kapcsolatos költségeket, valamint azok új- raelőállítási költségét, ha előállításuk szükséges és ténylegesen meg is történik;

d) bemutatóra szóló értékpapíroknál az értékpapír leg- alább három magyarországi forgalmazója által közölt vételi árfolyam átlagának megfelelő, a biztosítási ese- mény időpontjában irányadó piaci árat.

I.3.4.6. A I.1.4.11. pontja szerinti (MG 1176 sz. Külön Feltétel szerint biztosítható) személyes használati tárgyak esetén azok kárkori újrabeszerzési költsége, de legfeljebb fog- lalkoztatottanként (alkalmazottanként) 50.000 Ft.

I.3.4.7. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot helyreállítására kerül sor, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

I.3.4.8. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosító csak annyiban vállalja, amennyi- ben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségeit.

I.3.4.9. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontár- gyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezések, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az értékcsök- kenést, amelyet a nem károsodott vagyontárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmi- sülése (eltűnése) miatt elszenvedtek.

I.3.4.10. A biztosító a szerződés szerinti önrészesedéssel, va- lamint az értéket képviselő maradványok megállapí- tott (becsült) értékével a biztosítási szolgáltatás szá- mításának alapjául szolgáló összeget csökkenti.

I.3.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

I.3.5.1. A biztosítási díj beszámítása a biztosítási szolgáltatásba

Abban az esetben amennyiben a biztosítási esemény a biztosító kockázatviselési ideje alatt bekövetkezik, úgy a biztosító jogosult a teljes biztosítási időszakra járó, a szerződő által a biztosító teljesítésekor még nem rende- zett díjat a nyújtandó szolgáltatásba beszámítani, ha a szerződő és a biztosító szolgáltatására jogosult biztosí- tott személye megegyezik.

I.4. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakban meghatározott esetekre (kockázatból kizárt esemé- nyek)

A biztosítási fedezet nem terjed ki olyan károkra, veszteségekre, költségekre vagy kiadásokra, ame- lyek nem véletlen, váratlan, előre nem látható, bal- esetszerű módon következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események valamelyike okozott, vagy amely ezek kö- vetkezménye vagy ezekkel kapcsolatos, függetlenül bármely más egyidejűleg bekövetkező vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytől:

I.4.1. Háború, invázió, idegen ellenséges erők cselekedete, ellenségeskedések vagy háborús jellegű események (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Polgárhá- ború, lázadás, forradalom, felkelés, tüntetés, felvo- nulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belső zavargás, rosszindulatú rongálás. Nem tartoznak a kizárások körébe az olyan békés tüntetés, felvonulás vagy más

politikai jellegű rendezvény időtartama alatt, an- nak helyszínén és azzal összefüggésben keletkezett rongálási károk, amelyet a rendezvény szervezője a gyülekezési jogról szóló mindenkor hatályos jogsza- bályok szerint a rendőrkapitányságnak írásban beje- lentett és amelynek a megtartását a rendőrség nem tiltotta meg.

I.4.2. Mindennemű terrorcselekmény. Terrorizmusnak mi- nősül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport – akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett – azon tevékenysége, amely során erőszakkal és/vagy ebből fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett, illetve valamely kor- mány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a szerződő/ biztosított feladata.

I.4.3. A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károk.

I.4.4. Bármely politikai szervezettel, mozgalommal kap- csolatban, illetve annak nevében fellépő személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károk.

I.4.5. A nukleáris energia károsító hatásának (reakció, rob- banás, sugárzás, radioaktív szennyeződés) betudható események, függetlenül attól, hogy ezeket a biztosí- tási szerződés szerinti biztosított vagy nem biztosított káresemény okozta.

I.4.6. A biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok, melyek csak egy káresemény kö- vetkeztében váltak ismertté. Nem téríti a biztosító a károknak azon részét sem, amelyek a biztosítási ese- mény kapcsán ismertté vált korábbi károsodásra ve- zethető vissza.

I.4.7. Építési vagy szerelési tevékenységgel, illetve bontás- sal, beüzemeléssel, üzemi próbákkal okozott károk.

I.4.8. A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl.: csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések, ide értve a lakk-, zománc- és karcolási sé- rüléseket is).

I.4.9. Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költségek.

I.4.10. A termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, el- maradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben.

I.4.11. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, ame- lyek megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyár- tó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét megtagadja, és a kár a feltétetek szerinti biztosítási esemény – amelyre a biztosítási szerződés szerinti fedezet kiterjed – bekövetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a feltételek rendelkezéseinek megfele- lően megtéríti, és ezt követően visszkereseti jogát a kárért felelős személlyel szemben érvényesíti.

A biztosítási fedezet csak a jelen Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételei” (MVVF)

II. – V.pontjaiban felsorolt biztosítási események ál-

tal okozott károkra terjed ki a választott módozattól függően.

Kizárásokra vonatkozó további rendelkezéseket a II. –

V. pontok alpontjaiban, valamint a „Külön feltételek és záradékok a mezőgazdasági vállalkozások vagyon- biztosításához” is tartalmaznak.

I.5. Mentesülés

A biztosító egészben vagy részben mentesül a fize- tési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított va- gyontárgy üzemeltetésében közreműködő alkalma- zottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jog- ellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti sze- mélyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhí- tési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasz- tották.

Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően, a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatar- tás is, ha:

I.5.1. az ÁVF X. pontjában meghatározott személyek a biztosítási esemény bekövetkezésekor alkoholos befolyásoltság alatt álltak, vagy kábítószeres befo- lyásoltság alatt álltak, és a káresemény ennek követ- kezménye;

I.5.2. a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő meg- állapítása szerint a biztosított vagyontárgy a kárese- mény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki ál- lapotban volt és a káresemény ennek, vagy az építési és üzemeltetési, tűzvédelmi szabályok, egyéb ható- sági előírások be nem tartásának következménye – különös tekintettel a biztosítási szerződésben, illetve annak mellékleteiben meghatározott kármegelőzési, vagyon-, illetve tűzvédelmi rendszereknek a biztosí- tottnak felróható okból való üzemképtelenségére;

I.5.3. a kár a biztosított vagyontárgy korábbi szakszerűtlen javítása, szerelése miatt következett be.

I.5.4. a kár a biztosítási szerződésben, illetve annak mel- lékleteiben meghatározott kármegelőzési, vagyon-, illetve tűzvédelmi rendszereknek a biztosítottnak fel- róható okból való üzemképtelenségével okozati ösz- szefüggésben keletkezett.

I.5.5. a kár az épületek, építmények, gépek, berendezé- sek avultságával, azok karbantartásának elmulasz- tásával, vagy az építési és üzemeltetési, tűzvédelmi szabályok, egyéb hatósági előírások be nem tartása miatt következett be.

A biztosító mentesülésére vonatkozó további rendel- kezéseket az ÁVF. X. pontja és a jelen feltételek Kü- lönös rendelkezéseit tartalmazó fejezetei valamint a

„Külön feltételek és Záradékok” is tartalmazhatnak.

I.6. Káresemény esetén benyújtandó okiratok

A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbí- rálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülé- sét bizonyító dokumentumok,

– biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges ira- tok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény kö- rülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek máso- lata)

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rend- őrségi, közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meg- hozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor már rendelkezésre áll)

– a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kó- relőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógy- szerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult ti- toktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján)

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tár- gyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvû doku- mentáció esetén ezek magyar nyelvû fordítását, mely- nek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas iratok,

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásá- hoz a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a beje- lentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, doku- mentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését ér- vényesíthesse.

I.7. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számí- tott 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralé- kos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjköve- telést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díj- rendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meg- hosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Amennyi- ben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végé- ig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A bizto- sítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti.

A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

I.7.1. A díjrendezettség utolsó napjának meghatározása

A biztosító a díjrendezettség utolsó napját a megfizetett napi tételek alapján határozza meg. Egy napi tétel egyen- lő az éves díj 1/360-ad részével. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek meg- felelő díjat a szerződő megfizetett az adott tárgyévben, a tárgyév január 01. napjától számítottan.

Év közben létrejött szerződés esetén az első biztosítási időszakban, mely adott tárgyév december 31. napjáig tart, egy napi díjtétel meghatározása úgy történik, hogy a biztosító az éves díjat elosztja a kockázatviselés kezdő napjától az adott tárgyév (első biztosítási időszak) végéig terjedő napok számával. A szerződés addig a napig mi- nősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett a kockázatviselés kezdő napjától számítva.

I.8. 2014. március 14. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási aján- lattal történő – módosítása esetén szerződő felek megál- lapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

I.9. Jelen feltételnek a Polgári törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései

Xxxxx xxxxxxxx X. pontjában foglaltak alapján – eltérően a Ptk. 6:447. § (2) bekezdésében foglaltaktól – a szer- ződés első biztosítási időszaka egy évnél rövidebb is lehet.

Jelen feltétel I.7. pontjának szabályai lényegesen eltérnek a Ptk. 6:447. § (1) bekezdésétől és 6:449.

§-ában foglaltaktól a díjfizetési késedelem jogkövet- kezményeinek és a biztosító eljárásának tekinteté- ben.

A Ptk. 6:448. §-ában foglaltaktól eltérően a biztosító abban az esetben is követelheti az egész évre járó díj megfizetését, ha a biztosítási esemény bekövetkezé- sével a biztosítási szerződés nem szűnik meg.

II. Tűz- és elemi károk biztosítására vonatkozó különös rendelkezések

II.1. Biztosítási események

Jelen feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül- nek az alábbiakban felsorolt események, ha azok bekö- vetkezése esetén a biztosított vagyontárgyak károsod- nak. Nem épületekben (építményekben) elhelyezett, a MVVF I.1.2., I.1.3., és I.1.4. vagyoncsoportokba sorolt vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése csak külön megállapodással terjeszthető ki (MG 1173, MG 1174, MG 1175, MG 1176 sz. Xxxxx Xxxxxxxx).

II.1.1. Tűz alapkockázatok

Az alábbi pontok alatt felsorolt tűz alapkockázatok nélkül Agrárőr biztosítási szerződés nem köthető.

II.1.1.1. Tűz – mint biztosítási esemény – alatt olyan tűzeset érten- dő, amikor az égési folyamat (együttesen jelentkező hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs fo- lyamat) nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjed- ni képes.

Biztosítási eseménynek minősül a biztosított tulajdoná- ban lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárítóberendezésekből hirtelen, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és hő ha- tására a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károso- dás is.

II.1.1.1.1. Kizárások:

Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk:

a) a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülle- dés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, vegyi folya- mat, kivéve, ha ezek a II.1.1.1. pont szerinti ese- mény következményei;

b) biztosított vagyontárgyak azáltal semmisülnek vagy rongálódnak meg, hogy rendeltetésszerűen tűz, füst vagy hő hatásának voltak kitéve, függet- lenül attól, hogy milyen módon kerültek oda, (bele- értve azt az esetet is, ha a vagyontárgyakat tűztér- be dobták vagy azok tűztérbe estek). Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezés azon funkcio- nális egységeire, amelyekben vagy amelyeken ke- resztül rendeltetésszerűen tüzet, hőt vagy füstöt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább, de kiterjed az ezekből a biztosított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biztosí- tott vagyontárgyakra átterjedő tűz által okozott kárra;

c) a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a kelet- kezés helyéről nem képes továbbterjedni.

Abban az esetben, ha a b) pont szerinti ok miatt más biz- tosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

II.1.1.2. Villámcsapás az a biztosítási esemény, amelynek bekö- vetkezése esetén a becsapó villám erő- és hőhatása kárt okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve kockázatviselési helyre be- csapódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biz- tosított vagyontárgyakban okoz kárt. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és be- rendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat is.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a villámcsapás által okozott kár a hatóságilag elő- írt villámhárító rendszer hiánya, illetve az előírt villám- hárító rendszer karbantartásának elmulasztása miatt következett be.

II.1.1.3. Robbanás a gázok, porok vagy gőzök (kivéve robbanó- anyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen meg- nyilvánuló erőhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, cső- vezeték, siló ) esetében robbanás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki.

II.1.1.3.1. Kizárások

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be:

a) belső égésű motorok égésterében fellépő rob- banások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás hatása;

b) az üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés);

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag termé- szetes nyomása;

d) repülőgépek okozta hangrobbanás;

e) összeroppanás (implózió);

f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos terv- szerű robbantás (pl. tervezett bontás).

II.1.1.4. Személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az a biztosított vagyontárgyak- ban okoz kárt.

II.1.2. Elemi kár kockázatok

A biztosító az alábbiak szerint biztosítási fedezetet nyújt szélvihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, felhőszakadás, ismeretlen építmény vagy üreg beomlása, valamint ismeretlen jármű ütközése által okozott károkra.

Ezen feltételek értelmében:

II.1.2.1. szélvihar az a biztosítási esemény, amelyet a biztosított vagyontárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebes- séget elérő vagy azt meghaladó) szél rongálással oko- zott.

A szélsebesség tekintetében az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) kockázatviselési helyhez legközelebb található szélsebességet is mérő állomásának adatai az irányadóak.

II.1.2.2. jégverés olyan, roncsolással, alakváltozással járó bizto- sítási esemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontárgyakban;

II.1.2.3. hónyomás olyan biztosítási esemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyűlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban;

II.1.2.4. sziklaomlás, kőomlás és földcsuszamlás olyan biztosítási esemény, amelyet az elmozduló szikladarabok, kőzetda- rabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontár- gyakban;

II.1.2.5. ismeretlen építmény, üreg beomlása az a biztosítási ese- mény, amikor ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a ható- ságok által nem ismert) üregek beomlása során a termé- szetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be;

II.1.2.6. felhőszakadás az a biztosítási esemény, amelyet hirte- len lehulló, talajszinten áramló nagy mennyiségű esővíz rombolással és elöntéssel okoz. A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 24 óra alatt 30 mm-t elérte, il- letve meghaladta;

A csapadékmennyiség tekintetében az Országos Meteo- rológiai Szolgálat (OMSZ) kockázatviselési helyhez legkö- zelebb található csapadékmennyiséget is mérő állomásá- nak adatai az irányadóak.

II.1.2.7. ismeretlen jármű ütközése az a biztosítási esemény, amelynél ismeretlen szárazföldi jármű vagy alkatrésze,

illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütkö- zéssel kárt okoz.

Szélvihar és felhőszakadás károk esetén egyazon ok- ból 96 órán belül bekövetkező káresemények soroza- ta egy biztosítási eseménynek minősül.

II.1.2.8. Kizárások:

Nem biztosított kockázatok és károk (Lásd még a I.4. pontnál):

a) azon vízkárok, amelyek esetén nem valósul meg

II.1.2.6. pontban meghatározott biztosítási ese- mény , pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetők vissza valamely biztosítási ese- ményre, beleértve az ezek következtében kialakult belvíz és talajvíz által okozott, akár elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás formájában jelentkező károkat;

b) azon károk, melyeket talajsüllyedés okoz, vagy sziklatömbök, kő-, illetve földtömegek mozgása, illetve ismeretlen építmény vagy üreg beomlása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása vagy kitermelése során keletkeztek;

c) azon károk, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapa- dék által keletkeztek;

d) talajszint alatti padozatú helyiségekben a pado- zattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 Eurorak- lap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tá- rolt készletek víz-kárai;

e) a biztosító kockázatviselése nem terjedi ki azon szándékosan okozott tűzkárok megtérítésére, melyek úgy következnek be, hogy az elkövetők a biztosított épületbe betörve gyújtják fel belülről a biztosított vagyontárgyakat és a szerződésben vállat védelmi szint nem telesült a káresemény be- következésekor;

f) szabadban tárolt, helyükrőI elmozdítható vagyon- tárgyakban, valamint az épületek (I.1.1.) vagyon- csoportnál fel nem sorolt, de az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (pl. cé- gérek, védőtetők, antennák, napelemek), bármi- féle légvezetékekben, állványzatokban, és bármi- lyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben.

II.1.2.9. a biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás:

a) a II.1.2. pontban említett káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll;

b) ezen káresemények elkerülhetetlen közvetlen követ- kezménye. (Ilyen kárnak minősül az is, ha – a biztosí- tási eseménnyel kapcsolatban – a biztosított vagyon- tárgyak megrongálódását vagy megsemmisülését egy biztosított káresemény következtében megron- gálódott tetőn, falrészeken vagy rendeltetésszerűen bezárt ablakokon illetve ajtókon keresztül bejutó csa- padék, hó vagy jég okozta.);

c) a káresemény következtében a biztosított vagy egy szomszédos épület részei vagy más tárgyak (pl.: fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádőlnek.

II.1.3. Vezetékes vízkockázatok

II.1.3.1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket a biztosított telephelyen, vagy a biztosított he-

lyisége(ke)t magába foglaló épületben lévő, ivóvíz, szeny- nyvíz és csapadék be- és elvezető vezetékeiből, melegvíz szolgáltató és központi fűtésrendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből bármilyen okból kilépő víz vagy gőz okoz. A biztosító megtéríti továbbá a jelen szerződés alapján biztosított:

a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezető vezeté- kek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkező ká- rokat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezető csövek előre nem látható dugulása miatt ke- letkező károkat és a dugulás elhárításának költségeit;

b) a II.1.3.1. pont szerinti káreseteknél az a) pontban le- írt térítéssel kapcsolatban a biztosítási eseményben meghibásodott csőszakasz feltárási, valamint cse- réjének költségeit, olyan mértékben, amennyiben az technológiailag indokolt, még abban az esetben is, ha a sérült vezetékből kilépő víz, vagy gőz a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt nem okozott. A biztosító szolgáltatásának mértéke azonban nem haladhat- ja meg sérülés kijavításának közvetlen költségeit, azaz az elöregedett, elhasználódott, vagy rosszul kivitelezett csővezeték szakasz, hálózat, vagy rendszer teljes, vagy részleges cseréjét nem fede- zi a biztosítás.

II.1.3.1.1. Kizárások:

Nem téríti meg a biztosító,

a) a fakorhadási, gombásodási és penészesedési károkat;

b) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszte- ség, elmaradt haszon;

c) talajszint alatti helyiségekben a padozattól keve- sebb mint 12 cm magasan (egy EURO raklap ma- gassága) tárolt készletekben keletkezett károkat;

d) a vezetékekhez csatlakozó szerelvényekben és berendezésekben (pl. szelepek, golyós csapok, csaptelepek, vízmérők, mosdó és wc kagylók, tar- tályok, egyéb víztartályok, zuhanytálcák és kabi- nok, kazánok, fűtőtestek és vízmelegítők) keletke- zett károkat;

e) az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nél- kül hagyott épületek (építmények), berendezések és gépek vezetékei elzárásának elmulasztása mi- att keletkezett károkat, valamint a nem megfele- lően végzett víztelenítés, illetve fűtési idényben az épületek nem megfelelő temperálása miatt kelet- kezett fagykárokat és ezek következményi kárait;

f) az ipari, technológiai vezetékekben – ide értve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket is – és azok tartozékaiban keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

g) azon csőszakaszok cseréjének és feltárási mun- kálatainak költségeit, amely cserék és munká- latok a biztosítási esemény elhárításához nem szükségesek ugyan, azonban a vezetékrendszer általános állapota a kárelhárítással egyidejűleg a munkálatok elvégzését és a cserét egyébként cél- szerűvé teszi;

h) a nem biztosított (nem biztosítható) vagyontár- gyakban keletkezett károkat (pl.: útburkolat, tér- kövek, járda, parkosítás, és hasonlók) kivéve, ha ezeknek a bontására és helyreállítása közvetlenül a károsult vezetékhez való hozzáférés miatt vált szükségessé.

II.1.3.2. Tűzoltó berendezés meghibásodása biztosítási ese- ménynek minősül a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó

rendszer (sprinkler, illetve önálló tűzi vízhálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatti vízkiáram- lás. A biztosító megtéríti az ily módon kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, de nem téríti meg azokat, amelyek a tűzoltórendszerben, tar- tozékaiban és szerelvényeiben keletkeztek, illetve amelyek a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantar- tási, valamint javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkeztek.

II.1.3.3. Azon vezetékes vízkárok esetén, ahol a kilépő víz nem a biztosított ingatlanban lévő vezetékből, szerelvényből lép ki, de a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt, a biz- tosító szolgáltatásához (a jogalap eldöntése céljából) a károkozó felelősség elismerő nyilatkozata is szükséges, miszerint a kár oka az ő kizárólagos tulajdonában vagy tulajdonrészében lévő ingatlanon / ingatlanban keletke- zett.

II.1.4. Katasztrófa kockázatok

A biztosító – az alábbiakban részletezett módon – megté- ríti az olyan károkat, amelyek földrengés, illetve árvíz kö- vetkeztében keletkeztek. Az azonos káridőpontban, egy hatóokból keletkező és az egymást követő 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földren- géskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó viharkárok- ra a kifizethető összeget a biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tűz- és elemi károk, ill. egyéb vagyoni károk ágazatokba tartozó 2007. április 30. után létrejött szerző- désekre kifizethető kárfizetés maximuma 30 milliárd Ft, kivéve a címükben az „Egyedi szerződés” vagy az „Egye- di szerződések feltételgyűjteménye”, valamint az „Építés- és szerelésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerződések.

Ha az ebbe a körbe tartozó szerződésállományt érintő, a fentiekben megfogalmazott káreseményből származó összkár meghaladja a 30 milliárd Ft-ot, úgy szerződésen- ként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

II.1.4.1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földmozgás.

II.1.4.2. Árvíz: az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradá- sa, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el. Bizto- sítási esemény az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is.

II.1.4.2.1. Kizárások:

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek,

a) a vízbefogadó és elvezető létesítményekben, víz- ügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberen- dezésekben, halastavakban, víztározókban és ha- sonlókban keletkeztek;

b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévő biztosított vagyontárgyakban keletkeztek hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töl- tések közötti terület;

nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épí- tett közút, vasúti töltés vagy magaspart között fekszik;

c) belvíz és talajvíz miatt (elöntés nélküli átnedvese- dés vagy felázás) keletkeztek.

II.1.4.3. A biztosító a szerződésben földrengés és árvíz koc- kázatok tekintetében várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt földrengés és árvíz által okozott károkra nem terjed ki.

II.2. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

II.2.1. Biztosítható vagyoncsoportok:

a) épületek (építmények) (I.1.1);

b) műszaki és egyéb berendezések (I.1.2.);

c) készletek (I.1.3.).

d) készpénz, értékpapírok (I.1.4.2. – I.1.4.7)

II.2.2. Külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

a) mezőgazdasági erő-, és munkagépek, gépjárművek (kivéve a személygépkocsikat és a 2 tonna alatti te- hergépjárműveket (I.1.4.1.) (MG 1173 sz. Külön Fel- tétel);

b) szabadban tárolt vagyontárgyak ( I.1.4.7-10.) (MG 1174 és MG 1175 sz. Xxxxx Xxxxxxxxxx);

c) a foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő személyes használati tárgyaik (I.1.4.11.) (MG 1176 sz. Xxxxx Xxxxxxxx).

II.2.3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben vagyoncsportonként felvett – vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén találhatók. A kocká- zatviselés helye a biztosítási szerződésben megjelölt te- lephelyek, épületek vagy az épületek helyiségei.

II.3. Többletköltségek térítése

A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett ká- rokon túlmenően megtéríti biztosítási események bekö- vetkezése során – illetve azzal kapcsolatban – felmerülő és igazolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése, illetve további, következményi károk megelő- zése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jár- tak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategó- riába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás kö- vetkeztében merülnek fel. A kár enyhítésének, valamint a kár elhárításra fizetendő biztosítási szolgáltatás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyoncso- portra meghatározott biztosítási összeget.

Alulbiztosítás esetén a költségek térítése is olyan arány- ban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Kárelhárítási és kárenyhítési költsé- geknek az alábbiak minősülnek:

II.3.1. A károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatá- sai enyhítését szolgáló intézkedések, pl. ideiglenes fedés (tetőzet) létesítése, dúcolás, állványozás, ideiglenes köz- művesítés, továbbá a megmentett vagyon biztonságát szolgáló egyéb intézkedések költségei.

II.3.2. Az oltás és mentés költségei, beleértve az idegen tulaj- donban az oltás, mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hívatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szervezet szolgáltatá- saival kapcsolatos költségeket.

II.3.3. Tisztítási költségek, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvásával, illetve a helyreállítás során szükségessé váló megtisztításával kapcsolatban merültek fel.

