MAGYAR KARATE SZAKSZÖVETSÉG

„Ippon-shobu versenyek szabályozása” hivatalos melléklete. Alkalmazni kell az MKSZ hivatalos, kiemelt ippon-shobu versenyein (Diákolimpia és Magyar Bajnokság), valamint a versenynaptárban szereplő országos területi versenyeken, amelyeket a Magyar Karate Szakszövetség Versenybizottsága engedélyezett. Az ippon-shobu versenyek alapelveit és alapvető céljait a fenti szabályozás tartalmazza.

1. A VERSENYEK RÉSZTVEVŐI ÉS HIVATALOS MEGJELENÉSÜK A versenyzők ‌

• A versenyzők kötelesek megfelelni a hivatalos előírásoknak,

feltételeknek.

• A versenyzők kötelesek tiszta, fehér, mindenféle mintázattól mentes karate gi-t viselni.

• Egyedül klubembléma viselhető a karate gi felső részének bal oldalán, max. 10x10 cm nagyságban.

• A versenyzők az azonosító számot a gi felső hátoldalán kötelesek viselni.

• Az övvel megkötött gi felső minimum fedje a csípőt, de ne érjen túl a

combközépen. Hölgyeknél egyszínű fehér trikó viselhető a gi felső

alatt.

• A gi felső ujja legalább az alkar közepéig érjen, de ne érjen túl a csuklóhajlaton. Az ujjakat felhajtani csak befelé, a kar felé lehet, és azt

rögzíteni kell. A rögzítésre szolgáló pántokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használni.

• A nadrágszárak takarják legalább a lábszár kétharmadát, de ne takarják

a sarkakat, és ne is legyenek felhajtva (felhajtani csak befelé, a lábszár felé lehet, de akkor is rögzíteni kell!).

• Kumite vagy zászlós rendszerű kata mérkőzéseken a

megkülönböztethetőség céljából az egyik versenyző piros övet visel a saját övön felül, a másik versenyző a saját övét köteles a derekára kötni. Az öv átlagos hosszúságú és kb. 5 cm széles legyen. Ha helyesen megkötötték a derékon, a csomó helyétől mindkét oldalon legalább 15- 15 centiméterre lógjon le.

• Kumite közben az alábbi védőeszközök1 használata kötelező:

˗ fogvédő (fehér vagy átlátszó színű),

˗ seikenvédő (fehér),

˗ nőknél mellvédő,

˗ alacsonyabb korosztályokban mellkasvédő.

A férfiaknál herevédő használata engedélyezett. Egyéb védőeszközök használata tilos!

• A versenyző nem viselhet kötést vagy speciális védőeszközt, csak a

verseny orvosának engedélyével, amit a regisztrációs lapján fel kell tüntetni.

• Kumite mérkőzésen szemüveg viselése nem engedélyezett (a más

sportágakban elterjedt, sportcélra gyártott műanyag szemüveg sem!). A versenyző csak lágy kontaktlencsét használhat – saját felelősségére. A versenyzőnek rendelkeznie kell tartalék lencsével, amivel szükség esetén pótolni tudja a kiesett lencsét. Amennyiben ilyennel nem rendelkezik, úgy a versenybírók fokozott figyelme mellett csak saját felelősségre folytathatja a versenyt. A lencsecsere türelmi ideje 2 perc.

• A versenyző köteles a körmét rövidre vágni, és nem viselhet fém vagy

bármilyen egyéb olyan szilárd tárgyat a testén, amely ellenfele vagy

önmaga sérülését okozhatja.

• Minden versenyző tartsa tisztán a haját! Xxxxx hossza nem akadályozhatja őt mérkőzés közben. Karate versenyen hajpánt, hajcsat használata tilos!

• Fejpánt („Hachimaki”) használata nem engedélyezett.

• Nem engedélyezett védőfelszerelés használata esetén az érintett versenyzőt ki kell zárni a versenyből. (Ennek észlelése esetén a

versenyzőt a küzdelem előtt figyelmeztetni kell. Ettől számítva a versenyzőnek maximum 2 perc áll rendelkezésére, hogy korrigálja felszerelését.)

A bírók (főbíró, shiai vezető bíró, ellenőrző bíró, vezetőbíró, sarokbíró)

A bírók kötelesek a hivatalos öltözetet viselni minden versenyen, bírói továbbképzésen és vizsgán.

Hivatalos öltözet:

• Sötétkék egysoros zakó, lehetőleg két ezüstgombbal.

• Hosszú ujjú fehér ing.

• Vörös vagy gesztenyebarna nyakkendő.

• Világosszürke nadrág.

• Mintázatlan fekete zokni és fűzős fekete cipő a küzdőtéren kívülre. Bíráskodás közben cipő és zokni viselése nem engedélyezett.

1 A védőeszközökkel kapcsolatos részleteket a XIII. sz. melléklet tartalmazza!

Az edzők

Az edzők a verseny teljes ideje alatt kötelesek tiszta karate gi-t vagy melegítőt viselni, feltüntetve engedélyüket. Viselkedjenek a karate etiketthez méltóan.

A főbíró eltilthat a versenytől, a versenyen való közreműködéstől minden olyan résztvevőt, aki nem felel meg a fenti előírásoknak.

2. A KÜZDŐTÉR ‌

• A küzdőtér rendelkezzen sima felszínnel, és a rendezők, a szervezők végezzék el a méretek ellenőrzését az esetleges tévedések elkerülése érdekében.

• Fogazással összeilleszthető tatami használata előnyös – kiemelt

versenyeken kötelező –, de a fa padlózat vagy egyéb anyaggal bevont, sportolásra alkalmas felszínű talaj is használható.

• A küzdőtér méretei (az V. sz. melléklet szerint):

– Kumite: A küzdőtér mérete 8x8 méteres négyzet alakú, mely magában foglalja az oldalvonalak jelzését is. A küzdőtérhez minimum 1 méteres biztonsági sáv tartozzon!

– Kata: A méret legyen elegendő ahhoz, hogy a résztvevők akadálytalanul be tudják mutatni a formagyakorlatokat. Javasolt a 8x8 méteres, négyzet alakú küzdőtér.

• A küzdőtéren fel kell tüntetni a versenyzők helyét (az V. sz. melléklet

szerint):

– Kumite: Két, egymással párhuzamos, a középponttól mért 1,5-1,5 méterre lévő, 1-1 méter hosszú, lehetőleg piros, illetve fehér színű vonallal, melyek merőlegesek a küzdőtér alapvonalára. A versenyzők a vonal mögött helyezkednek el.

– Kata: két, egyenként 0,5 méter hosszúságú vonallal, vagy T vonallal – mérete vízszintesen 70 cm, függőlegesen 35 cm –, melyek egymástól 3 méterre, az alapvonaltól 2 méter távolságra vannak, azzal párhuzamosan. A versenyzők sarkukkal a vonal előtt vagy a „T” alak találkozási pontjánál helyezkednek el. Egyéni kata versenyszámnál a vezetőbíróval szemben, a küzdőtér szélétől 2 méterre szintén egy „T” alakú fehér jelölést kell felhelyezni!

• A vezetőbíró helye (az V. sz. melléklet szerint):

– Kumite: Egy az alapvonallal párhuzamos, a középponttól mért 2 méterre lévő, 0,5 méter hosszúságú vonal. A vezetőbíró a vonal mögött helyezkedik el.

– Kata: A küzdőtéren kívül, az alapvonal mögött és a jegyzőkönyvvezetők előtt foglal helyet. (Adott helyzetben átkerülhet a küzdőtér másik oldalára

– a Shomennek megfelelően –, szemben a jegyzőkönyvvezetőkkel.)

3. A VERSENYEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYZET ‌

• A verseny főrendezője felelős a verseny magas színvonalú lebonyolításáért. Részt vesz az előkészítésben, munkája kiterjed közvetlenül a verseny előtti és utáni feladatokra. Irányítja a verseny ideje alatt az összes kapcsolódó munkát.

Feladata a megfelelően képzett technikai személyzet, a jegyzőkönyvvezetők, az orvosok, a bírók meghívása, az ide vonatkozó szabályzatok betartásával.

• A technikai személyzet és a jegyzőkönyvvezetők feladata biztosítani a

megfelelő segédeszközöket (óra, gong, zászlók, pontozótáblák stb.), közreműködni a mérkőzés zavartalan lebonyolításában, dokumentálásában (jegyzőkönyvvezetés), a „shiai” vezetőbíró utasításait követve.

• A technikai személyzet a SET (Sportdata Event Technology), azaz a

verseny lebonyolítását segítő eredményjelző rendszer működését, a megfelelő aktuális információkat biztosítja. Xxxxxxxxx azonos a jegyzőkönyvvezetőkével.

• A SET-programot és a hagyományos jegyzőkönyvvezetést párhuzamosan

kell alkalmazni.

II. FEJEZET ‌

A BÍRÁSKODÁS ‌

1. A BÍRÓK KIJELÖLÉSE ‌

• A versenyen közreműködő bírókat az „Ippon-shobu” versenyek szabályozása, „hivatalos rendelkezései” szerint az Ippon-shobu Bírói Bizottság jelöli ki.

• Ha egy bíró alkalmatlanná válik feladata ellátására, a főbírónak jelölnie kell

egy helyettesítő bírót annak helyére.

• A mérkőzés során a bírók összetétele általában nem – vagy csak igen indokolt esetben – változtatható.

2. A BÍRÓK KÖTELEZETTSÉGEI ‌

A bírók a mérkőzések elbírálását a versenyszabályokkal összhangban, pártatlanul végzik. Hatáskörük nem terjed tovább jelen szabályoknál. A mérkőzés elbírálását egy bírói közösség végzi. Döntésük meghatározó.

A főbíró, a vezetőbíró és a sarokbírók ítéleteiknél kísérjék figyelemmel az alábbi szempontokat:

• Legyenek mindig objektívek!

• Viselkedjenek becsületesen, részrehajlás nélkül döntsenek!

• Viseltessenek tisztelettel, önuralommal egymás és a versenyzők iránt!

• A mérkőzés alatti megnyilvánulásaik legyenek mindig határozottak! A helyes attitűd vagy ennek hiánya, megnyilvánulásaik, bírálataik a mérkőzések alatt befolyásolják az emberek Karate-Do-ról alkotott véleményét.

• A bírók hozzáállása és megnyilvánulásai legyenek gyorsak, egyértelműek és

hibátlanok, mert ez jelentősen befolyásolja a mérkőzés sikeres

lebonyolítását.

• A vezetőbíró és a sarokbírók kötelesek teljes figyelmükkel a mérkőzésre

koncentrálni, folyamatosan figyelni a versenyzőket, és azok minden akcióját helyesen elbírálni.

• A mérkőzés ideje alatt a vezetőbíró, a sarokbírók és az ellenőrző bíró a

bírókon, a mérkőző versenyzőkön és a jegyzőkönyvvezetőkön kívül senki mással nem érintkezhetnek!

3. A FŐBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

• Rendelkezik a legmagasabb bírálati joggal.

• Dönt a versenyen előforduló rendkívüli esetekben.

• Felelős a verseny ideje alatt a versenyszabályok maradéktalan betartásáért,

betartatásáért.

• A mérkőzésen történtek alapján azonnal leállíthatja azt, és nagyon indokolt

esetben időveszteség nélkül lecserélheti a közreműködő bírókat.

• Kötelező segítségül hívni, ha a vezetőbírónak bármilyen döntési bizonytalansága támad!

4. A VEZETŐBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

• Levezeti a mérkőzést, beleértve a mérkőzés indítását, megszakítását, befejezését. Minden hivatalos jelzést a kijelölt helyén tesz meg, de ha a versenyzők küzdési helyzete azt megkívánja, akkor a jobb mérkőzésvezetői pozíció miatt engedélyezett a mérkőzés közbeni „oldalváltás”.

• A mérkőzés kezdete előtt ellenőrzi a versenyzőket (ruházat, hajviselet,

védőfelszerelés, felkészültség) és valamennyi közreműködőt (sarokbírók, jegyzőkönyvvezetők), hogy készen állnak-e a mérkőzés levezetésére, illetve dokumentálására.

• „Ippon”-t és „Waza-Ari”-t megítélni.

• Figyelmeztetések, intések alkalmazása a mérkőzés ideje előtt, alatt és után.

• Észrevenni a szabálysértést, szükség esetén leléptetni (kötelező „Fukushin

Shugo” után), kizárni a versenyzőt.

