Az OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap

A jelen Xxxxxxxx Szabályzat egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alábbi, nagy kezdőbetűvel jelzett fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Kezelési Szabályzat alkalmazásában:

ABA:		alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve (az Alap)
ABAK:		alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő (az Alapkezelő az Alap vonatkozásában)
ABAK-irányelv		az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap- kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról
ABAK-rendelet:		a Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
ÁÉKBV:		a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV- kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre
ÁÉKBV-alapkezelő:		rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő
Alap:		OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap, mely ABÁ-nak minősül
Alapkezelő:		OTP Alapkezelő Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0-0.), mely az Alap kezelése tekintetében ABAK-nak minősül
Alap saját tőkéje:		az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos
ÁKK:		Államadósság Kezelő Központ
Átlagos Hátralevő Futamidő Mutató:		az Alap portfoliójában levő, hitelviszonyt megtestesítő eszközök átlagos hátralevő futamideje, szorozva ezen eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített arányával
Banki Nap:		minden nap, amelyen a Letétkezelő letétkezelői üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát)
Befektetési Jegy:		az Alap által kibocsátott befektetési jegy
Befektető:		a Befektetési Jegy tulajdonosa
Befektetési Kormányrendelet:		a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet
Bszt.:		a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
Bevezetési Szabályzat:		a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Általános Üzletszabályzatának Második Könyve (Bevezetési és Forgalomban tartási Szabályok)
BÉT vagy Budapesti Értéktőzsde:		a Budapesti Értéktőzsde Zrt., mint a Tpt. 5.§ (1) bekezdése 122. pontjának megfelelő vállalkozás által szervezett és működtetett szabályozott piac
EHM		a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló, 82/2010. (III. 25.) Kormányrendelet 4. és 5. számú melléklete alapján számított Egységes Hozam Mutató
Felügyelet:		a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet”), illetve jogelődei
Fizetési Ígéret:		az Alap képviseletében eljáró Alapkezelőnek a Kezelési Szabályzat 34. pontjában foglalt ígérete a Befektetési Jegy tulajdonosa részére a Hozamfizetési Napon kifizetésre kerülő összeg és a Befektetési Jegy tulajdonosát az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel az Alap Lejárat miatti megszűnésekor a felosztható vagyonból megillető összeg (Lejáratkori Kifizetés) mértékére vonatkozóan
Vezető Forgalmazó:		az a Bszt. szerinti befektetési szolgáltatást nyújtó hitelintézet, melyet az Alapkezelő a Befektetési jegyek értékesítésével bíz meg (amely az OTP Bank Nyrt)
Futamidő:		az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő Banki Naptól 2026. február 20. napjáig terjedő határozott időtartam (a kezdő- és a zárónapot is beleértve), amely alatt az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek forgalomban vannak
Hozamfizetési Nap		2026. február 20.

Kbftv.:		a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
XXXXX Xxxxxxxxx:		a KELER Zrt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei
Kezelési Szabályzat:		az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum
Kibocsátási Pénznem:		az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek névértéke meghatározásra kerül
Kibocsátó:		az Alap
lakossági befektető:		szakmai befektetőnek nem minősülő befektető
Lejárat:		az Alap Futamidejének eltelte 2026. február 20.
Lejáratkori Kifizetés:		az az összeg, amely az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel a Befektetőt az Alap Lejárata napján tulajdonában tartott Befektetési Jegy névértékének az összes forgalomban levő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján az összes költség levonását követően a felosztható vagyonból megilleti, ami magában foglalja az alábbiakat: (i) az Alap Lejárata napján a Befektető tulajdonát képző Befektetési Jegyek névértéke 110%-ának megfelelő összeg, melyre a Fizetési Ígéret és az annak megfelelő tőke- és hozamvédelem vonatkozik; és (ii) a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés, melynek összege a Mögöttes Index Változás Mutató és a Befektetési Jegyek névértékének szorzatával egyezik meg. Teljesítményrészesedés fizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben azt a Mögöttes Index teljesítménye, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítése megengedi. Az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét arra, hogy bár mindent megtesz annak érdekében, hogy az előbbieknek megfelelő Teljesítményrészesedés elérhető, s mértéke minél nagyobb legyen, arra azonban a Kbftv. 32. § (1) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Kbftv. 25. § (2) bekezdése szerinti Fizetési Ígéret nem terjed ki, illetve hozamvédelem nem vonatkoztatható.
Letétkezelő:		a Kbftv. 64. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelő által az általa kezelt alap letétkezelésével megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézet, amely az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.)
Megfigyelési Nap:		2026. február 13.
Megfeleltetési Nap		A Hozamfizetési Napot megelőző 3. munkanap, összhangban a KELER Zrt. Tájékoztató készítésekor hatályos Általános Üzletszabályzatában foglaltakkal
Mögöttes Index:		Solactive European Green Deal Selection AR5% Index
Mögöttes Index Változás Mutató:		A Mögöttes Index Kezelési Szabályzat 12. pontjában meghatározott záróárfolyamától és a Participációs Értéktől függő, a Kezelési Szabályzat 12. pontjában meghatározott módon számított százalékos mutató, amely a Teljesítményrészesedés meghatározására szolgál. A Mögöttes Index 0%-os vagy negatív teljesítménye esetén negatív értéket nem vehet fel, 0%-nak számítódik. Így a Teljesítményrészesedés számításánál figyelembe vett legkisebb értéke 0 %, legmagasabb értéke 130%.
nettó eszközérték (NEÉ):		a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
NEÉ-számító:		a nettó eszközérték számítását és a befektetők részére való közzétételét végző személy
Participációs Érték:		A Teljesítményrészesedés Mutató számításához használt, 50% és 250% közötti érték, amely azt mutatja, hogy a Mögöttes Index Változás Mutató értékének hány százalékából részesedhetnek az Alap befektetői. Pontos értékét az Alapkezelő legkésőbb az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított tíz Banki Napon belül teszi közzé a közzétételi helyeken.
Prospektus Rendelet:		a Bizottság 809/2004. EK Rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról, amely jelen kibocsátásra közvetlenül alkalmazandó
Ptk.:		a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Rögzített Hozam		A Hozamfizetési Napon a Befektetési Jegyek névértékére fizetett 10%-os hozam. (EHM: 3,23%)
Szakmai befektető:		olyan befektető, aki a) a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget;
Tájékoztató:		A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalához szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi

Teljesítményrészesedés		a Mögöttes Index Változás Mutató és a Befektetési Jegy névértéke szorzatának megfelelő azon összeg, amely a Lejáratkori Kifizetés részeként kerül kifizetésre a Befektető részére, amennyiben azt a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítménye megengedi. A Teljesítményrészesedés lehetséges legkisebb értéke 0 a Mögöttes Index 0%-os vagy negatív teljesítménye esetén.
Tőkevédelem:		annak az Alap befektetési politikájával való alátámasztása, biztosítása, hogy a Befektető - a Kbftv. 32. § (1) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Kbftv. 25. § (2) bekezdése szerinti Fizetési Ígéretnek megfelelően - az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel a felosztható vagyonból megillető összeg (Lejáratkori Kifizetés) elérje a Lejárat napján tulajdonában tartott Befektetési Jegyek névértékének megfelelő összeget
Tőzsdei bevezetés:		A Befektetési Jegyek felvétele a Budapesti Értéktőzsde által vezetett Terméklistára
Tőzsdenap:		olyan Banki Nap, amelyeken azon tőzsdéken, amelyeken az Alap Befektetési Jegyeit forgalmazzák, kereskedés folyt
Tőzsdei Szabályok:		a Budapesti Értéktőzsde valamennyi érvényes és hatályos Tőzsdei Szabályzata, Tőzsdei Rendelkezése és határozata (ahogy ez utóbbi fogalmakat a Budapesti Értéktőzsde Közzétételi Szabályzata tartalmazza)
Tőzsdei Tájékoztató:		a Bevezetési Szabályzat 5.4.2 (b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő Tájékoztató
Tpt.:		a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. Az Alapra vonatkozó alapinformációk

1. AZ ALAP ALAPADATAI

1.1 Az Alap neve

OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap

1.2 Az Alap rövid neve

OTP Energiatrend Alap

1.3 Az Alap székhelye, jogalany-azonosítója

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3.; LEI kód: 233000X11763Z7A94S57

1.4 Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja 2023.02.21., a nyilvántartásbavételt elrendelő MNB határozat száma: H-KE-III-99/2023., lajstromszám: 1112-455

1.5 Az Alapkezelő neve

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt.

1.6 A Letétkezelő neve

Az Alap Letétkezelője az OTP Bank Nyrt.

1.7 A Forgalmazó neve

1.7.1 Vezető Forgalmazó

OTP Bank Nyrt.

1.8 Az Alap működési formája, a lehetséges befektetők köre (szakmai vagy lakossági)

Az Alap a működési formája szerint: nyilvános alap

Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak.

Az Alap a lehetséges befektetők köre alapján, - a Kbftv. 67. § (1) bekezdés b) pont fogalomrendszerében - lakossági befektetőknek forgalomba hozott befektetési alapként határozható meg, ez azonban nem értelmezhető a befektetői körre vonatkozóan meghatározott korlátként, azaz az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyeket mind lakossági, mind szakmai befektetők megvásárolhatják.

1.9 Az Alap fajtája

Zártvégű

1.10 Az Alap futamideje

Az Alap Futamideje az Alap nyilvántartásba vételét követő Banki Naptól 2026. február 20. napjáig tart (a Futamidő kezdőnapját és zárónapját is beleértve).

1.11 Az Alap harmonizációja

ABAK-irányelv alapján harmonizált befektetési alap.

1.12 Az Alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése

Az Alap által kibocsátott sorozatok száma: 1 db, jelölése: „A” sorozat.

Az Alap létrehozatalakor egy sorozatot („A” sorozat) alkotó Befektetési jegyeket bocsát ki. Mindaddig, amíg további sorozatoknak az Alap általi kibocsátására nem kerül sor, jelen Xxxxxxxx Szabályzat alkalmazásában

„Befektetési Jegyek” alatt az „A” sorozatú Befektetési Jegyek értendőek az esetben is, ha a sorozatmegjelölés feltüntetése elmarad.

1.13 Az Alap elsődleges eszközkategória típusa

Értékpapír alap

1.14 Az Alapra vonatkozó tőke-, vagy hozamgarancia, illetve tőke- vagy hozamvédelem

Az Alap befektetési politikája biztosítja, hogy az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkező befektetők (Befektetési Jegy tulajdonosok) részére az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel fizetendő, az Alap felosztható vagyonából a Befektetési Xxxxxx jutó bruttó (esetleges adó, adóelőleg levonása nélküli) összeg mint Lejáratkori Kifizetés összege el fogja érni a Befektetési Jegy névértékének megfelelő összeget (tőkevédelem).

