A személy- és vagyonvédelmi, valamint

A személy- és vagyonvédelmi, valamint

a magánnyomozói tevékenységet folytató

egyéni és társas vállakozások részére nyújtott felelősségbiztosítás

Általános szerződési feltételek

I. A biztosítás tárgya

Az Allianz Hungária Biztosító Rt. (a továbbiakban: biztosító) a biztosított helyett forintban megtéríti a biztosított által

- a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységekre kötött megbízási szerződésből folyó kötelezettség megszegésével a megbízójának, illetve

- a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység során harmadik személy(ek)nek

okozott olyan vagyoni és személyi sérüléses károkat, amelyekért a biztosított a hatályos magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

II. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

2.1. A biztosító az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00., Fővárosi Bíróság mint cégbíróság, cégjegyzékszám: 00-00-000-000).

2.2. A biztosított az

• a kötvényen név szerint feltüntetett egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás, aki vagy amely a hatályos jogszabályok alapján személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet folytathat,

• a személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenységet folytató biztosított mint megbízott által közremőködőként igénybe vett más egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás is, ha a felek az I. számú záradék alkalmazásával a biztosítási fedezetet pótdíj ellenében kiterjesztették, és az igénybe vett közremőködő megfelel az előző pontban foglaltaknak, és a megbízó hozzájárult a közremőködő igénybevételéhez.

2.3. A szerződő az, aki a biztosítási szerződés megkötésére ajánlatot tett, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti, és a biztosítási díjat megfizeti.

III. Fogalommeghatározások

A jelen feltételek alkalmazásában:

3.1. Személy- és vagyonvédelmi tevékenység:

a) ingatlan, illetve ingóság őrzése,

b) rendezvény biztosítása,

c) szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,

d) természetes személyek életének és testi épségének védelme,

e) a vagyonvédelmi biztonságtechnikai, mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete, javítása és karbantartása

(ide tartoznak

• az elektronikus gépjármővédelem,

• a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy – törvény felhatalmazása alapján – a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer (térfigyelés) és

• a beléptetőrendszer és a betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, valamint a térfigyeléshez és a távfelügyelethez kapcsolódó reagálószolgálat mőködtetésének körében végzett ilyen tevékenységek is),

f) az a)–d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.

3.2 Távfelügyeleti rendszer: a meghatározott területen elhelyezett vagy jármőbe telepített olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai rendszer, amely – a szerződés keretei között a jogsértő cselekmények megelőzése, megszakítása, a bőncselekmény elkövetésén tetten ért jogsértő elfogása érdekében, elektromos úton – az érintett területre vagy jármőre vonatkozó, a vagyonvédelem szempontjából jelentőséggel bíró információkat továbbít a védett területet vagy jármővet folyamatosan figyelő, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez.

3.3. Térfigyelés: a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus megfigyelőrendszer.

3.4. Magánnyomozás: vállalkozás keretében és hatósági engedélyben meghatározottak szerint végzett megfigyelési és nyomozati cselekmények összessége, amelyek nem ütköznek nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezet kizárólagos hatáskörébe eső tevékenységekkel.

3.5. Pénz- és értékszállítás: hivatalos fizetőeszköz, értékpapír és nemesfém tartalmú tárgyak lőfegyveres védelemmel történő közúti szállítása.

3.6. Járdakockázat: a pénz- és értékszállító gépjármő és a pénzátvételi hely közötti útszakasz.*

3.7. Európai Gazdasági Térség: az Európai Uniónak azon tagjai, amelyek a jelen általános szerződési feltételekkel kötött felelősségbiztosítási szerződés létrejöttéig csatlakoztak az Unióhoz, valamint a Svájci Államszövetség, a Norvég Királyság, az Izlandi Köztársaság és a Liechtensteini Hercegség területe.

3.8. Terrorizmus: politikai célú, erőszakos cselekmény, illetőleg minden olyan erőszak alkalmazása, amelynek célja a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítése.

3.9. Birtokfosztás: olyan elkobzás, amely katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, és amelyet törvényes hatóságok foganatosítottak.

IV. A biztosítási szerződés létrejötte

4.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A 4.2. pontban foglalt esetben azonban a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodása nélkül is létrejön.

