A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A GRAWE ÉLETBIZTOSÍTÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Általános Életbiztosítási Feltételei Hatályos: 2012. 02. 01. napjától
Preambulum
Jelen általános szerződési feltételek a GRAWE Életbiztosító Zrt- vel kötött biztosítási szerződés részét képezik, feltéve, hogy a biz- tosítási szerződést jelen általános szerződési feltételekre hivatko- zással kötötték. Az itt nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
1.§
A biztosítási szerződés
A biztosítási szerződés alapján a Biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összeg megfizetésére, a Szerződő díj fizetésére kötelezi magát.
A biztosítási szerződés tartalmát az ajánlat és a biztosítási kötvény együttesen határozzák meg. A biztosítási szerződés részét képezik a biztosítási ajánlatban és a biztosítási kötvényben megjelőlt kód- számú általános és különös szerződési feltételek is.
2.§
A biztosítási védelem kezdete és vége
(1) A biztosítási szerződés létrejöttének és hatálybalépésének ideje, valamint a Biztosítói kockázatviselés kezdete nem fel- tétlenül esik egybe. A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha a felek a biztosítási feltételekben megegyeznek és szerződé- si akaratukat írásba foglalják.
(2) A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra tizen- öt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
(3) A biztosítási védelem kezdete az az időpont, amelyet a Fe- lek a szerződésben meghatároznak, feltéve, hogy szerződés érvényesen létrejött és hatályba lépett. A biztosítás hatályba- lépésének időpontja az az időpont, amikor a biztosítási díjat megfizették. Amennyiben a szerződésben (ajánlatban) a biz- tosítási védelem kezdetének időpontját nem jelölték meg és a biztosító az ajánlatot elfogadta, úgy a biztosítás az azt követő nap 0. órájában lép hatályba, amikor a díjat megfizették, vagy megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti és az életbiztosítási szerződés már létrejött, vagy létrejön.
(4) Ha a Szerződő Fél az első biztosítási díjat a szerződés hatály- balépése előtt befizeti, az összeget a Biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt időpontig kamatmentes előlegként kezeli.
(5) A biztosítási védelem véget ér -a szerződés megszűnésével-, illetőleg díjtartalékkal rendelkező szerződések esetében a díj- tartalék szerinti biztosítási összegre korlátozódik akkor, ha a biztosítási díjat, vagy annak egy részletét az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizetik meg.
(6) A Felek a hatályba lépésre várakozási időt köthetnek ki, mely- nek ideje 6 hónap. A várakozási idő alatt a Biztosító kizárólag a balesetből és heveny fertőző megbetegedésből eredő bizto- sítási események vonatkozásában viseli a kockázatot.
(7) Amennyiben a Szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül él az elállás jogával, úgy ezen joggyakorlással egyidejűleg a Biztosító kockázatviselése megszűnik a vonat- kozó jognyilatkozat Biztosítóhoz történő beérkezésének nap- ján.
(8) Elálláskor a Biztosító, folyamatos díjfizetésű termék esetén az éves bruttó díjnak, egyszeri díjfizetésű termék esetén az egy- szeri díj első biztosítási évre arányosított részének legfeljebb 1/12-ed részét kockázat elbírálás és arányos kockázati díj cí- mén a befizetett díjból levonja és a fennmaradó összeget visz- szautalja a Szerződőnek.
(9) A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követő- en a Biztosító köteles 15 napon belül a Szerződő által a bizto- sítási szerződéssel kapcsolatban bármely teljesített befizeté- sekkel kapcsolatos elszámolást megküldeni.
(10) A biztosítási szerződés, amennyiben a különös feltételek ezt lehetővé teszik, biztosítási évfordulóra a szerződő által fel- mondható a maradékjogokra vonatkozó rendelkezések meg- tartása mellett.
3.§
A biztosítási időszak
A biztosítási időszak a jelen biztosítási feltételek értelmében a díj esedékességétől számított 1 év.
4.§
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik lejárattal, díj nemfizetéssel, ha- lállal és a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben.
5.§
A biztosítási szerződés alanyai
A Biztosító: GRAWE Életbiztosító Zártkörűen Működő Részvény- társaság (a továbbiakban: Biztosító).
A Szerződő az a Fél, aki a Biztosítóval a szerződést megköti és a díj fizetésére köteles.
A Biztosított az a személy, akinek az életét, testi épségét bizto- sították.
A Kedvezményezett az, akit a szolgáltatás jogosultjának megne- veztek.
6.§
A Kedvezményezett jelölése és megváltoztatása
(1) Életbiztosítási szerződésben Kedvezményezett lehet:
(a) a szerződésben megnevezett személy,
(b) a Biztosított örököse, ha a Kedvezményezettet a szerző- désben nem jelölték meg.
(2) A Szerződő az eredetileg kijelölt Kedvezményezett helyett a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor más Ked- vezményezettet nevezhet meg. Ha nem a Biztosított a Szer- ződő, úgy ehhez a Biztosított írásbeli hozzájárulása szüksé- ges.