Az Alap befektetési politikája biztosítja továbbá, hogy a Tájékoztatóban meghatározott Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkező tulajdonosok részére a Hozamfizetési Napon kifizetésre kerülő Rögzített Hozam el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 10%-os hozamot (hozamvédelem).

A tőke- és hozamvédelem részletes feltételeit a Kezelési Szabályzat 34. pontja tartalmazza.

2. AZ ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

3. AZ ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA

Az Alapra, az Alapkezelőre, a Letétkezelőre, a Forgalmazóra és minden további, a Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban közreműködő szervezetként megjelölt személyre és e személyeknek az Alaphoz vagy az Alapkezelőhöz fűződő jogviszonyára alkalmazndójog a magyar jog (beleértve a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokat).

A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó speciális jogszabályok az alábbiak, melyek közül

(a) a befektetési alapkezelésre, a befektetési alap és a befektetési alapkezelő működésére, az alap és a befektető közötti jogviszonyra

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Kormányrendelet,

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (”Bszt.”)

vonatkozik.

(b) a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására pedig

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (”Bszt.”)

- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 Rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről („Prospektus rendelet");

- a Bizottság (EU) 2019/980 felhatalmazáson alapuló Rendelete (2019. március 14.) az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztató formátuma, tartalma, ellenőrzése és jóváhagyása tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 809/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről („Porspektus végrehajtási rendelet”);

- a Bizottság (EU) 2019/979 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 14.) az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a tájékoztató összefoglalójában szereplő kiemelt pénzügyi információkra, a tájékoztatók közzétételére és besorolására, az értékpapírreklámokra, a tájékoztató kiegészítéseire és az iratküldési portálra vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint a 382/2014/EU és az (EU) 2016/301 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek a hatályon kívül helyezéséről;

- az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról („PRIIPs rendelet”);

- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről („SFDR”);

- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról („Taxonómia rendelet”)

A fent felsoroltakon felül alkalmazandóak még a felsorolt jogszabályokban foglalt utalószabályok folytán alkalmazandó jogszabályok, valamint az azokban foglalt felhatalmazó rendelkezések alapján kiadott, a jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén fekvő jogszabályok.

Ez utóbbiak közül – a befektetési jegy forgalomba hozatala és forgalmazása körében – kiemelendő az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Ügyfélszámla-rendelet”).

A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyelete a Magyar Nemzeti Bank alá tartozik, melynek jogállását, feladatait és eljárásait, szervezetét és gazdálkodását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény határozza meg.

A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 17/2018. (V.29.) MNB rendelet tartalma – a befektetési alapot is terhelő felügyeleti díjra vonatkozó szabályokon keresztül - szintén érinti e körben a befektetési alap működését.

Az értékpapírokra vonatkozó általános szabályozást a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) tartalmazza.

Az alkalmazandó jogszabályok közé tartoznak továbbá az alábbi rendeletek:

A Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (ABAK-rendelet), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015. november 25-i, az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2365 rendelete, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete keretében, valamint a bizalmi vagyonkezelő

vállalkozások tekintetében lefolytatott egyes engedélyezési és nyilvántartásba vételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 14/2015. (V. 13.) MNB rendelet.

A hivatkozott jogszabályok szövege elektronikusan elérhető egyebek között az alábbi címen: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxxxxx

A magyarországi jogszabályok teljes és hatályos szövege megtalálható az alábbi webhelyen: Jogszabálykereső (Xxxxxxxxxxxx.xx)

A befektetők jogait részletesen a Kezelési Szabályzat 10. pontja tartalmazza.

A Befektetési Jegyek megszerzésével a befektető elfogadja, hogy az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra a magyar jog szabályai – és azon keresztül a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések – az irányadók. Az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Felek alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

A magyar bíróság által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a hatályos magyar jogszabályok és vonatkozó európai uniós jogi aktusok – így különösen az Európai Parlament és a Tanács polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendeletének a szabályai az irányadók.

II. A Befektetési Jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ISIN AZONOSÍTÓJA

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek ISIN azonosítója: HU0000730775

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK NÉVÉRTÉKE

Az „A” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek névértéke 10.000,-Ft.

7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK DEVIZANEME

Az „A” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek devizaneme magyar forint (HUF).

8. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA, A KIBOCSÁTÁSRA, ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő az Alap Befektetési Jegyeit jegyzési eljárás során hozza forgalomba, majd, az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a

Budapesti Értéktőzsdére. A bevezetést követően a Befektetési Jegyek a tőzsdei forgalomban, befektetési vállalkozás közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek előállításának módja: dematerializált értékpapír.

A dematerializált értékpapír:

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a Tpt. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában dematerializált értékpapír: a Tpt-ban és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség,

9. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA

A Ptk. 6:569. § (7) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált értékpapír jóváírása szükséges. A Tpt. 138. § (1) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. 6:570. §-a szerint a dematerializált értékpapír átruházásával az értékpapírban rögzített jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e az értékpapírban rögzített jogokkal.

A Ptk. 6:566. § (6) bekezdése, illetve a Tpt. 138. § (2) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának - ellenkező bizonyítás hiányában - annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla vezetője által kiállított számlakivonat a dematerializált értékpapír jogosultja jogosultságát,az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem minősül értékpapírnak, nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

Ha a dematerializált értékpapír jogosultjának személye nem átruházás útján változik meg, az új jogosult a jogszerzés igazolása mellett kérheti, hogy a dematerializált értékpapírt az értékpapírszámláján írják jóvá. A korábbi jogosult számlájának megterhelését és a dematerializált értékpapírnak az új jogosult számláján való jóváírását a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.

Lejáratkor a Forgalmazó a befektető nála vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket egyaránt visszaváltja.

10. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI (ANNAK LEÍRÁSA, HOGY AZ ALAP HOGYAN BIZTOSÍTJA A BEFEKTETŐKKEL VALÓ TISZTESSÉGES BÁNÁSMÓDOT, ÉS AMENNYIBEN VALAMELY BEFEKTETŐ KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜL, VAGY ERRE JOGOT SZEREZ, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓD LEÍRÁSA, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜLŐ BEFEKTETŐTÍPUSOK AZONOSÍTÁSA, VALAMINT ADOTT ESETBEN EZEK AZ ABA-HOZ VAGY AZ ABAK-HOZ FŰZŐDŐ JOGI ÉS GAZDASÁGI KÖTŐDÉSÉNEK LEÍRÁSA; AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő nem tesz megkülönböztetést a befektetők között, minden befektető ugyanazon tisztességes bánásmódban részesül.

A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

• a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését követően az Alap Futamideje során a Befektetési Jegyeket tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével, piaci áron értékesítse;

• a Befektetési Jegyeket az Alap Futamideje során tőzsdén kívüli forgalomban értékesítse;

• abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési szabályzat 50. pontja szerint,

• abban az esetben, ha a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkezik, a Hozamfizetési Napon megillesse a Befektetési Jegyek névértékére fizetett 10%-os hozam,

• abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik megillesse a tulajdonában tartott Befektetési Jegyek névértékének 100%-os összege,

• részesedjen a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítményétől függő Teljesítményrészesedésből, amennyiben az pozitív, de legfeljebb 130%-ig.

• A Befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozó, a Tpt. és a 24/2008 (VIII.15.) PM rendelet 1. és 2. melléklete szerinti rendszeres tájékoztatásra (féléves, éves jelentések formájában). Az Alap a rendszeres tájékoztatásait közzéteszi az Alapkezelő (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/xxxxxxx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx), illetve a xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx oldalon, elérhetővé teszi a forgalmazási helyeken, továbbá ezek nyomtatott példányát kérésre ingyenesen rendelkezésre bocsátja a Befektetők számára.

• A Befektető jogosult a tulajdonában álló befektetési jegyekre vonatkozó, a 24/2008 (VIII.15.) PM rendelet

4. melléklete szerinti rendkívüli tájékoztatásra.

• az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó üzletszabályzatait megtekintse;

• az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést a közzétételi helyeken megtekintse;

• gyakorolja a jogszabályban, a Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogokat.

III. Az Alap befektetési politikája és céljai

11. AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS

Az Alap célja, hogy Rögzített Hozam kifizetése mellett (a Befektetési Jegyek névértékére fizetett 10%-os hozam (EHM: 3,23%) lehetőséget biztosítson az Alap befektetői számára, hogy részesedjenek a Mögöttes Index Alap Futamideje alatt elérhető teljesítményéből a Teljesítményrészesedés formájában. Az Alap további célja, hogy a Mögöttes Indexen keresztül is képes legyen többlethozamot elérni. Ezt a kitettséget az Alap a Mögöttes Indexre szóló opción keresztül veszi fel, tőkevédelmet és Rögzített hozamot pedig kamatozó eszközökbe való befektetéseken keresztül biztosít. Az Alap stratégiája, hogy a fent említett eszközök alkalmazásával, passzív alapkezeléssel kíván előre meghatározott részben védett-, illetve többlethozamot elérni az alap befektetői számára.

Az Alapkezelő a tőke és hozamvédelem céljából passzív alapkezelési stratégiát folytat. Az Alap az induláskor egy vételi opciós ügyletet köt és egy kamatozó eszközökből álló portfoliót állít össze, amit lejáratig a stratégia megvalósítása érdekében kezel. Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja igy az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének. Az Alapnak nem célja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (nem tartozik az SFDR rendelet

8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá), illetve nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik az SFDR rendelet

9. cikke (1)), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá.)

12. BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, AZ ALAP CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

Az Alapkezelő a tőke és hozamvédelmet megtestesítő Fizetési Ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap induló saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más bankoknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. A tőke- és hozamvédelmet az Alapkezelő kamatozó eszközökbe történő befektetésekkel kívánja biztosítani. A Mögöttes Index teljesítményétől függő Teljesítményrészesedésként elérhető hozam minél nagyobb mértékét az Alapkezelő döntő részben a Mögöttes Indexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. Az Alap nem szab korlátozást a befektetési eszközök univerzumára vonatkozóan földrajzi terület, ipari

ágazat és piaci tőkésítettség, illetve befektetési kategóriák szempontjából. Az Alap nem csak szabályozott piacra bevezetett eszközöket tarthat, az Alap fektethet OTC származtatott ügyletbe.

A Hozamfizetési Napon fizetendő Teljesítményrészesedés

A Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkező tulajdonosok részére a Rögzített Hozamon felül a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés kerül kifizetésre, melynek összege a Mögöttes Index Változás Mutató és a Befektetési Jegyek névértékének szorzatával egyezik meg. Teljesítményrészesedés fizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben azt a Mögöttes Index teljesítménye, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítése megengedi.

