Összevont Alaptájékoztató

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (Székhelye: 1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx. 20.)

Maximum 200.000.000.000,- forint keretösszegű

2009. évi

Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programjához

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. (a továbbiakban: „Kibocsátó” vagy „FHB Nyrt.” vagy „Bank”) a jelen 200.000.000.000 forint keretösszegű 2009. évi Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Programja („Program”) keretében több sorozatban és a sorozatokon belül több részletben kíván forgalomba hozni forintban, euróban, vagy svájci frankban denominált, fix, maximum 30 éves futamidejű értékpapírokat. (Az euróban, vagy svájci frankban denominált értékpapír sorozatok esetén az adott értékpapír sorozat forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyam az irányadó az adott deviza és forint árfolyamára.)

A Program teljes keretösszege az érvényességi ideje alatt nem fogja meghaladni a 200.000.000.000 forintot (illetve, amennyiben a kibocsátás devizaneme svájci frank, vagy euró, ezen devizanemeknek megfelelő, az adott értékpapír sorozat forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyamnak megfelelő forint összeget). Egyes sorozatok forgalomba hozatalakor a Kibocsátó kezdeményezni fogja a sorozatoknak a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetését.

A Kibocsátót és az általa kibocsátott jelzálogleveleket a Moody’s minősíti. A megalapozott befektetői döntés meghozatalánál azonban figyelembe kell venni a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató I.1 „Egységes kockázati tényezők, kockázatkezelés” című fejezetben írottakat.

Jelen Összevont Alaptájékoztatót a Pénzügy Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mint kompetens hatóság E-III/10.369/2009. számú határozatával engedélyezte a tőkepiacról szóló 2001.évi CXX. törvény és az Európai Közösségek Bizottságnak a tájékoztatókba foglalt információk formátumára, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK Rendeletének megfelelően.

Xxxxx Xxxxxxxxx Alaptájékoztató az FHB Nyrt. (xxx.xxx.xx), a PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a BÉT Zrt. (xxx.xxx.xx) honlapján, elektronikus formában kerül közzétételre. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

Program Forgalmazók:

CIB Bank Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., Deutsche Bank Zrt., Erste Befektetési Zrt., Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., MKB Bank Zrt., UniCredit Hungary Bank Zrt.

Fizető Ügynök:

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe

2009. január 5.

Tartalom

ÖSSZEFOGLALÓ 5

1. A Kibocsátási Program céljának összefoglalása 6

2. A Kibocsátási Program általános feltételeinek összefoglalása 7

3. A Kibocsátóra vonatkozó információk összefoglalása 9

4. A Hitelminősítés történetének és a kockázatoknak az összefoglalása 11

5. Általános feltételek összefoglalása 12

I. ALAPINFORMÁCIÓK 17

I.1 Egységes kockázati tényezők, kockázatkezelés 18

I.2 Definíciók és rövidítések 29

I.3 Hivatkozással beépített dokumentumok. 35

II. AZ ÖSSZEVONT ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZEI 37

II.1 Felelős személyek – Felelősségvállalási nyilatkozat 38

II.2 Bejegyzett könyvvizsgálók 39

II.3 A kibocsátó általános bemutatása. 40

II.3.1 Általános információk 40

II.3.2 A kibocsátó története és fejlődése, legutóbbi fejlemények 41

II.3.3 A társaság stratégiája, működésének jövőbeli irányai 46

II.4 A kibocsátó üzleti tevékenységének áttekintése 47

II.4.1 Tevékenyégi körök 47

II.4.2 Termékek szolgáltatások 48

II.4 3 Hitelállományok és folyósítások 52

II.4.5 A portfolió minősége 60

II.4.6 A bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és az azokhoz kapcsolódó információk, piaci részesedés 60

II.5 A kibocsátó igazgatási, irányító és felügyeleti szervei 71

II.5.1 Az FHB Nyrt. szervezeti felépítése 71

II.5.2 Az FHB teljes munkaidőben foglalkoztatottai, képzettségük 78

II.5.3 Az FHB Nyrt. működését befolyásoló egyéb jogok és kötelezettségek 79

II.5.4 Összeférhetetlenség 79

II.6 A kibocsátó fő részvényesei 80

II.6.1 A Társaság tulajdonosi szerkezete 80

II.6.2 A Társaság részvényeinek szerkezete, kapcsolódó jogok 81

II.7 Trendek 83

II.7.1 Ingatlan-, lakás- és jelzálogpiac 83

II.7.2 Lakáspolitika az ezredfordulón és 2000-2008 között 90

II.7.3 A magyar bankrendszer fejlődése, 2003-2008 közötti teljesítménye 93

II.8 A Kibocsátó eszközeire, forrásaira és pénzügyi helyzetére és eredményeire vonatkozó pénzügyi információk 101

II.10 Nyereség előrejelzés 123

II.11 Lényeges szerződések 124

II.12 Harmadik féltől származó információk 125

II.13 Megtekinthető dokumentumok 126

III. AZ ÖSSZEVONT ALAPTÁJÉKOZTATÓ JELZÁLOGLEVELEKKEL ÉS KÖTVÉNYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZEI 127

III.1 Kulcsfontosságú információk 128

III.2 A kibocsátási program összefoglalása. 129

III.3 Jelzáloglevél feltételek 137

III.4 Kötvény feltételek 160

III.5 Az ajánlattétel végleges feltételeinek formája 180

III.5.1 A Jelzáloglevélre vonatkozó információk 180

III.5.2 A Kötvényre vonatkozó információk 191

III.6 Aukciós eljárás szabályai/Jegyzési eljárás szabályai 202

III.7 Adózás 218

III.8 Kiegészítő információk 220

Mellékletek 221

MELLÉKLETEK

1. A könyvvizsgáló külön nyilatkozata az Összevont Alaptájékoztatóban szereplő adatokról

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Összevont Alaptájékoztató kötelező bevezető része, megalapozott befektetési döntést csak az Összevont Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismertében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Ha az Összevont Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Összevont Alaptájékoztató fordításának költségeit.

Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőnek okozott kárért, abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Összevont Alaptájékoztató más elemeivel.

Felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét, hogy mivel a Kibocsátó és a Program Forgalmazók között nem áll fenn egyetemleges felelősség, az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelen Összevont Alaptájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozatai a szokásostól eltérő kockázatúak.

1. A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM CÉLJÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) (továbbiakban: „Kibocsátó”, „FHB Nyrt.” vagy „Bank”) Igazgatósága 83/2008 (2008.11.11) számú határozatával 200.000.000.000,- Ft (Kettőszázmilliárd forint) keretösszegű Jelzáloglevél és Kötvény Kibocsátási Program elindítását határozta el, amelynek keretében több sorozatban és a sorozatokon belül több részletben tervez jelzálogleveleket és kötvényeket forgalomba hozni. Az alkalmazandó jogszabályok a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény, a Jelzáloglevelek a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. számú törvény (továbbiakban: „Jelzálogtörvény” vagy "Jht."), valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet"), valamint a magyar jog egyéb alkalmazandó szabályai.

A Felügyelet engedélye szükséges az Összevont Alaptájékoztató közzétételéhez. A Felügyelet az Összevont Alaptájékoztató jóváhagyása során az abban szereplő adatokat nem vizsgálja és azokért felelősséget nem vállal. A Felügyelet a Kibocsátási Programhoz készült jelen Összevont Alaptájékoztató közzétételét E-III./10.369/2009. (2009. február 03.) számú határozatával engedélyezte.

Az FHB Nyrt. 2009. évi Kibocsátási Programjának célja, hogy a Kibocsátó Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatala révén folyamatosan biztosítsa a Jht. szerinti működéséhez szükséges forrásait, valamint az általa irányított Bankcsoport finanszírozását. E Program beindítása lehetőséget ad arra a Kibocsátónak, hogy a felmerülő forrásigényét rugalmasan, gyorsan, a lehető legátláthatóbb módon elégítse ki a magyar tőkepiacról, vagy más szabályozott piacokról.

A Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalából származó forrásokat az FHB Nyrt. arra használja fel, hogy saját ügyfelei számára hosszú lejáratú kedvező kamatozású jelzáloghiteleket tudjon folyósítani, hogy a lehető legrugalmasabb módon kielégítse az általa irányított Bankcsoport finanszírozási igényeit, hogy a partnerbankjaitól minél nagyobb – lehetőleg - jó minőségű,

problémamentes követelésállományt vásárolhasson meg, s hogy az összes FHB Nyrt. által finanszírozott, vagy refinanszírozott ügyfél maximálisan ki tudja használni a magyar állam által nyújtott kamattámogatásokat.

2. A KIBOCSÁTÁSI PROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEINEK

ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint Kibocsátó a 2009. évi Kibocsátási Programjának keretében kizárólag névre szóló, dematerializált Jelzálogleveleket és Kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.

A Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalával megbízottak azok a befektetési szolgáltatók, amelyek a Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalát célzó Programforgalmazói Megállapodást aláírták: a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4- 14.), a Concorde Értékpapír Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx. 50.), Deutsche Bank Zrt. (1054 Budapest, Hold u. 27.), az Erste Befektetési Zrt. (1138 Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxx 00-00.), az MKB Bank Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.), a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) és az UniCredit Bank Hungary (1056 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.) A megállapodáshoz Új Forgalmazók is csatlakozhatnak. A Fizető ügynöki teendőket az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/b) látja el.

Az FHB Nyrt. 2009. évi Kibocsátási Programjának keretösszege 200.000.000.000,- Ft (Kettőszázmilliárd forint). A Program teljes keretösszege az érvényességi ideje alatt nem fogja meghaladni a 200.000.000.000 forintot (illetve, amennyiben a kibocsátás devizaneme svájci frank, vagy euró, ezen devizanemeknek megfelelő, az adott értékpapír sorozat forgalomba hozatalának napján a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos deviza árfolyamnak megfelelő forint összeget).

A Kibocsátási Program során Jelzáloglevelek és Kötvények több sorozatban és a sorozatokon belül több részletben hozhatók forgalomba forintban, euróban vagy svájci frankban, az alkalmazandó jogszabályok és rendelkezések figyelembevételével, a vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározott 30 nap és 30 év közötti lejáratra. Az egyes forgalomba hozatalok történhetnek jegyzési eljárással vagy aukciós eljárással. Egyes sorozatrészletek folyamatos vagy adagolt kibocsátás útján is forgalomba hozhatók.

Egyes sorozatok forgalomba hozatalakor a Kibocsátó kezdeményezni fogja a sorozatoknak a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetését. A Kibocsátónak nincs tudomása, hogy BÉT-en és a Luxemburgi Tőzsdén kívül van olyan szabályozott, vagy azzal egyenértékű piac, amelyen a felkínálandó vagy bevezetendő Jelzáloglevelekkel/Kötvényekkel azonos típusú, az FHB Nyrt. által kibocsátott értékpapírokkal kereskednek.

A Kibocsátó a Hirdetményt és a Végleges Feltételeket a BÉT (xxx.xxx.xx), a PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé.

Az Összevont Alaptájékoztatót a BÉT (xxx.xxx.xx), a PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül

– eljussanak.

Azokat az információkat, amelyekre a rendszeres tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a BÉT (xxx.xxx.xx), a PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

Azokat az információkat, amelyekre a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak a BÉT (xxx.xxx.xx), a PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) és a Kibocsátó (xxx.xxx.xx) honlapján teszi közzé. A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

A Jelzáloglevél kizárólag a Jelzálog-hitelintézet által a Jelzálogtörvény alapján kibocsátott értékpapír. A jelzálogtörvény szabályozza a Jelzálog-hitelintézetek speciális működési és a jelzáloglevél forgalomba hozatalának feltételeit, amelyek biztosíthatják a hitelintézet biztonságos működését, mind hitelezési, mind forrásgyűjtési (jelzáloglevél forgalomba hozatali) oldalról.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapján kibocsátott Jelzáloglevél, a Jelzálogtörvény szerint olyan névre szóló átruházható értékpapír, amelyet kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalának speciális feltétele, hogy a mögötte lévő, a Jht. által előírt mértékű rendes és pótfedezet meglétét hivatalos Vagyonellenőr igazolja. A Jelzálogtörvény előírásai alapján a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes és pótfedezet. A jelzáloglevél fedezetén belül a rendes fedezet aránya az összes fedezetben nem lehet kevesebb 80%-nál. A rendes fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések és kötelezettségek jelenértéken számított egyenlege nem haladhatja meg a forgalomban lévő jelzáloglevelekből származó kötelezettségek jelenértékének 12%-át.

A Jelzáloglevelek a Jht. 14. §-ban meghatározott fedezettel rendelkeznek. A Kibocsátó elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a Jht. 20. §. (2)-(6) bekezdésében, valamint a 20/A §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé). E követelések teljesítése érdekében a bíróság a felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel. A Kibocsátó felszámolása esetén – a fedezeti gondnok díjának, az egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel:

a) a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint

b) a rendes fedezeteknek a 14.§ (7) bekezdésében meghatározott mértékét meghaladó fedezetbe nem vonható hányada, valamint a jelzálog-hitelintézetnek a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, de fedezetbe nem vont likvid eszközeinek az a része, amely megfelel a Jht. pótfedezetekkel szemben támasztott követelményeinek.

Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti és likvid eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét.

A Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb, nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel szemben a Kibocsátó felszámolása, vagy az ellene indított végrehajtási eljárás során a Jht. 20. § és 21. §-ai alapján különleges státuszt élveznek, tekintettel arra, hogy ezen követelések nem képezik a felszámolási vagyon részét.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Jelzáloglevél nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a jelzáloglevél befektetés kockázatait.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapján kibocsátott Kötvények a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet") értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Kötvények, a Kibocsátó mindenkor fennálló egyéb nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel egyenrangúak (pari passu) a felszámolás, vagy végelszámolás, illetve a Kibocsátó vagyonára végzett végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek elsőbbséget élveznek az irányadó jogszabályok alapján. Ilyenek a Kibocsátó által forgalomba hozott Jelzáloglevelekből származó kötelezettségek. Az állami garanciával kibocsátott Kötvényekből származó kötelezettségek kielégítési rangsorolása a vonatkozó – a jelen Összevont Alaptájékoztató közzétételekor még hatályba nem lépett – jogszabályok által meghatározottak az irányadók.

Xxxxxxxxxx felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény befektetés kockázatait, kiváltképpen a fenti bekezdés figyelembe vételével.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató szerint kibocsátandó Jelzáloglevelek és Kötvények kibocsátásakor úgy is határozhat, hogy egy adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat tekintetében igénybe veszi a Magyar Állam által nyújtott kibocsátási garanciát, amennyiben annak jogszabályi vagy egyéb feltételei fennállnak. Ebben az esetben az állami garanciával biztosított értékpapír tulajdonosai az ugyanolyan fajtájú de államilag nem garantált értékpapír tulajdonosaival szemben kedvezőbb kielégítési rangsorhoz juthatnak a Kibocsátó felszámolása esetén az állami garancia nyújtásának feltételeiről szóló - a jelen Alaptájékoztató közzétételekor még hatályban nem lévő – jogszabályok rendelkezései alapján.

3. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Nyrt. 1998-ban kezdte meg működését, lefektette a jelzáloghitelezési üzletág alapjait a magyar „bankpiacon”, kialakította stratégiáját, ügyfélkörét, s országszerte elérhetővé tette a jelzálog-alapú finanszírozást. A Bank eszköz és forrás oldalon egyaránt fokozatosan finomodó, formálódó termékkört alakított ki, mely egyaránt jól igazodott a tőkepiac feltételeihez és az ügyfelek igényeihez. Fokozatosan megismertette a piaccal a jelzálogleveleket, elfogadottá, sőt népszerűvé tette a piacon ezt az új típusú befektetési eszközt, közvetlen kapcsolatokat alakított ki a hosszúlejáratú befektetési lehetőségeket kereső

befektetői körrel és kiépítette a nyilvános kibocsátás elsődleges és másodlagos piacának alap rendszerét.

Az FHB Nyrt. 2000. februárjától új tevékenységgel és új termékekkel lépett piacra és 2000. év végére a magyar lakásfinanszírozás jelentős szereplőjévé vált. Közvetlen saját, illetve ügynöki hálózatán keresztül, továbbá lakossági lakáshitel finanszírozásban konzorciális, illetve refinanszírozási formában részt vevő társbankok hitelezése révén az FHB el tudta érni az ügyfeleit az ország nagyvárosaiban és minden nagyobb településein.

A saját kihelyezésű és refinanszírozott hitelek forrását zömmel az FHB Nyrt. által forgalomba hozott jelzáloglevelek adják. A Bank által nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevelek tőzsdén jegyzett papírok. Forrásszerzési rugalmasságát úgy növelte a Bank, hogy 2002-től belföldön, 2003-tól külföldön kibocsátási programok keretében hoz forgalomba értékpapíprokat, ily módon a Bank nemcsak hazai, hanem a nemzetközi tőkepiacon is ismert és elismert szereplővé vált. 2003. novembere óta a Bank részvényei forognak a Budapesti Értéktőzsdén.

2004-ig az FHB Nyrt., mint szakosított hitelintézet fő tevékenysége a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozása és az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása maradt. 2004. második felétől alkalmazkodva a piaci igényekhez a Bank a forint alapú jelzáloghitelek mellett euró és svájci frank alapú hiteleket is folyósít ügyfeleinek, emellett bővítette szolgáltatásait: a vállalati ügyfélkör felé is nyitott s új termékeket kínál a projekt finanszírozás területén is.

2006. végére az FHB – döntően piacának megváltozása, szabályozási korlátai miatt, valamint tevékenységének diverzifikálása érdekében – új stratégiát hirdetett, melynek keretében bankcsoportot alakított. A bankcsoport megalakításával lehetővé vált, hogy tevékenységi, szabályozási korlátait meghaladva, de alapvetően továbbra is a jelzálog alapú ingatlanfinanszírozásra alapozva banki üzletágakat hozzon létre (FHB Kereskedelmi Bank), kihasználja keresztértékesítési potenciálját, új ingatlan alapú finanszírozási konstrukciókat vezessen be időskorúaknak számára (FHB Életjáradék), valamint jobban kihasználja ingatlan- szakértői tudás-, és adatbázisát (FHB Ingatlan).

A stratégiai fejlesztések egyik eredményeként, a 2007-es év folyamán új termékekkel jelent meg a Bankcsoport a piacon. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. által az ügyfelek már bankkártya és pénzforgalmi bankszámla szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, míg az FHB Életjáradék Zrt. az időskorúak részére nyújt életjáradéki szolgáltatásokat, illetve értékesíti a Jelzálogbank időskorúak számára nyújtott jelzáloghitel termékeit.

A Bankcsoport kialakításával egyidejűleg zajlott a fiókhálózat kialakítása is, melynek eredményeként az ügyfelek 2008. szeptember végén már 20 fiókon keresztül vehetik igénybe a Bankcsoport által nyújtott szolgáltatásokat.

Az FHB küldetése továbbra is, hogy a piacon elismert, stabil működésű, a befektetők bizalmát élvező jelzálog-hitelintézetként, valamint a hazai jelzáloghitelezés meghatározó szereplőjeként, értékét folyamatosan növelve, jövedelmezően működjön.

4. A HITELMINŐSÍTÉS TÖRTÉNETÉNEK ÉS A KOCKÁZATOKNAK AZ

ÖSSZEFOGLALÁSA

2006. május 31-én a Moody’s Nemzetközi Hitelminősítő Intézet az FHB Jelzálogbank Nyrt. által forintban és devizában kibocsátott összes jelzálogleveire vonatkozó ratingjét A1-ről Aa2- re javította. A felminősítés oka, hogy a minősítő intézet felülvizsgálta a jelzálogbankok fedezeti rendszerére vonatkozó ratingelési metodikáját, ezen értékpapírok minősítését többé nem korlátozza a Magyarországra vonatkozó deviza kockázati besorolási plafon. Magyarországi kibocsátóként először az FHB jelzálogleveleinek hitelkockázati besorolása lépte túl Magyarország A1-es besorolását. 2006. augusztusában a Moody’s Nemzetközi Hitelminősítő Intézet az FHB Jelzálogbank Nyrt. hosszú lejáratú deposit (banki) ratingjének (A2) lehetséges felértékelése miatt figyelő listára helyezte a Bankot. 2006 szeptember 22-én azonban a banki rating felértékelését a Moody’s „bizonytalannak” minősítette, mert közben a hitelminősítő cég lehetséges leértékelés miatt figyelő listára helyezte Magyarország A1-es kockázati besorolású forintban és külföldi valutában denominált államkötvényeinek ratingjét, valamint a szintén A1-es minősítésű külföldi valutában denominált banki deposit ratingjét.

2007. szeptember 4. napján a Moody’s módosította az FHB Nyrt. rövid és hosszú lejáratú, devizában és forintban denominált betétjei besorolását A2/P-1-ről Baa3/P-3-ra, valamint az FHB Nyrt. által kibocsátott jelzáloglevelek besorolását figyelőlistára tette. A döntés hátterében a Bank privatizációja állt. A nemzetközi hitelminősítő ugyanakkor megerősítette a Bank pénzügyi erejének D+ besorolását.

A Moody’s 2008. március 13-án a fedezett kötvény kibocsátási programok minősítéséhez kapcsolódóan új metodikai elemet publikált. (Timely Payment in Covered Bonds following Sponsor Bank Default), amelynek következményei az FHB jelzálogleveleinek ratingjére a következők voltak:

2008. áprilisában a Moody’s leminősítette az FHB Jelzálogbank Nyrt. által kibocsátott jelzálogleveleket: az új rating Aa3. A Moody’s bejelentette ugyanakkor, hogy ez a rating változtatás lezárja a felülvizsgálat folyamatát.

Ugyancsak 2008. áprilisában, annak érdekében, hogy - a Moody’s új TPI metodikájával összhangban – megtartsa az Aa minősítési kategóriát, az FHB Jelzálogbank Nyrt. önkéntes többletkötelezettséget vállalt jelzáloglevél tulajdonosai javára: közzétette Értesítését az általa kibocsátott jelzáloglevelek tulajdonosainak („Értesítés”).

Az Értesítés szerint az FHB kötelezettséget vállal arra, hogy a jelzáloglevelek fedezettségi szintjét a törvényi kötelezettségen felül tartja. Ezen túlfedezettségi szint fenntartása törvényes, érvényes és jogilag kötelező kötelezettség a Kibocsátóra nézve. Az FHB az Értesítésben kötelezettséget vállalt továbbá arra is, hogy minden üzleti napon a következő 12 hónapos időszakra vonatkozóan megfelelő volumenű likvid eszközt tart rendelékezésre, úgy hogy azok értéke megegyezzen vagy meghaladja a program alapján fennálló kötelezettségek még ki nem fizetett, halmozott összegét. A Moody’s véleménye szerint a fenti előírások betartása elegendő ahhoz, hogy a program TPI besorolása a „Nagyon valószínű” kategóriába essen és ezért ezt a kategóriát meg is erősítette az FHB jelzáloglevél kibocsátási programjával kapcsolatban.

A Kibocsátó különösen fontosnak tartja az alább felsorolt kockázatok kiemelését, a potenciális befektető a további kockázatokról a jelen Összevont Alaptájékoztató I.1 Egységes kockázati tényezők, kockázatkezelés fejezetéből tájékozódhatnak.

Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Összevont Alaptájékoztatóban található minden tájékoztatást. A Jelzáloglevelek és Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különösen figyelni kell a likviditásból, az árfolyamok és a kamatok változásából és a jogi, szabályozási helyzetből adódó kockázatokra.

A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek a saját magának kell eldöntenie, figyelembe véve a lehetőségeit és korlátait, s azt, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat:

A hitelkockázati besorolások nem mindig fejezik ki az összes fennálló kockázatokat, nem minden esetben tükrözik a struktúrával, a piaccal, a fent említett, illetve egyéb tényezőkkel kapcsolatos összes kockázatok lehetséges hatását a kibocsátott Jelzáloglevekre és Kötvényekre vonatkozóan. A hitelkockázati besorolások nem ajánlások értékpapírok vételére, eladására, illetve tartására, azok értékét a hitelminősítő intézetek, ügynökségek bármikor módosíthatják, vagy visszavonhatják.

A fix kamatozású értékpapírokba való befektetések magukban hordozzák az a kockázatot, hogy piaci hozamok futamidejük alatt lényegesen elmozdulnak, s ez negatívan is befolyásolhatja azok piaci értékét.

Az FHB Nyrt. eszközeinek és forrásainak a szerkezetét a kibocsátandó jelzáloglevelek strukturálásával összhangba lehet hozni, de nincs biztosíték arra, hogy a lejárati megfelelőség minden adott időpontban fennáll.

Az FHB jelzálogbanki tevékenységéből, illetve a speciális törvényi szabályozásból eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz-forrás szerkezettel rendelkezik, amely kockázatot hordoz. Az ügyfélhitelek hosszúlejáratúak, jellemzően annuitásosak, 1- és 5 éves kamatperiódussal, ill. a támogatott hitelek többségének esetén árazódási kikötésekkel rendelkeznek, a források pedig nagyrészt hosszúlejáratú tőkepiaci források fix kamatozással.

A Bank devizaalapú hitelezési tevékenységénél a hitelkockázatot a követelés és az ügyfél jövedelem jellemző devizaneme, valamint a fedezet értékesítésének devizaneme közötti eltérés növeli. A deviza hitelezés és a devizában történő forrásszerzés nem feltétlenül jelenti a bank követeléseinek és kötelezettségeinek azonos devizanemben való fennállását. Ezen kockázatokat a Bank a nemzetközi és a magyar piacon derivatív ügyeletek kötésével kezeli.

A befektetési kockázatok teljes körű megítéléséhez a befektetőknek tisztában kell lenni a Magyarország általános politikai, gazdasági és jogi helyzetéből eredő és a jelzáloghitelezései piacot, mint ágazatot érintő kockázatokkal is.

5. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK ÖSSZEFOGLALÁSA

Az FHB Nyrt. 2009. évi Kibocsátási Programja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény (továbbiakban Tpt.), a jelzálog-hitelintézetekről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX.

számú törvény (továbbiakban: „Jelzálogtörvény” vagy "Jht."), valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet") rendelkezéseinek, valamint a magyar jog egyéb alkalmazandó szabályainak, illetve az Európai Közösségek Bizottságnak a tájékoztatókba foglalt információk formátumára, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK Rendeletének, megfelelően létrehozott kibocsátási program, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. február 03. napján kelt PSZÁF E-III/10.369/2009. számú határozatával engedélyezett 12 hónapos időtartamra.

A Jelzáloglevelek a Jht., valamint a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet ("Kötvényrendelet") rendelkezéseinek, a Kötvények a Kormányrendelet rendelkezéseinek értelmében hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapírok. A Jelzálogleveleken és a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

A Tpt. vonatkozó rendelkezései értelmében Magyarországon értékpapír nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a kibocsátó tájékoztatót vagy Alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé és a forgalomba hozatal előkészítésével és lebonyolításával befektetési szolgáltató(ka)t bíz meg. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírokhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, a Végleges Feltételekben, illetőleg a közzétett hirdetményekben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, a fentiekben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. Az Alaptájékoztató, a Végleges Feltételek és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan ítélhesse meg a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, vagy a fentiekben meghatározott célok elérését veszélyeztetné.

A Felügyelet engedélye szükséges a jelen Összevont Alaptájékoztató közzétételéhez. Ha a közzététel engedélyezése és a forgalomba hozatali eljárás lezárása között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a jelen Összevont Alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet a Kibocsátó és a Forgalmazó(k) meghallgatása után elrendeli az Összevont Alaptájékoztató kiegészítését. Hasonlóan, a Kibocsátó és Forgalmazó(k) köteles(ek) haladéktalanul az Összevont Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása s a forgalomba hozatali eljárás lezárás határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, ami a jelen Összevont Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi.

A Tpt. alapján a Kibocsátó köteles a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni vagyoni és jövedelmi helyzetének, valamint működésének főbb adatairól. A rendszeres tájékoztatást a Tpt. szerint éves jelentés, féléves jelentés, vagy időközi vezetőségi beszámoló, vagy a szabályozott piac szabályai alapján negyedéves jelentés formájában kell teljesíteni. Az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, mint Kibocsátó a rendszeres tájékoztatási kötelezettségét éves jelentés, féléves jelentés és negyedéves időközi vezetőségi beszámoló formájában teljesíti. A Kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetők a féléves jelentést és a negyedéves időközi vezetőségi beszámolót, valamint az éves jelentést megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférés lehetőségével megtekinthessék. A Kibocsátó a féléves jelentést, az időközi vezetőségi beszámolót a félév, valamint a negyedév végét követő hatvan napon belül, az éves jelentést – könyvvizsgáló által is felülvizsgálva – az üzleti év végét követő százhúsz napon belül köteles elkészíteni, megküldeni a Felügyelet részére, valamint elkészültük tényét a Tpt. 34.§ (4) szabályai szerint közzétenni. Az időközi vezetőségi beszámolók, illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétől számított legkésőbb hét nap elteltével kell lehetővé tenni. Az időközi vezetőségi beszámolót, tovább az éves jelentések legalább az időközi vezetőségi beszámolók tartalmával megegyező kivonatát a közlemény megjelenésétől számított hét napon belül kell közzé tenni a fentiekben meghatározott szabályok szerint. A Kibocsátó az időközi vezetőségi beszámolóban köteles felhívni a befektetők figyelmét, hogy az időközi vezetőségi beszámolóban foglalt adatok nem auditált beszámolókon alapulnak. A jelentéseknek tartalmazniuk kell az előző év azonos időszakára vonatkozó adatokat. Az értékpapírok szabályozott piacra történő bevezetése esetén a Kibocsátó köteles összefoglaló jelentést készíteni és a Felügyelet részére évente megküldeni. A Kibocsátó az összefoglaló jelentésben köteles feltüntetni illetőleg felsorolni mindazt az információt, amit az összefoglaló jelentés közzétételét megelőző 12 hónap során közzétett, így különösen a társasági eseményekkel kapcsolatos információkat, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátói részére jogszabályban vagy a szabályozott piac szabályzatában előírt tájékoztatás keretében közzétett információkat és a számviteli jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítése során közzétett információkat.

A Tpt. illetve a 24/2008 PM rendelet alapján a Tpt. 56.§-a, (1) A kibocsátó megkülönböztetésmentesen és a gyors hozzáférést biztosítva köteles nyilvánosságra hozni a szabályozott információkat, amelyekért díjat nem számíthat fel. (2) A szabályozott információk terjesztése úgy történik, hogy biztosítható legyen azok lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – való eljutása a székhely szerinti, a fogadó, illetve a többi tagállamban. (3) A kibocsátó köteles megküldeni a szabályozott információt a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszer számára, amely megfelel a biztonsággal, az információforrás bizonyosságával, az időpont rögzítésével és a végfelhasználók általi egyszerű hozzáféréssel kapcsolatos minimális minőségi előírásoknak, és azok összhangban vannak az elektronikus irattározási eljárással. (4) A kibocsátó rendszeres és rendkívüli tájékoztatást egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni, amelyet a Felügyelet közzétesz az általa üzemeltetett honlapon. A Kibocsátó a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás szabályairól szóló Tpt. 56.§ (1)-(4) bekezdésében foglalt előírásoknak jelenleg oly módon tesz eleget, hogy a szóban forgó információkat elküldi a PSZÁF által üzemeltetett honlapra (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) .

Az adott forgalomba hozatalok tekintetében a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák többek között az értékesítés módját és részletes feltételeit. A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kibocsátási Program hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódja stb.) Felügyeletet tájékoztatja és a forgalomba hozatalra vonatkozó Végleges Feltételeket közzéteszi.

A Jelzáloglevelek, Kötvények forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Összevont Alaptájékoztatóban erre elhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a

forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatban tett kijelentések nem tekinthetők a Kibocsátó vagy bármely Forgalmazó(k) felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató közzététele, valamint a Jelzáloglevelek, vagy Kötvények jelen Összevont Alaptájékoztatón, illetve az adott Végleges Feltételeken alapuló értékesítése nem tekinthető a Kibocsátó vagy a Forgalmazók ígéretének arra nézve, hogy a jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve Végleges Feltételek keltét követően a Kibocsátó tevékenységében nem következik be változás, vagy arra, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetében nem következik be kedvezőtlen változás, továbbá arra, hogy a Kibocsátási Programmal kapcsolatban közzétett bármely információ a közzététel időpontját, vagy (amennyiben az ettől eltér) az információt tartalmazó dokumentumban megjelölt időpontot követően is pontos lesz.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Jelzáloglevelek, Kötvények forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet.

A Kibocsátó, illetve a Forgalmazó(k) nem állítják, hogy a jelen Összevont Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Jelzáloglevelek, Kötvények jogszerűen ezen országokban kibocsáthatók vagy vásárolhatók, illetve nem vállalnak felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért.

