ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
B I Z T O S Í T Ó
MKB Általános Biztosító Zrt.
Általános Szerzôdési Feltételek
MKB CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁS
VL 10048/10
Hatályos: 2013. május 1-jétôl.
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
AZ MKB CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁSHOZ
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük bizalmát, hogy ajánlatával Társaságainkat, az MKB Általános Biztosító Zrt-t kereste meg. Kérjük az ajánlat aláírása elôtt figyelmesen olvassa el jelen ügyfél- tájékoztatónkat, a biztosítási feltételeket (dôlt betûvel külön kiemelve a biztosítási szerzôdés legfontosabb ismertetôi) és esetleges kérdéseivel forduljon bizalommal a biztosítás közvetítôjéhez. Csak akkor írja alá az ajánlatot, ha biztos abban, hogy az ajánlat szerinti biztosítás mindenben meg- felel az Ön igényeinek.
1. Az MKB Általános Biztosító Zrt. tulajdonosai az MKB Bank Zrt., valamint a Versicherungskammer Bayern.
Az MKB Általános Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Elérhetôségei:
◆ levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
◆ telefon: + 00 0 0000 000
◆ fax: + 00 0 0000 000
2. Az ajánlattal, a biztosítási szerzôdéssel és a biztosító szolgáltatásával kapcsolatos észrevételeivel vagy esetleges problémáival forduljon bizalommal a biztosítás közvetí- tôjéhez.
További információk találhatóak a xxx.xxxx.xx hon- lapon is.
Amennyiben problémáira megnyugtató választ a fentiek igénybevétele után sem kap, kérjük forduljon bizalommal az érintett biztosító felelôs munkatársaihoz a fenti elér- hetôségen.
3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
◆ címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
◆ telefon: 000-0000
◆ kék szám (helyi tarifával hívható): 00-00-000-000
◆ fax: 000-0000
A biztosítási szerzôdés megkötésével és a biztosító szol- gáltatásával kapcsolatos viták bíróságon kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elô a lakóhelye szerint illetékes békéltetô testületnél. A békéltetô testületi eljárás megindításának elôfeltétele, hogy a fogyasztó a biztosí- tóval elôzetesen eredménytelenül kísérelje meg a vita rendezését.
A jogvita természetesen bírósági eljárás keretében is ren- dezhetô, melyre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi
III. tv. szabályai irányadóak.
4. A biztosító feladatai ellátásához az ügyfél azon adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, szolgáltatásával összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biz- tosító követeléseinek megítéléséhez szükséges vagy tör- vényben meghatározott más cél lehet.
Ügyfélnek minôsül az ajánlattevô, szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.
Biztosítási titok:
◆ az ügyfél adatai
◆ a biztosított vagyontárgy és annak értéke
◆ a biztosítási összeg
◆ élet,- baleset,- betegség- és felelôsségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggô adatok
◆ a biztosító szolgáltatásának mértéke és a kifizetés ideje
◆ a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggô valamennyi tény és adat
5. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzô- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti,
VL 10048/2
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthetô.
6. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül
– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetôit, alkal- mazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzá- jutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
◆ a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
◆ a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,
b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
c) a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváhagyást nélkülözô megkeresés kapcsán a nyomozó ható- sággal,
d) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint csôd- eljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
e) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel,
f) az adóhatósággal abban az esetben, ha adó- ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szer- zôdésbôl eredô kötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
g) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,
h) ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, fegy- verkereskedelemmel, vagy pénzmosás bûncse- lekményévek van összefüggésben, a nyomozó- hatósággal, a polgári nemzetbiztonsági szol- gálattal,
i) a biztosítóval, a biztosításközvetítôvel, a szakta- nácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítô vagy szaktanácsadó
magyarországi képviseletével, ezek érdekkép- viseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, bizto- sításközvetítôi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
j) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
k) az egészségügyi hatósággal,
l) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyûjtésére felhatal- mazott szervvel,
m) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,
n) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilván- tartást vezetô Hivatallal,
o) az állományátruházás keretében átadásra kerülô szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biz- tosítóval,
p) a kárrendezéshez és megtérítési igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelô szervezettel, az Infor- mációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,
q) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,
r) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerûségét ellenôrzô Európai Csalás- ellenes Hivatallal (OLAF),
s) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából, személyes adatnak nem minô- sülô adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisz- tériummal,
szemben.
8. Társaságunk a mûködésével kapcsolatban tudomására jutott biztosítási titoknak is minôsülô üzleti titkot köteles megtartani, azt harmadik személynek nem adhatja ki. Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége – a Bit. 157. §-ban felsorolt szerveken túl – nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró
◆ a Magyar Nemzeti Bankkal,
◆ az Állami Számvevôszékkel,
◆ a központi költségvetési pénzeszközök fel- használásának szabályszerûségét és célsze- rûségét ellenôrzô Kormányzati Ellenôrzési Hivatallal,
◆ vagyonôrrel szemben
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
b) az eljárás alapját képezô ügyre vonatkozóan a feladatkörében eljáró
◆ a feljelentés kiegészítése keretében a nyo- mozóhatósággal, ügyészséggel,
◆ az önkormányzati adósságrendezési, eljárás keretében a bírósággal
szemben.
9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
◆ az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- bôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
◆ a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium ré- szére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása.
10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelô) történô adattováb- bítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor. A biz- tosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett GaVI Gesellschaft für angewandte Versicherungs-Informatik mbH (Székhely: Seckenheimer Str. 150 D-68165 Mannheim, BRD) adatfeldolgozónak minôsül.
11. Biztosítónk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoz- tatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt, rá vonatkozó adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl (székhelyérôl) és az adatkezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adat- továbbításról való tájékoztatást kizárhatja. A biztosító az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni köteles.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto- sítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
12. A panaszok ügyintézése
Ha kérdése vagy panasza merül fel, kérjük forduljon bizalommal ügyfélszolgálati irodánkhoz (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) ahol készséggel állnak rendelkezésére.
Amennyiben panaszára nem kapott kielégítô választ, valamint szolgáltatásunkkal továbbra sem elégedett, panaszát felügyeleti szervünkhöz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy a békéltetô testületekhez terjesztheti elô, vagy bírói utat vehet igénybe.
13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jöve- delemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerzôdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvényben és a hozzá kapcsolódó egyéb adószabályokban lelhetôek fel a biztosításért fize- tendô díjra, a biztosító szolgáltatására, illetve a biztosítással kapcsolatos adókedvezményre vonatkozó rendelkezések.
14. A biztosítási ajánlat aláírása elôtt kérjük, szívesked- jék figyelembe venni a következôket:
◆ A megkötendô biztosítási szerzôdésre, a szerzôdô felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzôdési feltételek és záradékok elôírásai az irányadók.
◆ Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanul- mányozni, és ajánlatát csak ezt követôen aláírni.
◆ A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzôdô (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut.
15. A biztosítási szerzôdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
MKB Általános Biztosító Zrt.
MKB CSALÁDI OTTHONBIZTOSÍTÁSI CSOMAG
TARTALOMJEGYZÉK
I. Az MKB Általános Biztosító Zrt. fô adatai 7
II. Általános Biztosítási Feltételek (ÁSZF400) 7
1. A szerzôdô 7
2. A biztosított 7
3. A biztosítási szerzôdés létrejötte 7
4. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése 7
5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak 8
6. A szerzôdés hatálya 8
7. A biztosítási esemény 8
8. Általános kizárások 8
9. A biztosítási összeg 9
10. Értékkövetés 9
11. Az önrészesedés 10
12. A biztosítási díj 10
13. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 10
14. Káresemény utáni kötelezettségek, a szolgáltatás iránti igény bejelentése,
a biztosító szolgáltatásának általános szabályai 11
15. A biztosítási szerzôdés megszûnése 11
16. Egyéb rendelkezések 12
17. Az elévülés 12
III. MKB Családi Otthonbiztosítás – Alapbiztosítás 12
A vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF400) 12
Épületbiztosítás és/vagy ingóságok biztosítása
(A biztosítás csak ingóságra vagy csak épületre is megköthetô külön-külön, és együttesen is)
1. A biztosítási fedezet felépítése 12
2. A biztosított 13
3. A kockázatviselés helye 13
4. A vagyonbiztosításnál használt fogalom meghatározások 14
5. A biztosítható vagyontárgyak 16
6. Nem biztosítható vagyontárgyak 18
7. A biztosítási események 18
8. Alulbiztosítás 23
VL 10048/10
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatás korlátozások 23
10. A biztosító megtérítési igénye 25
11. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség 25
12. A biztosító mentesülése 25
Kiegészítô biztosítási fedezetek – az alapfedezet tetszés szerinti bôvítése a következô kiegészítô
kockázatokra pótdíj ellenében: 25
1. sz. kiegészítô biztosítás – Az üvegbiztosítás kiterjesztése (KÜB400) 25
2. sz. kiegészítô biztosítás – Különleges üvegezés biztosítása (BÜK400) 26
3. sz. kiegészítô biztosítás – Akvárium törése (ATK400) 27
4. sz. kiegészítô biztosítás – Épületrongálás és vandalizmus (RON400) 27
5. sz. kiegészítô biztosítás – Betöréses lopás, rablás biztosítás (BETL400) 28
IV. Választható különfedezetek: 29
Az alapbiztosítási csomagon felül tetszés szerint választható különfedezetek, pótdíj ellenében köthetôk:
1. sz. Választható Különfedezet – Felelôsségbiztosítás (FKF400) 29
1. Fogalom meghatározások 29
2. A biztosított 30
3. A biztosítási esemény 30
4. A kár okozásának és bekövetkezésének idôpontja 31
5. Általános kizárások 31
6. A biztosítási összeg 31
7. A biztosító szolgáltatása 31
8. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapításának szabályai 32
9. A biztosító megtérítési igénye 32
2. sz. Választható Különfedezet – Családi balesetbiztosítás (BKF400) 32
1. A biztosított 32
2. A kockázatviselés helye 33
3. A balesetbiztosítási összegre jogosultak köre 33
4. Fogalom meghatározások 33
5. Biztosítási események 33
6. Kizárások 33
7. A biztosítási összeg 34
8. A biztosító szolgáltatása 34
1. sz. táblázat: a biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor 35
2. sz. táblázat: testrészek egészségkárosodása 35
V. Általános Betörésvédelmi Elôírások 36
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
I. AZ MKB ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. FÔ ADATAI
Név: MKB Általános Biztosító Zrt. Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Cégjegyzék száma: 00-00-000000
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Központi telefonszám: (0) 000 0000, Fax: (0) 000 0000 A biztosító felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
II. ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁSZF400)
Az MKB Általános Biztosító Zrt. Családi Xxxxxx biztosítási csomag (továbbiakban: otthonbiztosítás) általános szer- zôdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkezô szerzôdéses kikötés hiányában – az MKB Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) az otthonbiztosítási szerzôdéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzôdési feltételekben meghatá- rozott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szol- gáltatást teljesíti törvényes magyar fizetôeszközben, a biztosítási szerzôdés szerint.
A biztosítási fedezet a kötvényben meghatározott és a biztosítási feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
A biztosító kizárólag az ajánlaton megjelölt biztosítási fedezetekre és a vagyonbiztosítás tekintetében az aján- laton megjelölt kockázatokra nyújt biztosítási védelmet.
1. A szerzôdô
1.1. A szerzôdô az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.
1.2. Szerzôdô az lehet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést az érdekelt javára köti.
1.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerzôdô köteles.
1.4. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a Szerzôdô jogosult és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.
2. A biztosított
2.1. A biztosító szolgáltatására – ha a feltételek ettôl elté- rôen nem rendelkeznek – a biztosított jogosult
2.2. Az alap- és kiegészítô biztosítások, valamint a választ- ható különfedezetek biztosítotti körének meghatározását az egyes feltételek tartalmazzák.
2.3. A biztosított és a szerzôdô azonos is lehet. A bizto- sított, ha nem azonos a szerzôdôvel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerzôdô helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási idôszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerzôdô és a biztosított egyetemlegesen felelôs.
3. A biztosítási szerzôdés létrejötte
3.1. A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô írásbeli ajánlatára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdés
– az ajánlatnak a biztosító képviselôje (megbízottja) részére történô átadásától számított 15. nap elteltével, az átadás idô- pontjára visszamenô hatállyal – akkor is létrejön, ha a bizto- sító a 15 napos határidôn belül nem nyilatkozott az ajánlatra.
3.2. Ha kötvény tartalma eltér a szerzôdô fél ajánlatától, és az eltérést a szerzôdô fél 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendel- kezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerzôdô fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat szerint jön létre.
3.3. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidô az azt követô napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.
3.4. Nem jön létre a szerzôdés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.
4. A biztosítási szerzôdés hatályba lépése
4.1. A biztosító kockázatviselése – ettôl eltérô megállapodás hiányában – az azt követô napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerzôdô a biztosítás teljes elsô díját (részletfizetés esetén a teljes díjrészletet), illetve egyszeri díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biztosító kép- viselôjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerzôdés létrejön.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
4.2. Ha a biztosító és a szerzôdô az elsô díj halasztott fizeté- sében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megálla- podás megkötését követô nap 0 órája, feltéve, hogy a szer- zôdés létrejött.
4.3. A felek a kockázatviselés kezdô idôpontjában írásban ettôl eltérôen is megállapodhatnak.
4.4. Az ajánlattevô által a biztosítási szerzôdés létrejötte elôtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerzôdés létrejötte után tekinti a biztosítás elsô díjának vagy díjrészletének. Ha a szerzôdés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget e tény megállapításától számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevônek.
5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idôszak
5.1. A biztosítási szerzôdés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott idôtartamra jön létre. A hatá- rozott tartam 1 évnél rövidebb is lehet.
5.2. A biztosítási évforduló minden évben annak a hónapnak az elsô napja, amelyben a kockázatviselés kezdôdik. Ha a koc- kázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap elsô napjával, akkor ez a nap a biztosítási év kezdete is.
5.3. A határozatlan és az 1 évnél hosszabb határozott tartamra létrejött szerzôdések esetén a biztosítási idôszak 1 év (az elsô biztosítási évben a fedezet kezdetétôl a fordulónapig).
6. A szerzôdés hatálya
6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)
A jelen szerzôdés alapján a biztosító a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a vagyonbiztosítás és a kiegészítô biz- tosítások, valamint a választható különfedezetek feltételei- ben foglalt eltérések figyelembe vételével.
6.2. Idôbeli hatály
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki a kiegészítô biztosítások és választható különfedezeti feltéte- leiben foglalt korlátozások figyelembevételével. A bizto- sítási szerzôdés hatálya a 4. pontban megjelölt hatályba- lépéssel kezdôdik, és a határozott tartam lejártának vagy a biztosítási szerzôdés 15. pont szerinti megszûnésének napján 24 órakor szûnik meg.
7. A biztosítási esemény
7.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási ese- ményekre és oly módon terjed ki, amelyeket vagyonbiztosítás és a kiegészítô biztosítások, valamint a választható külön- fedezetek feltételei meghatároznak, és amelyek bekövet- kezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.
8. Általános kizárások:
8.1. Az alap-, és kiegészítô biztosítások, valamint a választ- ható különfedezetek esetén a biztosító nem fizeti meg:
8.1.1. a kárt annyiban, amennyiben arra más biztosítás is vonatkozik (balesetbiztosítás kivételével)
8.1.2. a hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reak- cióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer- sugárzásból eredô károkat,
8.1.3. az alább felsorolt eseményekkel /cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kárt, veszteséget, költséget vagy kiadást, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához, bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
8.1.3.1. háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések, vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgár- háború;
8.1.3.2. kisajátítás vagy állandó vagy ideiglenes birtok- fosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak;
8.1.3.3. lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, kato- nai vagy jogbitorló hatalom, statárium, vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô;
8.1.3.4. bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsola- tosan cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertôzéssel, rakétákkal, gránátokkal, robbanó anyagokkal elkövetett cselekményeit is.
8.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minôsül:
8.2.1. a Magyarország területén vagy
8.2.2. a Magyarország területén kívül
folytatott, államok és/vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erôk összecsapása.
8.3. Jelen feltétel szempontjából terrorista cselekmény alatt értendô, ha az elkövetôk erôszakot vagy azzal való fenye- getést alkalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
befolyásolására, és cselekményük alkalmas a köz vagy annak egy részének a megfélemlítésére.
8.4. „Fertôzés” alatt a vegyi és biológiai anyagok hatására, a tárgyak (dolgok) fertôzôdését, mérgezôdését és/vagy hasz- nálatuk akadályozását vagy korlátozását értjük.
8.5. Jelen biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a 8.1 pont alatt felsorolt kockázatokkal kapcsolatos kármegelôzéssel, a károk csökkentésével kapcsolatos vagy a károk elkerülése, befolyásolása érdekében kifizetett költségekre és kiadásokra.
