Tartalom
e-PILLÉR
otthonbiztosítás
Feltételek
Tartalom
Ügyféltájékoztató 3
Biztosítási fogalomtár 13
Általános Feltételek 15
Xxxxxxx Xxxxxxxxxx 27
1. számú melléklet – Záradékok 39
2. számú melléklet – Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok 40
3. számú melléklet – Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezetei 42
4. számú melléklet – A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja 43
5. számú melléklet 44
Záradék 47
e-Pillér Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató
Általános információk
Megtiszteltetésnek tekintjük, hogy Társaságunkat tüntette ki bizalmával. Céljaink között szerepel, hogy ügyfeleinket pontosan és részletesen tájékoztassuk, ezért szeretnénk szerződésével kapcsolatosan néhány alapvető informáci- ót röviden összefoglalni.
Kérjük, alaposan olvassa el az Ügyféltájékoztatót, továb- bá az Általános és Különös Feltételeket, majd ezek isme- retét erősítse meg az ajánlat aláírásával.
A biztosítási szerződés tartama, a kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés tartama határozatlan. A biztosítás a kockázatvállalás kezdetének időpontjától, legkorábban az ajánlat aláírását követő nap 0. órájától a szerződés díjjal rendezett utolsó napjának 24. órájáig tart. Az ezzel kap- csolatos részletes szabályokat a e-Pillér Otthonbiztosítás Általános Feltételei tartalmazzák.
A biztosítási szerződés létrejötte
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehang- zó kifejezésével, írásbeli megállapodással jön létre a biz- tosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.
A szerződés tartalma teljes mértékben írásbeliség- hez kötött, így nem válnak tartalmává szokások (me- lyek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcso- latukban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között kialakítottak).
A díjfizetés
A díjfizetés postai készpénz-átutalási megbízás, csopor- tos beszedési megbízás alapján vagy banki átutalással történhet, amely a díjfizetés tartama alatt megváltoztatha- tó a biztosítóhoz írásban benyújtott nyilatkozat alapján. A díjfizetés havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisá- gú lehet. A díjfizetés gyakorisága a biztosítási évfordulón változtatható meg, a biztosítóhoz előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján.
Ha a szerződő az első díjat/díjelőleget a biztosító képvi- selőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órájában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinteni.
Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – leg- később a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító képviselője nem jogosult sem az alapbiztosí- tás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem a díjfizetési ütem módosítására, továbbá nem jogo- sult a folytatólagos díj beszedésére.
Biztosítási esemény
Biztosítási esemény az a biztosítási szerződés feltéte- leiben a biztosító által meghatározott olyan jövőbe- ni esemény, amelynek bekövetkezésekor a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezete az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki: | |
Tűz | Idegen tárgy rádőlése |
Villámcsapás | Földrengés |
Robbanás | Árvíz |
Vihar | Üvegtörés a biztosítási összeg 2%-ig |
Jégeső | Vezetékes vízkár |
Hónyomás | Betöréses lopás |
Felhőszakadás | Betöréses rablás, rablás és kifosztás |
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) | Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk |
Ismeretlen építmény/üreg beomlása | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása |
Idegen jármű ütközése | Járulékos költségek térítése a biztosítási összeg 2%-ig |
Légi jármű és rakományainak ütközése | Felelősségi károk |
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem vonatko- zik azokra a káreseményekre, amelyeket a biztosítási szerződés különös feltételeiben nem nevesítettek, il- letve amelyek az Általános vagy Különös Feltételek kizárásaiban szereplő okokra vezethetők vissza.
Kérjük, hogy ezen biztosítási események pontos de- finícióját, valamint a biztosítási szolgáltatás körébe tartozó meghatározásokat figyelmesen olvassa el az e-Pillér Otthonbiztosítás Általános és Különös Felté- teleiben.
A biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a koc- kázatviselés helyén bekövetkező biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk meg- térítésére köteles. A biztosító – a biztosítási szerződésben megállapított mértékben, esetekben és módon – belföldi fizetőeszközben nyújt szolgáltatást.
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási szerződésben vállalt biztosítási összeg.
A biztosító megtéríti azokat a költségeket – a felelős- ségbiztosítási szolgáltatási limit mértékéig –, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csök- kentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek.
A biztosító a károkozó biztosított – biztosítási ese- ménnyel összefüggő – jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti, abban az esetben, ha e költsé- gek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jó- váhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet.
A biztosított kérésére a biztosító a költségeket meg- előlegezi.
Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
Az előző bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szol- gáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerző- dő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosí- tási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosí- tási időszakra.
A biztosító szolgáltatására eltérő megállapodás hiányában a biztosított jogosult.
Felelősségbiztosítás esetén a biztosító a károsultnak teljesíti a szolgáltatását, a biztosítottnak csak akkor és annyiban, amennyiben a biztosított a kárt a károsultnak igazoltan megtérítette. Felelősségbiztosítás esetén a biz- tosító a szerződési feltételekben meghatározott minőség- ben a biztosított által a biztosítási szerződés tartama alatt okozott, bekövetkezett és elévülési időn belül bejelentett károk megtérítésére köteles.
A biztosítási esemény bekövetkezésének és az ezáltal bekövetkezett kár mértékének bizonyítása a biztosított, felelősségbiztosítás esetén a károsult kötelezettsége.
A biztosító a biztosítási szerződés feltételei alapján meg- állapított szolgáltatási összeget a biztosítási esemény be- jelentésétől számított 15 napon belül a biztosítottnak bel- földi fizetőeszközben fizeti meg, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) kárbejelentési kötelezettségének a biztosítási szerződés feltételei szerint eleget tesz. A 15 napos határ- időt attól a naptól kell számítani, amikor a kár elbírálásá- hoz szükséges utolsó okirat a biztosítóhoz beérkezik.
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kár- térítési összeg kifizetésében közreműködni.
A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül:
– a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke;
– az évfordulóig esedékes díj, kivéve, ha a felek ennél rövidebb kockázatviselési időszakban ál- lapodtak meg;
– az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigé- nyelhető, vagy egyéb okból már megtérült ösz- szeg.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:
– a biztosítási eseménnyel érintett vagyontárgy előszereteti értékére, becsértékére;
– gyűjteményhez, sorozathoz, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányossága miatt bekövetke- zett anyagi hátrányra;
– a kereskedelmi beszerezhetőség hiányosságai- ból adódó károkra és többletköltségekre;
– az értékcsökkenésre;
– az elmaradt haszonra.
A biztosító a kárt betöréses lopás és rablás biztosítási ese- ményeknél az egyes vagyoncsoportok esetén a biztosítá- si esemény bekövetkezése időpontjában, a behatolás helyén meglévő és üzemelő védelmi szinthez tartozó biztosítási összeg mértékéig téríti meg. Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési összeghatárokat a szerződési feltételek 2. sz. melléklete tartalmazza.
A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosítási szerződés megszűnik:
– határozott időre kötött biztosítások esetén a tar- tam lejártával;
– határozatlan időre kötött biztosítások esetén a (1) díjfizetés elmulasztása miatt, (2) érdekmúlás miatt, ide értve a vagyontárgyak teljes megsemmisülését (totálkárt) is, (3) rendes vagy rendkívüli felmondás- sal.
(1) Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szer- ződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a bizto- sítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszó- lítja. A póthatáridő eredménytelen eltelte a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal történő megszűnéséhez vezet, kivéve, ha a biztosító a díjköve- telést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
(2) Amennyiben a szerződőnek a vagyontárgy megóvásá- hoz fűződő érdeke megszűnik, akkor az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyúttal a biz- tosítási szerződés is megszűnik. Az érdekmúlás tényét a szerződőnek minden esetben igazolnia kell.
Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biz- tosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának követ- kezménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszál- lásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
(3) A határozatlan tartamra szóló szerződést a biztosítási évfordulóra írásban, ajánlott levélben bármelyik fél fel- mondhatja.
A felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a másik félnek kézhez kapnia. A felmondást egyik fél sem köteles megindokolni.
Ha a szerződő a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére mondja fel, hanem korábbi időpontra, ak- kor ez nem a felmondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével válik hatályossá, azaz a szerződő a biztosítási díjat a szerződés megszűnésének időpontjáig köteles megfizetni.
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a
továbbiakban: távértékesítési törvény) 6. §-a alapján a szerződő a szerződését a szerződéskötés napjától szá- mított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.
A szerződés újra érvénybe helyezése
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írás- ban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
A biztosító az alábbi esetekben élhet a rendkívüli felmondás jogával
Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről, to- vábbá ha a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalhatja – a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következ- ményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Amennyiben a biztosító e kötelezett- ségével nem él, a szerződés az eredeti tartalommal ha- tályban marad.
A szerződés megszűnése esetén a biztosítót az alábbiak szerint illeti meg a biztosítási díj
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
A szerződés rendes felmondása esetén a szerződés megszűnéséig terjedő biztosítási időszakra járó díj illeti meg a biztosítót.
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles vissza- téríteni.
A biztosítási szerződés módosítása
Határozatlan tartamra kötött szerződés esetében a biz- tosítónak lehetősége van kezdeményezni a következő biztosítási időszakra vonatkozóan a biztosítási díj közös megegyezéssel történő módosítását.
A szerződő a biztosítási szerződés módosítását annak tartama alatt írásban kezdeményezheti. A szerződésben az alábbi adatok azonban nem módosíthatók:
– a kockázatviselés helye, (kivéve, ha a cím rögzítése hi- bás, vagy ha az önkormányzat a címet módosítja);
– a szerződő személye (kivéve, ha a szerződő személye nem, csak személyes adatai változnak meg).
A fenti két körülmény változása esetén új szerződést kell kötni.
Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biz- tosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
A biztosító mentesülésének feltételei, kizárások
A biztosító érvényes biztosítási szerződés esetén sem nyújt szolgáltatást a következő esetekben:
(1) kizárás,
(2) mentesülés,
(3) elévülés.
(1) Kizárás
A kizárások a biztosítási szerződési feltételek- ben megfogalmazott olyan események, amelyekre a biztosító nem vállalja a kockázatot.
A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási eseménynek, ezért an- nak bekövetkezése esetén a biztosító nem nyújt szolgál- tatást. Vita esetén a biztosítottnak azt kell bizonyítania, hogy a kárát a szerződésben meghatározott biztosítási esemény okozta, a teljesítést megtagadó biztosítónak pedig azt, hogy az adott esemény nem minősül biztosí- tási eseménynek.
Az Általános Feltételek szerinti kizárások
A biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
– nem a biztosítási szerződés hatálya alatt követ- kezett be;
– nem a biztosítási szerződés feltételeiben meg- határozott biztosítási eseményekkel áll okozati összefüggésben;
– a biztosítási szerződésből kizárt vagy a nem biztosított vagyontárgyban keletkezik;
– mértéke nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés összegét, feltéve, hogy a szerződés tartalmaz önrészesedést;
– büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, kötbér, bírság stb.) jelentkezik;
– a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkené- séből származik, amely a további rendeltetés- szerű használatot nem befolyásolja;
– a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészének vagy tartozé- kai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő;
– a talaj minőségében, vízminőségben, természe- ti környezetben következett be;
– részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek, ingóságok használatával, használati foká- val, karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be;
– jogszabály alapján megtérül.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, veszte- ségeket, költségeket, amelyek kiváltó oka közvetve vagy közvetlenül összefüggésbe hozható a követke- ző eseményekkel:
– harci cselekmények, háborús, polgárháborús események és terrorcselekmények;
– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
– hasadóanyagok robbanása, nukleáris reakció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lézersugárzás, valamint elektromágneses sugárzás;
– hatósági intézkedés, lefoglalás, elkobzás;
– tervezési, építési hiba;
– kopás, elhasználódás.
A Különös Feltételek szerinti kizárások
Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbiak:
– Tűz esetén a vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, el- változás formájában jelentkező kár; az öngyul- ladásból, erjedésből, befülledésből, biológiai égésből eredő hőhatás következtében kelet- kező kár; az elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó, zárlat következtében keletkező kár; a bio- lógiai égés okozta kár; a rendeltetésszerű tűz- térbe bedobott vagy oda beeső vagyontárgyak- ban keletkező kár.
– Robbanás esetén a légi járműtől eredő hang- robbanás; az üzemeléssel összefüggő mecha- nikus hatás (vízlökés, csőtörés stb.);
– a hatósági engedélyhez kötött xxxxxxxxx xxx- xxxxxx; a nyomástartó edényben keletkezett robbanás.
– Vihar esetén a helyiségen belüli légáramlás (hu- zat) miatt keletkező kár.
– Felhőszakadás esetén a gombásodás, pené- szedés formájában jelentkező kár; a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban keletkező kár; az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező kár; a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által oko- zott kár.
– Hónyomás esetén a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üveg- tetőkben, illetve az ideiglenes fedésekben (pl. fólia) keletkező kár.
– Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsu- szamlás, sárlavina, hólavina) esetén, ha a felso- rolt földmozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás stb.), vagy ha a védelmül szol- gáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna.
– Földrengés esetén a mesterséges úton létreho- zott földrengések (pl. föld alatti robbantás) által okozott kár.
– Árvíz esetén a hullámtéren és nyílt ártéren kelet- kező kár; a biztosítási szerződés hatályba lépé- sétől számított 30 napon belül bekövetkező kár.
– Ismeretlen építmény/üreg beomlása esetén a bányák föld alatti részének beomlásából, a csa- padékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből, az alapok alatti ta- lajsüllyedésből, illetve a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár.
– Idegen jármű ütközése esetén a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítás alapján megtérülő kár, illetve magában a járműben keletkező kár.
– Üvegtörés esetén a feltételekben részletezett üvegezésektől vagy táblaméretektől eltérő tí- pusú üvegben keletkező kár; az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ide értve a fényvé- dő bevonatokat és fóliákat is) karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel) keletkező kár; a biztosított üveg keretében (foglalatában),
vagy az üveg keretezésének (foglalatának) javítása közben keletkező kár; a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkező kár; a ta- posó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csil- lárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkező kár; az ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestményekben keletkező kár; az épület átépítése miatt vagy idején keletkező kár, (beleértve a biztosított üveg áthelyezése, vál- toztatása során keletkező kár).
– Vezetékes vízkár esetén a biztosított vezetékek- re csatlakoztatott tartozékokban, szerelvények- ben, berendezésekben, háztartási gépekben, készülékekben és ezek tartozékaiban keletkező kár; a gombásodás, penészedés formájában je- lentkező kár.
– Betöréses lopás esetén a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsával végrehajtott lopás; a biztosított vagyontárgynak a lezárt helyiségből behatolá- si nyom nélküli eltűnése; a biztosított vagyon- tárgynak a minimális mechanikai védelmi szint ismérveinek sem megfelelő vagyonvédelmi szintű helyiségből való eltulajdonítása; a kár időpontjában nem üzembe helyezett, nem mű- ködő védelmi berendezés, illetve a rendeltetés- szerűen felszerelt, de be nem zárt zárak miatt keletkező kár; a vagyonvédelmi előírásokban foglaltak be nem tartása miatt keletkező kár; az épület befejezetlensége, illetve annak lezá- ratlansága miatt, azzal okozati összefüggésben keletkező kár.
– Betöréses lopás vagy annak kísérlete közben keletkezett rongálási károk esetén a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli rongálási (vandalizmus okozta) kár.
– Nem lezárt helyiségben tárolt vagyontárgyak biztosítása esetén a fagyás, a szárazság, a nap- sugárzás, bármely élő állat által okozott kár; a kerítés teljes vagy részleges hiánya miatt kelet- kező kár.