(3) A Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a Kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal.
(4) Ha a Biztosító szolgáltatásához való jogot a Kedvezménye- zett nem szerzi meg, akkor az a Szerződőt illeti meg.
(5) A Kedvezményezett módosítása a Biztosító számára csak akkortól hatályos, amikor azt neki a Szerződő írásban beje- lentette.
7.§
Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosí- tás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismer, vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal a Szerződő közlési kötelezettsé- gének eleget tesz.
(2) A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, tizenöt napon belül írásban ja- vaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a koc- kázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja - a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.
(3) Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Ha nem válaszol, úgy a szerződés a módo- sító javaslatnak megfelelően létrejön. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni
kell.
(4) Ha a Biztosító a jogaival nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.
(5) Ha a Biztosító csak később szerez tudomást a szerződéskor már fennállott lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának csupán az első öt évében gyako- rolhatja.
(6) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a Biztosí- tó kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(7) A Szerződő és a Biztosított a szerződés hatálya alatt, az aján- lat megtételekor közölt tényekben bekövetkező változásokat köteles a változás tudomásra jutásától számított 5 napon be- lül bejelenteni. Így például: foglalkozást, egészségi állapotot, életmódot, életvitelt érintő kérdéseket, lakcímváltozást, így kü- lönösen a Magyarország területén kívülre történő költözést.
8.§
Valótlan életkor közlése
Ha a Biztosított életkorát a szerződés megkötésekor valótlanul kö- zölték, és ezért a biztosítási díj nem megfelelően került megálla- pításra, a Biztosító szolgáltatása annak arányában csökken vagy emelkedik, mint amilyen arányban a valódi életkornak megfelelő biztosítási díj áll a megállapodás szerinti biztosítási díjjal.
9.§
Jognyilatkozatok
(1) Amennyiben a Szerződő lakcímet változtatott, de a változást nem közölte a Biztosítóval, a Szerződővel közlendő jognyi- latkozatok hatályosságához a Biztosító részéről elegendő az általa ismert utolsó lakcímére igazolható módon küldött levél. A nyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor a lakcímváltozás hiányában szabályos kézbesítés esetén eljutott volna a Szer- ződőhöz.
(2) Amennyiben a Szerződő a biztosítási szerződést székhelyén (telephelyén) kötötte meg, a székhely (telephely) áthelyezé- se esetén az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) Amennyiben a Szerződő Európán kívüli lakóhelyre költözik, a Biztosító felé meg kell neveznie magyarországi kézbesítési megbízottját; ellenkező esetben a fenti rendelkezések érvé- nyesülnek.
10.§
Xxxxxxxx személy által kötött szerződés
(1) Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításá- hoz - ha a szerződést nem ő köti meg - a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Ha a Biztosított kiskorú, és a szer- ződést nem a törvényes képviseletet gyakorló személy köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváha- gyása szükséges.
(2) A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződés- nek a Kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben Kedvezményezettnek a Biztosítottat illetőleg örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a Szerződő költségeit - beleértve a kifi- zetett biztosítási díjakat is - köteles megtéríteni.
(3) A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következté- ben a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, ki- véve, ha a Biztosított a Szerződő írásbeli hozzájárulásával a szerződésbe lép.
(4) A Biztosított a Szerződő belegyezésével a szerződésbe bár- mikor xxxxxxxx, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges.
(5) A Biztosított - mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik - a Biztosítóval írásban közölt nyilatkozatával a Szerződő helyébe léphet.
(6) Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díja-
kért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős.
11.§
Biztosítási esemény
Biztosítási esemény lehet a szerződés szerint:
(a) a Biztosítottnak a biztosítási tartam alatt bekövetkezett halála,
(b) az előre meghatározott időpont életben elérése,
(c) vagy a Különös Feltételekben meghatározott egyéb más esemény.
12.§
A biztosítási szolgáltatás
(1) A Biztosító csak a biztosítási összeg erejéig felel. Szolgáltatá- sát pénzben köteles teljesíteni.
(2) A Biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény és a Biztosí- tó szolgáltatásai terjedelmének megállapításához szükséges utolsó dokumentumok beérkezését követő 15 nap múlva ese- dékesek.
(3) A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a Szerződő, a Biztosított, vagy a Kedvezményezett a biz- tosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, valamint a szükséges dokumentumok benyújtására vonatkozó kötele- zettségét, továbbá szükség esetén azok tartalmának ellenőr- zésére előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt az elbí- ráláshoz szükséges lényeges körülmények kideríthetetlenek- ké válnak.
