Az állatállományok természeticsapás- és elemikár-biztosításának különös biztosítási feltételei (ÁTCSB)
Az állatállományok természeticsapás- és elemikár-biztosításának különös biztosítási feltételei (ÁTCSB)
Az állatállományok természeticsapás- és elemikár- biztosításának biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt-nek (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő félnek/biztosítottnak az általános biztosítási feltételek (mezőgazdasági állatbiztosításokhoz), és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
1. A biztosított vagyontárgyak
A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított telephelye(ke)n lévő és a biztosítási adatközlő(kö)n faj és korcsoport szerint meghatározott darabszámú ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és baromfiállomány.
2. A biztosítási esemény
A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a tűz és villámcsapás, vihar és jégverés, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, ismeretlen üreg beomlása, valamint a víz- és gőzvezeték meghibásodása miatt – az attól számított három napon belül - a biztosított
• ló-, szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományban bekövetkezett elhullás és kényszervágás, valamint
• a baromfiállományban bekövetkezett
elhullás.
A harmadik nap utáni elhullásból vagy kényszervágásból eredő károkat a biztosító nem téríti meg.
2.1. Tűz- és villámcsapáskár
2.1.1. Tűzkárnak minősül az állatállományban tűz hatására keletkezett, illetve füstmérgezés okozta károsodás.
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.
2.1.2. Villámcsapáskárnak minősül az állatok tartására szolgáló épületbe vagy az állatokba becsapódó villám által a biztosított állatállományban okozott károsodás, ideértve a szabadban lévő állatállományban a közvetlen villámcsapás folytán előállott kárt, valamint azt az esetet is, ha a villámcsapás következtében nem keletkezett tűz.
A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtó hatásával károsít.
2.1.3. Nem téríti meg a biztosító a villámcsapás okozta fény- és hanghatás következtében fellépő sokk és szívbénulás miatti elhullásból és kényszervágásból eredő kárt, ha a villám nem közvetlenül az állatok tartására szolgáló épületbe, illetve a szabadban tartott állatba csapott be.
2.2. Viharkár, jégveréskár
2.2.1. Viharkárnak minősül a 20 m/s vagy annál nagyobb sebességű szélvihar erőhatása (nyomó- és szívóereje) folytán előállott kár, ideértve azokat a károkat is, amelyeket
- a szélvihar erőhatására leomlott vagy leszakadt tárgyak a biztosított állatállományban okoznak,
- a szélvihar által megbontott tetőn keresztül szilárd alépítményű épületbe beömlő csapadékvíz okoz az épületben elhelyezett állatállomány elárasztásával,
- a szélvihar által magával ragadott szilárd tárgy a szabadban lévő állatban okoz.
2.2.2. A viharkár nem terjed ki
- a fólia alatt tartott állatállományokra,
- a vihar miatt egymásnak rohanó állatok eltaposás okozta káraira, valamint az állatok hideg miatti meghűléses vagy vízbefulladásos káraira.
Nem biztosítási esemény, ha a vihar által elragadott állat szilárd tárgynak csapódik, vagy az állatot magával sodorja a vihar.
2.2.3. Jégveréskárnak minősül a csapadék formájában hulló jég által a biztosított állatállományban keletkezett kár.
2.3. Árvízkár
2.3.1 Árvízkárnak minősül
- az állandó vagy időszakos jellegű természetes vízfolyások, valamint az állandó jellegű természetes vagy mesterséges tavak (víztározók) medréből kilépő víz által az ártéren kívül okozott vagy
- az ártéren kívüli mentés során
elszenvedett kár.
Az ártéren tartott állatokban bekövetkezett kárt a
biztosító nem téríti meg.
2.3.1. A mesterséges vízfolyások (csatornák) medréből kilépő víz a biztosítás szempontjából nem minősül árvíznek. A belvíz miatti állatkárokra a biztosítás nem terjed ki.
2.4. A földrengés-, földcsuszamlás-, kő- és földomláskár, valamint az ismeretlen üreg beomlásából eredő kár
2.4.1. Földrengéskár a hivatalos igazolás szerint a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés által okozott kár.
2.4.2. Földcsuszamláskár a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonoságainak megváltozása következtében lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj egyensúlyi állapotának megváltozása miatt a természetes vagy mesterséges lejtés irányába történt talajelmozdulás által okozott kár.
2.4.3. Kő- és földomláskár a véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által előidézett kár.
2.4.4. Ismeretlen üreg beomlásából eredő kár a természetes üreg vagy talajszint alatti ismeretlen építmény beomlása miatt keletkezett károsodás.