Magyarországon kívül a Kibocsátó és a Forgalmazó(k) nem tett(ek) semmiféle olyan intézkedést, amely a Jelzáloglevelek, Kötvények nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Összevont Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően az ilyen országban a Jelzáloglevelek, Kötvények nem bocsáthatók ki, illetve nem értékesíthetők sem közvetve, sem közvetlenül, illetve a jelen Összevont Alaptájékoztató, hirdetés vagy egyéb forgalomba hozatali anyag nem terjeszthető vagy hozható nyilvánosságra, kivéve, ha az olyan körülmények között történik, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását, és feltéve továbbá, hogy a Forgalmazó(k) nyilatkoz(nak) arról, hogy az általuk szerevezett minden forgalomba hozatal és értékesítés ilyen feltételek mellett történik majd. A Kibocsátó és a Forgalmazó(k) felkérik azokat, akik a jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek birtokába jutnak, hogy tájékozódjanak és vizsgálódjanak a jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve a Végleges Feltételek terjesztésére, illetve a Jelzáloglevelek, Kötvények forgalomba hozatalára és értékesítésére vonatkozó minden esetleges korlátozásról. Így különösen legyenek figyelemmel arra, hogy a Jelzáloglevelek, Kötvények sem az eddigiekben nem kerültek, sem a jövőben nem kerülnek nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok többször módosított 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye ("Amerikai Értékpapírtörvény") alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény „S” Rendelkezésének megfelelően, a Jelzálogleveleket nem lehet amerikai állampolgárok részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az USA területén a Jelzálogleveleket senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató, az adott Végleges Feltételek, illetve egyéb más pénzügyi nyilatkozat nem kíván alapul szolgálni semmilyen hitelképességi vizsgálatnak vagy egyéb értékelésnek. Minden egyes potenciális befektetőnek magának kell értékelnie a jelen Összevont Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételekben foglalt információkat, és az

így lefolytatott vizsgálódás eredményeképpen kell döntenie a Jelzáloglevelek, Kötvények megvásárlásáról. A Forgalmazó(k) egyike sem ígéri, hogy a Kibocsátó pénzügyi helyzetét vagy tevékenységét vizsgálja, illetve, hogy az Összevont Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételekben közzétett információk tekintetében a Jelzáloglevelek, Kötvények befektetői vagy potenciális befektetői részére elemzést vagy értékelést nyújt.

A jelen Összevont Alaptájékoztató, illetve az adott Végleges Feltételek nem minősülnek a Kibocsátó, valamint a Forgalmazó(k) nyilatkozatának arról, hogy a Jelzáloglevelek, Kötvények befektetői a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak Jelzálogleveleket, Kötvényeket vásárolni, vagy Jelzáloglevelekbe, Kötvényekbe érdemes fektetni.

A Jelzáloglevelek, Kötvények befektetői viselik jelzáloglevél, illetve kötvény befektetésük kockázatait, ezért a befektetni szándékozók számára elengedhetetlen a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapos áttanulmányozása, különös tekintettel a „Egységes kockázati tényezők” fejezetben foglalt információkra.

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató a Tpt. és a magyar jog egyéb alkalmazandó rendelkezéseivel, illetve az Európai Közösségek Bizottságnak 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a tájékoztatókba foglalt információk formátumára, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK Rendeletének, előírásainak megfelelően készült, és a Kibocsátó, valamint vállalatcsoportjának pénzügyi helyzetére, eredményeire és vagyonára vonatkozó információkat tartalmaz.

A Tpt. 29.§ (1) bekezdése értelmében bármely Jelzáloglevél-, illetve Kötvénytulajdonosnak a jelen Összevont Alaptájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel. Az Összevont Alaptájékoztató pontosan, egyértelműen azonosítható módon megjelöli annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely az Összevont Alaptájékoztató vagy annak valamely részének tatalmáért felel. Az Összevont Alaptájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is kiterjed a fenti személy(ek) felelősségvállalása.

Az Összevont Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetésének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak.

A Kibocsátó auditált, konszolidált éves pénzügyi kimutatásokat, valamint nem auditált, konszolidált féléves jelentést és negyedéves Időszakos vezetői beszámolót készít és tesz közzé az IFRS-nek megfelelően.

A jelen Összevont Alaptájékoztatóban található pénzügyi információkat – a jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóba hivatkozással beépített dokumentációk, a Kibocsátó könyvvizsgálója által auditált, konszolidált éves beszámolók és nem auditált, konszolidált féléves/negyedéves jelentések/Időszakos vezetői beszámolók alapján – a Kibocsátó állította össze. Az auditált pénzügyi információkról a könyvvizsgáló külön nyilatkozik.

I. ALAPINFORMÁCIÓK

I.1 EGYSÉGES KOCKÁZATI TÉNYEZŐK, KOCKÁZATKEZELÉS

I.1.1 A JELZÁLOGLEVELEKKEL ÉS KÖTVÉNYEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek saját magának kell eldöntenie, még hozzá a lehetőségeinek és korlátainak a figyelembe vételével, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat:

▪ A befektetőnek megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie a Jelzáloglevelekkel, a Kötvényekkel, illetve az azokba való befektetéssel kapcsolatos kockázatok és az Összevont Alaptájékoztatóban és egyéb dokumentumokban szereplő információk teljes körű értékeléséhez.

▪ A befektetőnek önállóan meg kell tudnia ítélni, hogy a Jelzáloglevelekbe, illetve Kötvényekbe való befektetés a milyen hatást fog gyakorolni pénzügyi helyzetére, befektetési portfoliójának állapotára, összbefektetéseire.

▪ A befektetőnek megfelelő pénzügyi forrásának kell rendelkezésre állnia annak érdekében, hogy kezelni tudja az összes, a Jelzáloglevél-, illetve Kötvénybefektetéseiből származó kockázatait.

▪ A befektetőnek ismernie és értenie kell a Jelzáloglevelek, illetve a Kötvények feltételeit, valamint a vonatkozó pénzügyi piacok lehetséges mozgásait.

▪ A befektetőnek képesnek kell lennie értékelni a lehetséges gazdasági változásokat, a kamat, valamint más olyan tényezőket, amelyek befolyásolhatják a befektetését, illetve a befektetésében rejlő kockázatokat.

▪ Az FHB Nyrt. által kibocsátandó Kötvényekre vonatkoznak mindazok a kockázatok, amelyek a Jelzáloglevelekre, de a befektetőknek a tudatában kell lenniük annak, hogy a Bank Kötvényei önmagukban nagyobb kockázatúak, mint a Jelzáloglevelek. A Kötvények nem fedezett értékpapírok, vagyis csőd, felszámolási eljárás esetén a Kötvénytulajdonosok a kielégítések sorában jóval hátrébb sorolódnak, mint a Jelzáloglevél tulajdonosok.

I.1.2 AZ ÉRTÉKPAPÍRPIACOKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK Másodlagos piac

A Jelzáloglevelek és a Kötvények piaca viszonylag szűk. A nyilvánosan forgalomba hozandó értékpapírokat az FHB Nyrt. mindig megkísérli valamely szabályozott piacra bevezetni, a tőzsdei forgalomban tartás azonban nem garancia arra, hogy ezeknek az értékpapíroknak a

másodlagos piaca a befektetők körében megfelelően elfogadott, aktív kereskedéssel és likviditással bír. Ezért előfordulhat, hogy a befektetők nem lesznek képesek könnyen vagy az általuk elképzelt áron értékesíteni a Jelzálogleveleket és Kötvényeket. A likviditás hiánya negatív hatással lehet a Jelzáloglevelek és Kötvények piaci értékének megítélésében.

I.1.3 KAMATKOCKÁZATOK, HITELMINŐSÍTÉSI KOCKÁZATOK

I.1.4 ÁRFOLYAMKOCKÁZATOK

A Kibocsátó a Jelzáloglevelek és a Kötvények után a kamatokat, illetve a tőketörlesztéseket a Végleges Feltételekben meghatározott devizában teljesíti. Ez az árfolyam átváltásával kapcsolatosan kockázatot jelenthet azon befektetők számára, akik alapvetően a Végleges Feltételekben rögzített devizától különböző devizában denominált eszközökbe fektetnek be, illetve tartják befektetéseiket. Mindezek jelenthetik az árfolyamok jelentős elmozdulásával kapcsolatos kockázatokat és a hatóságok rendelkezései alapján a befektető devizája esetében az árfolyam mechanizmusok módosulását is. Mindezek eredményeképpen a befektetők esetleg más összegű kamat-, és tőketörlesztést kaphatnak, mint amire eredetileg számítottak.

I.1.5 A BEFEKTETÉSEK JOGI KORLÁTAI

Egyes befektetők befektetői tevékenysége bizonyos hatóságok szabályozása, illetve törvények és rendelkezések hatálya alá tartoznak. Minden potenciális befektetőnek ezért érdemes konzultálnia jogi tanácsadójával, hogy a különböző értékpapírok miképpen illenek a portfoliójukba, fel tudják-e használni azokat fedezeteknek, vannak-e jogi korlátozások a befektetendő értékpapírok tartására, illetve hogyan lehet megfelelően besorolni a Jelzálogleveleket, Kötvényeket a kockázatalapú tőkesúlyozás vagy más hasonló szabályok alapján.

I.1.6 A MAGYAR GAZDASÁG KONJUNKTURÁLIS HELYZETÉBŐL FAKADÓ KOCKÁZATOK

▪ Mérete és nyitottsága következtében a magyar gazdaság jelentősen kitett a nemzetközi, elsősorban az európai konjunkturális folyamatoknak. A külföldi kereslet mérséklődése mind a növekedés, mind a külkereskedelmi egyensúly tekintetében ronthatja a magyar gazdaság pozícióit. A fentiek következtében a mindenkori kormány megszorító intézkedésekre kényszerülhet, ami viszont csökkenő lakossági megtakarításokhoz, romló vállalati mérlegekhez vezethet, ami komoly pénzügyi kockázatokat jelenhet az egész bankszektor számára. Nem lehet továbbá kizárni a mindenkori kormány részéről, hogy olyan gazdaságpolitikai, költségvetési vagy monetáris intézkedést hozzon, amely

kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar bankszektor tulajdonosi szerkezetét, tevékenységét, jövedelmezőségét, illetve előre nem látott pénzügyi kockázatokat hordozhat. Az adózási rendszer jövőbeni esetleges módosulása hátrányosan érintheti a jelzáloglevél és kötvénybefektetőket.

▪ A nemzetközi tendenciák gyorsan és erőteljesen megjelennek a hazai kamatlábak, tőzsdei és pénzpiaci árfolyamok változásában. Ezek a változások jelentősen befolyásolják a Bank forrásszerzésének lehetőségeit és feltételeit. A lehetőségek kiszélesítésének és a tőkepiaci kockázati kitettség mérséklése érdekében döntött úgy a Bank már 2003-ban, hogy a nemzetközi piacokon való jelzáloglevél-kibocsátást is elindítja.

▪ Az USA-ból kiinduló jelzáloghitel-piaci válság következményeképpen 2008. második felében a pénz- és tőkepiacokon globálissá vált a hitel- és likviditás szűke, általánossá vált a szélsőséges volatilitás, amely nehézséget okozott a hazai hitelintézetek számára is. A forrásszerzést nehezítette, hogy a külföldi bankközi szereplők csökkentették a magyar valuta konverziós-, határidős- és állampapír piaci aktivitásukat. Az FHB Bankcsoport ilyen típusú forrásszerzési kockázatát mérsékli, hogy mind a hazai mind a nemzetközi piacon érvényes kibocsátási programja van, amelynek alapján rugalmasan reagálhat az esetleges kibocsátási lehetőségekre. Mivel a Bank számos külföldi banki szereplővel áll kapcsolatban, a szükséges csereügyleteket meg tudja kötni, s a piaci források beszűkülése ellenére fenn tudja tartani likviditását.

▪ Az FHB és az FHB Bankcsoport tevékenységére és működésének eredményességére erős befolyással van a makrogazdasági helyzet alakulása és a magyar gazdaság hazai és nemzetközi megítélése. A makrogazdasági helyzet egyrészt – a lakosság jövedelmi viszonyain keresztül – meghatározza a kihelyezhető lakáshitelek és más ingatlan fedezetű, valamint biztosíték nélküli hitelek nagyságát és a portfolió minőségének alakulását. Másrészről a költségvetési- és folyó fizetési mérleg hiánya, az infláció, a kamatszínvonal és a forint-árfolyam befolyással van a jelzáloglevél-kibocsátásra, a jelzáloglevelek iránti keresletre, így Bank forrásköltségére s végső soron jövedelmezőségére.

▪ Egy esetleges kedvezőtlen ingatlanpiaci tendencia esetén megnövekedhet a jelzáloglevelekhez szükséges fedezetek pótlási igénye.

▪ Az Európai Unióhoz való csatlakozással, a fejlettebb pénzügyi rendszerbe való integrálódás során az FHB Nyrt.-nek további új kihívásokkal kell szembenéznie.

▪ A magyar gazdaság EU-konvergenciája (forint árfolyam, kamatok) bár középtávon viszonylag jól prognosztizálható, kockázatokat rejt magában, hiszen az alkalmazkodás alakulásának pontos lefutása, annak intenzitása és volatilitása nem kiszámítható.

▪ Az ezen Összevont Alaptájékoztató keretében kibocsátott jelzáloglevelek, kötvények max. 30 éves lejáratúak. Valószínűsíthető, hogy még ezen időtartamon belül bevezetésre kerül az euró és amennyiben a jelzáloglevelek, kötvények forintban denomináltak, akkor a futamidő végén, az utolsó kifizetéseire már másik pénznemben, a jövőben megállapított forint-euró árfolyamon átszámított értékű euróban kerül sor.

▪ A forintárfolyam az utóbbi években stabilnak bizonyult, az euróra való átállás is prognosztizálhatóan zökkenőmentes lesz. Egy esetleges külgazdasági egyensúlyvesztés, illetve a tőkepiaci bizalom erodálása könnyen sebezhetővé teheti a forintot, s nem lehet teljesen kizárni az árfolyam szempontjából hektikus időszakokat sem.

I.1.7 ÁGAZATI SZINTŰ KOCKÁZATOK Szabályozási kockázat:

▪ A jogszabályi környezethez kapcsolódó egyik fontos kockázatot a lakástámogatási rendelet módosítása jelentheti. Az utóbbi évek során jelentős változtatások történtek, amelyek a hitelek iránti keresletet és így a Bank működését és jövedelmezőségét befolyásolták. A jogszabályok változásának hatását a Bank folyamatosan figyelemmel kíséri, a jövedelmezőségre és a pénzügyi tervekre való rövid és hosszú távú hatását modellezi.

▪ Amennyiben a szabályozás jelzáloglevél kibocsátók körét bővítené, az kedvezőtlenül érintheti a jelzálogbankok refinanszírozó szerepét.

▪ A bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, versenyjogi, értékpapírjogi, jelzálogjogi és egyéb szabályozások jelentős változáson mentek keresztül az Európai Unió előírásaihoz történő harmonizáció során, és még további változások várhatók. A harmonizációs munka során előfordulhat, hogy bizonyos körülmények között nem lehetséges a jogorvoslati lehetőségek igénybe vétele, vagy túlságosan hosszú időt vesz igénybe ezek alkalmazása.

▪ A jelzáloghitelezést, s ezzel a jelzálogbankok működését alapvetően befolyásolja a mindenkori gazdaságpolitika. A lakástámogatási rendszer mértéke különösképpen befolyásolja a lakáshitelek keresletét. A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató hatálya alatt érvényes kormányrendelet esetleges módosítása következtében megváltozhat a jelzáloghitelezés és a jelzáloglevelek forgalomba hozatalának feltételrendszere, ami kockázatot jelenthet a befektetők számára.

▪ A jelzáloghitel igényt a konjunkturális helyzet is alakítja, érzékenyen reagál a piaci a gazdasági növekedés, a pénzügyi helyzet és a jövedelem elosztási viszonyok változására is.

Piaci verseny:

▪ A lakossági lakáshitelezési illetve jelzáloghitelezési piac sok szereplős (kereskedelmi bankok, jelzálogbankok, lakástakarék pénztárak, takarékszövetkezetek, biztosítók, pénzügyi vállalkozások), s a jelzálogbankok piacán is erős verseny folyik. A legtöbb hitelintézet, így korlátozottan a biztosító társaságok is nyújthatnak jelzálogjog kikötése mellett kölcsönt. Az EU csatlakozással a külföldi bankok magyarországi fióknyitása, s ezzel szolgáltatásnyújtása könnyebbé vált, így elképzelhető, hogy a lakáshitelezési piac szereplőinek száma tovább nő negatívan befolyásolva az ágazat szereplőit.

▪ A Bank saját értékesítési hálózata a piac más szereplőihez képest szűk. Ennek ellensúlyozására széles körű ügynöki hálózatot épített ki. A saját hitelezési tevékenységet a Bank kiegészíti a refinanszírozási tevékenységgel. Az itt jelentkező kockázat elsősorban a Bank refinanszírozási körének megtartásában, illetve a refinanszírozási piaci verseny erősödésében rejlik.

I.1.8 AZ FHB NYRT.-RE JELLEMZŐ KOCKÁZATOK

▪ Likviditási kockázat: jóllehet az FHB Nyrt. eszközeinek és forrásainak a szerkezetét a kibocsátandó jelzáloglevelek strukturálásával összhangba lehet hozni, de nincs biztosíték arra, hogy a lejárati megfelelőség minden adott időpontban fennáll. A kamatkörnyezet volatilitása esetén megnő az előtörlesztések iránti igény. A likviditásmenedzselés alapvető célja, hogy kiszűrje az ebből fakadó kockázatokat. Az USA-ból kiinduló jelzáloghitel- piaci válság miatt a pénz- és tőkepiacokon globálissá vált a hitel- és likviditás szűke, forrásszerzést nehezítette, hogy a külföldi bankközi szereplők részben visszavonultak a

magyar piacról. Az FHB Bankcsoport ilyen típusú forrásszerzési kockázatát mérsékli, hogy a hazai piacon is érvényes kibocsátási programja van, amelynek alapján 2008. során folyamatos jelzáloglevél és kötvénykibocsátásokkal hónapokra előre biztosította likviditását.

▪ Forrásmegújítási kockázat: az FHB Nyrt. 1 és 5 éves kamatperiódusú eszközeinek lejárata jellemzően 5-20 év, a forrásoké pedig 5-15 év, egyes periódusokban nagyobb volumenű forrásmegújító kibocsátásokra van szükség. Ezen jövőbeli kibocsátások kockázatcsökkentő technikáját a Bank kidolgozta.

▪ Kamatkockázat: Az FHB jelzálogbanki tevékenységéből, illetve a speciális törvényi szabályozásból eredően a hazai bankrendszeren belül sajátos eszköz–forrás szerkezettel rendelkezik. Az ügyfélhitelek hosszúlejáratúak, jellemzően annuitásosak, 6 hónapos, 1 és 5 éves kamatperiódussal, ill. a támogatott hitelek többségének esetén árazódási kikötésekkel rendelkeznek, a források pedig nagyrészt hosszúlejáratú tőkepiaci források fix kamatozással.

▪ Előtörlesztési kockázat: A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló hatályos törvény értelmében a jelzáloghitelek előtörlesztése – vagyis a kölcsönszerződésben rögzített esedékességeket megelőző teljes vagy részleges visszafizetés – megtiltható. Előtörlesztés elfogadása esetén a lejárat előtti visszafizetéskor a jelzálog-hitelintézet elmaradt hasznát jogosult érvényesíteni. Az FHB a törvényi rendelkezések figyelembe vételével meghatározott feltételekkel biztosítja az előtörlesztés lehetőségét ügyfelei részére. A hosszúlejáratú jelzáloghitelezés és a jellemzően fix kamattal kibocsátott jelzáloglevelek mellett a kamatok csökkenése növeli az előtörlesztésből fakadó kockázatot.

▪ Devizaárfolyam kockázat: A Bank devizaalapú hitelezési tevékenységénél a hitelkockázatot a követelés és az ügyfél jövedelem jellemző devizaneme, valamint a fedezet értékesítésének devizaneme közötti eltérés növeli. A deviza hitelezés és a devizában történő forrásszerzés nem feltétlenül jelenti a bank követeléseinek és kötelezettségeinek azonos devizanemben való fennállását. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a befektető gyenge forint árfolyam mellett vásárol jelzáloglevelet, vagy kötvényt és a forint árfolyama erősödik a befektetés denominációját jelentő devizával szemben, továbbá a befektetőnek erős forint árfolyam mellett jár le, illetve kerül visszaváltásra a befektetése, akkor jelentős veszteséget is elszenvedhet.

▪ Az FHB Nyrt.-nek nincs olyan peres ügye, amelynek a perértéke meghaladná a Bank alaptőkéjének 10%-át.

▪ Az FHB Nyrt. köztartozásai: A Banknak jelen Összevont Alaptájékoztató elkészítésekor jogerős határozat alapján társadalombiztosítási, valamint adótartozása nincs.

▪ Rating kockázat: Az FHB Nyrt. által kibocsátott jelzálogleveleket, amelyeknek a hitelminősítési besorolása Aa3, 2008. március óta. A hivatkozott rating ennek következtében változhat.

I.1.9 KOCKÁZAT KEZELÉS

A hitelkockázat kezelése

Adósminősítés

Az FHB Nyrt. kockázat- és kötelezettségvállalásait megelőzően vizsgálja leendő partnerei hitel-visszafizető képességét és készségét, továbbá a fedezetül felajánlott ingatlanok értékét és mobilizálhatóságát. A Bank egyszerű és komplex adósminősítést végez az ügyfeleinél, s 1-5 osztályba sorolja a hitelkérelmezőket, részükre hitellimitet állapít meg. A hitelképesség mérésére „scoring rendszert” alakított ki és alkalmaz a Bank. A nyújtható hitel nagyságát így összességében az ügyfél adósminősítésének fokozata, a részére megállapított maximális

hitellimit, illetve az ingatlan hitelbiztosítéki értéke határozza meg. Devizahitelezéskor a nyújtható hitel összegének megállapításakor figyelembe veszi a devizaárfolyam változásából fakadó kockázatot.

Ügyfelei és partnerei minősítésére alkalmazott minősítési rendszerek megfelelőségét a Bank rendszeresen méri és szükség esetén módosítja a minősítési rendszereket.

Kintlevőség minősítés

A Bank a kintlévőségeit belső szabályzatai és a vonatkozó törvényi szabályozás szerint értékeli. Az értékvesztés, a céltartalék meghatározása a kihelyezések teljesítésével-, a veszteségével kapcsolatos korábbi tapasztalati adatok felhasználásával, a törlesztéseknél keletkezett tőke és kamattörlesztési késedelmek-, az ügyfelek pénzügyi gazdasági helyzetében bekövetkezett változások és egyéb kockázati tényezők, a fedezetként felajánlott biztosítékok figyelembe vétele mellett történik. A kintlevőségekre elszámolt értékvesztés olyan szinten kerül meghatározásra, hogy az fedezetet nyújtson mind az egyedileg azonosított, mind a portfólió szinten várható veszteségekre.

A fedezetek minősége

Az FHB Nyrt. hiteleinek biztosítékaként önállóan forgalomképes, értékét megőrző, per-, igény- és tehermentes ingatlanokra alapított, alapvetően első helyen bejegyzett jelzálogjogot fogad el. A Bank jogosult a biztosítékát képező ingatlanok önálló vagy az ügyféllel közösen való értékesítésére.

A jelzálog-hitelezés biztonságának mindenkori fenntartása érdekében az ingatlanok reális értékelését kulcsfontosságúnak tekinti a Bank. Ennek érdekében a biztosítékul felajánlott és elfogadott ingatlanok értékelését – a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai alapján – saját szervezete, valamint az FHB Nyrt. által szerződésben feljogosított külső ingatlanértékelők által végzi és ennek alátámasztására széles adatbázist hozott létre az illetékhivatalok forgalmi adataira építve. Az ingatlanok hitelbiztosítéki értékét azonban továbbra is a Bank saját szakemberei állapítják meg.

Vagyonellenőr

A Bank vagyonellenőre PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. (PricewaterhouseCoopers Kft.) a jogszabályi előírásokon túlmenően az általa kiválasztott esetekben az FHB Nyrt. értékelőjének a munkáját felülvizsgálja, illetve szúrópróba-szerű értékelési felülvizsgálatot végez.

Szigorú belső szabályozás

A Bank a hitelbiztosítéki értékek megállapítását és a jelzáloglevelek mögött meglévő rendes- és pótfedezet nyilvántartását a Felügyelet által jóváhagyott szigorú belső szabályzatok alapján végzi.

A kamat kockázat kezelése

A Bank kamatkockázata a következő tényezőkből ered:

▪ A hitelek folyósítása és a jelzáloglevelek kibocsátása között eltelt időszak tőke- és pénzpiaci változásai.

▪ A hitelek és a források eltérő kamatperiódusa és átárazódása.

▪ Újrabefektetési kockázat, azaz a hitel előtörlesztésekből felszabaduló források újrabefektetésekor elérhető hozam és az eredeti hitelkamat közötti eltérés.

▪ Az annuitásos hitelek és a jelzáloglevelek eltérő törlesztési üteme.

▪ Az eszközök és források eltérő lejárati struktúrája.

A kamatkockázatot elsősorban a természetes fedezésre törekedve a források és eszközök lejárati struktúrájának közelítésével, az átárazódási periódusok megfeleltetésével, kockázat alapú limitálásával kezeli az FHB Nyrt. 2004-től lényegessé vált a portfolió szintű kamatkockázat-kezelés és a fedezeti céllal kötött derivatív eszközök, így swapok alkalmazása, amihez a Bank több, jó minősítésű nemzetközi pénzintézettel is ISDA megállapodásokat kötött.

A likviditási kockázat kezelése

A banki tevékenység alapvető eleme a likviditás biztosítása. A Bank likviditását követeléseinek és kötelezettségeinek lejárati megfeleltetése révén biztosíthatja. Ugyanakkor a mindenkori fizetőképesség biztosítása mellett a banki jövedelmezőség érdekében limitekkel szabályozott mértékű lejárati transzformációt alkalmaz.

A Bank napi rendszerességgel figyeli a likviditást jellemző kiemelt mutatókat, a likvid eszközök arányát, a lejáró jelzáloglevelek arányát és a lejáró jelzáloglevelek lefedettségi arányát. A havi rendszerességű elemzés kiterjed a lejárati fedezettségi limitek, a különböző lejárati sávokban előforduló lejárati mismatch-ek figyelésére.

A lejárati összhang eltérés kezelése

Az előrejelzett likviditási hiány kiegyenlítését annak bekövetkezési időpontjára – az elsődleges likvid eszközökkel való kiegyenlítés mellett – az FHB Nyrt. újabb jelzáloglevél sorozatok forgalomba hozatalából vagy egyéb tőkepiaci instrumentumokból befolyó összegekkel kívánja biztosítani. Az e célból kibocsátásra kerülő jelzáloglevél sorozatok kibocsátásához szükséges rendes fedezetek egy része folyamatosan rendelkezésre áll azon hosszúlejáratú jelzáloghitelek formájában, melyek a kifizetési időpontokban tőketörlesztő jelzáloglevelek mögül felszabadulnak. Az új jelzáloglevél sorozatok további rendes fedezetét a hitelezés révén generált rendes fedezeti állomány növekménye képezi.

Az előtörlesztési kockázat kezelése

A Bank - a rendkívüli előtörlesztés eseteit kivéve - az előtörlesztést feltételekhez és díj megfizetéséhez köti. A díj alkalmazása mérsékli az előtörlesztés kockázatát. A Bank az előtörlesztési ráta alakulását portfolió szinten elemzi, stressz elemzések alkalmazásával figyeli, becsüli annak várható nagyságát és forrásai kibocsátásakor figyelembe veszi az előtörlesztést is.

Devizaárfolyam kockázat kezelése

A bank követelései és kötelezettségei eltérő devizaneme miatt jelentkező kockázatot üzletpolitikai szándéka szerint alacsony szinten kívánja tartani. A kockázat megfelelő szinten tartása érdekében pozíciós limitet állít fel a Bank, amelynek betartását folyamatosan figyeli.

A kockázat fedezéséhez származtatott instrumentumokat (swap) is használ.

Működési kockázat kezelése

A működési kockázatokból fakadó veszteségeket a folyamatok, eljárások szabályozásával, a végrehajtás ellenőrzésével kezeli a Bank.

I.1.10 A JELZÁLOGLEVÉL FEDEZETI RENDSZERE ÉS BIZTONSÁGA

Fedezeti követelmények

A Jelzálogtörvény 14.§-a rendelkezik a jelzáloglevelek fedezetéről. 14.§. (1) szerint „A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel.” Ezt a követelményt a 14.§ (2) bek. értelmében úgy kell teljesíteni, hogy

a) a fedezetként figyelembe vett tőkekövetelések értékvesztéssel csökkentett együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének 100 %-át,

b) a fedezetként figyelembe vett, értékvesztéssel csökkentett tőkére járó kamat együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékére jutó kamatának 100%-át.”

A Jht. 14.§-a (4) bekezdés alapján a jelzáloglevelek mindenkori fedezetét – (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett – a jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles.

A Vagyonellenőr szerepe

▪ Fedezetek meglétének ellenőrzése

A Jelzálogtörvény a 16.§-ban és a 17.§-ban foglalkozik a Vagyonellenőr megbízásával és annak tevékenységével. A Vagyonellenőr a Befektetők (Jelzáloglevél tulajdonosok) védelmében jár el. Folyamatosan ellenőrzi a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezetének mindenkori meglétét, a Jelzáloglevelek rendes fedezetéül szolgáló zálogtárgyak és azok hitelbiztosítéki értékének, továbbá a pótfedezeteknek a nyilvántartásba való bejegyzését, valamint a fedezeti eszközök nyilvántartásból való törlését. A megbízása érvényességéhez a PSZÁF engedélye szükséges. Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre a világ vezető könyvvizsgáló társaságai közé tartozó PricewaterhouseCoopers Kft.

▪ Arányossági követelmények meglétének ellenőrzése

Az összesített fedezet-nyilvántartás a forgalomban lévő és még nem törlesztett jelzáloglevelek, a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, valamint a rendes és pótfedezeti értékek naprakész és állományi szinten összegzett adatait tartalmazza. Az összesített lejárati nyilvántartás a forgalomba lévő és még nem törlesztett jelzáloglevelekhez kapcsolódó kötelezettségek, valamint a rendes és pótfedezetként megjelölt hitelkövetelések havi bontású adatait tartalmazza.

A Vagyonellenőr a Jelzáloglevélen igazolja a törvényi előírás szerinti fedezet meglétét, ennek hiányában a kibocsátott értékpapír nem Jelzáloglevél.

A fedezetek értékelése

A fedezetértékelésről a Jelzálogtörvény, a Hitelintézeti törvény, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletek módszertani előírásai, valamint az FHB Nyrt. fedezetértékelési szabályzata rendelkeznek. Ezek figyelembe vételével a fedezet értékelés fő feladatai:

- a fedezet elfogadhatóságának jogi előminősítése, (főszabályként csak terheletlen ingatlant fogad el a Bank),

- az ingatlanérték hosszú távú állandóságából fakadó kockázatok értékelése,

- az ingatlan mobilizálhatóságának időigénye,

- a hitelbiztosítéki érték meghatározása.

A fedezetek nyilvántartása

Törvényi előírás alapján a Jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító jelzálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezet értékéről az FHB Nyrt. fedezet-nyilvántartást vezet. Az FHB Nyrt. hatályos Fedezet-nyilvántartási Szabályzatát a Vagyonellenőrrel való egyeztetés után a Jelzálogbank Igazgatósága (határozatszám:39/2007.(05.25.) valamint a PSZÁF hagyta jóvá (határozatszám: E-I-648/2007. (06.27.). Az FHB Nyrt. fedezet-nyilvántartásának kimutatásai állományi szinten és egyedileg regisztrálják a jelzáloglevelek fedezeteinek aktualizált adatait. Az állományi szintű kimutatások célja a jelzáloglevelek jogszabályban előírt fedezettségének és az arányossági követelmények betartásának az ellenőrzése.

A Jelzáloglevél tulajdonosok és a derivatív ügyletek szerződött partnerei kivételes statusa fizetésképtelenség esetén

A Jelzálogtörvény külön fejezetben rendelkezik a fizetésképtelenség esetére irányadó szabályokról az alábbiak szerint:

„20. § (1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/a. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítése érdekében a bíróság - a felszámolást elrendelő végzésében – a felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel, a fedezeti gondnok pedig e feladat ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog- hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámoló biztossal.

(3) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).

(4) A jelzáloglevelekből eredő követeléseket a fedezeti gondnok – a felszámolónak történő bejelentésükre tekintet nélkül – a jelzálog-hitelintézet az (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai terhére, a felszámolási eljáráson kívül, a jelzáloglevélben foglalt kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokban elégíti ki. A rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereit a fedezetbe vont ügyletből eredő követelések erejéig a jelzáloglevél-tulajdonosokkal azonos jogok illetik, ezen követelések kielégítésére a jelzáloglevelekből eredő követelések kielégítésére irányadó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén – fedezeti gondnok díjának, és a jelen bekezdésben meghatározott egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően – kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel:

a) a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet,

Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti és likvid eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét.

(6) Ha a jelzáloglevelekből, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések kielégítésére a követelések megnyíltakor a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai nem elegendőek, a jelzáloglevél tulajdonosainak, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partereinek követelései a fedezetből követelésük arányában kerülnek kielégítésre.”

A Jelzálogtörvény alapvető célja a fedezetbe vont eszközökkel való gazdálkodás elkülönítése a felszámolási eljárás során. A Jelzálogtörvény szerint a jelzálog-hitelintézet elleni felszámolás megindulásakor a jelzáloglevelekből eredő követelések, valamint a fedezetbe vont származtatott ügyeletek szerződött partnereinek követelései nem válnak lejárttá. A fedezeti gondnok gondoskodik a követelések kifizetéséről a jelzáloglevélben, illetve a szerződésben foglalt törlesztési időpontoknak megfelelően. A fedezeti gondnok kezeli a fedezetül szolgáló elkülönült vagyontömeget, amíg nem kerül átruházásra egy másik jelzálog- hitelintézetre, vagy valamennyi követelést ki nem elégítettek, illetve a teljes vagyont fel nem használták. A fedezeti gondnok nem lehet azonos a jelzálog-hitelintézet felszámolóbiztosával és a jelzáloglevelek tulajdonosainak kielégítését szolgáló vagyon nem képezi a felszámolási vagyon részét. A jelzáloglevél tulajdonosok követeléseinek kielégítését követően esetlegesen fennmaradó vagyontárgyak a felszámolási vagyonba kerülnek.