13.§
A Biztosító teljesítésének szabályai
Minden olyan jogosultra vonatkozóan, akik a Biztosítóval szemben szolgáltatási igényt kívánnak érvényesíteni, a következő kötele- zettségek érvényesek:
(1) a Biztosított halálát haladéktalanul, de legkésőbb a tudomás- ra jutástól számított 5 napon belül írásban be kell jelenteni a Biztosítónak,
(2) a biztosítási szerződés szerinti szolgáltatások csak a kötvény beküldése és kétséges befizetés esetén az utolsó díjfizetés igazolása ellenében kerülnek kifizetésre,
(3) a Biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött kárbejelentő beküldése,
(4) a Biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges alábbi orvosi és egyéb dokumentumokat, így különösen a kedvezményezett ügyfél azonosításához szükséges iratokat is bekéri:
Amennyiben a biztosítási esemény a megélés, úgy:
• Életben lét igazolása (személyazonosságot igazoló doku- mentum)
• Biztosító teljesítésének módjára és helyére vonatkozó nyi- latkozat (postai úton, vagy átutalással bankszámlára)
• Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes Ked- vezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat
Amennyiben a biztosítási esemény a haláleset, vagy rettegett betegség bekövetkezte, úgy:
• A halotti anyakönyvi kivonat fénymásolata
• Halott vizsgálati bizonyítvány fénymásolata, illetve
• Hivatalos orvosi igazolás a halál okáról (kórbonctani felszó- lító, vagy a haláleset kapcsán történt kórházi kezelés záró- jelentése)
• Halálesettel, vagy rettegett betegséggel kapcsolatos orvosi dokumentáció
• Halálesettel kapcsolatos hatósági dokumentáció
• A halálesetet, a rettegett betegség bekövetkeztét megelőző ellátások dokumentumai (kórházi zárójelentések, ambuláns lapok, röntgen leletek, kezelésekkel kapcsolatos dokumen- tumok, laboratóriumi eredmények)
• A halálesetet követő vizsgálatok iratai, dokumentációi (bon- colási jegyzőkönyv)
• Amennyiben rendőri intézkedés történt, a rendőrségi jegy- zőkönyv
• Amennyiben munkahelyi baleset volt, a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv
• Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes Ked- vezményezett esetén gyámhatósági hozzájáruló határozat
• Törvényes örökös, mint Kedvezményezett megjelölése ese- tében az örökös megnevezését tartalmazó közjegyzői vég- zés.
(5) A Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a fenti rendelkezésekben foglalt kötelezettségeket megsértik, és ezáltal lényeges körülmények válnak tisz- tázhatatlanná.
14.§
A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj kiszámítása a Biztosító kalkulációja alap- ján a Biztosított életkorának, egészségi állapotának, illet- ve egyéb kockázati körülményeinek, valamint a biztosí- tás tartamának és összegének figyelembevételével történik. A Biztosító a Biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a Biztosított szüle- tésének évszámát (belépési kor).
(2) Az átlagtól eltérő kockázat esetén biztosítási pótdíjak, vagy záradékban eltérő feltételek állapíthatók meg.
(3) A biztosítási szerződés lehet egyszeri díjas, vagy folyama- tos (éves) díjfizetésű. Az egyszeri díjat a szerződés megkö- tésére irányuló ajánlat megtételekor kell megfizetni. A folya- matos díjú biztosítási szerződés esetén az első biztosítási díj
- ami az első biztosítási évre vonatkozik - a biztosítási szer- ződés megkötésekor, minden további díj pedig annak a biz- tosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Részletfizetés esetén a gyakoriságnak megfelelő időszak(ok) kezdőnapján esedékes a díjfizetés. A díjat forint pénznemben kell megfizetni.
(4) A biztosítási díj részletekben fizetése csak a Biztosító külön erre vonatkozó engedélye alapján történhet. A Biztosító ak- kor járulhat hozzá az éves biztosítási díj részletekben törté- nő megfizetéséhez, ha azt a biztosítási termékterv megenge- di, valamint, ha a Szerződő fél kötelezettséget vállal a pótdí- jak megfizetésére. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése- kor a folyó évi biztosítási díj részleteit még nem fizették ki, va- lamint, ha a Biztosító a biztosítási díjfizetési késedelme mi- att kényszerül arra, hogy a fennálló díjkövetelését peres úton érvényesítse, úgy a folyó évi díj valamennyi részlete azonnal esedékessé válik és a biztosítási díj a Biztosító valamennyi szolgáltatásából levonható.
(5) A biztosítási díjak megfizetésének elhalasztása kizárólag a Biztosító vezérigazgatóságának előzetes írásbeli jóváhagyá- sa alapján lehetséges a biztosítási szerződés évfordulójának időpontjára.
(6) A Szerződő fél a biztosítási díjat saját veszélyére és költségé- re utalja át a Biztosítónak.
(7) Xxxx nézve, hogy a biztosítási díj megfizetése kellő időben megtörtént-e, a postánál történő befizetés időpontja, illetve, egyéb esetekben a befizetésnek a Biztosító számlájára törté- nő beérkezési időpontja az irányadó.
(8) Amennyiben a biztosítási díj, illetve díjelőleg bármely jogcí- men a Szerződő részére visszafizetésre kerül, úgy a vissza- utalandó összeget kizárólag forint pénznemben teljesítheti a Biztosító.
