NFF3034
NFF3034
Szállítmányozói Felelősségbiztosítás (SZF)
Ügyfél-tájékoztató
és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.
Ma tegyünk a holnapért!
xxxxx.xx
Szállítmányozói Felelősségbiztosítás (SZF)
Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A biztosítás tárgya 3
II. A szerzôdés alanyai 3
III. A Biztosítási Szerzôdés létrejötte 3
IV. A Biztosítási Szerzôdés tartama, a biztosítási évforduló 4
V. A Biztosítási Szerzôdés megszûnése 4
VI. A kockázatviselés területi és idôbeli hatálya 5
VII. A Biztosítási esemény 6
VIII. A Biztosítás összeg 6
IX. Díjfizetés 6
X. Önrészesedés 7
XI. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, szolgáltatásának szabályai és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok 7
XII. A felek együttmûködése 8
XIII. A Biztosító szolgáltatásának korlátozásai 10
XIV. Adatkezelés, titoktartás 12
XV. Panaszkezelés 15
XVI. A Biztosító fôbb adatai 16
XVII. Egyéb rendelkezések 16
XVIII. Záradék 17
Szállítmányozói Felelősségbiztosítás (SZF)
Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.
A jelen általános szerzôdési feltétel azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. és a Szerzôdô között a Szállítmányozói Felelôsségbiztosítási biztosítási feltételek alapján létrejött felelôsségbiztosítási szerzôdésekre – ha a záradékok másképp nem rendelkeznek – általánosan érvényesek.
Ha a felek a jelen feltételektôl eltérnek, az eltérést az egyedi megállapodásokban, záradékként kell rögzíteni. A szerzôdés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek.
Jelen szerzôdés szerzôdôje kizárólag vállalkozás lehet. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a befizetett díj a Szerzôdô részére visszafizetendô. Vállalkozásnak minôsül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, szervezet.
I. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
A biztosító vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételben meghatározott feltételek mellett a Biztosított helyett, megfizeti a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (tényleges kárt), amelyekért a Biztosított a magyar jogszabályok alapján és a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZLSZSZ) által elfogadott Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben (MÁSZF 2003) meghatározott terjedelemben szállítmányozói tevékenysége következtében megbízóival szemben felelôsséggel tartozik.
II. A SZERZŐDÉS ALANYAI
1. Szerzôdô
1.1. Az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette, és amely a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a biztosítási szerzôdést ilyen vállalkozás javára kötötte. A biztosítási érdek nélkül kötött szerzôdés semmis.
1.2. A biztosítási díj fizetésére a Szerzôdô kötelezett.
1.3. A Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.
2. Biztosított
2.1. Az ajánlatban és a kötvényben megjelölt szállítmányozói tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, aki/amely a szállítmányozói tevékenységét a MÁSZF 2003 alkalmazásával végzi, és amely követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse ôt olyan, biztosítási eseménynek minôsülô kár megtérítése alól, amelyet a – szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont – jogszerûen végzett tevékenységével okozott, és amelyért a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.
2.2. Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.
3. Biztosító
Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., amely a jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázat- viselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény esetén a jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
III. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1. A szerzôdés a Szerzôdô és a Biztosító írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.
2. Ajánlattétel
2.1. A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Elektronikus levél útján kizárólag az alábbi e-mail címekre küldhetô ajánlat:
• vagy arra az e-mail címre, amelyrôl a Biztosító a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte.
Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.
2.4. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amelyen a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távközlô eszköz használata esetén, amikor az ajánlat a Biztosítóhoz beérkezik.
2.5. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz.
2.6. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.
3. Az ajánlat elfogadása
3.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni.
3.2. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés a kötvény kiállításának napján jön létre.
3.3. A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívnia a Szerzôdô figyelmét. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés. Ha a felhívás elmarad a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre.
4. Az ajánlat visszautasítása
4.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül írásban visszautasítani. Ebben az esetben a szerzôdés nem jön létre.
4.2. Az ajánlat visszautasítása esetén a 15 napos határidôn belül bekövetkezett biztosítási eseményekért a Biztosító helytállni nem tartozik.
4.3. Az ajánlat visszautasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
1. A biztosítási szerzôdés határozatlan idôtartamú.
2. A biztosítási évforduló – eltérô megállapodás hiányában – a kockázatviselés kezdetének megfelelô nap minden évben, amely a kötvényen feltüntetésre kerül
V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
1. Rendes felmondás
1.1. A határozatlan tartamú szerzôdést bármelyik fél a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra), azt megelôzôen 30 nappal írásban felmondhatja.
