Contract

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének KJ-III-B-50002/2011. számú határozata a PUEBLA Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasággal szemben felügyeleti intézkedés alkalmazásáról és intézményi bírság kiszabásáról

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által a PUEBLA Tanácsadó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságnál (székhely: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxx u. 72. 1. em. 6.) (Kibocsátó) hivatalból lefolytatott célvizsgálat lezárásaként az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom.

1. Figyelmeztetem a Kibocsátót, hogy a jövőben értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén teljes körűen és határidőben tegyen eleget az értékpapírok előállítására, valamint zárt körben történő forgalomba hozatalára vonatkozó valamennyi jogszabályi kötelezettségének.

2. Az értékpapírok előállítására, valamint zárt körben történő forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Kibocsátót 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezem.

A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A kiszabott felügyeleti bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára – "felügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell három példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti.

I n d o k o l á s

I. A Vizsgálat célja és lefolytatása

A Kibocsátó 2011. május 17. napján […] összegű, […] ISIN azonosítóval ellátott kötvény (Kötvény) zártkörű forgalomba hozatalát jelentette be a Felügyeletnek. A Kibocsátó a bejelentéshez csatoltan benyújtotta a kötvény kibocsátásáról döntő alapítói határozatot, az információs összeállítást „Tájékoztató” elnevezéssel (Információs összeállítás), a jegyzési ívet és az ISIN azonosító kiadásáról kiállított okiratot. A Kibocsátó megküldte továbbá a Felügyelet részére az eredeti (2011. április 1. napjától 2011. április 18. napjáig tartó) jegyzési időszak meghosszabbításáról szóló megállapodást, melyben a jegyzési időszak új zárónapjaként 2011. április 29. napját jelölte meg.

A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 4. § (1) bekezdésének h) pontja, valamint az 53. §-a és az 54. § (1) bekezdése alapján 2011. június 30. napján célvizsgálatot indított a Kibocsátónál. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a 2011. április 29. napján lezárult zártkörű kötvény-kibocsátás vonatkozásában a Kibocsátó eleget tett-e a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (Tpt.), valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Korm. rendeletben (Korm. rendelet) rögzített kötelezettségeinek.

A Felügyelet a vizsgálat megállapításait vizsgálati jelentéstervezetben (Jelentéstervezet) összefoglalta és azt 2011. szeptember 12. napján észrevételezés céljából megküldte a Kibocsátó részére.

A Kibocsátó 2011. szeptember 28. napján kelt beadványában tájékoztatta a Felügyeletet a Jelentéstervezetben foglalt megállapításokkal kapcsolatos észrevételeiről (Észrevételek). Az Észrevételeket a Felügyelet áttekintette, kiértékelte és jelen határozat meghozatala során figyelembe vette.

II. A VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI (i), A MEGÁLLAPÍTÁSOK MINŐSÍTÉSE (ii), AZ ÉSZREVÉTELEK ÉRTÉKELÉSE (iii)

2.1. Tájékoztató (információs összeállítás)

2.1.1. Az Információs összeállítás tartalmi hiányosságai

(i) A Felügyeletre benyújtott Információs összeállítás nem tartalmaz információt a kötvényen alapuló kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére, a kötvényvásárlók tervezett körére, az érdekeltek tájékoztatásának módjára, illetve a Kibocsátó helyzetére vonatkozóan.

(ii) A Tpt. 16. §-a előírja, hogy értékpapír zártkörű forgalomba hozatala során a kibocsátó, illetve a forgalmazó köteles biztosítani, hogy minden befektető ugyanazokat a lényeges, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és várható alakulásuknak, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges információkat megkapja, ideértve azokat az információkat is, amelyek a befektetőkkel személyesen folytatott megbeszélések keretében merültek fel. A Korm. rendelet

8. § (1) bekezdése szerint amennyiben a kötvény kibocsátására a Tpt.-ben meghatározott

zártkörű forgalomba hozatal útján kerül sor, a kibocsátónak információs összeállítást kell készítenie, amelyben a kötvény törvényes kellékein túlmenően meg kell jelölni:

a) a kibocsátás teljes összegét, a címletbeosztást és a kötvények darabszámát;

b) a kötvényen alapuló kötelezettségek teljesítésének tervezett pénzügyi fedezetét;

c) a kötvényvásárlók tervezett körét;

d) az érdekeltek tájékoztatásának módját;

e) a kibocsátó pénzügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatást.

