T/1472. számú törvényjavaslat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/1472. számú törvényjavaslat

az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetéséről

Előadó: Xx. Xxxxxxxx Xxxxx

külügyminiszter

Budapest, 2010. október

2010. évi … törvény

az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás kihirdetéséről

1. § Az Országgyőlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyőlés az Európai Közösségek és tagállamaik, valamint Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvő szövege a következő:

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS TAGÁLLAMAIK MÁSRÉSZRŐL A SZERB KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG, A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG, MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG, ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG, A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK- ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG és AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a

továbbiakban: a Közösség egyrészről, és másrészről

A SZERB KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Szerbia, másrészről, a továbbiakban együttesen: a felek,

FIGYELEMBE VÉVE a felek közötti szoros kapcsolatokat és közös értékeiket, a felek óhaját, hogy erősítsék ezeket a kapcsolatokat és viszonosságon és kölcsönös érdeken alapuló, szoros és tartós kapcsolatot hozzanak létre, amelynek lehetővé kell tennie Szerbia számára, hogy tovább erősítse és bővítse a Közösséggel és a tagállamokkal fenntartott kapcsolatait;

FIGYELEMBE VÉVE e megállapodás fontosságát a délkelet-európai országokkal való stabilizációs és társulási folyamatban (SAp), az együttmőködésen alapuló stabil Európa

létrehozásában és megerősítésében (aminek az Európai Unió a fő támogatója), valamint a Stabilitási Paktum keretében;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió kész Szerbiát a lehető legteljesebb mértékben integrálni Európa fő politikai és gazdasági folyamataiba, valamint potenciális EU-tagjelöltnek tekinteni az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EU-Szerződés) és az Európai Tanács által 1993 júniusában meghatározott kritériumok, valamint a stabilizációs és társulási folyamat (SAp) feltételrendszerének teljesítése alapján, e megállapodás – különösen a regionális együttmőködés tekintetében történő – sikeres végrehajtására is figyelemmel;

FIGYELEMBE VÉVE az európai partnerséget, amely meghatározza azokat a cselekvési prioritásokat, melyek segítik az országnak az Európai Unióhoz való közeledésére tett erőfeszítéseit; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét aziránt, hogy minden eszközzel hozzájáruljanak Szerbia és a régió politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához a civil társadalom feljődése és a demokratizálódás, az intézménykiépítés és a közigazgatás reformja, a regionális kereskedelmi integráció és a fokozott gazdasági együttmőködés révén, valamint számos területen, különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság terén folytatott együttmőködés, és a nemzet- és regionális biztonság erősítése révén;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a megállapodás alapját képező politikai és gazdasági szabadságok erősítésére, valamint az emberi jogok és a jogállamiság, többek között a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, valamint a szabad és tisztességes választásokkal rendelkező többpártrendszerben megvalósuló demokratikus alapelvek iránti elkötelezettségüket; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét az ENSZ-Alapokmány, az EBESZ, különösen az Európai Biztonsági és Együttmőködési Konferencia zárónyilatkozata (a továbbiakban: Helsinki Záróokmány) minden alapelvének és rendelkezésének, a madridi és bécsi konferencia összegző dokumentumainak, a Párizsi charta egy új Európáért, valamint a Délkelet-európai Stabilitási Paktum teljes körő végrehajtása iránt annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a térség országainak regionális stabilitásához és együttmőködéséhez;

MEGERŐSÍTVE minden menekült és országon belül lakhelyüket elhagyni kényszerült személy visszatéréshez és tulajdon védelméhez való jogát, valamint a további kapcsolódó emberi jogokat; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a piacgazdaság és a fenntartható fejlődés elvei iránt, valamint a Közösség készségét, hogy hozzájáruljon a szerbiai gazdasági reformokhoz; FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szabad kereskedelem megvalósítása iránt a WTO tagságból eredő jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően;

FIGYELEMBE VÉVE a felek óhaját, hogy a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kétoldalú és nemzetközi kérdésekkel – többek között a regionális szempontokkal – kapcsolatos rendszeres politikai párbeszédet az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) figyelembevételével továbbfejlesszék;

FIGYELEMBE VÉVE a felek elkötelezettségét a szervezett bőnözés elleni küzdelem, valamint a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos együttmőködés fokozása iránt az Európai Konferencia által 2001. október 20-án kiadott nyilatkozat alapján;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) új légkört teremt a felek közötti gazdasági kapcsolatokban, különösen a kereskedelem és a befektetések fejlesztése számára, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a modernizációhoz;

SZEM ELŐTT TARTVA Szerbia elkötelezettségét aziránt, hogy a fontosabb ágazatokban közelítse jogszabályait a Közösségi jogszabályokhoz, és hogy hatékonyan végrehajtsa azokat; FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség kész a reform végrehajtásának határozott támogatására és e törekvés érdekében valamennyi rendelkezésre álló együttmőködési, valamint technikai, pénzügyi és gazdasági segítségnyújtási eszköz átfogó, indikatív, többéves alapon történő felhasználására; MEGERŐSÍTVE, hogy e megállapodás azon rendelkezései, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) III. részének IV. címe alá tartoznak, az

Egyesült Királyságot és Írországot, mint külön szerződő feleket kötelezik és nem mint az Közösség tagállamait mindaddig, amíg az Egyesült Királyság vagy Írország (megfelelő esetben) nem értesíti Szerbiát, hogy az EU-Szerződéshez és az EK-Szerződéshez mellékelt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően a rendelkezések a Közösség részeként kötelezik. Ugyanez vonatkozik Dániára az említett szerződésekhez mellékelt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően;

EMLÉKEZTETVE a zágrábi csúcstalálkozóra, amely a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országok és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbberősítésére és fokozott regionális együttmőködésre szólít fel;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a thesszaloniki csúcstalálkozó megerősítette, hogy a stabilizációs és társulási folyamat szolgál az Európai Uniónak a nyugat-balkáni országokkal fenntartott kapcsolatai politikai kereteként, és hangsúlyozta ezen országok integrációjának lehetőségét az Európai Unióba egyéni reformfolyamataik és teljesítményük alapján, ahogy azt a következő 2005. decemberi és 2006. decemberi európai tanácsi következtetések is megismételték;

EMLÉKEZTETVE a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásra, ami eszközül szolgálhat a régió befektetésvonzó képességének és világgazdaságba való bekapcsolódásának javításához;

EMLÉKEZTETVE az Európai Közösség és a Szerb Köztársaság közötti vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás és az Európai Közösség és Szerb Köztársaság közötti a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek visszafogadásáról szóló megállapodás 2008. január 1-én történő hatálybalépésére;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szorosabb kulturális együttmőködés alakuljon ki és javuljon az információcsere,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. CIKK

(1) Társulás jön létre egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság között.

(2) A társulás célkitőzései a következők:

a) a demokrácia és a jogállamiság megszilárdítására irányuló szerb erőfeszítések támogatása;

b) Szerbia politikai, gazdasági és intézményi stabilitásához, valamint a régió stabilizációjához való hozzájárulás;

c) megfelelő keretrendszer biztosítása a politikai párbeszéd számára, lehetővé téve a felek közötti szoros politikai kapcsolatok fejlesztését;

d) a gazdasági és nemzetközi együttmőködés fejlesztésére irányuló szerb erőfeszítések támogatása, beleértve jogszabályainak a Közösségéhez való közelítését is;

e) a mőködő piacgazdaságba történő átmenet befejezésére irányuló szerb erőfeszítések támogatása;

f) harmónikus gazdasági kapcsolatok előmozdítása, valamint a Közösség és Szerbia közötti szabadkereskedelmi terület fokozatos kialakítása;

g) regionális együttmőködés előmozdítása az e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területen.

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

2. CIKK

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kihirdetett, és az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben, a Helsinki Záróokmányban és az Új

Európáért Párizsi Chartában meghatározott demokratikus alapelveknek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása, a nemzetközi jog elveinek – beleértve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes körő együttmőködést –, a jogállamiságnak és a piacgazdaság alapelveinek a gazdasági együttmőködésről szóló bonni EBEÉ konferencia okmányában megfogalmazott tiszteletben tartása képezik a felek bel- és külpolitikájának alapját és e megállapodás alapelemét.

3. CIKK

A felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek (a továbbiakban: WMD) és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékő teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttmőködnek és közremőködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben. A felek egyetértenek abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi eleme, és részét fogja képezni az ezen elemeket kísérő és erősítő politikai párbeszédnek. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttmőködnek és közremőködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:

– lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;

– hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszer létrehozása, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzése, beleértve a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére. Ezzel a témával kapcsolatban regionális szintő politikai párbeszédet lehet folytatni.

4. CIKK

A szerződő felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésének, nevezetesen az ICTY-vel való teljes körő együttmőködésnek.

5. CIKK

A nemzetközi és regionális béke és stabilitás, a jószomszédi kapcsolatok kiépítése, valamint az emberi jogok és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása központi jelentőségő az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i következtetéseiben említett stabilizációs és társulási folyamat szempontjából. E megállapodás megkötése és végrehajtása az Európai Unió Tanácsának 1997. április 29-i következtetései keretébe tartozik, és Szerbia egyéni érdemein alapul.

6. CIKK

Szerbia elkötelezi magát aziránt, hogy előmozdítsa az együttmőködést és a jószomszédi kapcsolatokat a régió többi országával, beleértve a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások mozgását érintő kölcsönös engedményeket, valamint a közös érdekő projektek kialakítását, különösen a határigazgatással, a szervezett bőnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális migráció és kereskedelem, különösen az ember-, a kézi- és könnyőfegyver-, valamint a tiltott kábítószerkereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatosakat. Ez az elkötelezettség alapvető

tényező a felek közötti kapcsolatok és együttmőködés kialakításában, így hozzájárul a regionális stabilitáshoz.

7. CIKK

A felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelemnek és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésének általuk tulajdonított jelentőségét.

8. CIKK

A társulást fokozatosan, egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell megvalósítani. A 119. cikk szerint létrehozott Stabilizációs és Társulási Tanács (a továbbiakban: STT) rendszeresen felülvizsgálja (szabály szerint évente) a megállapodás végrehajtását, valamit Szerbia jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformjainak elfogadását és végrehajtását. Erre a felülvizsgálatra a Preambulum figyelembevételével és e megállapodás általános elveinek megfelelően kerül sor. A felülvizsgálat megfelelően figyelembe veszi az európai partnerségben lefektetett, ezen megállapodásra alkalmazható prioritásokat, és összhangban áll a stabilizációs és társulási folyamat során létrehozott mechanizmusokkal, nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamat eredményeiről készített jelentéssel. Az STT ezen felülvizsgálat alapján ajánlásokat tesz és döntéseket hozhat. Amennyiben a felülvizsgálat különös nehézségeket tár fel, továbbítani lehet ezeket a megállapodás alapján létrehozott vitarendezési mechanizmusok felé. A teljes körő társulás fokozatosan valósul meg. Legkésőbb e megállapodás hatályba lépését követő harmadik évben az STT átfogó felülvizsgálatot készít e megállapodás alkalmazásáról. Ezen felülvizsgálat alapján az STT értékeli a Szerbia által elért haladást, és dönthet a társulás következő szakaszairól. A fent említett felülvizsgálat nem vonatkozik az áruk szabad mozgására, amelyre külön ütemezést határoztak meg a IV. címben.

9. CIKK

Ez a megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (1994. évi GATT) XXIV. cikkével, valamint a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) V. cikkével, és azokkal összhangban kerül végrehajtásra.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

10. CIKK

(1) E megállapodás keretében továbbfejlesztik a felek közötti politikai párbeszédet. Ez a Közösség és Szerbia közötti újbóli közeledést kíséri és erősíti, továbbá hozzájárul a felek közötti, szolidaritáson alapuló szoros kapcsolatok és új együttmőködési formák kialakításához.

(2) A politikai párbeszéd különösen a következők támogatására irányul:

a) Szerbia teljes mértékő integrációja a demokratikus nemzetek közösségébe és az Európai Unióhoz történő fokozatos, újbóli közeledés;

b) a felek nemzetközi kérdésekkel – ide értve a KKBP kérdéseket is – kapcsolatos álláspontjainak fokozottabb közelítése, adott esetben információcsere révén is, és különösen azon kérdésekben, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a felekre;

c) regionális együttmőködés és a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése;

d) közös nézetek az európai stabilitásról és biztonságról, beleértve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának keretébe tartozó területeken való együttmőködést.

11. CIKK

(1) A politikai párbeszédet a Stabilizációs és Társulási Tanács keretében folytatják, amely általában felelős a felek által elé terjeszthető ügyekért.

(2) A felek kérésére a politikai párbeszéd a következő formában is megvalósulhat:

a) szükség esetén az egyrészről Szerbiát, másrészről az Európai Unió Tanácsának elnökségét, a Tanács Főtitkárát/a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjét és az Európai Közösségek Bizottságát (a továbbiakban: Európai Bizottság) képviselő magas beosztású tisztviselők találkozói;

b) a felek közötti diplomáciai csatornák teljes mértékő kihasználása, beleértve a harmadik országokban, az ENSZ-ben, az EBESZ-ben, az Európa Tanácsban és más nemzetközi fórumokon meglévő kapcsolatokat;

c) a párbeszéd erősítéséhez, fejlesztéséhez és fokozásához hozzájáruló bármilyen más módon, beleértve a 2003. június 19. és 20-i, thessaloniki Európai Tanács következtetéseivel elfogadott thesszaloniki cselekvési programban lefektetett módszereket is.

12. CIKK

Parlamenti szintő politikai párbeszédre a 125. cikk alapján létrehozott Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság keretében kerül sor.

13. CIKK

A politikai párbeszéd többoldalú keretek között, valamint regionális párbeszéd formájában a régió más országainak bevonásával, az EU–Nyugat-Balkán Fórum keretein belül is folytatható.

III. CÍM

REGIONÁLIS EGYÜTTMŐKÖDÉS

14. CIKK

Szerbia aktívan támogatja a regionális együttmőködést a nemzetközi és regionális béke és stabilitás, valamint a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése iránti elkötelezettségével összhangban. A Közösség támogatási programjai támogathatják a regionális vagy határokon átnyúló dimenzióval rendelkező projekteket a technikai segítségnyújtási programokon keresztül. Amikor Szerbia úgy tervezi, hogy meg kívánja erősíteni együttmőködését a 15., 16. és 17. cikkekben említett országok valamelyikével, a X. címben megállapított rendelkezések szerint tájékoztatja a Közösséget és a tagállamokat, és konzultál velük.

Szerbia teljes mértékben végrehajtja a Bukarestben 2006. december 19-én aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást.

15. CIKK

Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttmőködés

E megállapodás aláírását követően Szerbia tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek már aláírtak stabilizációs és társulási megállapodást, abból a célból, hogy regionális együttmőködésre

vonatkozó kétoldalú egyezményeket kössenek, amelyek az érintett országok közötti együttmőködés fokozására irányulnak.

Ezen egyezmények fő elemei a következők:

a) politikai párbeszéd;

b) szabadkereskedelmi területek létrehozása a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel összhangban;

c) kölcsönös engedmények a munkavállalók mozgása, a letelepedés, a szolgáltatásnyújtás, a folyó kifizetések és a tőkemozgás tekintetében, valamint a személyek mozgásával kapcsolatos, e megállapodással azonos szintő egyéb politikák;

d) más területeken való együttmőködésre vonatkozó rendelkezések (függetlenül attól, hogy e megállapodás körébe tartoznak-e), különösen a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén. Ezek az egyezmények rendelkezéseket tartalmaznak adott esetben a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására.

Ezeket az egyezményeket e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül kötik meg. A Szerbia és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének feltétele lesz, hogy Szerbia kész legyen ilyen egyezményeket kötni.

Szerbia hasonló tárgyalásokat kezdeményez a régió többi országával, amint ezek az országok stabilizációs és társulási megállapodást írnak alá.

16. CIKK

A stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal való együttmőködés

Szerbia regionális együttmőködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi állammal az e megállapodás körébe tartozó néhány vagy valamennyi területen, és különösen azokon, amelyek közös érdeket képviselnek. Az ilyen együttmőködésnek mindig összeegyeztethetőnek kell lennie e megállapodás elveivel és célkitőzéseivel.

17. CIKK

A stabilizációs ás társulási folyamatban nem résztvevő, többi EU tagjelölt országgal való együttmőködés

(1) Szerbiának erősítenie kell együttmőködését az EU-tagjelölt országokkal és regionális együttmőködési egyezményeket kell kötnie velük az e megállapodás hatálya alá tartozó együttmőködési területeken. Az ilyen egyezményeknek arra kell irányulnia, hogy fokozatosan hozzáigazítsák Szerbia és az adott ország kétoldalú kapcsolatait a Közösség és tagállamai, valamint az adott ország közötti kapcsolatok vonatkozó részéhez.

(2) Szerbia tárgyalásokat kezd a Közösséggel vámuniót létesített Törökországgal abból a célból, hogy kölcsönösen előnyös alapon szabadkereskedelmi terület létrehozásáról szóló megállapodást kössenek a 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően, valamint hogy a GATS V. cikkével összhangban liberalizálják a szolgáltatások letelepedését és nyújtását egymás között az e megállapodásnak megfelelő mértékben. Ezeket a tárgyalásokat a lehető leghamarabb meg kell kezdeni a fent említett megállapodásnak a 18. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak lejárta előtt történő megkötése érdekében.

IV. CÍM

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

18. CIKK

(1) A Közösség és Szerbia e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt fokozatosan kétoldalú szabadkereskedelmi területet hoz létre e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, valamint az 1994. évi GATT és a WTO rendelkezéseivel összhangban. Ennek során figyelembe veszik az alábbiakban megállapított különös követelményeket.

(2) A felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a Kombinált Nómenklatúrát kell alkalmazni.

(3) Ezen megállapodásra vonatkozóan a vámok és az azokkal azonos hatású díjak körébe tartozik minden olyan illeték vagy díj, amelyeket egy áru kivitelével vagy behozatalával kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden adótöbbletet és felárat is, de nem tartalmaz semmiféle:

a) belföldi adónak megfelelő díjat, amelyet következetesen az 1994. évi GATT III. cikke (2) bekezdésének értelmében alkalmaznak;

b) dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedést;

c) a nyújtott szolgáltatás költségeivel arányos illetéket vagy díjat.

(4) Minden termék esetében az alapvám, amely az e megállapodás alapján alkalmazott, egymást követő vámcsökkentések alapját képezi, a következő:

a) a 2658/87 tanácsi rendelettel létrehozott Közösségi Közös Vámtarifa, amelyet e megállapodás aláírásának napján erga omnes alkalmaznak;

b) a szerb alkalmazott vámtétel.

(5) Amennyiben a megállapodás aláírását követően bármely vámcsökkentést erga omnes alapon alkalmaznak, különösen:

a) a WTO-ban folytatott tarifatárgyalásokból, vagy

b) Szerbia WTO-csatlakozásából, vagy

c) Szerbia WTO-csatlakozását követő további csökkentésekből következő csökkentést, akkor a (4) bekezdésben említett alapvám helyébe az ilyen csökkentett vámok lépnek, az ilyen csökkentések alkalmazásának napjától kezdve.

(6) A Közösség és Szerbia ismertetik egymással vonatkozó alapvámjaikat és azok bármilyen változását.

I. FEJEZET

IPARI TERMÉKEK

19. CIKK

Fogalommeghatározás

(1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Szerbiából származó, a Kombinált Nómenklatúra 25–97. árucsoportjába tartozó termékekre kell alkalmazni, a WTO mezőgazdasági megállapodása I. mellékletének I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékek kivételével.

(2) Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek felek közötti kereskedelmét az azon szerződés rendelkezéseivel összhangban bonyolítják.

20. CIKK

Ipari termékekre vonatkozó közösségi engedmények

(1) A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára kivetett vámokat és az azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

(2) A Szerbiából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozásokat és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

21. CIKK

Ipari termékekre vonatkozó szerb engedmények

(1) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösségből származó, az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő ipari termlékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokat eltörlik.

(2) A Közösségből származó ipari termékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokkal azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

(3) A Közösségből származó, az I. mellékletben felsorolt ipari termékek Szerbiába történő behozatalára kivetett vámokat fokozatosan csökkentik és eltörlik az ezen mellékletben található ütemtervnek megfelelően.

(4) A Közösségből származó ipari termékek Szerbiába történő behozatalának mennyiségi korlátozásait és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésének napján eltörlik.

22. CIKK

A kivitelre vonatkozó vámok és korlátozások

(1) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia eltöröl minden kiviteli vámot és azonos hatású díjat a köztük folyó kereskedelem vonatkozásában.

(2) E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Szerbia a közöttük folyó kereskedelemben eltöröl minden, a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést.

23. CIKK

A vámok gyorsabb csökkentése

Szerbia kijelenti, hogy készen áll a vámoknak a 21. cikkben előírtnál gyorsabb csökkentésére a Közösséggel folytatott kereskedelemben, ha általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi. A stabilizációs és társulási tanács e tekintetben megvizsgálja a helyzetet és megteszi a vonatkozó ajánlásokat.

II. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT

24. CIKK

Fogalommeghatározás

(1) E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Szerbiából származó mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmére kell alkalmazni.

(2) A „mezőgazdasági és halászati termékek” kifejezés a Kombinált Nómenklatúra 1–24. árucsoportjában felsorolt termékeket és a WTO mezőgazdasági megállapodása I. melléklete I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékeket jelenti.

(3) Ez a meghatározás magában foglalja a 3. árucsoport, a 1604 és a 1605 vámtarifaszám, valamint a 0511 91, a 2301 20 és az ex 1902 20 („halat, rákféléket, puhatestő vagy más gerinctelen víziállatot 20 tömegszázaléknál nagyobb arányban tartalmazó töltött tészta”) vámtarifa-alszám alá tartozó halakat és halászati termékeket.

25. CIKK

Feldolgozott mezőgazdasági termékek

A 1. Jegyzőkönyv megállapítja az ott felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi rendelkezéseket.

26. CIKK

A Szerbiából származó mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó közösségi engedmények

(1) E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Szerbiából származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára.

(2) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség eltörli a Szerbiából származó, a Kombinált Nómenklatúra 0102, 0201, 0202, 1701, 1702 és 2204 vámtarifaszáma alá tartozóktól eltérő mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat és azonos hatású díjakat. A Kombinált Nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó olyan termékek esetében, amelyhez a közös vámtarifa az értékvámok és egy specifikus vám alkalmazását írja elő, az eltörlés csak a vám értékvám részét érinti.

(3) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség a közös vámtarifában megállapítottaknak megfelelően, az értékvám 20 %-ában és a külön vámtétel 20 %-ában rögzíti a II. mellékletben meghatározott és Szerbiából származó „baby beef” termékek Közösségbe irányuló behozatalára alkalmazandó vámokat a vágott súlyban kifejezett 8 700 tonna éves vámkontingens határán belül.

(4) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség vámmentességet biztosít a Kombinált Nómenklatúra 1701 és 1702 vámtarifaszáma alá tartozó, Szerbiából származó, Közösségbe behozatalra kerülő termékekre 180 000 tonnás (nettó súly) éves vámkontingens erejéig.

27. CIKK

Mezőgazdasági termékekre vonatkozó szerb engedmények

(1) E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségből származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára.

(2) E megállapodás hatálybalépésének napjától Szerbia:

a) eltörli a IIIa. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat;

b) fokozatosan eltörli a IIIb. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre a mellékletben megadott ütemezés szerint;

c) fokozatosan csökkenti a IIIc. és IIId. mellékletben felsorolt, a Közösségből származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az egyes termékekre ezekben a mellékletekben megadott ütemezés szerint.

28. CIKK

Bor és szeszes ital jegyzőkönyv

A 2. Jegyzőkönyvben említett borokra és szeszes italokra alkalmazandó rendelkezéseket az a jegyzőkönyv állapítja meg.

29. CIKK

Halakra és halászati termékekre vonatkozó közösségi engedmények

(1) E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Szerbiából származó halak és halászati termékek behozatalára.

(2) E megállapodás hatálybalépésétől a Közösség teljes mértékben eltörli a vámokat és az azonos hatású intézkedéseket a Szerbiából származó, a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. A IV. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

30. CIKK

Halakra és halászati termékekre vonatkozó szerb engedmények

(1) E megállapodás hatálybalépésének napján Szerbia eltöröl minden mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést a Közösségből származó halak és halászati termékek behozatalára.

(2) E megállapodás hatálybalépésétől Szerbia teljes mértékben eltörli a vámokat és az azonos hatású intézkedéseket a Közösségből származó, az V. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. Az V. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

31. CIKK

Felülvizsgálati záradék

Figyelembe véve a felek közötti mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmi volumenét, azok különleges érzékenységét, a mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó közösségi közös politika szabályait, a szerb halászati és agrárpolitika szabályait, a mezőgazdaság és a halászat Szerbia gazdaságában betöltött szerepét, a WTO keretén belül a többoldalú kereskedelmi tárgyalások következményeit, valamint Szerbia WTO-hoz való esetleges csatlakozását, a Közösség és Szerbia a stabilizációs és társulási tanácsban legkésőbb három évvel e megállapodás hatályba lépését követően termékről termékre, rendszeres és kölcsönös alapon megvizsgálja a másik fél részére történő további kedvezmények nyújtásának lehetőségeit a mezőgazdasági és halászati termékek területén a kereskedelem nagyobb fokú liberalizálásának megvalósítása céljából.

32. CIKK

Mezőgazdasági és halászati védzáradék

(1) E megállapodás más rendelkezései, és különösen a 41. cikk ellenére, tekintettel a mezőgazdasági és halászati piacok különleges érzékenységére, ha az egyik féltől származó termékek behozatala, amelyre a 25., 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények vonatkoznak, súlyos zavart okoz a másik fél piacai vagy belföldi szabályozó mechanizmusai tekintetében, mindkét fél haladéktalanul konzultációt kezd a megfelelő megoldás érdekében. A megoldás megszületéséig az érintett fél meghozhatja az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

(2) Amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében eléri az előző három naptári év átlagának 115%-át, Szerbia és a Közösség öt munkanapon belül konzultációt kezd e termékek Közösségbe irányuló kereskedelmének elemzése és értékelése céljából, és amennyiben szükséges, megfelelő megoldást keresnek e termékek Közösségbe irányuló importja kereskedelemtorzító hatásának elkerülésére.

Az (1) bekezdés sérelme nélkül amennyiben a Szerbiából származó, a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek importja mennyiség tekintetében több mint 30%-kal nő egy naptári éven belül az előző három naptári év átlagához képest, a Közösség felfüggesztheti a növekedést okozó termékekre vonatkozó preferenciális elbánást.

Amennyiben döntés születik a preferenciális elbánás felfüggesztéséről, a Bizottság öt munkanapon belül bejelenti az intézkedést a Stabilizációs és Társulási Bizottságnak, és konzultációt kezdeményez Szerbiával olyan intézkedésekről történő megállapodás céljából, amelyek a 3. jegyzőkönyv V. mellékletében felsorolt termékek kereskedelemtorzító hatásainak elkerülésére irányulnak. A Közösség visszaállítja a preferenciális elbánást, amint a kereskedelmtorzító hatást megszüntették a megállapított intézkedések hatékony alkalmazása vagy a felek által elfogadott bármilyen más megfelelő intézkedés által.

A 41. cikk (3)–(6) bekezdéseit értelemszerően alkalmazni kell az e bekezdés alapján végrehajtott tevékenységek során.

