A biztosítási szerződés
- Szabályozás:
- Ptk.
A biztosítási szerződés
- Bit.
- A kárbiztosítási szerződés
- Az összegbiztosítási szerződések (általános szabályok, életbiztosítás, balesetbiztosítás)
- Az egészségbiztosítási szerződés
- Fogalom
Biztosítási szerződés alapján
- biztosító köteles
- a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani,
- és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező
- biztosítási esemény bekövetkezése esetén
- a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni;
- másik szerződő fél díj fizetésére köteles.
- Biztosító szolgáltatása:
1. a biztosított kárának szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítése, a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítése (kárbiztosítás) vagy
2. a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás)
- A biztosítási szerződés fajtái:
a) kárbiztosítás, Ptk. LXIII. Fejezet
(Bit. 0.xx. melléklet nem-élet üzletágazatok nagy többsége kárbiztosítás)
aa) vagyon
ab) felelősségbiztosítás, ac) jogvédelmi-
ad) segítségnyújtási biztosítás
b) összegbiztosítás, Ptk. LXIV. Fejezet
(Bit. 2. sz. melléklet élet üzletágazatok nagy többsége kárbiztosítás, + a balesetbizt.) különösen: ba) életbiztosítás
bb) balesetbiztosítás
c) egészségbiztosítás, Ptk. LXV. Fejezet: szolgáltatásnak a szerződésben történő meghatározásától függően kár-, vagy összegbiztosítás
- A jogi szabályozás jellege:
Kizárólag a fogyasztói biztosítási szerződéseknél – a jogszabályban meghatározott körben - egyoldalú kógencia!
pl. a biztosító ráutaló magatartásával történő szerződéskötésre; a díjfizetés elmaradásának következményeire;a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettségre;
- A biztosítási érdek:
Biztosítási szerződést az köthet, aki érdekelt a szerződés megkötésében. Szükséges valamennyi fajtánál – biztosítási érdek;
a) a szerződő érdekelt valamely vagyoni vagy a személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében, vagy éppen bekövetkezésében (életkor elérése, házasságkötés, születés), vagy
b) érdekelt személy javára köti.
Érdekeltség hiányának jogkövetkezménye - a kárbiztosítás és csoportos összegbiztosítási szerződésnél -
semmisség
- Több alanyú biztosítások sajátosságai:
1) Több biztosító a szerződésben [Együttbiztosítás]
2) Több biztosított [Csoportos biztosítás]: a biztosítottak meghatározása valamely szervezethez való tartozásuk, a biztosítottak és a szerződő fél között fennálló jogviszony (pl. munkaviszony, egyesületi tagság) vagy egyéb kapcsolat alapján történik és
- a biztosító kockázatvállalására (a kockázat vizsgálatára) a csoportra tekintettel kerül sor
- a biztosítottakat nem név szerint tartalmazza a biztosítási szerződés, illetőleg a biztosított
vagyontárgyakat sem, azokra a szerződés jellegük szerint utal (pl. irodaépületek, berendezések, informatikai eszközök stb.).
- a biztosítási esemény időpontjában biztosítottak - akik ebben az időpontban a csoporthoz tartoztak.
- Szerződéskötés általános szabályai:
1) Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Szóban, írásban, ráutaló magatartással is köthető.
Távollévők között kötött szerződés spec. szabályok érvényesülnek.
2) Az ajánlati kötöttség - mindkét felet terheli
- Szerződéskötés fogyasztói szerződésnél:
a) A fogyasztó ajánlata – a biztosító ráutaló magatartása (egyoldalúan kógens szabályok),
- ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül – egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül (kockázatelbírálási idő)- nem nyilatkozik („hallgat”)
- a biztosító részére történő átadás időpontjára visszaható hatállyal létrejön – a kockázatelbírálási idő leteltét követő napon.
A fogyasztó ajánlata csak akkor válthatja ki a kívánt joghatást, ha azt
- a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
- a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
- a biztosító díjszabásának megfelelően tette.
b) Biztosítási esemény bekövetkezése a kockázatelbírálási idő alatt
Lényeges változás: a biztosító szerződési szabadsága („akarat-szabadság) korlátozott, hiszen csak akkor
utasíthatja el az ajánlatot, ha
- a fogyasztó figyelmét ennek lehetőségére az ajánlati lapon kifejezetten felhívta és
- az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy
- a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
c) Létrejött szerz. biztosítási ászf-től lényeges kérdésben eltér: biztosító 15 napon belül javasolhat módosítást, eredménytelen, 30 napra írásban felmondhat.
- Kockázatviselés kezdete/kockázat jelentős növekedése:
a) A felek határozhatják meg a szerződésben, ennek hiányában
b) a szerződés létrejöttének időpontjában indul.
(de ászf továbbra is a díjfizetéshez kötheti!).
Előzetes fedezetvállalás – szerződés megkötéséig, vagy ajánlat elutasításáig, de legfeljebb kilencven napig
érvényes.
Biztosító a szerződés létrejötte előtt vállalja a kockázatot (ajánlat van).
