Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) 6

Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei (GTKF) (Géptörés-biztosítás) 11

Gép, gépi berendezés és készülékbiztosítás kiegészítõ feltételei (Géptörés-biztosítás) 14

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések All risks vagyonbiztosítási feltételei (GARVF) 16

GÉPÉSZ plusz Önjáró gépek, berendezések szállítmánybiztosításának különös feltételei 23

GÉPÉSZ plusz Önjáró munkagépek felelõsségbiztosításának különös feltételei 26

GÉPÉSZ plusz kiegészítõ záradékok 30

G 011 Hordozható és önjáró gépek, berendezések kiegészítõ záradéka 30

G 021 Telepített gépek, berendezések kiegészítõ záradéka 31

G 031 Belsõ eredetû káresemények kizárása 32

G 041 Betöréses lopás, részlopás, rablás és vandalizmus kockázatának kizárása 32

G 051 Biztosítás avult értéken 32

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társaság- hoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhe- lyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõter- jesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képezõ – adatait a bizto- sítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providencia Biz- tosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688 Székhelye: NL-1112 XN Diemen, Diemerhof 42.

2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyviteli- rányítási központjainkhoz, ügyfélszolgálati irodánkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a Contact Center munkatársaihoz, akik a 00-00-000-000 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt, és támogató útmutatást talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.

Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Vezérigazgatóságának Ügyviteli és Ügyfélkapcsolati Osztályánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.

3. A biztosító felügyeleti szerve Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777

Központi telefonszám: 489-9100 Helyi tarifával mûködõ kék szám: 00-00-000-000

Központi Fax: 000-0000

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapve- tõbb szabályokat a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányí- tását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség

Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6.

Telefon: 000-0000

Fax: 000-0000

A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli ren- dezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testü- letnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a pa- naszügy rendezését.

A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül – a békéltetetõ testületi eljáráson kívül – a közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelékezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõ- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítélésé- hez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titoknak minõsül minden olyan – államtitoknak nem minõsülõ – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítõ, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodásá- ra vagy a biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval kötött szerzõdéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeget;

– élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biztosí- tási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhe- ti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül össze- függõ adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulá- sa nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatosa tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozó- an írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévõ büntetõ eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség,illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosítás- közvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetben a kötvénynyilvántartást vezetõ kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülõ biztosítási szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezõvel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselõvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzõkönyvébõl a balesetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal,

r) a kártörténetre vonatkozó adatra és bonus-malus besorolásra nézve a biztosítási törvény (2003. évi LX. törvény) 109/A. §

(2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg az Or- szágos Rendõr-fõkapitányság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosí- tási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ)) történõ adattovábbítást úgy kell te- kinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a Biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját ada- tairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezelés- sel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szer- zõdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonat- kozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmaz- zák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonat- kozó rendelkezéseket.

13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:

– A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók,

– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni,

– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító va- lamely szervezeti egységének a tudomására jut.

14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttmûködés reményében:

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx elnök-vezérigazgató ügyvezetõ igazgató

Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes bizto- sítások különös feltételei szerint – meghatározott jövõ- beni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Szerzõdõ/Biztosított

1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiak- ban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt sze- mély javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási köt- vény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítá- si szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázat- viselési idõpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) aján- latától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre.

A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszol- gáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni.

Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kocká- zatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és an- nak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötele- zettségének mértéke.

3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a bizto- sító a szerzõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon be- lül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére tör- ténõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési idõpontban lép hatályba.

A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e mó- don történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban vissza- utasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõleg-

ként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI törvény 32. §-ának (1) bekezdése alapján a szerzõ- dõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makIer) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosít- sák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javasla- tot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vá- laszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként meg- jelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egy- szeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási te- vékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 32. § (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt alá- írását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés leg- korábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biz- tosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg.

A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpont- ban is megállapodhatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szer- zõdés ellenkezõ kikötést nem tartalmaz – kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki.

IV. A biztosítási szerzõdés tartama

1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap elsõ napjára esik – a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje.

V. Biztosítási összeg/Biztosítási érték

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyon- tárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítá- si szerzõdésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A bizto- sítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítá- si összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapí- tásra.

4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõ- pontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyan- azon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (több- szörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást.

Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, ame- lyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe von- hatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túl- biztosítás és többszörös biztosítás esetén is megil- leti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az után- pótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási érték- hez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgya- kat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyon- csoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásá-

nak felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportok- ba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a bizto- sítási szerzõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mérté- két

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maxi- mum (limit) meghatározásával;

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megálla- pításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként ke- rül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biz- tosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minõsülnek az azo- nos okokra visszavezethetõ események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szer- zõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenke- zõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.

VI. A biztosítási díj megfizetése

1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, min- den késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egy- szeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosí- tási idõszakban esedékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs.

VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írás- ban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett kö- rülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben meg- jelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõ- désben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára törté- nõ használatba adását;

e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszeré- ben módosulás történt;

f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszá- molási eljárás vagy végelszámolás megindítá- sát;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy techno- lógia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések leg- alább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üze- men kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befo- lyásoló tényezõk módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltéte- lek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettséget is elõírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehaj- tását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapo- tát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb ható- sággal együttmûködve, a helyszínen is bármikor ellenõrizni.

5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kö- telezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülmé- nyekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását

közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következ- ményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javas- lat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7–8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A biztosítási esemény

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás esemé- nyekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetke- zése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. Kárbejelentés, kárrendezés

1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási ese- mény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számított 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosító egységnek írásban bejelenteni.

A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni.

Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (bizto- sított) köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közremûködõ – a szerzõdõt (biz- tosítottat) képviselõ – személy vagy szervezet nevét,

e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, ille- tõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy má- solati példányát csatolni.

A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelen- tés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.

Köteles továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendészeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni.

2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lénye- ges körülmények, így pl. a biztosítási esemény be- következése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a bizto- sított vagyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biz- tosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de leg- késõbb a kárbejelentéstõl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fize- tési kötelezettségének elbírálása szempontjából lé- nyeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvéte- létõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intéz- kedhet a javításról vagy a megsérült vagyon- tárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõze- tes egyeztetést követõen, további 30 napig válto- zatlan állapotban meg kell õrizni.

6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat – a bizto- sító eljáró szakemberének vagy megbízottjának a kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös fel- tételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szol- gáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ 15. napon esedékes.

7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértõ által történõ megál- lapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli.

8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja,

a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), ille- tõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig;

b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biztosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig.

9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõ- eszközben (forintban) fizeti meg.

10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerzõdõ (biztosított) kérésé- re elõleget folyósíthat.

X. Mentesülés

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél;

b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tartozónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élet- társ, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a je- gyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);

c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontár- gyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biz- tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okoz- ták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kár- enyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvó- rendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továb- bá a biztosító általános és különös feltételeiben rög- zített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vo- natkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy meg- tévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabá- lyok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasz- tását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani.

XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése

1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõ- dést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jo- got legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõ- tartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõdést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõ- dés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését

követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafi- zeti.

5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõ- leg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl szá- mított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasz- tást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egy- szeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszó- lítja.

7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõ- dést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére.

A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – a biztosító erre vo- natkozó külön írásbeli értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszûnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb ese- tében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjá- ig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. Törvényi engedményi jog

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosí- tott igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifi- zetett kártalanítási ösz-szeget vissza kell fizetnie.

XIII. Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékes- ségtõl számított egy év alatt évülnek el.

XIV. Egyéb rendelkezések

1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biz- tosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatko- zatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.

2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító szerzõ- dést kezelõ egységének jut a tudomására.

3. Az általános és különös feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irány- adók.

XV. Adatkezelés és adatvédelem

1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adato- kat jogosult kezelni:

a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és ká- rosult) személyi adatait,

b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét,

c) a biztosítási összeget,

d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat,

e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mérté- két és a kifizetés idejét,

f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lé- nyeges tényt és körülményt.

2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak mi- nõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kí- vül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak tör- vényes képviselõje a kiszolgáltatható titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad.

4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvez- ményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyil- vántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezmé- nyezett, károsult) által kezdeményezett adathelyes- bítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.

Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei (GTKF) (Géptörés-biztosítás)

A biztosításra az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF) rendelkezései valamint a hatályos magyar jogsza- bályok alkalmazandók,

I. Biztosított veszélyek

1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosí- tási fedezetetnyújt a biztosított vagyontárgyak elõre nem látható és hirtelenfellépõ sérülése vagy megsemmisüIése esetén, ha az oka:

a) a kezelõ hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú rongálása;

b) elektromos energia közvetlen hatásai, mint föld- zárlat, rövidzárlat, áramerõsség túlzott meg nö- vekedése, átütés, átívelés, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatása – pl. indukció vagy influencia – miatt következtek be;

c) tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba;

d) centrifugális erõ következtében való szétrepe- dés;

e) gõzkazánokban és -berendezésekben fellépõ vízhiány;

f) vákuumrobbanás vagy vákuum egyéb hatásai;

g) túlnyomás, kivéve a robbanást [lásd 2. a) pont];

h) mérõ-, szabályozó- és biztonsági berendezé- sek meghibásodása;

i) vihar, fagy és jégzajlás közvetlen hatásai; k) kül- sõ események mechanikus hatásai.

2, A kockázatviselés - a keletkezés okára való tekintet nélkül -nem terjed ki olyan károkra, amelyek oka:

a) tûz, villámcsapás, robbanás (amennyiben e ve- szélyek tûzbiztosítással lefedhetõk), ilyen ese- mények során és utánszükségessé vált oltás és bontás, továbbá betöréses lopás és lopás kö- vetkeztében keletkeznek;

b) belsõ zavargások, sztrájk, az üzem területére behatoló ésott jogtalanul tartózkodó sztrájkoló vagy az üzembõl kizártdolgozók cselekményei, semlegesség megsértése, bármilyen háborús esemény, katonai megszállás vagy invázió,fel- sõbb hatalom rendelkezése, valamint valamely hatalomvagy hatóság által történõ elkobzás vagy lefoglalás következtében keletkeznek, földrengés, erupció, talajsüllyedés, földcsu- szamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kõomlás, áradás, valamint olyan események

következtében keletkeznek, amelyek felszaba- duló nukleáris energia károsító hatásának tud- hatóak be;

c) a biztosítás meg kötésekor már meglévõ hibák és hiányosságok következményei, amelyekrõl a szerzõdõnek vagy azüzem menetéért felelõs, vezetõ beosztású személyeknektudomása volt vagy tudomása kellett volna legyen;

d) a karbantartás elmulasztása miatt keletkeznek;

e) a szerzõdõ vagy az üzem menetéért felelõs, ve- zetõ beosztású személyek szándékos vagy sú- lyosan gondatlan cselekedeteire vagy mulasz- tásaira vezethetõk vissza;

f) bizonyíthatóan tartós vegyi, termikus, mechani- kus, elektromos vagy elektromágneses hatások közvetlen következményei, akár indokolt, akár idõ elõtti elhasználódási, öregedési, ill. anyagfá- radási jelenségek vagy korrózió, rozsda, iszap, víz- vagy kazánkõ, vagy egyéb más üledék ha- tásának tudhatók be;

g) valamely kár után a végleges helyreállítás befeje- zése és a szabályszerû üzemeltetés feltételei- nek biztosítása elõtt történõ üzembe helyezés miatt következnek be.

3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azon ká- rokra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerzõdés alapján a kártérítési kötelezettség a szál- lítót terheli. Ha a szállító a kártérítési felelõsségét ta- gadja és ha a bekövetkezett kár oka az 1. bek. a)-tói k)-ig terjedõ pontjai alatt felsoroltak valamelyike, a biztosító a szerzõdõnek a szállítóval szembeni joga- iba lépve megtéríti a szerzõdõ kárát.

II. Biztosított vagyontárgyak

1. A kockázatviselés a biztosítási kötvényben feltünte- tett vagyontárgyakra terjed ki, amíg azok a biztosí- tási kötvénybenbiztosítási helyként megjelölt üzemi területen

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók vagy

b) tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthe- lyezés miatt, ill.valamely kártérítés-köteles kár- ból kifolyólag leállított vagyszétszerelt állapot- ban, szerelés vagy szállítás alatt állnak.Üzem- kész állapotban van felállítva egy vagyontárgy, ha aza kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normálüzemelésre készen áll.