15.§
A díjfizetés elmulasztásának következményei
(1) Amennyiben a Szerződő a biztosítási díjat az esedékességtől számított 30 napon belül nem egyenlíti ki és a befizetésre ha- lasztást nem kapott, valamint a Biztosító a biztosítási díj iránti igényét bírósági úton nem érvényesíti, a Biztosító a biztosítási díj esedékességétől számított 30 napig viseli változatlan tar- talommal a kockázatot. Az esedékességtől számított 30 nap
elteltével,a díjtartalékkal rendelkező szerződés a díjmentes biztosítási összegre korlátozódik, a díjtartalékkal még nem rendelkező szerződés pedig megszűnik (kivéve a jelen para- grafus (3) bekezdésében foglaltakat).
(2) A Biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthat- ja, ha ennek a körülménynek a közlésével a Biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.
(3) A biztosítási díjat a Biztosító az első évben bírósági úton érvé- nyesítheti; ezt követően csak akkor élhet a jogával, ha abban az évben a Szerződő a díjfizetést már megkezdte, vagy a díj- fizetésre halasztásban állapodtak meg.
(4) A díjfizetés elmulasztásának következményei lehetnek: a biz- tosítási szerződés megszűnése, illetőleg a díjmentes leszál- lítás.
(5) Amennyiben a díjfizetésre nyitva álló határidő eredményte- lenül telik el és a díjfizetés elmulasztásának időpontjában a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, vagy díjtartaléka, úgy a biztosítási szerződés a Biztosító fizetési kötelezettsége nélkül megszűnik.
16.§
Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények 5 év alatt évülnek el. Az elévülés kezdete a biztosítási esemény időpontja.
17.§
Kizárások
A halál esetére járó szolgáltatás a díjtartalékra korlátozódik, ha a biztosítási esemény oka az alábbi felsorolásban megta- lálható:
(1) Magyarország háborús eseményekbe keveredett, vagy Magyarországot nukleáris katasztrófa érte
(2) A Biztosított egyéb háborús cselekményekben, vagy lá- zadásban, felkelésben vett részt, vagy ha belső zavargás- ban a zavargást szítók oldalán állt
(3) A Biztosítottat bűncselekmény elkövetése miatt halálra ítélték, és az ítéletet végrehajtották
(4) Versenyeken való részvétel vagy repülési kockázat. Egyéb kifejezett megállapodás hiányában a halál esetére járó szolgáltatás akkor is a díjtartalékra korlátozódik, ha a halál:
• különleges pilótatevékenység gyakorlása során (pl. sár- kányrepülő, hőlégballon, siklóernyő, ejtőernyős ugrás), illetve helikopter-pilóta vagy katonai pilótatevékenység gyakorlása során,
• valamilyen veszélyes sportág űzése (pl. falmászás, mélytengeri búvárkodás) során,
• versenyeken, vagy az azokhoz tartozó edzéseken törté- nő részvétel következtében, valamilyen motoros száraz- földi, légi, vagy vízi járművön következik be.
(5) Öngyilkosság elkövetése. Teljes biztosítási védelem áll fenn, ha a Biztosított a szerződés megkötésétől számí- tott két év elteltével követ el öngyilkosságot. E határidőn belüli öngyilkosság esetén a Biztosító a díjtartalékot fi- zeti ki. Teljes biztosítási védelem akkor is fennáll, ha a Biztosító felé igazolják, hogy az öngyilkosságot a szabad cselekvőképességet korlátozó kóros elmeállapotban kö- vették el.
(6) A Biztosító a díjtartalékot fizeti ki, ha a halál bekövetkezé- sekor a Biztosított kimutathatóan fertőzött volt a humán immunhiányt okozó vírussal (HIV) és/vagy szervezetében kialakult a szerzett immunhiányos szindróma (AIDS).
18.§
Mentesülés
(1) Mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól a Biztosító, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg az örökösöket illeti meg, és abból
a Kedvezményezett nem részesülhet.
(2) A biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg a szer- ződés, és a Biztosító nem a visszavásárlási összeget, hanem a díjtartalékot köteles kifizetni, ha a Biztosított szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben halt meg.
19.§
Írásbeliség
(1) A biztosítási szerződéssel összefüggő valamennyi megálla- podást, bejelentést, ajánlatot és nyilatkozatot írásba kell fog- lalni, illetve írásban kell megtenni. A Szerződő vagy a Bizto- sított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító valamely szervezeti egysége részére írásban bejelentésre kerül. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítá- si ajánlatnak illetőleg a biztosítási díjnak a Biztosító képvise- lője részére történő átadásához fűződő joghatályt. A Biztosí- tó nyilatkozatai csak akkor érvényesek, ha azokat cégszerű- en aláírták.
(2) A Biztosító a biztosítási ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon belül az ajánlathoz kiegészítéseket és felvilágosításo- kat kérhet (különösen orvosi dokumentációt).
(3) A Biztosító az első kötvény kiállításáért kötvénykiállítási díjat számít fel.