A Jelzálogtörvény kimondja, hogy a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereinek a jelzáloglevél tulajdonosokkal azonos jogokat kell biztosítani a jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárásban

A Jelzáloglevél speciális státusza

Az e fejezetben kifejtetteket összefoglalva az alábbiakban felsorolásra kerül azon hat alappillér, melyen a Jelzáloglevél különös erőssége és biztonsága nyugszik:

A fedezeti rendszer

A Jelzáloglevél rendes fedezetét a részletes és szigorú jogszabályi előírások alapján meghatározott hitelbiztosítéki értékkel korrigált jelzáloghitelek és visszavásárlási vételárkövetelések biztosítják. Fedezetként csak minden egyes jelzáloghitel/visszavásárlási vételár azon mértéke vehető figyelembe, mely a hitelbiztosítéki érték 60%-át nem haladja meg. Amennyiben azonban a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe. A jelzáloghitellel egyidejűleg, jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség biztosítékával nyújtott hitelrész, mint kapcsolódó kölcsönrész, ugyancsak rendes fedezeti eszközként vehető figyelembe. Rendes fedezet hiánya esetén kötelező pótfedezet igénybe vétele, mely kizárólag a Jht. 14.§ (11) bekezdésben meghatározott pótfedezeti eszköz lehet.

Szigorú fedezeti arányok

A fedezetek közül a pótfedezet a működés harmadik évétől kezdve legfeljebb 20%-ot tehet ki, a Jelzáloglevél refinanszírozási limit pedig hitelenként legfeljebb a hitelbiztosítéki érték 60

%-a, lakóingatlan esetében 70%-a.

Független Vagyonellenőr

A fedezetek nyilvántartásba vételét, mindenkori állományát és a Jelzáloglevél Kibocsátást a Befektetők védelmére kijelölt független Vagyonellenőr folyamatosan felügyeli és ellenőrzi.

Speciális status fizetésképtelenség esetén

A Jelzáloglevél tulajdonosok az előző pontokban leírt módon speciális statust élveznek a Bank egyéb hitelezőivel szemben fizetésképtelenség esetén.

Kiemelt PSZÁF felügyelet

A Jelzálogtörvény alapján a PSZÁF a jelzálog-hitelintézetnél köteles évente helyszíni ellenőrzést tartani.

Fokozott nyilvánosság

A jelzálog-hitelintézet negyedévenként köteles a nyilvánosságot tájékoztatni a forgalomban lévő jelzáloglevelek és a rendelkezésre álló fedezetek értékéről.

I.2 DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóban szereplő egyes fogalmak definíciói, illetve rövidítések magyarázatai:

FOGALMAK, RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATOK

„Adagolt kibocsátás”

A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 1 pontja szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának olyan módja, amelynek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik, úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos.

„ÁKK”

Államadósság Kezelő Központ Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

„Összevont Alaptájékoztató”

A Kibocsátó Kibocsátási Programjához készült jelen Összevont Alaptájékoztató, amelynek alapján a Kibocsátó Jelzáloglevél és Kötvénysorozatokat tervez forgalomba hozni.

„Allokáció”

Túligénylés/túljegyzés esetén az Aukció/Jegyzés lezárását követő eljárás, mely során a Kibocsátó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes igénylések/jegyzések elfogadásának mértékéről.

„ÁPV Zrt.”

Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

„Aukció”

„Aukciós ajánlattevő” vagy

„Szervező”

A Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 5. pontja szerint a forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít ajánlattételre és a beérkezett vételi ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. Tpt. 50.§ rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

A szervezői feladatokat ellátó Forgalmazó, amely a BÉT aukciós szabályzata alapján a Kibocsátó nevében vételre ajánlja a Jelzáloglevelet, Kötvényt.

„Bankcsoport”

Az FHB Jelzálogbank Nyrt., FHB Szolgáltató Zrt., FHB Kereskedelmi Bank Zrt., FHB Életjáradék Zrt., FHB Ingatlan Zrt. együtt alkotják a Bankcsoportot.

„Bázispont” A százalék századrésze (1%=100 bázispont)

„Befektető”

Azon Jelzáloglevél, illetve Kötvény tulajdonos, aki a forgalomba hozatal során Jelzáloglevelet, Kötvényt vásárol akinek a vételi igénye/jegyzése az allokáció során elfogadásra került, vagy akinek később Jelzáloglevél kerül a tulajdonába.

„BÉT”

Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1062 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx. 93.

„CRD” „Credit Risk Derivatives”

Az EU banki szabályozási rendszerének (Basel II) iránymutatásai hitelkockázat kezelés, a tőkekövetelmény tekintetében.

„Dematerializált Értékpapír”

A Tpt. 7.§ (2) bekezdésében szabályozott tartalommal előállított, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

„Devizabelföldi jogi személy”

„Devizabelföldi természetes személy”

Minden olyan devizabelföldinek minősülő személy, akit a magyar jogszabályok jogi személynek minősítenek, továbbá annak minősül még a Tpt. 5.§.(1) bekezdésének 30. pontja szerint a vállalkozás és a szervezet, ha székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását is, valamint a d) pont szerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII törvény értelmében belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély.

„Elkülönített letéti számlák”

A Forgalmazók a forgalomba hozatal során befizetett összeget az Összevont Alaptájékoztatóban megjelölt pénzforgalmi számlákon tartják, e számlán elhelyezett összeg az Aukcióból/ Jegyzésből esetlegesen eredő meghatározott visszafizetési kötelezettségek teljesítéséig, illetve a visszafizetési kötelezettség hiányának a megállapításáig nem használható fel.

„Értékpapírszámla”

A dematerializált értékpapírról és a hozzá tartozó jogokról és az értékpapír-tulajdonos javára a KELER Zrt. (1075 Budapest, Asbóth u. 9-11.) által vezetett nyilvántartás.

„Euró” vagy „EUR”

Az Európai Monetáris Unió országainak hivatalos fizetőeszköze.

„Fedezet”

A Jelzálogtörvény előírásai alapján a jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet lehet rendes és pótfedezet. A jelzáloglevél fedezetén belül a rendes fedezet aránya az összes fedezetben a jelzálog hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb 60%-nál, a második évben 70%-nál, a harmadik évtől 80%-nál.

„Fedezet nyilvántartás”

A fedezet nyilvántartás az FHB Nyrt. analitikus nyilvántartási rendszerében rögzített adatokból készített azon nyilvántartás, amely az általa kibocsátott jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, a rendes és pótfedezeti értékek adatait a Fedezet- nyilvántartási szabályzatában található előírások szerint egyedileg, illetve összevontan tartalmazza, megteremtve ezzel a Vagyonellenőr számára az arányossági követelmények betartása ellenőrzésének feltételeit. A Fedezet-nyilvántartás a jelzáloglevelek és a fedezetek összegzett értékeit jelenértéken is kimutatja. A Fedezet-nyilvántartási szabályzat (78/2007/01. Vezérigazgatói utasítás) készítését a „Jelzálogtörvény”14.§. (14) és (15) írja elő, ezt a PSZÁF az E-I-648/2007.(06.27.) számú határozatában hagyta jóvá.

„Felhalmozott kamat” A Jelzáloglevél, Kötvény Sorozat kamatozásának első napjától,

illetve amennyiben már történt kamatkifizetés, úgy a kamatkifizetés

időpontjától az újonnan forgalomba hozatalra kerülő Sorozatrészlet pénzügyi elszámolásának időpontjáig (azt a napot nem beleszámítva) terjedő időtartamra számított időarányos kamat, továbbá az a kamat, amely akkor jár, ha jogellenesen késleltetik vagy megtagadják a tőkekifizetést.

„Feltételek” vagy „Jelzáloglevél Feltételek” vagy „Kötvényfeltételek”

Jelzáloglevél, illetve Kötvény forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek, jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóban foglaltak szerint

„Fizető Ügynök” ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (1068 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/x)

„Fizető Ügynöki Megállapodás”

A Kibocsátó és az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe közötti megállapodás, melyben a Kibocsátó megbízást ad a jelen Kibocsátási Programmal kapcsolatos fizető ügynöki tevékenységre.

„FHB Nyrt.” FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00.

„FHB Kereskedelmi Bank” FHB Kereskedelmi Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00. A Bankcsoport tagja.

„Forgalmazók” vagy”Program Forgalmazók”

Azok a befektetési szolgáltatók, amelyek a Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalát célzó Programforgalmazói Megállapodást aláírták: az a CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.), a ConCorde Értékpapír Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx. 50.), a Deutsche Bank Zrt. (1054 Budapest, Hold u. 27.), az Erste Bank Befektetési Zrt. (1138 Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxx 00-00.), a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.), az MKB Bank Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.) és a UniCredit Bank Hungary (1056 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.) A megállapodáshoz Új Forgalmazók is csatlakozhatnak.

„Forgalomba hozatal”

A Jelzáloglevelek, Kötvények tulajdonjogának első ízben történő keletkeztetésére irányuló eljárás a jelen Összevont Alaptájékoztatóban, továbbá az egyes Végleges Feltételekben foglaltak alapján.

„Forint” vagy „Ft” A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.

„Hitelbiztosítéki érték”

Az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. Megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet, továbbá a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendelet.

„Hitelintézeti törvény” A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló többször

módosított 1996. évi CXII. Törvény.

„IFRS” Nemzetközi Pénzügyi Beszámolókészítési Szabályok

„IRB” Internal Rate Base A CRD számítási módszereinek egyike

„Jegyzés” A Tpt.49 §.-a rendelkezik a jegyzési eljárás általános szabályairól.

„Jelzálogbank” Szakosított hitelintézet, tevékenységét a „Jelzálogtörvény” „Jht”

alapján folytathatja.

„Jelzáloglevél”

A jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztató alapján kibocsátott, a Jelzálogtörvény szerint olyan dematerializált névre szóló átruházható értékpapír, amelyet kizárólag jelzálog-hitelintézet bocsáthat ki. A Jelzáloglevél forgalomba hozatalának speciális feltétele, hogy a mögötte lévő rendes és pótfedezet meglétét hivatalos Vagyonellenőr igazolja.

„Jelzáloglevél feltételek”

A Jelzáloglevelekre vonatkozó, az Összevont Alaptájékoztatóban foglalt, a Kibocsátási Programra, illetve az annak keretén belül forgalomba hozott Jelzáloglevelekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések.

„Jelzálogtörvény”, „Jht” Az 1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a

Jelzáloglevélről.

„KELER Zrt.” Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx u. 9-11.

„Kibocsátó”, vagy „FHB”, vagy „FHB Nyrt.” vagy „a Bank”

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

„Kibocsátási Program” vagy „az FHB Nyrt. 2009. évi Kibocsátási Programja”

A kibocsátó 200.000.000.000 Ft (Kettőszázmilliárd forint) keretösszegű, forintban, euróban vagy svájci frankban denominált, a jelen Összevont Alaptájékoztatóban leírt Jelzáloglevelek és Kötvények forgalomba hozatalára irányuló Kibocsátási Programja.

„Kötvényrendelet” A kötvényről szóló 285/2001 (XII.26.) Korm. rendelet

„Kötvény feltételek”

A Kötvényekre vonatkozó, az Összevont Alaptájékoztatóban foglalt, a Kibocsátási Programra, illetve az annak keretén belül forgalomba hozott Kötvényekre vonatkozó általános feltételek és rendelkezések.

"Központi Értékpapír számlavezető"

A Végleges Feltételekben eképpen meghatározott központi értékpapír-számlavezető (jelenleg a KELER Zrt.) vagy mindenkori jogutódja, illetve bármely egyéb, a Kibocsátó által központi értékpapírszámla-vezetőként megbízott intézmény, amely dematerializált értékpapírok előállítását, kezelését és nyilvántartását végzi.

„MNB” Magyar Nemzeti Bank 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0/0.

„MSZSZ”

Magyar Számviteli Szabályok, azaz a magyar jog szerint a számvitelre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt.

„Okirat”

Az egy sorozatban, dematerializált formában kibocsátott értékpapírokról egy példányban kiállított, értékpapírnak nem minősülő dokumentum a Tpt. 7.§. (2) szerint.

„Pótfedezet”

A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a jelzálogtörvény 14.§.-a (11.) bekezdése szerint a következő eszközökből állhat: az MNB-nél elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz, állampapír, állami készfizető kezesség vállalással

kibocsátott értékpapír, valamint állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott, kapcsolódó kölcsönrésznek nem minősülő hitel. Ezek meglétét és a fedezet nyilvántartásba történő bejegyzés szabályszerűségét is a Vagyonellenőr igazolja.

„Programforgalmazói megállapodás”

A Kibocsátó és a Forgalmazók között a Kibocsátási Program hatálya alá tartozó értékpapírok forgalmazására létrejött Programforgalmazói Megállapodás, annak valamennyi módosításával és kiegészítésével.

„PSZÁF, Felügyelet” Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest,

Krisztina krt. 39.), illetve annak jogutódja.

„Rendes fedezet”

A hatályos Jelzálogtörvény szerint „Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet Jht. 14.§ (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető”. „Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe. Amennyiben a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-ig vehető rendes fedezetként figyelembe.” (Jelzálogtörvény 14.§. (3) és (7) bekezdés szerint.)

„Sorozat”

Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Jelzáloglevelek vagy Kötvények egy meghatározott időpontban (egy Részletben) kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban (több Részletben), forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő jelzáloglevelek teljes mennyisége.

„Sorozatrészlet” vagy ”Részlet” Az egy Sorozatba tartozó azon Jelzáloglevelek, Kötvények,

amelyek forgalomba hozatali napja azonos.

„Svájci frank” vagy „CHF” A Svájci Államszövetség hivatalos fizetőeszköze

„Számlavezető” vagy „Kifizető”

Bármely befektetési szolgáltató, amely értékpapírszámla vezetésre jogosult és amely a Központi Értékpapírszámlavezetőnél vezetett összevont értékpapírszámláján keresztül a Befektetők megbízása alapján a Jelzálogleveleket, Kötvényeket értékpapír számlán nyilvántartja (saját vagy az adott Jelzáloglevél-, vagy Kötvénytulajdonos(ok) nevében), és Kifizető, akit az SZJA tv. 65.§ (2/a) bekezdése alapján a kamat kifizetések tekintetében adómegállapítási és levonási kötelezettség terhel.

„Számviteli törvény” A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító,

illetve helyébe lépő jogszabály(ok).

„Szervező”

Xxxx Xxxxxxxxxx, aki az adott Forgalomba hozatal tekintetében az aukciós ajánlattevői vagy a jegyzés esetén a jegyzést összesítői feladatokat ellátja.

„Társasági adótörvény” A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított

1996. évi LXXXI. törvény.

„Tpt.” vagy „Tőkepiaci törvény” A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény.

„Új Forgalmazó”

Az a befektetési szolgáltató, amelyet a Kibocsátó a Programforgalmazói Megállapodással összhangban a Kibocsátási Program, vagy egy-egy Forgalomba hozatal tekintetében Forgalmazóként megbíz.

„Vagyonellenőr”

A Jht. 16-17.§. értelmében a Vagyonellenőr az FHB Nyrt. által a PSZÁF jóváhagyásával megválasztott olyan könyvvizsgáló szervezet, amely a hitelintézeti könyvvizsgálat fokozott követelményeinek megfelel és a vagyonellenőrzésen kívül más könyvvizsgálói feladatot az FHB Nyrt. részére nem végez. A Vagyonellenőr jogosult és köteles folyamatosan ellenőrizni és igazolni (ellenjegyezni) a fedezet-nyilvántartással összefüggő analitikus nyilvántartásokban Rendes, illetve Pótfedezetként bejegyzett, illetve törölt eszközökre vonatkozó adatok valóságnak való megfelelését, valamint a Jelzálogtörvényben rögzített, a fedezetekre vonatkozó arányossági követelmények betartását. (Jelzálogtörvény 16. § 1-11. bekezdés.) Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 16. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) A vagyonellenőri feladatok elvégzését Xxxx Xxxxxx koordinálja, az értékeléssel összefüggő feladatokat Xx Xxxxxxx Xxxxxx, a vizsgálattal kapcsolatos feladatokat Xxxxxx Xxxxx látja el.

„Választott Bíróság”, „VB” A Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság 1062 Budapest,

Andrássy út. 93.

„Végleges Feltételek”

Valamely Sorozatra/Részletre vonatkozó, az adott Sorozat/Részlet forgalomba hozatalának adatait tartalmazó dokumentum, amely többek között tartalmazza az adott Sorozatban/Részletben kibocsátott Jelzáloglevelek, Kötvények egyedi feltételeit. A Végleges Feltételek jelen Összevont Alaptájékoztató kiegészítését tartalmazza az adott forgalomba hozatal vonatkozásában.

„Visszavásárlási vételár”

Jelzálog hitelintézet hitelintézettel szembeni, önálló zálogjog visszavásárlására irányuló olyan követelése, (Jelzálogtörvény 8.§. (4-6) bekezdése értelmében), amelynek alapját a jelzálog- hitelintézet által a hitel intézeteknek nyújtott azon önálló zálogjog megvásárlását célzó vételár képezi, mellyel a hitelintézet az önálló jelzálogjog biztosításával nyújtott jelzáloghitelét refinanszírozza.

I.3 HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTETT DOKUMENTUMOK

Az alább felsorolt, a Kibocsátó által korábban nyilvánosságra hozott dokumentumok az Összevont Alaptájékoztatóval együtt kerültek a PSZÁF-hoz benyújtásra és az Összevont Alaptájékoztató részét képezik:

a) Auditált, konszolidált éves jelentés (2007. április 27.) a 2006. december 31-ével végződő évre vonatkozó könyvvizsgálói jelentés, különösen az alábbi oldalak:

Dokumentum Beépített fejezetek (oldal)

Auditált, konszolidált IFRS Pénzügyi beszámoló a 2006. december 31-ével végződő pénzügyi évre:

- Független könyvvizsgálói jelentés 45

- Pénzügyi beszámolók:

- Eredménykimutatás

- Mérleg

- Cash Flow Kimutatás

- Saját tőke kimutatás

- A konszolidált pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletei

51 - 76

b) Auditált, konszolidált éves jelentés (2008. április 29.) a 2007. december 31-ével végződő évre vonatkozó könyvvizsgálói jelentés, különösen az alábbi oldalak:

Dokumentum		Beépített fejezetek (oldal)
Auditált, konszolidált IFRS Pénzügyi beszámoló	a
2007 december 31-ével végződő pénzügyi évre:
- Független könyvvizsgálói jelentés		38
- Pénzügyi beszámolók:
- Eredménykimutatás		40
- Mérleg		41
- Cash Flow Kimutatás		42
- Saját tőke kimutatás		43

- A konszolidált pénzügyi beszámoló kiegészítő mellékletei

44- 94

c) A 2008. november 13-i keltezésű nem-auditált, konszolidált, a 2008 III. negyedévi időszakra vonatkozó Időközi vezetőségi beszámoló különösen az alábbi oldalak:

Dokumentum Beépített fejezetek (oldal)

Nem auditált, konszolidált IFRS szerinti 2008. III. negyedévi Időszaki vezetőségi beszámoló 2008. szeptember 30-ára:

- Konszolidált Eredménykimutatás 28

- Konszolidált Mérleg 29

- Konszolidált Cash Flow Kimutatás 30

- Részvényesi vagyon 31

II. AZ ÖSSZEVONT ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓVAL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZEI

II.2 BEJEGYZETT KÖNYVVIZSGÁLÓK

A Kibocsátó könyvvizsgálóinak neve és címe a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszakban:

Xxxxx and Young Kft.

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00

A könyvvizsgálat elvégzésére kijelölt tényleges személy: Xxxxxx Xxxxxxxxx

Bejegyzett könyvvizsgáló, könyvvizsgálói jegyzékszám: 004245

Az Xxxxx and Young Kft. fenntartások nélkül auditálta a Kibocsátónak a jelen Összevont Alaptájékoztató mellékleteiben közzétett, az elmúlt kettő pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi beszámolóit. A könyvvizsgálónak semmilyen lényeges érdekeltsége nincsen a Kibocsátóban.

II.3 A KIBOCSÁTÓ ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

II.3.1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

Cégnév:

Rövidített név:

Székhely:

Központi telefonszám:

Az alapítás cégbírósági bejegyzés száma,

FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

FHB Nyrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

36+1-4529100

helye, ideje:

Cg. 00-00-000000 számon jegyezte be a Fővárosi Bíróság Cégbírósága 1998.03.18- án.

Bejegyzés országa: Statisztikai számjel: Adószám:

Alapítás időpontja: Működési időtartam: Működési forma:

Üzleti év:

A társaság alaptőkéje alapításkor:

Jelenlegi alaptőke:

Magyar Köztársaság 12321942-6492-114-01

12321942-4-44

A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. A társaság határozatlan időre alakult.

Nyilvánosan működő részvénytársaság Az üzleti év megegyezik a naptári évvel.

3.000.000.000,- Ft, azaz Hárommilliárd forint

6.600.001.000,- Ft, azaz Hatmilliárd- hatszázmillió-egyezer forint

Az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzésének száma, helye, ideje:

Cg.00-00-000000/126 számon jegyezte be az alaptőke-emelést a Fővárosi Bíróság Cégbírósága 2003.12.04-én.

A hatályos alapító okirat kelte és megtekintési helye:

A hatályos Alapszabály kelte: 2008.04.29. megtekinthető a társaság honlapján (xxx.xxx.xx)

Hirdetmények közzétételének helye: a Cégközlönyön kívül az alábbi honlapokon:

Budapesti Értéktőzsde (xxx.xxx.xx), PSZÁF (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx), Kibocsátó (xxx.xxx.xx) A közzétett információk esetében a Kibocsátó biztosítja, hogy azok a lehető legszélesebb nyilvánossághoz – a lehető legrövidebb időn belül – eljussanak.

Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a PSZÁF jogelődje) engedélyei az engedélyköteles tevékenységek végzéséről:

Működési engedély száma: 345/1998. (1998.03.05.)

Működésre irányadó jog: Magyar jog

Vagyonellenőr: PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 16.

(Nyilvántartásba vételi sz.: 001464) Xxxxx Xxxx cégtárs; Xxxxxx Xxxxx cégtárs, bejegyzett könyvvizsgáló; Xxxxx Xxx cégtárs, bejegyzett könyvvizsgáló; Xx. Xxxxxxx Xxxxxx igazgató, mint teljesítési segéd képviselője

II.3.2 A KIBOCSÁTÓ TÖRTÉNETE ÉS FEJLŐDÉSE, LEGUTÓBBI FEJLEMÉNYEK A Kibocsátó alapításának körülményei, privatizáció

A jelzáloghitelezés, azaz a jelzáloggal biztosított hosszútávú hitelezés kérdése a 19. század közepén merült fel először Magyarországon. A piacra történő termelés fokozatos elterjedésével egyre erőteljesebb igény mutatkozott a föld, illetve a mezőgazdaság hosszú távú finanszírozására. Fokozatosan kialakultak a hosszútávú finanszírozási rendszer intézményi és tőkepiaci struktúrái és instrumentumai, és a második világháborúig hatékonyan biztosították a pénzügyi közvetítést.

Az államosítást követően ezt a rendszert megszüntették, s csak az 1990-es rendszerváltás után vetődött fel újra a jelzáloghitelezés és intézményrendszerének felélesztése. Az 1992-ben létrehozott Földhitelintézeti Alapítvány előkészítette az új törvényi szabályozást,

megvalósíthatósági tanulmányt dolgozott ki az intézményrendszer kialakítására és működtetésére, továbbá javaslatot tett a kapcsolódó jogszabályok egyidejű módosítására.

1996-ban a pénzügyminiszter kezdeményezésére öt bank megalapította a Jelzálog Hitelintézetet Előkészítő Részvénytársaságot, amely megszervezte a második világháború utáni első, kizárólag jelzáloghitelezéssel és annak értékpapír kibocsátás révén történő finanszírozásával foglalkozó bank megalapítását.

A Parlament 1997. áprilisában hagyta jóvá a Jelzálogtörvényt, 1997. október 21-én pedig 3 Mrd forint alaptőkével négy bank, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt., a Mezőbank Rt., a Postabank és Takarékpénztár Rt., a Pénzintézeti Központ Bank Rt. és a Pénzügyminisztérium megalapította a Földhitel- és Jelzálogbank Részvénytársaságot a magyar hitelintézeti rendszerből hiányzó jelzálog-hitelintézetek első képviselőjeként. Az ÁPTF (a PSZÁF jogelődje) az FHB Nyrt. részére a működési engedélyt 1998. márciusában adta ki.

Megalapításakor a jelzálog-hitelintézet alapvető feladata volt a magyar gazdaságban sok területen még meglévő tőkehiány enyhítése, a hosszabb megtérülésű ingatlan alapú fejlesztések hatékony finanszírozása, a növekvő hosszútávú megtakarítások gazdaságba történő visszaforgatása, új, biztonságos befektetési lehetőségek megteremtése, s az ingatlanpiac fejlődésének elősegítése. A Bank működésének megkezdése óta a gazdaság szereplőit és céljaikat üzleti alapon, hosszú lejáratú hitelekkel finanszírozza. A hitelekhez szükséges forrásokat a tőkepiacról egy akkoriban még újdonságnak, ma már korszerű befektetési eszköznek számító értékpapír, a jelzáloglevél kibocsátásával teremtette meg. A jelzáloghitelezés megindulása az ingatlan-tulajdonos részére újfajta finanszírozási lehetőséget, fejlődési potenciált biztosított.

A Bank működésének első évében, 1998-ban lefektette a jelzáloghitelezési üzletág alapjait a magyar „bankpiacon”, kialakította stratégiáját, ügyfélkörét, s országszerte elérhetővé tette a jelzálog-alapú finanszírozást. Fokozatosan megismertette a piaccal a jelzálogleveleket, elfogadottá, sőt népszerűvé tette a piacon ezt az akkor új típusú befektetési eszközt, közvetlen kapcsolatokat alakított ki a hosszúlejáratú befektetési lehetőségeket kereső befektetői körrel és kiépítette a nyilvános kibocsátás elsődleges és másodlagos piacának alap rendszerét. Eszköz és forrás oldalon egyaránt fokozatosan finomodó, formálódó termékkört alakított ki, mely egyaránt jól igazodott a tőkepiac feltételeihez és az ügyfelek igényeihez.

Az FHB 2000-ben az akkori új stratégiájának megfelelően új tevékenységgel és új termékekkel lépett piacra. Saját hitelügyeletei, a lakossági lakáshitel finanszírozásban konzorciális formában részt vevő bankok hitelezése, majd az önálló jelzálogjog intézményének törvényessé válásától kezdve refinanszírozási szerződések révén csatlakozó társbankok hitelezése révén a Bank a magyar lakásfinanszírozás jelentős szereplőjévé vált. Az FHB lakáshitelezésre épülő stratégiájának legfontosabb elemei alapvetően azóta sem változtak.

A Bank 2000 óta aktívan vesz részt a mindenkori kormány lakáscélú támogatási rendszerének végrehajtásában, több kereskedelmi bankkal, lakástakarékpénztárral és biztosító társasággal együttműködve hozzájárul az otthonteremtéshez szükséges időtartam lerövidítéséhez, az olcsóbb, hosszú lejáratú jelzáloghitelek biztosításához. A lakáspiaci hitelezésbe való aktív bekapcsolódása révén az FHB elősegítette e hitelpiac versenyjellegének erősödését és a kamatszint érezhető csökkentését.

Az FHB Nyrt., mint szakosított hitelintézet fő tevékenysége a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozása és az államilag támogatott lakáshitelek folyósítása maradt. Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb körét elérje szolgáltatásival és termékeivel, a Bank a budapesti központi irodán kívül az ország 10 nagyvárosában rendezett be 20 saját fiókot, ezeken kívül 112 takarékszövetkezeten, több mint 800 egyéb cégen, 8 biztosító társaságon és a refinanszírozási hitelezésben társult 8 magyar kereskedelmi bank összesen közel 500 fiókján keresztül is elérhetők termékei.

2004. második felétől a Bank a forint alapú jelzáloghitelek mellett euró és svájci frank alapú hiteleket is folyósít ügyfeleinek. A vállalati ügyfélkör felé is nyitott a Bank 2005 elején, új termékeket kínál a projekt finanszírozás területén is.

A Jht. alapján a saját kihelyezésű és a refinanszírozott hitelek forrását elsősorban az FHB által forgalomba hozott jelzáloglevelek adják. 2001-ig zárt körben forgalmazott jelzálogleveleket, majd 2001 tavaszától nyilvánosan kibocsátással is megjelent a magyar tőkepiacon. A nyilvánosan forgalomba hozott jelzáloglevelek kivétel nélkül tőzsdén jegyzett papírok. Az FHB nyerte 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben 2005-ben és 2008-ban a BÉT által alapított „Az év legjobb hitelpapír kibocsátója” díját.

A belföldi tőkepiaci kereslet és piaci viszonyok korlátai miatt 2003-ban a Bank megjelent a nemzetközi tőkepiacon: 2003. júliusában az FHB lebonyolította első, 75 millió eurós nemzetközi jelzáloglevél kibocsátását. A forgalombahozatal struktúrált finanszírozás keretében zajlott le. A tranzakciót utóbb az Euromoney pénzügyi szaklap az „Emerging Europe” kategóriában a “Legjobb kelet-európai strukturált kibocsátás” elismerésben részesítette. Még abban az évben Luxemburgban 1 milliárd euró keretösszegű nemzetközi jelzáloglevél programot (EMTN) jegyzett be. Azóta a Bank a nemzetközi tőkepiacnak is ismert és elismert szereplője.

Az FHB jelzáloglevél kibocsátásai évről évre jelentősen nőttek: míg 1998-ban 780 millió forint, addig 2008. szeptember végén a teljes kinnlevősége elérte a 505.819 millió forintot.

Az Európai Jelzálogszövetség 2001. november 29-én megtartott Közgyűlésének döntése nyomán az FHB Nyrt. a szervezet tagja lett. 2002 őszén létrejött a Magyar Jelzálogbank Egyesület, amely a három hazai jelzálog-hitelintézet szakmai és érdekképviseleti szervezete.

Privatizáció

Az FHB privatizációja több lépésben valósult meg. A 2003-as év során megtörtént az FHB részleges privatizációja a részvények a nyilvános értékesítése és forgalomba hozatala, a törzsrészvények tőzsdei bevezetése és forgalmazása révén, amelynek eredményeképpen az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.). tulajdoni hányada a Bankban 53,2%-ra csökkent. A Bank “A” sorozatú törzsrészvényei (kb. 38%) bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsde “A” részvénykategóriájába. A prompt piaci bevezetéssel párhuzamosan a BÉT a határidős piaci tőzsdei bevezetésről is döntött.

2007. augusztus végén folytatódott a részleges privatizáció: az ÁPV Zrt. összesen 33.000.010 darab, az FHB Jelzálogbank Nyrt. által kibocsátott A-sorozatú törzsrészvényt értékesített. Az értékesített részvények az FHB Nyrt. jegyzett tőkéjének 50%+1 hányadát jelentették. A tranzakció eredményeként az ÁPV Zrt. tulajdonosi részesedése 54,11%-ról 4,11%-ra csökkent, mely kizárólag B-sorozatú törzsrészvény. Ezzel a tőzsdén forgó papírok részaránya 88%-ra emelkedett. Az alábbi ábra a bank részvényei árfolyamának mozgását és a forgalmát mutatja 2003-2007 között:

Ft 2500

Az FHB részvény árfolyama és forgalma

M Ft

Forgalom

Záróárfolyam

2 500

2000 2 000

1500 1 500

1000 1 000

500 500

2003.10

2004.01

2004.04

2004.07

2004.10

2005.01

2005.04

2005.07

2005.10

2006.01

2006.04

2006.07

2006.10

2007.01

2007.04

2007.07

2007.10

2008.01

2008.04

2008.07

0 0

2003-2005 között az FHB-részvény árfolyama a Bank mind eszköz mind forrás oldalon mutatott innovativitásának, jelentősen javuló számviteli eredményének és az ismertség növekedésének köszönhetően csaknem megháromszorozódott. Ezzel növekedésben messze megelőzte a többi tőzsdei társaságot. Az FHB ugyanakkor nem csak magyar, hanem nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő növekedést ért el. Európa egyik legnagyobb kelet-európai részvénypiaci alapja, a svéd East Capital 2004 novemberében a „Legjobb növekedést felmutató cég” („Best Growth Company”) elismerésben részesítette a Bankot.

2005. év folyamán az FHB árfolyama a 1200 és 1600 forint között ingadozott. A mozgások tendenciájukban követték a piac ingadozását, összességében azonban 2005. évi teljesítménye elmaradt a piacétól.

Az FHB árfolyama a 2005 év végi 1309 Ft-ról 2006. december 29-ig 1862 Ft-ig ugrott, ami 42,2%-os növekedést jelent, összehasonlításul: a BUX index egy év alatt 19,5%-kal nőtt. A Tőzsde a részvényt bevezetése óta a likvid értékpapírok között tartja számon.

Az FHB Jelzálogbank árfolyama a 2007. szeptember végi 2159 Ft-ról 2007. december 28-ig 1849 Ft-ig esett vissza, ami 14%-os csökkenést jelent. Az árfolyam csökkenésének oka az általános nemzetközi piaci hangulat, illetve az FHB eredményének tervtől való elmaradása. Erről a társaság 2007. november 13-án, a harmadik negyedéves tőzsdei gyorsjelentés közzétételét megelőzően kiadott közleményében tájékoztatta a befektetőket. A hír hatására november 27-én érte el az árfolyam az éves minimumát (1502 Ft-os záróárfolyam), melyet a piac az év hátralévő részében korrigált, és így a december végi árfolyam alig 5%-kal volt alacsonyabb a bejelentés előtti értéknél.

Egész évet szemlélve az év végi árfolyam az előző év végihez képest csupán 0,7%-kal alacsonyabb. Az év közbeni tendenciákat figyelve ugyanakkor jelentős mozgásokat

tapasztalhattunk: az év első felében jelentős áremelkedést láthattak a befektetők a privatizációval kapcsolatos hírek és várakozások kapcsán (2007. június 4-én érte el az FHB részvényárfolyam a maximumát, 2337 forinttal), ennek lezajlását követően az év utolsó időszakában egy lassabb korrekció következett be, majd az előbb leírt árfolyamesés, végül újabb – ezúttal ellentétes irányú – korrekciót láthattunk.