2. Alapzatokra és falazatokra csak akkor terjed ki a biztosítás, haebben a felek külön megállapodtak.

3. A kockázatviselés nem terjed ki:

a) semmiféle szerszámra, mint pl. fúrók, törõszer- számok, klisék, formák, matricák, kések, mintázóhengerek, fûrészlapok, vágó-, sajtoló-, hajlító-, mélyhúzó szerszámok, sziták, szûrök, kövek, bélyegek, valamint malmok golyói, verõ- kalapácsai és verõlapjai stb.

b) kerékabroncsokra, tömlõkre, kefékre, kötelek- re, láncokra,szíjakra, szállítószalagok, eleváto- rok stb, gumiból, textilbõlvagy bármilyen egyéb anyagból készült hevedereire, alkatrészek és készülékek bármilyen bevonataira és burkola- tokra stb.

c) semmiféle üzemi és segédanyagra, mint pl. tü- zelõanyagok, vegyszerek, szûrõanyagok, kata- lizátorok, kontakt-anyagok, hûtõanyagok, tisztí- tószerek, kenõanyagok stb.

III. A biztosítási hely

A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen érvényes.

IV. Biztosítási érték, biztosítási díj

1. A biztosítási érték a biztosított vagyontárgyaknak a kárnaponérvényes új értéke, azaz újonnan való be- szerzésük költsége,beleértve a fuvar (kivéve a légi fuvar), a vám és a szerelésköltségeit (árengedmény, pl. beszerzési rabatt, mennyiségiengedmény stb. nélkül).

2. A díjszámítás alapja a biztosított vagyontárgyak új értéke.

V. Kártérítés

1. A szerzõdõ minden káreseménynél a biztosítási kötvénybenminden egyes vagyontárgyra külön fel- tüntetett önrészesedésösszegét maga viseli. Az ÁVF V. fejezettõl eltérõen a kártérítésfelsõ határa a biztosítási összeg önrészesedéssel csökkentettösszege.

2. A kártérítés az alábbiak szerint történik:

a) valamely károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítása esetén a káresemény bekövetkezésekor érvényes javí- tási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvarozás (kivéve a légifuvar), oda- és visszaszállítás, valamint az esetleges vámköltséget A leselejtezett régi anyag értéke beszámításrakerül, Csak külön megállapodás alapján térít a biztosítólégi fuvarozással kap- csolatos többletköltségeket, A javítássorán végrehajtott változtatásokkal, teljesítményjaví- tással vagy karbantartással összefüggõ több- letköltségek a szerzõdõt terhelik, Ugyancsak a

szerzõdõt terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei [lásd I, fejezet 2. bekezdésg) pont].

b) valamely biztosított vagyontárgy teljes meg- semmisüléseesetén annak közvetlenül a kárt megelõzõen meglévõ értéke (idõérték) alapján, beleértve a fuvarozás (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költségeit, A szerzõdõ köteles amég bármilyen módon használható részeket, azok becsült értékén fizetésül elfogadni. Teljesen meg- semmisültnek tekintendõ valamely vagyontárgy, ha kijavításának költségeielérik vagy meghalad- ják a kár napján meglévõ idõértékét,Ha egy tétel alatt több összetartozó gép, gépi berendezés vagy készülék van biztosítva, s ezek közül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító e kár- eseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen meg- semmisült gépek, gépi berendezések és készü- lékek külön tétetekként lettek volna biztosítva. Összetartozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszifigyelembe azt az esetleges értékcsökke- nést, amelyet azépen maradt vagyontárgyak a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

VI. A szerzõdõ kármegelõzési kötelezettsége

1. A szerzõdõ köteles gondoskodni arról és ezt üzeme felelõs vezetõitõl is megkövetelni, hogy a biztosított vagyontárgyak mûszakilag kifogástalan, üzemké- pes állapotban legyenek, azokat gondosan ápolják és karbantartsák, és ne terheljék tartósan vagy szándékosan a mûszakilag megengedhetõ mérté- ken túl.

2. A szerzõdõ köteles a biztosító megfelelõen feljogo- sított megbízottjának bármikor teljes körû betekin- tést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe.

3. Ha a szerzõdõ ezen kötelezettségeket nem teljesíti, azzal elveszti a jogát a biztosító szolgáltatására.

VII. A szerzõdõ kötelezettségei a káresemény bekövetkezésekor

1. A szerzõdõ kötelezettségei olyan kár esetén, ame- lyért kártérítést követel:

a) Minden tõle telhetõt meg kell tennie a kárelhárí- tás és kárenyhítés érdekében. Amennyiben a körülmények megengedik, ilyen utasításokért a biztosítóhoz kell fordulna, és lehetõleg követnie kell az utasításokat.

b) A kárt haladéktalanul, legkésõbb annak tudo- mására jutásától számított három munkanapon belül írásban, telexenvagy távirati úton jelente- nie kell a biztosítónak A bejelentési határidõ be-

tartása szempontjából a feladás idõpontja a mérvadó.

c) Amennyire tõle elvárható és megkívánható, en- gedélyeznie kell a biztosítónak minden, a kér okának és nagyságának, valamint az általa fize- tendõ kártérítés összegénekmegállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban köteles megadni minden- szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot.

2. A szerzõdõ a bejelentés megtétele után azonnal hozzákezdhet a végleges kijavításhoz, de nagyobb mértékû káresetén a kár által elõidézett állapoton a biztosító megbízottja által történõ megtekintésig – amelynek a biztosítóhoz valóbejelentés beérkezé- sétõl számított nyolc napon belül megkell történnie

– csak olyan mértékben szabad változtatni,amennyi az üzem mûködéséhez feltétlenül szükséges. Amennyiben a fent említett nyolcnapos határidõn belül nemkerült sor a megtekintésre, úgy a szerzõdõ mentesül a káráltal elõidézett állapot fenntartásá- nak kötelezettsége alól,és korlátozás nélkül hozzá- kezdhet a károsodott vagyontárgy kijavításához vagy felújításához. A javítás során felnem használt károsodott, illetve kicserélt részeket azonbanebben az esetben is a biztosító rendelkezésére kell bocsá- tani megtekintés céljából.

3. A szerzõdõ a kármegállapítás során köteles minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfe- lelõen és hiánytalanul megadni a biztosítónak.

4. Ha a szerzõdõ az elõbbiekben felsorolt kötelezett- ségek valamelyikét megszegi, a biztosító mentesül festési kötelezettsége alól, kivéve, ha a kötelezett- ségszegés sem szándékosságra, sem súlyos gon- datlanságra nem vezethetõvissza. E kötelezettsé- gek súlyosan gondatlan megszegéseesetén is fenn- marad a biztosító fizetési kötelezettsége, ha akötelezettségszegés sem a káresemény tisztázá- sát, sempedig a biztosítóra háruló fizetési kötele- zettség megállapítását vagy annak mértékét nem befolyásolta. Az 1. bek, a)pontjában említett menté- si kötelezettség súlyosan gondatlan megszegése esetén abban az esetben marad fenn abiztosító fi- zetési kötelezettsége, amennyiben a kár nagysága a

kötelezettség kellõ teljesítése esetén sem lett volnacsökkenthetõ.

VIII. Szakértõi eljárás

A szakértõk által jegyzõkönyvbe foglalandó megállapí- tásoknak a kár összegének részletes becslése mellett tartalmaznia kell legalább:

a) a kár megállapított vagy feltételezett okát és annak mértékét;

b) a károsodott vagyontárgy értékét közvetlenül a kár- esemény elõtt;

c) a károsodott vagyontárgy új értékét a kár idõpontjá- ban;

d) amennyiben a kár kijavítható, a pótlandó részek értékétközvetlenül a káresemény elõtt [lásd V. feje- zet 2, bekezdésa) pont];

e) a kijavítás utáni esetleges értéknövekedést;

f) a megmaradó részek súlyát és értékét, a javításnál vagymás célra való felhasználhatóságuk figyelem- bevételével.

IX. Jogviszony a káresemény után (Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez)

A káresemény bekövetkezése után a károsodott va- gyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg kijavítható ká- rosodás esetén (lásd V. fejezet (2) bekezdés a. pont) a káresemény napjától az adott biztosítási idõszak hátra- levõ részére vonatkozóan a kártérítés alapjául szolgáló javítási költségek (alulbiztosítás esetén arányos) össze- gével csökken, kivéve, ha a szerzõdõ haladéktalanul, még az ugyanabban a vagyontárgyban keletkezõ újabb kár bekövetkezése elõtt a biztosítási összeg eredeti összegre való emelésének megfelelõ, az adott biztosítá- si idõszak végéig járó biztosítási díjat utólag befizeti. Amennyiben a szerzõdõ a következõ biztosítási idõ- szakra a díjat teljes egészében tovább fizeti, úgy a bizto- sítás ettõl kezdõdõen ismét a korábbi biztosítási összegre szól, Teljes megsemmisülés esetén (lásd V fe- jezet (2) bekezdés b, pont) a megsemmisült vagyontár- gyakra vonatkozó biztosítás a rájuk esõ biztosítási összeggel együtt részarányos díjvisszatérítési igény nélkül megszûnik.

Gép, gépi berendezés és készülékbiztosítás kiegészítõ feltételei (Géptörés-biztosítás)

Biztosított veszélyek és károk

1. Elektromos berendezésekben bekövetkezõ károk

A Gép, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei I. fejezet 2, bekezdés a) pontját módosítva a kockázatviselés kiterjed azokra a károkra is, amelyek a biztosított vagyontárgyakban villámcsapás következté- ben, elektromos energiának vezetéken történõ átvitele révén keletkeznek. A kockázatviselés kiterjed továbbá olyan károkra is, amelyek a Gép, gépi berendezés és ké- szülékbiztosítás különös feltételei I, fejezet 1, bekezdés

b) pontjában vagy az elõzõ bekezdésben említett ese- ményekkel összefüggõ tûz- és robbanási esemény foly- tán keletkeznek, amennyiben az érintett elektromos gépre, elektromos készülékre vagy elektromos beren- dezésre átterjed. A fent említett valamely esemény által érintett elektromos gépek, készülékek és berendezések alatt olyan tárgyak értendõk, amelyek önálló elektromos berendezési tárgyaknak tekinthetõk, tehát önálló egysé- gekként használhatók, mint pl, generátorok, motorok, transzformátorok, indítómotorok, kapcsolók, mérõké- szülékek, vezetékekés hasonlók- kapcsolók mérõké- szülékek és vezetékek még abban az esetben is, ha komplett kapcsolóberendezés részeit képezik. Nem ter- jed ki azonban a kockázatviselés rövidzárlat, áramerõs- ség túlzott megnövekedése, villamos ívképzõdés és ha- sonlók okozta károkra abban az esetben, ha ezek a Tûz- biztosítás különös feltételei (TKF), illetve az ipari és iparszerûen használt berendezések tûzbiztosítására vonatkozó kiegészítõ feltételei szerinti tûz-, robbanás- vagy egyéb kér következ-ménykáraiként jelentkeznek.

2. Alapzatok

Gépekkel együtt biztosított alapzatokban keletkezõ ká- rokra a biztosító csak akkor fizet kártérítést, ha e károk a biztosított gépeket ért térítésköteles károk következmé- nyei.

3. Tûztérfalazatok és kemencék

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki tûztetek fala- zataira, valamint kemencék béléseire.

4. Gépolaj

A gépek csapágykenésére szolgáló olaj nem képezi a biztosítás tárgyát.

Amennyiben az olaj hûtés, szigetelés vagy erõátvitel cél- jait szolgálja, csak abban az esetben terjed ki rá a bizto- sítási védelem, ha errõl külön megállapodás rendelke- zik, Ebben az esetben a biztosító a biztosított olajjal kapcsolatban csak akkor fizet kártérítést, ha az a bizto-

sított gép térítésköteles káreseményével van összefüg- gésben.

A biztosító a kártérítés mértékének megállapításakor le- vonja az öregedés, elhasználódás vagy más ok matti ér- tékcsökkenést. Ugyanezek a feltételek vonatkoznak a transzformátorokban, kapcsoló- és mérõberendezé- sekben lévõ olajjal kapcsolatos kockázatviselésre is.

5. Hûtõberendezések, hûtõszekrények

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a hûtõberen- dezések és hûtõszekrények hûtõközegére és szigetelé- seire.

6. Önjáró gépek

Nem terjed ki a biztosítás a biztosított önjáró gépekben összeütközés, kisiklás, föld- és boltozatbeomlás, híd- és pályatest-leszakadás, valamint lecsúszás, lezuha- nás, bányaomlás, ve- és hordalékhomok-betörés foly- tán bekövetkezõ károkra, még abban az esetben sem, ha a Gép, gépi berendezés és készülékbiztosítás külö- nös feltételei I. fejezet 1, bekezdésében felsorolt okokból következtek be.

7. Lánctalpas jármûvek

A lánctagokban, vezetõkerekekben és görgõkben be- következõ károkat a biztosító nem téríti meg.

8. Kovácspörölyök

A kockázatviselés nem terjed ki a kovácspörölyök esõ- súlyára és üllõjére.