– Felelősségbiztosítás esetén a gépjármű-felelős- ségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szolgáltatói vagy termék-felelősségbiztosítás alapján megtérülő kár; az a kár, amelyet a biz- tosított maga szenved el, illetőleg a Ptk. 685. § b.) pontjában felsorolt hozzátartozónak okozott; fertőző betegségeknek a biztosított által történő átadásából eredő felelősségi kár; szexuális zak- latásból, fizikai erőszak vagy pszichikai kényszer alkalmazásából származó felelősségi kár; köt- bér, bírság, egyéb büntetés; fertőzött állat okoz- ta kár; közlekedési kár; állat igénybevételével folytatott keresőtevékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüggés- ben keletkezett kár.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt figyelmesen tanulmányozza a feltételszöveg kizárt kockázatokra vonatkozó részeit!
(2) Mentesülés
A mentesülésnél a szerződési feltételek alapján egyébként téríthető kárt a biztosító valamilyen egyéb
körülmény miatt nem téríti meg (pl. szándékosság). A mentesülési okot mindig a biztosítónak kell bizo- nyítania.
– A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezett- sége teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy a szerződő (biztosított) közlési, változás- bejelentési, biztosítási esemény bejelentési kö- telezettségének a jelen feltételekben foglaltak szerint nem tett eleget, és emiatt a biztosítási esemény elbírálása szempontjából lényeges kö- rülmények kideríthetetlenekké váltak.
– Abban az esetben, ha a szerződés több va- gyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési, változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító a közlés- re, változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
– A közlésre és változás bejelentésére irányu- ló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkoz- hat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
– A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsé- ge alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással
– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg
– velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével, meg- óvásával együttjáró munkakört betöltő alkal- mazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztá- sú tisztségviselője, vagy a biztosított vagyon- tárgy kezelésére jogosított tagja, munkaválla- lója vagy megbízottja okozta.
– az előző három bekezdésben foglalt mente- sülések a kármegelőzési és a kárenyhítési kö- telezettség megszegésére is fennállnak.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasz- tásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.
Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző be- kezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közreha- tott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménnyel oko- zati összefüggésben áll.
Felelősségbiztosítás esetében kifizetéskor a biztosító nem hivatkozhat a mentesülés szabályaira, azonban a szerződési feltételek vonatkozó rendelkezései alapján az általa kifizetett biztosítási összeget visszakövetel- heti a biztosítottól.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a bizto-
sító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Kérjük, hogy a biztosítási szerződés megkötése előtt figyelmesen tanulmányozza a biztosítás szerző- dési feltételeknek a biztosító mentesülésére, illetve visszakövetelési jogára vonatkozó rendelkezéseit!
(3) Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények – a szerző- dési feltételek alapján – a biztosítási esemény bekö- vetkezésétől számított két év elteltével elévülnek.
A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
A biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a káro- sultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szer- ződéseire vonatkozik.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az alábbiakban meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a biztosítás- közvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adat- kezelés célja csak a biztosítási szerződés megköté- séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések meg- ítéléséhez szükséges, vagy törvény által meghatáro- zott egyéb cél lehet.
Az előző pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközve- títő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – ti- toktartási kötelezettség terheli a biztosító, a függet- len biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad,
b) törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében el- járó nyomozó hatósággal és ügyészséggel, to- vábbá az általuk kirendelt szakértővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyé- ben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljá- ró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továb- bá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóható- ság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adó- kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szak- tanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanács- adó magyarországi képviseletével, ezek érdek- képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékeny- séggel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladat- körében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésébe foglalt egészségügyi ha- tósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök al- kalmazására, titkos információgyűjtésre felha- talmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekinte- tében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerü- lő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a szolgáltatási igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében, to- vábbá ezek egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jo- gával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett tevé- kenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra néz- ve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal
– a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosá- val,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besoro- lás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megje- lölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél ne- vét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosítás- közvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meg- határozott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozá- sa megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbe- li megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatar- tani az információt a közérdekű adatok nyilvánossá- gára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hi- vatkozva nem tagadhatja meg:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- ből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgála- tok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejeze- tében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adatát- adás.
A jelen pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiz- tonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkere- sésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-áig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkö- vetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegíté- sével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény felje- lentésének elmulasztásával, terrorizmus finan- szírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az össze- vont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító ál- tal a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában
– az adattovábbításnak törvényben megha- tározott adatköre, célja és jogalapja van, és a
harmadik országban a személyes adatok védel- mének megfelelő szintje az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tag- államba történő továbbítása esetén a belföldre törté- nő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különle- ges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szak- tanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezel- het addig, ameddig a szerződés létrejöttének meghi- úsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfele- ivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható.
A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kap- csolódó adatok kezelésére a személyes adatok ke- zelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, il- letve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
a) Személyes adat az olyan adat, adatból levon- ható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosít- ható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüg- gésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudo- mására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvé-
nyi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatko- zik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmé- ben különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írá- sos hozzájárulását az érintett ügyfél az infor- mációs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes szemé- lyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosí- tási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a sze- mélyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvé- nyesíthető.
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyek- hez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak tör- vényes képviselőjétől kapott írásos hozzájáru- lás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján vég- zett megkeresés vagy kötelező adatszolgálta- tás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsoro- lását a jelen szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások so- rán igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
b) Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcso- latosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérel- mére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbí- tásra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés álla- pítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyes- bítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenes- nek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a bizto- sító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biz- tosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információsza- badság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezés- re áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott szemé- lyes adat helyessége vagy pontossága nem állapít- ható meg egyértelműen.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi, és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határ- ideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósága (Hatóság) elren- delte.
Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló informá- ciók alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adat- kezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvé- telét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti ké- relem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bí- rósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordu- lás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt szemé- lyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szál- lítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel
az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a kö- zölt adatok alapján nem lehetséges természetes sze- mélyek azonosítása.
Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozat- ban valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt szemé- lyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszont- biztosítási szerződés keretében a szükséges adato- kat a viszontbiztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenn- tartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szük- séges egyéb személyes vagy különleges adatok be- szerzése érdekében személyesen köteles eljárni.
Szerződésre jellemző értékek módosítása
Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biztosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.
A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
A biztosító (e pont alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatar- tási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén meg- felelő más elérhetőséget biztosítva – folyamato- san fogadja.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgálta- tó biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívás- fogadást és ügyintézést.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgál- tató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyin- tézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, to- vábbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 15.6. bekezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz ke- zelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és
az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé- lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek át- adja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügy- félnek – a 15.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg
– megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.
Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendel- kezések szerint jár el.
A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, in- dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését kö- vető harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – an- nak jellege szerint – a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos hatáskörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Tes- tületnél eljárást kezdeményezhet, továbbá meg kell adnia az MNB, illetve a Pénzügyi Békéltető Testület- nek a levelezési címét.
A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ há- rom évig őrzi meg, és azt az MNB kérésére bemu- tatja.
A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési megha- gyásos) eljárás keretében lehetséges.
A szerződő/biztosított problémáival, esetleges pana- szaival foglakozó központi szerv:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405
Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx
A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetőségei (irodák, partnerek, és a Contact Center) megtekinthe- tő a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx.xxxx elérési úton.
Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
MNB
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Központi telefon: (00-0) 0000 000
Központi fax: (00-0) 0000 000 MNB Ügyfélszolgálat: Telefon: 00 00 000 000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél.
Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szer- ződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat a Magyar Nemzeti Bank mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Testülethez.
Levelezési cím:
Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf. 172. E-mail cím: xxx@xxx.xx
A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési megha- gyásos) eljárás keretében is lehetséges.
A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást ve- zet, melyben szerepelnek az ügyfél- és panaszada- tok, valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a ki- menő levelek.
A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrzi, a Magyar Nemzeti Banki ellenőrzés esetén bemutatja.
e-Pillér Otthonbiztosítás Ügyféltájékoztató Biztosítási fogalomtár
A könnyebb érthetőség kedvéért a biztosításokkal kapcso- latos leglényegesebb fogalmakat az alábbiakban foglaltuk össze.
Ki a szerződő?
A biztosítási szerződés xxxxxxxxx, aki a biztosítóval megkö- tött szerződés alapján a biztosító kockázatvállalásának el- lenértékét, a biztosítási díjat fizeti.
Ki a biztosított?
Az a természetes személy, akinek a biztosítási szerződés feltételei szerint a vagyontárgyaival kapcso-latos biztosítási eseményekre a biztosítási szerződés kiterjed.
Mit jelent a tartam kifejezés?
Az az időszak, amely alatt a biztosítási szerződés érvényes. Az e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx szerződés határozatlan időtar- tamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biztosítási időszak lejáratát követő első nap.
Mit jelent a közlési kötelezettség?
A biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges kö- rülményeket a szerződő (biztosított) köteles a biztosítóval írásban közölni. Ezen adatok közlésének hiányában a bizto- sító a kockázatot nem vállalhatja. A szerződő és a biztosított köteles a biztosító írásban feltett kérdéseire a valóságnak megfelelő választ adni.
Mit jelent a kármegelőzési kötelezettség?
A szerződő (biztosított) a káresemények megelőzése és el- hárítása érdekében köteles az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, illetve maradéktalanul betartani és betartatni az általános és speciális biztonsági előírásokat (biztonsági intézkedéseket).
A kármegelőzési kötelezettség elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezheti! A kármegelőzés költsé- gei minden esetben a szerződőt (biztosítottat) terhelik.
Mit jelent a változás-bejelentési kötelezettség?
A szerződő (biztosított) a szerződést érintő lényeges változá- sokat a bekövetkezésüktől számított 5 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Lényeges változásnak tekinten- dő például, de nem kizárólag:
– ha a kockázatviselés helyén hatósági engedélyhez kö- tött építési, bővítési munkálatok kezdődnek;
– ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység kezdődik;
– ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog kerül, a jelzá- logjogosult személyét és az azonosításához szüksé- ges egyéb adatokat, valamint a bejegyzés tényét tanú- sító dokumentumokat is be kell nyújtani a biztosítónak;
– ha a biztosított ingatlant bérbe adja, használaton kí- vül helyezi, vagy tartósan (30 napot meghaladóan) lakatlanul hagyja;
– ha a biztosított személyek száma, szerződésben rögzített adatai megváltoznak, vagy a biztosított va- gyontárgy tulajdonviszonyaiban változás történik;
– ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
– ha más biztosítóval biztosítási szerződést kötött a jelen szerződésben biztosított vagyontárgyakra;
– ha a szerződő szerződésben rögzített adatai meg- változnak;
– ha a szerződő ellen csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási, illetve egyéb cégtörlési eljárás indult, amennyiben a szerződő nem természetes személy.
A közlési és változás-bejelentési kötelezettség meg- szegése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülmény nem volt hatással a biz- tosítási esemény bekövetkezésére.
Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési és változás-be- jelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egye- sekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hi- vatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bár- melyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
Mit jelent a kárbejelentési kötelezettség?
A káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, legkésőbb azonban a bekövetkezésétől, illetve az észlelésétől számított 5 napon belül (felelősségbizto- sítási káreseményeket 30 napon belül) be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni részére a bejelentés tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben a kárbejelentés késedelme miatt a káro- sodott vagyontárgyak állapotában – például a szük- séges kárenyhítésnél nagyobb mértékű változtatás következtében – a biztosító számára fizetési kötele- zettségének elbírálása szempontjából lényeges kö- rülmények tisztázása lehetetlenné válik, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem vagy csak részle- gesen áll be.
Mit jelent a kárenyhítési kötelezettség?
A biztosított köteles az adott helyzetben általában el- várható magatartást tanúsítani a kár további növekedé- sének megakadályozására.
A kárenyhítés elsősorban a biztosító érdeke, ezért a tör- vény a kárenyhítéssel felmerült költségeket a biztosítóra terheli. Ez a megtérítési kötelezettség nem függ attól, hogy a kárenyhítés ténylegesen eredményre vezetett-e. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a biztosítónak az ész- szerűség határán túlmenő költekezés mértékét is meg kell téríteni. A biztosító csak olyan kárenyhítési költségek
megfizetésére kötelezhető, amelyek a kár megelőzé- se, illetőleg a kár enyhítése érdekében valóban célra- vezetőnek és szükségesnek minősülnek.
Mit jelent az állapotmegőrzési kötelezettség?
A szerződő (biztosított) a káresemény bejelentésétől számított 5 munkanapig a károsodott vagyontárgyak ál- lapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges. A maradványokat azonban ebben az esetben is köteles – minimum 30 na- pig, de maximum a kárrendezési eljárás befejezéséig – megőrizni, és a biztosító kérésére bemutatni.
A biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számí- tott 5 munkanapon belül a kár ügyintézését megkezdeni. A szerződő (biztosított) köteles a káresemény körülmé- nyeit és összegszerűségét, a károsult vagyontárgyak tulajdonjogát hitelt érdemlően igazoló számlákat, egyéb iratokat, bizonylatokat a biztosító, vagy megbízottjának rendelkezésére bocsátani.
Mit jelent a visszafizetési kötelezettség?
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a biztosított kö- teles az arra kifizetett biztosítási összeget maradéktalanul visszafizetni a biztosítónak. Ha a biztosított vagyontárgy még azelőtt megkerül, hogy a biztosító teljesíti szolgál- tatási kötelezettségét, a biztosítottnak vissza kell vennie a megkerült vagyontárgyat, és csupán a vagyontárgyat ért károsodás mértékének megfelelő biztosítási összeg megfizetését követelheti.
Mit jelent az alulbiztosítás?
Alulbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg alacsonyabb annál az értéknél, amennyiből a károso- dott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt pó- tolni lehet. Ilyen esetben a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítési költ- ségeket is aránylagosan téríti.
Mit jelent a túlbiztosítás?
Túlbiztosítás akkor fordul elő, ha a biztosítási összeg magasabb annál az értéknél, amennyiből a károsodott vagyontárgyat újra fel lehet építeni, illetőleg azt pótolni lehet. A biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó rész tekintetében a szerződést semmis- nek tekinti, és kizárólag a ténylegesen felmerülő kár- összegnek megfelelő biztosítási összeget fizeti meg, illetve ennek megfelelően arányosan leszállítja a biz- tosítás díját.
A túlbiztosítás egyik alesete az ún. többszörös biztosítás, amely akkor fordul elő, ha a szerződő (biztosított) vala- mely másik biztosítónál is a biztosított értékre vonatko- zóan ugyanazon kockázatokra biztosítást kötött. A másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladékta- lanul (a szerződéskötéskor) köteles közölni a biztosítóval.
Mi az a vagyonbiztosítási ajánlat?
Az az írásos dokumentum (formátuma szerint előrenyo- mott ajánlati űrlap), amelyen a biztosítási szerződés lét- rejöttéhez szükséges minden adatot közöl az Ajánlattevő, és amelyből egyértelműen kiderül, hogy a szerződő mi-
lyen biztosítási szolgáltatásokra tart igényt, és ezek mi- lyen díjfizetés mellett vállalhatóak a biztosító részéről.
Mik azok az Általános és Különös Feltételek?
Az Általános Feltételek az adott biztosítási ág és ágaza- tainak valamennyi termékére egyaránt jellemzőek, míg a Különös Feltételek az egyes biztosítási termékekre egyé- nileg jellemző meghatározások és rendelkezések összes- sége.
Mi a biztosítási kötvény?
A biztosítási szerződés fő jellemzőiről (szerződő felek, díj, kedvezményezett, stb.) a biztosító kötvényt állít ki, amely az Általános Feltételekkel, és az adott termékekre jellem- ző Különös Feltételekkel együtt elválaszthatatlan egysé- get képeznek.
Mit jelent az értékkövetés?