III. Betöréses lopás, rablás és rongálás biztosításra voantkozó különös rendelkezések

III.1. Biztosítási események

III.1.1. Betöréses lopás: ha az elkövető a lopás során a biztosí- tott vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe, a biz- tosítási szerződésben megjelölt kockázatviselés helyén:

III.1.1.1. nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető ki- bontásával erőszakos módon hatolt be;

III.1.1.2. nehezítő akadályok elhárítása után, közlekedésre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevő nyíláson (pl. szellőzőnyílás) keresztül hatolt be;

III.1.1.3. zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után a III.1.1.1, illetve III.1.1.2. pontokban foglaltak szerint tá- vozott;

III.1.1.4. álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen meg- állapítani, az idegen eszköz használatát független igaz- ságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

III.1.1.5. eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz a I.1.1.-I.1.4. pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs meg- szerzésére irányuló rablás útján jutott.

III.1.2. Amennyiben a vagyontárgyak kizárólag lezárt értéktáro- lókban (pl. bútorszéf , faliszéf, páncélszekrény) elhelyezve minősülnek biztosítottnak, úgy a feltétel vagy külön meg- állapodás szerinti biztonsági berendezéseknek üzemben kell lenniük a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

A káresemény csak akkor minősül betöréses lopás biz- tosítási eseménynek, ha az elkövető a kockázatviselés helyére a III.1.1.1 pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat:

III.1.2.1. feltörte;

III.1.2.2. álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas idegen esz- közzel felnyitotta;

III.1.2.3. eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben eze- ket lezárt értéktárolóban tárolták, és az elkövető a kul- csok birtokába úgy jutott, hogy ezek tárolási helyét feltör- te vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

III.1.2.4. eltulajdonította.

Súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító men- tesüléséhez vezet, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs őrzéséért felelős személy mun- kaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz minősül, amely

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal között légréssel vagy speciális töltettel;

– falvastagsága minimum 2 mm;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehető ki a zár- ból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített minimum 5000 N feszítő erőnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendő) vagy falba, illetve padozatba be- tonozva beépített.

A páncélszekrények az értéktárolókra meghatározotta- kon túlmenően az alábbi kritériumoknak is megfelelnek:

– dupla acéllemez fal, a lemezek közötti speciális beton töltet vagy acéllapokból kialakított szendvics szerkezet

– a lemezek együttes vastagsága minimum 6 mm, köz- tük a távolság minimum 30 mm

– a zárszerkezet fúrás ellen védett

– a reteszvasak mozgatása nem közvetlenül a kulccsal, hanem kilincsművel történik 1, 3 vagy 4 irányba

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritériumnak meg nem felelő fémszekrények vagy egyéb tárolóeszkö- zök a bennük biztosítható összeg szempontjából bútor- nak minősülnek.

III.1.3. Kizárások:

Nem minősülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:

III.1.3.1. olyan vagyontárgyak eltűnése miatt keletkeztek, amelyeknél a III.1.1.–III.1.2. pontok szerinti biztosítási esemény nem állapítható meg (pl.: lopás, dézsmálás, eltűnés, leltárhiány);

III.1.3.2. automatákból hamis vagy nem az értéknek megfelelő érme vagy egyéb – érmét helyettesítő – tárgy segítsé- gével eltulajdonított áru és/vagy készpénzkárok;

III.1.3.3. úgy következtek be, hogy az elkövető nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiség- be; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítő akadály (pl. rácsozat) védte.

III.1.4. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövető a koc- kázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a biztosítottól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illető- leg ezeket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövető a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fe- nyegetést alkalmaz.

III.1.5. Rongálás: ha az elkövető a biztosított vagyontárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (épít- mények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja. Az épületekben kelet- kezett rongálás károkat a biztosító III.5. pont szerint téríti meg.

III.2. Védelmi szintek betöréses lopás, rablás és rongálás biztosítás esetén

A biztosító a kockázatviselési helyen – a biztosítási ese- mény bekövetkezésének időpontjában – elengedhetetle- nül szükséges vagyonvédelmi védelmi szintet vár el.

A biztosító nem, vagy csak részben téríti meg a betöréses lopás kárt, ha a káresemény időpontjában nem teljesültek maradéktalanul a kockázatviselési hely vagyonvédelmi szintjére vonatkozóan a jelen feltételekben kikötött előírá- sok. Az előírások teljesülését a biztosító előzetesen nem vizsgálja.

A védelmi szintek technikai követelményeit a Z 301, Z 302, Z 303, Z 304, valamint a Z 320 és Z 321 sz. záradé- kok, az őrzés védelemre vonatkozókat a Z 137, Z 335 és Z 337 sz. záradékok tartalmazzák.

A védelmi szintek megvalósíthatók a mechanikai és az elektronikai védelmi záradékokban foglaltak alkalmazá- sával.

1. védelmi szint – Z 301. sz. záradéknak megfelelő me- chanikai védelem

2. védelmi szint – Z 302. sz. záradéknak megfelelő me- chanikai védelem,

vagy a lenti táblázatban szerepeltett egyenértékű megol- dások,

3. védelmi szint – Z 303. sz. záradéknak megfelelő me- chanikai védelem,

vagy a lenti táblázatban szerepeltett egyenértékű megol- dások,

4. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő me- chanikai védelem,

vagy a lenti táblázatban szerepeltett egyenértékű megol- dások.

Előírt védelem Egyenértékű védelem

Z 302 Z 301 + Z 320 + Z 133

Z 302 Z 301 + Z 320 + Z 137

Z 302 Z 301 + Z 320 + Z 337

Z 303 Z 302 + Z 320 + Z 133

Z 303 Z 302 + Z 320 + Z 137

Z 303 Z 302 + Z 320 + Z 337

Z 303 Z 301 + Z 321

Z 304 Z 303 + Z 320 + Z 133

Z 304 Z 303 + Z 320 + Z 137

Z 304 Z 303 + Z 320 + Z 337

Z 304 Z 302 + Z 321

A Z 320. sz záradék szerinti helyi jelzésű elektronikai jelzőrendszer alkalmazása kizárólag olyan lakottnak mi- nősülő objektum (ajánlatban megjelölt kockázatviselési hely) esetén fogadható el, mint a védelmi szint eleme, amely megfelel a Z 133. sz. záradéknak.

III.3. A védelmi szintekhez rendelt kárkifizetési limitek

A biztosító csak abban az esetben vállal kötelezettséget a megállapított kár mértékének megfelelő szolgáltatás kifi- zetésére (a biztosítási összeg keretén belül), amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a kockázatviselési helyen a szerződésben (biztosítási ajánlaton, kötvényben) megjelölt védelmi szint teljesült.

Ezen védelmi szintnél alacsonyabb szintű védelem esetén – az eltérés mértékétől függően – a biztosító az alábbi limitek figyelembevételével nyújt szolgáltatást.

Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a szer- ződésben (biztosítási ajánlaton, kötvényben) megjelölt védelmi szintnél:

III.3.1. eggyel alacsonyabb szint teljesül, úgy a biztosító szol- gáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint teljesülé- se esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg fele (50%-a);

III.3.2. kettővel alacsonyabb védelmi szint teljesül, úgy a bizto- sító szolgáltatásának felső határa a vállalt védelmi szint tel- jesülése esetén fizetendő biztosítási szolgáltatási összeg huszonöt százaléka (25%-a);

III.3.3. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor a tényleges védelem nem éri el a jelen feltétel szerin- ti 1. védelmi szintet, vagy a szerződésben (biztosítási ajánlaton, kötvényben) megjelölt, elengedhetetlenül szükséges, elvárt védelemnél három szinttel alacso- nyabb tényleges védelemi szint teljesül, úgy a biztosí- tó nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

III.4. Biztosítható vagyoncsoportok és a kockázatviselés helye

III.4.1. Biztosítható vagyoncsoportok:

III.4.1.1. műszaki és egyéb berendezések (I.1.2.);

III.4.1.2. készletek (I.1.3.);

III.4.1.3. készpénz, értékpapírok (I.1.4.2. – I.1.4.7)

50.000 Ft-ig bútorban elzárva;

50.001 és 500.000 Ft között értéktárolóban elzárva;

500.001 és 1.500.000 Ft között páncélszekrényben el- zárva.

III.4.1.4. külön feltételek alapján biztosítható vagyoncsoportok:

III.4.1.4.1. mezőgazdasági erő-, és munkagépek , gépjárművek (kivéve a személygépkocsikat és a 2 tonna alatti teher- gépjárműveket (I.1.4.1.) (MG 4501 sz. Xxxxx Xxxxxxxx);

III.4.1.4.2. pénztári küldötteknél levő készpénz és értékpapírok (KF

334. sz. külön feltétel).

III.4.2. A kockázatviselés helye: a biztosítási szerződésben meg- jelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szer- ződésben azonosítható módon feltüntetett vagyontár- gyakra (vagyoncsoportokra) terjed ki, amíg azok a kocká- zatviselés helyén találhatók.

III.4.3. A készpénz, értékpapírok és értékkészlet csak akkor állnak biztosítási fedezet alatt, ha azok a biztosítási esemény idő- pontjában (cselekmény elkövetési időszakában) a szerző- désben megjelölt módon vannak tárolva, illetve a megjelölt értéktároló(k)ban el vannak zárva, valamint az összes előírt biztonsági berendezés üzembe van helyezve.

III.4.4. A III.4.1. és III.4.2 pontok alatti vagyoncsoportok biztosí- tási összegét azok teljes új értékének megfelelően (teljes érték biztosítás) kell meghatározni. Amennyiben a biztosí- tási összeg meghatározására jelen feltételek alapján ettől eltérő lehetőség is van, úgy az egy vagyoncsoportba tar- tozó vagyontárgyak csak azonos módon biztosíthatók. A biztosított vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összegig terjed, a I. „Általános rendelkezések” I.2.2.1., illetve a

I.2.2.2. pontjai ok, valamint a III.2. és III.3. pontok szerinti korlátozások figyelembevételével.

A külön feltételek szerint biztosított vagyoncsoportok biz- tosítási összegét a külön feltételekben leírtak szerint kell meghatározni.

III.5. Többletköltségek térítése

A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenően megtéríti egy III.1. – III.4. szerint be- következett, illetve várhatóan bekövetkező káresemény enyhítésével, illetve elhárításával kapcsolatban indokoltan felmerült és igazolható költségeket a III.5.1. pont szerinti mértékig – még akkor is, ha az nem vezetett eredményre

–, kivéve a mentés során keletkezett egészségkárosodás miatti igényeket.

III.5.1. A többletköltségek térítésére – a biztosítási időszak (egy év) alatt – kifizethető összeg felső határa a biztosítási ösz- szeg 10%-a. Ugyanakkor a kifizetett biztosítási szolgál- tatás a többletköltségekkel együtt sem haladhatja meg a biztosított vagyoncsoportra megállapított biztosítási ösz- szeget. A biztosító a következő többletköltségeket téríti:

III.5.1.1. a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épü- letekben (helyiségekben), azok beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett károkkal kapcsolatos költségeket;

III.5.1.2. a biztosított vagyontárgyak helyiségen belüli tárolására szolgáló, lezárt tárolók feltörése, illetve felnyitása miatt keletkezett rongálási károk helyreállításával kapcsolatos költségeket;

III.5.1.3. zárak cseréjének vagy átalakításának szükséges költsé- geit, ha az elkövetés során eredeti vagy kulcsmásolatot használtak;

III.5.1.4. egy biztosítási esemény bekövetkezése miatt szükséges ideiglenes biztonsági intézkedések (őrzés, ideiglenes zár és nyílásvédelem) költségeit az eredeti állapot helyreállí- tásához műszakilag indokolható időtartamra.

III.6. A szerződő (biztosított) kötelezettségei

III.6.1. A szerződő (biztosított) köteles a szerződésben előírt biz- tonsági berendezéseket üzemeltetni, és védelmi intézke- déseket alkalmazni abban az esetben is, ha a kockázatvi- selés helyét a szerződő (biztosított) alkalmazottai és azon családtagjai, akik a kockázatviselés helyén foglalkozás- szerű tevékenységet végeznek, ideiglenesen hagyták el, illetve amikor a kockázatviselési hely teljes körű folyama- tos felügyelete nem biztosított. A berendezések haszná- latánál és az intézkedések (pl. őrzés) végrehajtásánál be kell tartani minden, az azokkal kapcsolatos előírást.

III.6.2. A szerződő (biztosított) köteles a biztonsági berendezé- sek megfelelő és rendszeres karbantartásáról gondos- kodni.

III.6.3. A pénztárgépet üzletzáráskor tilos lezárni. Abban csak a mindenkori legmagasabb forint címletértékkel egyenér- tékű váltópénz maradhat.

III.7. Károk megtérülése

III.7.1. A biztosított – amennyiben az eltulajdonított tárgyak hollétéről tudomást szerez – köteles a rendőrséget és a biztosítót haladéktalanul értesíteni. A biztosító felszólítá- sára a tárgyak azonosítása és visszaszerzése érdekében a biztosított köteles mindent megtenni vagy a biztosítót meghatalmazni, hogy a visszaszerzéshez szükséges in- tézkedéseket megtehesse.

III.7.2. Ha az eltulajdonított tárgyak a biztosítási szolgáltatás kifi- zetése előtt előkerülnek, a biztosító a szolgáltatásnyújtás- ra nem köteles.

III.7.3. Amennyiben az eltulajdonított tárgyak a biztosító szolgál- tatását követően megkerülnek, úgy a biztosított azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a ré- szére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. Amennyiben a biztosított a megkerült va- gyontárgy(ak)ra nem tart igényt, úgy a megkerült vagyon- tárgy(ak) feletti rendelkezési jog a biztosítót illeti meg. A biztosított ezesetben köteles minden szükséges jognyi- latkozatot megtenni annak érdekében, hogy a biztosító ezen rendelkezési jogát megfelelően gyakorolni tudja.

IV. Üvegtörés biztosításra vonatkozó különös rendelkezések

IV.1. Biztosítási esemény, kizárások

IV.1.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben (üvegezésekben) keletkezett törés- vagy repedéskár.

IV.1.2. Kizárások:

A biztosító kockázatviselés nem terjed ki

IV.1.2.1. az üveg felületén vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkra;

IV.1.2.2. a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletke- zett károkra, de megtéríti az üveg pótlását akadályo- zó szerelvények (pl. védőberendezések, belső zárak) le- és visszaszerelési költségeit, az üvegkárra meg- határozott biztosítási összegnek megfelelő limitösz- szegen belül;

IV.1.2.3. a biztosítás megkötésekor (biztosítási ajánlat aláírá- sának időpontjában) már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkra;

IV.1.2.4. a padlózatba épített üvegekben, üveg dísztárgyak- ban, csillárok, szoláriumok, üvegházak, télikertek, üvegpultok, vitrinek, zuhanyfülkék, akváriumok, ter- ráriumok, napenergia átalakító berendezések üvege- zésére;

IV.1.2.5. a 10 m2 táblaméretnél nagyobb felületű, vagy 10 mm- nél vastagabb egyrétegű, többrétegű, ragasztott biz- tonsági üvegezésekre, ón-, ólom- és rézfoglalatokban lévő díszüvegezésekre, és üvegfestményekre, moza- ikokra, homokfúvással vagy savmaratással mintázott üvegekre;

IV.1.2.6. az üvegfelületeken elhelyezett díszítések, fényszűrő, biztonsági és egyéb fóliák,

IV.1.2.7. neonokban és más fényforrásokban keletkezett ká- rokra;

IV.1.2.8. azokra az üvegkárokra, amelyek az épületek javítási, karbantartási, illetve építési, állványozási munkái so- rán keletkeztek;

IV.1.2.9. berendezések üvegezésében keletkezett károkra.

IV.2. A biztosítási szolgáltatás maximális mértékét a bizto- sító választható éves limitösszegben határozza meg.

IV.3. Biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható üvegszerkezetek:

– külső és belső nyílászárók, portálok egyrétegű (ma- ximum 10 mm vastag), vagy két- vagy több rétegű, légréssel ellátott hőszigetelő üvegezése;

– külső üvegburkolatok;

– üvegtetők;

– szerkezetileg beépített üveg épületszerkezetek (térel- választók, korlátok);

– épülethomlokzatra szerelt síküveg reklám- és cégtáb- lák (neon- és fényreklámok nem).

Az alábbi üvegtípusokból, maximum 10 m2 táblaméretig:

– sík- katedrál-, és drótüveg;

– plexi vagy polikarbonát;

– tükrök, fényvisszaverő üvegek;

– felületkezelés nélküli, vagy homokfúvott, savval mara- tott (homályosított) vagy minta nélküli felülettel;

– speciális épületszerkezeti üvegek (copolit és üveg- tégla).

IV.4. Biztosítási szolgáltatás

IV.4.1. A biztosító üveg cseréjének költségeit fizeti meg az üveg- kár összegéig.

IV.4.2. A biztosító a károsodott üvegfelület újraüvegezési költ- ségének 20%-áig terjedő mértékben megtéríti a biztosí- tási eseménnyel kapcsolatban a biztosított azon igazolt kiadásait, amelyek a káresemény alkalmával a kár elhárí- tása vagy enyhítése érdekében szükségszerűen merültek fel, valamint a közvetlen vagyonvédelmet szolgáló azon- nali ideiglenes helyreállítás költségeit.

IV.4.3. Sem az egy biztosítási esemény tekintetében nyújtott tel- jes (IV.4.1. és IV.4.2. szerinti) biztosítási szolgáltatás, sem az adott biztosítási időszakban üvegkárra nyújtott összes biztosítási szolgáltatás együttes mértéke nem haladhatja meg az üvegkár tekintetében meghatározott éves biztosí- tási összeget.

V. Irodai elektronikus berendezések biztosítására vonatkozó különös rendelkezések

Jelen feltételek értelmében a biztosító szolgáltatás nyúj- tási kötelezettsége kiterjed a biztosított vagyontárgyakra, amennyiben azok a kockázatviselés helyén a V.1.1. pont szerinti biztosítási események valamelyikének következ- tében megsérülnek vagy megsemmisülnek.

V.1. Biztosítási események, a kockázatviselés helye

V.1.1. A biztosító az előre nem látható, hirtelen bekövetkező és nem szándékosan okozott sérülések vagy megsemmisü- lés okozta azon károkat téríti meg, melyek a következő okok miatt keletkeztek:

V.1.1.1. elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnö- vekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfe- szültség, légköri elektromosság közvetett hatásai (pl. in- dukció, influencia);

V.1.1.2. kezelési hiba, figyelmetlenség, enyhe fokú gondatlanság;

V.1.1.3. külső események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, ütközés);

V.1.1.4. összeroppanás (implózió) vagy a nyomáshiány egyéb ha- tása;

V.1.1.5. üvegtörés.

A biztosító a V.1.1.1. és V.1.1.2. pontokban felsorolt események következtében keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a károk vizuálisan, se- gédeszközök nélkül felismerhetők.

V.1.2. A kockázatviselés helye: a biztosítási szerződésben meg- jelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épüle- tek helyiségei. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett berendezésekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban van- nak elhelyezve (telepítve).

V.1.2.1. A berendezés akkor minősül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követően normál üzemi állapotban mű- ködésre kész vagy – ha ez előírás – a formális és a tényle- ges átvétel is megtörtént. Ha egy berendezés üzemképes telepítése megtörtént, akkor a biztosítási fedezet a tisztí- tás, karbantartás vagy üzembe helyezés időtartama alatt is fennáll, ha e tevékenységet a kockázatviselési helyen belül a telepítés helyén végzik.

V.2. Biztosítható vagyontárgyak

A biztosító megtéríti az alábbi – a kockázatviselés helyén található, a berendezés vagyoncsoportban tűzkárokra is biztosított – összes irodai berendezésben keletkezett – a

V.1. biztosítási események által okozott károkat, azok új értéke alapján, együttesen meghatározott biztosítás biz- tosítási összegig.

Az irodai elektronikus berendezések abban az esetben biztosíthatóak, amennyiben egy adott, biztosítani kívánt berendezés új értéke 500.000 Ft-ot nem haladja meg.

V.2.1. irodatechnikai berendezések: asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok;

V.2.2. távközlési berendezések: telefonok a mobil- és okostele- fonok kivételével, telefon alközpontok, telefaxok, üzenet- rögzítők, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók;

V.2.3. híradástechnikai, szórakoztató elektronikai berendezé- sek: televízió és rádiókészülékek, tunerek, erősítők, equ- alizerek, CD-, DVD, blue-ray leátszók, hangsugárzók, videórekorderek és lejátszók, műholdvevők beltéri egy- ségei;

V.2.4. számítógépek, ide értve a kockázatviselés helyén találha- tó hordozható berendezéseket is (kivéve a táblagépeket és a GPS készülékeket), az adatfeldolgozó berendezé- sek és rendszereik, az ezekhez tartozó periféria egysé- gekkel, szünetmentes áramforrások;

V.2.5. légkondicionáló berendezések;

V.2.6. pénztárgépek, kártyaleolvasó terminálok, vonalkód olvasók;

V.2.7. biztonságtechnikai berendezések, elektronikai behatolás jelző-, video megfigyelő és rögzítő rendszerek

V.3. Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

V.3.1. bármilyen fajta kép-, hang- és adathordozó, valamint rajtuk tárolt információkra;

V.3.2. számítógépek egységein, tárolóin levő adatokra és számítógépes programokra;

V.3.3. az üzemeltetési előírások szerint rendszeresen cse- rélendő alkatrészekre (pl.: mintázó- és papírtovábbító hengerek, szűrők), valamint nem alkatrésznek mi- nősülő kellékanyagokra (pl.: festékszalagok, festék- kazetták, akkumulátorok, filmek, papírok, textil- és műanyag bevonatok);

V.3.4. üzemi és segédanyagokra (pl.: kontaktanyagok, hű- tőanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek);

V.3.5. azokra a károkra, amelyek üzemi segédanyagok ki- ömlése, szivárgása stb. következtében keletkeztek, kivéve a tűz- és robbanáskárokat;

V.3.6. az olyan károkra, melyek az elektronikus berende- zésekben, számítógépekben üzemidőn kívül, hibás, elégtelen vagy hiányos klimatizálás következtében adódtak.

A biztosító nem téríti meg továbbá:

V.3.7. azokat a többletköltségeket, amelyek a helyreállítás során elvégzett módosításból, átalakításból vagy kor- szerűsítésből erednek;

V.3.8. ideiglenes javítás költségeit;

V.3.9. készenléti költségeket (karbantartási, javítási szerző- dések átalánydíját).

V.4. Biztosítási szolgáltatás

V.4.1. A biztosított berendezéseknek a V.1.1.1. – V.1.1.3. pon- tok szerinti biztosítási események miatti totálkára – a

I.4.4.2. pontjában foglaltaktól eltérően – az új berendezés első üzembe helyezését követő 6. hónap után káridőpon- ti (avult) értéken kerül megtérítésre. A káridőponti (avult) érték minimális összege – függetlenül az életkortól és a használtság fokától – a káridőponti új érték 30%-a.

V.4.2. Javítással helyreállítható berendezéseknek korábbi, üzemképes állapotában való helyreállításnak költsége kerül megtérítésre, amely magába foglalja a javítási költ- ségeket és a leszerelési, beszerelési, szállítási (kivéve a légi fuvar) és vámköltségeket. Ha a helyreállítást a bizto- sított saját maga végzi, akkor csak ennek önköltsége ke- rül megtérítésre, azonban ennek mértéke nem haladhatja meg egy szakvállalat által történő helyreállítás költségét.

V.4.3. A biztosító az irodai elektronikus berendezések követke- ző alkatrészeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok okozati összefüggésben vannak egy a berendezésben keletkezett térítésköteles kárral. Ezeknél az alkatrészeknél a káridőponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%-ával csökken, a V.4.1. pont szerinti minimális értékig, amennyiben a kár az új berende- zés első üzembe helyezését követő 6 hónapon túl követ- kezett be:

V.4.3.1. elektron-, képfelvevő- és képvisszaadó csövek és lézer fényforrások;

V.4.3.2. világítótestek (izzók, fénycsövek);

V.4.3.3. besugárzó- és fűtőtestek, fűtőelemek.

Az irodai elektronikus berendezések tekintetében a biztosító szolgáltatásának felső határa (kártérítési li- mit) 500.000 Ft berendezésenként.

Xxxxx feltételek és záradékok

a mezőgazdasági vállalkozások vagyonbiztosításához

Amennyiben a felek a jelen külön feltételekben, vagy záradékok- ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni rendelik, úgy a külön felté- telek és záradékok rendelkezései az Agrárőr biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerző- dő megjelölte. Ha külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a biztosítási szerződési feltételek egyéb rendelkezései megfelelően irányadók.

A Záradékokban foglalt rendelkezések abban az esetben iránya- dóak, amennyiben az adott záradék számát az ajánlaton a szerző- dő megjelölte. Ha a záradék eltérően nem rendelkezik, a biztosítási szerződésre a biztosítási szerződési feltételek egyéb rendelkezé- sei is megfelelően irányadóak.