A Lejáratkori Kifizetés összegére vonatkozó Fizetési Ígéret

Az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkező befektetők (Befektetési Jegy tulajdonosok) részére, az Alap Lejárata miatt fizetendő Lejáratkori Kifizetés az összes költség levonását követően el fogja érni a Befektető tulajdonát képző Befektetési Jegyek névértéke 110%-ának megfelelő összeget.

Felhívjuk a befektetők figyelmét, hogy a Fizetési Ígéret teljesítéseként a befektetőket megillető összeget a kifizetéskor hatályos adójogszabályok alapján adófizetési-, adóelőleg-fizetési kötelezettség, s ahhoz kapcsolódóan a kifizetőt adó- vagy adóelőleg-levonási kötelezettség terhelheti, melynek következtében a Befektetési Jegy tulajdonos által ténylegesen kézhez kapott összeg nem feltétlenül éri el a jelen pont szerinti Fizetési Ígéret szerinti hozam, illetve Lejáratkori Kifizetés összegét. A Fizetési Ígéret teljesül, ha a Befektetési Jegy tulajdonos részére fizetendő összeg az azt esetlegesen terhelő adók figyelembevétele nélkül, az adó-, illetve az adóelőleg levonása előtt eléri a Fizetési Ígéretnek megfelelő összeget.

Kiemelten felhívjuk a befektetők figyelmét arra, hogy a Fizetési Ígéret kizárólag a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt hozamként megillető összegek és az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel az Alap Lejárata napján, azaz a Futamidő végén Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt megillető összeg nagyságára vonatkozik, ennél fogva az nem értelmezhető a Befektetési Jegy tulajdonosát más címen megillető összegre, így a vételár összegére sem.

A Fizetési Ígéreten alapuló fizetési kötelezettség megszűnik, ha annak teljesítését, illetve a teljesítést biztosító befektetési politika megvalósítását az Alapkezelő és a Letétkezelő érdekkörén kívül eső olyan, általuk előre nem látható, elháríthatatlan külső ok akadályozta, amelynek felmerülte a tőlük elvárható gondosság tanúsítása mellett előre nem volt látható és a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható (vis maior).

A Mögöttes Index

A Mögöttes Index 43 olyan nagyvállalat részvényét tartalmazza, amely jelentős kitettséggel rendelkezik a tiszta energia (megújuló energiatermelés, szélerőmű berendezések, villamosenergia), fenntartható közlekedés (vasút, elektromos járművek, hidrogén meghajtás, bio üzemanyag), építés és felújítás (energia hatékonyság), körforgásos gazdaság (újrahasznosítás, hulladék gazdálkodás) al-szektorokban.

Az indexbe kerülő vállalatok árbevételének legalább 20%-a Európából származik, piaci kapitalizációjuk pedig meghaladja az 500 millió eurót. Az index egyenlő súlyozású, havi újrasúlyozási gyakorisággal és az alábbi táblázatban szereplő részvényekből áll. Az index vállalatai által fizetett összes osztalék újrabefektetésre kerül, de fix éves 5% levonásra kerül az index teljesítményéből.

Vállalat neve	Ország	Súly
ITM POWER PLC	Egyesült Kirányság	2.33%
LINDE PLC	Németország	2.33%
SWECO AB-B SHS	Svédország	2.33%
SIEMENS ENERGY AG	Németország	2.33%
KINGSPAN GROUP PLC	Írország	2.33%
NESTE OYJ	Finnország	2.33%
REXEL SA	Franciaország	2.33%
ALSTOM	Franciaország	2.33%
ENCAVIS AG	Németország	2.33%
SOLARIA ENERGIA Y MEDIO AMBI	Spanyolország	2.33%
SCHNEIDER ELECTRIC SE	Franciaország	2.33%
VEOLIA ENVIRONNEMENT	Franciaország	2.33%
SIEMENS AG-REG	Németország	2.33%
SIKA AG-REG	Svájc	2.33%
COMPAGNIE DE SAINT GOBAIN	Franciaország	2.33%
ROCKWOOL A/S-B SHS	Dánia	2.33%
AIR LIQUIDE SA	Franciaország	2.33%
ACCIONA SA	Spanyolország	2.33%
SIGNIFY NV	Hollandia	2.33%
ABB LTD-REG	Svájc	2.33%
ENEL SPA	Olaszország	2.33%
PRYSMIAN SPA	Olaszország	2.33%
LEGRAND SA	Franciaország	2.33%
E.ON SE	Németország	2.33%
INFINEON TECHNOLOGIES AG	Németország	2.33%
NIBE INDUSTRIER AB-B SHS	Svédország	2.33%
BILLERUDKORSNAS AB	Svédország	2.33%
NORDEX SE	Németország	2.33%
STADLER RAIL AG	Svájc	2.33%
IBERDROLA SA	Spanyolország	2.33%
RWE AG	Németország	2.33%
SIEMENS GAMESA RENEWABLE ENE	Spanyolország	2.33%
TERNA-RETE ELETTRICA NAZIONA	Olaszország	2.33%
UMICORE	Belgium	2.33%
ELIA GROUP SA/NV	Belgium	2.33%
STMICROELECTRONICS NV	Franciaország	2.33%
POWERCELL SWEDEN AB	Svédország	2.33%
RED ELECTRICA CORPORACION SA	Spanyolország	2.33%
ORSTED A/S	Dánia	2.33%
LANDIS+GYR GROUP AG	Svájc	2.33%
VESTAS WIND SYSTEMS A/S	Dánia	2.33%
NEL ASA	Norvégia	2.33%
TOMRA SYSTEMS ASA	Norvégia	2.33%

A Mögöttes Index Változás Mutató számítási módszere

A Mögöttes Index tekintetében meghatározásra kerül az Index kezdő- és a Megfigyelési Napra eső záróárfolyama, valamint a kezdőárfolyam és a Megfigyelési Napra meghatározott záróárfolyam közötti százalékos változás.

Index kezdőárfolyama: az Alap Futamidejének kezdőnapját követő ötödik Banki Napra vonatkozóan meghatározott záróárfolyam.

A Megfigyelési Nap 2026. február 13.

Amennyiben a fenti napra nem kerül záróárfolyam meghatározásra, úgy a soron következő napra vonatkozó záróárfolyam(ok) veendők figyelembe, amely napra ilyen záróárfolyam(ok) meghatározásra kerültek.

Amennyiben az instrumentum értéke több szolgáltató által is publikálásra kerül, a jelen pont szerinti záróárfolyam meghatározásához az Alapkezelő által diszkrecionális jogkörben kiválasztott szolgáltatónál publikált záróárfolyam kerül figyelembevételre.

A Mögöttes Index Változás Mutató értéke a Mögöttes Index 0%-os vagy negatív teljesítménye esetén 0%, A Mögöttes Index Változás Mutató értékének meghatározása a Mögöttes Index pozitív teljesítménye esetén:

• a Participációs Érték a Mögöttes Index pozitív teljesítménye esetén legalább 50% és legfeljebb 250%, amely tartományon belüli, pontos értéket az Alapkezelő legkésőbb az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételétől számított tíz Banki Napon belül teszi közzé a közzétételi helyeken;

• a Mögöttes Index Változás Mutató számolása: a Participációs Érték szorozva a Mögöttes Index pozitív teljesítményével, annak figyelembevételével, hogy a pozitív teljesítmény maximális értéke 130%.

Egyszerűsített példa a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Mögöttes Index Változás Mutató és a Teljesítményrészesedés számítására:

A Mögöttes Index kezdőárfolyama és Megfigyelési Napra eső záróárfolyama közti változás (hipotetikus példák)	Mögöttes Index Változás Mutató értéke (Y) értéke az alábbi Participációs Érték (X) esetén, figyelembe véve, hogy az opciós kifizetés 130%-ban maximalizált			Lejáratkori Kifizetés a Teljesítményrészesedés alapján a Befeketítési Jegyek névértékére vetítve beleértve a 100% Tőkevédelmet és 10% Rögzített Hozamot
	50%-os participáció	100%-os participáció	200%-os participáció	50%-os participáció	100%-os participáció	200%-os participáció
A Mögöttes Index pozitív értéke esetén:
70%	70%*0,5=35%	70%	max 130%	100%+10%+35%=145%	100%+10%+70%=180%	100%+10%+130%=240%
60%	60%*0,5=30%	60%	60%*2=120%	100%+10%+30%=140%	100%+10%+60%=170%	100%+10%+120%=230%
30%	30%*0,5=15%	30%	30%*2=60%	100%+10%+15%=125%	100%+10%+30%=140%	100%+10%+60%=170%
15%	15%*0,5=7,5%	15%	15%*2=30%	100%+10%+7,5%=117,5%	100%+10%+15%=125%	100%+10%+30%=140%
5%	5%*0,5=2,5%	5%	5%*2=10%	100%+10%+2,5%=112,5%	100%+10%+5%=115%	100%+10%+10%=120%
1%	1%*0,5=0,5%	1%	1%*2=2%	100%+10%+0,5%=110,5%	100%+10%+1%=111%	100%+10%+2%=112%
A Mögöttes Index 0%-os vagy negatív értéke esetén:
0%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-1%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-3%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-5%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-8%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-24%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%

Teljesítmény Forgatókönyvek:

Forgatókönyv (2022.12.13.) 100%- os participációs ráta figyelembe vételével		1 év	Alap lejárata
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	5.137.235	7.426.385
	Éves átlagos hozam	71.24%	32.87%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	3.942.396	4.485.613
	Éves átlagos hozam	31.41%	13.44%
Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	3.089.974	3.300.000
	Éves átlagos hozam	3.00%	3.23%
Stressz forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	2.745.859	3.300.000
	Éves átlagos hozam	-8.47%	3.23%

Forgatókönyv (2022.12.13.) 50%-os participációs ráta figyelembe vételével		1 év	Alap lejárata
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	4.049.295	5.363.192
	Éves átlagos hozam	34.98%	19.98%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	3.356.379	3.892.806
	Éves átlagos hozam	11.88%	8.51%
Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	2.918.009	3.300.000
	Éves átlagos hozam	-2.73%	3.23%
Stressz forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	2.745.946	3.300.000
	Éves átlagos hozam	-8.47%	3.23%

Forgatókönyv (2022.12.13.) 150%- os participációs ráta figyelembe vételével		1 év	Alap lejárata
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	5.812.845	8.100.000
	Éves átlagos hozam	93.76%	36.53%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	4.435.947	5.078.419
	Éves átlagos hozam	47.86%	17.94%
Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	3.253.901	3.300.000
	Éves átlagos hozam	8.46%	3.23%
Stressz forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	2.746.094	3.300.000

	Éves átlagos hozam	-8.46%	3.23%

Forgatókönyv (2022.12.13.) 250%- os participációs ráta figyelembe vételével		1 év	Alap lejárata
Kedvező forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	6.461.734	8.100.000
	Éves átlagos hozam	115.39%	36.53%
Mérsékelt forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	5.037.681	6.264.032
	Éves átlagos hozam	67.92%	25.96%
Kedvezőtlen forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	3.563.293	3.300.000
	Éves átlagos hozam	18.78%	3.23%
Stressz forgatókönyv	Ezt az összeget kaphatja vissza a költségek levonása után (Ft)	2.746.274	3.300.000
	Éves átlagos hozam	-8.46%	3.23%

13. AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE AZ ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY AZ ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA

Állampapírok és állam által garantált értékpapírok

Az állampapír az Európai Unió, az Európai Unió valamely tagállama, ideértve annak kormányzati szervét, ügynökségét vagy különleges célú gazdasági egységét, az Európai Unió szövetségi államberendezkedésű tagállama esetében a szövetség tagjai, több tagállam közös különleges célú gazdasági egysége, több tagállam által finanszírozás mobilizálása, valamint súlyos finanszírozási problémákkal küzdő vagy finanszírozási szempontból veszélyeztetett tagjai számára pénzügyi segítségnyújtás céljából alapított nemzetközi pénzügyi intézmény, vagy az Európai Beruházási Bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.