A Kibocsátó a Kötvény zártkörű forgalomba hozatalához kapcsolódóan készített Információs összeállítás vonatkozásában – figyelemmel a fenti (i) pontban írt hiányosságokra – megsértette a Tpt. 16. §-ában, valamint a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(iii) A Kibocsátó Észrevételében a következőket közölte:

„A kibocsátáshoz készült tájékoztató tartalmazza, hogy a kifizetéseket a Kibocsátó garantálja (24. pont), a tájékoztatónak pedig részét képezte a Kibocsátó 2010. évi mérlege, mely megfelelő döntési alapot jelentett a vásárlók számára. Tekintettel arra, hogy a kibocsátás során a Tájékoztatót a Kibocsátó szerződött munkatársai juttatták el a Kibocsátóval kapcsolatban álló vagy azt tervező partnereknek - ezt Sz. Xxxxx tanú meghallgatásakor elmondta -, valamint a kedvezmények alapvetően meghatározzák az érdekeltek körét, egyértelműen definiálásra került a tervezett kötvényvásárlók köre. A 3. pont alapján megítélésünk szerint egyértelmű, hogyan és milyen eszközökkel kerültek a potenciális jegyzők az információk birtokába. Tekintettel a fentiekre, a kibocsátó helyzetéről valamennyi, a kötvény jegyzői körébe tartozó partner folyamatosan informálva volt (és van), hiszen gyakorlatilag havi (sok esetben napi) együttműködés van a felek között. A befektetők tájékoztatását valamennyi munkatársunk egy előzetes oktatást követően tette meg, azaz minden potenciális befektető a megalapozott megítéléshez teljesen azonos információkat kapott.”

Mivel az Információs összeállítás nem tartalmazza a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében felsorolt valamennyi információt, továbbá a Kibocsátó válaszában érdemben nem vitatta a Felügyelet megállapítását, azokat a Felügyelet fenntartja.

2.1.2. Az Információs összeállításhoz való hozzáférés biztosításának késedelmes teljesítése

(i) A célvizsgálat során megállapításra került, hogy az Információs összeállítás aláírásának dátuma 2011. március 30. napja volt. Az Információs összeállításban foglaltak szerint a jegyzési eljárás két nappal később, 2011. április 1. napján kezdődött.

(ii) A Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése alapján az információs összeállítást a kibocsátás előtt hét nappal kell az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

Tekintettel arra, hogy a Kibocsátó nem tette lehetővé a jogszabályban előírt időben az érdekeltek részére az Információs összeállításhoz történő hozzáférést, ezzel megsértette a Korm. rendelet 8. § (3) bekezdésében foglaltakat.

(iii) A Kibocsátó Észrevételében a következőket közölte:

„A kötvénykibocsátás előkészítését a Kibocsátó 2011. február hónapban kezdte meg. Ennek során valamennyi potenciális partner (akik később kötvénytulajdonosok is lettek)

megkeresésre került, azaz bőven az előírt határidő előtt teljes körű információval rendelkeztek a megalapozott döntés meghozatalához.”

Az észrevételt a Felügyelet nem fogadja el. A jogszabály kötelező erővel írja elő azt az időpontot, amikor az információs összeállítást – jogszabályban előírt tartalommal – az érdekeltek részére hozzáférhetővé kell tenni. A Kibocsátó által készített Információs összeállítás – a jegyzési eljárás kezdetéhez képest számítva – késve készült el, azt legkésőbb 2011. március 25. napjáig hozzáférhetővé kellett volna tenni. A megállapítást a Felügyelet fenntartja.

2.2. Befektetési szolgáltató igénybevétele

(i) A Kibocsátó a vizsgálat rendelkezésére bocsátotta a […] International Financial Vagyonkezelő, Befektetési, Csődtanácsadó és Válságmenedzselő Zrt-vel (székhely: 1134 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 0/x.) (IF Zrt.) 2011. március 3. napján értékpapírok zártkörű forgalomba hozatala tárgyában kötött megbízási keretszerződés másolatát. A szerződés 1. pontja alapján az IF Zrt. a Kötvény forgalomba hozatala során befektetési szolgáltatóként járt el, amely tény a jegyzési íven is feltüntetésre került. […] A megállapodás szerint minden, a jegyzéssel kapcsolatos tevékenységet a Kibocsátó végez, az IF Zrt. szerepe a Tpt. által előírt befektetési szolgáltatóként történő közreműködés. A kibocsátás koordinálására a Kibocsátó hálózati igazgatóját, Sz. Tamást jelölték ki […].

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Felügyelet nyilvántartása alapján a befektetési szolgáltatóként megbízott IF Zrt. nem rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti „pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalás)”, illetve a Bszt. 5. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti „pénzügyi eszköz elhelyezése az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül” tevékenységek végzésére vonatkozó engedéllyel. Fentiek alapján a Kibocsátó a kötvénykibocsátásban történő közreműködéssel befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel nem rendelkező vállalkozást bízott meg.