2.4.5. Nem terjed ki a biztosítás a földcsuszamlás, kő- és földomlás miatti károsodás azon eseteire, amikor a földcsuszamlás, kő- és földomlás az állattartó által vagy az ő megbízása alapján végzett földmunkák kapcsán következett be. Az állattartásra szolgáló épületek pincéjének beomlásából, az épületek alatti feltöltések ülepedéséből és az alapok süllyedéséből keletkezett károk nem térülnek meg.
2.4.6. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amelyik
- tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében lépett fel (pl. robbantás, bányászat), illetve
- a támfal hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, vagy karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.
2.5. A víz- és gőzvezeték meghibásodásával összefüggő kár
2.5.1. A víz- és gőzvezeték meghibásodásából eredő kár az, melyet az épület beépített víz- vagy gőzvezetékeiből, a központi fűtés berendezéséből, a belső levezetésű eső- vagy szennyvízcsatornából a meghibásodás miatt kiáramló víz vagy vízgőz okoz.
3. A biztosítási összeg
3.1. A biztosítási összeg az egyes állatfajok különböző korcsoportjaira biztosítási időszakonként forintban kerül megállapításra, a szerződő által az ajánlat részét képező adatközlőn, majd – folyamatos szerződésnél – a biztosítási évforduló követő hónap 15-éig benyújtott éves adatközlőn az állatfajonként és korcsoportonként meghatározott forgalmi érték (az adatközlőn: biztosítási érték) valamint a korcsoport darabszáma vagy élősúlya alapján.
3.2. A korcsoportonkénti biztosítási összeget a
szerződő fél
- tenyészállatok, lovak, szopós állatok és baromfi esetén darabonként,
- növendék és hízóállatok esetén
kilogrammonként,
- turnusos állattartás esetén darabonként vagy kilogrammonként határozza meg.
Egyedileg azonosított tenyészállatokra és lovakra a forgalmi érték (adatközlőn: biztosítási érték) és a biztosítási összeg egyenként külön-külön is meghatározható.
4. A biztosítási díj
4.1. A biztosítási díj megállapítása
A biztosítás éves díja a biztosítási szerződés mellékletét képező díjszabásban feltüntetett díjtétel és a biztosított állatállomány biztosítási összegének a szorzata.
4.1.1. A biztosítási díj meghatározása
A biztosító minden biztosítási időszakra (biztosítási
xx) előzetes és végleges éves díjat állapít meg.
4.1.1.1 Az előzetes éves díj:
A biztosító az előzetes éves díjat
• első díj esetében az ajánlat mellékletét képező adatközlőn megadott induló állatállomány darabszáma vagy élősúlya,
• folytatólagos díj esetében az éves adatközlőn megjelölt tárgyévi nyitó állatállomány darabszáma vagy élősúlya
figyelembevételével számított biztosítási összeg és a díjszabásban feltüntetett díjtétel alapján határozza meg.
Az ajánlat mellékletét képező adatlapon közölt adatok alapján kiszámított előzetes éves díjat a biztosító a szerződés megkötése előtt közli a szerződő féllel.
4.1.1.2 A végleges éves díj:
A biztosító a végleges éves díjat a negyedéves nyitó állatállományok darabszámátlaga vagy elősúlyátlaga figyelembevételével számított biztosítási összeg és a díjszabásban feltüntetett díjtétel alapján határozza meg.
4.1.1.3 Turnusos állattartásra a biztosító csak végleges
díjat állapít meg.
4.1.1.4. A biztosító az előzetes éves díjat a változtatásoknak megfelelően jogosult módosítani.
4.1.1.5. A végleges díj és az előzetes éves díj
különbözetét:
• havi díjfizetés esetén az adott biztosítási időszak utolsó előtti havi díjával,
• negyedéves díjfizetés esetén az utolsó negyedéves díjjal,
• a féléves és éves díjfizetés esetén a biztosítási évfordulót megelőző 45 napig,
kell elszámolni, mely díjkülönbözetet a szerződő fél a biztosítási évfordulót megelőző hónap 1-jéig köteles befizetni, illetőleg az esetleges túlfizetést a biztosítónak ezen időpontig vissza kell térítenie. A biztosítási eseményt követően pótolt állatállományra a biztosító időarányos díjat határoz meg a fentiek szerint.
5.1. A biztosítási díj fizetése
Az általános biztosítási feltételeknek a biztosítási díj fizetésére vonatkozó szabályait az alábbi kiegészítéssel kell alkalmazni:
5.1.1. Turnusos állattartás esetén a biztosítási díjat a turnusonként egy összegben és a turnus teljes tartamára, az állatok betelepítését megelőző 2. munkanapig kell megfizetni, kivéve ha a felek másként állapodnak meg.
