ALAPBIZTOSÍTÁS
GB227 JELŰ ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÉS SZÁMÍTÓGÉPEK BIZTOSÍTÁSA
BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
ALAPBIZTOSÍTÁS
A. GÉPBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
A Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a Gépbiztosítás Különös Feltételei rendelkezéseinek, valamint az azt kiegészítő felté- teleknek és záradékoknak megfelelően biztosítási szolgáltatást telje- sít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére.
A Vagyonbiztosítás Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoz- tató (továbbiakban VÁSZF) rendelkezéseit, a Gépbiztosítás Különös Feltételeiben és az ehhez kapcsolódó kiegészítő vagyonbiztosítási feltételekben és/vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket együt- tesen kell alkalmazni.
Ha a Gépbiztosítás Különös Feltételei valamely kérdésben a VÁSZF rendelkezéseitől eltérnek, akkor
a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a VÁSZF rendelkezéseivel, akkor a Gépbiztosítás Különös Feltétele- it és a VÁSZF-et együttesen kell alkalmazni;
b. amennyiben a Gépbiztosítás Különös Feltételei és a VÁSZF eltérő rendelkezései egymást kizárják, a Gépbiztosítás Különös Feltéte- leit kell alkalmazni.
Ha a kiegészítő feltételek és/vagy záradékok valamely kérdésben a Gépbiztosítás Különös Feltételei vagy a VÁSZF rendelkezéseitől el- térnek, akkor
a. amennyiben az eltérő rendelkezés együttesen alkalmazható a Gépbiztosítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF rendelkezései- vel, akkor a Gépbiztosítás Különös Feltételeit, a VÁSZF-et, a ki- egészítő feltételt és/vagy záradékot értelemszerűen együttesen kell alkalmazni;
b. amennyiben a kiegészítő feltétel és/vagy záradék és a Gépbizto- sítás Különös Feltételei, illetve a VÁSZF eltérő rendelkezései egy- mást kizárják, a kiegészítő feltétel és/vagy záradék rendelkezése- it kell alkalmazni.
1. A kockázatviselés helye
1.1. A kockázatviselés helye a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelye, önjáró (hordozható) gépek, berende- zések, készülékek esetén a megjelölt területi hatályon belüli üzemhelyek.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13196/1 – Hatályos 2015. július 1-jétől visszavonásig.
1.2. A biztosító kockázatviselése az üzemhelyen üzemkész állapotban fel- állított (üzemelő vagy munkaszünet miatt leállított) biztosított vagyontár- gyakra terjed ki.
Üzemkész állapotban felállított egy vagyontárgy, ha az a kipróbálás és a próbaüzem befejezése után a normál üzemelésre készen áll.
1.3. A biztosító kockázatviselése az 1.2. pontban meghatározottakon túl- menően kiterjed a vagyontárgyak:
a. karbantartásának, átvizsgálásának, tisztításának és üzemhelyen belüli áthelyezésének (kivéve szállítás) időtartamára;
b. valamely biztosítási esemény miatt szükséges leállításának, szét- és összeszerelésének, valamint javításának időtartamára, kivéve az eset- leges szállítás időtartamát.
(Szállításnak minősül a rakodás megkezdésétől a rendeltetési helyen törté- nő lerakodás befejezéséig terjedő időtartam.)
2. Biztosított vagyontárgyak
2.1. A különös feltételek alapján biztosítható elektromos berendezések:
a. információs berendezések;
b. kommunikációs berendezések;
c. folyamatirányító berendezések;
d. elektromos fotó és sokszorosító berendezések;
e. elektromechanikus berendezések, mint
– orvosi berendezések;
– röntgenberendezések (sugárgyógyászat berendezései);
– hang- és képtechnikai berendezések;
– elektromechanikus iroda-berendezések;
– mérő és szabályozástechnikai berendezések.
2.2. A különös feltételek alapján biztosítható számítógépek és tartozékok:
a. elektronikus számítógépek és rendszereik, valamint az ezekhez tartozó periféria egységek;
b. számítógépek üzemeléséhez elengedhetetlen operációs rendszerek;
c. légkondicionáló berendezések, szünetmentes áramforrások csak az adatfeldolgozó berendezéssel összefüggésben;
x. xxxxxxxxxxxxxx és gépeket vezérlő számítógép egységek.
2.3. Kizárólag külön megállapodás alapján biztosítottak mobiltelefonok, okostelefonok, továbbá olyan számítógépek, illetve kommunikációs eszkö- zök, amelyek tényleges használat közben kézben tartva használhatók spe- ciális támasz (pl. asztal) vagy segédeszköz nélkül.
A külön megállapodás tényét az ajánlati dokumentációban rögzíteni kell.
2.4. A biztosított vagyontárgyak a biztosítási szerződésben, annak ajánla- tában, adatközlőiben azonosítható módon meghatározott, a biztosított tulajdonában levő vagyontárgyak (gépek, berendezések, készülé- kek). A biztosított által üzemeltetett idegen tulajdonú vagyontár- gyak (gépek, berendezések, készülékek) biztosítására az E103. zára- dék: A szerződés fedezetének kiterjesztése idegen tulajdonú va- gyontárgyakra záradék alapján van lehetőség.
Amennyiben egy szerződéstétel alatt több önálló (vagy összetartozó) va- gyontárgy összevontan kerül biztosításra, a biztosító a vagyontárgyakat úgy tekinti, mintha azokat külön tételekként biztosították volna.
3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege
3.1. A biztosító a vagyontárgyak következő értékeit tekinti biztosítási ér- téknek:
a. Új érték: a vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének költsége, beleértve a fuvar (kivéve légifuvar), a vám és a szerelés költségeit. A beszerzési költségek meghatározásánál engedmények (pl. mennyi- ségi engedmény, akcióár) nem vehetők figyelembe.
b. Időérték: a vagyontárgy a. pont szerinti új értéke csökkentve az időkö- zi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének megfelelő összeggel.
3.2. A biztosítási szerződésben a biztosított vagyontárgyak új értékének megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeg) kell szerződés téte- lenként meghatározni. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak időértékének megfelelően csak abban az esetben határozható meg, ha azt a biztosító a szerződéskötéskor elfogadta.
3.3. Abban az esetben, ha a biztosítani kívánt vagyontárgyat a szerződés- kötés időpontjában már nem gyártják, a biztosítási összeget az utolsó gyár- tási időpontban érvényes új értékének megfelelően kell meghatározni, fi- gyelembe véve az időközben bekövetkezett árváltozásokat. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy új értékének figyelembevé- telével kell a vagyontárgy biztosítási összegét meghatározni.
3.4. A biztosítási szerződésben a szerződő felek a teljes biztosítható vagyonértéktől független összeget (első kockázatot) is meghatároz- hatnak biztosítási összegként. A szerződés szerint első kockázatra biztosított tételek esetén a biztosító a VÁSZF IX. fejezet 3. pontja szerinti alulbiztosítottságot nem vizsgálja.
Első kockázatú tételek esetén az első kockázat összege képezi a szolgáltatási kötelezettség felső határát. Első kockázatú tételek azok a biztosítások, amelyek vonatkozásában a biztosítási összeget a vagyontárgyak szerződéskötéskori biztosítási értékétől eltérő nagyságú – azt azonban meg nem haladó – kártérítési limit képezi, és ezt a kártérítési limitet az adott biztosítási időszakban kifizetett kártérítési összegek csökkentik. Az első kockázatra szóló biztosítá- sok esetében a biztosítási összeg az említett kártérítési limit.