20.§
A kötvény elvesztése vagy megsemmisülése
(1) A kötvény elvesztését vagy megsemmisülését haladéktalanul be kell jelenteni a Biztosítónak. A Biztosító a Szerződő kérel- mére pótkötvényt állít ki.
(2) A pótkötvény kibocsátásával az eredeti kötvény érvénytelen- né válik, amely tény a másolaton feltüntetésre kerül.
21.§
A maradékjogok fogalma
(1) A maradékjogok a biztosítási szerződésben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szer- ződésnek - a határozott tartamú, kockázati életbiztosítások ki- vételével - a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak.
(2) Maradékjogok különösen: a díjmentes leszállítás és a vissza- vásárlás, melyekhez tartozó évenkénti értékek a biztosítási kötvényen kerülnek feltüntetésre.
(3) A maradékjogok gyakorlására - az egyszeri díjfizetésű életbiz- tosítási szerződések kivételével - legkorábban a 2. biztosítási év végén kerülhet sor.
(4) A maradékjogok gyakorlására ugyanakkor a (3). bekezdés- ben foglaltakra tekintettel nem kerülhet korábban sor, mint amikor a biztosítási szerződés díjtartaléka erre lehetőséget ad.
(5) Azon biztosítások esetén, amelyek díját vagy díjának egy ré- szét adómentesen költségként elszámolták, valamint a bizto- sított magánszemély (vagy más magánszemély), mint a szer- ződésbe új szerződőként belépő személy él a visszavásárlás lehetőségével, a kockázati biztosítás visszavásárlási össze- ge a magánszemély egyéb jövedelmének számít. Ebben az esetben a Biztosítót, mint kifizetőt a visszavásárlási összeg után egészségügyi hozzájárulás megfizetése terheli, amely- nek értékével a Biztosító a visszavásárlási összeget csökken- ti, továbbá a kifizetésre kerülő összegből levonja az adóelőle- get és azt az adóhatóság részére átutalja.
22.§
Díjmentes leszállítás
(1) A 21.§ (3)-(4). bekezdésében meghatározott feltételek telje- sülése esetén a díjfizetés elmaradása miatt a biztosítási vé- delem díjmentes biztosítási összegen marad fenn.
(2) Továbbá a Szerződő a tartam alatt bármikor (Lásd: 21.§ (3)-
(4) bekezdései) kérelmezheti a biztosítás díjmentes leszállí- tását.
(3) A díjmentes biztosítási összeg trendszámításokon és feltéte- lezéseken alapuló meghatározását jelen Általános Életbizto-
sítási Feltételek 2. sz. Melléklete tartalmazza. Ezen melléklet- ben szereplő táblázatok a díjmentes biztosítási összegeket az egyes biztosítási szerződésekre befizetett biztosítási díj százalékában határozzák meg.
23.§
Visszavásárlás
(1) A Szerződőt megilleti a biztosítási szerződés felmondásának joga, amit a Szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal gyakorolhat. A Biztosító szolgáltatásként ebben az esetben a visszavásárlási összeget téríti a jelen paragrafus
(2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén.
(2) Amennyiben a felmondásra a biztosítási tartam egytizedének, de legalább két biztosítási év letelte előtt kerül sor, a biztosítá- si szerződésnek nincs visszavásárlási értéke. Amennyiben a biztosítási szerződésből két díjjal fedezett biztosítási év vagy a díjjal fedezett tartam egytizede már eltelt, a biztosítási szer- ződésnek van visszavásárlási értéke.(Lásd: 21.§ (3)-(4) be- kezdései)
(3) A visszavásárlási érték trendszámításokon és feltételezése- ken alapuló meghatározását jelen Általános Életbiztosítási Feltételek 1. sz. Melléklete tartalmazza. Ezen mellékletben szereplő táblázatok a visszavásárlási értékeket az egyes biz- tosítási szerződésekre a visszavásárlás időpontjáig befize- tett biztosítási díj százalékában határozzák meg.
(4) A biztosítási szerződésnek az egyes biztosítási évfordulókon érvényes visszavásárlási értékeit – a továbbiakban: évfordu- lós érték - a biztosítási kötvényben szereplő Termékismerte- tő tartalmazza. A biztosítási év közben történő visszavásárlás esetén a visszavásárlási összeg meghatározása a biztosítá- si év elején és végén érvényes értékek alapján, a biztosítási évből a visszavásárlási kérelem előterjesztésének időpontjáig eltelt idő alapul vételével történik.
(5) A visszavásárlási összeg nem egyezik meg a befizetett bizto- sítási díjak összegével. A visszavásárlási összeg kifizetésével a biztosítási szerződés megszűnik. A visszavásárlással meg- szűnt szerződés nem léptethető újra hatályba.
24.§
A kötvénykölcsön fogalma és folyósításának feltételei
(1) A kötvénykölcsön (a továbbiakban: kölcsön) az életbiztosítási jogviszony alapján a Biztosító által kamatozó kölcsön formá- jában egyedi kölcsönszerződés alapján nyújtható szolgálta- tás, amelyet a Felek legkésőbb a biztosítási esemény be- következtekor vagy a biztosítási szerződés megszűnésekor számolnak el.
