ÉLETÍV NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
ÉLETÍV NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Tartalomjegyzék
1.§ Általános rendelkezések, szerződés létrejötte 1
2.§ Fogalomtár 1
3.§ Biztosítási szerződés alanyai 2
4.§ biztosító szolgáltatása, biztosítási események 2
5.§ Tartam 2
6.§ Biztosítási díj 3
7.§ Eseti díj 3
8.§ Költségek 3
9.§ Értékkövetés (indexálás) 5
10.§ Visszavásárlás, részleges visszavásárlás 5
11.§ Rendszeres pénzkivonás 5
12.§ Díjfizetés szüneteltetése 6
13.§ Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések 6
14.§ Eszközalapváltás 7
15.§ Átirányítás 7
16.§ A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 7
17.§ Járadékszolgáltatás 7
18.§ A biztosítási szerződés megszűnése 8
19.§ Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok 8
20.§ Egyéb rendelkezések és szabályok 8
1.§ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13459/3 – Hatályos 2019. január 1-jétől visszavonásig.
1. Az Életív Nyugdíjbiztosítás életbiztosítási szerződés (továbbiakban bizto- sítás) az alábbi dokumentumok szerinti tartalommal jön létre a Groupama Biztosító Zrt. (1146 Budapest, Erzsébet Xxxxxxxx xxxx 0/C, továbbiakban biz- tosító), valamint bármely személy (továbbiakban szerződő) között:
– jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx;
– Megtakarítási Életbiztosítások Általános Feltételei és Ügyféltájékoztatója (továbbiakban Általános Feltételek);
– Életív Nyugdíjbiztosítás Kondíciós Lista (továbbiakban Kondíciós Lista);
– Groupama Biztosító Zrt. Eszközalap Tájékoztatója (továbbiakban Esz- közalap Tájékoztató);
– A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban Tudnivalók).
A jelen Különös Xxxxxxxxxx az Általános Feltételek szabályait egészíti ki az Általános Feltételek azonos című fejezeteiben a Különös Feltételekre utalt szabályok vonatkozásában, továbbá a „Díjfizetés szüneteltetése” című fe- jezetben meghatározza a díjmentesítés szabályait, a „Befektetéssel kapcso- latos rendelkezések” című fejezetben meghatározza a befektetéssel kap- csolatos szabályokat, a „Járadékszolgáltatás” című fejezetben meghatá- rozza a járadék formájában történő kifizetés feltételeit, illetve az „Értékkö- vetés (indexálás)” című fejezetben meghatározza a megtakarítási díjrész biztosítási évfordulón történő emelésére vonatkozó rendelkezéseket.
Amennyiben a jelen Különös Feltételek bármely rendelkezése eltér az Álta-
lános Feltételekben foglaltaktól, a jelen Különös Xxxxxxxxxx rendelkezései az irányadók.
A jelen Különös Feltételekben foglalt szabályok a biztosítás teljes tartama alatt hatályban maradnak, a biztosító egyoldalúan azokat nem módosíthat- ja, kivéve a jelen Különös Feltételek 2.§ 5. d. pontjában foglalt törvényi elő- írásnak való megfelelést célzó módosítást.
2. A jelen Különös Feltételek alapján megkötött biztosítás befektetési egy- ségekhez kötött életbiztosítás, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő viseli az esetleges járadékszolgáltatás indításáig. A jára- dékszolgáltatás tartama alatt a biztosítás hagyományos életbiztosításnak minősül, ebben az esetben a befektetési kockázatot a biztosító viseli.
3. A jelen Különös Feltételek alapján megkötött biztosítás a személyi jö- vedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti nyugdíjbiztosításnak minősül.
2.§ FOGALOMTÁR
1. Adójóváírás: a biztosításra adójóváírás igényelhető. Az adójóváírás az adóhatóság által a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján megfizetett speciális eseti díj.
2. Adójóváírásból képzett befektetési egységek: az adójóváírások összegéből képzett befektetési egységek.
3. Egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződé- senként egyéni számlát hoz létre, amelyen a megtakarítási díjrészek és eseti díjak, illetve adójóváírások ellenében vásárolt befektetési egységeket nyil- vántartja. Az egyéni számla értéke adott napon a nyilvántartott befekteté- si egységek aktuális árfolyamokkal vett összértéke. A biztosító a biztosítási évfordulót követő és a biztosítás megszűnését követő 15 napon belül írás- ban tájékoztatja a szerződőt az alábbiakról:
– a biztosítási szerződés számlájának aktuális helyzetéről;
– a biztosítási szerződés megkötésétől vagy az előző írásbeli tájékoztató időpontjától eltelt időszakban a biztosítási szerződésre beérkezett bizto- sítási díjakról, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos költségekről, a szer- ződő által a biztosítási szerződés keretében igénybe vett szolgáltatások, maradékjogok értékéről és az eszközalapok között a szerződő utasításá- ra végrehajtott átcsoportosítás időpontjáról, arányáról, emellett
– a befektetési egységek árfolyamáról a tájékoztatás időpontjában.
4. Egységtípus: a biztosító felhalmozási, eseti és adójóváírásból képzett befektetési egységek típusait különbözteti meg.
5. Nyugdíjbiztosítás: olyan életbiztosítás, ahol az SZJA törvény 44/C.§ (8) bekezdése szerinti visszafizetési kötelezettség ösz- szegével csökkentett biztosítói teljesítésre – a haláleseti szolgál- tatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt az a biz- tosított jogosult, akire a nyugdíjbiztosítási szerződést megkö- tötték, és a biztosítói teljesítést a biztosított
a. halála;
b. társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni);
c. egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása (egészségkárosodás), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mér- téket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy
d. a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés lét- rejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a-d. pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c. pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítá- si szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a-d. pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a szerződés lét- rejöttétől számított 10. év végéig tartó időszakra kalkulált járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer fo- rintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számí- tott 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.
A biztosító a teljes tartam alatt fenntartja a jogot a szerződési feltételek egy- oldalú módosítására, ha ezzel olyan feltételmódosítások történnek, melyek a mindenkor hatályos törvényi definíció szerinti nyugdíjbiztosítási fogalomnak történő megfelelést szolgálják. A szerződés módosítási javaslatot a szerződő annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban visszautasíthatja, ameny- nyiben ezen határidőn belül nem nyilatkozik, a szerződés a biztosító által meg- küldöttek szerint módosul a módosítási javaslat kézhezvételének hatályával.
3.§ BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
1. Nem lehet biztosított az a személy, aki a társadalombizto- sítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öreg- ségi nyugellátásra jogosulttá vált a szerződéskötést megelő- zően.
2. A biztosítás egy biztosítottra köthető, a hozzá esetlegesen megkötött kiegészítő biztosítások 1-10 biztosítottra köthetők.