A biztosító – a szerződő hozzájárulásával – az újérték- biztosítás fenntartása érdekében automatikus értékköve- tő indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves építőipari ár- index (az épületek/építmények vonatkozásában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vonatkozásában), amelytől a biztosító a kockázat értékelésének függvé- nyében ± 5 százalékponttal eltérhet. Az indexálás során mind a biztosítási összeg, mind a fizetendő biztosítási díj az indexszám arányában módosulhat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és a KSH indexszámának szorza- tából adódik. A biztosító az indexszám mértékét minden év március 1-jével állapítja meg, és azt az évfordulóssá vált szerződések esetében június 1-jétől alkalmazza a kö- vetkező biztosítási időszakra vonatkozóan.
A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfor- dulóra történik meg. A biztosító minden biztosítási évfor- duló előtt legkésőbb
60 nappal levélben tájékoztatja a szerződőt az értékkö- vetés mértékéről, az indexált biztosítási összegekről és a biztosítási díjról.
e-Pillér Otthonbiztosítás Általános Feltételek
Hatályos: 2014. március 15-étől
Bevezetés
Az x-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx a jelen Általános és Xxxxxxx Xxxxxxxxxx szerint jön létre a SIGNAL Biztosító Zrt. (a to- vábbiakban: biztosító), valamint bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendel- kező szervezet (a továbbiakban: szerződő) között. Ennek alapján a biztosító a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás teljesítésére, a szerződő pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.
1. Fejezet
1.1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1.1. A szerződő az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki/amely a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a biztosítást érdekelt személy javára meg- köti, és a biztosítási szerződés létrejötte esetén a mindenkor esedékes díjat megfizeti. A bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a szerződő jogosult és köteles. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szer- ződő. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem azonos, a szerződő köteles tá- jékoztatni a biztosítottat a biztosítási szerződés tartalmáról, valamint minden, a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos változásról.
1.1.2. A biztosított az a természetes személy, akit az ajánlaton biztosítottként neveztek meg. A biz- tosítottak körét a Különös Xxxxxxxxxx határozzák meg.
1.1.3. A biztosító a SIGNAL Biztosító Zrt., amely a biz- tosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot vi- seli, és a feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
2. Fejezet
2.1. A szerződés létrejötte, módosítása
2.1.1. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, írásbeli megállapo- dással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.
A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjsza-
básnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képvi- selőjének.).
Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.
2.1.2. A szerződés tartalma teljes mértékben írásbe- liséghez kötött, így nem válnak tartalmává szo- kások (melynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakor- latok (amelyeket egymás között kialakítottak).
2.1.3. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánla- tától eltér, és az eltérést a szerződő fél a do- kumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 munkanapon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyel- mét a fedezetet igazoló dokumentum átadása- kor írásban felhívta.
2.1.4. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
2.1.5. A biztosító kockázatviselése – a felek eltérő meg- állapodása hiányában – az ajánlat aláírását köve- tő nap 0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a bizto- sítási szerződés létrejött, vagy utóbb létrejön.
2.1.6. A szerződő (biztosított) az érvényesen létrejött biztosítási szerződés tartama alatt bármikor, a biztosítási évfordulóval kezdeményezheti a biz- tosítási szerződés módosítását. A szerződő (biz- tosított) módosítási igényét legkésőbb 45 nappal a biztosítási évforduló előtt írásban bejelentheti a biztosítónak. A biztosító további 15 napon belül tehet javaslatot a szerződés módosítására, illet- ve – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerződést évfordulóval felmondhatja. Amennyiben a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot 30 napon belül elfogadja, vagy arról
nem nyilatkozik, a módosítás a biztosítási évfor- dulón hatályossá válik.
Amennyiben a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés a biztosí- tási évfordulón megszűnik.
2.1.7. Ha a biztosító a szerződéskötést követően sze- rez tudomást a szerződést érintő lényeges körül- ményekről, továbbá, ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a koc- kázatot a feltétel értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított
30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt a módosító javaslat megtételekor fi- gyelmeztetni kell.
3. Fejezet
3.1. A szerződés tartama, hatálya
3.1.1. A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év. Az első biztosítási évforduló az első biztosítási időszak lejáratát követő első nap.
3.1.2. A biztosítási szerződés megszűnik, amennyiben:
a) abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfize- tésre, a biztosító – a következményekre tör- ténő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározá- sával a biztosítás esedékes díjának meg- fizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal meg- szűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti;
b) a szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt (érdekmúlás);
c) a szerződő vagy a biztosító a biztosítási szer- ződést a biztosítási időszak végét legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondja. A fel- mondást a szerződésben rögzített biztosítási évforduló előtt kell a másik félhez továbbítani, oly módon, hogy a másik fél a felmondást a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal kézhez kapja.
3.1.3. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény (a továbbiakban: távértékesítési törvény) 6. §-a alapján a szerződő a szerződé- sét az ajánlat aláírásának napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.
Felmondását írásban társaságunk székhelyének postai címére vagy a faxszámra küldheti.
A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat biztosítónk megadott címére beérkezik. A fel- mondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdhetjük meg. A távértékesítési törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződés megszűnésének időpont- jáig történt kockázatviselés időarányos ellenér- tékét jogosult követelni, amennyiben eddig az időpontig biztosítási esemény nem következett be. Ebben az esetben a biztosító a már befize- tett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilat- kozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríti.
4. Fejezet
4.1. Biztosítási díj, díjfizetés
4.1.1. Jelen biztosítás éves díjú. A biztosítás éves díját a vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg és a biztosítási díjtétel szorzata adja.
Az éves díj megfizetésének gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves vagy éves.
4.1.2. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak rész- letfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díj- részlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a bizto- sítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.
4.1.3 A díjfizetés gyakoriságát és esedékessé- gét a szerződés rögzíti.
4.1.4. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfi- zetni.
4.1.5 Ha a szerződő az első díjat/díjelőleget a biztosító képviselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órájában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illető- leg pénztárába beérkezettnek tekinteni.
4.1.6. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosí- tói meghatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától szá- mított negyedik napon– a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
4.1.7. A biztosító képviselője nem jogosult
– sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészí- tő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására, továbbá
– nem jogosult az első díjon/díjelőlegen kívül a biztosítási díjat (folytatólagos díj) átvenni.
4.2. Díjfizetés a szerződés megszűnésének általános eseteiben
4.2.1 Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a biztosítási szerződés megszűnését eredmé- nyezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
4.2.2 A szerződés megszűnésének egyéb esetei- ben a biztosító az addig a napig járó díj meg- fizetését követelheti, amikor kockázatvise- lése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet kö- teles visszatéríteni.
4.2.3. Abban az esetben, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállá- sának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt, akkor a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog át- szállása időpontjában esedékes biztosítási díja- kért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.
4.3. Díjfizetés elmulasztásának következménye
4.3.1. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az ese- dékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás ese- dékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerző- dés az esedékesség napjára visszamenő hatály- lyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövete- lést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
4.4. A szerződés megszűnésének általános esetei
A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szer- ződőnek/biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekö- vetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlen- né vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulaj- donos birtokában volt. Ebben az esetben a tulaj- donjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszál-
lásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
5. Fejezet
5.1. A biztosítási összeg
5.1.1. A biztosítási összeg az a kötvényen meghatáro- zott összeg, amely a biztosítási esemény bekö- vetkezésekor a biztosító szolgáltatásának felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapítá- sának alapja is.
A maximális biztosítási összeg meghatározásá- nak alapja épületek, építmények esetében a biz- tosított vagyontárgy újjáépítési értéke, ingósá- gok esetében a vagyontárgy új állapotban való beszerzésének értéke.
5.2. A biztosító szerződésmódosítása
Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerződés módosítását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerző- déses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.
5.2.1. Abban az esetben, ha a biztosító a szerző- déskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számí- tott tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
5.2.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerződő fél fi- gyelmét felhívta.
5.2.3. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási koc- kázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosí- tó az 5.4.1.) pontban és az 5.4.2.) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
5.3. A szerződés újra érvénybe helyezése
Abban az esetben, ha a szerződés az 5.3. be- kezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szer- ződő fél a megszűnés napjától számított száz- húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolá-
sa mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, felté- ve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6. Fejezet
6.1. Értékkövetés (indexálás, kockázatnövekedés)
6.1.1. A biztosítási szerződés alapján teljesítendő szol- gáltatás értékének megőrzése érdekében a biz- tosító minden évben automatikusan végrehajtja a biztosítási szolgáltatás és a teljes biztosítási díj értékkövető módosítását (indexálását).
6.1.2. A biztosító az index mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatai alapján. Az index- szám bázisa a KSH által az indexálást megelőző naptári évre megállapított éves építőipari árin- dex (az épületek/építmények vonatkozásában), illetve a fogyasztói árindex (az ingóságok vonat- kozásában), amelyektől a biztosító 5 százalék- ponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig, vagy az új index későbbi meghatáro- zásáig kerül alkalmazásra.
6.1.3. Az így meghatározott index szerinti új összeg és díj megállapítására első alkalommal a szerződés létrejöttét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd évente a biztosítási évforduló napjának hatályával.
6.1.4. Az értékkövetéssel módosított biztosítási össze- get az előző biztosítási évre vonatkozó biztosítá- si összeg és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítás egyéb elemei is arányosan változ- nak a kerekítés szabályainak megfelelően.
6.1.5. A biztosító által megállapított index mértékéről, a biztosítási összeg értékkövető módosításáról, a díj változásáról a biztosító legkésőbb 60 nappal a biz- tosítási év vége előtt írásban értesíti a szerződőt.
6.1.6. A biztosítás indexálásával egyidejűleg a biztosí- tó a biztosítási díjtételek, illetve díjmódosító té- nyezők kockázati okból való megváltoztatását is kezdeményezheti, de kizárólag akkor, ha ezt a szerződés kártörténete indokolja.
A biztosítási díjtételváltozásról a biztosító a bizto- sítási év végét legalább 60 nappal megelőzően
– az indexálásról való értesítéssel egyidejűleg, külön figyelemfelhívás mellett – írásban értesíti a szerződőt.
6.1.7. A biztosítási szerződés az adott évre a biztosí- tó által az indexálás alkalmával közölt biztosítási összeggel, díjjal érvényes, a szerződőnek azon- ban joga van ahhoz, hogy az indexálást, illetve a
kockázati okból történt díjemelést az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal írásban vissza- utasítsa. Az új összeg és díj elutasítása esetén a szerződés változatlan tartalommal érvényben marad.
6.1.8. Amennyiben a szerződő az indexálást vagy a kockázati okból történt díjemelésre vonatkozó szerződésmódosítást írásban nem utasítja visz- sza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfogadottnak tekinti.
7. Fejezet
7.1. Szerződő (biztosított) kötelezettségei
A) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
7.1.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosí- tó írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kö- telezettségének eleget tesz. A kérdések megvá- laszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
7.1.2. A közölt adatok valóságtartalmáért a szerződő és a biztosított felelős. A közölt adatok ellen- őrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a szerződőt (biztosítottat) a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.
7.1.3. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges körülmények változását a biztosítónak 5 napon belül, írásban bejelenteni. Így különösen:
a) ha a kockázatviselés helyén hatósági enge- délyhez kötött építési, bővítési munkálatok kezdődnek;
b) ha a biztosított az ingatlant bérbe adja, hasz- nálaton kívül helyezi vagy tartósan (30 napot meghaladóan) lakatlanul hagyja;
c) ha a biztosított vagyontárgyakra jelzálog ke- rül, a jelzálogjogosult személyét és az azo- nosításához szükséges egyéb adatokat, va- lamint a bejegyzés tényét tanúsító dokumen- tumokat is be kell nyújtani a biztosítónak;
d) ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevé- kenység indul;
e) ha más biztosítóval biztosítási szerződést kö- tött a jelen szerződésben biztosított vagyon- tárgyakra;
f) ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt;
g) ha a biztosított személyek száma megváltozik;
h) ha a szerződő és/vagy a biztosított (ak) szerző- désben rögzített adatai megváltoznak;
i) ha a szerződő ellen csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási, illetve egyéb cégtörlési eljárás indult, amennyiben a szerződő nem természetes személy.
7.1.4. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértése esetén a bizto- sító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizo- nyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
B) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő/biztosított köteles a károk megelő- zése és elhárítása érdekében az adott helyzet- ben általában elvárható magatartást tanúsítani, valamint a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.
Kárenyhítési kötelezettség
– a szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasítá- sai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni,
– a kárenyhítés szükséges költségei a biztosí- tási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre,
– alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyon- tárgy értékének arányában köteles megtérí- teni.
C) Bejelentési kötelezettség
A biztosítási esemény bekövetkezését haladék- talanul, de legkésőbb az észleléstől számított 5 napon belül kell bejelenteni a biztosítónak,
és lehetővé kell tenni a biztosító számára a biz- tosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
D) Értesítési kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
8. Fejezet
8.1. A biztosító kötelezettségei
8.1.1. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges összes dokumentum kézhezvételé- től számított 15 napon belül teljesíti a szolgál- tatását. A biztosító késedelmes szolgáltatása esetén a mindenkor hatályos vonatkozó jog- szabályban meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. A szolgáltatási igény elbí- rálásához szükséges bizonyítékokat, dokumen- tumokat a szerződő (biztosított) köteles a bizto- sító rendelkezésére bocsátani.
8.1.2. A biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az alábbi dokumentumok benyújtását/bemutatá- sát kéri:
– kötvény és díjfizetést igazoló iratok;
– hatósági határozatok;
– tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizo- nyító okiratok;
– költségvetés, számla, vám-árunyilatkozatok;
– minden egyéb olyan bizonyító erejű irat, okirat, amely a kárigény elbírálásához szük- séges.
A felsorolt dokumentumokon kívül egyéb doku- mentumok benyújtásával a biztosítottnak joga van a károk és költségek igazolására a bizonyí- tás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosító az egyes biztosítási események kap- csán a szolgáltatási igény elbírálásához szüksé- ges dokumentumokat a jelen feltételek 4. számú mellékletében teszi közzé.
8.1.3. A biztosító szolgáltatásának felső határa bizto- sítási eseményenként a kötvényen az adott va- gyontárgyra, vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg a Különös Feltételek III. feje- zetében foglaltak szerint.
8.1.4. A biztosító a károkra eseményenként és éven- ként a szerződésben megjelölt felső összegha- tárig szolgáltat – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgy-csoportok mi- lyen értéken vannak biztosítva.
Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgálá- sok esetén a biztosító szolgáltatásának felsőha- tára az ott megjelölt éves sublimit.
8.1.5. A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérítési összeg kifizetésében közremű- ködni.
8.1.6. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövet- kezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
8.1.7. A 8.1.6.) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésé- vel egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját kö- zölte.
8.1.8. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.2. A biztosító biztosítási szerződésből eredő köte- lezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek meg- szüntetéséhez szükséges, általános forgalmi- adó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ál- talános forgalmi adó összegének megfelelő ösz-
szeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az álta- lános forgalmi adó összegét, vagy amelyből an- nak összege kiszámítható.
9. Fejezet
9.1. A biztosító mentesülése
9.1.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettsége teljesítése alól, amennyiben bizo- nyítja, hogy a szerződő (biztosított) közlési, változás-bejelentési, biztosítási esemény bejelentési kötelezettségének a jelen felté- telekben foglaltak szerint nem tett eleget, és emiatt a biztosítási esemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenekké váltak.
Abban az esetben, ha a szerződés több va- gyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési, változás-bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel ösz- szefüggésben merül fel, a biztosító a közlés- re, változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő fe- let és a biztosítottat; egyikük sem hivatkoz- hat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha ar- ról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelen- tésre köteles lett volna.
9.1.2. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól abban az esetben, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással
– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg
– velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- vel, megóvásával együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy meg- bízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető be- osztású tisztségviselője, vagy a bizto- sított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A 9.1.2.) bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is fennáll.