Tájékoztatási kötelezettség
A biztosítási kockázat jelentős növekedése : biztosító szerződéskötést követően szerez tudomást szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, 15 napon belül javasolhat módosítást, vagy 30 napra felmondhatja.
- A díjfizetési kötelezettség/elmulasztás
Díj esedékessége: A biztosítási időszak egy év – esedékesség (változatlan szabályok)
A díjfizetés elmulasztásának következményei (fogyasztói szerződésnél egyoldalúan kógens) - önmagában a díjfizetés elmaradása nem eredményezheti a szerződés megszűnését.
a) A biztosító írásban – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – harminc napos póthatáridőt köteles tűzni a felszólítás elküldésétől.
b) A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés megszűnik, az esedékesség napjára visszamenő hatállyal. DE! A biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesítheti, megakadályozva a szerződés megszűnését.
Reaktiválás (megszűnéstől 120 napon belül, írásbeli kérelemre), ugyanolyan feltételekkel, elmaradt díjak megfizetése mellett, biztosító nem köteles.
- Tájékoztatási kötelezettség:
1) A biztosító tájékoztatási-együttműködési kötelezettsége - A Bit. szabályai szerint (sajátos szerződéskötési módszerek!)
2) Szerződő fél (biztosított)– ha a szerződést nem a biztosított köti a tett nyilatkozatokról, változásokról köteles a biztosítottat értesíteni.
3) Közlési/változásbejelentési kötelezettség (szerződő és biztosított kötelezettsége. Lényeges körülmények változását írásban be kell jelenteni.
Kötelezettségsértés: biztosító kötelezettsége nem áll be.
4) Biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentése
- Belépés a szerződésbe
• Ha nem a biztosított a szerződő,
• biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal
• beléphet a szerződésbe, biztosító hozzájárulása nem kell,
• köteles szerződő költségeit, bizt. díjakat megfizetni
• lehetetlenülés, érdekmúlás.
Biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, bekövetkezett, vagy érdekmúlás a kockázatba lépés előtt, szerz. megszűnik.
Kockázatviselés alatt érdekmúlás, lehetetlenné válás, szerz. megszűnik.
Kárbiztosítás
- Túlbiztosítás-többszörös biztosítás:
1) Túlbiztosítás tilalma/alulbiztosítás tilalma
2) Többszörös biztosítás: Ha bekövetkezik a biztosítási esemény, a biztosított igényét bármelyik biztosítóhoz (akár valamennyihez) benyújthatja, a biztosító köteles teljesíteni az általa vállalt feltételek szerint - a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
Káronszerzés tilalma érvényesül.
- Fedezetfeltöltés:
Ha ugyanabban a biztosítási évben több biztosítási esemény is bekövetkezik, a biztosítási összeg az adott
biztosítási évben kifizetett összeggel csökken - kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészítette (fedezetfeltöltés).
A biztosító részéről csak akkor alkalmazható, ha
a) legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét a díjfeltöltésre és
b) egyidejűleg a fedezetfeltöltés díját is közölte.
(Ha a szerződő nem él vele, a kifizetett csökkentett bizt. összeggel marad hatályban a szerződés)
- Mentesülés:
a) Biztosított, szerződő, közös háztartásban élő hozzátartozó, alkalmazott, tag, megbízott stb. jogellenes, szándékos v. súlyosan gondatlan magatartása következtében
- Kármegelőzési/kárenyhítési kötelezettség: a szerződő és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott
helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Költség biztosítót terheli.
- Állapot-megőrzési kötelezettség: bizt. esemény beköv. után szerződő a vagyontárgy állapotán a szerz.-ben
meghat időn belül a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Megengedettnél nagyobb mértékű
változtatás és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak – nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége
- Felmondás, részleges díjfizetés, 1) Felmondás, de lényeges kiemelni, hogy valamennyi kárbiztosításra egyértelműen vonatkozik (tehát a felelősségbiztosításra is!) Tartamengedmény visszakövetelése.
2) Részleges díjfizetés – a 30 napos póthatáridő tűzésével köteles a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett felhívni a szerződő felet - ha a felhívás eredménytelen marad, a biztosítási összeg
ugyan nem változik, de a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
- megtérítési igény
Törvényi engedmény helyett megtérítési igény a kárért felelős személlyel szemben! (kiv. ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó)
- Biztosított vagyontárgy megkerülése
Felelősségbiztosítás különös szabályai
- Fogalom
Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben
megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.
- Különös szabályok
- Költségviselés - a biztosítás kiterjed;
- az eljárási költségekre is, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel
- biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie.
- jogi képviselet költségeit + kamatokat akkor is meg kell téríteni, ha ezek a kártérítési összeggel együtt meghaladják a biztosítási összeget.
- Szándékos-súlyosan gondatlan magatartás – regressz nincs!
