FORDÍTÁS
JEGYZŐKÖNYV
a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat és tengerfenék, illetve az ezek alatti altalaj feltárásából és kiaknázásából eredő szennyezése elleni védelméről
PREAMBULUM
E JEGYZŐKÖNYV SZERZŐDŐ FELEI,
MIVEL RÉSZESEI a Barcelonában 1976. február 16-án elfogadott, a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezménynek,
SZEM ELŐTT TARTVA az említett egyezmény 7. cikkét,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy egyre intenzívebbé válik a feltárási és kitermelési tevékenység a földközi-tengeri tengerfe néken és annak altalaján,
FELISMERVE, hogy az esetlegesen ebből származó szennyezés súlyos veszélyt jelent a környezetre és az emberre,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Földközi-tengert megvédjük és megóvjuk a feltárási és kitermelési tevékenységekből származó szennyezéstől,
FIGYELEMMEL a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezményhez kapcsolódó jegyzőkönyvekre és különösen a Barcelonában 1976. február 16-án elfogadott, a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szeny nyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegyzőkönyvre, valamint a Genfben 1982. április 3-án elfogadott, a fokozottan védett mediterrán területekről szóló jegyzőkönyvre,
SZEM ELŐTT TARTVA a Montego Bayben 1982. december 10-én kelt és számos szerződő fél által aláírt, az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének vonatkozó rendelkezéseit,
FELISMERVE, hogy a part menti államok között fejlettségbeli különbségek léteznek, és figyelemmel a fejlődő országok részéről jelentkező gazdasági és társadalmi szükségletekre,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a) „Egyezmény”: a Barcelonában 1976. február 16-án elfoga dott, a Földközi-tenger szennyezés elleni védelméről szóló egyezmény;
b) „Szervezet”: az Egyezmény 17. cikkében említett testület;
c) „erőforrások”: valamennyi szilárd, folyékony vagy gáz- halmazállapotú ásványi erőforrás;
d) „erőforrások feltárására és/vagy kitermelésére irányuló tevé kenységek a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen” (a továbbiakban: tevékenységek):
i. a tengerfenék és altalajának erőforrásaira irányuló tudo mányos kutatási tevékenységek;
ii. feltárási tevékenységek:
— szeizmológiai tevékenységek; a tengerfenék és altala jának felmérése; mintavételezés,
— feltáró fúrás;
iii. kitermelési tevékenységek:
— erőforrások kinyerését szolgáló létesítmény telepítése és azzal kapcsolatos tevékenységek,
— kiépítési fúrás,
— kinyerés, kezelés és tárolás,
— partra szállítás csővezetéken, valamint hajók megtöl tése,
— karbantartás, javítás és egyéb járulékos műveletek;
e) „szennyezés”: az Egyezmény 2. cikkének (a) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerint;
f) „létesítmény”: bármely rögzített vagy úszó építmény és ennek a tevékenységekben részt vevő bármely szerves része, ideértve különösen:
i. a rögzített vagy mobil tengeri fúróegységeket;
ii. a rögzített vagy úszó termelőegységeket, többek között a dinamikus elhelyezésű egységeket;
iii. a tengeri tárolóeszközöket, többek között az e célra használt hajókat;
iv. a tengeri töltőterminálokat és a kinyert termékeket szál lító rendszereket, például a tenger alatti csővezetékeket;
v. a csatlakozó készülékeket és a tengerfenékről vagy annak altalajából kitermelt anyagok újratöltésére, feldol gozására, tárolására és ártalmatlanítására szolgáló beren dezéseket;
g) „üzemeltető”:
i. az e jegyzőkönyv alapján a tevékenységek végzésének helyén szabályozási jogkörrel rendelkező részes fél (a továbbiakban: „szerződő fél”) által a tevékenység végzé sére felhatalmazott, és/vagy ilyen tevékenységet végző bármely természetes vagy jogi személy; vagy
ii. az e jegyzőkönyv szerinti felhatalmazással nem rendel kező bármely személy, aki de facto mégis ellenőrzést gyakorol az ilyen tevékenységek felett;
h) „biztonsági övezet”: a létesítmények körül az általános nemzetközi jog rendelkezései és a műszaki követelmények szerint létesített övezet, amelyet mind a hajózás, mind a létesítmények biztonsága érdekében megfelelő jelölésekkel láttak el;
i) „hulladékok”: bármilyen típusú, állagú vagy tulajdonságú anyag, amely e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékeny ségből származik, és amelyeket ártalmatlanítanak vagy ártal matlanítani szándékoznak vagy ártalmatlanítani kell;
j) „ártalmas és káros anyagok”: bármilyen típusú, állagú vagy tulajdonságú anyag, amely a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területre kerülve szennyezést okozhat;
k) „vegyianyag-felhasználási terv”: bármely tengeri létesítmény üzemeltetője által készített terv, amely ismerteti:
i. azokat a vegyi anyagokat, amelyeket az üzemeltető felhasználni szándékozik a műveletek során;
ii. a célt vagy célokat, amelyekre az üzemeltető felhasználni szándékozik a vegyi anyagokat;
iii. a vegyi anyagok azon maximális koncentrációit, amelyeket az üzemeltető felhasználni szándékozik bármely egyéb anyagban, és azon maximális mennyi ségeket, amelyeket bármely adott időszakban felhasz nálni szándékoznak;
iv. azt a területet, amelyen belül a vegyi anyag kiszaba dulhat a tengeri környezetbe;
l) „olaj”: a kőolaj bármilyen formája, beleértve a nyersolajat, fűtőolajat, olajos iszapot, olajhulladékot és finomított termé keket, valamint – az előzőek általános jellegét semmiben nem korlátozva – az e jegyzőkönyv függelékében felsorolt anyagokat;
m) „olajos keverék”: bármilyen olajtartalmú keverék;
n) „szennyvíz”:
i. bármilyen illemhelyről, vizeldéből és WC-lefolyókból elvezetett víz és egyéb hulladékok;
ii. egészségügyi helyiségekben (beteggondozó, betegszoba stb.) elhelyezett mosdókagylókból, fürdőkádakból és lefolyókból elvezetett víz;
iii. egyéb, a fentiekben meghatározott elvezetett vizekkel keveredett csatornavíz;
o) „szemét”: mindenféle élelmiszer-hulladék, háztartási hulladék és üzemi hulladék, amely a létesítmény rendes üzemeltetése során keletkezik, és amelyet – a jegyzőkönyv más részében meghatározott vagy felsorolt anyagok kivételével – folyama tosan vagy időszakosan ártalmatlanítani kell;
p) „az édesvíz határa”: a vízfolyások azon szakasza, ahol – apály és alacsony vízállás idején – jelentősen megnövekszik a sótartalom a tengervíz jelenlétének köszönhetően.
2. cikk
Földrajzi hatály
(1) Az aterület, amelyre e jegyzőkönyvet alkalmazni kell (a továbbiakban: „a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó terület”), a következő:
a) a Földközi-tenger térsége az Egyezmény 1. cikkében meghatározottak szerint, beleértve a kontinentális talapzatot, a tengerfeneket és annak altalaját;
b) a parti tenger kiterjedésének mérésére szolgáló alapvonal szárazföld felőli oldalán elterülő, vízfolyások esetében az édesvíz határáig terjedő vizek, beleértve a tengerfeneket és ennek altalaját.
(2) E jegyzőkönyv szerződő felei (a továbbiakban ebben a jegyzőkönyvben: a felek) a jegyzőkönyv hatálya alá vonhatnak saját országuk területéhez tartozó vizes élőhelyeket vagy tenger parti területeket is.
(3) Sem e jegyzőkönyv, sem az e jegyzőkönyv alapján elfo gadott bármely jogi aktus nem sértheti valamely államnak a kontinentális talapzat elhatárolására vonatkozó jogait.