• Kikérni a sarokbírók véleményét.

• Dönteni a győzelemről a sarokbírók többségi ítélete alapján.

• Meghosszabbítani a küzdőidőt.

• Kihirdetni a döntést a sarokbírók jelzései alapján (a IV. sz. melléklet

szerint).

• Indokolni a döntéshozatalt.

A vezetőbíró jogköre nem kizárólag a küzdőtérre vonatkozik, hanem kiterjed annak közvetlen közelére is.

5. A VEZETŐBÍRÓ KIFEJEZÉSEI ÉS JELZÉSEI ‌

A vezetőbíró által a mérkőzés irányítása során használt kifejezések és jelzések jegyzéke megtalálható az I. sz. mellékletben.

6. A SAROKBÍRÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

• Zászló- és sípjelekkel segíteni a vezetőbíró munkáját.

• Véleményt nyilvánítani az észlelt szituációkról.

• A kumite mérkőzésen fokozott figyelemmel kísérni a versenyzők akcióit, és a vezetőbíró felé véleményt nyilvánítani az alábbi esetekben:

˗ ha „Ippon”-t vagy „Waza-Ari”-t észlel,

˗ ha a versenyző tiltott technikát alkalmaz vagy erre készül,

˗ ha sérülést vagy rosszullétet észlel,

˗ ha az egyik vagy mindkét versenyző elhagyta a küzdőteret,

˗ bármely más esetben, amikor szükségesnek ítéli a vezetőbíró figyelmét felhívni.

• Köteles véleményt nyilvánítani, ha a vezetőbíró „Hantei”-t kér.

7. A SAROKBÍRÓK ÁLTAL HASZNÁLT JELZÉSEK ‌

A mérkőzés során a sarokbírók által használt zászló- és sípjelzések jegyzéke megtalálható a II. sz. mellékletben.

8. AZ ELLENŐRZŐ BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

Minden kumite mérkőzésre ellenőrző bírót kell kijelölni, aki szakmailag, erkölcsileg elismert szakember legyen. Feladatai:

• Ellenőriznie kell a vezetőbíró döntéseit, biztosítani a mérkőzések korrekt

lefolyását. Ha a vezetőbíró és a sarokbírók döntése ellentmond a bíráskodás szabályainak, az ellenőrző bíró összehívja és figyelmezteti őket, hogy bírálják felül döntésüket.

• Megkérdezése esetén véleményt nyilvánít (a döntésben általánosan nem

vesz részt).

• A mérkőzésen történtek pontos dokumentálása, a III. sz. mellékletben leírt módon.

• Jogköre kiterjed a mérkőzés teljes felügyeletére, magában foglalja az

időmérő és az adatrögzítő ellenőrzését és irányítását is.

• Az ő jóváhagyásával válnak hivatalossá a jegyzőkönyvvezető által rögzített adatok.

9. SÉRÜLÉSEK A MÉRKŐZÉS ALATT ‌

• Valamelyik versenyző sérülése esetén a vezetőbíró köteles azonnal megállítani a mérkőzést. Ezzel egy időben hívnia kell a verseny orvosát (igen indokolt esetben segíthet a sérült versenyzőnek). A sérülés kezelése nem hátráltathatja a mérkőzést!

• Amennyiben kumite verseny közben nem jut minden küzdőtérre külön versenyorvos, akkor a küzdőtéren a küzdelmet csak ennek ismeretében szabad elkezdeni, illetve folytatni, biztosítva, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon az orvosi segítség!

• A versenyorvos a vezetőbíró kérésére köteles az adott versenyzőt

megvizsgálni, szükséges mértékben ellátni, versenyképességét megállapítani. Minden versenyző köteles magát alávetni a versenyorvos vizsgálatának! Amennyiben ezt megtagadja, úgy a versenyből azonnal ki kell zárni, és az esetről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit 3 munkanapon belül továbbítani kell az MKSZ és/vagy a verseny rendezési jogával rendelkező szervezet felé.

• Ha egy versenyző kisebb sérülést szenved, és az orvos véleménye szerint

képes lenne a mérkőzés folytatására, de nem kívánja folytatni a küzdelmet, vesztesnek minősül („Kiken”).

• Olyan sérülés esetén, melynél az egyik versenyző önhibáján kívül okozott

sérülést a másiknak; vagy ha egy időben mindkét versenyző lesérül, és mindketten hibásak voltak, az a versenyző veszít, aki feladni kényszerül a mérkőzést. Ha mindkét versenyző feladja a mérkőzést olyan sérülésből kifolyólag, melynek oka egyiküknek sem felróható, a mérkőzést döntetlennek kell kihirdetni.

• Ha egy versenyző valamilyen sérülés vagy egyéb pszichikai ok miatt a

verseny orvosának tanácsára feladni kényszerül a küzdelmet, a vezetőbíró lelépteti a sérültet. Ha a sérülésért az ellenfele okolható, a sérültet kell győztesnek kihirdetni. Ha a sérülésért nem az ellenfél okolható, akkor a sérültet kell vesztesként kihirdetni („Kiken”).

• Csak a verseny orvosa hozhat döntést a versenyzők sérüléseivel, pszichikai

állapotukkal, ez irányú alkalmasságukkal kapcsolatban!

• Olyan esetben, amikor az ellenfélnek okozott sérülés miatt léptetnek le valakit, akkor azt a verseny főbírójának azonnal jelezni kell. A fenti okból

egyszer már leléptetett versenyző ezután már sérülésokozást jelző jelzést (piros karszalag) köteles viselni a bal karján. (A második mérkőzésre csak felnevezéses verseny másik versenyszámában vagy csapatversenyszámban kerülhet sor.) A második ilyen jellegű leléptetés után a versenyzőt a versenyből véglegesen ki kell zárni!

• Az a versenyző, aki egyszer már úgy győzött, hogy ellenfelét kontakt

jellegű büntetés miatt leléptették, csak a verseny orvosának engedélyével küzdhet tovább. Ekkor már megkülönböztető jelzést köteles viselni (sárga színű szalagot a bal karján)! Ha másodszor is megsérül, akkor egészsége védelmében a további versenytől el kell tiltani!

10. ÓVÁS ‌

• Senki nem nyújthat be óvást a bíráskodás szakmai tartalmával, a versenybíró szabályos körülmények között meghozott döntésével kapcsolatban.

• Óvás csak a verseny lebonyolításában, a szabályok be nem tartásában

elkövetett hibáért lehetséges, ha az befolyásolta a verseny kimenetelét.

• Ha a bírói intézkedés szabályellenességet mutat, kizárólag a hivatalos képviselő nyújthat be óvást.

• Az óvást formanyomtatványon, írásban kell benyújtani a verseny

főbírójának, rögtön az adott mérkőzés után, kivéve, amikor az óvás adminisztratív hibára vonatkozik. A formanyomtatványt a XIV. számú melléklet tartalmazza.

• Az óvásnak tartalmaznia kell:

˗ a küzdőtér és az időpont meghatározását,

˗ a versenyzők nevét,

˗ a közreműködő bírói testületet,

˗ az óvott cselekmény pontos részleteit.

• Az óvás kézhezvétele után a főbíró személyesen megvizsgálja a reklamációt, és valamennyi tényező figyelembevételével dönt az óvást

illetően. Erről jelentés készül, amely alapját képezi a további intézkedésnek. Az óvás elbírálásakor – szükség szerint – meg kell hallgatnia az érintett résztvevőket, illetve rendkívüli esetben a döntést valamennyi shiai vezető bevonásával hozza meg. Az óvás elbírálásáról azonnal tájékoztatni kell az érintetteket!

• Az óvással egy időben a kezdeményezőnek a versenykiírásban leírt

pénzbeli letétet kell elhelyeznie, amit visszakap, ha az óvását érvényesnek találják.

11. EGYÉB DOLGOK ‌

• Jelen szabálykönyv módosítását a Magyar Karate Szakszövetség Xxxxx Xxxxx Xxxxx Bizottsága, annak vezetője vagy a versenyrendszer működésében együtt dolgozó stílusok vezetői kezdeményezhetik (szükség szerint vagy az irányadó nemzetközi versenyszabályok megváltozása esetén).

• Ha verseny közben olyan probléma adódna, mely nem szerepel e

szabályzatban, vagy olyan esetben, ha kérdéses lenne a szabályok alkalmazhatósága egy szituációban, a főbíró, a vezetőbíró, a sarokbírók és az ellenőrző bíró együttesen döntenek. A döntésről minden tisztviselőt értesíteni, a közönséget tájékoztatni kell!

• Minden karatéka, legyen akár versenyző, bíró vagy más tisztviselő, köteles

követni a „Karate-Do” eszméit (Dojo kun), melyek:

˗ a jellem tökéletesítése,

˗ őszinte, igaz viselkedés,

˗ mindenkori maximális erőfeszítés,

˗ tisztelet,

˗ önfegyelem.

• Bármilyen viselkedés, mely a karatét megszégyeníti, legyen az elkövető akár

versenyző, edző, menedzser vagy xxxxx, aki kapcsolatban áll a versenyzővel, a versenyző és a csapat kizárását vonhatja maga után!

B. A KUMITE VERSENY SZABÁLYAI ‌

I. FEJEZET ‌

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ‌

1. A MÉRKŐZÉSEK FAJTÁI ‌

• Egyéni mérkőzések.

• Csapatmérkőzések.

2. RÉSZVÉTEL A MÉRKŐZÉSEN ‌

A kumite verseny mérkőzései súlykategória nélkül kerülnek megrendezésre. A

„mérkőzés” kifejezés vonatkozik a csapatverseny során mérkőző versenyzők küzdelmeire is.

• Kumite mérkőzésen részt vehet minden olyan versenyző, aki:

˗ ismeri az „Ippon Shobu” versenyszabályokat,

˗ rendelkezik érvényes sportorvosi engedéllyel,

˗ rendelkezik érvényes sportbiztosítással,

˗ megfelel az MKSZ Versenyrendezési szabályzatában leírtaknak,

˗ megfelel a versenykiírásban leírt feltételeknek.

• A hivatalos sorsolás megkezdése után az egyéni versenyzők már nem cserélhetők, kivéve, ha a verseny főbírója ezt indokolt esetben engedélyezi.

• Azok az egyéni versenyzők vagy a csapatok, akik vagy amelyek a

megnyitóra nem érkeznek meg, a versenyből kizárhatók.

• Fegyelmi eljárás indítható azon egyéni versenyzők vagy csapatok ellen, akik vagy amelyek megfelelő indok nélkül nem jelennek meg a mérkőzésen,

illetve a mérkőzést felügyelő szerveknél nem jelzik visszalépési szándékukat.

• Ha adminisztrációs hiba miatt nem a megfelelő versenyző küzd, akkor azt

az eredményt törölni kell (a verseny folytatását ennek megfelelően kell

tovább alakítani).

3. ORVOSI ELŐÍRÁSOK ‌

• Minden versenyzőnek rendelkeznie kell érvényes „Versenyezhet” sportorvosi engedéllyel, mely a felnőtteknél egy évnél nem régebbi, 18 év alatt 6 hónapnál nem régebbi kell, hogy legyen.

• A mérkőzés előtt a már létező sérülésekről a verseny orvosát tájékoztatni

kell.

• A verseny orvosával még a versenyszám megkezdése előtt minden olyan eszköznek, védőnek, fáslinak, kötésnek stb. viselését engedélyeztetni,

illetve indokoltságát igazoltatni kell, amit az előírt ruházaton és védőfelszereléseken kívül a versenyző a mérkőzés alatt hordani szeretne.

• Ha a mérkőzés alatt a versenyző bármely rövid időre is elveszti eszméletét, a versenyorvosnak meg kell vizsgálnia.

• Ha a mérkőzés alatt a versenyző legalább 10 másodpercre elveszíti az

eszméletét – és emiatt a versenyorvos indokoltnak tartja az intézkedést –, el kell tiltani a további küzdelmektől.

• A verseny orvosa indokolt esetben kérheti a versenyző szakorvosi

vizsgálatát.

• Ha a versenyző orvosi ellátásban részesült, azt a regisztrációs lapján fel kell tüntetni vagy szükséges esetben más módon dokumentálni kell.

• Tilos törvényileg tiltott teljesítménynövelő szerek használata mind a

felkészülés, mind a verseny ideje alatt!