9. Robbantások

A kockázatviselés nem terjed ki olyan károkra, amelyek a munkaterületen végzett robbantások folytán következtek be.

10. Biztosítóelemek

Nem térti meg a biztosító az elektromos és mechanikus biztosítóelemekben rendeltetésszerû mûködésük során bekövetkezõ károkat.

Kártérítés, önrészesedés

11. Belsõégésû motorok

A belsõ égésû motorok hengerfejeiben, hengerbetétei- ben, dugattyúiban és dugattyúfenekeiben bekövetke- zett károk kártérítési összegeinek megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést, Az avulás (leírás) évenként 10%, maximum 60%.

12. Fénycsövek, lámpák és fûtõelemek

Röntgen-, egyenirányító és rádiócsövek, televízió-kép- csövek és elektroncsövek, valamint világító-, sugárzó- és fûtõtestek, továbbá fûtõelemek esetében a kártéríté- si összeg megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést (66. számú külön feltétel szerint).

13. Égõfej fúvókák

Olaj- és gáztüzelõ-berendezések égõfejfúvókái eseté- ben a kártérítési összeg megállapításánál a biztosító le- vonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsökkenést.

14. Gázturbina-berendezések

550 °C-nál magasabb hõmérsékletnek kitett gázturbi- nák és gázturbina-berendezések valamennyi része és a hozzájuk tartozó gázgenerátorok és szabad dugattyús gépek, valamint szabad dugattyús kompresszorok rendszeres idõközönként cserélendõ részei esetében a kártérítési összeg megállapításánál a biztosító levonja az avulás, elhasználódás vagy más ok miatti értékcsök- kenést.

15. Lecserélt részek értékcsökkenése

A káresemény miatt pótlásra szoruló, lecserélendõ ré- szek értékcsökkenésének megállapításánál a biztosító a

lecserélt részek teljesen beszerelt állapotban meglévõ értékét veszi alapul.

16. Kárrendezés géptörés- és tûzbiztosítás ütközése esetén

Amennyiben egyidejûleg géptörés- és tûzbiztosítás is fennállés vita tárgyát képezi, hogy a kár géptörési vagy tûzkárnak tekintendõ-e, s ha igen, milyen arányban, a szerzõdõ, a géptörés- vagy a tûzbiztosító követelheti, hogy a géptörési kár és atûzkár mértékét szakértõ eljárás során állapítsák meg,

A megállapítás kötelezõ érvényû, hacsak bizonyítást nem nyer, hogy az nyilvánvalóan lényegesen eltér a va- lós tényállástól. A szakértõk kinevezésére és az általuk teendõ megállapításokra a Gép-, gépi berendezés és készülékbiztosítás különös feltételei szakértõi eljárásra vonatkozó rendelkezései vonatkoznak.

A felek mindegyike maga viseli saját szakértõjének költ- ségeit. Az elnökkel kapcsolatos költségeket a felek egy- harmad-egyharmad arányban viselik.

A szerzõdõ egy hónappal a kér bejelentése után részlet- fizetésként követelheti a tényállás alapján neki minimáli- san járó összeg kifizetését. Amennyiben ebben az idõ- pontban még nem tisztázódott, hogy a kár mennyiben tekinthetõ géptörési és mennyiben tûzkárnak, úgy mindkét biztosító fele-fele arányban járul hozzá a részletfizetéshez.

GÉPÉSZ plusz Gépek, berendezések All risks vagyonbiztosítási feltételei (GARVF)

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szer- zõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy – a feltételek- ben részletezett módon és mértékben – megtéríti a biz- tosított részére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosí- tási események bekövetkezése által keletkezett káro- kat. Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Általános vagyon- biztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

1. fejezet: Biztosítási esemény, kizárások

I. Biztosítási esemény, a kockázatviselés helye

1. A Biztosító a biztosítási szerzõdés feltételeinek ér- telmében és az abban feltûntetett mértékéig kárta- lanítást nyújt azokra a biztosított vagyontárgyakra, amelyek egy – a II., III. és IV pontban nem felsorolt - kívülrõl jövõ, véletlen, váratlan, elõre nem látható, balesetszerû módon, hirtelen bekövetkezõ ese- mény következtében károsodtak, megsemmisültek. Megsemmisülésnek vagy károsodásnak a vagyon- tárgy állagának hátrányos megváltozása minõsül. Nem minõsül azonban megsemmisülésnek vagy károsodásnak, ha a vagyontárgy már eredetileg is meglevõ hiányossága válik nyilvánvalóvá.

2. Földrengés vagy árvíz okozta károk esetén a kár- eseményre vonatkozóan érvényes a 4. fejezet IV. pontja.

3. A biztosítás a Magyar Köztársaságon belül, a bizto- sítási szerzõdésben konkrétan megjelölt kockázat- viselési helyekre terjed ki. Nem épületekben (épít- ményekben) elhelyezett vagyontárgyakra a Biztosí- tó kockázatviselése csak külön megállapodással terjeszthetõ ki .

II. Kizárt közvetlen és következményi károk

A Biztosító nem nyújt kártalanítást olyan károkra, vesz- teségekre, költségekre vagy kiadásokra, amelyek nem véletlen, váratlan, elõre nem látható, balesetszerû mó- don következtek be, illetve amelyeket közvetlenül vagy közvetve az alábbiakban felsorolt események valamelyi- ke okozott, illetve amely ezek következménye vagy ezekkel kapcsolatos - függetlenül bármely más egyide- jûleg bekövetkezõ vagy egyéb módon a kárral összefüggésbe hozható eseménytõl:

a) Háború, invázió, idegen ellenséges erõk cselekede- te, ellenségeskedések vagy háborús jellegû esemé- nyek (függetlenül attól, hogy volt-e hadüzenet). Pol- gárháború, lázadás, forradalom, felkelés, tüntetés, felvonulás, sztrájk vagy kizárás, polgári, belsõ za-

vargás, rosszindulatú rongálás. Mindennemû terror- cselekmény. Terrorizmusnak minõsül, de erre nem korlátozódik valamely személy vagy csoport - akár önállóan, akár valamely csoport, szervezet vagy kormány érdekében elkövetett - azon tevékenysé- ge, amely során erõszakkal és/vagy ebbõl fakadó fenyegetéssel állást foglal politikai, vallási, ideológi- ai, etnikai célok mellett, illetve valamely kormány befolyásolásának és/vagy a lakosság vagy a lakos- ság bármely részének megfélemlítési szándékát tartalmazza. Xxxxx bizonyítása, hogy a bekövetkezett kár nem esik a fenti kizárások hatálya alá, a Szerzõdõ/Biztosított feladata.

b) A katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései mi- att keletkezett károk, elkobzás, kisajátítás és ren- delkezés alá vonás.

c) Bármely politikai szervezettel, mozgalommal kap- csolatban, illetve annak nevében fellépõ személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károk.

d) A nukleáris energia vagy a nukleáris energia körfo- lyamatban résztvevõ anyagok károsító hatásának (reakció, robbanás, sugárzás, radioaktív szennye- zõdés) betudható események, függetlenül attól, hogy ezeket a biztosítási szerzõdés szerinti biztosí- tott vagy nem biztosított káresemény okozta.

e) Olyan szél okozta károk, amelynek csúcssebessége nem haladja meg a 15 m/s sebességet.

f) Szabadban levõ, épülethez vagy talajhoz fixen nem rögzített, vagy nem minden oldalról zárt épületben található vagyontárgyakra gyakorolt idõjárási hatá- sok (kivéve a villámcsapást), amennyiben erre vo- natkozóan külön megállapodás nincs érvényben.

g) Mindenféle nedvesség, valamint vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses fo- lyamatok tartós hatása.

h) Lopás (kivéve a betöréses lopást), csalás, hûtlen ke- zelés, sikkasztás, zsarolás.

i) Leltárhiány, dézsmálás és egyéb tisztázatlan erede- tû veszteség.

j) A kockázatviselési helyen belüli és azon kívüli szállí- tások ideje alatt és azzal összefüggésben felmerült károk, valamint az ezekkel kapcsolatos be- és kira- kodás során keletkezett károk.

k) A biztosítás megkötésekor már meglévõ olyan hi- bák és hiányosságok, melyek csak egy káresemény következtében váltak ismertté és amelyekrõl a szer- zõdõ (biztosított) tudott vagy tudnia kellett. Korábbi káreseménybõl származó, egy a biztosítási szerzõ-

dés futamideje alatt történt kár kapcsán ismertté vált károsodás miatti kárnövekedés.

l) Építési vagy szerelési tevékenységgel ill. bontással, beüzemeléssel, üzemi próbákkal okozott károk.

m) A szerzõdésben és annak mellékleteiben meghatá- rozott kármegelõzési, vagyon- és tûzvédelmi rend- szereknek a hiányával, vagy a biztosítottnak felró- ható okból való üzemképtelenségével okozati összefüggésben keletkezett károk.

n) A károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenése, amely a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják; pl.: csak esztétikai hibát jelentõ de- formációs vagy felületi sérülések (elhajlás/elgörbü- lés, horpadás, lepattogzás, elszínezõdés, karcoló- dás, horzsolódás, lakk-, zománc sérülés).

o) Az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásá- val, vagy a létesítési, építési és üzemeltetési szabá- lyok be nem tartása, illetve gondatlanság, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben.

p) Az átmenetileg nem használt vagy felügyelet nélküli épületek (építmények), berendezések és gépek ve- zetékei elzárásának elmulasztása miatt keletkezett károkat, valamint a víztelenítés elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és ezek következményi kárai.

q) Bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb bünte- tõ jellegû költségek.

r) A termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, el- maradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszte- ség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben.

Az 4. fejezetben (Fogalommeghatározások) megneve- zett kockázatokra alkalmazott meghatározás esetleges kizárásai a II. pont szerinti kizárt közvetlen és következ- ményi károk fogalomkörébe tartoznak.

III. Közvetlen kárként kizárt, de következményi kárként térített károk

A biztosítási védelembõl kizártak az alábbi okok miatt bekövetkezõ közvetlen károk, kivéve ha azok egy bizto- sított káresemény közvetlen következményei és nem vonatkozik rájuk más biztosítás alapján fedezet.

a) Esõ, jég, hó vagy szennyezõdés behatolása nem rendeltetésszerûen zárt ablakokon, külsõ ajtókon vagy más nyílásokon keresztül;

b) Mérgezés, fertõzõdés, lerakódás, porosodás, gáz/gõz lecsapódása és bárminemû kontamináció;

c) Korrózió és oxidáció;

d) Mikroorganizmusok, állatok, növények, penész, há- zigomba, gombásodás, erjedés, belsõ megromlás vagy belsõ átalakulás;

e) Hõmérsékletingadozás, szárazság és kiszáradás;

IV. Kizárt közvetlen károk

A biztosítási védelembõl kizártak az alábbi okok miatti közvetlen károk.

a) A tárolt adatok és információk megsemmisülése (hi- ánya), elveszése, manipulációja vagy megváltozása az adathordozó egyidejû fizikai károsodása vagy megsemmisülése nélkül.

b) Számítógépes vírusok;

c) Víz, gáz, elektromos áram vagy egyéb energia ill. üzemanyag szolgáltatásával, szállításával kapcso- latban vagy annak kimaradása következtében, vala- mint hûtõ-, klíma- és fûtõberendezések nem kielégí- tõ mûködésével összefüggésben keletkeznek;

d) A vagyontárgyak természetes vagy nem megfelelõ minõsége, elhasználódása, kopása, öregedése, rendeltetésszerû használata, illata, szerkezete vagy megjelenése;

e) Gyártási, konstrukciós, számítási, öntvény-, anyag- és szerelési vagy egyéb elõállítási hibák;

f) Talajsüllyedés, amely a statikus szerkezetet nem károsítja;

g) Külszíni vagy föld alatti bányamûvelés miatt vagy az altalaj kiszáradása következtében;

h) A vagyontárgyak megmunkálása, feldolgozása vagy elõállítása, illetve összekeverés, vegyítés/ele- gyítés miatt vagy ezek következtében;

i) Kezelési hiba, karbantartással, javítással vagy tesz- teléssel összefüggõ hiba;

j) Gépek, gépi-, elektromos- és elektronikus berende- zések és készülékek (ideértve a számítástechnikai berendezéseket is), valamint az épületek mûszaki berendezéseinek (a kommunális vízvezetéki-, fûtõ-, melegvíz elõállító és szennyvíz csövek, valamint tûzoltó berendezések kivételével valamennyi világí- tó-, szellõzõ-, klíma-, tûzjelzõ-, füstjelzõ berende- zés, felvonók, mozgólépcsõk stb. és a hozzájuk tar- tozó szerelvények ill. vezetékek) külsõ hatás nélkül lejátszódó belsõ, illetve a mûködéssel kapcsolatos folyamatai miatt keletkezett károk.

k) Hatósági jelzéssel ellátott szárazföldi, vízi- vagy légi jármûvekben keletkezett károk, ha erre vonatkozó- an nincs érvényben külön megállapodás;

l) Hatósági jelzés nélküli szárazföldi jármûvekben az alábbiak miatt bekövetkezett károk:

– összeütközés, kisiklás, föld- vagy boltozatbe- omlás, híd vagy pályatest leszakadása ill. meg- csúszása, lezuhanás, bányatérség beomlása, víz- és úszóhomok betörése;

– külsõ hatásra vissza nem vezethetõ egyéb bel- sõ, illetve a mûködéssel kapcsolatos folyama- tok, pl. fék-, üzemi és töréskárok.