3. cikk
Általános kötelezettségvállalások
(1) A feleknek – önállóan vagy két- vagy többoldalú együtt működés keretében – meg kell hozniuk minden megfelelő intéz kedést annak érdekében, hogy megelőzzék, mérsékeljék, vissza szorítsák és irányítás alatt tartsák a tevékenységekből származó szennyezést a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen, többek között úgy, hogy erre a célra azon legjobb rendelkezésre álló technikákat alkalmazzák, amelyek környezeti szempontból haté konyak, gazdasági szempontból pedig megfelelőek.
(2) A feleknek gondoskodniuk kell minden szükséges intéz kedés megtételéről annak érdekében, hogy a tevékenységek ne okozzanak szennyezést.
II. SZAKASZ
ENGEDÉLYEZÉSI RENDSZER
4. cikk
Általános elvek
(1) A jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen minden tevé kenység – beleértve a létesítmények helyszínen történő telepí tését is – az illetékes hatóság előzetes írásos feltárási vagy kiter melési engedélyének tárgyát képezi. Az engedély kiadása előtt a szóban forgó hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a létesítményt a nemzetközi szabványok és gyakorlat szerint építették, valamint hogy az üzemeltető rendelkezik a tevékeny ségek végzéséhez szükséges műszaki kompetenciával és pénz ügyi kapacitással. Az engedélyeket az illetékes hatóság által megállapított megfelelő eljárás szerint kell kiadni.
(2) Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha arra utaló jel mutatkozik, hogy a tervezett tevékenységek számottevő kedve zőtlen hatást gyakorolhatnak a környezetre, ami nem kerülhető el az engedélyben megállapított feltételek betartásával, és amelyekre e jegyzőkönyv 6. cikkének (3) bekezdése utal.
(3) Valamely létesítmény helyének kijelölésére vonatkozó jóváhagyás mérlegelésekor a szerződő félnek biztosítania kell, hogy a meglévő eszközöket (különösen a csővezetékeket és kábeleket) semmilyen káros hatás nem éri.
5. cikk
Az engedélyekre vonatkozó követelmények
(1) A szerződő fél előírja, hogy engedély vagy engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén a jelentkező üzemelte tőnek az illetékes hatóság elé kell terjesztenie a projektet, továbbá hogy a kérelemnek tartalmaznia kell különösen az aláb biakat:
a) felmérést a tervezett tevékenységek környezetre gyakorolt hatásairól; az illetékes hatóság – a tevékenységek természete, hatálya, időtartama és az alkalmazott műszaki módszerek,
valamint a terület tulajdonságai fényében – megkövetelheti e jegyzőkönyv IV. melléklete szerinti környezeti hatásvizsgálat készítését;
b) a tevékenység végzésének pontos földrajzi behatárolását, beleértve a biztonsági övezeteket is;
c) a jelentkező üzemeltető és a létesítményt működtető személyzet szakmai és műszaki képzettségére, valamint a legénység összetételére vonatkozó adatokat;
d) a 15. cikkben meghatározott biztonsági intézkedéseket;
e) az üzemeltető 16. cikkben meghatározott készenléti tervét;
f) a 19. cikkben meghatározott ellenőrzési eljárásokat;
g) a 20. cikkben meghatározott létesítményeltávolítási terveket;
h) a fokozottan védett területekre a 21. cikkben meghatározott óvintézkedéseket;
i) a biztosítást, vagy a 27. cikk (2) bekezdése b) pontjában előírt egyéb, a felelősségre kiterjedő pénzügyi biztosítékot.
(2) Az illetékes hatóság – a tevékenységek természete, ható köre, időtartama és az alkalmazott műszaki módszerek, vala mint a terület tulajdonságai fényében – dönthet úgy tudomá nyos kutatás és feltárási tevékenységek esetében, hogy korlá tozza az e cikk (1) bekezdésében szereplő követelmények körét.
6. cikk
Az engedélyek kiadása
(1) A 4. cikkben említett engedélyeket csak azt követően lehet kiadni, hogy az illetékes hatóság megvizsgálta az 5. cikkben és a IV. mellékletben felsorolt követelmények teljesülését.
(2) Minden engedélynek nevesítenie kell a tevékenységeket és az engedély érvényességi idejét, meg kell állapítania az engedély tárgyát képező terület földrajzi határait, valamint részletesen ismertetnie kell a műszaki követelményeket és az engedélyezett létesítményeket. A szükséges biztonsági övezeteket egy későbbi megfelelő időpontban kell kijelölni.
(3) Az engedély feltételeket támaszthat a tevékenységekből származó szennyezés kockázatának és a szennyezés miatti károknak a minimálisra való csökkentését szolgáló intézkedé sekre, technikákra vagy módszerekre vonatkozóan.
(4) A feleknek haladéktalanul értesíteniük kell a Szervezetet a kiadott vagy megújított engedélyekről. A Szervezetnek nyilván tartást kell vezetnie valamennyi, a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen engedélyezett létesítményről.
7. cikk
Szankciók
Valamennyi fél szankciókat ír elő az e jegyzőkönyvből fakadó kötelezettségek megszegésének, az e jegyzőkönyv végrehajtását szolgáló nemzeti törvények vagy rendeletek be nem tartásának vagy az engedélyhez csatolt különleges feltételek nemteljesíté sének esetére.
III. SZAKASZ
HULLADÉKOK ÉS KÁROS VAGY ÁRTALMAS ANYAGOK
8. cikk
Általános kötelezettség
Az e szakaszban említett egyéb szabványok vagy kötelezett ségek sérelme nélkül, a felek általános kötelezettséget írnak elő az üzemeltetők számára arra vonatkozóan, hogy azok a lehető legjobb, környezeti szempontból hatékony, gazdasági szem pontból megfelelő technikákat alkalmazzák, valamint betartsák a nemzetközileg elfogadott szabványokat a hulladékokra, vala mint a káros vagy ártalmas anyagok felhasználására, tárolására és kiürítésére vonatkozóan, a szennyezési kockázat minimális szintre csökkentése céljából.
9. cikk
Káros vagy ártalmas anyagok
(1) A tevékenységekhez szükséges vegyi anyagok felhaszná lását és tárolását az illetékes hatóságnak kell jóváhagynia a vegyianyag-felhasználási terv alapján.
(2) A szerződő fél – a szerződő felek által elfogadott irány mutatásokkal összhangban – szabályozhatja, korlátozhatja vagy megtilthatja vegyi anyagok felhasználását a tevékenységekhez.
(3) A környezet védelmének érdekében a felek biztosítják, hogy a tevékenységekhez felhasznált valamennyi anyagot a gyártó által rendelkezésre bocsátott vegyületleírás kísér.
(4) Tilos az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékeny ségekből származó és az I. mellékletben felsorolt káros vagy ártalmas anyagok ártalmatlanítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.
(5) Az illetékes hatóság különleges előzetes engedélyét igényli minden egyes esetben az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó és a II. mellékletben felsorolt káros vagy ártalmas anyagok ártalmatlanítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.
(6) Az illetékes hatóság általános előzetes engedélyét igényli az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből szár mazó és a potenciálisan szennyezést okozó minden egyéb káros vagy ártalmas anyag ártalmatlanítása az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.
(7) A fenti (5) és (6) bekezdésekben említett engedélyeket kizárólag az e jegyzőkönyv III. mellékletében meghatározott összes tényező körültekintő mérlegelését követően lehet kiadni.