(3) A felek felülvizsgálják a (2) bekezdésben említett mechanizmusok mőködését, legkésőbb a megállapodás hatályba lépésétől számított 3 éven belül. A Stabilizációs és Társulási Tanács a (2) bekezdésben említett mechanizmusok megfelelő kiigazításáról.

33. CIKK

A mezőgazdasági és halászati termékekre, valamint bortól és szeszes italoktól különböző élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzés oltalma

(1) Szerbiának oltalmaznia kell a Közösségnek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben rögzített földrajzi jelzéseit e cikk rendelkezéseivel összhangban. Szerbia földrajzi jelzései regisztrálhatók a Közösségben az abban a rendeletben rögzített feltételek mellett.

(2) Szerbia megtiltja területén a Közösségben oltalom alatt álló nevek bármilyen használatát azon hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a földrajzi jelzés specifikációjának. Ez még abban az esetben is érvényes, ha a termék valós földrajzi származási helye kerül feltüntetésre, a kérdéses földrajzi jelzést fordításban alkalmazzák, az elnevezést olyan szavakkal, mint „fajta”,

„típus”, „szerő”, „utánzat”, „módszer” vagy egyéb ilyen típusú kifejezésekkel kapcsolatban használják.

(3) Szerbia nem lajstromozhat olyan védjegyet, melynek használata megfelel a (2) bekezdésében leírt helyzeteknek.

(4) Azon védjegyek, amelyek használata megfelel a (2) bekezdésben leírt helyzeteknek, és lajstromozásukra Szerbiában került sor vagy használat révén honosodtak meg, nem használhatók az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évet követően. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a harmadik országok állampolgárai által birtokolt, Szerbiában lajstromozott és használat által meghonosodott védjegyekre, amennyiben ezek természetüknél fogva nem tévesztik meg semmilyen módon a nyilvánosságot a termékek minősége, jellege és földrajzi származási helye tekintetében.

(5) Az (1) bekezdéssel összhangban oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek a szerb köznyelvben az ilyen termékek neveként való bármilyen használatát meg kell szüntetni legkésőbb az e megállapodás hatályba lépését követő öt éven belül.

(6) Szerbia biztosítja, hogy a területéről exportált termékek az e megállapodás hatályba lépését követő ötödik évet követően nem sértik e cikk rendelkezéseit.

(7) Szerbia saját kezdeményezésként, valamint bármely érdekelt fél kérésére biztosítja az (1)–(6) bekezdésekben említett védelmet.

III. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

34. CIKK

Hatály

E fejezet rendelkezéseit a felek között valamennyi termék kereskedelmére alkalmazni kell, kivéve, ha ez a fejezet vagy az 1. Jegyzőkönyv másként rendelkezik.

35. CIKK

További engedmények

E cím rendelkezései semmiképpen nem sértik a felek valamelyike által egyoldalúan biztosított kedvezőbb intézkedések alkalmazását.

36. CIKK

A fennálló helyzet fenntartása

(1) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új behozatali vagy kiviteli vámot, vagy azonos hatású díjat, és nem emelik a már alkalmazott vámokat vagy díjakat.

(2) E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Szerbia közötti kereskedelemben nem vezetnek be új, behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást vagy azonos hatású intézkedést, és nem szigorítják a már meglévő ilyen korlátozásokat vagy intézkedéseket.

(3) A 26., 27., 28., 29. és 30. cikkek alapján nyújtott kedvezmények sérelme nélkül, e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák Szerbia és a Közösség halászati és agrárpolitikájának követését, és e politikák alapján bármely intézkedés meghozatalát, amennyiben ez nem érinti a II–V. melléklet és az 1. Jegyzőkönyv szerinti behozatali rendszert.

37. CIKK

A fiskális megkülönböztetés tilalma

(1) A Közösség és Szerbia tartózkodik minden olyan, belső fiskális jellegő intézkedéstől vagy gyakorlattól, és megszüntet minden meglévő olyan gyakorlatot vagy intézkedést, amely akár közvetett, akár közvetlen megkülönböztetést jelent az egyik fél termékei és a másik fél területéről származó hasonló termékek között.

(2) A felek valamelyikének területére exportált termékek nem részesülhetnek a közvetett belső adók visszatérítésében az azokra közvetve kivetett adók összegét meghaladó mértékben.

38. CIKK

Fiskális vámok

A behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális jellegő vámokra is alkalmazni kell.

39. CIKK

Vámunió, szabadkereskedelmi területek, határokon átnyúló szabályozás

(1) Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok változtatnak az e megállapodásban előírt kereskedelmi rendszereken.

(2) A 18. cikkben meghatározott átmeneti időszak során ez a megállapodás nem érinti az áruk mozgását szabályozó azon különleges preferenciális megállapodások végrehajtását, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállama és Szerbia között korábban megkötött határ-megállapodások állapítottak meg, vagy amelyek a III. címben meghatározott, a regionális kereskedelem elősegítésére Szerbia által megkötött kétoldalú megállapodásokból származnak.

(3) A felek a stabilizációs és társulási tanácsban konzultálnak e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott megállapodásokról, valamint – kérelem alapján – más, harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos főbb kérdésekről. Ilyen konzultációkat kell tartani a Közösség és Szerbia e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az Unióhoz egy harmadik ország csatlakozik.

40. CIKK

Dömping és szubvenció

(1) E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza egyik felet sem abban, hogy e cikk (2) bekezdésének és a 41. cikknek megfelelően kereskedelemi védelmi intézkedést hozzanak.

(2) Ha a felek valamelyike megállapítja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelemben dömpingre és/vagy kiegyenlítő szubvenciókra kerül sor, megfelelő intézkedéseket hozhat az ilyen gyakorlat ellen az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodásnak, vagy a

xxxxxxxxxxxxxx és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályainak megfelelően.

41. CIKK

Védintézkedések

(1) A felek között az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésekről szóló WTO megállapodásnak a rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E cikk (1) bekezdésének ellenére, amennyiben az egyik fél valamely terméke olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett kerül behozatalra a másik fél területére, hogy az alábbiakat okozza vagy okozhatja:

a) súlyos kár az importáló fél területén a hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző termékek belföldi ipara számára, vagy

b) a gazdaság valamely ágazatában komoly zavarok vagy olyan nehézségek, amelyek az importáló fél valamely régiója gazdasági helyzetének nagymértékő romlását idézhetik elő, az importáló fél megfelelő kétoldalú védintézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

(3) A másik féltől való behozatalra irányuló kétoldalú védintézkedések nem léphetik túl a (2) bekezdésben maghatározottak szerinti, ezen megállapodás alkalmazásából származó probléma orvoslásához szükséges mértéket. Az elfogadott védintézkedés az az érintett termék esetében e megállapodás alapján nyújtott kedvezmény mértéke növelésének vagy csökkentésnek felfüggesztéséből áll, a 18. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az (5) bekezdésében említett, ugyanazon termékre vonatkozó alapvámnak megfelelő felső határ erejéig. Az ilyen intézkedések olyan egyértelmő elemekből állnak, amelyek fokozatosan a megszüntetésükhöz vezetnek, legkésőbb a megállapított időszak végén, továbbá nem lehet ilyen intézkedéseket hozni két évet meghaladó időtartamra. Kivételes körülmények esetén az intézkedések legfeljebb további kétéves időtartamra hosszabbíthatók meg. Nem alkalmaznak védintézkedést olyan termék behozatala esetén, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett olyan hosszú időszak során, amely megegyezik a korábbi intézkedés alkalmazásának időbeli hatályával, feltéve, hogy a nem alkalmazásra legalább a korábbi intézkedés időtartamának lejárta után két évvel kerül sor.

(4) Az e cikkben meghatározott esetekben, az itt előírt intézkedések meghozatala előtt, vagy azokban az esetekben, amelyekre e cikk (5) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, egyrészről a Közösség, másrészről Szerbia a lehető leghamarabb a Stabilizációs és Társulási Tanács rendelkezésére bocsát minden, a helyzet alapos vizsgálatához szükséges lényeges információt annak érdekében, hogy az az érintett felek számára elfogadható megoldást találjon.

(5) Az (1), (2), (3) és (4) bekezdések végrehajtása során a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) Az e cikkben említett helyzetből származó problémákat kivizsgálás céljából azonnal a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztik, amely bármely, az ilyen problémák megszüntetéséhez szükséges határozatot meghozhat.

Ha a Stabilizációs és Társulási Tanács vagy az exportáló fél nem hozott határozatot a problémák megszüntetésére vagy semmilyen más kielégítő megoldásra nem jutottak az ügynek a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül, az importáló fél alkalmas intézkedéseket fogadhat el a probléma e cikknek megfelelő kezelésére. A védintézkedések megválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e

megállapodásban meghatározott rendszerek mőködését. Az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésről szóló WTO-megállapodásnak megfelelően alkalmazott védintézkedések megtartják az e megállapodás értelmében biztosított preferenciaszintet/- küszöböt.

b) Xxxx azonnali intézkedést igénylő kivételes vagy kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot – az esetnek megfelelően –, az érintett fél az e cikkben meghatározott helyzetekben haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges ideiglenes intézkedéseket, és erről haladéktalanul tájékoztatja a másik felet. A védintézkedésekről haladéktalanul értesítik a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultáció tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

(6) Amennyiben egyrészről a Közösség vagy másrészről Szerbia az e cikkben említett problémák előidézésére alkalmas termékek behozatalát olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom tendenciájáról való gyors információszolgáltatás, akkor erről tájékoztatja a másik felet.

42. CIKK

Hiányzáradék

(1) Amennyiben e cím rendelkezéseinek betartása a következők valamelyikéhez vezet:

a) az exportáló fél számára az alapvető élelmiszerek vagy más termékek kritikus hiánya vagy ennek veszélye; vagy

b) olyan termék harmadik országba történő újrakivitele, amelyre az exportáló fél mennyiségi kiviteli korlátozásokat, kiviteli vámokat vagy azonos hatású intézkedéseket vagy díjakat tart fenn, és ahol a fent említett helyzetek jelentős nehézségeket okoznak vagy okozhatnak az exportáló fél számára, az exportáló fél megfelelő intézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

(2) Az intézkedések megválasztásában előnyben kell részesíteni azokat, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt rendszerek mőködését. Az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amelyek azonos feltételek mellett önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentenek, vagy a kereskedelem rejtett korlátozását képezik: ezeket az intézkedéseket el kell törölni, amint a körülmények már nem indokolják fenntartásukat.

(3) Az (1) bekezdésben előírt intézkedések meghozatala előtt, illetve azokban az esetekben, amelyekre a (4) bekezdést kell alkalmazni, a Közösség vagy Szerbia a lehető leghamarabb az Ideiglenes Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy az a felek számára elfogadható megoldást találjon. A felek a Stabilizációs és Társulási Tanácsban bármely, a nehézségek megszüntetéséhez szükséges eszközről megállapodhatnak. Ha az ügynek a Stabilizációs és Társulási Tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra, az exportáló fél e cikk alapján intézkedéseket alkalmazhat az érintett termék kivitelére.

(4) Ha azonnali intézkedést igénylő rendkívüli és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az esetnek megfelelően, a Közösség vagy Szerbia haladéktalanul alkalmazhat a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket, és erről azonnal tájékoztatja a másik felet.

(5) Az e cikk alapján alkalmazott minden intézkedésről haladéktalanul értesítik a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

43. CIKK

Állami monopóliumok

Bármilyen kereskedelmi jellegő állami monopólium esetében Szerbia biztosítja, hogy az e megállapodás hatálybalépését követő három év múlva az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében az Európai Unió tagállamai és Szerbia állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.

44. CIKK

Származási szabályok

E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a 3. Jegyzőkönyv állapítja meg a származási szabályokat az e megállapodásban foglalt rendelkezések alkalmazásához.

45. CIKK

Engedélyezett korlátozások

E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a mővészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

46. CIKK

Közigazgatási együttmőködés elmulasztása

(1) A felek egyetértenek abban, hogy a közigazgatási együttmőködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

(2) Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttmőködés biztosításának elmulasztását és/vagy az e cím szerinti szabálytalanságokat vagy csalást, az érintett fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.

(3) E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttmőködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:

a) az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettség betartásának ismételt elmulasztása;

b) a származási igazolás utólagos ellenőrzésével kapcsolatos eredmények alkalmazásának és/vagy közlésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés;

c) az adott preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy információk pontosságának ellenőrzésére irányuló közigazgatási együttmőködési feladatok elvégzésének ismételt megtagadása vagy azzal kapcsolatos indokolatlan késés.

E cikk alkalmazásában szabálytalanságokat vagy csalást lehet megállapítani többek között, ha a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyorsan nő a termékimport, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.

(4) Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye:

a) Az a fél, amelyik objektív információk alapján a közigazgatási együttmőködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságokat vagy csalást állapít meg, haladéktalanul értesíti a stabilizációs és társulási bizottságot erről a megállapításról, valamint az objektív információkról, és a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a stabilizációs és társulási bizottság keretében a felek számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében.

b) Amennyiben a felek a fentiek szerint konzultációkat kezdtek a stabilizációs és társulási bizottság keretében, de az értesítéstől számított három hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztésről haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot.

c) Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztéseket az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges minimumra kell korlátozni. Nem haladhatják meg a hat hónapos időtartamot, ami meghosszabbítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a stabilizációs és társulási bizottságot. Azokról időszakonként konzultálni kell a Stabilizációs és Társulási Bizottság keretében, különösen a megszüntetésükről, amint az alkalmazásukra vonatkozó feltételek továbbra nem érvényesülnek.

(5) A Stabilizációs és Társulási Bizottság e cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett félnek a Hivatalos Lapjában értesítést kell közzétennie az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították a közigazgatási együttmőködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését.

47. CIKK

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása során elkövetett hiba esetén, és különösen a 3. Jegyzőkönyv rendelkezéseinek jelen megállapodásra történő alkalmazásában, amennyiben ennek a hibának a behozatali vámokat illető következményei vannak, az e következményeket elszenvedő szerződő fél kérheti a Stabilizációs és Társulási Tanácsot, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásához szükséges megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségeit.

48. CIKK

E megállapodás alkalmazása nem érinti a közösségi jog rendelkezéseinek a Kanári-szigetekre történő alkalmazását.

V. CÍM

MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA, LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS, TŐKEMOZGÁS

I. FEJEZET

A MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA

49. CIKK

(1) Az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel:

a) a tagállamok területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók tekintetében alkalmazott elbánásnak mentesnek kell lennie az állampolgárságon alapuló minden megkülönböztetéstől a munkafeltételek, a javadalmazás vagy elbocsátás tekintetében az adott tagállam állampolgáraival szemben alkalmazott elbánáshoz viszonyítva;

b) egy adott tagállam területén törvényesen alkalmazott munkavállaló – a szezonális munkavállalók és az 50. cikk értelmében kétoldalú megállapodás által érintett munkavállalók kivételével, hacsak az ilyen megállapodások másként nem rendelkeznek – legálisan ott tartózkodó házastársa vagy gyermekei a munkavállaló foglalkoztatásának engedélyezett időtartama alatt hozzáférnek az érintett tagállam munkaerőpiacához.

(2) Szerbia az ott alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel, az (1) bekezdésben említett elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan Szerbiában tartózkodó házastársuk és gyermekeik számára.

50. CIKK

(1) Tekintettel a tagállamok munkaerő-piaci helyzetére, valamint a jogszabályaikra és a tagállamokban a munkavállalók mozgása terén hatályban lévő szabályok betartására is figyelemmel:

a) a tagállamok által a szerb munkavállalók számára kétoldalú megállapodások értelmében biztosított, meglévő foglalkoztatási lehetőségeket fenn kell tartani és lehetőség szerint bővíteni kell azokat;

b) a többi tagállam megvizsgálja hasonló megállapodások megkötésének lehetőségét.

(2) Három év elteltével, a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja más fejlesztések, többek között a szakképzésben való részvétel lehetőségének biztosítását a tagállamokban hatályban lévő szabályoknak és eljárásoknak megfelelően és tekintettel a tagállamok és a Közösség munkaerőpiaci helyzetére.

51. CIKK

(1) Szabályokat kell megállapítani egy adott tagállam területén törvényesen foglalkoztatott szerb állampolgárságú munkavállalók, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik vonatkozásában a társadalombiztosítási rendszerek koordinációjához. E célból a Stabilizációs és Társulási Tanács határozata, amely nem sérti a kétoldalú megállapodásokból eredő jogokat vagy kötelezettségeket, amennyiben azok kedvezőbb elbánást írnak elő, a következő rendelkezéseket tartalmazza:

a) az ilyen munkavállalók által a különböző tagállamokban szerzett összes biztosítási, foglalkoztatási vagy tartózkodási időszakot össze kell adni az öregség, a rokkantság és a halál esetére járó nyugdíjak és járadékok céljából, valamint az ilyen munkavállalók és családtagjaik egészségügyi ellátásának céljából;

b) az öregség, a haláleset, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés után, illetve az ezekből eredő rokkantság esetén járó nyugdíjak vagy járadékok, a különleges, nem járulékalapú ellátás kivételével, szabadon átutalhatók a folyósító tagállam vagy tagállamok jogszabályai értelmében alkalmazott árfolyamon;

c) az érintett munkavállalók családi támogatást kapnak a fent meghatározott családtagjaik után.

(2) Szerbia az (1) bekezdés b) és c) pontjában említetthez hasonló elbánást biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik számára.

II. FEJEZET

LETELEPEDÉS

52. CIKK

Fogalommeghatározás

E megállapodás alkalmazásában:

a) „közösségi vállalat”, illetve „szerb vállalat”: értelemszerően egy tagállam, illetve Szerbia jogszabályainak megfelelően alapított vállalat, amelynek alapító okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve Szerbia területén található. Ha azonban egy tagállam vagy Szerbia jogszabályainak megfelelően letelepedett vállalatnak csak az alapító okirat szerinti székhelye található a Közösségben vagy Szerbiában, a vállalatot közösségi, illetve szerb vállalatnak tekintik, ha annak mőködése tényleges és folytonos kapcsolatban van valamely tagállam, illetve Szerbia gazdaságával;

b) vállalat „leányvállalata”: olyan vállalat, amelynek tényleges irányítását egy másik vállalat végzi;

c) vállalat „fióktelepe”: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegő (például az anyavállalat kiterjesztéseként), ügyvezetéssel bír, és megfelelő a tárgyi felszereltsége ahhoz, hogy a harmadik felekkel üzleti tárgyalásokba bocsátkozhasson úgy, hogy a harmadik félnek – aki mindazonáltal tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolatba kerül a külföldi székhelyő anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalathoz fordulnia, hanem a kiterjesztést képező üzletviteli helyen üzletet köthet;

d) „letelepedés”:

i. az állampolgárok tekintetében gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek. Az állampolgárok által folytatott önálló vállalkozói tevékenység és üzleti vállalkozás létrehozása nem terjedhet ki a másik fél munkaerőpiacán történő foglalkoztatásra való törekvésre, illetve nem jár a másik fél munkaerőpiacán való részvételhez való joggal. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik nem kizárólagosan önálló vállalkozók;

ii. a közösségi vagy szerb vállalatok tekintetében az arra vonatkozó jog, hogy leányvállalatok vagy fióktelepek létrehozása révén gazdasági tevékenységeket kezdjenek Szerbiában, illetve a Közösségben;

e) „mőködés”: gazdasági tevékenységek folytatása;

f) „gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegő, valamint kézmőipari tevékenységek;

g) „közösségi állampolgár” és „szerb állampolgár”: olyan természetes személy, aki valamelyik tagállam, vagy Szerbia állampolgára;

A nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében, beleértve a tengeri útszakaszt tartalmazó intermodális mőveleteket, a közösségi állampolgárok, vagy Szerbiának a Közösségen, illetve Szerbián kívül letelepedett állampolgárai, és a Közösségen, illetve Szerbián kívül leletelepedett és a Közösség vagy Szerbia állampolgárai által irányított szállítmányozó vállalatok, szintén részesülnek e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek előnyeiből, amennyiben a hajóik abban a tagállamban, illetve Szerbiában vannak lajstromozva, saját jogszabályaiknak megfelelően;

h) „pénzügyi szolgáltatások”: a VI. mellékletben meghatározott tevékenységek. A Stabilizációs és Társulási Tanács kiterjesztheti vagy módosíthatja a melléklet hatókörét.

53. CIKK

(1) Szerbia elősegíti, hogy közösségi vállalkozások és állampolgárok tevékenységet kezdjenek a területén. E célból e megállapodás hatálybalépésekor Szerbia nem biztosít:

a) a közösségi társaságok Szerbia területén történő letelepedése tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját társaságai, vagy bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb;

b) a Szerbia területén letelepedett közösségi társaságok leányvállalatai és fióktelepei mőködésének tekintetében kedvezőtlenebb elbánást a saját társaságai vagy fióktelepei, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb.

(2) E megállapodás hatálybalépésétől a Közösség és tagállamai:

a) a szerb társaságok letelepedése tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik, illetve bármely más harmadik ország társaságai számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb – nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást;

b) a területükön letelepedett szerb társaságok leányvállalatai és fióktelepei mőködésének tekintetében a tagállamok által a saját társaságaik vagy fióktelepeik, illetve bármely más harmadik ország társaságainak leányvállalata vagy fióktelepe számára biztosítottnál – amelyik a kedvezőbb – nem biztosítanak kedvezőtlenebb elbánást.

(3) A felek nem fogadnak el olyan új rendelkezést vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet bármely fél vállalatának területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő mőködése tekintetében a saját társaságaikhoz viszonyítva.

(4) E megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével a stabilizációs és társulási tanács részletes szabályokat határoz mega annak érdekében, hogy a fenti rendelkezéseket kiterjesszék a közösség és Szerbia állampolgárainak letelepedésére, hogy egyéni vállalkozóként kezdjenek gazdasági tevékenységet.

(5) E cikk rendelkezéseinek ellenére:

a) e megállapodás hatálybalépésétől a közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek jogában áll, hogy ingatlant használjanak és béreljenek Szerbiában;

b) a közösségi társaságok leányvállalatainak és fióktelepeinek az is jogában áll e megállapodás hatályba lépésétől kezdve, hogy a szerb társaságokhoz hasonlóan ingatlantulajdon-jogot szerezzenek és élvezzenek, valamint a közjavak/általános érdekő javak tekintetében ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint a szerb társaságok, amennyiben ezek a jogok szükségesek azon gazdasági tevékenységek elvégzéséhez, amelyek miatt letelepedtek;

c) E megállapodás hatálybalépését követő negyedik évben a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja a b) pontban felsorolt jogok közösségi vállalatok fióktelepeire való kiterjesztésének lehetőségét.

54. CIKK

(1) Az 56. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a VI. mellékletben meghatározott pénzügyi szolgáltatások kivételével, a felek szabályozhatják a társaságok és állampolgárok területükön való letelepedését és mőködését, amennyiben ezek a szabályozások a saját társaságaikhoz és állampolgáraikhoz képest nem jelentenek megkülönböztetést a másik fél társaságaival és állampolgáraival szemben.

(2) A pénzügyi szolgáltatások tekintetében e megállapodás bármely más rendelkezésétől függetlenül, a szerződő feleket nem akadályozzák abban, hogy prudenciális megfontolásokból intézkedéseket hozzanak, beleértve a befektetők, betétesek, biztosítottak vagy olyan személyek védelmére, akiknek egy pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, illetve a pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítására. Az ilyen intézkedések nem használhatók fel a szerződő fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek megkerülésére.

(3) A megállapodásban semmi nem értelmezendő úgy, hogy egy szerződő féltől megkívánja az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.

55. CIKK

(1) Az európai közös légtér (a továbbiakban: EKLT) létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás bármely rendelkezésének sérelme nélkül, e fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók légi közlekedési szolgáltatásokra, a belvízi közlekedési szolgáltatásokra és a tengeri kabotázsszolgáltatásokra.

(2) A stabilizációs és társulási tanács javaslatokat tehet az (1) bekezdés alá tartozó területekkel kapcsolatos letelepedés és mőködés fejlesztésére vonatkozóan.

56. CIKK

(1) Az 53. és 54. cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy a felek bizonyos szabályokat alkalmazzanak a másik fél területükön be nem jegyzett társaságainak fióktelepei letelepedésére és mőködésére vonatkozóan, amelyeket az ilyen fióktelepek és a területükön bejegyzett társaságok fióktelepei közötti jogi vagy technikai különbségek indokolnak, illetve prudenciális okokból, pénzügyi szolgáltatások tekintetében.

(2) Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

57. CIKK

Annak érdekében, hogy a közösségi állampolgárok és a szerb állampolgárok könnyebben kezdhessenek és folytathassanak szabályozott szakmai tevékenységet Szerbiában, illetve a Közösségben, a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja, milyen lépések szükségesek a képesítések kölcsönös elismeréséhez. E célból megteheti a szükséges intézkedéseket.

58. CIKK

(1) Szerbia területén letelepedett közösségi társaság, illetve a Közösségben letelepedett szerb társaság jogosult arra, hogy a letelepedés szerinti befogadó területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően, a Szerb Köztársaság, illetve a Közösség területén alkalmazzon, illetve leányvállalatai vagy fióktelepei által foglalkoztasson olyan a munkavállalókat, akik tagállami, illetve szerb állampolgárok, feltéve, hogy ezek a munkavállalók a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzethez tartoznak, és a társaságok, leányvállalatok vagy

fióktelepek kizárólagos alkalmazásában állnak. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen jellegő foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.

(2) A fent említett társaságok – a továbbiakban: szervezetek – kulcsfontosságú személyzete

„társaságon belül áthelyezettnek” tekintendő, az e bekezdés c) pontjának meghatározása szerint a következő kategóriákban, feltéve, hogy a szervezet jogi személy és az érintett személyeket foglalkoztatta, vagy azok annak partnerei voltak (a többségi részvényesek kivételével) legalább az ilyen mozgást közvetlenül megelőző egy év során:

a) egy szervezetnél magasabb beosztásban dolgozó személyek, akik főleg a létesítmény vezetőségét irányítják, elsősorban az üzlet igazgatósága vagy részvényesei, vagy velük egyenrangú személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, beleértve a következőket:

i. a létesítmény osztályát vagy részlegét irányító személyek;

ii. a felügyeleti, szakmai vagy irányító alkalmazottak munkáját felügyelő vagy ellenőrző személyek;

iii. a felvételre vagy elbocsátásra, illetve a felvétel vagy elbocsátás ajánlására vagy egyéb személyügyi mőveletekre személyes illetékességgel rendelkező személyek;

b) egy szervezetnél dolgozó személyek, akik olyan különleges ismeretekkel rendelkeznek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a létesítmény mőködéséhez, kutatási berendezéseihez, technikáihoz vagy irányításához. Az ilyen ismeretek értékelése tükrözhet – a létesítménysajátos ismeretektől eltekintve – egy meghatározott technikai tudást igénylő munka- vagy üzleti területen szerzett magas szintő képesítést, beleértve egy akkreditált szakmai tagságot;

c) egy „társaságon belül áthelyezett” személy a meghatározás szerint az egyik szerződő fél területén található szervezetnél dolgozó természetes személy, akit a gazdasági tevékenység folytatása keretében ideiglenesen áthelyeznek a másik szerződő fél területére; az érintett szervezet gazdasági tevékenységének fő helye az egyik szerződő fél területén kell hogy legyen, és az áthelyezésnek ugyanazon szervezet egy létesítményéhez (fióktelep, leányvállalat) kell történnie, amely a másik szerződő fél területén ténylegesen hasonló gazdasági tevékenységeket folytat.