3. A biztosított minimális belépési életkora 2 év, maximuma a „Tartam”
című fejezetben leírt szabályoknak megfelelően az az életkor, ami még le- hetővé teszi a szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár betöl- téséig terjedő tartam választását, figyelembe véve a tartam minimális hosszára vonatkozó szabályt is.
4. Haláleseti kedvezményezett szabadon jelölhető szerződéskötéskor, illet- ve módosítható a tartam alatt. Az egyéb biztosítási események vonatkozá- sában (elérés, legalább 40%-os egészségkárosodás, nyugdíjszolgáltatási jogosultság megszerzése) a kedvezményezett a biztosítottal egyezik meg.
4.§ BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
1. A biztosítás biztosítási eseményei a következők:
a. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett halála;
b. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodása;
c. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyug- ellátásra való jogosultságának megszerzése (tényleges nyugdíjas állapot bekövetkezése);
d. a biztosítottnak a biztosítás létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkor- határ betöltése, azaz a szerződésben meghatározott időpont (tartam lejárata) elérése.
2. A biztosított halála és egészségkárosodása mint biztosítási események esetére vonatkozó kockázati biztosítási összeg mértéke 175 000 forint. A kockázati biztosítási összeg a szerződő által nem változtatható a tartam során. Díjfizetés szüneteltetése állapotban, valamint a megta- karítási időszak lejáratát követően a kockázati biztosítási összeg értéke nulla forint.
3. A biztosított halála mint biztosítási esemény esetén a haláleseti biztosí- tási összeg az egyéni számlának a haláleset biztosítónak történő bejelenté- se napján aktuális árfolyamokon számított összértéke, megnövelve a koc- kázati biztosítási összeggel, vagyis 175 000 forinttal. A biztosítottnak a vá- rakozási időn belül baleset miatt bekövetkezett halála esetén a biztosító a teljes haláleseti biztosítási összeget kifizeti a kedvezményezett részére.
4. A biztosított egészségkárosodása mint biztosítási esemény vonatkozásá- ban a biztosító szolgáltatása az egyéni számlának a biztosítási esemény biz- tosítónak történő bejelentése napján aktuális árfolyamokon számított össz- értéke, megnövelve a kockázati biztosítási összeggel, vagyis 175 000 fo- rinttal. A biztosító nem fizeti ki a kockázati biztosítási összeget az Általános Feltételekben foglalt kizárási okokon túl olyan eseményre, amely a szerződés kockázatviselésének kezdete előtt diagnosztizált, rendszeres orvosi kezelést vagy rendsze- res orvosi ellenőrzést igénylő betegséggel vagy bekövetke- zett balesetekkel, illetve az ezekből eredő egészségkároso- dással okozati összefüggésben a szerződés fennállásának első öt évében következik be.
5. A biztosítás létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésekor – vagyis a tartam végének elérésekor – a biztosító a jelen feltételekben meghatározott módon teljesíti a lejárati biztosítási összeget a biztosított részére.
6. Amennyiben a biztosított a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugel- látásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra válik jogosulttá, a biztosító az egyéni számla nyugdíjjogosultság megszerzése mint biztosítási esemény biztosítónak történő bejelentése napján aktuális árfolyamokon számított összértékét fizeti ki a biztosított részére.
7. A biztosító egyösszegű szolgáltatását a biztosított, illetve az arra jogosult kedvezményezett egy összegben vagy járadék formájában, illetve a kettő kombinációjaként is kérheti a jelen Különös Feltételek 2.§ 5. d. pontjában foglaltak szerint, és az ott írt feltételekkel.
5.§ TARTAM
1. A biztosítás tartama határozott.
2. A biztosítás minimális tartama 5 év, és a biztosított szerződéskötéskor ér- vényes öregségi nyugdíjkorhatárának várható betöltéséig tart. A 2017. január 1-jén hatályos szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárok az alábbiak:
Biztosított születési dátuma | Biztosítás lejárati dátuma |
1951. 12. 31. előtt | 62. születésnap |
1952. 01. 01. – 1952. 12. 31. | 62. születésnap utáni 183. nap |
1953. 01. 01. – 1953. 12. 31. | 63. születésnap |
1954. 01. 01. – 1954. 12. 31. | 63. születésnap utáni 183. nap |
1955. 01. 01. – 1955. 12. 31. | 64. születésnap |
1956. 01. 01. – 1956. 12. 31. | 64. születésnap utáni 183. nap |
1957. 01. 01. után | 65. születésnap |
3. A megtakarítási időszak megegyezik a tartammal, ha a tartam vége biz- tosítási évfordulóra esik (vagyis ha a tartam csak egész biztosítási évekből áll). Amennyiben a tartam vége nem biztosítási évfordulóra esik (vagyis a tartam utolsó éve nem egy teljes biztosítási év), akkor a megtakarítási idő- szak hossza a tartam egész éveinek felel meg.
6.§ BIZTOSÍTÁSI DÍJ
1. A biztosítási díj a kockázati díjrész, a díjbeszedési díjrész és a megtaka- rítási díjrész összege. Kiegészítő biztosítás kötése esetén annak díja szintén a biztosítási díj részét képezi.
2. A biztosítás devizaneme forint.
3. A biztosítás folyamatos díjfizetésű, a díjfizetés a szerződő választása sze- rint havi, negyedéves, féléves és éves rendszerességgel történhet.
4. A díjfizetés módja banki díjlehívás, banki átutalás vagy postai készpénz- átutalási megbízás lehet.
5. A biztosító a díjfizetés módja és gyakorisága alapján díj- kedvezményt ad a díjbeszedési díjrészből a Kondíciós Lista
„Biztosítási díj” című fejezetében meghatározottak szerint. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára vagy gyakorisá- gára tekintettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés mód- jának, illetve gyakoriságának megváltoztatása esetén a ked- vezményt elveszítheti a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében meghatározott szabályok alapján.
6. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biz- tosítási díj lehívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdekkörébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díjfizetési módot postai kész- pénzátutalási megbízásra módosítani.
7. A szerződő kérheti, hogy a kérelmét követő díjfizetési esedékességtől kez- dődően a fizetett megtakarítási díjrészt – az értékkövetéstől függetlenül – nö- velje meg vagy csökkentse le a biztosító. A szerződő kérelmét a bizto- sító – annak kézhezvételétől számított – 30 napon belül írásban teljesíti, amennyiben az megfelel a 8. pontban foglalt feltéte- leknek.
8. A megtakarítási díjrész fenti pontban írt csökkentését a szerződő a 2. biztosítási évfordulót követően kérheti, amennyiben a szerződő a biztosítási díjat legalább az első két biztosítási év tekintetében hiánytalanul megfizette. A megtakarítási díj- rész a díjcsökkentés után sem lehet alacsonyabb a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében meghatározott, min- denkor hatályos minimális megtakarítási díjrésznél.