I. KÜLÖN FELTÉTELEK

KF 140. sz. külön feltétel

Megállapodás tartamengedmény igénybevételéről 3 éves időtartamra

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondá- sának joga, a Ptk. 6:466. § alapján, 30 nap felmondási határidő betartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a Szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a Szerződő a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a Szerződő a szerződés megszűnésével egy- idejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre fi- gyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ez- zel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, három évente megismétlődik. Az automatiku- san megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tarta- mán belül a szerződés évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszűnésére és tartamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatá- rozott rendelkezések az irányadóak. A három évente au- tomatikusan megújuló fenntartási megállapodással kap- csolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a Szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújítani.

Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biz- tosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosí- tási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamengedmény nélkül számított, tarifális díj összegére módosul.

KF 297. sz. külön feltétel

Elemi kár kockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján az Agrárőr biztosítás feltéte- leinek II.1 pontjában foglaltaktól eltérően, a biztosítási fe- dezet nem terjed ki a II.1.2. pont szerinti vihar, felhősza- kadás, sziklaomlás, kőomlás, illetve földcsuszamlás, ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása, jégeső és hónyomás, valamint ismeretlen jármű ütközése miatt bekövetkezett károkra.

KF 298. sz. külön feltétel

Vezetékes vízkockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján az Agrárőr biztosítás feltételei- nek II.1 pontjában foglaltaktól eltérően, a biztosítási fede- zet nem terjed ki a II.1.3 pont szerinti vezetékes vízkár és tűzoltó berendezés meghibásodása miatt bekövetkezett károkra.

KF 299. sz. külön feltétel

Katasztrófa kockázatok kizárása

Jelen külön feltétel alapján, az Agrárőr biztosítás felté- teleinek II.1 pontjában foglaltaktól eltérően, a biztosítási fedezet nem terjed ki a II.1.4 pont szerinti földrengés és árvíz miatt bekövetkezett károkra.

KF 334. sz. külön feltétel

Küldöttrablás biztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése

– a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – ki- terjed biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkra, amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, de kizárólag a Magyarország területén elkövetett rablás miatt következtek be. A külön feltétel szerint kötött biz- tosítás szerződője, és biztosítottja nem lehet hivatásos pénzszállító, illetve őrzővédő vállalkozás.

2. Biztosítható vagyontárgyak (vagyoncsoportok; lásd még MVVF – I.1.4.2. – 6.): készpénz, értékpapír;

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott szállított legmagasabb értékig, mint első kockázati összegig terjed (lásd még MVVF I.2.2.2.) A biztosító eseményenkénti és/vagy egy évre vonatkozó limitösszeget határozhat meg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa.

4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik, a kiindulási és a rendelte- tési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb út- vonalra terjed ki és megszűnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biztosított, illetve a biztosított alkal- mazottja és megbízottja.

5. A biztosítónak a külön feltételben foglalt biztosítási szolgáltatási kötelezettsége csak az alábbi pénzszál- lítási előírások betartása esetén áll fenn, az alábbiak- ban meghatározott korlátozásokkal:

– a szolgáltatás mértékének felső határa 200.000 Ft, amennyiben a pénz szállítását 1 fő végzi;

– a szolgáltatás mértékének felső határa 500.000 Ft, amennyiben a pénz szállítását 2 fő végzi MABISZ

által ajánlott, vagy a biztosító által azzal egyenér- tékűnek tekintett védelmi tulajdonságokkal ren- delkező pénzszállító táskával;

– a szolgáltatás mértékének felső határa 2.000.000 Ft, amennyiben a pénz szállítását 2 fő végzi – akik közül 1 lőfegyveres – MABISZ által ajánlott, vagy a biztosító által azzal egyenértékűnek tekintett védelmi tulajdonságokkal rendelkező pénzszállító táskával;

6. A biztosító nem nyújt szolgáltatás abban az esetben:

6.1. ha a szállítás során nem teljesültek a 5. pontban meg- határozott szállítási előírások;

6.2. ha 18 éven aluli, vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvőképes) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként.

7. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól,. ha a kárt a küldött, a kísérő vagy őrző személy- zet tagja jogellenes, szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta.

MG 0090 sz. külön feltétel

Kötelező önrész alkalmazása

Jelen Külön Feltétel alkalmazása esetén a biztosító a szolgáltatás mértékét önrészesedéssel csökkenti.

Az önrészesedés az ajánlat adatközlő mellékletén feltün- tetett összeg, de minimum 10 ezer Ft.

MG 1171 sz. külön feltétel

Ellenőrzések az öngyulladás megakadályozására

Jelen feltétel értelmében biztosítási fedezet az öngyulla- dásra hajlamos vagyontárgyak tűz okozta károsodására csak abban az esetben terjed ki, ha azokra nézve a táro- lási előírásokat betartják, illetve tárolt állapotukban rajtuk a szükséges ellenőrzéseket, műszeres méréseket (szon- da) a kellő gyakorisággal elvégzik, és azok eredményeit naplózzák.

MG 1172 sz. külön feltétel

Szárító berendezések működtetése, ellenőrzése

Jelen Feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a (szárító berendezésben) szárításnak alávetett takarmány, termény mindazon károsodására, amely a szárító beren- dezésen keletkezett tűz, illetve annak oltása következté- ben állt elő.

MG 1173 sz. külön feltétel

Mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépjárművek és tartozékaik biztosítása

Jelen Külön Feltétel értelmében a biztosítási fedezet az Agrárőr biztosítás II.1.1. – 3.pontjaiban részletezett koc- kázati események tekintetében – külön díj megfizetése el- lenében – kiterjed az ajánlatban felsorolt mezőgazdasági erő- és munkagépek, a gépjárművek és tartozékaik (ki- véve a személygépkocsikat és 2 tonna alatti tehergépjár- műveket) mind a szerződésben feltüntetett telephelyen, mind pedig a saját tulajdonú, vagy a szerződéssel igazolt mindenkori munkavégzési helyen és az odavisszavezető úton bekövetkezett káreseményeire.

Xxxxx Xxxxx feltétel alapján sem térülnek azonban a belső eredetű okokra visszavezethető káresemények miatti károk.

Belső eredetű káresemények minősülnek:

– A tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berende- zés meghibásodása miatt bekövetkező károk.

Jelen Külön Feltétel keretein belül biztosított vagyontár- gyakra meghatározott biztosítási összeg új eszköz ese- tén a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költségeit (újérték). A beszerzési költségekből engedmé- nyek (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonható- ak le.

Használt eszköz esetén is megadható újérték, azonban a biztosított vagyontárgyak avult (valóságos) érték meg- adásával is biztosíthatóak. Avult (valóságos) érték a tech- nikai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

MG 1174 sz. külön feltétel

Telephelyen, szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén a MVVF II.1 pontjában részletezett biztosítási események tekintetében a biztosítási fedezet kiterjed az olyan – a szerződésben külön megjelölt – mű- szaki és egyéb berendezésekre (MVVF I.1.2.,), valamint készletekre (MVVF I.1.3.), amelyek a kockázatviselési helyen (telephelyen) nem épületben, hanem szabadban vannak elhelyezve (tárolva, telepítve).

Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontár- gyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalma- zott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak. Szabadban el- helyezettnek tekintendők továbbá részben épületen kívül elhelyezett, telepített vagyontárgyak (pl: mérlegek, üzem- anyag-kutak stb.)

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és van- dalizmus által okozott károkra. A felhőszakadás vagy árvíz biztosítási eseménnyel összefüggésben a kész- letnek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épü- lettartozékok, kiegészítők és díszítések, (pl.: nap- ellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.)

– épületszerkezeti elemhez szilárdan nem rögzített, vagy önállóan álló reklámtáblák, cégtáblák.

MG 1175 sz. külön feltétel

Külön megnevezett kockázatviselési helyen, szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása

Xxxxx külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén a MVVF II.1 pontjában részletezett biztosítási események tekintetében a biztosítási fedezet kiterjed az olyan – a szerződésben külön megjelölt – mű- szaki és egyéb berendezésekre (MVVF I.1.2.,), valamint készletekre (MVVF I.1.3.,) amelyeket a szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen szabadban tárol- nak, telepítettek. (pl.: öntöző berendezés).

Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontár- gyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalma- zott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatóak.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és van- dalizmus által okozott károkra. A felhőszakadás vagy árvíz biztosítási eseménnyel összefüggésben a kész- letnek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épü- lettartozékok, kiegészítők és díszítések, (pl.: nap- ellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.)

– épületszerkezeti elemhez szilárdan nem rögzített, vagy önállóan álló reklámtáblák, cégtáblák.

MG 1176 sz. külön feltétel

A foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő személyes használati tárgyak biztosítása

Xxxxx külön feltétel értelmében a megállapított biztosí- tási díj megfizetése esetén a MVVF II.1 pontjában rész- letezett biztosítási események tekintetében a biztosítási fedezet kiterjed a biztosítottal munkaszerződésben álló foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő sze- mélyes használati tárgyaira (MVVF I.1.4.11.) a szerződé- sen feltüntetett telephelyen. Jelen külön feltétel hatálya alatt nem térülnek a foglalkoztatottak (alkalmazottak) tulajdonában lévő készpénz, értékpapír, ékszer, kép- zőművészeti vagy szellemi alkotások és gépjárművek kárai.

Ezen külön feltétel alapján térülő káresemények ese- tén a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa 50.000 Ft biztosítási eseményenként és sze- mélyenként.

MG 1178 sz. külön feltétel Biztosítás avult értéken

Az MVVF I.2.2.3. pontja szerint egyes vagyontárgyak biztosítási összegének megállapítása avult (valóságos) értéken történt. Az avult (valóságos) érték a fizikai és technológiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

A biztosító szolgáltatásának meghatározása ilyen esetek- ben az MVVF I.3. pont alpontjaiban az avult értéken biz- tosított vagyontárgyakra meghatározott módon történik.

MG 4501 sz. külön feltétel

Szabadban tárolt mezőgazdasági erő- és munkagépek, tehergépjárművek betöréses lopás fedezete

Jelen Külön Feltétel értelmében – külön díj megfizetése ellenében- a biztosítási fedezet kiterjed az alábbi felté- teleknek megfelelő kockázatviselési helyként feltűntetett telephelyen tárolt mezőgazdasági munkagép, tehergép- jármű és traktor betöréses lopáskáraira is, amennyiben azokat az előírt védelmi eszközökkel felszerelték és azok a káresemény idején üzembe voltak helyezve és bizonyít- hatóan működtek.

Az épület, a telephely olyan szerkezetű és szilárdságú, kerítéssel – vagy fallal – körbekerített, amely személyek behatolását jelentős mértékben megnehezíti vagy meg- gátolja, illetve az áthatoláshoz különböző segédeszközök igénybevételét teszi szükségessé. A kapuk az áthatolási ellenállás tekintetében nem gyengébbek a kerítésénél és biztonsági zárral ellátottak. A kapuk üzemidőn kívül, illet-

ve éjszaka (esete 19 órától reggel 5 óráig) zárt állapotban vannak.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a min. 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a va- riációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, va- lamint egyedi minősített zár. A telephely meg kell, hogy feleljen a Z 133 előírási feltételeknek is.

A lakat nem minősül biztonsági zárnak, kivéve a mi- nősített biztonsági lakatokat és lakatpántokat.

A biztosítási fedezet nem terjed ki a személygépko- csikra, a 2 tonna alatti teherbírású tehergépjármű- vekre, valamint a részlopás károkra és a betöréses lopáshoz kapcsolódó vandalizmus károkra sem.

MG 4504 sz. külön feltétel

Egyes vagyontárgyak tárolási előírásai

A betöréses lopás biztosítási fedezet a 100 000 forin- tot egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra kizá- rólag abban az esetben terjed ki, amennyiben azok a Z304. sz. Záradék mechanikai védelem előírásainak megfelelő helyiségben vannak tárolva.

A Z304.-es számú Záradék teljesítése abban az eset- ben is kötelező, amennyiben az adott helyiségben tá- rolt vagyontárgyak összértéke meghaladja az 500 000 forintot.

MG 4505 sz. külön feltétel Méregraktárak védelmi előírásai

Méregraktárak (Növényvédőszerek, csávázott vetőmag- vak vagy állatgyógyszerek tárolására használt helyisé- gek) esetében a betöréses lopásbiztosítási fedezet csak azokra a helyiségekre terjeszthető ki, amelyek kialakítása megfelel a Z 304. sz. Záradék mechanikai védelmi szint követelményeiben előírtaknak, valamint biztosított az ál- landó felügyelet, és a helyiségbe történő belépés rendje szabályozott továbbá ellenőrzött.

MG 4506 sz. külön feltétel

Betöréses lopáskárok térítése során alkalmazott önrészesedés mértéke lakatlan területen, nehezen megközelíthető helyen vagy őrzés nélkül tárolt vagyontárgyak esetén

Betöréses lopáskárok megtérítése során alkalmazott önrészesedés mértéke lakatlan területen, őrzés (Z

337. sz Záradék) nélkül tárolt vagyontárgyak esetén legalább 100 000 Ft káreseményenként.

Lakatlannak minősül a terület, ha az épület (telephely) a település közigazgatási határán kívül helyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága több mint 50 m. Lakatlannak minősül a terület akkor is, ha az épület (telephely) nem közelíthető meg szilárd burkolatú úton, még akkor is, ha fenti feltételek teljesülnek.

II. Záradékok

Z 133. sz. záradék

Lakott épület

A szerződő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII.1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítá- si ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület(tömb)ben olyan lakás céljára szolgáló helyiség (lakás) található, amelyben ál- landó jelleggel (bejelentett lakcímmel) egy vagy több sze- mély lakik.

Lakottnak minősül a kockázatviselési hely akkor is, ha ott ilyen helyiség nem található, de a legközelebbi lakás céljára szolgáló állandóan lakott épület távolsága nem több 50 méternél vagy a szerződő/biztosított a kockázat- viselési helyen folyamatos (non stop, éjjelnappali, három műszakos) tevékenységet folytat. Lakottnak minősül to- vábbá, ha ott megvalósul a Z 137. sz. záradékban foglal- taknak megfelelő állandó portaszolgálat vagy a Z 337. sz. záradéknak megfelelő telephelyi őrzés.

Z 134. sz. záradék

Lakott területen belül található épület

A szerződő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII.1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítá- si ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül helyezkedik el.

Z 137. sz. záradék

Állandó portaszolgálat

A szerződő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII.1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen állandó por- taszolgálat van. A portaszolgálatot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenő-, ünnep- és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, működőké- pes fővonalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabá- lyozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő/ biztosított a jelen záradékban meghatá- rozott körülmények változásait a biztosítónak haladékta- lanul, de legkésőbb két napon belül köteles írásban beje- lenteni.

Z 201. sz. záradék

Tűzveszélyes építési szerkezet

Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelően bejelentésre került, hogy az aján- latban rögzített kockázatviselési helyen az épületek épí- tési módja eltér a Mezőgazdasági Vállalkozások Vagyon- biztosítási Feltételek (MVVF) I. 1.1.26. pontja szerinti nem tűzveszélyes építési szerkezet meghatározástól.

Z 301. sz. záradék

1. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. zára- dékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű át- törési ellenállású

Támpontok:

– bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

– 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

– 6–10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, többrétegű szer- kezet, amelyben a határoló lemezek között hőszige- telő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);

– minimum 1,0 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 0,75 m fesztávon rögzítve;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– zárás biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellá- tott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

– reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú ajtók)

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban megha- tározott körülmények megváltozását a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.

Z 302. sz. záradék

2. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalom-meghatározások a Z 301-304. zára- dékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Megegyezik a Z 301. sz. záradéknál leírttal.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral legalább 14 mm-es retesze- lési mélységben biztosított;

– fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez vas- tagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, mini- mum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve

– két biztonsági zár esetén az ellenlemezekre nem vonatkozik ez az előírás;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerő- sítő elemekhez kapcsolódik;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– üvegezett teraszajtót biztonsági zárral, vagy belülről, kulccsal zárható kilinccsel kell ellátni.

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban megha- tározott körülmények megváltozását a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.

Z 303. sz. záradék

3. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. zára- dékokhoz)

Xxxxx, födém, padozat

Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenér- tékű áttörési ellenállású

Támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbeton panel

– 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerinti, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól mi- nimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felsze- relt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerő- sítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az abla- kokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:

– nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spa- lettával szerelt, vagy

– MABISZ által ajánlott, minimum P2A (A1) fokozatú biztonsági üvegezéssel;

– MABISZ által ajánlott biztonsági üvegfóliával ellátott. A MABISZ ajánlásban meghatározott követelmények szerinti telepítés jognyilatkozattal igazolt.

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban megha- tározott körülmények megváltozását a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.

Z 304. sz. záradék

4. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. zára- dékokhoz)

Falazat, födém, padozat

Legalább 38 cm vastagságú téglafallal egyenértékű áttö- rési ellenállású

Támpontok:

– 10 cm vastagságú vasbeton panel

– 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 2. osz- tály szerint, (a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott) vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyi- kének:

– az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;

– a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól mi- nimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés xxxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton ki- emelés ellen védő szerkezettel, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerő- sítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az abla- kokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonatkozó követelmények:

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású

– kívülről nem szerelhető rácsozattal védett

– a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zá- rását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerke- zet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai véde- lem elemeként ajánlott rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés.

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban megha- tározott körülmények megváltozását a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.

Fogalommeghatározások a Z. 301–304. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hen- gerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zár- védő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályozása.

Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak fel- szerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésé- vel. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadá- lyozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtókra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza.

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos, legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehe- tőségeinek száma meghaladja a 10.000-et és a MABISZ által a teljeskörű mechanikai védelem elemeként ajánlott biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt együtt).

FIGYELEM! – az ELZETT 700 típusú kéttollú zárak nem biztonsági zárak, mivel a kulcsok variációs lehe- tősége messze elmarad az elvárt 10.000 db-tól!

6. Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, amely- nek a fogadásához szükséges üreg a fa ajtólap betörés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló re- teszvasak csak 1 zárási pontnak felelnek meg. Nem mi- nősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függőleges irányban – elmozduló kisméretű, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbb- ször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának meg- akadályozása.

Z 320. sz. záradék

Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A szerződő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII.1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek elekt- ronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.

Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem biztosítása.

– Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőre- ndszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílás- záró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási

kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitá- sérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.

– Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőre- ndszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek meg- közelítési útvonalait felügyeli.

– Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrend- szer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással (régebben: Minősíté- si tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részle- ges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlás- rendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési ta- núsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.

A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül mini- málisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendel- keznie:

– a központ szünetmentes tápegységének 72 órás fo- lyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a központnak legalább 200 esemény tárolóképes- ségű eseménymemóriával kell rendelkeznie, ameny- nyiben nem, akkor bizosítania kell, hogy a kiiktatott zóna bypass adatait külön erre a célra fenntartott me- móriaterületen legalább 8 napig tárolja.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban megha- tározott körülmények megváltozását a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.

Z 321. sz. záradék

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A szerződő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII.1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségek va- gyonvédelmi távfelügyeleti rendszer által védettek. A táv- felügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági táv- felügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő helyi elektronikai jelzőrendszer pedig a Z 320. sz. záradékban foglaltaknak.

A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Sze- mély-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Ka- marának és rendelkezik szakhatósági engedéllyel. Disz- pécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérkezési idejére maxi- mum 15 percet szerződésben garantál.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban megha- tározott körülmények megváltozását a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.

Z 337. sz. záradék

Biztosított telephely őrzése

A szerződő az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

VII.1. pontjának megfelelően bejelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a kockázatviselés helyének helyisé-

geit üzemidőn kívül – szombat, vasárnap és ünnepnapo- kon is – a szerződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egyenértékű megbízásos jogviszonnyal foglalkozta- tott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított te- lephely őrzése – őrzi.

Eltérően az ÁVF VlI.2.1. pontjától, a felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) a jelen záradékban megha- tározott körülmények megváltozását a biztosítónak hala- déktalanul, de legkésőbb két napon belül írásban köteles bejelenteni.

Kiegészítő biztosítások

A szerződő által választható kiegészítő biztosításokra a Generali Biztosító Zrt. alábbi, jelen fejezetben felsorolt biztosítási feltételei vonatkoznak.

Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítást a biztosító az alapbiztosítással (Agrárőr biztosítás) azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kie- gészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiz- tosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díja az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik. A biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyidejű- leg megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak vé- gére 30 napos határidővel felmondhatják.

Pajzs kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF02014)

Jelen Xxxxxxxxx munkáltatói biztosítás általános feltételei (továb- biakban: általános feltételek) a különös feltételekkel együtt a Ge- nerali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) élet-, baleset- és egészségbiztosítást tartalmazó szerződéseire (továbbiakban: szerződés) érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen általános feltételekre és az adott különös feltételekre hivatkozással kötötték.

Az általános feltételekhez a szerződő ajánlaton megjelölt választá- sa szerinti szolgáltatást tartalmazó élet-, baleset- és egészségbiz- tosítások különös feltételei kapcsolódnak.

Jelen általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (a továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatá- lyos magyar jogszabályok az irányadóak.

A különös biztosítási feltételek jelen feltételekben foglaltaktól el- térhetnek, az általános és különös feltételek eltérése esetén a kü- lönös feltétel előírásai az irányadóak.

A biztosítási szerződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések és a feltételekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelke- zései irányadóak.

I. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés alapján a biztosító a jelen általá- nos feltételekben és a különös feltételekben meghatáro- zott biztosítási kockázat viselésére, továbbá a biztosítási esemény bekövetkeztétől függően biztosítási szolgálta- tás teljesítésére, a szerződő fél pedig biztosítási díj fizeté- sére kötelezi magát.

II. Általános rendelkezések

II.1. A szerződés alanyai

II.1.1. Biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellené- ben a biztosítási kockázatot viseli és a különös feltételek- ben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezett- séget vállal.

II.1.2. Szerződő az a fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amely a biztosítási szerződést a bizto- sítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezett- séget vállal. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II.1.3. Biztosított az a szerződővel munkaviszonyban álló ter- mészetes személy, akinek az életével, egészségi állapo- tával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön. A biztosítottak megjelölésére az ajánlattételkor kerül sor, továbbá a szerződőnek lehetősége van arra is, hogy a szerződés létrejöttét követően kezdeményezze a szer- ződés hatályának új, vagy további biztosítottakra törté- nő kiterjesztését.

II.1.4. A jelen általános feltételek alapján létrejövő szerződés- ben több, név szerint vagy létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport képezhető. Egy biztosítotti csoportba azok a biztosítottak sorolhatóak, akik azonos foglalkozási kockázattal rendelkeznek és azonos biztosítási szolgálta- tásra jogosultak. Foglalkozási kockázat szempontjából a

biztosító megkülönböztet normál és veszélyes 4 foglalko- zásokat. A veszélyes foglalkozásokat az általános felté- telek „A” melléklete tartalmazza, mely a szerződés részét képezi.

A csoportképzés szempontja kizárólag a munkakör, a munkavégzés helye vagy a szervezeti hierarchiában el- foglalt hely lehet. Ajánlattételkor a szerződő köteles az adott biztosítotti csoportot annak munkaköre, munka- végzési helye vagy a szervezeti hierarchiában elfoglalt helye egyértelmű megjelölésével meghatározni és lehető- ség szerint megadni a tevékenység végzésének helyét is.

II.1.5. Ha a biztosított kiskorú, a szerződés érvényessé- géhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó része módo- sításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváha- gyása nem szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges abban az esetben sem ha a biztosított a cselekvőképessé- gében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részle- gesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

II.1.6. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szol- gáltatásra jogosult. A szerződő a biztosított írásbeli hoz- zájárulásával a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezet- tet nevezhet meg. Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a szerződő jelen szerződésben a biztosított(ak) javára lemond a kedvezményezett-je- lölés jogáról.

II.1.7. A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvez- ményezettje a biztosított vagy a szerződésben írásban megjelölt személy(ek). A biztosított halála esetén kedvez- ményezett a szerződésben írásban megjelölt személy(ek), kedvezményezett-jelölés hiányában pedig a biztosított örököse(i).

II.1.8. A kedvezményezett-jelölés hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.

II.1.9. Kedvezményezett jelölésére és a kedvezményezett sze- mélyének módosítására a biztosítotti jogviszony létesí- tésekor, illetve a biztosítás tartama alatt – a biztosítási esemény bekövetkezése előtt – írásban bármikor sor ke- rülhet.

II.2. A biztosítási szerződés és a biztosítotti jogviszony létrejötte, a szerződés módosítása

II.2.1. A szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megálla- podása alapján jön létre.

II.2.2. A létszám szerint meghatározott biztosítotti csoportok és a név szerint meghatározott, egészségi kockázatel- bírálás alá nem eső biztosítotti csoportok (III.2.5.) eseté- ben a biztosítotti jogviszony biztosítotti nyilatkozat nélkül jön létre.

II.2.3. Az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoport (III.2.5.) esetében a biztosítotti jogviszony érvényes létrejöttéhez biztosítotti nyilatkozat kitöltése és az egészségi kockázatelbírálás- hoz szükséges biztosító által meghatározott kockázatfel- mérő eljárás elvégzése kötelező.