(3) A szerb, illetve közösségi állampolgároknak a Közösség vagy Szerbia területére történő belépése, illetve ottani ideiglenes tartózkodása engedélyezett, amennyiben a társaság ezen képviselői a fenti (2) bekezdés a) pontjában meghatározott magas beosztású személyek a társaságon belül, akik egy szerb társaság közösségi leányvállalatának vagy fióktelepének, illetve egy közösségi társaság szerb leányvállalatának vagy fióktelepének valamely tagállamban, illetve a Szerb Köztársaságban történő létrehozásáért felelős, amennyiben:

a) ezek a képviselők nem közvetlen értékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és nem vesznek fel fizetést a letelepedés szerinti befogadó területén található forrásból, és;

b) a társaság gazdasági tevékenységének székhelye a Közösségen, illetve Szerbián kívül található, és az adott tagállamban vagy Szerbiában nincs másik képviselője, irodája, fióktelepe vagy leányvállalata.

III. FEJEZET

SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

59. CIKK

(1) A Közösség és Szerbia a következő rendelkezéseknek megfelelően vállalják, hogy megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy fokozatosan lehetővé tegyék a szolgáltatásnyújtást a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő szerződő fél területén letelepedett közösségi és szerb társaságok vagy állampolgárok számára.

(2) Az (1) bekezdésben említett liberalizációs folyamattal összhangban a felek engedélyezik a szolgáltatást nyújtó természetes személyek, illetve a szolgáltató által az 58. cikkben meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjaként alkalmazottak ideiglenes mozgását, beleértve azokat a természetes személyeket, akik közösségi vagy szerb társaságot vagy állampolgárt képviselnek, és akik a szolgáltatás értékesítésére irányuló tárgyalás vagy az érintett szolgáltató számára történő szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából szándékozik ideiglenesen beutazni, amennyiben ezek a képviselők nem vesznek részt a nagyközönség felé történő közvetlen értékesítésben, illetve saját maguk nem foglalkoznak szolgáltatásnyújtással.

(3) Négy év elteltével a Stabilizációs és Társulási Tanács meghozza az (1) bekezdés rendelkezéseinek fokozatos megvalósításához szükséges intézkedéseket. Figyelembe veszik a felek által a jogszabályaik közelítése terén megtett előrehaladást.

60. CIKK

(1) A felek nem tehetnek olyan intézkedéseket vagy rendelkezéseket, amelyek a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő szerződő fél területén letelepedett közösségi és szerb állampolgárok vagy társaságok általi szolgáltatásnyújtás feltételeit e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbbá teszik.

(2) Amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a másik fél által e megállapodás hatálybalépése óta bevezetett intézkedések olyan helyzet kialakulásához vezetnek, amely e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbb, az első fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációt.

61. CIKK

A Közösség és Szerbia közötti közlekedési szolgáltatások nyújtása tekintetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

(1) A szárazföldi szállítás tekintetében a 4. jegyzőkönyv megállapítja a felek közötti kapcsolatra alkalmazandó szabályokat elsősorban annak érdekében, hogy biztosítsák a zavartalan közúti átmenő forgalmat Szerbián és a Közösség egészén keresztül, a megkülönböztetés-mentesség elvének hatékony alkalmazását, valamint a szerb és a közösségi közlekedési jogszabályok fokozatos összehangolását.

(2) A nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében a felek vállalják, hogy hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez történő korlátlan, kereskedelmi alapú hozzáférés elvét, és betartják a nemzetközi és európai kötelezettségeket a biztonsági, védelmi és környezetvédelmi előírások terén. A felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet mellett, a nemzetközi tengeri közlekedés elengedhetetlen jellemzőjeként.

(3) A (2) bekezdés alapelveinek alkalmazása során a felek:

a) a harmadik országokkal a jövőben megkötendő kétoldalú megállapodásokba nem foglalnak bele rakomány-megosztási záradékot;

b) e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést, adminisztratív, technikai és egyéb akadályt, amely korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban;

c) a szerződő felek, többek között, a saját hajóinál nem kevésbé kedvező elbánásban részesíti a másik fél állampolgárai vagy társaságai által mőködtetett hajókat, a nemzetközi kereskedelem számára nyitva álló kikötőkhöz való hozzáférés, az infrastruktúra használata és a kikötők kiegészítő tengeri szolgáltatásai tekintetében csakúgy, mint a kapcsolódó díjak és költségek, vámkönnyítések, valamint a be- és kirakáshoz szükséges kikötőhelyek és berendezések kiosztása tekintetében.

(4) A felek közötti szállítás kölcsönös kereskedelmi szükségleteikhez igazodó, összehangolt fejlesztésének és fokozatos liberalizációjának biztosítása céljából a légi közlekedés terén való kölcsönös piaci hozzáférés feltételei az EKLT tárgyát képezik.

(5) Az EKLT megkötését megelőzően a felek nem tesznek olyan intézkedéseket vagy lépéseket, amelyek a megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest korlátozóbbak vagy diszkriminatívabbak.

(6) Szerbia a Közösség mindenkori légi-, tengeri, belvízi és szárazföldi közlekedési jogszabályaihoz igazítja jogszabályait, beleértve a adminisztratív, technikai és egyéb szabályokat, amennyiben az a liberalizációs célokat, valamint a felek piacaihoz való kölcsönös hozzáférést szolgálja, és megkönnyíti a személyek és az áruk mozgását.

(7) E fejezet célkitőzéseinek elérésében megtett közös előrehaladással összhangban a Stabilizációs és Társulási Tanács megvizsgálja a légi, szárazföldi és belvízi közlekedési szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakításának módjait.

IV. FEJEZET

FOLYÓ KIFIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁS

62. CIKK

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap alapszabálya VIII. cikkének rendelkezéseivel összhangban szabadon átváltható valutában engedélyeznek bármilyen kifizetést és átutalást a Közösség és Szerbia közötti fizetési mérleg folyószámlán.

63. CIKK

(1) A tőkeforgalom mérlegén és a folyó mőveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint az V. cím II. fejezete rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházások és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását biztosítani kell.

(2) A tőkeforgalom mérlegén és a folyó mőveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében a felek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítják az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgást, amelyben a felek valamelyikében állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt, valamint az egy évnél hosszabb lejáratú pénzügyi kölcsönökre és hitelekre.

(3)E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően Szerbia engedélyezi az Európai Unió állampolgárai számára ingatlan szerzését Szerbiában, érvényes eljárásainak teljes és célszerő alkalmazása mellett. A megállapodás hatálybalépését követő négy éven belül Szerbia fokozatosan kiigazítja az Európai

Unió állampolgárainak Szerbiában való ingatlanszerzésére vonatkozó jogszabályait, hogy azok a saját állampolgáraira vonatkozóval azonos elbánást biztosítsanak.

(4) Négy évvel e megállapodás hatálybalépését követően a Közösség és Szerbia biztosítja a közvetett értékpapír-befektetésekkel és az egy évnél rövidebb lejáratú pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgást.

(5) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a felek nem vezetnek be új korlátozásokat a közösségi és szerb lakosok közötti tőkemozgásra és folyó kifizetésekre, a már meglévő rendelkezéseket pedig nem szigorítják.

(6) A 62. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, ahol kivételes körülmények esetén a Közösség és Szerbia közötti tőkemozgás komoly nehézségeket okoz vagy okozhat a valutaárfolyam-politika vagy a monetáris politika mőködésében a Közösségben vagy Szerbiában, a Közösség, illetve Szerbia védintézkedéseket hozhat a Közösség és Szerbia közötti tőkemozgások tekintetében hat hónapot meg nem haladó időtartamra, amennyiben az ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van.

(7) A fenti rendelkezésekben semmi nem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza a felek gazdasági szereplőinek arra vonatkozó jogát, hogy az e megállapodás szerződő feleit érintő jelenlegi két- vagy többoldalú megállapodásokban biztosíthatónál kedvezményesebb elbánásban részesüljenek.

(8) A felek konzultációkat folytatnak azzal a céllal, hogy az e megállapodás célkitőzéseinek elősegítése érdekében megkönnyítsék a Közösség és Szerbia közötti tőkemozgást.

64. CIKK

(1) Az e megállapodás hatálybalépését követő első négy évben a Közösség és Szerbia olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását.

(2) Az e megállapodás hatálybalépését követő negyedik év végére a Stabilizációs és Társulási Tanács részletes szabályokat határoz meg a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok Szerbiában történő teljes körő alkalmazására.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

65. CIKK

(1) E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel kell alkalmazni.

(2) A rendelkezések nem alkalmazandók olyan tevékenységekre, amelyek bármely szerződő fél területén a közhatalom – még ha csak esetenkénti – gyakorlásához kapcsolódnak.

66. CIKK

E cím alkalmazásában a megállapodásban semmi nem akadályozhatja a feleket a beutazásra és az ott-tartózkodásra, a munkavállalásra és a munkafeltételekre, valamint a természetes személyek

letelepedésére és a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogszabályaik és rendeleteik alkalmazásában, különösen amennyiben a tartózkodási engedély megadásáról, megújításáról vagy megtagadásáról van szó, feltéve, hogy ezek alkalmazása nem olyan módon történik, ami által azok hatálytalanítanák vagy hátrányosan befolyásolnák bármelyik fél számára a megállapodás különös rendelkezéseinek feltételei szerint járó előnyöket. Ez az előírás nem érinti a 65. cikk alkalmazását.

67. CIKK

A szerb társaságok vagy állampolgárok és közösségi társaságok vagy állampolgárok közös irányításában és kizárólagos tulajdonában lévő társaságokra szintén vonatkoznak e cím rendelkezései.

68. CIKK

(1) A legnagyobb preferenciális elbánás az e cím rendelkezéseinek megfelelően nem vonatkozik a felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adókedvezményekre vagy más adórendszerekre.

(2) E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a feleket megakadályozza bármely olyan intézkedés elfogadásában vagy hatálybaléptetésében, amelynek célja a kettős adózás elkerülésére irányuló megállapodások rendelkezései és más adórendszerek vagy belföldi fiskális jogszabályok szerinti adók megkerülésének vagy kijátszásának megakadályozása.

(3) E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a tagállamokat vagy Szerbiát megakadályozza abban, hogy fiskális jogszabályaik vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában különbséget tegyenek a – különösen a tartózkodási helyük tekintetében – nem azonos helyzetben lévő adózók között.

69. CIKK

(1) A felek törekednek arra, hogy lehetőség szerint elkerüljék a korlátozó intézkedések fizetési mérleg célokra történő bevezetését, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Az ilyen intézkedést elfogadó fél, amint lehetséges, közli a másik féllel ezek eltörlésének ütemezését.

(2) Ha egy vagy több tagállamnak, illetve Szerbiának a fizetési mérleg tekintetében súlyos nehézségei támadnak, vagy ilyen helyzet fenyegeti, a Közösség, illetve Szerbia a WTO megállapodás alapján kialakított feltételekkel összhangban korlátozó intézkedéseket fogadhat el, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve, amely intézkedések korlátozott időtartamra szólnak, és nem léphetik túl a fizetésimérleg-helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. A Közösség és Szerbia haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

(3) A korlátozó intézkedések nem alkalmazhatók a beruházásokra, különösen a befektetett vagy újra befektetett összegek, valamint bármely, ezekből származó bevétel hazatelepítésére vonatkozó átutalásokkal kapcsolatban.

70. CIKK

E cím rendelkezéseit fokozatosan kiigazítják, különösen a GATS V. cikkéből eredő követelmények figyelembevételével.

71. CIKK

E megállapodás rendelkezései nem érintik olyan intézkedések bármelyik fél általi alkalmazását, amelyek a harmadik országoknak az adott fél piacára való bejutására vonatkozó intézkedések e megállapodás rendelkezései segítségével történő kijátszásának megakadályozásához szükségesek.

VI. CÍM

JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE, JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÉS VERSENYSZABÁLYOK

72. CIKK

(1) A felek elismerik Szerbia meglévő jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítésének, valamint hatékony végrehajtásának jelentőségét. Szerbia törekszik annak biztosítására, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye a közösségi vívmányokkal. Szerbia biztosítja, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait megfelelően végrehajtja és érvényesíti.

(2) Ez a jogszabály-közelítés a megállapodás aláírásának napján kezdődik és a megállapodás 8. cikkében meghatározott átmeneti időszak végére fokozatosan kiterjed a közösségi vívmányok e megállapodásban említett valamennyi elemére.

(3) A jogszabály-közelítés az első időszakban a belső piaccal kapcsolatos közösségi vívmányok alapvető elemeire, a jogérvényesüléssel, szabadsággal és biztonsággal, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos területekre fog koncentrálni. A későbbiekben Szerbia a közösségi vívmányok fennmaradó részére összpontosít. A jogszabály-közelítést az Európai Bizottság és Szerbia által elfogadandó program alapján hajtják végre.

(4) Szerbia az Európai Bizottsággal egyetértésben részletes szabályokat határoz meg a jogszabály- közelítés végrehajtásának ellenőrzésére, valamint a megteendő jogérvényesítési intézkedésekre.

73. CIKK

Verseny és egyéb gazdasági rendelkezések

(1) A következők összeegyeztethetetlenek e megállapodás megfelelő érvényesülésével, amennyiben érinthetik a Közösség és Szerbia közötti kereskedelmet:

a) minden olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulása által meghozott döntés, illetve vállalkozások közötti összehangolt magatartás, amelynek célja vagy hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása;

b) erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről a Közösség vagy Szerbia területének egészén vagy egy jelentős részén;

c) bármely állami támogatás, amely torzítja vagy torzíthatja a versenyt azáltal, hogy előnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes termékeket.

(2) Xxxxxxx, e cikkel ellentétes gyakorlatot a Közösségben alkalmazandó versenyszabályok, és elsősorban az EK-Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikkéből és a közösségi intézmények által elfogadott értelmező eszközökből fakadó kritériumok alapján kell elbírálni.

(3) A felek biztosítják, hogy a magán- és állami vállalkozások és a különleges jogokkal bíró vállalkozások tekintetében egy a mőködés szempontjából független hatóságot ruházzanak fel az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjának teljes körő alkalmazásához szükséges hatáskörrel.

(4) E megállapodás hatálybalépésének napjától számított egy éven belül Szerbia egy a mőködés szempontjából független hatóságot hoz létre, amelyet az (1) bekezdés c) pontjának teljes körő alkalmazásához szükséges hatáskörrel ruház fel. Ez a hatóság többek között hatáskörrel rendelkezik az állami támogatási programok és egyedi támogatásoknak a (2) bekezdéssel összhangban történő engedélyezésére, valamint a jogtalanul nyújtott állami támogatások visszakövetelésének elrendelésére.

(5) Egyrészről a Közösség, másrészről Szerbia biztosítja az átláthatóságot az állami támogatás területén, többek között azáltal, hogy a többi félnek az állami támogatásokra vonatkozó közösségi felmérés módszertanát és benyújtását követve rendszeres éves jelentést, vagy azzal egyenértékő dokumentumot küld. Az egyik fél kérésére a másik fél tájékoztatást ad az állami támogatás egyedi eseteiről.

(6) Szerbia átfogó nyilvántartást készít a (4) bekezdésben említett hatóság létrehozását megelőzően elindított támogatási programokról, és az ilyen programokat e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb 4 éven belül összehangolja a (2) bekezdésben említett kritériumokkal.

(7) a) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása céljából a felek elismerik, hogy e megállapodás hatálybalépését követő első öt évben a Szerbia által nyújtott állami támogatásokat azon tény figyelembevételével értékelik, hogy Szerbiát az EK-Szerződés 87. cikke

(3) bekezdésének a) pontjában meghatározott közösségi területekkel azonos területnek kell tekinteni.

b) E megállapodás hatálybalépésétől számított négy éven belül Szerbia benyújtja az Európai Bizottságnak a NUTS II. szinten harmonizált, egy főre eső GDP-adatokat. Ezt követően a (4) bekezdésben említett hatóság és az Európai Bizottság közösen értékelik a szerb régiók támogathatóságát, valamint a maximális támogatásintenzitást annak érdekében, hogy a vonatkozó közösségi iránymutatások alapján elkészítsék a regionális támogatási térképet.

(8) Az 5. Jegyzőkönyv fekteti le az acélipar állami támogatására vonatkozó szabályokat, adott esetben. Ez a jegyzőkönyv fekteti le azokat a szabályokat, amelyeket az acélipar számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatás odaítélése esetén kell alkalmazni. Hangsúlyozza az ilyen jellegő támogatások kivételes jellegét és azt a tényt, hogy a támogatás időben korlátozott, és megvalósíthatósági programok keretében kapacitáscsökkentéshez kapcsolódik.

(9) A IV. cím II. fejezetében említett termékek tekintetében:

a) az (1) bekezdés b) pontja nem alkalmazandó;

b) bármely, az (1) bekezdés a) pontjával ellentétes gyakorlatot az EK-Szerződés 36. és 37. cikke alapján a Közösség által megállapított kritériumoknak és az ennek alapján elfogadott különleges közösségi eszközöknek megfelelően kell értékelni.

(10) Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos gyakorlat összeegyeztethetetlen az (1) bekezdés feltételeivel, megfelelő intézkedéseket hozhat a stabilizációs és társulási tanácson belüli konzultációt követően, vagy az ilyen konzultációra való előterjesztést követő 30 munkanap elteltével. E cikk rendelkezései semmiképpen nem sértik vagy érintik a Közösség vagy Szerbia arra vonatkozó jogait, hogy kiegyenlítő intézkedéseket tegyenek az 1994. évi GATT-nak, a

xxxxxxxxxxxxxx és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályoknak megfelelően.

74. CIKK

Közvállalkozások

E megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére a közvállalkozások és olyan vállalkozások esetében, amelyek részére különleges és kizárólagos jogokat biztosítottak, Szerbia az EK-Szerződésben meghatározott elveket alkalmazza, különös tekintettel a 86. cikkre. A közvállalkozások különleges jogai az átmeneti időszak során nem foglalják magukban mennyiségi korlátozások vagy azokkal azonos hatású intézkedések kivetésének lehetőségét a Közösségből Szerbiába irányuló behozatalok tekintetében.

75. CIKK

Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok

(1) A felek e cikk és a VII. melléklet rendelkezései szerint megerősítik, hogy fontosságot tulajdonítanak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének és érvényesítésének.

(2) E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a felek nem biztosítanak kevésbé előnyös elbánást egymás vállalatai és állampolgárai számára a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerésének tekintetében, mint bármely harmadik ország számára kétoldalú megállapodásaik alapján.

(3) Szerbia meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül a Közösségben meglévőhöz hasonló szinten biztosítsa a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmát, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.

(4) Szerbia vállalja, hogy a fent említett időszakon belül csatlakozik a VII. mellékletben említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló többoldalú egyezményekhez. A Stabilizációs és Társulási Tanács határozhat úgy, hogy bizonyos, e területtel kapcsolatos többoldalú egyezményekhez való csatlakozásra kötelezi Szerbiát.

(5) Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon kapcsán a kereskedelem feltételeit érintő probléma merül fel, ezt bármelyik fél kérésére sürgősen a stabilizációs és társulási tanács elé kell terjeszteni a felek kölcsönös megelégedésére szolgáló megoldás érdekében.

76. CIKK

Közbeszerzés

(1) A Közösség és Szerbia kívánatos célkitűzésnek tartja a közbeszerzési szerződések megkülönböztetéstől mentes és kölcsönös odaítélését, különösen a WTO szabályainak figyelembe vételével.

(2) A szerb társaságok számára – függetlenül attól, hogy azok a Közösség területén letelepedettek-e vagy sem – a megállapodás hatálybalépésétől kezdve a közösségi beszerzési szabályok alapján, a közösségi társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint biztosítanak hozzáférést a közösségi szerződés-odaítélési eljárásokhoz. A fenti rendelkezések a közüzemi szektorra is vonatkoznak, amint a szerb kormány elfogadja a közösségi szabályokat ezen a területen

bevezető jogszabályokat. A Közösség rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy Szerbia valóban bevezette-e ezeket a jogszabályokat.

(3) A V. cím II. fejezetének rendelkezései alapján Szerbiában letelepedett közösségi társaságok a megállapodás hatálybalépésekor a szerb társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint férnek hozzá a szerb szerződés-odaítélési eljárásokhoz.

(4) A közbeszerzésról szóló szerb jogszabályoknak megfelelően a szerb társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező elbánás szerint biztosítanak hozzáférést a szerb szerződésodaítélési eljárásokhoz a Szerbiában nem letelepedett közösségi társaságok számára, legkésőbb öt évvel e megállapodás hatálybalépése után. E megállapodás hatálybalépésekor Szerbia minden hazai gazdasági szereplőre vonatkozó létező kedvezményt árkedvezménnyé alakít át, és fokozatosan csökkenti ez utóbbiakat egy öt éves időszakon keresztül a következő ütemezés szerint:

– a kedvezmény nem haladhatja meg a 15 %-ot a megállapodás hatálybalépését követő második év végére;

– a kedvezmény nem haladhatja meg a 10 %-ot a megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére;

– a kedvezmény nem haladhatja meg az 5%-ot a megállapodás hatálybalépését követő negyedik év végére; és

– a kedvezmény teljesen megszűnik a megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére.

(5) A Stabilizációs és Társulási Tanács rendszeres időközönként megvizsgálja annak lehetőségét, hogy Szerbia valamennyi közösségi társaság számára hozzáférést biztosítson a szerb szerződésodaítélési eljárásokhoz. Szerbia évente jelentést készít a Stabilizációs és Társulási Tanács számára azokról az intézkedésekről, amelyeket az átláthatóság növelése és a közbeszerzések terén hozott döntések hatékony jogi felülvizsgálatának biztosítása érdekében hozott.

(6) A letelepedés, működés, a Közösség és Szerbia közötti szolgáltatásnyújtás, valamint a közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatos foglalkoztatás és munkaerőmozgás tekintetében is a 49–64. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

77. CIKK

Szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés

(1) Szerbia megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy fokozatosan összhangot érjen el a közösségi műszaki előírások és az európai szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelési eljárások terén.

(2) Ennek érdekében a felek törekednek arra, hogy:

a) elősegítsék a közösségi műszaki előírások használatát és az európai szabványok és megfelelőségértékelési eljárások alkalmazását;

b) segítséget nyújtsanak a minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdításához: szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés;

c) támogassák a szabványokkal, megfelelőségértékeléssel, mérésüggyel és hasonló feladatokkal foglalkozó szervezetek (pl. CEN, CENELEC, ETSI, EA, WELMEC, EUROMET stb.) munkájában való szerb részvételt;

d) adott esetben előmozdítsák a megfelelőségi értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás megkötését, amint Szerbia jogszabályi keretei megfelelően igazodnak a Közösségéhez, és rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem.

78. CIKK

Fogyasztóvédelem

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy a szerb fogyasztóvédelmi előírásokat összehangolják a közösségiekkel. Hatékony fogyasztóvédelemre van szükség annak érdekében, hogy biztosítva legyen a piacgazdaság megfelelő működése, és ez a védelem a piacfelügyelet és az e területtel kapcsolatos jogérvényesítés biztosítására irányuló közigazgatási infrastruktúra kiépítésétől függ.

E célból és közös érdekeik figyelembevételével a felek biztosítják a következőket:

a) aktív fogyasztóvédelmi politikát a közösségi jogszabályoknak megfelelően, beleértve az elérhető információmennyiség növelését és független szervezetek létrehozását;

b) a szerb fogyasztóvédelmi jogszabályok összehangolását a hatályos közösségi jogszabályokkal;

c) a fogyasztók hatékony jogi védelmét a fogyasztási cikkek minőségének javítása és a megfelelő biztonsági előírások fenntartása érdekében;

d) a szabályok illetékes hatóság általi ellenőrzését és viták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítását;

e) információcserét a veszélyes termékek tekintetében.

79. CIKK

Munkafeltételek és esélyegyenlőség Szerbia fokozatosan összehangolja jogszabályait a közösségi jogszabályokkal a munkafeltételek, különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint az esélyegyenlőség terén.

VII. CÍM

JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

80. CIKK

Az intézmények és a jogállamiság megerősítése

A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén való együttműködés során a felek különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megszilárdításának, általában a különböző szintű közigazgatási intézmények, valamint a jogérvényesítés és különösen az igazságszolgáltatás megerősítésének. Az együttműködés főleg az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére, valamint hatékonyságának javítására, a rendőrség és más bűnüldözési szervek működésének javítására, megfelelő képzés biztosítására, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányul.

81. CIKK

Személyes adatok védelme

Szerbia e megállapodás hatálybalépésekor összehangolja a személyes adatok védelméről szóló jogszabályait a közösségi joggal és a magánélet tiszteletben tartásáról szóló, más európai és nemzetközi jogszabályokkal. Szerbia egy vagy több, megfelelő pénzügyi forrásokkal és humán erőforrásokkal rendelkező, független felügyeleti szervet hoz létre a személyes adatok védelméről szóló nemzeti jogszabályok végrehajtásának hatékony ellenőrzése és biztosítása érdekében. A felek együttműködnek e cél elérése érdekében.

82. CIKK

Vízum, határigazgatás, menedékjog és migráció

A felek együttműködnek a vízumok, határellenőrzés, menedékjog és migráció terén, valamint a meglévő más kezdeményezések figyelembevételével és – adott esetben – teljes mértékű felhasználásával kialakítják az együttműködés kereteit, regionális szinten is. A fenti témákban való együttműködés a felek közötti kölcsönös konzultációkon és együttműködésen alapul, és annak magában kell foglalnia a következőkre vonatkozó technikai és közigazgatási segítségnyújtást:

a) a jogszabályokkal és gyakorlatokkal kapcsolatos statisztika- és információcsere;

b) jogszabály-szövegezés;

c) az intézmények kapacitásának és hatékonyságának javítása;

d) a személyzet képzése;

e) úti okmányok biztonsága és a hamis okmányok felderítése;

f) határigazgatás.

Az együttműködés különösen a következőkre koncentrál:

a) a menedékjog terén a nemzetközi jogszabályok végrehajtása a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. július 28-án Genfben megkötött egyezmény és a menekültek helyzetére vonatkozó, 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyv előírásainak teljesítése érdekében, ezáltal annak biztosítása, hogy a visszaküldés tilalmának elvét, valamint a menedékkérők és menekültek egyéb jogait tiszteletben tartják;

b) a legális migráció terén a befogadási szabályok és a befogadott személy jogai és státusa. A migrációval kapcsolatban a felek megállapodnak abban, hogy más országok területükön legálisan tartózkodó állampolgárai számára méltányos elbánást biztosítanak, valamint olyan integrációs politikát támogatnak, amely arra törekszik, hogy az állampolgáraikéhoz hasonló jogokat és kötelezettségeket biztosítson számukra.

83. CIKK

Az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése; visszafogadás

(1) A felek együttműködnek az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése érdekében. Ezért Szerbia és a tagállamok visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó bármely állampolgárukat, valamint a megállapodnak a Közösség és Szerbia közötti visszafogadásról szóló megállapodás, valamint a tagállamok és Szerbia közötti kétoldalú megállapodások teljes mértékű végrehajtásában abban a mértékben, amennyiben ezek a kétoldalú megállapodások rendelkezései összhangban állnak a Közösség és Szerbia közötti visszafogadásról szóló megállapodás rendelkezéseivel, beleétve a más országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadására vonatkozó kötelezettséget. A tagállamok és Szerbia egyaránt ellátják állampolgáraikat a megfelelő személyazonossági okmányokkal, és e célból biztosítanak számukra minden adminisztratív segítséget. Az állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadására vonatkozó egyedi eljárásokat a Közösség és Szerbia visszafogadásról szóló megállapodásban és a tagállamok és Szerbia közötti kétoldalú megállapodásokban keretében fektették le abban a mértékben, amennyiben ezek a kétoldalú megállapodások rendelkezései összhangban állnak a Közösség és Szerbia közötti visszafogadásról szóló megállapodás rendelkezéseivel.