8.6. Vagyon- és felelôsségbiztosítások esetén a biztosító nem fizeti meg a biztosított objektumban folytatott tûz- és robbanásveszélyes keresôfoglalkozás során, az azzal össze- függésben keletkezett károkat.
8.7. Jelen biztosítás a fenti 8.1 pontban felsorolt kockáza- tokon túlmenôen nem nyújt fedezetet az azbeszttel kap- csolatos károkra sem. Azbeszt jelentése a következô lehet: az azbeszt minden formája krokidolit, amosit, krizotilt, (szála) antofillit, vagy (szálas) tremolit akár magában vagy akár elegyítve a fent említett ásványokat (anyagokat) tartalmazza. Az azbeszt por jelenthet azbeszt szálat, azbeszt tartalmú szálas anyagokat, azbeszt szemcsé(ke)t.
Jelen biztosítási fedezet kizár minden személyi sérüléses kárt, vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, bármilyen törvényi kötelezettséget (felelôsséget), amely közvetlenül vagy köz- vetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt pornak való kitettsége okozott, segített elô vagy állt elô.
9. A biztosítási összeg
9.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô határa
9.2. A biztosítási összegeket a szerzôdô határozza meg.
9.3. A biztosító – épület(ek), melléképület(ek), valamint háztartási vagyonrész esetén – az ingatlan m2 adatai, fekvé- se és jellege alapján javaslatot tesz a biztosítási összeg nagyságára. A biztosító javaslattétele nem jelenti a bizto- sító felelôsségvállalását a biztosítási összeg meghatáro- zását illetôen. A szerzôdô/ biztosított a javasolt biztosítási összeget nem köteles elfogadni, annál magasabb összeget is választhat.
9.4. Az értékôrzô vagyonrészre, a vállalkozás eszközeire, a háztartási vagyonrész nem terjed ki. Az ügyfél ezen va-
gyontárgyak fedezetbe vonására külön tesz javaslatot. Ezen vagyontárgyakra vonatkozóan a biztosító nem tesz javas- latot a biztosítási összeg nagyságára vonatkozóan, ezen értékek felmérése és meghatározása kizárólag a szerzôdô feladata.
9.5. Az értékôrzô vagyontárgyakról, amennyiben ezek értéke eléri vagy meghaladja az 1.000.000 Ft-ot, tételes jegyzéket és fényképet kell készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzôinek és értékének meghatározá- sával. E jegyzéket a szerzôdéskötéskor, lezárt borítékban a biztosítónak át kell adni. Az értéklistát a biztosító szak- embere csak a biztosított jelenlétében vagy jóváhagyásával nyithatja ki.
9.6. A vállalkozás eszközeire vonatkozó biztosítási össze- get a biztosító éves kárlimitnek tekinti.
9.7. A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) illetve beszerzésének költségét.
9.8. A választható különfedezetek (felelôsség- és baleset- biztosítás) esetén a biztosítási összeg a biztosított által választott kárlimit és éves limit. A választható külön- fedezetek biztosítási összegét a vonatkozó különös bizto- sítási feltételek szabályozzák.
10. Értékkövetés
10.1. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja. (indexálja). A felelôsségbiztosítási összeg, a balesetbiztosítás összege, a vállalkozás eszközeire meghatározott összeg és díj, valamint a szerzôdésben szereplô szolgáltatási limitek nem indexálódnak.
10.2. A biztosítási összeg és díj indexálásának alapja a Köz- ponti Statisztikai Hivatal (KSH) által a 10.2.2 pont szerint számított és figyelembe vett éves fogyasztói árindex.
10.2.1. Az indexálás módja:
10.2.1.1. A biztosító minden biztosítási évforduló elôtt leg- késôbb 60 nappal levélben tájékoztatja a szerzôdôt az index mértékérôl, az indexált biztosítási összegekrôl és a díjról.
10.2.1.2. Az indexálás elfogadása esetén a szerzôdés a következô biztosítási idôszak kezdetétôl indexálva él tovább.
10.2.1.3. A biztosítási díjak a módosított biztosítási összegek alapján kerülnek kiszámításra.
10.2.1.4. Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerzôdô nem kívánja fenntartani a szerzôdést, akkor
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
azt a biztosítási idôszak végére – 30 napos felmondási határ- idôvel – írásban bármikor felmondhatja.
10.2.2. Az indexálás mértéke:
10.2.2.1. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a KSH adatai alapján. Az értékkö- vetés bázisa az elôzô évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytôl a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1. és a rákövetkezô év május hó 31. között évfordulós szerzôdésekre érvényes és alkalmazandó.
10.2.2.2. A biztosítási szerzôdés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg.
10.2.2.3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az elôzô biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását az adott fedezetre/vagyoncsoportra vonatkozó biztosítási díj arányosan követi. A szerzôdés egyéb elemei változatlanul maradnak.
10.3. A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer Ft-ra, a biztosítási díjat pedig egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
10.4. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontár- gyak értékének egyéb okból bekövetkezô változásait (beru- házás, új eszközök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bôvítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés, stb.). A szer- zôdéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás be- jelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, be legfeljebb 15 napon belül írásban be kell jelenteni.
11. Önrészesedés
11.1. A szerzôdésben meghatározott biztosítási esemé- nyek alapján nyújtott szolgáltatásból a biztosító önrésze- sedést nem von le.
12. A biztosítási díj
12.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétôl a kockázatvise- lés teljes tartamára megilleti a díj.
12.2. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási idôszakra álla- pítja meg.
12.3. A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor, a folyta- tólagos díj pedig annak a biztosítási idôszaknak az elsô nap- ján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
12.4. A biztosítás elsô díja minden esetben az ügyfél által vá- lasztott fizetési gyakoriságnak megfelelô elsô díjrészlet össze- gével azonos.
12.5. A felek az elsô díj halasztott fizetésében is megálla- podhatnak. A halasztott elsô díj a megállapodás szerint ese- dékes.
12.6. A szerzôdô és a biztosító megállapodhatnak abban, hogy a szerzôdô vagy megbízása alapján a díjfizetô a hatá- rozatlan tartamú biztosítás éves díját részletekben fizeti meg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).
12.7. A biztosító az egy évnél rövidebb tartamú szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).
Az egyszeri díjat – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.
12.8. A díj meg nem fizetésének következményei
12.8.1. Megszûnik a biztosítási szerzôdés a biztosítási díj esedékességétôl számított 60. nap elteltével, ha addig a hát- ralékos díjat nem pótolták, és a szerzôdô nem kapott ha- lasztást, illetve a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
12.8.2. A díjnemfizetés miatti megszûnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést. E díjat a biztosító visszautalja, levonva belôle azt a díjrészt, amely a díjnem- fizetés miatti megszûnés elôtti – díjjal fedezetlen kocká- zatviseléssel arányos.
12.8.3. A Biztosító a díjbeszedéssel, hátralékkezeléssel kap- csolatban a következô szabály szerint jár el: A Biztosító a szerzôdô 500 Ft alatti tartozása megfizetését nem követeli, a szerzôdô részére 500 Ft alatti kifizetést nem teljesít. Amennyiben a tartozás vagy a követelés összege az értékhatárt meghaladja, a Biztosító a teljes összeget – bele- értve az összeghatár alatti részt is – megfizeti/megfizetteti a szerzôdôvel.
13. A biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
13.1. A szerzôdô és/vagy a biztosított a szerzôdés megkö- tésekor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelôen közölni minden olyan, a kockázat elvállalása szempont- jából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett.
13.2. A szerzôdô és/vagy biztosított 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyrôl a szerzôdéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen
13.2.1. ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerzôdést kötött,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
s erre a jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed,
13.2.2. ha a biztosított objektum területe megváltozott (pl. tetôtér-beépítés, lakóépület bôvítése, melléképület épí- tése, bôvítése),
13.2.3. ha a biztosított vagyonérték megváltozott,
13.2.4. ha a biztosított a biztosított ingatlant eladta, vagy más módon érdekmúlás következett be.
13.3. A közlésre, illetve változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô (biztosított) bizo- nyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerzôdés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
14. Káresemény utáni kötelezettségek, a szolgáltatás iránti igény bejelentése, a biztosító szolgáltatásának általános szabályai
14.1. Káresemény utáni kötelezettségek – a kárbejelentés szabályai
14.1.1. A Szerzôdônek (Biztosítottnak) a káreseményt annak bekövetkezte után azonnal, legkésôbb azonban annak meg- történtétôl ill. az észleléstôl számított 2 munkanapon belül (haláleset és baleseti kár esetén 8 napon belül) írásban (levél- ben, faxon, e-mailben) vagy telefonon be kell jelentenie a Biztosítónak és lehetôvé kell tennie a bejelentés tartalmának ellenôrzését.
14.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
14.1.2.1. a bekövetkezésének helyét és idejét;
14.1.2.2. a károsodott vagyontárgyak megnevezését,
14.1.2.3. a káresemény rövid leírását;
14.1.2.4. a részletes kárigényt ill. kárlistát;
14.1.2.5. a kárösszeg hozzávetôleges megjelölését.
14.1.3. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályokat a kiegészítô szabályzatok tartalmazzák.
14.1.4. Vagyonbiztosítási kár esetén a szerzôdô (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétôl számított 5. napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat, azonban a maradványokat ebben az esetben is köteles minimum 30 napig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig megôrizni és a Biztosító kérésére bemutatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a
biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szem- pontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége részben vagy teljes mértékben nem áll be.
14.1.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétôl számított
5. munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezé- seket azonban további 30 napig köteles változatlan állapot- ban megôrizni.
14.1.6. A Biztosított köteles a kárt tôle telhetôen enyhíteni. A kárenyhítés költségei akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Amennyiben a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb, a Biztosító a kárenyhítés költségeit olyan arányban fizeti meg, ahogyan a biztosítási összeg a vagyontárgy káridôponti új értékéhez aránylik.
14.1.7. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétôl számított 5 munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni, ill. a kárszemlérôl –ha szükséges- gondoskodni.
14.1.8. A Szerzôdô (Biztosított) köteles a kár megtörténtét és összegszerûségét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjogát hitelt érdemlôen bizonyító számlákat és egyéb iratokat, bizonylatokat a Biztosító megbízottjának rendelkezésére bocsátani.
14.2. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, bizonylatokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgál- tatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének meg- állapításához szükségesek. Az egyes biztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges iratok, bizony- latok megnevezését a vagyonbiztosítás, a kiegészítô biztosítá- sok, valamint a választható különfedezetek feltételei tar- talmazzák.
14.3. A biztosító a szolgáltatás összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétôl számított 15 napon belül köteles megfizetni.
14.4. Bûncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetôk kilétérôl, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerzôdésben vállalat kötelezett- ségének már eleget tett.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
15. A biztosítási szerzôdés megszûnése
15.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés megszûnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlás esetét.
15.2. A biztosítási szerzôdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:
15.2.1. Érdekmúlás: A szerzôdés hatálya alatt a biztosítási érdek megszûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerzôdés, illetôleg annak megfelelô része a hónap utolsó napjával megszûnik.
15.2.2. Díjnemfizetés: Díjnemfizetés esetén a jelen szerzô- dési feltételek 12.8. pontjában foglaltak az irányadók.
15.2.3. Felmondás: A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek – 30 nap felmondási idôvel – a biztosítási idôszak végére írásban bármikor felmondhatják.
15.3. Ha a szerzôdés a biztosítási esemény bekövetkezte miatti érdekmúlással (totálkár) szûnt meg, a biztosítót meg- illeti annak a biztosítási idôszaknak a teljes díja, amelyben kockázatviselése véget ért.
15.4. A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a bizto- sítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó idôarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.
15.5. A határozott tartamra kötött biztosítási szerzôdés a tar- tam lejáratakor, a kötvényben megjelölt idôpontban meg- szûnik.
16. Egyéb rendelkezések
16.1. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök szerzôdéskötésre nem jogo-
sult, és a szerzôdô (biztosított) nem intézhet hozzá érvé- nyesen jognyilatkozatot.
16.2. A biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
16.3. A biztosítónak a szerzôdéssel kapcsolatos jognyilat- kozata abban az idôpontban tekintendô megérkezettnek, amikor a posta azt az érdekeltnek levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvé- telt az érdekelt írásban elismerte, illetôleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett igazolhatóan meg- tagadta.
16.4. Az általános kizárások körében (8. pont) szereplô büntetôjogi fogalmak a Büntetô törvénykönyv rendel- kezései alapján értelmezendôk.
17. Az elévülés
17.1. A jelen feltételek alapján létrejött
17.1.1. vagyonbiztosítási- és balesetbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények a biztosítási esemény bekövetkeztétôl szá- mított 1 év,
17.1.2. felelôsségbiztosítási szerzôdésbôl eredô igények a kárnak, illetve a kárigénynek a biztosítottal való közlésétôl számított 1 év,
alatt évülnek el.
17.2. A jelen szerzôdési feltételek alapján létrejött szerzôdé- sekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvény- könyv rendelkezései az irányadók.
MKB Általános Biztosító Zrt.
III. MKB Családi Otthon Biztosítás Alapbiztosítás
A vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF400)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint és módon megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén okoznak.
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános Biztosítási Feltételekben és a Polgári törvény- könyvben rögzítettek az irányadók.
1. A biztosítási fedezet felépítése:
1.1 Jelen biztosítási fedezet
1.1.1. vagyonbiztosításból (épületbiztosítás és/vagy ingóság- biztosítás)
1.1.2. a vagyonbiztosítást kiegészítô biztosításokból és
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1.1.3. választható különfedezetekbôl áll.
A kiegészítô biztosítások és a választható különfedezetek kizárólag az alapvagyon biztosítási csomag mellé köthetôk, és azzal együtt érvényesek.
1.2. A szerzôdô/biztosított saját igénye szerint a vagyon- biztosítás kiegészítéseként az alábbi kiegészítô biztosításokat választhatja:
1.2.1. üvegbiztosítás kiegészítô biztosítás (épület biztosítása esetén)
1.2.2. különleges üvegezés biztosítása
1.2.3. akvárium törése kiegészítô biztosítás
1.2.4. épületrongálás és vandalizmus biztosítás (épület biztosítása esetén)
1.2.5. betöréses lopás, rablás biztosítás (ingóságok bizto- sítása esetén)
1.3. Az alap vagyonbiztosításon kívül választható külön- fedezetek köthetôk:
1.3.1. felelôsség biztosítás
1.3.2. családi balesetbiztosítás
1.4. Jelen biztosítás ingatlanokra és ingóságokra köthetô együttesen vagy külön-külön.
1.5. A szerzôdô/biztosított a kiegészítô biztosítások és vá- lasztható különfedezetek után pótdíjat köteles fizetni.
1.6. Az alap vagyon biztosítás megszûnésével egyidejûleg a kiegészítô biztosítások és a választható különfedezetek is megszûnnek.
1.7. Az egyes kiegészítô biztosításokat – az alapbiztosítás fennmaradása mellett – a szerzôdô felek bármelyike írásban, indoklás nélkül bármikor megszüntetheti a felmondás törvényes szabályainak betartása mellett.
2. A biztosított
2.1. A jelen feltételek alapján létrejött szerzôdésben
2.1.1. épületek, építmények vonatkozásában biztosított a szerzôdô által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonos- társai tulajdoni hányaduk arányában;
2.1.2. ingóságok vonatkozásában biztosított(ak) lehet(nek)
2.1.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai,
2.1.2.2. a kötvényen megjelölt kockázatviselés helyen talál- ható ingatlan tulajdonosa; a tulajdonos hozzátartozója,
amennyiben a biztosított ingatlanban életvitelszerûen lakik, valamint
2.1.2.3. az épület bérlôje és bérlôtársai.
2.2. A kiegészítô biztosítások ettôl eltérôen is rendelkez- hetnek.
3. A kockázatviselés helye
3.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt
a) családi ház (vagy egyéb épület), illetve házbér- lemény és az ingatlan-nyilvántartás szerint hozzá tartozó földrészlet, valamint
b) az a) pontban meghatározott földrészleten talál- ható és a kötvényen feltüntetett melléképü- let(ek),
c) az a) pontban meghatározott földrészleten kívül lévô és a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület, vagy
d) saját tulajdonú lakás, illetve lakásbérlemény (tár- sasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás) és
e) az d) pontban meghatározott lakáshoz tartozó és azzal egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használatában lévô tároló- és egyéb helyiség,
f) az ingatlan-nyilvántartás szerint a társasházhoz (szövetkezeti házhoz) tartozó földrészen található és a biztosított kizárólagos használatában lévô melléképület,
g) az f) pontban meghatározott földrészleten kívül, de a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal feltüntetett melléképület.
