Felsőzsolca Város
Felsőzsolca Város
Akcióterületi terv
„Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont)
2014.
Tartalom
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5
2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA 11
2.1 Akcióterület kijelölése 11
„Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 14
2.2 Jogosultság igazolása 15
2.3. Helyzetelemzés 17
2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése 19
2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása 23
2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 26
2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 40
2.8. Funkcióelemzés 47
2.9. A tulajdonviszonyok értékelése 63
2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata 64
2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése 64
3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI 67
3.1. Az akcióterület beavatkozásai 71
3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége 89
3.3. Beavatkozás típusok 90
3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma 95
3.4.1. Számszerűsített eredmények 95
3.4.2. Szinergia vizsgálat 120
3.4.3. Xxxxxxxxx partnerek a megvalósítás és fenntartható üzemeltetés érdekében 122
3.4.4. A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok 122
3.5. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 123
3.6. Kapcsolódó fejlesztések - A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen 123
3.7. A tervezett fejlesztések várható hatásai 127
3.8. Kockázatok elemzése 130
3.9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések 137
4. PÉNZÜGYI TERV 138
4.1 Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve 138
4.2 A megvalósításhoz szükséges források meghatározása 140
4.3 Pályázat pénzügyi terve 141
5. MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE 146
5.1. Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 146
5.2. Üzemeltetés, működtetés 148
Szervezeti terv 149
1. számú melléklet – Áttekintő térképvázlatok 154
2. számú melléklet - Jogosultság igazolása: szociális célú város rehabilitáció esetén a jogosultsági indikátorok értékének táblázatos összefoglalása 163
3. számú melléklet - Településszerkezeti terv 164
4. melléklet - Egyeztetések dokumentációja, emlékeztetők, jelenléti ívek: közműszolgáltatókkal folytatott egyeztetésekről 166
5. számú melléklet - Programtervezet a projekt keretében fejleszteni kívánt intézmények vonatkozásában 168
6. számú melléklet - A projektmegvalósítás és a fenntartási időszakára vonatkozó rendezvénynaptár 169
7. számú melléklet - Képzési terv 180
8. számú melléklet - Városmarketing stratégia 181
9. számú melléklet - Egységes arculati stratégia 182
10. számú melléklet – Homlokzat-felújítási alap kialakításáról szóló önkormányzati rendelet 183
11. számú melléklet - Telepített növények listája 184
12. számú melléklet - Parkolási koncepció és parkolási rendelet 185
13. melléklet - Támogatói csoport dokumentációja 186
14. számú melléklet - Tervezői nyilatkozat költségmegosztásról 190
15. számú melléklet - A projektben résztvevő társasházak közgyűlési határozata az együttműködési szándékról 191
16. számú melléklet - Projektmenedzsment 192
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A „Felsőzsolca város lakóövezetei” városrészének „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) Akcióterületi terve a város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) alapján készült el.
Az Akcióterületi terv dokumentuma az akcióterület kijelölésével és a jogosultság igazolásával kezdődik. Felsőzsolcán kettő városrész, illetve ezeken belül három – adottságai, funkciói és fejlesztési lehetőségei tekintetében eltérő – akcióterület került kijelölésre, és az EU fejlesztési források bevonási szabályainak megfelelően szociális célú vagy funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterületként lettek azonosítva. A Városközpont akcióterülete helyzetelemzéséből egyértelműen következik, hogy ez a terület funkcióbővítő városrehabilitációs beavatkozásra jogosult.
A Városközpont akcióterület teljes területe belterületen van. Minden tervezett beavatkozás a belterületi akcióterületen történik, és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak.
Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza.
Felsőzsolca célja a Városközpont akcióterület esetében megfogalmazott városrészi cél: a Városközpont üzleti és szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése, a befektetések ösztönzése, a helyi gazdaság helyzetbe hozása, a város üzleti központjának kialakítása, az élhető környezet fejlesztésével, a kertvárosi jelleg erősítésével.
Indikátorokkal számszerűsítjük, illetve rögzítjük azt a célállapotot, amelyet az önkormányzat a fejlesztések megvalósítása révén elvár a projekt megvalósulásától.
Városrészi célhoz rendelt indikátorok, időbeli ütemezéssel:
Cél | Indikátor neve | Indikátor definíciója | Mérték- egység | Bázis érték | Bázis év | Forrás | Adatgyűjtés gyakorisága | Célérték | Célérték elérésének ideje (év) |
Átfogó cél | Lakónépesség száma | A város lakóné- pességének száma (cél: stagnálás) | fő | 6750 | 2011 | KSH | évente | 6750 | 2020 |
A város gazdasági teljesítőképessége | A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) | Millió Ft | 234,4 | 2011 | Önkorm. | évente | 240 (reálértéken) | 2020 | |
KKV-k kialakulásának, versenyképességéne k ösztönzése | Működő vállalkozások száma | Működő vállalkozások száma (cél: növekedés) | db | 546 | 2011 | KSH | évente | 580 | 2020 |
Munkanélküliség csökkentése | Nyilvántartott álláskeresők | Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés) | fő | 539 | 2011 | NFSZ | évente | 460 | 2020 |
Befektetés-ösztön- zés, magántőke bevonása | Tőkebefektetés volumene | Felsőzsolcára érkezett tőke (cél: növekedés) | millió Ft | 0 | 2011 | Önkormány zat | évente | 400 | 2020 |
Igazgatásfejlesztés | Fejlesztett igazgatási funkciók száma | Fejlesztett igazgatási funkciók száma Felsőzsolcán cél: növekedés) | db | 0 | 2011 | Önkormány zat | évente | 2 | 2020 |
Épített környezet fejlesztése | Megújuló energiaforrások alkalmazása | Alternatív energiával ellátott közintézmények száma (cél: növekedés) | db | 3 | 2011 | Önkorm. | 5 évente | 5 | 2020 |
Alacsony komfortfokozatú lakások | Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) | % | 15,2 | 2001 | KSH Népszámlál ás | 10 évente | 12 | 2020 |
Cél | Indikátor neve | Indikátor definíciója | Mérték- egység | Bázis érték | Bázis év | Forrás | Adatgyűjtés gyakorisága | Célérték | Célérték elérésének ideje (év) |
Városi funkciók bővítése | Új városi funkciók, új típusú szolgáltatások elérhetősége a városban | Új típusú köz- és profitorientált szolgáltatások betelepedése (cél: növekedés) | db | 0 | 2011 | Önkorm. | 5 évente | 2 | 2020 |
Közösségi identitás fejlesztése | Sportcélú fejlesztések | Mindenki számára elérhető sportcélú szolgáltatások száma (cél: növekedés) | db | 0 | 2011 | Önkorm. | évente | 2 | 2020 |
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma | Helyi társadalmi, közösségi akciókba bevont lakosok száma (cél: növekedés) | fő | 0 | 2011 | Önkorm. | évente | 600 | 2020 |
1. táblázat Városrészi indikátorok*
*Az akcióterületre vonatkozó indikátorok egy része az egész város teljesítményére vonatozó céladatot határoz meg. Ennek oka az, hogy az akcióterület funkcióinak hatása jelentős részben kiterjed az akcióterület határain túlra, az egész város gazdasági teljesítményét és társadalmi életét befolyásolja. Például a Városközpont gazdasági versenyképességére irányuló fejlesztések tőkevonzó képessége kihat és ki is kell hatnia az Ipari Zóna teljesítményére is, illetve még nyilvánvalóbb, hogy a versenyképes oktatásfejlesztés akcióterületen történő végrehajtásának, illetve annak mért eredményeinek (mivel az oktatási intézmények az akcióterületen találhatóak), az egész város foglalkoztatási adataiban kell tükröződnie. Az egész városra ható funkciókba történő beruházások elemzésénél tehát nem állhatunk meg az akcióterület határainál.
A regionális operatív program keretében az önkormányzat által megvalósítani kívánt beavatkozások az alábbiak (közvetlenül ROP által támogatott projekt):
1. Az élhetőbb Felsőzsolca programban első célként a városközpont környezetfejlesztése került meghatározásra, ami a leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálására, funkcióváltására, illetve a zöldfelületek növelésével a városi környezetfejlesztésre irányul. A fejlesztés 2013 utolsó negyedévében benyújtásra kerülő pályázat szerint, a városközpontban található, önkormányzati tulajdonú Szolgáltató Ház felújításával kezdődik meg. A lakossági és vendégforgalom szempontjából is lényeges a belvárosi önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztése, egységes belvárosi funkciót megjelenítő arculat kialakítása.
2. A Polgármesteri Hivatal korszerűsítése. A Felsőzsolca, Xxxxx Xxxxxx u. 20. szám (145/1 hrsz.) alatti épületegyüttes esetében az épületenergetikai fejlesztés a tetőtér hőszigetelését, a födém és homlokzati szigetelések kialakítását, valamint az összes homlokzati nyílászáró cseréjét igényli. A fűtés korszerűsítése a 2010-ben üzembe állított kazánok miatt nem szükséges. A klimatizáció kialakítása a többi fejlesztéssel egyidejűleg oldható meg leghatékonyabban. A műszaki megoldások eredményeként a hivatal épülete télen-nyáron megfelelő körülmények között fogadhatja ügyfeleit, az egyes munkahelyeken az ügyfélforgalmat bonyolító és más tevékenységet végző munkatársak számára is 21. századi szinten temperált körülmények biztosíthatók.
A fejlesztés során fejlesztésre kerül a Hivatal informatikai infrastruktúrája. A fejlesztés elsődlegesen a meglévő hálózat teljes kiváltását jelenti, egyedi gépek cseréjére, új munkaállomások beállítására ebben a projektben nem kerül sor. A fejlesztést hálózat teljes elavultságán túl a 2013. évben végrehajtott önkormányzati feladatátcsoportosítások is indokolják. Az új hálózat a belső kommunikáció szervezését, ezzel az ügyintézés hatékonyságát helyezi új alapokra, egyidejűleg biztosítva az ügyfélanyagok szervezeten belüli mozgását, az elektronikus ügyfélforgalom fogadásának lehetőségét
3. A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A közlekedésfejlesztés 2014-ben a kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kezdődik meg. A 2013. év végén benyújtásra kerülő pályázatban Felsőzsolca a Béke utcán tervezi kerékpársáv kialakítását. A kialakítandó kerékpársávval több cél egyidejű elérése biztosított. A kerékpárút úgy köti be a szegregátumot a meglévő kerékpárútba és biztosít a közvetlen városközponthoz elérhetőséget, hogy a közúti gépjárművek (autóbuszok és tehergépjárművek is) által terhelt Xxxxxxxx és Dózsa- Árpádfejedelem utcákról elvonja a kerékpáros és gyalogos forgalmat. A kerékpárúttal a belvárosi üzleteken túl az iskola, óvoda, sportközpont elérhetősége is biztonságosabbá válik.
4. A térfigyelő kamerarendszer kialakítása a közterületek megfigyelését végző kamerák telepítésével az elmúlt években megkezdődött. A 2013. utolsó negyedévében benyújtott pályázattal a rendszer további fejlesztését, kiegészítését tervezi a település. A jelenleg Felsőzsolcán telepített kamerarendszer bővítése
és korszerűsítése szükséges, mely új kameraegységek kialakításával valósul meg. A telepítési helyszínek lakossági javaslatok figyelembe vételével a 2014-ben megépíteni tervezett Béke úti kerékpárút körzetében kerülnek kiválasztásra. A korszerűsítés a feldolgozható információk közvetítésének sebességét, a képanyagok minőségének javíthatóságát szolgáló átviteltechnika lecserélésével megvalósítható, miközben a kihelyezett készülékek teljes értékű feladat-ellátási képességgel továbbra is megtarthatóak.
5. A Sportöltöző épületének felújítása (Felsőzsolca, Bolyai u. 2) az épület emeleti/tetőtéri részének hasznosítását, a szükséges épületenergetikai fejlesztésekkel kombináltan megvalósítva a sportegészségügy számára, a gyúrás, masszőr tevékenység végzésére egyaránt alkalmas helyiségek alakíthatóak ki. Ezek az újonnan kialakított helyiségek egyesületi rendezvények, értekezletek megtartására is alkalmasak. A bemutatott funkcióbővítésen túl az önkormányzat az épület teljes felújítására, belső funkció átcsoportosításra, teljes víz- és elektromos hálózat cserére 2013. évben engedélyezési tervdokumentációt rendelt meg.
6. Felsőzsolca az akcióterületen a családok és különösen a gyermekek kellemes szabadidő eltöltését támogatva kettő játszóteret kíván kialakítani – a 2013. utolsó negyedévében benyújtani tervezett pályázata alapján. A projekt megvalósításának tervezett helyszínei a Kassai u. 32 (1102 hrsz.) és a Rétföld
u. és Kossuth u. sarkán (1968 hrsz.) található területek. A város a játszótereket korszerű, gyermekbarát és biztonságos szabadtéri eszközökkel kívánja felszerelni.
7. A ROP által támogatott projektben Felsőzsolca olyan „szoft” elemek lebonyolítását is végre kíván hajtani, ami az akcióterületen a projekt végrehajtását és a közösségi funkciók megerősítését a helyi civil szervezetekkel és a közösség bevonásával képes támogatni. A „szoft” elemekhez kapcsolódó tevékenységsor 50%-os költségarányban közvetett támogatásként Programalap létrehozásával valósul meg, míg további 50%-ban pedig egy olyan interaktív információs, tájékoztató rendszert kerül felállításra a közfunkciót ellátó intézményekben, melyek segítségével a fejlesztések helyi elfogadtatása, megismertetése valósítható meg. A webes alapon működő szoftver célja, hogy a város vezetésének lehetősége legyen modern eszközökön keresztül kommunikálni a lakossággal és folyamatosan tájékoztatni őket az eseményekről, rendezvényekről, illetve szemléletformáló tartalmakat tudjanak megosztani a közösséggel. A közvetett támogatásként allokált forrásokkal a város a helyi civil szervezeteket kívánja megcélozni, akiknek az alábbi témakörökben szükséges - a megjelenő pályázati felhívásnak megfelelően - pályázatokat megfogalmazni:
• az lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése;
• közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények kialakítása, közcélú képzések kialakítása;
• helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók szervezése.
9
Az akcióterületi fejlesztés költségvonzatát az alábbi táblázat tartalmazza.
ifizetések ütemezése | 2014. I. negyedév | 2014. II. negyedév | 2014. III. negyedév | 2014. IV. negyedév | 2015. I. negyedév | 2015. II. negyedév | Összesen |
Projekt-előkészítés költségei | 13 254 500 | 13 254 500 | |||||
Projekt menedzsment költségek | 2 000 000 | 2 000 000 | 2 500 000 | 6 500 000 | |||
Építés (átalakítás, bővítés, felújítás) költségei | 153 574 401 | 78 495 884 | 15 306 693 | 247 376 978 | |||
Polgármesteri Hivatal korszerűsítése | 78 495 884 | 78 495 884 | |||||
Sportöltöző épületének felújítása | 84 998 766 | 84 998 766 | |||||
Kerékpátsáv kialakítása | 68 575 635 | 68 575 635 | |||||
Szolgáltatóház felújítása | 15 306 693 | 15 306 693 | |||||
Szolgáltatások igénybevételének költségei | 500 000 | 4 000 000 | 4 500 000 | ||||
Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenységek | 3 000 000 | 5 000 000 | 2 600 000 | 10 600 000 | |||
Eszközbeszerzések költségei | 3 956 202 | 9 810 000 | 13 766 202 | ||||
Polgármesteri Hivatal korszerűsítése | 3 956 202 | 3 956 202 | |||||
Gyermek játszótér kialakítása | 5 910 000 | 5 910 000 | |||||
Térfigyelő kamerarendszer fejlesztése | 3 900 000 | 3 900 000 | |||||
Tartalék | 5 000 000 | 5 000 000 | |||||
Összesen | 0 | 18 754 500 | 153 574 401 | 89 452 086 | 15 306 693 | 23 910 000 | 300 997 680 |
2014. 1. félév | 2014. 2. félév | 2015. 1. félév | |||||
Félévente összesen | 18 754 500 | 243 026 487 | 39 216 693 | 300 997 680 | |||
2. táblázat Az akcióterületi beavatkozások költségterve és ütemezése
2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA
Az akcióterület lehatárolása az Integrált Településfejlesztési Stratégia alapján készült el, az ITS dokumentum 6.1 fejezete alapján, melyben az akcióterület fejlesztésre kijelölésre került. Az akcióterület megnevezése „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont). A fejezet további részében bemutatásra kerül az akcióterület helyzetelemzése, melyből egyértelműen következik, hogy a Városközpont városrész területe Felsőzsolca üzleti és közigazgatási központja, mely kereskedelmi egységeivel és szolgáltatásaival a város lakosságának igényeit elégíti ki, közigazgatási és közszolgáltatási intézményeiben pedig a város lakosságának ügyeit intézi. Bemutatjuk, hogy az akcióterületet magában foglaló városrész célkitűzései összhangban vannak az akcióterületi fejlesztés céljaival, és azt, hogy a kijelölt akcióterület fejlesztési céljait hogyan támasztják alá a városrész célkitűzései.
2.1 Akcióterület kijelölése
A városrészek lehatárolását a Gazdasági program vonatkozó megállapításai, a város szerkezete, és a város társadalmi-demográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH 2011. évi népszámlálási adatai alapján végeztünk el, illetve ahol ez nem volt elérhető a korábbi adatokból és az önkormányzat nyilvántartásaiból dolgoztunk. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból – elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta „települési funkciók keverhetősége” elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán kettő városrész került lehatárolásra.
Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, a fejlesztések tapasztalatai, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, illetve a fenntartható városfejlesztési célokat tekintette kiindulási alapként.
A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel; folyamatosságról, tudatos városépítési folyamatról tesz tanúbizonyságot. Minden elemnél kiemelt hangsúlyt kapott a fenntarthatóság, valamint az, hogy a fejlesztési elemek komplex szinergikus rendszerében az adott fejlesztési elemnek „feladata” legyen.
A városrészi fejlesztési tervek elkészítésekor fontos szempont volt, hogy a kijelölt területek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát, az egyes fejlesztési elemek összesített, szinergikus hatásait is figyelembe kellett venni. Ennek oka az, hogy az egyes városrészi fejlesztések más városrészek vagy a környező települések lakosságának is eredményezhetnek előnyöket, így a település jövőképe és az ennek eléréséhez szükséges célok és tevékenységek tervezésekor átfogó, az egész település problémáira választ adó válaszok elsődleges prioritást élveztek, a városrészi fejlesztések – melyek a városrész problémájára adnak választ – ezekkel kontextusba hozva kerültek megtervezésre.
A 2007-2013 közötti időszak pályázati rendszerével kapcsolatban annyit érdemes megjegyezni, hogy a pályázati felhívások nem minden esetben támogatták a városok fenntartható fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Az egyes fejlesztési elemek helyes tervezésével és ütemezésével a városok önállóan fenntartható fejlesztéspolitikai célrendszert alakíthatnak ki, melyben a jövedelemtermelő (vagy vagyoni értéket növelő) projektek a társadalmi hasznok biztosítására, társadalmi jólét megteremtésére irányuló – azaz közvetlen bevételt nem termelő - beavatkozások önrészét teremthetik elő. A jelenlegi fejlesztési rendszer a pályázati felhívásokban előre definiáltan határozta meg a pályázható fejlesztési célokat, melyek a települések fejlesztéspolitikai beavatkozásainak ütemezésével nem feltétlenül vannak összhangban. A következő költségvetési ciklusban az integrált területi beruházások intézménye (ITB) ezt a problémát várhatóan orvosolni fogja, így a települések egyrészt saját ütemezésük alapján valósíthatják meg egymásra épülő céljaikat, másrészt érdekeltek is lesznek a hosszú távon fenntartható fejlesztéspolitikai rendszer alkalmazásában. Ennek oka, hogy a 2020 utáni időszakban a kohéziós politika várhatóan kevesebb forrást biztosít majd a fejlesztésekre, és azok megvalósítása egyre inkább a települések saját forrásbevonási képességétől fog függeni.
Az azonosított akcióterületek az alábbiak (sorszám szerint jelezve az akcióterületi összefoglaló térképen):
1. „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont)
2. Leromlott városrészek, szegregátumok
3. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek (IP – ipari területek, M – mezőgazdasági területek)
Felsőzsolca Város lakóövezetei
Ipari és mezőgazdasági területek
1. ábra Felsőzsolca Város Akcióterületei
„Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)
Az akcióterület lehatárolása
Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. „Vám” térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. E területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala.
Az akcióterületet a Felsőzsolcára bevezető út körforgalmától kezdődően az északon a Kassai utca határolja, mely a Xxxxx Xxxxxx utca magasságában észak felé húzódva – magába foglalva a felsőzsolcai üzletsor területét - kiterjed a városhatárig, ami az Eperjes utca magasságában visszatér a Kassai utca vonalába a Xxxxx Xxxxxx utcáig. Ezt követően az északi határ a Xxxxxx Xxxxx utcán folytatódik, mely az Mester utcai kereszteződénél éri el a terület legészakabb határpontját. Innen a határ a déli-délkeleti irányba fordulva a Mester utcán haladva az Ongai utcánál balra fordul, és az utcán húzódva a második kereszteződésnél ismét délre, a Xxxxxxxx Xxxxxx utcára veszi az irányt. A Xxxxx Xxxxxx utcánál ismét kelet felé halad, majd a Rétföld utcához érve a Rétföld utca keleti oldalán elhelyezkedő ingatlanok kertvégén húzódik déli-délkeleti irányba, egészen a Xxxxxxx Xxxxx utcáig. Ez az akcióterület legkeletibb pontja. Innen északnyugat felé fordulva a Xxxxxxx Xxxxx utcán halad a Xxxxxxxx Xxxxxx utcáig, ahol jobbra fordulva felhúzódik a Kavicsbánya utcához. Innen a Kavicsbánya utca, Kertekalja utca vonalán halad nyugat felé, majd a Xxxxx Xxxxxx utcán haladva egy rövid szakaszon délre fordul, innen a Xxxxxxx Xxxxx utcán ismét nyugati irányba fordul a Xxxxxxx Xxxxx utca keleti szakaszának közepéig. A Xxxxxxx Xxxxx utcáról a Kastély utcáig az akcióterület határa a Xxxxxxx Xxxxxxx és a Xxxxx Xxxxxx Általános Iskola keleti határán fut végig. Ezt követően a Kastély utcán keleti irányba– keresztezve a Xxxxx Xxxxxx utcát - a határ vonala a városhatárig húzódik. A terület határa a városhatáron észak felé haladva a Gamesz és az Okmányiroda magasságáig terjed, majd innen északra a Xxxxx Xxxxxx utca nyugati lakóingatlanainak határvonalát követve a Kassai utcát keresztezve északi irányban a városhatárig húzódik. Az akcióterület határa a városhatáron keleti irányban a körforgalomhoz vezet, ahol elérjük kezdőpontunkat. (2. ábra „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) akcióterület)
„Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) terület kiterjedése 128,4 hektár. Felsőzsolca kiterjedése 1.625 hektár, a Városközpont városrész területe a város 7,9%-át teszi ki.
Az akcióterület lakosságszáma 3278 fő, Felsőzsolca lakosságszáma 6750 fő. A Városközpont akcióterületen lakik a település lakosainak 48,5 %-a.
2. ábra „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) akcióterület
2.2 Jogosultság igazolása
A városrehabilitációs akcióterület teljes területe belterületen helyezkedik el. A városrészbe tervezett beavatkozások az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmilag meghatározó központi területein helyezkednek el, és az akcióterületi fejlesztés elemei egymásra szinergikus hatást gyakorolnak. Az akcióterületre tervezett fejlesztések illeszkednek a település hatályos rendezési
tervéhez. Funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztések elsősorban vegyes terület terület- felhasználási egységébe tartozó, illetve azzal fizikailag közvetlenül érintkező zöldterület terület- felhasználási egységeibe tartozó területeken valósulnak meg.
3. ábra „Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) akcióterület Felsőzsolca belterületi szerkezeti tervén
A város bel- és külterületi szerkezeti terve nagy felbontásban a város honlapján elérhető.
4. ábra A jogosultságot biztosító funkciók az akcióterületen
2.3. Helyzetelemzés
A terület jellemzői
Az akcióterület fizikai állapota jó, lakosságának társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei a városi átlagnak megfelelő, a településrész városi, üzleti, közösségi és közszféra funkciókkal való ellátottsága magas szintű.
Az ingatlanok jellemzően kertes épületek, minőségük állaga, infrastrukturális ellátottságuk változó, általában összkomfortos lakóépületek. Minden közmű elérhetősége biztosított.
Gazdasági helyzet
Az akcióterület északi részén számos kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás kap helyet. A Kassai út északi oldalán helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének
mindkét oldala egy – egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen társasház épült, földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek működnek.
A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb – az emlékművel szemben – szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. A Mártírok útján a rendőrség tetőtér beépítést illetve garázsfejlesztést valósított meg a városi rendőrőrs épületén.
Az akcióterület kaputérségének észak-nyugati részén vezet be a Miskolcról bejövő út Felsőzsolcára. Az út egyik fele még nem beépített, a másik részén lakóházak kertvégei láthatóak. A beavatkozások eredményeként várható, hogy a majdan épülő kisvárosias lakóházak alsó szintjén valamilyen kereskedelmi és szolgáltató jellegű tevékenységet folytató vállalkozások is helyet kapnak majd, erősítve az akcióterület városias jelleget.