(2) Szerbia beleegyezik, hogy visszafogadási megállapodásokat köt a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő országokkal, és vállalja, hogy megteszi az e cikkben említett valamennyi visszafogadási megállapodás rugalmas és gyors végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(3) A Stabilizációs és Társulási Tanács más közös intézkedéseket is tesz az illegális bevándorlás, beleértve az emberkereskedelmet és az illegális migrációs hálózatokat, megakadályozása és ellenőrzése érdekében.

84. CIKK

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

(1) A felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket és kapcsolódó nem pénzügyi ágazatukat általában bűncselekményből és különösen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják.

(2) Ezen a területen az együttműködés magában foglalhatja a közigazgatási és technikai segítségnyújtást, a rendeletek végrehajtásának fejlesztése és a megfelelő szabályok és mechanizmusok hatékony működése céljából, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkoznak, és egyenértékűek a Közösség és egyéb nemzetközi fórumok, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal.

85. CIKK

Együttmőködés a tiltott kábítószerek terén

(1) A felek saját illetékességi területükön belül együttműködnek a kábítószerek kérdésének kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek elleni küzdelem struktúráinak megerősítése, a kínálat, a kereskedelem és a tiltott kábítószerek iránti kereslet csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeivel való szembenézés, valamint az előanyagok hatékonyabb ellenőrzése.

(2) A felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. Az intézkedéseknek az EU kábítószerekre vonatkozó stratégiája mentén közösen elfogadott alapelvekre kell épülniük.

86. CIKK

A szervezett bőnözéssel és más illegális tevékenységekkel kapcsolatos megelőzés és küzdelem

A felek együttműködnek a szervezett vagy nem szervezett bűncselekményekkel és illegális tevékenységekkel kapcsolatos küzdelemben és megelőzésben, például:

a) embercsempészet és -kereskedelem;

b) illegális gazdasági tevékenységek, és különösen pénzhamisítás és a készpénz-helyettesítő fizetőeszközök hamisítása, olyan termékekkel kapcsolatos illegális tranzakciók, mint például ipari hulladék, radioaktív anyagok, valamint illegális, hamisított vagy kalóz termékekkel kapcsolatos tranzakciók;

c) korrupció a magán- és az állami szektorban, különösen az átláthatatlan közigazgatási gyakorlatokhoz kapcsolódóak;

d) adócsalás;

e) személyazonosító adatokkal való visszaélés;

f) a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal való tiltott kereskedelem;

g) tiltott fegyverkereskedelem;

h) okmányhamisítás;

i) csempészet és tiltott kereskedelem, beleértve az autókét is;

j) számítógépes bűnözés.

Ösztönzik a regionális együttműködést és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos elfogadott nemzetközi előírások betartását.

87. CIKK

A terrorizmus elleni küzdelem

A felek megállapodnak, hogy azon nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek részesei, valamint saját vonatkozó jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorcselekmények és azok finanszírozásának megakadályozása és leküzdése érdekében:

a) az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1373. határozata (2001), illetve egyéb vonatkozó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogi okmányok teljes körű végrehajtásának keretében;

b) a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcserével, a nemzetközi és nemzeti törvényekkel összhangban;

c) a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecserével, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos tapasztalatcserével.

VIII. CÍM

EGYÜTTMŐKÖDÉSI POLITIKÁK

88. CIKK

(1) A Közösség és Szerbia szoros kapcsolatokat alakít ki Szerbia fejlődési és növekedési potenciáljához való hozzájárulás céljából. Az ilyen együttműködés mindkét fél előnyére erősíti a lehető legszélesebb alapokon nyugvó, meglévő gazdasági kapcsolatokat.

(2) A politikákat és az egyéb intézkedéseket úgy tervezik meg, hogy azok Szerbia fenntartható gazdasági növekedését és társadalmi fejlődését idézzék elő. E politikáknak a kezdetektől magukba kell foglalniuk a környezeti megfontolásokat, és igazodniuk kell a harmonikus társadalmi fejlődéshez.

(3) Az együttműködési politikákat beépítik a regionális együttműködésbe. Külön figyelmet fordítanak azokra az intézkedésekre, amelyek előmozdítják Szerbia és a szomszédos országok, többek között a tagállamok közötti együttműködést, ilyen módon hozzájárulnak a regionális stabilitáshoz. A stabilizációs és társulási tanács prioritásokat állapít meg az alábbiakban bemutatott együttműködési politikák között vagy azokon belül, az európai partnerséggel összhangban.

89. CIKK

Gazdaság- és kereskedelempolitika

A Közösség és Szerbia elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy együttműködnek gazdaságaik alapelemeinek jobb megértése, valamint a gazdaságpolitika piacgazdaságokban történő kialakítása és végrehajtása érdekében. E célok érdekében a Közösség és Szerbia együttműködik a következő területeken:

a) makrogazdasági teljesítményekkel és kilátásokkal, valamint fejlesztési stratégiákkal kapcsolatos információcsere,

b) a közös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdések közös elemzése, beleértve a gazdaságpolitika alakítását és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket, és

c) szélesebb körű együttműködés a szakismeretek beáramlásának felgyorsítása és az új technológiákhoz való hozzáférés érdekében.

Szerbia törekszik a működő piacgazdaság kialakítására, valamint politikáinak az Európai Gazdasági és Monetáris Unió stabilitásorientált politikáihoz való fokozatos közelítésére. A szerb hatóságok kérésére a Közösség segítséget nyújthat Szerbia ilyen irányú erőfeszítéseinek támogatására.

Az együttműködés az üzleti szféra törvényességének megerősítésére is törekszik stabil és megkülönböztetéstől mentes, kereskedelmi vonatkozású jogi keret kialakítása révén.

Az e területen való együttműködés magában foglalja a gazdasági és monetáris unió alapelveivel és működésével kapcsolatos információk cseréjét.

90. CIKK

Statisztikai együttmőködés

Az együttműködés elsősorban a statisztikával kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Különösen törekszik hatékony és fenntartható statisztikai rendszerek kidolgozására, amelyek képesek a szerb átalakulási és reformfolyamat megtervezéséhez és nyomon követéséhez szükséges összehasonlítható, megbízható, tárgyilagos és pontos adatokat biztosítani. Ezenkívül alkalmassá kell tennie a Szerb Statisztikai Hivatalt arra, hogy jobban ki tudja elégíteni hazai ügyfeleinek igényeit (mind a közigazgatásban, mind a magánszektorban). A statisztikai rendszernek tiszteletben kell tartania az ENSZ által kibocsátott statisztikai alapelveket, az Európai Statisztikai Gyakorlati Szabályzatot, és a statisztikára vonatkozó európai jog rendelkezéseit, valamint a közösségi vívmányok irányába kell fejlődnie. A feleknek különösen együtt kell működniük az egyedi adatok bizalmas jellegének biztosítása, az európai statisztikai rendszer számára gyűjtött és átadott adatok fokozatos növelése, valamint a különböző módszerekről való információcsere, a szaktudás átadása és képzések biztosítása érdekében.

91. CIKK

Banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások

A Szerbia és a Közösség közötti együttműködés a banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy megfelelő keretet hozzanak létre és fejlesszenek ki a szerb banki, biztosítási és pénzügyi szolgáltatási ágazat ösztönzésére, amely a tisztességes verseny gyakorlatán alapul és biztosítja a szükséges egyenlő feltételeket.

92. CIKK

Belső ellenőrzés és külső ellenőrzési együttmőködés

A felek közötti együttműködés elsősorban az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzéssel (PIFC) és a külső ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. A felek különösen – megfelelő szabályozás kidolgozása és elfogadása által – annak érdekében működnek együtt, hogy átlátható, hatékony, eredményes és gazdaságos államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést (beleértve a pénzügyi igazgatást és ellenőrzést, és a funkcionálisan független belső ellenőrzést), valamint független külső ellenőrzési rendszereket fejlesszenek ki Szerbiában, a nemzetközileg elfogadott szabványokkal és módszerekkel, valamint az EU legjobb gyakorlatával összhangban. Az együttműködés a szerb legfőbb számvevőszék kapacitásainak kiépítésére is koncentrál. A fenti követelményekből következő koordinációs és harmonizációs feladatoknak való megfelelés érdekében az együttműködésnek összpontosítania kell a pénzügyi igazgatás és ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés központi harmonizációs egységeinek létrehozására és erősítésére is.

93. CIKK

Beruházásfejlesztés és -védelem

A felek, saját illetékességi területükön belül, együttműködnek a beruházásfejlesztés és –védelem terén azzal a céllal, hogy kedvező légkört teremtsenek mind a belföldi, mind a külföldi magánberuházások számára, ami rendkívül lényeges a szerb gazdaság és ipar újjáélesztése szempontjából. Szerbia számára az együttműködés különös célja a beruházásokat ösztönző és védő jogi keretek fejlesztése.

94. CIKK

Ipari együttmőködés

Az együttműködésnek elő kell segítenie Szerbia iparának és egyes szektorainak modernizációját és szerkezeti átalakítását. Mindez vonatkozik a gazdasági szereplők közötti ipari együttműködésére is amelynek célja, hogy a környezet védelmének biztosítása mellett erősödjön a magánszektor.

Az ipari együttműködési kezdeményezések tükrözik a felek által meghatározott prioritásokat. Figyelembe veszik az iparfejlesztés regionális szempontjait, adott esetben támogatva a transznacionális társaságokat. A kezdeményezéseknek különösen arra kell irányulniuk, hogy megfelelő keretet hozzanak létre a vállalkozások számára az irányítás és a know-how fejlesztéséhez, valamint a piacok, a piaci átláthatóság és a vállalkozói környezet támogatásához. Különös figyelmet kell fordítani hatékony exportösztönző programok kialakítására Szerbiában. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az iparpolitikával kapcsolatos közösségi vívmányokat.

95. CIKK

Kis- és középvállalkozások

A felek közti együttműködésnek a magánszektor kis- és középvállalkozásainak (a továbbiakban: kkv-k) fejlesztésére és erősítésére, valamint a növekedési potenciállal rendelkező területeken új vállalkozások alapítására, és a Közösség és Szerbia kkv-i közötti együttműködés elősegítésére kell irányulnia. Az együttműködés figyelembe veszi a kkv-kra vonatkozó közösségi vívmányok kiemelt területeit, valamint a Kisvállalkozások Európai Chartájában lefektetett tíz iránymutatást.

96. CIKK

Turizmus

A felek közötti együttműködés a turizmus terén főleg a turizmussal kapcsolatos információk (nemzetközi hálózatokon, adatbankokon stb. keresztül történő) áramlásának erősítésére irányul; valamint bátorítja az idegenforgalmi ágazatba történő beruházásokat ösztönző infrastruktúra fejlesztését, és Szerbia részvételét a fontos európai idegenforgalmi szervezetekben. Az együttműködés arra is törekszik, hogy megvizsgálja közös tevékenységek lehetőségét, és erősítse az együttműködést az idegenforgalmi vállalkozások, szakértők, kormányok, és azok idegenforgalommal kapcsolatos ügynökségei között, valamint elősegítse a know-how (képzés, cserék, szemináriumok segítségével történő) átadását. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ágazattal kapcsolatos közösségi vívmányokat. Az együttműködést beépítik a regionális együttműködésbe.

97. CIKK

Mezőgazdaság és az agráripari ágazat

A felek közötti együttműködést a mezőgazdasággal kapcsolatos közösségi vívmányok minden kiemelt területén, valamint az állat- és növényegészségügy területén is fejlesztik. Az együttműködés különösen törekszik a mezőgazdaság és az agráripari ágazat modernizálására és szerkezeti átalakítására, különösen a közösségi egészségügyi követelmények elérésére, a vízgazdálkodás és a vidékfejlesztés javítására, valamint a szerb erdészeti ágazat fejlesztésére, és a szerb jogszabályok és gyakorlat közösségi szabályokhoz és szabványokhoz való fokozatos közelítésének támogatására.

98. CIKK

Halászat

A felek megvizsgálják a közös érdekű, kölcsönösen előnyös területek meghatározásának lehetőségét a halászati ágazatban. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a halászattal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit, beleértve a Nemzetközi és Regionális Halászati Szervezetnek a halállománnyal való gazdálkodásra és megőrzésre vonatkozó szabályaival kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek betartását.

99. CIKK

Vámok

A felek azzal a céllal alakítanak ki együttműködést ezen a területen, hogy biztosítsák a kereskedelem terén elfogadandó rendelkezések betartását, valamint megvalósítsák a szerb vámrendszereknek a közösségihez való közelítését, ezáltal előkészítve az e megállapodás alapján tervezett liberalizációs intézkedéseket és a szerb vámjogszabályoknak a közösségi vívmányokhoz való fokozatos közelítését. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a vámügyekkel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit. A felek közötti, vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás szabályait az 6. Jegyzőkönyv állapítja meg.

100. CIKK

Adózás

A felek együttműködést alakítanak ki az adózás területén, beleértve a szerb adórendszer további reformjára és az adóigazgatási eljárás átalakítására irányuló intézkedéseket azzal a céllal, hogy biztosítsák a hatékony adóbeszedést és az adócsalás elleni fellépést. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az adózással és a káros adóverseny elleni küzdelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit. A hátrányos adóverseny eltörlését a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex elvei alapján kell végrehajtani, amelyet a Tanács 1997. december 1- jén fogadott el. Az együttműködés az átláthatóság fokozására és a korrupció elleni harcra, valamint arra irányul, hogy a tagállamokkal való információcsere kerüljön bele az adócsalást, adókijátszást vagy adóelkerülést megelőző intézkedések végrehajtásának elősegítését célzó erőfeszítésekbe. Az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modell egyezményének legfrissebb módosításaival összhangban, valamint az adóügyekkel kapcsolatos információcseréről szóló OECD modell egyezmény alapján Szerbiának a tagállamokkal megkötendő kétoldalú megállapodások hálózatát kell kialakítania, olyan mértékben, amennyire az ezt kérő tagállam egyetért ezekkel.

101. CIKK

Szociális együttmőködés

A foglalkoztatást illetően a felek közti együttműködés különösen összpontosít a munkahelykereső és karrier-tanácsadó szolgáltatások javítására, hátteret szolgáló intézkedéseket meghozatalára és a

helyi fejlesztéseket elősegítésére az ipar és a munkaerőpiac szerkezeti átalakításának támogatása érdekében. Az együttműködés tanulmányokra, szakértők és információk kihelyezésére és képzésekre irányuló intézkedéseket is tartalmaz. A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy elősegítsék a montenegrói foglakoztatási politika reformját a gazdasági reform és integráció erősítése keretében. Az együttműködés arra is irányul, hogy támogassák a szerb társadalombiztosítási rendszer új gazdasági és szociális követelmények szerinti átalakítását, és magában foglalja a nők és férfiak, a fogyatékos személyek, és a kisebbségi és egyéb sérülékeny csoportokhoz tartozók munkafeltételeivel és egyenjogúságával kapcsolatos szerb jogszabályok kiigazítását, valamint a munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítását, referenciának tekintve a Közösségben biztosított védelem szintjét. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

102. CIKK

Oktatás és képzés

A felek együttműködnek azzal a céllal, hogy emeljék az általános oktatás, szakoktatás és -képzés, valamint a szerb ifjúságvédelmi politika és a fiatalok munkavállalásának színvonalát, beleértve a nem formális oktatást is. A felsőoktatási rendszeren belül kiemelt fontosságú a Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek elérése a kormányközi bolognai folyamatban. A felek együttműködnek annak biztosítása érdekében is, hogy Szerbiában az oktatás és képzés minden szintjére való bejutás mentes legyen a nemi, faji, etnikai, származási vagy vallási hovatartozás szerinti hátrányos megkülönböztetéstől. A vonatkozó közösségi programok és eszközök hozzájárulnak az oktatási és képzési struktúrák és tevékenységek színvonalának emeléséhez Szerbiában. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

103. CIKK

Kulturális együttmőködés

A felek vállalják, hogy elősegítik a kulturális együttműködést. Az együttműködés többek között az egyének, közösségek és népek közötti kölcsönös megértés és elismerés erősítését szolgálja. A felek vállalják, hogy együttműködnek a kulturális sokszínűség támogatásában, különösképpen a kulturális kifejezési módok sokszínűségnek védelméről és elősegítéséről szóló UNESCO Egyezmény keretén belül.

104. CIKK

Audiovizuális együttmőködés

A felek együttműködnek az európai audiovizuális ipar fejlesztésében és ösztönzik a koprodukciót a mozi és televíziózás területén. Az együttműködés többek között újságírók és más média- szakemberek képzésére irányuló programokat és lehetőségeket jelent, valamint technikai segítséget a média, a nyilvánosság és a magánszféra számára, ezáltal erősítve azok függetlenségét, szakmaiságát és az európai médiával való kapcsolatokat. Szerbia összehangolja politikáit az EK-val a határokon átnyúló műsorszolgáltatás tartalmi aspektusainak szabályozása területén, továbbá összehangolja jogszabályait a közösségi vívmányokkal. Szerbia különös figyelmet fordít a szellemi tulajdonjogok megszerzésével kapcsolatos kérdésekre a műholdas, kábeles, valamint földi frekvenciás programokban és a műsorszolgáltatásban.

105. CIKK

Információs társadalom

Az együttműködést az információs társadalommal kapcsolatos közösségi vívmányok minden területén fejlesztik. Különösen Szerbia politikáinak és jogszabályainak a közösségiekkel való fokozatos összehangolásának támogatását célozzák ebben a szektorban. A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy továbbfejlesszék az információs társadalmat Szerbiában. Globális cél a társadalom egészének felkészítése a digitális korszakra, a beruházások vonzása, és a hálózatok és szolgáltatások interoperabilitásának biztosítása.

106. CIKK

Elektronikus kommunikációs hálózatok és szolgáltatások

Az együttműködés elsősorban az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt kérdéseire helyezi a hangsúlyt. A felek elsősorban megerősítik az együttműködést az elektronikus kommunikációs hálózatok és az elektronikus kommunikációs szolgáltatások területén, azzal az alapvető céllal, hogy Szerbia három évvel a megállapodás hatálybalépését követően elfogadja az ezen ágazattal kapcsolatos közösségi vívmányokat.

107. CIKK

Tájékoztatás és kommunikáció

A Közösség és Szerbia megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítse a kölcsönös információcserét. Előnyben részesülnek azok a programok, amelyek alapvető tájékoztatást nyújtanak a nyilvánosság számára a Közösségről, valamint speciálisabb információkat a szerb szakmai körök számára.

108. CIKK

Közlekedés

Az együttműködés a közlekedéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi hangsúlyt. Az együttműködés különösen a szerb közlekedési módozatok átszervezésére és modernizálására koncentrálhat, javíthatja az utasok és áruk szabad mozgását, növelheti a közlekedési piachoz és létesítményekhez való hozzáférést, beleértve a kikötőket és repülőtereket is. Ezen túl az együttműködés támogathatja a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos multimodális infrastruktúrák fejlesztését, különösen a dél-kelet-európai regionális kapcsolatok megerősítését a regionális közlekedési főhálózatról szóló egyetértési nyilatkozattal összhangban. Az együttműködés céljaként kell meghatározni a Közösségéhez hasonló üzemeltetési szabványok létrehozását, valamint a Közösségéhez hasonló és ahhoz igazodó szerb közlekedési rendszer kialakítását, és a közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelem fejlesztését.

109. CIKK

Energia

Az együttműködés az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Az együttműködés az Energiaközösséget létrehozó szerződés alapján Szerbiának az európai energiapiacokba történő fokozatos integrációja irányába fejlődik. Az együttműködés különösen a következőkre vonatkozhat:

a) energiapolitika kidolgozása és tervezése, beleértve az infrastruktúra modernizációját, a kínálat javítását és változatossá tételét és az energiapiacra való belépés megkönnyítését, különösen szomszédos országokkal létesített, regionális jelentőségű energia-összeköttetéseken való szállítás, átvitel, elosztás és helyreállítás megkönnyítése révén;

b) az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló energia ösztönzése, és az energiatermelés és –fogyasztás környezeti hatásainak tanulmányozása;

c) keretfeltételek kialakítása az energiatársaságok szerkezeti átalakításához, és az ágazat vállalatainak együttműködése.

110. CIKK

Nukleáris biztonság

A felek együttműködnek a nukleáris biztonság és biztosítékok terén. Az együttműködés a következő témákra vonatkozhat:

a) a felek sugárvédelemre, nukleáris biztonságra és a nukleáris anyagok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozó törvényeinek és rendeleteinek javítása, valamint a felügyeleti hatóságok és erőforrásaik erősítése;

b) a tagállamok, vagy az Európai Atomenergia-közösség és Szerbia közti gyors értesítésről és nukleáris balesetek esetén történő információcseréről, vészhelyzetre való felkészülésről, valamint általános nukleáris biztonsági kérdésekről szóló megállapodások ösztönzésének bátorítása, ha szükséges;

c) nukleáris polgári jogi felelősség.

111. CIKK

Környezetvédelem

A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén annak az érdemi feladatnak az érdekében, hogy megállítsák a további romlást, és megkezdjék a környezet állapotának javítását a fenntartható fejlődés érdekében. A feleknek különösen azzal a céllal kell együttműködniük, hogy erősítsék a közigazgatási struktúrákat és folyamatokat a környezeti kérdések stratégiai tervezése és a fontos szereplők közötti koordináció biztosítása érdekében, valamint hogy összehangolják a szerb törvényeket a közösségi vívmányokkal. Az együttműködés összpontosíthat a helyi, regionális és határon átnyúló lég- és vízszennyezés jelentős csökkentésére vonatkozó stratégiák kidolgozására; a hatékony, tiszta, fenntartható és megújítható energiatermelés és -fogyasztás kereteinek kialakítására; valamint környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatására. Különös figyelmet fordítanak a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtására.

112. CIKK

Kutatási és technológiafejlesztési együttmőködés

A felek kölcsönös előnyök alapján támogatják a polgári célú tudományos kutatási és technológiafejlesztési (KTF) együttműködést, valamint tekintetbe veszik a rendelkezésre álló forrásokat, a megfelelő programokhoz való hozzáférés lehetőségét, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő szintű hatékony védelmére is figyelemmel. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

113. CIKK

Regionális és helyi fejlesztés

A felek a regionális és helyi fejlesztési együttműködés megerősítésére törekednek azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez és csökkentsék a regionális kiegyensúlyozatlanságot. Külön figyelmet fordítanak a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködésre. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a regionális fejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

114. CIKK

Közigazgatás

Az együttműködés arra irányul, hogy biztosítsák a hatékony és elszámoltatható közigazgatás kialakítását Szerbiában, különösképpen a jogállamiság megvalósulásának támogatására, az állami intézményeknek a szerb lakosság egészének előnyére szolgáló megfelelő működtetésére, és az EU és Szerbia közötti kapcsolatok zökkenőmentes fejlődésére. Az együttműködés ezen a területen elsősorban az intézménykiépítésre irányul, beleértve az átlátható és nem részrehajló munkaerő- toborzási eljárásokat, a humánerőforrás-menedzsmentet és a karrierfejlesztést a közszolgálatban, a folyamatos képzést és az etikus magatartás támogatását az államigazgatásban. Az együttműködés a közigazgatás minden szintjére vonatkozik, a helyi közigazgatást is beleértve.

IX. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŐKÖDÉS

115. CIKK

E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és az 5., 116. és 118. cikknek megfelelően, Szerbia támogatás és kölcsönök formájában közösségi pénzügyi támogatásban részesülhet, beleértve az Európai Beruházási Bank által nyújtott hiteleket. A közösségi támogatás feltétele a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése tekintetében mutatott további fejlődés, és különösen az európai partnerség különös prioritási céljainak megvalósításában történő előrehaladás. A stabilizációs és társulási folyamatban résztvevő országok éves jelentéseinek eredményeit is számításba veszik, különösen a kedvezményezettek kötelezettségvállalását a demokratikus, gazdasági és intézményi reformok, valamint a többi tanácsi következtetés végrehajtása érdekében, különösen a kiigazítási programok teljesítésére vonatkozóan. A Szerbiának nyújtott támogatást a jelzett szükségletekhez, az elfogadott prioritásokhoz, a felvevő- és visszafizetési képességhez, valamint a gazdasági reform és szerkezetátalakítás érdekében megtett intézkedésekhez igazítják.

116. CIKK

A támogatás formájában nyújtott pénzügyi segítségnyújtásra a vonatkozó tanácsi rendeletben a Szerbiával folytatott konzultációkat követően a Közösség által kialakított többéves indikatív tervdokumentumon és az éves felülvizsgálatokban előírt működési intézkedések vonatkoznak. A pénzügyi segítségnyújtás az együttműködés valamennyi területére kiterjedhet, külön figyelmet fordítva a jogérvényesülésre, a szabadságra és a biztonságra, a jogszabály-közelítésre, a fenntartható fejlődésre és a szegénység csökkentésére, valamint a környezetvédelemre.

117. CIKK

Szerbia kérésére és különleges nehézség esetén a Közösség a nemzetközi pénzügyi intézményekkel együtt megvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy bizonyos feltételek mellett és a rendelkezésre álló valamennyi pénzügyi forrás figyelembevételével kivételesen makroszintű pénzügyi támogatást nyújtson. Ez a támogatás a Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap által elfogadott program keretében meghatározandó feltételek teljesítése esetén vehető igénybe.

118. CIKK

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a felek biztosítják, hogy a Közösség hozzájárulásait más forrásokból, például a tagállamokból, más országokból és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó hozzájárulásokkal való összehangolás után alakítják ki. E célból a felek rendszeresen információt cserélnek az összes támogatási forrásról.

X. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

119. CIKK

Létrejön a Stabilizációs és Társulási Tanács, amely felügyeli e megállapodás alkalmazását és végrehajtását. Megfelelő szinten, rendszeres időközönként ülésezik, illetve ha a körülmények úgy kívánják. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő főbb kérdéseket, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdéseket.

120. CIKK

(1) Az Stabilizációs és Társulási Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjaiból és az Európai Bizottság tagjaiból, másrészről Szerbia kormányának tagjaiból áll.

(2) A Stabilizációs és Társulási Tanács létrehozza eljárási szabályzatát.

(3) A Stabilizációs és Társulási Tanács tagjai az eljárási szabályzatban megállapítandó feltételeknek megfelelően rendelkezhetnek a képviseletükről.

(4) A Stabilizációs és Társulási Tanács elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be a Közösség és Szerbia egy-egy képviselője.

(5) Az Európai Beruházási Bank az őt érintő ügyekben megfigyelőként részt vehet a Stabilizációs és Társulási Tanács munkájában.

121. CIKK

A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Stabilizációs és Társulási Tanács hatáskörrel rendelkezik, hogy a megállapodás alkalmazási körében és az abban előírt esetekben határozatokat hozzon. Ezek a határozatok kötelező erejűek a felekre nézve, akik megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A Stabilizációs és Társulási Tanács megfelelő ajánlásokat is tehet. Határozatait és ajánlásait a felekkel egyetértésben hozza meg.