7.§ ESETI DÍJ
1. A szerződő a tartam alatt jogosult eseti díjak befizetésére. Az eseti díj minimális értékére vonatkozó rendelkezés a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében kerül meghatározásra, de az eseti díj minimális értéke nem lehet nagyobb, mint 40 000 forint.
2. Az eseti díj megfizetésének lehetséges módját a biztosító a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében szabályozza.
3. Amennyiben valamely a szerződő által átutalt fizetmény nem azonosít- ható be egyértelműen eseti díjként, de eleget tesz a következő feltételek valamelyikének, a biztosító a teljes összeget eseti díjnak tekinti:
a. havi díjfizetési gyakoriság esetén, ha az átutalt összeg eléri a befekteté- se napján érvényes aktuális havi biztosítási díj négyszeresének és az eseti díj minimumának összegét;
b. havi díjfizetési gyakoriságtól eltérő díjfizetési gyakoriság esetén, ha az átutalt összeg eléri a befektetés napján érvényes aktuális gyakoriság szerinti biztosítási díjnak és az eseti díj minimumának összegét.
4. Azon fizetmények, melyek – a szerződő kérésére és a biz- tosító hozzájárulásával – a szerződő biztosítónál nyilvántar- tott más biztosításának szolgáltatási összegéből közvetlenül kerülnek átkönyvelésre az Életív Nyugdíjbiztosítás szerződés- re, minden esetben eseti díjnak minősülnek.
5. A biztosításra érkező adójóváírás összegét a biztosító eseti díjként keze- li, kivéve a jelen Különös Feltételekben külön megjelölt eseteket. Az adójó- váírásból képzett befektetési egységeket a biztosító elkülönülten kezeli és tartja nyilván a szerződő által befizetett eseti díjak ellenében jóváírt eseti befektetési egységektől.
6. A biztosításra érkező adójóváírás esetén nem érvényes az Általános Fel- tételek „Eseti díj” című fejezetében meghatározott, az eseti díj minimális nagyságára vonatkozó szabály.
8.§ KÖLTSÉGEK
1. Amennyiben egy adott költség elvonásakor a költségelvonásban érin- tett, meghatározott típusú (felhalmozási, eseti vagy adójóváírásból képzett) befektetési egységet az egyéni számlán több eszközalapban tart nyilván a biztosító, úgy az adott típusú befektetési egységből történő költségelvonás az elvonáskor aktuális, az adott típusú befektetési egység értékének esz- közalapok közötti megbontási arányában történik.
A. Szerződő döntésétől független, kötelezően levonandó költségek
2. Kockázati díjrész: a biztosító haláleseti és egészségkárosodási több- letszolgáltatásának (kockázati biztosítási összeg) fedezetéül szolgáló díjrész. A kockázati díjrész minden díjfizetési periódus kezdő napján esedékes és a biztosítási díj biztosítóhoz történő beérkezése napján, de legkorábban a biztosítási díj esedékességekor kerül elvonásra a biztosítás tartama alatt.
A kockázati díjrész a biztosításra befizetett biztosítási díjból kerül elvonásra. A biztosító minden megfizetett folyamatos biztosítási díjból elvonja az ese- dékes kockázati díjrészt, töredékdíj fizetése esetén a díjelőírás szerinti koc- kázati díjrész és a teljes díj arányában.
A kockázati díjrész alapja a kockázati biztosítási összeg, havi mértéke 0,167%, (havi 292 forint), negyedéves mértéke 0,501% (876 forint), fél-
éves mértéke 1,002% (1754 forint), éves mértéke 2,004% (évi 3507 fo- rint). A kockázati díjrész mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
3. Díjbeszedési díjrész: a biztosítási díj beszedésével kapcsolatos költ- ségek fedezetéül felszámított díjrész.
A díjbeszedési díjrész minden díjfizetési periódus kezdő napján esedékes, és a biztosítási díj biztosítóhoz történő beérkezése napján, de legkorábban a biztosítási díj esedékességekor kerül elvonásra a biztosítás tartama alatt.
A biztosító minden megfizetett folyamatos biztosítási díjból elvonja az ese- dékes díjbeszedési díjrészt, töredékdíj fizetése esetén a díjelőírás szerinti díj- beszedési díjrész és a teljes díj arányában.
A díjbeszedési díjrész mindenkori, fix összegben meghatározott értékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a díjbe- szedési díjrész értékét a biztosító a biztosítás tartama alatt egyoldalúan mó- dosíthatja. A díjbeszedési díjrész ebben az esetben sem lehet magasabb az alábbi összegnél:
– havi díjfizetési gyakoriság esetén havi 100 forintnál;
– negyedéves díjfizetési gyakoriság esetén negyedévente 300 forintnál;
– féléves díjfizetési gyakoriság esetén félévente 600 forintnál;
– éves díjfizetési gyakoriság esetén évi 1200 forintnál.
Fentiek alapján az esetleges díjfizetés szüneteltetés idősza- kát követően történő díjfizetés helyreállítása esetében a díj- beszedési díjrész értéke – az aktuális állapotnak megfelelő új- rakalkulálás következtében – megváltozhat.
4. Szerződéskötési költség: a biztosítás értékesítésével, illetve az eseti díjak befizetésével kapcsolatban felmerülő költségek fedezetéül levont költség.
A szerződéskötési költség a megtakarítási díjrészek tekintetében az első és a második biztosítási évben kerül levonásra a felhalmozási befektetési egy- ségekből a megtakarítási díjrészek befektetési egységekre váltásának nap- ján, továbbá az eseti díjak tekintetében az adott eseti díj befizetése után az eseti befektetési egységekből az eseti díj befektetési egységekre váltásának napján. Az adójóváírások tekintetében a biztosító nem számít fel szerző- déskötési költséget.
A szerződéskötési költség alapja az első és a második biztosítási évben ese- dékes és megfizetett megtakarítási díjrészek, továbbá a tartam alatt bármi- kor befizetett eseti díjak, ide nem értve az adójóváírásokat.
A szerződéskötési költség adott évre vonatkozó mértékét a megtakarítási díjrészek tekintetében az alábbi táblázat mutatja a tartam függvényében. A szerződéskötési költség mértéke a megtakarítási díjrészek százalékában kerül meghatározásra.