Bankbetétek (látra szóló betét vagy lekötött betét)

Az Alapkezelő az Alap lejáratkori kifizetéséhez szükséges likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható betétekben helyezheti el, feltéve, hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén található, vagy amennyiben a hitelintézet székhelye nem egy tagállam területén található, olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik, amelyek a Felügyelet megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jogszabályokban megállapított előírásokkal.

Deviza eszközök

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények

Az Alapkezelő a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján nyilvánosan kibocsátott hazai jelzáloglevelek mellett külföldi jelzálog-hitelintézetek által nyilvánosan kibocsátott jelzálogleveleket is vásárolhat.

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök

Az egyéb szervezetek (gazdasági társaságok, hitelintézetek, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények az állampapírokhoz képest –a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében– magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb.

Származtatott eszközök

A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

A megengedett származtatott eszközök köre:

Szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz-elszámolású eszközöket, továbbá tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve hogy:

a) ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei a megengedett eszközök körébe tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az Alap a Kezelési Szabályzata szerinti befektetési célkitűzései értelmében befektethet;

b) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá

c) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az Alap kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

14. AZ EGYES PORTFOLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA

A jelen pont az Alap befektetési stratégiájának megvalósítása, napi működése során várható, korlátozást nem jelentő, tervezett célarányok bemutatására szolgál.

Az Alap által alkalmazni tervezett célarányok a nettó eszközérték %- os mértékében kifejezve	Tervezett minimum	Tervezett maximum
Befektetési eszközök
• Lekötött betét	0%	100%
Kötvény jellegű befektetések
• Állampapírok és állam által garantált értékpapírok	0%	150%
• Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények	0%	80%
• Egyéb, hitelviszonyt megtesetsítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök	0%	150%
Egyéb információk
Származtatott eszközök (A származatott ügyletek nettósított kötési értékének az abszolút értéke a nettó eszközérték arányában)
• Deviza	0%	200%
Teljesítmény részesedés kifizetését biztosító eszközök
• Opciós jog vásárlása (a kifizetett opciós díj mértéke)	0%	50%
Devizakockázat (A deviza ügyletek nettósított kötési értékének az abszolút értéke a nettó eszközérték arányában)
• Bázisdevizától eltérő nettó devizapozíció	0%	100%
Az alap kifizetéskori likviditását és az esetleges tőkeáttétel finanszírozását biztosító eszközök
• Látra szóló betét	0%	100%

15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY AZ ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ,

IDEÉRTVE A TŐKEÁTTÉTEL ALKALMAZÁSÁRA, KORLÁTOZÁSÁRA, A GARANCIÁK ÉS ESZKÖZÖK ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÉS AZ ALKALMAZHATÓ TŐKEÁTTÉTEL

LEGNAGYOBB MÉRTÉKÉT

Az Alap a portfóliójában található egyes elemek maximális arányát illetően a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokban, így különösen a 78/2014. (III.14.) kormányrendeletben szereplő korlátokat alkalmazza, azokhoz képest szigorúbb korlátozásokat nem vállal.

Eszközre vetített limit

OTP Energiatrend Alap eszközeihez viszonyított maximális aránya

Ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök maximális aránya alapesetben

10%

2.	Az 1 pontban meghatározott korláttal szemben olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.	15%
3.	Az 2. pontba tartozó értékpapírok összesített aránya, amennyiben az egy kibocsátó által kibocsátott papírok aránya meghaladja a 10%-ot	40%
4.	Az 1 pontban meghatározott korláttal szemben jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények esetén	20%
5.	A 4. pontba tartozó értékpapírok összesített aránya, amennyiben az egy kibocsátó által kibocsátott papírok aránya meghaladja a 10%-ot	80%
6.	Egy kibocsátó maximális aránya, amennyiben az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja	35%
7.	Egy kibocsátó maximális aránya, amennyiben az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja, amennyiben egy adott sorozatba történő befektetés nem haladja meg a 35%-ot	100%
8.	Egy adott hitelintézet betéteinek maximális aránya	100%
9.	Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximális aránya	10%

- Az Alap alábbi intézményekkel szembeni, az adott intézménynél elhelyezett betétekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

OTP Bank Nyrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.; Cégbejegyzésének helye: Magyarország, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, bejegyzésének időpontja: 1991/11/28, tevékenységének időtartama: határozatlan; jogalany-azonosítója: LEI: 529900W3MOO00A18X956. Teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. névre szóló törzsrészvényei 1995. augusztus 10-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére.)

- Az Alap nem köteles betartani az e részben foglalt befektetési korlátokat a tulajdonában lévő átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve a korlátoknak az Alapon kívül álló okból történő túllépése esetén. Az Alap ilyen túllépés esetén az eladási ügyletei során – a befektetők érdekeinek figyelembevételével – a lehető leghamarabb, de legkésőbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak.

- A tőkeáttétel maximális mértéke 200%

- Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében nem adhat és nem vehet kölcsön értékpapírt.

- Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.

- Átlagos Hátralévő Futamidő Mutató értéke: legfeljebb 3 év.

- Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a Kbftv.-ben, illetve a 78/2014. (III.14.) Kormányrendeletben és az éppen hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is.

- Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat a tőkeáttételre, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott garanciák újbóli felhasználási jogára vonatkozóan.

16. A PORTFOLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE

Az Alapkezelő az idegen devizában denominált eszközökből fakadó devizakockázatot határidős deviza eladással csökkenti, ennek következtében az Alap nettó devizakitettsége nem haladhatja meg a 100%-ot.

17. A TŐKE-, ILLETVE HOZAMVÉDELMET BIZTOSÍTÓ BEFEKTETÉSI POLITIKA ÉS A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA

Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének egyik elemét képező, a Befektetési Jegyek névértékére és a Rögzített Hozamra vonatkozó ígéret teljesítésének biztosítása érdekében az Alap induláskori saját tőkéjének jelentős, 70%-ot meghaladó hányadát tervezi kamatozó befektetési eszközökbe, így az OTP Bank Nyrt-nél vagy más bankoknál elhelyezett bankbetétekbe, hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe, és a kamatkockázat kezelésére szolgáló származtatott eszközökbe fektetni. Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretének másik elemét képező, a Mögöttes Index teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét tervei szerint döntő részben a Mögöttes Indexhez kapcsolódó származtatott eszközökbe, ezeken belül elsősorban opciókba történő befektetésekkel kívánja biztosítani. Az Alapkezelő ezen tervezett portfolió struktúrán az Alap Futamideje alatt saját hatáskörében a jelen Kezelési Szabályzatban és a 78/2014. Kormányrendeletben foglalt korlátok figyelembe vételével szabadon módosíthat az Alap befektetési céljának minél hatékonyabb elérése érdekében, azonban mindenkor annak szem előtt tartásával, hogy a Kbftv. 32. § (1) bekezdésének utalószabálya alapján alkalmazandó 25. § (2) bekezdésében írt feltételnek a módosított portfolió struktúra is eleget tegyen, azaz biztosítsa a Fizetési Ígéret teljesítését.

18. HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK

Az Alap nem vesz fel hitelt. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez biztosítékot nyújtani. A biztosítékba adott eszközök értékelési feltételeit a Kezelési Szabályzat 27. pontja tartalmazza.

Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében nem adhat és nem vehet kölcsön értékpapírt.

19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI

Az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti valamely EGT-állam, vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, azzal a korlátozással, hogy eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fektetheti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA

Nem alkalmazandó.

21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI

Nem alkalmazandó.

22. A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE, A CÉL-ABA MEGNEVEZÉSE, LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

23. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

24. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

24.1 Arra vonatkozó információk, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az Alapkezelő csak hatékony portfoliókezelési célból alkalmazhat származtatott ügyleteket.

Határidős deviza ügyletet olyan esetben köthet az Alapkezelő, amennyiben külföldi devizában denominált kamatozó eszközökbe fektet. A devizában denominált eszköz és a határidős deviza ügylet együttesén keresztül többlet kamattartalmat kíván elérni. Ezzel együtt a keletkezett nyitott devizapozíciót is csökkenti. A devizában denominált származtatott eszköz befektetéséből nem keletkezik többlet devizakockázat.

Kamatcsere ügyletet az Alapkezelő szintén kizárólag hatékony portfoliókezelési célból kíván kötni annak érdekében, hogy a piacon aktuálisan elérhető eszközökből a legideálisabb portfóliót tudja összeállítani magasabb kamatszintek elérése érdekében. Amennyiben a befektetések között szereplő kamatozó eszköz változó vagy fix kamatozású, az Alapkezelő köthet a kamatkockázat fedezésére származtatott kamatlábcsere ügyletet. Ezekben az esetekben a kamatozó eszközökbe fektetésből fakadó kockázatokon felül nem keletkezik többlet kockázat a portfolió szempontjából.

A Mögöttes Indexre szóló opciós ügylet kizárólag hatékony portfolió kialakítási célt szolgál, ez teszi lehetővé a Mögöttes Index teljesítményéből való részesedést, kockázatcsökkentési és fedezeti célja nincs.

24.2 A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

A megengedett származtatott eszközök köre:

24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján az Alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4 A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet megkötése a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,

b) Az Alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

c) Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 78/2014. (III. 14.) Kormányrendeletben és az Alap Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.5 Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A Kezelési Szabályzat 15. pontjában meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni:

- a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója;

- a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;

- ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak;

- az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható;

- az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:

a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és

fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is),

c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke;

- az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexben szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az index összetételét;

24.6 Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő poíciók kezelése

Nem alkalmazandó.

24.7 Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

Az értékeléshez az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), a BLOOMBERG, a REUTERS, illetve az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

24.8 Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

Nem alkalmazandó.

IV. A Kockázatok

26. A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA

Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. A Kibocsátó az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázatot közepes besorolásúnak értékeli.

