„B” TÍPUSÚ GAZDA NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
Az OTP Csoport partnere
„B” TÍPUSÚ GAZDA NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI
A vidékfejlesztési miniszter 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletében meghatározott „B” típusú növénycsoportra.
A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosító) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási esemé- nyek bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz, jég, télifagy, viharkárok (beleértve a homokverés károkat) megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződés- ben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor a felsorolt kockázatokat egyenként veheti igénybe növénykultúráinak biztosítási vé- delmére.
A biztosítási szerződés a „B” típusú Gazda Növénybiztosítási Csomag kü- lönös biztosítási feltételei, valamint a „GMGÁSZ 05” általános biztosítási feltételei alapján jön létre.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási fel- tételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
A szerződéskötéskor a biztosító tudomásul veszi, hogy a szerződő a létre- jött biztosítási szerződés díjához támogatást kíván igénybe venni az Mkk tv és a 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletben (a továbbiakban, mint VM rende- let) meghatározottak szerint.
E különös biztosítási feltétel megfelel a közös agrárpolitika keretébe tarto- zó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági ter- melők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. október 29-i 1120/2009/EK bizottsági rendelet 47. cikkében foglalt követelményeknek.
1. A biztosított vagyontárgyak
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 3034/1
Csemegeszőlő, zab, szója, lencse, borsó, lóbab, csemegekukorica, cukor- répa, zöldborsó, zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fű- szerpaprika, paradicsom, káposzta, kelkáposzta, karfiol, brokkoli, sárga- répa, sütőtök, spárga, mák, szárazbab, burgonya, vöröshagyma, ősziba- rack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye, málna, ribizli, köszméte, szamóca, dió.
A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított vagyontárgynak mi- nősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bé- relt vagy haszonbérelt földterületen lévő – a fent felsorolt –, és a biztosítá- si adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.
2. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Par- cella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.
3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „ve- getációs ideje”. A biztosító a szerződés hatálybalépésétől vagy módosítá-
sától számítva 5 napos várakozási időt köt ki a kockázatviselés kezdetére jég, vihar (homokverés) kockázatok esetén.
3.1. Tűzkockázat
3.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
– gyümölcsökben, csemegeszőlőben a szerződés hatálybalépése.
3.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növényekben a technológiai érést követő 30. nap;
– gyümölcsökben, csemegeszőlőben a technológiai érést követő 40. nap.
3.2. Jégkockázat
3.2.1. Tőkiveréses jégkárok
3.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű, ül- tetésű vagy telepítésű növényekben a keléstől, ültetéstől, telepítéstől.
3.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége: az őszi és tavaszi vetésű, ülte- tésű vagy telepítésű növényekben mindaddig, míg a terület újrahasznosít- ható.
3.2.2. Súlycsökkenéses jégkárok
3.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– az őszi és tavaszi vetésű szántóföldi növények esetén a vetéstől;
– szántóföldi kertészeti növények esetén az ültetéstől;
– zöldségnövények esetén a vetéstől, ültetéstől, palántázástól;
– csonthéjas és almás gyümölcsök esetében a tisztuló hullás befejeződé- sétől;
– csemegeszőlőben a fürtök megjelenésétől;
– dió és bogyós gyümölcsűek esetében a virágok megjelenésétől.
3.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények, szántóföldi kertészeti növények, zöldségnövé- nyek esetében a technológiai érést követő 30. nap;
– csonthéjas és bogyós gyümölcsűek valamint csemegeszőlő esetében a technológiai érést követő 20. nap;
– almás gyümölcsűek és dió esetében a technológiai érést követő 40. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geznek a kockázatviselés a kezelést követő tízedik napon megszűnik.
Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban térít a biztosító: zöldbab, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, paprika, fűszerpaprika, őszibarack, kajszi, körte, szilva, meggy, cseresznye.
3.3. Téli fagy-kockázat
3.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, és a „szögállapot” elérésétől;
– ültetvényekben az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1-töl.
3.3.2. A kockázatviselési időszak vége: a tárgyév március 31-ig;
3.4. Vihar (a szántóföldi kertészeti kultúrák, mák és sárgarépa ese- tében a homokverés okozta károk) kockázat:
3.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– zab esetében az érés kezdetétől (a biztosítás szempontjából az érés kez- dete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a bugában szemkiverést és bu- galetörést okozhat);
– csonthéjasok, dió, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetében az érés kezdetétől;
– körténél szeptember 1-jétől;
– szántóföldi kertészeti kultúrák, mák és sárgarépa (homokverés) esetén telepítéstől ültetéstől vetéstől.