A környezet állapota
Az akcióterület környezete az utcákon és a portákon tiszta, rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet.
A közigazgatási intézmények udvara rendezett, az épületek előtt és mögött parkolóhelyek kerültek kialakításra a könnyű megközelítés végett.
A Kassai utcai Szolgáltatóház épülete felújításra szorul.
Az akcióterület Sajó parti fejlesztési területe környezetének egy része rendezett, egy része azonban rendezetlen. A Sajó parti szabadidőközpont tervezett létesítésével egy rendezett és karbantartott környezetű terület kerül kialakításra a folyópart mentén.
A közlekedés helyzete
Közlekedési szempontból forgalmasnak mondható az akcióterület központi része, a Felsőzsolcára érkezők legnagyobb része ebből az irányból közelíti meg a várost. Jelentős az átmenő forgalom is Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok és a miskolci 7-es busz is erre közlekedik.
Az akcióterület kaputérsége nagyon forgalmas, hiszen ez az út vezet be a városba, és nagy az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Jelenleg a főúton kívül más út nincs a területen. Kerékpárút és gyalogos forgalom sincs.
A fő közlekedés útvonalakon kívüli szakaszok kevésbé forgalmasak, ezeket a tömegközlekedés nem érinti, az autósforgalom csak a célforgalomból adódik.
A közszféra jelenléte
Az akcióterületen központi, északi részén belül kap helyet jelenleg a Gamesz telephelye, mely a város rendben tartásáért és az önkormányzati intézmények karbantartásáért felel. A fejlesztések során a telephely elköltöztetésre kerül. Szintén ezen a területen belül helyezkedik el a Rendőrség épülete is, melynek intézkedési területe Felsőzsolcán kívül több településre is kiterjed, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ, a Xxxxxxxx Xxxxxx Református Általános Iskola, illetve az Egészségház.
Az akcióterület délkeleti részén belül kap helyet a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. Cél egy olyan igazgatási központ létrehozása, mely teljes mértékben el tudja látni a város és a kistérség igényeit. Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja.
2.4 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése
Lakóövezetek általános előírásai
Lk jelű alövezet - kisvárosi intenzív lakóterület
Minimális telek szélesség 14 m
Szabadonálló beépítés sarok telken megengedhető.
Zártsorú beépítés 14 m-nél keskenyebb telken engedhető meg
Lke jelű alövezetek (Kertvárosias lakóterület övezetei) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 kistelkes családiházas kertvárosi lakóövezet ; Lke-2 nagytelkes családiházas kertvárosi lakóövezet
Lf jelű alövezetek (Falusias lakóterület övezetei)
Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre : Lf-1- apró (szabálytalan) telkes falusias lakóövezet ; lf-2- szalagtelkes falusias lakóövezet
Vegyes terület övezetei
A vegyes terület funkcionális övezetei a következők
• Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
• Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
• Vt-3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkciók elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
• Vt-4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelület igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet
• Vt-5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet
Különleges területek
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
- Kr régészeti park
- Kt működő temető
- Ká állatmenhely
- Ksp sportpálya
- Kc vízi tábor, kemping
- Kb kavicsbánya
- Ksz szabadidőpark
- Kst termálstrand
A szabályozási terv módosítása a tervezett beavatkozással kapcsolatosan nem szükséges, az akciótervben meghatározott építészeti- műszaki beavatkozások összhangban vannak a város településfejlesztési koncepciójával, megfelelnek a település hatályos településrendezési tervében, helyi építési szabályzatában foglaltaknak.
2.5 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása
A korábbi évek fejlesztési tapasztalatainak megismerése, illetve a megkezdett városrehabilitációs folyamatok folytatása érdekében az alábbiakban röviden bemutatásra kerülnek az elmúlt 10 év városrehabilitációs célú fejlesztései az akcióterületen illetve, mivel a fejlesztés szempontjából releváns, néhány a település egészét érintő fejlesztés is.
Útfelújítás
A város önkormányzati tulajdonú útjai a 80-as években itatott makadám felületet kaptak, amelyeket az azt követő időkben szükség szerint kátyúztatott az önkormányzat. Az elmúlt 27 évben teljes útfelület felújítás folyamatosan történt a közműépítések befejezésével, hiszen az útfelületek minden úton megbontásra kerültek. Jelenleg Felsőzsolca minden közművel rendelkezik, és ezért indokolt a még felújításra nem került önkormányzati közutak rendbetétele, amit saját és részben pályázati pénzekből (TEUT 2005., 2006., 2007.) folyamatosan valósított és valósít meg a város.
2005-ben a Xxxxx Xxxxxx utca, Xxxxxxxx Xxxxxx utca és Xxxxx Xxxxxx utca burkolatának felújítása történt meg a TEUT pályázat keretében.
A megítélt támogatás összege: 12 069 e Ft
2006-ban a Xxxxxxx Xxxxx utca, Xxxxxxx Xxxxxx utca, Eperjesi utca burkolatának felújítása valósult meg szintén TEUT pályázat keretében.
A megítélt támogatás összege: 15 000 e Ft
2007-ben pályázati forrásból a Nagyszilvás utca, Xxxxxx Xxxxxx utca és Xxxxxxx Xxxxx utca burkolatának felújítása valósult meg.
A megítélt támogatás összege: 9 777 e Ft
Az útfelújítási program folyamatosan zajlott a városban, 2009-ben valósult meg a Gyűjtőút hálózat fejlesztése (7-es buszútvonal), ÉMOP 3.1.2/B09-2009-0016, valamint újabb Közutak burkolása történt meg.
A TEUT pályázati rendszer keretében négy belterületi közút kap új burkolatot. Az Xxxxx Xxxxxxxxx úton felújítandó útszakasz az MKV Zrt. által üzemeltetett 7-es számú buszjáratnak biztosít optimális feltételeket, ezzel is az utasok biztonságos közlekedését elősegítve. A másik három út: Xxxxxx Xxxxxxxx utca, Xxxxxxxxx Xxxxxx utca, Xxxxx Xxxxx utca.
Projekt megnevezése | Xxxxxx tás éve | A megvaló- sítás időpontja | A projekt összes költsége (Ft) | Támogatás tartalom (Ft) | Ebből csekély összegű támoga- tás (Ft) | Támogatott projekt esetén | |
program neve | pályázati azonosító szám | ||||||
Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatalának akadálymentesítése | 2008 év | 2010. év 03. hó 15. nap | 22 988 506 Ft | 20 000 000 Ft | 0 Ft | ÉMOP | ÉMOP 4.2.2. |
Fejleszd tudásod Felsőzsolcán! | 2012 év | Megvalósí- tás alatt | 19 227 125 Ft | 19 227 125 Ft | 0 Ft | TÁMOP | TÁMOP 3.2.4A-11/0- 0000-0000 |
"Információ-Tudás" bázis Felsőzsolcán Szerezd meg és add tovább! | 2010 év | 2010. év 04. hó 16. nap | 15 558 914 Ft | 15 558 914 Ft | 0 Ft | TÁMOP | TÁMOP 3.2.4/08/0- 0000-0000 |
Felsőzsolca város Egészségházának felújítása, bővítése | 2009 év | 2011. év 02. hó 28. nap | 300 686 868 Ft | 270 618 181 Ft | 0 Ft | ÉMOP | ÉMOP 4.1.1/A |
Gyűjtőút-hálózat fejlesztése Felsőzsolcán | 2010 év | 2012. év 10. hó 29. nap | 223 846 996 Ft | 167 885 247 Ft | 0 Ft | ÉMOP | ÉMOP 3.1.2/B-09- 2009-0016 |
FKIKI Napközi Otthonos Óvodája "Xxxxxxxxx Xxxxx" fejlesztése Felsőzsolcán | 2012 év | Megvalósí- tás alatt | 100 918 500 Ft | 106 230 000 Ft | 0 Ft | ÉMOP | ÉMOP- 4.3.1/A-11- 2012-0013 |
Összetett bűnmegelőzési ifjúsági program megvalósítása Felsőzsolcán | 2013 év | Megvalósí- tás alatt | 39 999 915 Ft | 39 999 915 Ft | 0 Ft | TÁMOP | TÁMOP 5.6.1. B-12/2-2012- 0096 |
A Felsőzsolca Városi Sport Club egészségfejlesztő projektje | 2013 év | Megvalósí- tás alatt | 8 808 570 Ft | 8 808 570 Ft | 0 Ft | TÁMOP | TÁMOP 6.1.2- 11/1 |
A "Krisztina" óvoda egészségfejlesztő projektje | 2013 év | Megvalósí- tás alatt | 9 834 620 Ft | 9 834 620 Ft | 0 Ft | TÁMOP | TÁMOP 6.1.2- 11/0-0000-0000 |
Felsőzsolca Város Önkormányzatának hatékonyságnövelése az állampolgári szempontok figyelembe vételével | 2013 év | Megvalósí- tás alatt | 22 000 000 Ft | 22 000 000 Ft | 0 Ft | ÁROP | ÁROP 1.A.0- 0000-0000 |
Egészségfejlesztő projekt Felsőzsolcán | 2013 év | Megvalósí- tás alatt | 9 999 980 Ft | 9 999 980 Ft | 0 Ft | TÁMOP | TÁMOP 6.1.2- 11/0-0000-0000 |
Felsőzsolca-Arnót kerékpárút kiépítése | 2013 év | Megvalósí- tás alatt | 93 806 781 Ft | 84 426 103 Ft | 0 Ft | ÉMOP | ÉMOP-5.1.3- 2011-0005 |
A jövő fejlesztési elképzelései földrajzi értelemben véve is szorosan illeszkednek az eddig megvalósult fejlesztésekhez szem előtt tartva a fenntartható városfejlesztési alapelveket.
5. ábra Áttekintő térképvázlat a korábbi fejlesztési helyszínek elhelyezkedéséről
2.6 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása
Demográfiai helyzet
Felsőzsolca lakónépességének száma jelenleg 6.750 fő (forrás TEIR 2011). Lakosságának 91%-a magyar, 9%-a roma nemzetiségűnek vallotta magát a legutóbbi (2001.) népszámlálás adatai szerint. Ma 20 %-ra tehető a roma nemzetiségű lakosok aránya. Etnikailag szegregált, telepszerű lakókörnyezet a városon belül található, ahol összpontosul a roma nemzetiségi lakosság. Bolgár és ruszin nemzetiségű lakossága is van Felsőzsolcának, akik beilleszkedtek, részlegesen asszimilálódtak. Helyi szinten átlagos körülmények között élnek, élet,- lakás,- iskoláztatási,- egészségügyi,- foglalkoztatási körülményeik nem térnek el a többségi lakosságétól. Helyi kisebbségi önkormányzatot működtetnek, aktívan őrzik hagyományaikat.
A településeken elkülönülnek a különböző társadalmi rétegek és etnikai csoportok lakóhelyei. Mivel a szegregáció többnyire azzal jár, hogy a szegényebb és a kisebbségi etnikumhoz tartozó népesség lakta településrész leromlik, a szegregáció súlyos problémákat okozhat. A szegregációs folyamatok megállítása érdekében Felsőzsolca a leromlott városrészekhez kapcsolódóan antiszegregációs tervet dolgozott ki, illetve akcióterületként lehatárolta a szegregátumként azonosított területet annak érdekében, hogy a következő uniós költségvetési időszakban a terület rehabilitációját elvégezhesse.
A lakosság életkor szerinti megoszlását a következő táblázat mutatja:
Összesen | összes népesség | Roma | összes roma | HHH gyermek | összes HHH gyermek | Fogyatékkal élő | összes fogyatékkal élő | ||||||
férfi | nő | férfi | nő | fiú | lány | férfi | nő | ||||||
Állandó népesség száma | 3411 | 3627 | 7038 | 0 | 121 | 99 | 220 | 0 | |||||
ebből | a 0-2 évesek száma | 124 | 97 | 221 | 0 | n.a. | n.a. | 0 | |||||
a 3-5 évesek száma | 100 | 131 | 231 | 0 | 13 | 5 | 18 | 0 | |||||
a 6-14 évesek száma | 367 | 349 | 716 | 0 | 90 | 68 | 158 | 0 | |||||
a 15-18 évesek száma | 163 | 161 | 324 | 0 | 18 | 26 | 44 | 0 | |||||
a 19-24 évesek száma | 299 | 309 | 608 | 0 | 0 | ||||||||
a 25-44 évesek száma | 0000 | 000 | 0000 | 0 | 0 | ||||||||
a 45-54 évesek száma | 465 | 494 | 959 | 0 | 0 | ||||||||
az 55-64 évesek száma | 471 | 520 | 991 | 0 | 0 | ||||||||
a 65 év felettiek száma | 386 | 586 | 972 | 0 | 0 |
3. táblázat A lakosság életkor szerinti megoszlása Forrás: KSH-Statinfo, Önkormányzat, 2013
A településen az állandó népesség kor szerinti összetételét tekintve az aktív korúak (19-64 évesek) aránya a legmagasabb, 4574 fő (64,99 %). Az állandó népesség 14,77 százaléka tanköteles korú (1040 fő), a 65 év felettiek aránya 13,81 százalék. A népesség koreloszlása az országos tendenciáknak megfelelő, a népességszám lassan csökken. A fiatalok száma az utóbbi öt évben minden korosztályban csökkent. Az 55 év feletti korosztály száma, aránya viszont növekedett. Ez előrevetítheti a Felsőzsolca (és a társadalom) lassú elöregedését.
Az utóbbi öt év állandó népességszám változásait az alábbi táblázat mutatja:
Életkor | 2007.01.01 | 2012.01.01. |
Állandó lakónépesség | Állandó lakónépesség | |
(fő) | (fő) | |
0-2 év | 254 | 221 |
3-5 év | 250 | 231 |
6-14 év | 731 | 716 |
15-18 év | 421 | 324 |
19-24 év | 643 | 608 |
25-44 év | 2082 | 2016 |
45-54 év | 1131 | 959 |
55-64 év | 839 | 991 |
65 év felett | 932 | 972 |
Összesen | 7283 | 7038 |
4. táblázat Az állandó népességszám változása 2007 és 2012 között Forrás: KSH-Statinfo, 2013
A születések és halálozások száma 2006 és 2011 között:
Település: | 2006. év | 2007. év | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év |
Élveszületések száma (fő) | 84 | 77 | 95 | 78 | 79 | 72 |
Halálozások száma (fő) | 80 | 77 | 65 | 74 | 71 | 73 |
5. táblázat A születések és halálozások száma 2006 és 2011 között Forrás: KSH-Statinfo, 2013
500
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
Odavándorlások
száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen)
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
6. xxxx Xx- és odavándorlási tendencia Felsőzsolcán 2001-2012 Forrás KSH, 2013
A település lakossága tényszerűen csökken! A városból való elköltözésre és a városba való beköltözésre vonatkozó okok részletesebb elemzésének adatai hiányában feltételezhető, hogy a fiatalok egy része a munkalehetőségek, munkahelyek után elhagyják szülővárosukat, és nagyon kevés remény van arra, hogy visszaköltöznek. Ezzel is csökken a lakosság száma a településen.
„Felsőzsolca Város kapuja” és Városközpont (kereskedelmi, szolgáltató és közigazgatási alközpont) akcióterület demográfiai adataiban a települési adatoknál némileg másabb arányok figyelhetőek meg.
A települési átlagnál alacsonyabb a 0-14 éves korosztály és magasabb a 60 év feletti korosztály aránya, ami az akcióterület lakosságának elöregedettségét mutatja. Az iskolai végzettség általában magasabb az akcióterületi lakosság körében, mint a település egészén, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya lényegesen alacsonyabb, mint a település átlaga, mint ahogyan a felsőfokú végzettségűek aránya is magasabb a település átlagánál.
A magasabb átlagos iskolai végzettség valószínűsíthető okán a települési átlagnál alacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúak körében, és magasabb a foglalkoztatotti arány. A háztartások kicsivel több, mint egyharmadában nincs foglalkoztatott, ami kedvezőbb a települési átlagnál.
Az akcióterületre jellemző a települési átlagot meghaladó életkor, a magasabb iskolai végzettség, és ennek köszönhetően a magasabb foglalkoztatottsági szint.
Mutató megnevezése | Felsőzsolca összesen | Városközpont |
Lakónépesség száma | 6750 | 3278 |
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya | 19,4 | 12,4 |
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya | 63,5 | 64,0 |
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya | 17,1 | 23,5 |
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül | 27,4 | 21,2 |
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában | 11 | 14,4 |
Lakásállomány (db) | 2 124 | 972 |
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya | 15,2 | 15,0 |
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül | 50,7 | 47,1 |
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül | 21,6 | 14,3 |
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül | 45,9 | 67,1 |
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya | 38,6 | 35,1 |
6. táblázat Az akcióterület demográfiai adatai Forrás: KSH-Statinfo, Önkormányzati nyilvántartás, 2013
Gazdasági helyzet
2011 lezárt évben 546 db vállalkozás volt Felsőzsolcán, ebből 16 mezőgazdasági, 530 ipari kereskedelmi és szolgáltató. Az elmúlt 5 évben a vállalkozások száma stagnálást mutat (2008-ban
551 működő vállalkozás volt, melyből 19 volt mezőgazdasági.) Felsőzsolcán a vállalkozások gazdasági ágak szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakul:
Egyéb
15%
Ipari termelés
22%
Szolgáltató
35%
Kereskedelem
24%
Mezőgazdaság
4%
7. ábra Vállalkozások megoszlása ágazatok szerint Felsőzsolcán 2011 Forrás: Önkormányzat
Felsőzsolca gazdasági életében jelentős változást eredményezett az ipari zóna. A terület infrastruktúrával történő ellátásának folyamata már 2000-ben elkezdődött, azóta jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg különböző ütemekben. Kiemelt jelentőségű a 2011- ben mintegy 250 millió forintos költséggel, 122 millió forintos támogatással megvalósított inkubátorház, mely bérelhető irodát, csarnokot biztosít a kezdő, vagy már beindult vállalkozásoknak.
Felsőzsolca fenntartható fejlődése igényli, hogy az Ipari Zóna fejlesztése mellett a Városközpont városrész piaci környezetének fejlesztése is megvalósuljon. A Városközpont üzleti funkcióinak bővítése fontos feladat, és kiváló lehetőség a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági szereplők számára. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra megteremtésével komoly további magántőke beruházások várhatók tovagyűrűző hatásként. Ennek megfelelően a településrész legjelentősebb volumenű beruházása egy üzletközpont létrehozása különböző gazdasági és lakófunkciókkal. A fejlesztés során olyan többszintes épület komplexum valósulna meg, amely irodáknak, üzleteknek, köztük egy élelmiszer áruháznak, panziónak, lakásoknak és egy mélygarázsnak adna helyet. A fejlesztés során kiemelt hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, amivel a településünk környezeti védelme mellett, a tervezett beruházások értékét is növelni kívánjuk.
Társadalmi helyzet
A társadalmi helyzetet jelentősen meghatározzák a gazdasági, illetve az infrastrukturális és foglalkoztatottsági körülmények.
Felsőzsolcán a munkanélküliek száma 619 fő, szociális segélyben 12 fő részesül, 739 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 220 gyermek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről.
A meglévő lakások száma Felsőzsolcán jelenleg 2124 darab, ebből 972 darab található az akcióterületen. Az önkormányzati bérlakások száma: 20 db. Alacsony komfort fokozatú lakások száma többnyire a szegregátumban vannak, a településen összesen 323 ilyen lakás található, ebből
117 az akcióterületen. Lakásfenntartási támogatásban Felsőzsolcán 187 fő részesül. Az akcióterületen a lakásállomány a települési átlagnál kissé jobb állapotú.
A gyermekekhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat a következő táblázat mutatja:
Xxxxxxxxxxxx kapcsolódó ellátások és szolgáltatások mutatói | Ellátást igénybe vevő | ||
fiú | lány | Xxxx. | |
1. Védelembe vétel (Gyvt.) | 27 | 19 | 46 |
2. Családbafogadás (Gyvt) | 0 | 0 | 0 |
3. Ideiglenes hatályú elhelyezés (Gyvt) | 2 | 2 | 4 |
4. Átmeneti / tartós nevelésbe vétel (Gyvt) | 6 | 6 | 12 |
5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma | 384 | 355 | 739 |
ebből: | |||
5.1. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről | 121 | 99 | 220 |
5.2. Azon gyermekek száma, akiknek a szülei 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségről nyilatkoztak | 2 | 1 | 3 |
5.3. Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak | 12 | 8 | 20 |
6. Óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek száma | 21 | 19 | 40 |
Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás mutatói | |||
I. Gyermekjóléti alapellátás | |||
1. gyermekek átmeneti gondozása | 0 | ||
2. gyermekek napközbeni ellátása | 0 | 0 | 0 |
3. gyermekjóléti szolgáltatás | |||
3.1. gyermekjóléti központ | 0 | ||
3.2. gyermekjóléti szolgálat | 100 | 79 | 179 |
3.3. önálló gyermekjóléti szolgáltató | 0 | 0 | 0 |
7. táblázat A gyermekekhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások 2012 Forrás: Önkormányzat, 2013
Munkaerő-piaci, foglalkoztatási helyzet
A Felsőzsolcán működő vállalkozások foglalkoztatási képessége jelenleg még alacsony, így a munkaképes korú lakosság többsége Miskolcon talál munkalehetőséget, melyet a napi ingázásokkal kapcsolatos adatok is igazolnak.
Megnevezés | Xxxxxxx lakó és dolgozó | Eljárók száma | Ebből: a térség- központba eljárók aránya, % | Ezen belül | ||
mező- gazdaság- ban | iparban, építőipar- ban | szolgálta- tásban | ||||
foglalkoztatottak aránya, % | ||||||
Felsőzsolca | 563 | 1.660 | 81,9 | 0,2 | 26,5 | 73,2 |
Miskolci agglomeráció | 59.725 | 14.334 | 78,4 | 0,6 | 27,5 | 71,9 |
Megye összesen: | 140.438 | 68.869 | 29,9 | n.a. | n.a. | n.a. |
8. táblázat Napi ingázási adatok 2011 Forrás: KSH BAZ Megyei Igazgatósága 2011
700
600
Nyilvántartott álláskeresők
száma összesen (fő)
500
Nyilvántartott álláskeresők
400 száma, férfi (fő)
300
200
Nyilvántartott álláskeresők
száma, nő (fő)
100
0
180 napon túli
nyilvántartott álláskeresők száma összesen (fő)
8. ábra Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Felsőzsolcán Forrás: KSH
Miskolc közelsége a Felsőzsolcán élők számára is több munkaalkalmat jelent, azonban a településen a nyilvántartott álláskeresők számának trendje 2010-ig folyamatosan emelkedett, az elmúlt két évben történt trendforduló, mely különösen a tartós (180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott) munkanélküliek számának alakulását vizsgálva szembeötlő. Munkanélküliek száma 619 fő, szociális
segélyben 12 fő részesül, 739 gyermek után igényeltek rendszeres gyermekvédelmi támogatást, 220 gyermek szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről.
Szellemi foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 7%
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma (fő)
6%
Általános iskola 8 osztályánál kevesebb végzettséggel rendelkező nyilván... (fő) 9%
Fizikai foglalkozású nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
40%
Egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
Általános iskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 18%
Szakmunkás végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 8%
Szakiskolai végzettségű
1%
Főiskolai végzettségű nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 1%
Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű nyilvántartott állá... (fő) 10%
nyilvántartott
álláskeresők száma (fő) 0%
9. ábra A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása Felsőzsolcán 2012 Forrás KSH
A munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása az országos arányokhoz közeli. A relatíve kedvező foglalkoztatottság annak is köszönhető, hogy az utóbbi időben a településre települtek átlagos iskolai végzettsége magas volt.
Munkanélküliségi arány (%)
Forrás: KSH T-STAR
Felsőzsolca
Észak-Magy arország Magy arország
18,00
16,00
14,00
12,00
10,00
8,00
6,00
4,00
2,00
0,00
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
10. xxxx Xxxxxxxxxxxxxxx alakulása Felsőzsolcán, a régióban és Magyarországon 2000-2011
Jövedelmi helyzet
Az Önkormányzat önállóan a szociális célú, a Miskolc Megyei Jogú Város Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében különféle Start mintaprogramokban vesz részt (egyidejűleg 100-150 fő részvételével, éves összesítésben 3-400 fő ideiglenes foglalkoztatását biztosítja). Távlatilag az Önkormányzat a külterületek hasznosításától további munkaerő alkalmazását várja.
Szociális segélyben 12 fő részesül, közcélú foglakoztatásban 294 fő vesz részt.