(2) Amennyiben a különös feltételek eltérő rendelkezést nem tar- talmaz, úgy kétévi teljes díjfizetést követően folyamatos díj- fizetés mellett folyósítható a kölcsön a Szerződőnek vagy a Szerződő beleegyezésével a Biztosítottnak abban az eset- ben, ha a kölcsönre vonatkozó igény előterjesztésének idő- pontjában a tárgyi biztosítási szerződés visszavásárlási ösz- szege a Biztosító által a kölcsön igénylésének időpontjában meghatározott mértékű visszavásárlási összeget eléri.
(3) A kölcsön folyósítását követően a Szerződőnek a kölcsön- szerződésben meghatározott mértékű kamatot kell fizetnie. A kamat mértéke változó, nagyságát a kölcsön folyósításának tartamára kalkulált átlagos jegybanki kamatláb figyelembevé- telével a Biztosító írja elő. A kamatok fizetése mellett a Szer- ződő a biztosítási díjat változatlanul köteles fizetni.
(4) Amennyiben a biztosítási esemény (a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége) a kölcsönszerződés lejárta előtt bekövetkez- ne, a Biztosító a fennálló kölcsöntartozást és az esedékes ka- matokat a teljesítendő biztosítási összegből levonja.
(5) A Szerződő jogosult a kölcsön jogcímén felvett összeget a Biztosító által a kölcsönszerződésben meghatározott határ- időn belül, a tartam alatt bármikor, díjesedékesség alkalmával a Biztosítónak visszafizetni.
(6) Haláleseti kockázati biztosítás esetén kölcsön folyósítására nem kerülhet sor.
(7) Amennyiben a Szerződő az esedékes díjat nem fizeti meg és emiatt a szerződés díjmentesítésre kerül, továbbá reaktivá- lás iránti igényt nem jelentettek be, úgy a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában a Felek elszámol- nak, a kölcsön levonását követően a visszavásárlási összeg kifizetésével a biztosítás megszűnik.
25.§
Járadék vásárlásának lehetősége
(1) A járadék önálló termék, melynek megvásárlása nem közvet- lenül kötődik lejáró biztosításhoz.
(2) A járadék összegének kiszámításánál az ajánlatban megje- lölt járadéktermék és a Járadékos belépési kora az irányadó.
(3) A biztosítási összegből járadék is vásárolható, melynek nagy- ságát a Biztosító a kifizetési összeg esedékességének idő- pontja szerint aktuális járadék-termékterv szerint kalkulálja.
26.§
Többlethozam-visszajuttatás
(1) A Biztosító a befizetett díjak terméktervben meghatározott ré- széből matematikai tartalékot képez, amit a vonatkozó jogsza- bályi előírásoknak megfelelően befektet. A technikai hozam- résszel, a befektetés költségeivel, az árfolyamveszteséggel és a befektetés hozamára eső adóval csökkentett befektetési hozam legalább 85%-át a többlethozam-visszajuttatásra jo- gosult Szerződők összességének visszajuttatja.
(2) A visszajuttatott többlethozam nem lehet kevesebb, mint a csak technikai hozamrésszel csökkentett befektetési hozam 80%-a. A visszajuttatás a matematikai tartalékba a befektetés évét követő mérlegév végén történik.
(3) A technikai hozam az a technikai kamatlábbal számított ho- zam, amellyel a Biztosító a matematikai tartalékot a biztosítá- si díjkalkulációban garantált módon kamatoztatja.
(4) Amennyiben a különös feltételek szerint többlethozam-vis- szajuttatásra van lehetőség, ez a biztosítási évek végén, leg- hamarabb a második biztosítási év végén, a terméktervnek megfelelően történik. A Biztosító a jóváírt többlethozamot az adott szerződés díjtartalékába helyezi, ahol az a további egész évekre vonatkozóan kamatozik. Az így jóváírt többlet- hozamok nyereséget alkotnak, ami a termékleírásban meg- határozott biztosítási események valamelyikének bekövet- keztekor a biztosítási összeggel együtt az arra jogosultnak ki- fizetésre kerül.
(5) A Biztosító a matematikai tartalékkal rendelkező, de többlet- hozam-visszajuttatásra nem jogosító termékek esetén a hatá- rozott időre szóló haláleseti kockázati biztosítások matemati- kai tartalékainak befektetéséből származó többlethozamot a többlethozam-jóváírásra jogosító termékek többlethozamával együtt juttatja vissza.
(6) Az egyes szerződések többlethozam-visszajuttatása a ka- matnyereség-hányadból, pótnyereség-hányadból és a zárónyereség-hányadból áll. Ezeket a Biztosító a termékterv- nek megfelelően kalkulálja.