A III. és IV. pont vonatkozásában a következményi károk akkor biztosítottak, ha azok maguk nem kizártak, és azokra más biztosítási védelem nem áll fenn.

2. fejezet: Biztosítható vagyoncsoportok

Jelen feltételek alapján biztosítottnak minõsülnek a biz- tosítási szerzõdésben feltüntetett, berendezésenként biztosítási összeggel részletezett, forgalomképes, a vál- lalkozói tevékenység végzésével kapcsolatos, gépek berendezések.

A kockázatviselés biztosítási kötvényben biztosítási helyként megjelölt üzemi területen érvényes amennyi- ben a berendezések

a) üzemkész állapotban felállítva találhatók vagy

b) tisztítás, karbantartás, átvizsgálás vagy áthelyezés miatt ill. valamely kártérítésköteles kárból kifolyólag leállított vagy szétszerelt állapotban, szeretés vagy szállítás alatt állnak. Üzemkész állapotban van felál- lítva egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a pró- baüzem befejezése után a normál üzemelésre készen áll.

Tulajdonjog szerint lehetnek saját, illetve idegen tulajdo- núak, úgymint: bérlemények, haszonbérbe vagy lízing- be vett, bizományba, megõrzésre, javításra, tovább- feldolgozásra átvett vagyontárgyak. A túlbiztosítás, ille- tõleg alulbiztosítás tényét a Biztosító berendezésenként vizsgálja.

Mellékköltségek

A káresemények kapcsán keletkezõ alábbi mellékkölt- ségeket a Biztosító a szerzõdésben külön megállapo- dás alapján ,meghatározott külön díj ellenében téríti meg:

a) Eltakarítási költségek

Eltakarítási költségek alatt a biztosítottat terhelõ, a kárt kiváltó esemény okozta azon kiadások érten- dõk, amelyeket a kár helyének feltakarítására, a tör- meléknek és a fel nem használható maradványok- nak a legközelebbi megfelelõ és engedélyezett lera- kóhelyre való szállítására fordít, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik. Az eltakarítási költségek nem tartalmazzák a radioaktív szennye- zések és a veszélyes anyagok, hulladékok eltakarításának, semlegesítésének költségeit.

b) Lebontási költségek

Lebontási költségek alatt a káresemény során a biz- tosított vagyontárgyak fennmaradt részeinek szük- ségessé vált lebontására és a legközelebbi megfe- lelõ és engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségek értendõk. A lebontási költségek nem tartalmazzák a radioaktív szennyezések és a veszélyes anyagok, hulladékok engedélyezett lerakóhelyre való szállítására fordított költségeket.

c) Le- és visszaszerelési, mozgatási és védelmi költsé- gek

Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elke- rülhetetlen költségek értendõk, melyek egy káreset után azáltal válnak szükségessé, hogy sérült vagy sértetlenül maradt biztosított mûszaki berendezé- seket le- és újra vissza kell szerelni, vagy más módon mozgatni, vagy védeni kell.

d) Tûzoltási költségek

Tûzoltási költségek alatt azok a ráfordítások érten- dõk, melyeket a biztosított a tûz megfékezéséhez szükségesnek tarthatott, amennyiben azok a bizto- sított vagyontárgyakra vonatkoztak.

3. fejezet: Általános szerzõdési feltételek

I. A biztosítási összeg megállapítása

1. Amennyiben a biztosítási szerzõdés eltérõ megálla- podást nem tartalmaz, a szerzõdésben a vagyontár- gyakra meghatározott biztosítási összegnek meg kell felelnie a biztosított vagyontárgyaknak a szerzõ- déskötés idõpontjában érvényes utánpótlási érté- kének. Jelen feltételek szerint kötött biztosításoknál az utánpótlási érték minden esetben az új értéket jelenti.

2. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történõ be- szerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit. A beszerzési költségekbõl engedmények (pl. mennyiségi enged- mény, akcióár) nem vonható le. Áfa visszaigénylésre jogosultság esetén az új érték nem tartalmazza a beszerzési, telepítési stb. költségek általános forgalmi adóját.

3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyon- tárgy a szerzõdéskötés idõpontjában már nem sze- rezhetõ be, akkor a biztosítási összeget hasonló mûszaki és/vagy gazdasági paraméterekkel rendel- kezõ termékek új értékét alapul véve kell meghatá- rozni.

4. Amennyiben a káresemény idõpontjában a tényle- ges új érték magasabb mint a biztosítási összeg- megállapítás alapjául szolgáló új érték (alulbiztosí- tás), a Biztosító a keletkezett kárt csak a biztosítási összeg és a káridõponti tényleges új érték arányá- ban téríti meg (pro-ráta kártérítés). A Biztosító az alulbiztosítottságot vagyoncsoportonként és telep- helyenként vizsgálja.

5. A Biztosító a pro-ráta kártérítést csak abban az esetben alkalmazza, ha az alulbiztosítottság mérté- ke meghaladja a 10%-ot, azaz a károsodott va- gyontárgyak tényleges új értéke ennyivel magasabb a szerzõdés kötésekor (szerzõdés módosításakor) megállapított biztosítási értéküknél.

6. A biztosítási összeg a káresemény bekövetkezése napjától a hátralevõ biztosítási idõszakra a kifizetett

kártérítés összegével csökken. Közös megállapo- dás alapján a biztosítási összeg az eredeti értékre emelhetõ, amennyiben az eredeti összegre emelés díját a szerzõdõ (biztosított) egy újabb kár bekövet- kezése elõtt megfizeti. Az eredeti összegre emelés díját a Biztosító a kártérítés összegének megfelelõ- en a kár bekövetkezése napjától a biztosítási szer- zõdés szerinti évfordulóig – illetve a lejárat.napjáig – terjedõ idõszakra határozza meg. A biztosítási évfordulót követõen – ellenkezõ megállapodás hiá- nyában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.

III. Biztosítási szolgáltatás

1. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ hatá- rát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly mó- don, hogy a kártérítés a biztosítási szerzõdésben té- telesen felsorolt berendezésekre vonatkozóan külön-külön megadott biztosítási összegre korláto- zódik. Elsõ kockázatú tételek esetén az elsõ kocká- zat összege, részérték biztosítás esetén a teljes új érték százalékában meghatározott részérték képezi a kártérítési kötelezettség felsõ határát.

2. A vagyontárgyak teljes (totál) kára esetén a Biztosító a káresemény bekövetkezésének idõpontjában meghatározható új értéket veszi alapul a kárösszeg megállapításánál. A Biztosító teljes (totál) kárnak azt tekinti, ha a vagyontárgy helyreállítási költségei a káridõponti új értéket elérik vagy meghaladják.

3. Csak részben károsodott vagyontárgyak esetében a korábbi üzemképes állapotba történõ – a kárese- mény napja szerinti – helyreállítás költsége a kár- összeg megállapításának alapja. A helyreállítási költség nem haladhatja meg a káridõponti új érték és a nem károsodott részek értékének különbségét. A nem károsodott részek értékének meghatározá- sakor a Biztosító figyelembe veszi ezen részek felhasználhatóságát a helyreállítás során.

4. A Biztosító szolgáltatása:

Gépek, berendezések esetében azok káridõponti újrabeszerzési költségeit (új értékét). Ha a károso- dott vagyontárgy káridõponti (avult) értéke nem éri el az ugyanazon, illetve hasonló berendezés újra- beszerzési értékének 50%-át, illetve a károsodott (eltûnt) vagyontárgy pótlása (helyreállítása) nem tör- ténik meg, a Biztosító szolgáltatásának felsõ korlát- ja: a vagyontárgy káridõponti (avult) értéke. Káridõ- ponti (avult) érték: a vagyontárgynak a kár idõpont- jában megállapítható új értéke, csökkentve a korának és használtsági fokának (erkölcsi, mûszaki avulás) megfelelõ összeggel.

5. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a Biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.

6. A káreset utáni ideiglenes helyreállítás költségeit – kivéve a IV. pontban részletezett többletköltségeket

- a Biztosító csak annyiban vállalja, amennyiben az a végleges helyreállítás részét képezi és nem növeli annak költségeit.

7. A Biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyon- tárgyak esetén (ide értve a gépek, gépi berendezé- sek, készülékek tartalék alkatrészeit is) azt az érték- csökkenést, amelyet a nem károsodott vagyontár- gyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülése (eltûnése) miatt elszenvedtek.

8. A Biztosító az általános forgalmi adót abban az esetben téríti meg ha:

– a biztosítottnak a helyreállítással, pótlással kap- csolatban általános forgalmi adó fizetési kötele- zettsége van, és ha

– a biztosított az általános forgalmi adót nem igé- nyelheti vissza.

9. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek megtérítése jogszabály vagy szerzõdés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérítési kötelezettségét megtagadja, és a kár a feltétetek szerinti biztosítási esemény – amelyre a biztosítási szerzõdés szerinti fedezet kiterjed – bekövetkezése miatt keletkezett, a Biztosító azt a feltételek rendelkezéseinek megfe- lelõen megtéríti, és ezt követõen visszkereseti jogát a kárért felelõs személlyel szemben érvényesíti.

10. A Biztosító a szerzõdés szerinti önrészesedéssel, (kivéve az üvegtörés károkat) valamint az értéket képvi- selõ maradványok megállapított (becsült) értékével a ki- fizetésre kerülõ kártérítési összeget csökkenti.

IV. Többletköltségek térítése

1. Azokat a kiadásokat, – még ha azok nem is jártak eredménnyel – amelyeket a biztosított a kár elhárítá- sa vagy enyhítése, illetve további, következményi károk megelõzése érdekében szükségesnek tartha- tott, a biztosító köteles megtéríteni. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába a mentési kötelezett- ség teljesítése közben elszenvedett egészségkáro- sodás miatti kiadások. A kárenyhítési kiadásokra és a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó kártalaní- tás összesen nem haladhatja meg a szerzõdés sze- rinti tételenkénti biztosítási összeget, ill. a megálla- podás szerinti maximális kártalanítási összeget. Ki- vételt képez ez alól, ha az intézkedések a biztosító kifejezett utasítására történtek. Amennyiben alulbiztosítás áll fenn, akkor ezen kiadások – a biztosító utasításaira való tekintet nélkül – csak olyan mértékben térítettek, mint a kár maga.

2. Amennyiben a kötvényben külön összeggel feltûn- tetésre került, a Biztosító megtéríti az erre a célra elõirányzott biztosítási összegen belül a biztosítási esemény következtében felmerült mellékköltsége- ket (ld. 2. Fejezet „E” pont) is.

3. Azokat a költségeket, amelyek a biztosítottnál a kár nagyságának megállapítása kapcsán merülnek fel, a Biztosító nem téríti meg.

4. Fejezet: Fogalommeghatározások

A Biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig a jelen fejezet meghatározásai szerinti jelentéstartalommal használja.

Az azonos káridõpontban, egy hatóokból keletkezõ és az egymást követõ 504 órán belül kárt okozó árvízkárra, a 168 órán belül kárt okozó földrengéskárra, valamint a 96 órán belül kárt okozó szélviharkárokra a kifizethetõ összeget a Biztosító korlátozza. A 2003. évi LX. tv. 1. sz. melléklete szerinti nem életbiztosítási ág, ezen belül a tûz- és elemi károk, továbbá egyéb vagyoni károk ága- zatokba tartozó 2007. április 30. után létrejött szerzõdé- sekre kifizethetõ kárfizetés maximuma 30 milliárd Ft, ki- véve a címükben az „Egyedi szerzõdés” vagy az „Egyedi szerzõdések feltételgyûjteménye”, valamint az „Építés- és szerelésbiztosítás” kifejezést tartalmazó szerzõdé- sek. Ha az ebbe a körbe tartozó szerzõdésállományt érintõ, a fentiekben megfogalmazott káreseménybõl származó összkár meghaladja a 30 milliárd Ft-ot, úgy szerzõdésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 30 milliárd Ft és a tényleges összkár aránylanak egymáshoz.