Piaci kockázat: Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyamingadozások hatását az Alapkezelő számos elemből álló értékpapír portfolió kialakításával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését eredményezheti. Az Alapkezelő a Piacikockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének csökkenéséhez vezethet. Az Alapkezelő a Hitelkockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet. Az Alapkezelő a Likviditási kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli.

Devizaárfolyam kockázat: Az Alapkezelő a külföldi devizában denominált eszközök devizaárfolyam kockázatát hatékony portfoliókezelési célból fedezeti ügyletekkel kísérli meg csökkenteni, így az egyes devizaárfolyamok megváltozásának kockázata csak korlátozott mértékben befolyásolja az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének alakulását. A hatékony portfóliókezelés keretein belül fedezet nélkül hagyott pozíciók esetében a devizaárfolyam kedvezőtlen irányú változása negatívan hathat a nettó eszközérték alakulására. Az Alapkezelő a devizaárfolyam kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli.

Partnerkockázat: Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó

eszközértékét és a Befektetési Jegyek árfolyamát. Az Alapkezelő a partner kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli.

Fenntarthatósági kockázatok: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére;

A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például a klímaváltozással összefüggő folyamatok nem megfelelő kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabályok érvényesítésének az elmulasztása vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetésére tett erőfeszítések elégtelensége, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok tiszteletben nem tartása és az adatvédelmi követelmények történő meg nem felelés.

A fenntarthatósági kockázatok önmagukban is jelentősek lehetnek, de bekövetkezésük esetén más kockázati tényezőkre is lényeges hatással bírhatnak, és negatívan befolyásolhatják pl. a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat, vagy a működési kockázat mértékét, illetve hátrányosan befolyásolhatják az Alap befektetéseinek értékét, beleértve a teljes értékvesztést is, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az Alap teljesítményére. Ebből kifolyólag a fenntarthatósági kockázatokat a normál kockázatok között vesszük figyelembe.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatok megjelenhetnek társaság-specifikus módon, amikor a fenntarthatósági követelményeknek meg nem felelő társaságok által kibocsátott pénzügyi eszközök piaci értéke a fenntarthatósági kockázatok eredményeként csökkenhet, amit okozhatnak a társaság jó hírnevét érintő események, a társaságot érintő szankciók, de akár például a klímaváltozás által előidézett fizikai jellegű kockázatok is.

A fenntarthatósági kockázatok működési kockázatban való megjelenését idézheti elő, és ezáltal az Alap számára veszteséget okozhat, ha az Alapkezelő vagy az általa igénybe vett szolgáltatók nem fordítanak megfelelő figyelmet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak.

Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

Az Alapkezelő az általa alkalmazott kockázatkezelési eljárások során számba veszi és méri a jelen pontban felsorolt, az Alapra vonatkozó valamennyi kockázatot, így ezek között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat. Az Alapkezelő az Alap esetében külső adatszolgáltató által megadott ESG minősítéseket és pontszámokat használ. Az adatszolgáltató széles körű iparági és cégspecifikus adatbázisra támaszkodva meghatározott módon összegzi és minősíti az egyes környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szegmenseket, majd ezeket egységes ESG mutatóvá alakítja.

Az Alapkezelő a befektetési döntéshozatali folyamatban felhasználja az adatszolgáltató által biztosított mutatókat. Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja igy az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

Az Alapnak nem célja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (nem tartozik az SFDR rendelet

8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá), illetve nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik az SFDR rendelet

9. cikke (1)), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá.)

Az Alapkezelő a fenntarthatósági kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli, mivel a befektetett eszközök nagy része kamatozó eszközökbe kerül a befektetési politikában meghatározottak alapján, amit az Alapkezelő alacsony kockázatúnak ítél.

A befektetési alapokat érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása: A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe. Az Alapkezelő az adószabályok megváltozásának kockázatát az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

A Fizetési Ígéret nemteljesítésének kockázata: A Befektetési Jegyek névértékének Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel történő kifizetésére, mint a Lejáratkori Kifizetés egyik elemére vonatkozó Fizetési Ígéret teljesítését az Alap befektetési politikája biztosítja, azok megfizetésére harmadik személy garanciát nem vállal. Ha a nemteljesítés bekövetkezne, akkor ez negatívan hatna a befektetett összegre. Az Alapkezelő a

kockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli. Csak abban az esetben áll fenn nemteljesítési kockázat, ha az Alapkezelő a Fizetési Ígéret teljesítését, illetve a teljesítést biztosító befektetési politika megvalósítását az Alapkezelő és a Letétkezelő érdekkörén kívül eső olyan, általuk előre nem látható, elháríthatatlan külső ok akadályozta, amelynek felmerülte a tőlünk elvárható gondosság tanúsítása mellett előre nem volt látható és a rendelkezésre álló eszközökkel elhárítható (vis maior). Ilyen vis maior esemény lehet egy a portfólióban szereplő kamatozó eszköz vagy opciós ügylet szerződéses kötelezettségének nemteljesítése (csőd esemény). Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazásának kockázatai: A Befektetési Jegyek az Alap Futamideje alatt befektetési vállalkozás közreműködésével, tőzsdei forgalomban szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás). A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adás-vételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra számított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéktől. Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

Az illikvid egyedi eszközök értéke meghatározásához fűződő kockázat: Az Alap portfoliójába kerülő eszközök között szereplő opció értékelése azon üzletfél által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, aki létrehozta az eszközt (az opció kiírója), így jelentős lehet a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő. E kockázat kezelése érdekében az Alapkezelő által megalkotott és fenntartott értékelési politika kiterjed ezen nehezen értékelhető eszközök értékelésének külön, megfelelő rendszerességgel végzett felülvizsgálatára, mely az egyedi értékek észszerűségére vonatkozó, a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából megalkotott további vizsgálatok és ellenőrzések elvégzését jelenti. Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését. Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli.

Egyes intézményekkel szembeni, intézményenként az Alap bruttó eszközeinek 20 %-át meghaladó mértékű kockázati kitettségből fakadó kockázat:

Az Alap alábbi intézményekkel szembeni, az adott intézménynél elhelyezett betétekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

OTP Bank Nyrt.; (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.; Cégbejegyzésének helye: Magyarország, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, bejegyzésének időpontja: 1991/11/28, tevékenységének időtartama: határozatlan; jogalany-azonosítója: LEI: 529900W3MOO00A18X956. Teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet. Az OTP Bank Nyrt. névre szóló törzsrészvényei 1995. augusztus 10-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére.)

A fenti intézmény nemteljesítése az Alap nettó eszközértékének jelentős csökkenését okozhatja, szélsőséges esetben a befektetők által a Befektetési Jegyek megvásárlására fordított összeg teljes elvesztését eredményezheti. Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából közepes besorolásúnak értékeli.

Az alapkezelői szakmai felelősségi körbe tartozó káresemények esetleges felmerültének kockázata: Az Alapkezelő eredményes belső működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat működtet az ABAK-kal kapcsolatban ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő működési kockázatok, köztük a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok azonosítása, mérése, kezelése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az Alapkezelő az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből vagy az általa átruházott, azonban a felelősségi körében maradó tevékenységekből származó, az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az Alapkezelő rendelkezik a megfelelő összegű szavatolótőkével, melynek mértéke megfelel a Kbftv. 16. § (1), (3) és (4) bekezdésekben meghatározott összegű szavatoló tőke és a Kbftv. 16. § (5) bekezdés a) pontjának és az ABAK-rendelet 14. cikkének megfelelő összegű további szavatoló tőke együttes összegének. Az Alapkezelő az előbbiek szerinti tőkekövetelményeknek való megfelelésről folyamatosan gondoskodik, a további szavatolótőke követelmény meghatározásának alapjául az ABAK-rendelet

14. cikk (2) bekezdés alapján figyelembe veendő érték nyomon követésére eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz. Amennyiben ezen nyomon követés eredménye alapján a szakmai felelősségi kör alapján további fedezet biztosítására lenne szükség, arról az Alapkezelő vagy további szavatolótőke biztosítása vagy megfelelőm

összegű szakmai felelősség biztosítási szerződés kötése útján gondoskodik. Az Alapkezelő a kockázatot az Alap szempontjából alacsony besorolásúnak értékeli.

26.1 Az Alap likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása

Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és értékeli Alap likviditási kockázatát, és biztosítja, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Xxxxxxxxxx biztosítja, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika az Alap tekintetében összhangban álljon egymással. Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat a likviditási kockázat kezelésére.

Mivel az Alap zártvégű alapként, határozott futamidőre jön létre, az Alapkezelő a Lejáratot megelőzően nem váltja vissza a Befektetési Jegyeket, így a befektetők visszaváltási jogaiból következő likviditási kockázat nem merül fel.

V. Az eszközök értékelése

27. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE ÉS IDEJE, A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

Mind az Alap eszközei értékének meghatározása (értékelési funkció), mind az Alap összesített nettó eszközértékének és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéknek a meghatározása és a nettó eszközérték közzététele (mettó eszközérték-számítási funkció) az ABAK-ként végzett befektetési alapkezelői tevékenységhez tartozó adminisztratív feladatok része a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) ac) alpont alapján.

A Kbftv. 38. § (1) bekezdése értelmében az Alapkezelő az Alap tekintetében megfelelő és összehangolt eljárásokat alakít ki, tart fenn és vizsgál felül, amelyek stabil, átlátható, átfogó és megfelelően dokumentált értékelési folyamatot biztosítanak, s amelyek révén elvégezhető az Alap eszközeinek az alkalmazandó jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelő, független értékelése.

Az Alapkezelő által kialakított értékelési politika és eljárások a Kbftv. 38. § (9) ekezdésében meghatározott azon követelménynek való megfelelést hivatottak biztosítani, mely szerint az értékelést pártatlanul, megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal kell elvégezni.

A Kbftv. 124. § (1)-(2) bekezdései értelmében a befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, illetve illikvid eszközök esetén szakértői becslés alapján a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.

Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközértéket – sorozatonként - minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és a megállapítást követő két Forgalmazási Napon belül a közzétételi helyeken közzé kell tenni.

Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy

c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket az Alapkezelő a számítás - alábbi táblázat szerinti- időszakában, a

28. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján, a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb a T napot követő második munkanapon közzéteszi az Alap hirdetményi helyein. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, az Alapkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A 28. pont szerinti értékeléshez az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), a BLOOMBERG, a REUTERS, illetve az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

Az Alap nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök T napi nyitó állománya 28. pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 28. pont szerinti kötelezettségekkel. Az egy Befektetési Xxxxxx jutó nettó eszközérték megegyezik az Alap nettó eszközértéke és a forgalomban lévő Befektetési Jegyek T napi nyitó darabszámának hányadosával.

Amennyiben az Alap eszközeinek több mint 10%-ára vonatkozóan nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ, a nettó eszközérték számítás felfüggeszthető (Kbftv. 114. § (1) a) bekezdés). Az Alapkezelő a nettó eszközérték számítás felfüggesztéséről és annak okairól rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A nettó eszközérték számítás felfüggesztésének időtartama alatt az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre.