II.2.4. A biztosítotti nyilatkozat az a dokumentum, amely tar- talmazza a biztosított hozzájárulását a szerződés hatályá- nak reá történő kiterjesztéséhez, a biztosított jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatást, így különösen a hatóságokra, intézményekre vonatkozó titoktartási kö- telezettség alóli felmentést, valamint – amennyiben arra sor kerül – a biztosított kedvezményezett-jelölését. A biz- tosítotti nyilatkozat a szerződés részét képezi.

II.2.5. A biztosítottnak az általa megtett valamennyi nyilatkoza- tát a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitölte- nie. A biztosító által feltett kérdések és az azokra adott válaszok a szerződés részét képezik.

II.2.6. A biztosított a biztosítotti nyilatkozatát írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a biztosító kockázatviselése adott biztosított vonatkozásában a visz- szavonásról szóló nyilatkozat biztosítóhoz történő beér- kezését követő hónap első napjának 0. órájától megszű- nik. A biztosított a szerződő helyébe nem léphet.

II.2.7. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét meg- előzően a biztosító részére megfi zetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafi zeti.

II.2.8. A biztosító az ajánlat elfogadása, illetve a kockázatvise- lés adott biztosítottra történő kiterjesztése/módosítása előtt kockázatelbírálást végezhet, melyhez a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi egészségi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti. A biztosító az egészségi nyilatkozatot papír alapú nyomtatvány for- májában, vagy előre egyeztetett időpontban, telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatko- zat megtételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésről hangfelvétel készül. A biztosítónak az egészségi kocká- zatelbírálás elvégzésére legfeljebb 60 nap áll rendelke- zésére. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.

II.2.9. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig – egészségi kockázatelbírálás esetén 60 napig – van kötve.

II.2.10. A szerződő/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati doku- mentáció részét képezik.

II.2.11. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot, illetve a kockázatvállalás kiterjesztését/ módo- sítását vagy elfogadja, vagy elutasítja, vagy arra módo- sító javaslatot tesz. Az ajánlat, illetve a kockázatvállalás kiterjesztésének/módosításának esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles indo- kolni.

II.2.12. Ha a szerződő az ajánlattól vagy szerződésmódosítás esetén a szerződő által tett módosító javaslattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül, de leg- feljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény tartalma szerint jön létre/módosul.

Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), a szer- ződés/módosítás nem jön létre. A lényeges eltérésre a

biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat, illetve a szerződő által tett módosító javaslat tar- talmának megfelelően jön létre.

II.2.13. A szerződés módosításához a biztosított hozzájárulá- sa nem szükséges.

II.2.14. A szerződés létrejön, ha a biztosító a szerződő aján- latát a szerződő részére megküldött kötvénnyel elfo- gadja.

II.2.15. A szerződés – ráutaló magatartással (hallgatólagosan)

– akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított

15 napon – egészségi kockázatelbírálás esetén, 60 napon – belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették. Eb- ben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának időpontjára visszamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő na- pon jön létre.

II.2.16. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a feltételektől, akkor a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a mó- dosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban megszűntetheti. (Ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött szerződés utóla- gos megszüntetése.)

II.3. A kockázatviselés kezdete és megszűnése, a várakozási idő és a biztosítási évforduló fogalma

II.3.1. Az ajánlattétel során megjelölt biztosítottak tekinteté- ben, amennyiben a szerződés létrejön a biztosító kocká- zatviselése – a felek eltérő megállapodásának hiányában

– az alábbi időpontokban kezdődik meg:

a) a létszám szerint és a név szerint meghatározott, egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítot- ti csoportok esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban kezdődik feltéve, hogy a szerződő a biztosítás díját a biztosítónak megfi zette,

b) az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a biz- tosító kockázatviselése – az egyes biztosítottak vo- natkozásában – a biztosítottra vonatkozó kockázatel- bírálás lezárását követő nap 0. órájakor kezdődik meg feltéve, hogy a biztosító a kockázatviselést vállalja és a szerződő a biztosítás díját a biztosítónak megfizette. A biztosító az egyes biztosítottakra vonatkozó koc- kázatviselése kezdő időpontjáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.3.2. Amennyiben a szerződő a szerződés létrejöttét követő- en kezdeményezi a szerződés hatályának új biztosí- tottakra történő kiterjesztését, úgy ezen biztosítottak tekintetében a biztosító kockázatviselése – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az alábbi időpontokban kezdődik meg.

a) a létszám szerint meghatározott biztosítotti cso- porthoz tartozó biztosított (III.2.9.) esetében munka- viszony első napjának 0. órájakor, egyéb esetekben a bejelentést követő nap 0. órájakor kezdődik meg,

b) a név szerint meghatározott, egészségi kockáza- telbírálás alá nem eső biztosítotti csoporthoz tartozó biztosított (III.2.8.) esetében a változásbejelentés biz- tosítóhoz történő beérkezését követő nap 0. órájakor,

c) az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoporthoz tartozó biztosí- tott (III.2.8.) esetében a biztosítottra vonatkozó kocká- zatelbírálás lezárását követő nap 0. órájakor feltéve, hogy a biztosító a kockázatviselést vállalja. A biztosító az egyes biztosítottakra vonatkozó kockázatviselése kezdő időpontjáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.3.3. Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosító kockázatviselése megszűnik az alábbi esetekben:

a) a biztosított halála esetén a halál időpontjával,

b) a felek felmondásával a II.5.2. és biztostíó felmondá- sával a III.3. pontban írtak szerint,

c) amennyiben a biztosítotti jogviszony biztosítotti nyi- latkozattal jött létre, úgy a biztosított biztosítotti nyi- latkozatának visszavonásával, a nyilatkozat biztosító- hoz történő beérkezését követő hónap első napjának

0. órájától,

d) a kilépő biztosított (III.2.8.) vonatkozásában a bizto- sítotti jogviszonyt megalapozó körülmény megszűné- sére vonatkozó változás bejelentés (III.2.7.) biztosító- hoz történő beérkezését követő hónap első napjának

0. órájától,

e) amennyiben a szerződő azt írásban kezdeményezi, az igény biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától,

f) a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben és módon.

II.3.4. A biztosítási évforduló az ajánlaton megjelölt kockázat- viselés kezdetét követő hónap első napja.

Ha a kockázatviselés kezdete valamely hó elseje, ez a nap lesz egyben a biztosítási évforduló napja is. A felek közös megegyezéssel ettől eltérően is rendelkezhetnek.

II.3.5. A biztosító a szerződésben legfeljebb 6 hónapos időtar- tamra várakozási időt köthet ki (a továbbiakban: vára- kozási idő), melynek első napja az adott biztosítottra vo- natkozó kockázatviselés kezdete.

A várakozási idő kikötéséről a biztosító a szerződő felet a kötvényen feltüntetett záradékban tájékoztatja.

A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre ter- jed ki, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ezen kockáza- tok tekintetében fedezetet nyújt.

II.4. A szerződés tartama

A szerződés határozatlan tartamra jön létre.

II.5. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

II.5.1. A szerződés megszűnik:

a) a díjfizetés elmulasztása esetén a IV.5.2. pontban leírt időpontban;

b) ha a szerződő jogutód nélkül megszűnik, úgy ennek időpontjával,

c) a ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biz- tosítási szerződés utólagos megszüntetése esetén (II.2.16.), vagy a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmények megváltozása, a biztosítónak erről való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idő elteltével (III.3),

d) a szerződő és a biztosító felmondásával.

II.5.2. A szerződő és a biztosító a szerződést írásban, a biz- tosítási évforduló napjával – legkésőbb a biztosítási év végét megelőző 30 nappal – felmondhatják.

II.6. A biztosítás területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed fel- téve, hogy a különös feltételek másként nem rendelkez- nek.

III. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

III.1. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

III.1.1. A szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottakat a biz- tosítási szerződés tartalmáról és az abban bekövetkező valamennyi változásról.

III.1.2. A szerződő kezdeményezheti a szerződés módosítását. A biztosító a módosítási igényt vagy elfogadja, vagy elu- tasítja, vagy arra módosító javaslatot tesz. Az elutasítást, vagy a módosító javaslatot a biztosító nem köteles indo- kolni.

III.2. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

III.2.1. A szerződő és a biztosított köteles közlési és változásbe- jelentési kötelezettségének eleget tenni.

III.2.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosítás elvállalása, módosítása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Ez a kötelezettség a szerződés létrejöttekor és a szerződés tartama alatt mindvégig fennáll. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

III.2.3. A biztosító a biztosított/biztosítottak hozzájárulása alap- ján a közölt adatokat ellenőrizheti, és e célból a biztosított egészségi állapotára, foglalkozására, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi vizsgálatot írhat elő.

III.2.4. Az orvosi, egészségi vizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

III.2.5. Egy szerződésen belül a különböző biztosítotti csopor- tok meghatározása egymástól eltérhet.

Ennek módjától függően szerződő köteles az egyes biz- tosítotti csoportok esetében a biztosítottakra vonatkozó alábbi adatokat ajánlattételkor megadni:

a) létszám szerint meghatározott biztosítotti csopor- tok esetében a csoportba tartozó biztosítottak létszá- mát és foglalkozását,

b) név szerint meghatározott egészségi kockázatelbí- rálás alá nem eső biztosítotti csoportok esetében a csoportba tartozó biztosítottak nevét, születési helyét és idejét, nemét, állandó lakcímét és foglalkozását,

c) egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a cso- portba tartozó biztosítottak nevét, születési helyét és idejét, nemét, állandó lakcímét és foglalkozását, va- lamint a szerződő köteles beszerezni a biztosítottak biztosítotti és amennyiben szükséges az egészségi nyilatkozatait.

III.2.6. A biztosító kérésére a szerződő köteles a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport névsorát a szerződés tartama alatt bármikor írásban megadni.

III.2.7. A változásbejelentési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köteles a szerződés, illetve a biztosítotti jogviszony tartama alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton, illetve biztosítotti nyilat- kozaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását.

Lényeges körülmény az, amire a biztosító kérdést tett fel. A változás bejelentésének kötelezettsége vonatko- zik különösen a szerződő nevében, címében, levelezési címében, valamint a biztosítotti csoport összetételében, munkatevékenységében, foglalkozási kockázatában, és létszámában történt változásokra.

III.2.8. Ha a név szerint meghatározott biztosítotti csoportban vagy az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportban a biztosított (bizto- sítottak) személye változik, akkor a szerződő köteles az új belépő biztosított, illetve a kilépő biztosított (bizto- sítottak) III.2.5. pontban meghatározott adatait a változás időpontjától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.

III.2.9. Ha a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport létszáma – a biztosító részére utoljára írásban teljesített létszámhoz képest – 10%-nál nagyobb mértékben vál- tozik, akkor a szerződő köteles a biztosítónak írásban 5 munkanapon belül a következő adatokat megadni:

a) a biztosítotti csoport sorszáma és neve,

b) a 10%-ot meghaladó változás időpontja,

c) a változás időpontjában a módosult biztosítotti lét- szám.

III.3. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége, új lényeges körülmények felmerülése, valamint a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén

III.3.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést, vagy valamely biztosítotti jogviszonyt érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor az adott biztosított(ak) vonatkozásában kockázatelbírálást végezhet, és ennek eredményeként a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést – annak az adott biztosítottat érintő részét – 30 napra írásban felmondhatja.

Jelentős kockázatnövekedésnek minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján a szerződésre vonatkozóan díjkorrekciót, pótdí- jat, kizárást vagy elutasítást alkalmazna.

Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

III.3.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés, vagy a szerződésnek az adott biztosítottra vonatkozó része a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik.

Ha a szerződő a módosító javaslat kézhezvételétől szá- mított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslatban foglaltak szerint módosul a módosí- tó javaslat közlésétől számított 30. napon, feltéve, hogy a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

III.3.3. Ha a szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek

közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító az III.3.1. és a III.3.2. pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja.

IV. A biztosítási díj

IV.1. A biztosítási díj, a biztosított belépési kora

IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke.

IV.1.2. A biztosított belépési életkora:

a) élet- és balesetbiztosítási kockázatok esetében a biz- tosított belépési kora 16–74 év közötti lehet,

b) egészségbiztosítási kockázatok esetében a bizto- sított belépési kora a Díjszabásban meghatározott esetekben –biztosítotti létszámtól függően – 16–64 év közötti, illetve 16–74 év közötti lehet.

IV.1.3. A biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja annak a naptári évnek az évszámából, amely évben adott biztosí- tott vonatkozásában a kockázatviselés megkezdődik.

IV.2. A biztosítási díj megállapítása

IV.2.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosítottak létszámának, foglalkozásának, a biztosítási védelem terjedelmének (24 órás vagy munkahelyi és munkahelyi úti balesetbiztosí- tás), a biztosított egészségi állapotának és a biztosítási összeg(ek)nek a figyelembevételével történik. A Díjsza- básban meghatározott esetekben a biztosító a fentieken kívül figyelembe veszi a biztosítottak belépési korát is.

A biztosítás díja a szerződő által bejelentett létszámválto- zás figyelembe vételével újra megállapításra kerül.

IV.2.2. Amennyiben a biztosított születésének évszámát hely- telenül közölték, és emiatt a szükségesnél alacsonyabb biztosítási díj került megállapításra, akkor a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított tényleges belé- pési korának és a ténylegesen befizetett díjnak megfe- lelő szolgáltatás kerül kifizetésre. Ha a megállapított díj meghaladja a szükséges mértéket, úgy a díjtöbbletet a biztosító a szerződőnek visszautalja.

IV.2.3. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a valós születési évszám alapján a biztosítotti jogviszony létrehozására nem kerülhetett volna sor (IV.1.2. pont) úgy a Biztosító a

III. 3.1. pontban foglaltak szerint jár el, vagy az adott biz- tosítotti jogviszony tekintetében megtámadhatja a szer- ződést.

IV.3. A biztosítottak egy főre jutó biztosítási díja

IV.3.1. A biztosító a biztosítottak egy főre jutó biztosítási díját biztosítotti csoportonként határozza meg.

Egy biztosítotti csoporton belül a biztosítottak egy főre jutó biztosítási díja azonos.

IV.3.2. Létszámváltozás esetén, illetve kockázatelbírálás alá tartozó biztosítottak esetén a biztosító a biztosítotti cso- portra vonatkozó biztosítási díjat a IV.3.1. pontban meg- határozott díj összegének figyelembevételével módosítja a létszámváltozás bejelentését, illetve kockázatelbírálás esetén a kockázat vállalását követő hónap első napjától a módosult létszámnak megfelelően.

IV.4. A biztosítási díj fizetése

V.4.1. A biztosítási évre vonatkozó éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethető.

IV.4.2. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő ajánlattételkor hatá- rozza meg, és bármely biztosítási évfordulón megváltoz-

tathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évfordu- ló előtt legalább 60 nappal írásban jelzi a biztosítónak.

IV.4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, fél- év, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.4. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötele- zettségét abban az időpontban teljesíti, amely napon a biztosítási díjat (díjrészletetet) a függő biztosításközve- títő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, amely napon a biztosító számlájára beérkezik.

IV.4.5. A szerződő vállalja, hogy a biztosítás díját az összes biz- tosítottra vonatkozóan – a díj (díjrészlet) esedékességé- nek megfelelően – egy összegben fizeti meg.

IV.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei

IV.5.1. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat az esedékes- ség időpontjáig nem egyenlíti ki – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a biztosító, a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítés- re írásban felhívja.

IV.5.2. Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötele- zettségét nem teljesíti, a biztosító a biztosítási szerződést a díjrendezettség napjával megszűnteti kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton ér- vényesíti.

IV.5.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – ered- ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegé- szítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.6. Reaktiválás

IV.6.1. A reaktiválás a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés biztosítási fedezetének a megszűnt szerződés feltételei szerinti helyreállítása.

IV.6.2. A szerződő a díjfizetés elmaradása miatt megszűnt szer- ződés megszűnésének időpontjától (IV.5.2. pont) szá- mított 120 napon belül írásban kérheti a biztosító koc- kázatviselésének helyreállítását. Ebben az esetben a biztosítónak jogában áll kockázatelbírálást végezni, és annak alapján a kérést elfogadni vagy azt indoklás nélkül elutasítani.

IV.6.3. A megszűnt biztosítási fedezet az eredeti tartalommal és összeggel kerül helyreállításra, ha a biztosító a reaktivá- lásra vonatkozó kérelmet elfogadja, és erről írásban érte- síti a szerződőt, valamint a be nem fizetett és esedékes biztosítási díjat a szerződő legfeljebb a kérelem elfogadá- sától számított 8 napon belül befizeti.

Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése az elma- radt díj (díjrészletek) befi zetését követő nap 0. órájától a szerződés megszűnésének időpontjára visszamenő ha- tállyal helyreáll.

A reaktiválás eredményeként a biztosító kockázatviselése folyamatos.

IV.6.4. A biztosítás tartama alatt reaktiválást legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.

IV.7. Értékkövetés, lehetőség a biztosítás értékének megőrzésére

IV.7.1. A biztosító a biztosítás értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi a biztosítás díjának és a biztosítási össze- geknek évenkénti emelését (továbbiakban: értékkövetés). Az értékkövetés a biztosítási évforduló napjától hatályos.

IV.7.2. Az értékkövetés mértékének meghatározásához a biz- tosító a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex kiadványában közzétett, a biztosítási évforduló előtti negyedik hónapot megelőző 12 hónap havi fogyasztói árindexeinek szorzata által mutatott százalékos értéket (továbbiakban: 12 havi árindex) használja (alap érték- követési indexszám számításának alapja). Ha a 12 havi árindex 5%-nál kisebb, akkor a biztosító az alap értékkö- vetési indexszám számításához az 5%-os mértéket veszi alapul.

IV.7.3. Ha a szerződő értékkövetés iránti kérelmét jelezte a biz- tosító felé és kérelmét a biztosító jóváhagyta, akkor a biz- tosító az értékkövetési folyamat keretében a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal értesítést küld a követ- kező biztosítási évre vonatkozó új biztosítási összeg(ek) ről és az évfordulótól fizetendő új éves biztosítási díjról. A szerződőnek jogában áll az értékkövetést az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautasítani. Ha a szerződő az értékkövetést 30 napos határidőn belül nem utasítja el, a szerződés a megnövelt biz- tosítási összeggel és díjjal lép hatályba a biztosítási évforduló napjától.

IV.7.4. A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj változá- sáról, a változástól számított 30 napon belül kötvényt állít ki kivéve, ha a IV.7.3. pontban rögzített írásbeli értesítés- ben a biztosító valamennyi,a szerződést érintő változást közölte.

IV.7.5. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem kért ér- tékkövetést, vagy azt valamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a biztosító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockázatelbírálást végezni, és annak eredményétől függően a kérelmet teljesíteni vagy indok- lás nélkül elutasítani.

IV.7.6. Amennyiben a felek a II.3.4. pontban meghatározott biz- tosítási évforduló időpontjától eltérően állapodnak meg és a kockázatviselés kezdete valamint a biztosítási évfor- duló között kevesebb, mint 180 nap van, akkor a biztosító ezen az első évfordulón nem kínálja fel az értékkövetés lehetőségét.

IV.8. A biztosítási díj korrekciója

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt ja- vaslatot tehet a biztosítási díj módosítására.

A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés követke- ző évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt mó- dosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – a felmondási idő figyelem- bevétele nélkül – felmondhatja.

A biztosítási díj – a biztosítási szerződés következő évfordulójával – a biztosító javaslatának megfelelően módosul, ha a szerződő nem él az előző bekezdésben rögzített felmondási jogával, vagy a módosító javas-

xxxxx akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mér- tékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti.

V. Biztosítási események, biztosítási szolgáltatások és a biztosító teljesítésének feltételei

V.1. Biztosítási események

A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó külö- nös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés sze- rinti biztosítási események a különös feltételekben ilyen- ként meghatározott események.

V.2. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a különös feltételekben meghatározott bizto- sítási események bekövetkezése esetén a különös felté- telekben meghatározott biztosítási szolgáltatást nyújtja. A biztosító kizárólag a feltételekben megjelölt költségeket téríti meg. A szolgáltatási igény benyújtásával kapcsolat- ban felmerült költségeket abban az esetben téríti meg a biztosító, amennyiben a különös feltételek alapján erre kifejezetten kötelezettséget vállalt.

V.3. Biztosító teljesítésének feltételei

V.3.1. Biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított

15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempont- jából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesí- tése alól.

V.3.2. Biztosító teljesítéséhez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

A szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészség- biztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a vonatkozó kü- lönös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül:

a) az adott biztosítottra vonatkozó munkaviszony (II.1.3.) igazolását (munkáltatói igazolás),

b) a szerződő által írásban készített baleseti jegyző- könyvet, amely tartalmazza a baleset helyét, a baleset pontos időpontját, a balesetet szenvedett személy személyi adatait, a baleset részletes körülményeit, kö- vetkezményeit, a tanúk adatait és elérhetőségét, ha a baleset a munkahelyen, munkavégzés közben történt,

c) szükség esetén annak a ténynek az igazolását, hogy a szerződés hatálya az adott biztosítottra is kiterjed.

V.3.3. Szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok

A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentu- mok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalap- jának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegsze- rűségének megállapításához szükségesek:

V.3.3.1. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alap- jául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az eljárás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az

eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határo- zat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelke- zésre áll;

V.3.3.2. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedé- si vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vé- lemények);

V.3.3.3. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kap- csolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól;

V.3.3.4. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzmé- nyi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során ke- letkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazo- ló iratok;

V.3.3.5. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménynyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titok- tartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);

V.3.3.6. A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolvá- nya, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegy- zőkönyve;

V.3.3.7. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bi- zonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazol- vány, útlevél, vezetői engedély);

V.3.3.8. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvo- si vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehe- tővé;

V.3.3.9. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó dön- téshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentum- nak a szolgáltatási igény előterjesztője költségén elkészí- tett magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;

V.3.3.10.A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti pél- dányának bemutatását és bármely adathordozón törté- nő benyújtását;

V.3.3.11.A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához egyéb ira- tokat is beszerezhet.

V.3.4. Biztosító teljesítésének esedékessége

V.3.4.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beér- kezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve hogy – haláleseti szolgáltatás teljesítése esetén – a szerződő átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénz- mosás és a terrorizmus fi nanszírozása megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírtak alapján szükséges.

V.3.4.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentu- mokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújt- ják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

V.3.4.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a bizto- sított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendel- kezésére álló adatok alapján hoz döntést.

V.3.4.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való meg- jelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

VI.1. A biztosító mentesülése élet-, baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

VI.1.1. Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve vál- tozásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelenté- si kötelezettségüket megsértették, de az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek III.3. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmon- dási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövet- keztében.

VI.2. A biztosító mentesülése életbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

VI.2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a

VI.1. pontban felsorolt esetekben.

VI.2.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a biztosító adott biz- tosítottra vonatkozó kockázatviselésének kezdő napjától számított két éven belül elkövetett öngyil- kossága, még akkor is, ha a cselekmény elköveté- sekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűn- cselekménye folytán vagy azzal okozati összefüg- gésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos maga- tartása következtében vesztette életét, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örö- köseit illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesül.

VI.3. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

VI.3.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a

VI.1. pontban felsorolt esetekben.

VI.3.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartá- sa következtében vesztette életét. A biztosító szolgál- tatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesül.

VI.3.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosító bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen és szándékosan vagy jogellenesen és súlyosan gondat- lan magatartással a biztosított okozta.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan al- koholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közre- hatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gép- járművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mér- tékű véralkohol-koncentráció,

b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt ér- vényes forgalmi engedélye, vagy amelynek veze- téséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási ese- mény bekövetkeztében közrehatott,

c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati ösz- szefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a bizto- sítási esemény időpontjában legalább két közle- kedésrendészeti szabályt megszegett.

VI.3.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így kése- delem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhí- tési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosí- tott ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

VII.1. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

VII.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertőzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom el- lenséges cselekedetei, zavargások, kormány el- leni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgár- háború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbon- tás, határvillongások, felkelés.

VII.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktú- rára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, val- lási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társada- lomban, illetve annak egy részében való félelemkel- tésre irányul, illetve arra alkalmas.

VII.1.3. A biztosító kockázatviselése az VII.1.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egész- ségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezé- seinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkez- nek abban az esetben, ha a biztosított a kár megelő- zésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

VII.1.4. Amennyiben a szerződés egészségi kockázatelbírá- lás (egészségi nyilatkozat, orvosi vizsgálat, egészségi vizsgálatok) nélkül jött létre, akkor a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat koc- kázatviselésének kezdetétől számított 5 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázat- viselés kezdetét megelőző egy évben bizonyítha- tóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógy- kezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészség- károsodása.