3.4.2. A kockázatviselési időszak vége:
– zabban a technológiai érést követő 30. nap;
– körte esetében szeptember 30-áig;
– csonthéjasok, dió, csemegeszőlő, bogyósok és szamóca esetében a ter- més leszüreteléséig;
– szántóföldi kertészeti kultúrák, mák és sárgarépa (homokverés) esetén mindaddig, míg a terület újrahasznosítható.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek a kockázatviselés a kezelést követő tízedik napon megszűnik.
4. A biztosítási események
Az Mkk tv értelmében a 4.1-4.4 között felsorolt események csak akkor te- kinthetők biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselés helyén termesztett növényekben legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést okoznak.
4.1. Jégeső-jégesőkár
Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csa- padék.
4.1.1. Tőkiveréses jégesőkár
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mérté- kű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újra- hasznosítását.
4.3.2. Súlycsökkenési jégesőkár
A növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökke- nésben megnyilvánuló termésveszteség.
4.2. Téli fagykár
A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a ter- mőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adó- dóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Az őszi kalászosok téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülve- tés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
Ültetvényeknek a téli fagy következtében előálló, oly mértékű termőalap pusztulása, mely hozamcsökkenést okoz.
4.3. Xxxxx (a szántóföldi kertészeti kultúrák, mák és sárgarépa ese- tében a homokverés) kár:
A legalább húsz m/sec. szélsebesség.
A káresemény a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák esetében:
– a kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben;
– ültetvények és csemegeszőlő, valamint a bogyós gyümölcsök termésé- nek leverésében;
– szántóföldi kertészeti kultúrák, mák és sárgarépa esetében (homokve- rés okozta) oly mértékű állománypusztulás, mely a terület újrahasznosí- tását teszi szükségessé.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást vé- geztek a kockázatviselés a kezelést követő tízedik napon megszűnik.
4.4. Tűzkár
A kockázatviselés helyén termesztett növényekben a tűz miatt bekövetke- zett olyan káresemény, amely természeti jelenség következtében (pl.: vil- lámcsapás) a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően a biz- tosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra;
– belvízkárokra.
– a kártevők, kórokozók károsításaira.
5.1. Tűzkárok esetén
– ültetvényekben a gyomnövénnyel vagy termesztő berendezéssel terjedő károkra.
– emberi tevékenység következményeként bekövetkező tűzkárok (gépekről átterjedő tűz, gyújtogatás)
5.2. Jégkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett ká- rokra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.
5.3. Téli fagykárok esetén
– a téli fagykár következtében szántóföldi növényekben bekövet- kező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
– az ültetvények állagkáraira;
– azokra a fagykárokra, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel.
5.4. Viharkárok esetén
A kalászosok lenyaklásában, vagy megdől és betakaríthatatlanná válik.
6. A biztosítási érték, a biztosítási összeg
A biztosítási érték a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási érték a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási érték növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosíta- ni kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási értéket minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási idő- szakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási érték erejéig áll fenn.
A biztosítási érték nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valósá- gos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapo- dás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túl- biztosítás).
Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a biz- tosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a va- gyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás).
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási érték = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha). Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektár- ra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga.
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott ho- zamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára, és a biztosított vetésterületére a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adat- közléskor.
A biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg. A referenciahozam kiszámításának meghatározását a 21/2012. (III.9.) VM rendelet 4. sz melléklete tartalmazza.
Referenciahozam: a szerződéskötést megelőző ötéves időszak legmaga- sabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termés- átlag.
7. Az önrészesedés
Az önrészesedés a jelen biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosí- tott visel.
Kockázat | Önrészek és az önrészek területi viszonyítása | |
A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan | A károsodott tábla biztosítási értékére vonatkozóan | |
Jégkár (súlycsökkenési) | 30% eléréses önrész + 10%-os levonásos önrész | |
Jégkár (tőkiveréses) | 70%-os levonásos önrész | |
Viharkár (súlycsökkenés) | 30%-os eléréses önrész + 10%-os levonásos önrész | |
Viharkár (homokverés) | 70%-os levonásos önrész | |
Téli fagykár | 70%-os levonásos önrész | |
Tűzkár | 30% eléréses önrész | |
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítá- si érték százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az eset- ben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levo- nására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl.: 10%-os el- éréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kár- térítés 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl.: 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%-os kár esetén a kártérítés 13,5%.