Alap

T napi nettó eszközérték meghatározásához felhasznált piaci árfolyamok napja

T napi nettó eszközérték meghatározásának napja

OTP Energiatrend Alap

T nap

A T nap 17 óra és a T+1 nap 18 óra közötti időszak

28. A PORTFOLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE, AZ ÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁSNAK ÉS AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN HASZNÁLT ÁRKÉPZÉSI MÓDSZERNEK A LEÍRÁSA (BELEÉRTVE A NEHEZEN ÉRTÉKELHETŐ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE SORÁN A 38. §-NAK MEGFELELŐEN ALKALMAZOTT MÓDSZEREKET)

a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla T napi nyitó egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású, belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek

értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

d) A fix kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

e) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű, változó kamatozású, belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

f) A változó kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

g) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű, forintban kibocsátott hazai állampapírok az ÁKK T napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot a T napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani.

h) Hitelintézet, gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, pénzpiaci eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik.

i) Hitelintézet, gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Reuters képernyőin vagy az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató) nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált

felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

j) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök, és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján.

k) Zártkörű forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök, és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén kerülnek értékelésre.

l) Amennyiben az Alapkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c)-

k) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet.

m) A külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése a c)-k) pontok szerinti értékelési elvek alapján történik, a REUTERS/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyamok alapján. Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló, elsősorban a Bloomberg adatbázisába bekerülő T napi nettó árfolyam T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. Más forrásból (Reuters, árjegyző honlapja, e-mail) származó árfolyam csak abban az esetben alkalmazható, ha a Bloombergen nem érhető el ár.

p) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket.

q) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/adott devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

r) A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét).

A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/adott devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

Az Alapkezelő által megalkotott értékelési politika megkülönböztetett figyelmet fordít az ún. nehezen értékelhető eszközökre, melyek értékelését külön is felülvizsgálandónak xxxxxxx.xx ABAK-rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően, mivel azok esetében jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő.

Az ún. nehezen értékelhető eszközök közé sorolható a vásárolt opció, melynek értékelését az alábbi pontban tárgyaljuk.

s)Az illikvid eszközök értékelése szakértői becsléssel történik. A szakértői árat az Alapkezelő által működtetett Értékelési Bizottság elsősorban az adott pénzügyi eszköz fő piacán kialakult utolsó ismert, piaci árnak tekinthető árak alapján, azok szükség szerinti – az Értékelési Bizottság által meghatározott módszerrel (piaci összehasonlítás magasan korreláló eszközökkel, értékelés diszkontált cash flow alapján, szcenárió elemzés alapján meghatározott korrekciós együttható alkalmazása) történő – korrigálásával állapítja meg. Illikvid eszköznek minősül azon eszköz amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.

Az Alapkezelő által megalkotott értékelési politika megkülönböztetett figyelmet fordít az ún. nehezen értékelhető eszközökre, melyek értékelését külön is felülvizsgálandónak xxxxxxx.xx ABAK-rendelet 71. cikk (2) bekezdésének, megfelelően, mivel azok esetében jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő.

Az Alapkezelő nehez értékelhető eszköznek tekinti azokat az eszközöket amelyek árának meghatározásához 30 napnál frissebb piaci adat nem áll rendelkezésre, illetve felmerül az értékesíthetőség ellehetetlenülésének, vagy a kibocsátó/partner fizetésképtelenségének a kockázata (kivéve az ingatlan típusú eszközök).

Az Alapkezelő mind az illikviddé vált eszközök, mind pedig a nehez értékelhető eszközök esetén az alábbi szempontok figyelembe vételével jár el:

- Az eszközök értékelése az Értékelési Politikában meghatározott rendszerességgel történik és figyelembe veszi az adott eszköz kapcsán rendelkezésre álló információkat, felméri az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát is.

- Amennyiben ilyen kockázat felmerül, azt az értékmegállapítás során a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan be kell építeni, így folyamatosan csökkentve a nyilvántartási értéket.

- Amennyiben az adott eszköz nem értékesíthető, továbbá vélhetően a jövőben sem lesz az, illetve a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az értékelés során felmerülhet az eszköz teljes leírásának lehetősége is.

- Amennyiben az eszköz kapcsán új releváns információ válik nyilvánossá, illetve kerül az Alapkezelő birtokába, úgy az értékelést ismételten el kell végezni.

- Az eszközértékelést rendszeresen felül kell vizsgálni az értékelési bizottságnak a jóváhagyása mellett, és a két értékelés között eltelt idő nem haladhatja meg a 30 napot.

A fenti elvek alapján megállapított értéket – a megfelelő dokumentumok megküldése mellett – a letétkezelővel is egyeztetni szükséges, a nettó eszközérték megállapítása során a letétkezelő által jóváhagyott érték vehető figyelembe.

Az Alapkezelő által megalkotott értékelési politika megkülönböztetett figyelmet fordít az ún. nehezen értékelhető eszközökre, melyek értékelését külön is felülvizsgálandónak xxxxxxx.xx ABAK-rendelet 71. cikk (2) bekezdésének, megfelelően, mivel azok esetében jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő.

Az Alapkezelő által működtetett értékelési bizottság állandó tagjai a mindenkori hatályos Értékelési Politikában meghatározott funkciót betöltő munkavállalók:

(i) a kockázatkezelési terület vezetője

(ii) a back office terület vezetője

(iii) compliance officer (megfelelési vezető)

Az értékelési politikák és eljárások leírják a felülvizsgálati folyamatot, beleértve az egyedi értékek ésszerűségére vonatkozó elegendő és megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az ésszerűséget a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából kell értékelni. Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések – az eszköz jellegétől és az elérhető ellenőrzési metódusoktól és árforrásoktól függően – általánosságban az alábbiakat jelenthetik (nem korlátozva azt, hogy az alábbi vizsgálatok és ellenőrzések további módszerekkel egészüljenek ki):

a) az értékek ellenőrzése az üzletfelektől beszerzett árak egymással történő és különböző időszakok közötti összehasonlításával;

b) az értékek validálása a realizált árak és a legutóbbi könyv szerinti értékek összehasonlításával;

c) az értékelési forrás hírnevének, következetességének és minőségének figyelembevétele;

d) összehasonlítás harmadik féltől származó értékekkel;

e) kivételek vizsgálata és dokumentációja;

f) azoknak az eltéréseknek a kiemelése és tanulmányozása, amelyek szokatlannak tűnnek, vagy amelyek az eszköztípusra meghatározott értékelési referencia szerint változnak;

g) elavult árak és azokkal kapcsolatos paraméterek keresése;

h) összehasonlítás a kapcsolódó eszközök vagy az azokkal összefüggő fedezeti ügyletek árával;

i) a modellalapú árképzésben alkalmazott inputok felülvizsgálata, különösen azoké, amelyekkel kapcsolatban a modellben szereplő ár jelentős érzékenységet mutat.

29. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE

a) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció T napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló középárfolyamot kell tekinteni. Amennyiben az opció értékelése kizárólag az opció kiírója által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja az opció értékelése, illetve az értékelés alapját képező árak megfelelőségét, a 28. pontban hivatkozott vizsgálati és ellenőrzési módozatok valamelyikének alkalmazásával.

b) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek jelenértékének összegével. Amennyiben az elemi ügyletek értékelése ilyen módon nem lehetséges, a csereügylet értékének megállapítására az adott ügyletre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által jegyzett értéken, vagy külső értékelő igénybevételével kerül sor.

Egyéb csereügylet esetén a csereügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értékelést kell alkalmazni.

c) A tőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben a T napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló T napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.

d) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

e) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg.

f) A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

30. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA

Az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel a Befektetőt az Alap Lejárata napján tulajdonában tartott Befektetési Jegy névértékének az összes forgalomban levő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján a felosztható vagyonból megillető összeg (Lejáratkori Kifizetés) részeként – a Fizetési Ígéret teljesítéseként – megilleti az Alap Lejárata napján a Befektető tulajdonát képző Befektetési Jegyek névértékének megfelelő összeg, melyre a Fizetési Ígéretnek megfelelő Tőkevédelem vonatkozik, iletve a Befektetési Jegyek névértékére számított 10%-os Rögzített hozam, amelyre Fizetési Ígéretnek megfelelő Hozamvédelem vonatkozik.

A Lejáratkori Kifizetés további elemeként a Befektető részére a Mögöttes Index, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítményétől függő Teljesítményrészesedés kerül kifizetésre, melynek összege a Mögöttes Index Változás Mutató és a Befektetési Jegyek névértékének szorzatával egyezik meg. Teljesítményrészesedés fizetésére kizárólag abban az esetben kerül sor, amennyiben azt a Mögöttes Index teljesítménye, illetve az ahhoz, mint mögöttes termékhez kapcsolódó származtatott ügylet teljesítése megengedi.

A Mögöttes Index

Mögöttes eszköz

ISIN

Leírás

Solactive European Green Deal Selection AR5% Index

DE000SL0CG79

Az index 43 olyan – főként európai – nagyvállalat részvényeiből összeállított kosár, amelyek az energiaátálláshoz

kapcsolódó tevékenységet végeznek.

Vállalat neve	Ország	Súly
ITM POWER PLC	Egyesült Kirányság	2.33%
LINDE PLC	Németország	2.33%
SWECO AB-B SHS	Svédország	2.33%
SIEMENS ENERGY AG	Németország	2.33%
KINGSPAN GROUP PLC	Írország	2.33%
NESTE OYJ	Finnország	2.33%
REXEL SA	Franciaország	2.33%
ALSTOM	Franciaország	2.33%
ENCAVIS AG	Németország	2.33%
SOLARIA ENERGIA Y MEDIO AMBI	Spanyolország	2.33%
SCHNEIDER ELECTRIC SE	Franciaország	2.33%
VEOLIA ENVIRONNEMENT	Franciaország	2.33%
SIEMENS AG-REG	Németország	2.33%
SIKA AG-REG	Svájc	2.33%
COMPAGNIE DE SAINT GOBAIN	Franciaország	2.33%
ROCKWOOL A/S-B SHS	Dánia	2.33%
AIR LIQUIDE SA	Franciaország	2.33%

ACCIONA SA	Spanyolország	2.33%
SIGNIFY NV	Hollandia	2.33%
ABB LTD-REG	Svájc	2.33%
ENEL SPA	Olaszország	2.33%
PRYSMIAN SPA	Olaszország	2.33%
LEGRAND SA	Franciaország	2.33%
E.ON SE	Németország	2.33%
INFINEON TECHNOLOGIES AG	Németország	2.33%
NIBE INDUSTRIER AB-B SHS	Svédország	2.33%
BILLERUDKORSNAS AB	Svédország	2.33%
NORDEX SE	Németország	2.33%
STADLER RAIL AG	Svájc	2.33%
IBERDROLA SA	Spanyolország	2.33%
RWE AG	Németország	2.33%
SIEMENS GAMESA RENEWABLE ENE	Spanyolország	2.33%
TERNA-RETE ELETTRICA NAZIONA	Olaszország	2.33%
UMICORE	Belgium	2.33%
ELIA GROUP SA/NV	Belgium	2.33%
STMICROELECTRONICS NV	Franciaország	2.33%
POWERCELL SWEDEN AB	Svédország	2.33%
RED ELECTRICA CORPORACION SA	Spanyolország	2.33%
ORSTED A/S	Dánia	2.33%
LANDIS+GYR GROUP AG	Svájc	2.33%
VESTAS WIND SYSTEMS A/S	Dánia	2.33%
NEL ASA	Norvégia	2.33%
TOMRA SYSTEMS ASA	Norvégia	2.33%

A Mögöttes Index Változás Mutató számítási módszere

Index kezdőárfolyama: az Alap Futamidejének kezdőnapját követő ötödik Banki Napra vonatkozóan meghatározott záróárfolyam.