(7) A kamatnyereség-hányad abból a többletből képződik, ame- lyet a Biztosító a technikai kamatlábon túlmenően a díjtartalék befektetéséből ér el. A kamatnyereség-hányadot a Biztosító az előző évi nyitó nettó díjtartalék technikai kamattal csök- kentett kamatának (többletkamatának) százalékában, egyévi kamattal számítja.
(8) A pótnyereség-hányad azt az egyéb többletet jelenti, amely különösen a halandóság kedvező alakulásából és az igaz- gatási költségek megtakarításából képződik. A pótnyere- ség-hányadot a Biztosító a főbiztosítás előző évi haláleseti biztosítási összegének ezrelékében, az esetleges kiegészítő biztosítások figyelembe vétele nélkül, egyévi kamattal számít- ja. Pótnyereség-hányad csak a biztosítási összeg azon része után jár, amelyre az előző biztosítási évben folyamatos díjfi- zetés történt.
(9) A zárónyereség-hányad halálesetben a kamatnyereség-há- nyad és a haláleset évére vonatkozó díjtartalékára, ill. a ha-
láleseti biztosítási összegre vonatkozó pótnyereség-hányad kamat nélküli összege, mely csak a 2. biztosítási év után jár.
(10) A zárónyereség-hányad a díjfizetési tartam lejártakor a pót- nyereség-hányadnak a díjfizetési tartam utolsó évére vonat- kozó haláleseti biztosítási összeggel vett kamat nélküli érté- ke.
(11) A zárónyereség-hányad a biztosítási tartam lejártakor az utol- só év nyitó díjtartalékából számított kamatnyereség-hányad kamat nélküli értéke.
(12) Járadékbiztosításoknál a Biztosító a technikai kamatlábbal ga- rantált alapjáradékot kalkulál. A következő év többlethozam- visszajuttatásának egy részét, vagy annak teljes összegét a járadékfizetés kezdetétől fizetendő bónuszjáradék formájá- ban megelőlegezi, ami a garantált járadék értékéhez hozzá- adódik. A bónuszjáradék nem garantált, és a jövőbeli hoza- mok alakulásától függően (akár nullára is) csökkenhet. Azokat a többlethozamokat, amelyek a megelőlegezett többlethozam mértékét meghaladják, a járadékos az addigi járadék emelé- sének formájában (valorizáció) kapja meg.
(13) A Biztosító a Szerződőt biztosítási szerződése többlethoza- mának visszajuttatásáról a szerződés megkötését követően minden évben egyszer írásban értesíti.
27.§
Értékkövetés
Az értékkövetés (indexálás) a biztosítás díjának és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az indexálási zára- dékban meghatározott módszer alapulvételével történő emelése, amelyre évente egy alkalommal kerülhet sor a Felek megállapo- dása szerint.
28.§
Felmondás
(1) A határozatlan időre kötött szerződést a Felek bármikor fel- mondhatják.
(2) A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére kell felmon- dani. A felmondási idő 30 nap.
29.§
Reaktiválás
Ha a Szerződő (Biztosított) az első elmaradt díjesedékességtől számított hat hónapon belül írásbeli kérelmet terjeszt elő és a tel- jes díjhátralékot - az időarányos késedelmi kamattal megnövelve - befizeti úgy a Biztosító kockázatviselése a teljes díjhátralék befize- tését követő nap 0. órájakor újra kezdődik, feltéve, hogy a Biztosí- tott életben van, és új egészségügyi nyilatkozatot tölt ki, vagy a Biz- tosító kérésére orvosi vizsgálaton vesz részt és ezek elbírálásával azt a Biztosító elfogadja. A biztosítás az eredeti tartalommal és ösz- szeggel lép újra hatályba.
A Biztosító a szerződés díjmentesítésének és reaktiválásának időpontja között a díjmentes biztosítási összeg erejéig vállalja a kockázatot, megszűnt szerződés esetében pedig a megszű- nés és a reaktiválás közt kockázatot nem vállal.
30.§
Biztosítási titok
(1) Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő - a Biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelke- zésére álló adat, amely a biztosító a viszontbiztosító, a bizto- sításközvetítő egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(2) A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek azon biztosítá- si titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással ösz- szefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerző- dés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésé- hez szükséges, vagy a mindenkori hatályos Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény (ez jelen biztosítási feltételek hatálybalépésének időpontjában a 2003. évi LX. tör- vény) által meghatározott egyéb cél lehet. E céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést a Biztosító vagy a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzá- járulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül titok- tartási kötelezettség terheli a Biztosítót, a biztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biz- tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(4) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a ki- szolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy jogszabály szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn – lásd: 31.§ -.
(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
(a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
(b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
(c) biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezeté- ben, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény XIX/B. fejezetében, valamint a hitelintézetekről és pénzügyi vál- lalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény XIV/A. fejeze- tében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében törté- nő adatátadás.