4.2. Írásbeli megállapodás nélkül jön létre a szerződés, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

4.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés (4.2. pont) eltér a jelen általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

4.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

V. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

5.1. A biztosítási szerződés a felek által megállapított napon lép hatályba, feltéve, hogy a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat annak esedékességekor megfizeti.

5.2. Ha a felek a hatálybalépés napjában nem állapodtak meg, akkor a biztosítási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor:

a) a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, vagy

b) a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy

c) a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

5.3. A biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot. A biztosítási kötvény a kockázatviselés első napját „a szerződés kezdete”, utolsó napját – ha az a szerződéskötéskor meghatározható – „a szerződés vége” megjelöléssel tartalmazza.

5.4. A szerződés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

5.5. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

VI. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

6.1 A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. Határozott tartamú szerződés legfeljebb négy évre köthető.

6.2. A biztosítási évforduló napja – más megállapodás hiányában – minden év január elseje.

A biztosítási kötvény határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén tartalmazza a kockázatviselés első napját (lásd a kötvényen: a szerződés kezdete), valamint a biztosítási évfordulót (lásd a kötvényen: biztosítási évforduló /hónap, nap/), határozott időtartamra kötött szerződés esetén pedig a kockázatviselés első és utolsó napját (lásd a kötvényen: a szerződés kezdete és vége).

6.3. A biztosítási időszak:

• határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év.

• határozott időtartamra kötött szerződés esetén a szerződés teljes időtartama, az egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával (egyéb megállapodás nélkül január 1-je), utolsó napja pedig a biztosítási évforduló napját megelőző nap (egyéb megállapodás nélkül december 31-e).

VII. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály

7.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a kockázatviselés időtartama alatt a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

7.2. A jelen általános szerződési feltételek alkalmazásával megkötött felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító – más megállapodás hiányában – a Magyar Köztársaság határain belül

• a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység esetén a megbízási szerződésben meghatározott építmények és létesítmények területén, illetőleg közvetlen környezetében, személyvédelem esetén az ott megjelölt útvonalakon is,

• a távfelügyeleti tevékenység során a felügyelet alá vont területen okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

7.3. A fedezet a II. számú záradék alkalmazásával a felek megállapodása alapján, pótdíj ellenében kiterjeszthető az Európai Gazdasági Térség teljes területére is.

7.4. A fedezet a IV. számú záradék alkalmazásával a felek megállapodása alapján, pótdíj ellenében kiterjeszthető a pénz- és értékszállítási tevékenység során a meghatározott szállítási útvonalakon (a járdakockázatot is beleértve) okozott és bekövetkezett károkra.

VIII. A biztosítási esemény

8.1. A jelen általános szerződési feltételek értelmében biztosítási esemény a biztosított által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésére vonatkozó megbízási szerződésből folyó kötelezettség megszegésével a megbízónak okozott kár.

8.2. Biztosítási eseménynek minősül az a kár is, amelyet a biztosított a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységével összefüggésben az e tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésen kívül álló, úgynevezett harmadik személynek okoz.

8.3. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő, illetőleg több károsultat érintő kár egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).

IX. A biztosítással nem fedezett károk, kizárások

9.1. A biztosítás nem terjed ki:

a) a biztosított mint megbízott által igénybe vett más közremőködő által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatása során vagy következtében okozott károkra (záradékkal feloldható),

b) a sportrendezvények biztosítása során bekövetkezett károkra (záradékkal feloldható),

c) a pénz- és értékszállítás, valamint a pénzfeldolgozás során bekövetkezett károkra (záradékkal feloldható),

d) a jogszabályokban előírt felelősségnél szigorúbb – szerződésben vagy egyoldalú jognyilatkozatban vállalt – és a jogszabályi mértéket meghaladó helytállási kötelezettségen alapuló igényekre,

e) a munkáltatói felelősség körében a biztosított munkavállalóit ért munkabaleseti vagy foglalkozási megbetegedés eredető személyi sérüléses károkra,

f) a biztosított saját tulajdonát képező és/vagy az általa bérelt, kölcsönzött, lízingelt vagy más címen használatában lévő vagyontárgyakban bekövetkezett károkra,

g) a nukleáris robbanás, sugárzás, háttérsugárzás (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő) vagy radioaktív szennyezés következményeként keletkezett károkra,