1.2. A felek megállapodhatnak a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az esetben a Biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény). A Szerzôdô felmondása esetén a Biztosító követelheti a tartamengedmény megfizetését.
2. Díjnemfizetés miatti megszûnés
2.1. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdôt a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A szerzôdés díjnemfizetéssel történô megszûnésének esetén a Biztosító követelheti a tartamengedmény (V.1.2. pont) idôarányos részének megfizetését.
2.2. Abban az esetben, ha a szerzôdés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
2.3. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés reaktiválása nem jön létre, ha a Szerzôdô ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül elutasítja, vagy arra nem nyilatkozik.
3. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás
3.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.
3.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.
4. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén a szerzôdés a XII.2.2. pont szerint szüntethetô meg.
5. Évfordulós szerzôdésmódosítás
Amennyiben a Szerzôdô a szerzôdés módosítását nem fogadja el, a szerzôdés a XII.4.4. pont szerint szüntethetô meg.
VI. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA
1. A kockázatviselés területi hatálya
1.1. A Biztosító a kötvényben meghatározott feltételek mellett fedezetet nyújt a Magyarországon, valamint az Európa területén bekövetkezô károkra.
1.2. A jelen biztosítási feltételek tekintetében a felek az európai földrész területéhez tartozónak tekintik az Egyesült Királyságot, az Ír Köztársaságot, és a Török Köztársaság teljes területét is.
1.3. Xxxxxxxxx megállapodás hiányában nem minôsül az európai földrész területéhez tartozónak a biztosítás nem terjed ki a Független Államok Közössége (FÁK) országainak vagy országrészeinek területére, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közigazgatása alatt álló országok vagy országrészek területére
1.4. Felsorolt területeken okozott és bekövetkezett károkat a Biztosító nem téríti meg.
1.5. Tekintet nélkül arra, hogy a kár bekövetkeztekor az alább felsorolt államok a Független Államok Közösségének tagjai voltak, vagy sem, jelen egyedi feltételek tekintetében a FÁK-országokon az alábbiakat kell érteni: Ukrán Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Kazah Köztársaság, Türkmén Köztársaság, Tádzsik Köztársaság, Moldáv Köztársaság, Kirgiz Köztársaság, Üzbég Köztársaság, Örmény Köztársaság, Fehérorosz Köztársaság, Azerbajdzsáni Köztársaság, Grúz Köztársaság.
1.6. Csak erre vonatkozó Záradék alkalmazása esetén terjed ki a biztosítás az 1.3. pontban foglaltaktól eltérôen a Független Államok Közössége (FÁK) országai és Ukrajna területére, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) igazgatása alatt álló országok vagy országrészek területére, az ezeken a területeken bekövetkezett káreseményekre.
2. A kockázatviselés idôbeli hatálya
2.1. A károkozás idôpontja az a nap, amikor a kárt elôidézô cselekmény vagy mulasztás megtörtént. Amennyiben a károkozás egy folyamat eredménye, a károkozás idôpontja az az elsô nap, amikor az elsô hibát ezzel kapcsolatban elkövették. Amennyiben a károkozás mulasztással keletkezik, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna.
2.2. A kár bekövetkezésének idôpontja az a nap, amikor a károsult a kár bekövetkezését észlelte vagy arról tudomást szerzett, a károsodástól függôen az alábbi:
• Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének idôpontja.
• Sorozatkár (VII.3. pont) esetén az elsô káresemény idôpontja. Sorozatkárnak minôsül, ha több biztosítási esemény a Biztosított egy konkrét cselekményével, mulasztásával okozati összefüggésben következik be.
3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete
3.1. A Biztosító kockázatviselése legkorábban az ajánlattétel idôpontját követô nap 0. órája kivéve, ha a szerzôdô felek késôbbi idôpontban állapodnak meg.
3.2. Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt az egyes szállítások vonatkozásában abban az idôpontban kezdôdik, amikor a szállítmányt a Biztosított fuvarszervezés céljából és erre vonatkozó megbízással átvette, beleértve minden szárazföldi, tengeri, belvízi vagy légi szállítást, akár közvetlen, közvetett vagy kitérô úton halad, minden átmeneti vagy állandó tárolást, szerelést, be- és kicsomagolást, be-, ki- és átrakodást.