3.5. Jelen szerződés keretében értékkövetésre (indexálásra) nincs le- hetőség.
4. Biztosítási események
4.1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekö- vetkező minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a kizárások fejezetében és a biztosítási szerződés szerinti ki- egészítő feltételekben, valamint záradékokban, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű károsodás – dologi kár – kelet- kezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.
4.2. Biztosítási esemény továbbá a betöréses lopás- és rablás, az alábbiak- nak megfelelően.
4.3. Fogalommeghatározások a betöréses lopás- és rablás biztosítási eseményre vonatkozóan
4.3.1. Betöréses lopás
Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
x. xxxxx elleni erőszakkal, vagy
b. hamis vagy álkulcs használatával, illetve nem az adott zár rendel- tetésszerű felnyitására készült eszközzel, kimutatható nyomot hagyva, vagy
c. a helyiség rablás (4.3.3. pont) útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával hatol be.
Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével az alap- biztosításban biztosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár is.
A jelen feltétel szerint nem minősül biztosítási eseménynek,
– ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzá- férhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el;
– ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosí- tott vagyontárgyak, kivéve a jelen különös feltételek 4.3.1.c. pontjának esetében;
– ha a helyiség, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdoní- tották, a védettségi minimum követelményeknek sem felelt meg;
– amennyiben a betörés következtében az épületben és az épület- tartozékokban keletkezett rongálási kár.
4.3.2. Lopás
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén szabadban tárolt, üzemen kívül helyezett, saját kulcsával megfelelően lezárt ve- zetőfülkéjű, indításgátlóval ellátott és gépjárműnek nem minősülő munkagép eltulajdonítása.
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munkagép, ha
– a vezetőfülke ajtajának bármelyik beépített zárbetétje hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is kinyitható;
– a munkagép az indítókulcs használata nélkül is működtethető.
A lopás kockázat nem terjed ki
a. a lezárt munkagépben hagyott indítókulcs használatával elköve- tett lopásra, valamint a részlopásra (alkatrészek leszerelése) és a rongálási károkra;
b. a lezárható vezetőfülke nélküli, szabadban hagyott munkagépek eltulajdonítására;
c. a szabadban tárolt munkagépek eltulajdonítására, ha a kocká- zatviselés helye (építési terület)
– nincs lezárt kerítéssel körülhatárolva, és
– a napi munkavégzés idején kívül nincs élőerővel őrizve.
4.3.3. Rablás
Biztosítási eseménynek minősül a rablás, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel (annak alkalmazottjával, megbízottjá- val) szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdoní- tott vagyontárgy(ak) megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
A biztosítási fedezet nem terjed ki a munkaidőben történő eltulajdoní- tásra, valamint a felügyelet nélkül hagyott gépekre és berendezésekre.
VÉD táblázatok
1. számú táblázat: Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó kártérítési limitek
Biztosított vagyoncsoport | Biztosított kockázat | Betöréses lopásra, rablásra vonatkozó kártérítési limitek a védettségi kategória (VDK) függvényében (ezer forint) | |||||
Védettségi kategória | |||||||
VDK 1 | VDK 2 | VDK 3 | VDK 4 | VDK 5 | VDK 6 | ||
Műszaki berendezések, felszerelések, gépek | betöréses lopás | 1 500 | 6 000 | 15 000 | 20 000 | 50 000 | 80 000 |
rablás | 1 000 | 3 000 | 3 000 | 5 000 | 10 000 | 15 000 | |
2. számú táblázat: Védettségi követelmények különböző védettségi kategóriákhoz
Védettségi követelmények a különböző védettségi kategóriák (VDK) megvalósulásához | ||
Betöréses lopás elleni védelem | Rablás elleni védelem | |
VDK 1 | minimális mechanikai védelem | nincs rablásjelzés |
VDK 2 | részleges mechanikai védelem 3 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és minimális elektronikai jelzőrendszer | minimális elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés |
VDK 3 | teljes körű mechanikai védelem 5 perces ellenállási képességű ajtókkal és részleges elektronikai jelzőrendszer | részleges elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés |
VDK 4 | teljes körű mechanikai védelem 10 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű jelzőrendszer, valamint megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer | teljes körű jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer |
VDK 5 | teljes körű mechanikai védelem 15 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, valamint megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem | teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és megfelelő szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem |
VDK 6 | teljes körű mechanikai védelem 20 perces ellenállási képességű bejárati ajtókkal és teljes körű elektronikai jelzőrendszer, valamint magas szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem | teljes körű elektronikai jelzőrendszerbe épített rablásjelzés és magas szintű távfelügyeleti rendszer, továbbá személyvédelem |
5. Kizárások
5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF kizárásain túl- menően – tekintet nélkül a keletkezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek:
a. a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;
b. a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;
c. a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek;
d. tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromág- neses hatások, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korró- zió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;
e. a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származnak;
f. bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségek formájában jelentkeznek;
g. megtérítése jogszabály vagy más szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik;
h. közvetett károk: a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésé- ből származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt ha- szon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség);
i. lopás miatt keletkeztek, továbbá olyan veszteségek és károk, me- lyek csupán leltározáskor derülnek ki;
j. elektromos áram, távhő, víz vagy gáz szolgáltatásának kimaradá- sa, illetve megváltoztatása miatt keletkeztek;
k. a számítógépek egységein, tárolóin levő adatokban és progra- mokban keletkeztek;
l. külső, a számítógépbe nem fixen beépített adathordozókban, va- lamint az ezeken levő adatokban és programokban keletkeztek;
m. szerszámokban és a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélen- dő alkatrészekben (pl. festék kazetták és szalagok, mintázó hen- gerek, klisék, formák), nem alkatrésznek minősülő anyagokban, (pl. filmek, papírok, textil és műanyag bevonatok, kép és hang- hordozók), üzemi- és segédanyagokban (pl. katalizátorok, hűtő- anyagok, tisztítószerek, kenőanyagok, tüzelőanyagok) keletkez- tek, kivéve azon részegységeket, alkatrészeket, melyekre kiegé- szítő feltételek alapján a biztosítási szerződés szerinti fedezet ki- terjesztésre került, továbbá azt az esetet, ha a biztosított va- gyontárgy teljes (totál) kárt szenvedett és annak biztosítási összege az alkatrészek, tartozékok értékének figyelembevételé- vel került meghatározásra.
5.2. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biztosítási esemény bekövetkezése után a vagyontárgyat a szüksé- ges javítás (helyreállítás) nélkül üzemben tartják.
6. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése
6.1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső ha- tárát a biztosítási összeg képezi, mégpedig oly módon, hogy a biz- tosítási szolgáltatás a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt va- gyontárgyakra (vagyoncsoportokra) vonatkozóan külön-külön meg- adott biztosítási összegig terjed.
A biztosítási összeg önmagában nem bizonyítja a biztosított vagyontárgy meglétét és értékét.
Ha egy biztosítási tétel alatt több vagyontárgy van biztosítva, és ezek közül csak egyesek károsodtak, a biztosító a károkat úgy kezeli, mintha ezen va- gyontárgyakat külön tételként biztosították volna.