h) a szolgáltatás szüneteléséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károkra (pl. kötbér, bírság, pénzbírság és egyéb büntetés, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, üzemszüneti veszteség vagy egyéb veszteség stb.),

i) a károsult beleegyezésével okozott károkra,

j) a jogtalan adatfelhasználásból, vagy kép és hang, illetve ezek kombinációjának rögzítéséből eredő, vagy ezek jogszabályban előírt feltételek melletti törlésének elmulasztása miatt bekövetkezett károkra,

k) a biztosított részére megtérülő, illetve más biztosítással fedezett károkra,

l) a háború, az invázió, a külföldi ellenség cselekedetei, az ellenségeskedések vagy háborús cselekmények – függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem –, a polgárháború, az állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, a lázadás, a sztrájk, a zendülés, a szeparatista cselekmény, a katonai vagy népfelkelés, a forrongás, az ellenforradalom, a forradalom, a katonai vagy jogbitorló hatalom, a statárium vagy ostromállapot és a terrorista cselekmények által okozott vagy azok eredményeképpen bekövetkezett károkra,

m) a jogtalan titkosszolgálati módszerek felhasználásával okozott károkra,

n) a személyiségi jogi kárigényekre,

o) a földfelszín alatti és földfelszín feletti vezetékek őrzése során bekövetkezett károkra.

9.2. A jelen felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető

• az I. záradék alkalmazásával a biztosított által közremőködőként igénybe vett más egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatása során okozott károkra,

• a III. záradék alkalmazásával sportrendezvények biztosítása során bekövetkezett károkra,

• a IV. záradék alkalmazásával a pénz- és értékszállítás, valamint a pénzfeldolgozás során bekövetkezett károkra.

X. A biztosítási összegek, a biztosítási eseményenkénti és az éves biztosítási összeg

10.1. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben

- a biztosítási eseményenként és

- a biztosítási időszakra

meghatározott biztosítási összegekig terjed.

10.2. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget.

A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerő költségekre.

10.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása − az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.

Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

10.4. Az önrészért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

10.5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

10.6. Járadékfizetési kötelezettség esetén biztosítási összegként a járadék tőkeértékét kell számításba venni; ez az összeg az irányadó a biztosítási összeg kimerülése szempontjából. Ha a rendelkezésre álló biztosítási összeg alacsonyabb a tőkeértéknél, a biztosító a járadék összegének arányosan csökkentett részét fizeti.

XI. Önrészesedés

11.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerő mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

11.2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a kártérítésre a biztosított köteles.

XII. A biztosítási díj kiszámításának és megfizetésének szabályai, valamint a díjfizetés elmaradásának következménye

12.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak függvényében és a biztosító által kért egyéb adatok figyelembevételével – kockázatarányosan és más megállapodás nélkül biztosítási időszakonként határozza meg a biztosító. Egy évnél hosszabb határozott időtartamú szerződés esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a díjat évenként határozza meg.

12.2. A kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló tényezők:

- a biztosított által végzett tevékenység fajtája,

- az üzleti forgalom,

- a közremőködők száma,

- a biztosítási összegek,

- a választott önrészesedés mértéke,

- a biztosítás időtartama,

- a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

- a biztosított által az adatközlés során közölt károkozási adatok 5 évre visszamenőleg (kárelőzmény),

- a biztosító kérésére a kockázat megítéléséhez szükséges adatok.

12.3. A biztosítás díjalapjai:

• egyéni vállalkozó esetében a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek,

• társas vállalkozás esetében a választott biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek, valamint a biztosított tervezett tárgyévi üzleti forgalma.

12.4. A szerződő/biztosított az első biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat cégszerően aláírt adatközlő kitöltésével köteles a biztosítónak megadni.

12.5. A szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó adatokra, valamint az esetleges módosításokra vonatkozó nyilatkozatát a cégszerően aláírt adatközlő ismételt kitöltésével a biztosítási évforduló hónapját megelőző harmadik hónap 20. napjáig köteles a biztosítást kezelő egység rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés). Ha a következő biztosítási évforduló január elseje, az előzetes adatközlés határideje október 20-a. A biztosító ennek alapján határozza meg a következő biztosítási időszak előzetes díját.