II. FEJEZET ‌

AZ EGYÉNI MÉRKŐZÉS ‌

1. A MÉRKŐZÉS LEBONYOLÍTÁSA ‌

A küzdelmek „Ippon Shobu” szabályrendszerben zajlanak egyenes kieséssel, vigaszág nélkül, kumitében két harmadik helyezettel. A versenyzők a győztes mérkőzéseik alapján kerülnek a következő fordulóba, illetve a döntőbe.

2. A MÉRKŐZÉS LEVEZETÉSE ‌

A mérkőzés levezetése kizárólag a vezetőbíró utasításai alapján történik.

• Kezdés: A vezetőbíró a Shiai-jo széléről „Senshu Naka-e”/„Aka – Shiro

Naka-e” vezényszóra behívja a küzdőtéren kívül várakozó versenyzőket, akik meghajlás után belépnek a küzdőtérre, és a kezdővonal mögött megállnak. A vezetőbíró a versenyzőket követve a kijelölt helyére lép. Ezután a versenyzők üdvözlik egymást, és „Hachiji-dachi”-ban várják a küzdelmet („Yoi”).

• Indítás: A mérkőzés a vezetőbíró „Xxxxx-Xxxxx, Hajime” vezényszavával

kezdődik.

• Megszakítás: A vezetőbíró „Yame” vezényszavára megáll a küzdelem (és megáll az óra), a versenyzőket a kiinduló vonalakra rendeli („Moto no

Ichi”). A versenyzők kötelesek visszatérni a számukra előírt helyre, és várni a vezetőbíró ítéletére vagy vezényszavára. A mérkőzés „Tsuzukete, Hajime” vezényszóra folytatódik (továbbindul az óra – „tiszta küzdőidő”).

• Befejezés: A mérkőzés az időmérő kettős jeladásával befejeződik (az ez

után végrehajtott technika találatként nem értékelhető), és formailag a

vezetőbíró „Yame (Soremade)” vezényszavával ér véget. Ezután a

„Hantei” vezényszó és az előírt sípjel elhangzása után a sarokbírók jelzik döntésüket. Az újabb sípszó után a zászlókat visszaveszik, majd a vezetőbíró a IV. sz. melléklet szerint kihirdeti a bírók döntését. A vezetőbíró ítélete után a versenyzők kötelesek meghajolni egymás felé, majd a mögöttük lévő oldal felé elhagyják a küzdőteret. Eközben a

küzdőtér szélén, arccal a küzdőtér közepe felé fordulva meghajolnak. Ezzel

a mérkőzésnek vége.

3. A MÉRKŐZÉS IDŐTARTAMA ‌

• A mérkőzés időtartama 2 perc tiszta küzdőidő.

• Amikor a vezetőbíró „Yame” vezényszava megszakítja a mérkőzést, az órát le kell állítani. Az órát a vezetőbíró „Xxxxxxxxx, Xxxxxx”

vezényszavára kell újraindítani.

• Ha a versenyzők kilépnek a küzdőtérről, a mérkőzés addig folytatódik, míg a vezetőbíró meg nem állítja a mérkőzést.

• Az időmérő a mérkőzés vége előtt 30 másodperccel jól hallható jeladással

figyelmezteti a résztvevőket („Ato-shibaraku”). Ez alatt az idő alatt a versenyzők törekedjenek a folyamatos küzdelemre. A kettős jeladás a mérkőzés tényleges befejezését jelzi.

• Kiemelt versenyeken (pl. magyar bajnokság) a felnőtt férfi egyéni

kumite döntőjének időtartama 3 perc tiszta küzdőidő. Itt a versenyzők „Sanbon-Shobu” szabályok szerint küzdenek, vagyis az a versenyző győz, aki a lehetséges 3 pontból előbb eléri az abszolút többséget jelentő 2 teljes pontot (2 „Ippon” vagy 4 „Waza-Ari”, illetve 1

„Ippon” és 2 „Waza-Ari”) vagy ezen belül több pontot szerez, mint az ellenfele. Amennyiben döntetlen az eredmény, a normál mérkőzésekhez hasonló hosszabbítások következnek, melyek időtartama 2-2 perc tiszta küzdőidő. A hosszabbítások addig tartanak, amíg egy hosszabbításon belül valamelyik versenyző el nem éri az 1 „Ippon”-t vagy a 2 „Waza- Ari”-t (itt már nincs „Sakidori Shōbu”).

4. A MÉRKŐZÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA ‌

• Döntetlen esetén új mérkőzés következik: „Sai-shiai”.2

• Ha az új mérkőzés is döntetlennel végződik, újabb küzdelem következik (az első találatig): „Sai-sai-shiai”3 („Sakidori Shōbu”).

• Azt a versenyzőt, aki a „Sai-sai-shiai”-ban („Sakidori Shōbu”) az első értékelhető találatot éri el, győztesként kell kihirdetni.

• Ha továbbra sem volt pont, a bírók csak a „Sai-sai-shiai”-ban történteket

jogosultak a kötelező döntésnél figyelembe venni („Hantei”).

2 A hosszabbítás alapideje 2 perc. A kadetnél alacsonyabb korcsoportokban lehetőség van csökkentett időtartamban (1,5 perc) megrendezni, ezt a versenykiírásban rögzíteni kell!

3 Az ismételt hosszabbítás alapideje 2 perc. A kadetnél alacsonyabb korcsoportokban lehetőség van csökkentett időtartamban (1,5 perc) megrendezni, ezt a versenykiírásban rögzíteni kell!

III. FEJEZET ‌

A CSAPATMÉRKŐZÉS ‌

1. A CSAPATMÉRKŐZÉS SZABÁLYAI ‌

A küzdelmek „Ippon-Shobu” szabályrendszerben zajlanak egyenes kieséssel, vigaszág nélkül, két harmadik helyezettel. A csapatok a győztes mérkőzéseik alapján kerülnek a következő fordulóba, illetve a döntőbe.

A csapatmérkőzés győztesének meghatározása az egyéni küzdelmek eredményei alapján, a következő kritériumok szerint dől el, fontossági sorrendben:

˗ győzelmek száma,

˗ „Teljes Ippon” győzelmek száma,

˗ „Ippon” győzelmek száma, beleértve az „Awasete” győzelmeket. Ha a fent említett kritériumok ellenére döntetlen lenne a mérkőzés állása, a döntést a mérkőző csapatok által a küzdelemben részt vettek közül kijelölt 1-1 versenyző mérkőzése hozza meg, az egyéni mérkőzésre vonatkozó szabályok szerint levezetett mérkőzése alapján (döntő mérkőzés a csapatok választásával, azaz „Daihyosha Ketteisen”).

Az ellenfél feladásából, leléptetéséből, kizárásából adódó győzelmek

„Teljes Ippon”-ként számolandók!

2. RÉSZVÉTEL A CSAPATMÉRKŐZÉSEN ‌

• Minden csapatnak páratlan számú tagja van, ezeknek meg kell felelniük az általános részvételi szabályoknak: 5+2 (vagy 3+1) a férfiaknál, 3+1 a nőknél. A versenyzők mind a csapat tagjai, nincsenek meghatározott tartalékok.

• A csapatmérkőzés első fordulójában az a csapat vehet részt, amelyik a

mérkőzés előtt a meghatározott számú taggal rendelkezik, minimum 3 vagy 5 fővel (a versenykiírás szerint).

• Minden egyes csapatmérkőzés előtt a csapat képviselőjének egy hivatalos

formanyomtatványt (XIV. melléklet) kell a bírói asztalnál közreműködőknek átadni, amely tartalmazza a küzdők nevét, sorszámát és versenyzési sorrendjét. A sorrend minden forduló után megváltoztatható, de a csapatmérkőzés elkezdése után már nem!

• Azt a csapatot, amelyiknek bármely tagja vagy edzője megváltoztatja a

küzdők sorrendjét anélkül, hogy ezt írásban benyújtaná a mérkőzés előtt a bírói asztalnál, ki kell zárni!

IV. FEJEZET ‌

A PONTÉRTÉKELÉS KRITÉRIUMAI ‌

1. GYŐZELEM, VERESÉG ‌

A mérkőzés eredményét eldönti, ha valamelyik versenyző „Ippon”-t, „Awasete- Ippon”-t ér el, illetve ha valamelyik versenyző ellen „Hansoku”-t, „Shikkaku”-t vagy „Kiken”-t ítélnek.

A győzelem vagy vereség ténye eldőlhet még bírói döntés alapján.

2. ÉRVÉNYES TALÁLATI FELÜLETEK ‌

Az értékelhető találati felületek az alábbiak szerint különülnek el:

˗ fej,

˗ arc,

˗ nyak,

˗ mellkas,

˗ has,

˗ hát,

˗ oldalak.

3. PONTÉRTÉKELÉS ‌

• A vezetőbíró „Yame” vezényszavával egy időben végrehajtott értékelhető technika még pontértékű. Ha a „Yame” vezényszó megelőzi a technika becsapódását, a találat nem értékelhető.

• Nem értékelhető a küzdőtéren kívül végrehajtott technika. Érvényesnek

tekintendő azonban akkor, ha a technika végrehajtásának pillanatában a versenyző még a küzdőtéren belül volt.

• Nem értékelhető az a technika, amelyik a mérkőzés végét jelző jelzés után,

de még a késlekedő vezetőbíró „Yame” vezényszava előtt történik.

• A versenyzők egymáson egy időben végrehajtott technikáira nem adható

pont („Aiuchi”).

• A technika értékelésénél nemcsak a technikát és a célpontot kell a bíróknak figyelembe venniük, hanem a támadó attitűdjét is.

4. AZ „IPPON”‌

• „Ippon”-t kell ítélni arra a technikára, amely megfelelő találati szögben, megfelelő támadási felületen éri az ellenfelet, és megfelel az alábbi követelményeknek:

˗ jó forma,

˗ helyes testtartás,

˗ erős végrehajtás,

˗ „Zanshin”,

˗ megfelelő időzítés,

˗ megfelelő távolság.

Ez a „Teljes Ippon”.

• „Ippon”-ként értékelhetők az alábbi feltételek mellett végrehajtott hatékony technikák:

˗ Sikeres pontszerzés, pontosan az ellenfél támadásának pillanatában („Deai”).

˗ Abban a pillanatban végrehajtott támadás, mikor az ellenfél

valamilyen, a támadó által végrehajtott akció miatt elveszíti az egyensúlyát.

˗ Értékelhető támadások kombinációja, amelynek minden eleme

önmagában is pont értékű („Renzoku-waza”).

˗ Ha az ellenfél elveszti küzdőszellemét vagy hátat fordít az ellenfelének, miközben értékelhető találat éri.

˗ Az ellenfél védtelen találati felületére végrehajtott értékelhető támadás.

• Nem értékelhetők „Ippon”-ként akkor a technikák – még ha a fent

említett feltételeknek meg is felelnek –, ha a versenyző nem abban a pillanatban hajtja végre azokat, amikor:

˗ eléri az ellenfelét,

˗ egyensúlysúlyából kimozdítja az ellenfelét.

• „Awasete-Ippon” az, ha a versenyző a mérkőzés alatt két „Waza-Ari”-t ér el. A két „Waza-Ari”-t együtt „Ippon”-ként kell értékelni.

5. A „WAZA-ARI”‌

„Waza-Ari” adható a technikára akkor, ha az „Ippon” követelményei közül az egyik feltétel a végrehajtás során nem tökéletes. „Waza-Ari”-t ítélnek az

„Ippon”-hoz hasonló értékű technikáért. A bíróknak először mindig az

„Ippon”-t kell mérlegelniük, azután a „Waza-Ari”-t. Pontértékben két „Waza- Ari” egyenértékű egy „Ippon”-nal. A megfelelően végrehajtott technika, ami nem éri el az „Ippon” minőségét, „Waza-Ari”-nak értékelendő.

6. A DÖNTÉS KRITÉRIUMAI ‌

„Ippon” vagy a mérkőzés ideje alatt ítélt „Kiken” „Hansoku”, „Shikkaku” hiányában a döntést a következők alapján kell meghozni:

• A mérkőzésen volt-e „Waza-Ari”?

• Volt-e kihirdetett figyelmeztetés?

• Küzdőtérről való kilépések száma.

• A versenyzők által mutatott:

˗ technikai és taktikai fölény,

˗ testtartás, küzdőszellem, erő mértéke,

˗ támadások száma,

˗ stratégia.