A tényállás teljes körű tisztázása érdekében a Felügyelet 2011. július 20. napján az IF Zrt. képviseletében eljáró dr. M. Xxxxxxx tanúként hallgatta meg. Dr. M. Xxxxxx a Felügyeleten személyes meghallgatáson felvett tanúnyilatkozatában előadta, hogy tisztában volt azzal, hogy zártkörű kötvénykibocsátás során befektetési szolgáltató közreműködése törvényi kötelezettség. Arra vonatkozóan viszont, hogy a kötvénykibocsátásnál közreműködő befektetési szolgáltatóra milyen előírások az irányadóak, elmondása szerint nincsenek ismeretei.

A Kibocsátó ügyvezetője, S. Xxxxxx Xxxxx 2011. augusztus 1. napján, a Felügyeleten megtartott ügyfélmeghallgatása során elmondta, hogy dr. M. Xxxxxx a jegyzést megelőzően szóban említette, hogy az IF Zrt. rendelkezik engedéllyel befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére.

(ii) A Tpt. 15. §-a szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén – jogszabályban meghatározott kivételekkel – a Bszt. 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet igénybevétele kötelező.

A célvizsgálat során megállapításra került, hogy a Kibocsátó a zárkörű kötvénykibocsátás alkalmával befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező vállalkozást nem vett igénybe, ezzel megsértette a Tpt. 15. §-ában foglaltakat.

(iii) A Kibocsátó Észrevételeiben − többek között − a következőket adta elő:

„A kibocsátásban közreműködő befektetési szolgáltató nem nyújtott jegyzési garanciát, így - megítélésünk szerint - nem szükséges az erre vonatkozó jogosítvány megléte. A kibocsátásra vonatkozóan a Kibocsátó és a befektetési szolgáltató között megállapodás született, a felek ebben rögzítették a feladatokat és a jogosítványokat. A megállapodásnak nem része a jogosítványok ismertetése, így erre vonatkozóan a befektetési szolgáltató nevében nyilatkozni nem tudunk.”

Az észrevételt a Felügyelet nem fogadja el. A Felügyelet álláspontja szerint a Kibocsátónak a kötvénykibocsátásban közreműködő befektetési szolgáltató kiválasztása során tanúsított magatartása nem érte el az ebben a helyzetben általában elvárható gondosságot. Mivel a Kibocsátó a kötvénykibocsátás alkalmával nem a Bszt. 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti befektetési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező vállalkozást bízott meg, így nem tett eleget a Tpt. 15. §-ában foglalt követelménynek. A Felügyelet a megállapítást fenntartja.

2.3. A kötvények keletkeztetése

(i) A Kibocsátó 2011. március 31. napján megkereste a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.) (KELER Zrt.) értékpapírkód kiadása iránt. A keletkeztetéshez szükséges kibocsátói dokumentumok kitöltésére és a KELER Zrt.-nek történő benyújtására 2011. április

20. napján került sor, ugyanakkor a jegyzési eljárás meghosszabbítása miatt a kötvényjegyzés zárónapja 2011. április 29. napja volt. A célvizsgálat során megállapításra került, hogy a jegyzési időszakban […] jegyzés történt, összesen […] értékben. A Kötvény jegyzői a jegyzési ív alapján fizetendő összeget a jegyzés során a Kibocsátó rendelkezésére bocsátották […].

A KELER Zrt. a 2011. szeptember 8. napján kelt nyilatkozatában tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a Kibocsátó nem intézkedett a 2011. április 18. napján kibocsátott, […] ISIN azonosítóval beazonosított […] darab […] névértékű kötvénye dematerializált úton történő előállítása iránt. A Kibocsátó megküldte ugyan a keletkeztetéshez szükséges dokumentumokat, viszont azok a jogi véleményezés során nem megfelelőnek bizonyultak, így a KELER Zrt. a Kibocsátót hiánypótlásra kötelezte, melynek a Kibocsátó 2011. szeptember 8. napjáig nem tett eleget.

(ii) A Tpt. 9. § (2) bekezdése szerint dematerializált értékpapír kibocsátása esetén, ha a tulajdonosnak az értékpapír kiadására vonatkozó követelési joga megnyílt, a kibocsátó haladéktalanul köteles a központi értéktárat az allokáció eredménye alapján értesíteni az értékpapír-tulajdonos számlavezetőjének személyéről és a központi értékpapírszámlán jóváírandó értékpapír darabszámáról. A kibocsátó utasítására a központi értéktár a központi értékpapírszámlákat a 7. § (2) bekezdése szerinti okirat és a kibocsátó értesítése alapján az értékpapír jóváírásával megnyitja.