Szociális helyzet mutatói | ellátást igénybe vevők | ||
férfi | nő | Összesen | |
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (Szt.) | |||
1. Időskorúak járadékában részesülő | 1 | 0 | 1 |
2. Aktív korúak ellátására jogosult | 430 | 189 | 619 |
ebből | |||
2.1. Rendszeres szociális segélyre jogosult | 3 | 9 | 12 |
a) egészségkárosodott személy | 1 | 2 | 3 |
b) 55. életévét betöltötte | 2 | 4 | 6 |
c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel | 0 | 3 | 3 |
2.2. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult | 232 | 81 | 313 |
a) 35 évnél fiatalabb | 108 | 2 | 110 |
b) 35-55 év közötti | 93 | 50 | 143 |
c) 55 év feletti | 31 | 29 | 60 |
2.3. Közcélú foglalkoztatásban részt vevő | 195 | 99 | 294 |
a) 35 évnél fiatalabb | 74 | 25 | 99 |
b) 35-55 év közötti | 93 | 59 | 152 |
c) 55 év feletti | 28 | 15 | 43 |
3. Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma összesen | 88 | 99 | 187 |
ebből természetbeni támogatásban részesülők száma | 88 | 99 | 187 |
3.1. normatív LFT-ben részesülők | 88 | 99 | 187 |
ebből természetbeni támogatásban részesülők száma | 88 | 99 | 187 |
9. táblázat Szociális helyzet mutatói Forrás Felsőzsolca Önkormányzat 2012
A környezeti értékek
Az akcióterületen az épített, illetve a természeti környezet nem tartalmaz európai és nemzeti építészeti örökséget, illetve a világörökség részét képező épített vagy természeti értéket.
Az akcióterületen jelentős kulturális vagy építészeti értékkel bíró helyi, vagy országos védettség alatt álló elemek az alábbiak:
• Felsőzsolca, Kassai u. 9. szám alatt található Pokol csárda pincéje, mely helyi védelmű épület,
• a Hősök tere, a Kegyeleti Park, melyek helyi védelmi területek,
• a Hősök tere 2. szám alatt található kereszt, mely helyi védelmű műalkotás
• Felsőzsolca, Xxxxx Xxxxxx u. 2. 173 hrsz.
• Xxxxxxx Xxxxxxx a hozzátartozó előkerttel és az emlékművel (tulajdonos: Felsőzsolca Város Önkormányzata (Xxxxx Xxxxxx u. 20.) Jelenlegi funkció: városi könyvtár
A környezeti károk bemutatása és feltárása
Az akcióterületet kármentesíteni nem kell, a terület környezeti kármenetesítési szempontból szennyezetlen. A területen megvalósítandó új funkció, a területhasználat nem igényli a környezeti kárelhárítást.
Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Polgármesteri Hivatal
A Hivatal az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos feladatokat látja el.
Okmányiroda
Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területről szóló 256/2000 (XII.26) Kormány rendelet alapján, Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatalában 2000. július 1-től működő okmányiroda illetékességi területéhez 16 település (Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Köröm, Muhi, Onga, Ónod, Sajóhidvég, Sajólád, Sajópálfala, Sajópetri és Felsőzsolca) 44 ezer fő tartozott. 2013. 01. 01-től a Miskolci Járási Hivatal fiókjaként működik az Okmányiroda.
GAMESZ
A részben önálló intézményekkel kötött Együttműködési Megállapodások szerint a GAMESZ, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a részben önálló intézmények könyvelését és pénzügyi szolgáltatásait is elvégzi.
Oktatási intézmények
Az általános iskolai alapfokú oktatást 2012. augusztus 29-ig a Felsőzsolcai Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (FKIKI látta el). Az intézményben az óvodai, az általános iskolai és a zeneiskolai feladatok kerültek integrálásra. 2012. augusztus 30-tól a feladatot két egyház vette át. A Tiszáninneni Református Egyházkerült intézményhasználat keretében alapított általános iskolát, illetve az alapfokú művészetoktatást vette át Felsőzsolca Város Önkormányzatától. Az Egri Főegyházmegye az általános iskolai feladatokat vette át Felsőzsolca Város Önkormányzatától. 2012. augusztus 31-től Felsőzsolca Város Önkormányzata megalapította a Felsőzsolcai Napközi Xxxxxxxx Xxxxxx.
Intézmény neve | Tanulólétszám az intézményben | Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint | Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint | Tanulólétszám az oszt.tervezés módja szerint | ||||||||
Normál (ált.) tanterv | Emelt szint, és vagy két tanítási nyelv | Gyógypedagógiai tagozat | ||||||||||
Összes | HHH | SNI | Összes | HHH | SNI | Összes | HHH | SNI | Összes | HHH | SNI | |
FKIKI | 369 | 158 | 16 | 286 | 149 | 15 | 83 | 9 | 1 | 0 | 0 | 0 |
10. táblázat Az oktatási intézmények tanulólétszáma 2012/2013 tanévben Forrás Felsőzsolca Önkormányzat 2013
Egészségügyi ellátás
Felsőzsolcán az egészségügyi ellátást az Egészségház biztosítja. Felsőzsolca egészségügyi ellátását
3 felnőtt háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 2 fogorvosi, 1 fizikoterápia, 3 védőnői körzet és a mikrotérség központi ügyelete látja el területi ellátási kötelezettséggel, vállalkozás formájában (2012). Céljuk, hogy személyes és folyamatos ellátást nyújtsanak az egészségi állapot megőrzése, betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében.
Természetszerű, hogy a településen fenntartott egészségügyi szolgáltatások a Városközpont lakossága számára is alanyi jogon hozzáférhető.
Egyéb közszolgáltatások
A fenti közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények mellett a Városközpont akcióterületen kapott helyet az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ (EPSZCSK), valamint itt található a Felsőzsolca Rendezvények Háza és Sportcsarnok, valamint a Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár is. A Városközpont ad helyet a városi rendőrőrsnek is.
Közbiztonság helyzete
A Felsőzsolcán elkövetett bűncselekmények száma az utóbbi 4 évben az alábbiak szerint alakult:
Felsőzsolca közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények megoszlása (ügyenként pontosan 1 eseménnyel számol, ahány ügy, annyi esemény, RZS NEO) | 2008. | 2009. | 2010. | 2011. |
3. Az állam és az emberiség elleni bcsk. Ös | ||||
4. Emberölés | ||||
5. Emberölés kísérlete | ||||
6. Gondatlan emberölés | ||||
7. Erős felindulásban elkövetett emberölés | ||||
8. Szándékos testi sértés | 10 | 8 | 14 | 3 |
9. Segítségnyújtás elmulasztása | 1 | 1 | 2 | |
10. Kényszerítés | ||||
11. Személyi szabadság megsértése | 1 | 1 | ||
12. Magánlaksértés | 1 | 2 | 1 | |
13. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (zaklatás, rágalmazás, becsületsértés) | 11 | 8 | 6 | 15 |
14. A személy elleni bcsk. Összesen | 24 | 17 | 24 | 20 |
15. Közúti veszélyeztetés | 1 | |||
16. Közúti baleset okozása | 4 | 1 | 2 | |
17. Közúti jármű ittas vezetése | 8 | 9 | 7 | 8 |
18. Közúti járművezetés tiltott átengedése | 1 | |||
19. Közúti cserbenhagyás | ||||
20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (közl. bizt. elleni bcs., vasúti, vízi, légi közl. vesz.) | 22 | 8 | 4 | 11 |
21. A közlekedési bcsk. Összesen | 35 | 18 | 11 | 22 |
22. Erőszakos közösülés | ||||
23. Szemérem elleni erőszak | 1 | |||
24. Természet elleni erőszakos fajtalanság | ||||
25. Üzletszerű kéjelgés és üzletszerű kéjelg | 1 | |||
26. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (megrontás, kitartottság, kerítés, szeméremsértés) | 5 | 2 | 1 | 2 |
27. A házasság, a család és a nemi erkölcs e összesen | 7 | 2 | 1 | 2 |
28. Tiltott határátlépés | ||||
29. Hivatalos személy elleni erőszak | ||||
30. Közfeladatot ellátó személy elleni erősz | 1 | |||
31. Hivatalos személy támogatója elleni erős | ||||
32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcsk. (hamis vád, hatóság félrevez., zártörés) | 1 | 1 | ||
33. Az államigazgatás,a közélet tisztasága e | 2 | 1 | 2 | |
34. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel | 1 | 1 | ||
35. Közösség megsértése | ||||
36. Garázdaság | 5 | 9 | 9 | 5 |
37. Önbíráskodás | 1 | 1 | 1 | |
38. Egyéb e csop. t. bcs. (állatkínz., közok-h., magánok-h., visszaé. okirattal, e.az.jel megh.) | 14 | 24 | 123 | 11 |
39. A közrend elleni bcsk. Összesen | 20 | 35 | 134 | 16 |
41. Devizagazdálkodás megsértése | ||||
42. Egyéb e csop. t. bcs. (fogy. megtév., számítást. rendsz. és adatok ell. bcs.) | 4 | 4 | 2 | 1 |
43. A gazdasági bcsk. Összesen | 4 | 4 | 2 | 1 |
53. Lopás | 96 | 78 | 75 | 72 |
54. Betöréses lopás | 42 | 44 | 49 | 30 |
Felsőzsolca közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények megoszlása (ügyenként pontosan 1 eseménnyel számol, ahány ügy, annyi esemény, RZS NEO) | 2008. | 2009. | 2010. | 2011. |
55. Sikkasztás | 4 | 4 | 6 | 8 |
56. Csalás | 2 | 4 | 6 | 12 |
57. Rablás | 3 | 2 | ||
58. Kifosztás | 1 | 1 | ||
59. Zsarolás | 1 | 1 | ||
60. Jármű önkényes elvétele | 1 | |||
61. Egyéb e csoporthoz tartozó bcsk. (rongálás, jogtalan elsaj., orgazdaság) | 7 | 7 | 16 | 14 |
62. Személyek javai elleni bcsk. Összesen | 000 | 000 | 000 | 138 |
63. A honvédségi kötelezettség elleni bcsk. | ||||
64. Mindösszesen | 244 | 216 | 329 | 201 |
11. táblázat Bűncselekmények száma Felsőzsolcán 2008-2011 között Forrás Miskolci RKP, 2012
A 100 ezer főre jutó bűncselekmények száma az utóbbi években:
Felsőzsolca | 2008. év | 2009. év | 2010. év | 2011. év |
lakosok száma: | 7.298 | 7.230 | 7.128 | 7.038 |
a közigazgatási területén elkövetett bűncselekmények száma: | 244 | 216 | 329 | 201 |
100 ezer főre jutó bűncselekmények száma: | 3.343 | 2.988 | 4.616 | 2.856 |
12. táblázat 100 ezer főre jutó bűncselekmények száma Felsőzsolcán 2008-2011 között Forrás Miskolci RKP, 2012
Az előző években a Felsőzsolca Város területén ismertté vált bűncselekményeket értékelve megállapítható, hogy az elmúlt négy év adatait vizsgálva 2010. évben volt egy jelentős növekedés, ami azonban egy többrendbeli közokirat-hamisításból adódik. Egyébként csökkenő tendenciát mutat az ismertté vált bűncselekmények száma.
A bűncselekmények struktúrája sem változott jelentősen, csökkenés tapasztalható minden bűncselekmény kategóriában, ami azonban nem jelenti azt, hogy megelégedettek lehetünk, hiszen a lakosság biztonságérzete ezzel együtt nem javult. A lopások nagy részét továbbra is a lakosság sérelmére követik el, az udvarokra, lakásokba, melléképületekbe besurranva, betörve viszik a mozdítható fémtárgyakat, kerítéseket, fát, háziállatokat és egyéb értékeket.
Felsőzsolcán különösen veszélyeztettek a nem lakott, árvíz után itt hagyott üresen álló lakások illetve telkek, a hétvégi házas részek.
11. xxxx Xxxxxxxxxxx bűnügyi térképe 2012. szeptembere és 2013. szeptembere között, Forrás: xxxxxx.xx
A bűnügyi térkép adatai alapján látható, hogy a Városközpont akcióterület területén az elkövetett bűncselekmények összetétele és megoszlása hasonló a város egyéb lakóterületein tapasztalhatóakhoz.
2.7. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása
Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közlekedési hálózat helyzete:
Hálózatok és hálózati kapcsolatok
Felsőzsolca évszázadok óta jelentős közlekedési, hálózati csomópontként van jelen a térségben (itt haladt át számos fontos kereskedelmi és hadiút is).
Felsőzsolca hálózati szerepe a közlekedési kapcsolatokon keresztül jelenik meg: a vasúthálózat, a helyi és távolsági autóbuszjáratok, a fő közlekedési utak (3-as számú; 37 számú), az autópálya (M30), a kerékpárutak és a légi közlekedés lehetősége. Ezek együttes jelenléte biztosítja az itt élők területi mobilitását, valamint a további fejlődés lehetőségét is.
Az M30 gyorsforgalmi út nemzetközi jelentősége kettős. Egyrészt az M3 autópályával együtt összeköttetést teremt az észak- és közép-magyarországi területek és Kelet-Szlovákia között, biztosítja a nyugati, délnyugati irányból érkező tranzitforgalom áthaladását az országon Szlovákia és Lengyelország keleti területei felé. Másrészt a Kassa–Xxxxxxxxx XXXX gyorsforgalmi folyosó részeként is fontos szerepet játszik az európai úthálózatban.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Kassai Kerület részvételével jelenleg alakuló Kassa-Miskolc Eurorégió szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a két várost összekötő, az eurorégió közlekedési tengelyét alkotó útvonal, amelynek magyarországi szakasza az M30 gyorsforgalmi út (Szlovákiában a 2010-ig megvalósuló Pozsonytól Zsolna–Eperjes–Kassa irányában az ukrán határig vezető autópályához csatlakozhat).
A vasúthálózat egyik fontos hazai és nemzetközi állomása Felsőzsolca, amely a 80-as számú Budapest-Nyíregyháza vasútvonal mellett van. A vasútállomásáról a 90-es számú vasúti szárnyvonalon indulnak a vonatok Hidasnémeti-Kassa irányába. A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják.
Közúti közlekedés
Közúti kapcsolat tekintetében Felsőzsolca a Zempléni, a Csereháti és az Északalföldi utak találkozásában helyezkedik el. Kelet-Észak-kelet kapcsolatot a 3. számú (E71 jelű nemzetközi útvonal nyomvonala) és a 37. számú főutak biztosítják. A fő közlekedési útvonalak és azok elágazásai a városon kívül épültek ki, először delta csomóponttal, később egy, majd két körforgalommal, így a kelet-nyugati irányú átmenő forgalom a várost nem terheli.
Felsőzsolca jelentősége közlekedési szempontból kiemelt, azonban a megépült elkerülő utaknak és csomópontoknak eredményeképpen a várost a közúti forgalom nem terheli. A 2004. novemberben átadott M30-as autópálya és annak levezető csomópontja ugyan megnövelte a forgalmat, de mindezt a város határában, a lakott és gazdasági szempontból hasznos területektől kellő, illetve megfelelő távolságban halad. Az országon belüli, régiók közötti forgalom szempontjából az M30 gyorsforgalmi út biztosítja az északkelet-magyarországi térség kapcsolatát a főváros, az ország középső része és a Dunántúl felé.
A Városközpont akcióterület közúti közlekedés kapcsolata kiváló, a Miskolc felől érkező útvonal ezen a területen lép be a város területére.
Közösségi közlekedés
Közúti közlekedés
Közösségi közlekedési adottságait tekintve Felsőzsolca a Miskolc helyi közösségi közlekedési hálózathoz csatlakozik (kihasználva a közelében lévő nagyváros adta lehetőségek egyikét). A 7-es számú helyi autóbusz útvonala 2011-ben kiegészült 5 megállóval, így a településen a korábbi végállomás megtartásával kibővített útvonalon, körjáratként közlekedik. Továbbá a Borsod Volán távolsági járatai is érintik a várost, ezzel biztosítva az alternatív közösségi közlekedés lehetőségét. A közúti közösségi közlekedésben érintett utcák az elmúlt években felújításra kerültek.
Kötöttpályás közlekedés
A vasúti személyforgalom, az állomás elhelyezkedése és a kedvezőbb tömegközlekedés miatt azonban nem jelentős, általában a miskolci Tiszai pályaudvart használják. A kötöttpályás
közlekedési kapcsolat Felsőzsolca ellentétes oldalán érhető el, ennek megfelelően az akcióterület kapcsolata gyenge.
Kerékpáros és gyalogos közlekedés
A kerékpáros közlekedés a városközpont és a helyi temető között valósult meg (1994-ben készült el a településközpontot a temetővel összekötő 1.300 m-es kerékpárút). Ez a közlekedés helyi viszonylatban fontossá vált. A vasúti állomással a település belterületét egy 860 m (1990-ben készített) kerékpárút köti össze, növelve ezzel a helyiek és a kerékpáros turisták biztonságos közlekedését. Felsőzsolca egy, 2013. év végén benyújtani kívánt városfejlesztési pályázat keretében tervezi egy 1026 m hosszú kerékpárút építését a Béke utcán, a szegregátum lakótelepe és a sportközpont között a fiatalok biztonságos közlekedésének megteremtése érdekében. Ezek az útvonalak a későbbiek során összeköthetőek, illetve továbbfejleszthetőek Onga, Alsózsolca tervezett, illetve Arnót megvalósítás alatt lévő kerékpárútjai irányába, ezzel kistérségi hálózatot létesítve, illetve lehetőséget biztosítva az EUROVEL nemzetközi kerékpárútra való csatlakozásra.
További tervek vannak Felsőzsolca kerékpárútvonalainak bekapcsolására a miskolci hálózatba, mely a megyeszékhelyen keresztül vezet majd a Bükk-hegységbe. Ennek előkészítéseképpen létesült átjáró az M30-as autópálya alatt és lett meghagyva a régi települési bekötőút, mely a majdani kerékpárút része lesz. A tervezett fejlesztés érinti a Városközpont akcióterületét.
Parkolás
Jelenleg a parkolás általánosságban megoldott. Azonban a belváros funkcióbővítései új parkolóhelyek kialakítását igénylik a Városközpont területén. Az egész város területén figyelemmel kell lenni a felújításra, bővítésre kerülő közintézmények esetében a parkolóhelyek növelésére.
Az akcióterület közlekedési rendszere
A Városközpont területének főútvonalain jelentős átmenő és célforgalom van. Az utcák felújítottak, pormentesek. A Városközpont területén haladnak át a Miskolc irányából a városba behajtó gépjárművek, és a közúti közösségi közlekedés járművei is ezen a területen lépnek be a városba.
A Városközpont megközelíthetősége ideális, forgalmi terhelése a települést elkerülő útvonalak miatt kezelhető mértékű.
Jelenleg a parkolás helyzete az akcióterületen megoldott, de a Városközpont fejlesztései hosszabb távon a jelenlegi parkolóhelyek bővítését indokolják. A tervezett beruházások kapcsán az üzleti funkciók fejlesztésével párhuzamosan a parkolási lehetőségek bővítése válik szükségessé, valamint a Miskolc irányába történő közösségi közlekedés ösztönzése céljából a P+R parkolási kapacitás fejlesztése lesz indokolt.
Felsőzsolca a kerékpáros közlekedés fejlesztése érdekében a sűrűn lakott lakóterületek és a nagyobb foglalkoztatási és szolgáltató központok kerékpáros elérhetőségének fejlesztését is tervezi. A város ezzel kedvező alternatívát kíván nyújtani az autóval közlekedők számára, hogy úti céljukat biztonságos módon érhessék el. A tervezett fejlesztés a Városközpont üzleti funkcióinak elérhetőségét is meg kívánja teremteni. A kerékpárút fejlesztésekhez kapcsolódóan szükséges lesz a kerékpáros kiegészítő infrastruktúra fejlesztése is, kerékpártárolók létesítésével, valamint ezt kiegészítő szolgáltatások biztosításával kell számolni.
Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró (akcióterületen kívüli) meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából
A következő közművek vannak a településen: elektromos energia, közvilágítás, gázenergia, kábel tv, vezetékes telefon. A településen helyi televízió működik. Biztosított a folyékony és szilárd hulladék elszállítás, a közterület-fenntartás, városgondnokság.
Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak | A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az el nem látott településrészen, utcában | A településrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak | |
Vezetékes víz | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült |
Áram | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült |
Közvilágítás | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült |
Csapadékvíz elvezetés | Település szinten megoldást igényel | Település szinten megoldást igényel | Település szinten megoldást igényel |
Szennyvíz-csatorna | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült |
Gáz | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült | Teljes körűen kiépült |
13. táblázat Felsőzsolca közművesítettsége 2012. Forrás: Felsőzsolca Város Önkormányzata, 2013.
Felsőzsolca infrastrukturális ellátottsága közel 100 százalékos. Vezetékes vízhálózat 90 %, csatornázottság 70 %, szilárd burkolatú út 100 %-os. További beavatkozásra van szükség a csapadékvíz és belvíz elvezetésének kiépítésére.
A szemétszállítás a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan megoldott. A szemétszállításra szolgáltatási szerződést a város az AVE Miskolc Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft- vel kötött. Azonban a 2013. január 1.-én hatályba lépett a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. tv 3.4§ (3) bekezdése alapján önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak az OHÜ által minősített, valamint közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthet. A törvény 81.§ (1) bekezdésben foglaltak szerint a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak annak a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhat, melyben az állam, vagy a települési Önkormányzat a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül, vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza, vagy visszahívja.
Mivel az AVE Miskolc Kft. a Miskolc Holding - mint a társaság tulajdonosa - álláspontja szerint jelenleg nem felel meg a hivatkozott 81.§ (1) bekezdésben foglalt törvényi feltételeknek, és mivel a törvényben meghatározott határidőre a tevékenység végzéséhez kapcsolódó engedély nem fog a társaság rendelkezésére állni, Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. június 20.-án felhatalmazta Miskolc Térségi Konzorcium képviseletében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesterét, hogy az AVE Miskolc Kft.-vel érvényesen fennálló közszolgáltatási szerződések felmondására.
(Az érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésekben, illetőleg a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a Miskolc Térségi Konzorcium azonos tartalmú döntése mellett.)
A Miskolc Térségi Konzorcium a szerződés felmondásával párhuzamosan létrehozta a MiReHuKöz Nonprofit Kft.-t, az engedélyek birtokában Miskolc térségében a nonprofit társaság fogja végezni a hulladék begyűjtést, mely tulajdonosi körét kiterjeszti a többi térségi konzorciumi tagra is.
A város területének nagy részén az utcák mentén hiányzik a zárt csapadékvíz elvezető rendszer. Fontos probléma a városban a csapadékvíz elvezetés kialakítása. Jelenleg az a legfőbb problémaforrások egyike, a meglévő árkok csak szikkasztó árkok. Felsőzsolca egy nagykiterjedésű
„teknő” alján helyezkedik el, kifolyás nélkül. Síknak látszik, de a néhány méteres, és ráadásul változó irányban jelentkező szintkülönbség, több átemelő-szivattyús megoldást igényel.
Az akcióterületi beavatkozás vonatkozásában megállapítható, hogy közművesítési szempontból a területen valamennyi szükséges közmű rendelkezésre áll.
Lakáshelyzet
A Városközpont akcióterületen a lakások átlagos fizikai állapota megfelelő, a lakásállomány a közművekre megfelelő mértékben rácsatlakoztatott. A beépítés jellege családi házas, átlagosan 40- 50 éves épületek alkotják az ingatlanállományt. A lakóépületek átlagos komfortfokozata megfelelő. A lakásállomány tulajdonviszonyai javarészt rendezettek. Tekintettel a lakóépületek átlagos életkorára a városrészben – és ez a megállapítás a település egészére érvényes – az épületenergetikai korszerűsítő beruházások ösztönzése indokolt és tervezett.
Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota Polgármesteri Hivatal
A Polgármesteri Hivatal épületfejlesztése az elmúlt években több lépcsőben történt meg. 2009-ben komplex akadálymentesítést valósított meg a város az épületben, illetve 2010-ben a fűtési rendszer korszerűsítési programban új kazánt kapott az épület. Az épület további energetikai hatékonyságnövelése azonban indokolt, a fejlesztés a tetőtér hőszigetelését, a födém és homlokzati szigetelések kialakítását, valamint az összes homlokzati nyílászáró cseréjét igényli. A 2013. évben végrehajtott önkormányzati feladatátcsoportosítások kapcsán a számítástechnika rendszer fejlesztése szükséges, mely a meglévő hálózat teljes kiváltását jelenti. Az új hálózat a belső kommunikáció szervezését, ezzel az ügyintézés hatékonyságát helyezi új alapokra, egyidejűleg biztosítva az ügyfélanyagok szervezeten belüli mozgását, az elektronikus ügyfélforgalom fogadásának lehetőségét. A fejlesztésekre az Önkormányzat a 2013-ban benyújtani tervezett pályázatával kívánja a szükséges forrást előteremteni.
Okmányiroda
Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területről szóló 256/2000 (XII.26) Kormány rendelet alapján, Felsőzsolca Város Polgármesteri Hivatalában 2000. július 1-től működő okmányiroda illetékességi területéhez 16 település (Alsózsolca, Arnót, Berzék, Bőcs, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Köröm, Muhi, Onga, Ónod, Sajóhidvég, Sajólád, Sajópálfala, Sajópetri és
Felsőzsolca) 44 ezer fő tartozott. 2013. 01. 01-től a Miskolci Járási Hivatal fiókjaként működik az Okmányiroda.
Az okmányiroda körzet központi hatáskörrel rendelkezik, feladatai közé tartozik:
• személy igazolvánnyal
• lakcím igazolvánnyal
• útlevéllel kapcsolatos tevékenység
• közlekedési igazgatási feladatok (vezetői, forgalmi engedély)
• vállalkozói és mozgáskorlátozási igazolványok kiadása, valamint ügyfélkapu nyitása.
