ÜZLETSZABÁLYZAT

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (a továbbiakban: Zrt.) a vállalkozások működőképességének javítása, versenyképességük növelése, fejlődésük elősegítése érdekében a vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását készfizető kezességvállalással segíti. A Zrt. a hitelintézetek által a vállalkozások részére történő hitelnyújtásához, garancia vállalásához, valamint a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások (a továbbiakban: pénzügyi intézmények) faktoring és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízing szolgáltatásainak igénybe vételéhez vállal készfizető kezességet. A Zrt. készfizető kezességvállalásával lehetőség nyílik arra, hogy a pénzügyi intézmények olyan életképes vállalkozások számára nyújtsanak hitelt, faktoring és pénzügyi lízingszolgáltatást, vállaljanak garanciát, amelyek egyébként a Zrt. biztosítéki hátteret megerősítő készfizető kezességvállalása nélkül nem, vagy pedig kedvezőtlenebb feltételekkel vehetnék igénybe a hiteleket, garanciákat, faktoring és lízingszolgáltatásokat. A Zrt. készfizető kezességvállalása a pénzügyi intézmények hitelezési kockázatát csökkenti.

A készfizető kezességvállalással a Zrt. kötelezi magát arra, hogy ha a hiteladós, a garancia kötelezettje, a faktoring és lízingszolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban együttesen: adós) a pénzügyi intézménnyel szembeni fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a vállalt mértékig a Zrt. maga fog az adós helyett a pénzügyi intézménynek teljesíteni. Ha az ügylettel kapcsolatban a készfizető kezességvállalás igénye merül fel, a pénzügyi intézmény keresi meg kérelmével a Zrt.-t.

A Zrt. készfizető kezességvállalásához Magyarország éves költségvetési törvényei alapján a központi költségvetés viszontgaranciája (a továbbiakban: állami viszontgarancia) kapcsolódik.

A Zrt. által állami viszontgarancia mellett nyújtott készfizető kezességvállalás

• a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete1 (2023. december 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (a továbbiakban: a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete) 3. cikke alapján általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak [az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) számú Korm. rendelet (a továbbiakban 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet) I. számú melléklete szerint általános csekély összegű (de minimis) támogatás]

• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet módosításáról szóló 2019. február 21-i 2019/316/EU bizottsági rendelettel2 módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet3 (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 3. cikke alapján agrár de minimis támogatásnak [37/2011. (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „4.2. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás (1408/2013/ EU bizottsági rendelet)”, valamint a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet szerint]

1 Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének adatai: L sorozat, 2023.12.15.

2 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 51/I., 2019.2.22., 1. o.

3Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 352., 2013.12.24. 9.o.

• a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelettel4, az 1407/2013/EU rendelet meghosszabbításának és a 651/2014/EU rendelet meghosszabbításának és vonatkozó kiigazításának tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. július 2-i 2020/972/EU bizottsági rendelettel5, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet román nyelvű változatának helyesbítéséről szóló, 2021. március 15-i 2021/452/EU rendelettel6, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i 2021/1237/EU bizottsági rendelettel7 a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet lengyel nyelvi változatának helyesbítéséről szóló, 2023. május 4-i 2023/917 rendelettel8, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU rendelet, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatások bizonyos fajtáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló (EU) 2022/2473 rendelet módosításáról szóló, 2023. június 23-ai 2023/1315 rendelettel9 módosított, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet10 (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) I–III. fejezete és

• 13-14. cikke alapján regionális beruházási támogatásnak, [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet

I. számú melléklete szerint „19.1.1. Regionális beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk)”]

• 17. cikke alapján KKV-knak nyújtott beruházási támogatásnak, [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.2.1. KKV-knak nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikk)”]

• 22. cikke alapján induló vállalkozásoknak nyújtott támogatásnak, [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.4.3. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk)”]

4 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 156., 2017.6.20., 1. o.

5 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 215/3, 2020.7.7.

6 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 89/1, 2021.3.16.

7 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 270/39., 2021.7.29. 8 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 119/159, 2023.5.5. 9 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 167/1, 2023.6.30.

10Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L187, 2014.06.26., 1. o.

• 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.5.1. Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikk)”]

• 28. cikke alapján KKV-knak nyújtott innovációs támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.5.10. Kis és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 28. cikk)”]

• 38. cikke alapján energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatásnak (az épületek energiahatékonyságának kivételével) [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.8.4. Épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 38. cikk)”]

• 38a. cikke alapján épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.8.5. Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 38a. cikk)”]

• 38b. cikke alapján az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.8.6. Energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 38b. cikk)”]

• 41. cikke alapján megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatásnak [37/2011. III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.8.8. Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez nyújtott beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 41. cikk)”]

• 47. cikke alapján az erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatásnak [37/2011. III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „19.8.15. Erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás (651/2014/EU bizottsági rendelet 47. cikk)”]

• a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról11 (a továbbiakban: a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete) I-III. fejezete és

• 14. cikke alapján a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „16.3.1.1. A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás ((EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 14. cikk)”]

• 17. cikk szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatásnak [37/2011 (III.22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint „16.3.1.4. A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy

11 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: L 327/1, 2022.12.21.

forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás ((EU) 2022/2472 bizottsági rendelet 17. cikk)”]

• „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023/C 101/03 számú 2023. március 17-i európai bizottsági közlemény (továbbiakban: Közlemény) 2.1. szakasza alapján nyújtott támogatásnak

minősül.

A felsorolt támogatási jogcímeken nyújtott készfizető kezességhez kapcsolódó állami viszontgarancia alapján a Zrt. által garantált követelés részben államilag garantált követelésnek, támogatásnak minősül.

A Zrt. készfizető kezességvállalásával kizárólag az Üzletszabályzatban meghatározott támogatások, támogatási kategóriák keretében nyújtott támogatás nyújtására kerülhet sor.

Abban az esetben, amennyiben a Zrt. az állami viszontgarancia mellett történő készfizető kezességvállalását piaci készfizető kezességvállalási díj ellenében nyújtja, úgy a készfizető kezességvállalás állami támogatásnak nem minősül.

A Zrt. az Üzletszabályzatban meghatározott részletes feltételek mellett – állami viszontgarancia nélkül – saját kockázatra is vállalhat készfizető kezességet.

A Zrt. az Európai Beruházási Alap (European Investment Fund, a továbbiakban: EIF vagy EBA) által koordinált COSME (Programme for the Competitiveness of Enterprises and Small and Medium-sized Enterprises) – az Európai Unió által indított garancia program – keretében is vállalhat készfizető kezességet.

A COSME viszontgaranciát a COSME Program és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (a továbbiakban: ESBA) az Európai Beruházási Terv keretében biztosítja. Az ESBA célja produktív beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatás-elősegítése az Európai Unióban és a finanszírozáshoz való hozzájutás mértékének növelése.

A Zrt. által a COSME keretében vállalt készfizető kezességhez az EIF által nyújtott 50%-os mértékű viszontgarancia kapcsolódik. E viszontgarancia jellemzője, hogy meghatározásra kerül egy maximális veszteség összeg (a továbbiakban: viszontgarancia korlát), ameddig az EIF a viszontgarancia alapján fizetési kötelezettséget vállal. A Zrt. a készfizető kezességet jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételek mellett az EIF viszontgarancia korlátjától függetlenül, visszavonhatatlanul vállalja. A Zrt. az EIF viszontgarancia korlátjának eléréséről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi intézményeket.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az ÁPTF 296/1997. sz. határozata alapján működő pénzügyi vállalkozás.

Eltérő rendelkezés hiányában jelen Üzletszabályzat hitelszerződésekre vonatkozó rendelkezései kiterjednek a garancia, a lízing és a faktoring szerződésekre is.

Az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, illetve garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalásról a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzata rendelkezik.

2. A ZRT. KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZOLGÁLTATÁSÁNAK IGÉNYBEVÉTELÉRE JOGOSULTAK KÖRE

2.1. A hitelekhez és garanciákhoz kapcsolódó készfizető kezességvállalást a Zrt.-ben legalább 10 millió forint névértékű részvénytulajdonnal rendelkező hitelintézetek vehetik igénybe.

A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és mikrohitelezési tevékenység esetén a megyei, fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok.

2.2. A Zrt. készfizető kezességvállalásának igénybevételére jogosultak azok a pénzügyi vállalkozások is, amelyek a hitelezési, lízing vagy faktoring tevékenységükhöz kapcsolódó készfizető kezességvállalásról a Zrt.-vel – az alábbiak szerint – megállapodást kötöttek.

Ha a pénzügyi vállalkozás megállapodást kíván kötni a Zrt.-vel, a Zrt. a megállapodás megkötése előtt elvégzi a pénzügyi vállalkozás partnerminősítését. A partnerminősítés célja, hogy a Zrt. – a rendelkezésére álló adatok alapján – megismerhesse a pénzügyi vállalkozás hitelezési tevékenységére vonatkozó alapvető szabályokat, adatokat és így a megállapodás megkötése esetén a Zrt.-t terhelő kockázatokat feltárhassa. A Zrt. azon pénzügyi vállalkozásokkal köt megállapodást, amelyeket a Zrt. a partnerminősítés alapján megfelelőnek minősít. A partnerminősítés elvégzése érdekében a pénzügyi vállalkozás a következő – a KKV szektorra vonatkozó – dokumentumokat adja át a Zrt.-nek:

• a Felügyelet által kiállított működési engedély,

• adós/ügyfélminősítésről szóló szabályzat, vagy annak bedőlési valószínűségek (PD) számítást/értékeket is tartalmazó kivonata,

• kockázatkezelésről/-vállalásról szóló szabályzat,

• fedezetértékelésről szóló szabályzat,

• kapcsolódó hitelezési és behajtási eljárásrend,

• a tárgyévet megelőző két év december 31-i fordulónapon meglévő portfolió összesített adatai követelésminősítés és adósminősítési bontásban faktoring ügyletek esetén a követelések nyilvántartására és a kapcsolódó elszámolásokra vonatkozó rendszerük leírását, a követelések kezelésének folyamataira vonatkozó eljárás rendjét, valamint

• az utolsó lezárt év auditált mérlegbeszámoló.

A minősítés alkalmával a pénzügyi vállalkozás és a Zrt. további dokumentumok átadásáról is megállapodhat.

Ha a partnerminősítés alapjául szolgáló dokumentumokban változás következik be, a pénzügyi vállalkozás köteles e dokumentumokat a Zrt.-nek megküldeni, amelyek alapján a partnerminősítés felülvizsgálatára kerül sor.

3. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI

3.1 Állami viszontgarancia esetén

A Zrt. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény), valamint a támogatásra vonatkozó egyéb európai uniós jogszabály alapján kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) megvalósítására létrejött szervezetek a társaság részvényesi körébe tartozó hitelintézetekkel, továbbá a Zrt.-vel megállapodást kötött pénzügyi vállalkozásokkal szembeni – hitelszerződésből, kölcsönszerződésből, hitelkeret-szerződésből (a továbbiakban együtt:

hitelszerződésből) – legfeljebb 25 éves futamidejű –, garancia-szerződésből és garancia keretszerződésből (a továbbiakban együtt: garancia szerződésből), – legfeljebb 10 éves futamidejű –

, faktoring szerződésből, és pénzügyi lízingszerződésből eredő – legfeljebb 25 éves futamidejű – kötelezettségeiért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb 1 éves futamidejű faktoring ügyletekhez kapcsolódhat. A hitel- vagy garancia keretet kitöltő hitel- vagy garancia szerződések futamideje meghaladhatja a keret lejáratát, de a készfizető kezességvállalás időtartama legfeljebb a hitel- vagy garancia keret lejáratáig keletkező adósi tartozásokra terjed ki. A hitelszerződés futamideje alatt a hitelszerződés keltétől a végső lejáratáig terjedő időtartamot kell érteni. A futamidő az esetleges hosszabbításokkal együtt sem haladhatja meg az ügyletre irányadó jelen pont szerinti futamidőt.

A hitel devizaneme kizárólag HUF/EUR/USD/CHF/CNY lehet. A devizanem futamidő alatt történő módosítására – a többdevizás hitelszerződések kivételével – nincs lehetőség.

Éven túli futamidejű hitelszerződések esetén akkor vállalható készfizető kezesség, ha a pénzügyi intézmény biztosítékként a 2013. évi V. törvény (Ptk.) Ötödik könyv Harmadik része VII. Címében meghatározott zálogjog vagy óvadék, vagy a Hatodik könyv Harmadik rész XXI. Cím LX. Fejezetében meghatározott kezesség valamelyikét lekötötte, kivéve éven túli futamidejű pénzügyi lízingszerződések esetén, ahol elsősorban a lízingtárgy képezi a Zrt. készfizető kezességének a fedezetét. Ennek megfelelően a Zrt. készfizető kezességének beváltása esetén a lízingtárgy értékesítéséből befolyt bevétellel – illetve a helyébe lépő pénzösszeggel – a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szabályok szerint kell a Zrt.-vel elszámolni.

3.2 A készfizető kezesség maximális összege

A Zrt. által vállalt kezesség összege egy adós vonatkozásában a kérelem benyújtásának időpontjában,

– az 5. pontban meghatározottak figyelembevételével – nem haladhatja meg

• általános csekély összegű (de minimis) támogatás estén a Bizottság (EU) 2023/2831 rendeletében,

• agrár de minimis támogatás esetén az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) számú Korm. rendeletben, valamint a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendeletben,

• általános csoportmentességi rendeletben foglalt támogatások esetén a 651/2014/EU bizottsági rendeletben vagy

• a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben foglalt támogatások esetén a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletében és a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás szabályairól szóló 31/2015. (VI.9.) FM rendeletben (a továbbiakban: 31/2015. (VI. 9.) FM rendelet)

foglalt mértéket, illetve (keret)összeget.

A devizahitel forint összegét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hitelszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes devizaárfolyamán kell kiszámítani.

A (keret)összegek számítása szempontjából akár az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzat alapján, akár egyedi kérelem alapján került sor a Zrt. készfizető kezességvállalására, devizában vállalt hitel, garancia, faktoring és pénzügyi lízing esetében a Zrt. készfizető kezességének forintösszegét a hitel-, garancia-, faktoring és pénzügyi lízingszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell kiszámítani. A különböző hitel-, garancia-, faktoring és pénzügyi lízingszerződéshez kapcsolódó készfizető kezességet együttesen kell számítani.

A készfizető kezesség maximális összegének megállapításánál figyelembe kell venni az adósnak nyújtott összes csekély összegű (de minimis), vagy az adott ügylethez kapcsolódóan nyújtott összes csekély összegű (de minimis) és csoportmentességi támogatást vagy más állami támogatást, függetlenül attól, hogy mely szervezet nyújtotta/közvetítette a támogatást.

A készfizető kezesség támogatástartalmának számítása – garancia szerződéshez kapcsolódó készfizető kezességvállalás kivételével – a 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet II. mellékletében foglaltak alapján történik.12 A számításhoz szükséges piaci kezességvállalási díj meghatározása a Bizottság által jóváhagyott módszertan alapján történik. A garancia szerződéshez kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén a készfizető kezesség támogatástartalmának számítása általános csekély összegű támogatás esetén a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelet 4. cikk (6) bekezdés a), b) és

d) pontja, mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén a 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (6) a)-b) pontja alapján történik.

4. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁST KIZÁRÓ KÖRÜLMÉNYEK ÁLLAMI VISZONTGARANCIA ESETÉN ‌

4.1. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adóssal kapcsolatban, akivel szemben a következő feltételek bármelyike fennáll:

a) akinek a készfizető kezességvállalási kérelem alapját jelentő hitelszerződésből vagy garancia-szerződésből, faktoring szerződésből és pénzügyi lízingszerződésből eredő tartozásai megfizetéséért az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, Magyar Vállalkozás-fejlesztési Alapítvány kötelezettséget vállalt, vagy erre irányuló kérelmet nyújtott be ezen intézményekhez és elbírálás alatt van, illetve akinek a fenti ügyletéhez állami készfizető kezesség kapcsolódik;

b) aki – a nyilatkozata alapján – a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző, a támogatás odaítélésének időpontjáig tartó, 3 éves időszak során a Bizottság (EU) 2023/2831 rendeletében, vagy a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásának évében, illetve az azt megelőző két pénzügyi évben az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott összeghatár felett részesült, illetve részesülne csekély összegű (de minimis) támogatásban;

c) aki a Zrt. készfizető kezességvállalását korábban igénybe vette és

• a kérelemhez kapcsolódóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett,

• akinek az (új) készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőzően a Zrt.- hez benyújtott beváltási kérelmét a Zrt. – 5 éven belül – teljesítette vagy megtagadta13,

12C(2008) 6357, N 201/a/2007. számú állami támogatás – Magyarország, Módszertan a Hitelgarancia Zrt. által nyújtott kezességvállalás támogatástartalmának kiszámításához valamint

C(2009) 5645, N 35/2009. számú állami támogatás – Magyarország, Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a mezőgazdasági és a halászati ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához

13 Abban az esetben, amennyiben a teljesített vagy megtagadott beváltási kérelem alapjául szolgáló készfizető kezességvállalási szerződés jelen Üzletszabályzat vagy a Zrt. együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzatának hatálya alatt jött létre.

• fennálló ügyletéhez kapcsolódóan a készfizető kezesség beváltása folyamatban van14, kivéve, ha a beváltást a Zrt. 11.4 pont alapján, felfüggesztette és az új kérelem a beváltás alatt lévő ügylet kiváltására irányul, és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő,

• bármely hitelintézetnél olyan felmondott ügylettel rendelkezik, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és amely ügylet a Zrt. nyilvántartása szerint felmondott státuszban van, kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő;

d) aki csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás alatt áll;

e) aki szerkezetátalakítási eljárás alatt áll, kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik;

f) egyéni vállalkozó (ideértve az egyéni céget is) esetén: aki vagy akinek természetes személy tagja a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerint adósként, adóstársként adósságrendezési eljárás hatálya alatt áll, illetve aki (ideértve a tulajdonában álló egyéni céget) korábban ilyen eljárás alatt állt és ezen okból nem volt jogosult a kezességvállalási kérelem alapjául szolgáló hitelszerződés aláírására;

g) aki a 651/2014/ EU bizottsági rendelet, illetve a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete hatálya alá tartozó támogatás igénylése esetén – kivéve, ha a kérelem benyújtására a 651/2014/ EU bizottsági rendelet 22. cikke (induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás) alapján kerül sor –, a 37/2011.(III.22.) Korm. rendelet 6.§ (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, valamint csekély összegű (de minimis) és agrár de minimis körbe tartozó támogatás igénylése esetén, amennyiben fennállnak – a hitelezői kérelemre induló – felszámolási eljárás elrendelésének feltételei;

h) akit a cégnyilvántartásból, vagy egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozói nyilvántartásból töröltek, illetve akivel szemben erre irányuló eljárás van folyamatban, vagy egyéni vállalkozóként az adószáma törlésre került, vagy az adószám törlésére irányuló eljárás van folyamatban;

i) akit a cégnyilvántartásba vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba nem jegyeztek be, feltéve, hogy a megalakuláshoz, létrejöttéhez a bejegyzés szükséges;

j) akinek félévnél régebbi lejárt, hitelszerződésből, (bank)garancia-szerződésből, faktoring- szerződésből vagy pénzügyi lízingszerződésből eredő tartozása áll fenn;

k) akinek 60 napon túl lejárt és át nem ütemezett adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van;

l) akinek legfeljebb 1 éves futamidejű hitelszerződését – a Zrt. készfizető kezességvállalásán kívül – más biztosíték (zálogjog, óvadék, készfizető kezesség, garancia, engedményezés - kivéve biztosítási jogviszonyból eredő követelés engedményezése) nem biztosítja, vagy éven túli futamidejű hitelszerződését – a Zrt. készfizető kezességén kívül – más biztosíték (zálogjog, óvadék, készfizető kezesség) nem biztosítja;

m) aki jogszabályba ütközően környezetszennyezéssel járó tevékenységet valósít meg;

14 Abban az esetben, amennyiben a folyamatban lévő beváltási kérelem alapjául szolgáló készfizető kezességvállalási szerződés jelen Üzletszabályzat vagy a Zrt. együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzatának hatálya alatt jött létre.

n) aki az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozatának nem tett eleget, valamint aki az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 Rendelete 136. cikk (1) bekezdésének g) vagy h) pontjában szereplő helyzetben érintett;

o) aki a következő főtevékenységek valamelyikét folytatja:

• fegyver- és lőszergyártás (TEÁOR'08 2540),

• katonai harcjármű gyártása (TEÁOR'08 3040),

• szerencsejáték, fogadás (TEÁOR'08 9200),

• pénzügyi közvetítés – biztosítás, viszontbiztosítás, nyugdíjalapok – egyéb pénzügyi tevékenység (TEÁOR’08 6411-6630), kivéve, ha a kezességvállalási kérelem olyan ügylet kiváltására irányul, amelyhez a Zrt. készfizető kezessége kapcsolódik, és a kérelem elfogadása esetén a Zrt. kitettsége az adós ügyleteihez kapcsolódóan nem nő;

p) aki vagy akinek vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa pénzmosás, vagy vagyon elleni, korrupciós, gazdálkodás rendjét sértő, költségvetést károsító, közbizalom vagy közbiztonság elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban terhelt, a bíróság által meghozott felmentő ítélet vagy büntetőeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésének időpontjáig, bűnösséget megállapító ítélet hozatala esetén pedig a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés időpontjáig;

q) továbbá, ha az ügylet célja

• lakossági-, személyi fogyasztás finanszírozása (személyi-, áruvásárlási-, lakás-, gépkocsi vásárlási kölcsön),

• visszlízing, azon visszlízing kivételével, amely a lízingbevevőtől megvásárolt, a lízingbevevő által ezt megelőzően vásárolt új vagy használt eszköz (lízingtárgy) lízingbe adására irányul, amennyiben a lízingtárgy a lízingszerződés megkötését megelőző 90 naptári napon belül került a lízingbevevő tulajdonába, kifejezetten a lízingszerződés megkötése céljából, és a lízingszerződés megkötésére irányuló szándék a lízingbeadónak a lízingtárgy lízingbevevő általi megvásárlását megelőzően a lízingszerződés megkötésére vonatkozóan kiadott indikatív ajánlatával igazolható (technikai visszlízing),

• külföldi befektetések finanszírozása,

• harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenység támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos,

• import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás.