3.3. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett, de legkésôbb a biztosítási szerzôdés megszûnését követô harminc napon belül a Biztosítónak írásban bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki. Az egyazon károkozói magatartásból és okból eredô, egy idôben és helyen bekövetkezô károk egy biztosítási eseménynek minôsülnek.
VII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény a Biztosítottnak, vagy az alkalmazásában illetve vele megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek a szállítmányozásra vonatkozó szakmai szabályok megszegésével elôidézett olyan károkozása, amelyért a biztosítottat a magyar jog szabályai szerint szállítmányozói minôségében kártérítési kötelezettség terheli.
VIII. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
1. A jelen szerzôdésben meghatározott feltételek mellett a Biztosító a Biztosítottal szemben kizárólag a szállítmányozási tevékenységével összefüggésben támasztott, megalapozott kártérítési igényeket téríti meg.
2. A biztosító kockázatvállalása az alábbi tevékenységre terjed ki:
• szállítmányozás (a Ptk. 6:302. § értelmében),
• gyûjtôforgalom bonyolítása.
3. A biztosítási összeg (limit) az az ajánlaton feltüntetett Biztosítási Eseményenként (káreseményenként) és a Biztosítási Idôszakra meghatározott legmagasabb összeg, mely a kamattal és valamennyi a Biztosítottat terhelô járulékos költséggel együtt – beleértve az eljárási és jogi képviseleti költségeket is – a Biztosító szolgáltatásának felsô határa.
4. A Biztosítónak a Biztosítási Idôszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a Biztosítási Események (káresemények) számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott Biztosítási Szerzôdésben a károkozás idôpontját magába foglaló Biztosítási Idôszakra meghatározott biztosítási összeget. A Biztosító a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) és/vagy Biztosítási Idôszakonkénti biztosítási összegen belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülô költségekre. Ha a Biztosítási Esemény (káresemény) kapcsán érvényesített megalapozott kárigény teljes összege meghaladja a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) – biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kárösszegbôl való levonása után – legfeljebb a Biztosítási Szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg mértékéig terjed. Ha azonban a Biztosítási Idôszakra vonatkozó biztosítási összegbôl még rendelkezésre álló összeg a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összegnél kisebb, akkor a Biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. Ha egy Biztosítási Eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeget, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a Biztosítási Eseményenkénti (káreseményenkénti) biztosítási összeg aránylik a megalapozott kárigények együttes összegéhez.
5. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô Fél a Felek megállapodása alapján a biztosítási összeg helyreállítására vonatkozó pótdíjat megfizeti.
6. A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási összeg keretén belül az azonnali kárelhárítás és kárenyhítés, a kármegállapítás és kárszámítás szükségszerûen felmerülô igazolt és indokolt közvetlen költségeire, továbbá a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban felmerült peres és peren kívüli költségekre, amennyiben ezek a szerzôdés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel, és ezekhez a Biztosító elôzetesen hozzájárult.
7. Árukár esetén a Biztosító mentéssel kapcsolatos kártérítési kötelezettsége olyan arányban áll fenn, ahogyan a sérült áru mennyisége aránylik a teljes rakományéhoz.
IX. DÍJFIZETÉS
1. A Biztosító a Biztosított szállítmányozási tevékenységébôl származó éves tervezett bruttó árbevétele alapján éves elôzetes díjat (minimumdíj) határoz meg, amelynek arányos része a kötvényben rögzített díjfizetési ütemben és módon fizetendô.
2. Az éves biztosítási díjat díjszámítási módtól függetlenül a biztosítási idôszak (naptári év) alatt egyösszegben vagy félévenkénti, illetve negyedévenkénti egyenlô részletekben kell megfizetni. Az évközben (nem január 1-jei kezdettel, de január 1-jei évfordulóval) kötött biztosítási szerzôdések elsô biztosítási idôszakra vonatkozó díja az éves biztosítási díj idôarányos része.
3. A Szerzôdô köteles a szerzôdés szerinti díjat a szerzôdés szerinti gyakorisággal, az elôre egyeztetett díjfizetési módon, legkésôbb az esedékesség idôpontjában megfizetni. A biztosítás elsô díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes. A továbbiakban a folytatólagos biztosítási díj mindig elôre, vagyis annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
4. A fizetendô biztosítási díj végelszámolására utólagosan, évente egy alkalommal, a biztosítási idôszak végén kerül sor. A Biztosított köteles a Biztosítóval a tárgyévet követô május 31-ig írásban közölni a díjszámítás alapját képezô, tárgyévben általa kiszámlázott bruttó díjbevételek összegét forintban.