I. Tûz, villámcsapás, robbanás, légi- és ûrjármûvek lezuhanása

1. Tûz – mint biztosítási esemény – alatt olyan tûzeset értendõ, amikor az égési folyamat (együttesen je- lentkezõ hõ-, láng-, fény-, és füsthatás kíséretében lezajló oxidációs folyamat) nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt el- hagyja – és önerõbõl továbbterjedni képes. Nem terjed ki a biztosítási fedezet a berendezések azon funkcionális egységeire amelyekben vagy amelye- ken keresztül rendeltetésszerûen tüzet, hõt vagy füstöt állítanak elõ, közvetítenek vagy vezetnek to- vább, de kiterjed az abból, a biztosított berendezés más funkcionális egységeire, illetve más biztosított vagyontárgyakra átterjedõ tûz által okozott kárra. Nem biztosítottak továbbá a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl származó károk.

2. Villámcsapás az az esemény, amelynek bekövetke- zése esetén a becsapó villám erõ- és hõhatása kárt okoz a biztosított épületekben vagy a szabadban tárolt vagyontárgyakban, illetve az épületbe becsa- pódó villámcsapás az épületen belül elhelyezett biz- tosított vagyontárgyakban okoz kárt. A Biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, készü- lékekben és berendezésekben a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció által okozott károkat is.

3. Robbanás a gázok, porok vagy gõzök (kivéve rob- banóanyagok) terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen megnyilvánuló erõhatás. Egy zárt térrész (tartály, kazán, csõvezeték, siló ) esetében robba-

nás csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a téren belüli és kívüli nyomáskü- lönbség hirtelen egyenlítõdik ki.

Nem téríti meg a Biztosító a kárt, ha az az alábbi okok miatt következett be:

a) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag ter- mészetes nyomása;

b) repülõgépek okozta hangrobbanás;

c) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerû robbantás (pl. tervezett bontás).

4. Személyzet által irányított légi- és ûrjármûvek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközé- se, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt.

II. Elemi károk

1. Elemi kárnak minõsülnek:

a) szélvihar: az a káresemény, amelyet a biztosí- tott vagyontárgyakban a rendkívül heves (15 m/s szélsebességet elérõ vagy azt meghaladó) szél rongálással okozott. A szélsebességet ese- tenként az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) igazolja;

b) jégverés: olyan, roncsolással, alakváltozással járó káresemény, amelyet a leesett jégszemek okoztak a biztosított vagyontárgyakban;

c) hónyomás: olyan káresemény, amelyet a nagy mennyiségben összegyûlt hó statikus nyomása okozott a biztosított vagyontárgyakban;

d) sziklaomlás, kõomlás és földcsuszamlás: olyan káresemény, amelyet az elmozduló sziklada- rabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg okozott a biztosított vagyontárgyakban;

e) ismeretlen építmény, üreg beomlása: akkor kár- esemény, amikor ismeretlen (építési, illetve üze- meltetési engedélyekben nem szereplõ, a bizto- sított vagy a hatóságok által nem ismert) üregek beomlása során a természetes egyensúlyi álla- pot külsõ erõhatás következtében megszûnt és ezért hirtelen bekövetkezõ talajelmozdulás, omlás következett be;

f) felhõszakadás: az a káresemény, amelyet hirte- len lehulló, talajszinten áramló nagy mennyisé- gû esõvíz rombolással és elöntéssel okoz. A fel- hõszakadás akkor minõsül biztosítási esemény- nek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kocká- zatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségébõl számított átlagos in- tenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

g) ismeretlen jármû ütközése: az a káresemény, amelynél ismeretlen szárazföldi jármû vagy al-

katrésze, illetve rakománya a biztosított va- gyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

Szélvihar és felhõszakadás károk esetén egyazon okból 96 órán belül bekövetkezõ káresemények so- rozata 1 eseménynek minõsül.

2. Nem biztosított kockázatok és károk:

a) azon vízkárok, melyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az az 1 pontban szerepel, pl. olyan károk, melyeket csapadékvíz, hólé, olva- dékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem ve- zethetõk vissza valamely biztosítási eseményre, beleértve az ezek következtében kialakult belvíz és talajvíz által okozott, akár elöntés nélküli át- nedvesedés vagy felázás formájában jelentkezõ károkat;

b) az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideig- lenes fedésekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék által keletkezett károk;

c) talajszint alatti padozatú helyiségekben a pado- zattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 Euro-rak- lap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek (2. fejezet C) kárai;

d) bármilyen épület (építmény) üvegezésében ke- letkeztett károk, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben.

III. Vezetékes víz-károk, tûzoltó berendezés meghibásodása

1. Vezetékes vízkár a biztosított vagyontárgyak azon kára, amelyeket a biztosított telephelyen lévõ, ivó- víz, szennyvíz és csapadék be- és elvezetõ vezeté- keibõl, melegvíz szolgáltató és központi fûtésrend- szerekbõl, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékokból, szerelvényekbõl és készülékekbõl bármi- lyen okból kilépõ víz vagy gõz okoz. A Biztosító meg- téríti továbbá a jelen szerzõdés alapján biztosított:

a) épületen (épületrészen) belüli be- és elvezetõ vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó be- rendezések és szerelvények – tömítési hibái mi- att keletkezõ károkat, a tömítési hiba javítási költségeit, valamint az elvezetõ csövek dugulá- sa miatt keletkezõ károkat és a dugulás elhárításának költségeit;

b) az 1. pont szerinti káreseteknél az a) pontban le- írt térítéssel kapcsolatbanlegfeljebb 10 fm hosszúságú csõszakasz feltárási költségeit, va- lamint 6 fm új csõ és annak behúzási költségeit.

2. Tûzoltó berendezés meghibásodása biztosítási eseménynek minõsül a biztosított ingatlanon létesí- tett tûzoltó rendszer (sprinkler, illetve önálló tûzi víz- hálózat) törése, repedése vagy rendellenes mûködése miatti vízkiáramlás.

3. Nem téríti meg a Biztosító:

a) talajszint alatti padozatú helyiségekben a pado- zattól mérve, raklapos tárolás esetén 1 Euro-rak- lap, egyéb esetben 12 cm-nél alacsonyabban tárolt készletek (2. fejezet C) károkat;

b) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (pl. csaptelepek, vízmérõk, víztartályok, kazánok, fûtõtestek, vízmelegítõk) keletkezett károkat;

c) a tûzoltórendszerben, tartozékaiban és szerel- vényeiben keletkezett károkat

IV. Földrengés, árvíz

1. Földrengés: a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földmozgás.

2. Árvíz: az állandó vagy idõszakos jellegû természe- tes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett terü- letet önt el. Biztosítási esemény az árvízvédelmi töl- tések mentett oldalán a magas vízállás következté- ben keletkezõ buzgárok és fakadóvizek károsító ha- tása is. Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek:

a) a vízbefogadó és elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözõbe- rendezésekben, halastavakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek;

b) a hullámtérben vagy a nem mentett árterülete- ken lévõ biztosított vagyontárgyakban keletkez- tek

hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület;

nem mentett árterület: az árterületnek az a ré- sze, amely a folyómeder és a vele párhuzamo- san épített közút, vasúti töltés vagy magaspart között fekszik;

c) belvíz és talajvíz miatt (elöntés nélküli átnedve- sedés vagy felázás) keletkeztek.

3. A Biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A Biztosító kockázatviselése a vá- rakozási idõ alatt földrengés és árvíz biztosítási eseményekre nem terjed ki.

V. Betöréses lopás, rablás, vandalizmus

1. Betöréses lopás: ha az elkövetõ a lopás során a biz- tosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiség- be, a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázat- viselés helyén:

a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával erõszakos módon hatolt be;

b) nehezítõ akadályok elhárítása után, közleke- désre nem megengedett, illetve alkalmatlan meglevõ nyíláson (pl. szellõzõnyílás) keresztül hatolt be;

c) zárás elõtt a helyiségben elrejtõzött, és zárás után az a), illetve b) pontokban foglaltak szerint távozott;

d) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen eszköz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás tényét szemrevétele- zéssel nem lehet egyértelmûen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igaz- ságügyi zárszakértõnek kell igazolnia.

e) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok sze- rinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyiségébe történõ – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.

Nem minõsülnek biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek úgy következtek be, hogy az elköve- tõ nyitva hagyott nyílászárón keresztül hatolt be a biztosított helyiségbe; még akkor sem, ha a nyitva hagyott nyílászárót egyébként nehezítõ akadály (pl. rácsozat) védte.

2. Ha a vagyontárgyak csak lezárt értéktárolókban (pl. pénzszekrény, faliszéf, páncélszekrény) vannak biz- tosítva, akkor e vagyon olyan idõpontban történõ el- tulajdonítása, amikor a feltétel vagy külön megálla- podás szerinti biztonsági berendezéseknek üzem- ben kell lenniük, csak akkor minõsül betöréses lopásnak, ha az elkövetõ a kockázatviselés helyére az 1. pontban meghatározottak szerint hatolt be és ott az értéktárolókat

a) feltörte;

b) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas ide- gen eszközzel felnyitotta;

c) eredeti vagy kulcsmásolattal nyitotta ki, amennyiben ezeket lezárt értéktárolóban tárol- ták, és az elkövetõ a kulcsok birtokába úgy ju- tott, hogy ezek tárolási helyét feltörte vagy zá-

rak felnyitására alkalmas más idegen eszközzel felnyitotta;

d) eltulajdonította.

Nem téríti meg a Biztosító a kárt, ha az értéktároló kulcsát, vagy másodkulcsát a kulcs õrzéséért fele- lõs személy munkaidején kívül a kockázatviselés helyén tartották.

Értéktárolónak az olyan lezárható tárolóeszköz mi- nõsül, amely

– szimpla vagy dupla acéllemez falú, a két fal kö- zött légréssel vagy speciális töltettel;

– falvastagsága minimum 2 mm;

– kulcsa a zár nyitott állapotában nem vehetõ ki a zárból;

– épületszerkezeti tartóelemhez rögzített mini- mum 5000 N feszítõ erõnek ellenálló módon (az értéktároló súlya is beleértendõ) vagy falba, il- letve padozatba betonozva beépített.

Az értéktárolókra meghatározott valamennyi kritéri- umnak meg nem felelõ fémszekrények vagy egyéb tárolóeszközök a bennük biztosítható összeg szem- pontjából bútornak minõsülnek.

3. Rablás: ha a biztosított vagyontárgyat az elkövetõ a kockázatviselési helyen, jogtalan eltulajdonítás szándékával úgy veszi el a szerzõdõtõl, biztosítot- tól, annak alkalmazottjától vagy megbízottjától, hogy e célból erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetõleg eze- ket a személyeket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rablás az is, ha a tetten ért elkövetõ a biztosított vagyontárgy megtartása érdekében erõszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4. Vandalizmus: ha az elkövetõ a biztosított vagyon- tárgyakat, valamint az azok elhelyezésére szolgáló épületek (építmények) szerkezeti részeit betöréses lopás vagy rablás elkövetése vagy annak kísérlete során, a kockázatviselés helyén szándékosan megrongálja.

GÉPÉSZ plusz Önjáró gépek, berendezések szállítmánybiztosításának különös feltételei

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltéte- lek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

I. A biztosítás tárgya, területi hatálya

A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) jelen

feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés kereté- ben vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében

– az alábbiakban részletezett módon és mértékben – megtéríti a biztosított saját tulajdonában lévõ, vagy bér- be vett, vagy lízingelt gépeinek, berendezéseinek saját vagy idegen szállítóeszközzel történõ, belföldi viszony- latú szállításai közben, annak rendes folyamatával összefüggésben jelentkezõ, véletlenszerûen és baleset- szerûen bekövetkezõ kárait.

A biztosítási fedezet csak a biztosítási ajánlat mellékle- tét képezõ gépjegyzéken gyári számmal azonosított gé- pek berendezések szállításaira terjed ki.

II. A kockázatviselés kezdete és megszûnése

Eltérõ megállapodás hiányában:

– a biztosító adott szállításra vonatkozó kockázatvi- selése abban az idõpontban kezdõdik, amikor a biz- tosított gép szállítóeszközre történt felállása és szakszerû rögzítése – a haladéktalan szállítást meg- elõzõen - megtörtént és abban az idõben végzõdik, amikor a rendeltetési helyen a gép szállítóeszközrõl történt legördülése megkezdõdik.

Szakszerûnek tekintett a gépek rögzítése abban az esetben, ha az a vonatkozó hatósági és szállítási elõírásoknak, szokványoknak megfelel és biztosítja a gépek szállítások normal körülményei melletti (be- leértve a hirtelen fékezés esetét) fix helyzetét.

– a biztosítás szünetel a szállítás ideje alatti várakozá- si idõben.