VII.2. Élet- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosí- tó kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha

a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fo- gyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével okoza- ti összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan al- koholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény az esemény bekövetkeztében köz- rehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoho- los állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy ér- vényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjár- művet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati össze- függésben következett be,

d) a biztosított az esemény időpontjában alkoho- los állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben követke- zett be.

VII.3. Baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

VII.3.1. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – nem terjed ki a terhesség- re és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító adott biz- tosítottra vonatkozó kockázatviselését megelőzően történt. A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosító kockázatviselését megelőzően történt, ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kez- dete és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban

– pl. Terhességi kiskönyvben – a szülés várható idő- pontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

VII.3.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi ter- hesség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egész- ségének megőrzése, életének megmentése érdeké- ben végrehajtott terhességmegszakításokat, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megsza- kításának eseteit.

VII.3.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,

f) a fogpótlás.

VII.3.4. Amennyiben a biztosítottnál a VII.3.1., VII.3.2. illetve a

VII.3.3. pontokban felsorolt események következmé- nyeként életmentő beavatkozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.

VII.3.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egész- ségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szű- rővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egész- ségének helyreállítása, így különösen a szűrővizs- gálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelő- szülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopé- diai ellátás, gyógytorna, fi zikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

VII.3.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki mű- ködés zavaraira, pszichiatriai megbetegedésekre.

VII.3.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, az olyan egészségbiztosítási eseményekre, melyek kiváltója a biztosított öngyilkossága, vagy öngyilkossági kísérle- te, még akkor sem, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

VII.4. Sportártalmak kizárása

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben van- nak a biztosított – jelen általános feltételek „B” mel- lékletében felsorolt – extrém kockázati besorolással rendelkező sporttevékenységével.

VIII. Egyéb rendelkezések

VIII.1. Elévülési idő

A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 év.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik meg:

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő naptól,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás, vagy informáci- ószolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesí- tésére meghatározott határnapot követő naptól, ha- táridő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő naptól,

d) egyéb esetekben a követelés esedékessé válásának napján.

VIII.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Abban az esetben, ha a biztosítási kötvény megsemmi- sült vagy elveszett, a biztosító a szerződő kérésére a ha- tályos adatokkal megegyező tartalmú új kötvényt állít ki. A felmerülő költségek a szerződőt terhelik.

VIII.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsolatos – álláspontját, írásban kérheti a döntés fe- lülvizsgálatát. A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához valamennyi irat/adat kézhezvételé- től számított 30 napon belül döntést hoz és a döntésről a kérelmezőt értesíti.

IX. Fogalomtár

IX.1. A baleset, a munkahelyi baleset, a munkahelyi úti baleset és a közlekedési baleset fogalma

IX.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüg- gésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

IX.1.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek mi- nősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kez- dete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befeje- ződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnoszti- zált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződé- se után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kez- dete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befeje- ződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diag- nosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

IX.1.3. Jelen általános feltételek szerint – a IX.1.2. pontban fog- laltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi foga- dószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fi zikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) fi cam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porcko- rongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről köz- vetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károso- dása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechani- kus behatás következménye.

IX.1.4. Jelen általános feltételek szempontjából munkahelyi baleset az olyan baleset, amely a biztosítottat a foglal- kozása körében végzett tevékenysége közben vagy azzal összefüggésben éri.

Nem számít munkahelyi balesetnek az engedély nélkül végzett munkával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset.

IX.1.5. Jelen általános feltételek szempontjából munkahelyi úti baleset az olyan baleset, amely a biztosítottat a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállás- ra) menet közben a legrövidebb útvonalon közlekedve éri.

IX.1.6. Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gyalogosként, jármű vezetője- ként, vagy utasaként szenved balesetet.

IX.1.7. Jelen általános feltételek szerint nem minősül közleke- dési balesetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkez- tében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jár- mű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával ösz- szefüggésben következett be.

IX.2. A betegség, a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma

IX.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

IX.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak mi- nősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg-ellátást nyújtó intéz- mény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

IX.2.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kór- háznak – még abban az esetben sem, ha azokban kór- házi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, el- mebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószerelvonó intéz- mények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvőbe- tegellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgál- tatásban részesült.

IX.2.4. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtétnek te- kintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt or-

vosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve a következményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

IX.2.5. A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

IX.2.6. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtéti lista a műtéteknek a nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba so- rolását is.

A műtéti lista a biztosító Vezérigazgatóságán, illetve a Személybiztosítási Kompetencia Központokban megte- kinthető meg.

IX.2.7. Jelen általános feltételek alkalmazásában kivonatos lis- ta a műtéti lista kivonata (lásd jelen általános feltételek elválaszthatatlan részét képező D melléklet). A kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartalmazza, a műtét azonosítására alkalmas WHO-kóddal és a biztosító által meghatározott csoportba sorolással együtt.

A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét. A kivonatos lista a felek ellenkező megállapodása hiányában a jelen álta- lános feltételek alapján megkötött szerződések részét képezi.

IX.2.8. Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, s ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista sze- rinti besorolása a biztosító orvosának hatáskörébe tarto- zik. A besorolás alapdokumentuma a műtéti lista.

IX.2.9. Amennyiben valamely elvégzett műtét a műtéti listában nem található meg, úgy annak csoportba sorolását a biz- tosító orvosa állapítja meg.

X. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kollektív munkáltatói biztosítások általános szerződési feltéte- leinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvény- könyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

X.1. Jelen általános feltételek Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései

X.1.1. A biztosított részéről szükséges hozzájárulás

Jelen feltételek II.1.5. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:479. § (1) bekezdésétől – kiskorú biztosított, cselek- vőképességében, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagyko- rú személy mint biztosított vonatkozásában a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

X.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte, módosítása és megszűnése

Jelen feltételek II.1.6. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:478. § (2) bekezdésétől – amennyiben a felek ettől el- térően nem állapodnak meg, a szerződő a biztosított javára lemond a kedvezményezettjelölés jogáról, és erről a biztosítottakat tájékoztatja.

Jelen feltételek II.2.1. pontja értelmében – eltérően a Ptk. 6:443. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződés a szer- ződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

Jelen feltételek II.2.12. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől – az ajánlattól eltérő tartalom- mal kiállított kötvényben szereplő eltérésre a szerződő- nek késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül van lehetősége kifogását előterjeszteni.

Jelen feltételek II.2.13. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:475. § – a biztosítási szerződés módosításához a biztosított hozzájárulására nincs szükség.

Jelen feltételek II.2.15. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől – a nem fogyasztó szerződő esetén is a szerződés – ráutaló magatartással (hallgató- lagosan) – akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon – egészségi kockázatelbírálás esetén, 60 napon

– belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoz- tatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették.

Jelen feltételek II.3.5. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:480.§ szakaszától – a biztosító a szerződésben legfel- jebb 6 hónapos időtartamra várakozási időt köthet ki (a to- vábbiakban: várakozási idő), melynek első napja az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete.

Jelen feltételek II.5.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:483. § szakaszától és a Ptk. 6:490. § szakaszától – a biztosító a biztosítási szerződést rendes felmondással megszűntetheti.

Jelen feltételek III.3.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:

446. § (2) bekezdésétől – ha a szerződő a módosító ja- vaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vá- laszol, a szerződés a módosító javaslatban foglaltak szerint módosul a módosító javaslat közlésétől szá- mított 30. napon, feltéve, hogy a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

X.1.3. Fizetési póthatáridő tűzése

Jelen feltételek IV.5.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésétől – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben a szerződő az esedékes bizto- sítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

X.1.4. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

Jelen feltételek VI.1.1. pontja alapján – eltérően a Ptk.6:482. § (1) bekezdésétől – a biztosító a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértéséből eredő jogait a szerződés tartama alatt korlátlanul gyakorolhatja.

X.1.5. Elévülési idő

Jelen feltételek VIII.1. pontjában foglalt elévülésre vonat- kozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meg- határozott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerző- désből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.

Hatályos: 2014. március 15.

„C” melléklet

Maradandó egészségkárosodás

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra és a közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös feltételeiben hivatkozott táblázat a biztosító szolgáltatásának meghatározásához.

Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás	mértéke %
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	10%
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége	70%
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége	60%
egyik lábszár részleges csonkolása	50%
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége	30%
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	5%
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	2%
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény
bekövetkezte előtt elvesztette		65%
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése		60%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése		15%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény
bekövetkezte előtt elvesztette		45%
a szaglóérzék teljes elvesztése		10%
az ízlelőképesség teljes elvesztése		5%

Hatályos: 2014. március 15.

„D” melléklet

Műtétek kivonatos listája

Kivonatos lista a baleseti műtéti térítés biztosítás és a műtéti térítés biztosítás különös feltételeihez.

A baleseti műtéti térítés és a műtéti térítés biztosítás esetében a biztosító térítése biztosítási esemény bekövetkezésekor:

1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 200%-a,

2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,

3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,

4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a.

5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétek.

Abban az esetben, ha a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre, a biztosító nem nyújt szolgáltatást.

A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója:

1. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

5014F Agydaganat eltávolítás

50151 Koponyacsont tumor eltávolítás 50200 Benyomatos koponyatörés ellátása 50303 Gerincvelői dekompressziós műtétek

50311 Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte 50337 Gerincvelői daganatok eltávolítása 53240 Tüdőlebeny eltávolítása

53340 Tüdőátültetés

53522 A kéthegyű billentyű pótlása mechanikus műbillentyűvel

53531 Billentyű plasztika a kéthegyű billentyűn 53734 Daganat eltávolítása a szívkamrából 53743 Szívkamrai sérülés ellátása

53750 Szívátültetés

55040 Májátültetés

58151 Teljes csípőprotézis

5814L Térdprotézis beültetés

2. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése 54560 Vastagbél teljes eltávolítása 53611 Koszorúér-áthidaló műtétek

53502 Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn 5382L Hasi aorta tágulat eltávolítása

53836 Érpótlás

51358 Szivárványhártya eltávolítás

51570 Üvegtest csere

53163 Művi gégeképzés

3. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

53777 Pacemaker beültetése

53807 Embólia eltávolítás combverőérből 54130 Lépeltávolítás

54361 Gyomor részleges eltávolítása 54700 Féregnyúlvány eltávolítása

55110 Epehólyag eltávolítása

55300 Lágyéksérv műtét

56011 Prosztata húgycsövön keresztüli kisebbítése 56520 Féloldali petefészek eltávolítás

56830 Méheltávolítás hasi úton

50630 Pajzsmirigy eltávolítás

51150 Kötőhártyavarrat

57902 Combnyak-szegezés

57922 Húzóhurkos csontrögzítés

57924 Csavarozás

4. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

51440 Szemlencse eltávolítás

51470 Szemlencse beültetés

51950 Dobhártyaplasztika

53844 Visszerek eltávolítása

56741 Méhszájplasztika

56518 Laparoszkópos petefészek eltávolítás 57400 Császármetszés

57670 Arctörések nyílt helyreállítása 57829 Bütyökműtét

57900 Csonttörések bőrön keresztül történő dróttűzése 58130 Külboka-szalag varrata

5837H Achilles-ín szakadás helyreállítása 58600 Emlőcsomó kimetszése

5. csoport

WHO-kód Műtét megnevezése

14410 Kimetszés szövettani vizsgálat számára gyomortükrözés során

14820 Szövettani vizsgálati mintavétel bőrön át emlőből 16200 Hörgőtükrözés

16970 Diagnosztikus izületi csőtükrözés 33121 Koszorúserek vizsgálata érfestéssel 39430 Ultrahangos vesekőzúzás

52160 Orrtörés helyreállítása

52310 Fog sebészi eltávolítása

52374 Fogászati csontplasztika

52000 Dobhártya „felszúrása”

52100 Orrvérzés ellátása edzőszerrel 52810 Mandula eltávolítása

57100 Gátmetszés

57520 Terhesség megszakítás 57880 Belső fémrögzítés eltávolítása 58750 Emlőplasztika

58900 Bőrvarrat

58840 Bőrfüggelék kimetszése 59801 Nők művi meddővé tétele

81010 Idegentest eltávolítás szaruhártyából 81700 Könnytömlő átmosása

82032 Csuklótörés zárt helyretétele 58830 Sebtisztítás, sebkimetszés 82090 Ficam zárt helyretétele

84712 Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás 85840 Ízületbe adott injekció

88050 Vérátömlesztés

88530 Művese-kezelés

Hatályos: 2014. március 15.

Baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBKNT/02014)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Ge- nerali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), mely- nek következtében a biztosított kórházi (általános fel- tételek IX.2.) fekvőbeteg-ellátásban részesül, amennyi- ben az orvosilag szükséges.

I.2. Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-el- látásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igény- bevétele céljából a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvétel és elbo- csátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha a kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbe- teg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása (jelen különös feltételek II.) szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.

I.3. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges kórházi fekvőbeteg-ellátásra, az ellátási napokra (jelen különös feltételek I.2.) nyújt szolgálta- tást.

II.2. A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, az ellátási napokon hatályos kötvényben rögzített biztosítási összegnek és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.

Amennyiben a biztosított a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatt a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően részesül kórházi fekvőbeteg-ellátásban, akkor a térítés mértékének meg- állapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

II.3. Ha a biztosítási évforduló napja beleesik abba az időtar- tamba, amely alatt a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellá- tásban részesült és a biztosítási szerződés értékkövető (általános feltételek IV.7.), akkor a biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve az értékkövetésnek megfelelő, megnövelt összegű biztosítási összeget veszi figye- lembe a szolgáltatásnál a fekvőbeteg-ellátásra, az ápolá- si napokra vonatkozóan.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meg- határozottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul ki- töltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) kórházi zárójelentés,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellá- tás dokumentumai,

c) baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

d) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

e) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői enge- délye és a jármű forgalmi engedélye.

III.4. A fentieken kívül a biztosító a szolgáltatási igény elbírálá- sához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pont- jában felsorolt – további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés, az orvosi ellátás indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító által megnevezett or- vosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől füg- gően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.6. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedé- kessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzé- sét nem teszi lehetővé.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

Jelen különös feltételek hatálybalépésének időpontja: 2014. március 15.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBROK/02014)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó lineáris térítésű biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Ge- nerali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), mely- nek következtében a biztosított maradandó egész- ségkárosodást szenved.

I.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/ vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

I.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvo- silag kialakultnak, stabilnak tekinthető.

Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biz- tosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biz- tosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevé- kenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztéti- kai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik a maradan- dó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

I.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás (jelen különös feltételek I.3.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

II.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapításakor hatályos kötvényben, ennek hiányában a szerződés megszűnésekor hatályban volt kötvényben rögzített biztosítási összegnek a maradandó egész- ségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként, figyelemmel a jelen különös feltételek II.9. pontjában foglaltakra is.

II.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészség- károsodás mértékét a biztosító orvosa a szerződésre vonatkozó általános feltételek elválaszthatatlan ré-

szét képező „C” mellékletében található táblázat fi- gyelembevételével állapítja meg.

II.4. Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szempontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos ma- gyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkáro- sodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiz- tosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatáro- zásánál nem irányadó.

A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jelle- gének, illetve a maradandó egészségkárosodás mér- tékének megállapítása tekintetében más orvosszak- értői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

II.5. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet na- gyobb 100%-nál.

II.6. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a leg- utolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító or- vosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

II.7. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgálta- tási igény nem támasztható, ha a biztosított a balese- tet követő 15 napon belül meghal.

II.8. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosított kö- vetelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimáli- san járó összeg kifizetését.

II.9. Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biz- tosított egészségi állapota tovább romlik ugyanan- nak a biztosítási eseménynek a következményeként, amely alapján a biztosító már teljesített szolgáltatást, a biztosított a megfelelő orvosi kezelés ellenére kialaku- ló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak be- nyújtásával – biztosítási eseményenként a bejelentett baleset napjától számított legfeljebb 4 évig, évenként egy alkalommal ismételt szolgáltatási igénybejelentéssel kér- heti egészségi állapota felülvizsgálatát és a maradandó egészségkárosodás mértékének ismételt megállapítását. A felülvizsgálat eredményétől függően, a biztosító a jelen különös feltételek II.2. pontja szerinti szolgáltatást teljesíti azzal, hogy a fentebb említett biztosítási eseménnyel ösz- szefüggésben történt korábbi teljesítések összegét az utóbb teljesítendő szolgáltatás összegéből levonja.

Ugyanazon biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke ilyen esetben sem lehet nagyobb 100%-nál.

III. A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meg- határozottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul ki- töltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes or- vosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai,

b) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

d) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen ké- szült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői enge- délye és a jármű forgalmi engedélye,

e) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

III.4. A fentieken kívül a biztosító a szolgáltatási igény elbírálá- sához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pont- jában felsorolt – további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal el- lenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szol- gáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.6. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedé- kessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzé- sét nem teszi lehetővé.

III.7. A biztosító elismert jogalap esetén az alábbi határidő- kön belül teljesít szolgáltatást:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott ma- radandó egészségkárosodás alapján megállapított szolgáltatást a biztosító a szolgáltatási igény elbírálá- sához szükséges utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül,

b) egyéb esetekben a a maradandó egészségkárosodás véglegessé válását követően 15 napon belül, illető- leg legkésőbb a balesetet követő 4 év letelte után 15 napon belül.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatás telje- sítése alól, valamint az általános feltételek VII. feje- zetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

Jelen különös feltételek hatálybalépésének időpontja: 2014. március 15.

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBHAT/02014)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti halálra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Ge- nerali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekö- vetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek kö- vetkeztében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítá- si esemény, azaz a biztosítottnak a biztosító kocká- zatviselése alatt bekövetkezett balesete, melynek következtében egy éven belül elhalálozik – a jogalap fennállásakor –, a halál időpontjában hatályos kötvény- ben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

II.2. Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítá- si szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számí- tott egy éven belül következik be, akkor a térítés mérté- kének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában megha- tározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul ki- töltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a halottvizsgálati bizonyítvány/halotti epikrízis,

b) a boncolási jegyzőkönyv,

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

d) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellá- tás dokumentuma,

e) a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

f) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

g) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül: ameny- nyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű ve- zetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosí- tott vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

h) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyít- vány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezmé- nyezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

III.4. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – az ál- talános feltételek V.3.3 pontjában felsorolt – további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve be- szerezhet.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviseléből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános fel- tételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti ese- tekben mentesül a baleseti halálra vonatkozó szolgál- tatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek

VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése.

Jelen különös feltételek hatálybalépésének időpontja: 2014. március 15.

Csonttörésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBHAT/02014)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek csonttörésre vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerző- dési feltételei (a továbbiakban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létre- jött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), mely- nek következtében a biztosított csonttörést, csontre- pedést szenved. Jelen különös feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén

– balesetenként a törések számától függetlenül – a biztosítási esemény időpontjában hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget téríti meg.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meg- határozottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul ki- töltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellá- tás dokumentumai,

c) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

d) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

e) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen ké- szült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői enge- délye és a jármű forgalmi engedélye.

III.4. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges

– az általános feltételek V.3.3. pontjában felsorolt – to- vábbi igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illet- ve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal el- lenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szol- gáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.6. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehe- tővé.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános fel- tételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti ese- tekben mentesül a csonttörésre vonatkozó szolgálta- tás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosí- tó kockázatviselése.

Jelen különös feltételek hatálybalépésének időpontja: 2014. március 15.

Géptörés biztosítás különös feltételei

Jelen különös szerződési feltételek alapján létrejött géptörés bizto- sítási szerződés keretében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szer- ződési feltételekben és záradékokban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A Géptörés biztosítási szerződések szerződője kizárólag fogyasz- tónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont).

I. A biztosítási események

A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fe- dezetet nyújt a biztosított által üzemeltetett, a biztosítási szerződésben felsorolt gépek, gépi berendezések vagy készülékek (továbbiakban együttesen, mint gépek) előre nem látható és hirtelen módon, véletlenszerűen, valamint a I.1.1-I.1.10. pontokban felsorolt okok valamelyike miatt bekövetkező gépkáraira.

A biztosítási fedezet csak olyan gépek gépkáraira ter- jed ki, amelyek a biztosítási esemény bekövetkezése- kor szabályszerűen üzemeltek, üzemkész állapotban voltak felállítva, vagy befejezett felülvizsgálat és pró- baüzem után a normális üzem beindítására készen álltak.

I.1. Gépkár okok

I.1.1. a kezelő hibája, gondatlansága vagy szándékos rongálá- sa, ide nem értve az I.13.3. pontban meghatározott ese- teket (normál időjárási viszonyok);

I.1.2. elektromos energia közvetlen hatásai, mint földzárlat, rö- vidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek a körülmények szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatá- sa (pl. indukció vagy influencia) miatt következtek be, fel- téve, hogy a I.2.6. pontban rögzített feltételek teljesülnek;

I.1.3. tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;

I.1.4. centrifugális erő következtében való szétrepedés;

I.1.5. gőzkazánokban és berendezésekben fellépő vízhiány;

I.1.6. vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;

I.1.7. túlnyomás, kivéve a robbanást;

I.1.8. mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghi- básodása;

I.1.9. a normál időjárási viszony fogalmi körén kívül eső vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatásai;

I.1.10. külső események mechanikus hatásai.

I.2. A kockázati kör szűkítése, kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan ká- rokra, amelyek oka:

I.2.1. tűz, villámcsapás, robbanás, tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, repülőgépek okozta hangrobbanás, terrorista cselekmény, ható- sági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerű robbantás valamint ilyen események során és után

szükségessé vált oltás és bontás, továbbá betöréses lopás, lopás, elvesztés, elhagyás, leltározás során észlelt hiány;

I.2.2. belső zavargás, sztrájk, az üzem területére beha- toló és ott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzemből kizárt dolgozók cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió, felsőbb hatalom rendelke- zése, valamint valamely hatalom vagy hatóság által történő elkobzás vagy lefoglalás, földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kőomlás, áradás, felszabaduló nukleáris energia károsító hatása;

I.2.3. a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hi- ányosságok melyekről a biztosítottnak/szerződőnek vagy az üzem menetéért felelős, vezető beosztású személyeknek tudomása volt vagy amely hibáról a tőle elvárható gondosság esetén tudnia kellett volna;

I.2.4. bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvet- len következményei, akár indokolt, akár idő előtti el- használódási, öregedési, ill. anyagfáradási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkő, vagy egyéb más üledék hatása, a berendezés fokozatosan kialakuló állagromlása, kopása, berendezés túlterhe- lése, megengedett mértéket meghaladó próbaterhe- lése;

I.2.5. valamely kár után végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítá- sa előtt történő üzembe helyezés során vagy e miatt következnek be;

I.2.6. a készülék belsejében az elektromos energia közvet- len hatásaként fellépő, földzárlat, rövidzárlat, árame- rősség túlzott megnövekedése, átütések, átívelések következményei kivéve ha a károsodás oka egyér- telmű és a károsodás szemmel láthatóan megálla- pítható (pl átégés, kormolódás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközökkel egyértelműen bizo- nyíthatóak.

I.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon károkra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet – kivéve a berendezés kezelőjét – helytállási kötelezettség terheli.

I.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon ká- rokra, amelyek a berendezés átadását – beleértve a felújítást, átépítést – követő próbaüzem próbaterhe- lés során következnek be.

I.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon ká- rokra, amelyek a berendezés sérülése, törése, repe- dése nélkül a gép működési zavara, leállása miatt kö- vetkeznek be.

I.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon ká- rokra, amelyek a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják csupán esztétikai sérülésnek számíta- nak (pl. felület karcolódása, horzsolódás, graffiti).

I.7. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon ká- rokra, amelyek kötbér, bírság, kieső nyereség, leállás alatt fizetendő fix költségek formájában jelentkeznek.

I.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon ká- rokra, amelyek soron kívül elrendelt, túlóra, expressz fuvar, költségeként jelentkeznek. A biztosító csak kü- lön megállapodás alapján térít a biztosító légi fuvaro- zással kapcsolatos többletköltségeket.

I.9. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon több- let költségekre, amelyek egy biztosítási esemény bekövetkezését követően merülnek fel a biztosított vagyontárgy mozgatása, mentése, őrzése, tárolása, megsemmisítse körében.

I.10. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a rendsze- res tisztítást, szokásos karbantartást, illetve átvizs- gálást meghaladóan harmadik személy által végzett javítás, felújítás során bekövetkező károkra.

I.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosí- tott berendezés működtetését szolgáló rendszerek elleni rosszindulatú elektronikus támadás illetve be- avatkozás következtében keletkező károkra. Ilyen eseménynek minősül különösen a rendszer működést biztosító elektronikus adatok, programok számítógé- pes vírus hatására, illetve idegen személy hatására (hackertámadás) történő hibás működése, károsodá- sa, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése.