7. TILTOTT VISELKEDÉS, TECHNIKÁK / LELÉPTETÉS (Hansoku)‌

A következő viselkedésformák és technikák tiltottak (ezek szükség esetén

„Hansoku” jellegű büntetéssel sújthatók: „Keikoku”, „Hansoku Chui” vagy

végső esetben „Hansoku”):

• kontrollálatlan támadás,

• támadási felületet ért erős kontakt,

• alsó vagy felső végtagok támadása,

• nyitott kezes technikák az arcra,

• ágyék támadása,

• csípő- és térdízület, valamint lábfej és sípcsont támadása,

• fogás, kivéve, ha ezt azonnal technika követi,

• az ellenfél szükségtelen lökdösése, rángatása,

• veszélyes, nagy ívű, ellenőrizetlen dobások,

• szándékos kilépés a küzdőtérről vagy időhúzás,

• sérülés színlelése előnyszerzés céljából.

Ha egy versenyző tiltott akciót készül végrehajtani vagy hajtott végre, a vezetőbíró köteles figyelmeztetni vagy bemondani a szabálysértés tényét.

Ha a versenyző újra végrehajtja ugyanazokat az akciókat, amiért már megintették, a vezetőbíró a következő fokozatú büntetéssel sújtja, végül a versenyzőt leléptetik a sorozatos szabálysértések miatt.

Az a versenyző, akit kétszer diszkvalifikáltak, Hansokuval leléptettek, nem folytathatja a versenyt (Kumite).

Büntetni kell a „Yame” vezényszó után elindított technikákat. (Adott körülmények között mérlegelni lehet – amennyiben nem okozott sérülést –, hogy a versenyző hallhatta-e a vezényszót.)

Leléptetés csak „Fukushin Shugo” után lehetséges („Hansoku”)!

8. KÜZDŐTÉR ELHAGYÁSA (Jōgai)‌

Ha egy versenyző sorozatosan menekül a küzdőtérről, kilép („Jōgai”), az alábbi büntetéseket kapja:

˗ Az első kilépés után a versenyzőt figyelmeztetni kell: „Jōgai Keikoku”.

˗ A második kilépés után a versenyzőt hivatalosan büntetni kell: „Jōgai

Chui”.

˗ A harmadik kilépés után a versenyzőt diszkvalifikálni kell: „Jōgai Hansoku”.

9. VÉDEKEZÉSRE KÉPTELENSÉG (Mubōbi)‌

• Ha a versenyző nem védi, vagy viselkedése miatt nem tudja védeni saját testi épségét (esetleg ezzel egy időben ellenfele testi épségét is közvetetten veszélyezteti), a vezetőbíró köteles figyelmeztetni, és bemondani a szabálysértés tényét („Mubōbi Keikoku”, „Mubōbi Chui”, „Mubōbi Hansoku”).

• Ha a versenyző tartósan passzív (nem kezdeményez, tartózkodik a küzdelemtől), a vezetőbíró köteles figyelmeztetni, és bemondani a szabálysértés tényét, fokozatát.

• A „Mubōbi Xxxxxxx” büntetést mindig előzze meg bírói egyeztetés

(„Fukushin Shugo”)!

10. TELJES DISZKVALIFIKÁCIÓ (Shikkaku)‌

• Ha egy versenyző elkövet bármit az alábbi akciók közül, a vezetőbíró –

bírói tanácskozás után – köteles leléptetni az elkövetőt:

˗ A versenyző nem engedelmeskedik a vezetőbíró utasításának.

˗ A versenyző annyira izgatottá válik, hogy a vezetőbíró úgy ítéli meg, veszélyes az ellenfelére és önmagára.

˗ A versenyző nem megengedhető szavakat, kifejezéseket használ.

˗ A versenyző szándékosan durván megsérti a szabályokat.

˗ Más helyzetek, melyek megsértik a mérkőzés szabályait.

• Amennyiben a csapat sérti meg ilyen módon a szabályokat, a csapatot le kell léptetni, és az ellenfelüket kell győztesként kihirdetni.

• A Shikkaku-val leléptetett versenyzőt vagy csapatot a versenyből teljes körűen ki kell zárni.

• Shikkaku büntetés csak a főbíró jelenlétében megtartott bírói egyeztetés

(„Fukushin Shugo”) után adható!

11. VISSZALÉPÉS (Kiken)‌

• Ha a versenyző visszalép vagy visszaléptetik, akkor ellenfelét kell kihirdetni győztesnek.

• Ha a versenyző önkéntesen visszalép a küzdelemtől, akkor visszalép

minden mérkőzéstől és minden versenyszámtól. (Ha valaki több számban nevezett, és valamelyikben mégsem kíván elindulni, úgy csak a verseny kezdete előtt, a versenykiírás szabályai szerint van lehetősége egy versenyszámtól visszalépni. Ha ezt nem teszi meg, akkor az első „Kiken” ítélet után a verseny további részétől el kell tiltani.)

V. FEJEZET ‌

A MÉRKŐZÉS ELBÍRÁLÁSA ‌

1. A BÍRÓK ‌

A bírók ítéleteikben törekedjenek mindig arra, hogy a versenyzők által mutatott teljesítményeknek megfelelő ítéleteket hozzanak. Ítéleteik legyenek mindig függetlenek az esetleges befolyásoló körülményektől. A bírói panel összetétele 1 ellenőrző bíróból, 1 vezetőbíróból és 4 sarokbíróból áll. Elhelyezkedésüket az V. sz. melléklet mutatja.

2. A VEZETŐBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

• A vezetőbíró az „Általános versenyszabályok” II. FEJEZET 4. pontjában leírtak szerint látja el feladatát.

• Ha a vezetőbíró valamely versenyző részéről „Ippon” értékű technikát

észlel, akkor „Yame” vezényszóval megállítja a mérkőzést, és visszarendeli a versenyzőket a kiinduló helyükre. Ezután a vezetőbíró is visszatér helyére, és a sarokbírók döntését összegezve azonosítja a végrehajtott technikát, majd „Ippon”-t hirdet. Ezzel a mérkőzés befejeződött.

• Ha a vezetőbíró „Waza-Ari” értékű technikát észlel, megállítja a mérkőzést,

és visszarendeli a versenyzőket a kiinduló helyükre. Ezután a vezetőbíró is visszatér a helyére, és a sarokbírók döntését összegezve azonosítja a végrehajtott technikát, majd „Waza-Ari”-t ítél. Xxxxx „Tsuzukete, Hajime” felszólítással elrendeli a mérkőzés újraindítását.

• Ha a mérkőzésen az egyik versenyző a második „Waza-Ari”-ját éri el,

akkor a vezetőbíró a találatot „Xxxx-Xxx, Xxxxxxx-Xxxxx” szavakkal hirdeti ki, megállapítva az adott versenyző győzelmét, és ezzel lezárva a mérkőzést.

• Amikor a mérkőzés ideje lejár, a vezetőbíró „Yame” („Soremade”)-val

megállítja a küzdelmet, visszarendeli a versenyzőket a kiinduló helyükre. A kijelölt helye mögötti alapvonalon kívülre lépve, „Hantei”-t követő sípjelzésével a sarokbírók döntését kéri. A sarokbírók a sípjelre egy időben felemelt zászlóikkal jelzik döntésüket, majd a vezetőbíró újabb sípjelére jelzésüket visszaveszik. Ezután a vezetőbíró visszalép a kijelölt helyére, és kihirdeti a zászlójelzések alapján a IV. sz. melléklet értelmében meghozott döntését.

• Ha csak egy sarokbíró jelzi, hogy valamelyik versenyző általa

értékelhetőnek ítélt technikát hajtott végre, akkor a vezetőbíró – amennyiben a véleménye ettől xxxxx – azt figyelmen kívül hagyhatja, felülbírálhatja, és folytathatja a mérkőzést.

• Az alábbi helyzetekben a vezetőbíró köteles megállítani a küzdelmet, és

visszarendelni a versenyzőket a kiinduló helyeikre:

˗ Ha két vagy több sarokbíró jelezte, hogy az egyik versenyző általuk értékelhetőnek ítélt technikát hajtott végre. Amennyiben viszont ezek a jelzések „kiegyenlítik” egymást, a vezetőbíró a saját véleményével együtt kezelve dönthet a megállításról vagy továbbengedésről.

˗ Ha valamelyik vagy mindkét versenyző elhagyta a küzdőteret. A

„Jōgai Naka-e” felszólítással visszarendeli a versenyzőket a küzdőtérre.

˗ Ha észreveszi, hogy az egyik vagy mindkét versenyző tiltott

technikát hajtott végre vagy készül végrehajtani, illetve erre utaló jelzést kap a sarokbírók részéről. A sarokbírókkal konzultálva köteles figyelmeztetni vagy büntetni az elkövetőt/elkövetőket, a szabálysértés mértékének megfelelően.

˗ Ha az egyik versenyző sérülést szenved, azonnal meg kell állítani a

küzdelmet. Haladéktalanul el kell rendelni a sérült versenyző

megfelelő ellátását. A vezetőbíró alapvetően tartózkodjon a személyes közreműködéstől, az ellenőrzés és ellátás a versenyorvos feladata! Azonban rendkívüli esetben – orvos távollétében, illetve annak megérkezéséig – tegye meg azokat a lépéseket, melyeket az életmentés szempontjából egyébként is meg kellene tennie.

˗ Az egyik vagy mindkét versenyző sérülése esetén – a versenyorvos

véleményét figyelembe véve – szükség esetén összehívja a versenybírókat, és közösen döntenek a mérkőzés folytatásáról vagy beszüntetéséről.

˗ Amikor belharc alakul ki a küzdelemben, és egyik versenyző sem

alkalmaz értékelhető technikákat, meg kell tennie a szükséges óvintézkedéseket, hogy a sérüléseket elkerüljék.

˗ Ha az egyik vagy mindkét versenyző megfogja, megragadja a

másikat, esetleg összekapaszkodnak, és nincs értékelhető találat.

˗ Ha a mérkőzés alatt hosszabb ideig nincs akció.

˗ Ha a főbíró vagy az ellenőrző bíró erre utasítást ad.

3. A SAROKBÍRÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

• A sarokbírók az „Általános versenyszabályok” II. FEJEZET 6. pontjában leírtak szerint látják el feladatukat.

• A mérkőzés kezdetekor a megfelelő kezükben tartott piros és fehér

zászlóval, valamint a szájukba elhelyezett síppal elfoglalják a számukra kijelölt helyüket a küzdőtér megfelelő sarkánál (az V. sz. melléklet szerint).

• Fokozottan figyelemmel kísérik a versenyzők akcióit, tekintetbe véve a

küzdőtéren elfoglalt helyzetüket.

• Észrevételeiket és döntéseiket azonnal és egyértelműen (szükség esetén

zászlóval és síppal együttesen) kötelesek jelezni a vezetőbíró felé.

4. AZ ELLENŐRZŐ BÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

Az ellenőrző bíró az „Általános versenyszabályok” II. FEJEZET 8. pontja szerint végzi feladatát.

C. A KATA VERSENY SZABÁLYAI ‌

I. FEJEZET ‌

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ‌

1. A MÉRKŐZÉSEK FAJTÁI ‌

• Egyéni mérkőzések.

• Csapatversenyek.

2. A MÉRKŐZÉSEK LEBONYOLÍTÁSA ‌

• Egyéni mérkőzések.

Zászlós és pontozásos (kombinált) rendszer.

• Csapatversenyek.

Pontozásos rendszer.

3. A MÉRKŐZÉS FELÜGYELETE ‌

A mérkőzés felügyelete a vezetőbíró feladata és felelőssége.

4. ZÁSZLÓS (KOMBINÁLT) RENDSZER ‌

Két versenyző egy időben mutatja be ugyanazt: a vezetőbíró által kihúzott (kata névtábla) és bemondott katát. A bemutatást a „Hajime” vezényszó elhangzása után egy időben kötelesek elkezdeni.

Selejtezők: 4 versenyzőig csökkentik a mezőnyt az alábbiak szerint.

Első kör:

˗ 16 versenyzőre csökkenti a mezőnyt.

˗ Xxxxxx xxxx: VI. sz. melléklet 1. csoport.

˗ A bírálat zászlós rendszerben folyik.

Második kör:

˗ 16-ról 8 versenyzőre csökkenti a mezőnyt.

˗ Xxxxxx xxxx: VI. sz. melléklet 2. csoport.

˗ A bírálat zászlós rendszerben folyik.

Harmadik kör:

˗ 8-ról 4 versenyzőre csökkenti a mezőnyt.