A Felsőzsolcai okmányirodát szívesen keresik fel más okmányiroda illetékességi területhez tartozó ügyfelek is.
Az Okmányiroda épületében a közszolgáltatások fejlesztése, illetve a közigazgatási funkciók bővítése okán az épület bővítése, infrastrukturális és eszközellátottságának fejlesztése indokolt, mely fejlesztéseket az Önkormányzat 2015-től tervez elindítani.
GAMESZ
A részben önálló intézményekkel kötött Együttműködési Megállapodások szerint a GAMESZ, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv a részben önálló intézmények könyvelését és pénzügyi szolgáltatásait is elvégzi.
A GAMESZ épületének akadálymentesítése részleges, további beavatkozás szükséges a teljes akadálymentesítés megteremtése érdekében, melyet az Önkormányzat 2016-ban tervez megvalósítani.
Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ
A Városközpont akcióterületen található az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ épületei. Az épületek egy részének felújítása az elmúlt években megtörtént, azok állapota megfelelő. A Családgondozó Központ épületenergetikai korszerűsítése indokolt, ennek megvalósítását az Önkormányzat a 2015-ben kívánja elvégezni.
Oktatási intézmények
Az oktatási intézmények állapota általában megfelelő, az óvodák akadálymentesítése azonban részleges, így további beavatkozás szükséges, melyet az önkormányzat 2016-ban tervez elvégezni.
Egészségügyi ellátás
Felsőzsolcán az egészségügyi ellátást az Egészségház biztosítja. Az épület állapota megfelelő.
Egyéb közszolgáltatások
Az egyéb közszolgáltatásokat nyújtó intézmények közül a Városi Sportközpont épületrekonstrukciója szükséges, melyre 2013. év végén az Önkormányzat pályázni kíván.
A Városi rendőrőrs épülete szintén az elmúlt években került felújításra, illetve bővítésre, az épület állapota megfelelő.
2.8. Funkcióelemzés
A funkcióelemzés az akcióterületen található funkciókat veszi számba és elemzi azokat. Leírja az elérhető funkciók elemeit, hatóköreit, megvizsgálja az azonosított funkcióhiányokat, és a pótlására vonatkozó javaslatokat.
A funkcióelemzés elkészítéséhez komplex kutatási tervet készített az Önkormányzat, melyet a vizsgált téma komplexitása és a vizsgálat lefolytatásához rendelkezésre álló pénzforrások korlátozott volta indokolt. Az akcióterület funkcióelemzésére, igény- és kihasználási felmérésére egy megszakítással, összesen két és fél hónap aktív időtartamban és három ütemben került rá sor.
A felmérés tervezésekor az Önkormányzatot az a cél vezérelte, hogy az akcióterület funkcióterületeiról, az azokkal szemben megfogalmazott igényekről és a lehetséges beavatkozások iránt azonosított igényekből levezethető prognosztizált kihasználtságról jól megalapozott képet kapjon. A felmérés célcsoportjaként azokat a felsőzsolcai lakosokat azonosította, akik a koncepcionális szinten már körvonalazódó beavatkozásokat várhatóan igénybe fogják majd venni. Másodlagos célcsoportként megjelentek a felsőzsolcai gazdasági társaságok és civil szervezetek,
illetve harmadlagos célcsoportként a közszféra intézmények munkavállalói. Az önkormányzat döntése alapján az akcióterületre vonatkozó felmérés elsősorban az elsődleges célcsoport véleményének megismerésére irányult, viszont a felmérés kiválasztott módszere alkalmas a másik két célcsoport véleményének fő elemeit feltárni.
A funkcióelemzés és igényfelmérés elkészítésének első ütemét még 2012. decemberében egy tartalom-felmérési és elemzési szakasz jelentette, melyhez az önkormányzati forgalomban megjelenő lakossági és egyéb levelezések, illetve kapcsolódó dokumentáció nyújtott alapot. A felmérés és elemzés alapján 2013. január elején szakmai interjúkra került sor, melyeket az önkormányzat kijelölt munkatársa az egyes funkcióterületek szakértőivel folytatott le. Ezt követően az interjúk során feltárt funkcióhiányokra 2013. szeptemberében egy kvantitatív, kérdőíves kutatásban kérdezett rá az önkormányzat, mellyel a szakmai interjú megállapításait validálta, illetve a kihasználási szándékokat mérte.
A tartalom-felmérési, elemzési szakaszra 2012. december 3. és 20. között került sor. Az elemzést Gyulai Csaba, az Önkormányzat szakreferense készítette el a Polgármesteri Hivatalhoz és az önkormányzati képviselőkhöz az ügyfélforgalomban beérkezett levelek és e-mailek alapján. Az elemzés segítségével megjelölte azokat a témákat, melyek a levélforgalomban megjelentek, és amely témák panaszos levél esetén - feltételezhetően - valamilyen funkcióhiányra, köszönőlevél esetén megfelelő funkciókra utaltak. A tartalom felmérés és elemzés eredményéből kiderült, hogy a beérkező levelek többsége panaszos levél. A felmérés alapját jelentő levelezés az önkormányzati dokumentációba visszafűzésre került, azonban az elemzés kiértékelése jelen akcióterületi terv mellékleteként csatolásra kerül.
A tartalom-felmérés és elemzést követően szakértői interjúk felvételére került sor. A tervezés során azért született döntés szakértői interjúk lefolytatása mellett, mert a vizsgált témák komplexitása, illetve az egyes területek mélyebb összefüggései feltárása okán mindenképpen kvalitatív felmérést indokoltak. Azonban ezt a felmérést a módszertani korlátai alapján nem lehetett csoportos interjúk formájában lefolytatni, egyéb nem kvalitatív felmérés pedig a feladat komplexitása miatt nem volt lehetséges. Az egyéni szakértői interjú módszere garantálta, hogy minden szakértő véleménye elhangozhatott a felmérés során, az önkormányzati hierarchia „domináns”, véleményformáló tagjai nem befolyásolták a többiek válaszadását, így nem állt fent sem a „domináns” csoporttag, sem a domináns csoportvélemény közvetlen befolyása. Az interjú beszélgetés emellett lehetőséget
teremtett arra, hogy az interjút készítő az egyes válaszadók gondolkodását jobban megismerje, és így a felvételt vezető jobban megérthette a válaszadók motivációit, illetve a válaszaik logikai összefüggéseit.
A szakértői interjúk elkészítéséhez, a felmérés, elemzési szakaszt követően, az eredmények alapján kidolgozásra került egy szempontrendszer. Erre építve Gyulai Csaba 2013 első hétvégéjén (2013. január 5-7.) strukturált szakértői interjúkat készített az Önkormányzat jegyzőjével és aljegyzőjével a közszféra funkciókra, a GAMESZ vezetőjével a gazdasági funkciókra, valamint a sportegyesület elnökével a közösségi funkciókra vonatkozóan. A strukturált szakértői interjúk egyenként 60-90 percet vettek igénybe. A kérdések a funkcióellátottságra, a funkcióhiányokra, a városi közösség igényeire vonatkoztak, illetve a kiemelt elemek esetén rákérdeztek az adott funkcióelem várható kihasználására („szakértői becslés”). A szakértői interjúk összefoglalói szintén jelen kötet mellékletei között szerepelnek.
A vizsgálat-sorozatot egy kvantitatív kutatással, kérdőíves lekérdezéssel zárta az Önkormányzat.
Az igényfelmérés célcsoportja a tervezett beavatkozási elemeknek megfelelően szűkítésre került, mely összhangban volt a tervezett beavatkozásokkal és a projekt céljaival. A szakértők a 18 év feletti, felsőzsolcai lakosságot határozták meg a lekérdezések célcsoportjaként, mivel a fejlesztett infrastrukturális elemek által bővített vagy megerősített funkciók igénybevételéről elsősorban ők hoznak döntést.
A lekérdezésre 2013. szeptember 20-án és 21-én került sor. A vizsgálat során véletlenszerű mintavétellel a városközpont 2 forgalmas pontján elhelyezkedő önkormányzati munkatársak napi 25-25, 18 év feletti, felsőzsolcai lakos véleményét kérdezték meg a tervezett önkormányzati beavatkozásokról. A felmérést készítő munkatársak véleménye szerint a megkérdezettek szívesen megálltak az átlagosan. 3-5 perces interjúra. A kétnapos felmérés során összesen 100 alany véleményének rögzítésére került sor, mely a véletlenszerű mintavételezés miatt (a statisztikai módszertan szerint minden 3. érkezőt kellett a munkatársaknak megszólítania) a 18 év feletti, felsőzsolcai lakosok véleményét korcsoport és végzetség szerint is reprezentatívan tükrözi. A felmérés módszere, illetve a szűrőkérdések használata biztosította, hogy az igényfelmérés célcsoportja a felmérés során megfelelően szűkítésre került.
A kérdőívek feldolgozására, az eredmények számítógépbe való rögzítésére és az eredmények kiértékelésére 2013. szeptember 23. és október 4. között került sor.
A felmérések értékelése és az Integrált Településfejlesztési Stratégia, valamint jelen Akcióterületi Terv elkészítése, szöveges kidolgozása során - a feladat komplexitása miatt – a funkcióelemzés és igényfelmérés eredményeit, illetve azok értékeléseit, valamint a prognosztizált kihasználási mutatókat és a feltárt összefüggéseket a dokumentumok készítői folyamatosan egyeztették az önkormányzat szakértőivel. A vizsgálatokra épített tervezés, az eredmények, valamint az azokból levezetett összefüggések szakértői validálása biztosítja, hogy a tervezett beavatkozások a célcsoportok igényeit lefedik, valamint a beavatkozások során létrehozott infrastrukturális elemek és arra épülő szolgáltatások a meglévő valós igények alapján megfelelő mértékben kihasználásra is kerülnek.
A következőkben az akcióterületen elérhető funkciók kerülnek bemutatásra. A funkcióhiányok feltárása a szakértői interjúk alapján történtek meg, egyes elemei az összefüggések feltárásával pontosításra kerültek. A funkcióhiányok bemutatását egyes esetekben az önkormányzathoz beérkező levelekből, más esetekben a szakértői interjúkból vett idézetekkel illusztráljuk, illetve támasztjuk alá.
Az egyes funkciók kihasználási terve elkészítésekor elsősorban a következő egy évben megvalósítani tervezett elemekkel kapcsolatos szándékok vizsgálata és bemutatása történik meg. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a kutatásra rendelkezésre álló források csak relatív alacsony mintanagysággal és szűk kérdéskörrel való felmérés lebonyolítását voltak képesek biztosítani.
Gazdasági funkció
Az akcióterületen számos kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás kap helyet. A Kassai út északi oldalán helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy – egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen társasház épült, földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek működnek.
A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá, és kapott gazdasági funkciót. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb – az emlékművel szemben – szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarkán a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza helyezkedik el, az utcán továbbhaladva még egy díszhal üzlet található.
Jelenleg az akcióterület kaputérségén Miskolc felől lakóházak kertvégei fogadják a Felsőzsolcára érkezőket. A fejlesztések során elképzelhető, hogy a majdan épülő kisvárosias lakóházak alsó szintjén valamilyen kereskedelmi és szolgáltató jellegű tevékenységet folytató vállalkozások is helyet kapnak majd, erősítve a városias jelleget.
A gazdasági funkciókkal kapcsolatban megállapítható, hogy az akcióterületen elérhető szolgáltatások hatóköre a település egészére kiterjed. A gazdasági funkciók hatóköre azonban nem lép túl a város határain, annak ellenére, hogy Felsőzsolca közszféra funkciói ezt indokolhatnák. A szomszédos Miskolc gazdasági funkciói - méretüknél fogva - erősen hatnak a Felsőzsolcai kínálatra, és a város lakossága bizonyos szolgáltatások igénybevétele vagy termékek vásárlása esetén elsősorban a miskolci szolgáltatókat keresi fel. Ezt a jelenséget támogatja a Miskolcon foglalkoztatott lakosság magas aránya, akik munkahelyük közelében vagy a közlekedési útvonalukon ejtik meg rendszeresen bevásárlásaikat.
Összességében megállapítható, hogy az akcióterület gazdasági funkcióinak hatása a település egészére kiterjed, azonban nem terjed túl a város határain. A gazdasági funkciók rivális szolgáltatói elsősorban Miskolcon elérhetőek. A gazdasági funkciók versenyképes fejlesztése hosszú távon a városi szolgáltatások intelligens specializálásával (és a városhatáron túlnyúló funkciók erősítésével, bővítésével) következhet be.
Közszféra funkció
Az akcióterület északi csúcsán a Sport utcában található a Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola.
Az Eperjesi utcán, a Takarékszövetkezet irodaházától délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont az Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. A Mártírok útján a rendőrség tetőtér beépítést, illetve garázsfejlesztést valósított meg a városi rendőrőrs épületén.
Az akcióterület dél-keleti részén találhatóak még Felsőzsolca igazgatási feladatellátó és közszolgáltató intézményei. A Polgármesteri Hivatal a Szent István utcán található, a vele szemben lévő oldalon helyezkednek el a GAMESZ és az Okmányiroda épületei. Ezektől északra van a Krisztina Óvoda, innen délre haladva kb. 250 m távolságra szintén a Szent István utcán helyezkedik el a Bárczay Kastély, illetve a Szent István Általános Iskola épülete.
A Szent István utcával párhuzamosan a Rákóczi Ferenc utcán található a felsőzsolcai Egészségház, ami a város lakosságának egészségügyi ellátását biztosító orvosi rendelőknek ad helyet. A település 2 gyógyszertára szintén az akcióterületen helyezkedik el; a Kassai utca 17. és a Rákóczi Ferenc utca
48. szám alatt.
Az akcióterület közszféra funkciói is az akcióterületnél tágabb körre terjednek. A Polgármesteri Hivatal, a Családgondozó központ, az Egészségház és a rendőrség szolgáltatásait a település lakossága veszi igénybe, az oktatási intézmények szolgáltatásai kis részben túlnyúlnak a település határain, és az Okmányiroda, Járási Hivatal funkciója a település határain egyértelműen túllép; gyakran jönnek Felsőzsolcára az ügyeiket intézni a szomszédos településen lakók.
Közösségi funkció
Az akcióterület észak-keleti csúcsán, a Sport utca, Bólyai János utca, Kassai utca által határolt háromszög alakú területen helyezkedik el a Városi Sportközpont telephelye, valamint a Rendezvények Háza. A település közigazgatási központjához esik közel a Szent István utcán található Városi Könyvtár, valamint az Általános Művelődési Központ, melynek szintén van könyvtára. A Szent István utcán található a Görög katolikus templom, és vele közel egyvonalban a párhuzamos Rákóczi Ferenc utcában a Római katolikus templom.
Az akcióterület közösségi funkciói is az egész város területére kiterjednek, de hatása nem terjed túl Felsőzsolca határain a szomszédos településekre.
Funkcióhiányok az akcióterületen:
Gazdasági funkció
Azokon a területeken, ahol Felsőzsolcának hiányos gazdasági funkciói vannak, a lakosság igényeit elsősorban a miskolci szolgáltatók elégítik ki. A funkciók fejlesztése és specializálása a város gazdasági fejlődésének egyik motorja lehet.
Az üzleti, gazdasági funkciók erősítésének korlátja, hogy az Önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségek épületeinek állapota elöregedett, nem megfelelő. „A belvárosban a GAMESZ által kezelt épületek esetében a szinten tartó karbantartások már nem elégségesek. A bérbe adott üzlethelyiségek a Kassai utcában, … komoly felújítást, korszerűsítést igényelnek.” (Kovácsné Behina Dorottya, a GAMESZ igazgatója) A lakossági és a vendégforgalom szempontjából is lényeges a belvárosi önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztése, egységes belvárosi funkciót megjelenítő arculat kialakítása. Az önkormányzati épületek elhanyagolt állapota, főleg, ha annak a városképi megjelenés szempontjából is kiemelt fontossága van, rossz üzenetet közvetít a városi és a távolabbról érkező potenciális befektetők számára. Ebben az esetben az akcióterületen elérhető gazdasági funkció megerősítése az elsődleges célja az önkormányzatnak.
Felsőzsolca hosszú távú fejlődése szempontjából fontos cél, hogy a gazdasági funkciók akcióterületi megerősítése és bővítése a városhatáron túlnyúló hatással bírjon. Az akcióterület gazdasági, üzleti központtá fejlesztése az elérhető szolgáltatások koncentráltabb elhelyezését és gazdasági funkcióbővítését, de egyúttal specializálását igényli. Ennek megfelelően a településrész legjelentősebb volumenű beruházásaként egy üzletközpont létrehozása tervezi a város, mely különböző gazdasági és lakófunkcióknak ad majd helyet. A központot az Önkormányzat 2018-től tervezi megvalósítani. A fejlesztés során a tervek szerint olyan többszintes épület komplexum valósul meg, amely irodáknak, üzleteknek, köztük egy élelmiszer áruháznak, panziónak, lakásoknak és egy mélygarázsnak ad majd helyet. A fejlesztés során kiemelt hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, amivel a település környezeti védelme mellett, a tervezett beruházások értékét is növelni kívánja.
A gazdasági funkciók tekintetében a településnek jelentős feladata a helyi vállalkozások versenyképességének fejlesztése, illetve olyan környezet kialakítása, ami a gazdasági társaságok hosszú távú versenyképességét szolgálják. Ennek egyik legfontosabb területe a vállalkozások költségeinek redukálásához kapcsolódik, ezen belül kiemelten a társaságok energetikai költségeinek csökkentéséhez, (ami egyúttal a környezeti fenntarthatóságot is támogatja,) és amit indokol az akcióterület elöregedett, általánosan kevésbé korszerű ingatlanállománya. Az épületenergetikai beruházások és a zöldfelületek rendezése együttesen olyan vonzó, élhető környezetet alakít, ami a vállalkozások és a lakosság rezsiterheinek csökkentése mellett az ingatlanok értékét is növeli, ami egyúttal a gazdasági fejlődéshez szükséges forrásbevonás lehetőségeit szélesíti a közösség számára (pl.: a jelzálog-hitelezési alap növelésével).
A versenyképesség fokozását az elvárásoknak jobban megfelelő munkavállalkozói kompetenciákkal is szükséges támogatni, amire az akcióterületen nincs megfelelő színvonalon elérhető
infrastrukturális és szolgáltatási elem. Ezeken túl az önkormányzatnak még két gazdasági funkció területen célszerű fejlődni: az üzleti infrastruktúra, ezen belül az informatikai infrastruktúra elérhetősége, valamint az ezt támogató üzleti kapcsolatrendszer építése területein, ami a helyi vállalkozások hálózatszerű együttműködését képes támogatni. Az önkormányzati ügyintézés, valamint az önkormányzati döntések társadalmi szélesítésének fejlesztése szintén kedvezően hathat a gazdasági funkciók fejlődésére, azonban ezeket részletesebben a közszféra funkciók alfejezetben ismertetjük.
„Külön kiemelném (…) a Sajó folyó turisztikai-szabadidős lehetőségeinek kihasználását, amellyel az idegenforgalom fellendül, a város ismertsége megnő, valamint elősegítené további helyi közösségek kialakulását. (…)A termálkút adta lehetőségek kiaknázása, amely szükséges a Sajó-folyó szabadidős funkcióinak kínálatához, hozzájárulva az energiahatékonysághoz, a megújuló energiához.” Nádi Gyula, képviselő
Az akcióterület nyugati részén, a Sajó partja mentén összességében teljesen funkciótlan, kihasználatlan jó adottságú területek vannak, melynek értékét a közszféra és a gazdasági funkciók közelsége emeli. A Sajó lehetőségeit jelenleg semmilyen turisztikai, termálvízre épülő beruházás nem használja ki. A város engedélyes tervvel rendelkezik termálkút fúrásra, melyre építve korszerű szabadidőpark létrehozását tervezi a város 2020-as kezdettel. A tervezett fejlesztés vonzó és egyedi szolgáltatási rendszert képes kialakítani a város nyugati felében, melynek hatása a tervek szerint a városhatáron túlnyúlik majd.
Közszféra funkció
A Polgármesteri Hivatalban az ügyintézés még inkább ügyfélközpontúvá tétele megjelenik a közösségi elvárásokban („e- önkormányzat, önkormányzati ügyfélkapu”, „Lakossági és vállalkozói felületek kialakítása”, „a munkavégzés teréül szolgáló irodák, az ügyfélvárók, tárgyalók komfortosabbá tétele”). Mind a város gazdasági versenyképessége, mind a lakosság-megtartó képessége fejlesztése szempontjából fontos, hogy a helyben intézendő ügyek kezelése a hivatal részéről gyorsan, gördülékenyen, a törvényben előírt határidőket akár lerövidítve történjen meg. Ehhez a célhoz igazodva a település az ügyintézési folyamatainak felmérését, áttekintését és racionalizálását is célozza, melyhez forrásokat a következő hét éves ciklusban kíván bevonni.
Az önkormányzatnak kiemelt szerepe van a felnövekvő generációk fejlesztésében, hogy polgárai felnőttként sikeres és boldog életet élhessenek. Az oktatási, nevelési rendszerben területén a
versenyképességi fejlesztéseket nem lehet elég korán elkezdeni. A közszféra funkciókon belül a lakosság digitális jártasságának fejlesztése jelenleg még hiányosságokat mutat, de mind az önkormányzati rendszer működésében, mind az oktatás területén komoly fejlesztések iránt mutatkozik igény a város közössége részéről. „Az „okos" megoldások az önkormányzat számára közvetlen megtakarításokat eredményez. Az energia megtakarítást elősegítő lépések közelebb visznek az élhető és fenntartható település kialakításához, a megoldások jövőállóak, a következő generáció számára természetes lesz használatuk.(…) Kiemelkedően fontos feladat a lakosság bekapcsolása az intelligens város kialakításába, melyet az e-önkormányzati rendszer kialakításával tud elérni.” (Nádi Gyula, képviselő)
Az oktatásban és az oktatási intézményekben szükséges a digitális jártasság megalapozása, ennek megfelelően a gyermekek (és a szülők) számára az oktatási anyagokon túl további, informatikai fejlesztésekkel tervezi a város az intézmények és a közösség kapcsolatát erősíteni (pl.: elektronikus üzenőfüzet és napló, a gyermekek tevékenységének intelligens nyomonkövetése, digitális oktatóanyagok).
Az önkormányzati tulajdonú épületek fenntartási költségeinek csökkentése és az alacsonyabb környezetterhelés igénye szintén megjelenik a megfogalmazott igényekben. „Az önkormányzat tulajdonában lévő, használt ingatlanok, épületek komplex (homlokzati hőszigetelés, nyílászárók cseréje, tetőcsere, fűtéskorszerűsítés) felújítása (szükséges). Ezen kívül, ill. mellett (indokolt) az ingatlanok által használt energiát megújuló energiát hasznosító technológiák kiépítésével kiváltani (villany, fűtés, HMV).” (Nagy Róbert, képviselő) A Hivatal épületének energetikai korszerűsítése a 21. századi elvárásoknak megfelelő környezetet teremt majd mind az ügyfeleknek, mind az ott dolgozóknak, és a tervezett informatikai fejlesztés az ügyintézési folyamatot egyszerűsíti, illetve gyorsítja meg.
Közösségi funkció
„Tisztelt Városvezetés!
Kisgyermekes anyukaként sajnálattal tapasztalom, hogy gyermekeink számára a település egyetlen pontján sem nyílik lehetőség egy biztonságos játszótéren eltölteni egy kis időt.
Más településeken járva egy, vagy több a mai kor - főként - biztonsági követelményeinek is megfelelő, a szabadidő eltöltésére-, mozgásra csábító játszóterek találhatók. Annak érdekében, hogy ez a „létesítmény” eredeti funkcióját megtartsa, gyakorta találkozom olyan megoldással is, hogy elkerített, estére zárható megoldással élnek a települések.
Nehéz gazdasági körülmények között, főként a várost sújtó árvízt követően belátom nem ez a városvezetés elsődleges célja, de úgy gondolom, sok család szívesen fogadna a településen egy játszókertet.
(…) Üdvözlettel:
Judith”
A fenti levélrészlet a város honlapjáról került beidézésre. A felsőzsolcai szülők egyik leginkább vágyott igénye, hogy a település vezetése alakítson ki játszótereket, ahol a gyermekek és a fiatalok biztonságos körülmények között a szabad levegőn, aktívan tölthetik el a szabadidejüket. A gyermekek és fiatalok rekreációs lehetőségeinek hiánya balesetveszélyes szabadidős tevékenységeket eredményez, és a közterületek épített környezetében problémákat okoz, valamint zavarja az idősebb korosztályok nyugalmát. A probléma megoldása érdekében Felsőzsolca, a családok és különösen a gyermekek kellemes szabadidő eltöltését támogatva, a következő másfél évben 2 játszóteret kíván építeni. A játszótereket korszerű, gyermekbarát és biztonságos, az EU szabványoknak megfelelő szabadtéri eszközökkel kívánja felszerelni a város. A város további tervei közt szerepel, hogy kialakítson egy olyan un. „felnőtt játszóteret”, ami a kamasz és a fiatal felnőtt korosztály számára biztosít aktív szabadidő eltöltési lehetőséget.