12.6. A biztosítottnak a biztosítással fedezett naptári év lejártát követő március 31-éig közölnie kell tényleges üzleti forgalmát a biztosítóval. Ha a tényleges forgalom értéke +/- 5%-ot, a díjkülönbözet pedig 50 000 Ft-ot meghaladó eltérést mutat az adott biztosítási évre közölt várható forgalom értékéhez képest, akkor a biztosító a tényleges forgalom alapján – a biztosítási díj szerződésben rögzített számítása során alkalmazott módszer szerint – különbözeti díjat határoz meg.

12.7. Ha a biztosítónak kell visszafizetnie a különbözeti díjat, akkor azt az adatszolgáltatástól számított 30 napon belül köteles a szerződő számára teljesíteni.

12.8. Ha a különbözeti díjat a szerződőnek kell megfizetnie, akkor annak összegét és fizetési határidejét – amely határidő legalább a különbözeti díjról szóló értesítés megküldésétől számított 15 nap – a biztosító az adatszolgáltatást követő 30 napon belül írásban közli a szerződő féllel. A díj megfizetésére a szerződőnek a közléstől számított 30 nap áll rendelkezésére.

12.9. A biztosítás díját az ajánlat tartalmazza.

12.10. A biztosítási díj – más megállapodás hiányában – minden biztosítási időszakra egy összegben fizetendő. A biztosítási díj egyösszegő díjfizetés esetén a biztosítási időszak első napján esedékes.

12.11. Ha a felek a biztosítási díj több részletben történő fizetésében állapodnak meg, az első részlet – a felek ettől eltérő megállapodása nélkül – a biztosítási időszak első napján esedékes. Az ezt követő részletek mindig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékesek, amely időszakra a díjrészlet vonatkozik.

12.12. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő fél nem kapott halasztást, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

12.13. A biztosító a szerződés megszőnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével írásban felszólítja fizetésre a szerződő felet.

XIII. A szerződő fél és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

13.1. A szerződő fél, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köteles közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges az a tény, információ és adat, amely a kockázat elvállalását, illetve a biztosítási díj mértékét befolyásolja. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott válaszokkal a szerződő/biztosított teljesíti adatközlési kötelezettségét.

13.2. A felek megállapodnak abban, hogy biztosított köteles a biztosítónak 5 munkanapon belül, írásban bejelenteni az ajánlaton és az annak mellékletét képező adatközlőn a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását.

13.3. A biztosított jogállásában bekövetkezett változásról, az átalakulásról, valamint a felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások megindításáról, a cégbírósági bejelentéssel egyidejőleg, illetőleg e változásoknak a tudomására jutása után haladéktalanul köteles tájékoztatni a biztosítót.

13.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltozását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

13.5. Ha a szerződő, illetőleg a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszőnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor

figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

13.6. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, valamint a biztosított a jelen fejezetben meghatározott közlési és változásbejelentési kötelezettségét nem teljesíti, kivéve, ha bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XIV. A biztosított kárenyhítési és kármegelőzési kötelezettsége

14.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében.

14.2. A biztosító jogosult ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.

XV. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor

15.1. A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomására jutása után – vagy ha vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel, annak közlése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított 8 napon belül, de még a szerződés hatálya alatt

– írásban bejelenteni a biztosítónak.

15.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a káresemény leírását, időpontját és helyét,

• a károsodott létesítmények, eszközök megnevezését,

• a károsodás becsült vagy megállapított mértékét,

• a károsult(ak) kárigényének összegét,

• a jogalapra vonatkozó nyilatkozatot,

• a kötvényszámot,

• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,

• a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,

• a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához – vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse – a hozzájárulása szükséges (adatvédelem),

• a kárrendezésben közremőködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát, valamint a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egyik eredeti példányát,

• ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerhesse, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

• ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

• a rendőrség által hitelesített őrnaplót,

• a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésére vonatkozó megbízási szerződés másolatát,

• ha a kár bekövetkezésében a biztosított által közremőködőként igénybe vett más egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás is közrehatott, a biztosított és a

közremőködő között létrejött szerződés másolatát, amely tartalmazza a megbízó hozzájárulását a közremőködő igénybevételéhez,

• minden egyéb olyan dokumentumot, tényt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerőségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy neve),

• a tevékenység végzésére jogosító engedélyeket.

15.3. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás (büntetőeljárás) volt vagy van folyamatban, akkor a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni az eljárás során hozott határozatot az annak kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül.