A fentiek alapján – tekintettel arra, hogy a jegyzők Kötvény kiadására vonatkozó követelési joga az ellenszolgáltatás teljesítésével megnyílt – megállapítható, hogy a Kibocsátó a Kötvény keletkeztetési folyamatában tanúsított magatartásával (késlekedésével) megsértette a Tpt. 9. §

(2) bekezdésében foglaltakat.

(iii) A Kibocsátó a fenti megállapításra az alábbi észrevételt tette:

„A dematerializált kötvény előállítására vonatkozóan a szükséges lépéseket a KELER Zrt. felé megtesszük.”

A Felügyelet a Kibocsátó fenti észrevételeit tudomásul vette, azonban megállapítását fenntartja, mivel a Kibocsátó által tett nyilatkozat nem tartalmaz olyan tényt, illetve körülményt, amely a tényállás jogsértő mivoltának megítélését érdemben befolyásolja.

III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK

3.1. Az intézkedések jogalapja

A Psztv. 61. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak értelmében, ha a Felügyelet ellenőrzési eljárása során megállapítja a Psztv.-ben, annak 4. §-ában meghatározott törvényekben – így a Tpt-ben –, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban – így a Korm. rendeletben –, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést (intézkedés) alkalmazza.

A Psztv. 61. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

A Psztv. 61. § (4) bekezdése értelmében a Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van – többek között – a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára, a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására, valamint a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre.

A Tpt. – mint a kibocsátók tevékenységére is vonatkozó törvény – 400. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a Felügyelet a kibocsátót az értékpapírok forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetőleg – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja.

A Tpt. 405. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet a kibocsátót a Tpt.-ben és a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén bírság megfizetésére kötelezheti.

A Psztv. 62. §-a alapján a 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel, így a kibocsátókkal szemben kiszabható felügyeleti bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet.

3.2. Figyelmeztetés felügyeleti intézkedés alkalmazása

A vizsgálat során feltárt, jelen határozat indokolásának II.2.1., II.2.2. és II.2.3. pontjaiban foglalt megállapítások alapján a Kibocsátóval szemben – a Psztv. 61. § (4) bekezdésében foglalt mérlegelési jogkörben eljárva – jelen határozat rendelkező részének 1. pontjában előírt felügyeleti intézkedésről határoztam és figyelmeztettem a Kibocsátót, hogy a jövőben értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén teljes körűen és határidőben tegyen eleget az értékpapírok előállítására, valamint zárt körben történő forgalomba hozatalára vonatkozó valamennyi jogszabályi kötelezettségének.

A jogsértés miatt alkalmazott felügyeleti intézkedés kiválasztásakor a Kibocsátó javára figyelembe vett körülményként értékeltem a Kibocsátó által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködési hajlandóságot. Az intézkedés kiválasztásánál mérlegelendő körülmények alapján megállapítottam, hogy a feltárt jogsértések a biztonságos működés, vagy a piacra gyakorolt hatás szempontjából nem hordoznak kiemelt kockázatot.

3.3. Bírság felügyeleti intézkedés alkalmazása

A figyelmeztetés intézkedés alkalmazása mellett a határozat indokolásának II.2.1., II.2.2. és

II.2.3. pontjaiban megállapított jogszabálysértések esetében szükségesnek tartom bírság intézkedés alkalmazását azon jogalkalmazói cél eléréséhez, hogy a Kibocsátót a jövőben visszatartsam a hasonló típusú jogsértések megvalósításától.

A bírságkiszabás során − a figyelmeztetés felügyeleti intézkedés alkalmazásánál mérlegelt szempontokon túl − a II.2.3. pontban megállapított jogsértés esetében enyhítő körülményként értékeltem a Kibocsátó eljárás során tett nyilatkozatát, miszerint a Kibocsátó szándékában áll a jogszabálysértő állapot mielőbbi megszüntetése, amelynek keretében – tájékoztatása szerint

– a KELER Zrt. felé megteszi a szükséges lépéseket a dematerializált kötvény előállítására vonatkozóan.

Fentiek alapján a bírság összegét a jogszabály alapján megállapítható összeg alsó határához közelítve, 800.000 forintban, azaz nyolcszázezer forintban határoztam meg.

***

A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 71. § (1) bekezdésén alapul.

A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § (1) bekezdése h) pontjában biztosított hatáskörében, és a Psztv. 7. § d) és e) pontjaiban foglalt feladatkörében eljárva hoztam meg.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén és 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (7) bekezdésén, 327. § (1)-(2) bekezdésein, a 330. § (2) bekezdésén és a 338. § (1)-(3) bekezdésein alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. november 05.

Xx. Xxxxx Xxxxxx a PSZÁF elnökének felhatalmazása alapján

Xx. Xxxxx Xxx s.k.,

a PSZÁF alelnöke