A közösségi élet területén az egyik legnagyobb probléma, hogy a lakosság egy része hiányosan vagy késve értesül a nekik szóló közösségi programokról. A város televízió csatornája és a honlapja ugyan rendszeresen hírt ad az ilyen eseményekről, azonban hiányzik egy olyan csatorna, melyen az információk személyre szabottabban és gyorsabban jutnak el az érintettekhez. A probléma megoldását segítheti a civil szervezetek közreműködésével létrehozni kívánt „szoft” program.
A közösségi összefogás területén az egyeztetések során több alkalommal is előkerült a szegregátum problémája. A szegregációs folyamatok megállítását és a társadalmi felzárkóztatást elősegítő komplex programnak vannak a Városközpont akcióterületét is érintő elemei, mivel a funkcióhiány ezen a területen (is) tapasztalható. A város lakossága a közösségi funkciók terén egyaránt igényel az oktatási intézményeket és a munkahelyeket érintő esélyegyenlőségi intézkedéseket. A felzárkóztatás egyik fontos terepe lehet a városi élelmiszerellátás területén a helyi beszállítók arányának növelése, ami munkalehetőséget biztosíthat az alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélküliek számára. Ez a program elsősorban a mezőgazdasági területek városrészét érinti, de az alapanyagok felhasználása a Városközpont akcióterületen található iskolákban történik meg. „A városi konyha alapanyag szükségleteinek az előállítását saját termesztéssel kell megvalósítani. Elsősorban a zöldség és gyümölcsfélék
előállítása a legegyszerűbb. A sikeres megvalósítás után a további lehetőségek feltárása a többi nyersanyagot illetően.” Nagy Róbert, képviselő
A családosok jelezték, hogy a városban célszerű lenne olyan ösztönző programot kialakítani, ami tekintettel van a kisgyermekes szülők eltérő munkaszervezésére. Az ilyen „családbarát munkahelyek” lehetővé tennék a részmunkaidős vagy rugalmas munkaszervezésű foglalkoztatást.
A hátrányos helyzetűek képviselői megállapították, hogy az önkormányzati épületek egy része még mindig akadálymentesítésre szorul, valamint igényelnék a város honlapjainak elektronikus akadálymentesítését.
A közösségi életnek fontos terepe a sport. A sportszolgáltatások választékának fejlesztése szintén megjelent igényként a meghallgatásokon. Az akcióterületen ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztések és a választék szélesítését támogató „szoft” programok megjelennek a város következő hét éves terveiben. A sportszolgáltatások biztonságos igénybe vételéhez szükséges közlekedésfejlesztési igények a városi funkcióknál kerülnek ismertetésre.
Városi funkció
A Városközpont kerékpáros közlekedésének fejlesztéséhez kapcsolódóan a kiegészítő infrastruktúra fejlesztése indokolt. A fejlesztéssel a város közlekedési kapcsolatai, a munkába, illetve az iskolába járás feltételei jelentősen javulhatnak, illetve a szabadidős tevékenységek helyszínei is biztonságosabban lesznek megközelíthetőek. „(…) a közlekedési szokások az utóbbi években jelentősen megváltoztak. Egyrészt a 7 jelű buszjárat körben járásával a tömegközlekedés elérhetősége javult. Másrészt ezzel a fejlesztéssel (…) a gyalogos és kerékpáros közlekedés a 2 gyűjtőúton fokozottan veszélyessé vált (Dózsa- Árpádfejedelem és Kazinczy utcák). Felértékelődött a két gyűjtőút között párhuzamosan futó Béke utca szerepe, mely közvetlenül köti be a Zöldfa utcát és környezetét a belvároshoz, a sportkomplexumhoz, az Ipari Parkban működő vállalatokhoz, a temetőhöz stb. Ugyanakkor a Béke utcán az utóbbi évtizedben nem végeztek felújítási munkálatokat és a meglévő útfelület is csak korlátozottan alkalmas a megnövekedett forgalom lebonyolítására. A megoldás a Béke utca szélesítése és kerékpársáv kialakítása lenne.”
„A gyermekeink biztonsága érdekében kérem, hogy az önkormányzat jelöljön ki kerékpárutakat. Nem szívesen engedem el a gyermeket sehova, ha mellette autók száguldoznak és elsodorja a busz. (…) Csinálhatnak bármilyen programot, ha nem engedjük el a gyerekeinket, nem lesz azon senki!”
A várhatóan növekvő parkolási igények kielégítése érdekében P+R parkolási kapacitás fejlesztése is indokolt, hogy a Miskolc felé irányuló közúti forgalom csillapításra kerülhessen, illetve Miskolc belvárosi területeinek közlekedési terhelése csökkenjen.
A közbiztonság és a relatív biztonságérzet fejlesztésének igénye szintén megjelent a meghallgatásokon. A közösség egy része konkrét javaslatot is megfogalmazott a fejlesztés érdekében: „(…) okos biztonsági rendszerek kiépítésével a lakosság és a környezetük, a településen működő vállalkozások biztonságát teremi meg az önkormányzat.” (Nádi Gyula, képviselő) A tervek szerint ezt több lépcsőben intelligens kamerarendszer telepítésével kívánja a város megvalósítani, illetve be kívánja vezetni a „szomszédsági rendőrség” rendszerét, mellyel a rendőrök közelebb kerülhetnek a lakossághoz, és a bizalom kölcsönösen fejlődhet.
Közszféra által fejlesztett gazdasági, közszféra és közösségi funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés és kihasználtsági terv
A város lakosságára a Városközpont akcióterület fejlesztései pozitív hatással lesznek. A városközpont fejlesztésének igényét több közmeghallgatáson, képviselői fogadóórán és az önkormányzati ügyfélforgalomban megjelenő levelezésben elvárásként fogalmazták meg a lakosok, illetve a város szolgáltatásait biztosító gazdasági társaságok képviselői. Az ily módon megjelenő igényeket az önkormányzat tartalomelemzéssel azonosította, majd szakértői interjúk lefolytatásával pontosította az akcióterület funkcióellátását, illetve annak hiányait. A vizsgálat során 5 olyan beavatkozási elem került azonosításra, melyek megvalósítása érdekében reprezentatív igény- és kihasználtsági felmérést bonyolított le az önkormányzat.
(A Szolgáltatóház felújításával kapcsolatban az önkormányzat a lakossági megkérdezést nem látta indokoltnak. A fejlesztés elmaradása ugyanis a kedvezőtlen városkép mellett az ingatlanok bérbeadhatóságát veszélyeztetik, félő, hogy a központi helyen lévő épület bérlői és ezáltal üzletei pár éven belül mind kiköltöznek.)
Az igényfelmérés eredménye összességében alátámasztják a megvalósítani tervezett fejlesztési célokat.
Az alábbi táblázat a felmérés kérdéseire adott válaszokat tartalmazza:
Kérdés | Igen | Nem | Nem tudja |
1. Ön szerint indokolt-e a Polgármesteri Hivatal felújítása, energetikai korszerűsítése? | 64% | 25% | 11% |
2. Ön szerint indokolt-e a Sportközpont öltöző épületének felújítása, energetikai korszerűsítése? | 58% | 34% | 8% |
3. Ön szerint indokolt-e kerékpárút kijelölése a Béke utcán? | 65% | 31% | 4% |
4. Ön szerint indokolt-e új játszóterek kialakítása Felsőzsolcán? | 68% | 28% | 4% |
5. Ön szerint indokolt-e a városi biztonsági köztéri kamerahálózat bővítése? | 65% | 29% | 6% |
6. Ön szerint el fog-e látogatni a Polgármesteri Hivatalba a következő 1 évben, valamilyen hivatali ügyét elintézni? | 60% | 34% | 6% |
7. Ön szerint a következő 1 évben el fog-e látogatni Ön vagy valamely családtagja a Sportközpontba, hogy valamilyen sportszolgáltatást igénybe vegyen? | 57% | 38% | 5% |
8. Ön szerint igénybe fogja-e venni a Béke utcán kialakításra kerülő kerékpársávot? | 56% | 35% | 9% |
9. Ön szerint igénybe fogja-e venni Ön vagy valamely családtagja a kialakításra kerülő játszótereket? | 72% | 23% | 5% |
10. Ön szerint hatékonyan javítja-e a biztonsági kamerarendszer Felsőzsolca közbiztonságát az érintett útszakaszokon? | 76% | 21% | 3% |
14. táblázat A kérdőíves felmérés kérdéseire adott válaszok
A megkérdezett lakosok legnagyobb arányban a játszóterek kialakítását támogatták (68%). A válaszadók jelentős többsége úgy nyilatkozott (72%), hogy a kialakításra kerülő játszótereket valamely családtagja használni is fogja.
A Béke utcai kerékpárút kialakítását is a válaszadók közel kétharmada támogatta (65%). Mindezt annak ellenére tették, hogy körükben elég magas arányban adták azt a választ, hogy a kijelölt kerékpárutat nem fogják igénybe venni (35%). Ennek magyarázata lehet az, hogy a gépkocsival rendelkező lakosság jelentős arányban szeretné, ha a kerékpáros forgalom kijelölt útvonalakra terelődne a városon belül a biztonságosabb közlekedési feltételek megteremtése érdekében, illetve az is, hogy a nagyrészt Miskolcra dolgozni járó lakosság gyermekei helyben kerékpárral közlekednek.
A Városi sportközpont sportöltöző épületének felújítását is a válaszadók 58%-a támogatja, és a válaszadók 57%-ának véleménye szerint ők vagy valamely családtagjuk a Sportközpont szolgáltatásait a következő egy évben igénybe is fogja venni.
A megkérdezett lakosok 65%-a szerint a köztéri kamerarendszer bővítése indokolt, és a megkérdezettek 76%-a úgy véli, hogy a kamerarendszer hatékonyan javítja a város közbiztonságát az érintett szakaszokon.
A Polgármesteri Hivatal felújítása és energetikai korszerűsítésének volt a második legalacsonyabb a támogatottsága a felmérés során, viszont ennek 64%-os értéke azt mutatja, hogy a válaszadók közel
kétharmada támogatja a beruházást. A válaszadók 60%-a nyilatkozott úgy, hogy a következő 1 évben el fog látogatni a Polgármesteri Hivatal épületébe, hivatali ügyeit intézni.
A 2014-RE TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK
INDOKOLTSÁGA
Igen Nem Nem tudja
1 .
Ö N S Z E R I N T I N D O K O L T - E A
P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L F E L Ú J Í T Á S A ,
E N E R G E T I K A I K O R S Z E R Ű S Í T É S E ?
2 . Ö N S Z E R I N T I N D O K O L T - E A S P O R T K Ö Z P O N T Ö L T Ö Z Ő É P Ü L E T É N E K F E L Ú J Í T Á S A , E N E R G E T I K A I
K O R S Z E R Ű S Í T É S E ?
3 . Ö N S Z E R I N T I N D O K O L T - E K E R É K P Á R Ú T K I J E L Ö L É S E A B É K E U T C Á N ?
4 .
Ö N S Z E R I N T I N D O K O L T - E Ú J J Á T S Z Ó T E R E K
K I A L A K Í T Á S A F E L S Ő Z S O L C Á N ?
5 .
Ö N S Z E R I N T I N D O K O L T - E A V Á R O S I
B I Z T O N S Á G I K Ö Z T É R I K A M E R A H Á L Ó Z A T
B Ő V Í T É S E ?
A felmérés során azt tapasztaltuk, hogy a 2014-re tervezett beavatkozások lakossági támogatottsága igen magas, illetve az elutasítása igen alacsony; átlagosan csak mintegy minden 3. válasz utasítja el valamelyik programelemet. A válaszadók 16%-a mindegyik beavatkozási elem megvalósítását támogatta, és nem volt olyan válaszadó, aki mindegyik tervezett beavatkozást elutasította volna, valamint összesen 2 olyan válaszadó volt, aki csak 1 programelem megvalósítását támogatta (egyikük a Polgármesteri Hivatal korszerűsítését igényelte, másikuk a kamerarendszer bővítését látta indokoltnak).
64 | 25 | 11 | |
58 | 34 | 8 | |
65 | 31 | 4 | |
68 | 28 | 4 | |
65 | 29 | 6 | |
12. ábra A 2014-ben megvalósítani tervezett beavatkozások indokoltsága Forrás: saját szerkesztés
Kihasználtság és az igényfelmérés eredményei
A mivel a következő évi fejlesztési célok megfogalmazása az igények felmérése alapján történt, illetve a kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatos lakossági támogatás és prognosztizált használat is felmérésre került, így valószínűsíthető, hogy a tervezett funkciókra az érdeklődés is komoly lesz.
A tervezett tevékenységek a teljes város lakossága részére szólnak, azonban a felmérés módszere alapján a kihasználtsági mutatók számításánál sok esetben háztartásonkénti használati számokkal lehet kalkulálni.
A Polgármesteri Hivatal fejlesztései az ügyintézés szolgáltatási színvonalának emelését és a működési költségek csökkentését célozzák. A fejlesztés elsődleges célcsoportja a hivatal ügyfelei (18 év feletti, Felsőzsolcai lakos), másodlagos célcsoportja a hivatal alkalmazottjai. A közszféra funkció szolgáltatásainak nincs reális riválisa.
A Hivatal fejlesztéseit használók számát nagyon nehéz becsülni a felmérés alapján is, mivel a válaszadásból nehezen prognosztizálható egyértelműen, hogy a pozitív válaszadás családonként (háztartásonként) vagy egyénenként értendő, illetve az is nehezen számítható, hogy egy évben mennyi alkalommal veszik igénybe a Hivatal szolgáltatásait. A kérdés ebben az esetben azonban nem is erre vonatkozott elsősorban, hanem arra, hogy a válaszadók milyen arányban érintettek a Hivatali ügyintézésben. (Ugyanis a Hivatali ügyintézés csak a legritkább esetben a lakos saját választása, a legtöbb esetben valamilyen szabály miatt előírt kötelezettség.) Eszerint viszont a kérdés értelmezhető, és ebből az következik, hogy a teljes 18 év feletti lakosságból legalább 1300 fő közvetlenül fog találkozni a Hivatali fejlesztésekkel és élvezheti annak előnyeit a következő 1 évben.
A Sportközpont fejlesztései az elérhető sportszolgáltatások színvonalának emelését és a fajlagos működési költségek csökkentését célozzák. A fejlesztés elsődleges célcsoportja a sportközpont sportszolgáltatásait igénybe vevők (6-40 év közötti, Felsőzsolcai lakos), másodlagos célcsoportja közvetetten a sporteseményeket megtekintő nézők (különösen a gyermekkorú sportolók családtagjai). A közösségi funkció szolgáltatásainak riválisai a miskolci sportszolgáltatók.
A Sportközpont fejlesztésével kapcsolatban valószínűsíthető, hogy a fejlesztésre adott pozitív válaszok mögött nagyobb mértékben szerepeltek a gyermekek és fiatalok spotszolgáltatási igényei, illetve a helyi érdekeltségű sportesemények megtekintése. Az 57%-os részvételi arány ilyen módon szintén inkább a háztartások arányában számítható, így a központ prognosztizált forgalma alapján évente minimum 1200 főt ér majd el.
A kerékpársáv kialakítása a lakosság egészét érinti, még abban az esetben is, ha az út használatának gyakorisága a környéken élők körében egyértelműen magasabb lesz. Ez alapján prognosztizálható,
hogy az érintett útszakaszt minimum 3800-4000 fő használni fogja évente legalább egy alkalommal. A városi funkció által biztosított szolgáltatásnak nincs reális riválisa.
A játszóterek kialakítása a gyermekek és szüleik számára teremtenek új közösségi funkciókat. A fejlesztés elsődleges célcsoportja a játszótér szolgáltatásait igénybe vevő (3-18 év közötti, Felsőzsolcai gyermek), másodlagos célcsoportja a gyermekre vigyázó 16+ életkorú fiatal vagy felnőtt (a gyermek családtagja). A közösségi funkció szolgáltatásainak riválisai a miskolci játszóterek, játszóházak és egyéb felsőzsolcai játszóterek. A lokalizált szolgáltatás okán a miskolci szolgáltatások nem reális riválisok, a felsőzsolcai játszóterek pedig zártak, az oktatási/nevelési intézményhez tartoznak, így azok külsősök számára nem vehetők igénybe.
A válaszadók 72%-a nyilatkozott úgy, hogy ő vagy valamely családtagja igénybe fogja venni a játszóteret a következő 1 évben, ez – a háztartások száma alapján számított prognosztizált igénybevétel szerint - minimum 1500-1600 igénybevevőt jelent egy év alatt.
A kamerarendszer a válaszadók 76%-a szerint javítja a város közbiztonságát az érintett útszakaszokon, ami azt jelenti, hogy a fejlesztés eredményeitől legalább 4100 fő a közbiztonság javulását várja. A városi funkció által biztosított szolgáltatásnak reális alternatívája lehet a rendőri vagy polgárőri jelenlét fokozása. Ez azonban hosszú távon jelentős többletköltséget eredményez.
A felmérés eredményeinek értékelése során láthatóvá vált, hogy a tervezett fejlesztések a lakosság jelentős részét érinti közvetve vagy közvetlenül. A válaszadók 18%-a a második kérdéscsoport mindegyikére igennel válaszolt, és nem volt olyan válaszadó, aki legalább 1 kérdésre ne válaszolt volna igennel.
A TERVEZETT BERUHÁZÁSOK
PROGNOSZTIZÁLT KIHASZNÁLTSÁGA
Igen Nem Nem tudja
6 .
Ö N S Z E R I N T E L F O G - E L Á T O G A T N I A
P O L G Á R M E S T E R I H I V A T A L B A A K Ö V E T K E Z Ő 1
É V B E N , V A L A M I L Y E N H I V A T A L I Ü G Y É T E L I N T É Z N I ?
7 .
Ö N S Z E R I N T A K Ö V E T K E Z Ő 1 É V B E N E L
F O G - E L Á T O G A T N I A S P O R T K Ö Z P O N T B A , H O G Y
V A L A M I L Y E N S P O R T S Z O L G Á L T A T Á S T I G É N Y B E V E G Y E N ?
8 . Ö N S Z E R I N T I G É N Y B E F O G J A - E V E N N I A B É K E U T C Á N K I A L A K Í T Á S R A K E R Ü L Ő
K E R É K P Á R S Á V O T ?
9 . Ö N S Z E R I N T I G É N Y B E F O G J A - E V E N N I V A L A M E L Y C S A L Á D T A G J A A K I A L A K Í T Á S R A
K E R Ü L Ő J Á T S Z Ó T E R E K E T ?
1 0 .
Ö N S Z E R I N T H A T É K O N Y A N J A V Í T J A - E A
B I Z T O N S Á G I K A M E R A R E N D S Z E R F E L S Ő Z S O L C A
K Ö Z B I Z T O N S Á G Á T A Z É R I N T E T T Ú T S Z A K A S Z O K O N ?
21 3
76
5
23
72
9
35
56
5
38
57
6
34
60
13. ábra A 2014-ben megvalósítani tervezett beavatkozások kihasználtsági prognózisa Forrás: saját szerkesztés
2.9. A tulajdonviszonyok értékelése
A 2014-ben tervezett beavatkozások fejlesztési helyszíneinek tulajdonviszonyait az alábbi táblázat tartalmazza:
Tervezett beavatkozás megnevezése | A tevékenység helyszíne (helyrajzi szám(ok)): | A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai: |
Polgármesteri Hivatal korszerűsítése | 145/1 hrsz. | Felsőzsolca Város Önkormányzata 1/1 tulajdonos |
Sportpálya épületének felújítása | hrsz. 1591/5 | Felsőzsolca Város Önkormányzata 1/1 tulajdonos |
Kerékpársáv építése | 1340 hrsz. | Felsőzsolca Város Önkormányzata 1/1 tulajdonos |
Szolgáltatóház felújítása | 754. hrsz | Felsőzsolca Város Önkormányzata 1/1 tulajdonos |
Gyermekjátszótér kialakítása | 1102 hrsz. 1968 hrsz | Felsőzsolca Város Önkormányzata 1/1 tulajdonos |
Kamerarendszer fejlesztése | hrsz. 1591/5, 1340 hrsz. | Felsőzsolca Város Önkormányzata 1/1 tulajdonos |
15. táblázat Tervezett beavatkozások helyszínének tulajdonviszonyai
A tervezett beavatkozásokban érintett ingatlanok Felsőzsolca Város Önkormányzata tulajdonában vannak.
2.10. A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata
A tervezett beavatkozásokban érintett ingatlanok Felsőzsolca Város Önkormányzata tulajdonában vannak.
Az akcióterületen jelenleg és hosszú távon megvalósítani tervezett fejlesztések vonatkozásában, illetve a kapcsolódó magán-fejlesztések potenciális partnereként számításba vehető ingatlantulajdonosok száma a kezdeti időszakban nem túl jelentős, mivel – annak ellenére, hogy az érdeklődés a tervezett fejlesztések irányában fennáll – az üzleti központ alap infrastruktúra híján a beruházási hajlandóság egyelőre korlátozott. A befektetési kedvet csökkenti az is, hogy a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt a beruházások forrásbevonási lehetőségei erősen korlátozottak. Ennek ellenére biztosak vagyunk abban, hogy az akcióterület gazdasági funkcióinak megerősítésére és bővítésére irányuló, hosszú távú fejlesztések közvetlen beruházásösztönző hatása értékelhető lesz és a későbbiekben. Az integrált településfejlesztési stratégiában tervezett beavatkozások megvalósítását látva a helyi vállalkozások jelentős számban csatlakoznak a fejlesztésekhez, és saját forrásaikat is mozgósítják, üzlethelyiséget alakítanak ki vagy bérelnek az akcióterületen, szolgáltatásokat indítanak, ezzel élénkítve Felsőzsolca üzleti életét, valamint bővítve az elérhető szolgáltatások körét.
2.11. Piaci igények, lehetőségek felmérése
A városközpont gazdasági funkcióinak, piaci környezetének fejlesztése a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató vagy az erre a tevékenységre nyitott gazdasági szereplők számára a legfontosabb. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra fejlesztésével további komoly magántőke beruházások várhatók az infrastruktúra fejlesztés tovagyűrűző hatásaként.
A ciklus végére tervezett, különböző gazdasági és lakófunkcióknak helyet adó üzletközpont a helyi szolgáltatóknak biztosít majd helyet. A fejlesztés során létrejövő többszintes épület komplexumban
irodák, üzletek, köztük egy élelmiszer áruház, panzió, lakások és egy mélygarázs lesz megtalálható. A vállalkozások a fejlődő üzleti központban a szolgáltatások széles választékát lesznek képesek nyújtani a város és a környező települések lakosságának. Felsőzsolca településkörnyéki központi szerepe a szolgáltatási választék bővülésével erősödhet, a kevésbé urbanizált környező települések lakói számára vonzó ügyintézési célpont lesz az emberi léptékű szolgáltató centrum. A fejlesztés egyértelmű előnye, hogy a célcsoport számára a szolgáltatások elérhetőségének földrajzi távolsága kisebb, mintha Miskolcon végeznék el dolgaikat, a környezet pedig kevésbé zajos és zsúfolt, és rövidebb idő alatt elintézhetnek mindent. A fejlesztés a kereskedelmi funkciók erősítése mellett a magas hozzáadott értékű szolgáltatások területén is választékot kíván nyújtani, így a tervezett központ irodái a tervek szerint helyet adnak az Ipari Park és a környező települések un. „back office” – kapcsolódó, kiegészítő üzleti szolgáltatásoknak – például könyvelési, ügyvédi, üzleti tanácsadói és egyéb kapcsolódó üzleti (reklámügynökségi vagy képzési) szolgáltatásoknak. Erre az előzetes felmérések alapján igény mutatkozik a lakosság és a vállalkozások részéről.
Felsőzsolca önkormányzata középtávon a foglalkoztatás bővítésére komplex program kidolgozását határozta el. A foglalkoztatás egyik kiemelt eleme a potenciális nagyfoglalkoztatók beruházásainak ösztönzése, viszont az önkormányzat a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének és a lakosság vállalkozásösztönzésével, önfoglalkoztatási képességének fejlesztésével hasonló nagyságrendű eredményt kíván elérni.
A foglalkoztatás bővítésének egyik legfontosabb eszköze a munkavállalói és vállalkozói kompetencia-fejlesztés. A fejlesztések strukturált programjainak véghezvitele érdekében Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok létrehozását tervezi a város, melynek legfontosabb funkciója a keresletorientált kompetenciafejlesztés, elsősorban kompetencia és munkaerő-piaci felmérések elvégzésével, egyéni fejlesztési stratégiák meghatározásával és a megfelelő fejlesztési programok koordinációs feladatainak ellátásával. A fejlesztés tervét az indukálta, hogy az alacsony foglalkoztatási szint mellett (melynek egyik oka a piaci elvárásoknak nem megfelelő munkavállalói készségek szintje), az elérhető képzési rendszer csak korlátozottan kereslet-orientált. Az egyéni karrier tervek és a kompetencia felmérések eredményeire alapozva a képzési szolgáltatások kínálata jobban a fejlesztési igényekhez igazítható.