15.4. A biztosító helytállási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem teljesíti a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.

XVI. A biztosítási szolgáltatás

16.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magában foglaló biztosítási időszakra meghatározott – a

10.1. pontban szabályozott – összeghatárokig az önrészesedésre vonatkozó – a XI. pontban részletezett – rendelkezések figyelembevételével megtéríti a károsult azon kárait, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

16.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerőségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

16.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult közvetlenül nem érvényesítheti igényét a biztosító ellen. A biztosított csak akkor és csak olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki (törvényi engedmény). A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni és az irat másolatát átadni.

16.4. A biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított kérésére a biztosító elláthatja a biztosított peren kívüli és polgári perbeli képviseletét. Gondoskodhat továbbá a káreset folytán a biztosított ellen indult büntető- vagy szabálysértési eljárásban a védelméről, illetve képviseletéről. Ez esetben a képviselettel összefüggésben felmerült költségeket a biztosító viseli.

16.5. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági vagy választott bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, illetőleg a perbeli/eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott.

XVII. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításának szabályai

17.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegő megváltását (tőkésítését). Az egyösszegő megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

17.2. A biztosító az egyösszegő megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetében 6 éves, nők esetében 5 éves koreltolással és 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

XVIII. A biztosító visszakövetelési joga

18.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

18.2. A jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül,

- ha a biztosított, illetve akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik

• a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély (mőködési engedély és/vagy igazolvány) nélkül végezte,

• a kárt hatáskörének, feladatkörének túllépésével okozta,

• a jogszabályban, egyéb előírásban, a megbízási szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott személyi és tárgyi feltételektől eltérően vagy azok hiányában végezte tevékenységét,

• a kárt a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával, a biztosított belső szabályzataiban és az őrutasításban leírtaknak, a kármegelőzési előírásoknak, valamint a foglalkozási szabályoknak kirívóan súlyos, illetőleg ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta,

• a kárt ittas állapotban, illetőleg kábító- vagy ajzószer hatása alatt okozta,

• a biztosítási esemény bekövetkezésekor aludt, vagy az őrhelyet engedély nélkül elhagyta,

- ha a kár a térfigyelési és a távfelügyeleti rendszer mőködtetése során a nem megfelelő karbantartással okozati összefüggésben keletkezett.

XIX. A biztosítási szerződés módosítása

19. A biztosítási szerződés a fennállása alatt bármikor módosítható a felek közös megegyezésével, a módosítás azonban kizárólag írásban történhet.

XX. A biztosítási szerződés megszőnése, a szerződésből eredő igények elévülése

20.1 A biztosítási szerződés megszőnik:

• felmondással,

• határozott időtartamra kötött szerződés esetén az időtartam lejártával,

• közös megegyezéssel,

• a jelen fejezet 20.2.−20.7. pontjaiban szabályozott egyéb esetekben.

20.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést bármelyik fél jogosult harmincnapos felmondási idővel a biztosítási időszak utolsó napjára, írásban felmondani.

20.3. A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerződés megszőnésének napjaként feltüntetett napot követő napon 0 óra 00 perckor szőnik meg.

20.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszőnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

20.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné vált, vagy megszőnt a biztosítási érdek, akkor a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszőnik.

20.6. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszőnik a szerződés, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és nem került sor a 12.12. pontban rögzített díjhalasztásra vagy a díj bírósági úton történő érvényesítésére.

20.7. A biztosítási szerződés megszőnik a 4.3.–4.5. pontban szabályozottak szerint, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát.

20.8. A jelen biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje – a 20.9. pontban foglaltakat kivéve – két év. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

20.9. Ha jogszabály a 20.8. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a jelen biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

20.10. Ha a szerződés megszőnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszőnése (időbeli hatályának lejárta) nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, annak módját és idejét. A szerződés megszőnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is vonatkoznak a biztosítási szerződés rendelkezései.

XXI. A személyes adatok kezelésének szabályai

21.1 Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A személyes adat biztosítási titoknak minősül.

21.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

21.3. A biztosító az adatkezelés céljával összefüggésben tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

21.4. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozik, akkor a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető. Írásbeli hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti, amely rendelkezés alapján a szükséges hozzájárulást a szerződés részét képező nyilatkozat tartalmazza.