Tartam (év) | Szerződéskötési költség | |
1. biztosítási évben esedékes megtakarítási díjrészeken | 2. biztosítási évben esedékes megtakarítási díjrészeken | |
5 | 43% | 0% |
6 | 51% | 0% |
7 | 59% | 0% |
8 | 68% | 0% |
9 | 69% | 7% |
10 | 69% | 15% |
11 | 69% | 18% |
12 | 69% | 21% |
13 | 69% | 23% |
14 | 69% | 26% |
15 | 69% | 29% |
16 | 69% | 31% |
17 | 69% | 34% |
18 | 69% | 36% |
19 vagy több | 69% | 39% |
A szerződéskötési költség mértéke az eseti díjak tekintetében 6%.
A szerződéskötési költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
5. Fenntartási költség: a biztosítási szerződés fenntartásának fedeze- tére levont költség.
A fenntartási költséget a biztosító a második biztosítási évtől kezdődően vonja le a tartam végéig a felhalmozási befektetési egységekből a megta- karítási díjrészek befektetési egységekre váltásának napján.
A fenntartási költség alapja az első évfordulót követően a tartam alatt ese- dékes és megfizetett megtakarítási díjrészek.
A fenntartási költség mindenkori, a megtakarítási díjrész százalékában ki- fejezett mértékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a fenntartási költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyol- dalúan módosíthatja. A fenntartási költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 6%.
Amennyiben a biztosítás díjfizetés szüneteltetett állapotú, úgy a biztosító a fenntartási költséget nem vonja le.
6. Adminisztrációs költség: a biztosító működési és igazgatási költsé- geinek, illetve nyereségének fedezetéül levont költség.
Az adminisztrációs költség minden biztosítási hónap első napján, a szerző- déskötési költség és a fenntartási költség levonását követően, a teljes tar- tam alatt kerül levonásra a felhalmozási befektetési egységekből.
Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik az adminisztrációs költség levo- násához elegendő felhalmozási befektetési egységgel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott adminisztrációs költséget az eseti befektetési egységek terhére érvényesíti, és ha az eseti befektetési egységek sem adnak elegendő fedezetet ehhez, akkor az adójóváírásból képzett befektetési egységek terhére. Amennyiben az adminisztrá- ciós költség esedékességének napján egyik befektetési egy- ségtípusból sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez azon okból, mert az első bizto- sítási díj megtakarítási díjrésze még nem került befektetésre, a biztosító utólag vonja azt le azon a napon (az esetleges szerződéskötési költség levonását követően), amikor a bizto- sításon befektetésre kerülnek a fedezetül szolgáló befekteté- si egységek. Amennyiben az első biztosítási díj megtakarítá- si díjrészének befektetése után bármikor a tartam alatt nem áll rendelkezésre elegendő fedezet az adminisztrációs költ- ség levonásához, a biztosító – a következményekre történő fi- gyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldé- sétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a fede- zethez szükséges díj befizetésére írásban felhívja. A pótha- táridő eredménytelen elteltével a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik a póthatáridő utolsó napján.
Az adminisztrációs költség mindenkori, fix összegben meghatározott érté-
két a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az adminisztrációs költség értékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan mó- dosíthatja. Az adminisztrációs költség ebben az esetben sem lehet maga- sabb, mint havi 1500 forint, illetve mint évi 18 000 forint.
A biztosító jogosult arra, hogy kedvezményt nyújtson az adminisztrációs költségből. Az esetleges kedvezmény mértékéről és feltételéről a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete rendelkezik.
7. Vagyonarányos költség: a biztosító eszközalap-kezeléssel kapcso- latos befektetési, vagyonkezelési tevékenységéből fakadó költségének, va- lamint vagyonarányos nyereségének fedezetéül szolgáló költség.
A vagyonarányos költséget a biztosító minden biztosítási hónap utolsó napján vonja le valamennyi befektetési egységből eszközalaponként a tel- jes tartam alatt.
A vagyonarányos költség alapja az egyes eszközalapokban nyilvántar- tott felhalmozási, eseti és az adójóváírásból képzett befektetési egységek költség levonásakor aktuális értéke.
A vagyonarányos költség mindenkori, az adott eszközalapban lévő be- fektetési egységek százalékában kifejezett mértékét a Kondíciós Lista
„Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a vagyonarányos költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. A va- gyonarányos költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint havi 0,15%, illetve mint évi 1,8%.
B. Szerződő döntésétől függő szolgáltatások költségei
8. Átirányítás költsége: a szerződő kérésére végrehajtott átirányítás el- járási költségének fedezetéül szolgáló költség.
Az átirányítás költségét a biztosító az átirányítás hatályának napján a fel- halmozási befektetési egységekből vonja le. Amennyiben a biztosítás nem rendelkezik elegendő felhalmozási befektetési egységgel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költséget az eseti be- fektetési egységek terhére érvényesíti, és ha az eseti befektetési egységek sem adnak elegendő fedezetet ehhez, akkor az adójóváírásból képzett be- fektetési egységek terhére. Amennyiben a költség esedékességé- nek napján egyik befektetési egységtípusból sem áll rendel- kezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez, akkor a biztosító az átirányítási kérelmet nem hajtja végre. Az átirányítás költségének mindenkori, fix összegben meghatározott érté- két a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az átirányítás költségének értékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan mó- dosíthatja. Az átirányítás költsége ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
9. Eszközalapváltási költség: a szerződő kérésére végrehajtott esz- közalapváltás eljárási költségének fedezetéül szolgáló költség.
Az eszközalapváltási költséget a biztosító az eszközalapváltás hatályának napján, az átváltásban érintett befektetési egységekből vonja le. Amennyiben
az eszközalapváltási költség levonásakor a költséglevonásban érintett befek- tetési egységtípusból a szerződés nem rendelkezik elegendő befektetési egy- séggel, akkor a biztosító a részben vagy egészben érvényesíteni nem tudott költséget másik befektetési egységtípus terhére érvényesíti az alábbi sorrend szerint: elsősorban felhalmozási, majd eseti, végül adójóváírásból képzett be- fektetési egységek terhére. Amennyiben a költség esedékességének napján egyik befektetési egységtípusból sem áll rendelkezésre fedezet a költség vagy költségrész érvényesítéséhez, akkor a biztosító az eszközalapváltási kérelmet nem hajtja végre.
Az eszközalapváltási költség alapja az átváltásban érintett befektetési egy- ségek.
Az eszközalapváltás költségének mindenkori mértékét a Kondíciós Lista
„Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal az eszközalapváltási költ- ség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. Az eszköz- alapváltási költség ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
10. Kötvénykiállítási díj: a biztosítás különös felmondása esetén a biz- tosító kötvényesítési és ezzel kapcsolatos eljárási költségének fedezetéül le- vont költség.
A kötvénykiállítási díj a különös felmondás alapján a szerződő részére visszafizetendő összegből kerül levonásra a kifizetéskor.
A kötvénykiállítási díj 5000 forint.
11. Rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége: a szerződő kérésére végrehajtott rendszeres pénzkivonás bejegyzése eljárá- si költségének fedezetéül levont költség.
A rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége a rendszeres pénzkivonás hatályának napján kerül levonásra a felhalmozási befektetési egységekből.
A rendszeres pénzkivonás bejegyzése egyszeri költségének mindenkori, fix összegben meghatározott értékét a Kondíciós Lista „Költségek” című feje- zete határozza meg, ezáltal ezen költség értékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. A rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egy- szeri költsége ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
12. Visszavásárlási költség: a szerződő kérésére végrehajtott visszavá- sárlás vagy részleges visszavásárlás eljárási költségének fedezetéül levont költség.
A visszavásárlási költség a visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás hatá- lyának napján kerül levonásra.
A biztosítás teljes visszavásárlása esetén a biztosító a visszavásárlási össze- get úgy határozza meg, hogy a felhalmozási befektetési egységeket 1%- kal csökkenti, a fennmaradó összeget kifizeti a biztosított részére.
Részleges visszavásárlás esetén a részlegesen visszavásárolt felhalmozási befektetési egységek 1%-ának megfelelő összeggel lecsökkentésre kerül a részleges visszavásárlás után fennmaradó felhalmozási befektetési egysé- gek értéke.
A visszavásárlási költség mértékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan nem módosíthatja.
13. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: a szerződő kéré- sére pótlólagosan, az egyéni számla történetét bemutató elszámoló értesí- tő elkészítése és szerződőnek való elküldése eljárási költségének fedezeté- ül szolgáló költség.
A költség esedékessége a pótlólagos értesítő kiállításának napja.
A költséget a biztosító a felhalmozási befektetési egységekből való levo- nással érvényesíti a pótlólagos értesítő kiállításának napján.
A költség mindenkori, fix összegben meghatározott értékét a Kondíciós Lista „Költségek” című fejezete határozza meg, ezáltal a költség értékét a biztosító a tartam alatt egyoldalúan módosíthatja. Az értesítő költsége ebben az esetben sem lehet magasabb, mint 5000 forint.
14. A biztosítás TKM értékeit a Kondíciós Lista „Tájékoztató a Teljes Költ- ség Mutatóról” című fejezete tartalmazza.
9.§ ÉRTÉKKÖVETÉS (INDEXÁLÁS)
1. Az értékkövetés azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szolgáltatá- sok értékének megőrzése, illetve emelése érdekében a biztosítási évfordulón lehetővé teszi a megtakarítási díjrész évenkénti emelését. A biztosítási díj vo- natkozásában a biztosító nem ír elő kötelező indexálást egyik évfordulón sem.
2. A kockázati biztosítási összeg nem indexálódik, és nem in- dexálható.
3. Az értékkövetéshez választható index(ek) értékéről a biztosító legkésőbb az indexálást megelőzően 45 nappal értesíti a szerződőt (indexértesítő).
4. Az indexértesítőben tájékoztatja a biztosító a szerződőt, hogy az adott index választása esetén az egyes biztosítási díjrészek és a választott kiegé- szítő biztosítások díjai hogyan módosulnának.
5. A szerződőnek a biztosítási évforduló előtt legalább 15 nap- pal írásban jeleznie kell a biztosító részére, ha az indexálást el- utasítja. Amennyiben a szerződő a megadott határidőben nyi- latkozatot nem tesz, a biztosító elfogadottnak tekinti a szer- ződő részéről az indexálást a felkínált legalacsonyabb index értékével megegyező mértékkel.
6. A felkínált legalacsonyabb index értéke az indexértesítő kiküldését meg- előző 12 hónap – legfrissebb KSH Közlemény alapján megállapítható – fo- gyasztói árindexe, de legalább a Kondíciós Lista „Értékkövetés (indexálás)” című fejezetében meghatározott százalékos mérték, de legfeljebb 5%.
7. A biztosítási díj az indexálást követően módosul, a szerződő a további- akban az indexált díjat köteles megfizetni. Amennyiben a szerződő a fentebb megadott határidőben nem nyilatkozott az indexá- lás elutasításáról, de a következő biztosítási évben mégis az előző biztosítási évi, alacsonyabb biztosítási díjat fizeti meg, az nem mentesíti a szerződőt a biztosító által automatikusan indexált díj megfizetése alól.
8. Amennyiben a szerződő elutasítja az indexálást, a biztosítás változatlan megtakarítási díjrésszel marad hatályban.
10.§ VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
1. A szerződő a szerződés visszavásárlását, illetve részleges visszavásárlását az életbiztosítási szerződés különös felmondására nyitva álló 30 napos ha- táridő elteltét követően kérheti.
2. Visszavásárlás vagy részleges visszavásárlás esetén a visszavásárlási összegre a biztosított jogosult.
3. Részleges visszavásárlás esetén a szerződőnek a részlegesen visszavásá- rolni kívánt összeget kell meghatároznia. A részleges visszavásárlás során a biztosító először a rendelkezésre álló adójóváírásból képzett befektetési egységek, majd az eseti, végül a felhalmozási befektetési egységek terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben az igény végrehajtása nem jár valamely befektetési egységtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott befektetési egységtípust arányosan vonja ki a biztosításhoz tartozó eszközalapokból a befektetési egységtípus egyes eszközalapokban lévő értéke alapján.
4. Amennyiben a részleges visszavásárláskor a felhalmozási befektetési egységek aktuális értékének összege nem éri el a 200 000 forintot, akkor a biztosító a részleges visszavásárlást kizárólag az adójóváírásból képzett befektetési egységek és az eseti befektetési egységek terhére teljesíti. Amennyiben a részleges visszavásárlás következtében a felhalmozási be- fektetési egységek aktuális értékének összege 200 000 forint alá csökken- ne, akkor a biztosító úgy teljesíti az adott kifizetést, hogy a felhalmozási be- fektetési egységek aktuális értéke 200 000 forint legyen, ezáltal az adott kifizetés összege kisebb lehet, mint a szerződő által meghatározott részle- gesen visszavásárolt összeg.
5. A biztosító a biztosítás visszavásárlása, részleges visszavásárlása során ér- vényesíti a visszavásárlási költséget a „Költségek” című fejezetben leírtak szerint.
11.§ RENDSZERES PÉNZKIVONÁS
1. A rendszeres pénzkivonás során a biztosító a „Visszavásárlás, részleges
visszavásárlás” című fejezetben leírt, a részleges visszavásárlásra vonatkozó szabályok szerint jár el.
2. A szerződő a biztosításból rendszeres pénzkivonást kérhet az életbizto- sítási szerződés különös felmondására nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően.
3. A rendszeres pénzkivonás tartama kizárólag egész év lehet, kivéve, ha a rendszeres pénzkivonást akkor kéri a szerződő, amikor a biztosítás lejáratá- ig egy évnél rövidebb idő van hátra, ebben az esetben a rendszeres pénz- kivonás tartama a biztosítás lejáratáig hátralévő időtartam.
