AHE-11876/5
Szerzõdési feltételek
AHE-11876/5
A jelen biztosítási szerzõdési feltételek azokat a rendel- kezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság – Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00. –, (a továbbiak- ban: biztosító) a jelen szerzõdési feltételek alapján létre- jött biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell.
1. Általános rendelkezések
1.1. A biztosítás tárgya
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a jelen szerzõdési feltételek szerint a bizto- sítási szerzõdésben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
1.2. A biztosítottak/szerzõdõk köre
A géptörés-biztosítást mindazon gazdálkodó szervezetek megköthetik, amelyek érdekeltek a saját, illetve idegen tulajdonú gépeik megóvásában, vagy a biztosítást ilyen érdekelt szervezet javára kötik.
1.3. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1.3.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre.
1.3.2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõ hatállyal jön létre.
1.4. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázat- viselés kezdete
1.4.1. A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követõ napon lép hatályba, amikor a biztosított / szerzõdõ az elsõ díjat
a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerzõdõ felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.
1.4.2. Ha a felek a szerzõdésben a biztosítási szerzõdés hatálybalépését illetõen késõbbi idõpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az idõpontban kezdõdik. Ez esetben a befizetett díjat is csak olyan idõszakra lehet elszámolni, amely nem kezdõdik elõbb, mint a biztosító kockázatviselése.
1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biz- tosítási idõszak
AHE-11876/5
1.5.1. A biztosítási szerzõdés – a megállapodástól füg- gõen – határozott vagy határozatlan idõtartamra jön létre.
1.5.2. Határozatlan idõtartamú szerzõdés esetén a biz- tosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló – ettõl eltérõ megállapodás hiányában – minden év január elseje.
1.6. A biztosítás területi hatálya
A biztosítási fedezet a biztosítási szerzõdésben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) bekövetke- zett káreseményekre terjed ki.
2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek
2.1. A biztosítható vagyontárgyak:
2.1.1. A biztosított tulajdonát képezõ, nyilvántartásaiban kimutatott tárgyi eszközei közül az
a) erõgépek, erõmûvi berendezések,
b) egyéb gépek, berendezések,
c) szállítóeszközök,
d) forgalmi rendszám nélküli jármûvek,
e) munkagépként mûködõ, forgalmi rendszámos jármûvek.
2.1.2. Az idegen tulajdont képezõ bérelt, kölcsönvett, lízingszerzõdéssel bérbe vett, kipróbálásra, tesztelésre átvett, a 2.1.1. pont szerinti vagyontárgyak.
2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:
A biztosító nem vállal fedezetet az alábbi gépekre:
a) számítógépek és egyéb elektronikus berendezések,
b) légi jármûvek, vízi jármûvek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkezõ személy- és teherszállító jármûvek,
c) mûszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésbõl (üzemeltetésbõl) kivont gépek.
2.3. Biztosítható költségek
A biztosított / szerzõdõ a szerzõdésben biztosítási össze- get határozhat meg a biztosítási események folytán a biz- tosított vagyontárgyak géptöréskáraival összefüggésben indokoltan felmerülõ alábbi költségek fedezetére:
a) mentési költségek,
b) bontási, maradványeltávolítási költségek,
c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek,
d) tervezõi, szakértõi és lebonyolítási költségek, melyek az a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szük- ségesek,
e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes csõ- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei,
f) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a köz- mûvekben, közüzemi berendezésekben keletkezõ károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.
3. A biztosítási esemény
3.1. A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek – gép- törésnek – minõsül a szerzõdés hatálya alatt a kockázat- viselési helyen (telephelyen) lévõ biztosított vagyontár- gyaknak belsõ és/vagy külsõ erõhatás miatti, illetve
a vagyontárgyak elektronikus egységeinek csak külsõ erõha- tás miatti, a 3.1.2. pontban részletezett károkokból – vélet- lenül, váratlanul, balesetszerûen – bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak rész- leges vagy teljes mûködésképtelenségét okozza.
A jelen biztosítási feltételek szerint a törés- és repedéskár gyûjtõfogalom, és ilyennek minõsülnek mindazok a mara- dandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a következõ deformá- ciók formájában álltak elõ: megnyúlás, szakadás, össze- nyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.
