Nemzetközi közúti fuvarozók felelôsségbiztosítási szabályzata (CMR)
Szabályzat
Nemzetközi közúti fuvarozók felelôsségbiztosítása
Érvényes: 2016. március 10-től
Nemzetközi közúti fuvarozók felelôsségbiztosítási szabályzata (CMR)
1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
Jelen szabályzat azokat a szerződési feltételeket tartalmazza, melyek az UNIQA Biztosító Zrt-vel (továbbiakban biztosító) kötött nemzetközi közúti fuvarozói felelősségbiztosítási szerződések esetén alkalmazásra kerülnek.
A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az egyéb vonat- kozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
2. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
A biztosító vállalja, hogy a 6. pontban leírt kizárások kivételével megtéríti a Biztosítottnak mindazon fuvarozási, kártérítési összegeket, amelyeket a “Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló nemzetközi egyezményben (CMR Egyezmény)” – 1971. évi 3. sz. törvényerejű rendeletben – meg- határozott fuvarozói felelősség körében a fuvaroztató feleknek megfizetni tartozik, a Biztosított fuva- rozói minőségében saját és/vagy általa üzemeltetett gépjárművekkel nyerges vontatóval, pótkocsival fővállalkozásban folytatott kocsirakományú és kereskedelmi áruk (darabáruk ) nemzetközi fuvarozá- sa esetén.
A biztosító azokat a közvetlen – az áruban keletkezett – károkat téríti meg, amelyek a küldemény tel- jes vagy részleges elveszése, megsemmisülése vagy megsérülése folytán keletkeztek a felvétel és a kiszolgáltatás közötti időszak alatt.
3. A SZERZŐDÉS IDŐBENI HATÁLYA
A biztosítási szerződés – ha a felek másképpen nem állapodnak meg – határozatlan tartamú. A biz- tosítási időszak egy év, az évforduló a szerződés létrejöttének napja.
A felek a biztosítási szerződést az évfordulót megelőzően 30 napos határidővel mondhatják fel.
4. A KOCKÁZATVISELÉS TARTAMA
A biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor a biztosított a szállítmányt elfu- varozás céljából a feladótól átveszi és végződik akkor, amikor az árut a címzettnek kiszolgáltatta. A be- illetve a kirakodás alatt keletkező károkra a biztosítási fedezet csak akkor terjed ki, ha a rakodás a biztosított veszélyére és felelősségére történik. A kockázatviselés a fuvarozás szokásos rendes lebo- nyolításának tartama alatt fennáll, beleértve a szükségszerű várakozásokat és az esetleg szükségessé vált átrakást is.
5. A KOCKÁZATVISELÉS MÉRTÉKE
5.1. A biztosító kockázatviselésének felső határa a szerződésben meghatározott kártérítési összeg, de nem haladhatja meg a CMR Egyezmény szerinti, a fuvarozott küldemény minden kg-ja után maximum 25 aranyfrank (8.33 SDR) összeget, még az értékbevallással történő fuvarozás esetén sem.
5.2. A biztosító a devizában felmerült, de forintban fizetendő kártérítés mértékét a kár keletkezésé- nek napján érvényes MNB középárfolyam figyelembe vételével állapítja meg.
5.3. Amennyiben a kárt a fuvarozó (vagy alkalmazottja) szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta, a biztosító kártérítésének maximuma megegyezik az 5.1-ban megadott összeggel, ellentétben a CMR Egyezmény 29. cikkében leírtakkal.
5.4. Amennyiben a biztosítási szerződés tartama alatt a CMR Egyezmény határozmányait a biztosí- tónak jelen szerződésben vállalt kötelezettségét meghaladó mértékben megváltoztatnák, a biz- tosítottra háruló esetleges többlet felelősségre ez a szerződés nem vonatkozik.