4.2. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

4.3. Ha a Zrt. készfizető kezességvállalására vonatkozó kérelem benyújtására a Bizottság (EU) 2023/2831 rendeletében és a 651/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott feltételek alapján kerül sor, akkor a következőkben meghatározott egyes támogatások, illetve támogatási kategóriák esetén a Zrt. nem vállal készfizető kezességet:

a) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek

energiahatékonyságának kivételével), épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás, és általános csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha a Zrt. kezességvállalása a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez kapcsolódna;

b) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével), épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás, és – amennyiben a támogatás összegét a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg – általános csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódna;

c) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha a Zrt. kezességvállalása elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódna;

d) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével), épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás és általános csekély összegű (de minimis) támogatás esetén, ha

• a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

• a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

e) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével), épület- energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság- alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás,

erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás és általános csekély összegű (de minimis) támogatás esetén exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik;

f) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével), épület- energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság- alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás és általános csekély összegű (de minimis) támogatás esetén abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé;

g) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével), épület- energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság- alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás és általános csekély összegű (de minimis) támogatás esetén olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi;

h) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével), épület- energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság- alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás esetén a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat (HL L 336., 2010.12.24., 24. o.) hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére;

i) regionális beruházási támogatás, KKV-knak nyújtott beruházási támogatás, induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás, KKV-knak nyújtott innovációs támogatás, energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével), épület- energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, energiahatékonyság- alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás, megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás atomenergia termeléshez;

j) acélipari tevékenységhez, lignitipari tevékenységhez, szénipari tevékenységhez, ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához, energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és

energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez regionális beruházási támogatás;

k) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtása esetén abban az esetben, ha támogatási összeg meghaladja következő összegeket (azzal, hogy az értékhatárok nem kerülhetőek meg a projektek mesterséges feldarabolásával):

• regionális beruházási támogatás esetén, a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – egy legalább 110 millió EUR elszámolható költségű beruházási támogatás esetében a következő vállalkozásonként és projektenként meghaladja:

i. a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,

ii. a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,

iii. a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%,

• KKV-knak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

• induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként a 651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikk (3)-(5) és (7) bekezdésében meghatározott mértéket,

• kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén:

i. ha a projekt túlnyomórészt alapkutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 55 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

ii. ha a projekt túlnyomórészt ipari kutatást foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 35 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába, vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iii. ha a projekt túlnyomórészt kísérleti fejlesztést foglal magában: vállalkozásonként és projektenként 25 millió EUR; ez az eset akkor áll fenn, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységekkel kapcsolatban merül fel;

iv. ha a projekt EUREKA-projekt, vagy ha a projektet a Szerződés 185. vagy

187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás hajtja végre, vagy ha megfelel a 651/2014/EU bizottsági rendelet 25. cikk (6) bekezdésének d) pontjában előírt feltételeknek, az i–iii. alpontban említett összeg a kétszeresére emelkedik;

v. ha a kutatás-fejlesztési projektekhez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják (amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában fejeznek ki), és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó leszámítolási kamatláb szerint számított kamattal megnövelve

kerül visszafizetésre, az i–iv. alpontban említett összeg 50%-kal emelkedik;

vi. kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás esetében: tanulmányonként 8,25 millió EUR;

• Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás, Megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás, Erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás: vállalkozásonként és projektenként 30 millió EUR;

• KKV-knak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

l) a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtása esetén abban az esetben, ha

• Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás esetén a teljes kintlévő finanszírozás végső kedvezményezettenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

4.4. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete szerinti támogatás nyújtása esetében abban az esetben, ha támogatási összeg meghaladja következő összegeket (azzal, hogy az értékhatárok nem kerülhetőek meg a projektek mesterséges feldarabolásával):

• a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg az 600 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

• mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás nyújtásakor, ha a támogatás összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre.

4.5. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete szerinti támogatás esetében a következő esetekben:

• ha a támogatás az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és forgalmazásához kapcsolódna;

• ha a támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásához kapcsolódna;

• olyan támogatások, amelyek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerülnek rögzítésre;

• a fenti rendelet 14. cikke szerinti az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott tárgyi eszközökre vagy

immateriális javakra irányuló beruházások támogatása esetében a 14. cikk (9)-(11) bekezdése szerinti esetekben;

• a fenti rendelet 17. cikke szerinti mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetében a 17. cikk (3) és (6)-(8) bekezdése szerinti esetekben;

• exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik;

• abban az esetben, ha a támogatás nyújtását import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé;

• olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

4.6. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatási jogcímeken, amennyiben az adós vagy a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások valamelyike a támogatás odaítélését megelőző, „gördülő” módszerrel számított három éves időszakban, Magyarországon az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján odaítélt közszolgáltatási csekély összegű támogatásban részesült.

4.7. A fenti kizáró okok a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontjában nem állhatnak fenn. Az adósnak és a pénzügyi intézménynek a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell a készfizető kezességvállalás feltételeinek fennállásáról, valamint, – a 4.1 c) pont kivételével – a kizáró feltételek fenn nem állásáról. A

4.1 c) pontban meghatározott kizáró körülmények fennállására vonatkozóan a Zrt. nyilvántartása az irányadó. Ha a befogadás során hiánypótlásra kerül sor, a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásának időpontja alatt az utolsó hiánypótlás benyújtásának időpontját kell érteni. A 4.1 és a 4.2 pont alkalmazásában a Zrt. kitettsége egy adós vonatkozásában az adós valamennyi ügyletéhez kapcsolódóan a Zrt. kockázatban állásának forintban kifejezett maximum összegét jelenti.

5. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG ALAPJA, MÉRTÉKE

5.1. A Zrt. készfizető kezességvállalása – a szerződés típusától függően – az alábbiakra terjedhet ki:

• hitelszerződés esetén: a hitelszerződés alapján az adóst terhelő tőkeösszeg,

• garancia-szerződés esetén: a garancia-szerződésben meghatározott garancia összege,

• pénzügyi lízingszerződés esetén: a finanszírozott tőke,

• faktoring szerződés esetén a tőkeösszeg,

amely azonban a kérelem benyújtásakor nem haladhatja meg a 3.2 pontban meghatározott összeget.

Jelen Üzletszabályzat alkalmazásában a tőke jelenti:

• hitelszerződés esetén: a hitelszerződésben szereplő hitel összegét,

• garancia esetén: a garancia-szerződésben meghatározott garancia összegét,

• lízing esetén: a finanszírozott tőke összegét,

• faktoring esetén: faktoring szerződés szerint a pénzügyi intézmény által az adósnak nyújtandó összeg, valamint

• hitelkeret szerződés, garancia keretszerződés esetén: a hitelkeret-szerződésben, a garancia keretszerződésben meghatározott keretösszeget.

A Zrt. készfizető kezességvállalása nem terjed ki – különösen – az ügyleti kamatra, a készfizető kezességvállalási díj összegére, nyílt végű lízingszerződés esetén az általános forgalmi adó összegére, az adós késedelme miatt felszámított többlet (késedelmi) kamatokra, a számlaforgalom elmaradása miatt felszámított díjra, a pénzügyi intézmény által felszámított garancia-díjra és a pénzügyi intézménynek a szerződéseiben foglalt követelések érvényesítésével kapcsolatos költségeire.

5.2. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség maximális mértéke nem haladhatja meg az 5.1 pontban meghatározottak alapján fennálló tartozás összegének 80%-át. A Zrt. a készfizető kezességvállalás minimális mértékét nem határozza meg.

Deviza hitelszerződés (ideértve: a deviza pénzügyi lízing- és deviza faktoring szerződést is) esetén – többdevizás hitelszerződés és garanciaszerződés esetén figyelemmel az 5.3. pontban foglaltakra is – a hitelszerződésben vagy a Hirdetményben meghatározott, a Zrt. által megfizetendő, árfolyammozgásból eredő garantált összeg beváltáskor nem haladhatja meg – a pénzügyi intézmény választásától függően – a garantált tőkeösszeg 0, 10 vagy 20 %-át. Devizahitelekhez, devizában vállalt garanciához (ideértve a többdevizás hitelszerződést és garanciaszerződést) kapcsolódó készfizető kezesség beváltása vagy a 9.2.3 pont szerinti teljesítés esetén a teljesítés az annak alapjául szolgáló esemény (a hitel felmondásának vagy lejáratának vagy a felszámolás vagy a csődeljárás közzétételének) időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamon történik.

Deviza hitelszerződés és deviza garancia-szerződés esetén a beváltás során kifizetett összeg nem lehet magasabb, mint a beváltáskor fennálló garantált tőketartozásnak a hitelszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számolt forintösszege + 0%, +10% vagy + 20%, a pénzügyi intézmény választásától függően.

5.3. Többdevizás hitelszerződés és garanciaszerződés esetén, amennyiben a pénzügyi intézmény által beváltani kért, garantált tőketartozás HUF devizanemű, úgy a beváltás során kifizetett összeg nem lehet magasabb, mint a beváltáskor fennálló, garantált tőketartozás kezességvállalás százalékos mértékének megfelelő része.

Többdevizás hitelszerződés és garanciaszerződés esetén, amennyiben a pénzügyi intézmény által beváltani kért, garantált tőketartozás EUR/USD/CHF/CNY devizanemű, úgy a beváltás során kifizetett összeg nem lehet magasabb, mint a beváltáskor fennálló garantált tőketartozásnak a hitelszerződés vagy garanciaszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számolt forintösszege + 0%, +10% vagy + 20%, a pénzügyi intézmény választásától függően.

Többdevizás hitelszerződés és garanciaszerződés esetén, amennyiben a készfizető kezességvállalási szerződésben a hitel összege HUF devizanemben kerül rögzítésre és a pénzügyi intézmény által beváltani kért, garantált tőketartozás EUR/USD/CHF/CNY devizanemű, úgy a beváltás során kifizetett összeg nem lehet magasabb, mint a beváltáskor fennálló garantált tőketartozásnak a hitelszerződés vagy garanciaszerződés megkötését megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számolt forintösszege + 0%,

+10% vagy + 20%, a pénzügyi intézmény választásától függően, azzal, hogy az így kifizetésre kerülő összeg nem haladhatja meg a készfizető kezességvállalási szerződésben rögzített hitelösszeg kezességvállalás százalékos mértékének és árfolyamszorzónak megfelelő részét.

6. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL NYÚJTOTT TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6.1 A csekély összegű (de minimis) támogatás

6.1.1 Az adós és a vele egy és ugyanazon vállalkozások15 részére a támogatás odaítélésekor az azt megelőző, „gördülő” módszerrel számított három éves16 időszakban Magyarországon odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatások bruttó támogatástartalma17 – a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete alapján – a készfizető kezesség támogatástartalmával megnövelve nem haladhatja meg a 300.000 eurónak megfelelő – a támogatás odaítélése napjának hónapját megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított – forint összeget, és a Bizottság (EU) 2023/2831 rendeletében az átlátható támogatás kritériumaként meghatározott készfizető kezesség összegét. Az adósnak a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete a 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkoznia kell a részére bármely, „gördülő” módszerrel számított 3 éves a támogatás odaítélését megelőző időszakban nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

6.1.2 Az Európai Bizottság 2008. november 12-i C(2008) 6357 sz. határozata alapján a hitel- és a termelőeszköz beszerzéséhez igénybevett lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalás összege nem haladhatja meg a 2.500.000 EUR-t, vagy ennek megfelelő forint összeget, futamidejük a 25 évet.

6.1.3 Garancia szerződés és faktoring szerződés esetén a készfizető kezességgel garantált összeg

2.250.000 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg, és a kezességvállalás lejárati ideje öt év, vagy a garantált összeg 1.125.000 EUR vagy ennek megfelelő forint és a kezességvállalás lejárati ideje tíz év. Amennyiben a garantált összeg ezeknél az összegeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, a kezességvállalás bruttó támogatási egyenértékét a vonatkozó felső határ arányos részeként kell kiszámítani.

6.1.4 Az általános csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható18.

15Egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) az egyik vállalkozás rendelkezik a részvényesek vagy tagjok szavazati jogának többségével egy másik vállalkozásban;

b) az egyik vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányító- vagy felügyelő testülete tagjainak többségét;

c) az egyik vállalkozás valamely másik vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorolhat az e vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy alapszabályában meghatározott rendelkezés alapján;

d) az egyik vállalkozás, amely valamely másik vállalkozás részvényese vagy tagja, e vállalkozás többi részvényesével vagy tagjával kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a másik vállalkozásban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségét.

Az egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az a)–d) pontban említett kapcsolatok egyikével rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

16 Háromszor háromszázhatvanöt / háromszázhatvanhat napból álló időszak.

17 A bruttó támogatástartalom az általános a Bizottság (EU) 2023/2831 rendeletének 4. cikke alapján számolható ki.

18 Általános csekély összegű támogatás az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti mezőgazdasági és a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatással 300.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

6.1.5 A csekély összegű (de minimis) támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl azt a legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget, amelyet bármely csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat az adott esetre vonatkozóan rögzített. A nem konkrét elszámolható költségekhez nyújtott, vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, valamelyik csoportmentességi rendelet vagy a Bizottság által elfogadott határozat alapján nyújtott állami támogatással.

6.1.6 Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6.1.7 Fúzió vagy felvásárlás esetén az összefonódó vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

6.1.8 Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely alapvetően az a vállalkozás, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

6.1.9 Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

6.2 Az agrár de minimis támogatás

6.2.1 A mezőgazdasági vállalkozások intézményi kezességvállalást vehetnek igénybe pénzügyi intézmény által nyújtott piaci kamatozású forgóeszköz hiteleikhez, valamint mezőgazdasági célú beruházási hiteleikhez, garanciáikhoz, faktoring és lízing ügyleteikhez. A kezességvállalás agrár de minimis támogatásnak minősül.

6.2.2 Az adós (mezőgazdasági vállalkozás) és a vele egy és ugyanazon vállalkozások részére az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben Magyarországon odaítélt agrár de minimis támogatások összege – a 1408/2013/EU bizottsági rendelet és az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) számú Korm. rendeletben foglaltak alapján – a kezesség támogatástartalmával megnövelve nem haladhatja meg a 25 000 eurónak19 megfelelő – a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes MNB devizaárfolyamon számított – forint összeget, és az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben az átlátható támogatás kritériumaként meghatározott garancia összeget.

19 Az 1408/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltak értelmében a 25 000 EUR összegű korlát alkalmazásának feltétele, hogy (1) bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatás teljes halmozott összege ne haladja meg a rendelet II. számú mellékletben meghatározott 119 498 650 EUR összegű nemzeti korlátot, (2) az érintett termékágazatban bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott támogatások teljes halmozott összege ne haladja meg a rendelet 2. cikk (4) bekezdésében meghatározott ágazati korlátot, (3) az adott tagállam a rendelet követelményeinek megfelelően létrehozott nemzeti központi nyilvántartást működtessen.

6.2.3 Az Európai Bizottság ”2009. július 13-i C(2009) 5645” (N35/2009. sz. támogatási program Módszertan a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a mezőgazdasági és a halászati ágazatban nyújtott állami kezességvállalások támogatástartamának kiszámításához) sz. határozata alapján a készfizető kezesség összege hitelszerződés és termelőeszközök beszerzésére lízingszerződés esetén nem haladhatja meg a 2,5 millió eurónak megfelelő forint összeget.

6.2.4 Garancia szerződés és faktoring szerződés tekintetében a kezességvállalás összege 187.500 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg és lejárati ideje öt év, vagy a kezességvállalás összege 93.750 EUR vagy ennek megfelelő forint összeg, és lejárati ideje tíz év; amennyiben a kezességvállalás összege ezeknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a felső határ arányos részeként kell kiszámítani.

6.2.5 Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a Bizottság (EU) 2023/2831 rendeletének hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban is egyaránt tevékenységet végez, illetve a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket folytat, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete rendelkezései alkalmazandók, ha – a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete szerinti általános csekély összegű támogatásban.

Ha egy mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozás a halászati és akvakultúra ágazatban is tevékenységet végez, az utóbbi tevékenységek vonatkozásában nyújtott támogatásokra a 717/2014/EU bizottsági rendelet20 rendelkezései alkalmazandók, ha

– a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén – biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati csekély összegű támogatásban.

6.2.6 Az agrár de minimis támogatás más csekély összegű támogatással a vonatkozó bizottsági rendeletekben foglalt felső támogatási határok közül a legmagasabb felső határig halmozható.

6.2.7 A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenység(ek)re tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van, az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a Bizottság (EU) 2023/2831 rendelete alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

6.2.8 A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint a halászati és akvakultúra-termékek elsődleges előállítása területén egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelő ágazatra tekintettel a 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások a 717/2014/EU bizottsági rendeletben rögzített felsőhatárig halmozhatók az utóbbi tevékenységekre tekintettel 717/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, ha biztosítva van az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 717/2014/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

20 Európai Unió Hivatalos Lapszámában való kihirdetésének adatai: HL 190/45. 2014.06.28.

6.2.9 Az agrár de minimis támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl bármely csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban meghatározott maximális intenzitást vagy összeget.

6.2.10 Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6.2.11 Összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy a nemzeti korlátot. Az összefonódást vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

6.2.12 Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

6.2.13 Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

6.2.14 Kizárt a de minimis támogatások köréből az olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, illetve az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. Kizárt továbbá, harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás. Kizárt továbbá az importált áruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új, vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lévő új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez nyújtott támogatás általában nem minősül exporttámogatásnak.

6.3 A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti csoportmentességi támogatások

6.3.1 A Zrt. készfizető kezessége kis- és középvállalkozásoknak a 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységek megvalósítására nyújtott hitel és pénzügyi lízingszerződéshez kapcsolódhat.

6.3.2 A csoportmentességi támogatás alkalmazására akkor kerül sor, ha a program, amely finanszírozására a hitel- illetve lízingszerződést kötötték, megfelel a 651/2014/EU bizottsági rendeletben foglaltaknak, de a kezességvállalás összege nem haladja meg a 2.500.000 EUR- t, vagy ennek megfelelő forint összeget.

A készfizető kezesség az alábbi támogatási kategóriák szerint nyújtható:

• Regionális beruházási támogatás

• KKV-knak nyújtott beruházási támogatás

• Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

• Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

• KKV-knak nyújtott innovációs támogatás

• Energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével)

• Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás

• Épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás

• Az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás

• Erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás

A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatásokra vonatkozó részletszabályokat lásd a 2. számú mellékletben.

6.4 Mezőgazdasági csoportmentességi támogatások

6.4.1 Közös szabályok

6.4.1.1 A csoportmentességi támogatás esetén a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének I. sz. melléklete alapján mikro-, kis- és középvállalkozások jogosultak a Zrt., kezességének igénybevételére, ha a kezességvállalás alapjául szolgáló ügylet tekintetében a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete alkalmazandó.

A Zrt. készfizető kezessége kis- és középvállalkozásoknak beruházásaik megvalósítására nyújtott hitelszerződéséhez, lízingszerződéséhez kapcsolódhat. A készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a pénzügyi intézmény csak a beruházással kapcsolatos munka megkezdését megelőzően nyújthatja be a Zrt.-hez.

A csoportmentességi támogatás alkalmazására akkor kerül sor, ha a beruházási program, amely finanszírozására a hitelszerződést kötötték, megfelel a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletében foglaltaknak.

A készfizető kezesség az alábbi támogatási kategóriák szerint nyújtható:

• az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás; ez esetben a kezességvállalás összege nem haladhatja meg az 600.000 EUR-t vagy annak megfelelő forintösszeget;

• mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás; ez esetben a kezességvállalás összege nem haladja meg a 2.500.000 EUR-t vagy annak megfelelő forintösszeget.

6.4.1.2 A Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, azaz a támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett/pénzügyi intézmény a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta a Zrt-hez, (ösztönző hatás). A kérelem mellékletét képezi az adós nyilatkozata a projekt megvalósításához kapcsolódóan igénybe vett valamennyi állami támogatásról.

A támogatási/kezességvállalási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

• a vállalkozás neve és mérete;

• a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

• a projekt helyszíne;

• az elszámolható költségek jegyzéke;

• a támogatás típusa (vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, kezességvállalás, visszafizetendő előleg, tőkeinjekció vagy egyéb) és a projekthez szükséges állami finanszírozás összege.

6.4.1.3 A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet szerinti támogatások a következőkkel halmozhatók:

a) bármely egyéb állami támogatás, amennyiben az adott intézkedések különböző, azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak;

b) ugyanazon, egymást részben vagy egészben átfedő elszámolható költségekhez kapcsolódó bármilyen más állami támogatás, kizárólag abban az esetben, ha az ilyen halmozódás nem eredményezi az adott támogatásra e rendelet értelmében alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépését.

Az azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó támogatások a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet vagy az Európai Bizottság által elfogadott más csoportmentességi rendeletben vagy határozatban az egyes esetek egyedi körülményei szerint rögzített legmagasabb vonatkozó teljes finanszírozási határértékig más, azonosítható elszámolható költségekhez nem kapcsolódó állami támogatással halmozhatók.

A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. és 17. cikkei alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és a tanácsi rendelet 145. cikkének (2) bekezdésében és 146. cikkében említett kifizetésekkel, vagy csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet megállapított értékeket.

A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók csekély összegű támogatással, ha az ilyen halmozódás eredményeként a támogatási intenzitás vagy a támogatási összeg meghaladná a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet III. fejezetében megállapított értékeket.