A fentebb leírt fejlesztésekhez kapcsolódóan kiemelt hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, amivel a településünk környezeti védelme mellett, a tervezett beruházások értékét is növelni kívánjuk. A városközpont területén a lakható, élhető környezet fejlesztése érdekében középtávon további beruházásokat is tervez Felsőzsolca. A fejlesztés kapcsán a funkcióbővítő beruházások minden esetben a zöldfelületek növelését és rendezését is célozzák annak érdekében,
hogy a városközponti környezet a „város tüdeje” funkciót is képes legyen ellátni, a kertvárosi jelleg a fejlesztések mellett is megmaradjon. A központi funkcióbővítő fejlesztés részletes tervezése még hátravan, viszont a funkciók fejlesztése a fenntartható környezet fejlesztése mellett elsősorban a közösségi funkciók (park, játszótér, találkozóhely) erősítését szolgálják. Mindemellett szükséges a Városközpont területén további rendezett parkolóhelyek kialakítása, illetve az innen, busszal közlekedő bejárók számára egy hosszabb távú P+R parkoló kialakítása, amivel a közlekedés károsanyag kibocsátását kívánjuk csökkenteni.
A vonzó üzleti környezet kialakítása érdekében Felsőzsolca fejleszteni kívánja az akcióterület épületállományát. A programok a tervek szerint elérhetőek lesznek a lakosság és a gazdasági szervezetek számára is, illetve az önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztése is megvalósul. Már a fejlesztések végrehajtása is élénkítheti az abban részt vállaló helyi vállalkozások üzleti lehetőségeit, és a megvalósítást követően a korszerűsített ingatlanok rezsi költségei csökkenése, illetve a forrásbevonás bővülő lehetőségei hatnak kedvezően a település vállalkozásainak versenyképességére.
Az önkormányzati ügyintézés fejlesztése, a folyamatok egyszerűsítése, racionalizálása és gyorsítása szintén a gazdasági versenyképesség fejlesztését szolgálja. A csökkenő adminisztrációs terhek a várakozások alapján vonzóbb befektetési célponttá teszik Felsőzsolcát, ami a lakosság számára új munkahelyeket, kiszámíthatóbb, biztonságosabb jövőt és növekvő jólétet eredményez.
3. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI
Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, szociális problémák, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza.
Tematikus célok:
• Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása
• Urbanisztikai program - Kertvárosi jelleg erősítése
• Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése
• Közösségi identitás erősítése
A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat.
A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához.
A Városközpont akcióterület esetében megfogalmazott városrészi cél: a Városközpont üzleti és szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése, befektetés ösztönzés, a helyi gazdaság helyzetbe hozása, a város üzleti központjának kialakítása, az élhető környezet fejlesztésével, a kertvárosi jelleg erősítésével.
A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze.
Tematikus cél V1-4 / Városrészi Cél | Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása | Urbanisztikai program - Kertvárosi jelleg erősítése | Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése | Közösségi identitás erősítése |
A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése |
Jelmagyarázat: Erős kapcsolat; Közepes Kapcsolat; Gyenge kapcsolat
Indikátorokkal számszerűsítjük, illetve rögzítjük azt a célállapotot, amelyet az önkormányzat a fejlesztések megvalósítása révén elvár a projekt megvalósulásától.
Városrészi célhoz rendelt indikátorok, időbeli ütemezéssel:
Cél | Indikátor neve | Indikátor definíciója | Mérték-egység | Bázis érték | Bázis év | Forrás | Adatgyűjtés gyakorisága | Célérték | Célérték elérésének ideje (év) |
Átfogó cél | Lakónépesség száma | A város lakóné- pességének száma (cél: stagnálás) | fő | 6750 | 2011 | KSH | évente | 6750 | 2020 |
A város gazdasági teljesítőképessége | A városban működő vállalkozások által fizetett éves iparűzési adó (cél: növekedés) | Millió Ft | 234,4 | 2011 | Önkorm. | évente | 240 (reálértéken) | 2020 | |
KKV-k kialakulásának, versenyképességének ösztönzése | Működő vállalkozások száma | Működő vállalkozások száma (cél: növekedés) | db | 546 | 2011 | KSH | évente | 580 | 2020 |
Munkanélküliség csökkentése | Nyilvántartott álláskeresők | Nyilvántartott álláskeresők száma (cél: csökkenés) | fő | 539 | 2011 | NFSZ | évente | 460 | 2020 |
Befektetés-ösztönzés, magántőke bevonása | Tőkebefektetés volumene | Felsőzsolcára érkezett tőke (cél: növekedés) | millió Ft | 0 | 2011 | Önkormányzat | évente | 400 | 2020 |
Igazgatásfejlesztés | Fejlesztett igazgatási funkciók száma | Fejlesztett igazgatási funkciók száma Felsőzsolcán cél: növekedés) | db | 0 | 2011 | Önkormányzat | évente | 2 | 2020 |
Épített környezet fejlesztése | Megújuló energiaforrások alkalmazása | Alternatív energiával ellátott közintézmények száma (cél: növekedés) | db | 3 | 2011 | Önkorm. | 5 évente | 5 | 2020 |
Alacsony komfortfokozatú lakások | Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (cél: csökkenés) | % | 15,2 | 2001 | KSH Népszámlálás | 10 évente | 12 | 2020 |
Cél | Indikátor neve | Indikátor definíciója | Mérték-egység | Bázis érték | Bázis év | Forrás | Adatgyűjtés gyakorisága | Célérték | Célérték elérésének ideje (év) |
Városi funkciók bővítése | Új városi funkciók, új típusú szolgáltatások elérhetősége a városban | Új típusú köz- és profitorientált szolgáltatások betelepedése (cél: növekedés) | db | 0 | 2011 | Önkorm. | 5 évente | 2 | 2020 |
Közösségi identitás fejlesztése | Sportcélú fejlesztések | Mindenki számára elérhető sportcélú szolgáltatások száma (cél: növekedés) | db | 0 | 2011 | Önkorm. | évente | 2 | 2020 |
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma | Helyi társadalmi, közösségi akciókba bevont lakosok száma (cél: növekedés) | fő | 0 | 2011 | Önkorm. | évente | 600 | 2020 |
16. táblázat Városrészi indikátorok
Az akcióterületre vonatkozó indikátorok egy része az egész város teljesítményére vonatozó céladatot határoz meg. Ennek oka az, hogy az akcióterület funkcióinak hatása jelentős részben kiterjed az akcióterület határain túlra, az egész város gazdasági teljesítményét és társadalmi életét befolyásolja. Például a Városközpont gazdasági versenyképességére irányuló fejlesztések tőkevonzó képessége kihat és ki is kell hatnia az Ipari Zóna teljesítményére is, illetve még nyilvánvalóbb, hogy a versenyképes oktatásfejlesztés akcióterületen történő végrehajtásának, illetve annak mért eredményeinek (mivel az oktatási intézmények az akcióterületen találhatóak), az egész város foglalkoztatási adataiban kell tükröződnie. Az egész városra ható funkciókba történő beruházások elemzésénél tehát nem állhatunk meg az akcióterület határainál.
3.1. Az akcióterület beavatkozásai
Az alábbi beavatkozásokkal a kitűzött célok elérhetők, és melyeket az önkormányzat az akcióterületen az elkövetkezendő években (2014-2020 között) elvégez vagy tervez elvégezni az akcióterület funkcióinak megújítása érdekében.
A 2014-re tervezett beavatkozásokat az „A” alfejezetben vastag betűvel jelöljük, mivel a könnyebb áttekinthetőség érdekében néhány közvetlenül kapcsolódó, de nem a jelen projektben, hanem későbbre tervezett beavatkozás is ismertetésre kerül.
A. A regionális operatív program keretében az önkormányzat kíván megvalósítani. (közvetlenül ROP által támogatott projekt)
1. Felsőzsolca 2014-2018 közötti időszakban az akcióterület átfogó fejlesztését, revitalizációját kívánja megvalósítani. Az élhetőbb Felsőzsolca programban első célként a városközpont környezetfejlesztése került meghatározásra, ami a leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálására, funkcióváltására, illetve a zöldfelületek növelésével a városi környezetfejlesztésre irányul. A városközpont piaci környezetének fejlesztése pedig a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági szereplők számára fontos feladat. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra fejlesztésével komoly további magántőke beruházások várhatók tovagyűrűző hatásként.
A fejlesztés 2013 utolsó negyedévében benyújtásra kerülő pályázat szerint, a városközpontban található önkormányzati tulajdonú épületek homlokzati felújításával kezdődik meg. A lakossági és vendégforgalom szempontjából is lényeges a belvárosi önkormányzati tulajdonú épületek fejlesztése, egységes belvárosi funkciót megjelenítő arculat kialakítása történik meg. A pályázatban tervezett fejlesztés mértéke 15,3 M Ft, melyet a 2016-től kezdve további 185 M Ft értékű beruházás követ majd.
2. Az energiaellátási rendszerek fejlesztése kapcsán Felsőzsolca olyan programokat kíván megvalósítani, melyek támogatják a megújuló és intelligens rendszerek használatát, valamint az energiahatékonysági fejlesztéseket.
Ennek első lépéseként Felsőzsolca az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztését valósítja meg célzott infrastruktúra
fejlesztésekkel és eszközbeszerzésekkel. A fejlesztési program többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket és az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba.
Az energiahatékonysági fejlesztések a tervek szerint 2014-ben – a 2013. utolsó negyedévében benyújtott pályázatban szereplő projekttel – a Polgármesteri Hivatal korszerűsítésével, épületenergetika felújításával kezdődik meg. A Felsőzsolca, Szent István u. 20. szám (145/1 hrsz.) alatti épületegyüttes esetében az épületenergetikai fejlesztés a tetőtér hőszigetelését, a födém és homlokzati szigetelések kialakítását, valamint az összes homlokzati nyílászáró cseréjét igényli. A fűtés korszerűsítése a 2010-ben üzembe állított kazánok miatt nem szükséges. A klimatizáció kialakítása a többi fejlesztéssel egyidejűleg oldható meg leghatékonyabban. A műszaki megoldások eredményeként a hivatal épülete télen-nyáron megfelelő körülmények között fogadhatja ügyfeleit, az egyes munkahelyeken az ügyfélforgalmat bonyolító és más tevékenységet végző munkatársak számára is 21. századi szinten temperált körülmények biztosíthatók.
A fejlesztés során fejlesztésre kerül a Hivatal informatikai infrastruktúrája. A fejlesztés elsődlegesen a meglévő hálózat teljes kiváltását jelenti, egyedi gépek cseréjére, új munkaállomások beállítására ebben a projektben nem kerül sor. A fejlesztést hálózat teljes elavultságán túl a 2013. évben végrehajtott önkormányzati feladatátcsoportosítások is indokolják. Az új hálózat a belső kommunikáció szervezését, ezzel az ügyintézés hatékonyságát helyezi új alapokra, egyidejűleg biztosítva az ügyfélanyagok szervezeten belüli mozgását, az elektronikus ügyfélforgalom fogadásának lehetőségét. A fejlesztés becsült költsége 82,5 M Ft.
3. A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél.
A közlekedésfejlesztés 2014-ben a kerékpáros közlekedési infrastruktúra fejlesztésével kezdődik meg. A 2013. év végén benyújtásra kerülő pályázatban Felsőzsolca a Béke utcán tervezi kerékpársáv kialakítását. A kialakítandó kerékpársávval több cél egyidejű elérése biztosított. A kerékpárút úgy köti be a szegregátumot a meglévő kerékpárútba és biztosít a közvetlen városközponthoz elérhetőséget, hogy a közúti gépjárművek (autóbuszok és tehergépjárművek is) által terhelt Kazinczy és Dózsa-Árpádfejedelem utcákról elvonja a kerékpáros és gyalogos forgalmat. A kerékpárúttal a belvárosi üzleteken túl az iskola, óvoda, sportközpont elérhetősége is biztonságosabbá válik. Felsőzsolca 2013-ben a projekt megvalósítására kiviteli tervet készített, a tervező költségbecslés alapján a megvalósítás mintegy 68,6 M Ft finanszírozást igényel.
A kerékpáros közlekedési fejlesztések elsődleges célja, hogy az egész város területén biztonságos körülmények között lehessen kerékpározni. Kiemelten fontos cél, hogy a lakosság egyre nagyobb
arányban használja is a kerékpáros közlekedést, azaz elsősorban a lakóhelye és a munkahelye közötti közlekedés feltételei megteremtésre kerüljenek, ami egyrészt a lakóövezetek és a foglalkoztatási központok, másrészt Felsőzsolca és a környező települések közötti kerékpárutak kialakítását igényli. A rendszer így csatlakozik a szomszéd települések, elsősorban Miskolc kerékpárút hálózatába. Az összesen 140 M Ft-os keretösszegű infrastruktúra fejlesztést a város 2017-ig kívánja befejezni.
4. Az Információs és Kommunikációs Technológiákhoz (IKT) való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a város gazdaságfejlesztésének fontos eleme, mely közvetlenül támogatja a gazdasági szereplők versenyképességét, de a technológia által elérhető szolgáltatások segítik a lakosság rekreációját, kapcsolattartását és erősítik a városi és közösségi funkciókat.
A Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése a korábbiakban már bemutatásra került.
Az IKT fejlesztések másik kiemelt területe a közbiztonság javítása. Felsőzsolca a közfeladatainak ellátásában a tervek szerint egyre nagyobb mértékben támaszkodik a jövőben az új információ technológiai fejlesztések eredményeire. A város egy intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítését tervezi, mely a hagyományos kamerás megfigyelő rendszereket olyan „smart” funkciókkal egészíti ki, melyek a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben nyújtanak segítséget. A rendszer alkalmazásával a szolnoki intelligens rendszerhez hasonlóan követhetőek lesznek a gépjárművek mozgásai, melyek például bűncselekmény elkövetése esetén – az érintett területen az idegen rendszámok intelligens szelektálásával– meggyorsítja a nyomozati folyamatot. A rendszer automatikusan figyelmeztethet szabálysértések elkövetése esetén, illetve alkalmas lehet veszélyhelyzetek automatikus azonosítására. A város olyan rendszer kiépítését tervezi, melyhez a lakossági megfigyelő rendszerek is csatlakozhatnak – adatvédelmi okok miatt kizárólag adatok küldésével. A rendszer kiépítésétől a relatív biztonságérzet javulása várható.
A biztonsági kamerarendszer kialakítása a közterületek megfigyelését végző kamerák telepítésével az elmúlt években megkezdődött. A 2013. utolsó negyedévében benyújtott pályázattal a rendszer további fejlesztését, kiegészítését tervezi a település. A jelenleg Felsőzsolcán telepített kamerarendszer bővítése és korszerűsítése szükséges, mely új kameraegységek kialakításával valósul meg. A telepítési helyszínek lakossági javaslatok figyelembe vételével a 2014-ben megépíteni tervezett Béke úti kerékpárút körzetében és a szegregátum határán kerülnek kiválasztásra. A korszerűsítés a feldolgozható információk közvetítésének sebességét, a képanyagok minőségének javíthatóságát szolgáló átviteltechnika lecserélésével megvalósítható, miközben a kihelyezett készülékek teljes értékű feladat-ellátási képességgel továbbra is megtarthatóak. Az előzetes felmérés alapján adott kivitelezői ajánlat alapján a beruházás költségigénye 3,9 Millió forint.
A rendszer továbbfejlesztését a technológia fejlődésével párhuzamosan tervezi a város. A további 46,5 M Ft-os beruházással elkészülő „okos” kamerarendszer a tervek szerint 2020-ra kerül bekapcsolásra a
településen, melytől a relatív biztonságérzet jelentős javulása várható. A kamerarendszer által gyűjtött adatok 2017-től a város adattárházában kerülnek tárolásra.
5. A közösségi funkciók területén tervezett beavatkozások a 2013 végén benyújtásra kerülő pályázatban szereplő „Játszóterek kialakítása” és „Sport-öltöző épületének felújítása” programokkal kezdődnek meg. A Sportöltöző épülete (Felsőzsolca, Bolyai u. 2) jelenleg a települési sportegyesület kézilabda és labdarúgás szakosztályainak öltözője. Az épület emeleti/tetőtéri részének hasznosítását, a szükséges épületenergetikai fejlesztésekkel kombináltan megvalósítva a sportegészségügy számára, a gyúrás, masszőr tevékenység végzésére egyaránt alkalmas helyiségek alakíthatóak ki. Ezek az újonnan kialakított helyiségek egyesületi rendezvények, értekezletek megtartására is alkalmasak. A bemutatott funkcióbővítésen túl az önkormányzat az épület teljes felújítására, belső funkció átcsoportosításra, teljes víz- és elektromos hálózat cserére 2013. évben engedélyezési tervdokumentációt rendelt meg. A kivitelezés összköltsége tervezői becslés alapján mintegy 85 millió forint összköltségvetésen belül megvalósítható.
A Városi sportközpont: tömegsport szolgáltatásainak infrastruktúra fejlesztésére 2014 és 2018 között – a fenti programmal együtt - összesen 160 M Ft-ot kíván az Önkormányzat fordítani, illetve az aktív és egészséges idősödés érdekében ESZA programokból további 20 M Ft-os fejlesztést tervez a sportszolgáltatások kínálatának bővítésére.
6. Felsőzsolca az akcióterületen a családok és különösen a gyermekek kellemes szabadidő eltöltését támogatva kettő játszóteret kíván építeni – a 2013. utolsó negyedévében benyújtani tervezett pályázata alapján – és egyet 2015 elején. Az előbbiek megvalósításának tervezett helyszínei a Kassai u. 32 (1102 hrsz.) és a Rétföld u. és Kossuth u. sarkán (1968 hrsz.) található területek. A város a játszótereket korszerű, gyermekbarát és biztonságos szabadtéri eszközökkel kívánja felszerelni. A projekt előzetes ajánlatkérések alapján 6 M Ft költséggel valósítható meg.
2015-ben Felsőzsolca a fiatalok számára elérhető szabadidős szolgáltatásait egy un. „Felnőtt játszótér” kialakításával is bővíteni kívánja, ami a tizenévesek és fiatal felnőttek mindennapi szabadidős tevékenységének nyit teret. A tervezett beruházás egyrészt kondicionáló eszközök, másrészt görkorcsolya, gördeszka és BMX gyakorlatokhoz szükséges elemek elhelyezését jelenti betonos-füves térkialakítás mellett. A fiatalok ezirányú igényét jelzi a központi közterületek sportcélú használata, ami a nem ilyen hasznosítást célzó kialakítás miatt baleset-veszélyes, továbbá a lakosság többi részét zavaró körülmény. A megvalósítással kulturált, biztonságos és XXI. századi megoldást kapnak a város fiataljai, megóvhatóak a városközpont burkolatait bútorai és a lakosság számára is megnyugtató változás érhető el a balesetveszélyes közterületi sportolás helyett. A beruházás az előzetes becslések szerint mintegy 7 M Ft-ba fog kerülni, és a tervek szerint 2017-ben kerül sor a megvalósítására.
7. 2014-ben a ROP által támogatott projektben Felsőzsolca olyan „szoft” elem lebonyolítását is végre kíván hajtani, ami az akcióterületen a projekt végrehajtását és a közösségi funkciók megerősítését a helyi civil szervezetekkel és a közösség bevonásával képes támogatni. A „szoft” elemekhez kapcsolódó tevékenységsor 50%-os költségarányban közvetett támogatásként Programalap létrehozásával valósul meg, míg további 50%-ban pedig egy olyan interaktív információs, tájékoztató rendszert kerül felállításra a közfunkciót ellátó intézményekben, melyek segítségével a fejlesztések helyi elfogadtatása, megismertetése valósítható meg. A webes alapon működő szoftver célja, hogy a város vezetésének lehetősége legyen modern eszközökön keresztül kommunikálni a lakossággal és folyamatosan tájékoztatni őket az eseményekről, rendezvényekről, illetve szemléletformáló tartalmakat tudjanak megosztani a közösséggel. A közvetett támogatásként allokált forrásokkal a város a helyi civil szervezeteket kívánja megcélozni, akiknek az alábbi témakörökben szükséges - a megjelenő pályázati felhívásnak megfelelően - pályázatokat megfogalmazni:
• az lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése;
• közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények kialakítása, közcélú képzések kialakítása;
• helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók szervezése.
A szoft beavatkozások tervezett költsége 10,6 M Ft.
A városrehabilitációs pályázatban levő szoft elemek tartalmának részletesebb bemutatása
A „szoft” elemekhez kapcsolódó tevékenységsor 50%-os költségarányban közvetett támogatásként
– egy Programalap létrehozásával - valósul meg, míg további 50%-ban pedig egy olyan interaktív információs, tájékoztató rendszert hoz létre Felsőzsolca Város Önkormányzata a közfunkciót ellátó intézményeiben, melyek segítségével a fejlesztések helyi elfogadtatása, megismertetése valósítható meg.
A webes alapon működő szoftver célja, hogy a város vezetésének lehetősége legyen modern eszközökön keresztül kommunikálni a lakossággal és folyamatosan tájékoztatni őket az eseményekről, rendezvényekről, illetve szemléletformáló tartalmakat tudjanak megosztani a közösséggel.
A tervezett szoftver-rendszer az alábbi interaktív tartalmai elemeket fogalja magába:
A szoftver indítási csomagja 3 kiválasztott témakörben fog tartalmazni interakítv tartalmakat, egyenként minimum 10-15 képernyő terjedelemben. A szoftver által nyújtott szolgáltatások indításakor ezek a tartalmak válnak elsőként elérhetővé, majd a későbbiekben a projektgazda önkormányzat által további tartalmak hozhatók létre, illetve adhatók a tartalomtárhoz. Az önkormányzatnál több kolléga is kiképzésre kerül a szoftver használatáról, hogy annak szerkesztői felületét kezelni tudják, és ezáltal folyamatosan új, naprakész tájékoztatást tudjon biztosítani a városvezetés a közösség részére. A szolgáltatások indító csomagjának tartalma a városvezetéssel és a kijelölt kollégákkal egyeztetve készül el, és revíziót követően kerülnek megjelenítésre a terminálokon. Az információs szoftverben a három csoporton túl további témacsoportok alakíthatók ki, melyeken belül külön témákat is létre lehet hozni. Például a „Hatósági ügyintézési információk és hivatalos szervek nyitvatartási rendje” témacsoporton belül elkülöníthető témaként kezelhető a) Szociális támogatások igénylése b) Adóügyek c) Intézmények működésének bemutatása és nyitvatartása stb.
Az interaktív tartalomszolgáltatás indításakor tervezett 3 témakör, melyre információs anyag kerül kidolgozásra, a következő:
• Hatósági ügyintézési információk és hivatalos szervek nyitvatartási rendje:
Számos olyan közérdekű információ van, melyet a városvezetés számos fórumon igyekszik megosztani a lakossággal, de mégis mindig igény van a tájékoztatás körének kiszélesítésére. (Ez az ügyfélforgalmi levelezés tartalomelemzéséből egyértelműen kiderült.) Emiatt a város tervezi egy olyan információs blokk kidolgozását, mely felöleli a szociális támogatásokról és adózásról szóló tájékoztatásokat, az igényléshez szükséges dokumentumok körének bemutatását, az ügyintézés folyamatát, a megkeresendő kapcsolattartók és dolgozók körét, az önkormányzat által üzemeltetett intézmények (pl. Egészségház, orvosi rendelő, okmányiroda stb.) nyitvatartási idejét. Itt jelenhet meg akár az integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl.: parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósításának bemutatása, ezzel kapcsolatos információk is. Az interaktív felület segítségével az önkormányzat a célok és az azok elérését támogató feladatok megvitatására, a város közösségének bevonására újabb csatornát nyit, ami a fejlesztések társadalmi elfogadottságát, ezáltal a megvalósítás hatékonyságát képes növelni.
• A helyi civil szervezetek működésének bemutatása, általuk szervezett programok és rendezvények részleteinek megjelenítése:
Ennek keretein belül a lakosság megismerheti a pályázat keretében indított programok tartalmát és a részvételi lehetőségeket, melyeket a civil szervezetek a meghirdetett programalap keretében valósítanak meg. A szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatást kaphatnak a várható és tervezett programokról, melyek részleteiről információ jelennek majd meg; például közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények, közcélú képzési programok kialakítása stb. Az itt elkészülő tartalom az elkövetkező hónapok programját mutatja be, de az önkormányzat munkatársai folyamatosan frissítik majd az információkat és az új programokról tájékoztatást nyújtanak a lakosságnak. A fejlesztés hosszú távú célja, hogy az így kialakított felület ne csak a városrehabilitációs projekt szoft elemének programalapja által finanszírozott eseményekről adjon információt. A városi közösség építése a társadalmi erőforrások mozgósításának céljából kiemelten fontos az önkormányzat számára. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia vonatkozó fejezetében részletesen bemutatásra került a társadalmi erőforrások bevonásának széles eszközrendszer; a kialakításra kerülő szoftver ezeknek az eszközöknek a közösség tájékoztatásában, illetve közösség tagjainak a rendszerhez való kapcsolódás megfelelő módjában nyújt segítséget.