Az FHB Jelzálogbank részvényeinek tőzsdei forgalma 2008. első negyedévében jelentősen emelkedett, 9,1 Mrd forintot tett ki, ami átlag 145 M Ft-nak felel meg. 2007 negyedik negyedévében ezek az értékek 5,0 milliárd és 88 millió voltak, 2007 első negyedében 3,9 Mrd forgást tapasztalhattunk (napi 63 millió) az FHB részvény piacán.

Az FHB Jelzálogbank részvényeinek tőzsdei forgalma 2008. második negyedévében csökkent valamelyest, 6,9 Mrd forintra rúgott, ami napi átlagban 111 M Ft szemben az előző negyedévi 9,1 milliárd és 145 millió forinttal. 2007 második negyedében 5,0 Mrd forgalmat tapasztalhattunk (napi 82 millió) az FHB részvény piacán.

Az FHB Jelzálogbank részvényeinek tőzsdei forgalma 2008. harmadik negyedévében jelentősen visszaesett, 2,3 Mrd forintot tett ki, ami napi átlagban 36 M Ft-nak felel meg. Az előző negyedévben ezek az értékek 6,9 milliárd és 111 millió voltak. Az 2007 harmadik negyedében 9,1 Mrd forgalmat tapasztalhattunk (napi 142 millió) az FHB részvény piacán.

Megalakulása óta a tulajdonosok négyszer emelték meg az FHB alaptőkéjét. A tőkeemelések időpontját és mértékét az alábbi táblázat mutatja:

(Millió forint)

Időpont:	Alaptőke-emelés	Tőketartalék	Új alaptőke	Új tőketartalék
1999. május	100,000	400,000	3.100,000	400,000
2000. január	500,000	2.000,000	3.600,000	2.400,000
2000. december	500,000	2.000,000	4.100,000	4.400,000
2003. május	2.500,000	1.146,000	6.600,000	1.146,000
2003. december	0,001		6.600,001

Az első három esetben 500%-os, 2003-ban kétszer 100%-os árfolyamon történt az alaptőke- emelés, utoljára 2003 december 4-én 1 darab 1.000 Ft-os címlettel emelték az alaptőkét.

2006. februárjában új stratégiáról: bankcsoport kiépítéséről döntött a Bank vezetősége (ld.

II.3.3 fejezet).

Az új társaságokkal az FHB csoport felépítése a következő lett:

90%

95%

FHB Jelzálogbank Nyrt.

100%

10%

FHB Szolgáltató Zrt.

FHB Ingatlan Zrt.

FHB Életjáradék Zrt.

FHB Kereskedelmi Bank Zrt.

A kibocsátót érintő közelmúltbeli események

A hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet valamint a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet módosult. A kormányrendeletek a CRD hazai implementálásának fontos elemei. A két rendelet a 2007. július 1.-től hatályos Hpt. módosítás törvényi alapjain állva fogalmaznak meg szerteágazó részletszabályokat mind a hitelezési mind a működési kockázatok, valamint tőkekövetelményeik körében. E jogszabályi rendelkezések szolgálnak jogi alapul az FHB által már engedélyezésre a PSZÁF-hoz benyújtott IRB tekintetében, ezért alapos feldolgozása és részletes elemzése indokolt.

A 2008. harmadik negyedévében a Bankcsoportot érintő jelentősebb jogszabályi változások az alábbiak voltak:

A hitelintézetek által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló 3/2008. (II. 26.) PM rendelet 2008. február 27. napján lépett hatályba, majd módosításáról szól a 27/2008. (IX. 19.) PM rendelet (hatályos: 2008. 09. 27.).

II.3.3 A TÁRSASÁG STRATÉGIÁJA, MŰKÖDÉSÉNEK JÖVŐBELI IRÁNYAI

A Bank küldetése, hogy a hazai és nemzetközi piacon is ismert és elismert, stabil működésű a befektetők bizalmát élvező jelzálog-hitelintézetként a hazai jelzáloghitelezés meghatározó szereplőjeként, a Bank értékét folyamatosan növelve, jövedelmezően működjön.

2006. februárjában új stratégiáról döntött a Bank vezetősége. A 2006-2010-es évekre fontos célként fogalmazta meg a Bank tevékenységének diverzifikálását, az üzleti volumen növelését, új piacokon való megjelenést, új termékek kínálatát.

Az FHB 2006-ban megfogalmazott új középtávú stratégiájában egy olyan bankcsoport kiépítését fogalmazta meg célként, amely korábbi tevékenységének, termék- és ügyfélkörének átstruktúrálásával, egy bankcsoport keretein belül, elsősorban az alaptevékenységek „core kompetenciájára” építve, új termékek és tevékenységek bankcsoportba emelésével biztosítja

tőkearányos nyereségének megfelelő, fenntartható szintjét. E stratégia következtében a korábbi, jellemzően „egytermékes” portfolió 2007-2008-re jelentősen kibővült, illetve jelenleg is folyamatban van az új termékek bevezetése.

Az FHB stratégiai célja a piaci átlagot meghaladó, legalább 20%-os tőkearányos jövedelmezőségi szint megtartásával, egy hatékony értékesítési modell, valamint a bankcsoporti üzletági lehetőségek kihasználása mellett 2010-re legalább 12%-os részarányt érjen el a lakossági jelzáloghitelek éves folyósításából.

Az FHB Igazgatósága a 2006. február 7-i ülésén elfogadta az új középtávú üzleti stratégia megvalósításához szükséges intézményi kereteket, melyek lehetővé tették a stratégia alapját képező bankcsoporttá alakulás szervezeti változásait. Még ebben az évben megtörtént a Bankcsoport kialakítása, melynek során a Bank új leányvállalatokat alapított. A hitelezési tevékenység bővítése, és a kereskedelmi célú banki tevékenység Bankcsoporton belüli beindítása céljából megalakult az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Létrejött az FHB Életjáradék Zrt., mely az időskorúak részére nyújt szolgáltatásokat, illetve értékesíti a Jelzálogbank időskorúak számára nyújtott jelzáloghitel termékeit. A Bankcsoporton belüli tevékenységek racionalizálásának okán megalakult az FHB Ingatlan Zrt., mely az értékelési, illetve ingatlankezelési funkciók ellátására szakosodik. Az FHB Szolgáltató Zrt. tevékenységi köre módosult, feladata az FHB Bankcsoport számára infrastrukturális, számviteli, munkaügyi, adatszolgáltatási, informatikai szolgáltatások nyújtása.

II.4 A KIBOCSÁTÓ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE

A jelen Összevont Alaptájékoztatóban található pénzügyi információt – jelen Xxxxxxxxx Alaptájékoztatóba hivatkozással beépített, a Kibocsátó könyvvizsgálója által auditált éves beszámolók: 2006. (2007. április 27.), a 2007. (2008. április 29.) és a 2008 III. negyedévi időszakra vonatkozó 2008 november 13-i Időközi vezetőségi beszámoló alapján a Kibocsátó állította össze saját forrásai alapján, ezen pénzügyi információkat a könyvvizsgáló külön nem auditálta.

II.4.1 TEVÉKENYÉGI KÖRÖK

A Társaság az alábbi tevékenységek folytatásához szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik:

Engedélyezett tevékenységi köre (TEÁOR):

6492’08 Egyéb hitelnyújtás.

A Társaság a fenti tevékenységi körön belül is kizárólag a jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. tv. 3.§-a szerinti alábbi tevékenységek végzésére jogosult, nevezetesen:

- visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;

- pénzkölcsön nyújtása Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett;

- jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezesség vállalása esetén;

- kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

6499’08 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység:

- a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrások árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap), opciós és más fedezeti (hedging) megállapodás, ügylet kötése;

6619’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység.

- jelzálogbrókeri tevékenység

- pénzváltás

II.4.2 TERMÉKEK SZOLGÁLTATÁSOK

Az FHB meglévő hitelállományának túlnyomó részét a lakossági lakáscélú jelzáloghitelek teszik ki, ezen belül is meghatározó a vásárlási és építési hitelek aránya. Az állami lakástámogatások mérséklődése, valamint a devizában történő hitelezés térnyerése következtében – az új folyósításokat tekintve – 2006-tól az FHB vezető terméke az általános lakossági jelzáloghitel (szabad felhasználású jelzáloghitel)

Az FHB Jelzálogbank által nyújtott lakossági hitel termékek

Lakásépítési kölcsön: Családi ház építésére, meglévő lakóház emelet ráépítésére, társasházi vagy többlakásos építkezésre igényelhető kölcsön.

Lakásvásárlási kölcsön: Használt, illetve új építésű, önállóan forgalomképes lakás, lakóház vagy tanya megvásárlására igényelhető kölcsön.

Lakásbővítési kölcsön: Meglévő lakás – lakásfunkcióval összefüggő – bővítésére igényelhető kölcsön.

Lakáskorszerűsítési kölcsön: Lakóingatlan korszerűsítésére igényelhető kölcsön.

Lakásfelújítási kölcsön: Lakáscélú ingatlanon végzett átalakítási, helyreállítási, felújítási, állagmegóvási munkálatokra igényelhető kölcsön.

Fészekrakó hitel: a 12/2001 Kormányrendelet alapján, az arra jogosultak részére biztosított állami készfizető kezességvállalás mellett igényelhető kölcsön.

Közszféra hitel: A közszférában dolgozó magánszemélyek részére jogszabályok alapján az arra jogosultak által állami készfizető kezességvállalás mellett, használt és új lakás vásárlására és új lakás építésére igényelhető kölcsön.

Lakás-takarékpénztári megtakarítás mellett nyújtott hitel: Az FHB és a Fundamenta- Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. által kidolgozott, a bankhitel és a lakás takarékpénztári megtakarítás kínálta lehetőségeket ötvöző speciális konstrukció.

Életbiztosítás mellett nyújtott hitel: Az FHB és egyes biztosító társaságok által kidolgozott, a bankhitel és az életbiztosítás kínálta lehetőségeket ötvöző speciális hitelkonstrukció.

Időskori jelzálogjáradék: Az időskori jelzálogjáradék egy olyan pénzügyi termék, amivel az ügyfél egy nagyobb összegű kezdeti kifizetéshez és havi rendszeres jövedelemhez juthat ingatlanának tulajdonjogát fenntartva. Az időskori jelzálogjáradék egy kölcsöntermék, amelynek biztosítékául az FHB jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be a fedezetként felajánlott ingatlanra, és a kölcsönfelvevő igényei szerint folyósítja a kölcsönt/járadékot. A kölcsönfelvevő – az ingatlan tulajdonosaként – lakását továbbra is használhatja. A jelzálogjáradékot férfiak esetében 62. életévüket, nők esetében 65. életévüket betöltött személyek igényelhetik, maximális életkor nincs megszabva. A kölcsön összege szabadon felhasználható, előre meghatározott célhoz nem kötött. A kölcsön visszafizetése az ügyfél örököseit terheli.

Birtokfejlesztési hitel: A kölcsön célja termőföld megvásárlása. A Kereskedelmi Bank által nyújtott lakossági hitel termékek

Ingatlanvásárlási kölcsön: Használt, illetve új építésű, önállóan forgalomképes lakó- vagy üdülőingatlan megvásárlására igényelhető kölcsön.

Üzleti célú ingatlanvásárlási kölcsön: A hitel célja üzleti tevékenység folytatására alkalmas ingatlan vásárlása.

Szabadfelhasználású jelzáloghitel: A kölcsöncél megjelölése nélkül, illetve hitelkiváltásra igényelhető kölcsön.

Lakás-takarékpénztári megtakarítás mellett nyújtott hitel: Az FHB és a Fundamenta- Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. által kidolgozott, a bankhitel és a lakás- takarékpénztári megtakarítás kínálta lehetőségeket ötvöző speciális konstrukció.

Unit-linked életbiztosítás mellett nyújtott jelzáloghitel: Az FHB meghatározott Biztosító Társaságokkal kidolgozott speciális hitelkonstrukciója a Unit-linked életbiztosítással kombinált jelzáloghitel. A konstrukció előnye, hogy hitel befektetési lehetőséggel kapcsolható össze,emellett a Unit-linked életbiztosítás biztosítási védelmet nyújt a jelzáloghitelhez.

Folyószámla-hitelkeret: a bankszámlához kapcsolódó, szabadon elkölthető rulírozó hitelkeret.

Hitelkártya: a hagyományos bankkártya funkciókon túl a hitelkártya által biztosított hitelkeret erejéig a kártya érvényességi ideje alatt havonta szabadon felhasználható vásárlásra vagy készpénzfelvételre.

Vállalati hitel termékek

Projekt-, illetve strukturált vállalati ingatlanfinanszírozás: Az FHB 2005. végén, illetve 2006. elején vezette be a piacra a projekt-, illetve strukturált vállalati ingatlanfinanszírozási szolgáltatásait. E területen az FHB értékesítési célú lakóingatlanok fejlesztését, valamint bérbeadás útján hasznosított ingatlanok (iroda, raktár, üzlethelyiség), szállodák fejlesztését, vásárlását, hitelkiváltását, és kapcsolódó ÁFA hiteleket finanszíroz.

ÁFA finanszírozási hitel: A lakásépítési projekthitelhez és a kereskedelmi ingatlan finanszírozási hitelekhez kapcsolódóan az FHB Kereskedelmi Bank áfa finanszírozási hitelt nyújt a beruházás során jelentkező áfa fizetési kötelezettségek finanszírozására.

Mikro projekthitel: Az FHB olyan kis- és középvállalkozások részére nyújt kölcsönt, amelyek értékesítés céljából kívánnak lakóingatlan beruházást megvalósítani.

Szabadfelhasználású hitel: kis- és középvállalkozások részére nyújtott szabadon felhasználható hitel, amelynek a fedezeti köre egyedileg meghatározott.

Folyószámla-hitelkeret: kis- és középvállalkozások részére nyújtott, a bankszámlához kapcsolódó, szabadon elkölthető rulírozó hitelkeret.

Jelzálogfedezetes hitel: kis- és középvállalkozások részére meglévő, vagy megvásárlásra kerülő céges vagy akár magáningatlan fedezet melletti szabadon felhasználható hitel

Betétfedezetes hitel: kis- és középvállalkozások részére nyújtott olyan szabadfelhasználású kölcsön, melynek fedezete magán- vagy céges betétfedezet.

AZ ÉVES FOLYÓSÍTÁS MEGOSZLÁSA TERMÉKENKÉNT (%)

Folyósított Jelzáloghitel típusok	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.09.30
Lakossági hitelek	99,0	92,8	85,8	88,8
Építés	17,7	13,8	9,4	5,3
Vásárlás	45,3	31,5	25,6	23,1
Bővítés	2,2	1,7	1,1	0,6
Korszerűsítés	0,7	0,1	0,0	0,0
Felújítás	3,0	3,6	1,2	0,1
Általános jelzáloghitel	30,1	39,9	45,4	55,9
Időskori jelzálogjáradék	-	0	0,9	1,4
Birtokfejlesztési hitel	-	2,2	2,2	1,2
Egyéb hitelek				1,2
Vállalati hitelek	1,0	7,2	14,2	11,2
Lakásépítési projekthitel	1,0	2,1	2,7	1,9
Kereskedelmi, ingatlan finanszírozás	-	5,1	11,4	9,3
ÁFA finanszírozás	-	0	0,1
Folyósítás összesen	100,0	100,0	100,0	100,0

Lakossági forrás termékek

Számlacsomagok: a magánszemélyek részére négyféle számlacsomag került kialakításra.

Bankkártya: azon magánszemélyek, akik a Banknál lakossági bankszámlával rendelkeznek, MasterCard típusú bankkártyákat igényelhetnek.

Lekötött betét: azon magánszemélyek részére, akik a Banknál lakossági bankszámlával rendelkeznek, meghatározott időtartamra leköthetik a megtakarításaikat, amely után a Bank lekötött összegtől, a futamidőtől és a pénznemtől függő kamatot fizet.

Mobil Fizetési Szolgáltatás (MF): a Pannon és a T-Mobile számlás és kártyás előfizetői számára - a szolgáltatás keretében nyitott FHB bankszámla, valamint az ahhoz opcionálisan kapcsolódó hitelkeret terhére - különböző pénzügyi műveletek mobiltelefonos intézését teszi lehetővé. Így például: termékek és szolgáltatások ellenértékének mobiltelefonon keresztül történő kifizetését a rendszerhez csatlakozott kereskedőknél személyesen, vagy távoli eléréssel; mobiltelefon-számlák befizetését, illetve egyenlegfeltöltést; pénz küldését és fogadását a szolgáltatást igénybevevő ügyfelek között függetlenül attól, hogy melyik, a szolgáltatásban résztvevő távközlési szolgáltató ügyfelei, biztosíthatja a valós idejű elszámolást a hét minden napján 0 - 24 óra között a kereskedők és az ügyfelek között; a jövőben a rendszerhez csatlakozó közmű jellegű díjak számláinak kifizetését.

Mobil Fizetési aktív szolgáltatás: a tranzakcióban résztvevő felek szerint 2 típusa lehet: P2P vagy Mobil Fizetés (MF) vásárlás.

P2P (peer to peer) tranzakciónál mindkét résztvevő fél rendelkezik Mobil Fizetési (MF) szolgáltatással, MF útján kezdeményeznek átutalást egymás között (ügyfelek szerepe tranzakcióban: kötelezett, megbízó, jogosult).

MF vásárlás esetén az MF-fel rendelkező ügyfél a megvásárolt áru/szolgáltatás ellenértékét MF-fel egyenlíti ki az MF-et elfogadó elfogadóhelyeknél (ügyfél megbízóként és / vagy kötelezettként, elfogadóhely jogosultként vesz részt tranzakcióban).

MF tranzakciókat a bank valós időben, 7x24 órában teljesít

MobilFizetés Passzív Szolgáltatás: szolgáltatás-nyújtás nem jár a Bankszámla egyenlegének megváltozásával.

(a) Bankszámla egyenlegének lekérdezése;

(b) a MobilFizetés Felhasználóhoz tartozó napi és tranzakciós limit lekérdezése;

(d) az MPI státuszának ellenőrzése (aktív/nem aktív);

(e) az MPI felfüggesztése.

Vállalati forrás termékek

Számlacsomagok: kis- és középvállalkozások részére négyféle számlacsomag került kialakításra.

Lekötött betét: azon vállalkozások részére, akik a Banknál pénzforgalmi számlával rendelkeznek, meghatározott időtartamra leköthetik a megtakarításaikat, amely után a Bank lekötött összegtől, a futamidőtől és a pénznemtől függő kamatot fizet.

Elektronikus szolgáltatás

FHB NetB@nk: a Bank Internetes honlapján (xxx.xxx.xx címen) keresztül elérhető elektronikus banki szolgáltatás, amely alapján lakossági és vállalati ügyfelek banki műveleteket tudnak végezni és egyéb szolgáltatásokat tudnak igénybe venni.

FHB TeleBank: Az FHB lakossági és vállalati ügyfelei részére nyújtott szolgáltatás, amellyel telefonkészülék segítségével banki műveleteket végezhetnek, egyéb szolgáltatásokat vehetnek igénybe és az FHB termékeiről kaphatnak tájékoztatás

Bankszámla szolgáltatások

A lakossági bankszámlák száma 2007 végére meghaladta a nyolcezret, a lakossági és a vállalati betétek állománya jelentősen növekedett az előző negyedévhez képest, a Bankcsoport mérlegére azonban egyelőre még nem gyakorol érdemi hatást. 2007. szeptember 1-től bevezetésre került a bankkártya termék. A Bank 3 féle kártyatípust kínál már ügyfelei részére: MasterCard Unembossed, a MasterCard Standard és MasterCard Gold. A 2007-ben kiadott kártyák száma megközelítette a négyezer darabot, melynek háromnegyedét a negyedik negyedévben bocsátotta ki a Kereskedelmi Bank.

A lakossági bankszámlák száma 2008. szeptember végére meghaladta a 31 ezer darabot. A lakossági és a vállalati betétek állománya tovább növekedett az előző negyedévhez képest, a Bankcsoport mérlegében már 4,7%-ot tesz ki. A 2008 harmadik negyedévében kiadott új bankkártyák száma elérte a 4.500 darabot, így 2008 második negyedévi 3.800 darabos növekedést is figyelembe véve szeptember végén összesen közel 15 ezer darab bankkártyával rendelkeztek az FHB Kereskedelmi Bank ügyfelei.

II.4 3 HITELÁLLOMÁNYOK ÉS FOLYÓSÍTÁSOK

Az FHB - az FHB Kereskedelmi Bank közvetítésével – a refinanszírozáson felül jelenleg három csatornán, a saját értékesítési hálózatán, az ügynökhálózatán és a konzorciális partnereken keresztül nyújtja fő termékkörét, lakossági jelzáloghiteleit.

FOLYÓSÍTOTT HITELEK MEGOSZLÁSA ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK SZERINT

Értékesítési csatornák (%)	2005.12.31.	2006.12.31.	2007.12.31.	2008.09.30.
Ügynöki értékesítés	29,6	35,9	29,51	48,03
Konzorciális	1,1	1,1	1,27	0,58
Közvetlen saját hálózat	22,5	19,4	18,91	22,22
Refinanszírozás	46,8	43,7	50,31	29,17

2005-ben és 2006-ban a refinanszírozott hiteleknek az összfolyósításon belüli aránya folyamatosan csökkent. Míg 2005-ben a refinanszírozott hitelek az összefolyósításnak 46,8%- át tették ki, addig 2006-ban ez az arány már csak 43,7% volt. 2007. végén az erőteljes refinanszírozási tevékenység hatására az arány nőtt, értéke 50,3% volt. Ennek oka elsősorban az alacsony kamatozású devizahitelek előretörése volt és ezzel párhuzamosan a támogatott hitelek folyósításának visszaesése. A tendencia azonban 2008 során megfordult.

II.4.3.1 Saját hitelezés

FOLYÓSÍTOTT SAJÁT HITELEK MEGOSZLÁSA ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK SZERINT

Értékesítési csatornák (%)	2005.12.31.	2006.12.31.	2007.12.31.	2008.09.30.
Ügynöki értékesítés	55,7	63,3	59,4	59,8
Konzorciális	2,0	2,3	2,5	0,7
Közvetlen saját hálózat	42,3	34,4	38,1	39,5
Saját hitelek összesen	100,0	100,0	100,0	100,0

2006 évi folyósítások

2006-ban a Bank összesen 61,6 milliárd forint összegű hitelt folyósított közvetlenül ügyfeleinek, amely a 2005. évi folyósítást 20,8%-kal haladta meg. A saját hitelezésen belül az a Bank vezető terméke az összfolyósításon belüli 40%-os részarányt képviselő általános jelzáloghitel lett. A lakossági hitelek bevezetése óta először került az első helyről a második helyre a használt lakás vásárlási hitel 25%-os részaránnyal, míg a lakásépítési kölcsön 14%- kal, az újlakás vásárlás pedig 6%-kal részesedett a folyósításokból.

A Bank által 2004 második felében indított devizahitelezés – hasonlóan a hazai piaci trendhez

– hónapról hónapra nagyobb teret nyert, ennek köszönhetően 2006 december végére az éves teljesítményen belül a nem forintban történő folyósítás már 62,0%-os részarányt képviselt és így 16,1 milliárd Ft-tal meghaladta a 2005. évi devizahitel kihelyezést.

A lakásvásárlási hitelek 2006. évi folyósításában folyamatos csökkenés volt megfigyelhető. A második negyedéves kiugrástól eltekintve, az átlagos negyedéves folyósítás 4,8 milliárd forint körül alakult. A harmadik negyedévben a szezonális hatások és az ingatlanforgalom lassulása miatt enyhe visszaesés volt megfigyelhető.

Az építési hitelek folyósításának csúcsa – jellegéből fakadóan – a nyári és kora őszi hónapokra esett, az egyéb lakáscélú hitelek azonban ettől erősebb szezonalitást mutattak, mivel az ezen – bővítési, korszerűsítési, felújítási – ügyletekhez kapcsolódó hitelcélok rövidebb idő alatt megvalósíthatóak. A folyósítások csúcsértékei augusztus és szeptember hónapokra estek.

Az általános jelzáloghitelekre vonatkozóan a növekedés folyamatos volt, különösen a devizahitelek iránt nőtt meg jelentősen az ügyfelek igénye.

A lakásépítési projekthitelek 2006-ban a saját hitelfolyósításnak 2,1%-át tették ki, az éves összfolyósítás elérte az 1,3 milliárd forintot. A folyósítás közel fele, 672,1 millió forint devizában került kihelyezésre.

A 2006. év végéig leszerződött, illetve jóváhagyott projekthitel állomány megközelítette a 8,6 milliárd Ft-ot, melyből a tevékenység indulása óta folyósított kölcsönök összege meghaladta a 4,9 milliárd Ft-ot. Az átlagos hitelnagyság a teljes állományra vetítve közel 325 millió Ft. A 2006. december 31-én ténylegesen fennálló állomány összege 4,8 milliárd Ft. Az állomány 37,4%-a vállalkozói értékesítési célú lakásépítés finanszírozás, míg 62,6%-a kereskedelmi hasznosítású ingatlan finanszírozás.

A kereskedelmi ingatlanfinanszírozási hitel első folyósítására 2006. júniusában került sor, de év végére már több mint 3,1 milliárd forintnyi ilyen jellegű kihelyezés történt. A devizában történő folyósítás ennél a terméknél is domináns, a teljes folyósítás 93,7%-át tette ki.

A 2005 decemberében indult birtokfejlesztési hitel első folyósítására 2006 februárjában került sor, az 1,4 milliárd Ft-os kihelyezés a sajáthitel folyósításon belül több mint 2%-ot tett ki.

2006 első negyedévétől kezdődően kiegészült a bérbeadás útján hasznosított, kereskedelmi (iroda, üzlet, raktár, szálloda) funkciójú ingatlanok finanszírozásával.

A Jelzálogbank 2006 végén elindította az időskori ügyfeleinek szóló jelzálogjáradék típusú hitelkonstrukcióját, amelyet az FHB Életjáradék Zrt. értékesít a Jelzálogbank ügynökeként.

2007. évi folyósítások

A saját értékesítésű jelzáloghitelek bruttó állománya egy év alatt – 2007. december 31-ig – 52,5 milliárd forinttal, 24,7%-kal emelkedett. Az éves hitelfolyósítás 2007-ben 79,4 milliárd forint volt, mely az előző év 61,6 milliárd forintos teljesítményét 29,0%-kal haladta meg. A devizahitelezés térnyerése – hasonlóan a jelzáloghitel-piac egészéhez – erőteljesen érvényesül, a 2007. évi hitelfolyósítás 81,3%-át a deviza alapú hitelek tették ki, míg a bázisévi folyósításnak 62%-a került devizában kihelyezésre.

A Bank által értékesített hiteltermékek közül a legnagyobb népszerűséggel a szabad felhasználású jelzáloghitelek bírnak, amelyek 45,4%-kal részesedtek az éves folyósításból. A folyósított összeg 36,1 milliárd forintot tett ki, amely gyakorlatilag teljes mértékben deviza alapon kerültek kihelyezésre, a forintalapú kihelyezések aránya mindössze 0,7% volt. A hiteltermék 2007 évi folyósítása 47,5%-kal haladta meg a 2006. évi 24,5 milliárd forintos teljesítményt, mely hitelesen adja vissza a piaci változásokat. Az év végi állomány 68,8 milliárd forint volt, mely a 2006. december végi állományt 75,7%-kal múlta felül.

Ezzel párhuzamosan, a lakáscélú hitelek iránti kereslet csökkenését érzékelteti, hogy az ilyen típusú hitelek aránya 2007-ben 37,3%-ot tett ki, (ugyanez az arány 2006-ban 50,6% volt), míg a folyósított összeg 2007-ben 29,6 milliárd forint, 2006-ban 31,2 milliárd forint volt. A lakáshiteleken belül továbbra is a használt lakásvásárlási hitelek a dominánsak, melyek 2007- ben 16,3 milliárd forintos teljesítményt (2006-ban 15,6 milliárd forint) produkáltak. Az újlakás vásárlási hitelek 3,8 milliárd forintot (2006-ban 3,8 milliárd forint), a lakásépítési hitelek 7,5 milliárd forintot (2006-ban 8,5 milliárd forint) tettek ki a folyósításból. A lakáshitelek állománya 178,9 milliárd forint volt 2007 év végén, ez a 2006. december végi állományt 7,1%-kal haladta meg.

A vállalati hitelek értékesítése 2007 során jelentősen, 151,8%-kal múlta felül a 2006. évi teljesítményt. A 11,3 milliárd forintos folyósításból 9,0 milliárd forintot a kereskedelmi ingatlan finanszírozási hitel tett ki (ez 185,5%-os növekedés előző évhez képest), míg a lakásépítési projekthitelek 2,2 milliárd forintot elérő kihelyezési teljesítménye 64,8%-kal haladta meg a 2006. évi 1,3 milliárd forintos teljesítményt. A vállalati hitelek a teljes folyósításból 14,2%-ot tettek ki 2007-ben. Az év végi állomány 13,5 milliárd forint volt, a növekedés éves viszonylatban közel 180%-ot jelent.

A birtokfejlesztési hitelek 2007-ben 1,8 milliárd forintos teljesítményt produkáltak, mely a 2006 évi 1,4 milliárd forintos folyósítást 27,3%-kal haladták meg. E hiteltípus 2,2%-ot tett ki a Bankcsoport 2007-es folyósításában. A birtokfejlesztési hitelek állománya 3,0 milliárd forint volt 2007. december 31-én, mely az egy évvel ezelőtti állományt 125,5%-kal haladta meg.

A 2007-ben indult időskori jelzálogkölcsön termék dinamikus növekedést mutatva, 0,7 milliárd forintos teljesítményt realizált a tárgyévben. A bank e terméket a negyedik negyedévtől már euró alapon is nyújtja, de 2007-ben még a forinthitelek voltak a meghatározók.

Az életjáradék termék esetében 2007. december 31-ig összesen 1,5 milliárd forint értékű szerződés került megkötésre, mely ugyanekkora mögöttes ingatlanértéket jelent. Ebből az összegből 727 millió forintnyi szerződés csak a negyedik negyedévben került megkötésre, mely közel a fele az egész éves teljesítménynek. Mindez jelzi a tevékenység fokozatos beindulását, az ügyfelek érdeklődésének erősödését. Az egyösszegű kifizetésekkel együtt az Életjáradék Zrt. fennállása óta összesen 484 millió forint járadékösszeg került kiutalásra.

2008 három negyedévi folyósítások

A Bankcsoport által értékesített hiteltermékek közül a legnagyobb népszerűséggel változatlanul a szabad felhasználású jelzáloghitelek bírnak, amelyek 55,8%-kal részesedtek a kilenc havi folyósításból. A szabad felhasználású jelzáloghitel-termékek folyósítása 158,2%- kal haladta meg a 2007. első kilenc havi 13,4 milliárd forintos teljesítményt. A szeptember végi állomány 95,3 milliárd forint volt, az egy évvel ezelőtti állományhoz képest viszont 66,6%-kal nagyobb értéket mutat.

A lakáscélú hitelek folyósítása az előző évi teljesítményhez képest negatív tendenciát mutat az összfolyósításon belüli arányát tekintve. A lakáshiteleken belül továbbra is a használt lakásvásárlási hitelek a dominánsak, melyek 2008 kilenc hónap során a lakáscélú hitelek folyósításához 65,3%-kal járultak hozzá. A lakáshitelek állománya 183,0 milliárd forint volt 2008. szeptember 30-án, ez az előző évszeptember végi értéknél 4,1%-kal magasabb.

A 2007-ben indult időskori jelzálogkölcsön termék 0,3 milliárd forintos teljesítményt realizált 2008 első és második negyedévében, amit 2008 harmadik három hónapja során megismételt. A Bank e terméket 2007 negyedik negyedévtől euró alapon is nyújtja, a 2008-as folyósításban azonban továbbra is a forinthitelek voltak a meghatározók. 2008 eltelt kilenc hónapos időszakában a Ft hitelek aránya így 90,3%-ot tett ki.

SAJÁT HITELEK BRUTTÓ ÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA TERMÉKENKÉNT (IFRS, MILLIÓ FORINT)

Folyósított Jelzáloghitel típusok	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.09.30
Építés	39.767	45.142	51.120	51.599
Vásárlás	94.359	103.651	112.111	115.570
Bővítés	12.928	12.576	12.004	11.890
Felújítás	2.858	4.386	4.640	4.864
Általános jelzáloghitel	19.642	39.214	66.330	77.566
Időskori jelzálogjáradék	0	0	703	1.566
Birtokfejlesztési hitel	0	1.330	2.999	3.629
Dolgozói hitelek	1.202	1.493	1.664	1.796
Lakásépítési projekthitel	505	1.798	2.478	2.416
Kereskedelmi, ingatlan finanszírozás	0	3.009	10.965	15.739
Folyószámla hitelek	0	0	92	50

Hitelek bruttó állománya	171.261	212.599	265.106	286.685
Ebből lakossági	170.705	207.369	250.752	268.552
egyéb adósok	556	5.229	14.354	18.133

Szembetűnő, hogy 2005-től kezdődően jelentősen megugrott az általános jelzáloghitelek összege és részaránya, ami főként ez ilyen típusú hitelek gyors ügyintézésével és a deviza alapú hitelek elterjedésével magyarázható.

SAJÁT HITELEK SZERZŐDÉSES FUTAMIDEJE

Futamidő (%)	2005.12.31.	2006.12.31	2007.12.31.	2008.09.30.
0-5 év	0,2	1,16	1,691	1,76
5-10 év	7,5	2,61	2,14	2,20
10-15 év	27,0	17,89	15,00	14,11
15-20 év	31,6	30,99	27,89	26,27
20-25 év	31,8	42,56	43,5	42,27
25 év felett	1,2	4,80	9,78	13,39

2006-hoz képest (78,35%) 2007-re 81,17%-ra nőtt a 15 évnél hosszabb futamidejű hitelek részaránya. Xxxxxx, de biztosan nő a 25 év feletti futamidejű hitelek aránya, jelenleg 13,39%., 2004-ben csak 2,2% volt.

SAJÁT HITELEK ÁLLOMÁNYÁNAK MEGOSZLÁSA KAMATPERIÓDUS SZERINT

Kamatperiódus szerint (%)	2005.12.31.	2006.12.31.	2007.12.31.	2008.09.30.
Éven belüli	14,68	27,27	37,87	51,95
Éves	12,67	10,86	14,72	6,70
5 éves	69,60	58,1	44,05	38,22
10 éves	3,06	3,76	3,36	3,07

2005-ben és 2006-ban a svájci frank hitelek megugrását mutatja az éven belül átárazódó hitelek állományának növekedése. Ez a folyamat a 2007-es év folyamán tovább folytatódott, a éven belül átárazódó hitelek aránya megközelítette a 38%-ot.

Előtörlesztések

A Banknak 2005-ben és 2006-ban is az ügyfelek igen erős törlesztési szándékával kellett szembesülni, amely 2007-ben tovább erősödik: az előtörlesztések éves szinten 2005-ben 14,4 milliárd forintot tettek ki, melyből 10,4 milliárd forint a refinanszírozott hitelek előtörlesztése, 2006-ban az előtörlesztések éves szinten 26,7 milliárd forintra rúgtak, melyből 19,4 milliárd forint volt a refinanszírozott hitelek előtörlesztése. 2007-ben a tárgyévi előtörlesztés összesen 38,2 milliárd forint, amelyből 25,1 milliárd a refinanszírozott előtörlesztés

II.4.3.2 Értékesítési csatornák

Saját hálózat

A Bankcsoport a stratégiának megfelelően az 2006-2007-ben bővítette fiókhálózatát, melynek során a már meglévő vidéki irodákat kereskedelmi banki funkciók ellátására alkalmas fiókokká alakította át, valamint új fiókokat is nyitott. Az átalakítások után a fiókok fokozatosan kapcsolódtak be a jelzálogbanki és kereskedelmi banki szolgáltatások nyújtásába 2006 végétől. A fiókfejlesztések nyomán a Bank a Budapesten található központi ügyfélszolgálaton kívül 19 fiókban (Békéscsaba, Budapest Békásmegyer, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged,

Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg) fogadja ügyfeleit.

A saját hálózat súlya a saját hiteleken belül 2005-ben még meghatározó volt, a saját hitelfolyósítás 42,3%-át adta, habár az arány előző évhez képest (54,7%) jelentősen csökkent, az egyre erőteljesebb ügynöki tevékenységnek köszönhetően.

A 2006. évi közvetlen saját hitelezési tevékenységben az előző évhez képest a hitelfolyósítás 20,8%-os csökkenése volt tapasztalható. A saját hálózat súlya a saját hiteleken belül 2006-ban korábbi kiemelt szerepét elvesztette, a saját hitelfolyósítás 34,4%-át adta, ez az arány előző évhez képest (42,3%) jelentősen csökkent, az egyre erőteljesebb ügynöki tevékenységnek köszönhetően.

2007-ben a közvetlen saját hálózaton keresztül megvalósult lakossági hitelfolyósítás – elsősorban a kibővült fiókhálózat teljesítménynövekedése miatt - az előző évhez képest 22,4%-kal nőtt meg. Ennek eredményeként, a saját hálózat súlya a saját hiteleken belül 2007- ben 38,1%-ot tett ki, ez az arány előző évhez képest jelentősen nőtt.

2008 kilenc hónapos időszaka alatt az ügynöki hálózat teljesítménye 67,9%-kal részesedett az összes lakossági folyósításból, a fióki értékesítés pedig 31,2%-ot tett ki.

Ügynökök

Az FHB 2004-ben felülvizsgált disztribúciós stratégiája szerint értékesítését a saját hálózat jelentős bővítése helyett döntő jelleggel az ügynökhálózatra alapozza. E stratégia részeként az FHB megváltoztatta az ügynöki értékesítés korábbi feltételeit, új ügynöki koordinációs szervezetet és rendszert alakított ki. Az ügynökhálózat nagyarányú bővítésének eredménye, hogy ezen értékesítési csatorna súlya a saját hitelezésen belül a 2003. évi 35,4 %-ról 2006-ra 63,4 %-ra emelkedett (a saját hitelezés növekedése mellett). Ugyanakkor ez az arány 2007- ben a fiókbővítések hatására kissé lecsökkent, értéke 59,4%-ot tett ki.

Az ügynökhálózat területi lefedettségét tekintve jellemzően a fiókok körül koncentrálódik, de ezen túlmenően a nagyobb városokban is megtalálhatók a szerződött ügynökök.

2007. december 31-én a szerződött partnerek száma 1.200, a banki hiteltermékek értékesítésére jogosult, vizsgáztatott ügynökök száma pedig több ezer fő volt.

Az ügynökök koordinációját, nyilvántartását, oktatását az FHB Kereskedelmi Bank erre szakosított főosztálya végzi. A szerződött értékesítési partnereket jellegüket tekintve a következő csoportokra lehet osztani:

• Pénzügyi intézmények, mint szerződött értékesítési partnerek. E körben kiemelendő a Fundamenta-Lakáskassza Lakástakarékpénztár mint az FHB legnagyobb partnere. Ezen kívül az FHB 7 hazai biztosítótársasággal rendelkezik értékesítési partneri szerződéssel, melyek súlya kisebb arányú.

• Független, üzletkötői hálózatokat üzemeltető vállalkozások (ügynökcégek). E kör tartalmazza mind a nagyobb ügynöki hálózatokat, mint társas vállalkozásokat, mind a szerződött értékesítési partner pénzügyi vállalkozásokat, mind az ügynök egyéni vállalkozókat.

Tevékenységüket és felelősségüket tekintve az ügynökök a következő csoportokba sorolhatók:

• „B” típusú ügynökök (Hpt. szerint) – az ügyfél pénzét nem kezeli, az FHB kockázatára önállóan nem vállal kötelezettséget.

• „A” típusú ügynökök: (Hpt. szerint) – az FHB javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja pénzügyi szolgáltatási tevékenység (hitelezés) megbízási szerződés keretében történő végzése.

Az ügynöki csatornából származó lakossági ügyletek folyósítása a 2006 évi 39,0 milliárd forintos folyósítást 2007-ben mindössze 1,5 milliárd forinttal, azaz 3,9%-kal múlta felül. Ennek, valamint a saját hálózat erősödésének eredményeként az ügynöki csatornán keresztül megvalósult folyósítások részaránya a saját hitelezésen belül a 2006. évi 68,3%-ról a tárgyévre 59,4%-ra csökkent. A folyósítások jelentős része, 32,0 milliárd forint devizában valósult meg, amely a 2006 évi ügynöki teljesítményt (25,2 milliárd forint) 27,0%-kal haladja meg.

Refinanszírozás

A Jht. 2001. óta lehetőséget biztosít az önálló jelzálogjog fedezetként történő alkalmazására és adásvételére. Ez biztosítja annak jogi feltételét, hogy a kereskedelmi bankok jelzáloghiteleiket jelzálog-hitelintézetekkel refinanszíroztassák, amelynek segítségével közvetíteni tudják ügyfeleik részére a jelzáloglevélhez kötött állami támogatást, ugyanakkor ezeket a hiteleiket továbbra is saját mérlegükben tarthatják nyilván, mint ügyfelekkel szembeni követelést.

REFINANSZÍROZOTT HITELEK (IFRS, Millió forint)

	2005	2006	2007.09.30.	2007.	2008.09.30.
Hitelállomány	259.912	269.190	284.395	294.720	278.853
Éves folyósítás	44.843	47.794	47.764	69.050	22.548

2007-ben 9 üzleti partnerrel rendelkezett érvényes együttműködési megállapodással. A megállapodások részletesen szabályozzák az FHB és az egyes partner bankok közötti együttműködés üzleti, jogi, eljárásrendi, technikai feltételeit.

A Jelzálogbank önálló jelzálogjog felvásárlásán keresztül megvalósított refinanszírozási üzletágában az FHB Kereskedelmi Bank Zrt-vel kötött együttműködési szerződésnek megfelelően már folyamatosan köttetnek a bankcsoporton belüli refinanszírozási ügyletek. Az eltelt év alatt a Jelzálogbank által megvásárolt ügyletek értéke 14,1 milliárd forintot tett ki, mely a konszolidált adatokban nem jelenik meg.

2005-ben az új refinanszírozások összege 44,8 milliárd forint volt, az előző évi 65,6 milliárd forintnak mindössze 68,4%-a. 2006. folyamán 47,8 milliárd Ft összegű refinanszírozás történt. Ez a volumen 6,6%-kal, azaz 2,9 milliárd Ft-tal magasabb, mint a 2005. évi refinanszírozás összege volt. A refinanszírozott hitelek konszolidált állománya 2007. december 31-re az egy évvel ezelőttihez képest 9,5%-kal, azaz 25,5 milliárd forinttal 294,7 milliárd forintra növekedett. A Bankcsoport 2007 során 69,0 milliárd forint összegű új jelzáloghitelt refinanszírozott, így a 2006 évi folyósítást 44,5%-kal haladta meg.

A devizában nyújtott refinanszírozás évről évre nagyobb arányt tett ki az összes refinanszírozási folyósításon belül. 2005. végén a refinanszírozott devizahitel állománya 24,2 milliárd forintot tett ki, ami a teljes refinanszírozott állomány 9,3%-át jelentette és 2006-ban a folyósításoknak már 79,3%-át tette ki. 2006. végén a deviza hitelek állománya 55,8 milliárd forint volt, ami a teljes refinanszírozott hitelállomány 20,8%-ára rúgott. Az új kihelyezésű

refinanszírozott hiteleken belül erősen növekvő mértékű arányt képviselt a devizában nyújtott összeg: a 2006. évi refinanszírozásnak is már a 79,3%-a devizahitelekből származott, a 2007- ben a devizás hitelezés tovább növelte részarányát, és a folyósításnak már 91,5%-a történt devizában. Az új kihelyezés döntő hányadát, 63,1 milliárd forintot a svájci frank alapú hitelek tették ki.

2007-ben a refinanszírozott hiteleknek az összfolyósításon belüli aránya 46,5% volt. Ugyanez az arány 2005-ben 46,8%, 2006-ban 43,7% volt, azaz a refinanszírozás közel állandó aránnyal részesedett a folyósításból az évek során.

A Banknak 2007-ben is az ügyfelek igen erős előtörlesztési szándékával kellett szembesülni: az előtörlesztések éves szinten 39,7 milliárd forintot tettek ki, melyből 26,6 milliárd forint volt a refinanszírozott hitelek előtörlesztése.

A refinanszírozott hitelek állománya 2008. szeptember 30-ra az egy évvel ezelőttihez képest 2,0%-kal, azaz 5,7 milliárd forinttal 278,4 milliárd forintra csökkent. A csökkenés oka, hogy a Jelzálogbank legnagyobb refinanszírozási partnere a forrásköltségek emelkedése, illetve anyabankjának deviza forrásbiztosítása következtében 2008 áprilisától devizahiteleinek refinanszírozását felfüggesztette. A refinanszírozási üzletágban bekövetkezett változások összhangban vannak a Bank 2008. évi üzleti és pénzügyi terveivel.

A bankcsoporton belüli refinanszírozási ügyletek értéke 2008 három negyedévében 43,3 milliárd forintot tett ki. A megelőző év azonos időszakában már beindult a két bank között az üzletág, de a 3,9 milliárd forintos ügyletérték az idei teljesítménynek még csak negyedét jelentette.

REFINANSZÍROZOTT HITELEK SZERZŐDÉSES FUTAMIDEJE

Futamidő (%)	2005.12.31.	2006.12.31.	2007.12.31.	2008.09.30.
0-5 év	0,04	0,04	0,10	0,05
5-10 év	3,37	3,3	2,66	2,23
10-15 év	18,55	16,32	12,93	11,50
15-20 év	25,53	23,92	20,62	19,55
20-25 év	49,34	53,36	59,26	61,20
25 év felett	3,16	3,06	4,43	5,47

A refinanszírozott hitelek – megvásárlástól a lejáratukig terjedő - futamideje egyre inkább a hosszabb lejárat felé tolódott: míg 2004 végén 56%-ot tett ki a 15 év feletti futamidejű hitelek aránya, addig 2005 végén már elérte az 75%-ot, 2006-ban a 80%-ot, 2007-ben a 84%-ot, 2008. első kilenc hónapjában pedig a 86%-ot.

Konzorciális ügyletek

Az együttműködés keretében a konzorciális partner az FHB üzletszabályzata, adósminősítési programja, hitelbiztosítéki értékre vonatkozó határozata és saját szabályzata alapján fogadhat be jelzáloghitel kérelmet. A hitelkérelmekről, a folyósítandó hitel összegéről a konzorciális partner és az FHB egyaránt döntést hoz. A hitel folyósításához szükséges feltételek teljesülését a konzorciális partner ellenőrzi, és a feltételek teljesítésével kapcsolatos ügyintézést elvégzi. A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékbecslése e konstrukció keretében is az FHB feladata.

Az ügyféllel való kapcsolattartást a hitel teljes futamideje alatt a konzorciális partner végzi és az esetleges üzleti veszteségben is osztozni köteles az FHB-val. A hitelek fedezeteként

szolgáló ingatlanokra a jelzálogjog, valamint ennek biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése az FHB javára történik.

KONZORCIÁLIS HITELEK ÁLLOMÁNYA (IFRS, millió forint)

	2006	2007.09.30	2007	2008.09.30
Hitelállomány	7.539	8.020	8.137	7.660
Éves folyósítás	1.394	1.342	1.739	449

2007. december 31-én a konzorciális együttműködésből eredő élő, 2.591 db követelés szerződés szerinti összértéke 10,7 milliárd Ft, melyből 6,9 milliárd Ft (64,5%) a takarékszövetkezeti és a pénzügyi vállalkozás partnerektől származott.

Az összes konzorciális követelésből fennálló nem esedékes hitelek együttes összege 2007. december 31-én 8,1 milliárd Ft volt, ebből 5,5 milliárd Ft (67,9%) a takarékszövetkezeti és pénzügyi vállalkozás partnerektől eredt.

Az összesített adatokat vizsgálva megállapítható, hogy 2007. évben a folyósított, illetve megvásárolt forint és deviza hitelek együttes összege több mint 1,7 milliárd Ft volt.

A konzorciális hitelezés aránya a saját hitelezésen belül lényegében nem változott: a 2006 évi 2,4%-ról 2,5%-ra nőtt 2007-ben.

A 2007. évben megvalósult konzorciális együttműködésből eredő hitelfolyósítás 91,9%-a (1,6 milliárd Ft) a pénzügyi vállalkozás konzorciális partnerrel közös ügyletekből tevődött össze.

II.4.5 A PORTFOLIÓ MINŐSÉGE

2008. szeptember 30-án a konszolidált minősített eszközök (refinanszírozási hitelek, bankközi kihelyezések, lakossági és vállalati hitelportfólió) összege 608,3 milliárd forintot tett ki, míg 2007. december 31-én az állomány 624,5 milliárd forint, 2007. szeptember 30-án 593,6 milliárd forint volt.

Az elmúlt időszakban kismértékben csökkent a problémamentes kihelyezések aránya. A minősített eszközökön belül az IFRS szerint elszámolt értékvesztéssel érintett problémás kintlevőségek részesedése 2008. szeptember 30-án 1,37%. 2007. december 31-én 1,03%, míg

2007. szeptember 30-án 0,84% volt.

A kihelyezések részportfóliói közül a refinanszírozási és a bankközi teljes egészében problémamentesek.

Az értékvesztés állomány 2008. szeptember 30-án 1,4 milliárd Ft, ami a teljes állományra vetítve 0,23%. 2007. december 31-én az értékvesztés összege 1,0 milliárd Ft (0,16%) 2007. szeptember 30-án 0,8 milliárd Ft (0,13%) volt

II.4.6 A BANK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK ÉS AZ AZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ INFORMÁCIÓK, PIACI RÉSZESEDÉS

Jelzáloglevél-kibocsátás, -piac, -fedezettség, -kinnlévőség

Jelzáloglevél-kibocsátás

Az FHB Nyrt. forrásszerzése elsősorban az értékpapírok, s ezen belül is a jelzáloglevelek forgalomba hozatalán alapul. A Bank 1998. óta jelen van a hazai és a 2003. óta a nemzetközi piacon. Fontos szerepet töltött be ennek a második világháború után szinte ismeretlen befektetési eszköznek a magyar tőkepiacon való ismételt meghonosításában. Mind a hazai, mind a nemzetközi tőkepiacon tőzsdén jegyzett programok keretében bocsátja ki nyilvános értékesítésű jelzálogleveleit, emellett kisebb nagyon egyedi zártkörű kibocsátásokat is szervez. A nemzetközi tőkepiacon 2004 óta közvetlenül euróban denominált jelzáloglevelekkel is megjelent.

A bank tőkepiaci tevékenysége a jelzáloglevelek forgalomba hozatala mellett a 2004 óta visszavásárlással is bővült. A Bank az aktív eszköz-forrás management részeként ezekkel az ügyletekkel sikeresen javította lejárati összhangját, mérsékelte a törlesztési csúcsait, s az sok esetben kedvezőbb hozamfelárak és jutalékstruktúrák révén pedig számottevően csökkentette finanszírozási költségeit.

Az FHB által kibocsátott jelzáloglevelek iránti befektetői bizalmat mutatta, hogy a Budapesti Értéktőzsdén az FHB-t 2008-ben immár hatodik alkalommal választották az „Év Hitelpapír Kibocsátójának”.

A Bank a 2006. évben összesen 79,5 milliárd forint összegben vont be hosszú lejáratú forrást részben jelzáloglevelek forgalomba hozatala, részben az 50 millió euró értékű, Schuldschein típusú hitel felvétele révén (kibocsátáskori árfolyamon számolva). Jelzáloglevelek forgalomba hozatala révén 65,8 milliárd forint összegű forrásbevonás történt.

2006 folyamán összesen három nemzetközi kibocsátást és három kisebb hazai kibocsátást bonyolított le a Bank (egyformán 500-500 millió Ft össznévértékben). A 2006-os évben az új EU Prospektus Direktíva szerint megújított EMTN program keretében 250 millió euró össznévértékű nyilvános sorozatot bocsátott ki a Bank. A magyar tőkepiacon, zárt körben összesen 1,5 milliárd forint össznévértékű kibocsátásra került sor.

A Bank eszköz-forrás lejárati összhangjának további optimalizálása céljából 2006 folyamán közel 9,5 milliárd forint összértékben került sor jelzáloglevél visszavásárlásra.

2006. december végére a Bank Luxemburgban bejegyzett nemzetközi EMTN Programja keretében kibocsátott, még nem törlesztett sorozatok össznévértéke kibocsátáskori árfolyamon számolva: 940 millió euró volt.

A JELZÁLOGLEVELEK ÖSSZNÉVÉRTÉKÉNKE DEVIZA SZERINTI MEGOSZLÁSA

	2005. dec. 31.		2006. dec. 31.		2007. dec.31.		2008.09.30.
	HUF m	%	HUF m	%	HUF m	%	HUF m	%
HUF	321,707	79,7	294,086	67,0	267,834	56,0	270,472	55,0
EUR*	82,137	20,3	145,072	33,0	207,747	44,0	222,014	45,0
Összesen	403,838	100,0	439,158	100,0	475,581	100,0	492,486	100,0

* Az adott időpontban érvényes árfolyamon

2007-ben az első és a negyedik negyedéve volt igen aktív forrásszerzés tekintetében, jóllehet az év vége felé a piaci viszonyok sem a hazai sem a nemzetközi vonatkozásban nem voltak kedvezőek, sőt augusztus végétől gyakorlatilag folyamatosan romlottak. A subprime válság

tovább gyűrűzött, a befektetők kockázati étvágya pedig a mélypontra süllyedt. A negyedév folyamán összesen három jelzáloglevél sorozatot bocsátott ki a Bank: egy 10 millió euró, és egy 25 millió euró névértékű sorozat az EMTN program keretében került zárt körben forgalomba, míg a hazai piacon, szintén zárt körben 500 millió forint össznévértékben került kibocsátásra jelzáloglevél.

A 2007 év során lezajlott értékpapír tranzakciók eredménye 62,7 milliárd forint jelzáloglevél- és 47,0 milliárd forint kötvénykibocsátás, 22,5 milliárd forint törlesztés, valamint 3,5 milliárd forint visszavásárlás volt. A nettó forrásbevonás 2007-ben 83,7 milliárd forintot tett ki, szemben a 2006. év azonos időszakának 37,4 milliárd forintos értékével.

2008. harmadik negyedévében igen aktív volt a Bank a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt, noha a nemzetközi tőkepiacon újabb és újabb hullámokat vetett a pénzügyi válság. A nemzetközi pénzügyi rendszer komoly átalakuláson ment át: egyes korábban jó nevű pénzintézetek eltűntek, csődbe mentek, esetleg beolvadtak más bankokba. Több országban visszaállamosítottak egyes pénzügyi csőd közelében álló bankot, azaz állami pénzen segítették ki őket.

A hazai piacon az FHB a meghirdetett kibocsátási politikának megfelelően hazai kibocsátási program alapján az év elejétől kezdve és 2008 harmadik negyedévében is rendszeres aukciók keretében értékesített jelzálogleveleket és kötvényeket a forgalmazókkal és a befektetőkkel való konzultáció alapján. Az aktív eszköz-forrás management keretében júliusban és augusztusban további visszavásárlási aukciót szervezett a Bank.

Az FHB az EMTN programja alapján júniusban forgalomba hozott egy két éves lejáratú CZK-ben denominált (454,5 millió cseh korona volumenben), továbbá egy három éves 145 millió euró össznévértékű sorozatot, amely az első, az Európai Központi Banknál is repozható (ECB eligible) FHB jelzáloglevél.

2008 harmadik negyedévében a jelzálogbank bruttó forrásbevonása 82 milliárd forint volt, több mint tízszerese a 2007 azonos időszakában mért összegnek. Az első kilenc hónapban összesen közel 147 milliárdnyi forrásbevonásra került sor, ami több mint kétszer annyi, mint 2007 azonos időszakában.

Jelzáloglevél-piac

A hazai jelzáloglevél piacon 2005-ben az éves összesítésben az FHB papírok forgalma 15 Mrd körül alakult (kibocsátásoktól és visszavásárlásoktól megtisztítva). A kereskedett mennyiség ebben az évben is elsősorban fix kamatozású jelzáloglevelekből adódott.

JELZÁLOGLEVÉL ÁLLOMÁNY

1 400 000 000 000

1 200 000 000 000

1 000 000 000 000

800 000 000 000

600 000 000 000

400 000 000 000

200 000 000 000

2005Q3

2006Q1

2006Q3

2007Q1

2007Q3

2008Q1

2008Q3

Unicredit Jelzálogbank Zrt. OTP Jelzálogbank Zrt. FHB Jelzálogbank Zrt.

A három hazai jelzálogbank összesített fennálló jelzáloglevél állománya 2005. december 31- én 1.286 milliárd Ft volt. Az FHB Jelzálogbank jelzáloglevél-piaci részesedése 31,4%, az elmúlt negyedév végéhez képest lényegében nem változott. Egy évvel később, 2006. december végén összesen 1.494,6 milliárd forint volt a három jelzálogbank által kibocsátott jelzáloglevelek összes volumene, az FHB 29,4%-os piaci részesedéssel rendelkezett. 2007 végén 1.500,8 milliárd forint összvolumenben volt jelzáloglevél kinnlevősége a három jelzálogbanknak, ebből az FHB 31,2%-kal részesedett.

A három hazai jelzálogbank összesített fennálló jelzáloglevél állománya 2008. szeptember 30- án 1.748,5 milliárd forint volt. Az FHB jelzáloglevél-piaci részesedése 2008 harmadik negyedévének végén 28,1%-ot tett ki, így arányában kis mértékű javulást mutat a megelőző negyedévhez képest.

Jelzáloglevél-fedezettség

Az FHB 2004 elejétől – a törvényi előírásnál (2004. június 10-től) csaknem fél évvel korábban – vállalta, hogy szigorúbb jelzáloglevél-fedezeti megfeleltetést tart, azaz minden időpontban biztosítja a tőke-tőke megfeleltetést. Ezzel összhangban a nettó – értékvesztéssel csökkentett – rendes fedezeti valamint pótfedezeti tőke együttes összege minden napon meghaladta a forgalomban lévő, még nem törlesztett jelzáloglevelek névértékének összegét. Ugyanez a megfeleltetés a kamat-kamat viszonylatában is fennállt.

A Bank a Jht. és a fedezet-nyilvántartási szabályzata előírásainak megfelelően folyamatosan figyelemmel kíséri a fedezettség helyzetét és az arányossági követelmények teljesülését. A jelzáloglevelek fedezettségének biztosítása érdekében a hitelek folyósítását követően vizsgálta a rendes fedezetté nyilvánítás feltételeinek meglétét, szükség szerint intézkedett a hiányok pótlása iránt, majd ennek megtörténte után haladéktalanul kezdeményezte a vagyonellenőrnél a rendes fedezetté nyilvánítást.

A fedezetül szolgáló eszközcsoport 2006. december 31-i értékének alakulása

A forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett forint
névértéke:	439,159,150,000
kamata:	159,229,645,279
összesen:	598,388,795,279

A rendes fedezet értéke	forint
tőke:	472,778,776,320
kamat:	323,331,782,216
összesen:	796,110,558,536

A pótfedezetként bevont eszközök értéke	forint
tőke:	0
kamat:	0
összesen:	0

A fedezetül szolgáló eszközcsoport 2007. december 31-i értékének alakulása

A forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett forint
névértéke:	477 775 220 000 Ft
kamata:	148 066 206 604 Ft
összesen:	625 841 426 604 Ft

A rendes fedezet értéke	forint
tőke:	527 905 585 983 Ft
kamat:	383 248 544 995 Ft
összesen:	911 154 130 978 Ft

A pótfedezetként bevont eszközök értéke	forint
tőke:	0
kamat:	0
összesen:	0

2007. év végén a rendes fedezetek nettó értéke 911,2 milliárd forint, mely a 2006. december 31-én meglévő rendes fedezeti állomány összegének 14,1%-os emelkedését jelenti.

A fedezetül szolgáló eszközcsoport 2008. szeptember 30-i értékének alakulása

A forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett forint
névértéke:	492 486 160 000 Ft
kamata:	143 759 565 548 Ft
összesen:	000 000 000 548 Ft

A rendes fedezet értéke	forint
tőke:	542 005 243 129 Ft
kamat:	385 886 635 939 Ft
összesen:	927 891 879 068 Ft

A pótfedezetként bevont eszközök értéke	forint
tőke:	24 000 000 000 Ft
kamat:	0 Ft
összesen:	24 000 000 000 Ft

A Bank folyamatosan megfelelt a Jht-ban előírt fedezeti követelményeknek.

Jelzáloglevél-kinnlévőség

Az FHB Nyrt.-nek 47 sorozata van forgalomban 492.486.160.000* Ft össznévértékben. (Az euroban denominált sorozatok a 2008. szeptember 30-i MNB deviza középárfolyamon kerültek figyelembe vételre.)

A 2008. szeptember 30-án még forgalomban lévő fix kamatozású jelzáloglevelek száma 33, össznévértékük 323.846.565.000* Ft.

FHB/ISIN-kódok	Forgalomba hozatal időpontja	Össznév- érték M Ft	Forga- lomba hozatal módja	Lejárat	Kamat (%)	Tőke-törlesztés
FJ09NF01/ HU0000650247	2002.08.10.	6.074,8	Nyilvános	2009.01.14	9,25	Futamidő végén
FJ13NF01/ HU0000650288	2002.09.09.	3014,46	Nyilvános	2013.01.11	8,50	Futamidő végén
FJ10NF01/ HU0000650452	2003.02.10.	10.072,80	Nyilvános	2010.02.12.	7,75	Futamidő végén
FJ10NF02/ HU0000650486	2003.03.10.	10.681,57	Nyilvános	2010.03.12.	7,75	Futamidő végén
FJ08NF06/ HU0000650502	2003.04.14.	6.562,36	Nyilvános	2008.10.16.	7,50	Futamidő végén
FJ13NF02/ HU0000650528	2003.05.12.	8.443,85	Nyilvános	2013.05.14.	7,25	Futamidő végén
FJ13ZF01/ HU0000650551	2003.07.23.	20.040	Zártkörű	2013.07.23.	8,51	Futamidő végén
FJ13NF03/ HU0000650593	2003.09.08	10.582,26	Nyilvános	2013.09.10.	8,25	Futamidő végén
FJ08ZF01/ HU0000650650	2003.11.17.	13.000	Zártkörű	2008.11.19.	9,75	Futamidő végén
FJ13ZF02/ HU0000650684	2003.11.28.	16.601,25	Zártkörű	2013.12.05.	10,796	Futamidő végén
FJ09ZF01/ HU0000650767	2004.01.09.	5.500	Zártkörű	2009.01.09	10,35	Futamidő végén
FJ12ZF01/ HU0000650825	2004.02.19.	19.706,25	Zártkörű	2012.03.03	10,55	Futamidő végén
FJ12ZF02/	2004.04.02.	19.125	Zártkörű	2012.04.02	10,00	Futamidő végén

HU0000650882
FJ19ZF01/ HU0000650890	2004.04.06.	12.625	Zártkörű	2019.04.06	9,75	Futamidő végén
FJ11ZF01/ HU0000651005	2004.06.07.	5.030	Zártkörű	2011.06.07.	9,85	Futamidő végén
FJ09NF03/ HU0000651021	2004.07.08.	100 M €	Nyilvános	2009.07.08.	€ 3,875	Futamidő végén
FJ10ZF01/ HU0000651104	2004.11.12.	50 M €	Zártkörű	2010.11.12.	€ 3,650	Futamidő végén
FJ16ZF01/ HU0000651146	2004.11.29.	16.601,25	Zártkörű	2016.11.29.	8,95	Futamidő végén
FJ10NF03/ HU0000651278	2005.03.09.	7.592,73	Nyilvános	2010.03.09.	7,375	Futamidő végén
FJ15ZF01/ HU0000651310	2005.04.14.	50 M €	Zártkörű	2015.04.14.	€ 3,900	Futamidő végén
FJ15ZF02/ HU0000651369	2005.05.18.	50 M €	Zártkörű	2015.05.18.	€ 3,875	Futamidő végén
FJ11NF01/ HU0000651476	2005.10.10.	2.768,63	Nyilvános	2011.10.12.	6,50	Futamidő végén
FJ11ZF03/ HU0000651716	2006.10.13.	500	Zártkörű	2011.10.13.	8,44	Futamidő végén
FJ22ZF01/ HU000065183120	2007.03.22.	20 M €	Zártkörű	2022.03.22.	4,50	Futamidő végén
FJ12ZF03/ HU0000651872	2007.05.16.	10 M €	Zártkörű	2012.05.16.	4,50	Futamidő végén
FJ12ZF04/ HU0000651906	2007.06.14.	500	Zártkörű	2012.06.14.	7,00	Futamidő végén
FJ12ZF05/ HU000065	2007.10.12.	500	Zártkörű	2012.10.12	7,00	Futamidő végén
FJ11NF02/ HU0000652029	2008.02.13.	25386,61	Nyilvános	2011.02.14	8,00	Futamidő végén
FJ13NF04/ HU0000652037	2008.02.13.	4566,41	Nyilvános	2013.02.13	7,75	Futamidő végén
FJ09NF04/ HU0000652060	2008.03.13.	3570	Nyilvános	2009.03.13	9,75	Futamidő végén
FJ10NF04/ HU0000652102	2008.04.14.	4020,29	Nyilvános	2010.04.12	10,25	Futamidő végén
FJ13NF05/ HU0000652151	2008.06.18.	18092,29	Nyilvános	2013.12.18	10,00	Futamidő végén
FJ10NF05/ HU0000652169	2008.07.02.	454,5 CZK	Nyilvános	2010.07.02	ZeroC	Futamidő végén
FJ09ZF02/ HU000065	2008.08.04.	1 M €	Zártkörű	2009.08.04.	6,716	Futamidő végén

*2008.09.30-i MNB árfolyamot figyelembe véve.

A még forgalomban lévő változó kamatozású jelzáloglevél sorozatok száma 14, össznévértékük 168.639.600.000 Ft.

FHB/ISIN kódok

Forgalomb a hozatal időpontja

Össznév- érték M Ft

Forga- lomba

hozatal módja

Lejárat

- Induló kamat (%),

- kamat bázis,

- 2008.09.30-án

érvényes kamat (%)

Tőketörleszt és

FJ11ZV01/ HU0000650148	2001.05.15.	1080	Zártkörű	2011.05.17.	- 11,2 - 1 éves ÁKK - 9,7	Résztörleszté ses a 9. és a 10. évben (50-50%-os) részletben
FJ09NV01/ HU0000650155	2001.09.06.	4739,29	Nyilvános	2009.09.12.	- 11,1 - 1 éves ÁKK - 9,3	Résztörleszté ses a 7. és a 8. évben (50- 50%-os) részletben
FJ12NV01/ HU0000650205	2002.03.11.	11609,89	Nyilvános	2012.03.13.	- 9,25 - 1 éves ÁKK - 9,0	Résztörleszté ses a 9. és a 10. évben (50-50%-os) részletben
FJ11ZV02/ HU0000651229	2005.02.09	50 M €	Zártkörű	2011.02.09.	- 2,364 (€) - 6 havi Euribor - 5,342 (€)	Futamidő végén
FJ10ZV01/ HU0000651427	2005.06.29.	25 M €	Zártkörű	2010.06.29.	- 2,243 (€) - 6 havi Euribor - 5,271 (€)	Futamidő végén
FJ12NV02/ HU0000651526	2006.02.06	100 M €	Nyilvános	2012.02.06.	- 2,886 (€) - 6 havi Euribor - 5,343 (€)	Futamidő végén
FJ11NV01/ HU0000651617	2006.06.13.	50 M €	Nyilvános	2011.06.12.	- 3,262 (€) - 6 havi Euribor - 5,27 (€)	Futamidő végén
FJ09ZV01/ HU0000651732	2006.11.20	80 M €	Zártkörű	2009.11.20.	- 3,884 (€) - 6 havi Euribor - 4,354(€)	Futamidő végén
FJ10NV01/ HU0000651823	2007.03.21.	80 M €	Nyilvános	2010.09.21.	- 4,159 (€) - 6 havi Euribor - 5,343 (€)	Futamidő végén
FJ14ZV01/ HU0000651898	2007.06.25.	27 M €	Zártkörű	2014.06.25.	- 4,329(€) - 3 havi Euribor - 5,225 (€)	Futamidő végén
FJ10ZV02/ HU0000652045	2008.02.14.	1 M €	Zártkörű	2010.02.15.	- 5,412(€) - 6 havi Euribor - 6,256 (€)	Futamidő végén
FJ09ZV02/ HU0000652110	2008.04.14	1 M €	Zártkörű	2009.04.14.	- 4,329(€) - 6 havi Euribor - 5,225 (€)	Futamidő végén
FJ11NV02/ XS0377312425	2008.08.01	145 M €	Nyilvános	2011.07.25.	- 6,411(€) - 6 havi Euribor - 6,411 (€)	Futamidő végén
FJ14ZV02/ XS0381118503	2008.08.01	73 M€	Zártkörű	2014.06.25.	- 5,125 (€) - 3 havi Euribor - 5,225 (€)	Futamidő végén

*2008.09.30-i MNB árfolyamot figyelembe véve.

HUF Mrd (HUF/EUR 263,46)

A JELZÁLOGLEVELEK LEJÁRATI STRUKTÚRÁJA 2008. DECEMBER 9. (2008. DECEMBER 9-I ÁRFOLYAMON, MILLIÓ FORINT)

Jelzáloglevél lejárati struktúra

120

100

0000 0000 0000 2015 2017 2019 2021

EUR HUF

Az FHB Nyrt. helye a magyar bankpiacon

A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet, melynek működése és törvényi szabályozása jelentősen eltér a többi hitelintézettől. A jelzálog-hitelintézet legfőbb sajátossága, hogy hiteleit csak ingatlanra bejegyzett jelzálog-fedezet vagy állami garancia mellett nyújthatja. Ingatlanfedezetek elzálogosítása során – a kereskedelmi bankokra vonatkozó szabályoktól eltérően – csak a jelzálog-hitelintézet jogosult és köteles minden esetben elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeztetni a földhivatali nyilvántartásba. Hitelei döntően hosszú, legalább 5 éves lejáratúak lehetnek. A hitelnyújtás alapfeltétele, hogy a hitel fedezetéül felajánlott ingatlan forgalomképes és értékelhető legyen, rendezett tulajdonviszonyokkal és tulajdoni lappal rendelkezzen.

Az ügyfelek törlesztésének elmaradása esetén a hitelek fedezetéül szolgáló ingatlanokat – így a termőföldet is (átmenetileg, legfeljebb 3 évig) – a hitelintézet a tulajdonában tarthatja.

A Bank az ingatlanok – a jelzálog-hitelintézet által megállapított – hitelbiztosítéki értékének maximum 100%-áig nyújthat hitelt. A jelzáloghitelekből, valamint önálló zálogjog visszavásárlásából eredő tőkekövetelések állományának mértéke azonban nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.

A hitelbiztosítéki érték megállapításának alapja az ingatlan piaci értéke, csökkentve a felmért kockázatok pénzben kifejezett értékével. (Ezen érték megállapításának elveit és módszereit jogszabályok határozzák meg: a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értéke meghatározására vonatkozó módszertan elveiről szóló 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet, továbbá

a termőföld hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveiről szóló 54/1997 (VIII.1.) FM rendelet).

Jelzálogbanki tevékenységről Magyarországon a II. világháború után csak az FHB működésének megkezdésétől, 1998 márciusától beszélhetünk. A piacon merőben új tevékenység és befektetési lehetőség meghonosítása csak lassan indult be. Az állami támogatási rendszer kialakításának köszönhetően a lakáshitelek iránti kereslet 2000 óta megugrott. Több évtizedes megszakítás után újra felfejlődött a magyar jelzáloghitel-piac.

Az elsőként alapított FHB után 1999-ben ,Magyarországon a másodikként, megalapították HypoVereinsbank Jelzálogbank Rt-t. Tevékenységében eleinte a vállalati finanszírozást helyezte fókuszba. Az OTP Bank Rt. jelzálogbankját 2001-ben alapították. 2002-2005 között mindhárom jelzálogbank döntően magánszemélyek által felvehető, lakáscélú jelzáloghitelek nyújtásával foglalkozott. Ennek legfőbb oka a lakáscélú állami támogatások rendszere volt, amely a lakáscélú jelzáloghitelek forrásául kibocsátott Jelzáloglevek kamatain keresztül támogatja a lakáshitelek kamatait. A támogatások szűkülésével a jelzálogbankok nyitottak a projektfinanszírozás felé.

A jelzáloghitelezés terén többcsatornás rendszer működik Magyarországon: jelzálogbankok önállóan, vagy kereskedelmi bankokkal közösen, konzorciális formában nyújtanak jelzáloghiteleket, vagy (elsősorban) lakáscélú jelzáloghitelek fedezetéül kikötött önálló zálogjogokat vásárolnak kereskedelmi bankoktól.

A kihelyezett hitelek forrását a jelzálogbankok hosszúlejáratú jelzáloglevél sorozatok forgalomba hozatalával teremtik elő. E befektetés biztonságát elsősorban a jelzálog- hitelintézetek szigorú törvényi szabályozása, a jelzáloglevelek mögött lévő hitelportfolió alacsony kockázata valamint igen szigorú és erős fedezeti rendszere garantálja. Minden forgalomba hozatal esetén – s azt követően folyamatosan – Vagyonellenőr is vizsgálja a jelzáloglevelek törvényben szabályozott fedezetének meglétét.

Az FHB Nyrt. a hosszúlejáratú forrásszerzésben rejlő jelzálogbanki előnyök maximális kihasználására törekedve igyekszik a forrásokat a hosszú távú lakás- és ingatlanfinanszírozásba átáramoltatni és gyors, ámde biztonságos üzleti felfutással a nemzetközi jelzálogbankok hatékonysági és profitabilitási szintjét mihamarabb elérni.

Jelzáloglevél-piaci részesedés

%	2005.12.31.	2006.12.31.	2007.12.31.	2008.09.30.
OTPJ	62,9	65,87	64,11	68,12
FHB	31,43	29,38	31,28	28,17
HVBJ	5,67	4,75	4,61	3,71

Forrás: a társaságok által publikált éves, három negyedéves beszámolók

A három hazai jelzálogbank összesített fennálló jelzáloglevél állománya 2008. szeptember 30- án 1.748,5 milliárd forint volt. Az FHB jelzáloglevél-piaci részesedése 2008 harmadik negyedévének végén 28,2%-ot tett ki, így arányában kis mértékű romlást mutat a megelőző negyedévhez képest.

A jelzálogbankok versenye

A jelzálogbankok adózott eredménye, tőke- és eszközarányos nyeresége jelentősen nőtt 2003- ban, további bővült 2004-ben is, noha a lakáshitelezés az állami kamattámogatások szigorítása előtt, 2003 júliusában érte el csúcspontját. Azóta a növekedési ütem csökkent. A lakáshitelek iránti igény fenntartása érdekében a bankok 2004 óta sikerrel vezették be a devizaalapú hitelezést.

A hazai jelzálogbankok fontosabb mutatói (Mrd Ft)

Megne- vezés	UnicreditBank JZB			FHB JZB			OTPJZB
Megne- vezés	2006	2007	2008.06. 30.	2006	2007	2008.06. 30.	2006	2007	2008.06. 30
Mérlegfő összeg	102,72	112,42	109,65	537,30	616,95	630,73	1.078,72	1.244,01	1.406,53
Jegyzett tőke	3,00	3,00	3,00	6,60	6,60	6,60	20,00	27,00	27,00
Kapott kamatok	9,74	10,23	5,29	55,85	60,53	34,49	122,39	146,16	82,23
Fizetett kamatok	6,67	7,15	3,69	38,73	43,93	26,26	79,50	104,49	62,80
Kamat- különbö- zet	3,067	3,08	1,59	17,11	16,60	8,239	42,89	41,66	19,42
Adózás előtti eredm.	2,19	2,27	1,17	9,84	7,265	4,95	4,55	6,54	5,156

Forrás: banki gyorsjelentések

Az utóbbi évek e szektor gyors növekedéséről tanúskodnak. Az FHB JZB mérlegfőösszege 2006. év vége és 2008. június 30-a között közel 100 milliárd forinttal nőtt, de a dinamika kissé alább hagyott. Az OTP JB adózás előtti eredménye 2006. és 2007. december 31. e között több mint 160 milliárd forinttal nőtt, és további 160 milliárddal bővült a következő fél év során. A UniCredit JZB növekedése is figyelemre méltó, bár nem éri el a másik két jelzálogbank dinamikáját. A fenti táblázat jól mutatja a bankok közötti piaci arányt. A forrás oldalon a bankok közötti megoszlás 2008-ban a következő: OTP JB 68,12%, FHB JB 28,17%, UniCredit JB 3,71% (az eszközoldali megoszlás nem pontosan felel meg ezeknek az arányoknak, de lényegesen nem tér el).

A három jelzálogbank együttesen közel 171 milliárd forintos kamatbevétellel számolhatott 2004-ben szemben a 2003-as 93,9 milliárd forinttal. 2005-ben az összes kamat-bevétel ismét nőtt: 184,5 milliárd, de a dinamika kissé lassult. 2006-ban 188, 2007-ben 217 milliárdra ugrott. Az összesített adózás előtti eredményük 2003-ban 14,2 milliárd forint, 2004-ben 22,9 milliárd volt, 2006 decemberében megközelítette a 16,6 milliárdot, 2007-ben kissé visszaesett.

A jelzálogbankok eszközminősége mindhárom jelzálogbank esetében romló, növekvő a problémás hitelek aránya. Az eszközök és a források lejárata összehangolt.

A jelzáloghitel-piacon nagyon éles a verseny, újabb szereplők megjelenésére is lehet számítani 2009-től. A 2008-as pénzügyi válság várhatóan áthúzódik a 2009-es évre is, a hitelpiac szűkülésével lehet számolni. A bankok hitelezési politikáját a szigor fogja jellemezni, törekedni fognak a portfoliók tisztítására.

II.5 A KIBOCSÁTÓ IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ ÉS FELÜGYELETI SZERVEI

KÖZGYŰLÉS

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

BELSŐ ELLENŐRZÉS

IGAZGATÓSÁG

VEZÉRIGAZGATÓSÁG

VEZÉRIGAZGATÓ

TÖRZSKAR

TŐKEPIACI FŐOSZTÁLY

TREASURY FŐOSZTÁLY

KÜLFÖLDI BANKÉRDEKELT- SÉGEK SZAKTERÜLET

JOGI FŐOSZTÁLY

KOCKÁZATKEZELÉSI FŐOSZTÁLY

KÜLFÖLDI BANKÉRDEKELTSÉGEK és ÜZLETFEJLESZTÉSI ÖNÁLLÓOSZTÁLY

KOCKÁZATELEMZÉSI ÉS –ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY

SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

MARKETING ÉS KOMMUNIKÁCIÓS ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

HUMÁNERŐFORRÁS FŐOSZTÁLY

PANASZKEZELÉST KOORDINÁLÓ

BANKBIZTONSÁG ÉS ADATVÉDELMI

HB Érték megállaíptási FŐo.

COMLIANCE OFFICER

KONSZOLIDÁCIÓS ÉS KONTROLLING

ÜZLETI IGAZGATÓSÁG

BANKÜZEMI ÉS IT IGAZGATÓSSÁG

PARTNER REFINANSZÍROZÁSI ÉS

IT INTEGRÁCIÓS KOORDINÁTOR

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK

STRATÉGIAI BEFEKTETÉSEK SZAKTERÜLET

II.5.1 AZ FHB NYRT. SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

	KONTROLLING FŐOSZTÁLY TERVEZÉSI OSZTÁLY KONTROLLING OSZTÁLY PORTFOLIO MINŐSÍTÉS ÉS


	FEDEZETNYILVÁNTARTÁSI


	KONSZOLIDÁCIÓS

A fenti ábra érvényessége: 2008 szeptember 30.

Az FHB Nyrt. kapcsolt vállalkozásai

A Bank 100%-os tulajdonában van az FHB Szolgáltató Zrt. (jegyzett tőke 1,5 Mrd Ft, tőketartalék 502,5 millió Ft), 90%-os tulajdonában van az FHB Kereskedelmi Bank Zrt (jegyzett tőke 2 Mrd Ft, tőketartalék 4 Mrd Ft), továbbá 95%-os tulajdonban az FHB Ingatlan Zrt. (jegyzett tőke 110 millió Ft /a 2007. augusztusában elhatározott 10 millió Ft összegű alaptőke emelés az Összevont Alaptájékoztató aláírásakor még nincs bejegyezve/), ugyancsak 95%-os tulajdonban van az FHB Életjáradék Zrt. (jegyzett tőke: 150 millió Ft, /a 2007 júliusában elhatározott 50 millió Ft összegű alaptőke emelés az Összevont Alaptájékoztató aláírásakor még nincs bejegyezve/). A társaságokban fennmaradó tulajdoni részesedések az FHB Szolgáltató Zrt.-t illetik.

FHB Kereskedelmi Bank Zrt

Az FHB csoport kialakulásában jelentős szerepe volt a jelzálogbanki jogosítványok jogszabályi korlátainak. A csoport felépítésének és üzleti modelljének egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy a csoport irányító hitelintézete nem a legszélesebb hitelintézeti jogosultságokkal bíró entitás, hanem egy szakosított hitelintézet (jelzálog-hitelintézet), azaz az FHB Jelzálogbank. Az FHB Jelzálogbank által irányított bankcsoport banki tevékenységének terjedelme az FHB Kereskedelmi Bank megalapításával szélesedett ki.

Az üzleti modellben lényeges elem az FHB Jelzálogbank és az FHB Kereskedelmi Bank közötti feladatmegosztás. Az FHB Kereskedelmi Bank megalapításával az FHB Jelzálogbank saját hitelezési tevékenységének domináns részét, ügyféloldali, értékesítési, feldolgozási, hitelgondozási feladatait az FHB Kereskedelmi Bankra telepítette a saját termékköre tekintetében is, mely feladatokat az FHB Kereskedelmi Bank mint az FHB Jelzálogbank „A” típusú ügynöke látja el. A pénzügyi szolgáltatások nyújtása tekintetében a csoport üzleti központja így az FHB Kereskedelmi Bank, amely a jelzáloghitel termékek hitelezésén kívül saját aktív és passzív üzletággal is bír. Az FHB Kereskedelmi Bank a hagyományos jelzálogbanki hitelezési termékkör (pl. támogatott HUF hitelek) közvetítése mellett, saját fejlesztésű jelzáloghitel termékekkel (pl. HLTV termékek) modernizálta a jelzáloghitelezési üzletágat, emellett új aktív oldali lakossági és vállalati termékek, banki pénzforgalmi szolgáltatások, készpénz helyettesítő fizetési eszköz (bankkártya) és egyéb, forrásoldali termékek bevezetését tette lehetővé az új ügyfélszerzés illetve a keresztértékesítés érdekében.

2006. novemberében kezdte meg tevékenységét, alaptőkéje 2.000 millió forint.

A Kereskedelmi Banki jelzáloghitel-folyósítás 2008. szeptember 30-ig megközelítette a 20,0 milliárd forintot. A folyósításban domináns szerepet játszott a svájci frankban történő folyósítás (aránya 98,9%), az euró és forint kihelyezés mindössze 212,4 millió forintot tett ki. A hiteltermékek közül a legnagyobb hányadot a szabad felhasználású jelzáloghitelek teszik ki 70,3%-os arányukkal. A folyósítás közel azonos arányban oszlik meg az ügynöki hálózat és a közvetlen saját hálózat között. A kilenc havi folyósítás fele-fele arányban oszlott meg az ügynöki hálózat teljesítménye, és a saját hálózat között.

2008. szeptember 30-án a látra szóló lakossági betétek összege 810 millió forintot, a lekötött betétek állománya pedig 345 millió forintot tett ki. A vállalati betétek állománya meghaladta a

220 millió forintot. 2008. szeptember 1-től bevezetésre került a bankkártya termék. A Bank 3 féle kártyatípust kínál már meglévő és leendő ügyfelei részére: MasterCard Unembossed, a MasterCard Standard és MasterCard Gold.

FHB Életjáradék Zrt.

Az FHB Életjáradék Zrt. 2006-ban alakult 100 millió Ft alaptőkével. 2007 júliusában a Társaság részvényesei 50 millió Ft alaptőke emelést hajtottak végre. Fő tevékenysége az időskori életjáradéki szolgáltatás nyújtása, amely lehetővé teszi az idősebb korosztály részére, hogy ingatlanban megtestesülő vagyonukat – az ingatlan változatlan használata mellett – járadék formájában készpénzzé tegyék. A társaság kétféle időskori terméket értékesít: az életjáradék terméket saját jogon, míg az időskori jelzálogjáradék konstrukciót az FHB Jelzálogbank speciális „B” típusú ügynökeként. Ennek megfelelően az időskori jelzálogjáradék az FHB Jelzálogbank, az életjáradék az FHB Életjáradék mérlegében jelenik meg.

A harmadik negyedévben 441,6 millió forint értékű ingatlan került a Társaság tulajdonába. Így a Társaság megalapításától kezdve 2007. szeptember 30-ig összesen 54 életjáradéki szerződést kötött a cég mely 792,1 millió forint összes ingatlanértéket jelentett.

FHB Ingatlan Zrt.

Az FHB Ingatlan Zrt. 2006-ban alakult 100 millió Ft alaptőkével. 2007 augusztusában a Társaság részvényesei 10 millió Ft alaptőke emelést hajtottak végre. A hitelezés alapját képező hitelbiztosítéki értéket - jogszabályi előírások alapján - csak az FHB Jelzálogbank állapíthatja meg. Ennek következtében a hitelezési folyamatban az FHB Ingatlan értékelési szakvéleményt készít, megállapított forgalmi értékkel és javasolt tesz a hitelbiztosítéki értékre.

Az FHB az ingatlanok értékbecslését saját munkatársaival, valamint külső értékelő szakértőkkel végzi.

2006-ban az ingatlan értékelések száma hozzávetőlegesen 36 ezer db volt. A lakossági hitelekhez kapcsolódó elsődleges értékbecsléseket csaknem teljes egészében külső, a projekthitelekhez kapcsolódó értékbecsléseket kizárólag belső értékbecslők végzik.

FHB Szolgáltató Zrt.

Fő tevékenysége jelenleg az FHB tagjai működését és üzleti tevékenységét kiszolgáló

• banki (jelzálog- és kereskedelmi banki) működéshez, továbbá a csoport egyéb tagjainak működéséhez szükséges üzleti és járulékos tevékenységek IT infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése,

• a csoporttagok működéséhez szükséges infrastruktúra – hardver, szoftver – üzemeltetése, karbantartása,

• a csoporttagok üzleti és járulékos tevékenységei háttérműveleteinek elvégzése,

• a csoporttagok részére teljes körű ügyviteli (számviteli, adózási, munkaügyi, bérelszámolási, statisztikai, adatszolgáltatási, jelentések) szolgáltatás nyújtása,

• a csoporttagok részére teljes körű tárgyi eszköz beszerzés, beruházás szervezés és lebonyolítás, a banküzemi eszközök bérlése, üzemi ingatlanok üzemeltetése.

Az FHB Nyrt. vezető tisztségviselői:

Az Igazgatóság tagjai:

Xx. Xxxxxx Xxxxxx, az Igazgatóság elnöke

2008 áprilisa óta az Igazgatóság tagja. 1987-ben szerzett közgazdász diplomát a Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1991 óta közgazdászi doktori cím birtokosa. 2007 óta az A64 Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, valamint a Közép Európai Média és Kiadó Szolgáltató Zrt. igazgatóságának elnöke és a Budapest Ingatlan Nyrt. igazgatósági tagja. 1995-től 2007-ig az OTP Bank Nyrt. alelnöke, 1996-tól vezérigazgató-helyettese is, a Stratégiai és Pénzügyi Divízió vezetője. 1991. és 1995. között ugyanitt az igazgatóság tagja. 1991-1992-ig a Pénzügyminisztériumban miniszteri tanácsadó, 1987 és 1995 között a Pénzügykutató Rt.-nél szervező, banki kutatásvezető.

Xx. Xxxx Xxxxxx:

2002 óta az FHB Nyrt. Igazgatóságának tagja, 2002-2005 között, majd 2007 márciusától 2008. áprilisáig az Igazgatóság elnöke. 1999-2002 között a Felügyelő Bizottság elnöke. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági szakon 1987-ben szerzett közgazdászi diplomát, 1994-ben doktori címet. 1994-től a közgazdaságtudományok kandidátusa. 2000. április 1-jétől az ÁPV Rt.-nél dolgozott, 2005. január 1-jétől az ÁPV Zrt. vezérigazgatója volt. 2007-től a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., telefon: 000-00-00

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Igazgatóságának tagja, előtte a Felügyelő Bizottság tagja volt. 1995-2000 a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi karán végzett, majd 2002-2004 között bank szakjogász diplomát szerzett a Xxxxxxx Xxxxx Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi kar Xxxx Xxxxxx Továbbképző Intézeténél, majd 2003. decemberében információ- és adatvédelmi felelős képesítésre tett szert. 2002. márciusától a CIB Befektetési Alapkezelő Rt. Felügyelő Bizottságának tagja, elnöke. 2006 óta az Allianz Bank Zrt. ügyvezető igazgatója. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.. xxxxxxx: 000-0000

Xxxxxx Xxxxxx:

1999 januárja óta az FHB Nyrt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. Igazgatóságának és az FHB Életjáradék Zrt. Igazgatóságának elnöke. A Gödöllői Agártudomány Egyetemen 1984-ben, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1996- ban szerzett diplomát. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxxxxx: 000-0000

Xxxxxxx Xxxxxx:

2002. óta az FHB Nyrt. igazgatóságának tagja és üzleti vezérigazgató-helyettese. Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója és Igazgatóságának tagja, továbbá az FHB Életjáradék Zrt. Igazgatóságának tagja. A Leuveni Catholic University-t 1993-ban végezte, a Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügy szakán 1995-ben szerzett diplomát. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxxxxx: 000-0000

Xx. Xxxxxxx Xxxxxx

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Igazgatóságának tagja, előtte a Felügyelő Bizottság tagja volt. 1977-ben a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx Műszaki Főiskolán okleveles villamos- üzemmérnöki diplomát, 1983-ban az ELTE-n alkalmazott matematikus oklevelet, 1990-ben MBA oklevelet szerzett az Egyesült Államokban Pittsburgh-ben, s később a Budapesti Közgadaságtudományi Egyetemen doktorált stratégiai információs rendszerekből. 1995-től az Allianz-Hungária Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, 2006 óta elnök-vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxxx xx 00. telefon: 000-0000

Xx. Xxxxxxxxx Xxxxxx

2008 áprilisa óta az Igazgatóság tagja. Gazdaságtudományi tanulmányait 1995-ben, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügyi számvitelre és auditra, valamint adójogra szakosodva végezte el. 1997-ben ugyanitt doktori címet szerzett. Bejegyzett könyvszakértő és hivatalosan elismert adótanácsadó, tagja az Ausztriai Könyvszakértői és Adótanácsadói Kamarának. 2000 októbere óta a Vienna Capital Partners (VCP)-nél tölt be különböző pozíciókat, jelenleg üzlettárs, az igazatóság tagja, valamint ügyvezető igazgató. 1996. és 2000. között a bécsi központú Europatreuhand Ernst & Young GesmbH-nál menedzser. Különböző közép-európai vállalkozásoknál töltött és tölt be tisztségeket többek között Ausztiában, Lengyelországban és Magyarországon. 2003 márciusától 2007 áprilisáig a Borsodchem Rt. felügyelő bizottságának tagja. 2007 februárja óta a budapesti VCP Finanz Holding Kft. ügyvezető igazgatója.

Xxxxxxx Xxxxxx

2007 áprilisa óta az Igazgatóság tagja. Közgazdász végzettségű. 2006 márciusától az ÁPV Zrt. tranzakciós vezérigazgató-helyettese. Korábban az ÁPV Zrt. Privatizációs, majd Tranzakciós Igazgatóságának volt az ügyvezető igazgatója.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Xxxxxx Xxxxxx:

2002. óta – 2007-ben újraválasztva - az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen Pénzügy szakán 1985-ben szerzett közgazdászi diplomát. 1990-től a Capital Pénzügyi Tanácsadó Rt. vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 1053 Budapest, Szép u. 2., telefon: 000-0000

Kék Mónika

2005 áprilisa óta az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagja. 1996-ben közgazdasági diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (BKE). 2004-től a Pénzügyminisztériumban a Pénzügyi szolgáltatások főosztályán főosztályvezető-helyettes, 2005 óta főosztályvezető. A Magyar Export-Import Bank Rt. felügyelő bizottságának a tagja. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. telefon: 000-0000

Xx. Xxxxxxxx Xxxx

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának munkavállalói tagja. A Budapesti Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetemen 1988-ban szerzett jogi diplomát, majd a jogi szakvizsgát követően 1995-ben bank-szakjogász másoddiplomát. Bíróságon eltöltött hároméves szakmai gyakorlatot követően 1991-től folyamatosan hazai bankokban végzett bankjogi tevékenységet.

A FHB Nyrt. indulásától kezdődően annak jogtanácsosa, 1999-től vezető jogtanácsosa. Üzleti elérhetősége: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00., xxxxxxx: 000-0000

Xxxxxx Xxxx Orsolya

2005 áprilisa óta az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagja. Az Államigazgatási Főiskolán szerzett diplomát 1998-ban. 1999-től az ÁPV Rt-nél dolgozik, a Humánerőforrás- gazdálkodási Igazgatóságon humánpolitikai menedzser, e terület vezérigazgató-helyettes Titkárságán menedzser asszisztens, majd ügyvezető igazgató-helyettes. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., xxxxxxx: 000-0000

Xxxxxxx Xxxxx Xxxx

2006 áprilisa óta az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának munkavállalói tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1992-ban szerzett közgazdászi diplomát. 1991-2003-ig BÉB Rt., majd Takarék Bróker Rt., azt követően pedig Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. alkalmazottja. 2003-től FHB Jelzálogbank Nyrt. Kockázatkezelési Főosztály főosztályvezető- helyettese. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxxxxx: 000-0000

Xxxxxxx Xxxxx

2002 óta – 2007-ben újraválasztva - az FHB Nyrt. Felügyelő Bizottságának tagja. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 1978-ban szerzett közgazdászi diplomát. 2002- től Gravopack Kft. ügyvezetője. Jelenleg a B. Swan Partners vezető tanácsadója és a Kraft Rt. felügyelő bizottsági tagja. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0. telefon: 000-0000

Az FHB Nyrt. ügyvezetése:

Az FHB Nyrt. ügyvezetését a vezérigazgató, valamint az üzleti vezérigazgató-helyettes és a pénzügyi vezérigazgató-helyettes és a banküzemi és informatikai vezérigazgató-helyettes látja el. A vezérigazgató és az üzleti vezérigazgató-helyettes egyúttal a Bank Igazgatóságának belső tagjai.

Valamennyi ügyvezető érvényes felügyeleti engedéllyel rendelkezik. Az ügyvezetők tevékenységüket a jogszabályoknak és a prudenciális követelményeknek megfelelően látják el.

Az ügyvezetésben a fent hivatkozott Xxxxxx Xxxxxxxx és Xxxxxxx Xxxxxxx kívül 2008 novembere óta Xxxxx Xxxxx és 2005. november 1-jétől Xxxxxxxx Xxxxx vesz részt.

Xxxxx Xxxxx: 2008 novembere óta az FHB Nyrt. pénzügyi igazgatóságát irányító vezérigazgató-helyettes és az FHB Szolgáltató Zrt. Igazgatóságának elnöke. 1996-ban szerzett közgazdász diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdálkodási Karán.1996 és 2004 között a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft-nél dolgozott. Itt könyvvizsgálóként rendszeresen részt vett felvásárlásokhoz kapcsolódó megbízásokban. 2004 és 2005 között a HVB Leasing Hungary ügyvezető igazgatója volt, ahol a pénzügy, számvitel, kockázatkezelés és behajtási területek első számú felelőse volt. 2005 májusától az OTP Bank Nyrt. Számviteli és Pénzügyi Igazgatóságának ügyvezető igazgatója volt, illetve a főkönyvelői pozíciót is ellátta. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxxxxx: 0000000

Xxxxxxxx Xxxxx: A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett elektro-mérnöki diplomát 1984- ben. 2005 szeptembere óta a Bank banküzemi és informatikai vezérigazgató-helyettese. 2006

februárja óta az FHB Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. telefon: 452910

Az FHB Nyrt. könyvvizsgálója:

Xxxxx and Young Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001165).

Xxxxxx Xxxxxxxxx

A Budapesti Közgazdaságtudomány Egyetemben végezte tanulmányait. 1995-ben csatlakozott az Ernst & Young Kft. budapesti irodájához, ahol jelenleg az audit igazgatóság partnereként dolgozik. Széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkezik a magyar törvényességi könyvvizsgálatok és csoport konszolidáció céljából készülő jelentések könyvvizsgálata területén. Munkája során nagy tapasztalatot szerzett társaságok átalakulásának könyvvizsgálatában. Okleveles könyvvizsgáló és pénzintézeti könyvvizsgálói bejegyzéssel is rendelkezik. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxxxxx: 000-0000

Az FHB Nyrt. Vagyonellenőre:

PricewaterhouseCoopers (PwC) Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 16. (Nyilvántartásba vételi sz.: 001464).

Xxxxx Xxxx:

Állampolgársága: Amerikai Egyesült Államokbeli. Végzettsége: University of Texas, Austin, B.B.A. (kitüntetéssel), okleveles könyvvizsgáló. Jelenleg a magyarországi iroda pénzügyi szolgáltatási iparágát vezeti üzletágvezető cégtársként. Ebben a funkciójában számos hazai pénzintézet, pénzügyi szolgáltató és biztosító könyvvizsgálatáért felel. Emellett kockázatkezelési tanácsadást is végez olyan vállalatoknál, ahol a pénzügyi beszámolót nemzetközi előírásoknak (IAS, USGAAP) megfelelően készítik; valamint ő vezeti a vállalati treasury csoportot. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x.00. telefon: 0000000.

Xxxxxx Xxxxx:

Végzettsége: Közgazdaságtudományi Egyetem, Bejegyzett könyvvizsgáló, Nemzetközileg elfogadott okleveles könyvvizsgáló (ACCA). A budapesti PwC iroda pénzügyi szolgáltató szektorra szakosodott könyvvizsgáló csoportjának cégtársa. Ügyfelei bankok, pénzügyi szolgáltatók és biztosítók. Emellett több speciális megbízatásban is részt vett, illetve menedzselt a pénzügyi szektorban; feladatai közé tartozik többek között Magyarország és a régió több kereskedelmi bankjának és biztosítójának pénzügyi átvilágítása. Tagja a PSZÁF biztosítói számviteli munkabizottságának. Üzleti elérhetőség: 1077 Budapest, Wesselényi

u.16. telefon: 0000000.

Xxxxx Xxx:

Végzettsége: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Bejegyzett könyvvizsgáló, Brit okleveles könyvvizsgáló, FCCA. A budapesti PwC iroda cégtársa, bejegyzett könyvvizsgáló, aki ACCA képesítéssel is rendelkezik. Speciális képesítése révén jogosult a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok beszámolóinak könyvvizsgálói záradékkal való ellátására is. Ügyfélportfoliójában a Magyarországon általánosan elfogadott számviteli elvek szerinti jelentést készítő ügyfeleken kívül olyan más cégek is megtalálhatók, akik a US GAAP és a Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok (IFRS) szerint készítik jelentéseiket. A PwC budapesti irodájában a magyar számviteli kérdésekkel foglalkozó technikai bizottság vezetője,

beválasztották a FEE (Fédération des Experts Comptables Européens) Belső Ellenőrzési Albizottságába, ahol a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát képviseli. A Pénzügyminiszter 2004- ben kinevezte a Magyar Számviteli Standard testület tagjának. Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x.00. telefon: 0000000.

Xx. Xxxxxxx Xxxxxx:

A PwC igazgatója, a debreceni Xxx Xxxxxx Építőipari Műszaki Főiskolán 1975-ben szerzett magasépítő üzemmérnöki diplomát, majd a budapesti Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán doktorált 1993-ban. 1996-tól a PricewaterhouseCoopers Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft.-nél (illetve jogelődjénél) dolgozik, ügyvezető igazgatói beosztásban. 1977-től az Országos Tervezői Névjegyzékben regisztrált építész-tervező, 1991- től igazságügyi építészeti és ingatlanforgalmi szakértő (Szám:3081). Üzleti elérhetőség: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x.00. telefon: 0000000

II.5.2 AZ FHB TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAI, KÉPZETTSÉGÜK

A Bank és a Bankcsoport létszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett. Az FHB Jelzálogbank Nyrt-ből a bankcsoport-tagokhoz történő munkavállalói átszerződések zömében 2007. január 1-jén következtek be. A 2006. december 31-ei létszám közel 90 %-kal nőtt a két évvel azelőtti bázishoz viszonyítva, míg 2007. szeptember 30-ra az állomány több mint 2,5- szeres volt. A bankcsoporttagok, illetve a fiókhálózat 2007-2008. évi létszámát az alábbi tábla szemlélteti:

	2007. IX. 30. 2008. IX. 30. Változás %-a
FHB Jelzálogbank Nyrt.	101 85 84,16
FHB Kereskedelmi Bank Zrt.	000 000 000,32
ebből fiókhálózat	000 000 000,68
FHB Szolgáltató Zrt.	143 173 120,98
FHB Életjáradék Zrt.	15 17 113,33
FHB Ingatlan Zrt.	7 20 285,71
FHB Összesen	520 593 114,04
Mint látható a létszám folyamatosan	bővül. Legmagasabb mértékben az üzleti és az azt

támogató háttérműveleti és IT területeken. A Szolgáltató Zrt. és az Ingatlan Zrt. létszámának növekedésében közrejátszik a tevékenységek Jelzálogbanktól történő átkerüléséhez kapcsolódó munkaerőmozgás.

A bázis- és tárgyidőszak munkaerőforgalmában a felvételi forgalom dominált, a kilépési forgalom átlagos volt. Az általános forgalom a két időszakban közel azonos, a legnagyobb mozgás a Kereskedelmi Bank Zrt-ben tapasztalható.

A bankcsoport munkavállalóinak közel 50 %-a szakirányú (főleg pénzügyi/gazdasági) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A bankcsoportban folyamatos a belső szakmai képzés, rendszeres a készség- és képességfejlesztő tréningezés.

II.5.3 AZ FHB NYRT. MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ EGYÉB JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Zálogjogok és egyéb terhek

Az FHB Nyrt. vagyontárgyait zálogjog és egyéb teher nem terheli.

Adókedvezmények, dotációk

Az FHB Nyrt. adókedvezményben, dotációban nem részesül.

Az FHB Nyrt. tulajdonában lévő szabadalmak, védjegyek és egyéb jogok

A Bank tulajdonában a jelen Alaptájékoztató elkészítésének időpontjában nincsenek bejegyzett szabadalmak, védjegyek illetve egyéb jogok.

Környezetvédelem

A Bank nem folytat olyan tevékenységet, amelyre bármilyen környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabály vonatkozna.

II.5.4 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG

A Kibocsátó igazgatási, irányító és felügyelő szerveiben tisztséget betöltő személyek által a Kibocsátó számára végzett feladatok és e személyek magánérdekei vagy más feladatai között nem áll fenn összeférhetetlenség.

II.6 A KIBOCSÁTÓ FŐ RÉSZVÉNYESEI

II.6.1 A TÁRSASÁG TULAJDONOSI SZERKEZETE

Tulajdonosi kör megnevezése	Teljes alaptőke						Bevezetett sorozat 1
	Tárgyév elején (2008.01.01.)			Időszak végén (2008.09.30.)			Tárgyév elején (2008.01.01.)			Időszak végén (2008.09.30.)
	%2	%3	Db	%2	%3	Db	%2	%3	Db	%2	%3	Db
Belföldi intézményi/társaság	57,13	57,14	37 709 002	54,89	55,15	36 233 407	55,90	49,13	32 423 302	53,36	47,14	30 947 707
Külföldi intézményi/társaság	37,85	37,85	24 979 670	38,28	38,45	25 261 646	43,07	37,85	24 979 670	43,55	38,47	25 261 646
Belföldi magánszemély	0,76	0,76	500 265	2,03	2,04	1 341 929	0,86	0,76	500 265	2,31	2,05	1 341 929
Külföldi magánszemély	0,00	0,00	1 000	0,01	0,01	4 342	0,00	0,00	1 000	0,01	0,01	4 342
Munkavállalók, vezető tisztségviselők	0,13	0,13	84 974	0,22	0,22	142 241	0,15	0,13	84 974	0,25	0,22	142 241
Saját tulajdon	0,01	0,00	8 829	0,46	0,00	301 185	0,02	0,00	8 829	0,52	0,00	301 185
Államháztartás részét képező Tulajdonos 4	4,12	4,12	2 716 270	4,11	4,13	2 715 260	0,00	0,00	1 970	0,00	0,00	960
Nemzetközi Fejlesztési Intézmények 5	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0
Egyéb	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0	0,00	0,00	0
Ö S S Z E S E N	100,00	100,00	66 000 000	000,00	100,00	66 000 000	000,00	87,88	58 000 000	000,00	87,88	58 000 010

1Ha a bevezetett sorozat megegyezik a teljes alaptőkével, ennek feltüntetése mellett nem szükséges kitölteni. Ha több sorozat van bevezetve a Tőzsdére, minden sorozat esetén meg kell adni a tulajdonosi struktúrát.

2 Tulajdoni hányad

3 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog. Ha a tulajdoni hányad és a szavazati jog megegyezik, csak a tulajdoni hányad oszlopot kell kitölteni és benyújtani/közzétenni a tény feltüntetése mellett!

4 Pl.: ÁPV Rt., TB, Önkormányzat, 100%-os állami tulajdonban álló vállalatok stb.

5 Pl.: EBRD, EIB, stb

A saját tulajdonban lévő részvények (db) mennyiségének alakulása a 2008. évben

	Január 1.	Március 31.	Június 30.	Szeptember 30.	December 31.
FHB Nyrt.	8 829	160 761	183 189	301 185

Az 5%-nál nagyobb Tulajdonosok felsorolása, bemutatása (2008. szeptember végén) a bevezetett sorozatra vonatkozóan

A 2008. szeptember 30-án érvényes tulajdonosi struktúra

Név	Nemze- tiség 1	Tevékenység 2	Mennyiség (db)	Részesedés (%) 3	Szavazati jog (%) 3,4	Megjegyzés 5
Clearstream Letétkezelő	K	Letétkezelő	8 523 972	14,70	12,97
Citibank Letétkezelő	B	Letétkezelő	7 976 477	13,75	12,14
RZB Austria	K	Letétkezelő	7 249 790	12,50	11,03

Név	Nemze- tiség 1	Tevékenység 2	Mennyiség (db)	Részesedés (%) 3	Szavazati jog (%) 3,4	Megjegyzés 5
VCP Finanz Holding Kft.	B	Társaság	6 500 000	11,21	9,89
A64 Vagyonkezelő Kft.	B	Társaság	6 437 598	11,10	9,80
SILVERMIST ESTATE S.A. HSBC BANK PLC Raiffeisen Letétkezelő	K K B	Társaság Intézményi Letétkezelő	6 303 545 6 270 635 4 621 743	10,87 10,81 7,97	9,59 9,54 7,04

1 Belföldi (B), Külföldi (K)

2 Letétkezelő (L), Államháztartás (Á), Nemzetközi Fejlesztési Intézet (F), Intézményi (I), Gazdasági Társaság (T) Magán (M), Munkavállaló, vezető tisztségviselő (D)

3 Két tizedesjegyre kerekítve kell megadni

4 A Kibocsátó közgyűlésén a döntéshozatalban való részvétel lehetőségét biztosító szavazati jog.

5 Pl.: szakmai befektető, pénzügyi befektető, stb.

II.6.2 A TÁRSASÁG RÉSZVÉNYEINEK SZERKEZETE, KAPCSOLÓDÓ JOGOK

Az FHB Nyrt. részvényeihez fűződő szavazati jogok, átruházási szabályok

A Társaság alaptőkéjét 66.000.010 db, azaz hatvanhatmillió-tíz darab, egyenként 100 Ft, azaz Egyszáz forint névértékű szóló részvény testesíti meg. 58.000.010 db, azaz Ötvennyolcmillió- tíz darab, összesen 5.800.001.000 Ft, azaz Ötmilliárd-nyolcszázmillióegyezer forint névértékű, "A" sorozatú, szóló törzsrészvény.

8.000.000 db, azaz Nyolcmillió darab, egyenként 100 Ft, azaz Egyszáz forint névértékű, "B" sorozatú, szóló szavazatelsőbbségi részvény. A "B" sorozatú szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosa jogosult részben vagy egészben értékesíteni, átruházni, más társaságba apportálni vagy más módon elidegeníteni (a jelen pont alkalmazásában: átruházás) "B" sorozatú szavazatelsőbbségi részvényeit. A szavazatelsőbbségi részvény tulajdonosát megilletik mindazok a jogosítványok, amelyek a törzsrészvényhez kapcsolódnak, valamint az Alapszabályban meghatározott többletjogok. A közgyűlés elnöke adott kérdésben titkos szavazást is elrendelhet, amennyiben azt a "B" sorozatú szavazatelsőbbségi részvények tulajdonosainak egyszerű többsége kéri. A szavazatelsőbbségi jog csak a közgyűlésen személyesen vagy képviselő útján való jelenlét esetében gyakorolható.

A közgyűlés csak a jelenlévő "B" sorozatú szavazatelsőbbségi részvények egyszerű többségének igenlő szavazata mellett hozhat döntést az alábbi kérdésekben:

a) az Alapszabály módosítása, ideértve a Társaság működési formájának megváltoztatását is;

b) a Társaság más részvénytársasággal való egyesülésének, beolvadásának, szétválásának és megszüntetésének, valamint más társasági formába történő átalakulásának, továbbá az alaptőke felemelésének és leszállításának elhatározása;

c) az Igazgatóság tagjainak, valamint a könyvvizsgáló megválasztása;

d) az Alapszabályban a közgyűlés kizárólagos hatásköreként nem rögzített kérdésekben – törvényi rendelkezés alapján vagy a Társaság más testületének hatáskörébe tartozó kérdés napirendre tűzésével – hozott közgyűlési döntés.

A névre szóló részvények a Társaság hitelintézeti mivoltára és előállításuk módjára tekintettel más típusú részvénnyé nem alakíthatók át.

A Társaság részvényei a hatályos jogszabályok és jelen Alapszabály keretei között szabadon átruházhatók, megszerzésükre és átruházásukra a külön jogszabályban meghatározott módon kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

A részvényesnek joga van a Társaságnak a számviteli jogszabályok szerint adózott eredménye közgyűlés által felosztani rendelt, részvényei névértékére jutó arányos hányadára (osztalék). Az osztalékfizetés kezdő időpontjáról rendelkező határozat kelte és az osztalékfizetés kezdő időpontja között legalább 20 munkanapnak kell eltelnie. Az osztalék kifizetése a közgyűlési határozatot követő 60. napig esedékes.

A Bank szavazatelsőbbségi részvényeinek tulajdonosai 2004 december 14-étől hatályos szindikátusi szerződést írtak alá. A megállapodásban az érintett felek az egymás közötti jogviszonyokat, ezen belül is alapvetően a szavazatelsőbbségi részvények átruházásának kérdéseit szabályozták.

II.7 TRENDEK

Jelen fejezetben szereplő adatok és értékelések a KSH, DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda, az Eston International, Városkutatás Kft. elemzésein, a prognózisok az Eston International előrejelzésein alapulnak.

II.7.1 INGATLAN-, LAKÁS- ÉS JELZÁLOGPIAC Ingatlanpiac Magyarországon az ezredfordulótól 2007-ig

Az ezredfordulón a magyar ingatlanpiac legaktívabb területe Budapest volt. Az 1990-es években város legbelső kerületeiben erőteljesen visszaszorult a lakás-, illetve a hagyományos lakossági szolgáltató jellegű ingatlanhasznosítás. Helyébe az üzleti célú ingatlanfejlesztés lépett, s az ezredfordulóra kialakult egy magas színvonalú kormányzati- banki üzleti negyed az ezt kiszolgáló infrastrukturális beruházásokkal együtt. A világ nagy bankházai budapesti képviseleteinek 70-80%-a ebben a körzetben telepedett meg. A következő években már a vidéki nagyvárosokban is folyamatosan bővült a kereslet, az ingatlanpiac valamennyi területén permanens növekedés és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb finanszírozási igény alakult ki. A magyarországi ingatlanok iránti kereslet 1996 óta ugrásszerűen növekedett, s a piac fokozatos megszilárdult.

Az irodaház-piacon az 1990-es éveket követően Budapesten a kínálatban megjelentek a volt állami vállalatok jó fekvésű székházai, telephelyei, de jelentős építkezések is indultak, hiszen az 1990-1995 között épült irodaházak egyre kevésbé szolgálták a magasabb színvonalú igényeket. A bérlők között sok olyan volt, aki legalább 1500-2000 m2-es összefüggő korszerű területet szeretett volna használni. Ez az oka annak, hogy nőtt a kereslet a központon kívüli A-kategóriás irodaházak piacán. Budapesten kívül ekkor még nem jött létre valóságos irodaház-piac. A kereslet 1998-ban 50 ezer m2 volt és jelentős új kínálat jelentkezett az A-kategóriájú piacon. A teljes kínálat 84,5 ezer m2 körül mozgott. 1999-ben a teljes új kínálat 118 ezer m2, többségük a Váci úton épült.

2004-2005 között stagnált az irodapiac, 2006-tól viszont az élénkülés jeleit lehetett tapasztalni, s ez a lendület kitartott 2007-ben is. Budapesten a Ferencvárosban, Bel-Budán illetve a Belvárosban koncentrálódtak az építkezések, emellett dinamikus volt a fejlődés a Lágymányoson és a Váci úton, amely éveken keresztül vezette az irodapiaci népszerűségi listát. 2006 első negyedében 58 ezer négyzetméter új területet adtak át, ami kétszer annyi, mint 2005 azonos időszakában. 2007-ben Budapesten az A kategóriás irodák piacán korábban tapasztalt erőteljes növekedés megtorpant, 2007 első felében 38,8 ezer négyzetméternyi területet adtak át, 33%-kal kevesebbet, mint 2006 azonos időszakában. A legmagasabb minőségű irodaház állomány 2007 végére eléri a 2,25 millió négyzetmétert.

A kereskedelmi ingatlanok kategóriájában az ezredfordulóig a multinacionális cégek igényeit kielégítő, nagy alapterületű üzlethelyiségeket kínáló és a bevásárlást a szórakoztatással összekötő koncepciók arattak sikert. A fővárosban 2000-ben már kb. 40 bevásárló központ üzemelt. A rivális hálózatok megkezdték a terjeszkedést a nagyobb vidéki városokban, Budapest határában sorra létesültek az úgynevezett kereskedelmi parkok.

Az üzlethelyiségek piaca 2005-től telítetté vált, ezért a fejlesztők olyan új projektkoncepciók felé nyitottak, mint a Stop Shop-hoz hasonló üzletek, kisebb bevásárló központok, vagy outletek. A hipermarketek versenye tovább éleződött, míg a barkács áruházak terjeszkedése lelassult 2005-2007-ben. Jelentős fejlesztések voltak Érden, Törökbálinton, Szombathelyen, Győrben, Tatabányán és Budapest belvárosában, ahol fokozatosan megjelentek a drága, luxus, világmárkák fényűző boltjai. Nagyobb kereslet csak ez utóbbi környéken volt tapasztalhatók.

A raktárak, logisztikai központok, ipari parkok piacán 2000-ig gyakorlatilag hiánycikk volt a nívós, funkcionálisan és műszaki színvonalát tekintve is megfelelő ingatlan, a kínálatban többnyire felújításra szoruló ingatlanok voltak találhatók. A kereslet az 1990-es években az 500-1000 m2-es ingatlanok iránt volt a legnagyobb. 2000-től a logisztikai vállalatok méretre épített raktárak iránti igénye ugrásszerűen nőtt. A nagyszabású zöldmezős beruházások többsége ipari parkokban történt.

2005-ban továbbra is nagy kereslet mutatkozott az új fejlesztésű raktárak iránt. Az ipari ingatlanok tekintetében 2004-2005-ben kiegyensúlyozottabbá vált a piac, a szakértők csökkenő kihasználtságot mutattak ki 2006-ra. 2007-ben is a kivárás jellemezte a fővárosi és a főváros környéki ipari-logisztikai parkok piacát. Az egész évre 150 ezer négyzetméter raktár- és irodaépület átadását tervezték, ebből az első negyedévre mindössze 26 ezer négyzetméter teljesült. A kereslet erős dinamikája 2007-ben is kitartott.

Az ezredforduló magyar lakáspiacának jellemzői

A lakáspiac Magyarországon 1998-ig pangott, részben a fizetőképes kereslet hiányában. Az újonnan épített lakások száma országosan csökkent, a folyamat 1995-ben érte el mélypontját. Az 1999-ben épített lakások száma 23-25 ezer között mozgott, holott a cél évi 40 ezer lakás felépítése lett volna. A lakásállomány minősége sok kívánnivalót hagyott maga után, az otthonok jelentős hányada komfort nélküli, vagy félkomfortos volt. Magyarországon ebben az időszakban alig kezdtek felújításokba, holott ez idő szerint Nyugat-Európában a felújítások értéke az új építések felét tette ki. A mintegy 4 millió lakás 78%-a húsz évnél régebben épült, ráadásul ezek mintegy fele ötven évnél is régebbi volt.

A bérlakások részesedése az ezredfordulón és azóta is alacsony, a lakásukat tulajdonosi jogcímen használó háztartások aránya magasabb, mint 90%. Ez az arány Németországban 41, Franciaországban 54, az USA-ban 64%. Részben ezzel magyarázható, hogy a magyar lakosság lakás-mobilitása igen kicsi, kiváltképpen nemzetközi összehasonlításban. A lakásárak a lakossági jövedelmekhez képest viszont azóta is igen magasak a nyugati országok hasonló mutatóihoz képest. Míg az USA-ban 2-2,5 év átlagos háztartási jövedelméből vásárolható meg egy lakás (Nagy-Britanniában 3-4 év), addig Magyarországon jellemzően 7-11 évi átlagos háztartási jövedelme szükséges a lakásvásárláshoz, építéshez.

E piac banki finanszírozása még 1999-ben is igen szerény szintű volt: a lakáshitelezés részaránya a hitelintézetek tevékenységében az 1990-es 16,6%-ról 1999 közepére 1,8%-ra csökkent. A lakosság jövedelméhez képest is igen csekély értéket képviselt a lakáshitel állomány: alig érte el a jövedelmek 2,6%-át (összehasonlításul ebben az időszakban

Franciaországban ez az arány 48%, az USA-ban 69%). A lakások vételárának 10%-ánál is kisebb részét finanszírozták az ezredfordulón Magyarországon hitelből, holott a nyugati országok átlaga ekkor már 70% körül mozgott.

A KSH 1990-es évek végén megjelent elemzése szerint évente 40 ezer új lakás építésére és igen sok régi otthon felújítására lett volna szükség, aminek éves hitelszükséglete legkevesebb 4-500 Mrd Ft volt. Nemzetközi összehasonlításban a lakáshitelek volumene 2000 körül a GDP 20-40%-át tette ki, ami Magyarország esetében 3.000-5.000 Mrd Ft-os piacot jelenthetett volna.

A piac 2001-ig monopol szerkezetű volt, az OTP és a takarékszövetkezetek dominanciája jellemezte, közös részesedésük elérte a 90%-ot. A többi bank részesedése elhanyagolható volt, a portfoliójukban lévő jelzálogtípusú lakáshitel-állomány 1999 végén kb. 15 Mrd Ft volt, mérlegfőösszegüknek csak 0,3-0,4%-a. Ez az arány 2001 végére valamelyest javult, s 2002 évtől a jelzálog alapú lakáshitelezés terén a piaci részesedések alapvető változása következett be. A lakáshitelezési piacra belépő bankok térnyerését akkor még számos tényező nehezítette, így a lassan mérséklődő infláció, a nyugat-európai áltagnál gyengébb lakossági fizetőképesség, a hálózatépítés jelentős költségei.

Magyar lakáspiac 2006-2008

Építőipar

2006-ban az előző évi dinamikus fejlődés után az építőipar 1,6%-os csökkenést mutatott. A szerkezetkész épületek és más építmények építése mindössze 3,9%-kal bővült, az épületgépészeti szerelés termelése viszont 7,5%-kal elmaradt a 2005-ös évtől.

2007-ben az építőipari termelés a korábbi évek dinamikus növekedése, majd a 2006-ban megfigyelt kismértékű csökkenés után 2007-ben jelentősen, 14,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A legnagyobb építőipai alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése egyötödével esett vissza. Az épületgépészeti szerelés és a befejező építés termelése is mérséklődött.

Az építőipari termelés volumene 2008 szeptemberében kiigazítatlan adatok alapján 2,5%- kal munkanaptényezővel kiigazítva 0,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A termelés trendje az nyár eleje óta stagnálást mutatott.

Lakásépítés

2006-ban folyatódott a 2005-ben kezdődött visszaesés: közel 34 ezer felépített lakás kapott használatba vételi engedélyt. A használatba vett lakások száma 18, az új lakásépítési engedélyeké 13%-kal volt alacsonyabb, mint 2005-ben. Az átlagosnál erőteljesebb visszaesés ment végbe a fővárosban, ahol 30%-kal kevesebb új lakás használatba vételére került sor. 2006-ban a második és a harmadik negyedévben csökkent leginkább a lakásépítés két fő mutatója.

2007-ben több, mint 36 ezer befejezett lakás kapott használatba vételi engedélyt és több mint 44 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 7%- kal volt több, mint 2006-ban. Az építési engedélyek visszaesése 2007-ben lassabb ütemű

volt, mint 2005-ben és 2006-ban. A használatba vett lakások számának emelkedése a vállalkozói lakásépítés és az értékesítésre szánt lakások volumenének növekedéséből származik, és elsősorban a fővárosban valósult meg. 2007-ben alig épült bérlakás, stagnált a családi házas és lakóparki építkezés, miközben 41%-kal több lakás épült új csoportházban.

2008 szeptember végéig több mint 20 ezer befejezett lakás kapott használatba vételi engedélyt és 31 ezer új lakásra adtak ki építési engedélyt. Az építtetők összetétele 2008 első háromnegyed évében a természetes szamélyek javára tolódott el: a lakosság által építtetett új lakások száma 2%-kal nőtt, míg a vállalkozásoké 3%-kal csökkent 2007 azonos időszakához képest.

Lakásépítési engedélyek

	2005	2006	2007	2008 Jan-Szept.
Db Össz:	51 490	44 826	44 276	31 063

Használatba vett lakások

	2005	2006	2007	2008 Jan-Szept.
Db Össz:	41 084	33 864	36 159	20 365

Lakáscélú hitelek állománya

2005 dec. 31.

2006 dec. 31.

2007. dec.31.

2008 Jan-Szept.

HUF

2 283

2700

3 138

3 504

Forrás: KSH *félév végén, milliárdra kerekítve

Lakáshitel-piac

2006-ban a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány növekedési üteme a 2005. év során kezdődött tendencia folytatásaként tovább lassult. Az év végéig a teljes jelzáloghitel- állomány 28,5 százalékkal növekedett, szemben a 2005-ös 38,4 százalékos növekedéssel és 3.612,0 milliárd forintos állományt ért el az MNB adatai alapján. A lakáshitel állomány növekedési üteme szintén lassult. 2006. december végéig 416,3 milliárd forinttal – 2.699,6 milliárd forintra – nőtt a lakossági lakáshitel-állomány az előző év decemberéhez képest. Ez 18,2 százalékos állomány-gyarapodás, amely az egy évvel korábbi dinamikával megegyezik, azonban az új hitelkibocsátás ennél több tíz milliárd forinttal magasabb volt, hiszen a 2005. decemberi 2.283 milliárd forintos hitelállományt a lakosság év közbeni törlesztései és előtörlesztései is jelentősen csökkentették.

A szabad felhasználású jelzáloghitel állomány dinamikusan, a 2005. évben negyedévente 20%-ot meghaladó mértékben növekedett, majd 2006. december végéig az előző évtől eltérő ütemben, de közel azonos nagyságrendben növekedett tovább: az

év végére megközelítette a 746,4 milliárd Ft-ot, amely hozzávetőlegesen kétszerese az egy évvel korábbi értéknek.

A vállalkozói értékesítési célú lakásépítés terén az építtetők 2006-ban továbbra is pesszimista hangulatról, romló kilátásokról és az értékesítés lassulásáról számoltak be. A lakásépítés finanszírozásban továbbra is rendkívül éles a banki verseny így a szektor valamelyest növekvő hitelezési kockázata mellett is a finanszírozási feltételek enyhülése volt tapasztalható, amely főleg a nagyobb fejlesztők ügyleteinél és elsősorban az egyre alacsonyabb elvárt önerő hányadban nyilvánult meg. Az értékesítés lassulása miatt a finanszírozó kiválasztásánál egyre fontosabb szempont lett a gördülékeny és a lehető legalacsonyabb önerővel történő vevőfinanszírozás. Az univerzális nagybankok mellett négy-öt közepes méretű bank is a piac aktív szereplőjének tekinthető.

A kereskedelmi hasznosítású ingatlanok finanszírozásának piaca is érettnek tekinthető, a beruházó és ingatlan-hasznosító társaságok mindegyike többéves hitelezői kapcsolatot tart fenn általában két-három bankkal. Ezen a területen gyakorlatilag háromfajta ügyletet különböztethetünk meg: meglévő hitel kiváltása, ingatlanvásárlás és fejlesztés finanszírozása. Az elmúlt időszakban ebben a szegmensben bővült gyorsabban az állomány, melynek meghatározó része meglévő hitelek kiváltásából realizálódott, ugyanakkor egyre gyakoribb az ingatlan-hasznosító társaságok közvetlen megkeresése egy-egy új fejlesztés, illetve ingatlanvásárlási tranzakció finanszírozására.

Lakossági jelzáloghitelállomány

(milliárd Ft, forrás: MNB)

1 492

1 481

1 697

808

909

1 045

1 226

2 753

2 846

2 997

3 138

3 354

3 291

3 504

2007 Q1 2007 Q2 2007 Q3 2007 Q4 2008 Q1 2008 Q2 2008 Q3

Lakáscélú hitelek Szabad felhasználású jelzáloghitelek

2007-ben a teljes lakossági jelzáloghitel-állomány növekedési üteme a 2005. év során kezdődött tendencia folytatásaként tovább lassult 2007-ben is. Az év végéig a teljes jelzáloghitel-állomány 26,7%-kal, azaz 918,5 milliárd forinttal növekedett, szemben a 2005-ös 38,4%-os és a 2006 évi 29,0%-os növekedéssel. A 2007 végén mért állomány 4.364,0 milliárd forintot ért el az MNB adatai alapján. A lakáshitel állomány növekedési üteme szintén lassult. 2007. december végéig 438,3 milliárd forinttal – 3.137,8 milliárd forintra – nőtt a lakossági lakáshitel-állomány az előző év decemberéhez képest. Ez 16,2 százalékos állomány-gyarapodás, amely az egy évvel korábbi dinamikától 2 százalékponttal marad el, azonban az új hitelkibocsátás ennél több tíz milliárd forinttal

magasabb volt, hiszen a 2006. decemberi 2.699,5 milliárd forintos hitelállományt a lakosság év közbeni törlesztései és előtörlesztései is jelentősen csökkentették. A devizaárfolyamok változásának hatását figyelmen kívül hagyva a lakossági jelzáloghitel- állomány (2007. december 31-i árfolyamon) 962,1 milliárd Ft-tal, 28,3%-kal növekedett 2007-ben.

Az állománynövekedés továbbra is a devizahitelek növekvő kihelyezési ütemének köszönhető, ugyanis a nem forintban kihelyezett hitelek állománya 1.033,4 milliárd forinttal bővült egy év alatt. Ezzel szemben a forintalapú hitelek állománya csökkent, 114,9 milliárd forinttal. Az év végén a 2.644,7 milliárd forintos, devizában fennálló jelzáloghitelek aránya a teljes lakossági jelzáloghitel portfolión belül 60,6%-ot tett ki, mellyel szemben a forinthitelek 1.719,7 milliárd forintos, folyamatosan csökkenő állománya állt. A növekedés intenzitását jelzi, hogy egy évvel ezelőtt a devizahitelek aránya még 46,8% volt.

A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya 16,2%-kal bővült az utóbbi évben, mely 438,3 milliárd forintnak felel meg. Az éves növekedés kis mértékben felülmúlta a 2006- ban mért 416,2 milliárd forintos bővülést. Az átlagos havi növekedés 36,5 milliárd forintot tett ki, a növekedés intenzitása továbbra is a nyári hónapokban volt a legnagyobb. A 2007. negyedik negyedévi növekmény 140,6 milliárd forint, mely kétszeresen meghaladja a bázis negyedévi 73,0 milliárd forintos bővülést. A lakossági lakáscélú hitelek állománya 3137,8 milliárd forint volt 2007. december 31-én.

A devizahitel állomány növekedését az elmúlt évben a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának rendkívül erős növekedése biztosította. Míg az előző év végén a 746,4 milliárd forintos állomány az összes lakossági jelzáloghitel állomány 21,7%-át tette ki, addig a tárgyidőszak végére az arány 28,1%-ra nőtt, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évben a lakossági hitelállomány növekedéséből a szabad felhasználású jelzáloghitelek 52,3%-kal részesedtek.

A háztartásoknak nyújtott szabad felhasználású hitelek növekedése 2007 során 64,3%-os volt. Az átlagos havi növekedés 2006 során 29,8 milliárd forint volt, ezzel szemben 2007- ben a havi átlagos növekedés 40,0 milliárd forintot tett ki. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának 97,0%-át devizahitelek tették ki, az összes hitel állománya megközelítette az 1.226,6 milliárd forintot 2007. december 31-én. A szabad felhasználású jelzáloghitelek a háztartások fogyasztási hitelállományának 58,0%-át tették ki 2007. december 31-én, szemben az egy évvel ezelőtti 49,0%-os aránnyal. Így a fogyasztási hiteleken belül is jelentős átrendeződés zajlik, az áruvásárlási és személyi hitelek növekedési üteme lassul, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek növekedése továbbra is erősödik. Ennek fő oka abban keresendő, hogy a háztartások csökkenő reáljövedelmüket olcsó jelzáloghitelekkel egészítik ki fogyasztási szintjük fenntartása érdekében.

A lakossági jelzáloghitelek állománya 2008. szeptember 30-án 5.201,0 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. Ez az állomány – a devizaárfolyamok változásának köszönhetően 428,6 milliárd forinttal (9,0%-kal) magasabb az előző negyedév végi értéknél (4.772,5 milliárd forint), míg az egy évvel ezelőtti állományt (4.041,9 milliárd forint) 1.159,1 milliárd forinttal (28,7%-kal) haladta meg. Ez az éves állománynövekedés mind tömegében, mind arányaiban jelentősen nagyobb

intenzitású, mint a 2007 során mért 701 milliárd forintos emelkedés, amely 21,0%-os növekedést jelentett 2006. szeptember végi értékhez képest. A devizaárfolyamok változásának hatását figyelmen kívül hagyva a lakossági jelzáloghitel-állomány (2008. szeptember 30-i árfolyamon) 1.119, milliárd forinttal, 27,4%-kal növekedett az elmúlt év alatt, míg az előző negyedévhez képest a változás 296 milliárd forint (azaz 6,0%) növekmény.

Az éves állománynövekedés továbbra is a devizahitelek növekvő kihelyezési ütemének köszönhető, ugyanis a nem forintban kihelyezett hitelek állománya 1.313,1 milliárd forinttal bővült egy év alatt (2007. szeptember 30.: 2.282,9 milliárd forint). Ugyanakkor, az erőteljes devizaárfolyam változások miatt a devizahitelek állománya 459,5 milliárd forinttal emelkedett 2008 első félévéhez képest. A forintalapú hitelek állománya mind az éves, mind a negyedéves időszakra vetítve csökkent, 154 illetve 31 milliárd forinttal. A harmadik negyedév végén a 3.596 milliárd forintos, devizában fennálló jelzáloghitelek aránya a teljes lakossági jelzáloghitel portfolión belül 69,1%-ot tett ki, mellyel szemben a forinthitelek 1.605,1 milliárd forintos, folyamatosan csökkenő állománya állt. A növekedés intenzitását jelzi, hogy egy évvel ezelőtt a devizahitelek aránya még 56,5% volt.

A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya 16,3%-kal bővült az utóbbi évben, amely 507 milliárd forintnak felel meg. Az éves növekedés jelentős mértékben felülmúlta a 2007-ben mért 370,6 milliárd forintos bővülést. Az átlagos havi 2008-ban növekedés – nagy szóródás mellett – 41 milliárd forintot tett ki. A 2008. harmadik negyedévben az állomány a második negyedévhez képest nőtt, mértéke 213 milliárd forint.

A devizahitel állomány növekedését az elmúlt évben a szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának rendkívül erős növekedése biztosította. Míg 2007 harmadik negyedévének végén a 1.044,8 milliárd forintos állomány az összes lakossági jelzáloghitel állomány 25,9%-át tette ki, addig a tárgyidőszak végére az arány 32,6%-ra nőtt, köszönhetően annak, hogy az elmúlt évben a lakossági hitelállomány növekedéséből a szabad felhasználású jelzáloghitelek 56,3%-kal részesedtek.

A háztartásoknak nyújtott szabad felhasználású hitelek növekedése 2008 első negyedévében 21,7%-os volt, a második negyedévben végbement csökkenés 0,7% volt, a harmadik negyedévben ismét emelkedés figyelhető meg mértéke 14,5%; így háromnegyed éves szinten a növekmény 38,4%-os volt. Az átlagos havi növekedés az eltelt kilenc hónap alatt 52 milliárd forint volt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állományának 98,0%-át devizahitelek tették ki, az összes hitel állománya 1.663 milliárd forintot tett ki 2008. szeptember 30-án. A szabad felhasználású jelzáloghitelek a háztartások fogyasztási hitelállományának 64,0%-át tették ki 2008. szeptember 30-án, szemben az egy évvel ezelőtti 54,1%-os aránnyal. Így a fogyasztási hiteleken belül is jelentős átrendeződés zajlik, az áruvásárlási és személyi hitelek növekedési üteme lassul, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek növekedése továbbra is erősödik. Ennek fő oka továbbra is abban keresendő, hogy a háztartások csökkenő reáljövedelmüket olcsó jelzáloghitelekkel egészítik ki fogyasztási szintjük fenntartása érdekében.