6. KIZÁRÁSOK
A biztosító nem téríti meg a fuvarozási felelősség körébe eső azon károkat, amelyek:
– fuvarozási késedelemből erednek;
– vám- vagy ezzel kapcsolatos illeték, büntetés ill. egyéb közterhek fizetési kötelezettségéből kelet- keztek;
– a be- vagy kirakodás alatt következnek be, és a be- vagy kirakodás nem a biztosított felelősségére történik;
– bejáratás alatt álló gépjárművön fuvarozott árukban a gépjármű műszaki hibája miatt következett be;
– fuvarozásra alkalmatlan gépjármű használatából erednek;
– a Biztosított által be nem jelentett fuvarszerelvény /gépjármű használata során keletkeztek;
– műszaki cikkek, szórakoztató elektronikai berendezések fuvarozása esetén, feltöréses lopás követ- keztében keletkeztek, amennyiben a fuvarozás nyitott, vagy ponyvás felépítményű fuvareszközzel történt;
– az által keletkeztek, hogy a gépjárművet túlterhelték, vagy azon idő alatt következtek be, amikor a gépjárművet annak az üzembetartó által megbízott felelős vezetője, vagy neki felróhatóan más személy jogtalanul használta;
– bármely természetű háborús cselekmény vagy intézkedés következményei, vagy harci eszköz, hadianyag által okozott károk, továbbá forradalom, polgárháború, polgári zavargás, sztrájk, zen- dülés, tüntetés, fosztogatás, atomrobbanás, radioaktív sugárzás, vagy mérgezés folytán közvetle- nül vagy közvetetten álltak elő;
– adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és szá- mítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlé- se, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a káro- sodások ill. sérülések eredményeznek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyon- tárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye, továbbá azok a károk és veszte-
ségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoft- verek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármi- féle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek;
– azokat a károkat, amelyeket közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredményezett, vagy amelyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közre- hatott a kár keletkezésében.
Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyve- reket használnak, megsemmisítik, megzavarják vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely személyt vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, avagy valamely szervezet nevében vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakorolja- nak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegé- ben.
– a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetle- nül vagy közvetve bármilyen elektromos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében;
– a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetle- nül vagy közvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy azbeszt tartalmú anyag okozott, eredmé- nyezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.
A biztosítási fedezet – külön megállapodás hiányában – nem terjed ki az alábbi árukra:
– nemesfémek, ékszerek, drágakövek;
– műtárgyak, valódi szőrme, kézzel szőtt szőnyegek;
– gépjárművek, hajók, üzemanyagok;
– ADR besorolás szerinti veszélyes áruk, tűz- és robbanásveszélyes anyagok;
– drogok, kábítószerek, fegyverek;
– pénz, értékpapír, értékcikkek, okmányok, okiratok;
– élő állatok;
– szabályozott hőmérsékleten fuvarozott áruk;
– poggyász, költözési ingóság, postai küldemények.
7. ÖNRÉSZESEDÉS
Az önrészesedés mértéke a kár 10%-a, de min. 50000 Ft.
Fuvareszközzel együtt történő eltulajdonítás esetén 25%, de max. 1000000 Ft. Az önrészesedés összege minden esetben levonásra kerül.
8. TERÜLETI HATÁLY
Jelen szerződés területi hatálya Európa. Külön megállapodás esetén a fedezet kiterjeszthető Törökország, ill. a FÁK egyes országainak területére is.
9. ELÉVÜLÉS, VISSZKERESET
A jelen szerződés alapján támasztható kárigények a fuvarozó által a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történt kifizetések esetén a fizetés napjától számított egy év alatt évülnek el.
A biztosított nem mondhat le harmadik személyekkel szembeni visszkereseti jogáról, köteles ennek megóvásáról gondoskodni és ha a kártérítési igényt a biztosító elismerte és a kárt kifizette, a követe- lést a biztosítóra engedményezni.
10. KÁRBEJELENTÉS, KÁRFIZETÉS
A biztosított a biztosítási eseményt amelyből kifolyólag kártérítési kötelezettsége keletkezett, a bizto- sítónak írásban haladéktalanul bejelenteni tartozik, amint a tudomására jut.
A Magyarország területén bekövetkezett károk esetén a Biztosított köteles a biztosítót értesíteni kár- megállapítás céljából. Amennyiben a káresemény külföldön történt, a Biztosított köteles a biztosító által megnevezett kárbiztost kármegállapításra kihívni.
A biztosított köteles a kár bekövetkezte esetén annak továbbterjedésének megakadályozására, csök- kentésére minden szükséges intézkedést megtenni. A biztosított a kármegállapításhoz – amennyiben azt a kár jellege és a körülmények indokolják jogosult szakértőt igénybe venni, melynek költségeit a biztosító megtéríti. Megtéríti a biztosító az áru mentésével kapcsolatban felmerülő szükséges költsé- geket, valamint a kár csökkenését eredményező igazolt költségeket.
A biztosított a kártérítési igényeket, amennyiben azok az 50 ezer forintot, illetve ennek más pénz- nemben (kereskedelmi árfolyamon való átszámítással) megfelelő összeget meghaladják, csak a biz- tosító előzetes hozzájárulásával ismerhet el. Kártérítési ügyekben a károsulttal közvetlenül a fuvaro- zást végző tárgyal, a biztosító esetleges kívánságainak figyelembevételével. A kártérítési összeget ugyancsak közvetlenül a biztosított fizeti ki.
Abban az esetben, ha a kárigényt a biztosított elutasítja, és a károsult az ügyet peres útra terelné, úgy erről a biztosító értesítendő, hogy a pervitellel kapcsolatos eljárásban a biztosított és a biztosító egyetértően járhassanak el. A biztosító kívánságára köteles a pervitelt a biztosítónak átengedni. A pervitel költségei a biztosítót terhelik.
Jelen előírások be nem tartása esetén a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól.
11. KÁRIGÉNYEK ELBÍRÁLÁSA, KÁRTÉRÍTÉS FIZETÉSE
11.1. A biztosított tartozik minden káresemény bekövetkezését, okát és mértékét igazoló okmányt (fuvarlevelet, szállítójegyet vagy azok másolatát, áruszámla másolatot, rendőrségi feljelentés másolatát, kárszámlát, a károsultak folytatott lényeges levelezést, stb.) a biztosítónak rendel- kezésére bocsátani, amelyből az igényjogosult személye, valamint a káreset bekövetkezte megállapítható.
11.2. A biztosító az okmányok vételétől számított 30 napon belül a kárigény elismeréséről vagy elutasításáról dönteni tartozik, ha csak további bizonyító iratok bemutatására nincs szükség. A biztosító az elismert kárösszeget az elismeréstől számított 30 napon belül a biztosítottnak átutalni köteles.
11.3. A kártérítési összeg átutalása – egyéb megállapodás hiányában – közvetlenül a biztosítottnak, forintban történik.
11.4. A biztosító visszakövetelheti a Biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a Biztosított, ille- tőleg az a személy akinek magatartásáért a Biztosított felelősséggel tartozik, a kárt szándéko- san, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozta, kivéve ha a Biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
12. AZ ADATOK NYILVÁNTARTÁSA, BIZTOSÍTÁSI TITOK
A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-a és 136. §-a alapján ke- zeli. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak meg- felelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.
A biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft., a DEKRA-EXPERT Kft., továbbá a biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél személyes adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye sze- rinti törvényszék előtt is megindíthatja.
BIZTOSÍTÁSI XXXXX minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközve- títő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezés- re, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha
– a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titok- kört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóha- tósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiztosítóhoz, együttbiz- tosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgálóhoz, fióktelep esetében a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézményhez a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatáro- zott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a cso- portfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére tör- ténő átadása.
A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó kötele- zettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség is.
A szerződés megkötésével a szerződő és a biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító har- madik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.
A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetlegesen megnevezett harmadik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadására, továbbá, hogy az ajánlatban megnevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolatban
megadott adataikat – továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat – a bizto- sító a jelen tájékoztatóban részletezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.
A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerző- désnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabályoknak megfele- lő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkere- sés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
13. PANASZOK BEJELENTÉSE
Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:
a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben,
b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),
c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon:
+36-1/20/30/70/544-5555, 1418-as rövidszám),
d) telefax útján (az alábbi telefax számon: +36-1/238-6060),
e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.).
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszke- zelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.
A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:
a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx Xx. 000, telefon: x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy
b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgá-
lására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00-000-000, tele- fax: x00-0-000-0000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárását kezdemé- nyezheti.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasz- tónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosí- tásközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.
Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében nem minősül fogyasztónak, a biz- tosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illeté- kességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.
A Biztosító Felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777
Ügyfélszolgálati telefonszám: x00 00-000-000
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx X. krt. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000
Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197
E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx
H 5017/ 2016. 03./ 074