• Bűnmegelőzés és közbiztonság erősítésével kapcsolatos képzési, szemléletformáló programok kialakítása:
Az önkormányzat a rendőrséggel, a polgárőr egyesülettel és a helyi civil szervezetekkel együttműködve állít össze olyan szakmai tartalmat, mely a lakosság ezirányú fejlődését szolgálja. A település jelentős kisebbségi lakosságaránnyal rendelkezik, akik veszélyeztettek e szempontból, így a városvezetés fontosnak tartja, hogy minél több csatornán kaphassanak információt a lakosok a helyes állampolgári magatartás formáiról, a követendő erkölcsi normákról, a konkrét vészhelyzetek megelőzéséről és elkerüléséről. Fontos, hogy a tájékoztatás megfelelő formában, vonzó keretben kerüljön elkészítésre, hiszen itt leginkább a formálható és új impulzusokra (informatikai megoldások) nyitott fiatalok jelentik a legfőbb célcsoportot. A fejlesztés hosszú távon támogatja a közbiztonság és a közösség relatív biztonságérzetének fejlesztését. Az információs csomag segítségével a hasznos és praktikus tudnivalók mellett a közösség sokkal élőbb kapcsolatot alakíthat ki a helyi rendvédelmi és közbiztonsági szervezetekkel, amitől a bűncselekmények javuló felderítési arányát, később az elkövetett bűncselekmények számának csökkenését várja a város vezetése.
A rendszer tárgyi feltételei közé tartoznak interaktív tartalmak megjelenítésére alkalmas terminálok, valamint az ezen futtatható webes alapú szoftverek.
A szoft elemek esetében csak a létrejövő kommunikációs és információs rendszer esetében beszélhetünk fenntartásról. E rendszert a megvalósítást követően is működtetni kívánja az önkormányzat, saját erőforrásaira építve. A rendszer fizikai karbantartását (a kihelyezett terminálok időszakos szoftveres karbantartását) az önkormányzat jelenlegi informatikai hálózatáért felelős szakemberai látják el, míg a lakosság felé kommunikálni kívánt tartalmak feltöltése belső munkatársak feladata lesz.
A fenti szoft elemek egy ún. Programalapon keresztül közvetített támogatásként kerülnek kiegészítésre. A közvetett támogatások rendszere lehetővé teszi, hogy a városi szövet fizikai megújítása mellett, a társadalmi megújulás érdekében kialakított közösségi szolgáltatási elemek megvalósításában, olyan helyi szervezetek is részt vegyenek, melyek eddig az Európai Uniós pályázatokban – az általuk végzett tevékenység kis léptéke, pályázói tapasztalatlanságuk, a bonyolultnak tűnő pályázati rendszertől való félelem vagy pénzügyi, likviditási helyzetük miatt – csak korlátozottan vettek részt.
A közvetett támogatási rendszer célja olyan pályázói körök bevonása a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját.
A közvetett támogatások rendszerének további célja, hogy a pályázatokban meghatározott szoft tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva valósuljanak meg. Ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén az előbb meghatározott pályázói körön belül is a helyi civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra.
Az önkormányzat a helyi társadalmi akciók megvalósítására vonatkozóan, a közvetett támogatási rendszer keretében, az alábbi kereteket határozta meg:
Tevékenységek gazdája | Felsőzsolca Város Önkormányzata |
A tevékenységek helyszínei | A programalap keretében a funkcióbővítő akcióterületen megvalósuló akciók kerülnek támogatásra |
A megvalósulást mérő indikátorok | Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma: Célérték 600 fő. |
Tevékenység koncepciója | A kiadott útmutatók és mintadokumentumok alapján kidolgozott közvetett támogatási rendszer keretében az arra jogosult civil szerveződések által végrehajtásra kerülő, a pályázati projekthez illeszkedő szakmai koncepció alapján kidolgozott ún. „mini projektek” megvalósításának támogatása. A vonatkozó igényfelmérés alapján – figyelembe véve a város adottságait és a pályázati beruházások jellegét is – a lehető legszélesebb körben indokolt a pályázati lehetőség elérésének biztosítása. A támogatott mini projekteknek a városrehabilitációs akcióterületen kell megvalósulniuk, és megvalósulási helyszínüket és céljukat tekintve a pályázati projekthez kell kapcsolódniuk. |
A mini-projektek keretében támogatható tevékenységek | A közvetett támogatásként allokált forrásokkal helyi civil szervezeteket kívánunk megcélozni, akiknek az alábbi témakörökben szükséges a megjelenő pályázati felhívásnak megfelelően pályázatokat megfogalmazni: • az lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése; • közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények kialakítása, közcélú képzések kialakítása; • helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók szervezése |
A mini-projektek célterületei | „Helyben, egymásért” A gazdasági funkció erősítése során a város „agorája” területén felújításra kerül egy szolgáltató ház, mely a város központi „piacterén” ad otthont helyi kisvállalkozásoknak. E területhez kapcsolódóan vár a projekt gazda olyan mini-projekt javaslatokat, melyek helyi és biotermékeket bemutató akciókra, rendezvényekre, kiállításokra fókuszálnak. Cél: Olyan akciók megszervezése, melyek a bio- és helyi termékek bemutatásán, és kóstolási lehetőség biztosításán keresztül: • összekötik a helyi embereket (termelő-fogyasztó, termelő-termelő, fogyasztó- fogyasztó) és közösségépítő, helyi identitást erősítő hatással bírnak • szemléletformáló jellegük van a helyes táplálkozás, az egészséges életmód és a fenntartható élelmiszergazdálkodás tekintetében. Elvárás, hogy a helyi társadalmi akcióban résztvevők száma elérje a legalább 180 főt. „Kívül tágasabb – Zsolca a sporttársad!” A projekt nagy hangsúlyt kíván fektetni a lakosság számára elérhető sportinfrastruktúra fejlesztésére. Ennek érdekében kerül felújításra a város sportpályájának kiszolgáló épülete, továbbá kerékpár út épül. E két helyszín bevonásával olyan mini-projekt javaslatokat várunk, melyek tömegsport-rendezvények lebonyolítását foglalják magukba azzal a céllal, hogy: • minél több lakos legyen bevonható valamely sport tevékenységre, különös hangsúlyt fektetve a jelenleg is kevesebbet sportoló lakosságra, • vetélkedő, csapatjáték jellegű formációkon keresztül közösségépítés valósuljon meg. Testvérvárosi kapcsolatokon keresztül „kihívók”, „ellenfelek” bevonása szükséges, mely során a „város csapata” egy emberként tud valamely sport tevékenységeken keresztül fellépni, erősítve a helyi identitást, a közösségi érzést. Elvárás, hogy a helyi társadalmi akcióban résztvevők száma elérje a legalább 240 főt. „Játssz, óh, tér!” A projekt során a városban két új játszótér épül, melyre az előzetes igényfelmérések alapján már régóta várnak a helyi lakosok. A két játszótér minél szélesebb körben történő |
megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása céljával mini-projekt javaslatok benyújtására van lehetőség, melyek keretében: • a két játszótér helyszínének bevonásával akciók, akciósorozatok valósíthatók meg az érintett célcsoport minél szélesebb körének bevonásával (gyerekes családok) • azon mini-projekt javaslatok élveznek előnyt, melyek a játszóterek bevonása során nem csak a gyerekek igényeire, lehetséges tevékenységeire fókuszálnak, hanem megoldást kínálnak a szülők „elhelyezésére”, időtöltésére, egymás megismerésére, a felnőtt közösségépítésre is. Elvárás, hogy a helyi társadalmi akcióban résztvevők száma elérje a legalább 180 főt. | |
Célcsoport bemutatása | • A város teljes lakossága • A rendezvényekre látogató térségből érkező turisták • Civil szervezetek, non-profit szervezetek |
A mini-projektek címzetti köre | Helyi, a településen bejegyzett székhellyel (telephellyel) rendelkező non-profit szervezetek, akik a település lakosságával kapcsolatban vannak. Vagy olyan a településen bejegyzett székhellyel (telephellyel) nem rendelkező non-profit szervezetek, akik a településen bármilyen módon jelen vannak, vagy a helyszínen a korábbiakban már konkrét akciókat végrehajtottak, vagy olyan akciót kívánnak végrehajtani, melynek lebonyolítására a helyi a településen bejegyzett székhellyel (telephellyel) rendelkező non-profit szervezetek nem alkalmasak. Az alábbi non-profit szervezetek pályázhatnak: • Nonprofit szervezetek (egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület) – amelyek konzorciumi partnerként nem vesznek részt a városrehabilitációs projektben; • Nonprofit gazdasági társaságok – amelyek konzorciumi partnerként nem vesznek részt a városrehabilitációs projektben; • Társasházak, lakásszövetkezetek; • Szociális szövetkezetek – amelyek konzorciumi partnerként nem vesznek részt a városrehabilitációs projektben. • Nem nyújthatnak be pályázatot az 1989. évi XXXIII. törvény „a pártok működéséről és gazdálkodásáról” szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek. |
A mini-projektek támogatási mértéke, összege, rendelkezésre álló keret. | A rendelkezésre álló keret: 5.300.000 Ft. Támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás. Támogatási intenzitás: 100% Támogatás összege: minimum 500.000 Ft, maximum 1.060.000 Ft. A pályázat benyújtásának határideje: 2014.05.01-től 2014.07.01-ig Támogatott pályázatok várható száma: 5-6 db |
A programalap kommunikációs terve | A programalap kommunikációja elsősorban a pályázat meghirdetéséhez és eredményeihez kötődik. E tekintetben elsősorban a nyomtatott és az elektronikus felületek alkalmazása tervezett: • Felsőzsolca Város honlapja, • Helyi nyomtatott sajtó (Zsolcai Hírmondó) • Helyi televízió (Zsolca TV) • Hirdetőtáblák (Polgármesteri Hivatal, Művelődési ház) • Városi interaktív kommunikációs felület Fentieken túl legalább egy alkalommal, a programalap meghirdetését követően workshop is megrendezésre kerül, melyre az önkormányzatnál nyilvántartott valamennyi civil szervezet meghívást kap. A workshop szükség esetén a pályázatok benyújtására rendelkezésre álló időtartam felénél megismétlésre kerül. |
B.) Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán
Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódóan (a ROP támogatott projekttel párhuzamosan megvalósuló akcióterületi fejlesztés)
Más, a magánszféra által megvalósítani tervezett beavatkozásról az önkormányzatnak egyelőre nincs tudomása, melynek oka részben a kapcsolódó pályázati konstrukciók hiánya, illetve az, hogy a következő költségvetési ciklusra vonatkozó pályázati feltételek egyelőre még nem elérhetőek az érintettek számára..
C.) Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani: (nem a ROP támogatott projekt része, indikatív bemutatás szükséges)
1. Felsőzsolca 2014-2018 közötti időszakban az akcióterület átfogó fejlesztését, revitalizációját kívánja megvalósítani. Az élhetőbb Felsőzsolca programban első célként a városközpont környezetfejlesztése került meghatározásra, ami a leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálására, funkcióváltására, illetve a zöldfelületek növelésével a városi környezetfejlesztésre irányul. A városközpont piaci környezetének fejlesztése pedig a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet folytató gazdasági szereplők számára fontos feladat. Az Önkormányzat előzetes felmérései szerint az alapinfrastruktúra fejlesztésével komoly további magántőke beruházások várhatók tovagyűrűző hatásként.
A városközpont területén a lakható, élhető környezet fejlesztése érdekében 2016-tól kezdve 130 M Ft-os keretösszeggel további beruházásokat tervez Felsőzsolca. A fejlesztés kapcsán a funkcióbővítő beruházások minden esetben a zöldfelületek növelését és rendezését is célozzák annak érdekében, hogy a városközponti környezet a „város tüdeje” funkciót is képes legyen ellátni, a kertvárosi jelleg a fejlesztések mellett is megmaradjon. A központi funkcióbővítő fejlesztés részletes tervezése még hátravan, viszont a funkciók fejlesztése a fenntartható környezet fejlesztése mellett elsősorban a közösségi funkciók (park, játszótér, találkozóhely) erősítését szolgálják. Mindemellett szükséges a Városközpont területén további rendezett parkolóhelyek kialakítása, illetve az innen, busszal közlekedő bejárók számára egy hosszabb távú P+R parkoló kialakítása, amivel a közlekedés károsanyag kibocsátását lehet csökkenteni.
2. A településrész legjelentősebb volumenű beruházása – melyre a tervek szerint magántőke bevonásával, 2018-tól kerül sor - egy üzletközpont létrehozása különböző gazdasági és lakófunkciókkal. A fejlesztés során olyan többszintes épület komplexum valósul meg, amely irodáknak, üzleteknek, köztük egy élelmiszer áruháznak, panziónak, lakásoknak és egy mélygarázsnak ad helyet. A fejlesztés során kiemelt hangsúlyt kapnak a fenntarthatósági szempontok, amivel a település a környezeti védelme mellett, a tervezett beruházások értékét is növelni kívánja. A beruházás becsült költségvetése 2,4 Mrd Ft.
Az akcióterület zöldfelületi fejlesztése, az élhetőbb és esztétikusabb környezet kialakítása és a nagyléptékű szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés vitalizálja a városközpontot; további magántőke beruházásokat eredményez és munkahelyeket teremt.
3. Felsőzsolca önkormányzata a foglalkoztatás bővítésére komplex program kidolgozását határozta el. A foglalkoztatás bővítésének egyik kiemelt eleme a potenciális nagyfoglalkoztatók beruházásainak ösztönzése, viszont az önkormányzat a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének és a lakosság vállalkozásösztönzésével, önfoglalkoztatási képességének fejlesztésével hasonló nagyságrendű eredményt kíván elérni.
A foglalkoztatás bővítésének egyik legfontosabb eszköze a munkavállalói és vállalkozói kompetencia fejlesztés, mely versenyképesebb készségek és képességek elsajátítására irányul. A fejlesztések strukturált programjainak véghezvitele érdekében a város 2017-től Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központok létrehozását tervezi, a Városközpontban 175 M Ft- os, az Ipari Parkban 150 M Ft-os keretösszeggel. A központok legfontosabb funkciója – az elhelyezkedésből adódóan némileg eltérő szolgáltatási kínálattal - a keresletorientált kompetenciafejlesztés lesz, elsősorban kompetencia és munkaerő-piaci felmérések elvégzésével, egyéni fejlesztési stratégiák meghatározásával és a megfelelő fejlesztési programok koordinációs feladatainak ellátásával.
4. Az EU források tervezése tekintetében a központ infrastruktúra kialakítása mellett – több fejlesztési témában,– a központ oktatási, képzési, tudásbázis feltételeinek megteremtése, valamint egyéb a fejlesztéshez kapcsolódó programok kidolgozása érdekében szoft elemekként ESZA források bevonása is tervezésre került összesen 120 M Ft mértékben.
5. Az energiaellátási rendszerek fejlesztése kapcsán Felsőzsolca olyan programokat kíván megvalósítani, melyek támogatják a megújuló és intelligens rendszerek használatát, valamint az energiahatékonysági fejlesztéseket.
Ennek első lépéseként Felsőzsolca az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztését valósítja meg célzott infrastruktúra fejlesztésekkel és eszközbeszerzésekkel. A fejlesztési program többek között a közvilágítás fejlesztését (LED lámpák és intelligens rendszer használata), intelligens rendszerek telepítését (smart grid és smart metering), épületenergetikai fejlesztéseket, valamint az energiatermelés decentralizált fejlesztése érdekében napelemek telepítését és helyi fűtési rendszer korszerűsítést foglalnak magukba. Az önkormányzat tulajdonában álló, vagy az önkormányzat által finanszírozott épületek további energetikai hatékonyságnövelése a fenntarthatósági szempontok mellett, az önkormányzat által fizetett rezsidíjak csökkentése okán is indokolt. A Polgármesteri Hivatal korszerűsítése mellett, a Családgondozó Központ (Felsőzsolca, Kassai u. 32) épületenergetika felújítására vonatkozóan is rendelkezik az önkormányzat már tervekkel, a felújításra a Belügyminisztérium 2012. évben, pályázati formában tervdokumentációt készíttetett. A felmérés alapján az épület jelenleg elavult külső nyílászárókkal rendelkezik, a homlokzati falak és födém egyaránt szigetelésre szorulnak, a tervek szerinti felújítás szigeteléssel, és a szükséges elemcserékkel elvégezhető. A felújítás költségigényét a szakértők 35 millió forintra becslik. A fűtési oldalon az energetikai fejlesztés biomassza kazán
beépítésével 2013-ban megalapozásra került. A későbbi fejlesztésekre a 2015-2020 közötti időszakban további 452 M Ft-ot tervez a város.
6. Az energiaellátási rendszerek fejlesztésének programja kiegészül a megújuló és intelligens rendszerek használatának és energiahatékonysági fejlesztéseknek támogatásával a KKV-k és a lakosság számára. Ezek a magán fejlesztési lehetőségek elsősorban az épületenergetikai és használt eszközök hatékonyság növelését és az intelligens rendszerek használatának elterjedését támogatják célzott infrastruktúra fejlesztési támogatásokkal. A lakosság számára a tervek szerint 200 M Ft-os keretösszeggel 2017-ben indítja a város a programot, melyet 2018-ban a gazdasági társaságok számára elérhető 100 M Ft-os keretösszegű program követ majd.
A közlekedésfejlesztés legfontosabb célja a város hosszú távon fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása, melynek kiemelt eszközei a lakóövezetek forgalomcsillapítása és a környezetterhelés csökkentése. A fejlesztésektől a város azt várja, hogy a közlekedők nagyobb arányban választják az egyéni közlekedés helyett a közösségi közlekedési eszközöket, illetve az egyéni közlekedésen belül a kerékpáros közlekedést.
7. A közlekedésfejlesztés területén a környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kifejlesztése és a fenntartható városi mobilitás elősegítése az elsődleges cél. A cél elérése érdekében a település egyrészt a közösségi közlekedés igénybevételének szolgáltatásorientált fejlesztését kívánja megvalósítani Miskolc várossal való együttműködésben (2016-től 50 M Ft-os keretösszeggel), másrészt a helyi kerékpáros közlekedés fejlesztését kívánja megvalósítani (2014-től 140 M Ft-os keretösszeggel), harmadrészt az úthálózat fejlesztésével kívánja a forgalom okozta közlekedésterhelést csillapítani (2016-től 80 M Ft-os keretösszeggel).
8. A kerékpáros fejlesztések eredményessége érdekében Felsőzsolca 2015-től 20 M Ft-os keretösszegű
„Kerékpárosbarát munkahely” programmal tervezi ösztönözni a település munkáltatóit, hogy a munkahelyeken alakítsanak ki tárolókat, öltözőt és zuhanyzási lehetőséget a kerékpárral közlekedők számára.
9. A közösségi közlekedésfejlesztés legfontosabb elemei a korábban már említett, a tervek szerint 2016- ban kezdődő, 100 M Ft-ből megvalósuló P+R parkoló kialakítása és a parkolási rendszer fejlesztése, a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonal fejlesztése, mely 2016-tól, 50 M Ft-os keretösszegből megújítja a város közösségi közlekedési megállóhelyeit és váróit, valamint a miskolci SMART City rendszerhez való 2018-ban tervezett csatlakozás, mely a 30 M Ft-os beavatkozással intelligens közlekedési információszolgáltatással teszi elérhetőbbé és kényelmesebbé a közösségi közlekedési szolgáltatásokat.
Az Információs és Kommunikációs Technológiákhoz (IKT) való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a város gazdaságfejlesztésének fontos eleme, mely közvetlenül támogatja a gazdasági szereplők versenyképességét, de a technológia által elérhető szolgáltatások segítik a lakosság rekreációját, kapcsolattartását.
10. Felsőzsolca 2014-től kezdve az ipari területeken, 2015-től a lakóövezetekben kívánja az internet elérést fejleszteni. Becslések szerint a tervezett beruházások megvalósítása 150 M Ft-os támogatással kivitelezhető.
11. A sávszélesség fejlesztésének eredményeire építve Felsőzsolca az EU „Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása” tematikus célkitűzéséhez kapcsolódóan további beavatkozásokat tervez az önkormányzati közszolgáltatások területén.
12. A közbiztonság további fejlesztése érdekében Felsőzsolca 2017-től a város területén „Szomszédsági rendőrség” program kialakítását tervezi 60 M Ft-os keretösszeggel infrastruktúra és eszköz beruházásokkal, valamint 20 M Ft-os keretösszeggel kapcsolódó ESZA programként a rendszer szakmai programjának kidolgozásával. Az infrastruktúra fejlesztés és a szoft program segítségével a rendőrség (a polgárőrséggel együttműködve) közelebb kerül a város lakosságához, ami relatív biztonságérzet javításán túl hatékony eszköz lesz a bűnmegelőzés, illetve a bűnügyek felderítése területén. A program segítségével a rendőrség társadalmi beágyazottsága nő, a lakosok személyesen ismerik az illetékes rendőröket, telefonszámuk, e-mail címűk, elérhetőségük ismert lesz számukra, és a kölcsönös bizalom a közbiztonság megteremtését célzó munka hatékonyabbá válik.
13. Felsőzsolcán már jelenleg is elérhető egészségügyi és vészfigyelő rendszer a városban élő idősek, krónikus betegek számára. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztése, illetve a penetrációjának növelése szükséges, melyet a város 2017-től 30 M Ft-os keretösszeggel valósít meg a tervek szerint.
14. A 2017-ben, 15 M Ft-os költségvetéssel a felsőzsolcai általános iskolákba tervezett elektronikus diákazonosító rendszer, elektronikus üzenőfüzet és napló teljeskörű bevezetése kizárólag a Városközpont akcióterületet érinti, mivel itt találhatóak a város oktatási intézményei. A fejlesztéssel a szülők és az iskola kölcsönös tájékoztatása gyorsabbá, egyértelműbbé válik, valamint a szülők számára követhető lesz a diákok iskolai élete, mikor érkeznek az iskolába, és mikor indulnak el onnan, milyen szolgáltatásokat vettek igénybe az iskolában, például elmentek-e ebédelni, vagy tartoznak-e könyvvel az iskolai könyvtárnak. A rendszer kiépítésénél a szülői igényeknek megfelelő szolgáltatások fejlesztését is meg kívánja a város valósítani, azaz az egyes információkhoz különböző, személyre szabható értesítési módok és gyakoriságok kapcsolhatóak, például az iskolai ebédről e-mailt küld a rendszer a szülőnek heti egy alkalommal, az iskolai kapun való áthaladáskor viszont azonnal sms-t küld. A rendszer szolgáltatási elemeinek kidolgozásában a város támaszkodni kíván a hasonló rendszert működtető önkormányzatok tapasztalataira és az iskolai szülői munkaközösségek által megfogalmazott igényekre.
15. Az oktatási intézmények IKT fejlesztésének másik eleme a szintén 2017-ban bevezetni tervezett, 20 M Ft keretösszegű e-oktatási infrastruktúra fejlesztése program, mely fejlesztés során további számítógép terem kialakítását és informatikai oktatási eszközök beszerzését tervezi. Az oktatás IKT
infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódik 2017-ben induló ESZA program, mely 10 M Ft-ból digitális oktatóanyagok fejlesztését, beszerzését támogatja az oktatási intézmények számára, valamint a digitális jártasság megteremtése érdekében további 10 M Ft-os beruházással oktatási, képzési programok tervez bonyolítani a lakosság egésze számára. A szoft programok segítségével az infrastruktúra használata hatékonyan tudja támogatni a lakosság digitális technológiák használatának képességét.
16. A lakosság és a gazdasági szereplők számára elérhető elektronikus közszolgáltatások biztonságos nyújtása érdekében Felsőzsolca fejleszteni kívánja a szolgáltatások nyújtását biztosítani képes adattárházat és szerverközpontot. A város a program megvalósítása során az igazgatási központ funkciók erősítése érdekében 2017-ben 80 M Ft-os beruházással adattárház és szerverpark kialakítását tervezi, amely az önkormányzat és az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények informatikai infrastrukturális hátterét biztosítja majd. A szervereken lesznek elhelyezve például az oktatási intézmények elektronikus szolgáltatásainak adatai, a Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ oktató és egyéb anyagai stb.
17. Felsőzsolca fejleszteni kívánja az önkormányzati intézményekben az elektronikus ügyintézést. A 2016-ban induló, 20 M Ft tervezett költségvetésű fejlesztés a rendszer elektronikus akadálymentesítését is magában foglalja, beleértve a város honlapjának elérését.
18. A fentiek beavatkozási tervekkel párhuzamosan a gazdasági versenyképesség javítása érdekében az IKT termékek kereslet-kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztési programját is meg kívánja valósítani a település a vállalkozói övezetekben, így a Városközpont akcióterületén is. A 2020-ban induló, 70 M Ft költségvetésű program (Városközpont 30 M Ft, Ipari Park 40 M Ft) az IKT-termékek és szolgáltatások, valamint ez e-kereskedelem továbbfejlesztését és az IKT iránti kereslet fokozását kívánja elérni, a tervek szerint a versenyképesség fejlesztése érdekében informatikai eszközök telepítésének, szerverszobák kialakításának, célzottan e-kereskedelmi raktárak kialakításának támogatásával. A tervezett infrastruktúra fejlesztési további magántöke beruházásokat indukál a városban.
19. A vízgazdálkodással kapcsolatos beruházások a vízgazdálkodás komplex fejlesztésére irányuló projekteket tartalmaznak. Felsőzsolca 2014-ben tervezi a sportpálya melletti szennyvízátemelő objektum felújítását. A szennyvízátemelő a 2010-es árvíz és az elhasználódás következtében a feladatát nem képes üzembiztosan ellátni, ezért szükséges a rekonstrukciója. A tervezett beruházás 13 M Ft-ba kerül. A szennyvízkezelés és feldolgozás területén további beavatkozásokat tervez a város, melyeket 2015-től kezdve folyamatosan kíván megvalósítani további 62 M Ft-os keretösszeggel.