Jelen szabályzat szerint várakozási idõnek minõsül az az idõtartam, amely alatt a szállítóeszköz – a szerzõdõ/biztosított valamely szállítással közvetle- nül össze nem függõ tevékenysége miatt – õrizetlenül marad.

III. Biztosítási összeg

A biztosított vagyontárgyak a biztosítási ajánlaton meg- jelölt biztosítási összeg erejéig tekinthetõek biztosított- nak.

IV. A biztosítási díj

1. A biztosítás éves díja a biztosított gépek biztosítási összegei alapján kerül meghatározásra, a biztosított kockázatok figyelembevételével.

2. A biztosítási díj a szerzõdés hatálya alatt, a kockázati

körülmények, így különösen a szerzõdés vagy a biztosí- tó szerzõdésállományának vonatkozó kárhányadától függõen, a biztosítási évforduló napjától kezdõdõ ha- tállyal változhat.

A díj változásáról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt legalább 45 nappal, írásban értesíti a szerzõdõt.

Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új bizto- sítási díjon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, jogo- sult azt a biztosítási idõszak végére felmondani.

VI. A biztosító kockázatviselésének terjedelme

A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdés keretében a biztosító a szállított gépek alábbi veszé- lyekbõl eredõ sérüléseinek és veszteségeinek kárait téríti meg:

Alapfedezet:

– szállítóeszközt ért baleset – A szállítóeszközben bekövetkezõ dologi sérülés egy közvetlen,külsõ, hirtelen mechanikus erõ hatására.

– tûz – Tûz alatt olyan tûzeset értendõ, amely nem eredeti rendeltetési helyén keletkezett vagy ott ke- letkezett, de azt elhagyta és önerejébõl képes tova- terjedni.

– villámcsapás – A szállítójármûbe vagy a szállítójár- mûben található biztosított vagyontárgyakba köz- vetlenül becsapó villám erõ- és hõhatása.

– robbanás – Valamely, a gázok, porok és gõzök ter- jeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló erõ- hatás. A robbanóanyagok okozta robbanáskárok csak akkor fedezettek, ha azáltal keletkeztek, hogy a robbanóanyagok a szerzõdõ/biztosított tudtán kí- vül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre.

– személyzettel közlekedõ légi jármû, ill. egyes részeinek vagy rakományának lezuhanása és becsapódása,

– épületek vagy hidak beomlása,

– vihar – A 15 m/sec sebességet elérõ vagy azt meg- haladó erõsségû szél.

– sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás,

A lehulló szikladarabok, kõzetdarabok, illetve föld- tömeg okozta károk, csak akkor térülnek, ha e moz- gások nem tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek.

– földrengés.

Xxxxx szerint – írásos megállapodás alapján – a fentiek- ben részletezett kockázati kör a záradékokban szabá- lyozottak szerint bõvíthetõ.

VI. A biztosító kockázatvállalásának mértéke

A biztosító kártérítésének alapja a biztosítási ajánlaton megjelölt biztosítási összeg.

Kár esetén a biztosító megtéríti:

a) valamely károsodott vagyontárgy korábbi, üzemké- pes állapotba való helyreállítása esetén a kárese- mény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, fuvarozás (kivéve a légifuvar), oda- és visszaszállí- tás, valamint az esetleges vám költségeit. A leselej- tezett régi anyag értéke beszámításra kerül. Csak külön megállapodás alapján térít a biztosító légi- fuvarozással kapcsolatos többletköltségeket. A ja- vítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesít- ményjavítással vagy karbantartással összefüggõ többletköltségek a szerzõdõt terhelik. Ugyancsak a szerzõdõt terhelik az esetleges ideiglenes javítás költségei.

b) valamely biztosított vagyontárgy teljes megsemmi- sülése esetén annak közvetlenül a kárt megelõzõen meglévõ értéke (idõérték) alapján, beleértve a fuva- rozás (kivéve a légifuvar), vám és szerelés költsége- it. A szerzõdõ köteles a még bármilyen módon hasz- nálható részeket, azok becsült értékén fizetésül el- fogadni. Teljesen megsemmisültnek tekintendõ valamely vagyontárgy, ha kijavításának költségei el- érik vagy meghaladják a kár napján meglévõ idõér- tékét. Ha egy tétel alatt több összetartozó gép, gépi berendezés vagy készülék van biztosítva, s ezek kö- zül csak egyesek semmisülnek meg, a biztosító e káreseményeket úgy kezeli, mintha a teljesen meg- semmisült gépek, gépi berendezések és készülékek külön tételekként lettek volna biztosítva. Összetar- tozó vagyontárgyaknál a biztosító nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt vagyontárgyak a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek.

VII. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbi veszélyek eredményeként vagy ezekkel összefüggésben jelentke- zõ károkra:

a) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellen- séges cselekményei, terrrorcselekmény, polgárhá-

ború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások, sza- botázs,

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minõsül, különösen az olyan erõsza- kos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a mate- riális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy va- lamely kormány befolyásolására vagy a társadalom- ban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

nem térülnek továbbá:

b) a gépek vagy részegségeik szállítás közbeni mû- ködtetésével, készenléti állapotával összefüggés- ben jelentkezõ károk,

c) a súly és méretkorlátozásokra vonatkozó közleke- dési szabályok be nem tartásából eredõ károk, ha a gépek szállítását a szerzõdõ/biztosított maga végezte,

d) a szükséges rögzítés hiánya vagy hiányossága mi- att bekövetkezõ károk, ha ezt a szerzõdõ/biztosított maga végezte,

e) azok a károk amelyek az áru szállításához szüksé- ges hatósági engedélyek hiányában vagy hatósági elõírások be nem tartására visszavezethetõen következtek be,

f) azok a károk melyek annak következményeként je- lentkeztek, hogy az szállításhoz alkalmazott gépjár- mû az adott gép szállítására alkalmatlan volt,

g) nukleáris robbanás, radioaktív sugárzás vagy szennyezõdés közvetlen és közvetett kárai,

h) a biztosított gép szállításával, károsodásával össze- függõ következményi károk (termeléskiesés, kör- nyezetszennyezés, személyi sérülés stb.),

i) bármely ok miatti közvetett veszteségek, mint pl.: kötbér-, árfolyam-, kamat- és konjunkturális veszte- ségek, zárlati költségek,

j) hatóságok rendeletére történõ lefoglalás, elkobzás, feltartóztatás, visszatartás vagy a szállítmány (gép) megsemmisítésének költségei,

k) jégesõ kárai.

VIII.Önrészesedés

Eltérõ megállapodás hiányában a biztosított önrészese- dése a kár összegének 10%-a, de minimum 100.000 Ft káreseményenként.

Az önrészesedés az az összeg, amelyet a biztosított káreseményenként maga visel és amelynek összegét a biztosító a fizetendõ biztosítási szolgáltatási összegbõl minden esetben levonja.

IX. A biztosított kötelezettségei, kárbejelentés, kárrendezés

A szerzõdõ/biztosított köteles:

a) a biztosítási szerzõdésben megjelölt gépek cseré- jét, eladását, újak vételét a szállítások megkezdése elõtt legalább 24 órával, írásban bejelenteni.

b) gondoskodni a kár elhárításáról és enyhítésérõl, a szállítmány mentése és megóvása érdekében min- den lehetõ és ésszerû intézkedést foganatosítani. Erre vonatkozóan – ha a körülmények lehetõvé te- szik – a biztosító utasításait be kell szereznie. A biz- tosítónak vagy képviselõjének joga, hogy a biztosí- tott szállítmány mentésében és megóvásában, az ilyen célú szükséges intézkedések végrehajtásában részt vegyen, továbbá ezek érdekében a biztosított- nak utasításokat adjon.

c) a tûz-, lopás- és rabláskárokat az illetékes hatósá- goknál haladéktalanul bejelenteni.

d) a bekövetkezett kár miatt felelõssé tehetõ sze- méllyel szemben a visszkereseti jogot biztosítani.

A kárigény érvényesítéséhez a biztosított okmányokkal igazolni köteles:

– hogy a biztosított javakhoz biztosítási érdeke fûzõdik,

– hogy biztosított káresemény következett be,

– a káresemény miatti követelés összegét.

A kárrendezéshez szükséges legfontosabb okmányok a következõk:

– eredeti biztosítási kötvény,

– valamennyi eredeti fuvarozási okmány,

– veszteségekre vonatkozó eredeti számlák,

– kárszakértõ által felvett eredeti kárfelvételi jegyzõ- könyv, valamennyi eredeti okmány, mely az elve- szést és sérülést igazolja,

– valamennyi levelezés, amely az elveszéssel, sérü- léssel és jogfenntartással kapcsolatos,

– hatósági jegyzõkönyv, határozat,

– részletes kárszámla,

– jogátruházó nyilatkozat.

A biztosító a kártérítési összeget a harmadik személytõl kapott kártérítés és a szerzõdésben megállapított önré- szesedés levonásával, forintban téríti.

A kártérítés megfizetése ellenében a biztosítottat har- madik személlyel szemben megilletõ minden jog és igény – a kifizetett összeg erejéig – a biztosítóra száll át.

X. A biztosító mentesülése

A biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól ha:

– a szerzõdõ/biztosított a biztosított gépekre vonat- kozó bejelentési kötelezettségeinek nem tett eleget,

– a káreseményrõl a biztosítót vagy képviselõjét nem értesítette és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,

– a szerzõdõ/biztosított, a szállítmány mentése és megóvása iránt nem intézkedett,

– ha a biztosított vagy kedvezményezett visszkereseti jogáról lemond vagy a visszkereset saját hibájából meghiúsul. Ilyen esetekben a biztosító mentesülé- sének mértéke a visszkereset összegével azonos.

– a szerzõdõ/biztosított a kárrendezéshez szükséges okmányokat nem bocsátotta a biztosító rendelke- zésére,

– az azonos károkozási körülmények mellett visszaté- rõen bekövetkezõ kár a biztosított/szerzõdõ azon magatartására vezethetõ vissza, hogy a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetõ lett volna,

– a kárt a szerzõdõ/biztosított vagy meghatalmazottja szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta.

Súlyosan gondatlan károkozásnak minõsülnek kü- lönösen az alábbiak:

a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult ál- lapotában és ezen állapotával összefüggésben okozta,

b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevé- kenységet ilyen engedély nélkül folytatott és az által okozott kárt,

c) a biztosítottat harmadik személy hivatalos úton a káresemény bekövetkezésének lehetõségére fi- gyelmeztette, és a káresemény ezután – a szük- séges intézkedés hiányában – következett be.

Záradékok

Külön írásos megállapodás alapján és külön díj ellené- ben a biztosítási fedezet kiterjeszthetõ az alábbi kockázatokra:

SZZ33 Területi hatály: EU

A biztosítás területi hatálya – a feltételek I. pontjától eltérõen – kiterjed az Európai Unió teljes területén végzett szállításokra.

SZZ37 Lopás, rablás kockázata

A biztosítási fedezet kiterjed a teljes gép, különálló (más gépegységhez fixen nem rögzített) gépegysé- gek vagy egész szállítmány szállítóeszközzel együtt történõ eltulajdonításának, rablásának káraira.

GÉPÉSZ plusz Önjáró munkagépek felelõsségbiztosításának különös feltételei

A jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Általános vagyon- biztosítási feltételek (ÁVF) és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

I. Biztosítási esemény

1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõdés biztosítottjának kell telje- sítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatározottak szerint mentesíti.

2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõ- sülnek. Sorozatkárnak tekintendõk az egyazon kár- okozói magatartásból, illetve okból eredõ, valamint az azonos okra visszavezethetõ, de eltérõ idõpont- okban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásban fennáll.

II. Kockázatviselés tárgya

1. Jelen különös feltétel alapján létrejött biztosítási szerzõdés keretében a biztosító vállalja, hogy a biz- tosítási díj megfizetése ellenében – a feltételben meghatározott módon és mértékben – megtéríti azokat a

– személysérüléses károkat és

– szerzõdésen kívül okozott dologi károkat, me- lyeket a biztosított, a saját tulajdonában lévõ, vagy bérbe vett, vagy lízingelt önjáró munkagé- peivel történõ munkavégzés során okoz, és amelyekért a magyar magánjog szabályai sze- rint kártérítési felelõsséggel tartozik.

2. A biztosítási fedezet csak a biztosítási ajánlat mel- lékletét képezõ gépjegyzéken gyári számmal azo- nosított önjáró munkagépekre terjed ki.

Jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõ- dés a biztosító külön írásos engedélyének hiányá- ban csak:

– út- és építõipari gépek (kotrók, rakodók, marko- lók, útburkolatkészítõ gépek),

– mezõ- és erdõgazdasági gépek (betakarítógé- pek, traktorok, földmegmunkáló gépek, szecs- kázó gépek),

– tehergépkocsi-felépítmények (tehergépkocsi nélkül)

– autó- és mobildaruk biztosítására terjed ki.