21.5. A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált döntéssel dolgozza fel. A kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.

21.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

21.7. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 01−09−069554, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez − postai vagy banki átutalás esetén − igénybe vett Magyar Posta Rt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.

21.8. A biztosító az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, szerződéses adatokat) − a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve − csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott.

21.9. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, ha jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során bocsát biztosítási titoknak minősülő adatokat a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek és akiknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.

21.10. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közremőködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi.

21.11. A biztosító ügyfele a saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól − az említett törvényekben rögzített korlátozásokkal − jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.

21.12. A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító és ügynöke köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszőnt.

21.13. Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

XXII. Eltérés a korábbi szerződéses gyakorlattól

22. A jelen általános szerződési feltételek az alábbi pontokon térnek el a biztosító által az

őrző-védő szervezetek részére korábban kínált általános szerződési feltételektől:

a) Pontosítottuk és kiegészítettük a biztosítási esemény meghatározását, mivel az új törvényi szabályozás a megbízónak okozott károkra szóló felelősségbiztosításon túl előírja a szerződéskötési kötelezettséget a harmadik személyeknek okozott károkra is.

b) Megváltozott a lehetséges biztosítottak köre.

c) A fogalommeghatározások átvették a törvényi fogalmakat.

d) A területi hatály meghatározását pontosítottuk, és pótdíj ellenében lehetőség van a fedezet kiterjesztésére.

e) A kizárások köre az alábbiakkal bővült.

A biztosítás nem terjed ki:

• a biztosított mint megbízott által igénybe vett közreműködő által a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység folytatása során vagy következtében okozott károkra (feloldható),

• a sportrendezvények biztosítása során bekövetkezett károkra (feloldható),

• a pénz- és értékszállítás, valamint a pénzfeldolgozás során bekövetkezett károkra (feloldható),

• a nukleáris robbanás, sugárzás, háttérsugárzás (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő) vagy radioaktív sugárzás következményeként keletkezett károkra,

• a biztosítási esemény miatt a szolgáltatás szüneteltetéséből származó, gazdasági hátrányként jelentkező károkra (pl. kötbér, bírság és egyéb büntetés, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, üzemi veszteség vagy egyéb veszteség stb.),

• a jogtalan adatfelhasználásból vagy kép és hang, illetve ezek kombinációjának rögzítéséből eredő, vagy ezek jogszabályban előírt feltételek melletti törlésének elmulasztása miatt bekövetkezett károkra,

• a jogtalan titkosszolgálati módszerek felhasználásával okozott károkra,

• a személyiségi jogi károkra,

• a földfelszín alatti és földfelszín feletti vezetékek őrzése során bekövetkezett károkra.

f) Kiegészült a kárbejelentés tartalma.

g) A kárbejelentésre nyitva álló határidő a korábbi 2 napról 8 munkanapra módosult.

h) Xxxxxx a biztosító visszakövetelési jogát megalapozó súlyosan gondatlan magatartási tényállások köre.

i) A biztosítási szerződés megszűnésének okai közé bekerült a működési engedély vagy igazolvány visszavonása.

j) Az általános szerződési feltételekhez négy záradék kapcsolódhat, ezek az alábbiak:

I. záradék: A fedezet kiterjesztése a biztosított közreműködőire

II. záradék: A fedezet kiterjesztése az Európai Gazdasági Térség területén végzett tevékenységre

III. záradék: A fedezet kiterjesztése a sportrendezvények biztosítására

IV. záradék: A fedezet kiterjesztése a pénz- és értékszállításra, valamint a pénzfeldolgozásra

XXIII. Egyéb rendelkezések

23.1. A felek nyilatkozataikat írásban kötelesek közölni egymással (telex, telefax útján is lehetséges).

23.2. A felek együttműködési kötelezettsége körében a biztosítói megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani, és az igény érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatokat megtenni.

23.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét előzetes bejelentést követően a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

23.4. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv, valamint a magyar jog szabályai az irányadók.

Allianz Hungária Biztosító Rt.

………………………

Megjegyzés:

* Egy rendes értelmező szótárban a szerkesztő ezt bizonyára kijavítaná. A kockázat nem lehet

„útszakasz”. Itt azért elmegy, mert ezt a fogalmat nyilván méterben szokták megadni… Bonyolult lenne körülírni.