˗ Xxxxxx xxxx: VI. sz. melléklet 3. csoport.

˗ A bírálat itt már pontozásos rendszerben folyik.

Korosztályos versenyeken (a versenykiírásnak megfelelően) az alacsonyabb korcsoportokban egészen a döntőig zászlós elbírálás van, a bemutatásra kijelölt katák alkalmazásával.

Döntő:

˗ 4 versenyző részvételével.

˗ Xxxxxx xxxx (a versenyző által választott kata): VI. sz. melléklet 3. vagy

4. csoport.

Korosztályos versenyek alacsonyabb kategóriáiban a versenykiírás döntőre kijelölt katái közül lehet választani.

Amennyiben egy versenyen az indulók létszáma 8 fő alatt van, úgy a versenyt két fordulóval, pontozásos elbírálással kell lebonyolítani. A két fordulóban különböző katát kell bemutatni.

5. PONTOZÁSOS RENDSZER ‌

• Egyéni mérkőzések.

Minden résztvevő külön mutatja be az általa – az előírtak közül – választott katát.

• Csapatversenyek.

A csapatversenyek pontozásos rendszerben zajlanak. A csapatot 3 fő

alkotja.

Minden csapatot külön pontoznak.

˗ Selejtezők: 4 csapatra csökkentik a mezőnyt.

˗ Xxxxxx xxxx: VI. sz. melléklet 3. vagy 4. csoport.

˗ Döntő: 4 csapat küzd a győzelemért.

˗ Xxxxxx xxxx: VI. sz. melléklet 3. vagy 4. csoport.

˗ A döntőben bemutatott kata nem lehet ugyanaz, mint a selejtezőben bemutatott.

Korosztályos versenyek alacsonyabb korcsoportjaiban a versenyszabály a fentiektől eltérően rendelkezhet a bemutatható formagyakorlatokról.

II. FEJEZET ‌

A MÉRKŐZÉS SZABÁLYAI ‌

1. A MÉRKŐZÉS INDÍTÁSA, BEFEJEZÉSE ‌

• Zászlós rendszer:

˗ A bemondó hívására a résztvevők a kezdővonalra állva meghajolnak először egymás, majd a vezetőbíró felé.

˗ A vezetőbíró kiválasztja a bemutatandó kata nevét, azt felmutatja és

hangosan, jól érthetően bemondja a versenyzőknek és a sarokbíróknak.

˗ A versenyzők kötelesek – először „Aka”, majd „Shiro” – visszamondani a kata nevét, majd a vezetőbíró „Yoi, Hajime” vezényszavára egy időben elkezdeni azt. Az utolsó mozdulatnál meg

kell várniuk a vezetőbíró „Naore” vezényszavát, aminek elhangzásakor visszalépnek a kiinduló pozíciójukba, és ott várják a bírók döntését. Amennyiben valamelyik versenyző előbb vagy a szükségesnél később kezdi a katát, először a kezdést meg kell ismételtetni. A következő esetnél büntetni kell (az értékelésnél a pontozásos végrehajtás 0,3 pontú hibájával azonos értékű hibának kell tekinteni, és annak megfelelően kell a döntésnél beszámítani).

˗ Ezután a vezetőbíró „Hantei” vezényszavát követő sípjelzésére a

sarokbírók zászlókkal kötelesek döntésüket jelezni. A vezetőbíró ezt követő újabb sípjelzésére a zászlókat visszaveszik.

˗ A vezetőbíró a sarokbírók döntéseit értékelve, a IV. sz. mellékletnek

megfelelően kihirdeti az eredményt. (Ez lehet „Aka/Shiro-no kachi”,

„Hikiwake” vagy kettős leléptetés.)

˗ Amennyiben valamelyik versenyző nem fejezi be a formagyakorlatot, illetve más formagyakorlatot mutat be, úgy a vezetőbíró automatikusan a másik versenyzőt hozza ki győztesnek (feltéve, ha ő a megfelelő formagyakorlatot végigcsinálta). Amennyiben mindketten ilyen súlyos hibát vétenek, mindkét versenyzőt lelépteti (ezekben az esetekben

„Fukushin shugo” nem szükséges).

• Pontozásos rendszer:

˗ A bemondó hívására a résztvevő a küzdőtérhez lép, meghajol a vezetőbíró felé, majd bejön a küzdőtérre. A versenyzőnek a kata bemutatása előtt lehetősége van a vezetőbíróval szemben a tőle való távolságot önállóan megválasztania. Ezt követően jól érthetően bemondja a bemutatandó kata nevét. A versenyző által bemondott kata nevét a vezetőbíró jól érthetően visszamondja. Ezután a versenyző önállóan kezdi el a bemutatást. Befejezés után szintén önállóan visszalép a kezdő pozícióba, és várja a bírók döntését.

˗ A vezetőbíró „Hantei” vezényszava és sípjele után a sarokbírók egy

időben felemelik pontozótábláikat, melyeken előzetesen beállították a döntésüknek megfelelő pontszámokat. A bemondó jól érthetően, hangosan, az adott pontszámokra mutatva – a vezetőbíró pontszámával kezdve, az óramutató járásának megfelelően – bemondja a pontszámokat. Ezt követően a sarokbírók a vezetőbíró sípjelére egyszerre teszik le a pontozótábláikat.

˗ Az adatrögzítő az előírt módon (vagy a program segítségével) rögzíti a

hallott értékeket, és az alábbiak szerint kiszámolja a végső pontszámot: a kapott pontértékekből egy legmagasabb és egy legalacsonyabb pontérték kimarad, a közbülső pontértéket összeadják, és ez adja a bemutatott kata pontértékét. Ezt a bemondó köteles hangosan kihirdetni. (Célszerű, ha a vezetőbíró az összesített pontszámot elismétli a versenyzőnek a jobb érthetőség miatt.)

˗ Az összpontszám elhangzása után a versenyző meghajol a vezetőbíró

felé, megfordul, és elhagyja a küzdőteret (előre haladva). A küzdőtér

szélén még egyszer meghajol a küzdőtér irányába, majd elhagyja azt.

Csapatmérkőzés esetén is ezek az eljárási szabályok. (Amennyiben csapat katánál a sarokbíró elfoglalt helyzete veszélyeztetné az egyik végrehajtó versenyző testi épségét, úgy – a kumitéhez hasonlóan – adjon helyet a gyakorlat végrehajtásához. A kata végrehajtása során elvárható, hogy a csapatok úgy helyezkedjenek el, hogy a bírók elhelyezkedése a végrehajtást ne zavarja. Ellenkező esetben ez az értékeléskor beszámítható.)

2. A DÖNTÉS KRITÉRIUMAI ‌

Kata versenyen a bemutatás nem minősíthető egyszerűen jónak vagy rossznak. A bírálatnak összhangban kell lennie az előírt bírálati szempontokkal.

• Alapvető szempontok a kata bemutatásánál:

˗ A katát az előírt módon, pontos sorrendben és tartalommal kell bemutatni.

˗ A kata 3 alapvető pontja: az erő alkalmazása (feszítés és ellazulás), a test

összehúzódása és kiterjedése, a gyors és lassú mozdulatok végrehajtása.

˗ A mozdulatok iránya, pontossága, a testrészek helyes használata.

˗ A kata technikáinak megértése, jellegzetességeinek bemutatása.

˗ A ritmus, a szünetek helyes betartása, alkalmazása.

˗ A „Zanshin” megkívánt végrehajtása, megléte.

˗ Küzdőszellem.

˗ „Enbusen”.

˗ Formai követelmények, viselkedés.

˗ Helyes fej- és szemmozgás iránya.

˗ Állások, lépések egyenletes végrehajtása.

˗ Koordináció.

˗ Stabilitás, egyensúly.

˗ Tökéletesség.

˗ Harmónia.

˗ Helyes légzés.

˗ „Kiai”.

˗ A „Kata” szinkronizált bemutatása (csapat kata versenyszámban).

• További figyelembe veendő szempontok:

A bíróknak észre kell venniük a bemutatott kata nehézségi fokát és speciális pontjait. A bírálatnak ez a része a következőkön alapul:

˗ a versenyző mennyire uralja a technikákat,

˗ a nehézségi fok és kockázat, amit a bemutatás során vállal.

• Hibák és tévesztések:

A bírálat harmadik szempontjaként a bíróknak észre kell venniük az előforduló hibákat és tévesztéseket.

Zászlós rendszer:

˗ Ha valamelyik versenyző nem a vezetőbíró által bemondott gyakorlatot kezdi el, míg azt a másik hiba nélkül mutatja be, vesztesnek kell nyilvánítani. Ez esetben a sarokbírók döntésére nincs szükség.

˗ Ha az egyik versenyző hibázik, és megáll a katában, míg a másik hiba

nélkül mutatja be, vesztesnek kell nyilvánítani. Ez esetben a sarokbírók döntésére nincs szükség.

˗ Ha az egyik versenyző elkezdi a gyakorlatot, megáll és újrakezdi, míg a másik hiba nélkül mutatja be, akkor vesztesnek kell nyilvánítani.

˗ Ha mindkét versenyző hibázik és megáll a katában, azt nem mutathatják be újra, mindkét versenyzőt diszkvalifikálni kell.

Pontozásos rendszer hiba miatti pontlevonásai:

˗	Habozás, de egyenletes folytatás:	–0,1
˗	Megállás és lassú folytatás:	–0,2
˗	Hiba+folytatás:	–0,3
˗	Hiba+habozás:	–0,6
˗	Csekély egyensúlyvesztés:	–0,1
˗	Nagyobb egyensúlyvesztés:	–0,3
˗	Esés:	–0,6
˗	Alapvonaltól való kis eltérés (fél, 1 lépés):	–0,1
˗	Alapvonaltól való nagy eltérés (több mint 1 lépés):	–0,3
˗	„Kiai” hiánya:	–0,3

3. A MÉRKŐZÉS MEGHOSSZABBÍTÁSA ‌

• Zászlós rendszer

A versenyzők döntetlen esetén újabb gyakorlatot – a vezetőbíró által húzott új katát – mutatnak be ugyanabból a katacsoportból. A sarokbíróknak kötelezően egyértelmű döntést kell hozniuk ez utóbbi mérkőzés alapján (kötelezően meg kell jelölniük a győztest).

• Pontozásos rendszer

Pontegyenlőség esetén a versenyzőknek meg kell ismételniük a holtversenyt eredményező katájukat az alábbiak szerint:

1) Versenyrendezést segítő, javasolt eljárás (Magyar Bajnokságon és

Diákolimpián kötelező):

A holtversenyben katázó első versenyző a pontozásnál alkalmazott középértéket kapja, míg a második – vagy esetleg további versenyzők

– ettől eltérően egy, esetleg két vagy több tizeddel alacsonyabb vagy magasabb értéket kapjanak, annak megfelelően, hogy a bíró hányadik helyre sorolja a holtversenyen belül az adott versenyzőt.

2) Hagyományos eljárás (a régi szabály szerint – egyes versenyeken

alkalmazható):

A. Az érintett versenyzők pontszámához először hozzá kell adni a legalacsonyabb, figyelembe nem vett pontszámot. Az így keletkező magasabb pontszámot elért versenyző a győztes.

B. Amennyiben így is pontegyenlőség van, akkor a figyelembe nem vett magasabb pontszámot is hozzá kell adni az összpontszámhoz. Ebben az esetben is a magasabb pontszámot elért versenyző a továbbjutó.

C. Amennyiben ezek után is egyenlő az állás, akkor a versenyzőknek új katát kell bemutatniuk. Ez esetben a bírók részére kötelező döntés van!

III. FEJEZET ‌

A MÉRKŐZÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI ‌

1. A BÍRÓK ‌

A bírók ítéleteikben törekedjenek arra, hogy a versenyzők által mutatott teljesítményeknek megfelelő ítéleteket hozzanak! Ítéleteik legyenek függetlenek, mentesítsék azokat az esetleges befolyásoló körülményektől.

A bírók elhelyezkedését az V. sz. melléklet mutatja.

• Zászlós rendszer: A mérkőzést 1 vezetőbíró és 4 sarokbíró bírálja el. Ha a

vezetőbíró „Hantei”-t kér, sípjelzésére a sarokbírók zászlóikkal jelzik döntésüket. A sarokbírók törekedjenek a mérkőzés alapján a győztes megjelölésére.

• Pontozásos rendszer: A mérkőzést 1 vezetőbíró és 4 sarokbíró bírálja el.