3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

3.1. szerzõdésen kívül okozott kárnak csak az minõsül, ha a biztosított a munkavégzés során olyan sze- mélynek okoz kárt, akivel a munkavégzéssel össze- függésben nincs szerzõdéses jogviszonyban vagy aki nem igénybevevõje a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak (végzett munkának).

3.2. személysérülés az, ha valaki meghal, egészégká- rosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.

III. A kockázatviselés területi és idõbeli hatálya

1. A biztosító kockázatviselése Magyarország terüle- tén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.

3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás idõpontja az a nap, amikor a kárt elõidézõ cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás idõpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pó- tolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének idõpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötele- zettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének idõpontja:

– Halál esetén a halál beállta;

– Testi sérülés esetén a sérülés idõpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

– Egészségkárosodás esetén a károsodás idõ- pontja;

– Egészségromlás (lassú lefolyású személysé- rüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos elsõ alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetke- zésének idõpontja a károsodás idõpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének idõpontja a sorozat elsõ káreseményének idõpontja.

c) a kár bejelentésének idõpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosító- nak írásban bejelentette;

IV. Biztosítási összeg és önrészesedés

1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerülõ – biztosítási eseményenkénti és biztosí- tási idõszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelõen téríti meg.

1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biz- tosító szolgáltatásának szabályai szerint – kifizethe- tõ legmagasabb összeg.

1.2. A biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási idõszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre - a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint - össze- sen kifizethetõ összeg.

Ha a biztosított a biztosítási idõszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következõ bizto- sítási idõszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosí- tó fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VII.2. pont) foglal- takra figyelemmel – nem a folyó biztosítási idõszak- ra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosí- tási esemény bekövetkezésének idõszakára esõ, il- letõleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

2. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés cí- mén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyi- ben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegendõ, a biztosító a károsultaknak az õket ért kár arányában fizet kártérítést.

3. Önrészesedés

A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ, abszolút összegben vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggés- ben felmerülõ egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelõ összeget a ténylegesen megállapított kárösszegbõl és a káreseménnyel összefüggésben felmerülõ költségekbõl vonja le.

V. A biztosító szolgáltatásának szabályai

1. Kárbejelentés

1.1.A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudo- mására jutásától számított 2 munkanapon belül a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez írásban be- jelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni és le-

hetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartal- mának ellenõrzését.

1.2.A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, idõ- pontját;

– a káresemény rövid leírását;

– a biztosított felelõsségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

1.3.A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szük- séges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jog- alap nélküli kárigények érvényesítésének elhárításá- ban.

1.4.A biztosított köteles lehetõvé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a bizto- sítottat terhelõ kártérítés terjedelmét a biztosító szakértõje megvizsgálja.

1.5.Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövet- kezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mérté- ke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körül- mények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.6.Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezett- ségeit késedelmesen teljesíti, a késedelmes beje- lentésre visszavezethetõ kamatokat a biztosító nem viseli.

2. Kártérítés

2.1.A biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyo- ni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kár- térítési felelõsséggel tartozik, így

– a károsult ténylegesen felmerülõ vagyoni ká- rát, azaz a károkozó körülmény folytán a ká- rosult vagyonában beállott értékcsökkenést;

– mindazt a kárpótlást és költséget, mely a ká- rosultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni elõnyt.

b) a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, így a kamatot, valamint a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben a biztosított ellen in- dított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott. A biztosító megtéríti a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd munkadí- ját és készkiadásait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 300.000 Ft erejéig és a kár- esemény jogalapjának vagy összegszerûségé- nek megállapítása érdekében – a biztosító elõzetes jóváhagyása alapján – felkért szakértõ költségét.

c) a biztosítottat terhelõ társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

d) a kárenyhítés körébe esõ költségeket akkor, amennyiben azok eredményre vezettek.

2.2.Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelke- zés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biz- tosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.

2.3.Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelõssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.

Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a károkozók között egyenlõ arányban oszlana meg.

2.4.Amennyiben a biztosító kártérítésként járadékot fi- zet, a járadék tõkésítését az 1993. évi magyar nép- halandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

3. Kárrendezés

3.1.A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 30 na- pon belül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírá- lásához szükséges, valamint a biztosított felelõssé- gét, a kár idõpontját és összegét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.

3.2.A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelõsségét elismerõ nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tu- domásul vette, a bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl lemondott.

3.3.Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghi- úsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a károsult részére rendelkezés- re tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendel- kezik ill. az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása

miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.

3.4.A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését õ egyenlítette ki.

3.5.Amennyiben a biztosított (vagy olyan személy, aki- nek a magatartásáért felelõs) bûncselekménnyel okoz kárt, a biztosító a büntetõ eljárás jogerõs befe- jezéséig a kárrendezési eljárást felfüggesztheti.

VI. Kizárások a kockázatviselés körébõl

1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlátozottan cselekvõképes személyek tör- vényes képviselõje és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik.

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyi- ség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek, ill. jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymás- nak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerzõ- désben meghatározott minõségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelõsségénél szigorúbb, szer- zõdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelõs) bûn- cselekménnyel okoz;

h) a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntetõ jellegû költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

i) a kárt, amennyiben a munkagépet rendeltetésé- tõl eltérõ célra használták vagy a munkagépet kezelõ személy nem rendelkezett a munkagép kezeléséhez elõírt képesítéssel.

j) dologi károk esetében az elmaradt vagyoni elõnyt;

k) a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítás sza- bályai alapján térülõ károkat;

l) a környezet vagy valamely elemének (pl. föld, víz, levegõ, élõvilág) károsodásával összefüggõ károkat;

m) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reak- cióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersu- gárzásból eredõ károkat, továbbá az elektro- mágneses mezõk által okozott károkat;

n) lassú, folyamatos állagromlással okozott káro- kat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gõz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elõ;

o) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, za- vargások során okozott vagy ezen események- kel összefüggésben felmerülõ károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából ter- rorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

p) ha a biztosított azonos károkozási körülmé- nyekkel visszatérõen okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethetõ lett volna;

r) a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy harma- dik személy írásban a biztosítási esemény be- következésének lehetõségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

s) a többletkárt, ha a biztosított – a biztosító felhí- vása ellenére – nem tett eleget kárenyhítési kö- telezettségének;

t) azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából eredõ, továbbá penészesedés és gombásodás által okozott kárt;

v) a föld alatti közmûvekben okozott károkat (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezeté- kekben okozott kár), ha a biztosított (illetve a munkagépet kezelõ személy) az építési tevé- kenység megkezdésekor nem rendelkezett a ki- vitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkezõ közmûtérképpel;

w) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vib- ráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkezett károkat;

x) az épületekben keletkezett repedéskárokat, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonsá- gát vagy sem.

VII. A biztosító megtérítési igénye

1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából súlyo- san gondatlan károkozásnak minõsül, ha

a) a kárért felelõs személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévõ állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskör- ének, feladatkörének túllépésével végzett tevé- kenysége során okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelezõ rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) bíróság jogerõs határozata állapítja meg a sú- lyosan gondatlan károkozás tényét.

GÉPÉSZ plusz kiegészítõ záradékok

G 011 Hordozható és önjáró gépek, berendezések kiegészítõ záradéka

I. Szabadban tárolt berendezések

A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lo- pás-, részlopás-, rongálás- és vandalizmus károkra, ha a berendezések üzemidõn kívüli tárolására szolgáló te- lephely megfelel az alábbi követelményeknek:

– a telephely kerítéssel van körbevéve, a gépjármû- és személykapuk legalább egy darab biztonsági zárral vagy a MABISZ által minõsített biztonsági la- katszerkezettel (lakat és lakatpánt) lezártak;

– a telephelyen a szabadban tárolt berendezések a sötétedés beálltától kezdõdõen fényforrással jól lát- hatóan megvilágítottak;

– a lakott területen kívül fekvõ telephely a G 137 vagy a G 337. számú záradék elõírásainak megfelelõen õrzött;

II. Zárható objektumban (épületben) tárolt berendezések

A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lo- pás-, részlopás-, rongálás- és vandalizmus károkra, ha a berendezések tárolására szolgáló épület megfelel a G

301. sz. záradékban elõírtaknak.

A lakott területen kívül fekvõ telephely a G 137. vagy a G

337. számú záradék elõírásainak megfelelõen õrzött;

III. Telephelyen kívüli kockázatviselési helyeken

Üzem közben, szállítás, mozgatás közben a lopás, részlopás, betöréses lopás kockázat kizárásra kerül.

IV. Kockázatviselés kiterjesztése mozgatható és önjáró gépekre, berendezésekre

1. A Gép-, gépi berendezés- és készülékbiztosítás kü- lönös feltételei (GTKF) II. fejezet (1) bekezdés, kiegé- szítéseképpen valamint a GARVF 1/II fejezet j pont- jától eltérõen a felek megállapodnak abban, hogy a biztosítás helyének a kötvényben megnevezett min- denkori munkahelyek számítanak. A hordozható ki- vitelû, illetve önjáró berendezések saját tengelyen történõ mozgatásnál és azoknak a gépeknek és be- rendezéseknek mozgatása esetén, amelyek jármûre vannak erõsítve, a GARVF 1/I. fejezet 2 pontjától eltérõen a biztosítási védelem a Magyar Köztársa- ság területén érvényes.

2. A GTKF I. fejezet (1) bekezdés kiegészítéseképpen és eltérõen az I. fejezet (2) bekezdés b) pontjától, vala- mint a Gép-, gépi berendezés- és készülékbiztosí- tás kiegészítõ feltételei 6. pontjától, a kötvényben

megjelölt gépekre vonatkozó kockázatviselést ki- terjesztjük az ütközés, kisiklás, lezuhanás, föld- és boltozatbeomlás, munkagödör-, híd- és vasúti pá- lyaomlás, víz- és hordalékbetörés, földsüllyedés, földcsuszamlás, sziklaomlás, jégverés, árvíz, lavina, kõomlás és eláradás okozta károkra. Ez a koc- kázatkiterjesztés azonban nem vonatkozik a föld alatt mûködõ gépekre.

3. GARVF 1/IV. fejezet k pontjától eltérõen a hatósági jelzéssel ellátott önjáró munkagépekben keletkezett károk térítéskötelesek a vonatkozó feltételek szerint.

4. Nem önjáró, de hordozható kivitelû gépek esetén, melyeknek mozgatásához külön szállítójármû szük- séges, a telephelyek és a munkahelyek közötti moz- gatás ideje alatt - beleértve a be- és kirakodást - is fennáll a biztosítási védelem.

5. Önjáró gépek esetén, melyeknek mozgatásához a kü- lönbözõ munkavégzési helyek között külön szállí- tójármû szükséges, a be- és kirakodást alatt is fenn áll a biztosítási védelem de a szállítójármûvön történõ szállítás során fellépõ káresemények kizárásra kerülnek.

V. Alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltságra visszavezethetõ káresemények:

A biztosító megtéríti a kárt, de fenntartja a visszakövete- lési jogát a biztosított munkavállalójával szemben, ha bi- zonyított, hogy a munkaeszközt a munkavállaló alkoho- los befolyásoltság alatt vezette, de minden esetben, ha a véralkoholszint meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve, ha a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve veze- tésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek engedték át.

VI. Elektronikus vezérlésû gépek, berendezések

Eltérõen a Gép-, gépi berendezés- és készülékbiztosí- tás különös feltételei (GTKF) I. fejezet ( 1 ) bekezdésétõl illetve kiegészítve a I. fejezet (2) és II. fejezet (3) bekezdé- sét, az elektronikus adatrögzítõ- szabályozó- és vezér- lõberendezésekre a következõ megállapodás érvényes:

1. Egy elõre nem látható és hirtelen fellépõ sérülés vagy megsemmisülés, a biztosított elektronikus berende- zés mûködõképességének csökkenése vagy elvesz- tése csak akkor térítésköteles, ha az 1. fejezet szerinti biztosított veszélyek bizonyíthatóan kívülrõl hatottak az elektronikus berendezésre (modulra, részegységre).

2. A következményi károk, amelyek a biztosított gép- ben, illetve berendezésben az elektronikus beren- dezés sérülésébõl vagy megsemmisülésébõl, illetve mûködõ képességének csökkenésébõl vagy el- vesztésébõl keletkeznek, kifizetésre kerülnek.

3. Beépített adathordozók az 1. pont szerint biztosítot- tak azonban a rajtuk tárolt információk és adatok nem. Külsõ adathordozók és a rajtuk található ada- tok a biztosítási védelembõl ki vannak zárva.