10. cikk
Olaj, olajos keverékek, fúrófolyadékok és fúrási hulladékok
(1) A feleknek közös szabványokat kell kialakítaniuk és elfo gadniuk a létesítményekből származó olaj és az olajos keverékek ártalmatlanítására a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen.
a) Ezeket a közös szabványokat az V. melléklet A. szakaszában foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.
b) Ezek a közös szabványok nem lehetnek kevésbé korlátozóak az alábbiaknál, különösen:
i. a gépészeti térből történő víz elvezetésekor annak olajtar talma nem haladhatja meg a 15 mg-ot literenként hígítás előtt;
ii. bármely naptári hónap átlagában a termeléshez használt víz olajtartalma nem haladhatja meg a 40 mg-ot literen ként; az olajtartalom soha nem haladhatja meg a 100 mg- ot literenként.
c) A felek közös megegyezéssel határozzák meg, hogy az olaj tartalom elemzésére melyik módszert alkalmazzák.
(2) A feleknek közös szabványokat kell kialakítaniuk és elfo gadniuk a fúrófolyadékok és fúrási hulladékok ártalmatlanítására a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen. Ezeket a közös szabványokat az V. melléklet B. szakaszában foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.
(3) Valamennyi félnek meg kell tennie a megfelelő intézke déseket az e cikk alapján elfogadott szabványok betartatására vagy az ennél esetlegesen szigorúbb szabványok betartatására.
11. cikk
Szennyvíz
(1) A szerződő fél megtiltja a tartósan 10 vagy annál több fős személyzettel működő létesítmények szennyvizének a jegy zőkönyv hatálya alá tartozó területre történő kiürítését az alábbi kivételekkel:
a) a létesítmény a szennyvizet az illetékes hatóság által jóváha gyott kezelés után üríti ki legalább négy tengeri mérföld távolságban a legközelebbi szárazföldtől vagy rögzített halá szati létesítménytől; a szerződő fél minden esetet külön bírál el; vagy
b) a szennyvizet nem kezelik, de a kiürítést a nemzetközi szabályoknak és szabványoknak megfelelően végzik; vagy
c) a szennyvíz keresztülhalad az illetékes hatóság igazolásával rendelkező, jóváhagyott szennyvíztisztító telepen.
(2) A szerződő fél megfelelő szigorúbb rendelkezéseket hozhat, amennyiben szükségesnek ítéli, többek között a térségben uralkodó áramlatok vagy a 21. cikkben említett terü letek közelsége miatt.
(3) Az (1) bekezdésben említett kivételek nem alkalmazha tóak akkor, ha a kiürítés lebegő szilárd részek megjelenését, elszíneződést vagy átlátszatlanságot okoz a környező vízben.
(4) Ha a szennyvíz hulladékkal és káros vagy ártalmas anya gokkal, valamint olyan anyagokkal keveredik, amelyekre eltérő ártalmatlanítási követelmények vonatkoznak, akkor a szigorúbb követelményeket kell alkalmazni.
12. cikk
Szemét
(1) A szerződő fél megtiltja a következő termékek és anyagok ártalmatlanítását a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen:
a) valamennyi műanyag, beleértve, de nem kizárólagosan a szintetikus köteleket, a szintetikus halászhálókat és a műanyag szemeteszsákokat;
b) minden egyéb, biológiailag nem lebomló szemét, beleértve a papírtermékeket, rongyot, üveget, fémet, palackokat, kerá miát, alátétfát, bélelő- és csomagolóanyagokat.
(2) Az élelmiszer-hulladékot a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen a szárazföldtől a lehető legmesszebb kell ártal matlanítani, a nemzetközi szabályokkal és szabványokkal össz hangban.
(3) Ha a szemét olyan kiürített anyagokkal keveredik, amelyekre eltérő ártalmatlanítási vagy kiürítési követelmények vonatkoznak, akkor a szigorúbb követelményeket kell alkal mazni.
13. cikk
Gyűjtőberendezések, útmutatók és szankciók
A felek biztosítják, hogy:
a) az üzemeltetők valamennyi hulladékot és káros vagy ártalmas anyagot kielégítő módon ártalmatlanítanak a kijelölt szárazföldi gyűjtőberendezésben, kivéve, ha a jegyzőkönyv másképpen engedélyezi;
b) a személyzet valamennyi tagja útmutatást kap az ártalmatla nítás megfelelő módjairól;
c) minden illegális ártalmatlanítás szankciót von maga után.
14. cikk
Kivételek
(1) E szakasz rendelkezései nem alkalmazandók a következő esetekben:
a) vis maior és különösen az olyan ártalmatlanítások, amelyek:
— az emberi élet megmentését szolgálják,
— a létesítmények biztonságát szolgálják,
— a létesítmény vagy a felszerelés sérülése esetén szüksége sek,
azzal a feltétellel, hogy minden ésszerű óvintézkedést megtettek a sérülés észlelése vagy a negatív hatások mérsék lését célzó ártalmatlanítás után;
b) olajat, illetve káros vagy ártalmas anyagokat tartalmazó anya gok, vagy az illetékes hatóság előzetes engedélye alapján az egyes különös szennyezési esetek okozta kár minimalizálását szolgáló anyagok tengerbe ürítése.
(2) Azonban e szakasz rendelkezései alkalmazandók bármely olyan esetben, amikor az üzemeltető szándékosan okozott kárt, vagy ha súlyosan gondatlanul járt el, annak tudatában, hogy valószínűleg kárt fog okozni.
(3) Haladéktalanul jelenteni kell a Szervezet felé az e cikk (1) bekezdésében említett körülmények között végzett ártalmatlaní tásokat, és a Szervezeten keresztül vagy közvetlenül értesíteni kell azt a felet vagy azokat a feleket is, aki(k) érintett(ek)
lehet(nek), valamint részletesen ismertetni kell a körülményeket, illetve a kiürített káros vagy ártalmas anyagok tulajdonságait és mennyiségét.
IV. SZAKASZ
BIZTOSÍTÉKOK
15. cikk
Biztonsági intézkedések
(1) Az a szerződő fél, akinek a joghatósága alá eső területen tevékenységeket végeznek vagy tevékenységek végzését tervezik, gondoskodik a megfelelő biztonsági intézkedések meghozata láról a létesítmények tervezése, építése, elhelyezése, felszerelése, jelölése, üzemeltetése és karbantartása tekintetében.
(2) A szerződő fél biztosítja, hogy az üzemeltető az emberi élet védelme, a véletlenszerű szennyezések megelőzése és leküz dése, valamint a vészhelyzetben való gyors reagálás megköny nyítése érdekében, továbbá összhangban az üzemeltető
16. cikkben említett készenléti tervében foglalt rendelkezésekkel mindenkor jól karbantartott, működőképes állapotban lévő felszerelést és eszközöket tart a létesítményben, amelyek a rendelkezésre álló legkorszerűbb, környezeti szempontból haté kony és gazdasági szempontból megfelelő technikákat képvise lik.
(3) Az illetékes hatóság megköveteli, hogy az üzemeltető bemutasson egy elismert testület által a termelő platformok, a mobil tengeri fúróegységek, a tengeri tárolóeszközök, a tengeri töltőrendszerek és vezetékek, valamint a szerződő fél által megjelölt minden egyéb létesítmény tekintetében kiállított biztonsági és üzemi alkalmassági tanúsítványt (a továbbiakban:
„tanúsítvány”).
(4) A felek ellenőrzéssel biztosítják, hogy az üzemeltetők e cikkel összhangban végzik a tevékenységeket.
16. cikk
Készenléti tervezés
(1) Vészhelyzet esetén a szerződő felek értelemszerűen végre hajtják a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit.
(2) Valamennyi fél megköveteli a joghatósága alá tartozó létesítmények üzemeltetőitől, hogy rendelkezzenek készenléti tervvel annak érdekében, hogy el tudják hárítani a véletlenszerű szennyezéseket. Ezt a készenléti tervet koordinálni kell a szer ződő fél azon készenléti tervével, amelyet a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegy zőkönyvvel összhangban hozott létre, és amelyet az illetékes hatóságok által meghatározott eljárások szerint fogadtak el.