122. CIKK

(1) A Stabilizációs és Társulási Tanácsot feladatai végrehajtásában egy Stabilizációs és Társulási Bizottság segítheti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság képviselőiből, másrészről Szerbia kormányának képviselőiből áll.

(2) A Stabilizációs és Társulási Tanács az eljárási szabályzatában meghatározza a Stabilizációs és Társulási Bizottság feladatait, amelyek tartalmazzák a Stabilizációs és Társulási Tanács üléseinek előkészítését, valamint meghatározza a bizottság működési módját.

(3) A Stabilizációs és Társulási Tanács bármely hatáskörét átruházhatja a Stabilizációs és Társulási Bizottságra. Ez esetben a Stabilizációs és Társulási Bizottság a 121. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően hozza meg döntéseit.

123. CIKK

E Stabilizációs és Társulási Bizottság albizottságokat hozhat létre. A megállapodás hatálybalépését követő első év vége előtt a Stabilizációs és Társulási Bizottság létrehozza a szükséges albizottságokat a megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében. Létre kell hozni egy migrációs kérdésekkel foglalkozó albizottságot.

124. CIKK

A Stabilizációs és Társulási Tanács határozhat más különleges bizottság vagy testület létrehozásáról, amely segítheti feladatai elvégzésében. A Stabilizációs és Társulási Tanács az eljárási szabályzatában meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét és feladatait, valamint azok működési módját.

125. CIKK

Létrejön a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság. A szerb parlamenti képviselők és az európai parlamenti képviselők e fórum keretében találkoznak véleménycsere céljából. A Bizottság az általa meghatározott időközönként ülésezik. A Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság az Európai Parlament képviselőiből, és Szerbia Parlamentjének képviselőiből áll. A Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság létrehozza eljárási szabályzatát. A Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be az Európai Parlament egy tagja, és a Szerb parlament egy tagja.

126. CIKK

E megállapodás hatályán belül mindegyik szerződő fél vállalja, hogy a másik fél természetes és jogi személyei számára saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentes szabad hozzáférést biztosít a szerződő felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez egyéni jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében.

127. CIKK

A megállapodás egyik része sem akadályozza meg a feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:

a) amelyeket szükségesnek ítélnek az alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétes információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozásához;

b) amelyek fegyverek, lőszerek vagy háborús anyagok gyártására, kereskedelmére vagy védelmi célokból szükséges kutatására, fejlesztésére vagy termelésére vonatkoznak, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem csorbítják a versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében;

c) amelyeket saját biztonsága szempontjából elengedhetetlenül szükségesnek tekint a jogrend és közrend fenntartását érintő súlyos belső zavarok, háború vagy háborúval fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén, illetve a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére vállalt kötelezettségeinek végrehajtása érdekében.

128. CIKK

(1) Az e megállapodás által szabályozott területeken és bármely abban foglalt különös rendelkezés sérelme nélkül:

a) a Szerbia által a Közösséggel szemben alkalmazott intézkedések nem szolgálnak alapul a tagállamok és azok állampolgárai, vállalatai vagy cégei közötti bármilyen megkülönböztetéshez;

b) a Közösség által Szerbiával szemben alkalmazott rendelkezések nem szolgálnak alapul Szerbia állampolgárai, illetve a szerb vállalatok vagy cégek közötti bármilyen megkülönböztetéshez.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik lakóhelyüket tekintve nincsenek azonos helyzetben.

129. CIKK

(1) A felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

(2) A felek megállapodnak abban, hogy bármelyik fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak az e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását, és a felek közötti kapcsolatok más lényeges aspektusait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

(3) A felek a Stabilizációs és Társulási Tanácshoz utalják a megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat. Ebben az esetben a 130. cikket, valamint – adott esetben – a 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni. A Stabilizációs és Társulási Tanács kötelező határozat meghozatalával rendezheti a vitát.

(4) Ha a felek egyike úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően – a különösen sürgős esetek kivételével – ellátja a Stabilizációs és Társulási Tanácsot minden olyan megfelelő információval, amely szükséges a helyzet alapos kivizsgálásához a felek számára elfogadható megoldás találása érdekében. Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezeket az intézkedéseket haladéktalanul be kell jelenteni a Stabilizációs és Társulási Tanácsnak, és a másik fél kérésére egyeztetést szükséges folytatni róluk a Stabilizációs és Társulási Tanácsban, a stabilizációs és társulási bizottságban vagy bármely más szervben, amelyet a 123. vagy 124. cikk alapján hoztak létre.

(5) A (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem befolyásolhatják és nem érintik a 32., 40., 41., 42., 46. cikkeket és a 3. Jegyzőkönyvet (A „származó termékek” fogalmának meghatározása és a közigazgatási együttműködés módszerei).

130. CIKK

(1) Amennyiben a megállapodás értelmezését vagy végrehajtását illetően vita keletkezik a felek között, bármelyik fél értesíti a másik felet és a Stabilizációs és Társulási Tanácsot hivatalos kérelem formájában arról, hogy a vitatott kérdés megoldásra szorul. Amennyiben valamelyik fél úgy látja, hogy egy a másik fél által elfogadott intézkedés, vagy a másik fél cselekvésének hiánya ezen megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megszegését jelenti, hivatalos kérelmet nyújt be a megoldás érdekében, amelyben indokolja véleményét, és – adott esetben – jelzi, hogy a fél a 129. cikk (4) bekezdése alapján intézkedéseket foganatosíthat.

(2) A felek törekednek a vitának jóhiszemű egyeztetések útján történő megoldására a Stabilizációs és Társulási Tanácsban és a (3) bekezdésben említett másik szervek keretei között azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

(3) A felek a Stabilizációs és Társulási Tanács rendelkezésére bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához. Amíg a vita nem rendeződik, a kérdés a Stabilizációs és Társulási Tanács minden találkozóján tárgyalásra kerül, kivéve, ha megkezdődött a 7. Jegyzőkönyv alapján a választottbírósági eljárás. A vita lezártnak tekintendő, ha a Stabilizációs és Társulási Tanács kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről a 129. cikk (3) bekezdése alapján, vagy ha megállapította, hogy már nem folyik vita.

A vitával kapcsolatban a felek megegyezése alapján vagy bármelyik fél kérésére egyeztetésre kerülhet sor a Stabilizációs és Társulási Bizottság vagy bármely más, a 123. vagy 124. cikk alapján létrehozott vonatkozó bizottság vagy szerv bármely találkozóján. Az egyeztetésekről írásos feljegyzés is készülhet. Az egyeztetés során közzétett információk bizalmasak maradnak.

(4) A 7. Jegyzőkönyv alkalmazásának hatálya alá tartozó kérdések esetében bármely fél benyújthatja a kérdést választottbírósági eljáráson való vitarendezésre a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, ha két hónappal az (1) bekezdés alapján megkezdett vitarendezési folyamatot követően a felek nem tudták lezárni a kérdést.

131. CIKK

A megállapodás mindaddig nem érintheti az egyének és gazdasági szereplők számára egyrészről egy vagy több tagállamra, másrészről Szerbiára nézve kötelező, meglévő megállapodásokban biztosított jogokat, amíg a megállapodás alapján nem biztosítanak számukra ugyanolyan jogokat.

132. CIKK

Az I–VII. mellékletek és az 1., 2., 3., 4., 5., 6. és 7. Jegyzőkönyv e megállapodás szerves részét képezik.

Az Európai Közösség és Szerbia és Montenegró közötti, Szerbia és Montenegrónak a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló, 2004. november 21-én aláírt keretmegállapodás, valamint ennek mellékletei e megállapodás szerves részét képezik. A fenti keretmegállapodás 8. cikkében említett felülvizsgálatra a stabilizációs és társulási tanács keretein belül kerül sor, amelynek jogában áll szükség esetén módosítani a keretmegállapodást.

133. CIKK

A megállapodás határozatlan időre szól. A megállapodást bármelyik fél felmondhatja a másik félhez intézett értesítés útján. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti. Bármelyik fél azonnali hatállyal felfüggesztheti a megállapodás hatályát a másik fél ezen megállapodás valamely lényegi elemének be nem tartása esetén.

134. CIKK

E megállapodás alkalmazásában a „felek” kifejezés egyrészről – hatáskörüknek megfelelően – a Közösségre, vagy tagállamaira, illetve a Közösségre és tagállamaira, másrészről a Szerb Köztársaságra vonatkozik.

135. CIKK

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Szerbia területén. Ez a megállapodás nem vonatkozik Koszovóra, amely jelenleg nemzetközi igazgatás alatt áll az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata értelmében. A megállapodás nem érinti Koszovó jelenlegi státuszát, vagy végső státuszának a fenti határozat alapján történő meghatározását.

136. CIKK

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

137. CIKK

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, szlovák, szlovén, spanyol és svéd, valamint szerb nyelveken, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

138. CIKK

A megállapodást a felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. Ez a megállapodás azon dátumot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a felek értesítik egymást az első bekezdés alapján indított eljárások lezárultáról.

139. CIKK Ideiglenes megállapodás

Amennyiben az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e megállapodás egyes részeinek rendelkezéseit – különösen az áruk szabad mozgására, valamint a közlekedésre vonatkozókat – a Közösség és Szerbia között létrejött ideiglenes megállapodással léptetik hatályba, a felek megállapodnak abban, hogy ilyen körülmények esetén e megállapodás IV. címe 73., 74. és

75. cikkének, az 1., 2., 3., 5., 6. és 7. jegyzőkönyv rendelkezései, valamint az 4. jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezései alkalmazásában a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” kifejezés az ideiglenes megállapodás hatálybalépésének időpontját jelenti a fent említett rendelkezésekben foglalt kötelezettségek tekintetében.

I. MELLÉKLET

IA. MELLÉKLET

SZERB VÁMENGEDMÉNYEK KÖZÖSSÉGI IPARI TERMÉKEKRE

A 21. cikkben említettek szerint

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

a) e megállapodás hatálybalépésének napján a behozatali vám az alapvám 70 %-ára csökken;

b) e megállapodás hatálybalépését követő első év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 40 %-ára csökken;

c) az e megállapodás hatálybalépését követő második év január 1-jén megszűnnek a megmaradt behozatali vámok.

KN-kód	Árumegnevezés
2501 00	Só (beleértve az asztali sót és denaturált sót is) és tiszta nátrium-klorid, ezek vizes
	oldatban vagy hozzáadott csomósodást gátló vagy gördülékenységet elősegítő
	anyaggal; tengervíz:
	– Só (beleértve az asztali sót és denaturált sót is) és tiszta nátrium-klorid, ezek
	vizes oldatban vagy hozzáadott csomósodást gátló vagy gördülékenységet
	elősegítő anyaggal;
	− − Más:
	− − − Más:
2501 00 91	− − − − Emberi fogyasztásra alkalmas só
ex 2501 00 91	− − − − − Jódozott
ex 2501 00 91	− − − − − Nem jódozott, kikészítéshez
2501 00 99	− − − − Más

KN-kód	Árumegnevezés
2515	Márvány, travertin, ekozin és más emlékművi vagy építőkő mészkőből, legalább 2,5 térfogattömegű és alabástrom durván nagyolva vagy fűrésszel vagy más módon egyszerűen vágva is, tömb vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú tábla formában
2517	Kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, amelyet általában betonozáshoz, út- vagy vasútkövezéshez vagy ballasztnak használnak, gömbölyű kavics és kvarckavics, mindezek hőkezelve is; makadámsalak, kohósalak vagy hasonló ipari hulladék a vtsz. első részében említett anyagokkal keverve is; kátrányozott makadám; a 2515 vagy a 2516 vtsz. alá tartozó kőfajták szemcséje, szilánkja és pora, mindezek hőkezelve is:
2521 00 00	Kohómészkő; mészkő és más mésztartalmú kő, mész vagy cement előállításához
2522	Égetett mész, oltott mész és hidraulikus mész, a 2825 vámtarifaszám alá tartozó
	kalcium-oxid és -hidroxid kivételével:
2522 20 00	– Oltott mész
2522 30 00	– Hidraulikus mész
2523	Portlandcement, bauxitcement, salakcement, szuperszulfátcement és hasonló hidraulikus cement festve vagy klinker formában is
2529	Földpát; xxxxxx; xxxxxxx és nefelinszienit; folypát:
2529 10 00	– Földpát
2702	Barnaszén, brikettezve is, a zsett kivételével
2703 00 00	Tőzeg (tőzegalom), brikettezve is
2711	Földgáz és gáz-halmazállapotú más szénhidrogén:
	− Cseppfolyós halmazállapotú:
2711 12	− − Propán:
	− − − Propán, legalább 99 %-os tisztasággal:
2711 12 11	− − − − Energetikai vagy tüzelőanyag célra
	− − − Más:
	− − − − Más célokra:
2711 12 94	− − − − − 90 %-ot meghaladó, de 99 %-osnál kisebb tisztaságú
2711 12 97	− − − − − Más
2711 14 00	− − Etilén, propilén, butilén és butadién
2801	Fluor, klór, bróm és jód:
2801 10 00	− Klór

KN-kód	Árumegnevezés
2802 00 00	Szublimált vagy kicsapott kén; kolloid kén
2804	Hidrogén, nemesgáz és más nemfém:
	− Nemesgáz:
2804 21 00	− − Argon
2804 29	− − Más
2804 30 00	− Nitrogén
2804 40 00	− Oxigén
2806	Hidrogén-klorid (sósav); klórszulfonsav:
2806 10 00	− Hidrogén-klorid (sósav)
2807 00	Kénsav; óleum
2808 00 00	Salétromsav; nitrálósavak
2809	Foszfor-pentoxid; foszforsavak; polifoszforsavak, vegyileg nem meghatározottak
	is:
2809 10 00	– Foszfor-pentoxid
2811	Más szervetlen savak és nemfémek más szervetlen oxigénvegyületei:
	− Más szervetlen savak:
2811 19	− − Más:
2811 19 10	− − − Hidrogén-bromid (brómhidrogénsav)
	− Nemfémek más szervetlen oxigénvegyületei:
2811 21 00	− − Szén-dioxid
2811 29	− − Más
2812	Nemfémek halogén- és oxihalogén vegyületei:
2812 90 00	− Más
2814	Ammónia, vízmentes vagy vizes oldatban
2816	Magnézium-hidroxid és -peroxid; stroncium- vagy bárium-oxidok, -hidroxidok, és
	-peroxidok:
2816 10 00	− Magnézium-hidroxid, és -peroxid
2817 00 00	Cink-oxid; cink-peroxid
2818	Mesterséges korund, alumíniumhidroxid:	vegyileg	nem	meghatározott	is;	alumíniumoxid;
2818 30 00	− Alumínium-hidroxid

KN-kód	Árumegnevezés
2820	Mangán-oxidok:
2825	Hidrazin és hidroxilamin és ezek szervetlen sói; más szervetlen bázisok; más
	fémoxidok, -hidroxidok és -peroxidok:
2825 50 00	− Réz-oxidok és -hidroxidok
2825 80 00	− Antimon-oxidok
2826	Fluoridok; szilikofluoridok, fluoraluminátok és egyéb komplex fluorsók:
2826 90	− Más:
2826 90 80	− − Más:
ex 2826 90 80	− − − Nátrium- vagy kálium-szilikofluoridok
2827	Kloridok, oxikloridok és hidroxikloridok; bromidok és oxibromidok; jodidok és
	oxijodidok:
2827 10 00	− Ammónium-klorid
2827 20 00	− Kalcium-klorid
	− Más kloridok:
2827 35 00	− − Nikkel-klorid
2827 39	− − Más:
2827 39 10	− − − Ónból
2827 39 20	− − − Vas-klorid
2827 39 30	− − − Kobalt-klorid
2827 39 85	− − − Más:
ex 2827 39 85	− − − − Cink-klorid
	− Oxikloridok és hidroxikloridok:
2827 41 00	− − Réz-oxiklorid, -hidroxiklorid
2827 49	− − Más
2827 60 00	− Jodidok és oxijodidok
2828	Hipokloritok; kereskedelmi kalcium-hipoklorit; kloritok; hipobromitok:
2828 90 00	− Más
2829	Klorátok és perklorátok; bromátok és perbromátok; jodátok és perjodátok:
	− Klorátok:
2829 19 00	− − Más
2829 90	− Más:
2829 90 10	− − Perklorátok
2829 90 80	− − Más

KN-kód	Árumegnevezés
2830	Szulfidok; poliszulfidok, vegyileg nem meghatározottak is:
2830 90	− Más:
2830 90 11	− − Kalcium-, antimon-, vagy vas-szulfid
2830 90 85	− − Más:
ex 2830 90 85	− − − Cink- és cadmium-szulfidtól eltérő szulfidok
2831	Ditionitok és szulfoxilátok:
2831 90 00	− Más
2832	Szulfitok; tioszulfátok:
2832 10 00	− Nátrium-szulfitok
2832 20 00	− Más szulfitok
2833	Szulfátok; xxxxxx; peroxoszulfátok (perszulfátok):
	− Nátrium-szulfátok:
2833 19 00	− − Más
	− Más szulfátok:
2833 21 00	− − Magnézium-szulfát
2833 25 00	− − Réz-szulfát
2833 29	− − Más:
2833 29 20	− − − Kadmium-, króm- és cink-szulfát
2833 29 60	− − − Xxxx-xxxxxxx
2833 29 90	− − − Más
2833 30 00	− Timsók
2833 40 00	− Peroxoszulfátok (perszulfátok)
2834	Nitritek; nitrátok:
2834 10 00	− Nitritek
	− Nitrátok:
2834 29	− − Más
2835	Hipofoszfitok, foszfitok és foszfátok; polifoszfátok, vegyileg nem meghatározottak
	is:
	− Foszfátok:
2835 22 00	− − Nátrium- és dinátrium-foszfát
2835 24 00	− − Kálium-foszfát

KN-kód	Árumegnevezés
2835 25	− − Kalciumhidrogén-ortofoszfát („dikalciumfoszfát”):
2835 26	− − Más kalcium-foszfátok:
2835 29	− − Más
	− Polifoszfátok:
2835 31 00	− − Nátrium-trifoszfát (nátriumtripolifoszfát)
2835 39 00	− − Más
2836	Karbonátok; peroxokarbonátok (perkarbonátok); ammónium-karbamátot
	tartalmazó kereskedelmi ammóniumkarbonát:
2836 40 00	− Kálium-karbonát
2836 50 00	− Kalcium-karbonát
	− Más:
2836 99	− − Más:
	− − − Karbonátok:
2836 99 17	− − − − Más:
ex 2836 99 17	− − − − − Kereskedelmi ammónium-karbonát és más ammónium-karbonát
ex 2836 99 17	− − − − − Ólomkarbonátok
2839	Szilikátok; kereskedelmi alkálifém-szilikátok:
	− Nátrium-szilikátok:
2839 11 00	− − Nátrium-metaszilikátok
2839 19 00	− − Más
2841	Fémoxisavak vagy fémperoxisavak sói:
	− Manganitok, manganátok és permanganátok:
2841 61 00	− − Kálium-permanganát
2841 69 00	− − Más
2842	Szervetlen savak vagy peroxosavak egyéb sói, (beleértve az alumíniumszilikátokat,
	a vegyileg nem meghatározottak is), az azidok kivételével:
2842 10 00	− Kettős vagy komplex szilikátok, beleértve az alumínium-szilikátokat vegyileg
	nem meghatározva is
2842 90	− Más:
2842 90 10	− − Szelén- vagy tellursav sói, kettős sói vagy komplex sói
2843	Nemesfémek kolloid állapotban; nemesfémek szervetlen vagy szerves vegyületei, vegyileg nem meghatározottak is; nemesfémek amalgámjai
2849	Karbidok, vegyileg nem meghatározottak is:
2849 90	− Más:
2849 90 30	− − Volfram-karbid

KN-kód	Árumegnevezés
2853 00	Más szervetlen vegyületek (beleértve a desztillált vagy vezetőképes, és hasonló
	tisztaságú vizet is); cseppfolyós levegő (nemesgázzal is); sűrített levegő;
	amalgámok, a nemesfémek amalgámjai kivételével:
2853 00 10	− Desztillált és vezetőképes és hasonló tisztaságú víz
2853 00 30	− Cseppfolyós levegő (nemesgázzal is); sűrített levegő
2903	Szénhidrogének halogénszármazékai:
	− Aciklikus szénhidrogének telített klórozott származékai:
2903 13 00	− − Kloroform (triklór-metán)
2909	Éterek, éter-alkoholok, éter-fenolok, éter-alkohol-fenolok, alkohol-, éter- és
	ketonperoxidok, (vegyileg nem meghatározottak is), valamint ezek halogén-,
	szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:
2909 50	− Éter-fenolok, éter-alkohol-fenolok és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy
	nitrozoszármazékai:
2909 50 90	− − Más
2910	Epoxidok, epoxi-alkoholok, epoxi-fenolok és epoxi-éterek háromtagú gyűrűvel és ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:
2910 40 00	− Dieldrin (ISO,INN)
2910 90 00	− Más
2912	Aldehidek más oxigén-funkciós csoporttal vagy anélkül is; aldehidek ciklikus
	polimerjei; paraformaldehid:
	− Aciklikus aldehidek más oxigén-funkciós csoport nélkül:
2912 11 00	− − Metanal (formaldehid)
2915	Telített, aciklikus, egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halidjai, peroxidjai
	és peroxisavai; ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:
	− Ecetsav és sói; ecetsavanhidrid:
2915 29 00	− − Más
2917	Polikarbonsavak, ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; ezek
	halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai:
2917 20 00	− Ciklán-, ciklén-, vagy cikloterpén polikarbonsavak, ezek anhidridjei,
	halogenidjei, peroxidjai, peroxisavai és ezek származékai

KN-kód	Árumegnevezés
2918 2918 14 00	Karbonsavak további oxigénfunkciós csoporttal és ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai és peroxisavai; ezek halogén-, szulfo-, nitro- vagy nitrozoszármazékai: − Alkoholfunkciós karbonsavak, más oxigénfunkciós csoport nélkül, ezek anhidridjei, halogenidjei, peroxidjai, peroxisavai és ezek származékai: − − Citromsav
2930 2930 30 00	Szerves kénvegyületek: − Mono-, di- vagy tetraszulfid-tiuram
3004 3004 90 3004 90 19	Gyógyszerek (a 3002, 3005 vagy a 3006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével), amelyek kevert vagy nem kevert termékekből készültek, terápiás vagy megelőzési célra, kimért adagokban vagy formákban (beleértve a bőrön keresztül ható formába kiszerelt készítményeket) vagy a kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben: − Más: − − Kiskereskedelem számára szokásos kiszerelésben vagy formában: − − − Más
3102	Ásványi vagy vegyi nitrogén trágyázószer:
3102 10	− Karbamid, vizes oldatban is:
	− Ammónium-szulfát; ammónium-szulfát és ammónium-nitrát kettős sói és
	keverékei:
3102 29 00	− − Más
3102 30	− Ammónium-nitrát, vizes oldatban is
3102 40	− Ammónium-nitrát és kalcium-karbonát vagy más szervetlen nem trágyázó anyag
	keveréke:
3102 90 00	− Más, beleértve az előző alszámok alá nem tartozó keverékeket
ex 3102 90 00	− − Kalcium ciánamid kivételével
3105	A nitrogén, foszfor és kálium közül két vagy három trágyázó elemet tartalmazó
	ásványi vagy vegyi trágyázószer; más trágyázószer; ebbe az árucsoportba tartozó
	termékek tablettázva vagy hasonló formában, vagy legfeljebb 10 kg bruttó tömegű
	csomagolásban:
3105 20	− Ásványi vagy vegyi trágyázószerek, amelyek tartalmazzák a három trágyázó
	elemet, a nitrogént, a foszfort és a káliumot:
3202	Szintetikus szerves cserzőanyagok; szervetlen cserzőanyagok; cserzőkészítmények,
	természetes cserzőanyag-tartalommal is; előcserzésnél használt enzimes
	készítmények:
3202 90 00	− Más
3205 00 00	Színes lakkfesték; az árucsoporthoz tartozó meghatározott színes lakkfestékalapú készítmények	Megjegyzések	3.	pontjában

KN-kód	Árumegnevezés
3206	Más színezőanyag; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában
	meghatározott készítmények, a 3203, 3204 vagy a 3205 vtsz. alá tartozó termékek
	kivételével; luminoforként használt szervetlen termékek, vegyileg nem
	meghatározottak is:
	− Titán-dioxid-alapú pigmentek és készítmények:
3206 19 00	− − Más
3206 20 00	− Krómvegyület-alapú pigmentek és készítmények
	− Más színezőanyagok és más készítmények:
3206 49	− − Más:
3206 49 30	− − − Kadmiumvegyület-alapú pigmentek és készítmények
3208	Festék és lakk (beleértve a zománcot és a fénymázat is), szintetikus polimer vagy
	kémiailag módosított természetes polimer alapúak, nem vizes közegben
	diszpergálva vagy oldva; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjában
	meghatározott oldatok:
3208 90	− Más:
	− − Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjában meghatározott oldatok
3208 90 13	− − − p-krezol és divinilbenzol kopolimer oldatban, N,N-dimetilacetamidban oldva
	legalább 48 tömegszázalék polimertartalommal
3210 00	Más festék és lakk (beleértve a zománcot, a fénymázat és a temperát is); a bőrkikészítés befejezésénél használt vizes pigmentek:
3212	Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és -pelyhet),
	folyékony vagy paszta formában, amelyet a festékgyártásban (beleértve a
	zománcgyártást is) használnak; nyomófólia; festő- és más színezőanyagok a
	kiskereskedelem számára szokásos formában vagy kiszerelésben:
3212 90	− Más:
	− − Nem vizes közegben diszpergált pigmentek (beleértve a fémport és -pelyhet
	is), folyékony vagy paszta formában, amelyet a festék (beleértve a zománcgyártást
	is) gyártásában használnak:
3212 90 31	− − − Alumíniumpor-alapú
3212 90 38	− − − Más
3212 90 90	− − Festő- és színezőanyagok kimért adagokban és formákban a kiskereskedelem
	számára szokásos formában vagy kiszerelésben
3214	Üvegezőgitt, oltógitt, gyantacement, tömítőszer és más masztix; festőgyurma; nem tűzálló simítókészítmény homlokzathoz, belső falakhoz, padozatokhoz, mennyezethez vagy hasonló célra
3506	Másutt nem említett elkészített enyv és más elkészített ragasztó; enyvként vagy
	ragasztóként használható termékek, a kiskereskedelemben enyvként vagy
	ragasztóként szokásos módon kiszerelve, legfeljebb 1 kg tiszta tömegben:
	− Más:
3506 91 00	− − Ragasztók, amelyek a 3901–3913 vtsz. alá tartozó polimereken vagy gumin
	alapulnak