6.4.1.4 Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

6.4.1.5 Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

6.4.1.6 A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet hatálya alól ki kell zárni azokat a támogatásokat, amelyek kedvezményezettjével szemben valamely korábbi támogatás

visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

6.4.2 Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás

6.4.2.1 A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének 14. cikke szerinti feltételekkel a 14. cikk (3) bekezdése szerinti célra irányuló beruházáshoz nyújtható.

6.4.2.2 A támogatás feltétele, hogy

a) a beruházást elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó egy vagy több kis- és középvállalkozás valósítsa meg, vagy

b) a beruházás olyan tárgyi eszközt, illetve olyan immateriális javat érint, amelyet elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás használ.

6.4.2.3 Amennyiben a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálat szükséges, a támogatás odaítéléséről szóló döntés időpontját megelőzően a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti eljárás lefolytatása szükséges.

6.4.2.4 A visszanyert víz alternatív vízellátásként történő felhasználására irányuló beruházásokhoz kizárólag akkor nyújtható támogatás, ha az ilyen víz rendelkezésre bocsátása és felhasználása megfelel az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek.

6.4.2.5 Amennyiben a támogatás öntözésre irányul, támogatás akkor nyújtható, ha a beruházás helye szerinti vízgyűjtő kerület tekintetében biztosított, hogy a mezőgazdasági ágazat általi különböző vízhasználatok a 2000/60/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdése második albekezdésének első franciabekezdésével összhangban hozzájáruljanak a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, szükség esetén figyelembe véve a költségek megtérítésének szociális, környezeti és gazdasági hatásait, továbbá az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati jellemzőit is.

6.4.2.6 Nem nyújtható támogatás

a) támogatási jogosultság vásárlásához,

b) egynyári növény vásárlásához és telepítéséhez, ide nem értve a 6.4.2.7. pont h) pontja szerinti elszámolható költségeket,

c) vízelvezetési munkálatokhoz,

d) adathálózatok ingatlanon kívüli vezetékezéséhez vagy kábelezéséhez,

e) állatok vásárlásához, ide nem értve az őrkutya vásárlást és a 6.4.2.7. pont h) pontja szerinti elszámolható költségeket,

f) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.

6.4.2.7 A támogatás keretében elszámolható

a) az ingatlanszerzés költsége, ideértve a lízinget is,

b) az ingatlan építésével és korszerűsítésével kapcsolatos költségek, ideértve az adathálózatok passzív, ingatlanon belüli vezetékezése vagy strukturált kábelezése, és adott esetben a passzív hálózatnak az ingatlanon belül elhelyezkedő, épületen kívüli kiegészítő részére fordított beruházások kapcsán felmerülő költségeket is,

c) a gépek és berendezések vásárlásának és lízingelésének költségek az eszköz piaci értékéig,

d) az a)-c) pont szerinti költségekhez kapcsolódó általános költségek, különösen építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra, a fenntartható energiára, energiahatékonyságra, a megújuló energia előállítására és használatára vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit akkor is, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a)-c) pont szerinti költségek,

e) a számítógépes szoftver, felhőalapú és hasonló megoldások vásárlásának, fejlesztésének, és használatának díja, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzésének költsége,

f) a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének 14. cikk (3) bekezdésének e), f), g) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó nem termelő beruházások költsége,

g) az öntözéshez kapcsolódó beruházás költsége,

h) a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének 14. cikk (3) bekezdésének d) pontjához kapcsolódó beruházás esetén az a költség, amely a mezőgazdasági termelési potenciál károsító események bekövetkezése előtti szintre történő helyreállítása kapcsán merül fel, illetve az okozott károk megelőzésére irányuló intézkedések költségei.

A támogatás keretében a működőtőke költsége nem számolható el.

Az a) és b) pont esetén a telekvásárlás költsége csak az adott művelethez kapcsolódó teljes elszámolható költségek 10%-áig számolható el.

A lízingszerződésekkel kapcsolatos, a)-c) pontokban meghatározott költségeken túl egyéb költségek – úgy, mint a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, a közvetett költségek és a biztosítási díjak - nem számolhatók el.

A g) pontban meghatározott költség akkor számolható el, ha

i. a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő vízgyűjtő- gazdálkodási terv került benyújtásra a Bizottságnak a beruházás helyszínéül szolgáló teljes területre, valamint minden más olyan területre vonatkozóan, ahol a beruházás hatással lehet a környezetre, és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv

11. cikke szerinti intézkedési program részletesen ismerteti a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben szereplő, a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket.

ii. rendelkezésre áll egy olyan vízfogyasztásmérő, amely a támogatott beruházás vonatkozásában lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a vízfogyasztásmérő a beruházás részeként kerül kiépítésre,

iii. meglévő öntözőberendezések vagy az öntözési infrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás esetében előzetes értékelés elvégzésére kerül sor annak biztosítására, hogy a vízmegtakarítás tükrözze a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paramétereit,

iv. a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, vagy ha az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységgel kapcsolatos legújabb értékelésekben és kockázatértékelésekben megállapítást nyert, hogy a jó minősítést kapott érintett víztestek elveszíthetik minősítésüket az éghajlatváltozás hatásaira visszavezethető, vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt, akkor a vízfogyasztás tényleges csökkentését kell elérni, amely hozzájárul az említett víztestek jó állapotának eléréséhez a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése szerint,

v. a támogatást nyújtó támogathatósági feltételként százalékos arányokat határoz meg a potenciális vízmegtakarításra és a tényleges vízhasználat-csökkentésre

vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a berendezéseken keresztül áramló víz mennyisége ténylegesen csökkenjen a 2014-2020-as szintekhez képest, és ezáltal elkerülhető legyen a környezetvédelmi törekvések szintjének mérséklődése. Ezen pont alkalmazásában a vízmegtakarításnak tükröznie kell a 2000/60/EK irányelvből eredő vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben meghatározott igényeket és

a) a potenciális vízmegtakarításnak

aa) legalább 5%-nak kell lennie, ha a meglévő létesítmény vagy infrastruktúra műszaki paraméterei már a beruházás előtt magas fokú hatékonyságot biztosítanak,

ab) legalább 25%-nak kell lennie, ha a hatékonyság jelenlegi foka alacsony, vagy olyan beruházás esetében, amely olyan területen valósul meg, ahol a legnagyobb szükség van a vízmegtakarításra a jó vízállapot eléréséhez,

b) a vízfogyasztás tényleges csökkenésének a beruházás egészének szintjén a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőinfrastruktúra elemeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-ának kell lennie.

Az előző bekezdés iv) pontjában meghatározott feltételek nem alkalmazandók

a) meglévő öntözőberendezések esetén a kizárólag az energiahatékonyságot célzó beruházásokra,

b) a tározók létrehozására vagy az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek felszín alatti vagy felszíni víztestet.

6.4.2.8 A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 65%-át.

6.4.2.9 A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha

a) a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül,

b) a beruházás a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének 14. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontja szerinti célkitűzések legalább egyikéhez vagy az állatjóléthez kapcsolódik.

6.4.2.10 A támogatási intenzitás legfeljebb 100%-ra növelhető, ha a beruházás

a) a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének 14. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontja szerinti célokhoz kapcsolódó, nem termelő beruházás,

b) a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének 14. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerinti termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházás, valamint a természeti katasztrófák, rendkívüli események, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek vagy védett állatok által okozott károk megelőzésével és kockázatának csökkentésével kapcsolatos beruházás.

6.4.2.11 Az öntözési támogatási intenzitása haladhatja meg

a) a 6.4.2.7. pont ötödik albekezdése iv) pontja szerint végrehajtott, mezőgazdasági üzemen belüli öntözéssel kapcsolatos beruházások esetében az elszámolható költségek 80%-át,

b) a mezőgazdasági üzemen kívüli, öntözésre szánt mezőgazdasági infrastruktúrába történő beruházások esetében az elszámolható költségek 100%-át,

c) a mezőgazdasági üzemekben végrehajtott egyéb öntözési beruházások esetében az elszámolható költségek 65%-át.

6.4.3 A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás

6.4.3.1 A mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott támogatás mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos,

tárgyi eszközök és immateriális javak támogatására nyújtható, a Bizottság (EU) 2022/2472 rendelete 17. cikkében meghatározott feltételekkel.

6.4.3.2 A támogatás az alábbi elszámolható költségek fedezéséhez nyújtható:

a) ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése; földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10 %-át;

b) gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve; a megvalósíthatósági tanulmányok költsége akkor is elszámolható kiadás marad, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel az a) és a b) pontban említett kiadások;

d) számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

Nem minősül elszámolható költségnek:

i. a lízingszerződésekkel kapcsolatos, az elszámolható költségek közül a) és b) pontjában említett beruházások költségein kívüli egyéb költségek (például a lízingbe adó árrése, a kamatok refinanszírozási költségei, az általános költségek és a biztosítási díjak),

ii. a forgótőke.

6.4.3.3 A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek összegének 65 %-át.

6.4.3.4 A támogatási intenzitás legfeljebb 80%-ra növelhető, ha

a) a kedvezményezett fiatal mezőgazdasági termelőnek minősül,

b) a beruházás a Bizottság (EU) 2022/2472 rendeletének 14. cikk (3) bekezdésének e), f) és g) pontja szerinti célkitűzések közül egyhez vagy többhöz, vagy az állatjóléthez kapcsolódik.

6.4.3.5 A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 17. cikke alapján mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nem nyújtható támogatás a következő esetekben:

a) az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházások,

b) a hatályos uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások.

c) adathálózatok ingatlanon kívüli vezetékezéséhez vagy kábelezéséhez,

d) az 1308/2013/EU rendeletben megállapított valamely tiltás vagy korlátozás megszegésével, ideértve azokat a tiltásokat és korlátozásokat, amelyek kizárólag az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti támogatásokra vonatkoznak.

6.4.3.6 Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

7. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

7.1 A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtása

A Zrt. készfizető kezességvállalása iránti kérelmet a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény

– a hitel folyósítását, a garancia nyilatkozat kiadását, illetve faktoring szerződés esetén a

számlák megelőlegezését, pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingtárgy birtokba adását megelőzően – nyújtja be a Zrt.-hez.

7.1.1 A készfizető kezességvállalási kérelmet a Zrt.-hez elektronikus úton kell benyújtani. A Zrt. vállalja, hogy – a pénzügyi intézménnyel kötött erre irányuló Ügyfélkapu megállapodás alapján – a szolgáltatás mindenkor hatályos leírása által meghatározottak szerint, elektronikus eljárás keretében, készfizető kezességvállalási kérelem benyújtási lehetőséget bocsát a pénzügyi intézmény rendelkezésére (Garantiqa Ügyfélkapu eKérelem szolgáltatás, a továbbiakban: eKérelem).

7.1.2 A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás iránti kérelmét – a hitel folyósítását, a garancia nyilatkozat kiadását megelőzően – a Zrt. által működtetett eKérelem rendszeren keresztül, az elektronikus kérelem nyomtatványt kitöltve, az Üzletszabályzatban, valamint az elektronikus felületen meghatározott mellékletek elektronikus másolatainak csatolásával és ezek minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátva nyújtja be.