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapítása
A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és a 4. pontban felsorolt biz- tosítási eseményekre vonatkozó díjtétel, valamint 6. pontban meghatáro- zottak szerint számított biztosítási érték szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj a nettó díj (a nettó díj kerül számlázásra a díjfizetési megállapodás szerint).
Az így kiszámított nettó díj megfelel a biztosítás adó nélkül számított díjá- nak (143/2011. (XII. 23.) VM rendelet 3.§ af. pontja)
Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
A biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító a biztosítási szerződés díjáról jú- lius 15-ig köteles tájékoztatni az „agrárkár enyhítési szervet” (Mkk tv. 17.§). A szerződő ajánlatadáskor választhat egyszeri éves vagy negyedéves díjfizetést. A biztosító a VM rendelet szerint meghatározott módon az MVH számára no- vember 15-ig díjfizetési igazolást állít, ki a biztosítási szerződés befizetett dí- járól, az igazolást ügyfélkapun keresztül az MVH (Mezőgazdasági Vidékfej- lesztési Hivatal) által közleményben megjelentetett nyomtatványon teljesíti.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége
9.1. A közlési kötelezettség
A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosí-
tó írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosí- tott/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a bizto- sító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
A szerződő, illetve a biztosított az ajánlat és az adatközlő lap kitöltésével köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat minden biz- tosítási időszakra vonatkozóan:
a. a biztosított nevét;
b. lakcímét; székhelyét;
c. a 2007. évi XVII. törvény szerinti „regisztrációs számát”. A szerződés létrejöhet a regisztrációs szám közlése nélkül is. Ebben az esetben a szerződőnek kell gondoskodni a regisztrációs szám pótlásáról és a biz- tosító tájékoztatásáról legkésőbb július 10-ig;
d. a biztosítani kívánt növénykultúra faját (őszi búza, tavaszi búza, őszi árpa, tavaszi árpa, őszi káposztarepce, triticale, rozs, ipari napraforgó, takarmánykukorica, borszőlő, alma).
e. A biztosítani kívánt növénykultúra(rák) kockázatviselési helyét(eit) (MEPÁR szerinti tételes azonosítással).
f. A biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát (referencia- hozam);
g. a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát.
A biztosított hozzájárul, hogy a biztosító az a)-d) pontokban felsorolt ada- tokat (minden biztosítási időszakban) június 8-áig köteles az „agrárkár eny- hítési szerv” részére megküldeni (VM rendelet 3.§ (1) bekezdés k pontja). A biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító az e. pontban meghatáro- zott területi adatokat július 15-ig köteles az „agrárkár enyhítési szerv” ré- szére megküldeni (Mkk tv. 17.§ (1) bekezdés).
Az egységár, hozam, növénykultúra, és vetésterület adatait figyelembe véve dönt a biztosító az ajánlat elfogadásáról valamint a folyamatos szerződések biztosítási időszakonkénti megújításáról.
Folyamatos szerződések esetén az aktuális biztosítási évre vonatkozóan a területi, hozam, és egységár adatok közlésére a biztosító a következő idő- korlátokat köt ki:
Szerződéskötésnek vagy szerződésmódosításnak végső határideje minden biztosítási évben május 31.
A szerződő tudomásul veszi és elfogadja az MVH területnagyságra vonat- kozó adatszolgáltatását melynek végső határideje július 1.
Az egységár meghatározásánál a szerződőnek/biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tőzsdei, hatósági és szerződéses árakat Ha ajánlat adáskor vagy szerződés megújításkor a szerződő/biztosított az ada- tokat nem vagy nem megfelelően veszi figyelembe, akkor a biztosító jogo- sult az ajánlat vagy a szerződésmódosítás elutasítására.