Döntőben, illetve nemzetközi versenyen bírálhat 1 vezetőbíró és 6 sarokbíró is. A bírók törekedjenek észrevenni a bemutatott gyakorlatok közötti különbségeket, és ezt az adott pontszámok tükrözzék. Igyekezzenek a sorrendet meghatározni.

2. A VEZETŐBÍRÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

• A vezetőbíró helyét az V. sz. melléklet tartalmazza. Zászlós rendszerben javasolt a gyakorlat bemutatása alatt a két zászlót összetekerve („Aka” kívül) vagy összehajtva („Aka” kívül) az ölében elhelyeznie.

• A vezetőbíró felügyeli a mérkőzés menetét.

˗ Zászlós rendszer:

A kata bemutatása előtt a vezetőbíró bemondja az általa kiválasztott kata nevét, és „Xxx, Hajime” vezényszóval indítja a versenyzők gyakorlatát. A versenyzők az utolsó mozdulat után megvárják a vezetőbíró „Naore” vezényszavát, amire visszaállnak a kezdő pozíciójukba.

˗ Pontozásos rendszer:

Miután a résztvevő bemondja a kata nevét, a vezetőbíró elismétli azt, és a versenyző önállóan elkezdi a bemutatást. A formagyakorlat végén szintén önállóan fejezi be a gyakorlatot.

• A döntés bejelentése.

˗ Zászlós rendszer:

Miután befejeződött a kata, és a versenyzők felvették kezdő pozíciójukat, a vezetőbíró a „Hantei” szóval és sípjellel döntést kér a sarokbíróktól. A zászlójelzések után újabb sípszóval a sarokbírók leveszik zászlójukat. A vezetőbíró a sarokbírók jelzései alapján meghatározza és kihirdeti a győztest az annak színével megegyező zászló egyidejű felemelésével. Amennyiben a sarokbírók jelzései alapján az eredmény döntetlen, a sarokbírói „Hikiwake” zászlójelzéssel jelzi

azt, illetve a saját ítéletének beszámításával valamelyik versenyzőt kihirdetheti győztesnek (a IV. sz. mellékletnek megfelelően).

˗ Pontozásos rendszer:

Miután a résztvevő befejezte a gyakorlatot, a vezetőbíró a szükséges időt kivárva, a meghatározott módon („Hantei” és sípjel) döntést kér a sarokbíróktól. A sarokbírókkal egy időben ő is felemeli pontozótábláját. Miután az adatok rögzítésre kerültek, sípjelre minden bíró visszaveszi a pontozótábláját. Az előírt módon kiszámított összpontszámot hangosan bemondják, amit a vezetőbíró a versenyző felé elismétel. (Amennyiben a pontok összesítése gyorsan történik vagy a pontok pontosítása szükségessé válhat, úgy a pontszámok levételének az elrendelése az összpontszám bemondása után is történhet. A helyes módszer kiválasztása a vezetőbíró joga.)

3. A SAROKBÍRÓK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI ‌

• A mérkőzés kezdetét az előírásoknak megfelelően felkészülten várják a számukra kijelölt helyen (V. sz. melléklet).

• A mérkőzés alatt a szabályoknak és az előírásoknak megfelelően értékelik a

bemutatott gyakorlatot.

• A vezetőbíró kérésére zászlóikkal vagy pontozótáblájukkal kötelesek döntésüket jelezni.

• Indokolt esetben – sípjellel – „Fukushin shugo” összehívását

kezdeményezhetik.

MELLÉKLETEK ‌

I. MELLÉKLET ‌

A vezetőbíró által használt kifejezések és jelzések, azok jelentései ‌

	Kifejezés	Jelentés	Jelzés
1	Senshu Naka-e	Versenyzők behívása a küzdőtérre.	A vezetőbíró mindkét kezével a küzdőtér oldala felől a közepe felé mutat.
2	Xxxxx Xxxxx Xxxxxx	A mérkőzés kezdete.	A vezetőbíró a kijelölt helyén áll.
3	Yame	Állj! A mérkőzés megszakítása, illetve befejezése.	Lefelé irányuló határozott mozdulat, mellyel egy időben az órát megállítják.
4	Xxxxxxxxx Xxxxxx	A mérkőzés újraindítása.	A vonalán állva hátralép zenkutsu dachiba, tenyereit egymás felé közelíti.
5	Xxxxxxxxx	Xxxxx tovább!	Felszólítás a mérkőzés folytatására.
6	Moto No Ichi	A versenyzők visszarendelése a kiinduló helyükre.	Nyitott kézzel a versenyzők kiinduló helyére mutat.
7	Ippon	Egy döntő technika.	Karját rézsútosan a válla fölé emeli a pontszerző oldalán.
8	Waza-Ari	Egy értékelhető, de nem Ippon értékű technika.	45 fokban lefelé nyújtja ki a karját a pontszerző oldalán.
9	Aiuchi	Együttes pontszerző technika, nem eredményez pontot.	Összeérinti a két öklét a melle előtt.
10	Fukushin Shugo	A bírók összehívása.	Karjaival nyitott tenyérrel maga felé int.
11	Ukete-Masu	Technika védve.	Nyitott tenyérrel megérinti a másik kar könyökét (amelyik a védő félhez közelebb van – aka/shiro).
12	Nukete-Masu	Technika elcsúszott.	Zárt kézzel a test előtt (vagy a fej mellett) keresztbe mutat.
13	Hayai	Elsőként talál.	A gyorsabb versenyző felőli nyitott kézfejével a másik kéz tenyerébe mutat.
14	Yowai	Gyenge technika.	Tenyérrel föntről lefelé mutat.

Xxxx

Xxxxx távolság.

Két tenyér egymással szemben a mell előtt.

Torimasen

Pontszerző technikaként

elfogadhatatlan.

Keresztezi karjait a melle előtt, majd tenyérrel lefelé széttárja

őket.

Mienai

Nem látható.

Ujjait a szeme elé helyezi.

Xxx Xxxxxxxxx

30 másodperc a hátralévő idő.

Az időmérő jól hallhatóan hangjelzést ad.

Awasete Ippon

Két Waza-Ari-t

Ipponként elismer.

Karját rézsútosan a válla fölé emeli a pontszerző oldalán.

Soremade

A mérkőzés vége.

Nyújtott karral a tenyerével előre mutat.

Hantei

Döntés.

Hosszú sípjellel kéri a sarokbírókat, hogy jelezzék döntésüket, rövid sípjellel,

hogy eresszék le zászlóikat.

Aka/Shiro No Kachi

Piros/fehér győz.

Karját a megfelelő oldalon rézsútosan a válla fölé emeli.

Hikiwake

Döntetlen.

Keresztezi karjait a melle előtt,

majd tenyérrel felfelé széttárja őket.

Sai-Shiai

Új mérkőzés.

A vezetőbíró a kijelölt helyén

áll.

Sai-Sai-Shiai

Új mérkőzés az első találatig

“Sakidori Shobu”

A vezetőbíró a kijelölt helyén

áll.

Jōgai Keikoku

Első kilépés a küzdőtérről.

Mutatóujjával a fejtől jól láthatóan a vonalra, majd az elkövető versenyző lábára

mutat.

Jōgai Chui

Második kilépés a küzdőtérről.

Mutatóujjával a fejtől jól láthatóan a vonalra, majd az elkövető versenyző testére

mutat.

Jōgai Xxxxxxx

Xxxxxxxx kilépés, leléptetés sorozatos kilépések miatt.

Mutatóujjával a fejtől jól láthatóan a vonalra, majd az elkövető versenyző arcára

mutat.

Mubōbi Keikoku

Figyelmeztetés a biztonság veszélyeztetéséért.

Tenyerét vízszintesen a homloka elé helyezi, majd mutatóujjával az elkövető

versenyző lábára mutat.

Mubōbi Chui

Intés a biztonság

veszélyeztetéséért.

Tenyerét vízszintesen a homloka elé helyezi, majd mutatóujjával az elkövető

versenyző testére mutat.

Mubōbi Hansoku

Leléptetés a biztonság

veszélyeztetéséért.

Tenyerét vízszintesen a homloka elé helyezi, majd mutatóujjával az elkövető

versenyző arcára mutat.

Keikoku

Figyelmeztetés kontakt jellegű szabálysértésért.

Az elkövető versenyző felőli öklét a versenyző felé fordulva a másik kéz tenyerébe zárja, majd mutatóujjával a versenyző

lábára mutat.

Chui

Intés kontakt jellegű

szabálysértésért.

Az elkövető versenyző felőli öklét a versenyző felé fordulva a másik kéz tenyerébe zárja, majd mutatóujjával a versenyző

testére mutat.

Hansoku

Leléptetés sorozatos kontakt jellegű szabálysértésért.

Az elkövető versenyző felőli öklét a versenyző felé fordulva a másik kéz tenyeréhez zárja, majd mutatóujjával az elkövető

arcára mutat

Aka/Shiro Hansoku, Shiro/Aka No Kachi

Piros/fehér leléptetve, fehér/piros győz.

Mutatóujjával az elkövető arcára mutat, majd másik karját rézsútosan a válla fölé emeli.

Aka/Shiro No Kiken, Shiro/Aka No Kachi

Piros/fehér visszalép, fehér/piros győz.

Mutatóujjával a versenyző helyére mutat, majd másik karját rézsútosan a válla fölé

emeli.

Shikkaku

Kizárás.

Mutatóujjával az elkövető

arcára, majd ferdén maga mögé a levegőbe mutat.

A vezetőbíró sípjelzései ‌

( ) „Hantei” – kéri a sarokbírók jelzéseit.

( ) A sarokbírók a jelzéseiket vegyék le.

A vezetőbíró által használt jelzések ‌

MUBŌBI

II. MELLÉKLET ‌

A sarokbírók által használt jelzések és magyarázatuk ‌

A sarokbíró együttes síp- és zászlójelzéssel jelzi véleményét a vezetőbíró felé, ha:

– „Ippon”-t vagy „Waza-Ari”-t észlel, sípjele: ( ) vagy ( )

– Figyelmeztetést vagy büntetést javasol, sípjele: ( )

(A sarokbírók zászlójelzéseit a következő 2 oldal rajzos ábrái mutatják!)

1. Xxxxx/Kachi Függőlegesen nyújtott karral tartja a zászlót a válla felett

(Ippon esetén sípjellel).

2. Waza-Ari Vízszintesen oldalra nyújtott karral tartja a zászlót

(+sípjel).

3. Xxxxxxxx A két zászló keresztezése a fej fölött.

4. Keikoku A zászlót vízszintesen előre tartja, csuklóból kis köröket

ír le vele (+sípjel).

5. Xxxxxxx Xxxx Nyújtott karral a váll fölött kis körök jelzése a zászlóval -

csuklóból (+sípjel).

6. Hansoku Nyújtott karral a fej fölött nagy körök jelzése a zászlóval

– könyökből (+sípjel).

7. Torimasen A zászlókat jobbra-balra lengetve keresztezi a térdek

előtt.

8. Mienai Mindkét szem eltakarása a ferdén tartott zászlókkal.

9. Aiuchi A mellkas előtt egymáshoz érinti a zászlók felső végét.

10. Xxxxx A zászlóval maga mellett a küzdőtéren kívülre mutat

(+sípjel).

11. Mubōbi A megfelelő színű zászlóját vízszintesen tartva eltakarja

az egyik szemét/arcát, jelezve a szabálysértést.

12. Hayai A gyorsabb versenyző felőli zászlóval merőlegesen

mutat a másik zászlóra a mellkas előtt.

13. Ukete-Masu A zászlóval vízszintesen maga előtt a másik, a

függőlegesen álló kéz könyökére mutat (mindig a sikeresen védekező versenyző felőli kézre mutat).

14. Nukete-Masu A zászlóval vízszintesen maga előtt keresztbe vagy a feje

mellé mutat.

15. Yowai Föntről lefelé és vissza, csuklóból mozgatja a zászlót.

16. Maai Maga előtt párhuzamosan nyújtott karral tartja mindkét

zászlót.

17. Kombinált jelzés A sarokbíró egy időben két jelzést is adhat (pl. Shiro

Xxxxxx, Xxx Xxxx-Xxx) (+sípjel, szükség szerint).