3.1.1. A géptörés-biztosítás kockázatviselése kiterjed
a) az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen mûködnek, vagy nem mûködnek,
b) a tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelye- zés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szere- lés vagy telephelyen belül történõ mozgatás alatt levõ gépekre.
A géptörés-biztosítás kockázatviselése a forgalmi rend- számos munkagépek esetében kifejezetten csak a mun- kagépként mûködõ jármûben e jármûvel való munka- végzés által okozott, továbbá e jármûnek munkavégzésre vagy közlekedésre való elõkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki.
3.1.2. Géptörés-biztosítási káreseménynek kizárólag az minõsül, ha a kár oka
a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,
b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kilazulása,
c) hibás beállítás vagy szabályozás,
d) rossz elhelyezés, telepítés,
e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása,
f) a szokásosnál nagyobb erõhatás, túlterhelés,
g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,
h) túlhevülés (kivéve a hõnek, lángnak rendeltetéssze- rûen kitett berendezéseket),
i) a centrifugális erõ hatása miatti széthullás,
j) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt követ- keztek be),
k) a mérõ-, szabályozó-, vezérlõ- és biztonsági berende- zések meghibásodása,
l) leesés, lökés, ütközés,
m) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás,
n) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás,
o) a gépet üzemeltetõ dolgozó figyelmetlensége, gyakor- latának hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavég- zés),
p) a biztosított egyéb alkalmazottjainak, megbízottjai- nak gondatlansága.
AHE-11876/5
3.2. Kizárások
3.2.1. Nem minõsül biztosítási káreseménynek, ha a kár oka:
a) tûz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás,
vízvezetéktörésbõl eredõ vízkár, technológiai csõvezeté- kek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhõszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kõomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi jármûvek rázuhanása és ismeretlen földi jármûvek által okozott rongálási károk, továbbá tûzoltás, épületek összeomlása, megsüllyedése, megdõlése, valamint a fenti eseményeket követõ romeltakarítás, lebontás és szétszerelés, azonkívül lopás, betöréses lopás és rablás. A robbanás fogalmába nem tartozik bele a turbinák, kompresszorok, motorhengerek, hidraulikus hen- gerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése.
b) a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során bekövetkezõ kopás és elhasználódás, vízkõlerakó- dás, szennyezõdés, légköri jelenségek által elõidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karcolódása,
c) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csõcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivéve, ha géptörés-biztosítási káreseményt idéznek elõ más bizto- sított gépszerkezetekben, alkatrészekben,
d) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e vagy sem), polgárháború,
e) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, katonai vagy népfelkelés, ellenforradalom, forradalom, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében rendkívüli vagy szükségállapotot vezet- tek be,
f) terrorcselekmény
A jelen kizárás szempontjából terrorcselekmény alatt olyan cselekményt értünk, amely esetében politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célok érdekében bármely személlyel vagy csoporttal szemben erõt, erõszakot és/vagy fenyegetést alkalmaznak, beleértve bármely kormány befolyásolására irányuló szándékot és/vagy
a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélem- lítését, akár egyénileg, akár szervezet(ek) vagy kor- mány(ok) nevében követik el.
g) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radi- oaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövet- kezett káreseményt a jelen szerzõdés szerint biztosítási eseménynek minõsülõ események okozták-e vagy sem,
h) mûhold és ûrjármû lezuhanása, becsapódása.
3.2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek
a) a gép
· próbaüzeme,
· szándékos túlterhelése,
· biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próbaterhelése,
· telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek.
b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezõszerszá- mokban), gyártóeszközökben, öntõformákban, öntõmin- tákban és öntõüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban keletkeztek,
c) a sûrûn cserélendõ alkatrészekben, porlasztófúvókákban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védõrácsokban, hõ- és tûzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtószíjakban, meghajtóláncokban, szállítószalagok hevederében és gördülõ elemeiben, gumiabroncsokban, összekötõ kábelekben és a nem fémbõl készült alkatré- szekben, tömlõkben, tömítésekben, szûrõkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek,
d) magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szol- gáló – biztonsági berendezésében, a gép mûködésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,
e) törés és repedés nélküli meghibásodás, mûködési zavar, mûködésképtelenség formájában álltak elõ,
f) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek,
g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeibõl, tartályaiból, csõvezeték-hálózataiból, szerelvényeibõl, a konténerekbõl, kohókból, kemencékbõl, üstökbõl) kiömlõ, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkeztek,
h) kötbér és bírság jellegû többletköltségként merültek fel,
i) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelentkeztek (pl. túlóra, sürgõsségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidõre kifizetett bér vagy egyéb veszteség),
j) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légiposta- fuvar miatti többletköltségként merültek fel,
k) kedvezmények elvesztésébõl, késedelembõl vagy piac- vesztésbõl adódtak,
l) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetõk, illetve visszaigényelhetõk,
m) a garancia és szavatosság körében megtérülnek,
n) más biztosítás alapján megtérülnek.