3.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást, illetve a bérelt hotel szobát is kockázatviselési helynek tekinti az értékôrzô és a háztartási vagyonrész tekintetében.
3.3. A biztosított Magyarország területére magával vitt ingóságai vonatkozásában a kockázatviselési hely Magyar- ország területe.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
4. A vagyonbiztosításban használt fogalom meghatározások:
4.1. Épület (Családi ház, lakás )
Olyan szerkezetileg önálló, szilárd építôanyagból készült, egy vagy több helyiséget magába foglaló önálló zárt egészet képezô építmény, amely a környezô külsô tértôl épületszerkezetekkel teljesen elválasztott teret alkot, biztosítva ezzel az állandó vagy idôszakos tartózkodás ill. használat feltételeit.
4.2. Bérház, -lakás
Olyan, nem a tulajdonos által használt lakóépület, lakás- (rész), amellyel kapcsolatban a Biztosító kockázatviselése a bérlemény határoló falain belül a bérlô vagy a bérbeadó tulajdonában levô, beépített – és eltérô megállapodás hiányában – az alábbiakban meghatározott épület beren- dezési tárgyakra és épülettartozékokra terjed ki:
◆ ajtó- és ablakszerkezetek, spaletta, zsalugáter, reluxa, redôny, vászonroló, napvédô függöny és a hozzájuk tartozó szerelvények
◆ a csengô, a kaputelefon, valamint a riasztó és a tûzjelzô berendezés
◆ beépített bútor és beépített térelválasztó
◆ beépített fôzô-fûtô, vízellátó-egészségügyi és szellôztetô berendezések valamint ezek szerel- vényei
◆ az elektromos hálózat és szerelvényei, a bérle- mény fogyasztásmérôjétôl, ill. kapcsolótáblájától kezdôdô szakaszon
◆ a belsô válaszfal, falburkolat, a vakolat, a festés, a tapétázás, a mázolás
◆ a belsô padlóburkolatok (parketta, padló, padló- szônyeg, PVC burkolat stb.)
◆ a mûholdas és földi szórású TV adás vételére szol- gáló antenna rendszer (a beltéri egység kivé- telével)
4.3. Társasház
Az épület mûszakilag megosztott, meghatározott részei (önálló lakások vagy nem lakáscélú helyiségek) külön tulajdonban, az ingatlan egyéb részei pedig közös tulajdonban vannak.
4.4. Melléképületek
A lakóépülettôl kockázatilag is elhatárolható, külön fedél- szék alatt lévô, nem lakás céljára szolgáló épületek (istálló, ól, garázs, kamra terménytároló stb.).
4.5. Építés alatt álló épület
Építés alatt állónak minôsül az épület, ha az építésügyi szakhatóság engedélyéhez kötött építési tevékenyég alatt áll és az ajtók, ablakok még nem kerültek beépítésre és így az ingatlan nem zárható.
4.6. Idôszakos tartózkodás céljára szolgáló ingatlan
Idôszakos tartózkodás célját szolgáló (üdülô, nyaraló) ingat- lannak minôsül az az objektum, amelyet egy évben keve- sebb mint 270 napig laknak, azaz összesen 95 napnál hosszabb ideig ôrizetlen.
4.7. Tartós lakás céljára szolgáló ingatlan
Tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsül az a lakás vagy családi ház,
4.7.1. amely a teljes háztartás vitelére alkalmas, és
4.7.2. amelyben a biztosított ottlakásra berendezkedett, továbbá,
4.7.3. amelyben a biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik.
A biztosított állandóan és életvitelszerûen lakik az ingat- lanban, ha az év nagyobbik felében (270 napot meghaladó idôtartam)
◆ aktív dolgozó esetében onnan indul munkába és munka után oda tér haza,
◆ passzív dolgozó (pl. gyesen lévô, munkanélküli) vagy nyugállományú személy esetében a pihe- nésre, alvásra fordított idejét ott tölti.
4.8. Tanya, présház, hegyi hajlék
Az ajánlaton épületként feltüntetett, csak idôszakos tartóz- kodásra, használatra alkalmas épület, építmény.
4.9. Építmények
Építménynek minôsül: a biztosított telken található, épü- letnek nem minôsülô, a talajhoz szilárdan rögzített szerke- zetek összessége. Az építmények nem képeznek önálló vagyoncsoportot, az épületekkel együtt biztosítottak.
Az építmények közé soroljuk az alábbiakat: kerítés, medence (fedése nélkül), kerti szalonnasütô és grillezô, kerti szobrok, kandeláberek, szökôkutak, filagória, szenny- víztároló, ciszterna, antennatartó állvány, horgászállás stb.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
4.10. Épület-berendezések, épülettartozékok 4.11. Éves limit, kárlimit
4.10.1. Az épület fô funkcióját biztosító szerkezetek, beren- dezések, szerelvények.
Ide tartoznak különösen az alábbiak:
4.10.1.1. Az épületrészhez szilárdan rögzített, be-és hozzá- épített elemek, berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, elôtetôk; padló- és fal- csatornák (szerelôjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; redôny, reluxa, spaletta, árnyé- koló-szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésû és/vagy mûködtetésû nyílás- zárók a vezérlô/mûködtetô berendezéseikkel együtt; villámhárító rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lép- csôk, létrák, hágcsók (külsô használatúak is), hozzáépített teraszok,
4.10.1.2. Beépített szekrények – rendeltetésüktôl és a beépítés idejétôl függetlenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükrôl nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.),
4.10.1.3. Az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablak- szerkezetek, üvegezések,
4.10.1.4. Az épület elektromos ellátására szolgáló veze- tékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérômûszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. vilá- gító berendezések, gépészetileg kémény- vagy szellôzô rendszerbe bekötött szagelszívó, szellôzô-, légtechnikai és klímaberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tûzhely, bojler, vízmelegítô és szauna),
4.10.1.5. Az épület gázellátását szolgáló vezetéke- zés/szerelés a hozzá tartozó mérômûszerekkel, nyomás- csökkentôkkel és beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. gáztûzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegítôk és konvektorok),
4.10.1.6. Az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz- ellátá- sát/elvezetését, fûtését valamint tûzoltást szolgáló vezeték- rendszerek a hozzájuk tartozó mérô- és szabályozó beren- dezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözô- rendszerekkel, szûrô és aprítóberendezésekkel és tartozé- kokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdô-, zuhany és mosdóberendezésekkel,
4.10.1.7. Felvonók, gépi mûködtetésû szintkülönbség áthi- dalók; kaputelefonok, csengôk, szemétledobó berendezések,
4.10.1.8. Riasztó- és megfigyelôrendszerek/központok, rá- csok, kamerák; falba épített értéktárolók mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berende- zések.
Éves limit : az a határösszeg, ameddig a biztosító egy bizto- sítási évben megfizeti a károkat.
Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.
4.12. Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.
4.13. Hozzátartozók (Ptk.685 b)
Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér; Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
4.14. Közös tulajdon
A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántar- tott építmények, épületrészek, épület-berendezések, laká- sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
4.15. Szövetkezeti tulajdon
A szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilvántartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulaj- donában álló építmények, épületrészek, épület-berende- zések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
4.16. Külön tulajdon
Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt egyes lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
Szövetkezet esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántar- tott és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdo- nában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.
4.17. Lakóközösségnek minôsülnek
4.17.1. A társasház- (üdülô- és garázs-) közösségek.
4.17.2. A lakás- (a nyugdíjas házi, az üdülô- a személygép- kocsi-tároló) -építô és -fenntartó szövetkezetek, melyekben
4.17.2.1. a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz-
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás szövetkezet tulajdonában vannak,
4.17.2.2. a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a közös hasz- nálatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a tagság közös tulajdonában vannak,
4.17.2.3. a lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épü- letszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a szö- vetkezet tulajdonában vannak és a tagokat csak használati jog illeti meg.
4.18. Lakóközösség tagjainak minôsülnek
A társasházi tulajdoni külön lapjain feltüntetett egyes laká- sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
4.18.1. tulajdonosai és
4.18.2. tulajdonostársai a tulajdoni lapon szereplô tulaj- doni hányad erejéig.
4.18.3. a lakás- (a nyugdíjasházi, az üdülô-, a személygép- kocsi tároló) -építô és -fenntartó szövetkezet tagjai.
4.19. Ingóságok
A szerzôdô által meghatározott és a kötvényen vagyon- csoportonként külön-külön biztosítási összeggel megjelölt, a biztosított személyes használatára, fogyasztására szol- gáló, a háztartás mindennapos mûködéséhez szükséges, be nem épített minden olyan ingóság, (amennyiben azok nincsenek a kockázatviselésbôl kizárt vagyontárgyak között) amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képe- zik, vagy általuk bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, vagy fele- lôs ôrzésre átvett címen a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.
4.20. Avult érték
Ha a biztosító avult értéket térít, a vagyontárgy(ak) új érté- kébôl levonja az eredeti építés, ill. beszerzés és a kár idô- pontja között eltelt idôszakra esô értékcsökkenést.
4.21. Új érték
A vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének, ill. hely- reállításának vagy beszerzésének a költsége.
4.22. Okmányok
A biztosított tulajdonát képezô személyi igazolvány, sze- mélyi azonosító, lakcímet és személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány, útlevél, diákigazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági
anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, közle- kedési okmányok {vezetôi engedélyek (jogosítvány), for- galmi engedély, zöldkártya, kékkártya, törzskönyv, nem- zetközi vezetôi engedély, kishajó hajólevele}.
4.23. Gépjármû-tartozék
Jelen feltételekben a gépjármû tartozék kizárólag a követ- kezôket jelenti:
4.23.1. a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gumigar- nitúra,
4.23.2. biztonsági gyermekülés,
4.23.3. hólánc,
4.23.4. tetôcsomag- és síbox tartó,
4.23.5. síléc- és snowboard-tartó és
4.23.6. gépjármûre szerelhetô kerékpártartó.
4.24. Gépjármû fôdarabok
Jelen feltételekben a gépjármû fôdarabok kizárólag a következôk:
4.24.1. motor,
4.24.2. karosszéria
4.24.3. futómû
4.24.4. kormánymû
5. A biztosítható vagyontárgyak
A jelen feltételek alapján biztosítható vagyontárgyak
5.1. Épületek, lakások, melléképületek
5.1.1. Családi ház
5.1.1.1. A kötvényen külön-külön feltüntetett
5.1.1.1.1. családi ház vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, tanya, présház, hegyi hajlék, stb.)
5.1.1.1.2. melléképületek (istálló, ól, garázs stb.),
5.1.1.2. A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett
5.1.1.2.1. építmények (vízóraakna, kerítés, kerti építmény stb.),
5.1.1.2.2. mûholdas és földi szórású tv-adás vételére szol- gáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivételével, amely az ingóságok között biztosítható),
5.1.1.2.3. napelemek és napkollektorok,
5.1.1.2.4. épülettartozékok, épület-berendezések,
5.1.2. Többlakásos házban található lakás
5.1.2.1. A kötvényen külön-külön feltüntetett
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
5.1.2.1.1. társasházi öröklakás, szövetkezeti lakás vagy
5.1.2.1.2. önkormányzati tulajdonban lévô bérlakás és
5.1.2.1.3. a biztosított kizárólagos használatában lévô tárolók és egyéb helyiségek.
5.1.2.2. A kötvényen külön-külön fel nem tüntetett
5.1.2.2.1. a mûholdas és földi szórású tv-adás vételére szolgáló saját tulajdonú antennák (a beltéri egység kivéte- lével),
5.1.2.2.2. épülettartozékok, épület-berendezések.
5.1.2.2.3. az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántar- tott épületrészek, épület-berendezések, épülettartozékok, napelemek és napkollektorok, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (közös tulajdon) a biztosított tulajdoni hányada erejéig, vagy
5.1.2.2.4. a szövetkezeti ház tulajdoni törzslapján nyilván- tartott és az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában álló épületrészek, épülettartozékok, épület-berendezések, napelemek és napkollektorok, laká- sok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek a jelen szer- zôdésben biztosított lakás és szövetkezeti épület összes lakása arányában.
5.1.3. A biztosító kockázatviselése kiterjed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és beépített tartozékait is.
5.1.4. A fôépület biztosítása esetén az épületgépészet elemei (a vagyonbiztosítás különös feltételei (VKF400
4.10.1.4. - 4.10.1.6. pont) akkor is biztosítottak, ha az azok tárolására szolgáló melléképület maga nem került biztosításra.
5.2. Ingóságok
5.2.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingó- ságok a következô vagyonrészekre különülnek el:
5.2.1.1. értékôrzô vagyonrész,
5.2.1.2. háztartási vagyonrész ,
5.2.1.3. a vállalkozás eszközei.
Az egyes vagyonrészek vagyoncsoportokból állnak.
5.2.2. Értékôrzô vagyonrész
5.2.2.1. a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anya- gok, a drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasz- nálásával készült használati tárgyak, katalogizált érme és bélyeggyûjtemények, az érmék és bélyegek;
5.2.2.2. a képzômûvészeti és iparmûvészeti alkotások: festmények (olaj, akvarell, vegyes technikával készült alko- tások), számozott grafika, metszet, szobor, plakett, zsûrizett mûvészfotók, iparmûvészeti és népi iparmûvészeti tárgyak: márkajellel ellátott kézzel festett porcelán, régiségnek számító népmûvészeti és jelzett kerámia, festett, csiszolt és fújt üveg, ólomkristály, ezüstbôl készült használati és dísztárgyak, dísz órák, fém-és ötvösmunkák, faragott fa tár- gyak;
5.2.2.3. a valódi szôrmék (az irha kivételével), a kézi csomó- zású (keleti) szônyegek, gyûjtemények;
5.2.2.4. antik tárgyak és különleges régiségek.
5.2.3. Háztartási vagyonrész
Mindazok a felsoroltakon kívüli, be nem épített általános háztartási ingóságok, amelyek a háztartás viteléhez szük- ségesek, illetve a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, pl:
5.2.3.1. Kép- vagy hangátvételre, azok továbbítására, leját- szására vagy rögzítésére képes híradástechnikai vagy fotó- optikai eszközök és tartozékaik (pl. televízió, mûholdvevô beltéri egysége, rádió, telefon, rádiótelefon, fax, magne- tofon, hanglemez- és audio-CD-lejátszó, képlemezjátszó, DVD lakáshangosító, videó, fényképezôgép, vetítô, fény- másoló, audio- és video mágnesszalagok, audio- és video- CD-k, bakelitlemezek, fotóoptikai cikkek);
5.2.3.2. személyi számítógépek és tartozékaik, adathordo- zók, bizonyítottan jogtiszta szoftverek;
5.2.3.3. hangszerek, sport, horgász és vadász felszerelések és tartozékaik;
5.2.3.4. lakás-karbantartási eszközök, szerszámok, mûsze- rek, lakás-karbantartási készletek;
5.2.3.5. kerékpár, kerekesszék és gépi meghajtású kerekes- szék, valamint ezeknek és egyéb emberi meghajtású jár- mûveknek ápolási, szerelési anyagai és tartalék alkatrészei;
5.2.3.6. medencefedések (beleértve a jakuzzi medencék fedését, legyen az mobil vagy eltolható, szolár- biztonsági vagy téli takaró);
5.2.3.7. kertápolási és mezôgazdasági kisgépek, berende- zések és egyéb mezôgazdasági eszközök;
5.2.3.8. a mosó-, mosogató-, szárító-, porszívó, tisztítógépek és háztartási varrógépek, valamint a be nem épített konyhai fôzô-, sütô-, melegítô-, hûtô- és elszívó-berendezések, bútorok, lakásvilágítási, lakásberendezési és -felszerelési tárgyak, valamint ezek tartozékai és segédanyagai;
5.2.3.9. ruházat, könyvek, gyermekjátékok, élelmiszer- készletek;
5.2.3.10. egy háztartásban általánosan elfogadott gépjár- mûvek (személygépkocsi, motorkerékpár) tartozékai, vala- mint napi üzemeltetéséhez használt alkatrészek, a fôdara- bok kivételével;
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
5.2.3.11. a bôvítés, felújítás (nem építés) alatt álló épületek esetében a még be nem épített építôanyagok, épületszer- kezeti, épületgépészeti elemek;
5.2.3.12. már lakott ingatlanban tárolt, nem beépített építôanyagok, épületgépészeti és épületszerkezeti elemek;
5.2.3.13. a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén évente legfeljebb 100 000 Ft-ig a kockázatviselés helyén tartott, saját szükségletre termesztett és már betakarított termények, lábon álló növényi kultúrák, illetve saját szükségletre vagy kedvtelésbôl tartott házi- és haszonállatok (a 6.1.10. pontban foglaltak kivételével).
5.2.4. A vállalkozás eszközei
5.2.4.1. gépek, berendezések, felszerelések,
5.2.4.2. áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyon- tárgyak
amennyiben a vállalkozás eszközeinek összértéke nem ha- ladja meg a 10 millió Ft-ot.