(3) Valamennyi szerződő fél megteremti a koordinációt a készenléti tervek kialakítása és végrehajtása érdekében. Ezeket a terveket az illetékes nemzetközi szervezet iránymutatásai alapján kell kialakítani. Különösen összhangban kell lenniük e jegyzőkönyv VII. mellékletének rendelkezéseivel.
17. cikk
Értesítés
Valamennyi fél megköveteli a joghatósága alá tartozó létesítmé nyek üzemeltetőitől, hogy haladéktalanul jelentsenek az illetékes hatóság felé:
a) bármely olyan eseményt a létesítményükben, amely a jegy zőkönyv hatálya alá tartozó területen szennyezést okoz vagy okozhat;
b) bármely olyan tengeri eseményt, amely a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen szennyezést okoz vagy okozhat.
18. cikk
Kölcsönös segítségnyújtás vészhelyzet esetén
Vészhelyzet esetén a tevékenységekből származó szennyezés megelőzéséhez, mérsékléséhez vagy leküzdéséhez segítséget igényelő fél más felektől segítséget kérhet – akár közvetlenül, akár a Földközi-tengeri Regionális Tengerszennyezési Vészhely zeti Válaszadó Központon (REMPEC) keresztül –, és a felkért felek megtesznek minden tőlük telhetőt a kért segítség megadá sához.
E célból annak a félnek, aki szerződő fele a Földközi-tenger olaj és egyéb káros anyagok általi szennyezésének vészhelyzetben történő leküzdésére irányuló együttműködésről szóló jegy zőkönyvnek is, az említett jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezé seit kell alkalmaznia.
19. cikk
Ellenőrzés
(1) Az üzemeltetőt kötelezni kell arra, hogy mérje meg vagy egy képesített szakértővel méresse meg a tevékenységek hatását a környezetre a tevékenységek természete, hatóköre, időtartama és az alkalmazott műszaki módszerek, valamint a terület tulaj donságai fényében; ezen adatokról időszakosan vagy kérésre jelentést kell adni az illetékes hatóság felé, hogy az illetékes hatóság az engedélyezési rendszerében meghatározott eljárás szerinti értékelést el tudja végezni.
(2) Az illetékes hatóság, szükséges esetben, nemzeti ellenőrző rendszert hoz létre annak érdekében, hogy rendszeresen ellen őrizze a létesítményeket és a tevékenységek környezetre gyako rolt hatását, hogy ily módon biztosítsa az engedély kiadásakor támasztott feltételek teljesülését.
20. cikk
A létesítmények eltávolítása
(1) Az illetékes hatóság – a hajózás biztonsága érdekében – megköveteli az üzemeltetőtől, hogy távolítson el minden leállí tott vagy használaton kívül helyezett létesítményt, tekintettel az illetékes nemzetközi szervezet által elfogadott iránymutatásokra és szabványokra. Az ilyen eltávolításnak szintén figyelemmel kell lennie a tenger egyéb jogszerű hasznosításaira, különösen a halászatra, a tengeri környezet védelmére és más szerződő
felek jogaira és kötelezettségeire. Az ilyen eltávolítást megelő zően az üzemeltető a rá háruló felelősség keretében megtesz minden szükséges intézkedést, hogy megelőzze a kifolyást vagy a szivárgást a tevékenységek helyszínéről.
(2) Az illetékes hatóság megköveteli az üzemeltetőtől, hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban távolítsa el a leállított vagy használaton kívül helyezett vezetékeket, vagy hogy tisztítsa meg őket belülről és úgy hagyja őket hátra, illetve hogy a belső megtisztítás után temesse be őket annak érdekében, hogy azok ne okozzanak szennyezést, ne veszélyeztessék a hajózást, a halá szatot, a tengeri környezetet, valamint ne zavarják a tenger egyéb jogszerű hasznosításait vagy a más szerződő felek jogait és kötelezettségeit. Az illetékes hatóság gondoskodik az elteme tett vezetékek mélységének, elhelyezkedésének és méreteinek nyilvánosságra hozataláról, tengerészeti térképeken való feltün tetéséről, valamint ezeknek az információknak a Szervezet, más illetékes hatóságok és a felek részére való jelentéséről.
(3) E cikk rendelkezései azokra a létesítményekre is vonat koznak, amelyeket az üzemeltető az engedély 7. cikknek megfelelő bevonása vagy felfüggesztése miatt helyezett haszná laton kívül vagy állított le.
(4) A kezdetben megadotthoz képest az illetékes hatóság jelezhet esetleges változtatásokat a tevékenységek szintjében és a tengeri környezet védelmét szolgáló intézkedésekben.
(5) Az illetékes hatóság szabályozhatja az engedélyezett tevé kenységekről való lemondást vagy azok átruházását más személyekre.
(6) Ha az üzemeltető nem felel meg az e cikkben foglalt rendelkezéseknek, akkor az illetékes hatóság az üzemeltető költ ségén hajtja végre az üzemeltető mulasztása miatti károk hely reállítását szolgáló intézkedést vagy intézkedéseket.
21. cikk
Fokozottan védett területek
A fokozottan védett mediterrán területekről szóló jegy zőkönyvben meghatározott területek és a valamely fél által meghatározott bármely egyéb terület védelmére és az ott meghatározott célok elősegítésére a felek a nemzetközi joggal összhangban lévő különleges intézkedéseket hoznak akár egyé nileg, akár két- vagy többoldalú együttműködésben annak érde kében, hogy megelőzzék, mérsékeljék, leküzdjék és ellenőrzésük alatt tartsák a tevékenységekből származó szennyezést ezeken a területeken.
A fokozottan védett mediterrán területekről szóló jegy zőkönyvben említett, engedélyezésre vonatkozó intézkedéseken felül ezek többek között az alábbi intézkedések lehetnek:
a) különleges korlátozások vagy feltételek az ilyen területekre vonatkozó engedélyek kiadásánál:
i. környezeti hatásvizsgálatok készítése és értékelése;
ii. különleges rendelkezések kidolgozása az ilyen területeken az ellenőrzésre, a létesítmények eltávolítására és bármiféle kiürítés tilalmára vonatkozóan;
b) fokozott információcsere az üzemeltetők, az illetékes ható ságok, a felek és a Szervezet között az olyan ügyekben, amelyek hatással lehetnek az ilyen területekre.
V. SZAKASZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS
22. cikk
Tanulmányok és kutatási programok
Az Egyezmény 13. cikkével összhangban a felek adott esetben együttműködnek tanulmányok támogatásában és tudományos és technológiai kutatási programok végrehajtásában abból a célból, hogy új módszereket dolgozzanak ki a következőkre:
a) a tevékenységek kivitelezése a szennyezés kockázatát mini malizáló módon;
b) a szennyezés megelőzése, mérséklése, leküzdése és ellen őrzése, különösen vészhelyzetben.
23. cikk
Nemzetközi szabályok, szabványok és ajánlott gyakorlatok és eljárások
(1) A felek együttműködnek akár közvetlenül vagy a Szerve zeten vagy egyéb illetékes nemzetközi szervezeten keresztül annak érdekében, hogy:
a) megállapítsanak megfelelő tudományos kritériumokat az e jegyzőkönyv céljainak elérését szolgáló nemzetközi szabá lyok, szabványok és ajánlott gyakorlatok és eljárások kiala kításához;
b) kialakítsanak ilyen nemzetközi szabályokat, szabványokat és ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat;
c) kialakítsanak és elfogadjanak a nemzetközi gyakorlatokkal és eljárásokkal összhangban lévő iránymutatásokat, biztosítva ezzel a VI. melléklet rendelkezéseinek betartását.