Biztosító nem köteles helytállni a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozása esetén (a kárbiztosítás
szabályai szerint a biztosító mentesülésre hivatkozhat, de – a diszpozitív szabályozásra tekintettel - felek megállapodásától függ! (differenciált tartalmú biztosítási szerződések)
- A biztosítási esemény bejelentése: szerződésben meghatározott időn belül, írásban, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy olyan körülményről szerez tudomást, amely arra alapot ad. (legalább 30 nap biztosítása mellett), elmulasztás jogkövetkezménye – mentesülés)
- A biztosító szolgáltatása
- a károsultnak teljesít –kiv. ha az okozó egyenlítette ki
- a felelősség (jogalap, összegszerűség) nyilvánvalóan alaptalan vitatása a biztosított részéről – jogosult a károsultnak teljesíteni – többletktg. a biztosítottat terheli
• Felelősségbiztosítás különös szabályai
- A károsult igényének érvényesítése
- közvetlen igényérvényesítésre (marasztalási keresetre) nincs lehetőség – ha jogszabály eltérően
nem rendelkezik (pl. gk. fel. bizt.) – De, megállapítás iránt kereset IGEN!
- A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben – előzetes vagy utólagos tudomásul vétele esetén hatályos a biztosítóval szemben.
Nem hivatkozhat a biztosító a vele szembeni hatálytalanságra, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
- Továbbra is változatlanul szabályozott a bírósági marasztaló ítélet biztosítóval szembeni hatálya.
Összegbiztosítási szerződések
- Életbiztosítás
Életbiztosítási szerződés alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal
kötelezettséget. Az életbiztosítás lehet különösen:
a) kockázati életbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs; vagy
b) kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli.
- Általános szabályok:
- A szerződéskötéshez (kedvezményezett-jelöléshez) változatlanul kell a biztosított hozzájárulása (semmisség-részleges semmisség)
- Nincs akadálya a többszörös biztosításnak
- Kedvezményezett jelölés:
- Biztosítóhoz címzett, megküldött írásbeli nyilatkozattal
- jelölés visszavonható, újabb is jelölhető. Biztosított írásbeli hozzájárulása kell.
Kedvezményezett folyamatos hatályban tartása (biztosított vagy kedvezményezetthez intézett nyilatkozattal, biztosító tájékoztatásával) – csak ezen személyek hozzájárulásával vonható vissza, módosítható.
- Szerződéskötés különös szabályai
Biztosított kiskorú a szerz-t törv. képv. Köti.
Egyébként gyámhatóság hozzájárulása szükséges.
Gyámhatósági jóváhagyás kell akkor is, ha a biztosított cselekvőképességében részlegesen korlátozott, vagy
csel. képtelen nagykorú.
- Várakozási idő kikötése
Biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól vállalja.
- A díjfizetés elmulasztásának következménye
a) Általános szabályok (felszólítás, póthatáridő tűzése, eredménytelen eltelte esetén a díjesedékességre visszamenőleges hatállyal megszűnik)
b) Kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítási szerződésnél – eltérő szabályok - megfelelően csökkentett biztosítási összeggel marad fenn (a továbbiakban: díjmentes leszállítás). - szerződő választhatja a szerződés rendes felmondását (kiv. nem lehet díjmentesíteni a szerződést, ha visszavásárlási összeg a díjmentes leszállítás időpontjában még nem keletkezett.
- Közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése: a biztosító a szerződés fennállásának első 5 évében, ill. a változásbej. kötelezettség leteltét követő 5 éves időszakban gyakorolhatja.
- Rendes felmondás
a) Szerződő fél:
– ha az első évi biztosítási díjat befizette (ennek hiányában nem mondhat fel!)
– írásban,
- 30 napos felmondási idő mellett,
- a biztosítási időszak utolsó napjára szólhat.
Biztosító – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – a nem mondhatja fel.
- Maradékjog - az ún. tőkeképző életbiztosítási szerződésnél - visszavásárlási összeg (pl. mentesülés esetén).
- Mentesülés esetei: öngyilkosság, kedvezményezett biztosított életére tör, bcs. elköv. közben veszti életét
Egészségbiztosítás
- Egészségbiztosítás szerepe, kiegészítő, pótló funkció az állami tb. mellett
- Biztosítási esemény:
a) a biztosított megbetegedése
b) egészséges személy általi egészségügyi szolgáltatás igénybe vételekor felmerülõ költségek megtérítésére is.
- Alkalmazandó szabályok:
Az egészségbiztosításra az életbiztosítás szabályait a következő kérdésekben kell alkalmazni:
a) csoportos biztosítás;
b) a biztosított részéről szükséges hozzájárulás, ha nem a biztosított a szerződő fél;
c) a biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonása; és
d) a biztosító kötelezettségeinek beállása a közlési kötelezettség megsértése esetén
Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, a kárbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá; és
b) nem terheli a biztosítottat állapot-megőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.
- Várakozási idő
Ápolási szolgáltatásra irányuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosítandó személy valamely tartós betegsége a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a felek az egészségbiztosítási szerződésben legfeljebb hároméves várakozási időt köthetnek ki.
- Felmondás egészségbiztosítás esetén
Nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége.
Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.