Az 5.2.4 pontban felsorolt vagyontárgyak biztosítása esetén sem terjed ki a biztosító kockázatviselése és a jelen biztosítás nem fedezi
◆ a károk következtében elôálló pénzügyi vesztesé- geket, üzemszüneti, illetve bármilyen következ- ményi károkat,
◆ a biztosított tevékenysége vagy a gyártott, forgal- mazott termékek által okozott felelôsségi károkat.
6. Nem biztosítható vagyontárgyak
6.1. Jelen biztosítási szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
6.1.1. Az építés alatt álló épületekben elhelyezett techno- lógiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró (még be nem épített) építô-, segéd-, kiegészítô- és egyéb anya- gok; valamint gépek, felszerelések;
6.1.2. A központi antennarendszer
6.1.3. A földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;
6.1.4. Fóliasátrak, ponyvasátrak, üveg- és hajtatóházak;
6.1.5. A pénz, a készpénzkímélô fizetôeszközök (csekk, ide- értve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétrôl kiállított más okirat és elnevezésétôl füg- getlenül minden más azonos gazdasági rendeltetésû ok- mány), az értékpapír, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;
6.1.6. A kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adat- hordozókon tárolt adatállomány;
6.1.7. A forgalmi engedély köteles jármûvek, motoros jár- mûvek, valamint ezek alkatrészei, fôdarabjai segédanyagai;
6.1.8. A vízi és légi jármûvek, valamint ezek tartozékai, alkatrészei, segédanyagai, továbbá a lakókocsi és az utánfutó;
6.1.9. Lábon álló növényi kultúra, a mezôgazdasági kister- meléssel kapcsolatos termés, termény, és egyéb készlet, ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdasá- gában tartott állatállományt, amennyiben ezek nem saját szükséglet kielégítésére szolgálnak;
6.1.10. Különleges, kedvtelésbôl tartott állatok: kígyók, pó- kok, mindenfajta hüllô, madarak, majmok, vadállatok;
6.1.11. Az albérlô vagyontárgyai;
7. A biztosítási események
A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a biztosítottnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított elôször észlelte, vagy kellô gondossággal észlelhette volna.
A jelen feltételek alkalmazásában a biztosító kockázatviselése az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
7.1. Tûz
7.1.1. A tûz az olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hômérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, továbbterjedésre képesen, hô-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A rendeltetésüknél fogva láng, hô és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezô tûzkárt a biztosító csak akkor fizeti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
7.1.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek különösen az a kár, amelyik
7.1.2.1. vasalás, szárítás, dohányzás miatt elôforduló felületi pörkölôdés, elszínezôdés, elváltozás,
7.1.2.2. öngyulladásból, erjedésbôl, befülledésbôl eredô hôhatás,
7.1.2.3. elektromos berendezések és vezetékeiben keletkezô, tovaterjedéssel nem járó zárlat
következtében keletkezett.
7.2. Villámcsapás
7.2.1. Villámcsapás az olyan elektromos töltéskiegyenlítôdés, nagyfeszültségû villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló-, gyújtóhatással közvetlenül károsít.
7.3. A villámcsapás indukciós hatása
7.3.1. A villám becsapódásának 1 km-es körzetében, a mág- neses térerôsség-változással összefüggésben keletkezô indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biz- tosított vagyontárgyakban okozott kár.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
7.4. Robbanás és összeroppanás
7.4.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely két egymástól elválasztott térben létrejövô, illetve meg- levô nyomáskülönbség által, az elválasztó-elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejû megváltozása miatt, vagy mellett keletkezik.
7.4.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a légi jármûtôl eredô hangrobbanás.
7.4.3. A biztosító nem fizeti meg a robbanás- vagy össze- roppanás kárt, ha az csak magában a nyomástartó edényben keletkezett.
7.5. Légi jármû lezuhanása
7.5.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a személyzettel ellátott, légi közlekedésû jármûvek, egyéb repülô eszközök, azok részei és/vagy rakománya becsapódása vagy lezuhanása által a kockázatviselés helyén lévô biz- tosított vagyontárgyakban okozott károkat.
7.5.2. Nem biztosítási események
A biztosítási fedezet nem terjed ki a mûhold és ûrjármû lezu- hanása, becsapódása által okozott károkra.
7.6. Vihar
7.6.1. Viharkár az a kár, amelyet a 19 m/s (68,4 km/h) küszöbértéket elérô, vagy azt meghaladó sebességû, idôjárás miatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kocká- zatviselés helyén.
7.6.2. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált
7.6.2.1. tetôn (ide nem értve az építés, felújítás alatt álló épületek ideiglenes fedését),
7.6.2.2. xxxxx
7.6.2.3. ablakon,
7.6.2.4. nyitva hagyott ajtón, ablakon
keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz áztatás- sal kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.
7.6.3. Nem minôsül biztosítási eseménynek a helyiségen belül keletkezett léghuzat.
7.6.4. Vihar biztosítási esemény alapján nem térül meg az
7.6.4.1. épületek üvegezésében (ide nem értve az elôtetôk üvegezését) keletkezett kár,
7.6.4.2. a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett viharkár.
7.7. Jégverés
7.7.1. Jégverés kárnak minôsül a csapadék jégesô vagy jégverés formájában történô lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmények – építésügyi szabványoknak megfelelô – végleges fedésében (ide nem értve az üvegtetôket), biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, illetve a jégverés által megbontott tetôn, nyílászárón történô egyidejû beázás károkat.
7.7.2. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg
7.7.3. az épületek üvegezésében (ide nem értve az elôtetôk üvegezését) keletkezett kár,
7.7.4. szabadban tárolt ingóságokban keletkezett jégveréskár.
7.8. Árvíz
7.8.1. Árvíz biztosítási eseménynek minôsül, ha az állandó vagy idôszakos jellegû természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az idôjárási körül- mények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minô- sített területen a kockázatviselés helyén lévô biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
7.8.2. Árvíz biztosítási esemény alapján a biztosító megfizeti az árvízvédelmi töltés tengelyétôl számított 100 méteren belül jelentkezô fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is.
7.8.3. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.
7.8.4. Árvíz biztosítási eseményre a biztosító a szerzôdés megkötését követô naptól számított 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
7.8.5. Fogalmi meghatározások:
7.8.5.1. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsôrendû árvízvédelmi mûnek minôsített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.
7.8.5.2. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederbôl kilépô víz szabadon elöntheti.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
7.9. Hónyomás
7.9.1. A hó és jég súlya vagy az olvadáskor meg- illetve lecsú- szó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület állandó fedésében emiatt keletkezett nyílá- son keresztül, a fedés károsodásával egyidejûleg beömlô csa- padék által okozott kár.
7.9.2. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti a biz- tosító a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat.
7.10. Földcsuszamlás
7.10.1. A talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak meg- változása következtében lejtôs terepen, hegy- vagy domb- oldalon amiatt keletkezett földmozgás, hogy a talaj egyen- súlyi állapota megváltozott és a természetes vagy mestersé- ges lejtés irányába talajelmozdulás történt.
7.10.2. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem térít a biztosító, ha
7.10.2.1. ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmun- kaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.), vagy ha
7.10.2.2. a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitele- zési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talaj- mechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
7.11. Kô- és földomlás
7.11.1. A föld- és kôomlás olyan földmozgás, amely annak következtében keletkezett, hogy a lejtôs terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása, illetve bármely külsô terhelés miatt a kô, kôtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlott, lezúdult.
7.11.2. Kô-és földomlás biztosítási esemény alapján nem fizeti meg a biztosító azt a kárt, amelyik
7.11.2.1. tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagútfúrás, munkaárok kiemelése, talajvízszint-süllyesztés stb.), illetve
7.11.2.2. támfal hiánya vagy nem megfelelô mûszaki álla- pota (pl. tervezési, kivitelezése, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett.
7.12. Idegen tárgyak rádôlése
7.12.1. Ha valamely idegen, a jelen szerzôdésben nem biztosí- tott, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva
elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádôléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádôlése stb.).
7.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása
7.13.1. A szerzôdô vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplô, illetôleg a kárese- ményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.
7.13.2. Nem biztosítási esemény különösen a bányák föld alatti részének beomlásából; az alapok alatti talajsüllye- désbôl; a padozat alatti feltöltések ülepedésébôl eredô kár.
7.14. Idegen jármû ütközése
7.14.1. Ha az idegen jármû, annak alkatrésze vagy rako- mánya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
7.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a szerzôdô vagy a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezé- sével közelíti meg a biztosított objektumot.
7.14.3. Nem fizeti meg a biztosító az idegen jármû ütközése által a lábon álló növényekben okozott és a házi- és haszon- állatok elhullásával keletkezett károkat.
7.15. Csôtörés
7.15.1. A kockázatviselés helyén belüli víz-, csatorna-, tüzelési, fûtési, hûtési és gôzvezetékek, valamint egyéb épületgépészeti vezetékek (pl. napkollektorok, napelemek, geotermikus rend- szerek vezetékei stb.), továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása miatt kiáramló folyadék vagy gôz, továbbá a kockázatviselés helyén nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
7.15.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô kár.
7.15.3. Csôtörés biztosítási esemény alapján a biztosító megfizeti a kockázatviselés helyén belüli
7.15.3.1. törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatá- sának és a felkutatással okozott kár helyreállításának a költségeit víznyomó, belsô csapadékvíz-lefolyó, szennyvíz- lefolyó, tüzelési, fûtési, hûtési és gôzvezeték esetén
7.15.3.2. a kárt okozó – és a biztosított tulajdonát képezô, illetve a bérlô helyreállítási kötelezettsége alá tartozó (a bérleti szerzôdés alapján) – víznyomó, belsô csapadékvíz-lefolyó és
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
szennyvízlefolyó-vezeték pótlásának, cseréjének költségét a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig.
7.15.4. A biztosító a kockázatviselés helyén belüli, de épületen kívüli csôtörés, repedés, kilyukadás, dugulás esetén
7.15.4.1. a felkutatás,
7.15.4.2. a felkutatással okozott kár helyreállítási költségét legfeljebb 6 méter hosszúságban fizeti meg.
7.15.5. Csôtörés biztosítási esemény alapján a biztosító nem fizeti meg
7.15.5.1. a függô és fekvô ereszcsatorna, a tüzelési, a fûtési, a hûtési, a gáz- és gôzvezetékek cseréjének költségét,
7.15.5.2. a fagyáskárokat
7.15.5.3. a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,
7.15.5.4. a kiömlô folyadék vagy gôz értékét.
7.16. Felhôszakadás
7.16.1. Felhôszakadásnak minôsülnek azok a károk, ame- lyeket a felhôszakadásból eredô, talajszinten áramló nagy mennyiségû víz rombolással, elöntéssel – ideértve a termé- szetes és mesterséges elvezetô rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz.
A felhôszakadás akkor minôsül biztosítási eseménynek, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségébôl számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.
7.16.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô kár.
7.16.3. A biztosító nem fizeti meg
7.16.3.1. a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban,
7.16.3.2. a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhôszakadás károkat.
7.17. Földrengés
7.17.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biz- tosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérô vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biz- tosított vagyontárgyakban okoz.
7.17.2. A biztosítási eseményre a biztosító a szerzôdés megkötését követô naptól számított 30 napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
7.18. Beázás és panelhézag biztosítás
7.18.1. A beázás biztosítás alapján a biztosító megtéríti, a biztosított épületekben, melléképületekben valamint az ingóságokban a kockázatviselés helyén a kívülrôl érkezô víz által okozott károkat, az alábbiak figyelembe vételével:
7.18.1.1. A biztosított ingatlan épületszerkezetei (beleértve a panelhézagokat és nyílászárókat), valamint a szigetelés, tetôfedések, bádogozások kivitelezési hiányosságai, karban- tartásának elmulasztása, vízorr hiánya vagy kialakítási hibája miatt keletkezett károkat a biztosító biztosítási évente leg- feljebb 100 000 Ft értékig téríti meg.
7.18.2. Nem minôsülnek biztosítási eseménynek
7.18.2.1. a talajvíz vagy belvíz által okozott károk,
7.18.2.2. az építés vagy felújítás alatt álló épületek ideiglenes tetôzetének elégtelensége miatt keletkezett károk,
7.18.2.3. a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkezett károk,
7.18.2.4. az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés, felhôszakadás miatt keletkezett károk,
7.18.2.5. a gombásodás, penészedés formájában keletkezô károk,
7.18.2.6. tartós esôzés miatti, falon keresztüli beázások.
7.18.3. A biztosító nem fizeti meg a hibás elöregedett szige- telés, fedés helyreállítási költségeit.
7.18.4. Valamely épület 7.18.1.1. pont szerinti ismételt beázá- sa esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha a biztosított az elôzmény kár okát megszûntette, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt idôpontját követô 1 éven túl történt.
7.19. Üvegtörés
7.19.1. A biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható
7.19.1.1. ajtajainak, ablakainak,
7.19.1.2. folyosói, lépcsôházi,
7.19.1.3. erkély- lodzsa-
üvegezésében bármely okból, balesetszerûen bekövetkezô törés vagy repedés.
7.19.2. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján
7.19.2.1. a hôszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 10 mm-es, hôszigetelt üveggel való pótlási költségét,
7.19.2.2. nem hôszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 10 mm-es, a károsodott üveggel azonos minôségû/típusú üveggel való pótlás költségét,
legfeljebb üvegtáblánként 3 nm felületig fizeti meg.
7.19.3. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem fizeti meg:
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
7.19.3.1. az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint
7.19.3.2. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,
7.19.3.3. a festett, csiszolt, metszett, ólom-, homokfúvott vagy rézbetétes üvegekben,
7.19.3.4. név- és cégtáblák üvegezésében, valamint ezek tartószerkezetében,
7.19.3.5. tükörfelületekben,
7.19.3.6. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezé- sekben,
7.19.3.7. díszített és díszüvegezésben,
7.19.3.8. napkollektorok üvegezésében,
7.19.3.9. a törésvédô, fényvédô és vagyonvédelmi fóliákban,
7.19.3.10. a biztonsági üvegekben,
7.19.3.11. a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
7.19.3.12. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (bele- értve az elektronikát is),
7.19.3.13. az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetben, vala- mint elektromos berendezéseikben,
7.19.3.14. az üvegezést rögzítô és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,
7.19.3.15. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
7.19.3.16. zuhanykabin, szauna üvegezésében keletkezett károkat.
7.20. Zárcsere
7.20.1. A bejárati ajtó kulcsának elvesztése vagy ellopása miatt a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét szükségessé vált cseréje.
7.20.2. A biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 20 000 Ft ér- tékhatárig megfizeti a biztonsági zár vagy biztonsági zárbetét cseréjének költségeit (a biztonsági zár fogalmát az általános betörésvédelmi elôírások tartalmazzák), a biztosítási összegen belül.
7.20.3. A biztosító kizárólag a biztosított nevére és a kockázat- viselés helyére kiállított számla alapján teljesít szolgáltatást.
7.21. Kaputelefon-rongálás
7.21.1. A biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálás. A biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási évenként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 35 000 Ft értékhatárig fizeti meg a kaputelefon rongálásköltségeit, a biztosítási összegen belül.
7.21.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek a kaputelefon- rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erôsítô-) egységekben keletkezett kár.
7.22. Okmányok beszerzése
7.22.1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a velük összefüggésben megsérült, megsemmisült vagy ellopott okmá- nyok (lásd: Fogalom meghatározások) pótlásával kapcsolat- ban felmerülô illetékek költségét, káronként és évente legfeljebb 40 000 Ft értékhatárig, a biztosítási összegen belül.
7.23. Fagyasztott élelmiszerek megromlása
7.23.1. Biztosítási esemény
7.23.1.1. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási ese- mények következtében a kockázatviselés helyén lévô fagyasz- tószekrényben, hûtôládában tárolt élelmiszerek megromlá- sából eredô kár.
7.23.1.2. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá, ha az elektromos áram-szolgáltató minimum 8 órás folyamatos szolgáltatás kimaradása miatt romlanak meg a fagyasztó- szekrényben, hûtôládában tárolt élelmiszerek.
7.23.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a fagyasztó- készülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.
7.23.3. A biztosító a 7.24.1. pont alapján akkor nyújt szolgáltatást, ha az áramkimaradás tényét és idôtartamát a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszolgáltató igazolja.
7.23.4. A biztosító a szerzôdés hatálya alatt biztosítási éven- ként 1 alkalommal, de káronként legfeljebb 100.000 Ft érték- határig fizeti meg a megromlott élelmiszerek értékét.