7.1.3 A pénzügyi intézmény kizárólagos felelőssége annak biztosítása, hogy a kérelem benyújtásakor csatolt elektronikus másolatok, valamint az eredeti dokumentumok teljes mértékben megegyezzenek, ezen egyezőséget minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel hitelesíti. Az eredeti dokumentumok egy példányát a pénzügyi intézmény őrzi és beváltás esetén a Zrt.-nek megküldi.

7.1.4 Az eKérelem rendszeren keresztül benyújtott kérelmek esetében a kérelmet abban az esetben kell benyújtottnak (kérelem benyújtásának időpontja) tekinteni, amennyiben azt a pénzügyi intézmény a Zrt. részére történő megküldésekor érvényesen minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel látta el, valamint a Zrt. a kérelemben megjelölt személy(ek) e-mail címére a kérelem beérkezését visszaigazoló e-mail értesítést megküldte.

7.2 A készfizető kezességvállalási kérelem elbírálása, a Zrt. által hozott döntések

7.2.1 A Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelmek befogadásakor megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e jelen Üzletszabályzatban meghatározott feltételeknek.

7.2.2 A Zrt. a feltételeknek való megfelelést, illetve kizáró feltételek fennállását a benyújtott dokumentumok, a saját nyilvántartása, illetve a pénzügyi intézmény és az adós nyilatkozatai alapján állapítja meg.

7.2.3 A Zrt. a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül dönt annak befogadásáról vagy elutasításáról. Ha a kérelem elfogadása esetén agrár de minimis támogatás igénybevételére kerülne sor, a Zrt. befogadásról való döntés előtt a Magyar Államkincstártól információt kér a még rendelkezésre álló agrár de minimis támogatási keret összegéről. A befogadás ideje ezen eljárás időtartamával meghosszabbodhat. A befogadási eljárás során a pénzügyi intézménytől hiánypótlás, adategyeztetés kérhető, ennek időtartamával az eljárás ideje meghosszabbodik. A pénzügyi intézmény a Zrt. által kezdeményezett hiánypótlást 30 napon belül köteles teljesíteni, ennek elmaradása esetén a kérelem elutasításra kerül. Hiánypótlási határidő elmulasztása miatt elutasított kérelem a javítást, kiegészítést követően ismételten

benyújtható a Zrt. részére. Hiányos, feldolgozásra alkalmatlan kérelmet a Zrt. – a befogadásról való döntés nélkül – a pénzügyi intézménynek visszaküldi.

7.2.4 Ha a kérelem a hiánypótlást és az adategyeztetést követően sem felel meg az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeknek, a Zrt. a kérelem befogadását elutasítja.

7.2.5 Ha a kérelmet befogadja, a Zrt. a kérelmet a befogadástól számított legkésőbb 7 munkanap alatt bírálja el. A bírálat során a pénzügyi intézménytől és az adóstól hiánypótlás, adategyeztetés kérhető, ennek időtartamával a bírálati idő meghosszabbodik. Abban az esetben, amennyiben a kérelem nyomán a Zrt. által vállalt készfizető kezesség a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) rendelkezései szerint belső hitelnek minősül, a Zrt. készfizető kezességvállalásához a Hpt.- ben, illetve a Zrt. vonatkozó, belső szabályzatában meghatározott vezető testületek támogató határozata szükséges. A vezető testületek határozatának meghozatalához szükséges időtartammal a bírálati idő meghosszabbodik.

7.2.6 A Zrt. a bírálat eredményeképpen dönt a készfizető kezességvállalásról. A Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelmet abban az esetben utasítja el, ha az ügylet és az adós kockázata meghaladja a Zrt. által vállalható kockázat mértékét.

A Zrt. által hozott döntés megváltoztatására csak a kockázati tényezők érdemi csökkenése esetén van lehetőség.

7.2.7 A Zrt. a döntésről 1 munkanapon belül értesíti a pénzügyi intézményt. Az elfogadásról szóló értesítés a Zrt. visszavonhatatlan kötelezettségvállalását jelenti a készfizető kezességvállalási szerződés megkötésére.

A feltételhez kötött szerződéskötésről és az alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra tett ajánlatról szóló értesítés akkor minősül visszavonhatatlan kötelezettségvállalásnak, ha a szerződéskötési feltétel teljesül, illetve a pénzügyi intézmény az ajánlatot elfogadja.

7.2.8 Ha a Zrt. a készfizető kezességvállalási kérelem elfogadását valamilyen feltétel teljesítésétől teszi függővé, vagy ha alacsonyabb mértékű készfizető kezességvállalásra tesz ajánlatot, a feltétel teljesítésére, illetve az ajánlat elfogadására a pénzügyi intézménynek 60 nap áll rendelkezésére.

Ha a pénzügyi intézmény az ajánlatot elfogadja, a Zrt. az ajánlatban szereplő mértéknek megfelelően köti meg a készfizető kezességvállalási szerződést. A pénzügyi intézmény a készfizető kezesség létrejöttéhez az ajánlatot, illetve a feltételhez kötött kezességvállalást – módosítás nélkül – elfogadhatja, vagy elutasíthatja. Ha a pénzügyi intézmény az ajánlat, illetve a feltétel módosítására tesz javaslatot, akkor e javaslatnak megfelelően kizárólag a Zrt. kifejezett írásbeli hozzájárulásával és a készfizető kezességvállalási szerződés aláírásával jön létre a készfizető kezesség.

7.2.9 Ha a pénzügyi intézmény az ajánlattételtől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, illetve a szerződéskötési feltételt nem teljesíti, vagy ezekre vonatkozóan elutasító nyilatkozatot tesz, a kérelem a határidő leteltét követő naptári naptól, illetve a pénzügyi intézmény elutasító nyilatkozata közlésének napjától a Zrt. által elutasított kérelemnek minősül.

7.2.10 Ha

• a Zrt a készfizető kezességvállalási kérelmet elfogadta, vagy

• a szerződéskötési feltétel teljesült, illetve

• a pénzügyi intézmény az ajánlatot elfogadta,

a Zrt. a pénzügyi intézménnyel készfizető kezességvállalási szerződést köt.

Egyes esetekben a Zrt. az elfogadó vagy a szerződéskötési feltételekhez kötött döntésekről ígérvényt vagy szándéknyilatkozatot adhat ki.

8. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE, A SZERZŐDÉS TARTALMA, A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE

8.1 A készfizető kezességvállalási szerződés megkötése

8.1.1 A készfizető kezességvállalási szerződést a Zrt. készíti el, és aláírva megküldi a pénzügyi intézménynek a készfizető kezességvállalási díjról szóló számviteli bizonylattal és a támogatástartalomról szóló kimutatással, valamint a szükséges egyéb mellékletekkel együtt.

8.1.2 A pénzügyi intézmény az általa is aláírt szerződést a kiküldéstől számított 20 napon belül köteles visszajuttatni a Zrt.-nek.

8.2 A készfizető kezességvállalási szerződés tartalma, a szerződő felek jogai és kötelezettségei

8.2.1 A Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az adósnak a hitelszerződésből, garancia-szerződésből, faktoring szerződésből vagy pénzügyi lízingszerződésből eredő és az adott időpontban fennálló kötelezettségeiért a kezességvállalás mértékének megfelelően – devizahitelek esetén az 5.2. pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével – helyt áll, ha az adós a kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti. A Zrt.-vel szembeni igényérvényesítésre a 9-12 pontban meghatározottak szerint van lehetőség. A Zrt. és a pénzügyi intézmény - az adós kérelmére vagy a vele való egyeztetést követően – megállapodhat abban, hogy a Zrt. készfizető kezessége kizárólag a hitelszerződésben meghatározott végső lejárat időpontját megelőző időpontig keletkező adósi tartozásra terjed ki, illetve a készfizető kezességvállalás lejárat előtti megszüntetésében is megállapodhat.

8.2.2 A Zrt. készfizető kezességvállalásának egyik feltétele, hogy a hitelszerződésben meghatározott biztosítékok lekötésre kerüljenek. A Zrt. készfizető kezessége a pénzügyi intézmény hitelezési kockázatának – és nem a hitelszerződéshez kapcsolódóan egyéb biztosítékot nyújtók kockázatának – a csökkentésére irányul. A hitelszerződéshez kapcsolódóan lekötött, illetve érvényesen létrejött minden biztosíték – a Zrt. teljesítése esetén

– a Zrt. követelésének a biztosítékául is szolgál, függetlenül attól, hogy a biztosítékok lekötésére, érvényes létrejöttére a Zrt. készfizető kezességvállalását megelőzően, azzal egyidejűleg vagy azt követően kerül sor. A Zrt.-n kívüli készfizető kezesnek, zálogkötelezettnek, óvadékot nyújtónak e minőségében történő teljesítését követően nem keletkezik megtérítési igénye a Zrt.-vel szemben.

8.2.3 A készfizető kezességvállalási szerződésnek tartalmaznia kell a tőketartozás összegét, a hitel végső lejáratát, a készfizető kezességvállalás mértékét, a készfizető kezességvállalási díjra vonatkozó főbb rendelkezéseket. Ha a Zrt. a 13.2 pont alapján a behajtással a pénzügyi intézményt bízza meg, a megbízás feltételeit a készfizető kezességvállalási szerződés, valamint az Üzletszabályzat tartalmazza.

8.2.4 A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalási szerződés alapján – a tudomásra jutástól számított 30 napon belül – köteles értesíteni a Zrt.-t:

• a hitelszerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését érintő minden lényeges körülményről, így különösen minden olyan változásról, amely a Zrt. adóssal szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja;

• az adós ellen megindult – a pénzügyi intézmény tudomására jutott – szerkezetátalakítási eljárásról, csődeljárásról, végelszámolási, felszámolási eljárásról, illetve arról, hogy az adóst a cégnyilvántartásból törölték, megindult csődeljárást követően minden lényeges dokumentumról, különösen a csődegyezségről;

• ha az adós teljesítése elmarad, azaz az adós a hitelszerződésben, garancia szerződésben vagy a csődegyezségben előírt fizetési kötelezettségének 30 napon túl nem vagy nem teljes mértékben tesz eleget. A késedelemről szóló értesítésnek tartalmazni kell a késedelembe esés kezdő időpontját, a lejárt tőke- és kamattartozás összegét;

• az adós nevének, székhelyének és adószámának megváltozásáról.

8.2.5 Ha a pénzügyi intézmény a hitelszerződés felmondásáról szóló nyilatkozatát az adósnak elküldi (postára adja), vagy, ha a garancia alapján történt teljesítést követően az adóst a teljesítésre felhívta, akkor a pénzügyi intézmény az esemény időpontjától számított 15 napon belül köteles a Zrt.-t erről tájékoztatni.

8.2.6 A késedelembe esésről, valamint a felmondásról szóló értesítési kötelezettségének a pénzügyi intézmény a Zrt. által biztosított elektronikus szolgáltatás igénybevételével is eleget tehet.