A sarokbírók által használt jelzések ‌

KOMBINÁLT JELZÉS

MUBŌBI

III. MELLÉKLET ‌

Az ellenőrző bíró által használt jelölések ‌

Sípjele, ha a mérkőzést meg akarja állítani: ( )

●	IPPON	Egész pont
○	XXXX-XXX	Xxx xxxx
△	HIKIWAKE	Döntetlen
□	KACHI	Győzelem
X	MAKE	Vesztés
J	JŌGAI	Kilépés
K	KEIKOKU	Figyelmeztetés
CH	CHUI	Intés
H	HANSOKU	Leléptetés
S	SHIKKAKU	Kizárás
M	MUBŌBI	Figyelmeztetés a védekezésre képtelenség miatt

IV. MELLÉKLET ‌

Bírói döntések táblázata ‌

A 4 sarokbíró ítélete.

(A jelzések: ⭘ Shiro győzelmét, ⏺ Aka győzelmét, X döntetlent jelent.)

1. ⭘	⭘	⭘	⭘	Fehér győz
2. ⭘	⭘	⭘	●	Fehér győz
3. ⭘	⭘	⭘	X	Fehér győz
4. ⭘	⭘	X	X	Fehér győz vagy döntetlen, a vezetőbíró dönt
5. ⭘	⭘	●	X	Fehér győz vagy döntetlen, a vezetőbíró dönt
6. ●	●	●	●	Piros győz
7. ●	●	●	⭘	Piros győz
8. ●	●	●	X	Piros győz
9. ●	●	X	X	Piros győz vagy döntetlen, a vezetőbíró dönt
10. ●	●	⭘	X	Piros győz vagy döntetlen, a vezetőbíró dönt
11. X	X	X	X	Döntetlen
12. X	X	X	●	Döntetlen
13. X	X	X	⭘	Döntetlen
14. X	X	●	⭘	Döntetlen
15. ●	●	⭘	⭘	Döntetlen, fehér vagy piros győz, a vezetőbíró dönt

Amikor a bíróknak meg kell határozniuk a győztest, akkor a vezetőbíró és egy-egy

sarokbíró szavazata egyenértékű.

V. MELLÉKLET ‌

A küzdőtér méretei ‌

A bírók és a személyzet elhelyezkedése Kata zászlózása ‌‌‌

Kata pontozása ‌

Kumite ‌

A bírók és a versenyzők elhelyezkedése Kata ‌‌‌

Kihon-ippon kumite ‌

Ippon-shobu kumite ‌

	VI. MELLÉKLET ‌
	Katák listája ‌
Xxxxxx Xxxx x
1. csoport:	Xxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxx
	Xxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxx
	Xxxxx Xxxxxx
2. csoport:	Bassai Dai Kanku Dai
	Jion Enpi
Xxxxxx Xxxx x
3. csoport:	Bassai Dai
	Kanku Dai Jion
	Enpi Hangetsu
4. csoport:	Bassai Sho	Kanku Sho
	Tekki Nidan Gankaku	Tekki Sandan Chinte
	Unsu Nijushiho	Sochin Meikyo
	Gojushiho Dai Wankan	Gojushiho Sho Jitte
	Jiin*

*A JKA kata lista nem tartalmazza.

VII. MELLÉKLET ‌

Kihon-Ippon kumite versenyek szabályai ‌

1. A mérkőzés‌

• A versenyzők szólítás után a kiinduló helyükre lépnek, és meghajolnak egymás felé.

• A vezetőbíró „Hajime” vagy „Aka kara Hajime” vezényszavára a piros

övet viselő versenyző kezdi a támadást.

Az Aka és a Shiro versenyző a támadásaikat felváltva hajtják végre.

• Miután minden támadást végrehajtottak, a versenyzők meghajolnak egymás felé, és a kiinduló helyre visszatérve várják a bírók döntését.

• Seikenvédő használata kötelező.

• A mérkőzés végén a bírók a „Hantei” vezényszó után döntenek.

2. Támadás ‌

A versenyzők a támadásokat „Zenkutsu dachi” állásból indulva, előre lépve hajtják végre.

• „Jodan oi zuki” – pontos ütés az áll közepére.

• „Chudan oi zuki” – pontos ütés a solar plexus-ra.

• „Chudan mae geri” – rúgás a hátul lévő lábbal a solar plexus-ra.

Figyelmeztetés! A fenti támadásokat jobb kézzel, a rúgást jobb lábbal kell végrehajtaniuk a versenyzőknek.

• Minden támadás és védés csak egyszer hajtható végre! Nincs lehetőség

megismételni egy támadást. A versenyzőknek csak egy „Kiai”-t kell

végrehajtaniuk, együtt a technikával.

• Az ellenféltől való helyes távolságot a támadónak kell megválasztania. Tőle

hátralépve „Gedan barai”-t (rúgás előtt „Morote gedan barai”-t) csinál, az ellenfelére néz, érthetően bemondja a végrehajtandó támadás teljes nevét, és amikor a védő válaszolt, utána támad.

• Minden támadás és védekezés után a támadó az elöl lévő lábával, a védő

pedig a hátul lévő lábával visszaáll „Shizen tai”-ba.

Figyelmeztetés! Ha a távolság a versenyzők között nem megfelelő, a vezetőbíró segíti őket a helyes távolság felvételében. (A sarokbírók is javasolhatják a távolság kiigazítását.)

3. Védekezés ‌

A versenyzők a védekezéseiket „Shizen tai”-ból indulva hajtják végre.

• A védekező bármilyen blokkot használhat.

• A kötelezően végrehajtott tényleges védés után a visszatámadás célpontja és fajtája is szabadon választható (az Ippon shobu kumite-ben tiltott

technikák itt sem alkalmazhatók), de az csak egy technika lehet, és érvényes találati felületre kell irányulnia.

4. Bírálat ‌

• A vezetőbíró és a 4 sarokbíró döntése határozza meg a győztest.

• A bíróknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a döntéseik meghozatalánál:

˗ a „Kihon”-szerű pontos végrehajtást,

˗ a támadások és védekezések kumiteszerű, kime-vel történő végrehajtását,

˗ a támadás hatékonyságát, eredményességét.

• Döntetlen esetén ugyanezen technikák hajtandók végre az ellenkező oldalra, bal kézzel és bal lábbal, majd a bíróknak kötelezően győztest kell

hirdetniük.

5. Tiltások és lényeges pontok ‌

• A támadónak:

˗ Xxxxx erős kontakttal megütni, megrúgni az ellenfelet (kontrollált technikával érinthető).

˗ Tilos mozgásra kényszeríteni a védőt, és csak utána támadni.

˗ Xxxxx a támadást a zkd hosszát aránytalanul meghaladó lépéssel végrehajtani.

˗ Xxxxx a védő bármely más testrészére irányuló támadás, mint azokra a találati felületekre, melyeket az előírt gyakorlat megkíván.

˗ Xxxxx a lépést megelőzően ütni („előredobni” a kezet „oi zuki”-ban

úgy, hogy a test még hátul marad).

˗ Tilos a „Shizen tai”-ból végrehajtott támadás. A támadó nem számítgathatja a védekező mozgását, nem támadhat oda, ahová a védő majd mozdulni fog. A kéztechnikával végrehajtott támadásoknál a támadó köteles a lépő lábával a védő lábai közé lépni, ahogyan ez a „Kihon” gyakorlatokban is követelmény.

˗ A kéztechnikával végrehajtott támadásoknak egyenesen, pontosan

az áll közepére, illetve a solar plexus-ra kell irányulniuk, speciális, tetszőleges ütés nem megengedett.

˗ Az ütést végrehajtó kezet nem kell azonnal visszahúzni.

• A védekezőnek:

˗ Xxxxx az ellentámadás közben a támadót erős kontakttal megütni, míg a védéseknél a szükséges kontakt engedélyezett.

˗ Tilos az alkarral történő védések, a „Soto uke” végrehajtásánál:

• az ellenfél könyökét célozni, mivel ez sérülést okozhat; a

versenyzőknek a csuklóra kell célozniuk, ahogyan ezt a helyes „Kihon” végrehajtása is megköveteli;

• leszorítani az ellenfél karját.

˗ Tilos „Age-uke”-val történő védés esetén olyan mértékben eltúlozni a technikát, ami a támadót kibillenti az egyensúlyából.

˗ Tilos kombinációk, lábsöprések, dobások, ízületi feszítések

alkalmazása.

˗ A visszatámadást végző kart nem kell visszahúznia.

6. Figyelmeztetés és „Hansoku”‌

Ha a versenyzők megsértik a szabályokat, a bírók megbeszélik a szabálytalanságot, megállapítják ennek mértékét, és megfelelően ítélnek:

„Keikoku”-t, „Chui”-t vagy „Hansoku”-t.

- Amennyiben valamelyik versenyző nem a megfelelő (a bemondott, vagy időben következő) támadást hajtja végre, úgy első alkalommal „Chui” intésben kel részesíteni. A második ilyen elhibázott támadás után le kell léptetni („Hansoku”).

- Hibának kell értékelni, és szükség esetén folyamatosan figyelmeztetni, inteni kell, ha a támadó a technika bemondása után nem tart megfelelő szünetet, lehetővé téve a védekezőnek a gyakorlat visszamondását.

- Erősebb kontakt esetén a mértéknek megfelelően figyelmeztetni, majd a megfelelő fokozatban büntetni kell az elkövető versenyzőt.

A védekező versenyző korábbi elmozdulását, illetve más hibákat a döntés során kell a bíróknak értékelniük.

VIII. MELLÉKLET ‌

Jiyu-Ippon kumite versenyek szabályai ‌

1. A mérkőzés ‌

• A versenyzők szólítás után a kiinduló helyükre (az V. melléklet szerint)

lépnek, és meghajolnak egymás felé.

• A vezetőbíró „Hajime” vagy „Aka kara Hajime” vezényszavára mindkét versenyző felveszi a küzdőtartást, és a piros elkezdi a váltott támadást. A versenyzők minden támadás után újra felveszik a helyes távolságot, és a vezetőbíró utasítására: „Aka/Xxxxx Xxxxxxxxx-Xxxxxx” támadásaikat felváltva hajtják végre.

• A versenyzők tetszőleges küzdőtartást használhatnak, de ifjúsági

versenyeken ajánlatosabb, ha a versenyzők mindkét kezüket a testük előtt tartják.

• Miután minden támadást végrehajtottak, a versenyzők meghajolnak

egymás felé, és a kiinduló helyre visszatérve várják a bírók döntését.

• Seikenvédő használata kötelező.

2. Támadás ‌

• Jodan oi zuki” – pontos ütés az áll közepére.

• „Chudan oi zuki” – pontos ütés a solar plexus-ra.

• „Chudan mae geri” – rúgás a hátul lévő lábbal a solar plexus-ra.

Figyelmeztetés! A fenti támadásokat először jobb kézzel, a rúgást jobb lábbal hajtják végre a versenyzők (hidari fudo-dachi/jiyu ni kamae pozícióból, előre lépve). A támadó az ellenfelére néz, érthetően bemondja a végrehajtandó támadás teljes nevét, és amikor a védő válaszolt, utána támad.

• Az ellenféltől való helyes távolságot a támadónak kell megválasztania.

3. Védekezés ‌

• A védekezésnél bármilyen védőtechnika és a test szükséges elmozdulása is engedélyezett.

• A kötelezően végrehajtott védés után a visszatámadás célpontja és fajtája is

szabadon választható (az Ippon shobu kumite-ben tiltott technikák nem alkalmazhatók), de az csak egy technika lehet, és érvényes találati felületre kell irányulnia.

4. Bírálat ‌

• A vezetőbíró és a 4 sarokbíró határozza meg a győztest.

• A bírók a döntéseik meghozatalánál vegyék figyelembe:

˗ a gyakorlatok pontos, kumiteszerű végrehajtását,

˗ a megfelelő távolság pontos betartását,

˗ a támadás hatékonyságát, eredményességét,

˗ a szabad küzdelemre való rátermettséget.

• Döntetlen esetén a fenti támadásokat – „Hantai, migi fudo-dachi/jiyu ni

kamae” pozícióból – előre lépve, bal kézzel, a rúgást bal lábbal újra végre kell hajtaniuk a versenyzőknek, majd a bíróknak ez alapján kell győztest hirdetniük.

5. Tiltások és lényeges pontok ‌

• Tiltások Támadó:

˗ Xxxxx erős kontakttal megütni, megrúgni az ellenfelet.

˗ Tilos a védő bármely más testrészére irányuló támadás, mint azokat

a találati felületeket, melyeket az előírt gyakorlat megkíván.