7.24. Bankkártyaletiltás
7.24.1. A biztosított, Magyarország területen hatósági en- gedéllyel mûködô pénzintézetnél vezetett lakossági folyó- számlájához, hitelszámlájához kapcsolódó bank-, hitel- kártyájának, elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése.
7.24.2. Megtéríti a biztosító a kártya fenti eseményekkel összefüggésben bekövetkezô letiltásának és újra beszerzé- sének költségeit.
7.24.3. A biztosító szolgáltatása évente (a szerzôdés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal vehetô igénybe legfeljebb 40 000 Ft értékhatárig.
A biztosító a kártyaletiltás díját csak bank igazolása ellenében téríti meg.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
7.24.4. Nem téríti meg a biztosító
7.24.4.1. a terhelési (charge) kártyák letiltási díját,
7.24.4.2. a hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekövetkezett kárt és az egyéb felmerülô költségeket.
7.25. Fûtéskimaradás
7.25.1. A gáz- vagy áramszolgáltató hibájából keletkezett 12 órát meghaladó fûtéskimaradás miatt az épület/lakás víz-, csatorna-, fûtési vezetékeinek, ezek tartozékainak, szerelvé- nyeinek, a vezetékre kapcsolt gépeknek a törése, repedése, kilyukadása következtében kiáramló víz által okozott kár.
7.25.2. A biztosító megtéríti a fûtéskimaradás ideje alatt
– számlával igazolt – fûtéspótlásra beszerzett ideiglenes fûtô- berendezés értékét legfeljebb 50 000 Ft-ig.
7.25.3. Nem téríti meg a biztosító
7.25.3.1. a kiömlött folyadék értékét, valamint
7.25.3.2. az ideiglenes fûtésre felhasznált fûtôanyagot.
7.25.4. A biztosító a 7.25.1. pont alapján akkor nyújt szolgáltatást, ha a gáz- vagy áramkimaradás tényét és idôtar- tamát a kockázatviselés helye szerint illetékes gáz- vagy áramszolgáltató elismeri és igazolja.
8. Alulbiztosítás
8.1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépí- tésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arányban fizeti meg, ahogy a biztosí- tási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) vagy beszerzésének költ- sége(i)hez aránylik (a továbbiakban aránylagos térítés).
8.2. A biztosító – épület(ek), melléképület(ek), tároló(k), valamint háztartási vagyonrész esetén – nem alkalmaz aránylagos térítést, ha a biztosítási szerzôdés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jön létre.
9. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai, szolgáltatáskorlátozások
9.1. Az egyes vagyonbiztosítási események alapján nyújtott szolgáltatáshoz szükséges, a biztosító részére benyújtandó iratok, bizonylatok az alábbiak:
9.1.1. a káresemény leírása vagy kárfelvételi jegyzôkönyv a káreseményrôl
9.1.2. tulajdoni lap, a bérleti szerzôdés (a biztosító kérésére kell bemutatni)
9.1.3. tételes lista a károsodott vagyontárgyakról, azono- sítására alkalmas módon,
9.1.4. beszerzési (helyreállítási) számla, adásvételi szerzôdés,
9.1.5. tûz- és robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványa vagy az önkormányzati tûzoltóság igazolása,
9.1.6. betöréses lopás, rablás, rongálás biztosítási esemény- nél a biztosítási esemény tényét rögzítô hatósági igazolás,
9.1.7. hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás.
9.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a biztosítottat terheli.
Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közre hatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben fizeti meg, amennyire az a bizto- sítási esemény következménye.
9.3. A Biztosítottnak a bizonyítás általános szabályai szerint bármilyen arra alkalmas módon lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.
9.4. A biztosító a károsodott vagyontárgy káridôponti új értékét fizeti meg, kivéve, ha az javítással helyreállítható, vagy az 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontárgy. A kár- idôponti újérték megállapításának alapja a károsodottal azonos minôségû vagyontárgy káridôponti felépítésének, beszerzésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.
9.5. A vállalkozás eszközei vagyonrész tekintetében a biz- tosító az áruk, készletek beszerzési költségét, a saját termékek esetében pedig az elôállítási költséget fizeti meg.
9.6. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javításnak (helyreállításnak) a költségeit fizeti meg. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridôponti új álla- potban való felépítésének (helyreállításának) költségét fizeti meg. A biztosító azonban az általános forgalmi adót csak abban az esetben fizeti meg, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása vagy újjáépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint ÁFA- visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogosult (vállalkozás esetén ennek igazolása szükséges).
9.7. A biztosító szolgáltatásának felsô határa minden eset- ben a biztosítási összeg. Amennyiben a biztosító az ÁFÁ-t is megfizeti, a biztosító szolgáltatása akkor sem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontjában érvé- nyes kötvényen a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
9.8. A biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit fizeti meg, ha a helyiség
9.8.1. mennyezetének vagy egyik oldalfalának a festése mázolása vagy tapétázása legalább 40%-ban károsodik,
9.8.2. mennyezetének és legalább egyik oldalfalának, vagy két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik.
9.9. A biztosító káridôponti avult értéken fizeti meg
9.9.1. a kár idôpontjában 75%-nál nagyobb mértékben avult (elhasználódott)
9.9.1.1. festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ha a helyreállítás a helyiség egész felületére kiterjed,
9.9.1.2. melléképületek, valamint egyéb építmények,
9.9.2. a kár idôpontjában 85%-osnál nagyobb elhasznált- ságú ingóságok,
9.9.3. az idegen tulajdonú ingóságok kárait.
9.10. A vagyontárgy 85%-osnál nagyobb elhasználtságúnak minôsül, ha – az eredetivel megegyezô alkatrész, elem keres- kedelmi hiánya vagy technológiai váltás miatt – javítással nem állítható helyre.
9.11. A káridôponti avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az újraépítés, helyreállítás, illetve újrabeszerzés költsé- gébôl levonja az eredeti építés, illetve beszerzés és a kár idôpontja között eltelt idôszakra esô amortizációt. Az álta- lános forgalmi adó megtérítésére vonatkozóan a fent leírtakat figyelembe kell venni.
9.12. Ha az eredetivel egyezô alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérô alkatrészt vagy elemet kell fel- használni, a biztosító nem fizeti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.
9.13. Ha technológia váltás miatt az eredeti állapot a káro- sodottal azonos mûszaki paraméterekkel, egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kor- szerûbb technológiából eredô értéknövekedést a szolgáltatási összegbôl levonja.
9.14. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasz- nálható maradványok értékét.
9.15. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
9.15.1. az elôszereteti értékre,
9.15.2. a gyûjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyûjtemények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,
9.15.3. az értékcsökkenésre,
9.15.4. az elmaradt haszonra.
9.16. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett szolgáltatási összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél az évi díjat megfelelôen kiegészíti. Ezt a rendelkezést a felelôsség- és a balesetbiztosítás körében nem lehet alkalmazni.
9.17. Költségtérítések
9.17.1. A biztosító a káridôponti, a biztosításra feladott teljes biztosítási összeg 5%-a erejéig – a biztosítási összegen felül- megfizeti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcso- latos és indokolt
9.17.1.1. oltás, mentés,
9.17.1.2. xxxxxx és ideiglenes tetôépítés,
9.17.1.3. rom- és törmelékeltakarítás és -elszállítás,
9.17.1.4. tervezési és hatósági engedélyezés,
9.17.1.5. helyreállítást követô egyszeri takarítás költségeit.
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan fizeti meg.
9.17.2. Ha a területileg illetékes önkormányzat valamely biztosítási esemény miatt a biztosított lakást, illetve lakóépületet lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig, a biztosító megfizeti a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás vagy bérelt hotelszoba indokolt és igazolt bérleti díját is 200 000 Ft-ig.
9.17.3. Az alapbiztosításban meghatározott biztosítási ese- mények bekövetkezése esetén a biztosító megfizeti a bizto- sított vendégeinek – ide nem értve a fizetôvendéget – a kocká- zatviselés helyére magukkal hozott ingóságaiban keletkezett károkat biztosítási évente legfeljebb 150 ezer Ft-ig, ha azok kárát más biztosítás nem fedezi.
9.17.4. Amennyiben a biztosítás az ingóságok biztosítására is kiterjed, biztosító megfizeti a biztosított Magyarország terü- letére (de nem a biztosított másik saját vagy bérelt lakásába) magával vitt ingóságaiban keletkezett károkat biztosítási évente legfeljebb 150 ezer Ft-ig.
9.18. Az értékôrzô ingóságoknak minôsülô vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a garázsban, a padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy a kö- tvényen külön megjelölt, de többek által hozzáférhetô helyi- ségben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
9.19. A biztosító nem fizeti meg az értékôrzô vagyonrészhez tartozó bérelt, kölcsönvett, felelôs ôrzésre átvett ingóságok- ban keletkezett károkat.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
9.20. A biztosító a szolgáltatás szempontjából az idôszakos tartózkodás célját szolgáló ingatlant is tartós lakás céljára szolgáló ingatlannak minôsíti arra az idôtartamra, amelyet a biztosított bizonyítottan ott tölt.
9.21. Xxxxxxxxx elemi károk
Egyetlen biztosítási eseménynek minôsülnek az alábbiakban felsorolt idôtartam alatt bekövetkezô alábbiakban felsorolt elemi károk:
9.21.1. 24 órán belül ismételten bekövetkezô jégverés és/vagy zivatar és/vagy tornádó;
9.21.2. a 72 órán belül ismételten bekövetkezô több vihar;
9.21.3. az 504 órán belül ismételten bekövetkezô olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetôzô, egy vagy több víztömegként jelentkezô magas vízállás okoz;
9.21.4. a 168 órán belül ismételten bekövetkezô földrengés.
10. A biztosító megtérítési igénye
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelôs személlyel szemben.
11. Kárenyhítési és kármegelôzési kötelezettség
11.1. A szerzôdô felek megállapodnak, hogy a szerzôdô (biz- tosított) köteles a kárt a tôle telhetôen megelôzni és enyhíteni.
11.2. A szerzôdô (biztosított) a tûz és robbanás kárese- mény észlelését követôen haladéktalanul köteles értesíteni a tûzoltóságot.
11.3. A felek megállapodnak abban, hogy a szerzôdô (biz- tosított) köteles az idôszakos tartózkodás céljára szolgáló objektumban
11.3.1. a víz-, a fûtés- és hûtésvezetéket vízteleníteni az elfagyás,
11.3.2. a víz-, a fûtés- és hûtésvezeték fôelzáró szelepét elzárni a csôtörés
megelôzése érdekében.
11.4. A szerzôdô (biztosított) a káresemény észlelését követôen haladéktalanul köteles betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendôrségen, és abban az eltulaj- donított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.
12. A biztosító mentesülése
12.1. A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
12.1.1. a szerzôdô vagy biztosított,
12.1.2. a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk,
12.1.3. a biztosított – vezetô munkakört vagy a biztosított vagyon- tárgyak kezelésével együttjáró munkakört betöltô – alkalmazottja vagy tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
12.2. Ezek a rendelkezések a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.
MKB Általános Biztosító Zrt.
Kiegészítô biztosítási fedezetek
1. sz . Kiegészítô fedezet
Az üvegbiztosítás kiterjesztése (KÜB400)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé- nyek a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az álta- lános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Az üvegbiztosítás kiterjesztése
1.1. A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött jelen kiegészítô üvegbiztosítás alapján – a szerzô- désben meghatározott díj ellenében – a biztosító megfizeti az alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, 10 mm-nél vastagabb ajtó- és ablak- üvegeinek, folyosói és lépcsôházi (saját épület, vagy épületrész esetén), erkély- lodzsa-üvegezései pótlási költségeit.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
2. A biztosítási összeg
2.1. A különleges üvegezés biztosításának induló biztosí- tási összege 100 000 Ft, amely a szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, legfeljebb 1 millió Ft-ig).
2.2. A biztosító a szolgáltatási összeget az üvegezés pótlásáról kiállított számla alapján fizeti meg.
3. A biztosító üvegtörés biztosítási esemény alapján nem fizeti meg
3.1. az üvegtetôk, üvegházak, meleg- és hidegágyak, kira- katok, kirakatszekrények üvegezésében, valamint
3.2. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,
3.3. a festett, csiszolt, metszett, ólom-, homokfúvott vagy rézbetétes üvegekben,
3.4. név- és cégtáblák üvegezésében, valamint ezek tartó- szerkezetében,
3.5. tükörfelületekben,
3.6. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezések- ben
3.7. díszített és díszüvegezésben,
3.8. napkollektorok üvegezésében,
3.9. a törésvédô, fényvédô és vagyonvédelmi fóliákban,
3.10. a biztonsági üvegekben,
3.11. a beépített üvegfalakban, kopolitüvegekben,
3.12. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (beleértve az elektronikát is),
3.13. az üvegezést rögzítô- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,
3.14. az üvegezést rögzítô és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,
3.15. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
3.16. zuhanykabin és szauna üvegezésében keletkezett károkat.
MKB Általános Biztosító Zrt.
2. sz. Kiegészítô fedezet Különleges üvegezés biztosítása (BÜK400)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Különleges üvegezés biztosítása
1.1. A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött különleges üvegbiztosítás alapján – a szerzôdésben meghatározott díj ellenében – a biztosító megfizeti
1.1.1. az alapbiztosításban biztosított
1.1.1.1. épület
1.1.1.1.1. szerkezetileg beépített különleges üvegezésében,
1.1.1.1.2. kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében,
1.1.1.1.3. törésvédô, fényvédô és biztonsági fóliáiban,
1.1.1.1.4. biztonsági üvegeiben,
1.1.1.1.5. beépített üvegfalaiban,
1.1.1.1.6. kopolitüvegezésében,
1.1.1.1.7. elôtetô- és üvegtetô-üvegezésében,
1.1.1.2. bútorüvegezésekben (beleértve az üvegfelület közvet- len tartószerkezetet – ajtókeret – is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótolható),
1.1.1.3. üvegkerámia vagy ceran fôzôlap felületén (beleértve az elektronikát is),
1.1.1.4. épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelü- letekben,
1.1.1.5. savval maratott, mintázott, homokfúvott üvegezé- sekben,
1.1.1.6. díszített és díszüvegezésben,
1.1.1.7. napkollektorok üvegezésében,
1.1.1.8. sûtô-, fôzô-, és melegítô berendezések speciális hôálló üvegezésében,
1.1.1.9. zuhanykabin üvegezésében (beleértve a tartószerke- zetet is, ha az üveg más módon bizonyíthatóan nem pótol- ható),
1.1.1.10. akvárium és terráriumok üvegezésében,
1.1.1.11. üvegburkolatban
balesetszerûen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt az alábbiak szerint.
1.2. Nem fizeti meg a biztosító továbbá az akvárium vagy terrárium törése következtében megsérült, elhullott állatok értékét, valamint az általuk okozott következményi károkat.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1.3. A biztosító nem fizeti meg a biztosítás megkötésekor már törött, repedt, toldott üvegekben keletkezett károkat.
1.4. A biztosító kár esetén a károsodott üveg újraüvegezési (fóliák, díszítsek esetén azok pótlási, szerelési) költségét fizeti meg. A biztosító kizárólag részletes helyreállítási számla alapján teljesít szolgáltatást.
2. A biztosítási összeg
2.1. A különleges üvegezés biztosításának induló biztosí- tási összege 200 000 Ft, amely a szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, max. 2 millió Ft-ig).
3. A szolgáltatás különös szabályai
3.1. A biztosító a károkat naptári évenként a szerzôdô által kiválasztott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig fizeti meg.
3.2. A jelen feltételek alapján nem fizeti meg a biztosító
3.2.1. a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében,
3.2.2. az üvegezést rögzítô és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben,
3.2.3. a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében,
3.2.4. az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében
3.2.5. az akváriumok és terráriumok tartalmában keletkezett károkat.
MKB Általános Biztosító Zrt.
3. sz. Kiegészítô fedezet Akvárium törése (ATK400)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási ese- mények a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Biztosítási esemény
1.1. A kockázatviselés helyén lévô akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt kiömlô víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
1.2. A biztosító nem fizeti meg az akváriumnak és tartalmá- nak értékét.
2. A biztosítási összeg
2.1. Az akváriumtörés-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 Ft évente (éves limit), amely a szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, max. 1 millió Ft-ig).
3. A biztosító szolgáltatásának szabályai akvárium törés biztosítás esetén
3.1. A biztosító a károkat
◆ naptári évenként a szerzôdô által választott és a köt- vényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit),
◆ káreseményenként a biztosítási összeg 50%-ig (kár- limit)
fizeti meg.
MKB Általános Biztosító Zrt.
4. sz . Kiegészítô biztosítás Épületrongálás és Vandalizmus (RON400)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási esemé- nyek a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az álta- lános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1. Rongálás és vandalizmusbiztosítás
A biztosítási fedezet kiterjed az épületek, lakások, mellék- épületek rongálás és vandalizmus káraira az alábbiakban részletezett feltételek szerint.