5. A kimutatás kézhezvételétôl számított 30 napon belül a Biztosító meghatározza a biztosítás tényleges díját, valamint az esetlegesen fizetendô pótdíjat, ami az elôzetes és a tényleges biztosítási díj különbözete. Ezt a díjat a Biztosított a vonatkozó számla kézhezvételétôl számított 8 napon belül köteles megfizetni. A Biztosított a Biztosító kérésére hitelt érdemlôen köteles a bejelentett adatokat igazolni.
6. Amennyiben a Biztosított által fizetett elôzetes díj magasabb, mint a tényleges biztosítási díj, a különbözetet a Biztosító a következô évi biztosítási szerzôdés elôzetesen fizetendô díjába beszámítja, vagy a Biztosított kérésére 15 napon belül egyösszegben visszautalja.
7. Amennyiben a szerzôdés megkötésekor minimum díj kerül megállapításra, úgy az a Biztosítót alacsonyabb bruttó díjbevétel elérése esetén is megilleti.
8. Ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, a Biztosítási Szerzôdés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ebben az esetben is a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett
– a Szerzôdô Felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartam utolsó napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
9. A Jelen feltétel V.2.1. és IX.8. pontjában írt póthatáridô idôtartama alatt bekövetkezett káresemény kapcsán a Biztosító akkor nyújt szolgáltatást a Biztosítási Szerzôdésben elôírt módon és feltételek mellett, ha a póthatáridô alatt a Szerzôdô a hátralékos díjat megfizette.
10. A Biztosított elismeri a Biztosítónak, illetve megbízottjának azt a jogát, hogy valamennyi okmányba, bizonylatba – amelyek a szállítmányok elôírás szerinti bejelentéséhez szükségesek – betekinthessen, és kötelezi magát, hogy minden bizonylatot és a könyvelését betekintésre és ellenôrzésre a Biztosító vagy meghatalmazottja rendelkezésére bocsát. A Biztosító, illetve megbízottja az adatok egyeztetése során a Biztosított üzletmenetérôl tudomására jutó információkat biztosítási titokként kezeli.
X. AZ ÖNRÉSZESEDÉS
1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár azon része, amelyért a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga köteles helytállni. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül. Az önrész a szerzôdésben kerül meghatározásra és a kötvény rögzíti.
2. Amennyiben a kár összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a Biztosító szolgáltatása az önrészesedésnek a kárösszegbôl való levonása után legfeljebb a szerzôdésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg mértékéig terjed.
3. Az önrészesedés mértéke ettôl eltérô megállapodás hiányában általánosan 10%, minimum 50.000 Ft.
XI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK
1. Xxxxx feltétel alapján a Biztosító a Biztosított helyett más személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt téríti meg.
2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg.
3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsséget elismerô nyilatkozata.
4. Az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta.
5. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
6. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik.
7. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.
8. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.
9. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:
a) a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,
b) összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,
c) fuvarozási okmányokat, kereskedelmi áruszámlákat, csomagjegyzéket, súlybizonylatot,
d) tevékenységi engedélykivonat másolata,
e) tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült),
f) ha hatósági eljárás is történt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,
g) vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet,
h) a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét,
i) a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását,
j) a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,
k) a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat,
l) a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.
10. A Biztosítottnak és a károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.
XII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei
1.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô/ Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
1.2. A Szerzôdô/Biztosított köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül bejelenteni.
1.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a Szerzôdôt és a Biztosítottat egyaránt terheli.
1.4. Közlési kötelezettség
1.4.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles írásban a Biztosító tudomására hozni a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek, a felek együttmûködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerzôdô/Biztosított cégszerû aláírással erôsít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való Biztosítói vagy közvetítôi közremûködés esetén is felel a Szerzôdô.
1.4.2. A Szerzôdô/Biztosított köteles a Biztosító kockázata, és a károk elbírálása szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
1.4.3. A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti, ez azonban a Szerzôdôt/Biztosítottat a közlési és együttmûködési kötelezettség alól nem mentesíti.
1.5. Változás bejelentési kötelezettség
1.5.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerzôdô/Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások különösen:
• a tevékenység jellegének megváltozása,
• új (alap)tevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése, a telephely megváltoztatása, áthelyezése,
• foglalkoztatotti létszám megváltozása,
• a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,
• új üzem, telep létesítése,
• az üzemek, berendezések legalább háromhavi idôtartamra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása,
• csôd, csôdeljárás, vagy végelszámolás,
• lényeges cégadat változás következik be.
1.5.2. A Szerzôdô/Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.
1.6. Kárbejelentési kötelezettség
1.6.1. A Szerzôdô/Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles a Biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a Szerzôdô fél a kárt a megállapított határidôben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
1.6.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell az esemény és a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, felelôsség mértékét, elismerését vagy annak hiányát, a károsult adatait, a kár helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a Biztosított (károkozó) ügyintézôjének és a károsultnak a nevét, címét egyéb elérhetôségét és telefonszámát.
1.7. Kármegelôzési kötelezettség
1.7.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
1.7.2. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelôzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja.
2. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
2.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.
2.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta.
3. A Biztosító kötelezettségei
3.1. A Biztosító a károkat a magyar jog szerint az egyes szabályzatokban foglalt keretek között téríti meg. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. A Biztosító köteles a megfelelô adatokat tartalmazó kárbejelentés kézhezvételétôl számított 72 órán belül a kárrendezést megkezdeni.
3.2. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerzôdés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végsô összege még nem határozható meg pontosan, akkor a Biztosító kárelôleget nyújt a károsult részére.
3.3. A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok vagy bármely tudomására jutott személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
3.4. A Biztosító – a kötelezô titoktartás figyelembevételével – a Biztosított erre jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosítással kapcsolatos információkat.
4. Évfordulós szerzôdés módosítás
4.1. A Biztosító jogosult a díjtételek, valamint a feltételek évfordulóval történô módosítására.
4.2. A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásainak figyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek:
• jogszabály változások,
• viszontbiztosítási díjak emelkedése,
• az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert és elôre nem látható körülmények vezetnek,
• árfolyam emelkedés,
• külsô szolgáltató partnerek díjainak változása.
4.3. A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal az évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt.
4.4. A Szerzôdônek joga van arra, hogy a szerzôdést a biztosítási idôszak végére, azt megelôzôen 30 nappal írásban felmondja. A Szerzôdô az évfordulós szerzôdésmódosítást csak a teljes szerzôdés írásos felmondásával utasíthatja el. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti.
XIII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSAI
1. Kizárások
1.1. A Felek egyedileg megállapodtak abban, hogy a Biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tartalmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.
1.2. Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg:
a) a raktározási, valamint vámkezelôi, vámügyintézôi tevékenységgel kapcsolatban bekövetkezô káreseményeket,
b) azon káreseményeket, melyek azzal összefüggésben következtek be, hogy a Biztosított valamely szállítmányozónak vagy fuvarozónak úgy adott megbízást, hogy annak kiadása elôtt nem ellenôrizte, hogy a megbízott fuvarozó létezik-e, illetve hogy a tulajdonosok (személyüket tekintve) egy éven belül változtak-e; illetve a cégjegyzésre jogosult személyazonosságát aláírási címpéldány bekérésével nem tisztázta,
c) az áruhiány, lopás valamint árueltûnés károkat függetlenül attól, hogy ezen káresemények milyen körülmények között következtek be,
d) azon károkat, amelyek arra a tényre visszavezethetôek, hogy a Biztosított elmulasztotta bekérni az alábbi doku- mentumokat:
• a fuvarozásban részt vevô jármû forgalmi engedélyének másolata,
• a fuvarozó árufuvarozói felelôsségbiztosításának (CMR/BÁF) érvényességét igazoló, annak biztosítója által kiállított fedezetigazolás.
e) a Biztosított saját fuvarozó vállalatai fuvareszközeivel végzett fuvartevékenység során felmerült, valamint a Biztosított a tulajdonában levô, valamint általa üzemeltetett gépjármûvekkel okozott károkat,
f) a bûncselekménnnyel okozott károkat,
g) illegális szállítmányokkal kapcsolatban felmerült károkat,
h) más biztosítással lefedett károk kockázatait,
i) vis maior következtében elôállt károkat,
j) környezetszennyezési és következményi károkat,
k) a hatósági beavatkozásból eredô (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás) károkat,
l) fizetési késedelembôl vagy nemfizetésbôl eredô károkat,
m) érték- és érdekbevallással kapcsolatos igényeket, ha azok terjedelme a jogszabály szerinti/FBL szerinti alapszava- tosságot átlépi, kivéve, ha a Biztosított és a Biztosító között e tekintetben külön megállapodás született,
n) készfizetô kezességi okmány alapján fennálló követeléseket;
o) a szállítmányozót, nem felelôsségi körben, közvetlenül sújtó vámbírságokat,
p) pénz illetve tisztán pénzügyi követelésekbôl eredô kárigényeket, mint pl.: kötbér, kezesség, fizetési késedelem, nemfizetés, büntetés, bírság,
q) személyi sérülés és haláleset kockázatával kapcsolatban felmerült károkat,
r) hajók, repülôgépek üzemeltetésébôl eredô károkat,
s) a Biztosított saját káraira, saját tulajdonában lévô, vagy általa bérelt vagyontárgyakban keletkezô dologi károkra, valamint a tevékenysége során használt berendezések javítási költségeit,
t) téves diszponálás esetén a szállítmány légi úton történô újbóli feladásának költségeit, kivéve, ha ehhez a Biztosító elôzetesen hozzájárult,
u) az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Tengerhajózási Bizottsága (Federal Maritime Commission) rendelkezéseinek megszegésébôl eredô károkat,
v) valamint bármely olyan kockázatot, amely kívül esik a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben foglalt tevékenységi körön,
w) a bármilyen természetû háborús cselekmény vagy intézkedés következményeként keletkezett károkat, különösen: harci eszköz, hadianyag, elhagyott aknák, torpedók, bombák okozta sérülés, továbbá forradalom, polgárháború, zendülés, lázadás, ezekbôl eredô zavargások, hadviselô hatalom által vagy ellene okozott ellenséges akció, elfogás, lefoglalás, letartóztatás, visszatartás, ôrizetbe vétel, elkobzás, bitorlás, valamint rombolás, sztrájk, munkáskizárás, szabotázs, népfelkelés, terrorizmus és politikai indítékú cselekmények miatti károkat, valamint a fenti cselekményekkel kapcsolatban kezdeményezett biztonsági intézkedések költségeit,
x) nemesfémekkel – mint arany, platina, ezüst, ékszerek –, drágakövekkel, készpénzzel, bármiféle értékpapírral, mûtárgyakkal, festményekkel és régiségekkel, mobiltelefonokkal, gépjármûvekkel, jövedéki termékekkel, háztartási/ költözési ingósággal, hûtött áruval, gyúlékony, robbanásveszélyes vagy szennyezô árukkal kapcsolatban keletkezett károkat,
y) az elmaradt haszon vagy a piacvesztés címén érvényesített károkból eredô károkat.
2. Fenti kizárások a Biztosító valamint a Biztosított egyedi megállapodása szerint módosíthatók.
2.1 A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelôsséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve a károkozás eszközeként használt bármilyen számítógép, számítógép rendszer, szoftver program, számítógép vírus vagy folyamat vagy bármilyen más elektronikus rendszer használata vagy mûködése okozott.
2.2. A jelen biztosítás semmilyen esetben sem fedezi az olyan veszteséget, kárt, felelôsséget vagy költséget, amelyet akár közvetlenül, akár közvetve az alább felsoroltak okoztak, vagy amelyhez a felsoroltak hozzájárultak vagy amely a felsoroltakból ered:
a) bármilyen nukleáris fûtôanyagból, nukleáris hulladékból, vagy sugárzás, vagy radioaktív szennyezés;
b) bármely nukleáris berendezés, reaktor vagy egyéb nukleáris szerkezet, vagy a felsoroltak bármely nukleáris elemének radioaktív, mérgezô, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyezô tulajdonsága;
c) atomhasadást és/vagy magfúziót vagy egyéb hasonló reakciót vagy radioaktív erôt vagy anyagot alkalmazó bármilyen fegyver vagy harci eszköz;
d) bármely radioaktív anyag radioaktív, mérgezô, robbanásveszélyes vagy egyéb módon veszélyes vagy szennyezô tulajdonsága;
e) azon izotópok, amelyekbôl nukleáris fûtôanyag készül. Nem vonatkozik a kizárás azonban a kereskedelmi, mezôgazdasági, gyógyászati, tudományos vagy más, békés célból szállított és raktározott izotópokra.
f) bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver.
g) A Biztosító nem vállal fizetési kötelezettséget azon károkra, amikor:
h) a Biztosított, vagy a kedvezményezett olyan ország állampolgára, vagy kormányszerve, amely ország ellen a jelen biztosítási fedezetet nyújtó Biztosító, annak viszontbiztosítója, annak anyavállalata, vagy a benne minôsített többséget biztosító befolyással rendelkezô társaság mûködését meghatározó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások embargót, vagy másfajta gazdasági szankciót vezettek be, amely megtiltja a Biztosítónak, hogy biztosítási ügyleteket kössön vagy egyéb gazdasági elônyt nyújtson a Biztosítottnak, vagy a kötvény bármely kedvezményezettjének.
i) Nem teljesíthetô továbbá semmiféle kifizetés az olyan kedvezményezett(ek) számára, akik/amelyek részére a Biztosítóra, annak viszontbiztosítójára, annak anyavállalatára, vagy a benne minôsített többséget biztosító befolyással rendelkezô társaságra vonatkozó jogszabályok és/vagy egyéb szabályozások gazdasági elôny juttatását nem teszik lehetôvé.
3. A biztosító mentesülése és megtérítési igénye
3.1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a Szerzôdô (Biztosított) a kárbejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tett eleget és emiatt a kár rendezése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
3.2. Mentesül a Biztosító a jelen feltételek szerint vállalt kártérítési kötelezettsége alól, amennyiben a kártérítési összeg egyéb biztosítási jogviszony kapcsán megtérítésre került.
3.3. A Biztosított közlési, illetôleg változás-bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a Biztosító mentesül a vállalt kártérítési kötelezettsége alól, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
3.4. Amennyiben a Biztosított a Biztosító kártérítési kötelezettségét érintô kártérítési igényt a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül elismeri, illetve egyezséget köt, a Biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól.
3.5. A Biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
• a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô; vagy
• velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy az általános szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk; vagy
• a Biztosított jogi személynek az általános szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója, vagy megbízottja;
• szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
3.6. Súlyosan gondatlan magatartásnak minôsül, ha:
• a kárért felelôs személy a kárt ittas vagy bódult állapotban és/vagy ezen állapotával összefüggésben okozta,
• a Biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt,
• az okmányokat illetéktelen személyek szerezték meg,
• a Biztosított a Biztosító felhívása ellenére nem változtatott azon a károkozási körülményen, ami ezt megelôzôen már károkat eredményezett,
• a Biztosított, harmadik személy káreseményre történô figyelmeztetése, illetve hivatalos értesítése ellenére a szükséges intézkedéseket nem tette meg, és ez káresemény bekövetkeztéhez vezetett,
• a bíróság jogerôs ítéletében megállapította a Biztosított súlyos gondatlanságát.
3.7. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól a kár azon része tekintetében is, amely azért következett be, mert a Biztosított az adott helyzetben tôle elvárhatóan nem enyhítette a kárt, feltéve, hogy
• a károsult nem volt abban a helyzetben, hogy kárát enyhítse, és
• a további károkozás kizárólag a Biztosított súlyosan gondatlan magatartásával vagy szándékosságával van okozati összefüggésben.
3.8. A Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 5 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak megtéríteni.
3.9. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által adott és jegyzôkönyvben rögzített elôírásokat, utasításokat jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
4. Visszakövetelési jog
A Szerzôdô/Biztosított köteles minden tôle elvárható támogatást megadni a Biztosító megtérítési igénye alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez. A Biztosító kérésére köteles a károkozóval szembeni igényérvényesítési jogát a Biztosítóra engedményezni. A Biztosított a károkozóval szemben fennálló igényérvényesítési jogáról a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a Szerzôdôt/Biztosítottat terhelik.
XIV. ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS
1. Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; biztosítási titok: minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
2. A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az adatszolgáltatás önkéntes. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. Az adatkezelés céljával összefüggésben a Biztosító tudomására jutott adatokat a Biztosító a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény (a továbbiakban: „Bit.”) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minôsülnek egészségügyi, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a Biztosító a Bit. vonatkozó rendelkezésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
3. A Biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a Biztosító nyilvántartásában módosítja.
4. A Biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A Biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt Ügyfeleivel vagy létre nem jött Biztosítási Szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat a Biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.
5. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a Biztosítási Szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
A Biztosító, mint adatkezelô köteles a bejelentést a törvény elôírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
A fentiekben megjelöltektôl eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító, és a biztosításközvetítô csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható elôny.