VII. Nagyértékû, speciális berendezések javítása

Amennyiben egy térítésköteles kár elhárításához a szükséges szerelõszemélyzet belföldön nem áll rendel- kezésre, hanem külföldrõl kell igénybevenni, a biztosítás keretében elszámolható:

– napidíj és a napi járulékos költségek (szállás, ellátás) összege maximum

átlagosan napi 40.000,- Ft/fõ

– az elszámolható utazási költség:

számla ellenében 100.000,- Ft/fõ

– átalány esetén 50.000,- Ft/fõ

Egy káresemény során ezeken a jogcímeken (utazási költség, szállás, ellátás) összesen a biztosítási összeg 10%-a de maximum 500.000,-Ft számolható el.

VIII. A biztosító szolgáltatása részkárok esetén:

1. A javítást a biztosított saját maga végzi

Amennyiben a javítást a biztosított maga végzi a fel- merülõ tényleges, igazolt javítási költségeket (mint például számlával igazolt anyagok, bérek, egyéb költségek javításra esõ arányos része) a biztosító megtéríti, amennyiben a javítás a Magyar Köztársaság területén történt.

Amennyiben a javítást a biztosított külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a kül- földi kockázatviselésbõl adódó szállítással, alkat- részellátással stb. kapcsolatos többletköltségek, amelyeket egy térítésköteles kár elhárítására kell fordítani, eltérõ megállapodás hiányában 1 000 000,-Ft összegig elsõ kockázatra biztosítottak

2. A javítást szakszerviz végzi

Amennyiben a javítást külföldi szerviz végzi a Ma- gyar Köztársaság területén, vagy a Magyar Köztár- saság területén mûködõ, és telephellyel rendelkezõ szerviz a javítást külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a külföldi kockázatviselés- bõl adódó szállítással, alkatrészellátással stb. kap- csolatos többletköltségek, amelyeket egy térítéskö- teles kár elhárítására kell fordítani, eltérõ megálla- podás hiányában 1 000 000,-Ft összegig elsõ kockázatra biztosítottak.

Az elsõ kockázatra megállapított biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási perióduson (1 éven) belül egyszer áll rendelkezésre.

IX. A berendezés vizsgálata

Használt berendezések esetén szerzõdéskötéskor azok állapotáról fénykép vagy filmfelvételnek kell készülnie, amit kár esetén a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. Ennek hiányában a biztosító a kárt elutasíthatja.

G 021 Telepített gépek, berendezések kiegészítõ záradéka

I. Szabadban üzemeltett és tárolt berendezések

A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lo- pás-, részlopás-, rongálás- és vandalizmus károkra, ha a berendezések üzemeltetésére és üzemidõn kívüli táro- lására szolgáló telephely megfelel az alábbi követelmé- nyeknek:

– a telephely kerítéssel van körbevéve, a gépjármû- és személykapuk legalább egy darab biztonsági zárral vagy a MABISZ által minõsített biztonsági la- katszerkezettel (lakat és lakatpánt) lezártak;

– a telephelyen a szabadban tárolt berendezések a sötétedés beálltától kezdõdõen fényforrással jól lát- hatóan megvilágítottak;

– a lakott területen kívül fekvõ telephely a G 137. vagy a G 337. számú záradék elõírásainak megfelelõen õrzött;

II. Zárható objektumban (épületben) üzemeltetett és tárolt berendezések

A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lo- pás-, részlopás-, rongálás- és vandalizmus károkra, ha a berendezések üzemeltetésére és üzemidõn kívüli táro- lására szolgáló épület megfelel a G 301. sz. záradékban elõírtaknak.

A lakott területen kívül fekvõ telephely a G 137. vagy a G

337. számú záradék elõírásainak megfelelõen õrzött;

A biztosítási ajánlaton feltüntetett telephelyen kívül be- következett káresemények kizárásra kerülnek.

III. Alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltságra visszavezethetõ káresemények:

A biztosító megtéríti a kárt, de fenntartja a visszakövete- lési jogát a biztosított munkavállalójával szemben, ha bi- zonyított, hogy a munkaeszközt a munkavállaló alkoho- los befolyásoltság alatt üzemeltette, de minden eset- ben, ha a véralkoholszint meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve, ha a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l érté- ket, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában üzemeltette, illetve a üzemeltetést ilyen személynek engedték át.

IV. Elektronikus vezérlésû gépek, berendezések

Eltérõen a Gép-, gépi berendezés- és készülékbiztosí- tás különös feltételei (GTKF) I. fejezet ( 1 ) bekezdésétõl illetve kiegészítve a I. fejezet (2) és II. fejezet (3) bekezdé- sét, az elektronikus adatrögzítõ- szabályozó- és vezér- lõberendezésekre a következõ megállapodás érvényes:

1. Egy elõre nem látható és hirtelen fellépõ sérülés vagy megsemmisülés, a biztosított elektronikus be- rendezés mûködõképességének csökkenése vagy elvesztése csak akkor térítésköteles, ha az 1. fejezet

szerinti biztosított veszélyek bizonyíthatóan kívülrõl hatottak az elektronikus berendezésre (modulra, részegységre).

2. A következményi károk, amelyek a biztosított gép- ben, illetve berendezésben az elektronikus beren- dezés sérülésébõl vagy megsemmisülésébõl, illetve mûködõ képességének csökkenésébõl vagy el- vesztésébõl keletkeznek, kifizetésre kerülnek.

3. Beépített adathordozók az 1. pont szerint biztosítot- tak azonban a rajtuk tárolt információk és adatok nem. Külsõ adathordozók és a rajtuk található ada- tok a biztosítási védelembõl ki vannak zárva.

V. Nagyértékû, speciális berendezések javítása

Amennyiben egy térítésköteles kár elhárításához a szükséges szerelõszemélyzet belföldön nem áll rendel- kezésre, hanem külföldrõl kell igénybevenni, a biztosítás keretében elszámolható

– napidíj és a napi járulékos költségek (szállás, ellátás) összege maximum

átlagosan napi 40.000,-Ft/fõ

– az elszámolható utazási költség:

számla ellenében 100.000,-Ft/fõ

– átalány esetén 50.000,-Ft/fõ

Egy káresemény során ezeken a jogcímeken (utazási költség, szállás, ellátás) összesen a biztosítási összeg 10%-a de maximum 500.000,-Ft számolható el.

VI. A biztosító szolgáltatása részkárok esetén:

1. A javítást a biztosított saját maga végzi

Amennyiben a javítást a biztosított maga végzi a fel- merülõ tényleges, igazolt javítási költségeket (mint például számlával igazolt anyagok, bérek, egyéb költségek javításra esõ arányos része) a biztosító megtéríti, amennyiben a javítás a Magyar Köztársa- ság területén történt.

Amennyiben a javítást a biztosított külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a kül- földi kockázatviselésbõl adódó szállítással, alkat- részellátással stb. kapcsolatos többletköltségek, amelyeket egy térítésköteles kár elhárítására kell fordítani, eltérõ megállapodás hiányában 1 000 000,-Ft összegig elsõ kockázatra biztosítottak

2. A javítást szakszerviz végzi

Amennyiben a javítást külföldi szerviz végzi a Ma- gyar Köztársaság területén, vagy a Magyar Köztár- saság területén mûködõ, és telephellyel rendelkezõ szerviz a javítást külföldön végzi, úgy megállapodás született arról, hogy azok a külföldi kockázatviselés- bõl adódó szállítással, alkatrészellátással stb. kap- csolatos többletköltségek, a melyeket egy térítés- köteles kár elhárítására kell fordítani, eltérõ megálla-

podás hiányában 1 000 000,-Ft összegig elsõ koc- kázatra biztosítottak.

Az elsõ kockázatra megállapított biztosítási összeg ezekre a költségekre egy biztosítási perióduson (1 éven) belül egyszer áll rendelkezésre.

G 031 Belsõ eredetû káresemények kizárása

– a GTKF I. 1/c és h pontja (tervezési, számítási, önté- si, anyag- és gyártási hiba, mérõ-, szabályozó- és biztonsági berendezés meghibásodása) szerint meghatározott események miatt bekövetkezõ károk kizárásra kerülnek.

– a GTKF I. 3. pontjától eltérõen biztosító kockázatvi- selése nem terjed ki azon károkra amelyekre vonat- kozóan jogszabály vagy szerzõdés alapján a kártérí- tési kötelezettség a szállítót terheli, még abban az esetben sem ha a szállító kártérítési felelõsségét tagadja.

G 041 Betöréses lopás, részlopás, rablás és vandalizmus kockázatának kizárása

Jelen külön feltétel alapján a VARVF 1/II fejezet h pontjá- ban felsorolt kizárásokat kiegészítve, a betöréses lopás, részlopás, rablás és vandalizmus miatt bekövetkezett káresemények kizárásra kerülnek

G051 Biztosítás avult értéken

Eltérõen a Gép-, gépi berendezés- és készülékbiztosí- tás különös feltételei IV. fejezet 1 és 2, valamint a Gépek, berendezések All risk vagyonbiztosítási feltételei 3. feje- zet I/1 pontjától a biztosítási összeg/biztosítási érték a berendezés avult (valóságos) értékén került meghatáro- zásra.

Avult (valóságos) érték a technikai avulás mértékével csökkentett új érték.

A technikai avulás nagyságának meghatározása, a mû- szaki állapot, a használati, üzemelési körülmények, a pótalkatrészek beszerzési lehetõségeinek vizsgálata alapján történik.

Eltérõen a Gép-, gépi berendezés- és készülékbiztosí- tás különös feltételei V. fejezet (2) bekezdés a), valamint a Gépek, berendezések All risk vagyonbiztosítási feltét- elei 3. fejezet III/3 pontjától részkárok kártérítésekor a felmerült javítási költségek a biztosítási összeg (avult ér- ték) és a vagyontárgy kárnapon érvényes újértékének arányában térülnek. A kártérítés felsõ határa az adott tárgyra meghatározott biztosítási összeg.

G 301. sz. záradék 1. védelmi szint alkalmazása

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biz- tosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyi- ségekre az alábbi (1. védelmi szint) technikai feltételek teljesülnek:

Falazatok

A falazat, a födém és a padozat a legalább 6 cm vastag- ságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékû áthatolás elleni védelmet nyújt.

Támpontok:

– 6–10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvics- szerkezet, illetve más két- vagy többrétegû lemezbõl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyûszerkezetes elemekbõl készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegûek, közöt- tük hõszigetelõ, tûzálló anyag és a mechanikai el- lenálló képességet biztosító egyéb anyag található;

– gyári elemekbõl összeállított faház.

Ajtók

Az ajtó(k) zárása biztonsági zárral vagy önzáró hajtómû- vel ellátott mozgatószerkezettel biztosított (garázsaj- tók). Kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek. Az aj- tókat kiemelés elleni védelemmel kell ellátni. A zárbetét- nek letörés elleni védelemmel kell rendelkeznie. Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekez- dése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változá- sait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetõvé, a kiálló rész hosszával megegyezõ vastagságú, letörés ellen védõ eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozet- ta, zárvédõ lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védõ eszközt kívülrõl nem szerelhetõ módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésõ gyûszûs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának vagy a gyûszû mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyû- szûk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyûszûk csavarral történõ rögzítésével. Billenõkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történõ – leemelhetõségének megakadá- lyozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedõ csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minõsül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betûjel kombinációs zár, amennyiben ezek variációs lehetõségeinek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minõsített lamellás zár és a MABISZ által minõsített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).

G 137. sz. záradék állandó portaszolgálat

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VlI. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biz- tosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen ál- landó portaszolgálat van. A portaszolgálatot a biztosí- tott objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata köz- vetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenõ-, ünnep és munkaszüneti napokat is beleértve – látják el. A szol- gálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kap- csolt, mûködõképes fõvonalú telefonkészülék vagy mo- biltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét mun- kaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét. Eltérõen az ÁVF VlI. 2. pontjától, a Ptk. 540 § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változásait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két napon belül írásban bejelenti.

G 337. sz. záradék a biztosított telephely õrzése

Az ajánlattevõ az Általános vagyonbiztosítási feltételek

VII. 1. pontjának megfelelõen bejelenti, hogy a biztosítá- si ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosí- tott telephely õrzött, azaz a kockázatviselés helyének helyiségeit üzemidõn kívül – szombat, vasárnap és ün- nepnapokon is – a szerzõdõ (biztosított) által alkalma- zottként vagy ezzel egyenértékû megbízásos jogvi- szonnyal foglalkoztatott õr vagy hatósági engedéllyel mûködõ õrzõ szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított telephely õrzése– õrzi.

Eltérõen az ÁVF VII. 2. pontjától, a Ptk. 540. § (2) bekez- dése alapján a felek megállapodnak, hogy a szerzõdõ (biztosított) a jelen záradék meghatározásainak változá- sait a biztosítónak haladéktalanul, de legkésõbb két na- pon belül írásban bejelenti.