(2) A felek törekednek arra, hogy mielőbb harmonizálják törvényeiket és rendeleteiket az e cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi szabályokkal, szabványokkal és ajánlott gyakorla tokkal és eljárásokkal.
(3) A felek törekednek arra, hogy amennyire csak lehet, kölcsönösen tájékoztassák egymást hazai szakpolitikáikról, törvényeikről és rendeleteikről és az e cikk (2) bekezdésében említett harmonizációról.
24. cikk
Tudományos és technikai segítségnyújtás a fejlődő országok részére
(1) A felek közvetlenül vagy az illetékes regionális vagy egyéb nemzetközi szervezeten keresztül együttműködnek a fejlődő országokat érintő segítségnyújtási programok kidolgozásában és – a lehetőségekhez mérten – végrehajtásában, különösen a tudomány, a jog, az oktatás és a technológia területén annak érdekében, hogy a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen megelőzzék, mérsékeljék, leküzdjék és ellenőrizzék a tevékeny ségekből származó szennyezést.
(2) A technikai segítségnyújtásnak magában kell foglalnia különösen a tudományos, jogi és műszaki személyzet képzését, valamint, hogy a fejlődő országok az érintett felek közötti megállapodás szerinti kedvező feltételek mellett tudjanak megfelelő berendezéseket beszerezni és működtetni, illetve azokkal termelni.
25. cikk
Kölcsönös tájékoztatás
A felek közvetlenül vagy a Szervezeten keresztül tájékoztatják egymást a meghozott intézkedésekről, az elért eredményekről és
– ha ilyen felmerül – a nehézségekről, amelyekkel szembesültek e jegyzőkönyv alkalmazása során. Az ilyen információk gyűjté sére és benyújtására vonatkozó eljárásokat a felek ülésein kell meghatározni.
26. cikk
Határon átnyúló szennyezés
(1) A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó tevékenységeket úgy végezzék, hogy azok ne okozzanak szennyezést a jogható ságuk alá eső terület határain kívül.
(2) Az a fél, akinek a joghatósága alá eső területen tevékeny ségeket végeznek vagy tevékenységek végzését tervezik, figye lemmel van mindennemű kedvezőtlen környezeti hatásra, tekintet nélkül arra, hogy e hatások előfordulása a joghatósága alá eső területen vagy azon kívül valószínűsíthető.
(3) Ha egy félnek tudomására jut olyan eset, amely során a tengeri környezetet szennyezés miatt károkozás közvetlen veszélye fenyegeti vagy a tengeri környezet károsult, haladékta lanul értesíti azokat a feleket, akiket megítélése szerint a kár érinthet, továbbá értesíti a Földközi-tengeri Regionális Tenger szennyezési Vészhelyzeti Válaszadó Központot (REMPEC), és időben tájékoztatja őket annak érdekében, hogy – amennyiben szükséges – megtehessék a megfelelő intézkedéseket. A REMPEC haladéktalanul eljuttatja az információkat valamennyi érintett félhez.
(4) A felek törekednek arra, hogy jogrendszerük és adott esetben megállapodások alapján egyenlő hozzáférést és elbánást biztosítsanak a közigazgatási eljárásokban azoknak a más államból származó személyeknek a részére, akiket érinthetett a tervezett vagy megvalósult műveletekből származó szennyezés vagy egyéb kedvezőtlen hatás.
(5) Ha a szennyezés olyan állam területéről származik, amelyik nem szerződő fele e jegyzőkönyvnek, akkor minden érintett szerződő fél törekszik együttműködni az adott állammal annak érdekében, hogy lehetővé váljon a jegyzőkönyv alkalma zása.
27. cikk
Felelősség és kártérítés
(1) A felek vállalják, hogy haladéktalanul együttműködnek az Egyezmény 16. cikkével összhangban e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó károk esetében a felelősség és a kártérítés megállapítására vonatkozó megfelelő szabályok és eljárások kialakításában.
(2) Az eljárások kialakításáig valamennyi fél:
a) megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a tevékenységek okozta károkért való felelősség az üzemeltetőket terhelje, és hogy azok azonnali és megfelelő kártérítést fizessenek;
b) megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az üzemeltetők biztosítással vagy egyéb ilyen típusú pénzügyi biztosítékkal rendelkezzenek a szerződő fél által meghatározott feltételekkel annak érdekében, hogy az e jegy zőkönyv hatálya alá tartozó tevékenységekből származó károk esetére biztosítva legyen a kártérítés.
VI. SZAKASZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. cikk
Az illetékes hatóságok kijelölése
Valamennyi szerződő fél kijelöl egy vagy több illetékes ható ságot az alábbi feladatokra:
a) az e jegyzőkönyv II. szakaszában előírt engedélyek kiadása, megújítása és nyilvántartása;
b) az e jegyzőkönyv 9. cikkében említett különleges és általános engedélyek kiállítása és nyilvántartása;
c) az e jegyzőkönyv X. mellékletében említett engedélyek kiál lítása;
d) a szennyvízkezelési rendszerek jóváhagyása és az e jegy zőkönyv 11. cikke (1) bekezdésében említett szennyvíztisz tító telep igazolásának kiadása;
e) előzetes engedély kiadása az e jegyzőkönyv 14. cikke (1) bekezdése b) pontjában említett rendkívüli kiürítésekhez;
f) az e jegyzőkönyv 15. cikke (3) és (4) bekezdésében említett, biztonsági intézkedésekre vonatkozó kötelezettségek ellátása;
g) az e jegyzőkönyv 16. cikkében és VII. mellékletében leírt készenléti tervezéshez kapcsolódó szerepek betöltése;
h) az e jegyzőkönyv 19. cikkében előírt ellenőrző eljárások létrehozása;
i) az e jegyzőkönyv 20. cikkében előírt létesítményeltávolítási műveletek felügyelete.
29. cikk
Átmeneti intézkedések
Valamennyi fél kidolgoz eljárásokat és rendeleteket az e jegy zőkönyv hatálybalépése előtt indított tevékenységekre nézve attól függetlenül, hogy engedélyezettek-e, annak érdekében, hogy biztosítsák azok összeegyeztethetőségét e jegyzőkönyv rendelkezéseivel, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges.
30. cikk
Ülések
(1) A felek rendes üléseit az Egyezmény szerződő feleinek az Egyezmény 18. cikkének megfelelően tartott rendes üléseivel együtt kell tartani. A felek tarthatnak rendkívüli üléseket is az Egyezmény 18. cikkével összhangban.
(2) E jegyzőkönyv szerződő felei üléseinek célja többek között:
a) figyelemmel kísérni e jegyzőkönyv végrehajtását és mérle gelni az elfogadott intézkedések hatékonyságát és bármilyen egyéb intézkedés javasolhatóságát, különösen mellékletek és függelékek formájában;
b) felülvizsgálni és módosítani e jegyzőkönyv bármely mellék letét vagy függelékét;
c) megfontolni az e jegyzőkönyv II. szakaszának megfelelően kiadott vagy megújított engedélyekről szóló tájékoztatást;
d) megfontolni az e jegyzőkönyv III. szakaszának megfelelően kiadott és kiállított engedélyekről szóló tájékoztatást;
e) elfogadni az e jegyzőkönyv 9. cikke (2) bekezdésében és a
23. cikk (1) bekezdése c) pontjában említett iránymutatáso kat;
f) megfontolni a készenléti tervek bejegyzéseit és a vészhely zetben alkalmazandó beavatkozási eszközöket, amelyeket e jegyzőkönyv 16. cikkével összhangban fogadtak el;
g) meghatározni kritériumokat és kialakítani nemzetközi szabá lyokat, szabványokat és javasolt gyakorlatokat és eljárásokat e jegyzőkönyv 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a felek által elfogadott bármilyen formában;
h) megkönnyíteni a szakpolitikák végrehajtását és az V. szakaszban említett célok elérését, különösen a nemzeti és az európai közösségi szabályozás harmonizációja terén e jegyzőkönyv 23. cikke (2) bekezdésével összhangban;
i) áttekinteni az e jegyzőkönyv 27. cikkének végrehajtásában elért előrehaladást;
j) ha e jegyzőkönyv alkalmazása szükségessé teszi, megválni egyéb ilyen szerepektől.
31. cikk
Kapcsolódások az egyezményhez
(1) Az Egyezmény jegyzőkönyvekkel kapcsolatos rendelkezé seit e jegyzőkönyvre vonatkozóan alkalmazni kell.
(2) Az Egyezmény 24. cikkének megfelelően elfogadott eljá rási és pénzügyi szabályokat e jegyzőkönyvre vonatkozóan alkalmazni kell, kivéve, ha erről e jegyzőkönyv részes felei másként állapodnak meg.
32. cikk
Végzáradék
(1) A jegyzőkönyv Madridban 1994. október 14-től 1995. október 14-ig nyitva áll aláírásra az Egyezményben részes bármely olyan állam előtt, amelyet meghívtak a földközi-tengeri térség tengerparti államai meghatalmazottjainak konferenciájára, amely a Földközi-tengernek a kontinentális talapzat, a tengerfe nék, illetve az ez alatti altalaj feltárásából és kitermeléséből eredő szennyezése elleni védelméről szóló jegyzőkönyvet tárgyalta Madridban 1994. október 13–14-én. E jegyzőkönyv ugyanezen időpontig szintén nyitva áll aláírásra az Európai Közösség és bármely hasonló regionális gazdasági tömörülés előtt, amelynek legalább egy tagja a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó terület tengerparti állama, és amely az Egyezmény
30. cikkével összhangban jogkörökkel rendelkezik az e jegy zőkönyv által érintett területek vonatkozásában.
(2) E jegyzőkönyvet meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni. A megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás eszközeit a letéteményes szerepét betöltő Spanyolország kormá nyánál kell letétbe helyezni.
(3) A fenti (1) bekezdésben említett államok, az Európai Közösség és bármely további, a szóban forgó bekezdés szerinti tömörülés 1995. október 15-től csatlakozhatnak e jegyzőkönyv höz.
(4) E jegyzőkönyv az azt a dátumot követő harmincadik napon lép hatályba, amelyen az e cikk (1) bekezdésében említett felek által immár legalább hat megerősítési, elfogadási vagy jóvá hagyási, illetve csatlakozási eszköz került letétbe helyezésre.
FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.
I. MELLÉKLET
Káros és ártalmas anyagok, amelyeknek a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen történő ártalmatlanítása tilos
A. Az alábbi anyagokat és vegyületeiket az e jegyzőkönyv 9. cikke (4) bekezdése céljából gyűjtöttük össze. Főként toxicitásuk, perzisztenciájuk és bioakkumulációjuk alapján kerültek kiválasztásra:
1. higany és higanyvegyületek;
2. kadmium és kadmiumvegyületek;
3. szerves ónvegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a tengeri környezetben (1);
4. szerves foszforvegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a tengeri környezetben (1);
5. szerves halogénvegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a tengeri környezetben (1);
6. nyersolaj, tüzelőolaj, olajiszap, fáradt kenőolajok és finomított termékek;
7. perzisztens szintetikus anyagok, amelyek lebeghetnek, elmerülhetnek vagy szuszpenziós állapotban maradhatnak, és amelyek zavarhatják a tenger bármely egyéb jogszerű hasznosítását;
8. a tengeri környezetben vagy azon keresztül bizonyítottan karcinogén, teratogén vagy mutagén tulajdonságokkal bíró anyagok;
9. radioaktív anyagok, beleértve hulladékaikat, amennyiben kiürítésük nem felel meg az illetékes nemzetközi szerve zetek sugárzásvédelmi alapelveinek, figyelembe véve a tengeri környezet védelmét.
B. E melléklet nem vonatkozik azokra az A. szakaszban felsorolt anyagot tartalmazó kiürítésekre, amelyek nem haladják meg a felek által közösen meghatározott határértékeket, az olaj vonatkozásában pedig az e jegyzőkönyv 10. cikkében meghatározott határértékeket.
(1) Kivételt képeznek azok, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy amelyek gyorsan átalakulnak biológiailag ártalmatlan anyagokká.
II. MELLÉKLET
Káros és ártalmas anyagok, amelyeknek a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó területen történő ártalmatlanítása különleges engedélyhez kötött
A. Az alábbi anyagokat és vegyületeiket az e jegyzőkönyv 9. cikke (5) bekezdése céljából gyűjtöttük össze.
1. Arzén
2. Ólom
3. Réz
4. Cink
5. Berillium
6. Nikkel
7. Vanádium
8. Króm
9. Biocidok és az I. mellékletben nem szereplő származékaik
10. Szelén
11. Antimon
12. Molibdén
13. Titán
14. Ón
15. Bárium (kivéve bárium-szulfát)
16. Bór
17. Urán
18. Kobalt
19. Tallium
20. Tellúr
21. Ezüst
22. Cianidok
B. Az A. szakaszban említett anyagok kiürítésének ellenőrzését és szigorú korlátozását a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani.
III. MELLÉKLET
MÉRLEGELENDŐ TÉNYEZŐK AZ ENGEDÉLYEK KIADÁSAKOR
A 9. cikk (7) bekezdésében előírt engedély kiadásakor a következő tényezők veendők különösen figyelembe a helyzettől függően:
A. A hulladék jellemzői és összetétele
1. a hulladékforrás típusa és mérete (pl. ipari feldolgozás);
2. a hulladék típusa (eredet, átlagos összetétel);
3. a hulladék formája (szilárd, folyékony, iszap, zagy, gáz-halmazállapotú);
4. teljes mennyiség (kiürítési volumen, pl. évente);
5. kiürítés szerkezete (folyamatos, szakaszos, időszakonként változó stb.);
6. a főbb összetevőkre, az I. mellékletben felsorolt anyagokra, a II. mellékletben felsorolt anyagokra és szükség szerint más anyagokra vonatkozó koncentráció-értékek;
7. a hulladék fizikai, kémiai és biokémiai tulajdonságai.
B. A hulladék-összetevők jellemzői ártalmasságuk szerint
1. perzisztencia (fizikai, kémiai, biológiai) a tengeri környezetben;
2. toxicitás és egyéb káros hatások;
3. felhalmozódás biológiai anyagokban és üledékekben;
4. káros vegyület képződésével járó biokémiai transzformáció;
5. az oxigéntartalomra és -egyensúlyra kedvezőtlen hatások;
6. hajlamosság a fizikai, kémiai és biológiai változásokra és kölcsönhatásokra más tengervíz-összetevőkkel a vizes közegben, ami káros biológiai és egyéb hatásokkal járhat az alábbi E. szakaszban felsorolt hasznosítások bárme lyikére nézve.
C. A kiürítési hely és a befogadó tengeri környezet jellemzői
1. a terület vízrajzi, meteorológiai, földtani és topográfiai jellemzői;
2. a kiürítési pont elhelyezkedése és típusa (kifolyás, csatorna, kivezető nyílás stb.), valamint egyéb területekhez (pl. nyaralóövezetek, ívási, halnevelési és horgászövezetek, mészhéjú állatok élőhelyei) és más kiürítési pontokhoz viszonyított helyzete;
3. a befogadó tengeri környezetbe a kiürítési pontnál elért kezdeti hígítás mértéke;
4. diszperziós jellemzők, úgymint az áramlatok, dagályok és a szél hatása a horizontális terjedésre és a vertikális keveredésre;
5. a befogadó víz jellemzői tekintettel a kiürítési terület fizikai, kémiai, biológiai és ökológiai feltételeire;
6. a befogadó tengeri környezet azon kapacitása, hogy mennyi kiürített hulladékot tud befogadni nemkívánatos hatások nélkül.
D. A hulladékkezelési technológiák rendelkezésre állása
A hulladékcsökkentés módszere, valamint és az ipari és a háztartási szennyvizek kiürítésének módszere a rendelke zésre állás és megvalósíthatóság figyelembevételével választandó meg:
a) alternatív kezelési folyamatok;
b) újrahasznosító vagy megsemmisítő módszerek;
c) szárazföldi ártalmatlanítási lehetőségek;
d) megfelelő, alacsony hulladékképződéssel járó technológiák.
E. A tengeri ökoszisztéma potenciális károsodásai és a tengervíz-hasznosítás módjai
1. Az embert érintő hatások, a következő tényezőkön keresztül:
a) ehető tengeri élőlények;
b) fürdővizek;
c) esztétika.
2. A tengeri ökoszisztémákra, különösen az élő erőforrásokra, veszélyeztetett fajokra és kritikus élőhelyekre gyakorolt hatások.
3. A tenger egyéb jogszerű hasznosításaira gyakorolt hatás, összhangban a nemzetközi joggal.
IV. MELLÉKLET
KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT
1. Valamennyi félnek meg kell követelnie, hogy a környezeti hatásvizsgálat legalább az alábbiakat foglalja magában:
a) a tevékenységek tervezett színhelyének földrajzi határai, beleértve a biztonsági övezeteket (amennyiben alkalmaz ható);
b) a terület kezdeti környezeti állapotának ismertetése;
c) a tervezett tevékenységek természetének, céljainak, hatókörének és időtartamának jelzése;
d) az alkalmazni szándékozott módszerek, létesítmények és egyéb eszközök ismertetése, a módszerek és eszközök lehetséges alternatívái;
e) a tervezett tevékenységek előre látható közvetlen vagy közvetett rövid- és hosszú távú hatásai a környezetre, beleértve az állat- és növényvilágot és az ökológiai egyensúlyt;
f) nyilatkozat, amelyben a tervezett tevékenységek végrehajtásának következtében jelentkező környezetkárosítási kockázatok minimálisra csökkentését szolgáló tervezett intézkedések szerepelnek, beleértve az ilyen intézkedések lehetséges alternatíváit;
g) a tervezett tevékenységek alatt és után a környezet szennyezéssel és egyéb káros hatásokkal szembeni védelmét szolgáló intézkedések bemutatása;
h) a környezeti hatásvizsgálat elkészítéséhez használt módszertanra való hivatkozás;
i) annak bemutatása, hogy más állam környezetére hatással lehetnek-e a tervezett tevékenységek.
2. Minden szerződő félnek érvényesítnie kell – figyelembe véve az e jegyzőkönyv 23. cikke szerint elfogadott nemzetközi szabályokat, szabványokat, valamint ajánlott gyakorlatokat és eljárásokat – azokat a szabványokat, amelyek szerint a környezeti hatásvizsgálatokat értékelni kell.
V. MELLÉKLET
OLAJ, OLAJOS KEVERÉKEK, FÚRÓFOLYADÉKOK ÉS FÚRÁSI HULLADÉKOK
A 10. cikkben foglaltaknak megfelelően a feleknek elő kell írniuk az alábbi intézkedéseket:
A. Olaj és olajos keverékek
1. A feldolgozás során vagy a platformon keletkező magas olajtartalmú kifolyásokat vissza kell tartani, el kell terelni és a termék részeként kell kezelni, de a maradékot úgy kell kezelni, hogy az olajtartalma a kiürítés előtt elfogadható szintre kerüljön, a helyes olajkitermelési gyakorlatnak megfelelően.
2. Az elkülönítő eljárásokból származó olajos hulladékot és iszapot a partra kell szállítani.
3. Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebb olaj vesszen a tengerbe a kút tesztelése során begyűjtött vagy kiáramló mennyiségből.
4. Minden szükséges óvintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az olajkitermelés során jelentkező gázokat megfelelő módon vezessék el vagy hasznosítsák.
B. Fúrófolyadékok és fúrási hulladékok
1. A vízbázisú fúrófolyadékokra és fúrási hulladékokra az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) az ilyen fúrófolyadékok felhasználásának és ártalmatlanításának a vegyianyag-felhasználási terv és e jegyzőkönyv
9. cikkének rendelkezései szerint kell történnie;
b) a fúrási hulladékokat vagy a szárazföldön, vagy a tengerben kell ártalmatlanítani megfelelő helyen vagy terü leten, az illetékes hatóság által előírtak szerint.
2. Az olajbázisú fúrófolyadékokra és fúrási hulladékokra az alábbi követelmények vonatkoznak:
a) ilyen folyadékokat kizárólag akkor lehet felhasználni, ha toxicitásuk mértéke kellőképpen alacsony, illetve csak azt követően, hogy az üzemeltető engedélyt kapott az illetékes hatóságtól, miután az meggyőződött a toxicitás alacsony mértékéről;
b) az ilyen fúrófolyadékokat tilos a tengerben ártalmatlanítani;
c) a fúrási hulladékot csak akkor lehet a tengerben ártalmatlanítani, ha elegendő szilárdanyag-szabályozó felsze relést helyeztek üzembe, és azokat megfelelően üzemeltetik, valamint, ha a kiürítési pont jóval a vízfelszín alatt van, és az olajtartalom 100 g-nál kevesebb egy kilogramm száraz hulladékra vetítve;
d) az ilyen fúrási hulladékokat tilos fokozottan védett területen ártalmatlanítani;
e) termelési és kiépítési fúrások esetén a tengerfenék mintavételezésére és elemzésére vonatkozó programot kell megvalósítani, amely a beszennyeződési övezetet vizsgálja.
3. Dízelalapú fúrófolyadékok
Dízelalapú fúrófolyadékok felhasználása tilos. Dízelolajat kivételes esetben csak a felek által meghatározott körül mények között lehet hozzáadni a fúrófolyadékokhoz.