31.§
A Biztosító ügyfelei adatainak kezelése és az adattovábbítás részletszabályai
(1) A szerződő és a biztosított kérésére a Biztosító köteles az általa vezetett nyilvántartásban az ügyfélről tárolt adatokról felvilágosítást adni, valamint az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket átvezetni. Az elhunyt személlyel kapcso- latba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
(2) A Biztosító a személyes adatokat a biztosítási illetve megbí- zási jogviszony fennállásának idején valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
(3) A Biztosító a biztosított adatait az alábbi szervezetek részére jogosult továbbítani:
(a) a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyeletének,
(b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatóságnak és ügyészségnek,
(c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróságnak,
továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtónak,
(d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőnek,
(e) ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adó- kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az adóható- ságnak,
(f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálatnak,
(g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadó- val, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosítás- közvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biz- tosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében el- járó Gazdasági Versenyhivatalnak,
(h) a feladatkörében eljáró gyámhatóságnak,
(i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóságnak,
(j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos in- formációgyűjtésre felhatalmazott szervnek,
(k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló Biztosítóknak,
(l) az adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető Hivatalnak,
(m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő bizto- sítási szerződési állomány tekintetében az átvevő Bizto- sítónak,
(n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egy- másközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Szám- lát kezelő szervezetnek, a Nemzeti Irodának, a levelező- nek, az Információs Központnak, a Kártalanítási Szerve- zetnek, kárrendezési megbízottnak és a kárképviselőnek, illetve a károkozónak, amennyiben az önrendelkezési jo- gával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
(o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzőnek,
(p) a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztosnak.
(4) A Biztosító és a biztosításközvetítő a nemzetbiztonsági szol- gálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köte- les haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti
(a) kábítószerrel való visszaéléssel,
(b) terrorcselekménnyel,
(c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaélés- sel,
(d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
(e) pénzmosással,
(f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben
(5) Mentesülés a biztosítási titoktartási kötelezettség alól:
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió által elren- delt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtá- sáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezett- ségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénz- ügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése cél-
jából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Bizto- sítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adat- kérő által aláírt titoktartási záradékot.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a har- madik országbeli Biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) tör- ténő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosított (adat- alany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkeze- lő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabály- ok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal.
32.§
A fogyasztói panaszok kezelése
(1) Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosított a Biztosító szolgál- tatásával vagy a biztosítási szerződés kezelésével nem elé- gedett, panaszt terjeszthet elő a GRAWE Életbiztosító Zrt- nél a (2) bekezdésben felsorolt elérhetőségek valamelyikén. Amennyiben a biztosító az ügyfél panaszát elutasítja, válasz- levelében a Biztosító tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy pa- naszával - annak jellege szerint - a Pénzügyi Szervezetek Ál- lami Felügyeletének vagy a Pénzügyi Békéltető Testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Pénz- ügyi Szervezetek Állami Felügyeletének és a Pénzügyi Békél- tető Testületnek a levelezési címét.
(2) A panasz előterjesztésének lehetőségei:
A Szerződő vagy a Biztosított a következő elérhetőségeken terjeszthet elő panaszt:
(a) írásban a következő címre: GRAWE Életbiztosító Zrt. bu- dapesti Igazgatósága 1126 Buxxxxxx Xxxxxxxxxx xxxx 0.X.
(b) telefonon a következő telefonszámon: x00-0-000-0000
(c) telefaxon a következő telefax számon: x00-0-000-0000
(d) elektronikus úton a következő e-mail címen: info@grawe. hu
(e) személyesen az a) pontban megjelölt címen.
(3) A fentieken felül a Szerződő vagy a Biztosított jogosult fo- gyasztói jogvita miatt a pénzügyi békéltető testülethez fordul- ni, illetve a jogérvényesítés érdekében a bírói utat igénybe venni.
(4) A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei az alábbiak:
Pénzügyi Békéltető Testület
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcíme: 1525 Budapest BKKP Postafiók 172.
Telefon: x00-0-000-0000
E-mail: xxx@xxxxx.xx Internet: xxx.xxxxx.xx/xxx
(5) A Szerződőnek jogában áll a biztosítási szerződéssel kapcso- latos panasszal vagy bejelentéssel fordulnia a Pénzügyi Szer- vezetek Állami Felügyeletéhez is az alábbi címen:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcíme: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.
Telefon: x00-0-000-0000
Telefax: x00-0-000-0000
33.§
Irányadó jog és az illetékes bíróság
A biztosítási szerződésekre a magyar jog az irányadó.
34.§
Egyéb költségek
Mindazokért az egyéb szolgáltatásokért, amelyekre vonatkozóan jelen Feltételek rendelkezést nem tartalmaznak, a Biztosító külön költséget számíthat fel.
35.§
Az életbiztosításokat és balesetbiztosításokat érintő hatályos adójogszabályok és törvényhelyek
1995. évi CXVII tv. a személyi jövedelemadóról
1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról
1997. évi LXXX tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és magán- nyugdíjra jogosultakról
1998. évi LXVI tv. az egészségügyi hozzájárulásról 2000. évi C tv. a számvitelről