4. A biztosítási összeg
4.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak a 4.4., 4.5. és 4.6., pontok szerinti értéke, valamint a biztosít- ható költségek 4.7. pont szerinti összege, aminek a minden- kori tárgyévre vonatkozó meghatározása a biztosított/szer- zõdõ feladata.
AHE-11876/5
A biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illetve vagyontárgyankénti, továbbá a biztosítható költségek éves biztosítási összegét, valamint a vagyon értékének megállapítási módszerét a biztosítási szerzõdés (ajánlat, adatközlõ) tartalmazza.
4.2. A biztosítottnak a vagyontárgyankénti és vagyoncso- portonkénti, illetve a költségekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyen- ként) a mindenkori biztosítási tárgyévre vonatkozóan
a szerzõdésben elõírt határidõre meg kell határoznia, illetve meg kell adnia.
Biztosított vagyontárgyaknak és költségeknek a telep- helyi adatközlõ lapokon biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportok (vagyontárgyak) és költségek minõ- sülnek.
A biztosítási összegek telephelyek és vagyoncsoportok, vagyontárgyak között nem csoportosíthatók át.
4.3. Ha a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes vagyoncsoportonkénti biztosítható vagyont bizto- sítják, akkor a biztosítási összeg megállapításánál a biz- tosítási tárgyévre vonatkozó legmagasabb értéket kell meghatározni. Gépenkénti biztosítás esetén a biztosítási összegeket tételes jegyzékben fel kell sorolni.
4.4. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:
a) új gépek: új érték,
b) az új értékhez viszonyított 40%-os vagy ezt meghaladó mértékû technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt gépek: valóságos érték.
4.5. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: valóságos érték.
4.6. A jelen feltételek alkalmazásában:
Új érték: a mûszaki jellemzõiben, kapacitásában, gazda- sági mutatóiban azonos vagy egyenértékû új vagyontárgy utánpótlási (újrabeszerzési, újra-elõállítási) értéke, amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám,
a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összeszerelés,
a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz- hat.
Valóságos érték: a technikai avulás mértékével csökken- tett új érték.
A technikai avulás (elhasználódás) mértékének megálla- pítása a jelen feltételek alkalmazásában a következõ fõbb vizsgálati szempontok alapján történik:
kor, mûszaki állapot, üzemelési idõ, a karbantartás szín- vonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy idõsza- kos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetõsége.
4.7. A biztosítható költségek biztosítási összege:
a biztosítási év folyamán elõforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülõ, a feltételek 2.3. pontjában felsorolt költségek – a biztosított / szerzõdõ által
(pl. becsléssel) meghatározott – legmagasabb értékeinek összege.
4.8. Ha a biztosított egy vagyoncsoporton belül eltérõ értékmeghatározási módszereket alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot tételesen részleteznie kell, azonosítható módon feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és a vagyoni érték meghatározásának mód- szerét.
4.9. A biztosítási összegeknek a jelen feltételek szerinti meghatározása, illetve a vagyontárgyak értékének vál- tozása szerinti módosítása a biztosított/szerzõdõ köte- lezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásával jár együtt.
4.10. A biztosító káreseményenkénti és biztosítási éven- kénti szolgáltatásának felsõ határa a biztosított kocká- zatviselési helyre (telephelyre) a vagyontárgyanként, vagyoncsoportonként – az értékmeghatározás módsze- rével – számított és vagyoncsoportonként összesített biztosítási összeg.
4.11. Ha a káresemény idõpontjában a biztosított vagyon- tárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint
a – feltétel 4.4., 4.5. és 4.6. pontjában meghatározott biz- tosításiösszeg-megállapítási módszer szerinti – tényle- ges érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a tényleges értékhez aránylik (arányos kártérítés).