20. A szennyvízkezelési program 2020-tól kezdve kiegészül az önkormányzati és közszféra intézményeiben, valamint az ipari területeken termelődő szürkevíz problémájának megoldására irányuló, a lakóterületeken 80 M Ft-os, az ipari területeken 50 M Ft-os keretösszegű elemekkel, amely egyúttal az önkormányzat és a gazdasági társaságok üzemeltetési költségeinek csökkentésére is célul tűzi ki.
21. Felsőzsolcán a csapadékvíz elvezetés fejlesztése kiemelten fontos feladat, ami az egész város területét érinti. A településen lévő vízelvezető árkok csak szikkasztó árkok, ami amiatt okoz problémát, mert Felsőzsolca területe kifolyás nélküli medencében fekszik. A településen jelen lévő néhány méteres, változó irányban jelentkező szintkülönbség több átemelő szivattyú beépítését igényli a csapadékvíz elvezetési rendszerbe. A rendszer geodéziai felmérése, a tervezése, és a kivitelezése az előzetes költségbecslések alapján a lakóterületeken 200 M Ft-os, az ipari területeken 300 Millió Ft-os nagyságrendű beruházással valósítható meg. A beruházásokat a város 2015-ben kívánja megkezdeni.
22. Az önkormányzat 2015-ben tervez indítani a lakóterületeken 24 M Ft-os, az ipari és mezőgazdasági területeken 6 M Ft-os keretösszegű hulladékgazdálkodási fejlesztési programot, mellyel a településen a szelektív hulladékgyűjtésben 100%-os lefedettséget kíván elérni. A hulladékkezelés középtávú fejlesztési terve szerint a párhuzamosan induló miskolci komplex hulladékkezelési programmal való együttműködéstől várható, hogy a szelektív gyűjtés további differenciált megoldásai is bevezetésre kerüljenek Felsőzsolcán, mellyel a nem hasznosított hulladék mennyisége tovább csökkenthető.
23. A fényszennyezés csökkentése érdekében 2016-tól kezdve az önkormányzat 25 M Ft-os keretösszeggel programot tervez indítani. A program célja, hogy az élhetőbb és egészségesebb környezet megteremtése érdekében a város a fényszennyező világító testeit korszerű, és hatékonyabb eszközökkel váltsa le, egyúttal a fényszennyezés kiváltó okait is szüntesse meg. A programban a lakossági és gazdálkodó szervezetek tulajdonában álló eszközök cseréjét is támogatni kívánja az Önkormányzat.
24. Szintén 2016-ban indul a tervek szerint a zajszennyezés csökkentésére irányuló komplex program 25 M Ft-os keretösszeggel. A település az addig elkészülő stratégiai zajtérkép alapján azonosított kritikus területeken végzi el a szükséges beruházásokat.
25. A hivatali ügyintézés az ügyfelek elvárásainak még inkább megfelelő fejlesztése kapcsán– melyet az Önkormányzat nem a 2013-ban indítani kívánt pályázat keretein belül kíván megvalósítani – a város 2014-ben 10 M Ft költséggel saját működési és szervezeti felülvizsgálatát tervezi elvégezni ESZA források bevonásával az önkormányzati működés célszerűségének és hatékonyságának fejlesztése érdekében. A fejlesztés elsődleges célja az önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások minőségi fejlesztése, ezen belül kiemelten fókuszálva az önkormányzati szolgáltatásokhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére a vonzó gazdasági környezet kialakításának céljából. A fejlesztés eredményeképp a gazdasági társaságok önkormányzati ügyintézése egyszerűbbé és gyorsabbá válik és a szolgáltatás színvonala jobban megfelel majd a gazdasági társaságok elvárásainak. Az intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedésekhez infrastruktúra fejlesztési igény is kapcsolódik, melynek célja 2020-ra az egyablakos ügyintézés bevezetése, valamint az ehhez szükséges irodai és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének infrastrukturális és eszköz hátterének megteremtése, melyre az Önkormányzat 30 M Ft-os beavatkozást tervez. A fejlesztések eredményes
végrehajtását a közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő lakossággal és gazdasági szervezetekkel lefolytatott széles körű igényfelmérés, illetve a felmérés eredményeire építő tervezés alapozza meg.
26. A közszolgáltatás-fejlesztési célhoz kapcsolódóan az önkormányzat bővíteni tervezi a Polgármesteri Hivatalt és az Okmányirodát, valamint további igazgatási egységeket, melyekhez infrastrukturális és eszköz hátteret is biztosít. A közszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése a becslések alapján 542 M Ft-ba fog kerülni. A fejlesztésre a tervek szerint 2015-től kezdődően kerül sor.
27. Felsőzsolca a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése érdekében 2014-től, ESZA forrásokból finanszírozott (szoft) program lebonyolítását tervezi. A 15 M Ft keretösszegű program segítségével az érintett szervezetek együttműködésének keretei kerülnek kialakításra, megfogalmazásra kerülnek az együttműködésekkel elérni kívánt célok rendszere, az együttműködésekkel kapcsolatban a szervezetek egymás iránti elvárásai, az együttműködés során nyújtott szolgáltatások, azok elvárt színvonala, a meglévő együttműködési megállapodások tartalma. A program eredményeképpen új együttműködési megállapodások köttetnek (szolgáltatási szint megállapodások - SLA), melyek a célorientált együttműködés kapcsán hatékonyabban képesek a komplex programokat végrehajtani, illetve a problémákat kezelni, valamint a hatékonyság növekedésével az intézményi kapacitások is növekednek. A program többek között a szociális problémák megoldását az érintett szülők foglalkoztathatósági képesség fejlesztésével javítja. A kialakuló képességfejlesztési keretrendszer a strukturált kompetenciafejlesztési központok módszertani kialakításához teremt alapot.
28. Az egészségmegőrzés, illetve a betegségek korai felismerése érdekében Felsőzsolca fejleszteni kívánja és rendszeressé kívánja tenni az egészségügyi szűrőprogramokat a Városközpontban található Egészségházban a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára. A program a tervek szerint 2019-ben indul és 25 M Ft-os költségvetésből valósul meg.
29. Szintén 2019-es indulással Felsőzsolca „Egyenlő esélyek” program és „Családbarát munkahelyek” program bevezetését tervezi az oktatási, nevelési és kulturális intézményekben a Városközpont területén. Az összesen 20 M Ft-os költségvetésű program célja a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése, az EU beruházási prioritásainak megfelelően. Az ESZÁ-s szoft program segítségével olyan működési rendszer kialakítása és működtetése valósul meg, amely a nők hátrányos megkülönböztetését kiküszöböli, valamint a munkahelyek és a munkarend kialakításánál figyelembe veszi a munkatársak családi kötelezettségeiből fakadó igényeket (pl.: távmunka lehetőségének megteremtésével, vagy részmunkaidős foglalkoztatással.) A program végrehajtása a gazdasági szervezetek hozzájárulását is igényli majd.
30. A városi középületek akadálymentesítése még nem teljeskörű, jelenleg az akadálymentesítés csak részleges a családgondozó központban, a Gamesz-nál és az óvodákban. Felsőzsolca 2016-ban tervezi a hiányzó beavatkozások elvégzését 50 M Ft-os költségvetésből.
31. Felsőzsolca a Városközpont területén a helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrák fejlesztése, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése érdekében fejleszteni kívánja az integrált szociális ellátórendszer (2015, 50 M Ft), az orvosi és egészségügyi
szolgáltató rendszer (2016, 10 M Ft), valamint a gyermek közegészségügyi ellátórendszer, a védőnői szolgálat és az egészségügyi ügyeleti rendszer infrastruktúráját (2019, 50 M Ft).
32. A megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása céljából létrehozni tervezett - ESZA forrásokból finanszírozni kívánt – szoft program az integrált szociális ellátórendszer (2014, 20 M Ft), valamint az óvodai és iskolai szolgáltatások (2015, 10 M Ft) színvonalán fejleszt. A fejlesztés érinti a szolgáltatások elérhetőségét, a szolgáltatásokat igénybe vevők igényeinek való jobb megfelelést, és a fenntartható működést. A tervezett program keretein belül – az igénybe vevők elvárásainak figyelembe vételével - felülvizsgálatra kerülnek a szolgáltatások működési keretei és a folyamatai, a legfontosabb teljesítmény-mutatók, és feltárja a fejlesztés lehetséges területeit a jogszabályi kötelezettségek figyelembevételével. A fejlesztés eredményeképpen olyan működési struktúra és hozzá kapcsolódóan szervezet kerül kialakításra, mely a fenntartható működést biztosítani képes, és a szolgáltatások elérhetőségét és minőségét javítja.
33. Felsőzsolca az önkormányzat épületében 2019-től városi közösségi információs iroda kialakítását tervezi, melynek működési támogatására 15 M Ft mértékű ESZA forrás bevonásával számol. Az iroda feladata lesz a lakosság és a helyben működő gazdasági szervezetek információkkal való ellátása a helyi közösségekről, a városról, a civil és egyéb szervezetekről, valamint a városban szervezett eseményekről, ünnepségekről és programokról. Az iroda fontos feladata lesz egyúttal a szervezetek, a lakosság (és az önkormányzat, valamint más szereplők) közötti koordinációs feladatok ellátása, amivel a közösségek szintjén jelentkező kezdeményezések megvalósítását kívánja támogatni a potenciálisan érintett résztvevők tájékoztatásával és bevonásával. Az iroda létrehozásának legfontosabb célja, hogy a városi civil és egyéb szervezetek a város életében nagyobb szerepet kapjanak, hogy támaszt nyújtsanak a város fejlesztéspolitikai céljainak eléréséhez. A tervezett szoft program a magán fejlesztési lehetőségeket is ösztönzi, illetve feltárja.
34. A település foglalkoztatói számára 2019-től, 13 M Ft-os keretösszegből a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítését tervezi Felsőzsolca. A szoft beavatkozás során elkészülő program ajánlásokat fogalmaz meg a gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, és az ajánlás alapján elkészült szabályrendszer bevezetésre kerül a város által üzemeltetett intézményeknél. A Városközpont területén ez a nevelési, oktatási, illetve kulturális intézményeket jelenti. A gazdasági szereplők számára is alkalmazható program bevezetését a felsőzsolcai cégeknél 5 M Ft-tal kívánja a város ösztönözni.
35. A település gyermekei és fiataljai számára a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ösztönzése érdekében tehetséggondozás és prevenciós célú délutáni foglalkoztatás bevezetését tervezi az oktatási intézményekben 2015-től. A 25 M Ft költségvetésű szoft program végrehajtását a helyi civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben kívánja a város megvalósítani.
36. 2017-ben szükségessé válik a versenyképes oktatási rendszer továbbfejlesztése érdekében az oktatási és képzési, valamint szociális (gyermekvédelmi) infrastruktúrák további infrastruktúra és eszköz- ellátottsági fejlesztése. Az 50 M Ft-os keretösszegű infrastruktúra fejlesztés mellett az általános
iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjainak fejlesztését is tervezi a város a kapcsolódó ESZA finanszírozású szoft program 25 M Ft mértékű forrásainak segítségével.
37. A felsőzsolcai fiatalok felsőoktatásban való továbbtanulásának ösztönzése érdekében 2018-től, 40 M Ft keretösszeggel a város ösztöndíj alapítását tervezi. Habár a település lakosságában az országos átlagot meghaladó mértékben vannak felsőfokú végzettségűek, a fiatalok esetében a főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzésének irányába csak kevesen tanulnak tovább. Az ösztöndíjjal az esetleges szociális, anyagi akadályokat kívánja a város a továbbtanulás elől elhárítani.
38. Az akcióterület keleti részén található, a Sajó partján tervezett szabadidőközpont kialakítását, illetve fejlesztését 2020-ban tervezi Felsőzsolca megkezdeni. A fejlesztés részben az EU ERFA forrásainak felhasználásával és magántőke beruházásokkal valósul meg a tervek szerint. A 2020-ban, 1.438 M Ft- os költségvetéssel létrejövő sportközpont fenntarthatóságát segíti, ha a szolgáltatások a felsőzsolcai lakosok mellett a miskolci lakosság számára is vonzóvá válik, valamint regionális szintű turisztikai célponttá tud válni.
39. Az aktív és egészséges idősödés prioritásnak megfelelően Felsőzsolca a tömegsport szolgáltatások igénybevételének ösztönzését tűzi ki célul. A város fontosnak tartja, hogy polgárai egészségi állapotukat fizikai aktivitásokkal őrizhessék meg, és erre lehetőséget biztosítsanak a széles körben igénybe vehető, széles választékot nyújtó sportszolgáltatások. Emellett kiemelten fontos cél, hogy a szolgáltatások igénybevételének általában ne legyenek jövedelmi korlátai, azaz a lakosság számára a szolgáltatások anyagi értelemben is elérhetőek legyenek. A 2020-ben, 25 M Ft-os keretösszegből indítani tervezett program célja a szolgáltatások elérhetőségének megteremtése, egyrészt a kínálat bővítésével, másrészt a rászorultak megsegítésével.
3.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége
Kiszámítható és átlátható szabályozási környezet
A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/Uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán.
Jelen stratégia sikeres megvalósításához ezért elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell
fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat.
Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát.
Az önkormányzat a funkcióbővítő városrehabilitáció vonatkozásában a tervezett fejlesztéseket támogatni tudja a nyílt, transzparens, koherens és széles támogatást élvező fejlesztési célrendszer kialakításával, a közszféra intézményrendszerének harmonizálásával, az önkormányzat számára elérhető erőforrások tudatos feltárásával és menedzselésével, illetve a lakosság és a helyi gazdasági szervezetek beruházásainak, erőforrás befektetéseinek ösztönzésével a célok elérése érdekében.
3.3. Beavatkozás típusok
A 3.1 fejezetben leírt beavatkozások tartalmazzák azokat a projekteket, amelyek megvalósítsa révén elérhetőek az akcióterület fejlesztésére kitűzött célok.
A fejlesztéseket a Regionális Operatív Program és az ESZA által finanszírozott beavatkozásokkal kívánja Felsőzsolca megvalósítani.
A közvetlenül ROP által támogatott projekt beavatkozási elemei, valamint megvalósításuk ütemezése az alábbi táblázatban került összefoglalásra.
17. táblázat: A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése
Beavatkozás típusa | Projekt neve | Melyik specifikus célhoz kapcsolódik | Meg- valósítás feltétele | 2014 | 2015 | ||
1. félév | 2. félév | 1. félév | 1. félév | ||||
ROP támogatással | Polgármesteri hivatal korszerűsítése | urbanisztika, közösségi identitás erősítése | forrás rendelkezésre állása | 82.452.087 | |||
Sportpálya öltöző-épületének felújítása | sportélet és közösségi identitás erősítése | forrás rendelkezésre állása | 84.998.766 | ||||
Kerékpár sáv kialakítása | városi funkció infrastruktúra fejlesztés, a sportélet, a civil szféra és a közösségi identitás erősítése | forrás rendelkezésre állása | 68.575.635 | ||||
Szolgáltató ház felújítása | gazdasági funkció megerősítő infrastruktúra fejlesztés | forrás rendelkezésre állása | 15.306.693 | ||||
Térfigyelő kamerarendszer fejlesztése | funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztés | forrás rendelkezésre állása | 3.900.000 | ||||
Gyerek játszótér kialakítása | funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztés, a sportélet, a civil szféra és a közösségi identitás erősítése | forrás rendelkezésre állása | 5.910.000 | ||||
ESZA támogatással | Szoft elemek | funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztés, a sportélet, a civil szféra és a közösségi identitás erősítése | forrás rendelkezésre állása | 3.000.000 | 5.000.000 | 2.600.000 | |
91
A városrehabilitáció beavatkozásai egymásra épülő elemekből állnak, melynek célja a Városközpont üzleti és szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése, befektetés ösztönzés, a helyi gazdaság helyzetbe hozása, a város üzleti központjának kialakítása, az élhető környezet fejlesztésével, a kertvárosi jelleg erősítésével.
14. ábra Tervezett fejlesztések az akcióterületen
A közszféra által középtávon megvalósítani tervezett akcióterületi fejlesztések indikatív költségbecsléssel. (Felsőzsolca Integrált Településfejlesztési Stratégiájából)
18. táblázat: A 2014-2020 közötti időszak beavatkozásainak indikatív bemutatása
Tervezett beavatkozás a Városközpont területén | Beavatkozás becsült költsége (Ft) |
Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése | |
Leromlott állapotú, városkép szempontjából jelentős épületek rehabilitálása, funkcióváltása | 200 000 000 |
Városi környezetfejlesztés a zöldfelületek növelésével (funkcionális területrendezés folytatása a zöldfelületek növelésével) | 130 000 000 |
Üzletközpont fejlesztés Felsőzsolca Városközpontban | 2 458 649 000 |
A KKV-k versenyképességének fokozása | |
Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ létrehozása | 175 000 000 |
Tervezett beavatkozás a Városközpont területén | Beavatkozás becsült költsége (Ft) |
Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tudásbázisának és vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése oktatási programok lebonyolítása | 15 000 000 |
A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ tájékoztató és oktató anyagainak kifejlesztése, megvásárlása, oktatási programok lebonyolítása (e-oktatás, oktatási intézmények) | 20 000 000 |
A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központban a munkaerő-piaci hozzáférés fejlesztése (Munkaügyi központokkal, Integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben) | 20 000 000 |
Folyamatrendszer kidolgozása és működtetése a versenyképes kompetencia fejlesztése érdekében | 20 000 000 |
A Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ vállalkozásfejlesztési programjainak fejlesztése | 10 000 000 |
Munkavállalói és vállalkozói kompetencia alapú fejlesztési stratégiák kidolgozása | 15 000 000 |
Vállalkozásfejlesztési, kompetencia és fenntartható fejlődés központ működési támogatása | 10 000 000 |
Versenyszféra munkaerőpiaci elvárásaiank becsatornázása az oktatási, képzési rendszerbe, a város munkavállalóinak kompetencia vizsgálata fejlesztési területek kijelölésével | 8 000 000 |
e-learning rendszerhez való hozzáférés a kompetenciafelmérések alapján | 2 000 000 |
Az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való áttérés támogatása | |
Felsőzsolca önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok, illetve közszolgáltató intézmények energiahatékonysági fejlesztése | 570 000 000 |
Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági fejlesztések támogatása KKV-k számára | 100 000 000 |
Megújuló és intelligens rendszerek használata és energiahatékonysági (pl.: épületenergetikai) fejlesztések támogatása lakosság számára | 200 000 000 |
A közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalának fejlesztése | 50 000 000 |
A felsőzsolcai kerékpáros közlekedés fejlesztése | 140 000 000 |
Közlekedési úthálózat fejlesztése a környezetterhelés csökkentése érdekében | 80 000 000 |
„Kerékpárosbarát mukahely” program | 20 000 000 |
Parkolási rendszer fejlesztése | 100 000 000 |
Csatlakozás a miskolci Smart city rendszerhez | 30 000 000 |
Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása | |
Széles sávú internet elérés fejlesztése | 150 000 000 |
Intelligens köztéri és vészbejelentő rendszer kiépítése | 50 000 000 |
Közbiztonság infrastrukturális fejlesztések (szomszédsági rendőrség infrastruktúra és eszköz fejlesztése) | 60 000 000 |
Közbiztonság szakmai fejlesztések (szomszédsági rendőrség szakmai program fejlesztés) | 20 000 000 |
Egészségügyi és vészfigyelő rendszer fejlesztése az idősek, krónikus betegek számára | 30 000 000 |
Diákazonosító rendszer és elektronikus napló az oktatási intézményekben | 15 000 000 |
e-Oktatási infrastruktúra fejlesztés az oktatási intézményekben | 20 000 000 |
Digitális oktatóanyagok fejlesztése, beszerzése az oktatási intézmények számára | 10 000 000 |
Oktatási, képzési programok lebonyolítása | 10 000 000 |
Adattárház és szerverpark fejlesztése | 80 000 000 |
Tervezett beavatkozás a Városközpont területén | Beavatkozás becsült költsége (Ft) |
Elektronikus ügyintézés fejlesztése, és digitális akadálymentesítés önkormányzati intézményeknél | 20 000 000 |
Az IKT termékek kereslet kínálat ösztönzésének infrastruktúra-fejlesztése Felsőzsolca Városközpontban | 30 000 000 |
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése | |
Szennyvízfeldolgozás fejlesztése | 75 000 000 |
Vízgazdálkodás komplex fejlesztése | 80 000 000 |
Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése és csapadékvíz elvezetés fejlesztése | 200 000 000 |
Hulladékgazdálkodás komplex fejlesztése (100% szelektív hulladékgyűjtés) | 24 000 000 |
Fényszennyezés csökkentése és zajvédelem | 50 000 000 |
Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása | |
Polgármesteri Hivatal ügyfélbarát fejlesztése | 80 000 000 |
Önkormányzati működés és struktúra felülvizsgálata hatékonysági és célszerűségi megközelítésből | 10 000 000 |
One Stop Shop (egyablakos) ügyintézés, irodai és kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése | 30 000 000 |
Közszolgáltatási infrastruktúra bővítése, valamint további igazgatási egységek fejlesztésének infrastrukturális és eszköz háttere | 542 000 000 |
Integrált foglalkoztatási, oktatási és szociális fejlesztéseket koordináló szervezetek működési feltételeinek javítása | 15 000 000 |
A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése | |
Rendszeres városi szűrőprogram a lakosság és a településen foglalkoztatottak számára | 25 000 000 |
"Egyenlő esélyek" és "Családbarát munkahely" program | 20 000 000 |
A társadalmi befogadás előmozdítása és szegénység elleni küzdelem | |
Városi sportközpont: (tömeg)sportszolgáltatások infrastruktúra fejlesztése | 160 000 000 |
Sportszolgáltatások fejlesztése a Városi Sportközpont területén | 20 000 000 |
Játszóterek kialakítása | 13 000 000 |
Sajó parti szabadidőközpont infrastruktúra fejlesztése | 1 438 000 000 |
Sportszolgáltatások fejlesztése Sajó parti szabadidőközpont területén | 25 000 000 |
Középületek akadálymentesítése | 50 000 000 |
Integrált szociális ellátórendszer infrastruktúra fejlesztése | 50 000 000 |
Orvosi és egészségügyi szolgáltató rendszer és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés | 10 000 000 |
Gyermek közegészségügyi ellátás, védőnői szolgálat és ügyeleti rendszer fejlesztése | 50 000 000 |
Integrált szociális ellátórendszer módszertani fejlesztése | 20 000 000 |
Óvodai és iskolai szolgáltatások fejlesztésének támogatása | 10 000 000 |
Városi közösségi információs iroda működésének támogatása (rendszerinformációk, hírek a helyi közösségekről, civil és egyéb szervezetekről, programszervezési és koordinációs funkciók támogatása) | 15 000 000 |
Hátrányos megkülönböztetés elleni szabályozás ajánlás elkészítése a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok és közszféra intézmények számára, bevezetés az önkormányzati intézményekben és bevezetés ösztönzése a gazdasági társaságoknál | 13 000 000 |
Ösztönző program a Hátrányos megkülönböztetés elleni vállalati szabályozás ajánlás bevezetésére a Felsőzsolcán tevékenykedő gazdasági társaságok számára | 5 000 000 |
Tervezett beavatkozás a Városközpont területén | Beavatkozás becsült költsége (Ft) |
Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba | |
Tehetséggondozás és prevenciós délutáni foglalkoztatás az oktatási intézményekben, civil szervezetekkel és az integrált szociális ellátórendszerrel együttműködésben | 25 000 000 |
Az oktatási, nevelési, valamint szociális (gyermekvédelmi) intézmények eszköz és infrastruktúra fejlesztése | 50 000 000 |
Általános iskolák és óvodák szakmai fejlesztési programjai | 25 000 000 |
Felsőoktatási ösztöndíj Felsőzsolca Város felsőoktatásban tanuló hallgatói számára | 40 000 000 |
Összesen | 8 038 649 000 |
3.4. Regionális Operatív Program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma
A fejezetben meghatározásra kerülnek a funkcióbővítő városrehabilitációs pályázatban foglalt olyan tevékenységek, amelyre Felsőzsolca Város Önkormányzata támogatást igényel. A beavatkozásokat a vonatkozó tartalmú funkcióbővítő városrehabilitációs konstrukció támogatható tevékenységei alapján készítettük el.
3.4.1. Számszerűsített eredmények
Beavatkozás megnevezése | Helyszín | Gazdasági funkció | Városi funkció | Közösségi funkció | Közszféra funkció | Lakás célú | Soft elemek |
Polgármesteri hivatal korszerűsítése | 145/1 hrsz. | X | |||||
Sport-öltöző épületének felújítása | 1591/5 hrsz. | X | |||||
Kerékpársáv kiépítése | 1340 hrsz. | X | |||||
Szolgáltató ház felújítása | 754 hrsz. | X | |||||
Gyerek játszóterek kialakítása | 1102 hrsz. és 1968 hrsz. | X | |||||
Térfigyelő kamerarendszer fejlesztése | 1591/5 hrsz., 1340 hrsz. | X | |||||
Soft elemek | Nem releváns | X |
19. táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról
A pályázat elkészítésekor, a