4. A rendszeres pénzkivonás havi, negyedéves, féléves és éves gyakoriságú lehet.
5. A rendszeres pénzkivonás esetén a részleges visszavásárlási összegekre a biztosított jogosult.
6. A rendszeres pénzkivonás bejegyzésekor a biztosító levonja a „Költsé- gek” című fejezetben leírtak alapján a rendszeres pénzkivonás bejegyzésé- nek egyszeri költségét.
12.§ DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE
1. A szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal kérheti a folyamatos díjak fizetésének szüneteltetését. Ebben az esetben az utolsó befizetett biz- tosítási díjat követő díj esedékessége dátumával kerül szüneteltetett álla- potba a biztosítás (díjmentesítés).
2. A díjfizetés szüneteltetése automatikus abban az esetben, ha a szerző- dő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti meg és a biztosító felszólításában kitűzött póthatáridő eredménytelenül eltelik. Ebben az esetben a biztosító díjmentesíti a biztosítást, vagyis automatikusan szüneteltett állapotra állítja a díjfizetést, a legelső elmaradt díj esedékességének hatályával.
3. Díjfizetés szüneteltetése állapotban a kockázati biztosítási összeg értéke nulla forint.
4. A szerződő bármikor újraindíthatja a díjfizetést. Újraindítási szándékát jelezheti írásban vagy ráutaló magatartással. Ráutaló magatartásnak minő- sül, ha a szerződő a biztosítási szerződésre a biztosítási díjat a biztosító ré- szére megfizeti. Ebben az esetben a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően a következő esedékes díjat fogja elvárni.
5. A díjfizetés szüneteltetésének ideje alatt – amennyiben adott kiegészítő biztosítás feltételei eltérően nem rendel- keznek – valamennyi kiegészítő biztosítás megszűnik, és a díjfizetés újraindításával azok újrakötése szükséges, amennyiben a szerző- dő továbbra is igényli a kiegészítő biztosítások által nyújtott biztosítási vé- delmet.
6. A díjfizetés újraindítását követően a díjfizetés a szüneteltetés életbe lépésekor hatályos díjjal folytatódik, figyelembe véve a díjfizetés szünetel- tetés miatt esetlegesen megszűnt kiegészítő biztosítások díját, valamint az időközben a mindenkor hatályos Kondíciós Listában meghatározottak szerint történt változásokat. Fentiek alapján a díjfizetés szüneteltetés időszakát követően történő díjfizetés helyreállítása esetében a biztosítás díja – az aktuális állapotnak megfelelő újrakalkulálás következtében – megváltozhat.
7. A szerződő a díjfizetés szüneteltetésének időszaka során bármikor igé- nyelheti a biztosítási jogviszony megszüntetését és a visszavásárlási összeg kifizetését.
13.§ BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
1. A biztosító a befizetett megtakarítási díjrészek és eseti díjak befekteté- sére eszközalapokat hoz létre, amelyek különálló, elkülönített eszközállo- mányt képeznek a biztosító eszközei között. A fennálló, választható esz- közalapok listáját a mindenkor hatályos Kondíciós Lista „Választható esz-
közalapok” című pontja tartalmazza, az eszközalapok összetételét a min- denkor hatályos Eszközalap Tájékoztató tartalmazza.
2. Az ajánlat megtételekor a szerződő a biztosító által aktuálisan felkínált le- hetőségek közül megválasztja azt az eszközalapot vagy eszközalapokat, melybe a biztosító a megtakarítási díjrészeket és eseti díjakat befekteti. Az ajánlat megtételekor, valamint a későbbi eszközalapváltá- sok és átirányítások alkalmával a szerződő a biztosító által ak- tuálisan felkínált eszközalapok közül egyidőben legfeljebb 6 eszközalapot választhat.
3. A megtakarítási díjrész, valamint az eseti díjak a szerződő által választott arányban fordítódnak az eszközalapok befektetési egységeinek megvásár- lására, figyelembe véve, hogy az egy eszközalapba minimálisan be- fektethető összeg 500 forint (kivéve a nyugdíjbiztosítási szerződésre érkező adójóváírás befektetését, ahol ennél az értéknél kisebb összeg is be- fektethető az adott eszközalapba).
4. A befektetési egységek megvásárlása az esedékes és elmaradt biztosítá- si díjak, valamint az eseti díjak biztosítóhoz való beérkezése után, a Kondí- ciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munkanapon érvényes árfolyamon történik. A biztosítási díj, illetve az eseti díj befizetése és a befekteté- si egységek megvásárlása közötti időszakra a szerződőt ka- mat, illetve hozam nem illeti meg.
5. A befektetési egységek árfolyama az eszközalap eszközértékének meg- felelően alakul.
A befektetési egységek árfolyamában csökkentő tényezőként jelenhetnek meg az alábbi tételek:
– mögöttes befektetési alap alapkezelési költsége (amennyiben a befek- tetési portfólió befektetési alapokat is tartalmaz);
– adásvételi költségek, beleértve a vételi és eladási oldal közötti különb- séget (bid-ask spread);
– letétkezelési díj;
– elszámolóház (KELER, Clearstream, stb.) által felszámított díjak;
– egyéb (folyószámlához köthető) bankköltség.
A fent felsorolt költségek aktuális mértékét a biztosító az internetes hon- lapján teszi közzé.
6. Az eszközalapok eszközeit a biztosító rendszeres időközönként (minden értékelési napon) értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatározza az egyes eszközalapok eszközértékét és a befektetési egységek árfolyamát.
7. A biztosító az eszközalapok eszközeinek értékelése során a befektetési alapok általános értékelési elvei szerint jár el, az eszközérték kiszámítása el- sődlegesen a közzétételi napon (T nap) elérhető tőzsdei, illetve másodpiaci árinformációkon alapul.
Az eszközalapok kezelője – ha az adott eszközalap befektetési politikája másképp nem rendelkezik – az alábbi ügyleteket kötheti:
– tőzsdén jegyzett értékpapírok adásvétele;
– tőzsdén nem jegyzett értékpapírok adásvétele;
– betét lekötése;
– fedezeti célú származékos ügyletek kötése;
– befektetési célú származékos ügyletek kötése;
– arbitrázs célú ügyletek kötése;
– értékpapír-kölcsönzés;
– visszavásárlási megállapodások (repó-ügylet) kötése.
8. A biztosítási szerződés esetében többlethozam nem keletkezik az eset- leges járadékszolgáltatás indításáig. A járadékszolgáltatás tartama alatt a többlethozamra vonatkozó szabályokat jelen Különös Feltételek „Járadék- szolgáltatás” című fejezet tartalmazza.