I.12. A biztosítási fedezet nem terjed ki azon kockázatok- ra, károkra és követelésekre, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Ameri- kai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó ren- delkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

I.13. Az ÁVF X.2. pontjában írtakon túlmenően súlyos gon- datlanságnak minősül, és így a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesüléshez vezet:

I.13.1. a biztosítási esemény a karbantartás elmulasztása miatt következett be;

I.13.2. a biztosítási esemény a biztosított/szerződő vagy az üzem menetéért felelős személynek a szakszerűtlen üzemeltetési utasításai, vagy a szükséges utasítások elmaradása miatt következett be;

I.13.3. a biztosítási esemény azért következett be, mert a normál időjárási viszonyok által is nyilvánvalóan ká- rosítható biztosított vagyontárgyat a normál időjárási viszonyok hatásainak gondatlanul kitették.

I.13.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül továb- bá, ha:

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított/szerződő engedély nélkül vagy ha- táskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

c) a biztosított/szerződő a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékeny- ségét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szer- ződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi hatá-

roxxx) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondat- lanság tényét.

I.13.5. Ismeretlen építmény, üreg beomlása által okozott ká- reseményre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha az ismeretlen (építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő és a biztosított vagy az engedélyező hatóságok által nem ismert) üreg be- omlása során a természetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnt és ezért hirtelen bekövetkező talajelmozdulás, omlás következett be.

II. Biztosított vagyontárgyak

II.1. A kockázatviselés a biztosítási szerződésben feltüntetett gépekre, berendezésekre, munkagépként üzemelő jár- művekre terjed ki, amíg azok a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként megjelölt üzemi területen:

II.1.1. rendeltetésszerűen üzemelnek, vagy üzemkész állapot- ban találhatók;

II.1.2. a berendezés üzemeltetője által elvégzett rendszeres tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban állnak;

Üzemkész állapotban található a biztosított gép, ha az a kipróbálás és a próba- üzem befejezése után a normál üzemelésre alkalmas állapotban készen áll.

II.2. Kiterjed a fedezet a gépek, berendezések részét képező szabályozó- és vezérlőberendezésekre, beépített adat- hordozókra.

II.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

II.3.1. semmiféle szerszámra, mint pl. fúrók, törőszerszámok, klisék, formák, matricák, kések, mintázóhengerek, fű- részlapok, vágó-, sajtoló-, hajlító-, mélyhúzó-, fröcs- csöntő szerszámok, sziták, szűrök, kövek, bélyegek, valamint malmok golyói, verőkalapácsai és verőlapjai stb.;

II.3.2. kerékabroncsokra amennyiben a károsodás a biztosí- tott gép térítésköteles káreseménye nélkül, kizárólag a kerékabroncsban keletkezett;

II.3.3. tömlőkre, kefékre, kötelekre, láncokra, szíjakra, szál- lítószalagok, elevátorok stb, gumiból, textilből vagy bármilyen egyéb anyagból készült hevedereire, alkat- részek és készülékek bármilyen bevonataira és bur- kolatokra stb;

II.3.4. semmiféle üzemi és segédanyagra, mint pl. tüzelő- anyagok, vegyszerek, szűrőanyagok, katalizátorok, kontaktanyagok, hűtőanyagok, tisztítószerek, kenő- anyagok stb;

II.3.5. vízi járművekre, légi járművekre, forgalmi engedéllyel rendelkező teher- és személyszállító járművekre;

II.3.6. egyedi gyártású, fejlesztés alatt álló berendezésekre;

II.3.7. adathordozókon tárolt adatállományokra, progra- mokra, információkra;

II.3.8. külön megállapodás hiányában a berendezés műkö- déséhez szükséges alapzatokra és falazatokra.

III. A kockázatviselési hely

A biztosító kockázatviselése – eltérő megállapodás hiá- nyában – kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatviselési helyen bekövetkezett károkra terjed ki.

IV. A biztosítási összeg megállapítása

IV.1. A biztosítási összeget a szerződés megkötésekor a szer- ződő határozza meg.A biztosítási összeg meghaladhatja a vagyontárgy káridőponti (avult) értékét, de nem halad- hatja meg a berendezések káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).

IV.2. A biztosítási összeg új berendezések esetén a biztosított vagyontárgy újonnan való beszerzésének költsége (újér- ték), beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és be- építési, szerelési, beüzemelési (próbaüzem) költségeket. A beszerzési költségekből az igénybe vett engedmények (pl. mennyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.3. A biztosítási összeg használt berendezések esetén újér- téken vagy avult értéken (a G78 záradék kikötésével) is megjelölhető. Avult (valóságos) érték a fizikai és techno- lógiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszer- zési költségekből engedmények (pl. mennyiségi enged- mény, akcióár) nem vonhatóak le.

IV.4. Ha a szerződő/biztosított ÁFA visszaigénylésre jogo- sult, a biztosítási összeg nem tartalmazza a beszerzé- si, telepítési, stb. költségek általános forgalmi adóját.

IV.5. Felek a biztosítási összeg értékkövetését kizárják, de a szerződő a biztosítási összeg módosítását kezde- ményezheti, amely alapján a szerződés közös meg- egyezéssel módosítható.

IV.3. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

IV.3.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számí- tott 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralé- kos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjköve- telést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díj- rendezettség utolsó napjával szűnik meg.

IV.3.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meg- hosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja.

IV.3.3. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvé- nyesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási idő- szak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

IV.3.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafize- tésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írás- beli értesítést, azonban a kockázatviselés megszűné- séig járó díjat követelheti.

IV.3.5. A biztosító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesí- tésére biztosított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

V. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS ÉS IDŐSZAK

V.1. A biztosítási szolgáltatás felső határa egy biztosítási esemény tekintetében a biztosított vagyontárgy avult (valóságos) értékének önrészesedéssel csökkentett

összege. A biztosítási időszakban bekövetkező több biztosítási eseményre tekintettel kifizethető biztosí- tási szolgáltatások együttes értékének felső határa a biztosítási összeg.

V.2. A biztosított minden biztosítási esemény tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott önrészese- dés összegét maga viseli.

V.3. A biztosító szolgáltatása részkár esetén

V.3.1. Részkárnak minősül, ha berendezés eredeti, káresemény előtti állapota javítással helyreállítható és a javítás költsé- gei nem haladják meg a berendezés káridőponti értékét.

V.3.2. A biztosító szolgáltatásának meghatározása részkár esetén:

V.3.2.1. Újértéken biztosított berendezések tekintetében a biz- tosított vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása érdekében a biztosítási esemény időpont- jában érvényes javítási költségeket téríti meg a biztosító, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvarozás (kivéve a légifuvar), oda- és visszaszállítás, valamint az esetleges vámköltséget is. A javítás során fel nem használt régi alkatrészek maradványértéke levonásra kerül a szolgál- tatás összegéből. A helyreállítás költségéből a biztosító avultság miatt levonást azonban nem alkalmaz.

A javítás során végrehajtott változtatásokkal, telje- sítményjavítással vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a biztosítottat terhelik, ugyancsak a biztosítottat terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.3.2.2. Avult értéken biztosított berendezések tekintetében a biztosított károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása érdekében a káresemény bekövetkezésekor érvényes – V.3.2.1. pontban megha- tározott- javítási költséget a károsodott vagyontárgy ká- ridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újér- tékének arányában téríti meg a biztosító.

V.3.2.3. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, telje- sítményjavítással vagy karbantartással összefüggő többletköltségek a biztosítottat terhelik, ugyancsak a biztosítottat terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

V.4. A biztosító szolgáltatásának meghatározása totálkár esetén

V.4.1. Totálkárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a hely- reállítása műszakilag nem lehetséges (műszaki totálkár), vagy a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt, mivel a maradvány értékének és a javítás költségének együttes összege meghaladja a vagyontárgy kárkori értékét (gaz- dasági totálkár).

V.4.2. A biztosítási szolgáltatás összegének meghatározása:

Totálkár esetén a biztosított vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékét téríti meg a biztosító, beleértve a pótlásra szolgáló vagyontárgy fuvarozási, vám és sze- relés költségeit, csökkentve ezeket a maradványok, az önrész és a díjhátralék összegével.

Amennyiben a biztosított berendezés több különálló, de technológiailag összekapcsolt egységből áll és a különálló egységek közül csak egyesek sérülnek meg, úgy a biztosító kizárólag a sérült egység kárkori avult értékét téríti meg. A biztosító nem téríti meg a biztosított azon kárait, amelyek sérülésmentes ele- mek korlátozott felhasználhatóságából erednek.

V.5. Egyéb rendelkezések, kizárások

V.5.1. Elektromos berendezésekben bekövetkező károk

A Géptörés biztosítás különös feltételei I.2.1 pontjában foglaltaktól eltérően a kockázatviselés kiterjed azokra a károkra is, amelyek a biztosított elektromos berendezé- sekben villámcsapás következtében, elektromos ener- giának vezetéken történő átvitele révén keletkeznek, amennyiben a károsodás oka egyértelmű és a károsodás szemmel láthatóan megállapítható (pl átégés, kormoló- dás), vagy a kár oka és a károsodás szakértői eszközök- kel egyértelműen bizonyíthatóak.

A kockázatviselés kiterjed továbbá olyan károkra is, ame- lyek a Géptörés biztosítás különös feltételei I.1.2 pontjá- ban vagy az előző bekezdésben említett eseményekkel összefüggő tűz- és robbanási esemény folytán keletkez- nek, amennyiben az érintett elektromos gépre, elektro- mos készülékre vagy elektromos berendezésre átterjed. A fent említett valamely esemény által érintett elektromos gépek, készülékek és berendezések alatt olyan tárgyak értendők, amelyek önálló elektromos berendezési tár- gyaknak tekinthetők, tehát önálló egységekként hasz- nálhatók (pl.: generátorok, motorok, transzformátorok, indítómotorok, kapcsolók, mérőkészülékek, vezetékek, kapcsolók mérőkészülékek, stb.), még abban az esetben is, ha komplett berendezés részeit képezik.

Nem terjed ki azonban a kockázatviselés azon ká- rokra, amelyek nem a biztosított vagyontárgyban bekövetkező tűz-, robbanás- vagy hasonló károsító esemény által okozott rövidzárlat, áramerősség túl- zott megnövekedése, villamos ívképződés hatására következnek be.

V.5.2. Alapzatok

Gépekkel együtt biztosított alapzatokban keletkező károkra a biztosító csak akkor nyújt biztosítási szol- gáltatást, ha e károk a biztosított gépeket ért térítés- köteles biztosítási események következményei.

V.5.3. Tűztérfalazatok és kemencék

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki tűzterek falazataira, valamint kemencék béléseire.

V.5.4. Gépolaj

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a gépek csapágykenésére szolgáló anyagokra.

Amennyiben az olaj hűtés, szigetelés vagy erőátvitel cél- jait szolgálja, úgy a biztosító kockázatviselése,kizárólag abban az esetben terjed ki ezen anyagokra, ha abban a felek külön megállapodnak. Ebben az esetben a biztosí- tó a biztosított olajjal kapcsolatban csak akkor nyújt biz- tosítási szolgáltatást, ha az olaj károsodása, elfolyása a biztosított gép térítésköteles biztosítási eseményével van összefüggésben.

A biztosító a biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor levonja az öregedés, elhasználódás vagy más ok matti értékcsökkenést. Ugyanezek a fel- tételek vonatkoznak a transzformátorokban, kapcso- ló- és mérőberendezésekben lévő olajjal kapcsolatos kockázatviselésre is.

V.5.5. Hűtőberendezések, hűtőszekrények

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a hűtőbe- rendezések és hűtőszekrények hűtőközegére és szi- geteléseire.

V.5.6. Önjáró gépek

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki – kivéve, ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést tartalmaz- a biztosított önjáró gépekben összeütközés, kisiklás, föld- és boltozatbeomlás, híd- és pályatest-leszaka- dás, valamint lecsúszás, lezuhanás, bányaomlás, és hordalékhomok betörés folytán bekövetkező károkra, még abban az esetben sem, ha a Géptörés biztosítás különös feltételei I. fejezetben felsorolt okokból kö- vetkeztek be.

V.5.7. Lánctalpas járművek

A lánctagokban, vezetőkerekekben és görgőkben be- következő károkat a biztosító nem téríti meg.

V.5.8. Kovácspörölyök

A kockázatviselés nem terjed ki a kovácspörölyök esősúlyára és üllőjére.

V.5.9. Robbantások

A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, ame- lyek a munkaterületen végzett robbantások folytán következtek be.

V.5.10. Biztosítóelemek

Nem téríti meg a biztosító az elektromos és mechani- kus biztosítóelemekben rendeltetésszerű működésük során bekövetkező károkat.

V.5.11. Belsőégésű motorok

A belső égésű motorok hengerfejeiben, hengerbeté- teiben, dugattyúiban és dugattyúfenekeiben bekövet- kezett károk esetén nyújtandó biztosítási szolgáltatás összegének megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsök- kenést. Az avulás mértéke (leírás) évenként 10%, de maximum 60%.

V.5.12. Elektroncsövek, lámpák és fűtőelemek

Röntgen-, egyenirányító és rádiócsövek, televí- zió-képcsövek és elektroncsövek, valamint világító-, sugárzó- és fűtőtestek, továbbá fűtőelemek esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miat- ti értékcsökkenést a GT66. számú külön feltételnek megfelelően.

V.5.13. Égőfej fúvókák

Olaj- és gáztüzelő-berendezések égőfej fúvókái ese- tében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

V.5.14. Gázturbina-berendezések

550 °C-nál magasabb hőmérsékletnek kitett gáztur- binák és gázturbina-berendezések valamennyi része és a hozzájuk tartozó gázgenerátorok és szabad du- gattyús gépek, valamint szabad dugattyús kompresz- szorok rendszeres időközönként cserélendő részei esetében a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

VI. A biztosított kármegelőzési és változásbejelentési kötelezettsége

VI.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kármegelőzés érdekében.

Amennyiben a körülmények megengedik, a kárme- gelőzéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.

Amennyiben a biztosított/szerződő a tőle elvárha- tó kármegelőzési kötelezettségeinek súlyosan gon- datlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény bekövet- keztében, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kö- telezettsége alól.

VI.2. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról – és ezt üzeme felelős vezetőitől is megkövetelni – hogy a bizto- sított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan ápolják és karban- tartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a mű- szakilag megengedhető mértéken túl. A szerződő/biztosí- tott köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a biztosított vagyontárgyat csak olyan személy használhassa, illetve kezelhesse, aki erre megfelelő képesítéssel és amennyiben szükséges úgy hatósági engedéllyel rendelkezik, továbbá a gép kezelésére alkalmas állapotban van.

VI.3. A szerződő/biztosított köteles a biztosító megfelelően feljogosított megbízottjának bármikor teljes körű betekin- tést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe, do- kumentációkba, és az üzemeltetéssel kapcsolatos belső szabályzatokba.

VI.4. Az ÁVF változásbejelentési kötelezettségre vonatkozó rendelkezésein túlmenően, amennyiben a szerződő/biz- tosított tudomást szerez a biztosított berendezésekre, üzemelési körülményekre, alkalmazott technológiákra, üzemórákra, a kockázatviselési helyekre vonatkozó kö- rülmények megváltozásáról, illetve egyéb, a biztosítást érintő kockázati körülmények megváltozásáról, úgy a tu- domásszerzést követő 3 napon belül a biztosítónak köte- les ezt bejelenteni.

VII. A biztosítási szerződés módosítása

VII.1. A biztosítási szerződés módosítása a felek közös megegyezésével

Felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor mó- dosíthatják, különösen akkor, ha a közlési kötelezettség körébe vont lényeges körülmények megváltoznak.

VII.2. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel

Amennyiben a VI.4. pont szerint bejelentett változá- sok alapján a biztosítási szerződés módosítása szük- séges, úgy a biztosító a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosí- tására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel írásban felmondhatja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megváltozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részé- re megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlatban jelzett határidőben, úgy a meg- változott kockázati körülményekkel összefüggésben

bekövetkezett káreseményekre a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javasla- tát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslat- ban feltüntetett határidőben, úgy a biztosító kocká- zatviselése a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekin- tetében a pótdíj biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdődik.

VIII. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor

VIII.1. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény be- következése esetén:

VIII.1.1. A szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a kárenyhítés érdekében.

Amennyiben a körülmények megengedik, a káreny- hítéssel kapcsolatos utasításokért a biztosítóhoz kell fordulnia, és követnie kell a biztosító utasításait.

Amennyiben a szerződő/biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségeinek súlyosan gondatla- nul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körül- mény közrehat a biztosítási eseményből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgálta- tási kötelezettsége alól.

VIII.1.2. A szerződő és a biztosított köteles engedélyezni a bizto- sítónak minden, a kár okának és mértékének, valamint a biztosítási szolgáltatás összegének megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban kötelesek megadni minden szükséges felvilágosí- tást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

VIII.2. A biztosított/szerződő a bejelentés megtétele után azon- nal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékű kár esetén a kár által előidézett állapoton a biz- tosító megbízottja által történő megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz való bejelentés beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell történnie – csak olyan mér- tékben szabad változtatni, amennyire az üzem működé- séhez és a további károk megelőzéséhez feltétlenül szük- séges. Amennyiben a fent említett 5 munkanapon belül nem kerül sor a kárszemlére, úgy a biztosított/szerződő mentesül a kár által előidézett állapot fenntartásának kö- telezettsége alól, feltéve, hogy a kár okát és a kár követ- kezményeit részletesen dokumentálta (jegyzőkönyvben, fotódokumentációval) és gondoskodott arról, hogy a ká- rosodott alkatrészeket a biztosító szemléjéig megőrizze azért, hogy azokat a vizsgálatra bemutathassa.

Ezen kötelezettségek teljesítése esetén a biztosított/szer- ződő megkezdheti a károsodott vagyontárgy kijavítását.

IX. Szakértői eljárás

Amennyiben a káreset körülményeinek és a kár mérté- kének megállapítása érdekében szakértő bevonása szük- séges, úgy a szakértő által jegyzőkönyvbe foglalandó megállapításoknak a kár összegének részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább:

– a kár megállapított vagy feltételezett okát és annak mértékét;

– a károsodott vagyontárgy értékét közvetlenül a káre- semény előtt;

– a károsodott vagyontárgy új értékét a kár időpontjában;

– amennyiben a kár kijavítható, a pótlandó részek ká- ridőponti értékét.

– a kijavítás utáni esetleges értéknövekedést;

– a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításnál vagy más célra való felhasználhatóságuk figyelembe- vételével.

X. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Géptörés biztosítás különös feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései- től lényegesen eltérnek.

Jelen pont nem tartalmazza a kiegészítő biztosítási fel- tételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi felté- telektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelke- zései:

X.1. A biztosítási szerződés módosítása a kockázati körülmények megváltozására tekintettel (VII.2.)

Amennyiben a VI.4. pont szerint bejelentett változások alapján a biztosítási szerződés módosítása szükséges, úgy a biztosító – eltérően a Ptk. 6:446. §-ban foglaltaktól

– a bejelentést követő 30 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szer- ződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhat- ja. Amennyiben a módosítást a szerződő elfogadja, úgy köteles erről a módosítási javaslat keltétől számított 15 napon belül a biztosítót írásban tájékoztatni és a megvál- tozott mértékű biztosítási díjat (pótdíjat) a biztosító részé- re megfizetni. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak keltétől számított 15 napon belül nem válaszol, vagy a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító ajánlat- ban jelzett határidőben, úgy a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett kárese- ményekre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Amennyiben a szerződő a biztosító módosító javaslatát elfogadja, de a biztosítási díjat (pótdíjat) nem fizeti meg a biztosító által megküldött módosító javaslatban feltün- tetett határidőben, úgy a biztosító kockázatviselése – eltérően a Ptk 6:445. § (1) bekezdésben foglaltaktól – a megváltozott kockázati körülményekkel összefüggésben bekövetkezett káresemények tekintetében a pótdíj bizto- sítóhoz való beérkezését követő nap 00.00 órakor kezdő- dik.

X.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén (IV.3.)

Xxxxx xxxxxxxx XX.3. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően, a díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azon- ban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fe-

dezett időszak az esedékességet követő 60. napot kö- vető időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg. A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételé- nek határidejét meghosszabbítani.

A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik. A bizto- sító díjfizetési késedelem esetén a díj teljesítésére bizto- sított külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

X.3. A biztosító mentesülése a kármegelőzési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VI.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót meg- tenni a kármegelőzés érdekében. Amennyiben a szerző- dő/biztosított a tőle elvárható kármegelőzési kötelezett- ségeinek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási ese- mény bekövetkeztében, úgy a biztosító mentesül a szol- gáltatási kötelezettsége alól.

X.4. A biztosító mentesülése a kárenyhítési kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése esetén (VIII.1.1.)

Eltérően a Ptk. 6:463. § (1) bekezdésében foglaltaktól, a szerződő/biztosított köteles minden tőle elvárhatót meg- tenni a kárenyhítés érdekében. Amennyiben a szerződő/ biztosított a tőle elvárható kárenyhítési kötelezettségei- nek súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tesz eleget és ezen körülmény közrehat a biztosítási esemény- ből eredő károk növekedéséhez, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

XI. Vegyes rendelkezések

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Ge- nerali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételei- nek (ÁVF) rendelkezései, az Ügyféltájékoztató és a bizto- sítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezésekben foglaltak a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

Abban az esetben, amennyiben az ÁVF és a jelen különös feltétel szabályai eltérnek egymástól, úgy jelen feltétel rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az ÁVF vagy a különös feltétel szabályaitól eltér bármely szerződés ré- szévé való záradék rendelkezése, úgy az adott szerződés tekintetében a záradék szabályai az irányadóak.

XII. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási aján- lattal történő – módosítása esetén szerződő felek megál- lapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Géptörés biztosítási záradékok

G42. Kockázatviselés kiterjesztése mozgatható és önjáró gépekre, berendezésekre

A Géptörés biztosítás különös feltételei III. fejezetének kiegészítéseképpen felek megállapodnak abban, hogy a biztosítás kockázatviselési helyének a kötvényben meg- nevezett mindenkori munkahelyek számítanak. A saját tengelyen történő mozgatásnál és azoknak a gépeknek és berendezéseknek mozgatása esetén, amelyek járműre vannak erősítve, a biztosítási védelem Magyarország te- rületén érvényes.

Eltérően a Géptörés biztosítás különös feltételei V.5.6 pontjától, a kötvényben megjelölt gépekre vonatkozó kockázatviselés kiterjed az ütközés, kisiklás, lezuhanás, föld- és boltozatbeomlás, munkagödör-, híd- és vasúti pályaomlás, víz- és hordalékbetörés, földsüllyedés, föld- csuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, xxxxxx, kőomlás és eláradás okozta károkra.

Ez a kockázatkiterjesztés azonban nem vonatkozik a föld alatt működő gépekre. Önjáró gépek esetén, melyeknek mozgatásához külön szállítójármű szük- séges, a telephelyek és a munkahelyek közötti moz- gatás ideje alatt – beleértve a be- és kirakodást – nem áll fenn biztosítási védelem.

G45. Előgondoskodási biztosítás

Az ajánlaton rögzített előgondoskodási biztosítási összeg alapján a biztosító szolgáltatást nyújt a szerződésben tételesen nem biztosított olyan – egyébként jelen felté- tel alapján biztosítható – vagyontárgyakra is, amelyek a szerződéskötést követően, de a biztosítási eseményt megelőző 6 hónapon belül utólag kerültek beszerzésre. Az előgondoskodási biztosítási összeg erejéig a biztosí- tott mentesül az esetleges alulbiztosítás hátrányos jogkö- vetkezményei alól.

Az előgondoskodási biztosítási összeg kár esetén a kár napjáig a biztosítási szerződésbe fel nem vett az előző bekezdésben felsorolt gépekre, valamint valamennyi alul- biztosított tételre osztandó fel.

Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezésére tekintettel a szerződésben külön nem biztosított vagy alulbiztosított gépre vagy berendezésre szolgáltatás kifizetése az előgondoskodás biztosítási összegének terhére történt, akkor ezzel egyidejűleg a biztosítási esemény napjától kezdődően a meglévő szerződés- ben új tételként biztosítani kell az adott gépet, illetve alulbiztosítás esetén a biztosítási összegeket a tény- leges biztosítási összegnek megfelelően meg kell emelni és a szerződő az arányosan megemelkedett díjat köteles megfizetni.

G67. Mentési költségek

A Géptörés biztosítás különös feltételei V. fejezetének ki- egészítéseként, felek megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megnevezett vagyon- tárgyakra vonatkozóan, a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összeg erejéig, első kockázatra, a mentési költségekre is kiterjed.

A mentési költségek azok a költségek, melyeket a biz- tosítási esemény során arra kell fordítani, hogy a sérült, biztosított vagyontárgyak olyan helyzetbe kerüljenek, amelyben lehetővé válik a megjavításuk.

Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső ha- tára, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll ren- delkezésre. A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja.

G71. Alapzatok

A Géptörés biztosítás különös feltételei II. fejezet kiegé- szítéseképpen a felek megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet a kötvényben megjelölt vagyontárgyak alapzatai- ra is kiterjed.

G73. Karbantartási szerződés

A szerződő tájékoztatja a biztosítót, hogy a biztosított vagyontárgyra karbantartási szerződést kötött a gép, be- rendezés gyártójával vagy szállítójával.

A karbantartási szerződés felbontása veszélynövekedést jelent, ezért a biztosítónak haladéktalanul jelenteni kell.

G77. Belső eredetű káresemények kizárása

A felek megállapodnak abban, hogy a Géptörés bizto- sítás különös feltételei I.1.3 (tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba) valamint I.1.8 (mérő-, szabályo- zó- és biztonsági berendezések meghibásodása) pontja- iban meghatározott események miatt bekövetkező káro- kat kizárják a biztosítási fedezetből.

G78. Biztosítás avult értéken

A vagyontárgy biztosítási összegének meghatározása avult (valóságos) értéken történt. Avult (valóságos) érték a fizikai és technológiai avulás mértékével csökkentett új érték. A beszerzési költségekből engedmények (pl. meny- nyiségi engedmény, akcióár) nem vonhatóak le.

Géptörés biztosítás különös feltételei V.3.2.2. értel- mében, az avult értéken biztosított berendezések esetén a biztosított károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása esetén a kár- esemény bekövetkezésekor érvényes – V.3.2.1. pont- ban meghatározott – javítási költséget a károsodott vagyontárgy káridőponti avult (valóságos) értékének és káridőponti újértékének arányában téríti meg a biztosító.

G79. Nagyértékű, speciális berendezések javítása

Amennyiben a javítást a biztosított/szerződő maga végzi a felmerülő tényleges, igazolt javítási költségeket (mint például számlával igazolt anyagok, bérek, egyéb költ- ségek javításra eső arányos része) a biztosító megtéríti, amennyiben a javítás Magyarország területén történt.

Amennyiben a javítást a biztosított/szerződő külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a kül- földi kockázatviselésből adódó szállítással, alkatrészellá- tással, utazással stb. kapcsolatos többletköltségek, ame-

lyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell fordítani, eltérő megállapodás hiányában 1 000 000 Ft összegig első kockázatra biztosítottak

Amennyiben a javítást külföldi szerviz, vagy Magyaror- szág területén működő, és telephellyel rendelkező szerviz a javítást külföldön végzi, úgy megállapodás született ar- ról, hogy azok a külföldi javítás miatt felmerülő szállítás- sal, alkatrészellátással stb. kapcsolatos többletköltségek, amelyeket egy biztosítási esemény elhárítására kell for- dítani, eltérő megállapodás hiányában 1 000 000 Ft ösz- szegig első kockázatra biztosítottak. Az első kockázatra megállapított biztosítási összeg a biztosító szolgál- tatási kötelezettségének felső határa, egy biztosítási időszakon belül egyszer áll rendelkezésre.

A biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. A szerelőszemélyzet elszámolható költségei:

– napidíj és a napi járulékos költségek (szállás, ellátás)

összege maximum átlagosan napi 40.000 Ft/fő

– az elszámolható utazási költség: számla ellenében

100.000 Ft/fő, átalány esetén 50.000 Ft/fõ

Egy káresemény során ezeken a jogcímeken (utazási költség, szállás, ellátás) összesen a szerelt berendezés biztosítási összegének 10%-a de maximum 500.000 Ft számolható el.

Mezőgazdasági vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (MVFF)

Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ)

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) a Generali Biztosító Zrt-vel Agrárőr mezőgazdasá- gi vállalkozói vagyonbiztosításhoz kiegészítő biztosítás- ként kötött mezőgazdasági vállalkozói felelősségbiztosí- tási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szer- ződést az Általános felelősségbiztosítási szerződési felté- telre hivatkozással kötötték.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek- hez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó Különös feltételek és Kü- lön feltétel kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) , a Különös feltételekben és a Külön feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) és a Mező- gazdasági vállalkozások vagyonbiztosítási feltételeinek (MVVF) Általános rendelkezései (I. fejezet) az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzí- tett – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyfél- tájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általá- nos rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – a Különös fe- lelősségbiztosítási feltételek szerint – meghatározott jö- vőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerző- dő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Biztosított

I.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit ter- helő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

I.2. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerző- désben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vál- lalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, mezőgazdasági őstermelő), aki a hatályos magyar jog- szabályok szerint mezőgazdasági és/vagy állattartó tevé- kenység folytatására jogosult.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint je- len szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amely- nek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a különös feltéte- lekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy szemé- lyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a bizto- sított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a telje- sítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kárté- rítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfe- lelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatar- tásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói maga- tartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gaz- dasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

III.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fe- dezetet.

III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerző- dés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra ter- jed ki.

III.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedé- kessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekö- vetkezésének időpontja:

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még ak- kor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérülé- ses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkáro- sodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésé- nek időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biz- tosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VI. 1.1. pontban foglaltak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

IV. Biztosítási összeg

IV.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményen- kénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

IV.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VI. 2. pont) – kifizethe- tő legmagasabb összeg.

IV.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekö- vetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgálta- tásának szabályai szerint (VI.2. pont) – összesen kifizet- hető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasz- tott kártérítési igényt csak a következő biztosítási idő- szakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kö- telezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VI.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási ösz- szeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifi- zetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biz- tosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

IV.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgál- tatás címén (VI. 2. pont) fizetett összeg akkor sem halad- hatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi köve- telés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsul- taknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

V. A biztosítás díj

V.1. A biztosítási díj fizetésének gyakoriságára, esedékessé- gére, a biztosítási díj módosítására, a biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó rendelke- zéseket az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VI. fejezete és a Mezőgazdasági vállalkozások vagyonbizto- sítási feltételei (MVVF) I. fejezete tartalmazza.

V.2. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja a biztosítási ajánlaton kerül feltüntetésre. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önré- szesedés mértéke, a biztosítási díj fizetésének gyakorisá- ga és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VI. A biztosító szolgáltatásának szabályai

VI.1. Kárbejelentés

VI.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak - haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Tele- fonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VI.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezé- sének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy eluta- sítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró ható- ság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb in- formációt.

VI.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költsé- gek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelke- zésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülé- sét bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményei- nek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudo- mással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyző- könyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőr- ségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anya- gának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határo- zat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyúj- tásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvo- si, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett ira- tok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítottiilletve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbe- kéréshez szükséges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tár- gyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű doku- mentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, mely- nek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett esz- közök, erőforrások használata során keletkezett költ- ségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, doku- mentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését ér- vényesíthesse.

VI.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segí- teni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárí- tásában.

VI.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, be- következésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője meg- vizsgálja.

VI.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – az ÁVF X. 4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VI.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelenté- si kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a káro- sult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezett- ségre.

VI.2. Biztosítási szolgáltatás

VI.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (IV.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, me- lyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károko- zó körülmény folytán a károsult vagyonában be- állott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyo- ni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan - jelen szer- ződés alapján biztosítási fedezetbe vont

– személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó maga- tartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámít- ható késedelmi kamatot a VI.1.7 pontban foglalt kor- látozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosí- tottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények el- hárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét el- látó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító elő- zetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás

hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – minden- kor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jog- szabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérí- tési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VI.2.2. A VI.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szol- gáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, leg- feljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen ren- delkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képvi- seleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

VI.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VI.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható ma- gatartásának mértékéig terjed.

Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók köz- rehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VI.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű meg- váltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult el- fogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével ha- tározza meg.

VI.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres el- járással kapcsolatban a VI. 2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határo- zatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költ- séget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a meg- térülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizet- ni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az en- gedményezési okiratot kiállítani.

VI.3. Kárrendezés

VI.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján ren- dezi.

VI.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelke- zésre áll.

VI.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége

a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biz- tosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak ak- kor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvi- seletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VI.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezá- rása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megala- pozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, il- letve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítot- tat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VI.3.5. A biztosító a VI. 2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatáro- zott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesíthe- ti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a bizto- sító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VI.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltünte- tésre kerülő, abszolút összegben és százalékban megha- tározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási ese- mény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészese- désnek megfelelő összeget a VI. 2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből

VII.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott ká- rokat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nél- küli szervezetek képviselője, valamint a biztosí- tott cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes kép- viselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, il- letve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződés- ben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meg- határozott felelősségénél szigorúbb, szerződés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytál- lási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jog- szabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűn- cselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelke- zések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

h) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

i) dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

j) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkáro- sodás szintjét;

k) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épí- tett integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;

l) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő ká- rigényeket;

m) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakci- óból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugár- zásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, ame- lyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználá- sával összefüggésben merültek fel;

n) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

o) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom el- lenséges cselekményei, terrorcselekmények, pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonu- lás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüg- gésben felmerülő károkat;

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terror- cselekménynek minősül, különösen az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruk- túrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal ál- lást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

p) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat;

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklám- nak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más mó- don történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

r) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, a penészesedés és gombá- sodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered.

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy köz- vetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalma- zottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztség- viselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető)

vagy a biztosított tevékenység folytatásában köz- reműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysé- ge során vagy a mezőgazdasági tevékenységre, állattartásra, állatvédelemre, állategészségügyre vonatkozó jogszabályoktól, műszaki előírásoktól való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötele- zettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szer- ződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi hatá- rozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondat- lanság tényét.

VIII.2. A biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási kötele- zettsége alól az ÁVF X.2., X.3., X.4. pontjában felsorolt esetekben.

IX. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó maga- tartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekin- tettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás ere- jéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

X. Egyéb rendelkezések

A Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendel- kezések

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen felelősségbiztosítási feltételek azon szabályaira, me- lyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései- től lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhí- vás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a felelősségbiztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezé- seit, melyek módosítására a 2014. március 15-én ha- tályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében ke- rült sor.

X.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel IV.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461.

§-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöl- tés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban be- következett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biz- tosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerző- dő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésé- vel a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

X.2. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VI.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelen- tési módokon is.

X.3. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel

VI. 2.1. és VI.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mérté- kéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési ösz- szeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

Mezőgazdasági és állattartói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szer- ződési feltételeket (ÁFSZ) az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek sze- rint – mentesíti a biztosítottat, mezőgazdasági és/vagy állattartói tevékenység folytatójaként olyan

a) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sé- rüléses károk és dologi károk megtérítése alól, ame- lyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sé- relemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel

– a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

I.2.1. mezőgazdasági tevékenység: mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy termesztése, ideértve a be- takarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazda- sági célból történő állattartást, valamint a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását;

I.2.2. állattartói tevékenység: az állat, illetve állatállomány élet- feltételeinek kialakítására, gondozására, felügyeletére, illetve tenyésztésére irányuló tevékenység;

I.2.3. szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

– a biztosított a mezőgazdasági és/vagy állattartói te- vékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a mezőgazdasági és/ vagy állattartói tevékenységgel kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatás- nak;

– a biztosított a mezőgazdasági és/vagy állattartói te- vékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt

okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesítésé- től függetlenül következik be;

– a biztosított, a mezőgazdasági és/vagy állattartói tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás ingatla- nainak fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt. Ingatlan alatt értendő jelen feltétel alapján a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületbe- rendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektro- mos-, víz-, gáz-berendezések) tárgyakat – helyisége- ket, építményeket, reklámberendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet).

Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak az ingatlan tulajdonosának, bérbe- adójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

I.2.4. személyi sérülés és kár az, ha valaki meghal, egészség- károsodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsé- rül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltéte- lekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxx- vénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezett- ségeket;

b) a mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedé- lyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnöve- lő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználá- sával, tárolásával összefüggő kárigényeket;

c) a környezetveszélyeztető tevékenységgel oko- zott károkat és a környezeti elemekben okozott károkat;

d) méhek csípésével összefüggésben keletkező bár- milyen jellegű káreseményeket,

e) állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kór- okozók vagy paraziták okozta betegségekre visz- szavezethető károkat;

f) azokat a károkat, melyek élő állat fokozott ideg- rendszeri működésére visszavezethetően, vizu- ális, hang vagy egyéb hatásokra adott fokozott ingerválaszként jelentkeztek;

g) az állattartással együttjáró, de a nem megfelelő ál- lattartási körülményekre visszavezethető károkat (pl. trágya miatti szaghatás, állatok keltette zaj);

h) állati erővel vontatott járművek közúti közlekedés során okozott kárait;

i) versenyek, versenyszerű sportrendezvények, bérlo- vagoltatás, bérfogatolás során okozott károkat;

j) az állat tulajdonosának (bérlőjének), lovasának, valamint az állat tartásával, gondozásával megbí- zott személynek okozott károkat;

k) vadállatok, egzotikus állatok (pl. kígyófélék, mér- ges pókok, skorpiók, majmok stb.), pitbull terrier, staffordshire terrier, tosa-inu, rottweiler fajtájú ebek, valamint ezek egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá más egyeddel való ke- resztezéséből származó keverékek, valamint jogszabály alapján veszélyesnek nyilvánított ebek által okozott károkat;

l) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonítá- sából eredő kártérítési kötelezettségeket;

m) vadászati, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási te- vékenységgel, illetve lőfegyver használattal oko- zott károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásá- val terjed ki a biztosítási védelem szolgáltatói tevé- kenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének okozott) károkra.

II.3. Jelen feltétel értelmében környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely kör- nyezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot ked- vezőtlenül érinti.

Munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szer- ződési feltételeket (ÁFSZ) az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szol- gálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszony- ban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősség- gel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintet- tel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1.pontban fog- laltak szerint – munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szem- ben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelé- sekre.

I.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszony- ban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglal- koztatási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiz- tosítási megtérítési követelésekre is.

I.4. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvé- telezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üze- mi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri kül- ső hatás, amely a sérült károsult akaratától függet- lenül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalko- zás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően meg- jelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előfor- duló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek- ben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a bizto- sítás a foglalkozási megbetegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de mun- kahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltéte- lekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gon- datlan károkozásnak minősül, így a biztosító mente- sül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gon- datlan megsértése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabály- sértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

Mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek felhasználása felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján megkötött biztosítási szer- ződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e feltétel- ben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. Kockázatviselés tárgya

I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek sze- rint – mentesíti a biztosítottat mezőgazdasági felhaszná- lású célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnöve- lő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználásával és tárolásával összefüggésben okozott olyan

a) személyi sérüléses és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül össze- függő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfi- zetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. A biztosítás az I.1. pontban foglaltak szerint kizárólag abban az esetben fedezi a kárt, amennyiben a biztosí-

tott a növényvédelmi munkát, vegyszerfelhasználást saját növényvédő és/vagy egyéb gépével, eszközével, az általa művelt területen végzi.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltéte- lekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxx- vénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezett- ségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

b) a környezeti elemekben (pl. talajban, felszíni és felszín alatti vizekben) okozott károkat, kivéve a növényi kultúrákban, ültetvényekben, egyéb ha- szon- és vadállatokban okozott károkat;

c) azokat a károkat, melyek vegyszerek jogszabályi előírásoktól eltérő felhasználására, tárolására ve- zethetők vissza;

d) azokat a károkat, amelyek a károsodást megelőző vagy korábbi években végzett vegyszerhasználat következményei;

e) légi járművek alkalmazásával végzett mezőgazda- sági tevékenységgel (légi permetezés, műtrágyá- zás stb.) összefüggésben okozott károkat;

f) méhek megbetegedésével, illetve pusztulásával összefüggő károkat.

III. Biztosítási összeg, önrészesedés

A biztosító a kárt a biztosítási összegen belül, a biztosítási ajánlaton feltüntetett szublimit erejéig fedezi. A biztosítot- tat minden káresemény kapcsán, a biztosítási ajánlaton feltüntetett – erre a kockázatra meghatározott – önrésze- sedés terheli.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szer- ződési feltételeket (ÁFSZ) az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mezőgazdasági és/vagy állattartói tevé- kenység folytatójaként olyan környezetveszélyeztető te- vékenységgel (mulasztással) okozott

– dologi és személyi sérüléses károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérí- tési felelősséggel tartozik,

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül össze- függő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfize- tésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles,

feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá – a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt visszavezethető.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékeny- ség vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy va- lamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan

mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyál- talán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot ked- vezőtlenül érinti.

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltéte- lekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedé- lyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnöve- lő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználá- sával, tárolásával összefüggő kárigényeket;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) magukban a környezetkárosodást előidéző dol- gokban keletkezett kárt;

d) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekö- vetkezett károkat.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési felté- telekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határo- zatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környe- zetvédelmi bírsággal sújtották.

Környezeti elemekben okozott károk felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel csak a Környezetszennyezési fele- lősségbiztosítással együtt köthető és alkalmazható.

I. Biztosítási esemény

I.1. Az ÁFSZ II. fejezetétől eltérően a biztosítási esemény olyan, a környezeti elemekben okozott károsodás miatti fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat közigazgatási jogi felelősség alapján terheli, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében

– jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

I.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül minden olyan környezetkároso- dás, amely ugyanazon okra vezethető vissza. Amennyiben a sorozatkárnak minősülő környezetkárosodások több biz- tosítási időszakot érintenek, akkor a biztosítási esemény az első károsodás időpontjában következik be, és a bizto- sítási összeg ezen időpont szerint állapítandó meg.

II. Kockázatviselés tárgya

II.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbizto- sítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesí-

ti a biztosítottat, mezőgazdasági és/vagy állattartói te- vékenység folytatójaként okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló mindenkor ha- tályos jogszabály szerint közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazásában

– környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, fo- lyamatai, szerkezete;

– környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, va- lamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

– környezetkárosodás: a természetes környezetben, il- letve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelen- tős romlása;

– helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármentesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezetkárosodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítá- sára vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosításá- ra irányul;

– helyreállítási költség: minden olyan költség, amely környezetkárosodás esetén az eredeti állapot helyre- állításához szükséges;

– eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezé- sének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meg- határozható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

– közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jog- szabályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alap- ján a környezethasználó környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés esetén köteles a környezet védelméről szóló mindenkor hatályos jogszabály sze- rinti intézkedéseket megtenni, illetve ezek költségét viselni.

II.2. A biztosítási védelem kizárólag abban az esetben ter- jed ki a károk és költségek megtérítésére, amennyiben a környezetkárosodás bekövetkezése előre láthatatlan, vé- letlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő ese- ményre (továbbiakban: üzemzavar) volt visszavezethető.

II.3. Jelen feltétel alapján a biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket:

– védett fajokban, természetes élőhelyekben,

– felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyiségében, a felszíni vizek medrében és partjá- ban, a víztartó képződményekben és azok fedőréte- geiben, valamint a vízzel kapcsolatosan

– jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) terüle- tekben,

– talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében,- víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.

II.4. Fedezetet nyújt a biztosítás a jelen feltétel szerinti helyre- állítási költségekre, függetlenül attól, hogy

– a helyreállítási költségek a biztosítottnál merülnek fel (mert önkéntesen vagy hatósági kötelezésre intézke- dik a helyreállítás iránt) vagy

– a helyreállítási költségek harmadik személynél merül- tek fel és a biztosítottal szemben e költségek viselése érdekében megtérítési igénnyel lép fel.

III. Kártérítés és költségek térítése

III.1. Az ÁFSZ VI.2. pontjától eltérően a biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megtéríti

a) az elsődleges helyreállítási intézkedés költségeit, azaz mindazon intézkedések költségeit, amelyek kör- nyezetkárosodás esetén a környezet vagy valamely környezeti elem, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás eredeti állapotának vagy ahhoz közeli ál- lapotának helyreállításához szükségesek.

b) a kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeit, azaz amennyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, akkor kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeként:

– a károsodott környezeti elem pótlásának költsé- gét erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásá- nak költségét erre alkalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással,

– ha az előző pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elem vagy a kör- nyezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét – a károsodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költségével megegyező – erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással.

c) a kompenzációs helyreállítási költségeket, azaz mind- azon intézkedés költségét a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiá- nya ideiglenes pótlásához szükséges.

d) a környezetkárosodás tényének, mértékének meg- állapítására, megszüntetésének módja és költsége meghatározására – a biztosító jóváhagyásával – fel- kért szakértő költségét,

e) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, fel- téve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

III.2. A III.1. pont szerinti költségeket a biztosítás kizárólag ab- ban az esetben fedezi,

– amennyiben a környezetkárosodás megszüntetésé- hez indokoltan és szükségszerűen merülnek fel és a biztosító előzetesen írásban vállalta a költségek térí- tését vagy

– amennyiben és amilyen mértékben (összegben) jog- szabály, bírósági vagy más hatósági határozat kötele- zi a biztosítottat a költségek térítésére.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. Az ÁFSZ III.1. pontjától eltérően a biztosítási védelem a Magyarország területén történt üzemzavar miatt, Ma- gyarország területén bekövetkezett és érvényesített ká- rokra terjed ki.

IV.2. Az ÁFSZ III. 2. pontjától eltérően a biztosítási védelem a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett környezetkároso- dásokra terjed ki.

V. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFSZ VII. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetkárosodást, amennyiben a környezet- károsító tevékenységet harmadik személy folytat- ta és a biztosított, mint a környezetkárosító maga- tartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel;

b) a biztosított székhelye, telephelye szerinti ingat- lan, valamint a biztosított tulajdonában, vagy bár- milyen jogcímen a birtokában, használatában lévő (vagy birtokában, használatában volt) ingatlan környezeti kárait;

c) a tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesí- tésével kapcsolatos költségeket, kivéve, ha üzem- zavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei;

d) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a bizto- sított tevékenység és létesítmény „normális” üze- mi folyamatának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói;

e) kötelező érvényű előírásban szereplő határértéke- ket meg nem haladó környezetkárosodásokat, va- lamint a biztosított számára hatóságilag engedé- lyezett kibocsátásokat, környezetkárosodásokat;

f) ha a biztosított által folytatott tevékenység, léte- sítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;

g) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biz- tosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza;

h) azokat a környezetkárosodásokat, melyek az- besztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagokra és termékekre, géntechnológiai mun- kákra, géntechnológiailag módosított szerveze- tekre vagy termékekre vezethetők vissza;

i) hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, va- lamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezet- károsodásokat;

j) gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti jármű- vek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, illetve ezen járművek által szállított áruk által oko- zott, valamint a járművekre való fel- vagy azokról történő lerakodásból származó környezetkároso- dásokat;

k) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakció- ból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környe- zetkárosodásokat;

l) a felszín alatti vizekben keletkezett károkat, vala- mint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatásával összefüggésben keletkezett károkat;

m) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értéke- sített állatok betegségeivel összefüggésben álló környezetkárosodásokat;

n) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan esz- tétikai károkat, melyek nem eredményezik a kör- nyezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását;

o) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biz- tosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön fel- tételben vállalt kockázatra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megje- lölte és a biztosító azt elfogadta.

MG 1177 sz. külön feltétel

Felelősségbiztosítás szolgáltatói tevékenységgel okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerző- dés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkal- mazni.

1. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosí- tási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesí- ti a biztosítottat, mezőgazdasági és/vagy állattartói te- vékenység folytatójaként az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szolgáltatás igénybevevőit ért

– személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar magánjog sza- bályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– személyi sérüléses kárral és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog meg- sértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltéte- lekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat és a környe- zeti elemekben okozott károkat;

b) mezőgazdasági felhasználási célú vegyszerek (növényvédelmi célú felhasználásra engedélyezett vegyszerek, rovarirtó célú felhasználásra engedé-

lyezett vegyszerek, gyomirtó szerek, termésnöve- lő és/vagy érésgyorsító anyagok stb.) felhasználá- sával, tárolásával összefüggő kárigényeket;

c) a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Tör- vénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezett- ségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

d) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavítá- sával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

e) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bé- relt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban kelet- kezett károkat;

f) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat;

h) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonítá- sából eredő kártérítési kötelezettségeket;

i) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki esz- közök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, in- gatlanok bérlőjét terhelő kártérítési kötelezettsé- geket.

3. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egész- ségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

b) szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biztosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szerződéses kapcsolatban.

Erdőbiztosítás különös feltételei

I. Általános rendelkezések

I.1. Szerződő/Biztosított

I.1.1. Szerződő

Biztosítási szerződést kizárólag az a fogyasztónak (ÁVF I. 2.1.) nem minősülő személy köthet:

a) aki a biztosított erdőt veszélyeztető biztosítási ese- mény elkerülésében érdekelt vagy,

b) aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.

Szerződő lehet különösen:

a) az erdőterületek tulajdonosa

b) az erdőterületek bérlője

c) az erdőterületek haszonbérlője

d) az erdőterületek kezelője

I.1.2. Biztosított

A szerződés biztosítottja az erdő tulajdonosa.