KN-kód	Árumegnevezés
3601 00 00	Lőpor
3602 00 00	Elkészített robbanóanyag, a lőpor kivételével
3603 00	Biztonsági gyújtózsinór; robbantó gyújtózsinór; robbantógyutacs vagy robbantókapszulák; gyújtószerkezetek; elektromos detonátorok
3605 00 00	Gyufa, a 3604 vtsz. alá tartozó pirotechnikai cikkek kivételével
3606	Cervas és más piroforos ötvözetek bármilyen formában; az árucsoporthoz tartozó
	Megjegyzések 2. pontjában meghatározott gyúlékony anyagokból készült áruk:
3606 90	− Más:
3606 90 10	− − Cervas és más piroforos ötvözetek bármilyen formában
3802	Aktív szén; aktivált természetes ásványi termékek; állati szén, beleértve a kimerült
	állati szenet is:
3802 10 00	− Aktív szén
3806	Fenyőgyanta és gyantasavak és ezek származékai; fenyőgyantaszesz és
	fenyőgyantaolaj; olvasztott gyanta:
3806 20 00	− Fenyőgyanta és gyantasavak sói vagy fenyőgyanta és gyantasavak
	származékainak sói, a fenyőgyanta melléktermékek sóinak kivételével
3807 00	Fakátrány; fakátrányolaj; fakreozot; fanafta; növényi szurok; xxxxxx, xxxxxxxxx vagy növényiszurok-alapú sörfőző szurok és hasonló készítmények
3810	Fémfelület-marató szerek; folyósítószerek és más segédanyagok hegesztéshez vagy
	forrasztáshoz; forrasztó-, vagy hegesztőporok és -paszták, fém- vagy más
	anyagtartalommal; hegesztőelektródák vagy -pálcák mag és bevonó anyagai:
3810 90	− Más:
3810 90 90	− − Más
3817 00	Alkilbenzol- és alkilnaftalin-keverékek, a 2707 vagy a 2902 vtsz. alá tartozók
	kivételével:
3817 00 50	− Lineáris alkilbenzol
3819 00 00	Hidraulikus fékfolyadék és más folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat nem, vagy 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz
3820 00 00	Fagyásgátló és jegesedésgátló készítmények
3824	Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; másutt nem említett
	vegyipari és rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes
	termékek keverékét is):
3824 30 00	− Nem agglomerált fémkarbidok egymással vagy fémkötő anyagokkal keverve
3824 40 00	− Elkészített adalékok cementhez, habarcshoz, betonhoz

KN-kód	Árumegnevezés
3824 50	− Nem tűzálló habarcs és beton
3824 90	− Más:
3824 90 40	− − Kevert szervetlen oldószerek és hígítók lakkokhoz és hasonló termékekhez
	− − Más:
	− − − Gyógyszerészeti vagy sebészeti célú termékek és készítmények:
3824 90 61	− − − − Antibiotikum-gyártás közbenső terméke, amelyet Streptomyces tenebrarius
	fermentációjával állítottak elő, szárítva is, a 3004 vtsz. alá tartozó humán
	gyógyszer gyártásához
3824 90 64	− − − − Más
3901	Etilén polimerjei, alapanyag formájában:
3901 10	− Polietilén, 0,94-nél kisebb fajlagos tömeggel:
3901 10 90	− − Más
3916	Műanyag szál, 1 mm-t meghaladó átmérővel,	pálca,	rúd és profil,	felületi
	megmunkálással is, de tovább nem megmunkálva:
3916 20	− Vinil-klorid-polimerekből:
3916 20 10	− − Poli(vinil-klorid)-ból
3916 90	− Más műanyagból:
3916 90 90	− − Más
3917	Műanyagból készült cső, tömlő és ezek szerelvénye (pl. csőkapcsoló, könyökdarab,
	karima):
3917 10	− Mesterséges bél (töltelékáruhoz) keményített fehérjéből vagy cellulózalapú
	műanyagból:
3917 10 10	− − Keményített fehérjékből
	− Más cső és tömlő:
3917 31 00	− − Flexibilis cső és tömlő, legalább 27,6 MPa belső nyomással:
ex 3917 31 00	− − − Szerelvényekkel ellátva vagy anélkül, polgári repüléstől különböző
	használatra
3917 32	− − Más, nem erősített vagy más anyagokkal másként nem kombinált, szerelvény
	nélkül:
	− − − Más:
3917 32 91	− − − − Műbél töltelékáruhoz
3917 40 00	− Szerelvények:
ex 3917 40 00	− − Polgári repüléstől különböző használatra
3919	Öntapadó műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag, csík és más sík formában; tekercsben is:

KN-kód	Árumegnevezés
3920	Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, amely nem porózus, és nem
	erősített, nem laminált, nem támasztott vagy más anyagokkal hasonlóan nem
	kombinált:
3920 10	− Etilénpolimerekből:
	− − Legfeljebb 0,125 mm vastagságú:
	− − − Polietilénből, amelynek fajlagos tömege:
	− − − − Kisebb mint 0,94:
3920 10 23	− − − − − Polietilén film, legalább 20, de legfeljebb 40 mikron vastagságú,
	félvezetők vagy nyomtatott áramkörök gyártásához használt fényérzékeny film
	gyártásához
	− − − − − Más:
	− − − − − − Nem nyomtatott:
3920 10 24	− − − − − − − Nyújtható (sztrecs) film
3920 10 26	− − − − − − − Más
3920 10 27	− − − − − − Nyomtatott
3920 10 28	− − − − Legalább 0,94
3920 10 40	− − − Más
	− − 0,125 mm-t meghaladó vastagságú:
3920 10 89	− − − Más
3920 20	− Propilénpolimerekből:
3920 30 00	− Sztirolpolimerekből
	− Vinil-klorid-polimerekből:
3920 43	− − Legalább 6 tömegszázalék lágyítót tartalmazó
3920 49	− − Más
	− Akrilpolimerekből:
3920 51 00	− − Poli(metil-metakrilát)-ból
3920 59	− − Más
	− Polikarbonátokból, alkidgyantákból, poliallilészterekből vagy más
	poliészterekből:
3920 61 00	− − Polikarbonátokból
3920 62	− − Poli(etilén-tereftalát)-ból
3920 63 00	− − Telítetlen poliészterekből
3920 69 00	− − Más poliészterből
	− Cellulózból vagy cellulóz kémiai származékaiból:
3920 71	− − Regenerált cellulózból:
3920 71 10	− − − Lap, film vagy szalag, tekercsben is, 0,75 mm-nél kisebb vastagságú:

KN-kód	Árumegnevezés
ex 3920 71 10	− − − − Dializátortól eltérő célra
3920 71 90	− − − Más
3920 73	− − Cellulóz-acetátból:
3920 73 50	− − − Lap, film vagy szalag, tekercsben is, 0,75 mm-nél kisebb vastagságú
3920 73 90	− − − Más
3920 79	− − Más cellulózszármazékból:
3920 79 90	− − − Más
	− Más műanyagból:
3920 92 00	− − Poliamidokból
3920 93 00	− − Aminogyantákból
3920 94 00	− − Fenolgyantákból
3920 99	− − Más műanyagból:
	− − − Kondenzációs vagy átrendezéses polimerizációs termékekből, kémiailag
	módosított is:
3920 99 21	− − − − Poliamid lap és csík, nem bevont vagy kizárólag műanyaggal bevont vagy
	beborított
3920 99 28	− − − − Más
	− − − Addíciós polimerizációs termékből:
3920 99 55	− − − − Biaxiálisan orientált poli(vinil-alkohol) film, legalább 97 tömegszázalék
	poli(vinil-alkohol) tartalommal, nem bevont, legfeljebb 1 mm vastagságú
3920 99 59	− − − − Más
3920 99 90	− − − Más
3921	Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík:
3921 90	− Más
4002	Szintetikus gumi és olajból nyert faktisz alapanyag formában vagy lap, lemez vagy
	szalag alakban; a 4001 vtsz. alá tartozó bármely termék keveréke az e vtsz. alá
	tartozó bármely termékkel, alapanyag formában vagy lap, lemez vagy szalag
	alakban:
	− Butadién-sztirol gumi (SBR); karboxilezett butadién-sztirol gumi (XSBR):
4002 19	− − Más

KN-kód	Árumegnevezés
4005 4005 99 00	Vulkanizálatlan gumikeverék alapanyag formában vagy lap, lemez vagy szalag alakban: − Más: − − Más
4007 00 00	Vulkanizált gumifonal és zsineg
4008	Lap, lemez, szalag, rúd és profil vulkanizált lágygumiból:
	− Habgumiból:
4008 11 00	− − Lap, lemez és szalag
4008 19 00	− − Más
	− Nem habgumiból:
4008 29 00	− − Más:
ex 4008 29 00	− − − Méretre szabottól eltérő profilok, polgári repüléshez
4010	Szállítószalag vagy meghajtó- vagy erőátviteli szíj vulkanizált gumiból:
	− Szállítószalag:
4010 11 00	− − Kizárólag fémbetétes
4011	Új, gumi légabroncs:
4011 20	− Autóbuszhoz vagy tehergépjárműhöz:
4011 20 10	− − Legfeljebb 121 terhelési indexszel
ex 4011 20 10	− − − Legfeljebb 61 cm-es pántátmérővel
	− Más „halszálka”-mintás vagy hasonló felületű:
4011 61 00	− − Mezőgazdasági vagy erdőgazdasági járművekhez és gépekhez
4011 62 00	− − Építőipari vagy ipari rakodógépekhez, és járművekhez és gépekhez, és
	abroncsátmérője legfeljebb 61 cm
4011 63 00	− − Építőipari vagy ipari rakodógépekhez, és járművekhez és gépekhez, és
	abroncsátmérője meghaladja a 61 cm-t
	− Más:
4011 92 00	− − Mezőgazdasági vagy erdőgazdasági járművekhez és gépekhez
4011 93 00	− − Építőipari vagy ipari rakodógépekhez, és járművekhez és gépekhez, és
	abroncsátmérője legfeljebb 61 cm
4011 94 00	− − Építőipari vagy ipari rakodógépekhez, és járművekhez és gépekhez, és
	abroncsátmérője meghaladja a 61 cm-t
4205 00	Más áru természetes vagy mesterséges bőrből:
	− Gépekben vagy mechanikus berendezésekben, vagy más műszaki célra történő
	felhasználásra:
4205 00 11	− − Hevederek vagy hajtószíjak szállítószalaghoz, futószalaghoz
4205 00 19	− − Más

KN-kód	Árumegnevezés
4206 00 00 ex 4206 00 00	Bélből (a selyemhernyóbél kivételével), aranyverőhártyából, hólyagból vagy ínből készült áruk: − Catguttól különböző
4411	Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves
	anyaggal összeragasztva is:
	− Más:
4411 94	− − Legfeljebb 0,5 g/cm3 sűrűséggel:
4411 94 10	− − − Mechanikusan nem megmunkált vagy felületileg nem bevont
ex 4411 94 10	− − − − Legfeljebb 0,35 g/cm3 sűrűséggel
4411 94 90	− − − Más:
ex 4411 94 90	− − − − Legfeljebb 0,35 g/cm3 sűrűséggel
4412	Rétegelt lemez, furnérozott panel és hasonló réteges faáru:
	− Kizárólag olyan fa furnérlapokból (a bambusznád kivételével) előállított más
	rétegelt lemez, amelyben az egyes furnérlapok vastagsága legfeljebb 6 mm:
4412 31	− − Legalább egy, az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzés 1. pontjában
	meghatározott trópusi fa külső réteggel (színoldal):
4412 31 10	− − − Afrikai acajou-, dark red meranti-, light red meranti-, limba-, mahagóni-
	(Swietenia spp.), obeche-, okoumé-, palissandre de Para (Para-palisander)-,
	palissandre de Rio (Rio-palisander)-, palissandre de Rose (Rózsa-palisander)-,
	sapelli-, sipo-, virola- és white lauan-ból
	− Más:
4412 94	− − Enyvezett bútorlap, léc- és lemezbetétes asztaloslemez és bútorlap:
4412 94 10	− − − Legalább egyik külső rétege (színoldala) nem tűlevelű fából készült
еx 4412 94 10	− − − − Kivéve amelynek legalább egy rétege forgácslemez
4412 99	− − Más:
4412 99 70	− − − Más
4413 00 00	Tömörített fa tömb, lap, szalag vagy profil alakban
4416 00 00	Hordó, kád, dézsa és fából készült más kádáripari termék és azok elemei, beleértve a hordódongát is
4419 00	Asztali és konyhai cikkek fából:
4420	Intarziás és berakott famunka; ékszeres- vagy evőeszközös ládikó és -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából; fa lakberendezési tárgy, a 94. árucsoportba tartozó fabútorok kivételével

KN-kód	Árumegnevezés
4602	Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más áru
	és a 4601 vtsz. alá tartozó anyagokból készült áru; szivacsból (luffaszivacs) készült
	áru:
	− Növényi anyagból:
4602 11 00	− − Bambusznádból:
ex 4602 11 00	− − − Szalmából készült palackborítótól vagy kosárárutól, fonásárutól és
	fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más áruktól eltérő
4602 12 00	− − Rotangnádból
ex 4602 12 00	− − − Szalmából készült palackborítótól vagy kosárárutól, fonásárutól és
	fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más áruktól eltérő
4602 19	− − Más:
	− − − Más:
4602 19 99	− − − − Más
4602 90 00	− Más
4802	Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem
	perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a
	négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy a 4803 vtsz. alá tartozó
	papír kivételével; kézi merítésű papír és karton:
	− Más papír és karton, amely nem vagy legfeljebb 10 tömegszázalék mechanikai
	vagy vegyi-mechanikai eljárással nyert rostanyagot tartalmaz:
4802 55	− − Legalább 40 g/m2, de legfeljebb 150 g/m2 tömegű, tekercsben:
	− Más papír és karton, amely több mint 10 tömegszázalék mechanikai vagy
	vegyimechanikai eljárással nyert rostanyagot tartalmaz:
4802 61	− − Tekercsben:
4802 61 15	− − − 72 g/m2-nél kisebb tömegű és több mint 50 tömegszázalék mechanikai
	eljárással nyert rostanyagot tartalmazó
ex 4802 61 15	− − − − Karbon alappapíron kívül
4802 61 80	− − − Más
4802 62 00	− − Ívekben, amelyek oldalhosszúsága összehajtás nélkül az egyik oldalon
	legfeljebb 435 mm, és a másik oldalon legfeljebb 297 mm
ex 4802 62 00	− − − Karbon alappapíron kívül
4802 69 00	− − Más
еx 4802 69 00	− − − Karbon alappapíron kívül

KN-kód	Árumegnevezés
4804 4804 59	Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével: − Más nátronpapír és -karton legalább 225 g/m2 tömegben: − − Más
4805	Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben az árucsoporthoz tartozó
	Megjegyzések 3. pontjában megengedettnél nem nagyobb mértékben
	megmunkálva vagy feldolgozva:
	− Hullám alappapír:
4805 11 00	− − Hullám alappapír félkémiai eljárással nyert nyersanyagból
4805 12 00	− − Hullám alappapír szalmaalapú papíripari nyersanyagból
4805 19	− − Más
	− Testliner (visszanyert bevonókarton):
4805 24 00	− − Legfeljebb 150 g/m2 tömegű
4805 25 00	− − 150 g/m2-t meghaladó tömegű
4805 30	− Szulfit csomagolópapír:
	− Más:
4805 91 00	− − Legfeljebb 150 g/m2 tömegű
4810	Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más
	szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat
	nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap
	(beleértve a négyzet) alakú bármilyen méretben, ívben:
	− Papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, amely nem vagy
	legfeljebb 10 tömegszázalék mechanikai, vagy vegyi-mechanikai eljárással nyert
	rostanyagot tartalmaz:
4810 29	− − Más
	− Nátronpapír és -karton, az írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra használt
	papír kivételével:
4810 31 00	− − Anyagában egyenletesen fehérített, és amely több mint 95 tömegszázalék
	kémiai eljárással nyert rostanyagot tartalmaz, és tömege legfeljebb 150 g/m2
4810 32	− − Anyagában egyenletesen fehérített, és amely több mint 95 tömegszázalék
	kémiai eljárással nyert rostanyagot tartalmaz, és tömege több mint 150 g/m2
4810 39 00	− − Más
	− Más papír és karton:
4810 92	− − Többrétegű:
4810 99	− − Más

KN-kód	Árumegnevezés
4811	Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva,
	borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap
	(beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben a 4803, 4809 vagy a 4810
	vtsz. alá tartozók kivételével:
4811 10 00	− Kátránnyal, bitumennel vagy aszfalttal bevont papír és karton
	− Műanyaggal bevont, impregnált vagy beborított papír és karton (a
	ragasztóanyaggal bevont kivételével)
4811 51 00	− − Fehérített, 150 g/m2 tömeget meghaladó
еx 4811 51 00	− − − Padlóborító papírból vagy kartonból, kiszabva is
4811 59 00	− − Más
еx 4811 59 00	− − − Padlóborító papírból vagy kartonból, kiszabva is
4811 90 00	− Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék
4818	Toalett- (WC-) és hasonló papír, háztartási vagy egészségügyi célra szolgáló
	cellulózvatta vagy cellulózszálból álló szövedék, legfeljebb 36 cm széles
	tekercsben vagy méretre vagy alakra vágva; zsebkendő, tisztítókendő, törlő,
	asztalterítő, szalvéta, csecsemőpelenka, tampon, lepedő és hasonló háztartási,
	egészségügyi vagy kórházi cikk, ruházati cikk és ruházati tartozék papíripari
	rostanyagból, papírból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből:
4818 10	− Toalett- (WC-) papír:
4818 10 10	− − Rétegenként legfeljebb 25 g/m2 tömegű
4818 10 90	− − Rétegenként 25 g/m2-t meghaladó tömegű
4818 40	− Egészségügyi betét és tampon, csecsemőpelenka, pelenkabetét és hasonló
	egészségügyi cikk:
	− − Egészségügyi betét, tampon és hasonló cikk:
4818 40 19	− − − Más
4818 50 00	− Ruházati cikk és tartozék
4823	Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más termék papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből
4823 90	− Más:
4823 90 85	− − Más
еx 4823 90 85	− − − Padlóborító papírból vagy kartonból, kiszabva is
4908	Levonókép (levonómatrica)

KN-kód	Árumegnevezés
6501 00 00	Kalapforma, kalaptest és kalaptomp nemezből, nem formázva, nem karimázva; korong és henger (beleértve felhasítottat is) nemezből
6502 00 00	Bármilyen anyagú szalagból fonással vagy más módon összeállított kalapforma, nem formázva, nem karimázva, bélés vagy díszítés nélkül
6504 00 00	Bármilyen anyagú szalagból fonással vagy más módon összeállított kalap és más fejfedő, bélelve vagy díszítve is
6505	Kalap és más fejfedő kötött vagy hurkolt kelméből vagy csipkéből, nemezből vagy más textilanyagból (de nem szalagból) előállítva, bélelve vagy díszítve is, hajháló bármilyen anyagból, bélelve vagy díszítve is:
6506	Más fejfedő, bélelve vagy díszítve is:
6506 10	− Biztonsági fejfedő:
6506 10 80	− Hajháló
	− Más:
6506 91 00	− − Gumiból vagy műanyagból
6506 99	− Hajháló
6507 00 00	Fejszalag, fejfedőhöz	bélés,	huzat,	kalapváz,	aljzat,	kalapkeret,	ellenző	és	rögzítőszíj
6601	Esernyő, napernyő (beleértve a boternyőt, kerti és hasonló napernyőt is)
6603	A 6601 vagy a 6602 vtsz. alá tartozó áruk részei, tartozékai és díszei:
6603 20 00	− Ernyőkeret, beleértve a nyélre (botra) szerelt keretet is
6603 90	− Más:
6603 90 10	− − Fogantyú és gomb
6703 00 00	Emberhaj fésülve, vékonyítva, fehérítve vagy másképpen megmunkálva; gyapjú vagy más állati szőr vagy más textilanyag, előkészítve paróka vagy hasonló áru készítéséhez
6704	Paróka, álszakáll, szemöldök és szempilla, hamis copf és hasonló áru emberhajból vagy állati szőrből vagy textilanyagból; másutt nem említett állati eredetű termékek;
6804	Malomkő, őrlőkő, köszörűkő és hasonló, keret (váz) nélkül, őrlésre, élezésre,
	csiszolásra, simításra (sorjázásra) vagy vágásra, fenőkő vagy polírozókő, valamint
	mindezek részei természetes kőből, agglomerált természetes vagy mesterséges
	csiszolóanyagból vagy kerámiából, más anyagból készült részekkel is:
	− Más malomkő, őrlőkő, köszörűkő és hasonló:
6804 22	− − Más agglomerált csiszolóanyagból vagy kerámiából:
6805	Természetes vagy mesterséges csiszolóanyag por vagy szemcse alakban, textilanyagra, papírra, kartonra vagy más anyagra varrva vagy más módon ráerősítve vagy alakra vágva is:
6807	Aszfaltból vagy hasonló anyagból (pl. ásványolaj-bitumen vagy kőszénkátrány) készült termék:

KN-kód	Árumegnevezés
6808 00 00	Panel, tábla, burkolólap, tömb és hasonló termék növényi rostból, szalmából vagy faszilánkból, -forgácsból, -reszelékből, fűrészporból vagy más fahulladékból, cementtel, gipsszel vagy más ásványi kötőanyaggal agglomerálva (tömörítve)
6809	Gipszből készült áru vagy gipsz alapanyagú készítmény:
6811	Azbesztcementből, cellulózrostcementből vagy hasonló anyagból készült áru:
6812	Azbesztrostból készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt és magnézium-
	karbonátalapú keverék; ezen keverékekből vagy azbesztből készült áru (pl. fonal,
	szövet, ruházati cikk, fejfedő, lábbeli, tömítés) megerősítve is, a 6811 vagy a 6813
	vtsz. alá tartozó áru kivételével:
6812 80	− Krokidolitból:
6812 80 10	− − Rostból készült; azbesztalapú vagy azbeszt és magnézium-karbonátalapú
	keverék;
ex 6812 80 10	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
6812 80 90	− − Más:
ex 6812 80 90	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
	− Más:
6812 91 00	− − Ruházati cikkek, ruházati kellékek, lábbelik és fejfedők
6812 92 00	− − Papír, karton és nemez
6812 93 00	− − Összesajtolt azbesztrost illesztés, lemezek vagy tekercsek formájában
6812 99	− − Más:
6812 99 10	− − − Azbesztrostból készült áru; azbesztalapú vagy azbeszt és magnézium-
	karbonátalapú keverék;
ex 6812 99 10	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
6812 99 90	− − − Más:
ex 6812 99 90	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
6813	Dörzsanyag és ebből készült áru (pl. lap, tekercs, szalag, szelvény, korong, gyűrű, betét), nem szerelve, fékhez, kapcsolószerkezethez vagy hasonlóhoz, azbesztalapú anyagból, más ásványi vagy cellulózalapú anyagból, textil- vagy egyéb anyaggal kombinálva is:
	− Azbesztot nem tartalmazó:
6813 89 00	− − Más:
ex 6813 89 00	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
6814	Megmunkált csillám és ebből készült áru, beleértve az agglomerált vagy
	rekonstruált csillámot is, papír-, karton- vagy más anyag alátéten is:
6814 90 00	− Más

KN-kód	Árumegnevezés
6815 6815 20 00	Kőből vagy más ásványi anyagból előállított, másutt nem említett termék (beleértve a szénszálat, a szénszálból és tőzegből készült terméket is): − Tőzegből készült termék
6902	Tűzálló tégla, tömb, lap és hasonló tűzálló kerámiaszerkezetű termék, a kovasavas
	fosszilis porból vagy hasonló szilíciumos földből készült kivételével:
6902 10 00	− Összesen vagy egyenként 50 tömegszázalékot meghaladó Mg-, Ca- vagy Cr-
	tartalommal, MgO-ban, CaO-ban vagy Cr2O3-ban kifejezve
ex 6902 10 00	− − Tömbök üvegkemencék számára
6902 20	− Több mint 50 tömegszázalékban alumínium-oxidot (Al2O3), szilícium-dioxidot
	(SiO2) vagy ezek keverékét vagy vegyületét tartalmazó:
	− − Más:
6902 20 99	− − − Más:
ex 6902 20 99	− − − − Tömbök üvegkemencék számára
6903	Más tűzálló kerámiatermék (pl. retorta, olvasztótégely, karmantyú, fúvóka, dugasz,
	állvány, választóedény, cső, csővezeték, tok, hüvely és rúd), a kovasavas fosszilis
	porból vagy hasonló szilíciumos földből készült kivételével:
6903 10 00	− Több mint 50 tömegszázalékban grafitot vagy más szenet vagy ezek keverékét
	tartalmazó
7002	Üveggolyó (a 7018 vtsz. alá tartozó mikrogömb kivételével), üvegrúd, üvegpálca
	vagy üvegcső nem megmunkálva:
7002 20	− Üvegrúd,
	Üvegpálca:
7002 32 00	− − Más üvegből, ha lineáris tágulási együtthatója 0 °C és 300 °C közötti
	hőmérsékleten nem haladja meg az 5 × 10–6/Kelvin értéket
7004	Húzott üveg és fúvott üveg táblában, elnyelő, visszaverő vagy fényvisszaverődést
	gátló réteggel is, de másképp nem megmunkálva:
7004 90	− Más üveg:
7004 90 70	− − Síküveg üvegházhoz
7006 00	A 7003, 7004 vagy a 7005 vámtarifaszám alá tartozó üvegek hajlítva, megmunkált
	széllel, metszve, fúrva, zománcozva vagy másképp megmunkálva, de nem
	keretben vagy más anyaggal nem összeszerelve:
7006 00 90	− Más
7009	Üvegtükör, beleértve a visszapillantó tükröt is, keretezve is
	− Más:
7009 91 00	− − Keret nélkül
7009 92 00	− − Keretezve

KN-kód	Árumegnevezés
7010	Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola,
	ampulla és más üvegtartály áru szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg;
	dugasz, fedő és más lezáró üvegből
7010 20 00	− Dugasz, fedő és más lezáró
7016	Építésnél használt útburkoló kő, lap, tégla, kocka, borítólap és más üvegáru öntött
	vagy sajtolt üvegből, drótbetéttel is; üvegkocka és más apró üveg, alátéten is,
	mozaik készítésére vagy hasonló díszítési célra; ólomkeretes ablaküveg és hasonló;
	sokcellás (multicelluláris) vagy habüveg, tömb, panel, lap, kagyló vagy hasonló
	formában:
7016 90	− Más
7017	Laboratóriumi, higiéniai vagy gyógyszerészeti üvegáru fokbeosztással vagy mérőjelzéssel ellátva is:
7018	Üveggyöngy, gyöngyutánzat, drágakő- vagy féldrágakő-utánzat és hasonló apró
	üvegáru és ebből készült termék, az ékszerutánzat kivételével; üvegszem, az
	emberi műszem kivételével; üvegcső-megmunkálással előállított szobrocska és
	más díszműáru, az ékszerutánzat kivételével; legfeljebb 1 mm átmérőjű
	mikrogömb (üvegszemcse):
7018 90	− Más:
7018 90 10	− − Üvegszem; apró üvegáru
7019	Üvegrost (beleértve az üveggyapotot is) és ebből készült áru (pl. fonal, szövet):
	− Pászma, előfonat, fonal és vágott szál:
7019 12 00	− − Előfonat
7019 19	− − Más:
7019 19 90	− − − Vágott szálból
	− Vékony lap (fátyol), kártfátyol, szövedék, párnázat, lap és hasonló nem szőtt
	termék:
7019 32 00	− − Vékony lap (fátyol)
ex 7019 32 00	− − − Legfeljebb 200 cm vastagságú
	− Más szövet:
7019 51 00	− − Legfeljebb 30 cm szélességű
7019 90	− Más
7101	Természetes vagy tenyésztett gyöngy, megmunkálva vagy osztályozva is, de nem felfűzve, foglalat vagy szerelés nélkül; természetes vagy tenyésztett gyöngy, a szállítás megkönnyítésére ideiglenesen felfűzve:

KN-kód	Árumegnevezés
7102	Gyémánt, megmunkálva is, de foglalat vagy szerelés nélkül:
7102 10 00	− Osztályozatlan
	− Nem ipari:
7102 31 00	− − Megmunkálatlan vagy egyszerűen fűrészelt, hasított vagy nagyjából méretre
	csiszolt
7102 39 00	− − Más
7103	Drágakő (a gyémánt kivételével) és féldrágakő, megmunkálva vagy osztályozva is,de nem felfűzve, foglalat vagy szerelés nélkül; osztályozatlan drágakő (a gyémánt kivételével) és féldrágakő, a szállítás megkönnyítésére ideiglenesen felfűzve:
7104	Szintetikus vagy rekonstruált drágakő vagy féldrágakő, megmunkálva vagy
	osztályozva is, de nem felfűzve, foglalat vagy szerelés nélkül; osztályozatlan
	szintetikus vagy rekonstruált drágakő vagy féldrágakő, a szállítás megkönnyítésére
	ideiglenesen felfűzve:
7104 20 00	− Más, megmunkálatlan vagy egyszerűen fűrészelt vagy durván alakított
7104 90 00	− Más
7106	Ezüst (beleértve az arannyal vagy platinával bevontat is), megmunkálatlanul, vagy félgyártmány vagy por alakban:
7107 00 00	Ezüsttel plattírozott nem nemesfém, félgyártmány, tovább nem megmunkálva
7108	Arany (beleértve a platinával	bevont	aranyat	is),	megmunkálatlanul	vagy
	félgyártmány vagy por alakban:
	− Nem fizetőeszköz:
7108 11 00	− − Por
7108 13	− − Más, félgyártmány alakban:
7108 20 00	− Fizetőeszköz
7109 00 00	Arannyal plattírozott ezüst vagy nem nemesfém, félgyártmány, tovább nem megmunkálva
7110	Platina megmunkálatlanul vagy félgyártmány vagy por alakban:
7111 00 00	Platinával plattírozott nem nemesfém, arany vagy ezüst, félgyártmány, tovább nem megmunkálva
7112	Nemesfém vagy nemesfémmel plattírozott fém törmeléke és hulladéka; más nemesfémet vagy nemesfémvegyületet tartalmazó törmelék és hulladék, elsősorban nemesfém visszanyeréséhez:
7115	Más áru nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből:
7115 90	− Más
7116	Természetes vagy tenyésztett gyöngyből, drágakőből vagy féldrágakőből (természetes, szintetikus vagy rekonstruált) készült áru

KN-kód	Árumegnevezés
7117	Ékszerutánzat:
	− Nem nemesfémből, nemesfémmel bevonva is:
7117 11 00	− − Kézelőgomb és díszgomb
7117 19	− − Más:
	− − − Üvegrészek nélkül:
7117 19 91	− − − − Aranyozott, ezüstözött vagy platinával bevont
7118	Érme:
7213	Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt
	tekercsben:
	− Más:
7213 91	− − Kör alakú keresztmetszetének átmérője kevesebb mint 14 mm:
7213 91 10	− − − Beton megerősítéséhez használatos
7307	Csőszerelvény vasból vagy acélból (pl. csatlakozó, karmantyú, könyökdarab,
	csőtoldat):
	− Öntött szerelvény:
7307 11	− − Nem temperöntvény:
7307 11 90	− − − Más
7307 19	− − Más
	− Más, rozsdamentes acélból:
7307 21 00	− − Xxxxxx
7307 22	− − Menetes könyökdarab, ívdarab és csőtoldat:
7307 22 90	− − − Könyökdarab és ívdarab
7307 23	− − Szerelvény tompahegesztéssel:
7307 29	− − Más
7307 29 10	− − − Menetes
7307 29 90	− − − Más
	− Más:
7307 91 00	− − Karima
7307 92	− − Menetes könyökdarab, ívdarab és csőtoldat:
7307 92 90	− − − Könyökdarab és ívdarab
7307 93	− − Szerelvény tompahegesztéssel:
	− − − Legfeljebb 609,6 mm legnagyobb külső átmérővel:

KN-kód	Árumegnevezés
7307 93 11	− − − − Könyökdarab és ívdarab
7307 93 19	− − − − Más
	− − − 609,6 mm-t meghaladó legnagyobb külső átmérővel:
7307 93 91	− − − − Könyökdarab és ívdarab
7307 99	− − Más
7308	Szerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épületek kivételével) és részei (pl.
	híd és hídrész, zsilipkapu, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és
	ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, zsaluzat, korlát, pillér és oszlop) vasból
	vagy acélból; szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, szögvas,
	idomvas, szelvény, cső és hasonló termék vasból vagy acélból:
7308 30 00	− Ajtó, ablak, és ezek kerete és ajtóküszöb
7308 90	− Más:
7308 90 10	− − Gát, zsilip, zsilipkapu, kikötőponton, stabil dokk és más tengerészeti és vízi úti
	szerkezet
	− − Más:
	− − − Kizárólag vagy elsődlegesen lemezből:
7308 90 59	− − − − Más
7309 00	Tartály, ciszterna, tárolókád és hasonló tárolóedény, bármilyen anyag (a sűrített
	vagy folyékony gáz kivételével) tárolására, vasból vagy acélból, több mint 300 liter
	űrtartalommal, bélelve vagy hőszigetelve is, mechanikai vagy hőtechnikai
	berendezés nélkül:
	− Folyadékok számára:
7309 00 30	− − Bélelve vagy hőszigetelve
	− − Más, az űrtartalom:
7309 00 51	− − − 100 000 litert meghaladó űrtartalommal
7309 00 59	− − − Legfeljebb 100 000 liter űrtartalommal
7309 00 90	− Szilárd anyagok számára
7314	Drótszövet (végtelen szalagban is) rács, sodronyfonat és kerítésfonat vas- vagy
	acélhuzalból; rács nyújtott és hasított vas- vagy acéllemezből:
	− Más drótszövet, rács, sodronyfonat és kerítésfonat:
7314 41	− − Cinkkel lemezelve vagy bevonva:
7314 41 90	− − − Más

KN-kód	Árumegnevezés
7315	Lánc és részei, vasból vagy acélból:
	− Csuklós lánc és részei:
7315 11	− − Görgős lánc:
7315 11 90	− − − Más
7315 12 00	− − Más lánc
7315 19 00	− − Láncrész
7315 20 00	− Hólánc
	− − Más lánc
7315 82	− − Más hegesztett lánc:
7315 82 10	− − − Alapanyagának legnagyobb keresztmetszete legfeljebb 16 mm
7315 89 00	− − Más
7315 90 00	− Más rész
7403	Finomított réz és rézötvözet, megmunkálatlan:
	− Finomított réz:
7403 12 00	− − Rúdbuga
7403 13 00	− − Hengertuskó
7403 19 00	− − Más
	− Rézötvözet:
7403 22 00	− − Réz-ón alapötvözet (bronz)
7403 29 00	− − Más rézötvözet (a 7405 vtsz. alá tartozó segédötvözet
	[mesterötvözet]kivételével)
7405 00 00	Segédötvözet (mesterötvözet)
7408	Rézhuzal:
	− Finomított rézből:
7408 11 00	− − Ha legnagyobb keresztmetszete meghaladja a 6 mm-t
7410	Rézfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten, nyomtatva is) ha
	vastagsága(az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,15 mm:
	− Alátét nélkül:
7410 12 00	− − Rézötvözetből

KN-kód	Árumegnevezés
7413 00 7413 00 20 ex 7413 00 20 7413 00 80 ex 7413 00 80	Sodort huzal, kábel, fonott szalag és hasonló rézből, az elektromos szigetelésű kivételével: − Finomított rézből: − − − Szerelvényekkel ellátva vagy anélkül, polgári repüléstől különböző használatra − Rézötvözetből: − − − Szerelvényekkel ellátva vagy anélkül, polgári repüléstől különböző használatra
7415	Szög, széles fejű, rövid szög, rajzszög, ácskapocs (a 8305 vtsz. alá tartozó kivételével) és hasonló cikk rézből vagy vasból vagy acélból, de rézfejjel; csavar, fejescsavar, csavaranya, csavaros kampó, szegecs, sasszeg, hasított szárú szög, csavaralátét (rugós alátét is) és hasonló cikk rézből:
7418 7418 11 00 7418 19	Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint ezek részei rézből; edénysúroló párna, kesztyű és hasonló súrolásra vagy csiszolásra, rézből; higiéniai és tisztálkodási áru és részei rézből: − Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint ezek részei; edénysúroló párna, kesztyű és hasonló súrolásra vagy csiszolásra: − − Edénysúroló párna, kesztyű és hasonló súrolásra vagy csiszolásra − − Más
7419	Más rézgyártmányok:
7419 10 00	− Lánc és részei
	− Más:
7419 91 00	− − Öntött, préselt, sajtolt vagy kovácsolt, de tovább nem megmunkált
7419 99	− − Más:
7419 99 10	− − − Drótszövet (végtelen szalagban is), rács és sodronyfonat, legfeljebb 6 mm
	keresztmetszetű rézhuzalból; rács nyújtott és hasított rézlemezből
7419 99 30	− − − Rugó rézből

KN-kód	Árumegnevezés
7607	Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is),
	ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm:
	− Alátét nélkül:
7607 11	− − Xxxxxxxxxx, de tovább nem megmunkálva:
7607 19	− − Más:
7607 19 10	− − − Kevesebb mint 0,021 mm vastagságú
	− − − Legalább 0,021 mm, de legfeljebb 0,2 mm vastagságú:
7607 19 99	− − − − Más
7607 20	− Alátéttel:
7607 20 10	− − Kevesebb mint 0,021 mm vastagságú (az alátétet nem számítva)
	− − Legalább 0,021 mm, de legfeljebb 0,2 mm vastagságú (az alátétet nem
	számítva):
7607 20 99	− − − Más
7610	Alumíniumszerkezet (a 9406 vtsz. alá tartozó előre gyártott épület kivételével) és részei (pl. híd és hídrész, torony, rácsszerkezetű oszlop, tető, tetőszerkezet, ajtó és ablak és ezek kerete, valamint ajtóküszöb, korlát, pillér és oszlop); szerkezetben való felhasználásra előkészített lemez, rúd, profil, cső és hasonló termék alumíniumból:
7610 90	− Más:
7610 90 90	− − Más
8202	Kézifűrész; bármilyen fűrészhez fűrészlap (beleértve a hasító, horonyvágó vagy
	fogazatlan fűrészlapot is):
8202 20 00	− Szalagfűrészlap
	− Körfűrészlap (beleértve a hasító vagy horonyvágó fűrészlapot is):
8202 31 00	− − Munkavégző része acél
8202 39 00	− − Más, beleértve a részeit is
	− Más fűrészlap:
8202 91 00	− − Egyenes fűrészlap fémmegmunkáláshoz
8202 99	− − Más:
	− − − Munkavégző része acél:
8202 99 19	− − − − Más anyagok megmunkálásához

KN-kód	Árumegnevezés
8203	Reszelő, ráspoly, fogó (beleértve a csípőfogót is), harapófogó, csipesz, fémvágó
	olló, csővágó, csapszegvágó, lyukasztószerszám és hasonló kéziszerszám:
8203 10 00	− Reszelő, ráspoly és hasonló szerszám
8203 20	− Fogó (beleértve a csípőfogót is), harapófogó, csipesz és hasonló szerszám:
8203 20 90	− − Más
8203 30 00	− Fémvágó olló és hasonló szerszám
8203 40 00	− Csővágó, csapszegvágó, lyukasztószerszám és hasonló szerszám
8204	Kézi csavarkulcs és villáskulcs (beleértve a forgatónyomaték-mérő csavarkulcsot is a dugócsavarkulcs kivételével); cserélhető csőkulcs, fogóval is:
8207	Cserélhető szerszám kézi vagy gépi működtetésű kéziszerszámhoz vagy
	szerszámgéphez (pl. sajtoló-, csákoló-, lyukasztó-, menetfúró, menetvágó, fúró-,
	furatmegmunkáló, üregelő-, maró-, esztergályozó- vagy csavarhúzó szerszám),
	beleértve a fém húzásához vagy extrudálásához való süllyesztéket és a
	sziklafúráshoz vagy talajfúráshoz való szerszámot is:
8207 20	− Süllyeszték fémhúzáshoz vagy -extrudáláshoz:
8207 20 90	− − Más anyagból készült munkavégző résszel
8210 00 00	Kézi működtetésű mechanikus készülék, étel vagy ital készítéséhez, tálalásához vagy megfelelő állapotban való tartásához, legfeljebb 10 kg tömegben
8301	Lakat és zár (kulcsos, kombinációs vagy elektromos működésű) nem nemesfémbő
	más kulcsos, illetve kombinációs működésű zárószerkezet vagy keretes
	zárószerkezet,nem nemesfémből; mindezekhez kulcs, nem nemesfémből:
8301 20 00	− Gépjárműzár
8302	Xxxxxxx, veret, szerelvény és hasonló áru bútor, ajtó, lépcső, ablak, redőny,
	karosszéria, nyergesáru, bőrönd, láda, doboz vagy hasonló áru vasalásához, nem
	nemesfémből; fali ruhaakasztó, kalaphorog és -tartó, falikar és hasonló rögzíthető
	cikk nem nemesfémből; bútorgörgő nem nemesfém szerelvénnyel; automatikus
	ajtócsukó nem nemesfémből:
8302 10 00	− Sarokvas
ex 8302 10 00	− − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8302 20 00	− Bútorgörgő
ex 8302 20 00	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
	− Más vasalás, veret, szerelvény és hasonló cikk:
8302 42 00	− − Más, bútorhoz használt
ex 8302 42 00	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8302 49 00	− − Más:
ex 8302 49 00	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8302 50 00	− Fali ruhaakasztó, kalaphorog és -tartó, falikar és hasonló rögzíthető cikk
8302 60 00	− Automatikus ajtócsukó
ex 8302 60 00	− − A polgári légi járműveken használtakat kivéve

KN-kód	Árumegnevezés
8303 00	Páncélburkolatú vagy páncéllal megerősített szekrény (széf), páncélszekrény és
	páncélozott ajtó, valamint rekesz páncélszobához, pénz- vagy okirattartó láda,
	doboz és hasonló, nem nemesfémből:
8303 00 10	− Páncélburkolatú vagy páncéllal megerősített szekrény (széf) és páncélláda
8303 00 90	− Pénz vagy okirattartó láda, doboz és hasonló
8305	Cserélhető lapos dosszié vagy iratgyűjtő szerelvény, levélkapocs, gemkapocs, jelző
	címke és ehhez hasonló irodai eszköz nem nemesfémből; fűzőkapocs (pl. irodai,
	kárpitozási, csomagolási célra) nem nemesfémből:
8305 10 00	− Cserélhető lapos dosszié vagy iratgyűjtő szerelvény
8306	Harang, csengő, gong és hasonló nem elektromos jelzőeszköz nem nemesfémből;
	kis szobor és más dísztárgy nem nemesfémből; fénykép-, kép- vagy hasonló keret
	nem nemesfémből; tükör nem nemesfémből:
	− Kis szobor és más dísztárgy:
8306 29	− − Más
8306 30 00	− Fénykép-, kép- vagy hasonló keret; tükör
8307	Hajlékony cső, szerelvénnyel is, nem nemesfémből:
8307 90 00	− Más nem nemesfémből
8308	Zárószerkezet, keretes zárószerkezet, csat, csatkapocs, horogkapocs, karika, fűzőkarika és hasonló ruházathoz, lábbelihez, ponyvához, kézitáskához, utazási cikkhez vagy más készáruhoz, nem nemesfémből;csőszegecs vagy hasított szárú szegecs nem nemesfémből; gyöngy és flitter nem nemesfémből:
8309	Dugó, kupak és fedő (beleértve a korona-, csavar- és kiöntődugót is), palackfedél
	vagy	kupak,	csavarmenetes	hordódugó,	hordódugóvédő,	pecsét	és	más
	csomagolási tartozék, nem nemesfémből:
8309 90	− Más:
8309 90 10	− − Zárókupak ólomból; zárókupak alumíniumból 21 mm-t meghaladó átmérővel
8309 90 90	− − Más:
ex 8309 90 90	− − − Aluminiumtól eltérő anyagú étel– és italcsomogolás kupakok
8310 00 00	Jelzőtábla, névtábla, címtábla és hasonló tábla, nemesfémből, a 9405 vtsz. alá tartozó kivételével					szám,	betű és más jel nem
8311	Forrasztáshoz, keményforrasztáshoz, hegesztéshez vagy fém- vagy keményfémfelrakáshoz huzal, rúd, cső, lemez, elektróda és hasonló áru nem nemesfémből vagy fémkarbidból, folyósító forrasztóanyaggal bevonva vagy bélelve; huzal és rúd nem nemesfém porból agglomerálva, fémmel történő befújáshoz, beszóráshoz:
8311 30 00	− Nem nemesfém bevonatú rúd és bélelt huzal lánghegesztéshez, lángforrasztáshoz vagy lánggal történő keményforrasztáshoz

KN-kód	Árumegnevezés
8415	Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, valamint hőmérséklet-
	és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a
	nedvesség külön nem szabályozható:
8415 10	− Ablakra vagy falra szerelhető kompakt készülék vagy szétválasztott rendszer:
8415 10 90	− − Szétválasztott rendszer
	− Más:
8415 82 00	− − Más, hűtőegységgel
ex 8415 82 00	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8415 83 00	− − Hűtőegység nélkül
ex 8415 83 00	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8415 90 00	− Alkatrész
ex 8415 90 00	− − A 8415 81, 8415 82 vagy 8415 83 vámtarifaalszám alá tartozó,
	légkondícionáló berendezésektől eltérő alkatrészek, polgári légi járműveken való
	használatra
8418	Hűtőgép, fagyasztógép és más hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos vagy más
	működésű is; hőszivattyú a 8415 vtsz. alá tartozó légkondicionáló
	berendezéskivételével:
8418 10	− Kombinált hűtő-fagyasztó gép, külön külső ajtókkal:
8418 10 20	− − 340 litert meghaladó űrtartalommal
ex 8418 10 20	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8418 10 80	− − Más:
ex 8418 10 80	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
	− Alkatrész
8418 99	− − Más
8419	Gép, berendezés vagy laboratóriumi készülék, elektromos fűtésű is (a kemencék,
	kályhák és más, a 8514 vtsz. alá tartozó berendezések kivételével), anyagoknak
	hőmérséklet-változás mint pl. melegítés, főzés, pörkölés, desztillálás, újrapárlás,
	sterilizálás, pasztörizálás, gőzölés, szárítás, elpárologtatás, elgőzölögtetés,
	kondenzálás vagy hűtés által való kezelésére, a háztartási gép és készülék
	kivételével; átfolyós vagy tárolós, nem elektromos vízmelegítő:
	− Szárító:
8419 32 00	− − Fa-, papíripari rostanyag-, papír- vagy kartonszárító
8419 40 00	− Desztilláló- vagy újralepárló berendezés
8419 50 00	− Hőcserélő egység
ex 8419 50 00	− − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
	− Más gép, berendezés és készülék:
8419 89	− − Más:
8419 89 10	− − − Hűtőtorony és a közvetlen hűtés hasonló létesítménye (elválasztófal nélkül)
	vízcirkulációval
8419 89 98	− − − Más

KN-kód	Árumegnevezés
8421 8421 91 00 ex 8421 91 00 8421 99 00	Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is; folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék: − Alkatrész − − Centrifugához, beleértve a centrifugális szárítót is − − − Kivéve a 8421 19 94 vámtarifaalszám alá tartozó berendezéseket, valamint a 8421 19 99 vámtartifaalszám alá tartozó, folyadékkristályos kijelzők (LCD) hordozóanyagán fotoemulziós réteg kialakítására szolgáló centrifugákat − − Más
8424 8424 30 8424 81	Folyadék vagy por kilövésére, szórására vagy porlasztására szolgáló mechanikus készülék (kézi is); töltött vagy töltetlen tűzoltó készülék; szórópisztoly és hasonló készülék; homok- vagy gőzszóró és hasonló gép: − Homok- vagy gőzszóró és hasonló gép: − Más készülék: − − Mezőgazdasági vagy kertészeti:
8425	Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó;
	gépjárműemelő:
	− Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó vagy a csigás gépjárműemelő
	kivételével:
8425 19	− − Más:
8425 19 20	− − − Kézi működtetésű láncos csigasor
ex 8425 19 20	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8425 19 80	− − − Más:
ex 8425 19 80	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8426	Hajódaru; daru, drótkötéldaru is; mozgó emelőkeret, terpeszdaru és darus targonca
	üzemen belüli használatra:
	− Magaspályás futódaru, szállítódaru, bakdaru, híddaru, mozgó emelőkeret és
	terpeszdaru:
8426 11 00	− − Magaspályás futódaru rögzített tartószerkezeten
8426 20 00	− Toronydaru
8427	Villás emelőtargonca; más üzemi targonca emelő− vagy szállítószerkezettel:

KN-kód	Árumegnevezés
8428	Más emelő−, mozgató−, be− vagy kirakógép (pl. lift, mozgólépcső, szállítószalag,
	ellentömeges drótkötélpálya):
8428 10	− Lift és vedres felvonó:
8428 10 20	− − Elektrom működtetésű
ex 8428 10 20	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8428 10 80	− − Más:
ex 8428 10 80	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8430	Föld, ásvány vagy érc mozgatására, gyalulására, egyengetésére, nyesésére,
	kotrására, döngölésére, tömörítésére, kitermelésére vagy fúrására szolgáló más
	gép; cölöpverő és cölöpkiemelő; hóeke és hókotró:
	− Más fúró− vagy mélyítőgép:
8430 49 00	− − Más
8430 50 00	− Más önjáró gép
8450	Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is,
	amely mos és szárít is:
8450 20 00	− 10 kg−ot meghaladó szárazruha−kapacitású gép
8450 90 00	− Alkatrész
8465	Szerszámgép (beleértve a szegező−, ragasztó− vagy más összeállító gépet is) fa,
	parafa, csont, keménygumi, kemény műanyag vagy hasonló kemény anyag
	megmunkálására:
8465 10	− Gép szerszámcsere nélkül többféle művelet elvégzésére:
	− Más:
8465 91	− − Fűrészgép:
8465 92 00	− − Gyalugép, marógép vagy (vágással) formázó gép
8465 93 00	− − Köszörülő−, dörzsölő− vagy fényezőgép
8465 94 00	− − Hajlító− vagy összeállító gép
8465 95 00	− − Fúró− vagy csaplyukvéső gép
8465 96 00	− − Hasító−, szeletelő− vagy hántológép
8465 99	− − Más:
8465 99 90	− − − Más

KN-kód	Árumegnevezés
8470 8470 50 00	Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép: − Pénztárgép
8474	Föld, kő, érc vagy egyéb szilárd halmazállapotú (beleértve a port vagy a pépet)
	ásványi anyag válogatására, osztályozására, rostálására, mosására, zúzására,
	őrlésére, keverésére vagy gyúrására szolgáló gép; szilárd ásványi fűtőanyag,
	kerámiapép, nem szilárd beton, gipsz vagy más ásványi por vagy pép tömörítésére,
	formálására vagy öntésére szolgáló gép; öntödei homokforma készítésére szolgáló
	gép:
8474 20	− Zúzó− vagy őrlőgép:
	− Keverő− vagy gyúrógép:
8474 31 00	− − Beton− vagy habarcskeverő
8474 90	− Alkatrész
8476	Automata elárusítógép (pl. postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására),
	beleértve a pénzváltó gépet is:
	− Automata italárusító gép:
8476 21 00	− − Beépített melegítő− vagy hűtőkészülékkel
8476 90 00	− Alkatrész
8479	Ebben az árucsoportban másutt nem említett gép és mechanikus készülék egyedi
	feladatokra:
8479 50 00	− Máshol nem említett ipari robot
8480	Öntödei formázószekrény fémöntéshez; öntőforma alaplap; öntőminta; öntőforma
	(a bugaöntő forma kivételével) fém, keményfém, üveg, ásványi anyag, gumi vagy
	műanyag formázásához:
8480 30	− Öntőminta:
8480 30 90	− − Más
8480 60	− Öntőforma ásványi anyaghoz:
	− Öntőforma gumihoz vagy műanyaghoz:
8480 71 00	− − Fröccsöntéshez vagy kompressziós öntéshez
8480 79 00	− − Más

KN-kód	Árumegnevezés
8481	Csap, csapszerelvény, szelep és hasonló készülék csőrendszerhez, kazán
	burkolathoz, tartályhoz, kádhoz vagy hasonlóhoz, beleértve a nyomáscsökkentő
	szelepet és a hőszabályozóval vezérelt szelepet:
8481 10	− Nyomáscsökkentő szelep:
8481 20	− Szelep olajhidraulikus vagy pneumatikus közlőműhöz:
8481 30	− Visszacsapó szelep:
8481 40	− Biztonsági vagy nyomáskiegyenlítő szelep:
8481 80	− Más készülék:
	− − Más:
	− − − Folyamatirányító szelep:
8481 80 51	− − − − Hőmérséklet−szabályozó
	− − − Más:
8481 80 81	− − − − Golyós és csészés szelep .
8482	Golyós vagy görgős gördülőcsapágy:
8482 30 00	− Hordógörgős csapágy
8482 50 00	− Más hengergörgős csapágy
8483	Közlőműtengely (vezérműtengely és forgattyús tengely is) és a forgattyú;
	csapágyház és csúszócsapágy; fogaskerék és fogaskerekes hajtómű; golyó− vagy
	görgőbetétes mozgató csavarszerkezet; fogaskerekes és más állítható
	sebességváltó, nyomatékváltó is; lendkerék és szíjtárcsa, ékszíjtárcsa is;
	tengelykapcsoló és tengelykötés (univerzális kötés is):
8483 10	− Közlőműtengely (vezérműtengely és forgattyústengely is) és forgattyú:
8483 10 95	− − Más:
ex 8483 10 95	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 20	− Csapágyház golyós− vagy görgőscsapággyal:
8483 20 90	− − Más
8483 30	− Csapágyház golyós− vagy görgőscsapágy nélkül; siklócsapágy:
	− − Csapágyház:
8483 30 32	− − − Golyós− vagy görgőscsapágyhoz
ex 8483 30 32	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 30 38	− − − Más:
ex 8483 30 38	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve

KN-kód	Árumegnevezés
8483 40	− Fogaskerék és fogaskerekes hajtómű, a fogazott kerék kivételével, lánckerék és
	más közlőműrész külön bemutatva; golyó− vagy görgőbetétes mozgató
	csavarszerkezet; fogaskerekes és más állítható sebességváltó, nyomatékváltó is:
	− − Fogaskerék és fogaskerekes hajtómű (a dörzshajtómű kivételével):
8483 40 21	− − − Homlok− és ferde fogazású fogaskerék
ex 8483 40 21	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 40 23	− − − Kúp− és kúp/homlok fogaskerék
ex 8483 40 23	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 40 25	− − − Csigakerekes hajtómű
ex 8483 40 25	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 40 29	− − − Más:
ex 8483 40 29	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
	− − Fogaskerékszekrény és más sebességváltó:
8483 40 51	− − − Fogaskerékszekrény
ex 8483 40 51	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 40 59	− − − Más:
ex 8483 40 59	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 50	− Lendkerék és szíjtárcsa, ékszíjtárcsa is:
8483 50 20	− − Öntöttvasból vagy öntött acélból
ex 8483 50 20	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 50 80	− − Más:
ex 8483 50 80	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 90	− Fogaskerék, lánckerék és más hajtóműelem, külön bemutatva; alkatrész:
	− − Más:
8483 90 81	− − − Öntöttvasból vagy öntött acélból
ex 8483 90 81	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8483 90 89	− − − Más:
ex 8483 90 89	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve

KN-kód	Árumegnevezés
8484 8484 90 00 ex 8484 90 00	Két vagy több fém, vagy más anyagból rétegelt fémtömítés és hasonló kötőelem; különböző anyagokból készült tömítés és hasonló kötőelem, készletben kiszerelve, tasakban, burkolatban vagy hasonló csomagolásban; mechanikus tömítőelem: − Más: − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8504 8504 40 8504 40 30 ex 8504 40 30	Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor: − Statikus áramátalakító: − − Telekommunikációs berendezésekhez, automatikus adatfeldolgozó gépekhez és azok egységeihez − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8505 8505 90 8505 90 10	Elektromágnes; állandó mágnes és olyan áru, amely mágnesezés után állandó mágnessé válik; elektro− vagy állandó mágneses tokmány, befogó és hasonló munkadarab−befogó szerkezet; elektromágneses tengelykapcsoló, kuplung és fék; elektromágneses emelőfej: − Más, beleértve az alkatrészt is: − − Elektromágnes
8510	Villanyborotva, hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral:
8510 10 00	− Borotva
8510 20 00	− Hajnyíró gép
8510 30 00	− Szőreltávolító készülék
8512	Elektromos világító− vagy jelzőkészülék (a 8539 vtsz. alá tartozó kivételével),
	ablaktörlő, jegesedésgátló és páramentesítő készülék kerékpárhoz vagy
	gépjárműhöz:
8512 20 00	− Más világító− vagy jelzőkészülék
8512 30	− Hangjelző készülék:
8512 30 10	− − Gépjárműhöz használt riasztóberendezés
8512 90	− Alkatrész
8513	Hordozható elektromos lámpa saját (pl. szárazelemes, akkumulátoros, elektromágneses) energiaforrással, a 8512 vtsz. alá tartozó világítókészülék kivételével:

KN-kód	Árumegnevezés
8516 8516 29 8516 29 10	Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítő és merülőforraló; helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég− és talajmelegítő készülék; elektrotermikus fodrászati készülék (pl. hajszárító, sütővas, sütővas−melegítő) és kézszárító készülék; villanyvasaló; más elektrotermikus háztartási készülék; elektromos fűtőellenállás a 8545 vtsz. alá tartozó kivételével: − Helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég− és talajmelegítő készülék: − − Más:
8517	Távbeszélő−készülékek, beleértve a mobiltelefon−hálózatokhoz vagy más vezeték
	nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok
	továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek, beleértve a vezetékes vagy
	vezeték nélküli hálózatok (helyi− vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési
	berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 vtsz. alá tartozó, továbbításra vagy
	vételre szolgáló készülékek kivételével:
	− Távbeszélő−készülékek, beleértve a mobiltelefon−hálózatokhoz vagy más
	vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélőket:
8517 11 00	− − Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő−készülékek
	− − Mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való
8517 12 00	távbeszélők:
ex 0000 00 00	− − − Mobiltelefon-hálózatokhoz (mobiltelefonok)
8517 18 00	− − Más
	− Hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más
	készülékek, beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi− vagy
	nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit:
8517 61 00	− − Bázisállomások
8517 61 00	− − − Más
еx 8517 61 00	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8517 62 00	− − Hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy
	helyreállítására szolgáló gépek, beleértve a kapcsoló− és útvonalválasztó
	berendezéseket
еx 8517 62 00	− − − Távbeszélő- vagy távíró- kapcsolókészülékek kivételével
8517 70	− Alkatrész
	− − Antenna és az antennareflektor összes típusa; ezek használatához alkalmas
	alkatrészek:
8517 70 11	− − − Antenna rádiótelefonhoz vagy rádiótávíróhoz
ex 8517 70 11	− − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve

KN-kód	Árumegnevezés
8521 8521 10 8521 10 95 ex 8521 10 95	Videofelvevő vagy −lejátszó készülék, videotunerrel egybeépítve is: − Mágnesszalagos: − − Más: − − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8523	Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök, „intelligens
	kártyák” és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve
	a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához, a 37. Árucsoportba tartozó
	termékek kivételével:
	− Mágneses adathordozó:
8523 21 00	− − Mágneses csíkot tartalmazó kártyák
8523 29	− − Más:
	− − − Xxxxxxxxxxxx; mágneslemez:
	− − − − Más:
8523 29 33	− − − − − Gépi olvasásra alkalmas bináris formában rögzített utasítások, adatok,
	hang− és képjelek visszaadására, és automatikus adatfeldolgozó gép segítségével
	manipulálható vagy a felhasználóval kölcsönhatásra képes (interaktív)
ex 8523 29 33	− − − − − − Több mint 6,5 mm vastagságú
8523 29 39	− − − − − Más
ex 8523 29 39	− − − − − − Több mint 6,5 mm vastagságú
8523 40	− Optikai adathordozó:
	− − Más:
	− − − Lézerolvasó rendszerhez való lemez:
8523 40 25	− − − − Hangon vagy képen kívüli jelenségek visszaadására
	− − − − Csak hang visszaadására:
8523 40 39	− − − − − Több mint 6,5 cm átmérőjű
	− − − − Más:
	− − − − − Más
8523 40 51	− − − − − − Digitális sokoldalú lemez (DVD)
8523 40 59	− − − − − − Más

KN-kód	Árumegnevezés
8525	Rádió− vagy televízióműsor−adókészülék, −vevőkészülékkel vagy hangfelvevő
	vagy −lejátszó készülékkel egybeépítve is; televíziós kamerák (felvevők), digitális
	fényképezőgépek és videokamera−felvevők:
8525 80	− Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera–
	felvevők:
	− − Televíziós kamerák (felvevők):
8525 80 19	− − − Más
	− − Videokamera−felvevők:
8525 80 99	− − − Más
8529	Kizárólag vagy elsősorban a 8525–8528 vtsz. alá tartozó készülékek alkatrészei:
8529 10	− Antenna és az antennareflektor összes típusa; az ezek használatához alkalmas alkatrészek:
	− − Antenna:
	− − − Rádió- vagy televízióadás külső vevőantennája:
8529 10 39	− − − − Más
8531	Elektromosan működő, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő,
	sziréna, jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék) a 8512 vagy a 8530
	vtsz. alá tartozó kivételével:
8531 10	− Betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék és hasonló:
8531 10 30	− − Épületekhez használt
8531 10 95	− − Más:
ex 8531 10 95	− − − A polgári légi járműveken használtakat kivéve
8531 90	− Alkatrész
8531 90 85	− − Más
8536	Legfeljebb 1 000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy
	védelmére vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló
	elektromos készülék (például kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok,
	túlfeszültségcsökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más
	csatlakozók, csatlakozódobozok); optikai szálakhoz, optikai szálból álló
	nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók:
8536 90	− Más készülék:
8536 90 10	− − Huzal és kábel csatlakozója és érintkező eleme

KN-kód	Árumegnevezés
8543	Ebben az árucsoportban másutt nem említett elektromos gép és készülék egyedi
	feladatokra:
8543 70	− Más gép és készülék:
8543 70 30	− − Antennaerősítő
	− − Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt felszerelések:
	− − − Ultraibolya A sugarat felhasználó fénycsővel:
8543 70 55	− − − − Más
8543 70 90	− − Más
ex 8543 70 90	− − − Polgári repüléstől különböző használatra
8544	Szigetelt elektromos huzal (zománcozott vagy anódosan oxidált is), kábel (a
	koaxiális kábel is) és egyéb szigetelt elektromos vezeték, csatlakozóval vagy
	anélkül; önállóan beburkolt optikai szálakból álló kábel, elektromos vezetékkel
	összeállítva vagy csatlakozóval felszerelve is:
	− Más elektromos vezeték legfeljebb 1 000 V feszültséghez:
8544 42	− − Csatlakozókkal szerelt:
8544 42 10	− − − Távközlésben használt
ex 8544 42 10	− − − − Legfeljebb 80 V feszültségig
8544 49	− − Más:
8544 49 20	− − − Távközlésben használt, legfeljebb 80 V feszültségig
8703	Gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett (a 8702 vtsz.
	alá tartozó kivételével), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is:
8703 10	− Speciálisan, havon való közlekedésre tervezett járművek; golfkocsik és hasonló
	járművek:
8703 90	− Más
8707	A 8701–8705 vtsz. alá tartozó gépjármű karosszériája (vezetőfülke is):
8707 10	− A 8703 vtsz. alá tartozó gépjárműhöz:
8707 10 90	− − Más
8709	Önjáró üzemi targonca, rakodó− vagy emelőszerkezettel nem felszerelve, gyárban, raktárban, kikötő területén vagy repülőtéren áru rövid távolságra történő szállítására; vasúti pályaudvar peronján használt vontató; az ide tartozó jármű alkatrésze:

KN-kód	Árumegnevezés
8711	Motorkerékpár (beleértve a segédmotoros kerékpárt is), és kerékpár kisegítő
	motorral felszerelve, oldalkocsival is; oldalkocsi:
8711 20	− 50 cm3−t meghaladó, de legfeljebb 250 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső
	égésű motorral működő:
8711 30	− 250 cm3−t meghaladó, de legfeljebb 500 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső
	égésű motorral működő:
8711 40 00	− 500 cm3−t meghaladó, de legfeljebb 800 cm3 hengerűrtartalmú, dugattyús, belső
	égésű motorral működő
8716	Pótkocsi (utánfutó) és félpótkocsi; más jármű géperejű hajtás nélkül; mindezek
	alkatrésze:
	− Áruszállításra szolgáló más pótkocsi és félpótkocsi:
8716 39	− − Más:
	− − − Más:
	− − − − Új:
	− − − − − Más:
8716 39 59	− − − − − − Más
8901	Xxxxxxx személyszállító hajó, kirándulóhajó, komphajó, teherszállító hajó, bárka és
	személy− vagy áruszállításra alkalmas hasonló vízi jármű:
8901 90	− Más vízi jármű, áruszállításra, valamint áru− és személyszállításra egyaránt
	használatos más vízi jármű:
	− − Más:
8901 90 91	− − − Nem mechanikusan hajtott
8901 90 99	− − − Mechanikusan hajtott
8903	Jacht és sport− vagy szórakozási célú más hajó; evezőscsónak és kenu:
	− Más:
8903 99	− − Más:
8903 99 10	− − − Egyenkénti tömege legfeljebb 100 kg
	− − − Más:
8903 99 99	− − − − Hossza több mint 7,5 méter
9001	Optikai szál és optikai szálból álló nyaláb; optikai szálból készült kábel, a 8544
	vtsz. alá tartozó kivételével; polarizáló anyagból készült lap és lemez; bármilyen
	anyagból készült lencse (kontaktlencse is), prizma, tükör és más optikai elem nem
	szerelve, az optikailag nem megmunkált üvegből készült elem kivételével:
9001 10	− Optikai szál, optikai szálból álló nyaláb és kábel:
9001 10 90	− − Más

KN-kód	Árumegnevezés
9003	Keret és szerelék szemüveghez, védőszemüveghez vagy hasonlóhoz, és ezek
	alkatrésze:
	− Keret és szerelék:
9003 11 00	− − Műanyagból
9003 19	− − Más anyagból:
9003 19 30	− − − Nem nemesfémből
9003 19 90	− − − Más anyagból
9028	Gáz−, folyadék− vagy áram fogyasztásának vagy előállításának mérésére szolgáló
	készülék, ezek hitelesítésére szolgáló érőeszköz is:
9028 90	− Alkatrész és tartozék:
9028 90 90	− − Más
9107 00 00	Óraszerkezettel időkapcsoló	vagy	kisóraszerkezettel	vagy	szinkronmotorral	működő
9401	Ülőbútor (a 9402 vtsz. alá tartozó kivételével), ággyá átalakítható ülőbútor is, és
	ezek részei:
9401 10 00	− Ülés légi járműhöz
ex 9401 10 00	− A polgári légi járműveken használt nem bőr borításúakat kivéve
9405	Lámpa és világító−felszerelés, beleértve a keresőlámpát és a spotlámpát is, és
	mindezek másutt nem említett alkatrésze; megvilágított jelzések, reklámfeliratok,
	cégtáblák és hasonlók, állandó jellegű fényforrással szerelve, valamint mindezek
	másutt nem említett alkatrésze:
9405 60	− Megvilágított jelzések, reklámfeliratok, cégtáblák és hasonlók:
9405 60 80	− − Más anyagból
ex 9405 60 80	− − − A polgári légi járműveken használt nem nemesfémből készülteket kivéve
	− Alkatrész:
9405 99 00	− − Más:
ex 9405 99 00	− − − Kivéve a 9405 10 vagy 9405 60 vámtartifaalszám alá tartozó, légi
	járműveken való használatra szánt árucikkek nem nemesfém alkatrészeit
9406 00	Előre gyártott épület:
	− Más:
	− − Vasból vagy acélból:
9406 00 31	− − − Üvegház
9506	Általános fizikai gyakorlatokhoz, tornához, atlétikához, más sporthoz (beleértve az
	asztaliteniszt is) vagy szabadtéri játékhoz való, ebben az árucsoportban másutt nem
	említett cikk és felszerelés; úszómedence és pancsolómedence:
	− Sítalp és más sífelszerelés:
9506 11	− − Sítalp
9506 12 00	− − Síkötés (sítalprögzítő)

KN-kód	Árumegnevezés
9506 19 00	− − Más
	− Vízisítalp, hullámlovas−, széllovas− és más vízisport−felszerelés:
9506 21 00	− − Széllovas
9506 29 00	− − Más
	− Golfütő és más golffelszerelés:
9506 31 00	− − Golfütő, komplett
9506 32 00	− − Labda
9506 39	− − Más
9506 40	− Asztalitenisz−felszerelés:
	− Tenisz−, tollaslabda− vagy hasonló ütő, húrral ellátva is:
9506 51 00	− − Teniszütő, húrral ellátva is
9506 59 00	− − Más
	− Labda, a golflabda és az asztalitenisz−labda kivételével:
9506 61 00	− − Teniszlabda
9506 62	− − Felfújható:
9506 62 10	− − − Bőrből
9506 69	− − Más
9506 70	− Jégkorcsolya és görkorcsolya, beleértve a korcsolyával felszerelt cipőt is:
9506 70 10	− − Jégkorcsolya
9506 70 90	− − Alkatrész és tartozék
	− Más:
9506 91	− − Tornatermi, atlétikai, valamint általános fizikai gyakorlathoz használt
	felszerelés:
9506 99	− − Más
9507	Horgászbot, halhorog és más horgászfelszerelés; merítőháló, lepkeháló és hasonló;
	csalimadár (a 9208 vagy a 9705 vtsz. alá tartozó kivételével) és hasonló vadászati
	vagy lövészeti felszerelés:
9507 30 00	− Horgászorsó
9606	Gomb, franciakapocs, patentkapocs és patent, gombtest és ezek más részei; nyers gomb
9607	Villámzár (húzózár) és részei:
9607 20	− Alkatrész:

Ib. MELLÉKLET

SZERB VÁMENGEDMÉNYEK KÖZÖSSÉGI IPARI TERMÉKEKRE

a 21. cikkben említettek szerint

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

a) e megállapodás hatálybalépésének napján a behozatali vám az alapvám 80%-ára csökken;

b) e megállapodás hatálybalépését követő első év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 60 %-ára csökken;

c) e megállapodás hatálybalépését követő második év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 40 %-ára csökken;

d) e megállapodás hatálybalépését követő harmadik év január 1-jén a behozatali vám az alapvám 20 %-ára csökken;

e) az e megállapodás hatálybalépését követő negyedik év január 1-jén megszűnnek a megmaradt behozatali vámok.

KN-kód	Árumegnevezés
2915 2915 21 00	Telített, aciklikus, egybázisú karbonsavak és ezek anhidridjei, halidjai, peroxidjai és peroxisavai; ezek halogén−, szulfo−, nitro− vagy nitrozoszármazékai: − Ecetsav és sói; ecetsavanhidrid: − − Ecetsav
2930	Szerves kénvegyületek:
2930 90	− Más:
2930 90 85	− − Más:
ex 2930 90 85	− − − Ditiokarbonátok (xantátok)
3006	Az árucsoporthoz tartozó megjegyések 4. pontjában meghatározott gyógyászati termékek:
3006 10	− Steril sebészeti catgut, hasonló steril varróanyag és a sebészetben használt, ragasztóval ellátott steril gézszövet sebek lezárására; steril laminária és steril laminária tampon; steril felszívódó sebészeti vagy fogászati vérzéscsillapító:
3006 10 30	− − Steril sebészeti vagy fogászati tapadásgátlók, a nem felszívódók is:
ex 3006 10 30	− − − Műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, porózus, a sztirolpolimerekből vagy vinil-klorid-polimerekből készültet kivéve
3208	Festék és lakk (beleértve a zománcot és a fénymázat is), szintetikus polimer vagy
	kémiailag módosított természetes polimer alapúak, nem vizes közegben
	diszpergálva vagy oldva; az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjában
	meghatározott oldatok:
3208 20	− Akril− vagy vinilpolimer−alapú:
3208 90	− Más:
	− − Az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontjában meghatározott oldatok
3208 90 11	− − − 2,2′−(tercbutilimino)dietanol és 4,4′−metiléndiciklohexil diizocianát alapú
	poliuretán oldatban, N,N−dimetilacetamidban oldva legalább 48 tömegszázalék
	polimertartalommal
3208 90 19	− − − Más:
ex 3208 90 19	− − − − Más
	− Poliuretán (PU) alapú lakkok elektronikus szigeteléshez: 2,2– (tetrabutilamino)
	dietanol I 4,4 metilén-diciklohexil diizojant legalább 20 tömegszázalék (legfeljebb
	36 %) szilárd anyagot tartalmazó N,N–dimetil-acetamidban oldva;
	− Poliésztermid (PEI) alapú lakkok elektronikus szigeteléshez: P-krezol kopolimer
	és divinilbenzin N,N–dimetil-acetamid–oldat formájában legalább 20
	tömegszázalék (legfeljebb 40 %) szilárdanyag-tartalommal
	− Poliamid-imid (PAI) alapú lakkok elektronikus szigeteléshez: Trimetil-
	diizocianát anhidridje N-metil-pirolidon-oldat formájában, legalább 25
	tömegszázalék (legfeljebb 40 %) szilárdanyag-tartalommal

KN-kód 3208 90 91 3208 90 99	Árumegnevezés − − Más: − − − Szintetikus polimer alapú − − − Kémiailag módosított természetes polimer alapú
3209	Szintetikus polimer vagy kémiailag módosított természetes polimer alapú festékek és lakkok (beleértve a zománcot és a fénymázat is), vizes közegben diszpergálva vagy oldva is:
3304 3304 99 00	Szépségápoló készítmények vagy sminkek és bőrápoló készítmények (a gyógyszerek kivételével), beleértve a napbarnító vagy −napvédő készítményeket; manikűr− vagy pedikűrkészítmények: − Más: − − Más
3305	Hajápoló szerek:
3305 10 00	− Samponok
3306	Száj− vagy fogápoló készítmények, beleértve a műfogsorrögzítő pasztát és port is;
	fogtisztításra szolgáló szál (fogselyem) a kiskereskedelem számára egyedi
	kiszerelésben:
3306 10 00	− Fogtisztító szer
3306 90 00	− Más
3307	Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség− vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is:
	− Helyiségillatosítók vagy −szagtalanítók, beleértve a vallási szertartásoknál használt illatosító készítményeket is:
3307 41 00	− − „Agarbatti” és égetés útján működő más illatosítók
3401	Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd,
	kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására
	szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém
	formájában és a kiskereskedelmi forgalom számára kiszerelve szappantartalommal
	is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta,
	nemez és nem szőtt textília:
3401 20	− Szappan más formában:
3401 30 00	− Bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és
	készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelmi forgalom
	számára kiszerelve, szappantartalommal is

KN-kód	Árumegnevezés
3402	Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény,
	mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és
	tisztítókészítmények, szappantartalmúak is, a 3401 vtsz. alá tartozók kivételével:
3402 20	− Készítmények a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:
3402 90	− Más:
3402 90 90	− − Mosó− és tisztítókészítmények
3405	Lábbeli−, bútor−, padló−, autókarosszéria−, üvegfényesítők vagy fémpolírozók, krémek, súrolókrémek és −porok és hasonló készítmények, (az ezekkel impregnált, bevont vagy beborított papír, vatta, nemez, nem szőtt textília, porózus műanyag vagy szivacsgumi is), a 3404 vtsz. alá tartozó viaszok kivételével:
3406 00	Gyertyák, mécsesek és hasonlók:
3407 00 00 ex 3407 00 00	Mintázópaszták, beleértve a gyermekjátéknak összeállítottat is; készletben összeállított „fogászati viasz” vagy „fogászati lenyomatkeverék” néven ismert készítmények, a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve vagy lemez, patkó, rúd vagy hasonló formában; a fogászatban használt gipszalapú egyéb készítmények (égetett gipszből vagy kalcium−szulfátból) − Nem fogászati célra szánt készítmények
3506	Máshol nem említett elkészített enyv és más elkészített ragasztó; enyvként vagy
	ragasztóként használható termékek, a kiskereskedelemben enyvként vagy
	ragasztóként szokásos módon kiszerelve, legfeljebb 1 kg tiszta tömegben:
3506 10 00	− Enyvként vagy ragasztóként használható termékek, a kiskereskedelemben
	enyvként vagy ragasztóként szokásos módon kiszerelve, legfeljebb 1 kg tiszta
	tömegben
	− Más:
3506 99 00	− − Más
3604	Tűzijátékok, jelzőrakéták, esőrakéták, ködjelzők és más pirotechnikai termékek:
3604 90 00	− Más
3606	Cervas és más piroforos ötvözetek bármilyen formában; az árucsoporthoz tartozó
	Megjegyzések 2. pontjában meghatározott gyúlékony anyagokból készült áruk:
3606 10 00	− Folyékony vagy cseppfolyós gáz tüzelőanyag olyan, legfeljebb 300 cm3
	űrtartalmú tartályban, amelyet cigaretta−öngyújtók vagy hasonló gyújtószerszámok
	töltésére vagy utántöltésére használnak
3606 90	− Más:
3606 90 90	− − Más

KN-kód	Árumegnevezés
3808	Rovarölők, patkányirtók, gombaölők, gyomirtók, csírázásgátló termékek, és növénynövekedés−szabályozó szerek, fertőtlenítők és hasonló termékek, a kiskereskedelemben szokásos formában vagy csomagolásban kiszerelve, vagy mint készítmények vagy készáruk (pl. kénezett szalag, kénezett kanóc, és kéngyertya és légyfogó papír):
3825 3825 90 3825 90 10	A vegyipar vagy vele rokon iparágak máshol nem említett maradékai és melléktermékei; kommunális hulladékok; szennyvíziszap; az árucsoporthoz tartozó megjegyzések 6. pontjában meghatározott más hulladék: − Más: − − Alkáli vasoxidok gáztisztításhoz
3915	Műanyaghulladék és −forgács:
3916	Műanyag szál, 1 mm−t meghaladó átmérővel, pálca, rúd és profil, felületi
	megmunkálással is, de tovább nem megmunkálva:
3916 10 00	− Etilénpolimerekből
3916 20	− Vinil−klorid−polimerekből:
3916 20 90	− − Más
3916 90	− Más műanyagból:
	− − Kondenzációs vagy átrendezéses polimerizációs termékekből, kémiailag
	módosítottak is:
3916 90 11	− − − Poliészterekből
3916 90 13	− − − Poliamidokból
3916 90 15	− − − Epoxigyantákból
3916 90 19	− − − Más
	− − Addíciós polimerizációs termékekből:
3916 90 51	− − − Propilénpolimerekből
3916 90 59	− − − Más
3917	Műanyagból készült cső, tömlő és ezek szerelvénye (pl. csőkapcsoló, könyökdarab,
	karima):
	− Rugalmatlan cső és tömlő:
3917 21	− − Etilénpolimerekből:
3917 21 10	− − − Varrat nélküli, és hossza meghaladja a legnagyobb keresztmetszeti átmérőt,
	legfeljebb felületileg, de tovább nem megmunkálva
3917 21 90	− − − Más:

KN-kód ex 3917 21 90 3917 22 3917 22 10 3917 22 90 ex 3917 22 90 3917 23 3917 23 10 3917 23 90 ex 3917 23 90 3917 29 3917 32 3917 32 10 3917 32 31 3917 32 35 ex 3917 32 35 3917 32 39 3917 32 51 3917 32 99 3917 33 00 ex 3917 33 00 3917 39

Árumegnevezés − − − − A szerelvényekkel ellátottakat kivéve, polgári légi járművekhez − − Propilénpolimerekből: − − − Varrat nélküli, és hossza meghaladja a legnagyobb keresztmetszeti átmérőt, legfeljebb felületileg, de tovább nem megmunkálva − − − Más: − − − − A szerelvényekkel ellátottakat kivéve, polgári légi járművekhez − − Vinil−klorid−polimerekből: − − − Varrat nélküli, és hossza meghaladja a legnagyobb keresztmetszeti átmérőt, legfeljebb felületileg, de tovább nem megmunkálva − − − Más: − − − − A szerelvényekkel ellátottakat kivéve, polgári légi járművekhez − − Más műanyagból: − Más cső és tömlő: − − Más, nem erősített vagy más anyagokkal másként nem kombinált, szerelvény nélkül: − − − Varrat nélküli, és hossza meghaladja a legnagyobb keresztmetszeti átmérőt, legfeljebb felületileg, de tovább nem megmunkálva: − − − − Kondenzációs vagy átrendezéses polimerizációs termékekből, kémiailag módosítottak is − − − − Addíciós polimerizációs termékekből: − − − − − Etilénpolimerekből − − − − − Vinil−klorid−polimerekből − − − − − − Dializátortól eltérő célra − − − − − Más − − − − Más − − − Más: − − − − Más − − Más, nem erősített vagy más anyagokkal másként nem kombinált, szerelvénnyel − − − A szerelvényekkel ellátottakat kivéve, polgári légi járművekhez − − Más

3918

Műanyag padlóburkoló, öntapadó is, tekercsben vagy lapban; műanyag fal− vagy mennyezetburkoló, az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 9. pontjában meghatározottak szerint:

KN-kód	Árumegnevezés
3921 3921 13 3921 14 00 3921 19 00	Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík: − Porózus: − − Poliuretánból: − − Regenerált cellulózból − − Más műanyagból:
3923 3923 29 3923 30 3923 40 3923 50 3923 50 10 3923 90	Műanyag eszközök áruk szállítására vagy csomagolására; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró: − Zsák és zacskó (beleértve a kúp alakút is): − − Más műanyagból: − Ballon, palack, flakon és hasonló áruk: − Cséve, orsó, kopsz és hasonló termék: − Dugó, fedő, kupak és más lezáró: − − Kupak és fedő üvegekhez − Más
3924 3924 90	Műanyag edények, evőeszközök, konyhafelszerelések, más háztartási eszközök, és higiéniai vagy tisztálkodási áruk: − Más
3925 3925 10 00 3925 90	Máshol nem említett, építkezésnél használt műanyag áruk: − Tartály, kád és hasonló tartóedény, 300 litert meghaladó űrtartalommal − Más
3926 3926 30 00 3926 40 00 3926 90 3926 90 50 3926 90 92 3926 90 97 ex 3926 90 97	Műanyagból készült más áruk és a 3901–3914 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült áruk: − Bútor−, karosszéria− vagy hasonló szerelékek − Szobor és más díszítésre szolgáló tárgy − Más: − − Perforált kosár és hasonló termékek a csővezetékekben való vízszűréshez − − Más: − − − Lemezekből − − − Más: − − − − Más − higiéniai és gyógyászati termékek (csecsemők számára gyártott cumik is); − nyers kontaktlencse