1.1. Épületrongálás
1.1.1. Épületrongálásnak minôsül a kockázatviselés helyén a biztosított
1.1.1.1. épületekben,
1.1.1.2. melléképületekben,
1.1.1.3. tárolókban
bekövetkezett rongálás, amely az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkezett és ezt a tényt hatósági okirat rögzítette.
1.1.2. A biztosító megfizeti – a károsodott vagyontárgyra megadott biztosítási összegen belül –
1.1.2.1. a felszerelt és üzembe helyezett épület-felszerelé- sekben, illetve épülettartozékokban keletkezett épületron- gálási és lopáskárokat is,
1.1.2.1.1. ha e tárgyakat legalább a minimális mechanikai védelmi szintnek megfelelô helyiségbôl (lásd az 1. sz. függe- lékben foglaltakat) tulajdonították el, vagy
1.1.2.1.2. a biztosított épület tetôzetéhez szilárdan rögzített, biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonították el (rongálták meg), hogy a biztonsági zárral lezárt tetôtérbe, illetve a tetôre dolog elleni erôszakkal vagy hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel – de kimutatható nyomot hagyva jogtalanul hatoltak be, illetve jutottak ki;
1.1.2.2. a felszerelt és üzembe helyezett épület-felszerelé- sekben, illetve épülettartozékokban keletkezett épületron- gálási károkat, ha azok az épület falához kívülrôl, a járó- szinttôl 3 méternél magasabban voltak rögzítve;
1.1.2.3. a kockázatviselés helyén lévô építményekben okozott épületrongálási károkat.
1.2. Vandalizmus
1.2.1. Vandalizmusnak minôsül,
1.2.1.1. a riasztó- és megfigyelôrendszerek, központok, ka- merák, mechanikai és elektronikai tûz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések,
1.2.1.2. a kapuk, kapunyitó rendszerek,
1.2.1.3. bejárati ajtó,
1.2.1.4. a garázsajtók, garázsnyitó rendszerek,
1.2.1.5. napkollektorok és napelemek,
1.2.1.6. a biztosított telken belül telepített dísznövények
1.2.1.7. szemeteskukák
ismeretlen elkövetô által, a kockázatviselés helyén történô megrongálása.
1.2.2. Nem minôsül vandalizmus biztosítási eseménynek
1.2.2.1. a más biztosítási esemény (pl. épületrongálás) alap- ján téríthetô rongálási kár,
1.2.2.1. ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyontárgy (pl. graffiti).
1.3. Az épületrongálás és vandalizmus biztosítás biztosítási összege 300 000 Ft káreseményenként és évente.
MKB Általános Biztosító Zrt.
5. sz. Kiegészítô biztosítás Betöréses lopás, rablás biztosítás (BETL400)
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében jelen feltételekben foglaltak szerint megfizeti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési idôszakban a kockázatviselés helyén keletkeznek.
A jelen kiegészítô biztosítások feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az álta- lános biztosítási feltételek és a vagyonbiztosítási feltételek (alapbiztosítási csomag) az irányadók.
1. Betöréses lopás, rablás
A biztosítási fedezet kiterjed az ingóságokban keletkezô betöréses lopás, rablás károkra, az alábbiakban részletezett feltételek szerint.
1.1. Betöréses lopás
1.1.1. Betöréses lopásnak minôsül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe a dolog elleni erôszakkal, hamis kulcs használatával – nem az adott zárhoz készült kulccsal vagy nem a zár felnyitására készült eszközzel –, de kimutatható nyomot hagyva, vagy a helyiség, jelen feltételek szerinti rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a felhasználásával jogtalanul hatol be, és ezt hatósági okirat rögzítette. Betöréses lopásnak minôsül a betörési kísérlet során az ingóságokban okozott rongálási kár is.
1.1.2. Jelen feltételek szempontjából nem minôsül betöréses lopás biztosítási eseménynek,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1.1.2.1. ha a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,
1.1.2.2. ha lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsülô rablás vagy kifosztás eseteit,
1.1.2.3. ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybôl eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, a minimális mechanikai védelem ismérveinek (lásd: 1. sz. Függelék) sem felel meg.
1.2. Rablás
1.2.1. Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgyak(at) úgy szerzi meg, hogy a biztosítottal szemben erôszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi (ideértve azt is, ha lerészegíti), továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a biztosítottal szemben és a rablás tényét hatósági okirat rögzítette.
1.2.2. Amennyiben a rablás nem a biztosított épületben, lakásban történik, hanem közterületen, akkor a biztosító legfeljebb évente 50 000 Ft összegig fizeti meg a károkat.
1.3. A betöréses lopás, rablás biztosítási fedezete kizárólag az alapvagyon biztosítási fedezet által biztosított vagyon- tárgyakra terjed ki.
1.4. A biztosító a betöréses lopás károkat a kötvényen feltüntetett, az alapvagyon biztosítás biztosítási összegével megegyezô biztosítási összegig fizeti meg, az alábbi korlá- tozásokkal:
1.5. A biztosító által nyújtott térítés legfeljebb a káridôponti védelmi szinttôl függô teljes limitösszeg, ha
1.5.1. a biztosított vagyontárgyakat az 1. sz. függelékben meghatározott tárolási elôírásoknak megfelelô módon helyezték el, és
1.5.2. a szolgáltatás nem esik a feltételek egyéb pontjaiban foglalt korlátozás alá.
1.6. A káridôponti védelmi szintet meghatározó mechanikai védelmi- és elektronikai jelzôrendszerek követelményeit, az értékôrzô vagyontárgyak tárolási szabályait, valamint az egyes védelmi szintekhez kapcsolódó szolgáltatási limiteket (szolgáltatás felsô határa) a szerzôdési feltételek részét képezô 1. sz. Függelék tartalmazza.
1.7. A védettségi szint meghatározásánál nem vehetô figye- lembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének idôpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, illetve nem mûködött.
1.8. A biztosító nem fizeti meg az értékôrzô vagyontárgyak betöréses lopás kárait, ha azokat ideiglenesen lakott épület- ben tárolták.
MKB Általános Biztosító Zrt.
IV. VÁLASZTHATÓ KÜLÖNFEDEZETEK
1. sz. Választható különfedezet Felelôsségbiztosítás (FKF400)
A jelen választható különfedezet feltételei alapján létrejött szerzôdésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.
1. Fogalom meghatározások
Személysérüléses kár
Halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés miatt bekövet- kezett kár.
Éves limit, kárlimit
Éves limit az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biz- tosítási évben megtéríti a károkat.
Kárlimit: a biztosító káreseményenkénti szolgáltatásának felsô határa.
Dologi kár
Valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett kár.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
Hozzátartozók (Ptk.685 b)
Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér; Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Lakóközösség
1. A társasház- (üdülô- és garázs-) közösségek.
2. A lakásépítô- (a nyugdíjas házi, az üdülô- a személy- gépkocsi-tároló) és -fenntartó szövetkezetek, melyekben
◆ A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a kö- zös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás szövet- kezet tulajdonában vannak,
◆ A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek a tagok tulajdonában vannak; az épületszerkezetek, a kö- zös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfelügyelôi lakás a tagság közös tulajdonában vannak,
◆ A lakások vagy nem lakáscélú helyiségek, az épü- letszerkezetek, a közös használatra szolgáló helyiségek, a központi berendezések és a házfel- ügyelôi lakás a szövetkezet tulajdonában vannak és a tagokat csak használati jog illeti meg.
2. A biztosított
Jelen biztosítás alapján biztosítottnak minôsül a vagyon- biztosítás különös feltételei 2. pontjában definiált bizto- sított, illetve a biztosítási ajánlaton és a kötvényen felsorolt, vele vagyonközösségben élô személy(ek), illetve vele egy háztartásban élô hozzátartozója(i).
3. Biztosítási esemény
3.1. A vagyonbiztosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítás) kötött felelôsségbiztosítás alapján – a szerzôdésben meghatá- rozott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerzôdési feltételekben meghatározott biztosítási szolgálta- tást teljesíti.
3.2. Biztosítási eseménynek minôsülnek azok a szerzôdésen kívül, a Magyarország területén e szerzôdés hatálya alatt
okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított, mint magánember, ezen belül többek között mint
3.2.1. belátási képességgel nem rendelkezô (pl. gyermek) vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,
3.2.2. emberi erôvel hajtott kerékpár és rokkantjármû ve- zetôje,
3.2.3. közúti, közlekedési balesetet elôidézô gyalogos,
3.2.4. szervezett kereteken kívüli hobbi célú sporttevékeny- séget végzô személy (a gépi meghajtású sporteszközök kivé- telével)
3.2.5. a kötvényen megjelölt épület, lakás egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújítója;
3.2.6. a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó személy
3.2.7. háziállat tartója,
3.2.8. önvédelmi lôfegyver vagy egyéb önvédelmi eszköz használója
e minôségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
3.3. Megtéríti továbbá a biztosító
3.3.1. a lakóközösségek (lásd fogalom-meghatározások) esetében azokat a tûz, robbanás, valamint vezetékekbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz, és csapadék által elôidézett károkat is, amelyek megtérítése iránt
3.3.1.1. a lakóközösség egyes tagja(i) a biztosítottal szemben,
3.3.1.2. a lakóközösség a biztosítottal szemben,
3.3.1.3. a lakóközösség egyes tagja(i) a lakóközösséggel szemben
támasztanak igényt.
3.3.2. azokat a tûz, robbanás okozta, illetve vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – jogszabály alapján – kártérítési igényt érvényesít a bérlôvel szemben.
3.4. A lakóközösség által tulajdonosi minôségében okozott felelôsségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának megfe- lelô arányban téríti meg a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelô felelôsségi károk az alapbiztosításban biztosított lakás és a szövetkezeti lakások számának arányában térülnek meg.
3.5. Nem fizeti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket
3.5.1. a biztosított háziállatai növényi kultúrákban okoztak,
3.5.2. a biztosított olyan fajú és fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
4. A kár okozásának és bekövetkezésének idôpontja
4.1. A kár okozásának idôpontja az a nap, amikor a bizto- sított károkozó magatartást tanúsított. Ha a biztosított az eljárás során egyes kötelezettségeinek elmulasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e köte- lezettségének a biztosított még utoljára kártérítési köte- lezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.
4.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy károsult elôször észlelte, vagy kellô gondossággal észlelhette volna.
5. Általános kizárások
5.1. Az általános szerzôdési feltételek 8. pontjában fog- laltakon túlmenôen felelôsségbiztosítások esetén a biztosító nem téríti meg azokat a kártérítési kötelezettségeket, ame- lyeket a biztosított:
5.1.1. mint gépjármû üzembentartója,
5.1.2. munkáltatói minôségében vagy
5.1.3. foglalkozása gyakorlása során okoz.
5.2. Nem terjed ki a biztosítás továbbá:
5.2.1. a kötbérre, bírságra és egyéb büntetô jellegû költsé- gekre,
5.2.2. a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkra,
5.2.3. a jogszabályokban meghatározott felelôsségnél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
5.2.4. a jogszabály alapján megtérülô, az állam ellen is érvényesíthetô igényekre.
5.3. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket
5.3.1. a biztosítottak egymásnak okoztak,
5.3.2. a biztosított(ak) és hozzátartozó(ik) egymásnak okoztak.
6. A biztosítási összeg
6.1. A felelôsségbiztosítás induló biztosítási összege 5 millió forint, káreseményeként és évente, melyet a szer- zôdô választása szerint, pótdíj ellenében többszörözhet. (3x, 5x, 10x, legfeljebb 50 millió Ft.-ig)
6.2. Abban az esetben, ha a károkozás és a kár bekö- vetkezése idején különbözô kártérítési limitek vannak
érvényben, akkor a kár szempontjából a bekövetkezés idôpontjában érvényes limitet kell figyelembe venni.
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. A biztosított köteles minden a kár jogalapjának és összegszerûségének megállapításához szükséges valamennyi dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani.
7.1.1. Személyi sérüléses felelôsségi károk esetén a követ- kezô iratokat, bizonylatokat kérheti a biztosító:
7.1.1.1. a sérült személy(ek) neve, személyi adatait, a sérülés leírása és mértéke, a sérült(ek) kárigénye,
7.1.1.2. a károkozás tényét leíró jegyzôkönyv,
7.1.1.3. a biztosítottat képviselô személy neve, címe telefon- száma, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás eredeti példánya,
7.1.1.4. a biztosított és a károsult közötti jogviszony (ha van) fennállását és annak tartalmát igazoló okiratok (pl. szer- zôdés),
7.1.1.5. a hatósági vizsgálat dokumentumai.
7.1.2. Dologi károk esetén a Biztosító által kérhetô ok- iratokat a Vagyonbiztosítás Különös Feltételei 9.1. pontja tartalmazza.
7.1.3. A károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint bármilyen arra alkalmas módon lehetôsége van a biztosítási esemény és a keletkezett kár mértékének bizonyítására.
7.2. A biztosító az általános felelôsségbiztosítás és az épülettulajdonosi felelôsségbiztosítás alapján biztosítási évenként együttesen, a szerzôdô által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig (éves limit) téríti meg a biz- tosított által okozott és a feltétel szerinti biztosítási eseménynek minôsülô károkat, a károk érvényesítésével összefüggésben, a károsult oldalán felmerülô költségeket, valamint a biztosító által vitt peren kívüli és peres képviselet költségeit.
7.3. Ha azonban a biztosítási év során az általános felelôsségbiztosításra vagy az épülettulajdonosi felelôsség- biztosításra vonatkozó éves biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg kisebb, mint az okozott kár, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
7.4. A biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
7.5. Több azonos okból bekövetkezett, idôben összefüggô kár- esemény egy biztosítási eseménynek minôsül (sorozatkár).
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
7.6. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító a rendelkezésére álló kárté- rítési limitösszegig az okozott kár arányában téríti meg a kárt a károsultak között.
7.7. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerûségének bizonyítása a károsultat terheli.
7.8. Ha a kár következtében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire ez a biztosítási esemény következménye.
7.9. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ô kezeihez fizessen, ha a károsult követelését ô már kiegyenlítette.
7.10. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott, vagy ezen jogairól lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képvi- seletét, s a képviselettel kapcsolatosan felmerülô költségek is a biztosítót terhelik (az éves illetve kárlimiten belül).
8. A járadék tôkésítésének és a tôkeérték megállapí- tásának szabályai
8.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerzôdô fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegû megváltását (tôkésítését). Az egyösszegû
megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerzôdô fél, mind pedig a károsult elfogadja.
8.2. Amennyiben a biztosító kártérítésként járadékot fizet, a járadék tôkésítését az 2003. évi magyar nôi néphalan- dósági tábla alapján állapítja meg a szerzôdésben rögzített biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg erejéig.
9. A biztosító megtérítési igénye
9.1. A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan ma- gatartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötött- sége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a ki- fizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul, jog- ellenesen okozta.
9.2. Súlyos gondatlanságnak minôsül különösen, ha
9.2.1. a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító, vagy tudatmódosító hatású szertôl befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,
9.2.2. a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte elôtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biz- tosító illetve harmadik személy a káresemény bekövet- kezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.
MKB Általános Biztosító Zrt.
2. sz. Választható különfedezet Családi balesetbiztosítás (BKF400)
A vagyonbiztosításhoz (a továbbiakban: alap vagyonbizto- sítás) kötött családi baleset-biztosítás alapján, a szerzôdésben meghatározott díj megfizetése ellenében, a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meg- határozott biztosítási esemény bekövetkezte esetén az e feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeget fizeti ki az alábbiak szerint.
1. A biztosított
Jelen szerzôdési feltételek értelmében biztosítottnak minô- sül(nek) a biztosított épület tulajdonosa(i), valamint a tulajdo- nossal (lakcímkártyával igazolhatóan) azonos lakcímen állandó jelleggel lakó, vele vagyonközösségben élô közeli hozzá- tartozója.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
2. A kockázatviselés helye
2.1. A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Európa földrajzi területe.
3. A balesetbiztosítási összegre jogosultak köre
3.1. A jelen családi baleset-biztosítás alapján, a balesetbôl eredô maradó és múlékony egészségkárosodás esetén (biztosítási események 5.1. b), c), d), és e) ) járó biztosítási szolgáltatásra a biztosított(ak) jogosult(ak).
3.2. Baleseti halál esetén a szolgáltatásra a biztosított örö- köse(i) jogosult(ak).
4. Fogalom meghatározások:
4.1. Éves limit, kárlimit
Éves limit az a határösszeg, ameddig a biztosító egy biz- tosítási évben szolgáltat.
Kárlimit: a biztosító biztosítási eseményenkénti szolgálta- tásának felsô határa.