9.1.3. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az épület avultságával, karbantar- tásának elmulasztásával vagy az építési sza- bályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben következtek be.
9.1.4. Amennyiben a kár bekövetkezésében – az elő- ző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy
tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mérték- ben az a biztosítási eseménnyel okozati ösz- szefüggésben áll.
9.2. Biztosító visszakövetelési joga
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mindazok a jogok, amelyek a bizto- sítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a kárérték magasabb, mint a biztosító szolgáltatásá- nak limite, valamint a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a bizto- sítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosí- tó a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított kö- vetelését kell kielégíteni.
10. Fejezet
10.1. Kizárt kockázatok
10.1.1. A biztosító nem vállalja a kockázatot és nem nyújt szolgáltatást, amennyiben a kár:
a) nem a biztosítási szerződés hatálya alatt következett be;
b) nem a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekkel áll okozati összefüggésben;
c) a biztosítási szerződésből kizárt vagy a nem biztosított vagyontárgyban keletke- zik;
d) mértéke nem éri el a biztosítási szerző- désben rögzített önrészesedés összegét, feltéve, hogy a szerződés tartalmaz önré- szesedést;
e) büntető jellegű többletköltségként (pl. bünte- tés, kötbér, bírság stb.) jelentkezik;
f) a károsodott vagyontárgy olyan érték- csökkenéséből származik, amely a továb- bi rendeltetésszerű használatot nem befo- lyásolja;
g) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő;
h) a talaj minőségében, vízminőségben, ter- mészeti környezetben következett be;
i) részben vagy egészben az épületek, építmények, ingóságok használatával, használati fokával, karbantartásának el- mulasztásával okozati összefüggésben következett be;
j) jogszabály alapján megtérül.
10.1.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, veszteségeket, költségeket, amelyek kiváltó oka közvetve vagy közvetlenül összefüggés- be hozható a következő eseményekkel:
a) harci cselekmények, háborús, polgárhá- borús események;
b) terrorizmus, melynek bármilyen formá- jával összefüggésben keletkezett károk kizárásra kerülnek az alábbiakban foglal- tak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselek- ménnyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselek- mények közrehatásával idéznek elő, illet- ve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is –, közrehatott-e a kár bekövetkeztében. Jelen feltétel értelmében terrorista cse- lekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalma- zásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg
–, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i),
– amelyet minden jel szerint azért hajta- nak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kor- mányt, illetve államot, vagy nyilvá- nosságot, vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy
– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy
– amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal haj- tották végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szer- ződési feltételekben meghatározott biz- tosítási eseményekhez kapcsolódó kifi- zetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista táma- dások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb mó- don egy terrorista akcióval függnek ösz- sze.
c) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, szrájk, tüntetés, rendzavarás, puccs;
d) hasadóanyagok robbanása, nukleáris re- akció, radioaktív sugárzás, ionizáló és lé- zersugárzás, valamint elektromágneses sugárzás;
e) hatósági intézkedés, lefoglalás, elkobzás;
f) tervezési, építési hiba;
g) kopás, elhasználódás;
h) a Különös Feltételekben kizárt biztosítási események.
11. Fejezet
11.1. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
11.1.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközve- títő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
11.1.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az alábbiakban meghatá- rozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szó- ló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a bizto- sítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy tör- vény által meghatározott egyéb cél lehet.
11.1.3. Az előző pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
11.1.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
11.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
11.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi köte- lezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvisele- tével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szak- tanácsadói tevékenységgel kapcsolatos ver- senyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazda- sági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésébe foglalt egész- ségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kocká- zatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kocká- zatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenység- ről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályo- zott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a szolgáltatási igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben, továbbá ezek egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelező- vel, az Információs Központtal, a Kártalaní- tási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási ada- taihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket ki-
elégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló rendeletben megha- tározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának mi- nősül az adat megismerésére jogosító jogsza- bályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
11.1.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.
11.1.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi- nősülő adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
11.1.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással vissza- tartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vo- natkozó, külön törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség esetén.
11.1.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállal- kozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfe- lel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszter részé- re személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A jelen pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkoz- va nem tagadhatja meg.
11.1.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó, a nyomozó hatóság, a nem- zetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a.) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b.) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elköve- tett bűncselekménnyel van összefüggésben.
11.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányí- tó tagja részére történő átadása.
– Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli bizto- sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az in- formációs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
– A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vo- natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
– Az adattovábbítási nyilvántartásban szerep- lő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adat- védelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
11.1.13. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet addig, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
11.1.14. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biz- tosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalko- zás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható.
11.1.15. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.
11.1.16. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesí- tett jogosult is gyakorolhatja.
11.1.17. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
Személyes adat az olyan adat, adatból levon- ható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosít- ható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulá- sa nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szen- vedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte- heti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés lét- rejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető
A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé- get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenysé- get végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
11.1.18. Az érintett a biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásá- ban kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve
– amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adat- továbbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör-
vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jo- gok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elen- gedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves, és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zár- ja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok táro- lásának törvényben meghatározott határideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érin- tett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló
– összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződ- ni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges ter- mészetes személyek azonosítása.
Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenn- tartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott
egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különle- ges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részé- re átadja. A szerződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkö- téséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok be- szerzése érdekében személyesen köteles eljárni.
Szerződésre jellemző értékek módosítása
Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a bizto- sító az internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx) nyújt tájékoz- tatást.
A Signal Biztosító Zrt. adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015
12. Fejezet
12.1. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudni- valók a Bit. rendelkezései alapján
12.1.1. A biztosító (e pont alkalmazásában a továb- biakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügy- fél a szolgáltató magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
12.2. A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfe- lek számára nyitva álló helyiségben, an- nak nyitvatartási idejében, ennek hiányá- ban a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt leg- alább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosít- va – folyamatosan fogadja.
12.3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
12.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kez- detekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hi- telesített jegyzőkönyvet.
12.5. A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 15.6. be- kezdésben meghatározott eltéréssel – azon- nal megvizsgálja, és szükség szerint orvosol- ja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet
vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekez- désben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
12.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem le- hetséges, a szolgáltató a panaszról jegyző- könyvet vesz fel, és annak egy másolati pél- dányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 15.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
12.7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcso- latos, indokolással ellátott álláspontját a pa- nasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
12.8. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos hatáskörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy az MNB mellett működő Pénz- ügyi Békéltető Testületnél eljárást kezdemé- nyezhet, továbbá meg kell adnia az MNB, illetve a Pénzügyi Békéltető Testületnek a levelezési címét.
12.9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott vá- laszt három évig őrzi meg, és azt az MNB ké- résére bemutatja.
12.10. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem pe- res (fizetési meghagyásos) eljárás kereté- ben lehetséges.
A szerződő/biztosított problémáival, esetleges pana- szaival foglakozó központi szerv:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405
Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx
A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetőségei (iro- dák, partnerek, és a Contact Center) megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx.xxxx elérési úton.
Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
MNB
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777.
Központi telefon: (00-0) 0000 000
Központi fax: (00-0) 0000 000 MNB Ügyfélszolgálat:
Telefon: 00 00 000 000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az ügyfél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet a Felügyeletnél.
Biztosítási szerződéssel kapcsolatos jogvitával (szer- ződés létrejötte, érvényessége, hatálya, joghatása, megszűnése, szerződésszegés és annak joghatása) fordulhat a Magyar Nemzeti Bank mellett szervezett Pénzügyi Békéltető Testülethez.
Levelezési cím:
Magyar Nemzeti Bank
1525 Budapest, BKKP Pf. 172. E-mail cím: xxx@xxx.xx
A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési megha- gyásos) eljárás keretében is lehetséges.
A biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást ve- zet, melyben szerepelnek az ügyfél- és panaszada- tok, valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a ki- menő levelek.
A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrzi, a Magyar Nemzeti Banki ellenőrzés esetén bemutatja.
13. Fejezet
131. Egyéb rendelkezések
13.1.1. A biztosítási szerződésből eredő igények el- évülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított két év.
13.1.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.
13.1.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyásoló körülményeket és a szerződő/biz- tosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztet- ni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, műkö- dés közben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
13.1.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzí- teni.
13.1.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biz- tosítási szerződés díjára és az annak alapján
járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irány- adóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás meghatározásánál az általá- nos forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irány- adóak.
e-Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxxx
1. Fejezet
1.1. Biztosított
1.1.1. Xxxxx feltételek alapján biztosítottak a biztosítási kötvényen név szerint biztosítottként feltüntetett személyek, így különösen:
– az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
– haszonélvező;
– a közeli hozzátartozók és hozzátartozók (Ptk. 8:1. § b) pont), akik a biztosítási esemény be- következésének időpontjában közös háztar- tásban a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal állandó jelleggel együtt élnek.
1.1.2. Nem lehet biztosított:
– a bérlő, albérlő,
– a fizetővendég,
– a háztartási alkalmazott.
2. Fejezet
2.1. A biztosítás területi hatálya
2.1.1. A kockázatviselés helye Magyarország területe, ezen belül:
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületek, építmények;
– a kötvényen feltüntetett cím, illetve helyrajzi szám alatt található épületben, építményben elhelyezett ingóságok, illetve azok az ingósá- gok, amelyek hatósági kiköltöztetés esetén azon a helyen találhatóak, ahová a biztosított- nak azért kell ideiglenesen távoznia, mert laká- sa biztosítási esemény közvetlen következmé- nyeként lakhatatlanná vált.
3. Fejezet
3.1. A biztosítási fedezet
3.1.1. A biztosító kockázatviselése kizárólag a jelen feltételek 3. számú mellékletében meghatározott kockázatokra terjed ki.
4. Fejezet
4.1. A biztosítási díj
4.1.1. A biztosítási díjat a biztosító a jelen feltételek 4. számú mellékletében meghatározottak szerint egyedileg állapítja meg.
5. Fejezet
5.1. A biztosítási összeg
5.1.1. A biztosítási összeg az a biztosítási kötvényen meghatározott összeg, amely egyrészt a biztosí- tási díj megállapításának alapja, másrészt a biz- tosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatásának felső határa.
5.1.2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fe- jezetei alapján a szerződő határozza meg.
A biztosítási ajánlaton külön soron, saját bizto- sítási összeggel feltüntetett vagyoncsoportokat egyenként, önállóan kell meghatározni.
A vagyoncsoportok biztosítási összegei külön kezelendők, a kárrendezés során sem vonhatók össze.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint vagyoncsoportnak minősülnek a biztosított va- gyontárgyak általános, könnyen kezelhető kate- góriái, amelyek az alábbiak:
– főépület, és a főépülettel szoros építési kap- csolatban lévő melléképület(ek), építmények:
– főépületek: pl. lakóház, lakás;
– melléképületek (nem lakás célú épületek/ épületrészek), melyek falazata és építési módja megegyezik a főépületével: pl. garázs, műhely;
– építmények: terasz, előtető;
– ingóságok:
– háztartási ingóságok;
– kiemelt értékű ingóságok;
– képző- és iparművészeti tárgyak, régiségek, ritkaságok;
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó va- lódi szőrme;
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó hír- adástechnikai cikkek;
A vagyoncsoportokra vonatkozó részletes sza- bályokat a jelen Különös Feltételek VI. fejezeté- nek 6.2–6.10 bekezdései tartalmazzák.
5.1.3. A biztosítási összeg meghatározásának alap- ja épületek, építmények esetében a biztosított vagyontárgy újjáépítési értéke, ingóságok ese- tében a vagyontárgy új állapotban való beszer- zésének értéke.
5.1.4. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy bizto- sítási összege alacsonyabb, mint az ingatlan újjáépítési, illetve a vagyontárgy új állapot- ban való beszerzésének értéke (alulbiztosí- tás), a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a szolgáltatási összeget olyan arány- ban fizeti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a káridőponti újjáépítési, új állapot- ban való beszerzési értékhez (a továbbiak- ban: káridőponti új érték).
A biztosító nem érvényesíti az alulbiztosítottság következményeit:
– ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy bizto- sítási összege és a káridőponti új érték kö- zötti különbözet nem haladja meg a biztosí- tási összeg 10%-át; illetve
– ha a biztosítási szerződés a biztosító által ja- vasolt, és a szerződő által elfogadott átlagos biztosítási összeggel jött létre az „Épületek”, illetve a „Háztartási ingóságok” vagyoncso- portokra.
5.1.5. Ha a károsodott ingatlan, vagyontárgy biztosítá- si összege magasabb, mint a káridőponti új ér- ték (túlbiztosítás), a biztosító a tényleges kárnak megfelelő szolgáltatási összeget fizeti meg, és a díjat a tényleges biztosítási összegnek megfele- lően leszállítja, és a díjkülönbözetet visszafizeti a szerződő részére.
5.1.6. Ha a károsodott épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgal- mi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabá- lyok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgal- mi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelő- ző állapot szerinti piaci értéke.) Az épület újra- építési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázat- viselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.
5.1.7. A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítá- si díj megállapításakor a matematikai kerekítés szabályait alkalmazza az alábbiak szerint:
– az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biz- tosítási összegeket, a felelősségbiztosítási li- mitet, a költségtérítések összegét egész ezer forintokban,
– az éves biztosítási díjat egész forintokban határozza meg.
6. Fejezet
6.1. A biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok
6.1.1. Biztosítható vagyontárgynak, vagyoncsoportnak minősül minden a biztosítási kötvényen megne- vezett, a szerződő (biztosított) tulajdonában lévő vagyontárgy (vagyoncsoport), amely a jelen általá- nos vagy különös feltételekben nincs kizárva, va- lamint azok az idegen tulajdonban lévő vagyontár- gyak (vagyoncsoportok), amelyeket a tulajdonjog fenntartása mellett a szerződő (biztosított) felelős őrzésre átvett.
6.1.2. A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés helyén lévő, az építésügyi szabályok által épü-
letnek, építménynek minősített vagyontárgyakra terjed ki.
Jelen feltételek szerint biztosítható épületnek, építménynek minősülnek:
a) családi ház, sor- vagy ikerház esetében a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épület(ek) / építmények;
b) házrész esetén a kötvény szerinti cím alatt, a telek területén található épületnek az a része, amely a szerződő (biztosított) tulajdona;
c) lakástulajdon esetén a szerződő (biztosított) kizárólagos tulajdonát képező épületrészek, továbbá a szerződőre (biztosítottra) eső kö- zös tulajdoni hányadrész;
6.1.3. Épületnek minősülnek a jelen feltételek alkal- mazásában: a környező külső tértől épületszer- kezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkotó:
a) állandó vagy időszakos lakás céljára szolgáló épületek (főépületek: pl. lakóház, lakás),
b) nem lakás céljára szolgáló melléképületek és épületrészek (kiegészítő célú helyiségek: pl. garázs, műhely, kazánház, lomtár, pince, padlástér stb.).
6.1.4. Az épület értékébe tartoznak – a tartófalakon, alapokon és a tetőszerkezeten felül – a funkcio- nális kiegészítő épületszerkezeti elemek
és kiegészítők, különös tekintettel a következők- re:
– az épületen lévő villámhárító berendezések;
– szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek (kivéve az elmoz- dítható, illetve beépített bútorokat);
– rögzített padló- és szegélyburkolatok, hideg- burkolatok;
– rögzített lambéria és egyéb falburkolatok;
– az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák;
– az épülethez rögzített zászlótartók;
– elektronikusan működő kapuk mozgató be- rendezéseikkel együtt;
– az üvegtáblák közé, illetve azokon kívülre te- lepített redőnyök, kiegészítőikkel együtt;
– szilárdan rögzített közbenső födém, födém- borítások, álmennyezetek, galériák;
– betonból, téglából épített vermek, padlócsa- tornák, szerelőjáratok és aknák stb., ha azok az épületen belül találhatók, vagy azzal köz- vetlen építési kapcsolatban vannak;
– az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mérőműszerekkel (a fogyasztók, világítótestek, elektromos készülékek nem tar- toznak bele – kivéve a beépített klímaberende- zés, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők);
– az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó műszerezettséggel (ideértve a gáztűzhelyt, gázkazánt és gázbojlert, kivéve az egyéb gázfogyasztó készülékeket);
– az épület vízvezeték-szerelése, valamennyi, a vízellátást és szennyvíz-elvezetést, valamint a fűtést szolgáló berendezések a hozzájuk tar- tozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szi-
vattyúkkal, szűrő- és tisztítóberendezésekkel valamint azok tartozékaival;
– WC, fürdő és mosdóberendezések;
– felvonók;
– erkélyburkolatok;
– antennaberendezések, híradástechnikai vevő egység;
– kaputelefon;
– szemétledobó berendezés;
– védelmi berendezések (rács, riasztó, bizton- sági kamera);
– napkollektor, napelem.
6.1.5. A 200 000 Ft egyedi értéket meghaladó funkcio- nális kiegészítőket (pl. klímaberendezés, kazán, napkollektor) az ajánlaton külön fel kell tüntetni.
6.1.6. Építménynek minősülnek a jelen feltételek alkal- mazásában:
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz, előtető);
6.1.7. Az építményeket az ajánlaton a szerződőnek kü- lön is fel kell tüntetnie, és biztosítási összegeket is kell rendelnie hozzá.
6.1.8. Ingóságbiztosítás esetében a biztosítható va- gyontárgyak, vagyoncsoportok a következők:
a) Háztartási ingóságok
Mindazon vagyontárgyak, amelyek egy háztar- tásban általánosan előfordulnak, kivéve a mű- tárgyakat, a nagy értékű (300 000 forint egyedi értéket meghaladó) ingóságokat, a készpénzt, az idegen vagyontárgyakat, valamint a biztosítási fedezetből kizárt vagyontárgyakat.
Háztartási ingóságokat a jelen fejezet 6.3 pont- jában írt helyiségekben lehet tárolni.
b) Kiemelt értékű ingóságok
Ebbe a vagyoncsoportba az alábbi vagyon- tárgyak tartoznak:
– képző- és iparművészeti tárgyak, régiségek, ritkaságok, antikvitások, zsűrizett alkotások, egyedi tárgyak (festmény, grafika, metszet, szobor, fafaragás, érem, fotó, kerámia, márka- jellel ellátott porcelán, ólomkristály, ötvösmun- ka, bútor, kézi csomózású szőnyeg, antikvár könyvek, bélyeg);
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó va- lódi szőrme;
– 300 000 forint egyedi értéket meghaladó hír- adástechnikai, szórakoztatóelektronikai vagy optikai eszköz, informatikai rendszer (pl. szá- mítógép-konfiguráció);
A jelen pontban meghatározott kiemelt értékű ingóságokra kizárólag akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha azokat állandó jelleggel a biztosított lakáscélú helyiségben tárolják.
A jelen pontban meghatározott kiemelt értékű ingóságok vonatkozásában a biztosító kocká- zatvállalásának felső határa 500.000,- Ft.
c) Idegen vagyontárgyak
Idegen vagyontárgynak minősülnek a bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingóságok, a biztosított vendégeinek vagyontárgyai, kivé-
ve a bérlők, albérlők, fizetővendégek tulajdo- nába tartozó vagyontárgyak.
A biztosító kockázatviselése az idegen va- gyontárgyak vonatkozásában legfeljebb 200.000,- Ft értékhatárig terjed, amennyiben a kár más biztosítás alapján nem téríthető.
A biztosító nem téríti meg a „Kiemelt értékű ingóságok” vagyoncsoportba tartozó bérelt, kölcsönvett, felelős őrzésre átvett ingósá- gokban keletkezett károkat.
6.1.9. Ingóságokra önállóan kizárólag a következő esetekben köthető biztosítás:
– a szerződő (biztosított) az épületet bérli, és a tulajdonossal való megállapodás szerint az épületet nem ő biztosítja;
– társasházak esetében az épületet külön szerződés keretében biztosítják.
6.1.10. Az egyes vagyoncsoportokhoz tartozó betöré- ses lopás kockázatokra vonatkozó szolgáltatási összeghatárokat a 2. számú melléklet tartal- mazza.
7. Fejezet
7.1. Nem biztosítható vagyontárgyak
7.1.1. Jelen feltételek alkalmazásában a biztosító koc- kázatviselése nem terjed ki az alábbiakra:
– lakatlan ingatlanok (lakatlannak minősül az az épület, amely az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) besorolása alapján lakó- területen, illetve az Országos Településren- dezési és Építési Követelmények (OTÉK) be- sorolása alapján lakó- vagy vegyes területen helyezkedik el, és amelyben nem laknak élet- vitelszerűen, állandó jelleggel; ha az eltávo- zás időtartama az évi 90 napot meghaladja, a kockázatviselés helyén tartózkodás nem minősül életvitelszerűnek, állandó jellegű- nek);
– lakott területen kívül elhelyezkedő ingatlanok;
– részben vagy egészben vályogból készült in- gatlanok;
– nádtetejű ingatlanok;
– éghető falazatú ingatlanok;
– építés alatt álló ingatlanok;
– immateriális javak;
– építési telek, épület (építmény) nélküli ingat- lan;
– hullámtérben vagy nyílt ártérben épült létesít- mények;
– üvegházak, melegágyak;
– rossz műszaki állapotú épületek/építmények;
– ideiglenes jellegű, könnyen szétszedhető és szállítható épületek/építmények (pl. felvonu- lási épületek, bódék, barakkok, pavilonok, csónakházak, kerti lakok, sátrak, építőállvá- nyok és hasonlók), valamint ideiglenes enge- déllyel épült létesítmények;
– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendelkező építmények, műtárgyak;
– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek;
– ideiglenes tetőzetű építmények;
– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épüle- tek;
– lábon álló növényi kultúrák;
– a légi-, vízi- és motoros járművek, lakóko- csik, utánfutók;
– okmányok, valuta, deviza, kéziratok, tervek és dokumentációk;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállalko- zás tulajdonában lévő, és annak működtetésé- hez szükséges gépek, berendezések;
– a kockázatviselés helyére bejegyzett vállal- kozás tulajdonában lévő, és annak működte- téséhez szükséges áruk, készletek;
– készpénz, értékpapír, betétkönyv;
– nemesfém, igazgyöngyök, drágakövek, ezek felhasználásával készült ékszerek, órák;
– építési kapcsolat nélküli építmények;
– mindenfajta kerítés.
7.1.2. A biztosított épületeken, építményeken kívül a szabadban, illetve nem lezárt helyiségekben tárolt ingóságokra csak korlátozott mértékben és kor- látozott kockázatokra vonatkozik a fedezet, a XI. fejezet (11.1.4.20) pontjában foglaltak szerint.
8. Fejezet
8.1. A szolgáltatásra jogosultak köre
8.1.1. A biztosító szolgáltatására az alábbiakban megha- tározott kivételekkel a biztosított jogosult:
a) a kötvényen szereplő záradék esetén a zá- logjogosult legfeljebb a kötvényen megjelölt biztosítási összeg erejéig;
b) társasházi közös tulajdonú épületrészek ká- rosodása esetén a teljesítés a biztosított tu- lajdoni hányada szerint a társasház részére történik, kivéve, ha a kár más biztosítás alap- xxx xxxxxxxx vagy már megtérült;
c) felelősségi károk esetében kifizetés kizárólag a károsult javára történhet; a biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a biz- tosító az ő részére fizesse ki a szolgáltatási összeget, amennyiben a károsult követelését a biztosított előzetesen és igazolható módon kiegyenlítette;
d) amennyiben a biztosító szolgáltatását meg- előzően valamennyi szolgáltatásra jogosult elhalálozik, a biztosító szolgáltatására az örökös(ök) – a jelen biztosítási feltételben fog- laltak szerint – jogosultak.
9. Fejezet
9.1. A biztosítási szolgáltatási összeg meghatározása
9.1.1. A biztosító megtéríti a biztosítási esemény által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridőponti új értéken számított helyre- állítási költségeit, legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításának alapja
a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület építési költsége.
Ha az épület vagy az építmények avultsága a kár időpontjában meghaladja a 75%-ot, a térí- tés összege az avultság mértékével arányosan csökken.
A biztosító az egész károsodott helyiség felüle- tének helyreállítását megtéríti, ha a helyiség
– mennyezete és egyik azonos kivitelezésű ol- dalfala,
– vagy egynemű festésű, mázolású vagy tapé- tázású két oldalfala károsodik.
Társasházak esetében, amennyiben az épület- re és a közös tulajdonban lévő épületrészekre a tulajdonosok nem kötnek önálló biztosítást, az épületek közös tulajdonú részeiben bekövetke- zett károkat a biztosító a biztosított tulajdoni há- nyad arányában téríti meg.
9.1.2. Megtéríti a biztosító a biztosítási összeg mérté- kéig a biztosított ingóságokban a biztosítási ese- mény által okozott kár javítással történő helyreál- lításának költségeit, vagy újrabeszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgy- nak a káridőponti új értékét.
A károsodott vagyontárgyak új értéke megálla- pításának alapja:
– ha a vagyontárgy a kár időpontjában hazai kereskedelemben kapható, akkor az átlagos beszerzési ár,
– amennyiben a vagyontárgy hazai kereske- delemben nem kapható, a hozzá tulajdonsá- gaiban legközelebb álló vagyontárgy átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével.
Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyek- nek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértéké- vel arányosan csökken.
9.1.3. Betöréses lopás biztosítási eseménynél a biztosító a kárt csak a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában meglévő és üzemelő védelmi szinthez tartozó biztosítási összeg mértékéig téríti meg.
A védelmi szintek fogalmi meghatározását és követelményeit, valamint az ehhez tartozó térítési összeghatárokat a 2. számú mellék- let tartalmazza.
9.1.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:
– a biztosítási eseménnyel érintett vagyon- tárgy előszereteti értékére;
– gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrá- hoz, készlethez tartozó egyes darabok károsodása, megsemmisülése esetén, azok hiányossága miatt bekövetkezett anyagi hátrányra, értékcsökkenésre;
– a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre;
– egyéb ok miatt bekövetkezett értékcsök- kenésre;
– az elmaradt haszonra.
9.1.5. A biztosító a szolgáltatás összegéből min- den esetben levonja:
– a felhasználható (hasznosítható) marad- ványok értékét, valamint
– a máshonnan visszaigényelhető, vagy egyéb okból már megtérült összeget.
9.1.6. Amennyiben a biztosító megtérítette a kárt, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették.
9.1.7. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosí- tott arra igényt tarthat; ebben az esetben azon- ban a kártalanítási összeget köteles visszafizetni.
9.1.8. Az átépítés, felújítás alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biz- tosító a káridőpontig ténylegesen felmerült átépítési, felújítási költségek mértékéig téríti meg. A biztosítási szolgáltatási összeg meg- állapításánál a biztosító figyelembe veszi a káridőponti beszerzési árakat, illetve a va- gyontárgyak előállítási vagy újraépítési költ- ségeit.
10. Fejezet
10.1. Önrész
10.1.1. Ellenkező kikötés hiányában az e-Xxxxxx Xxxxxxxxx- tosítás vagyonbiztosításának önrésze 10 000 Ft. Az önrész eléréses típusú, azaz amennyiben a kár meghaladja az önrészesedés összegét, a biztosító a teljes szolgáltatási összeget megté- ríti, az önrészesedés összegénél alacsonyabb károk alapján felmerült szolgáltatási igények azonban nem térülnek.
11. Fejezet
11.1. Biztosítási események
11.1.1. A biztosító kockázatviselése az Általános és Kü- lönös Szerződési Feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre terjed ki.
Az egyes biztosítási eseményeket a 3. számú melléklet tartalmazza.
11.1.2. A biztosító megtéríti mindazokat a károkat, ame- lyek a biztosítási eseménnyel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyontárgyakban megrongálódásuk, értékcsökkenésük, megsem- misülésük, eltulajdonításuk során keletkeztek.
11.1.3. A biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontja az a nap, amikor a biztosított vagyon- tárgyban a kár bekövetkezett, illetve ha ez nem állapítható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított először észlelte, vagy kellő gondos- sággal észlelnie kellett volna.
11.1.4. Biztosítási eseménynek minősülnek a Különös Feltételek alkalmazásában a következők:
11.1.4.1. Tűz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint tűznek minősül az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jelle- mez, és amely a rendeltetésszerű tűztéren (pl. kályha, gáztűzhely, kazán) kívül keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyva önerejé- ből továbbterjedni képes.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet tűz okozott.
A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektro- mos áram hatásának kitett tárgyakban keletke- ző tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokban is kárt okoz.
Nem minősülnek biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást a(z):
– vasalás, szárítás, dohányzás miatt elő- forduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás formájában jelentkező kár;
– öngyulladásból, erjedésből, befülledés- ből, biológiai égésből eredő hőhatás kö- vetkeztében keletkező kár;
– elektromos berendezésekben és ve- zetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó, zárlat következtében keletke- ző kár;
– biológiai égés okozta kár;
– a rendeltetésszerű tűztérbe bedobott vagy oda beeső vagyontárgyakban ke- letkező kár esetén.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alap- ján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított helyisé- gekben „A” vagy „B” tűzveszélyességi osz- tályba tartozó tűz-vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meg- haladó mennyiségben tárolnak.
11.1.4.2. Villámcsapás, villámcsapás másodlagos hatása
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint villámcsapásnak minősül az a nagy energiájú légköri kisülés, amely a biztosított vagyontár- gyakba közvetlenül becsapódva látható ron- csolási nyomot hagyva kárt okoz, illetve villámcsapás másodlagos hatása a villám be- csapódásának 1 km-es körzetében, a mág- neses térerősség-változással összefüggés- ben keletkező indukciós túlfeszültség által a kockázatviselés helyén a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt, amelyet villámcsapás okozott.
11.1.4.3. Robbanás
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint robbanásnak minősül a gázok vagy gőzök tá- gulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hő- termeléssel és nagy nyomással jár, és a bizto- sított vagyontárgyban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet robbanás okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek külö- nösen, de nem kizárólagosan a(z)
– légi járműtől eredő hangrobbanás;
– üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (vízlökés, csőtörés stb.);
– hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás.
A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az csak magában a nyomástartó edény- ben keletkezett.
Jelen biztosítási szerződés feltételei alap- ján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított helyisé- gekben
„A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anya- got háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.
11.1.4.4. Vihar
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint viharnak minősül az a légmozgás, amelynek sebessége eléri az óránkénti 54 kilométeres sebességet, és toló- vagy szívóhatása a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet vihar okozott.
Jelen biztosítási szerződés alapján megtérül- nek a vihar által megbontott tetőn történő egy- idejű beázás miatti károk is.
A szél erősségét megállapító hivatalos igazo- lást a biztosító részére az Országos Meteoroló- giai Szolgálat (a továbbiakban: OMSZ) állítja ki. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.
11.1.4.5. Jégverés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint jégverésnek minősül a különböző méretű jég- szemcsék, jégszemek formájában lehulló csa- padék, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet jégverés okozott. Jelen biztosítási szerződés alapján megtérül- nek az épület állandó fedésében a jégszem- csék dinamikus erőhatása következtében ke- letkezett nyíláson keresztül, a fedés károso- dásával egyidejűleg beömlő csapadék okozta károk is.
11.1.4.6. Felhőszakadás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint felhőszakadásnak minősül, ha a 0,5 mm/perc vagy 30 mm/24 óra intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiséget elöntve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelye- zett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet felhőszakadás okozott.
Nem minősülnek biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást:
– a gombásodás, penészedés formájában jelentkező kár;
– a talajszint alatti padozatú helyiségek elöntése esetén az ingóságokban kelet- kező kár;
– az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező kár;
– a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz ál- tal okozott kár esetén.
11.1.4.7. Hónyomás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint hónyomás az épületek (építmények) tetőzetén nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása miatt bekövetkező törés vagy defor- mációs sérülés.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet hónyomás okozott. Hónyomáskár továbbá az épületek (építmények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok része- inek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt az épületben (építményben), illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
A biztosító nem téríti meg hónyomás- kár- ként azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvege- zésében, az üvegtetőkben, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek.
11.1.4.8. Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina, hólavina)
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földmozgáskárnak minősülnek azok az esemé- nyek, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve föld-, sár- vagy hótömeg valamilyen okból hirte- len, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet a lehulló (elmoz- duló) szikladarabok, kőzetdarabok illetve föld-, sár- vagy hótömeg okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha a fel- sorolt földmozgások tudatos emberi tevé- kenység során vagy annak következtében lépnek fel (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás stb.), vagy ha a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karban- tartási hiba miatt nem látta el védelmi funk- cióját, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépíté- sét indokolták volna.
11.1.4.9. Földrengés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint földrengésnek minősül a kockázatviselés he- lyén MSK-64 skála ötös fokozatát elérő föld- mozgás.
Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymás- sal okozati összefüggésben állónak nyilvánított 72 órán belüli rengések sorozata egy biztosítá- si eseménynek minősül.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt, amelyet földrengés okozott.
A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (pl. föld alatti robban- tás) által okozott károkat.
11.1.4.10. Árvíz
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint árvíz, amikor a felszíni élővizek, és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó, és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, va- lamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet árvíz okozott.
Árvíznek minősül és a biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 méteren belül keletkezett fakadó víz és átszi- várgás által okozott károkat is.
A biztosító nem téríti meg a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett károkat.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint:
– hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ár- mentesített szakaszán a partél és a töltés- korona vagy természetes magaspart közöt- ti terület,
– nyílt ártérnek minősül az az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, amelyet a fel- színi élővíz a mindenkori legmagasabb víz- állás esetén elönt.
Az árvíz biztosítási eseményre a biztosító várakozási időt köt ki, amelynek tartama a biztosítási szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biztosító kockázatvi- selése a várakozási idő alatti árvíz biztosí- tási eseményre nem terjed ki.
11.1.4.11. Ismeretlen építmény/üreg beomlása
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint ismeretlen építmény/üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szere- pel, vagy a károsító eseményig azt a hatóság nem tárta fel.
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint is- meretlen építmény/üreg beomlásának minősül az az esemény, amikor a természetes egyen- súlyi állapot külső erőhatás miatti megszűnése következtében az addig ismeretlen építmény/ üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosí- tott vagyontárgyakban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet ismeretlen épít- mény/üreg beomlása okozott.
Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást a(z)
– bányák föld alatti részének beomlásá- ból,
– csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelő- désből,
– alapok alatti talajsüllyedésből,
– padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kár esetén.
11.1.4.12. Idegen jármű ütközése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint idegen jármű ütközésének minősül az az ese- mény, amelynek során az idegen jármű, annak alkatrésze vagy rakománya nekiütközik a biz- tosított vagyontárgynak.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet idegen jármű, annak alkatrésze, rakománya ütközéssel oko- zott.
Jelen biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősülnek idegen járműnek azok a jár- művek, amelyek:
– a szerződő (biztosított) tulajdonában van- nak;
– a szerződő (biztosított) tudomásával és be- leegyezésével közelítik meg a biztosított va- gyontárgyat;
– rendszáma és/vagy üzemeltetője ismertté válik.
A biztosító nem téríti meg azokat a káro- kat, amelyek:
– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás alapján megtérülnek;
– magában a járműben keletkeztek.
11.1.4.13. Légi jármű és rakományainak ütközése A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint légi jármű és rakományai ütközésének minő- sül a személyzet által irányított légi járművek, illetve azok részeinek vagy rakományának üt- közése vagy lezuhanása, amely a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet légi jármű és ra- kományainak ütközése okozott.
A biztosító megtéríti a személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek vagy rakomá- nyának ütközése vagy lezuhanása által a bizto- sított vagyontárgyban okozott kárt.
11.1.4.14. Idegen tárgy rádőlése
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint idegen tárgy rádőlésének minősül, amikor va- lamely idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy (pl. oszlop, fa, kémény stb.) rádől a biz- tosított vagyontárgyra.
A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy- ban keletkezett kárt, amelyet idegen tárgy rá- dőlése okozott.
11.1.4.15. Üvegtörés
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint üvegtörésnek minősül a biztosított épület nyílás- záróinak és szerkezetileg beépített üvegezésének törése, repedése.
A biztosított épület nyílászáróinak minősülnek az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok,
valamint az erkély és loggia 10 mm-nél nem vas- tagabb síküvegei, hőszigetelő, drót-, illetve kated- rálüvegei 3 m2-es táblaméretig.
Jelen feltételek alapján megtérülnek az olyan akadályok (pl. védőrácsok, belső zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségei, amelyek az üveg- pótlást egyébként lehetetlenné teszik.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ameny- nyiben:
a) a károsult üveg típusa eltér a jelen fel- tételekben részletezett üvegezésektől vagy táblamérettől,
b) a kár az üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédő be- vonatokat és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) kelet- kezett;
c) a kár a biztosított üveg keretében (fog- lalatában), vagy az üveg keretezésének (foglalatának) javítása közben keletke- zett;
d) a kár a biztosítási szerződés megkö- tésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett;
e) a kár a taposó üvegekben, üveg dísz- tárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett;
f) a kár az ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üveg- festményekben keletkezett;
g) a kár az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett, beleértve a biztosí- tott üveg áthelyezése, változtatása so- rán keletkezett károkat is.
A biztosítási szolgáltatás felső határa az épület biztosítási összegének 2%-a.
11.1.4.16. Vezetékes vízkár
11.1.4.16.1. A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint vezetékes vízkárnak minősül az az esemény, amikor az épület külső határoló falába be- épített, vagy azon belül lévő, valamint – csa- ládi-, sor- vagy ikerház esetén – a biztosított telken lévő használati víz, szennyvíz és csa- padékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz- szolgáltató- és központifűtés- rendszerek- ből, valamint az ezekhez csatlakozó tarto- zékokból, szerelvényekből és készülékekből bármilyen okból kifolyó víz vagy egyéb folya- dék a biztosított vagyontárgyban kárt okoz. A biztosító megtéríti a biztosított vagyon- tárgyban keletkezett kárt, amelyet a kifolyó vezetékes víz vagy egyéb folyadék okozott.
11.1.4.16.2. A biztosító megtéríti továbbá:
a) a biztosított csövek károsodása helyé- nek felkutatására és helyreállítására for- dított költséget;
b) törés, repedés, kilyukadás esetén legfel- jebb 6 m új cső és annak behúzási költ-
ségét, kivéve a 11.1.4.16.3 pont a) alpont- jában foglaltakat;
c) fagy miatti csőtörés esetén a csövek fel- olvasztási-, és legfeljebb 6 m csőhosszig a helyreállítás költségét.
11.1.4.16.3. A biztosító nem nyújt szolgáltatást:
a) a függő és fekvő ereszcsatorna, a tü- zelési, a fűtési, a hűtési, a gáz- és a gőzvezetékek cseréjének költségeire;
b) a biztosított vízvezetékekre csatlakoz- tatott tartozékok, szerelvények, be- rendezések, háztartási gépek, készü- lékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeire;
c) a kiömlő folyadék, gőz értékére;
d) a gombásodás, penészedés formájá- ban jelentkező károkra.
11.1.4.17. Betöréses lopás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint betöréses lopás, amikor a tettes úgy követi el cselekményét, hogy a biztosított vagyon- tárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
a) dolog elleni erőszakkal, vagy
b) álkulcs vagy lopott kulcs használatával, vagy
c) a helyiség – a jelen feltételek 11.1.4.18 pontja szerinti – rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcsának a fel- használásával jogtalanul hatol be.
A biztosító megtéríti a betöréses lopás- ból eredő károkat.
Jelen biztosítási szerződés feltételei sze- rint a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha
a) a lopást a helyiség elveszett vagy bár- ki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el;
b) lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűnt el a biztosított vagyon- tárgy, kivéve a jelen szabályzat
11.1.4.18 pontjának esetét;
c) annak a helyiségnek a vagyonvédel- mi szintje, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyat, a mini- mális mechanikai védelmi szint is- mérveinek nem felel meg. A minimális mechanikai védelem követelményeit a jelen feltételek 2. számú melléklete tartalmazza;
d) a biztosító által előírt vagy elfogadott védelmi rendszerek a kár időpontjá- ban nem voltak üzembe helyezve, nem működtek, illetve a rendeltetésszerű- en felszerelt zárakat nem zárták be;
e) a biztosított nem tartotta be a vagyon- védelmi előírásokban foglaltakat;
f) a kár az épület befejezetlensége, illet- ve annak lezáratlansága miatt, azzal okozati összefüggésben keletkezett.
11.1.4.18. Rablás és kifosztás
A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. A jelen biztosítási szerződés feltételei szerint kifosztásnak minősül, ha valaki idegen dol- got jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak avagy élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló, vagy védekezésre képtelen személytől vesz el.
A biztosító megtéríti a rablásból és kifosz- tásból eredő károkat.
11.1.4.19. Betöréses lopás vagy annak kísérlete közben keletkezett rongálási károk
A biztosító megtéríti azokat a rongálási káro- kat, amelyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során a biztosított vagyontárgyakban okoztak. A biztosító nem téríti meg a betöréses lo- pás vagy annak kísérlete nélküli rongálási (vandalizmus okozta) károkat.
11.1.4.20. Nem lezárt helyiségben tárolt vagyon- tárgyak biztosítási eseményei
A biztosító megtéríti azokat a szabadban, nem lezárt helyiségben tárolt vagyontárgyak- ban keletkező károkat, amelyek az alábbi biztosítási eseményekkel okozati összefüg- gésben keletkeztek:
– tűz, villámcsapás, robbanás;
– vihar, xxxxxx, felhőszakadás, hónyomás, árvíz;
– szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sár- lavina, földrengés, ismeretlen építmény/ üreg beomlása;
– légi jármű és rakományainak ütközése, idegen jármű ütközése, idegen tárgy rá- dőlése;
– ismeretlen elkövető által elkövetett szán- dékos rongálás.
Biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosított ingatlan környezetében elhelye- zett, a biztosított kizárólagos tulajdonát képe- ző, az alábbiakban felsorolt vagyontárgyak:
– szabadon álló építmények (pl. rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjá- tékok);
– díszítőelemek (pl. szobrok, kerti törpék, kővázák, madárfürdők);
– kerti bútorok, xxxxxxx, pergolák;
– kerti tűzrakóhelyek;
– méhkasok, madáretetők, galambdúcok;
– sziklakertek;
– dísztavak.
A biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként és évenként a tényleges kár, de legfeljebb 500 000 Ft.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a vagyontárgy károsodása, megrongálódása az alábbi okok bármelyikére vezethető visz- sza:
– fagyás,
– szárazság,
– napsugárzás,
– bármely élő állat által okozott kár
– a kerítés teljes vagy részleges hiánya.
1.1.4.21. Járulékos költségek térítése
A biztosító megtéríti – a biztosítási összegen felül – a káridőponti biztosítási összeg 2%-a erejéig a biztosított vagyontárgy károsodásá- val kapcsolatos alábbi járulékos költségeket:
a) az oltás és mentés költségei – beleértve az oltás, mentés során az idegen tulajdonban keletkezett károkat is –, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásai- val kapcsolatos költségeket;
b) a rom- és törmelékeltakarítás költségei, amelyek a kár helyszínének megtisztítá- sával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel;
c) a kár helyszínének egyszeri takarítási költ- sége;
d) azon költségek, amelyek a károsodott va- gyontárgy elszállításával, az ideiglenes fe- déssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel;
e) a kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó vizsgálati és az esetleges tény- megállapítási költségek, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásával történt;
f) a helyreállítással kapcsolatos tervezési és szakértői költségek;
g) a szét- és összeszerelés költségei, ame- lyek a kár helyszínének helyreállítása so- rán, berendezések le- és/vagy visszasze- relésével kapcsolatban merültek fel.
h) Szállásköltség térítése: ha a biztosított in- gatlant a biztosítási esemény bekövetkezé- se miatt a szakhatóság lakhatatlanná nyil- vánítja, abban az esetben a biztosító meg- téríti – a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig – az ideiglenes lakás indokolt és igazolt több- let bérleti költségét, a ténylegesen felmerült költség, de legfeljebb napi 10 000 Ft, de összesen legfeljebb évenként és eseményenként a ténylegesen felme- rült költség, de legfeljebb összesen évi 400 000 Ft összeghatárig.
A költségtérítés feltételeként a biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni a biztosított ingatlan lakhatóvá tétele érde- kében.
i) Elmaradt lakbér térítése: ha a biztosítá- si esemény következtében a biztosított épületben olyan mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogsza- bály vagy bérleti szerződés alapján meg- tagadhatja a bérleti díj egészének vagy egy részének megfizetését, abban az esetben a biztosító megtéríti az elmaradt bérleti díj összegét a helyreállítás befeje- zéséig, de legfeljebb 6 hónapig.
A biztosító szolgáltatásának felső határa az elmaradt bérleti díjak tényleges össze- ge, de legfeljebb évenként és eseményen- ként 400 000 Ft.
Az elmaradt bérleti díj megfizetésének feltéte- leként a biztosított köteles minden tőle elvár- hatót megtenni a biztosított ingatlan lakható- vá tétele érdekében.
A javítási és helyreállítási költségek kizárólag indokolt – és a biztosítóval előzetesen egyez- tetett – esetben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többletköltségeit, valamint a felhasználandó anyagok, szerkezetek sür- gős szállításának, illetve soron kívüli legyártá- sának többletköltségeit.
11.1.4.22. Felelősségbiztosítás 11.1.4.22.1. Biztosítási esemény
11.1.4.22.1.1. Biztosítási eseménynek minősül jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglal- tak, illetve az abban meghatározott mértékig
– a szerződő/biztosítottnak a 11.1.4.22.1.3. alpontban meghatározott minőségében szerződésen kívüli, harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személysé- rülésre alapított sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
11.1.4.22.1.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül (sorozatkár).
11.1.4.22.1.3. A biztosítási fedezet a biztosított által az aláb- bi minőségében okozott károkra terjed ki:
a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdo- nosa, használója;
b) korlátozott belátási képességű szemé- lyek gondozója;
c) elektroakusztikai vagy elektromos ház- tartási berendezések üzemben tartója;
d) kerékpár, illetve járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási eszköz haszná- lója;
e) nem hivatásszerű sporttevékenység folytatója (kivéve a vadászatot);
f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lőfegy- ver használója;
g) nem motoros vízi járművek üzemben tar- tója;
h) közúti balesetet előidéző gyalogos;
i) fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója (kivéve a talaj vagy vizek szennyeződéséből eredő károkat);
11.1.4.22.1.4. A biztosítási fedezet kiterjed az idegen sze- mélyek nem jövedelemszerzési céllal való befogadása esetén az ingatlanba befoga- dott vendégek által behozott vagyontár- gyak megsemmisüléséből származó fele- lősségére.
11.1.4.22.2. Kizárások
11.1.4.22.2.1. Nem terjed ki a biztosítási fedezet:
a) azokra a felelősségi károkra, ame- lyekért a biztosított nem a jelen fel- tételek II. fejezet 11.1.4.22.1.3 pont- jában meghatározott magánemberi minőségében felel;
b) azokra a felelősségi károkra, ame- lyek gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szolgáltatói vagy termék-felelős- ségbiztosítás alapján megtérülnek;
c) a jogszabályban meghatározott fe- lelősségnél szigorúbb, szerződés- ben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
d) a biztosított által bérelt vagy bérbe adott járművek és egyéb, motorral ellátott szárazföldi szállítóeszkö- zök, légi- és vízi eszközök haszná- lata során felmerülő felelősségi ká- rokra;
e) arra a kárra, amelyet a biztosított maga szenved el, illetőleg a Ptk. 8:1. § b.) pontjában felsorolt hozzá- tartozónak okozott;
f) olyan peres eljárásokra, amelyeket egy családtag, illetve lakótárs csa- ládtagja indít a biztosított ellen;
g) fertőző betegségeknek a biztosí- tott által történő átadásából ere- dő felelősség, szexuális zaklatás- ból, fizikai erőszak vagy pszichikai kényszer alkalmazásából származó felelősségre;
h) az olyan károk miatti kártérítési kö- telezettségekre, amelyek:
– a biztosított vagy annak megbízá- sából eljáró személyek által köl- csönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megőrzésre átvett vagyontár- gyakban következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként megőrzés során történt;
– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon végzett vállalkozói tevékenység következ- tében álltak elő;
– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek közvetle- nül megmunkálás vagy egyéb tevé- kenység tárgyát képezik;
i) kötbér, bírság, egyéb büntetés jelle- gű költség megfizetésére.
j) valamint nem térít meg a biztosító a szerződésszegéssel okozott káro- kat.
11.1.4.22.3. A biztosítás területi és időbeni hatálya A felelősségbiztosítás területi hatálya Európa egész területe.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövet- kezett és az elévülési időn belül bejelen- tett károkra terjed ki.
Azokra a biztosítási eseményekre, ame- lyek a biztosítási szerződés hatályba lé- pése után következtek be, de a károkozó tényező már a szerződés hatályba lépése előtt fennállt, csak akkor terjed ki a jelen biztosítási szerződés hatálya, ha a szer- ződőnek (biztosítottnak) nem volt bizonyít- hatóan tudomása a biztosítási szerződés hatályba lépése előtt a károkozó tényező fennállásáról.
11.1.4.22.4. Kártérítés
11.1.4.22.4.1. A biztosító megtéríti azokat a költsége- ket – a felelősségbiztosítási szolgáltatá- si limit mértékéig –, amelyek a károsul- tat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöbölésé- hez szükségesek.
A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a – biztosí- tási eseménnyel összefüggő – kama- tokat is megtéríti, abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költsé- gek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet.
A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelőlegezi.
11.1.4.22.4.2. A kármegelőzés és kárenyhítés köré- ben felmerült költségeket a biztosító
– a felelősségbiztosítási limit mérté- kéig – akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
11.1.4.22.4.3. A kártérítési összeg felső határa szer- ződésenként, biztosítási eseményen- ként és évenként: 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint.
11.1.4.22.4.4. A biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizetőeszközben teljesít.
11.1.4.22.4.5. A biztosító a kártérítési összeget a káro- sultnak fizeti ki, a károsult azonban igé- nyét közvetlenül a biztosító ellen nem ér- vényesítheti.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő részére teljesítsen, ha a károsult követelését igazoltan ő egyenlí- tette ki.
11.1.4.22.4.6. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor kötele- ző érvényű, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a per- ben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított per- beli képviseletét; a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.
11.1.4.22.4.7. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korri- gált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határoz- za meg a szerződésben rögzített biz- tosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egy- összegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a Károsult kez- deményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak té- nyét és összegét a biztosító és a Káro- sult is elfogadja. Amennyiben a bizto- sító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körül- mények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a Káro- sult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg.
11.1.4.22.4.8. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy ösz- szegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozat- lanul vitatja, a biztosító jogosult a ká- rosultnak teljesíteni. Az alaptalan ta- gadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
11.1.4.22.4.9. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a bizto- sított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
11.1.4.22.5. A szolgáltatás korlátozásának esetei
11.1.4.22.5.1. Ha az általános felelősségbiztosítás- ra vonatkozó, éves kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg ala-
csonyabb, mint az okozott kár, akkor a biztosító helytállási kötelezettsége ezen alacsonyabb összeg erejéig áll fenn.
11.1.4.22.5.2. Ha több károsult együttes kára meg- haladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító az okozott kár ará- nyában téríti meg az okozott kárt a károsultaknak, a rendelkezésre álló limitösszeg erejéig.
11.1.4.22.5.3. A biztosító kockázatviselésének felső határát meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.
11.1.4.22.5.4. Ha a kár bekövetkezésében a bizto- sítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mérték- ben az a biztosítási esemény követ- kezménye.
11.1.4.22.6. A biztosító visszakövetelési igénye
11.1.4.22.6.1. A biztosító visszakövetelheti a biztosí- tottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított a kárt:
– szándékosan, vagy
– súlyosan gondatlan magatartásá- val okozta.
11.1.4.22.6.2. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
a) a biztosított a kárt súlyosan ittas (2,51 ezreléket elérő vagy meg- haladó alkoholszint) vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen enge- dély nélkül folytatott, és ezzel oko- zati összefüggésben kárt okozott;
c) a biztosított azonos károkozási kö- rülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellené- re a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntet- hető lett volna;
d) a biztosított a fegyverhasználat ha- tósági előírásait megszegi;
e) a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a káresemény ezután a szükséges intézkedés elmaradása miatt követ- kezett be;
11.1.4.22.6.3. A többletkár megtérítését követelhe- ti a biztosító a biztosítottól abban az esetben, ha a biztosított a kárenyhí- tési kötelezettségét bizonyíthatóan megszegte.
11.1.4.22.7. A felek együttműködése
A biztosított a szerződésben megállapí- tott határidőn belül – a bejelentési köte- lezettség megszegése esetére megálla- pított jogkövetkezmények mellett – kö- teles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meg- határozott tevékenységével kapcsolat- ban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A bizto- sítási esemény bejelentésére legalább harmincnapos bejelentési határidőt kell biztosítani.
1. melléklet – Záradékok
A biztosító a szerződő kérelmére vagy a kockázatelbírálás eredményeként a biztosítási szerződést záradékkal láthatja el. A biztosítási szerződésre az a záradék vonatkozik, amelynek kódja a biztosítási kötvényen feltüntetésre került.
I. Fejezet
Z-01 Átlagos épületbiztosítási összeg
1.1. A biztosító az Épületek/építmények vagyon- csoportra a kárrendezési eljárás során nem alkalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a szerződő (biztosított) a szerződés megkötésekor a biztosító által meghatározott át- lagos épületbiztosítási összegre, vagy annál ma- gasabb összegre köti meg a biztosítást, továbbá amennyiben a szerződő (biztosított) az értékkö- vetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja. Az átlagos épületbiztosítási összeget a biztosító a biztosítási ajánlaton feltünteti.
II. Fejezet
Z-02 Átlagos ingóságbiztosítási összeg
2.1. A biztosító a háztartási ingóság vagyoncsoport- ra a kárrendezési eljárás során nem alkalmazza az alulbiztosítás következményeit, amennyiben a szerződő (biztosított) a szerződés megkötésekor a biztosító által meghatározott átlagos ingóság- biztosítási összegre, vagy annál magasabb ösz- szegre köti meg a biztosítást, továbbá ameny- nyiben a szerződő (biztosított) az értékkövetést minden biztosítási évforduló alkalmával elfogad- ja. Az átlagos ingóságbiztosítási összeget a biz- tosító a biztosítási ajánlaton feltünteti.
2. számú melléklet
Védelmi szintek, és a hozzájuk tartozó térítési értékhatárok
Az egyes védelmi szinteket a biztosító az alábbi táblázatban részletezett feltételek megléte esetén tekinti megvalósultnak.
I. Védelem | II. Védelem | III. Védelem | IV. Védelem | ||
Főfal | Épület habarcskötéses főfalazatának legkisebb vastagsága | 24 cm | 24 cm | 12 cm | 12 cm |
Épület rönkfa főfalazatának legkisebb vastagsága | 12 cm | 12 cm | 12 cm | 10 cm | |
Épület vályog vagy döngölt főfalazatának legkisebb vastagsága | 50 cm | 60 cm | 50 cm | 50 cm | |
Épület szendvics szerkezetű főfalazatának legkisebb vastagsága | 20 cm | 20 cm | 15 cm | 15 cm | |
Födém | Tetőszerkezet alatti födém minimális kialakítása | fagerenda* | vasbeton | vasbeton | vasbeton |
Nyílászárók általános kivitele | Bejárati ajtók | nincs előírás | min. 25 mm vastag tömörfa | min. 30 mm vastag tömörfa | Acélkeretes min. 5 mm kétoldali faborítás |
Teraszajtók járdaszinten | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | nincs előírás | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | fakeretes 2 dió(forgó)pánt | |
Tolózárak reteszhúzás elleni védelme többszárnyú ajtókon | nem szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Kiemelés, feszítés elleni védelem | szükséges | szükséges | szükséges | szükséges | |
Zárak | Bejárati ajtók | 1 biztonsági | 2 biztonsági min. 300 mm-re eltolva | 1 biztonsági, fúrás- és leemelésvédelem | 2 biztonsági, fúrásvédelem, min. 8 ponton záró |
Teraszajtók járdaszinten | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | kívülről nem nyítható | zárható belső kilincs | zárható belső kilincs | pánt és zároldali pótzár (2 db) + biztonsági fólia vagy rács | |
Ajtó és tok közötti legnagyobb záráspontatlanság | 5 mm | 3 mm | 2 mm | 2 mm | |
Zárnyelv minimális mélysége | 20 mm | 20 mm | 20 mm | 30 mm | |
Nyílászárók üvegfelületei | Bejárati ajtók | max. 0,6 m2/4 mm | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács | max. 0,6 m2/4 mm + min. rács |
Teraszajtók járdaszinten | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Erkélyajtók 2,5 m feletti önálló erkélyen | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m alatti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Ablakok 2,5 m feletti párkányszinttel | min. 4 mm szimpla | min. 3 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés | min. 4 mm dupla üvegezés + bizt. fólia vagy rács | |
Szellőző, egyéb falhiány | 20x20 cm-nél nagyobb keresztmetszet | minősített rács | minősített rács | minősített rács | minősített rács |
Behatolásjelző berendezés | Riasztó berendezés, mely a környezetnek jelzi a behatolást, +SMS | nem feltétel | min. KOH1 | min. KOH2 | nem feltétel |
A távfelügyeletet ellátó szervezetnek jelzi a behatolást, +SMS | nem feltétel | nem feltétel | nem feltétel | min. KOH3 |
Az egyes védelmi szintekhez tartozó térítési értékhatárokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Védettségi szinthez tartozó kártérítési értékhatárok (e.Ft)* | ||
Védelmi szint | Vagyoncsoport | Értéktároló nélkül |
I. védelem | Háztartási ingóságok | 5 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
II. védelem | Háztartási ingóságok | 10 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
III. védelem | Háztartási ingóságok | 30 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
IV. védelem | Háztartási ingóságok | 50 000 |
Kiemelt értékű ingóságok | 500 | |
I. Fejezet
1.1. Fogalommagyarázatok
1.1.1. Záráspontatlanság: az ajtólap és az ajtótok közötti hézag. Az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotban, a támadási oldalon mérendő.
1.1.2. Kiemelés elleni védelem: az ajtó bezárt álla- potában az ajtólap az ajtótoktól – a diópántokról való – leemeléssel elválaszthatatlan.
Megfelelő védelem a kiemelés elleni tüskék alkalmazása vagy a közbenső diópánt szem- befordítása.
1.1.3. Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevésőgyűszűs tolózárral van rögzítve
– szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavar- ral való rögzítésével.
1.1.4. Biztonsági zárnak minősülnek az alábbi- ak: a minimum 5 csapos hengerzár, a mini- mum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, a MABISZ által a teljes körű me- chanikai védelem elemeként minősített biz- tonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt).
1.1.5. Minősített rács: legfeljebb 100x300 mm- es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 centiméterenként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni.
1.1.6. Távfelügyeleti rendszer jellemzői: (1) megvalósul a védett objektumokban lévő elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztásjelzések centralizált gyűjtése és fel- dolgozása; (2) az elektronikai jelzőrendszert, az átviteli rendszert, valamint a rendszerköz- pontot szervezetten és rendszeresen karban- tartják.
3. számú melléklet
Az e-Pixxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx xedezetei
Az e-Pillér Otthonbiztosítás fedezete az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki: | |
Tűz | Idegen tárgy rádőlése |
Villámcsapás | Földrengés |
Robbanás | Árvíz |
Vihar | Üvegtörés a biztosítási összeg 2%-ig |
Jégeső | Vezetékes vízkár |
Hónyomás | Betöréses lopás |
Felhőszakadás | Betöréses rablás, rablás és kifosztás |
Földmozgáskárok (szikla- és kőomlás, földcsuszamlás, sárlavina) | Betöréses lopás vagy kísérlete közben okozott rongálási károk |
Ismeretlen építmény/üreg beomlása | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása |
Idegen jármű ütközése | Járulékos költségek térítése a biztosítási összeg 2%-ig |
Légi jármű és rakományainak ütközése | Felelősségi károk |
4. számú melléklet
A biztosítási díj megállapításának feltételei és módja
A biztosító a biztosítási díjat az alábbiak szerint állapítja meg:
1. Épületek/építmények vonatkozásában a biztosí- tási díj a szerződő által meghatározott biztosítási összeg és a biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyétől.
2. Ingóságok vonatkozásában a biztosítási díj a szerződő által meghatározott biztosítási összeg és a biztosító tarifakönyvében szereplő díjtétel szorzata.
A díjtétel függ a kockázatviselés helyétől.