˗ Xxxxx a lépést megelőzően ütni („előredobni” a kezet „oi zuki”-ban úgy, hogy a test még hátul marad).

˗ Tilos túl közelről támadni.

˗ Tilos védeni vagy kitérni a visszatámadás elől.

˗ Tilos megragadni vagy fogni az ellenfelet.

Védekező:

˗ Xxxxx erős kontakttal végrehajtani az ellentámadást.

˗ Tilos kilépni a küzdőtérről. A bírók első kilépésnél „Keikoku”-t, a másodiknál „Jōgai Chui”-t, a harmadiknál „Hansoku”-t ítélnek.

˗ Tilos „Deai” technikát alkalmazni „visszatámadásként”.

• Lényeges pontok

˗ A versenyzők nem hajthatják végre ugyanazt a támadást még

egyszer.

˗ A versenyzőknek csak egy kiai-t kell csinálniuk támadásonként.

˗ A támadónak abban a pillanatban támadnia kell, ahogy megfelelő távolságba került. Azt a versenyzőt, aki – bár megvan a távolság – nem támad, figyelmeztetni kell.

˗ A védekező nem bonthatja a távolságot indokolatlanul (nem léphet

el, nem hátrálhat).

˗ Ájulás, sérülés okozását mértékének megfelelően büntetni kell.

˗ A támadónak az ütést végrehajtó kezet nem kell azonnal visszahúznia.

6. Figyelmeztetés és „Hansoku”‌

Ha a versenyzők megsértik a szabályokat, a bírók megbeszélik a szabálytalanságot, megállapítják ennek mértékét, és megfelelően ítélnek: „Keikoku”-t, „Chui”-t vagy

„Hansoku”-t.

IX. MELLÉKLET ‌

Egyedi elvárások a Kihon-Ippon kumite és a Jiyu-Ippon kumite végrehajtása során ‌

1. A versenyzők lelki hozzáállása ‌

Megfelelő

• viselkedés,

• küzdőszellem és erőfeszítés,

• szemkontaktus,

• testtartás és készenléti helyzet.

2. Távolság, azaz „Maai”‌

• Az egyes támadási felületekre irányuló technikák megfelelő távolsága és

szöge.

• Megfelelő időzítés (ütéskor az ellenfél csuklójánál, illetve rúgáskor bokájánál védjük a támadásokat, testünkkel időben mozdulunk el a támadás vonalából).

• Helyes védekező technikát alkalmazunk.

• Megfelelő ellentámadást választunk, függően a védekező pozíciótól, a távolságtól, illetve azt a lehető leggyorsabban hajtjuk végre.

• Védekező vagy támadó mozgás indításakor fontos a támasztó/segítő láb mozdulatlansága, használata.

3. Az erő összpontosítása, alkalmazása ‌

• Az erő összpontosításához a test megfelelő mértékű használata. Fontos a csípő forgatása.

• Fontos, hogy a csípő forgatása és a lábmunka szinkronban legyen, a test és a technikák pedig megfelelő irányba mutassanak.

• Megfelelő állás és testtartás segítségével a test mozgását alakítsuk

„fegyverré”, támadásnál és védekezésnél egyaránt.

• A megfelelően, egy időben, hirtelen, dinamikusan létrehozott energia vagy

kiai, a spirit, az akarat és az erő xxxxxxxx egységet.

X. MELLÉKLET ‌

A verseny menetének formai követelményei ‌

Shomen: A helyszín berendezésekor törekedni kell arra, hogy a Shomen a nézőközönség oldalán legyen elhelyezve. Amennyiben két vagy több oldalon van nézőtér, a Shomen kijelöléséhez alkalmazkodva célszerű a főasztalt elhelyezni.

Kata: A versenyzők minden esetben a vezetőbíróval szemben elhelyezkedve kezdik a kata bemutatását. Ha megoldható, akkor a katát a versenyzők a közönség vagy a Shomen és a közönség felé felállva mutatják be (ilyenkor a vezetőbíró lehet a shiai-jo versenyasztalával ellentétes oldalán).

Zászlózás esetén a versenyzők Aka és Shiro oldalon sorakoznak, míg pontozásos rendszer esetén az Aka oldalon.

Kumite: Kumiténél a versenyzők Aka és Shiro oldalon sorakoznak. A vezetőbíró mindig a közönséggel vagy a Shomennel és a közönséggel szemben helyezkedik el, míg a neki jobb oldali versenyző lesz az Aka oldalon.

XI. MELLÉKLET ‌

Fogalmak ‌

Versenyszám: Mérkőzések összessége egy adott cím elérése érdekében.

Például: Felnőtt Női Xxxxx Xxxxx Xxxxxx versenyszám.

Bajnokság: Az összes versenyszám adott helyen és időben. Például:

„Ippon Shobu Magyar Bajnokság”.

Versenyszervezők: A verseny szervezői, többnyire nemzetközi vagy országos

karateszervezet.

Versenybírók: Főbíró, ellenőrző bírók, vezetőbírók, sarokbírók.

Xxxxx-Xx: Küzdőtér.

Shiai vezetőbíró: Irányítja a küzdőtéren mind a bírók, mind a személyzet

munkáját. Felelős az adott „shiai-jo”-n történt

eseményekért.

Bírói kar/panel: Vezetőbíró és sarokbírók összeállítása egy mérkőzésre.

Zanshin: Egy fizikailag és pszichikailag kontrollált helyzet, állapot,

mely elvárt a technika végrehajtását követően.

Xxxxxx xxxx: Előírt kata, a vezetőbíró választja ki.

Xxxxxx xxxx: Szabadon választott kata, a versenyző választja ki a

megadott listáról.

XII. MELLÉKLET ‌

A verseny lebonyolítását segítő kiegészítések ‌

Előírások, melyek segítik a versenyeknek a „Karate-Do” elveinek megfelelő

lebonyolítását.

1. A versenyt megnyitó és záró, valamint az eredményhirdetési ceremóniához a versenyzők és a versenybírók szabályos, az előírtnak megfelelő öltözetben, mezítláb kötelesek felsorakozni. A csapatok egységes melegítőfelsőt viselhetnek a nyitóceremóniánál, amennyiben minden csapattag rendelkezik vele. Ha nem, akkor karate-gi-ben kötelesek felvonulni.

2. A mérkőzés végeztével az Aka versenyző a „jelölő övét” összehajtva adja át a következő versenyzőnek, vagy így helyezze el a shiai-jo szélére!

3. Minden versenyző az adott tataminál várja meg versenyszáma végét. A versenyzők hiánytalan öltözetben kötelesek felsorakozni a versenyszámot befejező ceremóniához.

4. Sorakozó és köszönés

a. Pontozásos kata versenyszámoknál a versenyzők a xxxxx-xx Xxx oldalán sorakozzanak fel a mérkőzés előtt és után! Zászlózásnál az Aka és a Shiro oldalon sorakoznak fel.

b. Zászlós kata versenyszámoknál a versenyzők felsorakoznak a küzdőtér szélén. Jelre köszönnek, elindulnak a kiinduló helyre, majd ott meghajolnak egymás és azt követően a vezetőbíró felé. Az eredmény kihirdetése után ugyanezeket a köszönési formákat ismétlik meg fordított sorrendben. A versenyzők normál módon, előre menve hagyják el a tatamit! A küzdőtér szélét elérve megfordulnak, és köszönés után hagyják el a shiai-jo-t.

c. Kumite versenyszámoknál a versenyzők a küzdőtér két oldalán, középen sorakoznak fel, a küzdőtér szélén. A vezetőbíró jelzésére köszönnek, majd elfoglalják helyüket a kijelölt vonal mögött. Köszönnek egymásnak. A mérkőzés végén az eredmény kihirdetése után köszönnek egymásnak (a kézfogást kerülni kell!). Xxxxxxxxxxxx hagyhatják el a tatamit, majd a küzdőtér szélén megfordulva, köszönés után távozhatnak.

5. Sérülés esetén, ha az egyik versenyző ápolásra szorul, akkor a másik versenyző a kiinduló helyén álló pozícióban, arccal a tatami közepe felé várakozzon!

6. „A seikenvédőből való taktikai kézkibújtatást” vagy az öltözék szándékos megbontását, annak egy adott versenyzőnél történő ismétlődő előfordulását a versenybíróság szankcionálhatja!

7. Kitűzőt csak a hivatalosan regisztrált edzők viselhetnek. Az edző öltözéke csak teljes melegítő vagy karate-gi melegítőfelsővel lehet!

8. Az edzők a kata verseny ideje alatt nem tartózkodhatnak a küzdőtér mellett a versenyzőik közelében (csak a versenyzőknek is kijelölt várakozási területen).

Kumite verseny során – az előírt öltözékben – a saját versenyzőjének az oldalán a küzdőtér mellett tartózkodhat, és a megfelelő időben – a küzdelem szüneteiben – normál hangon és szavakkal tanácsokat adhat versenyzőjének.

9. A versenyt rendezők kötelesek a tatamikon az összes kijelölő jelzést elhelyezni,

és azok sérülése esetén gondoskodniuk kell pótlásukról!

10. A shiai-jo mellett utcai cipőben senki nem tartózkodhat! A tatamira utcai cipőben rálépni szigorúan tilos!

11. A rendező lehetőség szerint gondoskodjon róla, hogy a versenyorvos is csak speciálisan erre az alkalomra használt váltócipőben, cipővédő fóliában vagy mezítláb léphessen a küzdőtérre.

A fentiek betartását a versenybíróság köteles ellenőrizni! Azok figyelmen kívül hagyása esetén betartásukat a rendelkezésére álló eszközökkel (figyelmeztetéssel, végső esetben szankcionálással) biztosítani kötelesek!

XIII. MELLÉKLET ‌

Versenyzők védelmét szolgáló előírások ‌

A védőfelszerelések* méretére és anyagára vonatkozóan az alábbi szabályozás az irányadó (*az új előírások bevezetése türelmi idővel történik, azokat a versenykiírások tartalmazzák):

Seikenvédő:

• legyen vékony – kb. 3 cm alatti, körüli – a megfelelő felületeken,

• fedje a kézfejet a szükséges felületeken – seiken, uraken,

• találatnál csak a védő felülete találkozhat a célfelülettel, a védőpárna éle nem,

• biztosítsa az ököl teljes bezárását,

• méretében illeszkedjen az ökölhöz,

• az ökölhöz és a csuklóhoz jól rögzíthető legyen,

• vérszennyeződéstől tisztítható legyen – bőr, műbőr anyagú.

• A Xxxxx-Xxxxx Xxxxxxxxx és a Xxxx-Xxxxx Xxxxxxxxx használható seikenvédőknek is meg kell felelniük a fenti feltételeknek, igazodva a fiatal karatékák kézméretéhez.

Mellkasvédő:

Fogvédő:

• fedje a versenyző mellkasát, hasát, illetve a lengőbordák

környékét,

• a testre rögzíthető legyen, attól ne váljon el,

• anyaga rugalmas legyen, de biztosítsa az ütés erejének az

elnyelését, illetve azt nagyobb felületre ossza el, védve így a vázizomzatot, az egyéb szerveket az őket érő közvetlen és pontszerű erőbehatástól.

• legyen rugalmas anyagú, és minél jobban igazodjon a fogsorhoz,

• legyen könnyen és jól tisztítható,

• színe átlátszó vagy fehér lehet.

2. Nevezési lap

3. Csapat kumite nevezési lap

4. Kiegészítő melléklet

Verseny lebonyolításához kapcsolódó mintanyomtatványok:

1. Kata pontozásos jegyzőkönyv

2. Kumite jegyzőkönyv

3. Kumite körmérkőzés jegyzőkönyv

4. Kumite bírálati lap

5. Óvás formanyomtatvány

6. A küzdőterenként minimálisan szükséges felszerelések

a. Kata

I. 1 készlet „Kata” névtábla („Xxxxxx Xxxx” 1. és 2. csoport, ajánlott min. méret 12 x 5 cm)

II. 5 pár zászló („Aka” és „Shiro”)

III. 5 (vagy 7) „Kata” pontozó tábla

b. Kumite

I. 4 pár zászló („Aka” és „Shiro”)

II. Szükség esetére a tiltást jelző karszalag (2-2 db piros és

sárga)

III. Kumite bírálati lap és kemény alátét az ellenőrző bíró

részére

A küzdőtér tisztítására alkalmas felszerelés.

Document Metadata

Table of Contents

MAGYAR KARATE SZAKSZÖVETSÉG

Document Metadata