A hozamadatok meghatározásánál a szerződőnek figyelembe kell venni a
„referenciahozamokra” meghatározott számítási előírásokat. Abban az eset- ben, ha a szerződőnek/biztosítottnak nem áll rendelkezésére a biztosítani kí- vánt területeire vagy növényeire vonatkozó hozamadat akkor a megyei ter- mésátlagok figyelembevételével kell meghatározni azokat (az elmúlt 3-5 év megyei hozamadatok alapján az VM rendelet 3.§ (7) bekezdés szerint).
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPÁR) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, akkor a biztosítottnak az MVH által közleményben rendszeresített nyomtatványon kell meghatal- mazni a szerződőt a biztosítási szerződés megkötésére. E dokumentumot a szerződőnek július 30-ig meg kell küldenie az MVH részére.
A szerződés megkötését vagy folyamatos szerződés esetén a módosítást követően az egységár a kockázatviselési időszakot magába foglaló biztosí- tási időszak végéig nem módosítható.
9.2. A változásbejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biz- tosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írás- ban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
– a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;
– a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
– a biztosított tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyé- nek megszűnése;
– a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbér- lőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog ala- pítása;
– a biztosított növénykultúra bérbeadása;
– a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőriz- ni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő által szolgáltatott ada- tok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított nö- vénykultúra fajtájára, valamint hozamadataira vonatkozó módosítás a biz- tosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra vagy a hozamadatok módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak követ- keztében a biztosítási érték is megváltozik valamint biztosítási díjtétel is mó- dosulhat. A biztosítási érték változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
11. A biztosító szolgáltatása
A kárbejelentését követően a biztosító öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.
Aszálykár kockázati esemény bekövetkezésekor a szerződőnek/biztosítottnak a betakarítás megkezdése előtt 5 nappal meg kell tenni a kárbejelentést.
A káraktához csatolni kell:
Tűzkár esetén: A tűzeset keletkezésének helye szerint illetékes hatóság iga- zolását.
Jég, vihar, fagy esetén: OMSZ igazolást (indokolt esetben a Nemzeti Kör- nyezetügyi Intézet, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevo- násával).
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mérté- ke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok) a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza a szemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és káraktát készít.
A káraktának tartalmilag és formailag meg kell felelni a vidékfejlesztési mi- niszter 143/2011. (XII. 23.) VM rendeletében xxxxxxxxxxxxxxxxxx.
A káraktának tartalmaznia kell:
– a biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, regisztrációs számát;
– a károsodott növénykultúra nevét;
– a károsodott kultúra üzemi szintű területének nagyságát;
– a károsodott kultúra biztosítási értékét hektáronként;
– a kárt vagy károkat okozó kárnemet vagy kárnemeket;
– a hozamcsökkenés becsült mértékét és forintosított értékét;
– a biztosítási esemény Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer sze- rinti helyét (MEPÁR azonosító);
– a károsodott terület nagyságát;
– a kifizetett kártérítés összegét.
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a kárszázalék %-ban kifejezett veszteség mér- téke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérí- tési összeg kiszámolására.
11.1. Kármegállapítás
A károk mértéke a Mkk törvény, valamint a 143/2011. (XII. 23.) VM rende- let alapján kerül megállapításra.
A 2011. évi CLXVIII. törvény értelmében bekövetkezett káresemények csak akkor tekinthetők biztosítási eseménynek, ha a kockázatviselés helyén ter- mesztett növényekben legalább 30%-t meghaladó mértékű hozamcsökke- nést okoznak.
A biztosítási szerződéssel lefedett terület vonatkozásában a kárküszöb 30%.
– egyetlen biztosítási típus esetében sem alacsonyabb a károsodott terü- letre eső biztosítási összeg 30%-nál;
– a téli fagykár a károsodott növénytábla biztosítási összegének 50%-a;
11.2. Minőségi értékcsökkenési kulcsok
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében a bizto- sító a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
– zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlen- séget friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell te- kinteni azt a zöldbabhüvelyt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
– sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a seb- zések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket, melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek el- számolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
– paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra al- kalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a ter- méseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak.
„Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termés- nek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
– őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást és a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkal- mas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkal- mas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
– körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 35%-os kár, ipari fel- használásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást és a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2.
„Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a
jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t. A gyümölcs oly mérték- ben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
11.3. Mintaterek alkalmazása
Ha a növénykultúra betakarítása, újravetése, illetve újrapalántázása a kár- bejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen, a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatere- ket kell hagyni.