A Megfigyelési Nap 2026. február 13.

Egyszerűsített példa a Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Mögöttes Index Változás Mutató és a Teljesítményrészesedés számítására:

A Mögöttes Index kezdőárfolyama és Megfigyelési Napra eső záróárfolyama közti változás (hipotetikus példák)	Mögöttes Index Változás Mutató értéke (Y) értéke az alábbi Participációs Érték (X) esetén, figyelembe véve, hogy az opciós kifizetés 130%-ban maximalizált			Lejáratkori Kifizetés a Teljesítményrészesedés alapján a Befeketítési Jegyek névértékére vetítve beleértve a 100% Tőkevédelmet és 10% Rögzített Hozamot
	50%-os participáció	100%-os participáció	200%-os participáció	50%-os participáció	100%-os participáció	200%-os participáció
A Mögöttes Index pozitív értéke esetén:
70%	70%*0,5=35%	70%	max 130%	100%+10%+35%=145%	100%+10%+70%=180%	100%+10%+130%=240%
60%	60%*0,5=30%	60%	60%*2=120%	100%+10%+30%=140%	100%+10%+60%=170%	100%+10%+120%=230%
30%	30%*0,5=15%	30%	30%*2=60%	100%+10%+15%=125%	100%+10%+30%=140%	100%+10%+60%=170%
15%	15%*0,5=7,5%	15%	15%*2=30%	100%+10%+7,5%=117,5%	100%+10%+15%=125%	100%+10%+30%=140%
5%	5%*0,5=2,5%	5%	5%*2=10%	100%+10%+2,5%=112,5%	100%+10%+5%=115%	100%+10%+10%=120%
1%	1%*0,5=0,5%	1%	1%*2=2%	100%+10%+0,5%=110,5%	100%+10%+1%=111%	100%+10%+2%=112%
A Mögöttes Index 0%-os vagy negatív értéke esetén:
0%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-1%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-3%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-5%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-8%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%
-24%	0%	0%	0%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%	100%+10%+0%=110%

Figyelemfelhívás

Az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét arra, hogy bár mindent megtesz annak érdekében, hogy az előbbieknek megfelelő Teljesítményrészesedés elérhető, s mértéke minél nagyobb legyen, arra azonban a Kbftv.

32. § (1) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó Kbftv. 25. § (2) bekezdése szerinti Fizetési Ígéret nem terjed, illetve hozamvédelem nem vonatkoztatható.

32. HOZAMFIZETÉSI NAPOK

Hozamfizetési Nap: 2026. február 20.

33. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

VII. Az Alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A TŐKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET

34.1 A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás

Nem alkalmazandó.

34.2 A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika

Az Alap nevében az Alapkezelő által tett Fizetési Ígéret teljesülését az Alapnak az Alapkezelő által a Kbftv 32.

§ (1) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó 25. § (2) bekezdésének megfelelően kialakított, a tőke megóvását, illetve a Fizetési Ígéret szerinti hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikája biztosítja, ami az Alap indulásakor előre rögzített feltételekhez kötött megtérülést biztosít. Ez alapján az Alapkezelő által az Alap nevében tett Fizetési Ígéret annak tartalma szerint, azaz egyrészt a Hozamfizetési Napon esedékes hozamként, másrészt az Alap Lejárat miatti megszűnésekor Befektetési Jeggyel rendelkező befektetőt a felosztható vagyonból megillető összegként (Lejáratkori Kifizetés) az Alap megszűnésekor teljesíthető. A Fizetési Ígéret teljesítésére, azaz a Lejáratkori Kifizetésre harmadik személy a Kbftv. 25. § (1) bekezdésének megfelelő garanciát nem vállal.

A Kezelési Szabályzat 11. pontjában meghatározottak alapján a Tőkevédelmet és a Rögzített hozamot az Alap kamatozó eszközökbe való befektetéseken keresztül kívánja biztosítani.

Az Alapkezelő az Alap, mint Kibocsátó képviseletében a következő Tőkevédelemre és Rögzített Hozamra vonatkozó ígéretet teszi

A Tájékoztatóban meghatározott Hozamfizetési Naphoz kapcsolódó Megfeleltetési Napon Befektetési Jeggyel rendelkező tulajdonosok részére kifizetésre kerülő Rögzített Hozam a Hozamfizetési Napon az összes költség levonását követően el fogja érni a Befektetési Jegyek névértékére vetített 10%-os hozamot (EHM min: 3,23%). Így a Tőkevédelemnek és Rögzített hozamnak köszönhetően az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkező befektetők (Befektetési Jegy tulajdonosok) részére, az Alap Lejárata miatt fizetendő Lejáratkori Kifizetés az összes költség levonását követően el fogja érni a Befektető tulajdonát képző Befektetési Jegyek névértéke 110%-ának megfelelő összeget.

35. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK MÉRTÉKE ÉS AZ ALAPRA TERHELÉSÜK MÓDJA

36.1 Az Alap által az Alapkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő tevékenységének ellátásáért, valamint a lent felsorolt közvetített és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatásokért díjat számol fel melynek maximális nagysága az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 2%-a. A folyamatos alapkezelői díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes.

Az alapkezelői díj annak figyelembe vételével került meghatározásra, hogy az az alább felsorolt közvetített szolgáltatások [(a) pont], és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások [(b) pont] díját, valamint az Alap létrehozatalával, egyesülésével, szétválásával kapcsolatos költségtételeket és a Felügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat már tartalmazza, így azok közvetlenül nem terhelhetőek az Alapra:

a) közvetített szolgáltatások:

aa) az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, az ezzel kapcsolatban folytatott kereskedelmi kommunikáció;

ab) a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala körében igénybe vett forgalmazói szolgáltatás;

b) közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások

ba) a Kbftv. 7. § (2) bekezdése a) pontjában felsorolt adminisztratív feladatok ellátása,

(i) beleértve azt is, amennyiben e feladatok valamelyikét kiszervezésnek nem minősülő megbízás keretében más személy látja el, így különösen:

• könyvviteli feladatok ellátása

Az Alapkezelő alapkezelési díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra.

36.2 Az Alap által a Letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

A Letétkezelő az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 0,05%-át számolja fel az Alappal szemben, letétkezelési díj címén.

A letétkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése a tárgynegyedévet követő első naptól esedékes.

36.3 Az Alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alap által a könyvvizsgáló részére fizetendő díjak

A Könyvvizsgáló évente maximum 1.500.000,- Ft éves díjat számol fel az Alappal szemben, könyvvizsgálói díj címén.

A könyvvizsgálói díj időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése évente két részletben esedékes.

Az Alap által a felügyelet részére fizetendő díjak

Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti változó felügyeleti díjat köteles megfizetni. A változó felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0,35 ezreléke, melyet a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a Felügyelet számlájára.

A befektetési alap különadója

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. Az adó éves mértéke az Alap vonatkozó jogszabályban írtak szerint számított és az ott meghatározott, Alap tulajdonában lévő értékpapírok forintban kifejezett értékével csökkentett nettó eszközértékének 0,05 százaléka. A fizetendő adót az Alapkezelő negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.

37. AZ ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK

Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek

Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési vállalkozásoknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak, LEI kód kibocsátók és kereskedési adattárak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek.

A fenti költségek mértéke: évente maximum az Alap nettó eszközértékének 0,5%-a

Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások

Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a fentebb felsorolt, az Alapra – közvetített szolgáltatások vagy egyéb, közvetített szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatások díjaként - az alapkezelési díj részeként terhelt tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, jogi költségeket, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt, továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is.

A fenti költségek mértéke: évente maximum az Alap nettó eszközértékének 0,5%-a

A Befeketetési Jegyek másodlagos forgalmazása során felmerülő díjak és jutalékok

A Befektetési Jegyek tőzsdei forgalomban történő átruházása során a befektetési vállalkozás a mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben. (értékpapírszámla vezetéséhez kapcsolódó díjak és jutalékok, értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvteli díj, stb.).

38. AZON MÁS KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKAT TERHELŐ ALAPKEZELÉSI DÍJ LEGMAGASABB MÉRTÉKE AMELYEKBE AZ ALAP AZ ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT FEKTETHETI

Nem alkalmazandó.

39. A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI

Nem alkalmazandó.

40. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

IX. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása

41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE

41.1 A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Nem alkalmazandó.

41.2 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

Nem alkalmazandó.

41.3 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

Nem alkalmazandó.

42. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA

42.1 A visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Nem alkalmazandó.

42.2 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

Nem alkalmazandó.

42.3 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

Nem alkalmazandó.

43. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI

43.1 A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2 A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A Befektetési Jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

44.1 A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

Nem alkalmazandó.

44.2 A Befektetési Jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illeti meg

Nem alkalmazandó.

45. AZOKNAK A SZABÁLYOZOTT PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK

A Befektetési Jegyek az Alap nyilvántartásba vételét követő egy hónapon belül bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére.

46. AZOKNAK AZ ÁLLAMOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK

Magyarország.

47. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

X. Az Alapra vonatkozó további információk

48. AZ ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE

A Kezelési Szabályzat készítésekor az Alap nem rendelkezik múltbeli hozammal.

Alap múltbéli hozama, teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

49. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI BEVONÁSÁNAK FELTÉTELEI

Nem alkalmazandó.

50. AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉT KIVÁLTÓ KÖRÜLMÉNYEK, A MEGSZŰNÉS HATÁSA A BEFEKTETŐ JOGAIRA

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.

Kötelező megindítani az eljárást a Kbftv. 75. § (2) bekezdéseszerinti esetekben, mely esetek közül a zártvégű alapra a b), c) és d) alpontokban meghatározott esetek alkalmazhatóak:

b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,

d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

Külön határozat nélkül megindul a megszűnési eljárás a Kbftv. 75. § (3) bekezdése eseteiben, így a határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor is.