Az alulbiztosítás tényét a kárrendezés során a biztosító a szerzõdés minden egyes tételesen felsorolt vagyontár- gyánál, vagyoncsoportjánál külön-külön vizsgálja.
5. A biztosítási díj
5.1. A biztosítási díj megállapítása
5.1.1. A biztosítás díját a biztosító a biztosítás díjalapjá- nak függvényében biztosítási idõszakonként kockázat- arányosan határozza meg. A díj a biztosítás díjalapjának és a kockázatra jellemzõ díjtételnek a szorzata.
5.1.2. A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosí- tott vagyontárgyak és a biztosított költségek – 4. fejezet szerint meghatározott – tárgyévi biztosítási összege.
A biztosítottnak a díj meghatározásához szükséges adat- közlõket biztosítási évenként a szerzõdésben meghatá- rozott határidõre meg kell küldenie a biztosító részére.
5.2. A biztosítási díj fizetése
5.2.1. Ha a felek eltérõen nem állapodnak meg a biztosí- tás elsõ díja a szerzõdéskötéskor, a további biztosítási idõszakokra pedig a biztosítási évforduló napján ese- dékes.
AHE-11876/5
5.2.2. Az egy biztosítási idõszakra járó biztosítási díjat egy összegben, elõre kell megfizetni, hacsak a felek ettõl eltérõen nem állapodtak meg. Az egy évnél rövidebb határozott idõtartamú bizto-sítás egyszeri díjfizetésû,
a teljes díj a szerzõdéskötéskor esedékes.
5.2.3. Részletfizetés esetén kár bekövetkezésekor a még hátralévõ díjrészlet azonnal esedékessé válik, és azt a biz- tosító levonja a kártérítés összegébõl.
5.2.4. A díj meg nem fizetésének következménye a szerzõ- dés 12.6. pont szerinti megszûnése.
6. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
6.1. A közlési kötelezettség
A biztosítottnak a szerzõdés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett, és köteles a biztosító minden írásban feltett kérdésére válaszolni.
6.2. A változásbejelentési kötelezettség
6.2.1. A biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésének mértékére.
6.2.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:
a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonérték 10%-ot meghaladó változása,
b) a vagyon telephelyek közötti átcsoportosítása,
c) a biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása,
d) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ zálogjog alapítása,
e) a biztosított elleni csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszûnését célzó végelszámolási eljárás megindí- tása,
f) a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében bekövet- kezõ módosulások,
g) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerû leállítása,
h) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új techno- lógia beindítása és új anyagok alkalmazása,
i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás.
6.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmu- lasztásának következményei
6.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
6.3.2. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem
vállalhatja – a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a biztosító a fenti jogával nem él, a szerzõdés az ere- deti tartalommal hatályban marad.
7. A biztosító szolgáltatása
7.1. A biztosító – a 3. fejezetben felsorolt kizárások figye- lembevételével – megtéríti a vagyontárgyakban bekövet- kezett géptöréskárokat, továbbá azokat a biztosított költ- ségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási káresemé- nyeivel összefüggésben merültek fel.
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén
a károkat a biztosítási tárgyidõszakra vonatkozóan a koc- kázatviselési helyenként (telephelyenként), az adatközlõn vagyontárgyanként és vagyoncsoportonként, továbbá a költ- ségekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.
7.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása
7.2.1. Általános rendelkezések
7.2.1.1. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a károk térítése alkalmával vagyon- tárgyanként értékeli.
7.2.1.2. Xxxxx feltétel alkalmazásában:
Teljes vagy totálkár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a hely- reállítás mûszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.
Részleges kár: javítással (építéssel, szereléssel) helyre- állítható kár.
7.2.1.3. Nem az eredeti állapotra történõ helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelõ helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az elõzõ pontokban foglaltaknak megfelelõen.
7.2.1.4. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási esemé- nyen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.
7.2.1.5. Az értékesíthetõ vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító a kár összegébõl levonja.
7.2.2. A vagyontárgyak kártérítési szabályai
7.2.2.1. A biztosított saját tulajdonát képezõ gépek, beren- dezések kárainak térítése
Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:
AHE-11876/5
· Teljes kár: a káridõponti új érték, újra-elõállítási érték, ill. újrabeszerzési érték.
· Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridõponti újra-elõállítási, ill. újrabeszerzési új értékéig.
Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak esetén:
· Teljes kár: a káridõponti valóságos érték.
· Részleges kár: a helyreállítás költsége – az értékemel- kedés levonásával – a vagyontárgy káridõponti való- ságos értékéig.
7.2.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térítése:
· Teljes kár: a káridõponti valóságos érték.
· Részleges kár: a helyreállítási költség – az értékemel- kedés levonásával – a vagyontárgy káridõponti való- ságos értékéig.
7.2.3. A káreseményekkel kapcsolatos biztosított költsé- gek térítése
7.2.3.1. A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt – a 2.3. pontban felsorolt – költségeket a telep- helyi adatközlõkben megjelölt értékig.
7.2.3.2. A biztosító a helyreállítás alatt a termelés tovább- folytatásához szükséges ideiglenes csõ- és kábelvezeték- rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségeit a visszatérülõ anyagok visszavételezési értékének levo- násával téríti meg.
7.3. Önrészesedés
Minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegébõl
a szerzõdésben meghatározott önrészesedésnek megfelelõ összeget a biztosított maga visel.
Teljes kárösszegen a biztosító szerzõdésben vállalt – egy biztosítási káreseménnyel összefüggõ – valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendõ.
7.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylé- sére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetve pótolták.
7.5. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre fizetett kár- térítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerzõdõ fél az évi díjat megfelelõen kiegészíti.
8. A biztosított kármegelõzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettsége
8.1. A biztosított köteles minden tõle elvárható intézke- dést megtenni a károk megelõzése, elhárítása és enyhí- tése érdekében, s ezzel összefüggésben a tervezésre, épí- tésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantar- tásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai elõírásokat mindenkor be kell tartania.
8.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelõ mûködésérõl és folyamatos karbantartásáról.
8.3. A biztosító maga vagy képviselõje, megbízottja útján jogosult a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végre- hajtását ellenõrizni.
8.4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmu- lasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzõdés módosítását.
9. A biztosító mentesülése
9.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél, a biztosított jogi személy vezetõ szerve, illetve e szerv tagja, vezetõ beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalma- zottja, tagja, megbízottja, akinek e minõségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jog- ellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
9.2. A 9.1. pont a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is vonatkozik.
9.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 10. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
9.4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított
a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kár- felmérési eljárásának megindulásáig, de legkésõbb a kárbe- jelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétõl számított ötödik munkanapon 24 óráig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben
a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következté- ben a biztosító számára fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetet- lenné vált, kötelezettsége nem áll be.
10. A biztosító teljesítése
10.1. A biztosítási esemény bejelentésének módja és határideje
10.1.1. A biztosítottnak a biztosítási eseményt a bekövet- kezése után haladéktalanul, de legkésõbb az észlelésétõl számított két munkanapon belül írásban be kell jelen- tenie a biztosítási szerzõdést kezelõ egységhez.
10.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a biztosítási kötvény számát,
· a káresemény idõpontját, rövid leírását,
AHE-11876/5
· a károsodott gép, gépi berendezés megnevezését, a kárszemle helyét,
· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),
· a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által
meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát,
· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint
· minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerûségének elbírálásához szükséges.
10.1.3. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sított – jogszabályban meghatározott esetekben – hala- déktalanul köteles az illetékes hatóságnak bejelentést, illetve – ha az esemény bûncselekménnyel van okozati összefüggésben – a rendõrhatóságnak feljelentést tenni, és azok másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.
10.2. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétõl számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.
10.3. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétõl számí- tott ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megõrizni.
10.4. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tottnak igazolnia kell a tulajdonjogát, idegen vagyontár- gyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jogcímét (pl. bérlet, bizomány, letét, lízing, kipróbálás/tesztelés, javítás), továbbá meg kell neveznie a tulajdonos személyét.
10.5. A biztosított köteles a kárát bizonyító hatósági vizs- gálati jegyzõkönyveket, okiratokat, számlákat, vagyon- nyilvántartást (a biztosítási összeg részletezését), leltár- íveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a biz- tosító rendelkezésére bocsátani.
10.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító hely- színi vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzõkönyvben foglaltak alapján történik.
10.7. A káreseménnyel összefüggésben a biztosított ide- gen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk felmérését és összegszerû megállapítását a szerzõdõ felek csak a tulaj- donos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.
10.8. A biztosítottnak az egy káreseménybõl származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön mun- kaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függet- lenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelezõ útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.
10.9. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje
A biztosító a szolgáltatást a biztosítási esemény bekövet-
kezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció és hatóság által kiadott határozat beérke- zésétõl számított 15 napon belül köteles teljesíteni.
11. A biztosító megtérítési igénye
11.1. A biztosító törvényi engedményi joga alapján vissz- keresetének érvényesítéséhez a biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni.
11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köte- les a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és errõl egyidejûleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biz- tosító a kárnak csak egy részét térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak a tényleges kárt meghaladó összegre áll fenn.
12. A biztosítási szerzõdés megszûnése
12.1. A határozatlan idõtartamra kötött szerzõdést a felek írásban a biztosítási idõszak végére (évforduló) mond- hatják fel. A felmondási idõ harminc nap.
12.2. A határozott idõtartamú szerzõdés a 6.3.2. pont szerinti esetet kivéve nem mondható fel, de a jelen feje- zetben meghatározott érdekmúlás eseteiben megszûnik, vagy a felek közös megegyezéssel megszüntethetik.
12.3. Határozott tartamú biztosítási szerzõdés esetén az idõtartam lejártával a szerzõdés és ezzel a biztosító koc- kázatviselése is megszûnik. A megszûnés utáni idõszakra történõ díjfizetés nem helyezi újból hatályba a szerzõ- dést. A biztosító a szerzõdés megszûnése utáni idõszakra vonatkozó díjat visszafizeti.
12.4. Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyon- tárgy megóvásához fûzõdõ érdeke megszûnik, akkor a szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszûnik.
12.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következté- ben a határozott idõtartamú szerzõdés lejárta elõtt vagy határozatlan idõtartamú szerzõdés esetén a biztosítási évforduló elõtt megszûnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye.
AHE-11876/5
12.6. Megszûnik a szerzõdés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétõl számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, a felek díjha- lasztásban nem állapodtak meg, illetve a biztosító a díj-
követelést bírósági úton nem érvényesítette.
13. Egyéb rendelkezések
13.1. A személyes adatok kezelése
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés lét- rejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüg- gésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a bizto- sítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, ame- lyek nem minõsülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhetõ.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az ügyfél a személyes adatok védelmérõl és
a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekez- dése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlõ tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplõ személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez.
Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthetõ.
A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000-000, 1553 Budapest, Pf. 40.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biz- tosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Rt. és a biz- tosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül. A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység kere- tében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végzõ szemé-
xxxxxxx, úgy a kiszervezett tevékenységet végzõ a bizto- sító adatfeldolgozójának minõsül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor
a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külsõ cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minõségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezõbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végzõ) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minõsülõ adatait kizárólag az érintettõl vagy annak törvényes képviselõjétõl kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során történik.
Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását
a jelen általános szerzõdési feltételekhez tartozó ügyfél- tájékoztató tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerzõdésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerzõdési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módo- sítási javaslat/adatközlõ tartalmazza.
Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adattovábbí- tási felhatalmazást a biztosítási ügynökök esetében.
A biztosítási szerzõdések megkötésében biztosítási ügy- nökök (a Bit. értelmében függõ biztosításközvetítõk) mûködnek közre. E személyekkel a biztosítási szerzõdés megkötését követõen megszûnhet társaságunk kapcso- lata. Annak érdekében, hogy társaságunk ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja az ügyfél-adatokat – az ügy- fél hozzájárulása esetén – a biztosítási szerzõdés keze- lése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.
Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai keze- lésérõl, valamint kérheti személyes adatainak helyesbí- tését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelõ ada- tot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
AHE-11876/5
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés idõtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevérõl,
· címérõl (székhelyérõl),
· adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy
g) kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
Az adatvédelmi kérdésekben történõ tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvé- delmi felelõséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1054. Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00., Vezérigazgatóság, Xxxx Xxxxxxx) kérjük eljuttatni.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékozta- tási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fen- nállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biz- tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig
a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
13.2. A jognyilatkozatok megtételének módja
A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
13.3. A biztosító jogosult a helyszínen bármikor ellenõ- rizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/szerzõdõ által szolgáltatott adatok helyességét.
13.4. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények elévülési ideje az esedékességtõl számított egy év.
13.5. A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.
A jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Zrt.