6. A Biztosító a biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külsô közremûködôket olyan esetekben, amikor a szolgáltatáshoz Biztosítási Szerzôdéses partner speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külsô cég igénybevételével a Biztosító szolgáltatását azonos minôségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon adhatja (kiszervezett tevékenységet végzôk). Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a Biztosítóval kötött megbízási Biztosítási Szerzôdések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot idôbeli korlátozás nélkül megôrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.
A Biztosítóval kötött Biztosítási Szerzôdés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzôk aktuális listája megtekinthetô a Biztosító ügyfélszolgálati irodáján és a Biztosító (xxx.xxxxx.xx) honlapján. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes vagy különleges adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzôhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végzô a Biztosító adatfeldolgo- zójának minôsül. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a Biztosító felel.
7. A biztosítási titok tekintetében idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a 11–13. pontokban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
9. A 8. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
15. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.
16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.
17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben, ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.
19. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
20. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelôen.
21. A veszélyközösség védelme céljából történô adatkezelés: A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító az alábbi adatokat kérheti:
a) a Szerzôdô Fél, a Biztosított, és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô Biztosítónak.
A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.
Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ebben az esetben, ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.
A Biztosító az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a meg- kereséssel érintett ügyfelet a Biztosítási Idôszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a Biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl tájékoztatja a kérelmezôt.
A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.
XV. PANASZKEZELÉS
1. A Biztosító biztosítja, hogy az Ügyfél a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.
2. A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx. hu/ugyintezes/panaszkezelesi-szabalyzat.html
3. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetôségek
3.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:
a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.
b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon nyitvatartási idôben.
Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ elerhetosegek.html linken található
3.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:
a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;
b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245
c) telefaxon: (x00) 0-000-0000
d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen
e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen
4. Jogorvoslati fórumok
4.1. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).
4.2. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek
A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. Telefon: (x00) 0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.
XVI. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI
Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Székhely állama: Magyarország
Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.
A szerzôdés nyelve magyar.
A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
XVII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Elévülés
1.1. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény idôpontjától, vagy a követelés megnyiltától, bekövetkeztétôl számított egy év.
1.2. A Szerzôdô/Biztosított egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telefax útján is) vagy telefonon, e-mailen közölheti. A telefonon, e-mailen történô bejelentés megerôsítését a Biztosító írásban is kérheti. A biztosítási szerzôdést a Szerzôdô felek azonban csak írásban mondhatják fel.
1.3. A Biztosító jogosult az együttmûködés keretein belül a kockázati viszonyokat és a Szerzôdô/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.
2. A túlbiztosítás tilalma
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a biztosítási összeg, a szerzôdésben meg- határozott eseti kártérítési limit. Az eseti kártérítési limitet meghaladó összegû kifizetést a Biztosító nem teljesít.
3. Többszörös biztosítás
Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók az elôzô bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.
4. A jelen szerzôdésben nyújtott biztosítási fedezet nem azonos az áru szállítmánybiztosításával, annak lehetôségét és szükségességét nem zárja ki.
5. Ha a szerzôdéskötéskor a kérdôíven bejelentett adatokhoz képest változás történik, a Biztosított köteles azokról a Biztosítót írásban értesíteni.
6. Amennyiben a jelen szabályzat alapján létrejött szerzôdés tartama alatt a Ptk vonatkozó elôírásait a Biztosítónak jelen szerzôdésben vállalt kötelezettségét meghaladó módon, illetve mértékben megváltoztatnák, a Biztosítottra háruló esetleges többletfelelôsségre a szerzôdés hatálya nem terjed ki.
7. Mindennemû jognyilatkozat csak írásban érvényes. A Biztosítóhoz intézett nyilatkozat akkor hatályos, ha amellett hogy azt a nyilatkozattételre jogosult írásban tette, és az a Biztosítóhoz meg is érkezett. Írásos nyilatkozatnak kell tekinteni a telefaxon e-mailen tett nyilatkozatokat is.
8. A Biztosított felelôssége nem szokványos szállítmányozási feltételek tekintetében akkor van biztosítva, ha a Biztosított és a Biztosító között a többletfelelôsség tekintetében külön megállapodás jön létre, egyébként a szerzôdés nem terjed ki a többletfelelôsségre. A Biztosító nem tekinti szokványosnak a szállítmányozási szerzôdést, ha az a felelôsség terjedelme vagy az elvégzendô feladat jellege tekintetében nem felel meg jelen biztosítási feltételek I.1. pont szerinti jogszabályoknak, egyezményeknek vagy feltételeknek.
XVIII. ZÁRADÉK