4.2. Baleset
Balesetnek a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás minôsül, amelynek következtében egy éven belül bekövetkezik a biztosítási esemény. Nem minô- sül balesetnek a megemelés, rándulás, a habituális ficam, a patológiás törés, a fogtörés, a fagyás, napszúrás és a hô- guta. Nem tekinthetô balesetnek az öngyilkosság, az ön- csonkítás vagy ezek kísérlete még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarában követte el.
4.3. Kórház
A hatóságok által a hatályos jogszabályoknak megfelelôen engedélyezett és ilyenként nyilvántartott egészségügyi intézmény.
4.4. Hozzátartozók (Ptk.685 § b) pont)
Közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örök- befogadó, a mostoha- és a nevelôszülô, valamint a testvér; Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
4.5. Él- és minôsített sportoló
4.5.1. Élsportoló, aki
4.5.1.1. nemzetközi osztályú minôsítéssel rendelkezik,
4.5.1.2. országos válogatott kerettag,
4.5.1.3. egyéni sportágban I. osztályú minôsítéssel rendelkezik,
4.5.1.4. nemzeti (országos) bajnokság I. osztályában sze- replô csapat sportolója,
4.5.1.5. futball nemzeti bajnokság II. osztályú csapattagja,
4.5.1.6. utánpótlás I. osztály minôsítéssel rendelkezik.
4.5.2. Egyéb minôsített sportoló
Sportegyesületeknél, sportiskoláknál igazolt, fent nem em- lített minôsítésû egyéb sportoló.
5. A biztosítási esemény
5.1. A jelen családi baleset biztosítás alapján biztosítási ese- ménynek minôsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás (baleset), amelynek következtében a biz- tosított a balesettôl számított egy éven belül
5.1.1. xxxxxx,
5.1.2. maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodást szenved,
5.1.3. maradandó részleges (10%-os vagy azt meghaladó) egészségkárosodást szenved,
5.1.4. nyolcnapos vagy azt meghaladó idôtartamú kórházi fekvôbeteg-kezelésre szorul (ld. Fogalom meghatározások),
5.1.5. vagy csonttörést, csontrepedést vagy olyan sérülést szenved, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresôképtelen- séggel, vagy gyógytartammal jár.
6. Kizárások
6.1. Nem terjed ki a biztosítás:
6.1.1. a baleset elôtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetôleg funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre,
6.1.2. az olyan balesetekre, amelyek háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben következtek be,
6.1.3. az él- és minôsített sportolóknak sporttevékenységük során elszenvedett balesetére (sportbaleset),
6.1.4. a veszélyes sportot folytató személyek sportbalesetére (Veszélyes sportnak minôsül a jelen feltételek szempontjából az autó- és motorsportverseny és edzés, a teszttúra, a rally- verseny, a barlangászat, a szikla- és hegymászás, a búvár- kodás, a jetski, a bungee jumping, és a rocky jumping, vala- mint a motor nélküli légi jármû, a segédmotoros vitorlázó repülôgép, a sárkányrepülô és az ejtôernyô – beleértve a bázisugrást -használata),
6.1.5. a biztosított olyan balesetére, amely azzal össze- függésben következett be, hogy a biztosított jogosítvány nélkül vezetett gépjármûvet.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
7. A biztosítási összeg
7.1. A családi baleset biztosítás induló biztosítási összege évente legfeljebb 200 000 Ft., mely a szerzôdô választása szerint pótdíj ellenében többszörözhetô (3x, 5x, 10x, leg- feljebb 2 millió Ft-ig több sérült esetén is).
7.2. A jelen családi baleset-biztosítás alapján a biztosító biztosítási eseményenként a szerzôdô által választott biztosítási összegnek az 1. és 2. sz. táblázat alapján megha- tározott százalékát fizeti ki a biztosított(ak) ill. az örökös(ök) számára.
7.3. Több sérült esetén a biztosítási összeg a biztosítottak között arányosan kerül felosztásra.
8. A biztosító szolgáltatása
8.1. A baleset biztosítási károk esetén a biztosító szolgálta- tásához az alábbi iratokat, bizonylatokat kell benyújtani:
8.1.1. Baleseti halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt, a kedvezményezett személyét hitelt érdemlôen igazoló ok- iratot (öröklési bizonyítványt, hagyatékátadó végzést),
8.1.2. Baleseti egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvo- si dokumentumokat:
8.1.2.1. kórházi zárójelentést,
8.1.2.2. táppénzes (keresôképtelenség) igazolás másolatát,
8.1.2.3. A sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem);
8.2. A maradandó egészségkárosodás (1. sz. táblázat b) vagy
c) pont) miatt kifizetésre kerülô biztosítási összegbôl a múlé- kony egészségkárosodás (1. sz. táblázat d) és e) pont) címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja. Az egy bal- esetbôl eredô maradandó egészségkárosodás esetén tel- jesített összes kifizetések a maradandó teljes egészség- károsodás (1. sz. táblázat b) pont) esetére megállapított bizto- sítási összeget nem haladhatják meg.
8.3. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészség- károsodás mértékét – szervek, végtagok elvesztése, bénulása, ill. funkciókiesése esetén – a 2. sz. táblázat szerint kell meg- állapítani.
8.4. Baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértôje a végleges állapot kialakulásakor, legkésôbb a biztosítási esemény bekövetkezésétôl számított két év elteltével állapítja meg. A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértéké- nek megfelelô biztosítási összeget a maradandó egészség- károsodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül fizeti meg.
8.5. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbe- jelentéstôl számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított kérelmére a biztosító a saját orvos szakértôje által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfe- lelô biztosítási összeg 50%-át elôlegként kifizeti. Elôleg folyó- sítása esetén a biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegbôl az elôleget levonja. Az egészségkárosodás mérté- kének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggô munkaképesség csökkenést, hanem a bármely munka vég- zésénél egyaránt figyelembe vehetô általános funkciókiesést kell értékelni.
8.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvos szakértôi testület- hez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a bizto- sító viseli.
A biztosítottnak az orvosi bizottság elôtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét, ill. vasúti jegyét, egyéb költ- ségeit) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosi bizottság magasabb egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.
MKB Általános Biztosító Zrt.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
1. számú táblázat
A biztosító szolgáltatása a biztosítási esemény bekövetkeztekor
Biztosítási esemény | A biztosító szolgáltatása | |
MARADANDÓ | a) Baleseti halál esetén b) Baleset miatt bekövetkezô maradandó teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén c) Baleset miatti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén | A biztosítási összeg 100%-a A biztosítási összeg 100%-a. A biztosító a biztosítási összegen felül megfizeti továbbá a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig A biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos része (8.4 pont). A biztosító a biztosítási összegen felül megfizeti a biztosított baleset során keletkezett ruhakárát 50 000 Ft-ig |
MÚLÉKONY | d) Balesetbôl eredô nyolcnapos vagy azt meghaladó kórházi fekvôbeteg-kezelés esetén e) Baleseti eredetû csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, ill. legalább 28 nap munka- vagy keresô- képtelenséggel vagy gyógytartammal jár | A biztosítási összeg 3%-a A biztosítási összeg 3%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetbôl eredôen egyszer illeti meg. |
2. számú táblázat
Testrészek egészségkárosodása | Térítés a biztosítási összeg %-ában |
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése Egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár elvesztése (felsô végtag+alsó végtag csonkolása) | 100 |
◆ Mindkét lábszár elvesztése | 90 |
◆ Egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80 |
◆ Egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélôképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70 |
◆ Egyik kéz elvesztése (csuklón alul) ◆ Egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) ◆ Egyik szem látóképességének teljes elvesztése ◆ Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 65 40 35 25 |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplô térítési százalék megfelelô hányada |
ÁLTALÁNOS BETÖRÉSVÉDELMI ELÔÍRÁSOK
1. sz. Függelék
A biztosító a káresemény idôpontjában meglévô védelmi szintek figyelembe vételével az alábbi értékhatárokig vállalja a kockázatot betöréses lopás kár esetén. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkezô káreseménynél a biztosító térítésének felsô határa a kár idôpontjában tényle- gesen meglévô védettségi szinthez tartozó – az itt feltün- tetett táblázatban szereplô – összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár idô- pontjában rendeltetésüknek megfelelô üzemi állapotban voltak.
Jelmagyarázat
A. Értékôrzô vagyontárgyak
B. Háztartási vagyontárgyak
C. Vállalkozás, keresôtevékenység eszközei
Az értékôrzô vagyontárgyak csoportba tartozó, elzárva tartható ingóságokat, 1 000 000 Ft értékhatár felett páncél- szekrényben kell tartani. A fentiekben rögzített kockázat- vállalási határértékeken belül a páncélszekrény MABISZ minôsítése szerinti érték a kockázatvállalás felsô határa.
Védettségi szinthez tartozó térítési határok forintban
Elektronikai jelzôrendszer | ||||||
Az épület jellege | ||||||
nincs | van | távfelügyeleti rendszerbe kötött* | ||||
Mechanikai védelem | minimális | Állandóan lakott épület | A. | 480 000 | 2 000 000 | 5 500 000 |
B. | 6 200 000 | 20 000 000 | 35 000 000 | |||
Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló) | B. | 600 000 | 4 500 000 | 10 000 000 | ||
Lakottságtól független | C. | A biztosítási összeg 20%-a, de maximum: | 8 500 000 | |||
1 500 000 | 4 000 000 | |||||
részleges | Állandóan lakott épület | A. | 2 000 000 | 10 000 000 | 20 000 000 | |
B. | 15 000 000 | 30 000 000 | 50 000 000 | |||
Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló) | B. | 5 000 000 | 10 000 000 | 20 000 000 | ||
Lakottságtól független | C. | 4 500 000 | 6 500 000 | 10 000 000 | ||
teljes körû | Állandóan lakott épület | A. | 5 000 000 | 20 000 000 | 40 000 000 | |
B. | 25 000 000 | 40 000 000 | 60 000 000 | |||
Nem állandóan lakott épület (pl. nyaraló) | B. | 8 500 000 | 17 000 000 | 30 000 000 | ||
Lakottságtól független | C. | 6 000 000 | 8 500 000 | 10 000 000 | ||
*Ha a kapcsolat élesítve volt
Meglévõ mechanikai védelmi szinthez vehetõ figyelembe!
VL 10048/12
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
A minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha lezárt helyiség hatá- roló szerkezetei az alábbi követelményeket kielégítik:
◆ A falazat, födém, padozat szilárdsága nagyobb, vagy legalább egyenértékû a 6 cm vastag, tömör, kisméretû tégla szilárdságával. E feltétel alkal- mazásakor egyenértékûnek tekintendô a leg- alább 2 rétegû, minimum 1,5 mm vastag fém- lemezbôl készült falazat, az „Ytong” téglából, gipszkartonból készült falazat, illetve a legalább 10 cm vastagságú, kétoldalt fa-, fém-, burkolatú, hab, vagy egyéb töltôanyagból készült szendvics- szerkezet és a kopolit üvegbôl, illetve az üveg- téglából készült falazat is.
◆ A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen
védettek.
◆ Az ajtók zárását legalább 1 db biztonsági zár végzi. Hengerzár esetén a szerelést letörés ellen védetten kell végezni, ami azt jelenti, hogy az aj- tólap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki (A hengerzár esetleges gyári, beépített törés elleni védelme nem elégséges!)
◆ Az üvegezett nyílászárók össz-üvegvastagsága (pl. thermo üveg esetén a 2 vagy 3 üvegtábla együttes vastagsága), legalább 5 mm legyen. Amennyiben ennél vékonyabb, úgy csak az üveg vagyonvédelmi fóliával történô bevonásával felel meg a minimális mechanikai védelem követel- ményeinek.
◆ Minimális mechanikai védelem alkotó elemének tekintendô az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésû garázsajtó, ha más mechanikai véde- lemmel nincs felszerelve.
A részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség para- méterei megfelelnek a minimális mechanikai védelemnél elôírtakon túl a következôknek:
◆ A védett helyiség határoló szerkezeteinek szi- lárdsága egyenértékû a 12 cm-es tömör, kismére- tû falazó tégla szilárdságával. Ilyen pl. a 6 cm-es vasbetonfal, vagy a három, vagy több rétegû szendvicsszerkezet is.
◆ A járószinttôl 3 méternél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz nélkül elérhetô üvegezett nyílászárók (ablakok, ajtók, oldal-, felül világítók, kitekintô ablakok, kirakatok, kirakat-
szekrények, portálok) vagyonvédelmi fóliával védettek. Amennyiben a nyílászárók élmagassága a járószinttôl 3 m-nél magasabb található, azon- ban a behatoláshoz valamely melléképület, épü- letrész, faág, beépített létra hozzáférést biztosít, a nyílászáró üvegezését szintén vagyonvédelmi fóliával kell ellátni. A vagyonvédelmi fóliát erre szakosodott vállalkozás kell telepítse. A részleges mechanikai védelemnek megfelelnek a Mabisz által ajánlott (minôsített) P1A, P2A,P3A és P4A, átdobás-gátló üvegek is.(A0,A1,A2,A3). Ez utób- biakhoz vagyonvédelmi fólia nem szükséges.
◆ A bejárati- és garázsajtók legalább 25 mm vas-
tagságúak, homogén és tömör keményfa szilárd- ságával megegyezô szerkezetûek, amennyiben kitekintô ablakosak, kívülrôl csak roncsolással szerelhetô, behatolást gátló ráccsal felszereltek.
◆ Az ajtók kiemelés és befeszítés ellen védettek.
◆ Az ajtók zárását minimum 2 db törés ellen védett biztonsági zár végzi, úgy hogy a 2 záródási pont közötti távolság legalább 30 cm.
◆ A zárás mélysége minimum 14 mm.
◆ Bevésôzár esetén faajtónál a zárszekrény kívülrôl legalább 1,5 mm vastag és a zárszekrény terüle- tének kétszeres méretét elérô vaslemezzel meg- erôsített, csak roncsolással oldható módon távo- lítható el.
◆ Fa tokszerkezet esetén a zárfogadó rész kívülrôl legalább 1,5 mm vastag vaslemezzel megerôsített, csak roncsolással oldható módon távolítható el.
◆ Az ajtólap és a tok közötti záráspontosság olda- lanként 5 mm-en belül van.
◆ Az ajtólap 3 db normál zsanérral, vagy 2 db biz- tonsági (Mabisz által minôsített, ajánlott) zsa- nérral van a tokra erôsítve.
Megfelel a részleges mechanikai védelemnek a Mabisz által a részleges mechanikai védelem alkotó elemének ajánlott (minôsített) ajtó is.
A teljeskörû mechanikai védelem
Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helyiség védelmi paraméterei megfelelnek a részleges mechanikai védelemnél elôírtaknak, továbbá az alábbi követel- ményeknek:
◆ A biztosított terület határoló elemei (falazat, födém, padozat) a 38 cm-es, tömör falazótégla szilárdságával egyenértékû. Elfogadott a 38 cm-es sejttégla is, a 10 cm-es vasbeton, illetve minden,
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
a Mabisz által erre a kategóriára ajánlott (minô- sített) határoló szerkezet.
◆ A külvilággal határos összes üvegfelület vastag- sága nyílászárónként minimum 6 mm.
◆ Amennyiben az üvegezett nyílászáró alsó él- magassága a járófelülettôl 3 m alatt van, úgy a nyílászárót minôsített ráccsal kell borítani belül- rôl, vagy kívülrôl. Elfogadható továbbá minden más, behatolási/áthatolási szempontból legalább a minôsített ráccsal egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô kivitelû mûszaki megoldás (pl. a rács helyettesítésére alkalmas, Mabisz-minôsítésû alu- mínium redônyrendszer, biztonsági üveg), bele- értve a külsô, vagy belsô mobil rácsot is, az aján- lásban esetenként kötelezôen elôírt elektronikai jelzôrendszer alkalmazása mellett.
◆ A rács a falazathoz – ha szögletes – minden sar-
kánál, ezen kívül egymástól max. 30 cm távolság- ra rögzített, amennyiben a rács nyílászáróra kerül, úgy kívülrôl csak roncsolással oldható. (Átmenô csavar, kapupánt csavar, stb.)
◆ A teljes körû mechanikai védelem alkotó elemei a Mabisz által ajánlott (minôsített) P4A, P6B, P7B és P8B jelölésû betörést késleltetô üvegek is (A3,B1,B2, B3) a hozzájuk tartozó kerettel együtt.
◆ A teljes körû mechanikai védelem alkotó elemei a Mabisz által erre a kategóriára – 3 perces áttörés gátlás – illetve az 5, 10, 15, 20 percesre ajánlott (minôsített) ajtók is, függetlenül anyaguk össze- tételétôl.