Előrejelzések 2009

Az Eston előrejelzése szerint a globális pénzügyi válság nem hagyja érintetlenül az magyar ingatlanpiacot sem. A magyar piacra is jellemző lesz 2009-ben a likviditás szűke és a kereslet stagnálása.

Az irodapiaci tranzakciók lelassulhatnak, csökkenhetnek, hiszen a gazdasági visszaesés időszakában a cégek várhatóan nem költenek új irodára.

A vállalkozásokat érintő hitelszűkülés következménye a lakásépítések lassulása, illetve drágulása lehet. A fejlesztési hajlandóság megmaradt, az építőipari kapacitások rendelkezésre állnak 2009-ben is, a projektek megvalósulását a nehezedő finanszírozás és a fizetőképes kereslet csökkenése nehezíti majd. Hosszabb távon azonban e trendek következtében lakáshiány léphet fel, megindulnak kereslet és a folyamatok újra az egyensúly felé mozdulnak el.

A lakáspiac közelíteni fog a korábbi helyzethez, amikor csak nagyobb készpénzhányaddal lehetett lakást venni. Mindennek az lehet a hatása hogy csökkenni fog a lakáspiaci tranzakciók száma.

II.7.2 LAKÁSPOLITIKA AZ EZREDFORDULÓN ÉS 2000-2008 KÖZÖTT

1990-2000: kiépülnek az alapintézmények

Az 1990-es évek elején háttérbe szorult a lakáspolitika Magyarországon. 1990-1994-es időszakban a lakáspolitika a rendszerváltás utáni „szanálás” feladatait hajtotta végre és az átállást igyekezett politikailag kezelhetővé tenni. 1995-2000 között épültek ki a piaci lakásrendszer alapintézményei, a pénzügyi szektor (lakástakarék-pénztárak, jelzálogbankok) lezárult az építőanyag- és építőipar privatizációja és kiépültek az ingatlanpiac intézményei.

A kormány 2000-től újra az aktív lakáspolitikába kezdett: egyfelől elősegítette az önkormányzati bérlakás-építést, másfelől rendeletekkel lökést adott a lakáshitelezés beindulásához. Stratégiai célja, hogy a lakosság minél szélesebb köre előre látható módon biztonsággal jusson lakáshoz és azt fenn is tudja tartani.

2000: aktív lakáspolitika

E cél megvalósítása érdekében 2000. júliusától módosult a kormány otthonteremtési koncepciója (1041/2000 (V.31.) kormány határozat). A többlépcsős rendszer korábban is tartalmazott számos olyan elemet, ami 2000-től is fellelhető volt: lakásépítési kedvezmény ún.

„szocpol”), lakásbővítési kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, illetékkedvezmény fiataloknak, lakás-takarékpénztári támogatás, panel hitel és akadály-mentesítési támogatás, stb.

A kiegészítő kamattámogatást azonban ekkortól nemcsak a 35 év alatti házaspárok, valamint három, vagy több kiskorú gyermeket eltartók és a harmadik gyermek három éven belüli megszületését vállaló kétgyermekes házaspárok kaphatták, hanem valamennyi házaspár és gyermekét egyedül nevelő szülő. További kedvezmény volt, hogy nem csak az első önálló új lakásuk felépítéséhez vagy új lakás megvásárláshoz kaphattak, maximum 15 évre olcsó

kamatozású hitelt, hanem – egy alkalommal – valamennyi új lakás építéséhez vagy vásárlásához. Az addigi 8 M Ft-os hitellimit pedig használt lakásnál 10, új lakásnál 30M Ft-ra nőtt. Az ügyfelek által fizetendő kamat 2%-kal volt alacsonyabb, mint a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamata, de nem haladhatta meg a 6%-ot, ha a hitel futamideje öt évnél hosszabb volt.

2001-2002: még nagyvonalúbb állami hozzájárulás

Megszűnt az új lakások vásárlására kivetett illeték, egyszerűsödtek az eljárási szabályok, s a földhivatalokat 2001-től ismét kötelezték a jelzáloghitelek soron kívül való bejegyzésére. Beindult továbbá az önkormányzatok vezérletével a bérlakás-program.

2001 októberétől a korábban már alkalmazott piaci eszköz, az általános kamattámogatás, amely során a hitelek forrásául szolgáló jelzáloglevelek kamataihoz az állam 3 százalékpont költségvetési támogatást nyújtott, továbbra is megmaradt, sőt a támogatás mértéke 3%-ról 10%-ra emelkedett, a támogatás ideje 20 évre tolódott (207/2001 /X. 30./ Korm. Rend.). E program segítségével 2000 februárjától a korábbi évekéhez viszonyítva több, mint 10 százalékponttal olcsóbb kamattal lehetett felvenni hitelt új és használt lakások vásárlásához, lakások bővítéséhez, korszerűsítéséhez, építéséhez és a többlakásos épületek közös tulajdonban álló részeinek felújításához.

A kormány lakáspolitikája meghozta gyümölcsét: a megélénkült fizetőképes kereslet ösztönözte a lakásépítkezéseket, növelte a lakáspiac forgalmát, pezsdítőleg hatott a hazai gazdasági folyamatokra. A gazdasági helyzet javulásával, az állam lakásépítésben való szerepvállalásának növekedésével a lakásépítések volumene a rákövetkező években ugyancsak ugrásszerűen emelkedett. Negatív hatás érvényesült ugyanakkor az államháztartásra: a költségvetési lakáspolitikai kiadásai jelentősen megugrottak.

A jogszabályi környezet változásai közül jelentőséggel bír a lakáscélú támogatásokat rögzítő 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet, 2003-ban és 2004-ben többször is módosításra került: a jogharmonizációs célú módosítások egyrészt kibővítették a támogatásokra jogosult személyek körét.

2003: fokozatosan csökkenő támogatások

A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet 2003-ban két ízben is módosult: júniusban (2003. június 16.) a támogatás alapjául szolgáló, annak mértékét az állampapírhozamokhoz kötő elszámolási rend változott, csökkentve ezzel a bankok által elérhető kamatmarzs nagyságát. A felvehető hitel összege 15 millió forintra csökkent, az ügyfelek által fizetendő kamatmaximum az új építésű lakások esetében 5%, a használt lakásoknál 6% lett.

A decemberi (2003. december 22.) módosítással csökkent az állami kamattámogatás mértéke, emelkedtek az ügyfél által fizetendő kamatok, és ezzel egyidejűleg csökkent a támogatással felvehető hitel nagysága. Ez használt lakások esetében 5 millió forint lett. A módosítás, valamint a kereskedelmi bankok által kínált deviza alapú hitelek térnyerése hozzájárult az államilag támogatott forintkölcsönök iránti kereslet csökkenéséhez.

2004: újabb szigorítások a lakáspolitikában

A lakástámogatásról szóló rendelet a lakásépítési kedvezmény csökkentéséről 2004. április 1- jén lépett hatályba. Az adókedvezmény évi maximum 240 ezer forintról 120 ezer forintra esett vissza, s az igénybevételéhez jövedelemkorlátot (évi 5 millió forint) írtak elő.

2005: újítások,” szocpol” kedvezmények

2005 februárjától új szabály, hogy bármilyen állami kedvezmény vagy támogatás igénybe vétele esetén a bekerülési ár 70%-ig számlával kell elszámolni a hiteladósoknak, az ÁFA visszaigénylési kedvezményt pedig eltörölték. Új kedvezmény azonban, hogy a 30 év alatti önálló lakással nem rendelkező fiatal házasok és a gyereküket egyedül nevelők esetében a ténylegesen folyósítható banki jelzáloghitel és a rendelkezésre álló önerő közötti, a piaci ár 25-35%-át kitevő különbségre az állam készfizető kezességet vállal.

A másik 2005 februári módosítás szerint a korábban csak a köztisztviselőkre érvényes állami kedvezményeket kiterjesztették a közalkalmazottak teljes körére, azaz a bírói, ügyészségi, igazságügyi, katonai szolgálati viszonyban álló, továbbá a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban álló adósokra is. Ezek után a közalkalmazottak és köztisztviselők az általuk vásárolt lakás árának 100%-át is felvehették hitelként garanciavállalás mellett, s garanciavállalási díjat sem kell fizetniük. Így az ún. közszférában dolgozók részére egységes kedvezményes lakáskölcsön volt nyújtható.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet az év folyamán több alkalommal is módosításra került, a rendelet augusztusi módosítása csökkentette az igényelhető otthonteremtési támogatás maximális összegét, kiterjesztette a települési önkormányzat jegyzője által a közvetlen támogatások igénybevételéhez igazolandó személyi feltételek körét.

Az állami szerepvállalás új eleme a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének részletes szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Korm. rendelet, mely azoknak a fiataloknak a lakáshoz jutását kívánja elősegíteni, akik minimális önerővel rendelkeznek és bár képesek a törlesztő-részletek fizetésére, megfelelő fedezet hiányában nem jutnak elegendő hitelhez. Az állam kezességvállalása a kölcsönösszeg hitel/hitelbiztosítéki érték 60%-át meghaladó, legfeljebb 100%-át elérő részére terjed ki.

A 2005. negyedik negyedévében bekövetkezett jogszabályi változások közül a Bank tevékenységét érinti a fiatalok lakáskölcsönéhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének szabályairól szóló 4/2005. (I. 12.) Kormányrendeletnek a negyedik negyedévben történt módosítása, mely megemelte az igénybevételi jogosultság egyik feltételeként meghatározott korhatárt.

2006. évi megszorítás

A 2007 január 1-ig megkezdett törlesztés esetén öt évig igényelhető az adókedvezmény.

2008. év, a lakáscélú támogatások szabályozottságának fejlesztése

A lakáscélú állami támogatásokra vonatkozó 12/2001 (I. 31.) Korm. rendelet módosításai ebben az évben az egyes részletkérdések szabályozottságának további finomítását eredményezték.

Az alaprendeletet módosító 391/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet a megelőlegező kölcsönök körében bevezetett egy újfajta szankciót, amely szerint a vállalt gyermek megszületése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása fizetési kötelezettséget keletkeztet az ügyfél terhére. Ezt a szigorító rendelkezést a módosítás eredetileg visszamenőleges hatállyal vezette be, majd a 165/2008 (VI.27.) Korm. rendelet ezt visszavonta és az visszamenőleges büntetés kifogásolható jogi helyzetét orvosolta.

A 391/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépésével bekövetkező változás volt az is, hogy az addig az adóhatósági jogkörben lévő, jellemzően a lakáscélú állami támogatások szabályszerű felhasználására vonatkozó feladatokat a jövőben a Magyar Államkincstár látja el.

Az értékesítés céljára épülő ingatlanokhoz nyújtható kölcsönök állami kamattámogatásának szabályai harmonizálásra kerültek, így megteremtve a teljes összhangot az EK-Szerződés 87. és 88. cikke rendelkezéseivel.

A 165/2008 (VI.27.) Korm. rendelet a megelőlegező kölcsön kapcsán vállalt gyermek megszületésének központi nyilvántartását és ezzel a felhasználás szabályszerűségének fokozását valósította meg. Ezzel egyidejűleg előírta, hogy a vállalt gyermek megszületése esetén a megelőlegező kölcsön lakásépítési kedvezménnyé alakításához kötelező feltétel az ügyfél és az állam nevében eljáró hitelintézet között a lakásépítési kedvezményre vonatkozó szerződés megkötése.

II.7.3 A MAGYAR BANKRENDSZER FEJLŐDÉSE, 2003-2008 KÖZÖTTI TELJESÍTMÉNYE

Jelen fejezetben szereplő adatok és értékelések, prognózisok a PSZÁF és az MNB elemzésein alapulnak.

A magyar bankrendszer története

A bankszektor modernizációjának első szakasza a nyolcvanas évek elején kezdődött meg az egyszintű bankrendszerben kialakult központosított tőkeallokáció kereteinek fellazításával. Kétéves előkészítés és egyéves szimulációs kísérlet után 1987 elején jött létre a kétszintű bankrendszer, amelyben a központi banki funkciókat ellátó MNB-ről intézményesen leválasztották az üzleti bankokat, míg az MNB csak a klasszikus központi banki funkcióit tartotta meg. A banki tevékenységek széles körére feljogosított kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek mellett később megjelentek a szűkebb tevékenységi körre szakosodott pénzintézetek is. A bankrendszer gyors átalakulását a bankok számának gyors növekedése kísérte. A „Pénzintézeti törvény” LXIX. törvény 1991-ben lépett hatályba, ez már a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) irányelvei alapján teremtette meg a magyar bankrendszer szabályozási és felügyeleti kereteit.

A Pénzintézeti törvény fő funkciója a következők voltak: a biztonságosan és prudensen működő bankrendszer kialakítása, a megtakarítások és a befektetők bizalmának erősítése, a gazdasági fejlődés igényeinek megfelelő hitelezési tevékenység előmozdítása, a bankok szolgáltatásainak szélesítése, korszerűsítése, a kockázatvállalás szabályozása és a magyar

bankrendszernek a nemzetközi pénz- és tőkepiacokba, a nemzetközi bankszektorba való integrációjának felgyorsítása.

A magyar pénzügyi szektor erősítését szolgálta néhány kiegészítő intézmény, így az 1992-ben alapított Hitelgarancia Rt., amely elsősorban a középvállalatoknak nyújtandó hitelek garantálásával mérsékeli ezen ügyfélkör hitelkockázatát. 1993-tól működik az Országos Betétbiztosítási Alap, amely egy millió Ft egyedi betétnagyság erejéig nyújtott garanciát. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta az OBA által maximálisan kifizethető összeg személyenként és bankonként hatmillió forintra emelkedett. A takarékszövetkezetek közös szervezete, az OTIVA, 1993 óta kölcsönös érdekeltségi alapon koordinálja a takarékszövetkezeteket érintő jogalkotási kérdéseket. Fontos kiegészítő intézmény még az Eximbank és a MEHIB Zrt., amelyek az exporthitel biztosítás, továbbá az árfolyamkockázatok elleni biztosítások terén segítik a bankrendszert.

Állami konszolidáció - kétszer

1991-től a bankok fokozatosan egyre nehezebb helyzetbe kerültek az örökölt rossz hitelek, a gazdaság átalakításának nehézségei, a lakosság csökkenő megtakarítási hajlama, a költségvetés nagymértékű hiánya, s a volt KGST piac összeomlása miatt. Az új és szigorúbb szabályozások és törvények (hitelintézeti-, csőd-, számviteli törvény) hatására jelentős veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, így végül az állam sietett a bankok segítségére. Az 1993-as állami bankkonszolidáció helyreállította a bankok működőképességét, azonban nem javította a bankok jövedelmezőségét. A következmény: újabb veszteség, újabb állami beavatkozás. 1994-ben a legtöbb banknál állami alaptőke-emelésre, alárendelt kölcsöntőke nyújtására került sor. Ezzel jelentősen nőtt az állam súlya a bankszektorban.

1996 közepétől a bankok mérlegei fokozatosan javultak, nőtt a mérlegfőösszegük, a döntéshozataluk is megalapozottabbá vált, következésképpen a hitelportfolió minősége is jobb lett. A látványosabb növekedés 1997-ben indult, főként annak köszönhetően, hogy ebben az időszakban dinamikussá vált az ország növekedése is. Még ebben az évben felgyorsult a bank- privatizáció, amelynek következtében az ország nagyobb bankjai külföldi tulajdonba kerültek.

A Pénzintézeti törvényt 1997-ben a „Hitelintézeti törvény” váltotta fel. Az új törvény egyik legfőbb célja a magyar bankrendszernek az Európai Unió egységes banki standardjaihoz való igazítása, illetve ennek megkönnyítése volt. A magyar pénz- és tőkepiaci jogrend a bankok felzárkózását kívánta elősegíteni.

A magyar bankpiacon bekövetkezett fejlődés követte a nemzetközi tendenciákat: az egységes európai piac megteremtését célzó irányelvek alapvetően az univerzális bankmodellt részesítették előnyben. A térségben elsőként Magyarországon alkottak néhány olyan új (egyes szakosított hitelintézeteket, lakástakarék-pénztárakat, jelzálog-hitelintézeteket szabályozó) törvényt, amelyek a specializációt segítették elő, másrészt – az univerzalitás jegyében – lehetővé tették a hitelintézetek számára, hogy klasszikus befektetési banki szolgáltatásokat is nyújthassanak, értékpapírokkal kereskedhessenek és nyilvános értékpapír kibocsátásokat szervezhessenek. 1998-tól az EU-szabványok szerint a külföldi hitelintézetek az európai eljárásoknak megfelelően alapíthatnak fiókokat Magyarországon. Az országkockázatok új szabályozása, amely a képzendő tartalékok mértékét állapítja meg, szintén 1998-ban született.

A kilencvenes évek második felében rohamossá vált a hitelintézetek számának csökkenése, amely 2000. első félévében még elsősorban a szövetkezeti szektort érintette. A hazai szférában tapasztalható összeolvadások dacára 2000-2002 között a bankpiac koncentrációja enyhült: míg 1989-ben az 5 vezető hitelintézet eszközállománya a piac 80%-át tette ki, addig ez az arány 2000 végén 50% volt. Jelentős módosulást idéztek elő 2002- s 2004 között a fúziók (BACA-Hypobank, KHB-ABN-Amro, Erste-Postabank), amelyek következtében a koncentráció ismét erősödött. Az új K&H 12%-os piaci részaránnyal a második, az akkor HVB, ma UniCredit Bank Hungary az ötödik legnagyobb bankká vált.

2000-től az intenzív fejlődési szakasza után lecsillapodott a banki fiókalapítási láz is, noha a bankok továbbra is versengtek a lakossági ügyfelekért. A mérséklődő profittermelő képességgel bíró hitelintézeteknél szükségszerűvé vált a költségek csökkentése és a létszámleépítés. E folyamatban fontos szerepet játszott az elektronikus banki szolgáltatások megjelenése és gyors térhódítása.

Az EU csatlakozási hatásai

A magyar pénzügyi szektorban az utóbbi 15 évben végbement nagyarányú intézményi, szabályozási és szakmai fejlődés folyamán kialakult a pénzügyi szolgáltatásoknak a modern piacgazdaságra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezete, s ma már a magyar bankrendszer lényegében megfelel az EU egységes pénzügyi piaca által támasztott követelményeknek, mind szabályozási, mind pedig versenyképességi követelmények szempontjából. 2001-ben Magyarország befejezte a bankok és a befektetési társaságok fizetőképességi mutatóinak (capital adequacy requirements) megfeleltetését a 93/6-os EU direktívához.

Magyarország 2004. május elsejei EU-csatlakozását követően már nem várhatók drámai szerkezeti és üzleti változások. Az Európai Uniós tagsággal Magyarország az európai belső piac részévé vált, így jelentősen leegyszerűsödött az Unió területén működő hitelintézetek számára a hazai piacon való részvétel, a határon átnyúló tevékenységek végzése és a fiókalapítás.

A pénzügyi szektoron belül a bankoknak kiemelkedő szerepe van, a közvetített tőkeállomány mintegy háromnegyed része a bankoknál összpontosul. A pénzügyi penetráció foka a bankszektornak a kétszintű bankrendszer megalakulása óta mutatott látványos fejlődése ellenére nemzetközi összehasonlításban azonban még mindig alacsony (2003 végén a GDP 69%-át tette ki), összevetve a nem közép-kelet-európai fejlődő piacok 100-200% közötti, a fejlettebb EU tagországok 200% feletti értékeivel.

A hazai pénzügyi rendszer fejlődésének fő iránya a hazai pénzügyi szolgáltatások üzemméretének gyors, felzárkózó jellegű növekedésében, a jövedelmezőség csökkenésében, valamint az értékpapírpiacoknak, s az alapszerű és biztosítási típusú közvetítésnek a bankok rovására történő lassú terjeszkedésében jelölhető meg.

A bankrendszer felügyelete és szabályozása

Az MNB-nek és a PSZÁF-nak egyaránt vannak felügyeleti jogosítványaik a bankrendszer felett. Ezek az intézmények az összes, Magyarországon banktevékenységet folytató jogi személy felügyeletét ellátják.

Magyar Nemzeti Bank

Az MNB szabályozza a forgalomban lévő pénzmennyiséget és a devizagazdálkodást, s rendeleteket alkot a pénzpiaci irányításról, a kamatlábakról, a deviza tranzakcióról valamint a statisztikai információ szolgáltatásról. Az MNB minden hitelintézettől megkívánja korrigált forrásállománya meghatározott hányadának megfelelő pénzösszeg kötelező tartalékként történő elhelyezését.

Az MNB mint végső segítségnyújtó léphet fel a hitelintézetek átmeneti likviditási zavarai esetén. Az MNB a monetáris politikával összhangban a repo ügyletek rendszerén keresztül is képes likviditást nyújtani a hitelintézetek számára. Ezen felül az MNB aktív konzultációt folytat a bankokkal, ellenőrző funkciójában pedig helyszíni vizsgálatokat is végez.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A bankrendszer felügyeletét 2000 áprilisától a teljes magyar pénzügyi szektort, a bankokat, a befektetési szolgáltatókat, alapkezelőket, biztosítókat és nyugdíjpénztárakat egyaránt felügyelő összevont szervezet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el, de az MNB-nek is maradtak felügyeleti jogosítványai. Az MNB elnökével és a pénzügyminiszterrel együttműködve őrködik a PSZÁF a Hitelintézeti és Tőkepiaci Törvény rendelkezéseinek (elsősorban a tőkemegfelelésre, a működésre, a likviditásra és az eszközök értékelésére vonatkozó előírások) betartása felett.

A PSZÁF által kibocsátott engedélyek szükségesek többek között egy bank alapításához, valamint tevékenységi körének megváltoztatásához. Bizonyos tevékenységek, így a készpénz- helyettesítő eszközök kibocsátása, ideértve a debit-, és hitelkártyákat, az elszámolás-forgalom lebonyolítását végző elektronikus átutalási rendszerek működtetése, a pénzfeldolgozási tevékenység az MNB külön engedélyét igénylik. A PSZÁF jogosult helyszíni vizsgálatot tartani, valamint intézkedést tenni a hitelintézeti törvény betartása érekében, valamint eljárást kezdeményezni. A PSZÁF valamennyi banknál köteles kétévente (a jelzálogbankoknál évente) helyszíni vizsgálatot tartani.

A PSZÁF a hitelintézeteknél feltárt hiányosságok, illetve jogszabálysértések kiküszöbölésére széles eszköztárral rendelkezik, amely a hitelintézeteknek a megállapított hiányosságok kijavítására történő felhívásától, a hitelintézetet kötelező határozatok végrehajtásának kikényszerítésén át, egészen a hitelintézetek egyes tevékenységének korlátozásáig illetve megtiltásáig, felügyeleti biztos kirendeléséig, végső soron pedig a hitelintézet tevékenységi engedélyének visszavonásáig terjedhet. A PSZÁF fenti adminisztratív jogosítványain túlmenően a pénzügyi szolgáltatásokra és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok és jegybanki rendelkezések megsértése, továbbá a Hitelintézeti- és a Jelzálogtörvényben, illetve a PSZÁF határozataiban foglaltak teljesítésének elmulasztása, késedelmes, vagy hiányos teljesítése esetén – kivételes eszközként – pénzbírságot is kiszabhat a hitelintézettel, illetve a hitelintézet vezető állású személyével szemben.

A bankszektor fejlődése 2002-2005 között – kimagasló eredményesség, lassuló dinamika

2002-2005 között a magyar bankrendszer legszembeötlőbb fejleménye az üzemméret és a penetrációs ráta lendületes növekedése volt. Ebben az EU-csatlakozás ténye jelentős szerepet játszott. A pénzügyi fellendülés fő következménye a közvetített eszközállományok

devizaarányának jelentős emelkedése volt. A pénzügyi közvetítés hazai struktúrája 2002 és 2005 között jelentősen megváltozott. A forrásoldalon csökkent a banki betétek és növekedett a befektetési alapok, a pénztárak és a biztosítók megtakarítási termékeinek a jelentősége, az eszközoldalon viszont dinamikusan nőtt a hitelezési tevékenység. A 2003-2005 évek a bankszektor számára kiemelkedően eredményesek voltak. A lakáshitelezés soha nem látott magasságokba szökött. Nőtt a vállalkozói szektor banki finanszírozása, valamint a folyószámla-hitelezés és a fogyasztói célú hitelezés is jelentősen bővült, a hitelezésen belül pedig emelkedett a deviza-hitelek részaránya.

Az aktivitás növekedésének hatására 2002 és 2005 között javult a jövedelmezőség is. Az átlagos eszközjövedelmezőség (ROAA) 2002 végén még 1,39% volt, míg 2003-ban már elérte a 1,50%-ot 2004-ben pedig 1,97%-ra 2005-ben 2,00%-ra emelkedett. Az átlagos tőkejövedelmezőség (ROAE) 2002–ben 15,02% körül mozgott, 2003. évben 17,06%-ot, 2004-ben pedig 23,39%-ot, 2005-ben 22,67%-ot ért el a bankszektor egészére vetítve. Ezek a mutatók nemzetközi összehasonlításban is nagyon kedvezőnek számítottak.

2005-ben a csökkenő kamattrend ellenére sikerült jó jövedelmezőséget produkálni. 2002-ben a kamatmarzs még 4,20%-os volt, 2003-ban 3,88%-ra csökkent, de ez nem volt hátrányos a bankok szempontjából nézve, mivel a működési költséghatékonyság, a jutalékeredmény és az egyéb tételek jelentős mértékben javították a jövedelmezőséget. 2004-ben kis mértékben újra nőtt a kamatmarzs (3,94%), amitől a 2005-ös 3,89% sem sokkal maradt el. A kamateredmény 2002 és 2003 között 17,1, 2003 és 2004 között 21,4, 2004 és 2005 között 13,4%-kal nőtt az előző évhez képest. 2004-ben a bankok a kedvező jövedelmezőségi szintet a kamatmarzs megőrzésével, az eszközarányos nem kamatjellegű eredmény növelésével, a működési hatékonyság javításával érték el. 2005-ben a jövedelmezőség további javításában az előbbiek mellett a nettó értékvesztési ráfordítások fajlagos csökkentése és összességében a nem kamatjellegű eredmény együttes növelése játszott szerepet.

A háztartásoknak nyújtott hitelek közül 2002-től kiemelkedően magas volt a lakáscélú jelzáloghitelek növekedésének üteme. 2002 decemberéhez képest 2003 végén majdnem a kétszeresére emelkedtek a lakáscélú felhasználásra folyósított hitelek, 2004 végén pedig megközelítették az 1.775 milliárd Ft-ot, igaz a bővülés ütem 27%-ra lassult. A folyószámlahitelek és a fogyasztási hitelek is bővültek, de ezek az arányok eltörpülnek a lakáscélú jelzáloghitelek mellett. A lakáscélú hitelek állománya 2005-ben újra nőtt, de üteme a 20% körül mozgott. A fogyasztási hitelek növekedésének dinamikája még a lakáscélú hitelekét is felülmúlta: 2002 és 2003 között 78, 2003 és 2004 között 38, 2005-ben újra 79%- kal bővültek, s 2006 első felében folytatódott az emelkedés.

A devizaalapú hitelezés a lakáscélú és a fogyasztási hitelekhez hasonló mértékű bővülést produkált: a lakáscélú hitelek közötti részaránya a 2003-as 1,31%-ról 2006 közepére 31% közelébe emelkedett. A hitelezés devizásodása a vállalkozói hitelezés terén még markánsabban jelentkezett: 2005 végén a szektornak nyújtott hiteleknek már több mint a fele devizahitel volt.

A hitelezés forrásstruktúrája is átrendeződött 2002 és 2005 között: a belföldi ügyfélbetétek aránya 46,9%-ra csökkent a 2002 végi 59,9%-ról, a külföldi források aránya pedig 2005-ben elérte a 31,6 %-ot, a 2002-es 13,6%-kal szemben.

A bankszektor teljes portfoliójának minőségi összetétele 2002 és 2004 között folyamatosan javult, 2005 végén kis mértékben romlott. 2005 végén a külön figyelendő tételek kategóriájába a teljes portfolió 6,51%-a tartozott, míg a problémás tételek az előző évihez képest csökkentek, csak 1,64%-ot tettek ki.

A 2005-ös évben a minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek dinamikusan, 15,7%-kal (1.871 milliárd forinttal), a mérlegen kívüli tételek pedig közel 32%-kal (2.777 milliárd forinttal) gyarapodtak az előző év végéhez képest, a problémás minősítésű állomány a mérlegek között 10%-kal növekedett, a mérlegen kívüli tételek között viszont 24%-kal csökkent. Ennek következtében összességében a mérleg- és mérlegen kívüli tételek minőségi összetétele javult.

A bankszektor tulajdonosi struktúrájában 1999 óta a külföldi tulajdonosok játszottak meghatározó szerepet. A 2004 végére bankszféra tőkéjének 81,9%-át birtokolták közvetlenül külföldi tulajdonosok, szemben 2002-es 65,4%-kal. s ez az arány valószínűleg nem változott 2005-ben sem.

Továbbra is erős a bankszektor koncentrációja. 2004 decemberében tíz nagybank eszközei adták a teljes szektor eszközeinek a 77,5%-át. A koncentráció a hitelezésben és betétgyűjtésben is egyaránt jelentkezik. A lakáshitelezésben a koncentráció még erősebb. A piac több mint felét továbbra is az OTP-csoport uralja, de részaránya a többi hitelintézet javára csökkent. A koncentráció mértéke alig változott 2005-ben.

2006

2006-ban a bankszektor adózás előtti eredménye 13,9%-kal nőtt az egy évvel korábbi időszakhoz képest a PSZÁF adatai alapján. Az adózás utáni eredmény 15,4%-os növekedése alapján megállapítható, hogy a bankok 2006-ban is meg tudták tartani az egy évvel korábbi növekedési dinamikájukat. A 2005-ös tendenciához képest, amikor a díj és jutalékbevétel erőteljes növekedése volt megfigyelhető, 2006-ban ismét a nettó kamatbevétel lett az eredménynövekedés hajtómotorja. A nettó kamatkülönbözet 13,5%-os növekedése mellett 12,4%-os jutalékbevétel-növekedés volt tapasztalható. Ez a dinamika ugyan ellentétes a fejlett európai modellel, de továbbra is a díj és jutalékbevételek hangsúlyosabbá válása várható.

A betétállomány 2006-os növekedési üteme a nyár végi, a kamatadót megelőző betétgyűjtési akciók dacára csupán 13,1%-os volt, ami jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi dinamikától. A hitelállomány 18,5%-os növekedése 2006-ban is felülmúlta a betétállomány növekedését. A jövedelmezőség tekintetében a magyar bankok jobban teljesítettek nyugat- európai társaiknál: a 2006 év során a bankrendszer által megtermelt 434,1 milliárdos adózás előtti nyereség 13,9%-kal volt magasabb a bázisév azonos időszakában. Ezt a növekedést a nagybankok1 és a kisbankok 20,8% ill. 20,0%-os növekedése, valamint a középbankok +5%- os és a speciális hitelintézetek -33,3%-os eredményváltozása eredményezi. A pénzintézetek mérlegfőösszege változatlan mértékű, 18,7%-os növekedést mutatott.

1 PSZAF csoportosítása a mérlegfőösszeg ill. speciális tevékenység alapján

A növekedő kamatszínvonal mellett a bankszektor megőrizte a nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezőségét. Noha az átlagos eszköz-arányos jövedelmezőség (ROAA)2 1,5%-os mértékével elmarad az egy évvel korábbitól, az átlagos tőkearányos jövedelmezőség (ROAE) 3 –bár kismértékben szintén elmaradt a megelőző évitől – megtartotta magas, 19,3%- os mértékét.

A kamatmarzs az alapkamat év közbeni emelkedése ellenére valamelyest csökkent az erősödő piaci verseny következtében. Az eszközarányos kamatkülönbözetben 30 bázispontos csökkenés tapasztalható.

2007-2008 II. félév

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által publikált adatsorok alapján a bankszektor 2007-ben az előzetes adatok szerint 316,5 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 11,3 százalékkal kevesebbet az előző évi 356,8 milliárd forintnál.

A bankrendszer összesített mérlegfőösszege 2007 év végén 24.355,7 milliárd forintra rúgott, 17,3%-kal nőtt egy év alatt, így ütemében kissé elmaradt a 2006. évi 18,7%-tól. A hitelek bruttó állománya 22,1%-kal, 16.691,1 milliárd forintra emelkedett, ezen belül a nem pénzügyi vállalatoké 12,6%-kal, 6.575,3 milliárd forintra, a háztartási (lakossági és egyéni vállalkozói) hiteleké pedig 26,4%-kal, 5450,6 milliárd forintra.

A bankszektor főbb jellemzői 2005-2008. II. n.é.

Megnevezés	2005	2006	2007	2008.II.né
Intézmények száma	35	37	37	36
Foglalkoztatottak száma:	27.942	31.227	33.115	33.723
Mérlegfőösszeg: (Mrd Ft)	17.559,4	20.838,6	24.375,7	25.655,4
Hitelállomány: (Mrd Xx) (nettó)	11.370,6	13.473,7	16 439,9	17.291,4
Betétállomány: (Mrd Ft)	8.891,3	10.052,5	10.745,9	10.9446
Saját tőke: (Mrd Ft)	1.433,4	1.819,2	2.003,7	2.205,2
Adózás előtti eredm: (Mrd Ft)	380,9	425,9	390,3	207,1
Átlagos eszköz- arányos hozam ROAA:	2,00	1,86	1,49	1,39
Átlagos saját-tőke- arányos hozam ROAE:	22,67	22,97	17,45	16,8
Kamatmarzs:	3,89	3,80	3,28	2,90

Forrás: PSZÁF 2005., 2006 ., 2007. és 2008. II.né. beszámoló

2 Adózott eredményből

3 Adózott eredményből

Document Metadata

Table of Contents

Összevont Alaptájékoztató

Document Metadata