8.2.7 Az értesítési kötelezettség megszegése esetén a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, vagy a teljesítést megtagadhatja. A Zrt. nem élhet az azonnali hatályú felmondási jogával, ha a pénzügyi intézmény igazolja, hogy az értesítés elmaradása olyan elháríthatatlan külső okra vezethető vissza, amely a pénzügyi intézmény tevékenységi körén kívül esik.

8.2.8 A Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződésben, illetve a kezesség feltételeinek módosítása során egyedi szerződéses feltételeket is meghatározhat, de köteles erről – a döntésről szóló értesítésben – a pénzügyi intézményt tájékoztatni.

8.3 A készfizető kezességvállalási szerződés módosítása, a pénzügyi intézményt terhelő tájékoztatási kötelezettség, a szerződés megszűnése

8.3.1 Ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás fenntartását igényli, a Zrt. előzetes írásos hozzájárulásával kerülhet sor:

a) a hitelszerződés végső lejáratának meghosszabbítására (prolongáció),

b) a fedezetek módosítására, (ideértve azt az esetet is, ha a pénzügyi intézmény a Ptk. 5:107. §

(2) és a 5:109. §. (3) bekezdése alapján értékesíti a zálogtárgyat, illetve ha a pénzügyi intézmény a vételi jogával kíván élni),

c) a faktoring keretszerződésbe bevont vevők személyének megváltoztatására, kivéve, ha a Zrt. és a pénzügyi intézmény között létrejött megállapodás erre vonatkozóan külön rendelkezést tartalmaz,

d) a pénzügyi intézmény személyében – engedményezés vagy követelés átruházása során – bekövetkező változásokra

e) a hitelszerződésben meghatározott folyósítási feltételek módosítására.

8.3.2 Nem kell előzetes írásbeli hozzájárulást kérnie a pénzügyi intézménynek, de a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a Zrt.-t

a) a végső lejárat 30 napot meg nem haladó meghosszabbításáról (technikai prolongáció), valamint, ha a végső lejárat meghosszabbítása nélkül a törlesztőrészletek átütemezésére kerül sor;

b) a fedezetek módosításáról, ha

• újabb, akár keret jellegű fedezet bevonására kerül sor (keret jellegű biztosíték esetében függetlenül attól, hogy az kizárólag az adós, vagy más vállalkozás ügyleteit is biztosítja),

• keretbiztosítéki jelzálogjog alapján a zálogtárgy ugyanazon adós hiteleivel történő terhelésére kerül sor (kivéve, ha a kezességvállalási szerződés ezt a Zrt. előzetes hozzájárulásához köti),

• a keretbiztosíték összegét a pénzügyi intézmény felemeli,

• a pénzügyi intézmény a Zrt. kezességvállalásával biztosított ügyletének ranghelyét követő ranghelyen a zálogtárgyon jelzálogjogot alapít,

• a zálogtárgy tulajdonosának személyében változás történik,

• az óvadékot letevő személyében változás történik,

• a zálogtárgyat a zálogkötelezett gazdasági társaságba kívánja apportálni,

• a jelzálogjoggal terhelt ingatlan megosztása, vagy összevonása esetén, ha a terhelés az eredeti ranghelyen a megosztást követően is fennmarad.

A prolongációról szóló hitelszerződés-módosítás keltezése nem lehet későbbi, mint a prolongációval érintett hitelszerződés szerinti végső lejárat napja.

Technikai prolongációra több alkalommal is sor kerülhet, de kizárólag a tárgyévben lejáró ügyletek esetében, azzal, hogy két technikai prolongáció közvetlenül nem követheti egymást. A technikai prolongációra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a hitelszerződés-módosítás megküldésével is teljesíthető.

8.3.3 A pénzügyi intézmény személyében bekövetkező változáshoz hozzájárulás nem adható, ha a jogosulti pozícióba kerülő pénzügyi intézmény nem felel meg a 2. pontban meghatározott feltételeknek.

8.3.4 A pénzügyi intézmény a prolongációra és a fedezetmódosításra irányuló hozzájárulás iránti kérelmét a Zrt. által rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, egyéb kérelmét pedig írásban, a Zrt. – a készfizető kezességvállalási szerződésén szereplő – ügylet-azonosító számának feltüntetésével terjesztheti elő, a Zrt. pedig a beérkezésétől számított 7 munkanapon belül dönt és írásban nyilatkozik, hogy a hozzájárulást megadja-e.

8.3.5 Abban az esetben, amennyiben a pénzügyi intézmény a Zrt.-vel kötött Ügyfélkapu megállapodás alapján a Garantiqa Ügyfélkapu eSzerződésmódosítás szolgáltatást igénybe veszi, úgy a szolgáltatás Felhasználói Kézikönyvében rögzített hozzájárulás iránti kérelmek és tájékoztatások megküldésére vonatkozó kötelezettségét – az Üzletszabályzatban, az Ügyfélkapu megállapodásban és a Felhasználói Kézikönyvben rögzített feltételek mellett – az eSzerződésmódosítás szolgáltatás használatával is teljesítheti.

8.3.6 Ha a pénzügyi intézmény a 8.3.1 pont szerinti hozzájárulás kérését elmulasztja, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, vagy ha az információ a beváltási eljárás során jut tudomására, a teljesítést megtagadhatja. Ha a Zrt. a hozzájárulást megtagadja, a készfizető kezességvállalás az eredeti feltételek mellett marad fenn.

8.3.7 A készfizető kezességvállalási szerződés lejáratának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozóan az előzetes írásos hozzájárulás szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

• a kérelmet legkésőbb a hitelszerződés-módosítás keltezését követő 30. munkanapig kell benyújtani,

• a kérelemhez csatolni kell a módosított hitelszerződés egy példányát,

• hozzájárulás esetén a Zrt. a módosított készfizető kezességvállalási szerződést – a készfizető kezességvállalási díjról, az ügyviteli díjról kiállított számviteli bizonylattal, a támogatástartalomról szóló kimutatással, valamint az egyéb szükséges mellékletekkel együtt – küldi meg a pénzügyi intézménynek.

8.3.8 A szerződésmódosítás visszaküldésére vonatkozóan a 8.1.2 pont szabályait kell alkalmazni.

8.3.9 A készfizető kezességvállalási szerződést a Zrt. és a pénzügyi intézmény közös megegyezéssel bármikor módosíthatja, de a készfizető kezességvállalás százalékos mértéke és a hitel, garancia, faktoring vagy pénzügyi lízingdíj-tartozás összege nem növekedhet, azaz a pénzügyi intézmény a hitelszerződésben meghatározott tőkeösszegen felül nem folyósíthat újabb hitelt, nem emelheti meg a garancia összegét, valamint nincs lehetőség a kamat, illetve kamatszerűen fizetendő járulékok tőketartozássá (kamat tőkésítése) alakítására.

8.3.10 Ha a tartozásátvállalás vagy szerződésátruházás eredményeképpen az adós személye megváltozik, a készfizető kezességvállalás megszűnik; az új adós hiteléhez kapcsolódóan új készfizető kezességvállalás iránti kérelmet kell benyújtani.

Ha a pénzügyi intézmény tudomást szerez arról, hogy az adós személye egyesülés (összeolvadás, beolvadás) vagy szétválás (különválás, kiválás) eredményeképpen megváltozik, a tudomásszerzést követő 30 napon belül köteles erről tájékoztatni Zrt.-t és ezzel egyidejűleg kérheti a készfizető kezesség fenntartását. A Zrt. a pénzügyi intézmény kérelme alapján 15 napon belül dönt a készfizető kezesség jövőbeni fenntartásáról. Ha a Zrt. nem kívánja készfizető kezességét fenntartani, a pénzügyi intézmény jogosult a beváltási kérelem benyújtására, az Üzletszabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. Ha a pénzügyi intézmény nem tájékoztatja a Zrt.-t, a Zrt. a készfizető kezesség beváltásának teljesítését megtagadhatja.

8.3.11 A pénzügyi intézmény a Zrt. monitoring tevékenységéhez kapcsolódva negyedévente – a Zrt. kérelmére, az általa meghatározott adattartalommal – információkat szolgáltat. Hitelkeretekhez, illetve a garancia-keretekhez kapcsolódó készfizető kezesség esetén a pénzügyi intézmény – a Zrt. kérelemére, az általa meghatározott adattartalommal – negyedévente köteles tájékoztatni a Zrt.-t a keret kihasználtságáról.

8.3.12 A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás állományának nyilvántartásához évente, legkésőbb január 15-ig köteles adatot szolgáltatni az adósnak a megelőző év december 31. napján fennálló tőketartozásáról (állományi adat).

Ha a rendelkezésre tartás ideje a megelőző év december 31-ig lejárt, akkor az adós által igénybevett, de még meg nem fizetett tőkéből fennálló tartozás összegét kell megadni. Ha a rendelkezésre tartás ideje a megelőző év december 31-ig még nem járt le, akkor a Zrt. a pénzügyi intézmény által folyósított és a még rendelkezésre tartott összeget tekinti fennálló tőketartozásnak, így az adatszolgáltatás során ezen összeget kell megadni.

A pénzügyi intézmény legfeljebb február 15-ig kérheti a szolgáltatott adatok kijavítását, illetve pótlását. Ha az adatszolgáltatást a pénzügyi intézmény elmulasztja, a Zrt. a saját nyilvántartása alapján határozza meg a fennálló tőketartozás összegét.

8.3.13 A pénzügyi intézmény Zrt. felé – a 8.3.12. pont szerinti adatszolgáltatáson túl – negyedévente, március 31. napjára vonatkozóan április 15. napjáig, június 30. napjára vonatkozóan július 15. napjáig, szeptember 30. napjára vonatkozóan október 15. napjáig szolgáltat adatot a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított ügyletekből eredően a jelölt időpontokban fennálló tőketartozásról. A pénzügyi intézmény az április 15. napjáig teljesítendő adatszolgáltatást követően május 15. napjáig, a július 15. napjáig teljesítendő adatszolgáltatást követően augusztus 15. napjáig, az október 15. napjáig teljesítendő adatszolgáltatást követően november 15. napjáig kérheti a szolgáltatott adatok kijavítását, illetve pótlását.

8.3.14 A Zrt. a 8.3.12. és a 8.3.13. pont szerinti adatszolgáltatás esetében is kérhet információt a pénzügyi intézményektől a hitelszerződések jogszabályi fizetési moratóriummal való érintettségéről, futamidejéről, valamint egyéb, a Zrt. által meghatározott adatáról.

8.3.15 Ha az adós a hitelt visszafizette, vagy a pénzügyi lízingszerződés alapján fennálló összes tartozását megfizette, illetve a garancia igénybevételének lehetősége megszűnt, vagy a faktoring szerződés lejárt és teljesült, erről a pénzügyi intézménynek legkésőbb a visszafizetést (teljesítést) vagy a garancia-igénybevétel lehetőségének megszűnését követő 15 napon belül értesítenie kell a Zrt.-t. Az értesítés alapján a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést a nyilvántartásában lezárja. Az értesítés elmulasztása esetén, a készfizető kezességvállalási szerződés lejáratától számított 3 hónap elteltével a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést nyilvántartásában lezárja.