I.2. A biztosítási jogviszony tartalma

A jelen különös feltételekkel megkötött biztosítási szer- ződés alapján a Generali Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy az erdőtelepí- tésekben és erdősítésekben, a jelen különös feltételek- ben meghatározott biztosítási esemény során bekövet- kező károkat belföldi fizetőeszközben megtéríti. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, az Ügyféltájékoz- tató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános ren- delkezések előírásai, a Polgári Törvénykönyv rendelkezé- sei és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

Jelen feltétel alkalmazásában erdőnek minősül az erdő- ről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben (jelen feltétel hatályba lépése idején: 2009. évi

XXXVII. törvény, továbbiakban Erdőtörvény) meghatáro- zott erdő.

I.3. A kockázatviselés kezdő időpontja

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben (ajánlaton/kötvényen) feltüntetett kockázatviselési kezdő időponttól, de legkorábban az első díjrészlet teljes megfi- zetését követő nap 00.00-órától kezdődik.

A biztosító kockázatviselése a mag és makkvetések esetén, az aszály és fagy kockázatok tekintetében legkorábban a kikelt csemete egy éves korától kez- dődik.

I.4. Az előzetes fedezetvállalás kizárása

A biztosító az előzetes fedezetvállalást kifejezetten kizárja.

I.5. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

Határozatlan idejű biztosítási szerződések esetén a bizto- sítási időszak egy év azzal, hogy az első biztosítási évben a biztosítási időszak egy évnél rövidebb is lehet. A bizto- sítás évfordulója minden év január 1. 00.00. órája.

II. Biztosított vagyontárgyak, adatközlés

II.1. Biztosított vagyontárgyak

Jelen biztosítási feltételek alapján kizárólag az Er- dőtörvény meghatározása szerinti azon erdők biz- tosíthatók, amelyek elsődlegesen gazdasági rendel- tetésűek. Biztosított vagyontárgyak az erdőtelepítéstől a véghasználat befejezéséig a 0,5 ha területnagyságot meghaladó, lábon álló, befejezetlen vagy befejezettnek minősülő élő fa erdőállományok.

Jelen biztosítási feltételek alapján, az Erdőtörvény- ben meghatározott, elsődlegesen közjóléti és elsőd- legesen védelmi rendeltetésű erdők – a felek eltérő megállapodása hiányában – nem biztosíthatók.

Jelen biztosítási feltételek alapján nem biztosítható további vagyontárgyak:

– az állomány alatti erdősítések

– ligeterdő

– park

– csemetekert

– faiskola

II.2. Adatközlés

A biztosítani kívánt erdőterületek adatait a szerződő, vagy a biztosított legkésőbb minden tárgyév március 31-ig kö- teles a biztosítóval írásban közölni. Új biztosítási szerző- dés megkötése esetén az adatközlést az ajánlattétellel egyidejűleg kell megtenni. A biztosítani kívánt erdőterü- leteket táblánkénti részletezéssel a tag és az erdőrészlet számának, illetve betűjelének megadásával, az egyes te- rületegységek (táblák) adatait egyértelműen beazonosít- ható módon (pl.: hrsz, MEPAR azonosító) kell megjelölni az adatközlés során.

A biztosított/szerződő köteles minden év március 31. napjáig a biztosított terület fentiek szerinti adataiban, il- letve a biztosított terület nagyságában bekövetkezett vál- tozásokról a Biztosító részére adatot szolgáltatni. Befeje- zett erdősítés esetén az előző naptári évi folyónövedékre tekintettel, a szerződő köteles a biztosítási összeg mó- dosítását kezdeményezni, legkésőbb minden év március

31. napjáig.

Amennyiben az adott biztosítási időszakra (tárgyévre) vo- natkozó adatközlés elmarad, azonban az előző tárgyévi díjtételnek megfelelő mértékű díjat, vagy díjrészletet a szerződő megfizeti, úgy a biztosító az előző tárgyévben biztosítási fedezetbe vont (biztosított) területek vonatko- zásában, az ott megjelölt biztosítási összegek erejéig áll kockázatban.

III. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgál- tatásának felső határa. A biztosítási összeg nem halad- hatja meg a vagyontárgy valóságos értékét.

Befejezetlen erdősítések esetén a biztosítási összeget a csemeték értékét és a pótlás munkaköltségeit is tartal-

mazó utánpótlási, újratelepítési értéknek megfelelően kell meghatározni.

Befejezett erdősítések esetén a biztosítási összeget a m3- ben kifejezett fatermék vastag tűzifa értékének megfelelő- en kell meghatározni.

IV. A biztosítási díj

IV.1. Az adatközlést (II. pont) követően a biztosító a biztosítá- si összeg és a tarifális díjszázalék szorzó alkalmazásával állapítja meg az éves biztosítási díjat. Az így megállapított biztosítási díjat az adatközlés időpontjáig a tárgyévben már megfizetett biztosítási díjjal (ha ilyen volt) csökkent- ve, a tárgyévből hátralévő időszakban köteles a szerződő megfizetni. A már megfizetett díjrészlet az év további dí- jelőírásaiban, vagy külön díjelőírás, díjvisszatérítés vagy beszámítás során kerül elszámolásra. A biztosító jogosult a díjtúlfizetést a soron következő díjba beszámítani.

IV.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén

A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számí- tott 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralé- kos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjköve- telést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díj- rendezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meg- hosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Amennyi- ben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végé- ig számított díj egy összegben esedékessé válik.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerző- dést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visz- szafizetésére. A biztosítási szerződésnek a díjfizetés elmulasztása miatt történő megszűnéséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést. A biztosító a koc- kázatviselés megszűnéséig járó díjat követelheti a szerződőtől.

A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön pótha- táridő kitűzésére nem köteles.

IV.3. A díjrendezettség utolsó napjának meghatározása

A biztosító a díjrendezettség utolsó napját a megfizetett napi tételek alapján határozza meg. Egy napi tétel egyenlő az éves díj 1/360-ad részével. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett az adott tárgyévben, illetve a kockázatviselés kezdetétől számítva. A teljes éves díj megfizetése esetén a teljes biztosítási évben kockázat- ban áll a biztosító.

IV.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

IV.5. A biztosítási díj beszámítása a biztosítási szolgáltatásba

Abban az esetben, amennyiben a biztosítási esemény a biztosító kockázatviselési ideje alatt bekövetkezik, úgy a biztosító jogosult a teljes biztosítási időszakra járó, a szerződő által a biztosító teljesítésekor még nem rendezett díjat a nyújtandó szolgáltatásba be- számítani, ha a szerződő és a biztosító szolgáltatásá- ra jogosult biztosított személye megegyezik.

V. Biztosítási események

V.1. Befejezetlen erdőtelepítésekre vonatkozóan:

Aszálykár: aszálykár biztosítási eseménynek kizárólag olyan szárazság minősül, amely esetén a károsodott te- rületen a lehullott összes csapadék mennyisége, legalább 30 napos időszak alatt nem éri el a 10 mm-t, és amely az erdőtelepítésekben a csemeték, fa egyedek legalább 30%-os kipusztulását okozza.

Fagykár: erdőtelepítésekben az erdő faegyedeinek a fagy hatására bekövetkezett elhalásából adódóan lega- lább 30%-os kipusztulását eredményező káresemény. A biztosítás szempontjából fagynak minősül a kockázat- viselési helyhez legközelebb található OMSZ (Országos Meteorológiai Szolgálat) mérőállomáson a talajszinttől számított két méteres magasságban mért mínusz 10 ºC vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.

Homokveréskár: az erdőt alkotó facsemetékben a szél által szállított talajrészecskék (homokverés) miatt bekö- vetkezett olyan káresemény, amely a facsemeték lega- lább 30%-os mértékű kipusztulását okozza.

V.2. Befejezett és befejezetlen erdősítésekre vonatkozóan

Tűzkár: tűzkár biztosítási eseménynek az a tűz okozta káresemény minősül, amely az erdő faállományában ta- lálható fák élő részeit (pl: kéreg, fás részek, lombozat) ká- rosítja oly módon, hogy ezen részek elhalását vagy a fa teljes kipusztulását okozza. Tűznek minősül a hő-, láng-, fényes füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat.

Árvízkár: az erdőben keletkezett árvízkár biztosítási ese- ménynek tekintendők azok a káresemények, amikor a természetes vízfolyások és mesterséges, külvízi csator- nák a természetes és mesterséges tavak, a víztározók magaspartjainak vagy árvízvédelmi töltéseinek a partélét a víz meghaladja, a nagyvízi vagy árvízi mederből a víz kilép, s a vízborítás – a víz által sodort hordalék vagy a vízfelszínen kialakuló jég a fák élő részeit (pl: kéreg, fás részek, lombozat) károsítja oly módon, hogy ezen részek elhalását vagy a fa teljes kipusztulását okozza.

Vihar: vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a bizto- sított erdőterületen a 20 m/sec küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű időjárási légmozgások (vihar) a fát gyökerestől, földlabdástól kidönti vagy törzsét ketté töri. Kétség esetén a károsodott területhez legközelebb található OMSZ mérőállomás adatai az irányadóak.

Földcsuszamlás: a biztosított erdőben a felső termőré- teget és a faállományt érintő talaj megcsúszása által oko- zott közvetlen károk.

Hótörés: nagy mennyiségű hó és/vagy jég (ideértve az ónos eső miatt kialakuló jégréteget is) hatására fellépő és a biztosított erdőterület több mint 15%-át érintő, törzs vagy koronatörés okozta károk.

VI. A biztosító szolgáltatása

VI.1. Az egyes biztosítási eseményekre vonatkozó speciális kárrendezési szabályok és a szolgáltatás mértékének meghatározása

A biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító az alábbiak szerint nyújt szolgáltatást, figyelemmel arra, hogy a szolgáltatás felső határa az adatközléskor mega- dott biztosítás összeg.

A szolgáltatás összegéből a károsodott terület még értékesíthető faanyagának értéke minden esetben le- vonásra kerül.

A 10 000 Ft-ot meg nem haladó károkat a biztosító nem téríti meg.

VI.1.1. Tűzkár és villámkár

Befejezetlen erdősítésben a visszavágással helyre- hozható részkárok esetén a visszavágás költségeit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget

– 50%-os önrész levonásával, a pótlást vagy újra er- dősítést igénylő totál károknál az újratelepítés költsé- geit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget – 10% önrész levonásával téríti meg a biztosí- tó.

Befejezett erdősítés esetén

a) a visszavágással helyrehozható károk munkakölt- ségeit számla alapján 10% önrész levonásával, de maximum a károsodott területre jutó biztosítási összeg 5%-át és

b) a teljesen megsemmisült faanyag m3-ben meghatáro- zott adott fafajra vonatkozó vastag tűzifa válasz- ték aktuális nettó piaci értékét 10% önrész levo- násával téríti meg a biztosító.

Karbium sérülés talajtól (cm)	Értékcsökkenés (%)
	Karbium sérülés magassága alapján	Részleges koronatűz	Teljes koronatűz
0–50	10	25	50
50–100	20
100–150	30
150–	50

Abban az esetben, ha a tűzkár nem teszi indokolttá a visszavágást vagy az újratelepítést a biztosító az élettani károsodás (kambiumsérülés) magassági fokozatainak, illetve a korona sérülés mértékének megfelelő érték- csökkenési százalékok figyelembevételével – mely egyben meghatározza a szolgáltatás károsodott erdő- területre jutó biztosítási összeghez viszonyított mértékét is – nyújt szolgáltatást.

– Részleges koronatűz esetén az értékcsökkenés alap- ján nyújtott szolgáltatás a károsodott területre jutó biztosítási összeg 25%-ával növekszik, feltéve, hogy a koronatűz a károsodott terület legalább 25%-át érinti.

– Teljes koronatűz esetén az értékcsökkenés alapján nyújtott szolgáltatás a károsodott területre jutó biz- tosítási összeg 50%-ával növekszik feltéve, hogy a koronatűz a károsodott terület legalább 50%-át érinti.

Megtéríti továbbá a biztosító a kormozódás, koronasé- rülés, illetve a törzsekre történő iszaplerakódás miatt a kitermelésnél felmerülő többletköltségeket a károsodás- sal érintett területre jutó biztosítási összeg 50%-áig

(szolgáltatás limit). Tűzkárok esetén a tűzvizsgálati jegy- zőkönyv biztosítóhoz történő benyújtása szükséges.

VI.1.2. Aszálykár

Befejezetlen erdősítéseknél totálkár esetén a pótlás, új- ratelepítés költségeit – de legfeljebb a károsodott terü- letre jutó biztosítási összeget – 10% önrész levonásával téríti meg a biztosító.

VI.1.3. Fagykár

Befejezetlen erdősítésben a visszavágással helyrehoz- ható részkárok esetén a visszavágás költségeit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget

– 50%-os önrész levonásával, a pótlást vagy újra er- dősítést igénylő totál károknál az újratelepítés költsé- geit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget – 10% önrész levonásával téríti meg a biztosí- tó.

VI.1.4. Homokverés

Befejezetlen erdősítéseknél totálkár esetén a pótlás, újratelepítés költségeit – de legfeljebb a károsodott te- rületre jutó biztosítási összeget – 10%-os önrész levo- násával téríti meg a biztosító.

VI.1.5. Árvíz

Befejezetlen erdősítéseknél totálkár esetén a pótlás, újratelepítés költségeit – de legfeljebb a károsodott te- rületre jutó biztosítási összeget – 10% önrész levonásá- val téríti meg a biztosító.

Befejezett erdősítés esetén a jégtáblák, hordalékok okozta részkárok megtérítése a tűzkárnál részletezett értékcsökkenési és szolgáltatási kulcsok szerint törté- nik. Letermelés esetén a letermelési többletköltsége- ket – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget – 50%-os önrész levonásával téríti meg a biz- tosító.

VI.1.6. Viharkár

Befejezetlen erdősítésben a visszavágással helyre- hozható részkárok esetén a visszavágás költségeit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget

– 50%-os önrésszel, a pótlást vagy újra erdősítést igénylő totálkároknál az újratelepítés költségeit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget

– 10% önrész levonásával téríti meg a biztosító.

Befejezett erdősítés: a biztosított erdőterületen a szél által kidöntött faanyag letermelési többletköltségeit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási össze- get – 50%-os önrész levonásával fizeti meg a biztosító.

VI.1.7. Földcsuszamlás

A biztosított erdőben bekövetkezett földcsuszamlás által okozott károk helyreállítási költségeit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget – 70%-os önrész levonásával téríti meg a biztosító. (Földmunkák, talajegyengetés, faanyag többlet letermelési költségei.)

VI.1.8. Hótörés

A nagy mennyiségű hó és/vagy jég hatására fellépő törzs vagy koronatörés, következtében fellépő többlet leter- melési költségeit – de legfeljebb a károsodott területre jutó biztosítási összeget – 50%-os önrész levonásával téríti meg a biztosító.

VI.1.9. Kármegelőzési költség megtérítése kiemelt kártevő rovarok (VII.10.) elleni védekezés esetén

A biztosító az alábbiak szerint megtéríti a kiemelt kárt- evők megjelenése miatt igazoltan szükségessé váló, a biztosított erdőterületen bekövetkező kiemelt rovarkárok (VII.8.) megelőzésére, károk csökkentésére irányuló me- chanikai, biológia, vegyszeres védekezés költségeit az alábbiak szerint.

Amennyiben a biztosított erdőterületen a kiemelt kártevők elleni védekezés és kárelhárítás (gradáció előtti és közbe- ni védekezés) szükséges, úgy a felsorolt kártevők (kárt okozó fejlettségi stádiuma) elleni védekezés költsé- geit, hektáronként 150.000 Ft erejéig, de legfeljebb a védekezéssel érintett területre jutó biztosítási összeg 5 %-át téríti meg a biztosító. Amennyiben állami – ide értve az európai unió által nyújtott – támogatás igény- be vehető a károsítók elleni védekezés költségeire a biztosító csak abban az esetben téríti meg a költsége- ket, ha az állami támogatásra előterjesztett kérelmet jogerősen elutasították.

Amennyiben az állami támogatás csak részben fedezi a teljes indokolt védekezési költséget, úgy – a jelen pontban foglalt szolgáltatási határokon belül – a fenn- maradó rész erejéig, az előző bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával nyújt szolgáltatást a biztosító.

VII. Fogalom-meghatározások

VII.1. Letermelési többletköltség

Az a költség, amely a rendes tervszerű használat/fakiter- melés során nem merült volna fel.

VII.2. Befejezetlen erdősítés

Befejezetlen mindaddig az erdősítés, amíg a befejezett erdősítés mindenkor hatályos jogszabályi feltételeinek nem felel meg és az erdészeti hatóság hivatalosan azt befejezettnek nem nyilvánítja.

VII.3. Befejezett erdősítés

A műszaki átvételt követően az erdészeti hatóság által a mindenkor hatályos jogszabályi feltételek teljesülésére tekintettel befejezetté nyilvánított erdősítések.

VII.4. Erdősítés

Az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítés- től a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás er- dészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig.

VII.5. Erdőtelepítés

Nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított terü- leten a talaj-előkészítést követően csemeteültetés, mag- vetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása.

VII.6. Tűzpászta

Az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, mesterségesen ki- alakított, fátlan terület

VII.7. Totálkár

Totálkárnak minősül a befejezett vagy befejezetlen er- dőállományok 90%-ot meghaladó teljes pusztulása.

VII.8. Újratelepítési költség

A korábban erdővel borított területen, biztosítási ese- mény miatt kipusztult fa egyedeknek, talajelőkészítést követően, csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján történő pótlási költsége.

VII.9. Homokverés

A szél által szállított talajrészecskék facsemetékre gyako- rolt mechanikai ütő, verő hatása.

VII.10. Kiemelt kártevők

Erdei cserebogár (Melolontha hippocastani) Kalló cserebogár (Polyphylla fullo)

Keleti cserebogár (Anoxia orientalis)

Májusi cserebogár (Melolontha melolontha) Kis téliaraszoló (Operophthera brumata) Nagy téliaraszoló (erannis defoliaria) Aranyos téliaraszoló (Erannis aurantiari) Tollascsápú araszoló (Colotois pennaria) Gyapjaslepke (Lumantria dispar) Gyűrűslepke (Malacosoma neustria)

Búcsújárólepke (Thaumatopaea procesionea) Tölgyilonca (Tortix viridana)

Aranyfarú lepke (Euproctis chrysorrhoea) Bögölyszitkár (Paranthrene tabaniformis) Kis nyárfacincér (Saperda populnea) Nagy nyárfacincér (Saperda carcharias) Darázslepke (Aegeria apiformis)

Amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea) Nyár gyapjaslepke (Stilpnotia salicis) Fenyőpohók (Dendrolimus pini)

Fenyőilonca (Rhyacionia buoliana)

VII.11. Állomány alatti erdősítések

A biztosított erdőterületen a fő és mellék fafajokból álló erdőállomány alatt természetes vagy mesterséges úton megjelenő csemete korú faállomány.

VII.12. Erdei melléktermékek

Minden olyan erdei termék, amely az adott erdőrészlet- re vonatkozó erdőtervben feltüntetett fafajokon és term- esztési célokon kívül esik (pl. bokrok, cserjék, aprítékfa, gyógynövények, étkezési célú gombák stb..)

A további kérdéses szakmai fogalmak meghatározásá- ban az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálko- dásról szóló, a szerződéskötés időpontjában hatályos törvényben foglaltak az irányadóak (jelen a feltételek ha- tálybalépésekor irányadó a 2009. évi XXXVII. törvény).

VIII. Kizárások, korlátozások

VIII.1. Nem téríti meg a biztosító az erdő talaján (az avarban) a káresemények miatt keletkezett kárt és az árterek- ben bekövetkezett árvízkárokat.

VIII.2. A biztosító nem téríti meg az erdei melléktermékek- ben keletkezett károkat.

VIII.3. A biztosítás nem terjed ki a Magyarország területén kívül található erdőterületekre.

IX. Mentesülés

IX.1. Amennyiben szakmai hibákra vagy az előírt munká- latok elvégzésének hiányára visszavezethető okok miatt szükséges a terület újra erdősítése, úgy a bizto- sító az ÁVF X.1. pontjában meghatározott személyek

súlyos gondatlansága, illetve szándékos magatartása esetén mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

IX.2. A biztosító egészben vagy részben mentesül a kötele- zettsége alól, amennyiben egy adott erdőrészlet már többszörösen károsodott, és az ÁVF X.1. pontjában meghatározott személyek a károk megelőzése cél- jából, súlyosan gondatlanul vagy szándékosan nem tették meg a szakképzett gazdálkodótól elvárható intézkedéseket (megfelelő védelmet biztosító intéz- kedés pl. tűzpászta létesítése és a terület fokozott ellenőrzése).

X. A biztosított kötelezettségei

X.1. Kárenyhítés

A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni. A ká- renyhítés körébe tartozó kötelezettségek különösen:

a) az előírt erdőművelési munkálatok elvégzése (tisz- títás, sorközművelés, csemeteápolási munkálatok, egészségügyi gyérítések, stb.)

b) továbbá minden olyan tevékenység, amely a kár ér- demi csökkentését előidézheti. (tűzpászta létesítése, a kórokozók szaporodását elősegítő vágástéri marad- ványok eltávolítása, károkozók megjelenésének ész- lelését követően a mielőbbi védekezés megkezdése.)

X.2. A kárbejelentési kötelezettség

A biztosítási káresemény bekövetkeztét a szerződő/biz- tosított az ÁVF IX. fejezetében foglaltak szerint köteles a biztosítónak bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a káresemény időpontját,

– a károsodott erdőrészlet erdőtervi számát és jelét a település nevét

– a kárral érintett terület fafajait és korát

X.3. Kárrendezés megkezdése

A biztosító a kárbejelentés beérkezését követő 15 napon belül intézkedik a kárrendezési eljárás megkezdéséről. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított nö- vényállomány állapotában a szerződő (biztosított) a kár- felvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelen- téstől számított 15. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

X.4. Kárfelmérés

A biztosító a kár mértékét a különös feltételekben foglal- takra figyelemmel állapítja meg, a biztosító által megbí- zott szakértő által végzett helyszíni szemle alapján.

X.5. A szolgáltatási teljesítése

A biztosító képviselője által a kárfelvételi eljárás során, a zárószemlén kiállított jegyzőkönyvben megállapított szolgáltatási összeg akkor tekinthető a biztosító által

véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napon belül nem tesz írásban in- dokolással ellátott eltérő nyilatkozatot, vagy a biztosított azt írásban, indoklással alátámasztva nem vitatja.

A biztosító által jóváhagyott mértékű biztosítási szolgálta- tás teljesítése a szemlét követő 30. napon esedékes.

X.6. A biztosított/szerződő iratcsatolási kötelezettsége, biztosítási esemény bekövetkezésekor

A biztosító képviselője – az ÁVF IX. fejezetében megha- tározott dokumentumokon túlmenően – jogosult az adat- felvétel, illetve a kárbecslés helyességének megállapítása céljából a tulajdoni (bérleményi stb.) okmányokba, a köte- lező nyilvántartásokba, elszámolásokba, szerződésekbe betekinteni.

Ennek érdekében a biztosító által kért dokumentumokat, nyilvántartásokat és bizonylatokat a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani.

Káresemény esetén a biztosító különösen az alábbi do- kumentumok bemutatását kérheti:

a) árvízkár esetén az Országos Vízügyi Főigazgatóság igazolása

b) aszály, fagy és viharkárok esetén az Országos Mete- orológiai Szolgálat igazolása

c) tűzkárok esetén a tűz keletkezési helyén illetékes tűz- vizsgálati hatóság igazolása.

A károsult köteles az erdőrészletre vonatkozó erdőtervet, illetve ennek hiányában (az erdőterv készítése utáni idő- szakban létesült erdőtelepítéseknél) az erdősítésre vo- natkozó terveket, erdőrészlet leírólapot, műszaki átvételi jegyzőkönyveket („E” lapok) a biztosító rendelkezésére bocsátani.

XI. Jelen feltételnek a Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen feltétel I.5. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:447

§ (2) bekezdésében foglaltaktól – a szerződés első biztosítási időszaka egy évnél rövidebb is lehet, mivel a biztosítás évfordulója minden év január 1. napja.

Jelen feltétel IV.2. pontjában foglalt szabályok lénye- gesen eltérnek a Ptk. 6:447. § (1) bekezdésétől és a 6:449. §–ában foglaltaktól a díjfizetési késedelem jog- következményeinek és a biztosító eljárásának, vala- mint a díj esedékességének tekintetében.

Jelen feltétel IV.4. alapján a Ptk. 6:488 §-ában foglal- taktól eltérően, a biztosító abban az esetben is kö- vetelheti az egész évre járó díj megfizetését, ha a biztosítási esemény bekövetkezésével a biztosítási szerződés nem szűnik meg.