44
5. számú melléklet
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Telekkönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Helyszínrajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Lakhatási engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Hagyatéki végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Gyámhatósági rendelkezés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Örökösödési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Boncolási Jegyzőkönyv (regresz miatt) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Rendőrségi Határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Vádemelési javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Bírósági ítélet | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
Zár- és nyomszakértői vélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értéklista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Fizetési meghagyás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Lemondó nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
Tűzoltósági hatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvizsgálati jelentés | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzattól lakhatatlansági nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Önkormányzat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Áramszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Gázszolgáltatói igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||
Vízmű igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Elszámolási dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
Tűz szabványossági felülvizsgálat | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Telefontársaság igazolása (pl. lakottság igazolására) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Eb oltási- és törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||
Kéményseprő vállalat igazolása, szakvéleménye | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Zárójelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Orvosi lelet | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ambuláns kezelőlap | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
Mabisz-igazolás | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Értékhatár besorolása | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet riasztási napló | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyeleti szerződés | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Távfelügyelet kivonulási jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Leltár (pl. éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
Nyilvántartási karton | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Adóbevallás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Egyszerűsített éves beszámoló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Eredménykimutatás, mérleg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tárgyi eszköz nyilvántartása | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Könyvelési iratok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Felelősségelismerő nyilatkozat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közös képviselő nyilatkozata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közüzemi számlák | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Befizetési csekkek | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Banki engedményező nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||
Bankszámlakivonat | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Ingósági kárlista | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
45
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | Tűz | Villámcsapás közvetlen és közvetett hatása | Robbanás | Vihar | Jégverés | Hónyomás | Felhőszakadás | Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás | Ismeretlen építmény és üreg beomlása | Ismeretlen jármű ütközése | Légi jármű ütközése | Idegen tárgyak rádőlése | Földrengés | Árvíz | Üvegtörés | Akvárium törése, repedése | Vezetékes vízkár | Betöréses lopás | Rablás | Rongálás | Kerti vagyontárgyak elemi kár és rongálás elleni biztosítása | Vagyonvédelmi eszközök lopás és rongálás elleni biztosítása | Biztosított költségek és kiadások | Rom- és törmeléktakarítási költségek | Kárenyhítési költségek | Ideiglenes lakás bérleti díja | Oltás és mentés költségei | Bankkártya elvesztése | Füst- és koromszennyezés | Kerti veszélytelenítés vihar, jégeső után | Különleges üveg | Csőtörés miatti vízveszteség térítése | Graffiti | Zár megrongálódása, kulcs elvesztése | Fagyasztott élelmiszerek megromlása | Állatorvosi költségek térítése | Ezermester | Magánemberi felelősségi káresemény | Ebtartói felelősségbiztosítás | Kiegészítő Családi Balesetbiztosítás |
Ingósági értékfelmérő lap (maradványlista) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||
Vállalkozók tételes kárbejelentése | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tűzvédelmi utasítás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szakhatósági nyilatkozat, igazolás | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Forgalmi- és Vezetői engedély másolata | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
Költségkimutatás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Menetjegyek | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Többletkárigényt alátámasztó dokumentumok | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
Szeizmológiai jelentés, igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Talajmechanikai, geológiai szakvélemény | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Geoszolg jegyzókönyv, szakvélemény | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Korábbi tömedékelési tervek | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Katasztrófavédelmi határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Adó- és értékbizonylat | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Légiforgalmi igazolás | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési terv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Repülési szolgálati vizsgálati jegyzőkönyv | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Árvízvédelmi igazolás a mentett oldal minősítéséről | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Önkormányzat építési övezeti besorolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||
Hozzájárulási nyilatkozat (pl.:iratbetekintéshez) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Gépkönyv (pl.lifthez) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lift-karbantartási napló | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Albérleti szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
Elérhetőség | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Lakcímkártya másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
Személyi igazolvány másolata | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
46
Záradék
A Záradék ügyféltájékoztatónak is minősülő előírásai alapján a szerződési feltételek egyes pontjai az alábbiak szerint módosításra kerülnek a 2016. január 1-től, az et- től az időponttól hatályos 2014. évi LXXXVIII. törvény (új Bit.) szerint.
Jelen kiegészítés az új Bit. 2015. december 14-én közzé- tett állapota szerint jött létre. A tájékoztatóban szereplő információk jogszabályváltozás esetén a jövőben is meg- változhatnak.
„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján” (8. oldal Ügyféltájékoztató, és
23. oldal 11. fejezet) az alábbiak szerint módosul:
1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létre- jöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módo- sításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideért- ve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.
1.2. Az 1.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli kor- látozás nélkül – ha a Bit. másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.
1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelmé- ről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biz- tosító az 1.1. pontban meghatározott célok- ból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harma- dik személynek, ha
a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b. a nyomozás elrendelését követően a nyo- mozó hatósággal és az ügyészséggel,
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási ha- tározatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságren- dezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, csalá- di vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott kör- ben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adó- kötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kö- telezettség terheli.
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatá- si szervvel,
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiz- tosítás esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal,
l. az e törvényben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekinteté- ben a kötvénynyilvántartást vezető köt- vénynyilvántartó szervvel,
m. az állományátruházás keretében átadás- ra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla- podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kárta- lanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési baleseté- vel kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a kár- okozóval,
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhe- lye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabály- lyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság- gal,
s. a bonus-malus rendszer, az abba való be- sorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra néz- ve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkere- séssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendel- kezés megjelölése is.
1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás vég- rehajtásáról szóló Megállapodás kihirdeté- séről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX.
törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítésében merül ki. Nem jelenti a bizto- sítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
1.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 1.5-1.12. valamint az 1.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az el- járás keretén kívül az 1.6. pontban meghatá- rozott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ható- ság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti ká- bítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskede- lemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer ké- szítésének elősegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelen- tésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni kor- látozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.
1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti ti- tok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso-
portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetkö- zi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként mű- ködő hatóság a pénzmosás és a terro- rizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egy- ség írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfele- lő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szó- ló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatáro- zott bármely módon biztosított.
1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vo- natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a. az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,
c. a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a minisz- ter részére személyes adatnak nem mi- nősülő adatok átadása,
d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör- ténő adatátadás.
1.17. Az 1.14. pontban meghatározott adatok át- adását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szerep- lő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az 1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása ese- tén húsz év elteltével törölni kell.
1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja az 1.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve az 1.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
1.20. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben)meghatározott pénz- ügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját.
1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, il- letve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítá- si, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.
1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles tö- rölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfelei- vel vagy létre nem jött szerződéssel kapcso- latos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájáru- lása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személy- hez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabá- lyi rendelkezések az irányadók.
1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha- tó adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
1.26. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudni- valók
Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével ösz- szefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tu- domására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az in- formációs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes sze- mélyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a sze- mélyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, va- lamint azon időtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység ke- retében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékeny- séget végző személyekhez, úgy a kiszerve- zett tevékenységet végző a biztosító adatfel- dolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és külön- leges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jog- szabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek fel- sorolását a jelen szerződési feltételek 1.6. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szol- gáltatás nyújtásához szükség van a megbí- zott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktar- tás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet:
1.26.1. Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, il- letve amennyiben az adatok továbbításra kerültek az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingye- nesen adandó. További tájékoztatásért költ- ségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájé- koztatás kérése helyesbítéshez vezetett, ille- tőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását indoklással kizáró- lag a törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtaga- dása esetén a biztosító írásban közli az érin- tettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordu- lás lehetőségéről.
1.26.2. Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető. Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitat- ja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pon- tossága nem állapítható meg egyértelműen.
1.26.3. Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerző- déses jogok és kötelezettségek teljesíté- séhez nincs elengedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves és ez állapot jog- szerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben megha- tározott határideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
1.26.4. Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelke- zésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érde- keit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatke- zelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőz- hető, ha az adatkezelés céljára való tekintet- tel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés irán- ti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érin- tettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítá- sát és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
1.26.5. Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozata- la kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos személyes adatokon is alapuló összesített statisztikai adatok kö- zölhetőek, amennyiben azokból nem ismer- hető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meg- győződni arról, hogy a közölt adatok alap- ján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
1.27. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nél- küli megszűnése esetén a biztosító és a vi- szontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartal- mazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára fel- használható.
1.28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titok- ra hivatkozással visszatartani az informáci- ót a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatá- si kötelezettség esetén.
1.29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egye- bekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfele- lően alkalmazni.
A biztosító üzleti titka, új 2. bekezdés kerül beillesztés- re az alábbiak szerint.
2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idő- beli korlátozás nélkül megőrizni.
2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használ- hatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
Nemek közötti megkülönböztetés tilalma, új 3.bekez- dés kerül beillesztésre.
3.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlő- ség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meg- határozott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biz- tosító kizárólag
a. a tartalékképzés,
b. a biztosító pénzügyi eszközei összetéte- lének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,
c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör- vényben meghatározott gazdasági rek- lám, továbbá hirdetési tevékenység,
e. az élet-, baleset és betegségbiztosí- tási szerződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
3.2. A 3.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböz- tetés nem sérti az egyenlő bánásmód köve- telményét
a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap- csolható – közvetett különbségtétel ese- tén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,
b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltak- hoz képest kedvezőbb elbírálás alkalma-
zása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfél- csoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szem- ben,
c. az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtaga- dása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújt- ja, és a biztosító által alkalmazott meg- oldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek,
új 4. bekezdés kerül beillesztésre.
4.1 A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatu- lajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megál- lapodás I. számú Melléklete szerinti illetősé- gének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
4.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illető- ségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írás- ban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adó- hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
4.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgál- tatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszol- gáltatás teljesítésétől számított harminc na- pon belül írásban tájékoztatja.
A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgálta- tás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek, új
5. bekezdés kerül beillesztésre
5.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: in- tézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonat- kozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számla- tulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalma- zásában a továbbiakban együtt: Számlatu- lajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a to- vábbiakban: illetőségvizsgálat).
5.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az ille- tőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben
kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett- ségéről.
5.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgálta- tásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított har- minc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
A veszélyközösség védelme céljából történő adatát- adás, új 6. bekezdés kerül beillesztésre.
6.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: meg- kereső biztosító) – a veszélyközösség ér- dekeinek a megóvása érdekében – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerző- désnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkal- mazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – az 1.1. pontban meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátos- ságainak a figyelembevételével – kezelt és az 6.3-6.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biz- tosítási szerződésben rögzítésre került.
6.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
6.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellék- letben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett személy azonosító adatait;
b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c. az 5.3.a. pontban meghatározott sze- mélyt érintő korábbi – az 5.3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;
x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szüksé- ges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgálta- tások jogalapjának vizsgálatához szüksé- ges adatokat.
6.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett és a károsult személy azonosító xxx- xxxx;
b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c. az 6.4.b. pontban meghatározott vagyon- tárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jo- gokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szüksé- ges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgálta- tások jogalapjának vizsgálatához szüksé- ges adatokat.
6.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a károsult személy előzetes hozzájárulá- sa esetén a károsult személy azonosító adatait;
b. a szerződő, a biztosított és a kedvezmé- nyezett azonosító adatait, továbbá az
6.4. pont b-e. alpontjában meghatározott adatokat;
c. a károsult személy előzetes hozzájá- rulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi álla- potára vonatkozó adatokat;
d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e. a károsult személy előzetes hozzájáru- lása esetén a személyi sérülés vagy sze- mélyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
6.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ága- zatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító ada- tai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatáro- zott ágazathoz tartozó károk esetén a káro- sult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogo- sult az alábbi adatokat kérni:
a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat, így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megté- rítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjár- mű által okozott károk adatait is,
b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
6.7. Az 6.1. pontban meghatározott megkeresés- nek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azo- nosításához szükséges adatokat, a kért ada- tok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak telje- sítése nem minősül a biztosítási titok meg- sértésének. A megkereső biztosító felelős az 6.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
6.8. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatot a kéz- hezvételt követő kilencven napig kezelheti.
6.9. Ha a megkeresés eredményeként a meg- kereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítésé- hez szükséges, az adatkezelés 6.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbo- dik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
6.10. Ha a megkeresés eredményeként a meg- kereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesíté- séhez szükséges, és az igény érvényesíté- sével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
6.11. A megkereső biztosító az 6.1. pontban meg- határozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
6.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott mó- don az adatairól tájékoztatást kér és a meg- kereső biztosító – az 6.8-6.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem ke- zeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor en- nek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
6.13. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként kapott adatokat biztosított ér- dekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 6.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
6.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesí- tésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
6.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor ha- tályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon el- érhető.
A Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók, (12. oldal ügyféltájékoztató és 27. oldal 12. fejezet) az alábbiak sze- rint módosul:
7. Panaszkezeléssel kapcsolatos tudnivalók a Bit rendelkezései alapján
7.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biz- tosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (sze- mélyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgá- lati irodában lehet személyesen panaszbeje- lentést tenni.
Ügyfélszolgálati Iroda: 1123 Budapest, Alko- tás u. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kék- számon vagy a külföldről is hívható +36-1- 458-4200 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Cso- port
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260. Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06- 1-458-4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhetőségei, a nyitvatartási idő megtekint- hető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.
7.2. A biztosító
a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfe- lek számára nyitva álló helyiségben, an- nak nyitvatartási idejében, ennek hiányá- ban a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
b. a telefonon közölt szóbeli panaszt min- den munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel
– üzemzavar esetén megfelelő más elér- hetőséget biztosítva – folyamatosan
fogadja.
7.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányá- ban székhelyén történő kezelése esetén kö- teles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehe- tőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpont- jának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
7.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpont- jától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljár- ni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
7.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kom- munikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére bizto- sítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitele- sített jegyzőkönyvet.
7.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 7.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal meg- vizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és an- nak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz ese- tén az ügyfélnek – a 6.8. pontban foglaltak- kal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
7.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem le- hetséges, a biztosító a panaszról jegyző- könyvet vesz fel, és annak egy másolati pél- dányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 7.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
7.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsola- tos, indokolással ellátott álláspontját a pa- nasz közlését követő harminc napon belül
megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panasz- kezelés során köteles úgy eljárni, hogy a kö- rülmények által adott lehetőségekhez mér- ten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
7.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító vá- laszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiak- ban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvé- delmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kez- deményezhet, vagy a szerződés létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és meg- szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezhe- ti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoz- tatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e álta- lános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsá- tott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
7.10 A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek ké- résére bemutatja.
7.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 7.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: pa- naszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, le- velezési címéről, elektronikus levelezési cí- méről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
7.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló in- tézkedésekről nyilvántartást vezet.
7.13. A 7.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartal- maznia kell
a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képe- ző esemény vagy tény megjelölését,
b. a panasz benyújtásának időpontját,
c. a panasz rendezésére vagy megoldásá- ra szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésé- nek határidejét és a végrehajtásért fele- lős személy megnevezését, továbbá
e. a panasz megválaszolásának időpontját.
A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító pa- naszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
7.14. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fo- gyasztóval szemben külön díjat nem számít- hat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtet- hető.
7.15. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyek- ben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kap- csolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek ti- zenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
7.16. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében le- hetséges.
8. Egyéb rendelkezések, a 28. oldalon a 13. feje- zet az alábbiak szerint módosul
8.1. A biztosítási szerződésből eredő igények el- évülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított egy év.
8.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatko- zatait írásban köteles megtenni.
8.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyásoló körülményeket és a szerződő/biz- tosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztet- ni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, műkö- dés közben is ellenőrizheti.
Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati viszonyokban jelentős változás követ- kezett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.
8.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzí- teni.
8.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejö- vő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jöve- delemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. ren- delkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szolgáltatás meg- határozásánál az általános forgalmi adóról szóló 1997. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irányadóak.
8.6. 2016. január 1. napjától a biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképessé- géről és pénzügyi helyzetéről, amely a www. xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt kö- vetően.
Vagyonbiztosítási termékeink
TOVÁBBI LAKOSSÁGI BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEINK
HÁZ-TARTÁS lakásbiztosítás
Elsősorban átlagos méretű és kivitelű lakások, családi házak biztosítási védelmére.
BÁSTYA lakossági és kisvállalkozói vagyon-, felelősség- és balesetbiz- tosítás
Egy biztosítási szerződésben nyújtunk biztosítási fedezetet magán-, illetve kisvállal- kozásának vagyonára, és az e minőségben okozott felelősségi károkra.
MI-HÁZUNK tömházbiztosítás
A biztosítás megköthető társasházak, társasüdülők, lakószövetkezetek, üdülőszö- vetkezetek, társasházként bejegyzett üzletek, illetve irodák tulajdonközösségének épületeire.
VÁLLALKOZÓI BIZTOSÍTÁSOK
VAGYONBIZTOSÍTÁS
EuroMester Vállalkozói Vagyon- és Felelősségbiztosítás
Kis- és közepes vállalkozások részére kifejlesztett, modulrendszerű biztosítás speciális többletszolgáltatásokkal mind a vagyon-, mind a felelősségbiztosítás esetében, amelyeket különdíj felszámítása nélkül biztosítunk ügyfeleink részére.
TECHNIKAI BIZTOSÍTÁSOK
Géptörés-biztosítás
Technikai biztosítási kockázatokat tartalmazó termék ipari és mezőgazdasági gépekre.
Elektromos berendezés biztosítás
Vagyon- és technikai kockázatokat tartalmazó biztosítás elektromos készülékekre, műszerekre.
Építés-szerelés biztosítás
All risk vagyonbiztosítást és általános felelősségbiztosítást tartalmazó módozat a kivitelezés időtartamára.
SIG 2927