◆ Mabisz ajánlás (minôsítés) hiányában az ajtók a következô paramétereknek feleljenek meg:
– az ajtólap fémbôl, vagy keményfából készült és megfelel a min. 40 mm-es keményfa ajtó szilárdságának;
– az ajtólap és a tok közötti záráspontosság fémajtónál oldalanként maximum 2 mm, fa- ajtónál max 5 mm;
– az ajtók zárását legalább 4 ponton és két irányba záródó biztonsági zárak végzik. E fel- tétel szerint zárási pontnak csak azok a pon- tok tekinthetôk, ahol két zárnyelv között leg- alább 30 cm a távolság;
– a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen záród- nak a fogadó vasalatba;
– a zárszerkezet fúrás-, törés ellen védettek, továbbá minden zárszerkezet rendelkezik le- tapogatásos nyitás (finomnyitás) elleni véde- lemmel, pl. két- vagy több csapsoros zárral, vagy különbözô fizikai elveken mûködô zárakkal. (Mágneses-csapos, vagy elektro- mos-mechanikus zár.)
Figyelem! Valamely eszköz, védelem használata csak egy konkrét védendô rész-terület védelmét emeli, a teljes védelmi színvonal emeléséhez minden elemének el kell érnie az adott, kívánt, védelmi színvonalat. Pl. részleges mechanikai védelem alkotó elemének minôsített zártól a teljes ajtószerkezet csak akkor lesz részleges védettségû, ha a többi alkotó eleme is ( ajtólap, zsanérok, tokozat, rögzítés) megfelel az e védelmi osztályra elôírtaknak.
Az elektronikai jelzôrendszer (minimális)
Amennyiben elektronikai jelzôrendszer kerül telepítésre, azt minden, a külvilággal határos, valamilyen nyílászáróval (ablak, ajtó, üvegfalak) ellátott helyiségbe telepíteni kell. Az elektronikai jelzôrendszer a következô, kizárólag a Mabisz által ajánlott (minôsített ) elemekbôl kell álljon:
◆ az ajtó, ablak nyitását reed nyitásérzékelô jelzi;
◆ az üvegezett felületek törését, de kivágását, karcolását is akusztikus üvegtörés jelzô jelzi;
◆ a védett területen, a héjazaton való áttörést vala- milyen fúrás,- bontás-, testhang érzékelô jelzi;
◆ a védett téren belüli illetéktelen mozgást PIR mozgásérzékelô, vagy radar, vagy más kombinált eszköz jelzi.
A jelzô perifériák a következô minimális kombinációt kell, hogy tartalmazzák:
◆ mozgásérzékelô + akusztikus törésérzékelô, illetve
◆ mozgásérzékelô + nyitásérzékelô Megoldási lehetôségek:
◆ Bejáratoknál, illetve az egyes szinteken – igény szerint – kezelô egységek vannak elhelyezve, ezekkel lehet a teljes rendszert, vagy csak egyes részeit élesíteni vagy hatástalanítani (partício- nálás vagy otthonmaradásos élesítés). Az ún. ugró kódos, rádiós élesítôk is elfogadottak. Az ug- rókód azt jelenti, hogy a jeladó és a vevô is ren- delkezik olyan mûszaki tulajdonsággal, melyben minden aktiváló, deaktiváló jelsorozat egymástól különbözô (az úgynevezett kódlopás megelô- zésére).
◆ A támadásnak kitett helyeken nem rögzített,
hanem mobil, tehát hordozható támadásjelzôk kerülnek telepítésre. Ezek a központnak jeleznek, a helyszínen némítva dolgoznak (szigorúan tilos – életvédelmi okokból – a támadás esetén helyszínen is történô riasztás!).
◆ A szabotázsvédett, akkumulátoros kültéri hang- fény jelzôt a külsô homlokzatra jól látható helyre kell szerelni úgy, hogy segédeszköz nélkül ne
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
lehessen eltávolítani. A hangjelzô hangereje 1 mé- teres távolságban legalább 100 decibel legyen.
◆ A jelzéseket legalább 4 számjegyû kóddal mû- ködtethetô, fixen bekötött tápellátású, akku- mulátoros, a Mabisz által ajánlott, minôsített riasztóközpontnak kell gyûjtenie és továbbítania telefonon (kapcsolt vonalas módon), rádión, vagy GSM segítségével, esetleg mûholdas kapcsolattal egy távfelügyeletre. A távfelügyelet a riasztó jel- zést követô legfeljebb 15 percen belül a hely- színre kivonuló szolgálattal rendelkezzen. Azokon a helyeken, ahol nincs kivonuló szolgálat, ott el- fogadható a rendôrség értesítése is. Nem fogad- ható el a távfelügyelet és kivonuló szolgálat nél- küli, csak helyi riasztás és a károsultnak történô kizárólagos értesítés, valamint az olyan kivonuló szolgálat, ahol nem biztosított a 15 percen belüli kivonulást!
Figyelem! Az elektronikai jelzôrendszer csak abban az eset- ben vehetô figyelembe a kár rendezése során, ha az elektronika megvolt, bizonyíthatóan be volt kapcsolva és mûködött a káresemény során.
Vagyonvédelmi fogalmak:
1. Lezárt helyiség:
Lezárt helyiségnek minôsül a térnek olyan módon elkülö- nített része, amelyet határoló szerkezetei arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben az elmozdulástól és a beha- tolástól egyaránt megóvnak.
(Lezárt helységnek minôsülnek jelen feltétel értélmében a maximum 300x100 mm-es rácskiosztású rácsokból álló szer- kezetek is, pl. az ilyen kialakítású pincerekeszek, de nem tekinthetô lezártnak a bukóra nyitva hagyott ablakos szoba.)
2. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minôsül – tartószerkezetével együtt – a Mabisz által bevizsgált és ajánlott (minôsített) biztonsági lakat, továbbá a minimum 5 csapos hengerzárral ellátott zárszerkezet, a minimum 6 rotoros mágneszárral ellátott zárszerkezet, a Mabisz által az MSZN 1303-as szabvány szerinti 4-es, vagy 5-ös biztonsági fokozatba sorolt, aján- lott (minôsített) csapos, vagy kéttollú, kulcsos, lamellás, illetve bármilyen mûködési elven mûködô zár, továbbá minden olyan lamellás zárszerkezet, amelyet a Mabisz biz- tonsági kategóriájúként ajánlott (minôsített), és minimum 10 000 variációs lehetôséggel rendelkezik.
3. Többpontos zárás (két vagy több biztonsági zár is)
A (zár)reteszelést végzô vasalatok (vagy rudazatok, „nyel- vek”) közötti távolság legalább 30 cm.
4. Törésvédelem (törésvédett)
Beépített helyzetében törésvédett kivitelû az a mûszaki megoldás, ami az ajtólap kialakításával vagy kiegészítô
– külsô oldalról nem szerelhetô – biztonsági vasalattal meg- akadályozza, hogy a hengerzártestet egy (cél)szerszámmal megfogják, és a zárból kitörjék. (Tehát a zárcilinder az ajtó- lap, vagy a védelem síkjából maximum 2 mm-t nyúlhat ki.)
5. Bevésôzár
Az ajtólapba süllyesztve szerelt zárszerkezet, amely a fa- ajtónak a betöréssel szembeni ellenálló képességét nagy- mértékben gyengíti.
6. Blokkzár
A blokkzár többfunkciójú elektromechanikus zárszerkezet. Alapfunkciója azonos a bejárati ajtók biztonságos zárását szolgáló standard zárakéval, ezzel azonos fontosságú ki- egészítô funkciója az elektronikai behatolásjelzô rendszer élesítése, illetve az éles üzemmódból való kikapcsolása (értelemszerûen a zárással, illetve a nyitással végrehajtva). Az élesítési funkcióhoz kapcsolódó kiegészítô szerepe az, hogy ha a behatolásjelzô rendszer élesítést gátló állapotot jelez, a mechanikus zár blokkolásával jelzi a rendelle- nességet.
7. Lakat
Nem tekinthetôk biztonsági zárnak a hagyományos és a Mabisz-minôsítéssel nem rendelkezô lakatok. Biztonsági zárnak csak az a lakat számít (funkcionálisan), amelynek a tartószerkezetével együtt van Mabisz-minôsítése a minô- sítésben meghatározott – betartandó – feltételekkel és fokozatban (részleges mechanikai-fizikai védelmi szint, teljeskörû mechanikai-fizikai védelem).
8. Zárásmélység
Teljes zárás esetén a zárnyelvnek az ajtótokban (vagy a rögzített ajtószárnyban) kialakított zárfogadónak a közös szakasza (teljes záráskor a zárnyelv „ajtótokba tolódó” részének hossza mm-ben.
9. Záráspontosság
Az ajtó csukott és zárt helyzetében az ajtótok és az ajtólap éle közötti legnagyobb távolság mm-ben meghatározva (kétszárnyú ajtók esetében a szárnyak ajtólap élei közötti távolság).
10. A fúrás elleni védelem
A zárszekrény, illetve a hengerzárbetét akkor fúrásvédett, ha egy legfeljebb 500 W – vagy azzal egyenértékû – tel- jesítményû géppel/eszközzel, HSS minôségi fúrószárral, 3 percen keresztül e célból végzett roncsolásos támadás nem teszi lehetôvé a nyitást.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
11. Reteszhúzás elleni védelem
Kizárólag a kétszárnyú – bejárati – ajtók egyik szárnyának rögzítését általában tolóretesz szolgálja. A tolóretesz nyelve – rudazata – a küszöb- és szemöldökfába tolt hely- zetében az ajtólapot „rögzíti”.
Reteszhúzás ellen akkor védett a (kétszárnyú) bejárati ajtó, ha az úgynevezett nem nyíló szárny alsó és felsô részén található, rögzített riglik (reteszek) illetve annak függô- legesen mozgó(csúszó) része például átfúrással és csavarral rögzítve van és a toló- vagy billenôreteszekhez a két ajtó- szárny közötti illeszkedésnél nem lehet hozzáférni. (Az ajtólapok csatlakozásának pontossága nem manipulál- ható a nyíló/fix ajtólapok kellô merevsége miatt, és/vagy a retesz mûködését olyan mûszaki megoldás blokkolja, hogy a rögzítés csak nyitott ajtószárnnyal oldható fel.)
12. Kiemelés elleni védelem
Az nyílászáróra eredetileg vagy utólag felszerelt olyan mûszaki megoldás, amely külsô oldali támadás esetén megakadályozza a zárt ajtónak, ablaknak a zsanérról való leemelését.
13. Be- és kifeszítés elleni védelem
Olyan standard vagy pótlólag létesített szerkezetek, anya- gok és mûszaki megoldások összessége, amely megaka- dályozza, hogy a nyílászárót becsukott és zárt helyzetében kívülrôl be- vagy kifeszítsék.
Xxxxxxxx feltétel a minél jobb záráspontosság, de meg- felelô pl. a keret és az ajtólap éleinek vasalása és a heve- derzár is.
14. A zárlemez megerôsítése
A hagyományos technológiájú és szerkezetû fatok meg- erôsítése a zárnyelvet fogadó szakasz nyitásirányú oldalán, elsôsorban egy profilacéllemez szerkezettel és speciális, dübel jellegû csavarrögzítésekkel, amivel a tokozat feszí- téssel szembeni ellenállása jelentôsen növelhetô.
15. Szilárdság
A minimális, a részleges és a teljeskörû mechanikai, fizikai védelem alkotórészét képezô külsô vagy belsô térelhatároló épületszerkezeteknek (falazatoknak, födémeknek, pado- zatoknak) a különbözô roncsolásos, áthatolási célú bontással (és annak kísérletével) szembeni ellenálló képessége.
16. Minôsített rács
A rácsosztás mérete legfeljebb 100*300 mm; a tömör rácspálcák keresztmetszete, merevsége, darabolási ellen- állása megegyezik a legalább a 12 mm átmérôjû kör- acéléval. A rács (falazathoz való) rögzítéseinek száma leg- alább 4, és egymástól mért távolságuk legfeljebb 30 cm.
A rögzítések „mélysége” minimum 10 cm, és – kívülrôl nem szerelhetôek.
17. Biztonsági üveg
Betörésvédelmi szempontból az üvegezés biztonsági üvegnek tekintendô, ha érvényes Mabisz minôsítése szerint
– érdemi behatoláskésleltetô ellenállása következtében – alkalmas a minôsített rács helyettesítésére.
A hagyományos szilikát anyagú betöréskésleltetô és – gátló biztonsági üvegezések többrétegû ragasztott üvegek, amelyek a betöréssel szembeni ellenálló képes- ségüket elsôsorban a speciális ragasztórétegeknek kö- szönhetik.
A biztonsági üvegek másik csoportját a homogén szerke- zetû, szerves bázisú – polikarbonát – anyagból készülô mûanyag „üvegek” teszik ki.
(Figyelem! Nem minôsül biztonsági üvegnek betörés- védelmi szempontból az ún. securit glass, aminek elneve- zésében a „biztonság”szó arra utal, hogy gyártástechno- lógiájából következôen – mivel edzett üveg – nem éles szilánkokra, hanem apró, gömbölyû szemû darabokra törik, így nem okoz súlyosabb sérülést.)
18. Vagyonvédelmi fólia (áttöréskésleltetô célú) Vagyonvédelmi – áttöréskésleltetô – hatású az a fólia (illet- ve az azzal szerelt üveg), amire vonatkozóan a fóliának érvényes Mabisz-minôsítése van, és a tanúsítvány szerinti beépítési feltételeket a telepítô jognyilatkozattal igazolta. A vagyonvédelmi fólia néhány száz mikron vastagságú mûanyag fólia, amelyet általában vízbázisú ragasztó- anyaggal rögzítenek az üvegfelületre.
A védendô oldalon vagyonvédelmi fóliával felszerelt üvegen a fólia szerepe az „áttörésállóság” bizonyos mér- tékû javítása azáltal, hogy ha megkísérlik áttörni, az üveg- tábla nem esik azonnal szilánkokra, és nem szóródik szét. Ennek az az oka, hogy a törött üvegdarabok (tábladarabok, cserepek) a fólián megtapadva egy ideig még táblaszerûen
„egyben” maradnak, így a törött üvegtábla mellett tar- tózkodó személynek van ideje elmenekülni, és a szilánkok által okozta sérüléseket elkerülni.
(Figyelem! A csak fóliával ellátott – normál építôipari és/vagy
„securit” – üvegek elhanyagolható mértékû betörés-ellen- állásuk miatt rács helyettesítésére nem alkalmasak.)
19. Mabisz ajánlás (minôsítés)
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Vagyonbiztosítási Tagozata által felügyelt minôsítési eljárás eredménye (ún. tanúsítvány). A minôsítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz (termék) – különféle biztosítói eljá- rásokat és szerzôdéses kapcsolatrendszereket érintô – alkalmazásának, alkalmazhatóságának a jellemzôit.
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ô D É S I F E L T É T E L E K
20. Üzemképesség
Üzemképes az elektronikai behatolásjelzô rendszer, ha funkcióinak mûködôképessége lehetôvé teszi az élesítési utasítás fogadását („a rendszer élesíthetô”).
21. Riasztásmentes állapot
Az elektronikai behatolásjelzô rendszer éles üzemmódban van, de nincs riasztási állapotban (ezzel jelzi, hogy a rend- szer által felügyelt térben, abban az adott idôpontban nem észlel riasztást kiváltó okot.
22. Lemezszekrény
Olyan értéktároló, amelynek Mabisz minôsítése: „lemez- szekrény”; továbbá a minôsítéssel javasolt kockázatvállalási
értékhatára nem haladja meg a 2 millió Ft összeget. A mi- nôsítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt értékhatárt figyelembe véve alkalmazandók.
23. Páncélszekrény
Olyan értéktároló, amelynek Mabisz-minôsítése: „páncél- szekrény”; továbbá a minôsítéssel javasolt kockázatvállalási értékhatára meghaladja a 2 millió Ft összeget. A minôsítés tartalmazza mindazon paramétereket (pl. rögzítés stb.), amelyek a telepítéskor és a használatkor a javasolt érték- határt figyelembe véve alkalmazandók.
MKB Általános Biztosító Zrt.
B I Z T O S Í T Ó
AZ MKB CSOPORT TAGJAI: M K B B A N K
Tel.: 00 00 000 000
M K B Á L T A L Á N O S B I Z T O S Í T Ó
Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxx@xxxx.xx xxx.xxxx.xx
M K B É L E T B I Z T O S Í T Ó Tel.: (0) 000 0000
M K B N Y U G D Í J P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxxxx@xxxxxx.xx xxx.xxxxxx.xx
M K B E G É S Z S É G P É N Z T Á R Tel.: (0) 000 0000
M K B - E U R O L E A S I N G C S O P O R T Tel.: (0) 000 0000
E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxx.xx xxx.xxxxxxxxxxx.xx
M K B A L A P K E Z E L Ô
Tel.: (0) 000 0000, (0) 000 0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xx xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx