VADÁSZFELELŐSSÉG ÉS BALESETBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÓK ÉS FELTÉTELEK
TARTALOMJEGYZÉK
VADÁSZFELELŐSSÉG ÉS BALESETBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÓK ÉS FELTÉTELEK
GB929 Jelű Vadászfelelősség és Balesetbiztosítás biztosítási termékismertető 2
GB929 Jelű Vadászfelelősség és Balesetbiztosítás feltételei és ügyféltájékoztatója 4
Ügyféltájékoztató a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésről 12
Elektronikus úton történő szerződéskötésről szóló tájékoztató 14
Tájékoztató az Országos Magyar Vadászkamara, mint kiegészítő biztosításközvetítő
tevékenységéről 15
A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére,
valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó
elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók) 16
Felelősség- és balesetbiztosítás
Biztosítási termékismertető
A társaság:
Groupama Biztosító Zrt.
Magyarországon bejegyzett, a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt biztosító részvénytársaság.
Tevékenységi engedély száma: H-EN-II-130/2016.
A termék:
GB929 JELŰ VADÁSZFELELŐSSÉG ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS
A termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás a következő dokumentumban található: Groupama Biztosító Zrt. GB929 jelű Vadászfelelősség és Balesetbiztosítás feltételei és ügyféltájékoztatója.
Milyen típusú biztosításról van szó?
Jelen biztosítás olyan felelősségbiztosítás, mely a vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel rendelkező természetes személy biztosított által, vadász minőségében okozott dologi és személyi sérüléses károkból eredő követelések és sérelemdíj megtérítése alól mentesíti a biztosított vadászt.
Emellett a biztosítás olyan balesetbiztosítás, mely a biztosítási szerződés szerinti feltételek alapján védelmet nyújt a biztosított vadász számára, a vadászat során balesetből eredően bekövetkező sérüléseire.
Mire terjed ki a biztosítás?
✓A felelősségbiztosítási fedezet esetén biztosítási esemény a biztosított, vadász minőségében, fegyveres vadászat során, a szerződés hatálya alatt, Magyarország területén belül másnak okozott dologi és személyi sérüléses kár, amely megtérítéséért a biztosított
a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik és amely nem szerepel a kizárások, nem fedezett események között.
✓Biztosítási eseménynek minősül továbbá a hatóság által védetté nyilvánított állatok véletlen (gondatlan) elejtése miatt Biztosítottat terhelő bírság és/vagy kártérítési kötelezettségek.
✓Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatban bekövetkező élet, testi
épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.
✓A balesetbiztosítási fedezet körébe tartozóan a biztosító az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:
✓ baleseti halál esetén 1 500 000 Ft egy összegben történő kifizetését;
✓ baleseti rokkantság esetére 1 500 000 Ft szolgáltatást 100%-os rokkantság esetén, illetve a biztosítási összegnek a rokkantság fokával arányos hányadát 10-99%-os rokkantság esetén; csonttörés, csontrepedés vagy 10% alatti rokkantság esetére egyszeri 60 000 Ft gyógyulási támogatás szolgáltatást;
✓ kórházi ápolás esetén: térítés 4000 Ft/nap, önrész nincs, a térítés felső határa legfeljebb 15 nap;
Mire nem terjed ki a biztosítás?
A biztosító semmilyen esetben sem teljesít szolgáltatást a következő biztosítási események vonatkozásában:
🗶 a külföldön (nem Magyarország határain belül) okozott és bekövetkezett káreseményekre
🗶 a más felelősségbiztosítás által fedezett károkra
🗶 a vadászat során bekövetkező és a biztosított vadászkutya tartói minőségére visszavezethető károkra
🗶 felelősségi körön belül hozzátartozónak okozott károkra
🗶 ha a halálos baleset szívinfarktus, epilepszia vagy agyvérzés miatt következett be
🗶 ha a baleset összefügg a biztosított ittas állapotával, illetve kábítószer vagy bódító hatású anyag használatával, nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavarral, belátási képesség csökkenésével
🗶 mentális és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre
🗶 baleset előtt bármely okból sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészekre, szervekre
Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?
Nyomtatványszám: 13750/4 – Hatályos 2023 március 1-től.
A biztosító bizonyos feltételek fennállása esetén nem teljesít szolgáltatást:
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a. a szerződő vagy a biztosított,
b. a szerződővel vagy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk vagy megbízottjuk; vagy a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője;
c. vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A biztosító bizonyos feltételek fennállása esetén csak korlátozott szolgáltatást teljesít a következő biztosítási események vonatkozásában:
Amennyiben a biztosítási védelem szintjét kártérítési limit határozza meg, akkor a biztosító legfeljebb ennek a kártérítési limitnek az összegéig szolgáltat.
Hol érvényes a biztosításom?
✓ A biztosítás területi hatálya Magyarország.
Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással
kapcsolatban?
A szerződéskötéskor jelentkező kötelezettségek:
Tájékoztatási kötelezettség: A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződés időtartama alatt fennálló kötelezettségek:
– Kármegelőzési kötelezettség: Gondosan és körültekintően kell eljárni, hogy ne következzen be káresemény, például:
a vadászathoz használt fegyverek karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
– Kárenyhítési kötelezettség: Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, akkor az adott helyzetben elvárható módon kell cselekedni, hogy minél kisebb kár keletkezzen, például a baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell, és gondoskodni kell a megfelelő ápolásról. Általában törekedni kell a baleset következményeinek lehetőség szerinti enyhítésére.
Kár bekövetkezése, bejelentése esetén felmerülő kötelezettségek:
– A káreseményt a tudomásszerzéstől számítva 30 napon belül személyesen vagy írásban a biztosítónál be kell jelenteni,
a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje 5 év.
A károsodott vagyontárgy helyreállításával várni kell a
– kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legfeljebb 5 napig.
A kárt az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni:
A kárbejelentéskor meg kell adni a biztosított adatait (név,
cím, elérhetőség), a káreset helyszínének címét, a kár bekövetkezésének vagy észlelésének időpontját, a kár rövid leírását, a biztosított által becsült kárösszeget, biztosítás megkötésének időpontját, az adószámot; a károsult nevét, címét, születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát, elérhetőségét..
Díjfizetési kötelezettség.
Mikor és hogyan kell fizetnem?
A biztosítási díja egyszeri díj, amelyet a biztosítotti jogviszony létrejöttekor előre egyösszegben kell megfizetni a teljes biztosítási időszakra.
A biztosítási díj mértéke:
Vadászjegy esetén: 3 000 Ft/biztosított/biztosítási időszak Vadászati engedély esetén: 4 000 Ft/biztosított/30 nap
Mikortól meddig tart a kockázatviselés?
A kockázatviselés tartama vadászjegy esetén a kockázatviselés kezdetétől a vadászati év végéig tart (február 28., szökőévben
29. napjáig), illetve vadászati engedély esetén a vadászati
engedélyben megjelölt lejárati dátumig tart.
Hogyan szüntethetem meg a szerződést?
A biztosítási szerződés határozott idejű. A biztosítási szerződés határozott időre, legfeljebb egy évre jön létre és a határozott idő
lejáratával vagy a biztosított halálával szűnik meg.
GB929 JELŰ VADÁSZFELELŐSSÉG ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
Tartalomjegyzék
1. A biztosítási szerződés alanyai 2
2. Biztosítási esemény 2
3. A biztosítási szerződés megkötése és létrejötte 2
4. A biztosítási szerződés tartama,a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 3
5. A kockázatviselés kezdete, tartama és területi hatálya 3
6. A biztosítási szerződés módosítása 3
7. A biztosítási kockázat jelentős növekedése 3
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 3
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 3
10. A biztosítási összeg (kártérítési limit) 3
11. Önrészesedés 3
12. A biztosító szolgáltatása 3
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei 5
14. Mentesülés 7
15. Kizárások, nem fedezett események 7
16. Egyéb rendelkezések 7
17. Záró rendelkezések 8
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13999/3 – Hatályos 2023. március 1-jétől visszavonásig.
18. Eltérés a korábban alkalmazott feltételektől és a szokásos szerződési gyakorlattól 8
Jelen vadászfelelősség és balesetbiztosítás (továbbiakban: biztosítás) bizto- sítási feltételei és ügyféltájékoztatója (a továbbiakban: a biztosítási feltéte- lek) azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket – ellenkező szerző- déses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biz- tosító) vadászfelelősség- és balesetbiztosítási szerződéseire (továbbiakban a biztosítási szerződés) alkalmazni kell, feltéve, hogy a biztosítási szerződést ezen feltételekre hivatkozással kötötték.
A biztosítási feltételek alapján a biztosító köteles a biztosítási feltételekben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezde- tét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a biztosítási feltéte- lekben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.
A biztosítási feltételek felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezései alap- xxx a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és módon mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
A biztosítási feltételek balesetbiztosításra vonatkozó rendelkezései alapján a biztosító különösen a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, mara- dandó egészségkárosodása (baleseti rokkantsága) esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeg fizetésére, vagy a szerződésben megha- tározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
A biztosítási szerződés, a biztosítotti nyilatkozat, a szerződéshez kapcsoló- dó nyilatkozatok, a biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató, a fedezetet igazoló dokumentum a felek közötti megállapodás minden feltételét tar- talmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
1. A biztosítási szerződés alanyai
A biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.
1.1. Biztosító
A Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli, és a jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosí- tási események bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
A biztosító legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
1.2. Szerződő
Az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biz- tosítási szerződés semmis. A szerződőt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.
1.2.1. Fogyasztó
Fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
1.2.2. Vállalkozás
Vállalkozás a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége köré- ben eljáró személy.
1.3. Biztosított
Jelen biztosítási feltételek szerint biztosított kizárólag vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel rendelkező természetes személy, vagy jogi személy (vadásztársaság) lehet vadász minőségében.
Amennyiben a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosí- tóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet. A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megille- tő jogok és őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha
a biztosított belép a szerződésbe a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díjak megfizetéséért a belépő biztosított a szerződővel egyetem- legesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.4. Károsult
Felelősségbiztosítás esetén az a személy, akinek a biztosított a jogellenes és felróható károkozó magatartásával kárt okoz.
1.5. Kedvezményezett
Balesetbiztosítás esetén a kedvezményezett az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. Jelen biztosításban kedvezményezett a biztosított baleseti halála esetén a biztosított örököse(i), minden más biztosítási ese- mény esetén a biztosított.
2. Biztosítási esemény
2.1. Felelősségbiztosítás
Jelen feltétel alapján biztosítási esemény a biztosított, vadász minőségében, fegyveres vadászat során, a szerződés hatálya alatt, Magyarország terüle- tén másnak okozott dologi és személyisérüléses kár, amelyek megtérítésé- ért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik és amelyek nem szerepelnek a mentesülések, kizárások, nem fedezett esemé- nyek között.
Biztosítási eseménynek minősül továbbá a hatóság által védetté nyilvánított állatok véletlen (gondatlan) elejtése miatt biztosítottat terhelő bírság és/vagy kártérítési kötelezettségek.
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatban bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alapján felmerülő sérelemdíjat is.
2.2. Balesetbiztosítás
Baleset a biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészség- károsodást (baleseti rokkantságot), és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved.
Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi esemé- nyek is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirte- len következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertő- ző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti követ- kezménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.
Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfoga- dott álláspontja szerint a biztosított egészségében bekövet- kező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minő- sül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.
Jelen feltételek szerint a balesetbiztosítási fedezet kizárólag a vadásztársa- ság, vagy más vadászatszervező által rendezett fegyveres vadászaton, illet- ve a biztosított egyéni vadászatán a vadászattal és a vadásztársaság vad- gazdálkodásával összefüggő tevékenység során bekövetkező, jegyzőkönyv- vel dokumentált, Magyarország területén bekövetkezett balesetre terjed ki.
3. A biztosítási szerződés megkötése és létrejötte
3.1. A szerződő a biztosítási szerződés megkötését
– személyesen a területileg illetékes vadaszkamaránál vagy
– elektronikus úton az Országos Magyar Vadászkamara (továbbiakban: OMVK) VadON rendszerében kezdeményezheti.
3.2. A biztosítási szerződés a vadászjegy érvényesítésének vagy a vadásza- ti engedély jóváhagyásának napján jön létre, feltéve, hogy a szerződő a biz-
tosítási díjat az érvényesítés vagy engedély jóváhagyását megelőzően befi- zeti.
3.3. A biztosítási szerződés létrejöttéről a biztosító fedezet- igazolást állít ki.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
4.1. A biztosítási szerződés tartama
A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre.
4.2. A biztosítási évforduló
A biztosítási szerződés határozott idejű, így évforduló nem kerül alkalma- zásra.
4.3. A biztosítási időszak
4.3.1. Biztosítási időszak vadászjegy esetén
A biztosítási időszak tartama legfeljebb egy év, amely idő- szak a kockázatviselés kezdetétől a vadászati év végéig tart (február 28., szökőévben 29. napjáig).
4.3.2. Biztosítási időszak vadászati engedély esetén
A biztosítási időszak tartama legfeljebb egy év, amely idő- szak a kockázatviselés kezdetétől az engedélyben megjelölt lejárati dátumig tart.
5. A kockázatviselés kezdete, tartama és területi hatálya
5.1. A kockázatviselés kezdete és vége
A biztosítási tartammal megegyezően a biztosított által tett nyilatkozaton megjelölt időponttól kezdődően, vadászjegy esetén a vadászati év végéig, illetve vadászati engedély ese- tén a vadászati engedélyben megjelölt lejárati dátumig tart.
5.2. Kockázatviselés tartama
A kockázatviselés kezdete és kockázatviselés vége közötti időtartam, amely alatt a biztosító kockázatviselése fennáll. A biztosító kockázatviselése fele- lősségbiztosítás esetén a kockázatviselési tartam alatt okozott, bekövetke- zett, legkésőbb a biztosítás szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett károkra, balesetbiztosításnál a balesetből bekö- vetkező halál esetén a balesettől számított 1 éven belül, baleseti rokkant- ság esetén 2 éven belül bekövetkezett biztosítási eseményre terjed ki.
5.3. Kockázatviselés terület hatálya
A biztosító kockázatviselése kizárólag Magyarország területén belül oko- zott és bekövetkezett károkra, balesetekre terjed ki.
6. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítás szerződés a szerződés tartama alatt nem módosítható.
7. A biztosítási kockázat jelentős növekedése Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a kö-
rülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tu-
domásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.
8. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
A biztosítási szerződés a biztosított vonatkozásában az alábbi esetekben szűnik meg:
a. a biztosítási szerződés tartamának lejáratával;
b. a biztosított halála (ezen belül xxxxxxxx halála) esetén, a biztosított halá- lának időpontjával.
9. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
9.1. Biztosítási díj
A biztosítási díja egyszeri díj, amelyet a biztosítotti jogviszony létrejöttekor előre egyösszegben kell megfizetni az adott biztosítási időszakra.
A biztosítási díj mértéke:
Vadászjegy esetén:
– 3000 Ft/biztosított/biztosítási időszak. Vadászati engedély esetén:
Időtartam | Ft/biztosított |
1- 30 nap | 4 000 |
31- 60 nap | 8 000 |
61- 90 nap | 12 000 |
91-120 nap | 16 000 |
121-150 nap | 20 000 |
151 naptól 1 évig | 24 000 |
10. A biztosítási összeg (kártérítési limit)
10.1. Biztosítási összeg (kártérítési limit), fedezetfeltöltés szabályai
A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg (kárté- rítési limit) a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.
Káreseményenkénti kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amit a bizto- sító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít.
A biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy biztosítási időszak alatt összesen megtéríthet.
10.2. A biztosítási összegek Felelősségbiztosítás esetén (kártérítési limit)
20 000 000 Ft káreseményenként és biztosítási időszakonként és biztosítottanként.
Balesetbiztosítás esetén
A balesetbiztosításra vonatkozó biztosítási összegeket a 12.2. pont tartal- mazza.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett balesetbiztosítási esemény miatt kifi- zetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően ki- egészíti.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget a biztosító abban az esetben csökkentheti, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesíté- sével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfel- töltés díját közölte. Amennyiben a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett kártérítési limit mel- lett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
11. Önrészesedés
A biztosító önrészesedést nem alkalmaz.
12. A biztosító szolgáltatása
12.1. Felelősségbiztosítás esetén
A biztosító az alábbi fogalmakat egyéb megállapodások hiányában mindig az alábbi meghatározások szerinti jelentéstartalommal használja: Személyi sérüléses kár: ha a károsult meghal, maradandó egészség- károsodást (baleseti rokkantság) vagy testi sérülést szenved.
Dologi kár: valamilyen vagyontárgy megsemmisülése, elpusztulása, el- vesztése, megrongálódása, értékcsökkenése. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.
A biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült kárként a kár- térítési limit erejéig megtéríti a károsultat ért azon károkat, melyekért a biz- tosított kártérítési felelősséggel tartozik a magyar jog szabályai szerint, így:
– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállt értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, illetve a személyi sérüléses károk esetén a károsult magánszemély jövedelemki- esését;
– személyi sérüléses károk esetén a biztosítottat terhelő sérelemdíjat;
– a kártérítési követelés, illetve sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot, kivéve, ha a késedelmi kamat a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt áll fenn;
– a biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett jogi eljárás költsé- geit, a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, illetve a jogalap vagy összegszerűség megállapítása érdekében felkért szakér- tő költségét, amennyiben ezek a biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása, vagy útmutatása alapján merültek fel;
– a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
– kárenyhítés, kárelhárítás körébe eső indokolt és igazolt költségeket. A kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre;
– személyi sérüléses károk esetén a fentieken túl a biztosító megtéríti to- vábbá a károsult személyi sérülése kapcsán felmerülő vagyoni károkat, a sérült állapotával összefüggő és az orvosilag indokolt vagyoni kiadá- sokat. A sérült állapotával összefüggő vagyoni kiadások indokoltságát a biztosító orvosszakértője állapítja meg.
Jelen biztosítási feltétel alkalmazása szempontjából:
– a kár okozásának időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselek- mény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekö- vetkezése nélkül pótolni lehetett volna;
– sorozatkár esetén a károkozás időpontja a sorozatkárhoz vezető első cselekmény időpontja;
– a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kár- térítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik;
– személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja:
– halál esetén a halál beállta;
– testi sérülés esetén a sérülés időpontja, abban az esetben is, ha a káro- sult a testi sérülés miatt, annak bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal;
– egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;
– egészségromlás (lassú lefolyású személyi sérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészség- romlást.
– dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károso- dás időpontja;
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség mint személyiségi jog megsértése esetén a sérelem be- következésének az időpontja, a kár bekövetkeztének időpontjával egye- zik meg;
– sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozatkár káreseményei közül első káreseményének időpontja;
– a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár be- következését a biztosítónak a kárbejelentési kötelezettség pontban fog- laltak szerint bejelentette.
Amennyiben a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárt csak abban a ré- szében és annak mértékében téríti meg, amely a biztosítási esemény kö- vetkezménye.
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a károkozás időpontjában érvényes kártérítési limit(ek) erejéig téríti meg a jelen biztosí- tási feltételekben meghatározottak figyelembevételével.
A biztosítónak a biztosítási eseményre vonatkozó teljesítési kötelezettsége a károkozáskor érvényes kártérítési limitig, legfeljebb azonban az adott biz- tosítási időszakra érvényes kártérítési limitig terjed.
12.2. Balesetbiztosítás esetén
A biztosító a biztosítás keretében vállalja, hogy a 2.2. pont- ban meghatározott balesetek esetén az alábbi szolgáltatáso- kat teljesíti:
– baleseti halál esetén 1 500 000 Ft (azaz: egymillió-ötszáz- ezer Forint) egy összegben történő kifizetését;
– baleseti rokkantság (maradandó egészségkárosodás) ese- tén 1 500 000 Ft (azaz: egymillió-ötszázezer Forint) szolgál- tatást 100%-os rokkantság esetén, illetve a biztosítási összegnek a rokkantság fokával arányos hányadát 10-99%- os rokkantság esetén;
– csonttörés, csontrepedés, vagy 10% alatti rokkantság ese- tére egyszeri 60 000 Ft (azaz: hatvanezer Ft) gyógyulási tá- mogatás szolgáltatást;
– baleseti kórházi napi térítés esetén: térítés 4000 Ft/nap.
Önrész nincs, a térítés felső határa: legfeljebb 15 nap.
Baleseti halál
Biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül baleset miatt bekövetkező halála, ha a haláleset a baleset napjától számított egy éven belül történt.
Baleseti rokkantság (maradandó egészségkárosodás) Biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül és a baleset napjától legfeljebb két éven belül bekövetkező baleseti eredetű rokkantsá- ga, amely baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi-, ér- zékszervi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza. A rokkantság mértékét a biztosító a jelen feltétel 12.3. pont alapján állapítja meg.
Csonttörés, csontrepedés
Biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés. Csonttörés, csontrepedés: olyan külső mechanikai behatás, amelynek következtében a csont folytonossága egész- ben vagy részben megszakad. Fogtörés esetében az élő fog törése számít csonttörésnek.
Baleseti kórházi napi térítés
Biztosítási esemény a biztosított baleset miatt orvosilag indokolt kórházi ápolása (fekvőbeteg-ellátása) a kockázatviselési tartamon belül, amennyi- ben a kórházi ápolása ok-okozati összefüggésben van a kockázatviselés tar- tama alatt bekövetkező balesettel és a kórházban való benntartózkodás meghaladja a 24 órát.
Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott:
– kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak;
– az üzemi kórházak;
– a fegyveres testületek kórházai;
– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.
Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősül- nek kórháznak különösen:
– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;
– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;
– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;
– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;
– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;
– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.
Balesetből eredő, a baleset napjától számított egy éven belül bekövetkező ha- lál esetén a biztosító a baleseti halál esetére szóló biztosítási összeget kifizeti. A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meg- haladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többlet- kifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
A baleset után két éven belül, a baleset következményeként megállapított maradandó, 10%-os vagy e feletti mértékű rokkantság esetén, a biztosító a szerződésben meghatározott összegből, a rokkantság fokával megegyező mértékű, így legfeljebb a szerződés szerinti biztosítási összeg 100%-a kerül kifizetésre.
A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó bal- eseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek.
A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balesetek- ből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot elő- idéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülésre teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérülé- sekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.
A kórházi ápolás lehet egyszeri vagy megszakított is.
Amennyiben a baleseti eredetű kórházi ápolás időszaka alatt a biztosítás megszűnik, a biztosító legfeljebb a biztosítási szerződés megszűnésének napjáig tartó időszakra nyújt szolgáltatást, abban az esetben is, ha a kór- házi ápolás a biztosítási szerződés megszűnését követően ér véget.
A biztosító várakozási időt nem alkalmaz.
12.3. A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell meg- állapítani.
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége 70% |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
(1) A maradandó egészségkárosodást (baleseti rokkantságot) és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során, a biztosító or- vosának döntése, valamint a biztosító szolgáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független.
(2) A táblázatban felsorolt érzékszervek, vagy testrészek részleges elvesz- tése, vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.
(3) Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ban lehet meg- határozni.
(4) Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.
(5) Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint a (2), a (3) és (4) bekezdések alapján
adódó százalékok összegzésre kerülnek. A biztosítási szolgáltatás felső ha- tára a baleseti rokkantsági szolgáltatás esetében a szerződés szerinti bizto- sítási összeg.
(6) Amennyiben a végleges rokkantság foka nem állapítható meg, mind a biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van évente a rokkantság fokának újbóli megállapítását, valamint a megváltozás időpontjának meghatározá- sát kérni.
(7) Ha az újbóli megállapítás magasabb rokkantsági szolgáltatást eredmé- nyez, mint amennyit a biztosító már teljesített:
– a biztosítottat megilleti a többletszolgáltatás, valamint
– a többletszolgáltatás után, a többletszolgáltatásra okot adó változás időpontjától számított törvényben meghatározott kamat.
(8) A biztosított halála esetén:
– amennyiben az a balesetet követő egy éven belül, ugyanezen baleset- ből eredően következik be, rokkantsági szolgáltatás nem teljesíthető;
– amennyiben az a balesetet követően, az elévülési időn belül, a baleset- tel össze nem függő okból következik be, és a végleges rokkantsági fok nem került megállapításra, de a biztosító a rokkantsági szolgáltatási kö- telezettségét elismeri, a tartós rokkantság legutolsó orvosi vizsgálat sze- rinti foka után jár a rokkantsági szolgáltatás a biztosított örököseinek.
(9) A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből a baleseti rokkant- sági előleg, valamint a 10% alatti rokkantság miatti kifizetett gyógyulási tá- mogatási összeg levonásra kerülnek.
(10) A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási összeget (egy eseményből egy biztosítottnál bekövetkező több múlékony sérülés esetén is csak egyszer) a kárigény elbírálását követően azonnal kifizeti, amennyi- ben a biztosított a feltételekben rögzített ismérveknek megfelelő baleset következtében 10%-osnál kisebb mértékű rokkantságot vagy csonttörést, vagy csontrepedést szenved.
13. A szerződő felek speciális kötelezettségei
13.1. A biztosított, szerződő kötelezettségei
13.1.1. Tájékoztatási kötelezettség
Amennyiben a szerződést nem a biztosított köti, a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövet- kezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
13.1.2. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötele- zettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagá- ban nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő (biztosított) a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi sza- bályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szem- pontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biz- tosító részére átadni.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban, postai úton bejelen- teni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bi- zonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási ese- mény bekövetkeztében.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
13.1.3. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott hely- zetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárha- tósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekö- vetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhí- teni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A káresemény észlelését követően a szerződő (biztosított) személyi sérülés esetén haladéktalanul köteles értesíteni a mentőket, amennyiben bűncse- lekmény gyanúja áll fenn köteles haladéktalanul a rendőrhatóságnak felje- lentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbeje- lentéshez mellékelni.
A biztosított köteles a fegyverét rendeltetésszerű állapotban tartani, azok karbantartásáról gondoskodni, a hibákat, hiányosságokat vagy a károso- dásokat haladéktalanul elhárítani.
A jelen pontban felsoroltakon túl a szerződő fél és a biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
13.1.4. Kárbejelentési kötelezettség
A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezését, vagy ha olyan kö- rülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, illetőleg azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomá- sára jutásától számított 30 napon belül a biztosítónak írásban be kell jelen- tenie.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az első bekezdésben meghatározott határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mény kideríthetetlenné válik.
A kárbejelentést a szerződő/biztosított alábbi elérhetőségek valamelyikén teheti meg:
Groupama Biztosító Zrt., Szolgáltatás/Speciális Kárrendezés, telefon: x00 00 000 0000, technikai postaláda: vadaszkar@ xxxxxxxx.xx
13.1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülményei- re, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel az alábbi iratok bemutatását kérheti: Felelősségbiztosítás esetén:
– a biztosító által rendszeresített vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentéséről, részlete- sen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény történt, károso- dott dolog/személy, összegszerűen meghatározott, adatokkal alátá- masztott írásbeli szolgáltatási igénye);
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító doku- mentumok (pl. vadászjegy vagy vadászengedély másolatát), illetve a biz- tosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (például a biztosított és a biztosítási ese- ményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási ese- mény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata);
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósá- gi eljárás indult, akkor az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési el- járásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll);
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kór- előzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;
– a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kap- csolatos biztosított, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogo- sult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meg- hatalmazása alapján);
– a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez
szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumok, számlák, számviteli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli;
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során ke- letkezett költségek igazolására alkalmas iratok.
A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumentumok be- nyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a biztosítá- si feltételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.
A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt ira- tokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet és kérhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosított köteles a káresemény rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének kö- rülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a bizto- sító szakértője megvizsgálja.
Balesetbiztosítás esetén:
– írásbeli kárbejelentés a kár okának, mértékének, időpontjának feltünte- tésével, biztosító teljesítése esetén a biztosított pénzforgal- mi bankszámlaszáma;
– biztosítási fedezetet igazoló dokumentum;
– halotti anyakönyvi kivonat;
– a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
– a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kap- csolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véle- ményezések;
– 14. és 15. pontjában meghatározott biztosító mentesülései és kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
– a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, jog- erős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági ha- tározat;
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosított köteles a biztosítási esemény rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani.
13.2. Biztosító kötelezettségei
13.2.1. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles a szerződőt, illetve a biztosítottat tájékoztatni
– a szerződés adatairól;
– a biztosított kérésére a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról
13.2.2. Szolgáltatási kötelezettség
A biztosító a jelen biztosítási feltételekben részletesen meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarorszá- gon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének és/vagy a jogalap meg- vizsgálásához szükséges összes dokumentum beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes.
Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. felelősség elismerő nyilatkozat), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz be-
érkezett. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével össze- függésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, álta- lános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, il- letve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Ameny- nyiben ugyanazt a felelősségbiztosítási biztosítási eseményt több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A biztosító, amelyhez a kárigényt be- nyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltéte- lek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fize- tést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és kártérítési limitekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
13.3. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosí- tóval szemben felelősségbiztosítás esetén.
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, telje- sítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor ha- tályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudo- másul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosí- tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
14. Mentesülés
A biztosító mentesül a biztosítási feltételekben meghatáro- zott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen biztosítási feltételekben meghatározott mentesü- lésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.
A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
– a szerződő vagy a biztosított;
– a szerződővel vagy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, alkalma- zottjuk vagy megbízottjuk vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségvi- selője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosí- tott tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési köte- lezettség megszegésére is alkalmazni kell.
A mentesülés szempontjából különösen az alábbi károkozás minősülhet súlyosan gondatlannak:
– ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával meg- állapította;
– ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folya- matos megsértésének következménye;
– a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelke- zésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányá- ban folytatja tevékenységét, és ez a tény a károkozásban közrehatott;
– a biztosított engedély és/vagy bejelentés nélkül vagy ha- táskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevé- kenysége során okozta a kárt;
– a kár a biztosítottnak 0,1 mg/l légalkohol vagy 0,2 g/l vér- alkohol szintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító ha-
tású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüg- gésben keletkezett;
– a károkozás engedélyhez és/vagy bejelentéshez kötött te- vékenység engedély és/vagy bejelentés nélküli végzése során vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével okozati összefüggésben történt;
– a kár korábbi károsodással azonos körülmények között, to- vábbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdeké- ben annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.
15. Kizárások, nem fedezett események
15.1. A felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet:
a. a külföldön (nem Magyarország határain belül) okozott és bekövetkezett káreseményekre;
b. a más felelősség biztosítás által fedezett károkra;
c. a vadászat során bekövetkező és a biztosított vadászkutya tartói minőségére visszavezethető károkra;
d. felelősségi körön belül hozzátartozónak okozott károkra.
15.2. A balesetbiztosítás nem nyújt fedezetet:
a. biztosított ittas állapotával (0,1 mg/l légalkohol vagy 0,2 g/l véralkohol szintet meghaladó) közvetlen okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező biztosí- tási eseményekre;
c. az öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérleté- vel összefüggő eseményekre;
d. baleseti kórházi napi térítés és baleseti műtéti térítés biz- tosítási eseményeknél a betegség miatt szükségessé váló kórházi ápolásra;
e. csonttörés, csontrepedés esetében arra az esetre, ameny- nyiben bármely csontbetegség (pl. csont- és porcdaganat bármely formája) következtében létrejött patológiás csonttörés, csontvelőgyulladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye közvetve vagy közvetlenül rész- ben vagy egészben közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkeztében;
f. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elvál- tozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel le- hetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult, és a biz- tosítási esemény nem halál;
g. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekö- vetkező biztosítási eseményekre;
h. a biztosító a 15.2. pontban felsoroltakon túl nem teljesít szolgáltatást baleseti okú biztosítási esemény címén szívin- farktus, epilepszia és agyvérzés miatti halálos balesetekre;
i. a biztosítási eseményt előidéző baleset előtt bármely okból sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korláto- zott testrészek, szervek a biztosításból ki vannak zárva.
16. Egyéb rendelkezések
16.1. Megtérítési igény
A biztosító balesetbiztosítási biztosítási eseménynél nem élhet, felelősség- biztosítási eseménynél pedig nem él megtérítési igénnyel a károkozó bizto- sítottal szemben.
16.2. Szankciós záradék
A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy bármilyen szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés ki- fizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció,
tiltó rendelkezés vagy szigorítás és/vagy az Európai Unió, Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok vagy bármely nemzeti jogszabályozás által be- vezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.
16.3. Elévülési idő
A biztosítási szerződésből származó igények az esedékességtől számított öt év elteltével évülnek el.
17. Záró rendelkezések
17.1. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen feltételekben és a biztosí- tási szerződésben nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
17.2. A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap cím), felügye- leti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás a jelen feltételek részét képező, Tudni- valók elnevezésű külön dokumentumban találhatóak.
18. Eltérés a korábban alkalmazott feltételektől és a szokásos szerződési gyakorlattól
A biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlá- tozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalma- zott kizárásokat jelen általános szerződési feltétel figyelem- felhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által korábban alkalmazott feltételtől a jelen feltétel eltér, mivel azt a biztosító az alábbiakban módosította:
– pontosította a balesetbiztosítás fogalmát;
– pontosította a biztosítási időszak, kockázatviselés kezdete és vége meghatározásokat;
– megváltoztatta a biztosítási díjak összegét a biztosítási li- miteket és a biztosító szolgáltatásait;
– megváltoztatta a kárbejelentésre vonatkozó elérhetősége- ket;
– megváltoztatta az ittas állapotra vonatkozó meghatáro- zást.
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A TÁVÉRTÉKESÍTÉS KERETÉBEN KÖTÖTT BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRŐL
Ezen ügyféltájékoztató a biztosítási szerződési feltételeinek kiegészítése a szerződés távértékesítés keretében történő létrejöttére tekintettel.
1. Távértékesítés
Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés- nek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egy- mással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Szolgáltató: aki meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai te- vékenysége keretében nyújtja.
Fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozá- sa és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújt- ják, továbbá, aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje.
Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szer- ződési nyilatkozatok megtételére. Távközlő eszköznek minősül többek kö- zött a DM levél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a telefon, internetes honlap, e-mail, telefax.
Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgál- tató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte (face to face kapcsolat) nélkül kerül sor. Ha a szerződéskötés folyamata során, annak bármely szakaszá- ban a felek egyidejű jelenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek.
A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződé- sekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó táv- közlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (további- akban: biztosító) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gya- korlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk.
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13077/3 – Hatályos 2016. május 13-ától visszavonásig.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatást a biz- tosítási feltételek formájában teljesítette, így a távértékesítés keretében kö- tött pénzügyi ágazati szolgáltatásokról rendelkező törvényben meghatáro- zott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz, ezért a biztosító által nyújtandó szolgáltatás, ellenszolgáltatás, a fizetés és a bizto- sító teljesítésének feltételeit, a biztosító adatait, valamint a biztosító felett felügyeletet gyakorló szerv adatait a biztosítási feltételek tartalmazzák. Kér- jük, feltétlenül olvassa el a biztosítási feltételeket is!
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügy- letre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet telje- sítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást teljesíteni kell. A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó terhére többletköltséget nem okoz.
2. Elállási (felmondási) jog
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a fogyasztó a szer- ződéskötés napjától (a szerződés létrejöttét igazoló kötvény kézhezvételé-
nek napjától) számított tizennégy napon belül indoklás nélkül azonnali ha- tállyal felmondhatja.
Ha a fogyasztó a tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított tizennégy nap elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó semmiféle tájékoztatást nem kapott, felmondási jogát a biz- tosítási szerződés létrejöttétől kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhez- vételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól számí- tott egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó tájékoztatása nem volt megfelelő tartalmú, a fogyasztó fel- mondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól szá- mított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés meg- szüntetésére vonatkozó különös felmondási jogáról tájékoztatást nem ka- pott, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb ettől az időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
3. Az elállási (felmondási) jog
Nem illeti meg a fogyasztót az elállási (felmondási) jog:
a. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenység szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszközök vonatko- zásában;
b. az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idő- tartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtar- tama nem haladja meg az egy hónapot;
c. a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a fentiek alapján – a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését ide nem értve – a biztosítási szerződésének idő- tartamától függ, hogy a szerződőt elállási (felmondási) jog megilleti-e.
Abban az esetben, ha a szerződés rövid időtartamú (nem haladja meg az egy hónapot), nem illeti meg a szerződőt a fentiekben leírt elállási (fel- mondási) jog a 3. pontban rögzítettek alapján. Amennyiben szerződés idő- tartama meghaladja az egy hónapot, a szerződőt a 2. pontban rögzítettek szerint elállási (felmondási) jog illeti meg.
4. További információk
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésre vonatkozó fel- mondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a fentiekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adta, vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldte. Tájékoztatjuk, hogy felmondását az 1380 Budapest, Pf. 1049 címre küld- heti meg. Elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk ügyfeleink rendelkezésére.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követően kezdhető meg. Ha a fogyasztó felmondási jogát gya- korolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelheti (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vo- natkozó biztosítási díjat).
A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a fogyasz- tó által megfizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig a biztosító által teljesített kockázatviseléssel arányos ellenértékét (a kockázatviselés kez- dete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatko- zó biztosítási díj) meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kéz- hezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a fo- gyasztónak visszatéríteni.
5. Európai online vitarendezési platform
Az online megkötött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos esetleges jogvi- tája esetén, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményez- heti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését.
Az Európai online vitarendezési platformról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon.
Az Európai online vitarendezési platform elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx
ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ SZERZŐDÉSKÖTÉSRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ
1. A szerződéskötés technikai lépései, szerződéskötési jognyilatkozat (biztosítási ajánlat) visszaigazolása, ajánlati kötöttség alóli mentesülés
Tájékoztatjuk, hogy az Ön által Groupama Biztosító elektronikus ügyfél- kapcsolati csatornáin (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon, Groupama Ügy- félZóna mobilalkalmazáson, TeleCenteren, TeleSalesen) keresztül rögzített biztosítási ajánlat megtétele után a rögzített adatok automatikusan feldol- gozásra kerülnek a biztosító informatikai rendszerében.
Biztosítási ajánlatának a biztosító számára történő hozzáférhetővé válását a biztosító haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül visszaigazolja Önnek az ajánlattétel során megadott e-mail címére küldött elektronikus levél formájában, melynek mellékletét képezi az Ön által megtett biztosí- tási ajánlat, a biztosítási feltétel, az Adatkezelési Tájékoztató, a Távértéke- sítési Tájékoztató és a Nyilatkozat e-szerződésekhez. Utasbiztosítási ter- mék esetében a visszaigazoló e-mail tartalmazza a biztosítási kötvényt is, így a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéről is ebben az e-mail üze- netben tájékoztatja Önt.
Amennyiben a visszaigazolás a fenti határidőn belül az ajánlat rögzítésekor megadott e-mail címére nem érkezik meg, Ön mentesül az ajánlati kötött- ség alól.
Biztosítási ajánlatának elfogadása esetén a kockázatelbírálási időt követően a biztosító e-mail üzenetben tájékoztatja Önt a biztosítási szerződés létre- jöttéről, ebben az esetben az e-mail mellékletét képezi a biztosítási kötvény. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítási szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító számára történő hozzáférhetővé válásának időpont- jára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfoga- dásáról és a fedezet igazolásáról kötvényt állít ki.
2. A szerződés írásbelisége, nyelve és a szerződés hozzáférhetővé tétele
Tájékoztatjuk, hogy a Groupama Biztosító elektronikus ügyfélkapcsolati
csatornáin – az 1. pontban foglaltak szerint – megkötött biztosítási szerző- dés írásba foglalt szerződésnek minősül. Az Ügyfél Zónába történő sikeres regisztrációt követően szerződéses adataihoz bármikor hozzáférést biztosí- tunk a GroupamaDirekt.hu-n, a Groupama ÜgyfélZóna mobilalkalmazá- sunkon, illetve nyitvatartási időben adatait lekérdezheti TeleCenterünkön keresztül.
A biztosítási szerződés nyelve a magyar.
3. Szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódex és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége
Az elektronikus szerződéskötésre vonatkozóan a biztosító magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Fogyasztóvédelmi Alapelveit, amelyekről itt tájékozódhat.
A megkötött szerződésre vonatkozó hatályos biztosítási szerződési feltéte- leket megismerheti a XxxxxxxxXxxxxx.xx internetes oldal megfelelő ter- mékcsoportjánál található letölthető dokumentumok között. A szerződés- kötés időpontjában érvényes biztosítási feltételt Ön az ajánlattétel során le- tölthető formában megismeri, valamint a biztosítási kötvénnyel együtt e-mailben is megküldjük az Ön részére.
4. Az adatbeviteli hibák javítása
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13189/2 – Hatályos 2015. október 15-étől visszavonásig.
Az ajánlat véglegesítése előtt kérjük, feltétlenül győződjön meg az Ön által megadott adatok helyességéről. Amennyiben hibát talál bennük, azt az adott oldalra visszalépve kijavíthatja, módosíthatja. Ha a véglegesítés után talál Ön által megadott hibás adatot, akkor kérjük, vegye fel a kapcsolatot munkatársainkkal személyesen ügyfélszolgálatainkon, melyek elérhetősé- gét a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal Ügyfélszolgálat keresőjében talál- ja vagy a x00 0 000 0000 telefonszámon a biztosító TeleCenterében, vagy elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában.
TÁJÉKOZTATÓ AZ ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA, MINT KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRŐL
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján az Országos Magyar Vadászkamara, mint kiegészítő biztosításközvetítő az alábbi tájékoztatást nyújtja:
1. Az Országos Magyar Vadászkamara főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez biztosításközvetítői tevékenységet a Groupama Biztosító Zrt. részére, annak megbízásából és felelősségvállalásával.
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos és sportvadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezete szervezi és intézi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény alapján. A Kamara feladatait országos szervezete és vármegyei Területi Szervezetei útján látja el.
0.Xx Országos Magyar Vadászkamara főbb adatai: Székhely:
0000 Xxxxxx, Xxxxxxx xxx 00.
Adószám: 18087815-2-10
3. Az Országos Magyar Vadászkamara szerepel a Magyar Nemzeti Bank kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekről vezetett nyilvántartásában. A nyilvántartás a Magyar Nemzeti Bank honlapján (xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/ oldalon) ellenőrizhető.
4. A kiegészítő biztosításközvetítő eljárásával kapcsolatos panaszt ügyfeleink a „Tudnivalók” elnevezésű nyomtatványban ismertetettek szerint nyújthatnak be.
5. A Groupama Biztosító Zrt. a kiegészítő biztosításközvetítő részére az általa és szervezetei által végzett tevékenyégért a közvetített biztosítások díja alapján jutalékot fizet.
6. Az Országos Magyar Vadászkamara a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenység során a Groupama Biztosító Zrt. GB929 jelű vadászfelelősség- és balesetbiztosításához külföldi vadászok számára vadászbélyeget értékesít, illetve a Groupama Biztosító Zrt. megbízásából annak nevében a magyar és külföldi vadászok számára fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.
A vadászfelelősség és balesetbiztosítás értékesítésekor az Országos Magyar Vadászkamara tanácsadást nem nyújt.
A Groupama Biztosító Zrt-nél más, hasonló jellegű termék nincs. 2023. január 1.
A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)
1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei
Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)
Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Telefonszám: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
E-mail: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx
2. Az adatkezelés célja, jogalapja
2.1. Az adatkezelés célja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13160/11 – Hatályos: 2023. január 1-jétől visszavonásig.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
2.2. Az adatkezelés jogalapja
A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:
a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.
b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.
c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo-
zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.
d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.
e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.
f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.
3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
3.2. Egészségügyi adatok kezelése
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.
3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)
A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.
3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, a xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx felületen, vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx e-mail címre, vagy a 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat. Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;
c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a
közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal;
v. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szüksé- ges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal
szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az
adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
4.4. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továb- bá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j.
pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
4.9. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomás- szerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződés- hez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel tör- ténő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosí- tást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerző- dés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyon- tárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, fel- téve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátarto- zó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a Bit. 142.§ (3) be- kezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142.§ (3) bekezdésében meg- határozott időtartamig kezeli.
4.10. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.11. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok
A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé-
telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
4.12. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.
5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
6. Az érintett jogai
6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:
a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);
b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);
c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);
d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);
e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);
f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);
g. bármikor tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy közha- talmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos ér- dekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvet- len üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);
h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.
6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont- ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.
6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.
A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00. Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
6.4. Kártérítés, sérelemdíj
Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.
7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
informatikai szolgáltatók | folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás |
vagyonkezelő | vagyonkezelés |
asszisztencia partnerek | szolgáltatásszervezés |
szakfordítók, tolmácsok | fordítás, tolmácsolás |
ügyfélszolgálati kapcsolattartók | ügyfélszolgálati tevékenység |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
8. Egyéb adatkezelések
A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.
9. Tájékoztató a lakásbiztosítással kapcsolatos adatátadásról
A Groupama Biztosító Zrt. részt vesz a lakásbiztosítások nyilvántartásának, illetve a hitelbiztosítéki fedezetnyújtás üzleti folyamatának és nyilvántartá- sának informatikai támogatását célzó, a Magyar Nemzeti Bank által koor- dinált projektben. A projekt célja olyan naprakész, egységes nyilvántartás létrehozása, mely a lakásbiztosításokat és hitelbiztosítéki fedezeteket tar- talmazza, és amelybe a lakásbiztosítási termékeket kínáló biztosítók, vala- mint a hitelintézetek kaptak csatlakozási lehetőséget.
A projektben résztvevő hitelintézetek és biztosítók célja, hogy a jelzáloghi- tellel érintett ingatlanokhoz kapcsolódó biztosítások ügyintézési folyamata egyszerűbbé és gördülékenyebbé váljon. A fejlesztések biztosítják azt, hogy a jelzáloghitelhez szükséges hitelbiztosítéki fedezet nyújtását egy helyen, a hitelintézet és a biztosító többszöri felkeresése nélkül el lehessen intézni. A lakásbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó adatokat fel kell töltenie a biztosítónak a projekt eredményeként létrejövő adatbázisba. Az adatbázis- ba történő feltöltés azon lakásbiztosítási szerződések esetében is szüksé- ges, amelyekre jelenleg nincs zálogjog bejegyezve. Ez annak érdekében tör- ténik így, hogy amennyiben a jövőben a lakásbiztosítási szerződésre zálog- jog kerül bejegyzésre, úgy az adminisztráció a biztosító és a hitelintézet között gördülékenyebb lehessen, ezzel megkönnyítve az ügyfelek ügyinté- zéséből fakadó terheit.
Az adatbázisból a biztosításokkal összefüggő adatokat kizárólag az a hitel- intézet ismerheti majd meg, amely esetlegesen a későbbiekben az adott lakásbiztosítás zálogjogosultja lesz.
Az adatkezelés a fentiekben ismertetett jogos érdeken alapul, mely adat- kezeléssel kapcsolatban az érintettet megilleti a tiltakozás joga. Amennyi- ben az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, az adatok adatbázisba való feltöltésére nem kerül sor az érintett esetében.
A tiltakozási jog indoklás nélkül jelezhető az alábbi elérhetőségeken a ké- sőbbiekben is:
– honlapunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx felületen a
„Megkeresés tárgya”-ként az „Észrevétel, panaszbejelentés” kategóri- át, majd ezen belül „Témakör”-ként a „Szerződéssel és biztosításkötés- sel kapcsolatban” menüpontot megjelölve;
– az 1380 Budapest, Pf. 1049 levelezési címen;
– a biztosító Tele Center vonalán a x00 0 000 0000 telefonszámon mun- katársunknál a „4. Meglévő biztosítással kapcsolatos ügyintézés” kate- góriában és ezen belül a „4.1. Lakás- és társasházbiztosítással kapcso- latos ügyintézés” menüpontban.
10. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
„Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írás- ban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a
x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálat elérhetőségei: cím: 1122 Xx- xxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 0.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; tele- fonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.
Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.
A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.
11. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről
Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete
szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
12. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.
13. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
14. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a
természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy- nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.
h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.
i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.
m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;
o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.
q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb- bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)
t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely
olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.
u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adatkezelővel kö- zösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatkezelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adatfeldolgozóval.