VI. MELLÉKLET
BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK
A 15. cikkben foglaltaknak megfelelően a feleknek az alábbi intézkedéseket kell előírniuk:
a) A létesítményeknek biztonságosnak és a használati célnak megfelelőnek kell lenniük, különös tekintettel arra, hogy úgy tervezzék és építsék meg őket, hogy azok – maximális terhelésük mellett is – ellenálljanak bármilyen természeti körülménynek, beleértve egészen pontosan a történelmileg megfigyelt maximális szél- és hullámerőt, a lehetséges földrengéseket, a tengerfenék viszonyait és stabilitását, valamint a vízmélységet;
b) A tevékenységek minden fázisát, beleértve a kitermelt erőforrások tárolását és szállítását, körültekintően elő kell készíteni, hogy a teljes tevékenységbe be lehessen tekinteni biztonsági ellenőrzési céllal, és azt a lehető legbiztonsá gosabb módon kell irányítani, valamint, hogy az üzemeltetőnek valamennyi tevékenységre ellenőrző rendszert kell alkalmaznia;
c) A legfejlettebb biztonsági rendszereket kell alkalmazni és azokat időszakosan tesztelni annak érdekében, hogy mini malizálják a szivárgásokból, kifolyásokból, véletlen kiömlésekből, tűzesetekből, robbanásokból, kitörésekből eredő vagy bármely egyéb, az emberi életet vagy a környezetet fenyegető veszélyeket, valamint erre kiképzett személyzetnek kell jelen lennie e rendszerek üzemeltetéséhez, illetve a személyzetnek időszakosan gyakorlatoznia kell. Az olyan engedé lyezett létesítmények esetében, amelyeken nincs állandó személyzet, biztosítani kell a szakképzett személyzet állandó elérhetőségét;
d) A létesítményt és – amennyiben szükséges – a kijelölt biztonsági övezeteket jelölésekkel kell ellátni a nemzetközi ajánlásokkal összhangban annak érdekében, hogy megfelelő figyelmeztetést adjanak az objektum jelenlétéről és elegendő adatot tartalmazzanak azonosíthatóságához;
e) A nemzetközi tengerészeti gyakorlattal összhangban a létesítményeket jelölni kell a térképeken és jelenteni kell őket az érintetteknek;
f) Xxxxx biztosítása érdekében, hogy a megelőző rendelkezéseket betartsák, a létesítményért és/vagy a tevékenységekért felelős személynek és/vagy személyeknek, beleértve a kitörésgátlóért felelős személyt, az illetékes hatóság által megkövetelt képzettséggel kell rendelkezniük, valamint folyamatosan elegendő képzett személyzetnek kell rendelkezésre állnia. Az ilyen képzettség magában foglalja különösen a folyamatos továbbképzést biztonsági és környezetvédelmi ügyekben.
VII. MELLÉKLET
KÉSZENLÉTI TERV
A. Az üzemeltető készenléti terve
1. Az üzemeltetők kötelesek biztosítani, hogy:
a) a legmegfelelőbb riasztórendszer és kommunikációs rendszer elérhető legyen a létesítményen, valamint, hogy azok megfelelően működjenek;
b) a riasztó azonnal működésbe lépjen vészhelyzet esetén, és hogy a vészhelyzetet azonnal közöljék az illetékes hatósággal;
c) az illetékes hatóság koordinációja mellett késedelem nélkül megszervezhető és felügyelhető legyen a riasztás továbbítása, a megfelelő segítségnyújtás és a segítségnyújtás összehangolása;
d) a létesítmény személyzetét és az illetékes hatóságot azonnal tájékoztassák a vészhelyzet természetéről és mérté kéről;
e) az illetékes hatóságot folyamatosan tájékoztassák a vészhelyzet leküzdésének előrehaladtáról;
f) mindig rendelkezésre álljon elegendő és leginkább megfelelő anyag és felszerelés a vészhelyzetre szóló terv végrehajtásához, beleértve a készenléti csónakokat és repülőgépet;
g) a VI. melléklet c) bekezdésében említett szakképzett személyzet ismerje a leginkább megfelelő módszereket és technikákat a szivárgásokkal, kifolyásokkal, véletlen kiömlésekkel, tűzzel, robbanásokkal, kitörésekkel és minden egyéb, az emberi életet vagy a környezetet fenyegető veszéllyel való megküzdésre;
h) a hosszú távú káros környezeti hatások csökkentéséért felelős különleges személyzet ismerje a legmegfelelőbb módszereket és technikákat;
i) a személyzet alaposan ismerje az üzemeltető készenléti tervét, valamint tartsanak időszakos vészhelyzet-gyakor latokat annak érdekében, hogy a személyzetnek használható tudása legyen a berendezésekről és az eljárásokról, továbbá, hogy minden egyes egyén pontosan tudja a szerepét a terven belül.
2. Az üzemeltetőnek – intézményi alapon – együtt kell működnie más üzemeltetőkkel vagy a szükséges segítséget megadni képes személlyel, így biztosítva azt, hogy a segítséget igénylő, kockázatot jelentő vészhelyzet esetén (annak nagyságrendje vagy természete miatt) ezt a segítséget meg is kapja.
B. Nemzeti koordináció és igazgatás
Az illetékes hatóság a szerződő félnél kialakult vészhelyzetben biztosítja:
a) a nemzeti készenléti terv és/vagy eljárások és az üzemeltető készenléti tervének koordinációját, továbbá a cselek mények lebonyolítása feletti ellenőrzést, különösen a számottevően káros hatással járó vészhelyzetek esetén;
b) az üzemeltető irányítását arra vonatkozóan, hogy végrehajtsa-e a szennyezés megelőzésére, mérséklésére vagy leküzdésére meghatározott intézkedések valamelyikét, vagy, hogy készítsen-e elő ugyanezen célból további intéz kedéseket, beleértve a mentesítő fúrótoronyra vonatkozó parancs kiadását, vagy ellenkezőleg, ne hajtson végre bizonyos intézkedéseket;
c) a szennyezés megelőzése, mérséklése vagy leküzdése vagy ugyanilyen célú további lépések előkészítése érdekében nemzeti hatáskörben tett lépések koordinálását más államok által saját hatáskörükben vagy a nemzetközi szerve zetek által tett lépésekkel;
d) a létező tevékenységekre vonatkozóan valamennyi szükséges információ begyűjtését és elérhetővé tételét;
e) egy olyan naprakész lista rendelkezésre bocsátását, amelyen azok a személyek szerepelnek, akiket riasztani és a vészhelyzetről, annak fejleményeiről és a meghozott intézkedésekről tájékoztatni kell;
f) minden szükséges információ begyűjtését a veszélyforrások mértékéről és a leküzdésükre alkalmazható eszközökről, valamint ezen információ eljuttatását az érdekelt felekhez;
g) a fenti A. részben említett segítségnyújtás koordinációját és felügyeletét, együttműködve az üzemeltetővel;
h) meghatározott cselekvések szervezését és szükség szerinti koordinációját, beleértve műszaki szakértők és képzett személyzet beavatkozását a szükséges felszerelések és anyagok felhasználásával;
i) a veszélyforrás által esetlegesen érintett más felek illetékes hatóságai felé azonnali közlést annak érdekben, hogy – amennyiben szükséges – megtehessék a megfelelő intézkedéseket;
j) szükség esetén technikai segítségnyújtást más feleknek;
k) az illetékes nemzetközi szervezet azonnali értesítését annak érdekében, hogy a fennálló helyzet ne veszélyeztesse a hajózást vagy más érdekeket.
Függelék
OLAJOK LISTÁJA (1)
Bitumen oldatok
Keverési nyersanyagok Szigetelő bitumen
Közvetlen lepárlású fűtőolaj maradéka
Olajok
Tisztított olaj Nyersolaj
Nyersolajat tartalmazó keverékek Dízelolaj
4. sz. fűtőolaj
5. sz. fűtőolaj
6. sz. fűtőolaj Pakura Útportalanító olaj Transzformátorolaj
Aromás olaj (kivéve növényi olaj) Kenőolajok és keverési alapanyagok Ásványi olaj
Motorolaj Csavarlazító olaj Tengelyolaj Turbinaolaj
Párlatok
Közvetlen lepárlású fűtőolaj
Módosított lobbanáspontú nyersanyagok
Gázolaj
Krakkolt
(1) Az olajok listája nem tekinthető teljesnek.
Sugárhajtómű-üzemanyagok
JP-1 (kerozin) JP-3
JP-4
JP-5 (nehéz kerozin) Turbó üzemanyagok Kerozin
Ásványi benzin
Nafta
Oldószer Xxxxxx Xxxxxxxxxx
Benzinkeverési nyersanyagok Alkilát-üzemanyag Reformátumok
Polimer-üzemanyag
Benzinek
Nyers gazolin Gépjármű-üzemanyag Repülőgép-üzemanyag
Közvetlen lepárlású fűtőolaj
1. sz. fűtőolaj (kerozin) 1-D. sz. fűtőolaj
2. sz. fűtőolaj
2-D. sz. fűtőolaj