6. A biztosított közlési kötelezettsége
6.1. A közlési kötelezettség
Jelen különös biztosítási feltételek tekintetében az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki
6.1.1. A biztosításhoz szükséges adatokat a szerződő fél, éves és negyedéves adatközlés keretében közli a biztosítóval.
6.1.2. Az éves adatközlés
A szerződő fél a szerződés megkötése előtt az ajánlat mellékletét képező, valamint a szerződés fennállása alatt a biztosítási évfordulót követő hónap 15-éig
benyújtandó „Adatközlő és díjszámítás” elnevezésű adatlapon telephelyenként és állatfajonként közli az állatállomány korcsoportonkénti darabszámát vagy élősúlyát, valamint a darabonkénti, illetve kilogrammonkénti forgalmi értékét (az adatközlőn: biztosítási értéket).
6.1.3. A negyedéves adatközlés
A szerződő fél az éves adatközlés után minden következő negyedévre a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig köteles a biztosítóval közölni a biztosított állatállomány negyedévi nyitó létszámát, illetve élősúlyát állatfajonként és korcsoportonként.
6.1.4. Turnusos állattartás estén a szerződő fél minden turnus kezdete előtt legalább 15 nappal köteles az adatokat közölni.
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ha biztosítási esemény következik be, a biztosítottnak megtéríti
− lovak, szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék elhullásából, illetőleg kényszervágásából, valamint
− a baromfiállomány elhullásából
eredő károkat az alábbiak szerint.
7.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása
7.2.1. A biztosító az elhullott vagy kényszervágott állatok a biztosítási adatközlőn megjelölt biztosítási értéke és darabszáma, illetve kárkori súlya alapján nyújt szolgáltatást a biztosítási összeg erejéig.
7.2.2. A biztosítási szolgáltatás mértéke
− tenyészállatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok éves adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának a szorzata.
− a növendék- és hízóállatok esetében az
elhullott vagy kényszervágott állatok éves adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint kárkori súlyának szorzata.
− a szopós állatok esetében az elhullott vagy kényszervágott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának szorzata.
− baromfiállományok esetében az
elhullott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának szorzata.
− turnusos állattartás esetén az elhullott vagy kényszervágott állatok adatközlőn feltüntetett biztosítási értéke 90%-ának valamint az állatok darabszámának vagy kárkori súlyának szorzata.
Baromfiállományok esetén a biztosító
csak az elhullásból eredő kárt téríti meg.
7.2.3. A kényszervágás miatt megtérült kárt a térítés
összegéből levonja a biztosító.
7.3. Alulbiztosítás
A biztosító arányos kártérítést állapíthat meg, ha a szerződő fél a biztosítás megkötését követően az állatállomány-növekedést nem jelentette be. Ez esetben az alulbiztosítás számításának alapja a biztosított állatállomány darabszáma. Ha az a károsodáskori állományénál kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosított állatállomány darabszáma a károsodáskori állatállomány darabszámához aránylik.
A biztosító nem alkalmazza az arányos kártérítést, ha az állatállomány darabszámának változása nem éri el a 10%-ot.
Arányos kártérítést állapíthat meg a biztosító akkor is, ha a biztosítási esemény az adott biztosítási évre vonatkozó adatközlést megelőzően következett be. Ekkor az előző adatközlés során megadott biztosítási értékek alapján nyújt szolgáltatást a biztosító.
7.4. Ha a kár bekövetkezésekor a biztosított rendelkezik azonos fajú, nem biztosított állatállománnyal, a szolgáltatás mértékét a biztosított és nem biztosított állatállomány aránya szerint kell megállapítani és teljesíteni.
8. A kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettség
8.1. Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl a kármegelőzési kötelezettség megszegésének minősül különösen az is, ha a kár
- a tűzvédelmi előírások be nem tartásával,
- a villámhárító hiánya vagy nem megfelelő műszaki állapotával,
- a víz- és gőzvezetékek, illetve -tartályok csapjainak, zárainak nem megfelelő elzárásával,
- a védelmi berendezések (villám, tűz, elektromosság, víz- és gőzvezetékek) bekapcsolásának elmulasztásával vagy nem megfelelő működésével összefüggésben keletkezett.
9. A biztosítási esemény bejelentése
9.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez szükséges iratok
Az általános biztosítási feltételekben foglaltak az alábbiakkal egészülnek ki
9.1.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a
biztosító rendelkezésére kell bocsátani:
− az állatállomány darabszámát, illetve
súlyát igazoló vagyonnyilvántartó
lapokat, leltáríveket és önköltségszámításokat,
− az állatorvosi igazolást az elhullásokról,
kényszervágásokról,
− a hullaátvételi jegyet,
− az elhullási naplót és
− a kényszervágási elszámolást, valamint
− mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek.
Hatósági eljárás esetén (rendőrség, tűzoltóság) a szerződő fél köteles az eljárás lezárását követő 2 munkanapon belül az iratokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.
10. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerződési
gyakorlattól
A jelen általános feltételek módosítására a Polgári törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezésének átvezetése érdekében került sor.