6.2. Teljes (totál) kár esetén a biztosítási szolgáltatás megállapításánál a biz- tosító a károsodott vagyontárgynak a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában meghatározható káridőponti értékét (új érték, csök- kentve az időközi elhasználódás (műszaki avulás) mértékének meg- felelő összeggel), a vagyontárgy részleges kára esetén a károsodása mér- tékének megfelelő – a biztosítási esemény napja szerinti – javítási, illetve helyreállítási költségeket veszi alapul, azonban nem veszi figyelembe a hatósági helyreállítási korlátozások és a műszaki haladás miatti többletköltségeket.
A biztosító teljes (totál) kárnak tekinti az elveszett, megsemmisült, illetve nem javítható vagyontárgyakon túlmenően azt az esetet is, ha a vagyon- tárgy részleges kárának javítási, illetve helyreállítási költségei annak biztosí- tási értékét elérik vagy meghaladják.
A biztosító a káridőponti érték meghatározásánál a vagyontárgy első (új ál- lapotban történő) üzembe helyezésétől eltelt időt, az üzemeltetési körül- ményeket, illetve az időközi javításokat, felújításokat veszi figyelembe.
Amennyiben a biztosítási esemény a biztosított vagyontárgy első (új álla- potban) üzembe helyezésétől számított 6 hónapon belül következik be, a biztosító értékcsökkenést nem vesz figyelembe.
6.3. Számítógépek és tartozékaik esetében a minimális értékcsökke- nés 10% évente, ettől függetlenül a biztosító minimális szolgáltatási köte- lezettsége a 70%-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékig terjed.
6.4. A biztosító teljes (totál) kár esetén figyelembe veszi a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és a szerelés költségeit abban az esetben, ha ezeket a költségeket a biztosítási összeg meghatározásánál figyelembe vették, és a pótlás során ezek a költségek ténylegesen felme- rültek.
6.5. A biztosító a javítható károk esetén a javítási, illetve helyreállítási költ- ségek meghatározásánál figyelembe veszi a szükséges szétszerelés és összeszerelés költségeit, a javító műhelybe szállítás és visszaszállítás fuvar- költségeit, valamint a vámköltségeket addig a mértékig, ameddig ezek a költségek benne vannak a biztosítási összegben.
6.6. A biztosító a részleges károk javítási költségeiből levonja azt az összeget, amennyivel a javítás révén a vagyontárgy időértéke emel- kedik a biztosítási eseményt közvetlenül megelőző időértékhez ké- pest, kivéve, ha a vagyontárgy biztosítási értéke az új érték.
6.7. Részkárok esetén a biztosító a vagyontárgyak következő alkatrészei- ben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat azok káridőponti értékének megfelelően téríti meg:
a. elektron-, röntgen-, ventil- és rádiócsövek, televíziós képcsövek, lézer fényforrások;
b. világítótestek (izzók, fénycsövek);
c. besugárzó és fűtőtestek, fűtőelemek.
A biztosítási esemény során sérült részek értékcsökkenésének megállapítá- sánál a károsodott egység azon értékét kell alapul venni, amelyet az egy- ség teljesen beépített állapotban képvisel.
A biztosító minimális szolgáltatási kötelezettsége az alkatrészek és/vagy tar- tozékok 75%-os értékcsökkenéssel számított káridőponti értékéig terjed.
6.8. A biztosító megtéríti azokat a romeltakarítási és takarítási költségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés alap- xxx megtérülő káraival kapcsolatos helyreállítás során merültek fel. Ezen költségek térítésének felső határa a károsodott vagyontárgyak biztosítási összegének 2%-a, és a biztosító a biztosítási összegtől és az önrészesedéstől függetlenül fizeti meg.
6.9. A biztosítási esemény utáni ideiglenes helyreállítás költségeit a biztosí- tó csak annyiban vállalja, amennyiben azok a végleges helyreállítás részét képezik, és nem növelik annak költségeit.
6.10. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már korábban maradan- dó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosí- tási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biz- tosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosí- tási értéknek.
6.11. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számí- tott (becsült) költségeit téríti meg.
A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biz- tosító a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyan- azon felhasználhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.
6.12. A biztosító nem téríti meg az összetartozó vagyontárgyak ese- tén (ideértve a gépek, berendezések, készülékek tartalék alkatré- szeit is) azt az értékcsökkenést, amelyet a nem károsodott vagyon- tárgyak a többi vagyontárgy megrongálódása vagy megsemmisülé- se miatt elszenvedtek.
6.13. A biztosító – külön megállapodás hiányában – nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felme- rült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:
a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felme- rült túlóra költségeit;
b. expressz és speciális szállítások fuvardíjait;
c. légi szállítások többletköltségeit.
6.14. Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szer- ződés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vo- natkozó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedésnél nagyobb összeget nem kell viselnie.
7. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén
7.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeggel nem csökkenti a biz- tosítási szerződés szerinti biztosítási összeget (biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limitet), kivéve az első kockázatra biztosí- tott tételeket.
7.2.
a. Az első kockázatra biztosított tételek esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (éves kártérítési limit) az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökken.
b. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem bizto- sít, azonban a biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
8. A biztosított kötelezettségei biztosítási esemény bekövetkezése esetén
8.1. A biztosítottnak (szerződőnek) a biztosítási eseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított 2 munka- napon belül be kell jelentenie a biztosítónak, a szükséges felvilágosítá- sokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosí- tások tartalmának ellenőrzését.
8.2. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy ál- lapotán a biztosított (szerződő) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de leg- feljebb a bejelentéstől számított 5 napon belül csak a kárenyhítés- hez szükséges mértékig változtathat.
8.3. Ha a biztosító részéről a bejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlézése, akkor a biztosított (szerző- dő) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy helyreállításáról. A javításnál fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, be- rendezéseket stb. azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A tárolás többletköltségei a biztosítót terhelik.
Az OTP Csoport partnere
KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK FELTÉTELEI
A kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a Gépbiztosítás mint alapbiztosítás megkötése. A Gépbiztosítás (alapbiztosítás) megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások, záradékok is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások, záradékok megszűnése az alapbiztosítást, és a többi kiegészítő biztosítást, záradékot nem érin- ti. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei nem vonatkoztat- hatók külön a kiegészítő biztosításokra, záradékokra. A kiegészítő biztosítások, záradékok a biztosítási szerződés módosításával szün- tethetők meg.
B. KÜLSŐ ADATHORDOZÓK BIZTOSÍTÁSA
1. Kockázatviselés helye
1.1. A kockázatviselés helye az alapbiztosításban biztosított vagyontár- gyaknak a biztosítási szerződésben megjelölt üzemhelye.
1.2. Az adathordozókat tűzbiztos szekrényben, az adatvédelmi elő- írásoknak megfelelően kell tárolni a megnevezett üzemhelyen vagy a biztonsági másolatok megnevezett üzemhelyén.
2. Biztosított vagyontárgyak
2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben azonosítható módon feltüntetett elektronikus adathordozókra (kivétel a beépített adathordozók), programokra terjed ki.
Beépített az adathordozó, ha az a számítógép integrált része, a felhaszná- ló által nem cserélhető.
Az adatok, programok csak abban az esetben biztosítottak, ha gép- pel olvasható formában az elektronikus adathordozókon – kivétel az adatok ideiglenes tároló memóriája – az általános adatvédelmi szabá- lyok betartásával vannak tárolva.
2.2. Az adatok, programok csak abban az esetben biztosíthatók, ha azok újra előállíthatók, illetve beszerezhetők, és a biztosított részére szükséges azok pótlása.
3. A vagyontárgyak biztosítási értéke és biztosítási összege
3.1. A biztosító biztosítási értéknek tekinti azt az alábbiakban részletezett összköltséget, amely a biztosított adathordozók teljes (totál) kára esetén a biztosítottat terhelnék:
a. a biztosított adathordozók újrabeszerzésének költsége;
b. a programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költsége; egyedi prog- ramok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból tör- ténő beviteli költsége, ide nem értve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét;
c. az adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbó- li bevitelének, beszerzésének költsége, ide nem értve az adatok újra- előállítási költségét (például: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).
3.2. A biztosítási szerződésben a 3.1. pont szerinti költségeknek megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeget) kell meghatározni.
4. Biztosítási események
4.1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt be- következő olyan, az alapbiztosítás szerinti gépkár, amely következtében a biztosított külső adathordozókban olyan mértékű károsodás – dologi kár –
keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.
4.2. A biztosított gépekkel nem azonos üzemhelyen tárolt biztonsági má- solatok esetében biztosítási eseménynek minősülnek a következőkben fel- sorolt események, ha azok következtében a biztosított adathordozókban olyan mértékű károsodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását:
a. tűz, robbanás, villámcsapás, ideértve a tűz miatti oltás és mentés során keletkezett károkat is;
b. víz vagy nedvesség károsító hatása, a keletkezés okától függetlenül;
c. betöréses lopás, rablás és ezen eseményekkel kapcsolatos rongálás, ki- véve az ellenőrzés és/vagy leltározás során feltárt elveszés (eltűnés) vagy veszteség miatti károkat.
5. Kizárások
5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a VÁSZF és a Gépbiz- tosítás Különös Feltételeinek kizárásain túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki azoknak a károknak a megtéríté- sére, amelyek:
a. olyan gépkárokkal összefüggésben keletkeztek, amelyekkel kap- csolatban az alapbiztosítás alapján a biztosító biztosítási szolgál- tatás kifizetésére nem kötelezhető;
b. a természetes elhasználódás, a karbantartás elmulasztása, illetve az indokolt adatvédelmi intézkedések hiánya, tartós vegyi, ter- mikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses hatások, öregedés, illetve anyagfáradás miatt keletkeztek;
c. tartós időjárási hatások miatt keletkeztek;
d. szállítás során keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan a biztosí- tási szerződésben eltérő megállapodás történt;
e. csak esztétikai hibát jelentő felületi sérülések;
f. a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;
g. a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gaz- dasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség) miatt keletkeztek;
h. megtérítése jogszabály vagy más szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik.
5.2. A biztosító nem téríti meg az adatvesztés miatt keletkező ká- rokat, ha annak oka:
a. hibás programozás és/vagy hibás rögzítés;
b. az adathordozók téves eldobása, illetve az adatok téves törlése;
c. ártó programok vagy programrészek (programvírusok) rendszer- be kerülése;
d. a biztosított adatokkal kapcsolatos bármilyen visszaélés.
6. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése
6.1. A biztosított adathordozók teljes (totál) kára vagy elveszése esetén a biztosító azon költségeket téríti meg, amelyek közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtt jellemezték a károsodott adathordozókat (káridőponti érték). A biztosítási szolgáltatás nem haladhatja meg a szerződés sze- rinti – a károsodott adathordozókra vonatkozó – biztosítási össze- get. Teljes (totál) kár az, amikor a javítási költségek a még értékesíthető maradványok értékének beszámításával a káridőponti értéket elérik vagy meghaladják, illetve a korábbi üzemi állapot nem állítható helyre.
6.2. A biztosított adathordozók javítható kárai esetén a biztosító a tényle-
gesen felmerült, az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javítási költ- séget téríti meg.
A biztosító a helyreállítható károkat csak a biztosítási összegig téríti meg.
6.3. A biztosított adathordozók kárával összefüggésben keletkező adat- vesztés esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:
a. a programok újratelepítésével és/vagy újrabeszerzésével kapcsolatban felmerült költségeket, kivéve az egyedi programok újraprogramozási költségeit;
b. az adatok újrabevitelével és/vagy újrabeszerzésével kapcsolatban felme- rült költségeket, kivéve azokat a költségeket, amelyek az adatok előállítása (például: adatgyűjtés, mérések megismétlése) során azért merültek fel, mert ezen adatok semmilyen dokumentáció- ban sem találhatók meg.
A biztosító az adatvesztéssel kapcsolatban felmerült költségeket csak a kár- esemény bekövetkezését megelőző állapot helyreállításának megfelelően té- ríti meg. Amennyiben a káreset bekövetkezését követő 1 éven belül a programok, adatok helyreállítása nem történik meg, a biztosító nem téríti meg az adatvesztéssel kapcsolatban keletkezett kár összegét.
6.4. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a 6.1. és/vagy a 6.2. pont szerint számított biztosítási szolgáltatás és a 6.3. pont szerint számított biztosítási szolgáltatás együttesen sem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeget.
6.5. Amennyiben a biztosított vagyontárgyakban nem biztosítási esemény miatti rongálódás, meghibásodás következtében már ko- rábban maradandó értékcsökkenés állt be, ideértve azt az esetet is, ha egy korábbi biztosítási esemény miatt szükséges javítás, helyreállítás nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy – a fentiek miatti – csökkentett értékét tekinti biztosítási értéknek.
6.6. Ha a helyreállítás, illetve pótlás során nem az eredeti állapot jön létre, a biztosító csak az eredeti állapot helyreállításának számított (becsült) költségeit téríti meg.
A hazai kereskedelemben nem beszerezhető vagyontárgyak esetén a biztosí- tó a belföldön kapható hasonló jellemzőkkel, paraméterekkel, ugyanazon fel- használhatósággal rendelkező vagyontárgy beszerzési árát veszi figyelembe.
6.7. A biztosító – külön megállapodás hiányában – nem téríti meg a javítással (helyreállítással), valamint pótlással kapcsolatban felme- rült, a következőkben felsorolt többletköltségeket:
a. éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt felme- rült túlóra költségeit;
b. expressz és speciális szállítások fuvardíjait;
c. légi szállítások többletköltségeit.
6.8. Amennyiben egy biztosítási esemény miatt több vagyontárgy (szerző- dés tétel) károsodott, a biztosítottnak a károsodott vagyontárgyakra vonat- kozó önrészesedések közül a legmagasabb egyszeri önrészesedésnél na- gyobb összeget nem kell viselnie.
C. TÖBBLETKÖLTSÉGEK BIZTOSÍTÁSA
1. Biztosított többletköltségek
1.1. Jelen feltétel szempontjából többletköltségeknek minősülnek azok a költségek, amelyek egy, az alapbiztosítás alapján biztosított vagyontárgy dologi kára következtében annak érdekében merültek fel, hogy a biztosí- tott üzemmenete – ugyanazon technológiával és ugyanazon technikai szin- ten – folytatható legyen.
1.2. A biztosított többletköltségek azok a biztosítási szerződésben részlete- zett költségek lehetnek, amelyek az alábbi jogcímeken merülnek fel:
a. idegen tulajdonú berendezések használata (bérlete);
b. helyettesítő berendezések bérlete;
c. eltérő munkafolyamatok és termelési módszerek alkalmazása;
d. külső szolgáltatások igénybevétele;
x. xxxxxxxxxx személyi ráfordítások.
2. Fedezeti tartam és biztosítási összeg
2.1. A fedezeti tartam a biztosítási időszakra vonatkozó, a biztosítási szer-
ződésben rögzített időtartam, amelyen belül felmerült többletköltségek megtérítésére a biztosító kötelezettséget vállal. A fedezeti tartam kezdeté- nek legkorábbi időpontja az az időpont, amikor a biztosított a vagyon- tárgyban bekövetkezett dologi kárt először észlelte, legkésőbbi időpontja – a tartamon belül – a többletköltségek tényleges felmerülésének időpontja.
2.2. A biztosítási szerződésben az 1.2. pont alatti költségeknek megfelelő összeget (továbbiakban: biztosítási összeg) kell meghatározni oly módon, hogy a biztosítási összeg feleljen meg annak az összköltségnek, amelyet a biztosítottnak ilyen jogcímeken 12 hónap alatt kellene kifizetnie. A biztosí- tási összegen belül meg kell határozni az egy napra és az egy hónapra eső költségek összegét (továbbiakban: időarányos költségek biztosítása).
2.3. A biztosítási szerződésben a fedezeti tartamtól független, az egyszeri költségeknek megfelelő biztosítási összeg is meghatározható (továbbiak- ban: nem időarányos költségek biztosítása).
3. Biztosítási esemény és kizárások
3.1. Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének tartama alatt be- következő olyan, az alapbiztosítás szerinti gépkárok miatti üzemleállás, amely miatt a biztosított csak az 1.2. pont szerint biztosított többletköltsé- gek megfizetése esetén képes üzemmenete folytatására.
3.2. A biztosító nem téríti meg – a VÁSZF és Gépbiztosítás Különös Feltételeiben meghatározott kizárásokon túl – azokat a többletkölt- ségeket, amelyek:
a. olyan gépkárok miatt szükségesek, amelyekkel kapcsolatban az alapbiztosítás alapján a biztosító biztosítási szolgáltatás kifizeté- sére nem kötelezhető;
b. az ellátó berendezések (légkondicionáló berendezés, szünetmen- tes áramforrás, frekvenciaváltó és ezekhez hasonlók) meghibáso- dása miatti üzemleállások következtében merültek fel;
c. az üzemleállás következő okok miatti meghosszabbodása miatt merülnek fel:
– hatóságok által elrendelt, a helyreállítást vagy működést kor- látozó intézkedések;
– anyagi erőforrások hiánya, melyek miatt a károsodott vagyon- tárgy helyreállítása, pótlása nem vagy késedelmesen végezhe- tő el;
– sérült vagy elveszett adatok és programok pótlása, helyreál- lítása;
– a károsodott berendezés nem eredeti állapotra történő hely- reállítása, a berendezés fejlesztése, revíziója vagy javítása.
4. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése
4.1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső ha- tárát a biztosítási összeg képezi, melyen belül a biztosítási szolgálta- tást a következők szerint állapítja meg.
4.2. A biztosítási szolgáltatás felső határa:
a. Időarányos költségek – az üzemszünet időtartamával egyenes arányban növekvő költségek – esetén naponta a biztosítási szer- ződésben rögzített, egy napra vonatkozó kártérítési limit. Amennyiben a ténylegesen felmerülő költségek ettől a limittől eltérnek, akkor a tényleges költségek képezik a biztosítási szol- gáltatás meghatározásának alapját. Az így számított biztosítási szolgáltatás azonban nem haladhatja meg a biztosítási szerző- désben rögzített – a fedezeti tartamra vonatkozó – kártérítési li- mitet.
b. Nem időarányos költségek – az üzemszünet időtartamától füg- getlen költségek – esetén a biztosítási szerződésben rögzített biz- tosítási összeg.
4.3. A biztosító a 4.2. pont alapján meghatározott kártérítési limiten belül a ténylegesen felmerült és elismert többletköltségek, továbbá a levonások figyelembevételével határozza meg a biztosítási szol- gáltatást.
Levonásra kerül:
a. az a költség, amely a károsodott elektronikus berendezés kiesése miatt megtakarítható;
b. a fedezeti tartamot meghaladó üzemszünet miatt felmerült többletköltség;
c. a VÁSZF XI. (6) bekezdésében felsorolt tételek.
4.4. Egy biztosítási időszak (egy év) alatt a biztosító szolgáltatási kö- telezettsége – függetlenül a tartamon belül bekövetkezett biztosí- tási események számától – a szerződésben meghatározott első koc- kázati összegig terjed.
4.5. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg (éves kártérítési limit) az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít, azonban a biz- tosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányában – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
D. ÜZEMSZÜNET MIATT ELMARADT HASZON BIZTOSÍTÁSA
1. Biztosítási fedezet tárgya
1.1. A biztosítás tárgya annak az üzleti haszonnak az összege, amelyet a biztosított egy – az alapbiztosítás alapján biztosított – vagyontárgy leállá- sát okozó dologi kár miatti üzemszünet miatt elveszít (ide nem értve azt az esetet, ha a vagyontárgy leállását okozó dologi kárt földrengés vagy árvíz okozza).
1.2. Biztosított az üzemszünet ideje alatt ténylegesen elmaradt haszon, me- lyet a biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenysége révén elért volna.
1.3. Biztosítottak azok a többletköltségek, amelyek az elmaradt haszon mi- nimalizálása érdekében, illetve annak érdekében merültek fel, hogy a biz- tosított tevékenysége (üzemmenete) – ugyanazon technológiával és ugyan- azon technikai szinten – folytatható legyen, amennyiben ezek a költségek a következő jogcímeken merültek fel:
a. idegen tulajdonú helyettesíthető berendezések használata (bérlete);
b. eltérő munkafolyamatok és termelési módszerek alkalmazása;
c. külső szolgáltatások igénybevétele;
x. xxxxxxxxxx személyi ráfordítások (addicionális munkaerő költségek).
2. Biztosítási érték, biztosítási összeg
2.1. Biztosítási érték az a haszon, amelyet a biztosított a biztosítási szerző- désben meghatározott üzleti tevékenysége révén egy év alatt realizál. A tő- kebefektetésből, a spekulációs vagy a vagyon eladásból származó nyereség csak abban az esetben része a biztosítási értéknek, ha az ilyen tevé- kenység a biztosított üzleti tevékenységének része, és ezek biztosí- tására vonatkozóan külön megállapodás született a felek között, amely a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
2.2. A biztosítási összeget minden esetben úgy kell meghatározni, hogy az teljes mértékben és mindenkor megfeleljen a biztosítási értéknek a kártérí- tési időszakra eső részével.
3. Kártérítési időszak
3.1. Kártérítési időszak az az időszak, amely alatt a biztosítási eseménynek hatása van a biztosított üzemmenetére.
3.2. A kártérítési időszak az üzemszünetet okozó dologi kár bekövetkezé- sekor kezdődik és tart addig az időpontig, amikor a biztosított üzleti tevé- kenysége a káreseményt közvetlenül megelőző szinten újra megindul.
3.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a 3.2. pont szerinti időtartam- ra, de maximum a biztosítási szerződésben meghatározott kártérítési idő- szakra vonatkozik. Amennyiben a biztosítási szerződésben erre vonatkozó- an megállapodás nem történt, a kártérítési időszak 60 munkanap.
4. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a biztosított üzemmenetének (gazdasági tevékenysé- gének) kényszerű szüneteltetése, ha annak oka az A. Gépbiztosítás feltéte- lei szerint biztosított vagyontárgy(ak) olyan dologi kára, amelyet a biztosító az A. Gépbiztosítás feltételei alapján megtéríteni köteles, ideértve a térít-
hető, de önrészesedés alatti dologi károkat is, de ide nem értve a föld- rengés és az árvíz miatti károkat.
5. Kizárások
5.1. Jelen feltételek alapján a biztosító nem téríti meg az elmaradt haszon és/vagy többletköltségek formájában jelentkező üzemszüne- ti kárt, amennyiben azt az A. Gépbiztosítás Különös Feltételei alap- ján nem téríthető dologi kár okozta.
5.2. Nem téríthető továbbá az üzemszünet kár, amennyiben azt – a VÁSZF-ben meghatározott kizárásokon túl – az alábbi körülmények okozták:
a. az ellátó berendezések (légkondicionáló berendezés, szünetmen- tes áramforrás, frekvenciaváltó stb.) meghibásodása;
b. az adathordozókban, adatokban vagy programokban bekövet- kezett veszteség, illetve kár, sérült vagy elveszett adatok és prog- ramok pótlása, helyreállítása;
c. a biztosított berendezések javítása vagy helyreállítása közben ke- letkezett kár, illetve a javítási tevékenység közben vagy a biztosí- tott berendezések lecserélésekor keletkezett kár;
d. a károsodott berendezés nem eredeti állapotba történő helyreál- lítása, a berendezés fejlesztése, revíziója vagy javítása;
e. hatóságok által elrendelt, a helyreállítást vagy működést korláto- zó intézkedések;
f. anyagi erőforrások hiánya, melyek miatt a károsodott vagyon- tárgy helyreállítása, pótlása nem vagy késedelmesen végezhető el;
g. sorozatgyártásból már nem beszerezhető, elavult alkatrészek meghibásodása.
5.3. A biztosító nem téríti meg az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek az üzemmenet egyéb okból történő tényleges szünetelte- tése alatt következtek be (pl. átalakítás, felújítás, szezonális szüne- teltetés, stb.).
5.4. A biztosító nem téríti meg azon megnövekedett üzemszüneti veszteségeket, amelyek a következő okok miatti üzemszüneti tar- tam meghosszabbodása következtében keletkeztek:
a. rendkívüli, az üzemszünet alatt bekövetkezett események (kivé- ve a 4. pont szerinti események) és az ennek következtében fel- lépő tartós hatások;
b. olyan újítások, amelyeket a biztosítási esemény bekövetkezése utáni helyreállítás során vezettek be;
c. a helyreállítás jogvita miatti szokatlan mértékű elhúzódása (pél- dául: tulajdoni-, birtoklási-, bérleti jogviszony tisztázása, hagya- téki, illetve peres ügyek lebonyolítása);
x. xxxx a biztosított a megsérült, megsemmisült vagyontárgyak helyreállításáról, pótlásáról nem időben gondoskodik;
e. mert a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó, sértetlen va- gyontárgyak a biztosított üzemmenetben nem használhatók fel.
6. Biztosítási szolgáltatás, a biztosító teljesítése
6.1. A biztosító szolgáltatási (kártérítési) kötelezettségének felső ha- tárát a biztosítási összeg képezi, melyen belül a biztosító a tényleges és igazolt veszteségeknek megfelelően határozza meg a biztosítási szolgáltatást. A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg nem szolgál bizonyítékul a keletkezett üzemszüneti veszteségek tényleges mértékére.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége úgyszintén nem haladhatja meg az ugyanabban a biztosítási időszakban bekövetkezett korábbi üzemszüneti kárra kifizetett biztosítási szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget. A kár nagyságának bizonyítása a biztosított kötelezettsége, és a biztosított visel minden olyan költséget, amely a kár összegének megállapításával kap- csolatban merült fel, kivéve, ha erre a biztosító jelöl ki szakértőt.
6.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást az üzemszünet miatt nem reali- zált haszonnak és minden, az elmaradt haszon összegének csökkentésével kapcsolatban felmerült, biztosított többletköltségnek megfelelően hatá- rozza meg.
A többletköltségek miatti biztosítási szolgáltatás nem haladhatja
meg azt az összeget, amellyel az elmaradt haszon összege növeke- dett volna a többletráfordítások hiányában.
6.3. A biztosító az elmaradt haszon meghatározásakor az értékelési idő- szakban ténylegesen realizált nyereséget veszi figyelembe.
Értékelési időszak: az üzemszünetet okozó káreseményt közvetlenül megelő- ző 12 hónapnak azon időszaka, amely megegyezik a kártérítési időszakkal.
6.4. Abban az esetben, ha az üzemszünet tényleges tartama a kártérítési időszakot meghaladja, a biztosító a biztosítási szolgáltatást a kártérítési idő- szaknak és a tényleges üzemszünet tartamának arányában csökkenti.
6.5. A biztosító a biztosítási szolgáltatást minden esetben a biztosí- tási szerződés szerinti önrészesedéssel csökkenti:
a. napban meghatározott önrész esetében az önrész időtartamára eső átlagos veszteségek összegével;
b. a biztosítási összeg százalékában meghatározott önrész esetében az ennek megfelelően számított összeggel.
6.6. A biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja, aránylagos kártérítést nem alkalmaz.
6.7. A biztosító az üzemszünet beálltát követő 30. nap után – a biztosított kérésére – a várható üzemszüneti tartamra maximálisan megállapítható (becsült) biztosítási szolgáltatás 80%-ának erejéig szolgáltatási előleget fo- lyósíthat a végleges biztosítási szolgáltatás terhére.
7. A biztosítási összeg változása kártérítés esetén
a. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökken.
b. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem bizto- sít. A biztosítási évfordulót követően – ellenkező megállapodás hiányá- ban – ismét az eredeti biztosítási összeg és díj az érvényes.
8. Könyvvezetési kötelezettség
8.1. A biztosított köteles a jogszabályokban és szabályzatokban számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. Az üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat el- különítve – biztonságos helyen – köteles megőrizni.
8.2. A fentiek megsértése esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha a biztosított kötelességszegése a biztosító szolgáltatási kötelezettségének és annak mértékének megállapítását nem befolyásolja.
9. Felek jogai és kötelezettségei
9.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított és a biztosító közösen és egymás írásbeli értesítése mellett külön-külön is szak- értőt, illetve szakértői szervezetet kérhet fel szakvélemény elkészítésére.
9.2. A biztosítottnak engedélyeznie kell a tőle elvárható mértékben a biz- tosító megbízottjának és szakértőjének minden, a kár okának, nagyságá- nak, valamint az üzemszünettel kapcsolatos kártérítés összegének megálla- pításával kapcsolatos vizsgálatot, kérésre betekintésre vagy írásban rendel- kezésre kell bocsátania minden erre vonatkozó információt és bizonylatot. A biztosítottnak a VÁSZF-ben felsoroltakon túl a következő dokumen- tumokat kell rendelkezésre bocsátania a folyó és az elmúlt 3 évről, ameny- nyiben ezen évek üzemvitele a kár megítélése szempontjából lényeges lehet: üzleti könyveket, leltárokat, mérlegeket és eredményességi számítá- sokat, valamint segédkönyveket, számlákat és bizonylatokat.
9.3. A biztosított a kármegállapítás során köteles a biztosító, illetve szakér- tője részére minden írásbeli és szóbeli információt a valóságnak megfelelő- en és hiánytalanul megadni.
9.4. Mind a biztosító, mind a szakértők azonos módon kötelezettek a tu- domásukra jutott adtok (körülmények) üzleti titokként történő kezelésére.
ZÁRADÉKOK KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEI
E001. Záradék: Tűz kockázatok kizárásának kiegészítő feltételei Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:
a. tűz, robbanás, villámcsapás és személyzet által irányított légi járművek, azok részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása miatt;
b. ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károk megtérítésére.
E002. Záradék: Vezetékes vízkár kockázat kizárásának kiegészítő feltételei
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a vezetékek törése mi- atti vízelöntés (víz, szennyvíz, csapadékvíz és egyéb folyadékok) által oko- zott károk megtérítésére.
E003. Záradék: Vízelöntés kockázat kizárásának kiegészítő feltételei Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:
x. xxxxxxxx együttjáró csapadék;
b. felhőszakadás;
x. xxxxx, belvíz, illetve talajvíz;
d. egyéb meg nem nevezett esemény
miatti vízelöntés (víz, szennyvíz, csapadék és egyéb folyadékok) által oko- zott károk megtérítésére.
E004. Záradék: Betöréses lopás és rablás kockázat kizárásának ki- egészítő feltételei
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki:
a. lopás, betöréses lopás;
b. rablás
miatti károk megtérítésére.
E005. Záradék: Légi fuvar és extra költségek fedezetére vonatkozó kiegészítő feltételek
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége kiterjed a következő költségek megtérítésére:
a. javítások (helyreállítások) és pótlások többletköltségei, amelyek túlóra, éjszaka vagy munkaszüneti napokon végzett munka miatt merültek fel;
b. légi szállítások többletköltségei;
c. expressz és speciális szállítások fuvardíjai,
feltéve, hogy a biztosító a többletköltségeket igénylő javítások (helyre- állítások), pótlások elvégzésének szükségességét – azok részére történt bejelentését követően – tudomásul vette és azok ellen nem emelt ki- fogást.
A biztosító jelen kiegészítő feltételek szerinti szolgáltatási kötele- zettsége a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási össze- gen belül, káreseményenként legfeljebb 25%-a azon biztosítási szol- gáltatásnak, amelyet a biztosító ezen kiegészítő feltételek hiányában fizetne.
E006. Záradék: Új érték biztosítás kiegészítő feltételei
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége kiterjed a szerződésben meghatározott vagyontárgyak kárainak új értéken történő megtérítésére.
A jelen kiegészítő feltétel értelmezése szerint új érték a károsodott va- gyontárgy – a kár időpontjában – új állapotban történő beszerzésének költ- sége, beleértve a fuvar (kivéve légi fuvar), a vám és az üzembe helyezés költségeit.
A biztosító ezen vagyontárgyak részkára esetében megtéríti a javítások és cserék költségeit akkor is, ha azok eredményeként nem a károsodott va- gyontárggyal azonos színvonalú, hanem annál fejlettebb technológiájú be- rendezés jön létre, azzal a feltétellel, hogy a beépítésre kerülő új alkat- részek értéke nem lehet több, mint a helyettesített részek káridő- ponti új értéke.
A kiegészítő feltételek hatálya alá tartozó vagyontárgyak alulbiztosítottsá- gát a biztosító nem vizsgálja.
E007. Záradék: Hordozható elektromos berendezések és számítógé- pek üzemhelyen kívüli biztosításának kiegészítő feltételei
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító kockázat- viselése kiterjed az A. Gépbiztosítás, illetve a B. Külső adathordozók bizto- sítása fejezetekben biztosított vagyontárgyaknak a szerződésben megha- tározott üzemhelyén kívül bekövetkező káraira, ha a külső üzemhely a be- rendezés üzemeltetéséhez előírt feltételeknek, valamint a biztosítási szer- ződésben meghatározott üzemhely kockázati viszonyainak megfelel, illetve ha a kár szállítás közben keletkezett.
A kiegészítő feltételekre vonatkozó kiegészítések
a. gépjárműből történő eltulajdonítás és rabláskár esetén a biztosí- tás önrésze a biztosítási összeg 25%-a, mely minden esetben le- vonásra kerül;
b. gépjárműből történő eltulajdonítás esetén a biztosító kockázat- viselése csak abban az esetben áll fenn, ha:
– a gépjármű teljes egészében szilárd karosszériával (tetővel, felépítménnyel) rendelkezett;
– a gépjárművet bizonyíthatóan lezárt állapotban, lezárt raktér- rel parkolták le;
– a biztosított berendezést a gépjármű rakterében kívülről nem látható módon tárolták;
– a feltörés bizonyíthatóan reggel hat és este tíz óra között történt.
E008. Záradék: Dátum felismeréssel kapcsolatos kizárás
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételei az alábbiakkal egészülnek ki:
a. Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a biztosított tulajdonát képezik-e vagy sem a biztosító nem fizet azokért a közvetlenül bekövetke- ző vagy következményi károkért, amelyeket közvetve vagy köz- vetlenül az okoz, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gé- pezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör vagy hason- ló feladatot ellátó egység vagy bármilyen számítógépes szoftver képtelenné válik:
– valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva (rendszerdátum- ként) helyesen felismerni és/vagy
– adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, menté- sére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, a saját rendszerdátumaként kezelni és/vagy
– adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozásá- ra azért, mert egy (bármelyik és bármilyen) számítógépes szoftverbe olyan parancsot programoztak be, amely egy adott időpontban vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszi az adatok rögzítését, mentését, megőrzését vagy helyes feldolgozását.
b. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem térít biztosí- tási szolgáltatást az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit (szolgáltatásait), logikai rend- szerét vagy működését helyesbítő javítási vagy átalakítási mun- kákért.
c. A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem nyújt bizto- sítási szolgáltatást akkor sem, ha a közvetlen vagy következmé- nyi károk azért következtek be, mert a biztosított vagy mások által a biztosított vagy mások számára nyújtott tanácsadás, kon- zultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fenti a. pontban ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához vagy (üzemi körülmények között történő) teszteléséhez.
A fenti a., b. vagy c. pontokban leírt közvetlen vagy következményi károk a fedezetből ki vannak zárva, tekintet nélkül arra, hogy bekö- vetkezésükben esetleg egyéb ok is közrejátszott, és a fedezet szem- pontjából közömbös a kár előidézésében közreható események sor- rendisége is.
A jelen kizárás nem vonatkozik azokra az egyébként fedezetben lévő köz-
vetlen vagy következményi károkra, amelyeket valamely – a biztosítási szer- ződésben – megnevezett veszélynem (biztosítási esemény) idéz elő. Meg- nevezett veszélynemek alatt értjük a következőket: tűz, villámcsapás, rob- banás, lezuhanó légi járművek vagy gépjárművek ütközésének hatása, zu- hanó tárgyak, szélvihar, jégeső, zavargás, sztrájk, polgári megmozdulások, vandalizmus, rosszindulatú károkozás, földrengés, fagykár vagy hónyomás által okozott károk.
E100. záradék: A szerződés területi hatályának kiterjesztése
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító kockázat- vállalása kiterjed a Föld egész területére. A záradék alapján a Magyarország határán kívül bekövetkezett károk esetében a biztosító kockázatvállalásá- nak felső határa külön-külön:
a. az A. Gépbiztosítás esetében a biztosítási szerződés szerinti biz- tosítási összeg százalékában meghatározott;
b. a B. Külső adathordozók biztosítása esetében a biztosítási szer- ződés szerinti biztosítási összeg százalékában meghatározott
első kockázati összegre korlátozódik, még abban az esetben is, ha a keletkezett kár ezen összeget (összegeket) meghaladja.
E103. záradék: A szerződés fedezetének kiterjesztése idegen tulaj- donú vagyontárgyakra
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy a biz- tosító kockázatvállalása kiterjed a biztosítási szerződésben külön nem részle- tezett idegen tulajdonú – a biztosított által használt/üzemeltetett – vagyon- tárgyakban keletkezett kár megtérítésére, a következő kiegészítésekkel:
a. a biztosító kockázatvállalásának felső határa a biztosítási szerző- dés szerinti – a gépbiztosítás biztosítási összegének százalékában meghatározott – első kockázati összeg, még abban az esetben is, ha a keletkezett kár ezen összeget meghaladja; ha a biztosító az első kockázati összeg megállapításának lehetőségével nem él, akkor a biztosítási szolgáltatás felső határa ezen vagyontárgyak vonatkozásában a biztosítási összeg;
b. egy károsodott vagyontárgyra vonatkozóan a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége nem haladhatja meg azon összeget, amelyet a biztosított a vagyontárgy tulajdonosának, okozott kár címén megtéríteni köteles.
E104. záradék: A szerződés fedezetének kiterjesztése adatoknak külső forrásból történő pótlására
Jelen záradék keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a meghatározott pótdíjat megfizette, a biztosító koc- kázatvállalása kiterjed adatoknak külső forrásból történő pótlásával kap- csolatban felmerülő költségek megtérítésére.
A biztosító kockázatvállalásának felső határa a biztosítási szerződés szerinti – a külső adathordozók biztosítási összegének százalékában meghatározott – első kockázati összeg, még abban az esetben is, ha a keletkezett kár ezen összeget meghaladja.
GVZ 001. záradék: Hosszú távú szerződésre vonatkozó kiegészítő feltételek
Jelen záradék értelmében, ha a szerződő írásban nyilatkozik a szerződés legalább 3 évre történő fenntartásának szándékáról, a biztosító előzetes tartamengedményt ad az alábbiak szerint.
1. Az előzetes tartamengedmény érvényesítése: a biztosító a szerződés en- gedmények nélküli éves biztosítási díjából 10% díjengedményt ad, mellyel mindig a tárgyévre (biztosítási időszakra) fizetendő díjat csökkenti.
2. Amennyiben a szerződő fél a szerződést a 3 éves tartam alatt fel- mondja, vagy a szerződés díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerző- dő köteles a szerződés megszűnésének időpontjáig ténylegesen el- számolt engedmények összegét, de maximum a megszűnést meg- előző két évre vonatkozó engedmény összegét a biztosítónak meg- fizetni.
A szerződő fél a szerződés megszűnését követő 15. napig a biztosí- tó részére egy összegben köteles a tartamengedményt visszafizetni.
3. Abban az esetben, ha a szerződés létrejöttétől számított harmadik biz-
tosítási évfordulóig sem a szerződő, sem a biztosító nem él felmondási xx- xxxxx, az előzetes tartamengedmény újabb három évre, változatlan feltéte- lekkel érvényben marad.
4. A 2. pontban foglaltaktól eltérően a szerződő nem kötelezhető az en- gedmény visszafizetésére:
a. ha a szerződés megszűnésére érdekmúlás vagy lehetetlenülés (VÁSZF
VII. (4) pontja) bekövetkezése miatt kerül sor;
b. ha a szerződés eltérő tartalommal, illetve díjjal átdolgozásra kerül, ebben az esetben azonban a biztosító az új szerződésnek megfelelően az engedményt módosítja.
5. Jelen záradék alkalmazása esetében a határozatlan tartamra kötött biz- tosítások felmondására vonatkozó előírások – VÁSZF VII. (5) pont szerint – érvényben maradnak.
6. Az előzetes tartamengedményt a szerződésben rögzíteni kell.
ELTÉRÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált GB227 jelű Elektromos berendezések és számítógépek biztosí- tásának korábbi feltételeitől, valamint a korábban alkalmazott szer- ződési gyakorlattól a jelen GB227 jelű Elektromos berendezések és számítógépek biztosítása több ponton eltér, mert a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő ha- tályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. fedezetfeltöltés).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat jelen feltétel figyelemfelhívó mó- don, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szük- séges módosításokon túl a GB227 jelű Elektromos berendezések és
számítógépek biztosítási termék előző feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– a feltételszövegben átszerkesztésre került a sorszámozás, az alap- és kiegészítő biztosítások A, B, C és D pontba kerültek;
– pontosításra került a biztosított vagyontárgyak köre, idegen tu- lajdonban lévő vagyontárgyak csak záradék megléte esetén biz- tosíthatók (Gépbiztosítás Különös Feltételei 2.3. pont);
– mobiltelefonok, okostelefonok, kézben tartva használható szá- mítógépek, illetve kommunikációs eszközök biztosítása kizárólag külön megállapodás alapján történhet;
– a Gépbiztosítás Különös Feltételeibe beépítésre kerültek a betö- réses lopás és rabláshoz tartozó fogalommeghatározások;
– bekerült az első kockázat definíciója (Gépbiztosítás Különös Fel- tételei 3.4. pont);
– rögzítésre került, hogy indexálásra nincs lehetőség (Gépbiztosítás Különös Feltételei 3.5. pont);
– a biztosítási szolgáltatás meghatározásánál időérték helyett kár- időponti érték került bevezetésre (Gépbiztosítás Különös Feltéte- lei 6.2. pont);
– fedezetfeltöltés szabályai, üzemszünet miatt elmaradt haszon biztosítás és első kockázati összeg esetén megszűnt a fedezetfel- töltés lehetősége (Gépbiztosítás Különös Feltételei 7. és Üzem- szünet miatt elmaradt haszon biztosítás kiegészítő feltételei 7. b. pont);
– szabályozásra került az általános, a különös és a kiegészítő bizto- sítások, záradékok egymáshoz való viszonya;
– Üzemszünet miatt elmaradt haszon biztosítás kiegészítő feltéte- leiben kizárásra kerültek a földrengés és az árvíz miatti károk (1.1. pont), változott a nem térülő veszteségek köre (5. 4. pont), a 9. pont címe „Szakértői eljárás”-ról „A felek jogai és kötele- zettségei”-re módosult;
– Hosszú távú szerződésre vonatkozó záradék (GVZ 001.).
10