Az Alapra mint zártvégű befektetési alapra vonatkozó, Kbftv-ben meghatározott megszűnési szabályok:

Az alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az alap hitelezőit.

A fenti felsorolás c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az alap – az alábbi eltéréssel - az általános szabályok szerint működik. Az eltérés zártvégú alap esetében aban áll, hogy a megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll; továbbá a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre

megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal, egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható.

A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Kbftv. 4. mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének arányában illeti meg.

A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, az előbbi bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

Xxxxx szabályok alapján az Alap Futamidejének Lejárata miatti megszűnésének menetrendjét az Alapkezelő az alábbiak szerint határozza meg, azon cél szem előtt tartásával, hogy a befektetők az Alap Futamidejének Lejáratát követően minél hamarabb, a lehető legrövidebb eljárási időtartam közbeiktatásával hozzájussanak az őket a Lejárat napján tulajdonolt Befektetési Jegyeik alapján az Alap megszűnés miatti felosztható vagyona alapján megillető összeghez.

Az Alap megszűnésének tervezett menetrendje:

Lépések, teendők	Időpont / határidő
Az Alap Futamidejének Lejárata	2026. február 20. (Z nap)
Az Alap tulajdonába tartozó vagyon Alapkezelő általi értékesítésének befejezése, az értékesítésből származó ellenérték befolyása	Z napot követő harmadik Banki Nap
Megszűnési jelentés készítése és a Felügyelethez való benyújtása	Z napot követő ötödik Banki Nap
Közlemény közzététele a Befektetési Jegy tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetése megkezdésének és befejezésének időpontjáról és az egy Befektetési Xxxxxx jutó összegről	Z napot követő ötödik Banki Nap
Az Xxxx Xxxxxxxxxx általi törlése a nyilvántartásból	Z napot követő ötödik Banki Napot követő naptári nap
A Befektetési Xxxx tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésének megkezdése	Z napot követő hetedik Banki Nap
A Befektetési Xxxx tulajdonosokat a felosztható vagyon alapján megillető összeg kifizetésére szolgáló időtartam zárónapja	Z napot követő tizedik Banki Nap

51. MINDEN OLYAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, AMELY ALAPJÁN A BEFEKTETŐK KELLŐ TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az Alap által alkalmazott értékpapír- finanszírozási ügyletek és teljeshozam- csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása	Az Alap teljeshozam-csereügyleteket nem köt. Az Alap értékpapír-finanszírozási ügyletet nem köt.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatott összesített adatok
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok	Nem alkalmazandó
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához viszonyított maximális aránya	Nem alkalmazandó
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához viszonyított várható aránya	Nem alkalmazandó
Az alkalmazott szerződő felek kiválasztásának kritériumai (jogi státusz, származási ország, minimális hitelminősítés)	Nem alkalmazandó
Elfogadható biztosítékok	Nem alkalmazandó
A biztosítékok értékelése	Nem alkalmazandó
Az ügyletekhez kapcsolódó kockázatok	Nem alkalmazandó.
Az ügyletekhez felhasznált eszközök és kapott biztosítékok letéti őrzése	Nem alkalmazandó
A biztosítékok újrafelhasználására vonatkozó korlátozások	Nem alkalmazandó
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből származó hozam megosztására vonatkozó stratégia	Nem alkalmazandó

Az Alapkezelő a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló AZ EURÓPAI I (EU) 2019/2088 RENDELET (2019. november 27.) 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú eredményeként fogalmazható meg, vagyis hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra, a munkakörülményekre stb.).

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását.

A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő befektetési korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi PAI-kat figyeli:

• PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

• PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség

• PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – az fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról, illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztatást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:

• Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások

• Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek

A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás az alábbi helyen található nyilatkozatban (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikáról) érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/Xxxxxxxxxxxxxxx

A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő honlapján érhető el: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/Xxxxxxx

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET (2020. június 18.) 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

52.1 Cégnév

OTP Alapkezelő Zrt.

52.2 Székhely

Az Alapkezelő székhelye: 1026 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3. LEI kód: 529900R6WDVNFQNK8W55

Az Alapkezelő telefonszáma: 000-0000, fax: 000-0000, e-mail: xxxxxxx@xxxxxxx.xx Az Alapkezelő hivatalos honlapja: (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/xxxxxxx).

52.3 Az Alapkezelő cégjegyzékszáma

Az Alapkezelőt a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 00-00-000000 szám alatt tartja nyilván.

53. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

53.1 A letétkezelő neve, cégformája

Az Alap letétkezelője az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

53.2 A letétkezelő székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 16.

53.3 A letétkezelő cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 szám alatt tartja nyílván.

54. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK, FELADATAI

Az Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-267553).

Az Alap könyvvizsgálatáért felelős személy Xx. Xxxxx Xxxxxx („Könyvvizsgáló”) bejegyzett könyvvizsgáló (kamarai nyilvántartási száma: 007118).

A könyvvizsgáló feladatai:

• az Alap éves jelentésének felülvizsgálata (könyvvizsgálata) és a könyvvizsgálat alapján való véleményezése, az alkalmazandó számviteli szabályok és a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény alapján;

• azon további feladatok ellátása, melyeket a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatároznak, így különösen a Felügyelet tájékoztatása a Kbftv. 194.

§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben, azaz amennyiben a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálata során olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

▪ korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

▪ bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

▪ e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

▪ úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

▪ jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

a Felügyelet rendelkezésére állás az előbbiekben fel nem sorolt esetekben is, amennyiben a Felügyelet a könyvvizsgálótól tájékoztatást kér.

55. TANÁCSADÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő jelenleg nem vesz igénybe olyan tanácsadót, amelynek díjazása a Alap eszközeiből történik.

56. FORGALMAZÓKRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK, FELADATAI

Az Alap Forgalmazója az OTP Bank Nyrt. Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 00-00-000000 szám alatt jegyezte be.

A Forgalmazó feladatai:

Az Alapkezelő a Kbftv. 107. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyeknek a befektetők részére való értékesítésével mint az Alapkezelő által az Alap részére közvetített szolgáltatással forgalmazót köteles megbízni, amely forgalmazó az Alap által kibocsátott befektetési jegyek forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatos valamennyi, jogszabályban és a Tájékoztatóban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazói feladatokat ellátni köteles. E forgalmazói feladatok - a Kbftv 127. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően – magukban foglalják a felosztott hozam és/vagy az alapnak a befektetési

jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére teljesített kifizetések teljesítését is. A Forgalmazó az előbbi feladatok teljesítéséhez kapcsolódóan a jogszabályban előírt módon elérhetővé teszik a befektetők részére az Alap befektetők tájékoztatására szolgáló, mindenkor hatályos dokumentumait, továbbá az Alap nevében közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat.

Az előbbieken felül a Forgalmazó az Alap Tájékoztatója 14. pontját képező nyilatkozatában nyilatkozott arról, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó (azaz az Alap) helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap képviseletében eljáró Alapkezelővel egyetemleges felelősséget vállal a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató esetlegesen félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért.

57. AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

58. A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

58.1 A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2 Az Alap prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

58.3 A letétkezelővel kötött esetleges megállapodás azon elemének leírása, amely az ABA eszközei átruházásának és újrafelhasználásának lehetőségére vonatkozik, továbbá a prime brókerre esetlegesen átruházott felelősségre vonatkozó információ leírása

Nem alkalmazandó.

59. HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe. Az Alapkezelő a kiszervezés során a Kbftv. 41. §-ában, valamint az ABAK-rendelet 75. cikkében foglalt általános elvek figyelembevételével jár el, azzal, hogy a kiszervezésre vonatkozó megállapodás hatálybalépése előtt értesítenie kell a Felügyeletet.

Az Alapkezelő harmadik személyt vesz igénybe a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) aa) pont szerinti feladathoz [könyvviteli és jogi feladatok ellátása], valamint az informatikai feladatok ellátásához. Ez utóbbiak azonban nem minősülnek kiszervezésnek, figyelemmel a Kbftv. 41. § (11) bekezdés b) pontjára, mely szerint nem minősülnek kiszervezésnek a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ABAK helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése.

Budapest, 2023. augusztus 11.

…….............................................................

Xxxx Xxxxxx Xxxxxx OTP Alapkezelő Zrt.

Az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT

60. MELLÉKLETEK

60.1 1. sz. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok felsorolása

Nyíltvégű határozatlan futamidejű alapok

OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap

OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap OTP Új Európa Euró Alapba Fektető Alap

OTP Orosz Részvény Alap

OTP Supra Származtatott Befektetési Alap OTP Supra Euró Alapba Fektető Alap

OTP Supra Dollár Alapba Fektető Alap

OTP Török Részvény Alap

OTP Afrika Részvény Alap OTP Fundman Részvény Alap

OTP EMDA Származtatott Alap

OTP EMDA Euró Alapba Fektető Alap

OTP EMEA Kötvény Alap

OTP Föld Kincsei Árupiaci Alapok Alapja

OTP Omega Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP Planéta Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap

OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap

OTP Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra Értékpapír Alapok Alapja

OTP Klímaváltozás Részvény Alap

OTP Közép-Európai Részvény Alap OTP Nyugat-Európai Részvény Alap

OTP Trend Nemzetközi Részvény Alap

OTP Terra Árupiaci Alap

OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Abszolút Hozam Euró Alapba Fektető Alap

OTP Prémium Euró Alapok Alapja

OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alapok Alapja

OTP Prémium Klasszikus Alapok Alapja

OTP Prémium Származtatott Alapok Alapja

OTP Prémium Származtatott Euró Alapok Alapja

OTP Prémium Növekedési Alapok Alapja OTP Prémium Tőkegarantált Pénzpiaci Alap

OTP Prémium Trend Klasszikus Alapok Alapja OTP Prémium Aktív Klasszikus Alapok Alapja

OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

OTP Euró Rövid Kötvény Alap

OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap

OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap

OTP Maxima Kötvény Alap

OTP Sigma Nyíltvégű Származtatott Alap

OTP Céldátum 2025 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2030 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2035 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2040 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2045 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2050 Alapba Fektető Alap

OTP Nyugat-Európai Részvény Alap

OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja OTP Multi-Asset Kiegyensúlyozott Alapok Alapja OTP Multi-Asset Dinamikus Alapok Alapja

OTP Terra Árupiaci Alap

Zártkörű alapok

OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap

OTP Zártkörű Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP II. Zártkörű Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja OTP II. Zártkörű Kötvény Alap

OTP Zártkörű Globális Abszolút Hozam Alapba Fektető Alap OTP Szikvirág Zártkörű Alapba Fektető Alap

Document Metadata

Table of Contents

Az OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap

Document Metadata