9. Visszavásárlás, részleges visszavásárlás, eszközalapváltás, illetve az élet- biztosítási szerződés különös felmondása esetén a biztosító a visszavásár- lással, részleges visszavásárlással, eszközalapváltással, illetve különös fel- mondással érintett befektetési egységeket az igény bejelentésének a bizto- sítóhoz történő beérkezése után a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsola- tos rendelkezések” című fejezetében megadott, de maximum 5. munka- napon érvényes árfolyamon és egységszámmal hajtja végre. A bejelentés
módjával és a beérkezés időpontjának meghatározásával kapcsolatban a Kondíciós Lista „Közlési és változásbejelentési kötelezettség, jognyilatko- zatok” című fejezete tartalmaz rendelkezéseket.
10. A szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről naponta infor- mációt kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.
11. Tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon több tranzakció (költség le- vonása, befizetett díj befektetése, megbízás végrehajtása, szolgáltatás tel- jesítése) is esedékessé válhat, a biztosító ezek végrehajtása során az alábbi sorrend szerint jár el.
x. xxxxxxxxx díjrész, díjbeszedési díjrész, esetleges kiegészítő biztosítások díjának elvonása, befektetésre szánt megtakarítási díjrész elkülönítése;
b. megtakarítási díjrész vagy eseti díj befektetése;
c. szerződéskötési költség elvonása;
d. fenntartási költség elvonása;
e. részleges visszavásárlás vagy rendszeres pénzkivonási szolgáltatás miat- ti egységváltozás érvényesítése;
f. részleges visszavásárlás vagy rendszeres pénzkivonás költségének levo- nása miatti egységváltozás érvényesítése;
g. eszközalapváltási megbízás miatti egységváltozás érvényesítése;
x. xxxxxxxxxxxxxxxxx költség elvonása;
i. átirányítás költségének elvonása;
j. adminisztrációs költség elvonása;
k. vagyonarányos költség elvonása;
l. ügyfél kérésére kiállított értesítő költségének elvonása;
m. biztosítási eseményből eredő szolgáltatás miatti egységváltozás érvé- nyesítése;
n. visszavásárlási költség levonása miatti egységváltozás érvényesítése;
o. visszavásárlás miatti egységváltozás érvényesítése.
12. A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelentenek, ez igaz a biztosító kínálatában szereplő eszköz- alapok múltbeli teljesítményére is. Elsősorban a részvények- re jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökke- nés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsoló- dó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befolyá- solja. A biztosító a jelen Különös Feltételek alapján megkö- tött biztosításra nem vállal tőke- vagy hozamvédelmet, illet- ve tőke- vagy hozamgaranciát.
13. A szerződő által kezdeményezett tranzakciók (pl. eszköz- alapváltás, átirányítás) végrehajtása során a biztosító nem vizsgálja az adott tranzakció ésszerűségét. A tranzakciókból eredő bármilyen kockázatot teljes egészében a szerződő vise- li, a biztosítási feltételeknek megfelelően végrehajtott tranz- akciók utólag nem módosíthatók.
14.§ ESZKÖZALAPVÁLTÁS
1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult eszközalapváltásra.
2. Az eszközalapváltás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az eszköz- alapváltási költséget a „Költségek” című fejezet szerint.
15.§ ÁTIRÁNYÍTÁS
1. A szerződő a tartam egésze alatt jogosult átirányításra.
2. Az átirányítás végrehajtásakor a biztosító felszámítja az átirányítás költ- ségét a „Költségek” című fejezet szerint.
16.§ A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE
A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következő iratok bemutatását kér- heti az Általános Feltételekben megjelölt iratokon túlmenően:
a. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat a biztosított 40%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodásáról;
b. az ennek megállapítására mindenkor jogosult hatóság által kiadott jog- erős határozat, mely tartalmazza a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ság megítélését a biztosított számára.
17.§ JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS
1. A biztosítási eseményből eredő szolgáltatás teljesítése já- radék formájában történik. Amennyiben a járadékszolgálta- tás egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számí- tott 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető, így a biztosító teljesítése egyösszegű szolgáltatásként is igényel- hető a szolgáltatási igény bejelentésére jogosult személy ki- fejezett kérésére. A járadék formájában igénybe vett szolgál- tatás határozott tartamú, legalább 10 éves, legfeljebb 35 éves, rendszeresen fizetett, nem csökkenő összegű járadék- szolgáltatás keretében történhet.
2. A biztosító járadékszolgáltatás esetén kivonja a szerződő megtakarítását a szerződéshez tartozó eszközalapokból, és azokból a járadékszolgáltatás- ban vállalt kötelezettségei teljesítésére a biztosítási esemény szolgáltatási összege és az elért befektetési hozamok alapján szerződésenként a hatá- lyos jogszabályoknak megfelelően biztosítástechnikai tartalékokat képez. A tárgyévi szolgáltatást a függő károk tartalékából teljesíti a biztosító, a to- vábbi szolgáltatás fedezetére a hatályos jogszabályoknak megfelelően élet- biztosítási díjtartalékot képez. A biztosító e tartalékokat biztosítási szerző- désenként nyilvántartja.
3. A járadékszolgáltatás vonatkozásában a technikai kamatláb mértéke 0%, vagyis a biztosító azt vállalja, hogy a járadékszolgáltatás fedezetére képzett életbiztosítási díjtartalékhoz a szolgáltatás tartama alatt a tarta- lék befektetésével elért esetleges negatív hozamot nem ér- vényesíti a szerződésen.
4. A biztosító az éves járadék összegét a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási összegnek a választott járadékszolgáltatási tartam alapján egy évre jutó arányos részében állapítja meg, melyet a többlethozam tovább növelhet. A többlethozam a díjtartalék befektetésén elért hozamnak a technikai kamatot meghaladó része, amelynek egy részét a biztosító a kö- vetkező pontban meghatározott módon visszajuttatja a biztosított részére.
5. A többlethozam visszajuttatásra minden naptári évben július 1-jéig kerül sor. A visszajuttatandó többlethozammal növelt szolgáltatás az ezt követő első járadékszolgáltatási évfordulótól esedékes. A biztosító ekkor értesíti a szerződőt a tárgyévben folyósítandó járadék és az évfordulón jóváírt hozam mértékéről.
6. Az éves járadékszolgáltatás fizetése kérhető havi, negyedéves vagy fél- éves rendszeresség szerint is. A kifizetést a kifizetendő összeg 2%-ának megfelelő költség terheli a biztosító részére a járadékfolyósítás ideje alatt felmerülő igazgatási és tranzakciós költségek fe- dezetére, melyet a biztosító minden kifizetett szolgáltatásból levon.
7. A járadékszolgáltatás kezdete az a nap, amelyen a járadékszolgáltatást ki- váltó biztosítási eseményt a biztosítóhoz bejelentik. A járadék fizetése előre történik adott tárgyidőszak vonatkozásában. Az első járadéktag kifizetését a biztosító a szolgáltatási igény teljesítéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 napon belül teljesíti. A további járadéktagok kifizeté- se a járadékszolgáltatás kezdetéhez igazodó – választott gyakoriság szerint – évek, félévek, negyedévek vagy hónapok 5. munkanapjáig esedékes.
8. A járadékszolgáltatás tartama alatt a szerződés nem visszavásárolható.
9. Amennyiben a járadékos a járadékszolgáltatás tartama alatt meghal, annak tényét a szerződő köteles bejelenteni a biztosító számára. A biztosí- tó ebben az esetben a járadékszolgáltatás egyösszegű megváltási értékét, vagyis a hátralévő, még ki nem fizetett járadéktagok összegét fizeti ki a já- radékos örökösének.
10. Járadékszolgáltatás igénylése – a jelen fejezetben leírtakon túlmenően –
a biztosított, illetve a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje és a biztosító között létrejövő külön szerződés alapján is lehetséges, amennyiben a biztosí- tó aktuális kínálatában szerepel járadékbiztosítási termék a szolgáltatás igénylésekor.
A járadék – a megkötött járadékbiztosítás feltételeitől függően – így igénybe vehető pl. életjáradék vagy a jelen fejezetben leírtaktól eltérő típusú fix tarta- mú járadék formájában is, garanciaidő alkalmazása mellett vagy nélkül stb.
18.§ A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A biztosítási szerződés megszűnik az Általános Feltételekben megjelölt eseteken túlmenően:
a. a biztosítottnak a tartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra való jogosult- ságának megszerzésével, amennyiben a biztosítási szolgáltatás egy összegben kifizetésre kerül;
b. a biztosított egészségi állapotának tartam alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő károsodásával, amennyiben a biztosítási szol- gáltatás egy összegben kifizetésre kerül, illetve járadékszolgáltatás igény- lése esetén az utolsó járadéktag kifizetésével szűnik meg a szerződés;
x. xxxxxxxxxx a biztosító teljesítését a jelen Különös Feltételek keretében igényelt járadékszolgáltatás formájában veszik igénybe, a járadékszol- gáltatási tartam végével.
19.§ AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A tájékoztatás a 2016. november 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, amelyek változhatnak.
Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén a nyugdíjbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők:
a. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az általa fizetett díj 20%-ának (de legfeljebb 130 ezer forintnak) megfelelő összegű adójóváírást vehet igénybe adóévenként. Amennyiben a szerződő nyugdíj-előtakarékossá- gi számla (NYESZ), önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság, illetve egyéb megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján is vesz igénybe adójóváírást, a három jogcímen együttvéve legfeljebb 280 ezer forint adóról rendelkezhet a szerződő.
Adójóváírás kizárólag magánszemély szerződő esetén vehető igénybe, mely legfeljebb a szerződő által ténylegesen megfizetett személyi jöve- delemadó erejéig érvényesíthető az éves adóbevallásában a biztosító által kiállított díjigazolás alapján. Nem jogosít adójóváírásra a kiegészítő bizto- sításokra befizetett díj, illetve a kockázati díjrész abban az esetben, ha ez 10%-nál nagyobb arányát teszi ki a főbiztosítás díjának. Az adójóváírás összege az adóbevallásban megjelölt nyugdíjbiztosítási szerződésen kerül jóváírásra, melyet a biztosító eseti díjként fektet be a szerződő számára.
b. A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője az adóbevallásában tett nyi- latkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyil- vántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jö- vedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánsze- mély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adó- megállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – kivéve, ha a nyilatkozattétel időpontjában a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzfor- galmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatá- rozott összeget az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megala- pozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befize- tett összeg alapozza meg. Amennyiben a magánszemély adóalapja adó- jának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része a nyilat- kozatokban megjelölt együttes összeg teljes átutalását nem teszi lehe- tővé, vagy a nyilatkozatokban megjelölt együttes összeg a 280 ezer fo- rintot meghaladja, az adóhatóság az átutalásnál a nyilatkozatokban jogszerűen megjelölt összegek arányát veszi figyelembe azzal, hogy az egyes átutalások jogcím szerinti összege ebben az esetben sem halad-
hatja meg az adott rendelkezési jogcímre irányadó összeghatárt. Ameny- nyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni: b/1. ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ide-
értve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alap- ján visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíj- biztosítási szerződésen jóváírja;
b/2. a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszű- nése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a bizto- sított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja;
b/3. a b/1-b/2. pontokban nem említett esetben a biztosító az adóha- tóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz be- nyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így külö- nösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Ameny- nyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerző- désre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi szám- lájára (lakcímére) teljesíti.
c. Az adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie a szerződőnek a következő esetekben:
c/1. a szerződés nyugdíjbiztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték ki- vonására kerül sor (például a szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnik vagy részleges visszavásárlás, visszavásárlás történik);
c/2. a szerződésből 10 éven belül lejárati szolgáltatást vagy nyugdíjjo- gosultság megszerzéséhez kapcsolódó szolgáltatási összeget telje- sít a biztosító, kivéve, ha a szolgáltatás nem csökkenő összegű já- radékszolgáltatás keretében történik, melyet a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biz- tosított haláláig nyújt a biztosító. Amennyiben a járadékszolgálta- tás – szükséges minimális tartamra számított – egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás egy összegben is teljesíthető;
c/3. a szerződés úgy módosul, hogy az a továbbiakban már nem mi- nősül nyugdíjbiztosításnak (pl. tartammódosítás történik a szerző- désen);
c/4. a díjfizetéssel nem fedezett időszakban, díjfizetés szüneteltetése alatt több mint hat havi kockázati költség kerül elvonásra, kivéve a legalacsonyabb összegű kötelező kockázati költség elvonását.
d. A visszafizetési kötelezettséget a biztosító állapítja meg és vonja le a szerződő számára – esetleges egyéb közterhekkel, pl. kamatadóval, egészségügyi hozzájárulással már csökkentett – kifizethető összegből (ha történik kifizetés), vagy csökkenti vele az egyéni számla értékét.
e. Amennyiben a biztosító fedezet hiányában nem tudja levonni a fenti összeget vagy annak egy részét, úgy a visszafizetésre a szerződő köte- lezett a biztosító által kiállított elszámolás alapján.
f. A lejárati szolgáltatás adómentes abban az esetben, ha az a szerződés létrejötte utáni 10. évfordulón vagy azt követően esedékes, illetve, ha az a 10. évforduló előtt esedékes, de a biztosító teljesítése a c/2. pont szerint járadékszolgáltatás keretében történik.