8.4 A készfizető kezességvállalási szerződés jogszabályi rendelkezéseken alapuló módosulására vonatkozó speciális rendelkezések

8.4.1 Abban az esetben, amennyiben a hitelszerződés – és ebből eredően a készfizető kezességvállalási szerződés – futamideje a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény, az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény, vagy más jogszabály rendelkezése alapján hosszabbodik meg (a továbbiakban: jogszabályi prolongáció), úgy a Zrt. az Üzletszabályzat 8.3 pontja szerinti rendelkezések alkalmazásának mellőzésével, a 8.4 pontban foglalt rendelkezések alapján jár el. A jogszabályi prolongációval való érintettségtől függetlenül, az Üzletszabályzat 8.3. pontja szerinti általános szabályok irányadóak abban az esetben, amennyiben a hitelszerződés módosításra kerül.

8.4.2 A Zrt. a pénzügyi intézmény által az Üzletszabályzat 8.3.12. és 8.3.13. pontja szerinti adatszolgáltatások keretében közölt adatok alapján rögzíti informatikai rendszereiben a jogszabályi prolongáció alapján irányadó új lejárati napot. A közölt adatok megfelelőségéért való felelősség a pénzügyi intézményt terheli, azonban abban az esetben, amennyiben a pénzügyi intézmény által a szolgáltatott adat nyilvánvalóan téves, vagy ellentmond a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek, a Zrt. tájékoztatást kérhet a pénzügyi intézménytől az érintett hitelszerződés prolongált futamideje számításának módjáról. Ilyen esetben a pénzügyi intézmény és a Zrt. szükség szerint egyeztet egymással a prolongált futamidő tárgyában.

Abban az esetben, amennyiben a jogszabályi prolongációra a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 292/2022. (VIII. 8.) Korm. xxxxxxxx által biztosított fizetési moratórium (a továbbiakban: agrár moratórium) következtében kerül sor, és a pénzügyi intézmény valamint az adós a kezességvállalást a továbbiakban is állami támogatás mellett kívánja igénybe venni, úgy a pénzügyi intézmény benyújtja a Zrt. részére az állami támogatás nyújtására vonatkozó kérelmet, illetve dokumentumokat. A Zrt. a benyújtott kérelem és dokumentumok alapján – szükség esetén – elkészíti és a pénzügyi intézmény részére megküldi az állami támogatással kapcsolatosan kiállítandó dokumentumokat.

8.4.3 Az Üzletszabályzat 8.4 pontja szerinti eljárás esetén – a jelen pontban rögzített kivételekkel – a készfizető kezességvállalási szerződés nem kerül módosításra. Abban az esetben, amennyiben a jogszabályi prolongációra az agrár moratórium következtében kerül sor, és a jogszabályi prolongáció a készfizető kezességvállalási szerződés tartalmát a hitelszerződés futamidején túl egyéb vonatkozásban is érinti, a Zrt. készfizető kezességvállalási szerződésmódosítást készít.

8.4.4 A jogszabályi prolongáció következtében meghosszabbodott futamidőre a Zrt.-t – az Üzletszabályzat 14. pontjában és a Hirdetményben foglaltaknak megfelelően – készfizető kezességvállalási díj illeti meg. A jogszabályi prolongációval érintett készfizető kezességvállalási szerződések esetében a Zrt. a készfizető kezességvállalási díjról kiállított számviteli bizonylatot az Üzletszabályzat 8.3.12. pontja szerinti adatszolgáltatási eljáráson túl a 8.3.13. pontja szerinti adatszolgáltatási eljárások alapján tudomására jutott adatok alapján is kiállíthatja. Amennyiben a Zrt. a jogszabályi prolongációhoz kapcsolódóan készfizető kezességvállalási szerződésmódosítást nem készít, ügyviteli díjfizetési kötelezettsége a pénzügyi intézménynek nem keletkezik.

9. KÉSZFIZETŐ KEZESSÉG IGÉNYBEVÉTELE (BEVÁLTÁSA)

9.1 A készfizető kezesség beváltásának feltételei

A pénzügyi intézmény jogosult a készfizető kezesség beváltására, ha

• a hitelszerződést, faktoring szerződést, pénzügyi lízingszerződést - kényszertörlési eljárás esetén az adós törlését megelőzően - a Ptk. rendelkezései és a szerződés kikötései szerint szabályszerűen felmondta, vagy

• a hitelszerződésben, pénzügyi lízingszerződésben meghatározott utolsó törlesztő részlet megfizetésének elmulasztása esetén a kötelezettet a teljesítésre felhívta, vagy

• a garancia-szerződés kötelezettjét (adós) a garancia lehívását követő 60 napon belül a teljesítésre felhívta, vagy

• az adós ellen felszámolás indult (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételre került), vagy

• az adós ellen csődeljárás indult (azaz a csődeljárást elrendelő jogerős végzés közzétételre került). Ebben az esetben beváltásnak a 9.2.3 pontban foglaltak szerint van helye.

Faktoring-szerződés esetén további feltétel, hogy a faktoring szerződés alapján valamennyi vevővel szemben lejárt a számlakövetelés, és a pénzügyi intézmény a kötelezettségei teljesítésére – a visszterhesség alapján – a faktoring szolgáltatás igénybevevőjét a számlakövetelés lejáratától számított 60 napon belül felszólította.

Pénzügyi lízingszerződés esetén további feltétel, hogy a pénzügyi intézmény a pénzügyi lízingszerződés alapján kísérletet tett az eszköz visszabirtoklására és

• a visszabirtokolt eszközt értékesítette, vagy

• a visszabirtokolt eszközt a visszabirtoklás időpontjától számított 60 napon belül nem sikerült értékesítenie, vagy

• a visszabirtoklást két alkalommal sikertelenül megkísérelte, majd rendőrségi feljelentést tett, vagy

• a káresemény bekövetkezése esetén a lízingtárgyra kötött biztosítás alapján a biztosítóval elszámolt.

9.2 A készfizető kezesség beváltására nyitva álló határidő

9.2.1 A készfizető kezesség

• az utolsó törlesztő részlet elmulasztásának a hitelszerződésben vagy pénzügyi lízingszerződésben meghatározott időpontjától, vagy

• ha a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés felmondására ezt megelőzően került sor, a pénzügyi intézmény felmondást tartalmazó nyilatkozatának keltétől, a felmondás hatályosulásának dátumát (az év, hónap, nap pontos megjelölésével) rögzítő nyilatkozatok kivételével, mely esetben a felmondás hatályosulásának dátumától vagy

• garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén, az adóshoz intézett fizetési felszólítás keltétől, mely fizetési felszólítás nem lehet későbbi, mint a pénzügyi intézmény teljesítésének időpontjától számított 60 nap, vagy

• faktoring szerződés esetén a teljesítésre való felszólítástól, vagy

• a felszámolás kezdő időpontjától (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjától)

számított 3 hónapon belül váltható be. Ha ezen események közül több is bekövetkezik, a határidőt a legkorábbi esemény időpontjától kell számítani, kivéve garancia esetén, ahol a határidő számításának kezdő időpontja minden esetben a fentiek szerinti fizetési felszólítás kelte.

9.2.2 A pénzügyi intézmény erre irányuló kérelmére a Zrt. a beváltásra nyitva álló, 9.2.1 pont szerinti határidőt 2 hónappal meghosszabbítja. A beváltásra nyitva álló határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a pénzügyi intézmény a beváltásra nyitva álló, 9.2.1 pont szerinti határidőn belül terjesztheti elő. A kérelem nyomán a Zrt. tájékoztatja a pénzügyi intézményt a meghosszabbított beváltási határidő utolsó napjáról, egyben megküldi részére a fizetendő adminisztrációs díjról kiállított számviteli bizonylatot. A számviteli bizonylat határidőben történő kiegyenlítése a beváltásra nyitva álló határidő meghosszabbításának feltétele.

9.2.3 Ha az adós ellen csődeljárás indult és a pénzügyi intézmény a Ptk. 6:417. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a csődegyezségi javaslatot és kapcsolódó dokumentumokat a Zrt.- nek megküldi, a Zrt. ezen tájékoztatás alapján 8 munkanapon belül jogosult dönteni a teljesítésről. Ha a Zrt. nem teljesít és a csődeljárásban nem lép a pénzügyi intézmény helyébe, akkor a pénzügyi intézmény a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 3 hónapon belül a Zrt. részteljesítését kérheti, a csődegyezségben elengedett összeg garantált részére. Abban az esetben, amennyiben a csődegyezség az adós nem teljesítése okán szűnik meg, a pénzügyi intézmény a megszűnés időpontjától számított 3 hónapon belül jogosult a csődegyezség alapján el nem engedett tartozásból fennmaradó összeg garantált részének beváltására. A Zrt. által vállalt készfizető kezesség alapja és mértéke tekintetében ebben az esetben is az 5. pontban foglaltak az irányadóak. Az e pontban szereplő esetekben a vonatkozó kérelem benyújtására és elbírálására az Üzletszabályzat beváltásra vonatkozó általános rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

9.2.4 Ha a csődeljárás megindulását megelőzően valamely, a 9.1 pontban jelölt beváltási esemény bekövetkezik, azonban a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes fizetési haladék közzétételéig nem telik le, a csődeljárás során pedig csődegyezség jogerős bírósági határozattal történő jóváhagyására nem kerül sor, a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes fizetési haladék közzétételétől a csődeljárás megszüntetését követően elrendelt felszámolási eljárás kezdő időpontjáig (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjáig) nyugszik.

9.2.5 Abban az esetben, amennyiben a szerkezetátalakítási eljárás megindulását megelőzően valamely, a 9.1. pontban jelölt beváltási esemény bekövetkezik, azonban a beváltásra nyitva álló határidő az ideiglenes moratórium elrendeléséig nem telik le, a pénzügyi intézmény pedig a szerkezetátalakítási eljárásban elrendelésre kerülő moratórium hatálya alá esik, a beváltásra

nyitva álló határidő az ideiglenes moratórium elrendelésétől a moratórium megszűnésének időpontjáig nyugszik.

9.3 A beváltási kérelem benyújtása

9.3.1 A készfizető kezesség beváltása iránti kérelmet – amely a Zrt. teljesítésére irányuló felszólításnak minősül – a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A pénzügyi intézmény a beváltási kérelem benyújtásáról az adóst a kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti.

9.3.2 A kérelemhez mellékelni kell:

a) a hitelszerződést (ideértve a módosításokat is); hitel- és garancia keretek esetén a beváltani kért tartozás alapjául szolgáló hitelszerződéseket, garancia-szerződéseket, valamint ezek közokiratba foglalt példányát (amennyiben készült);

b) a biztosítékokra kötött szerződéseket (ideértve a módosításokat, valamint a keret jellegű biztosítékot alapító szerződéseket is, valamint azok közokiratba foglalt példányát, amennyiben készült és a biztosítékok érvényes létrejöttét, illetve fennállását igazoló dokumentumokat.

Ennek keretében

• ingatlant terhelő (keretbiztosítéki jellegű) jelzálogjog, illetve vételi jog esetén: a (keretbiztosítéki jellegű) jelzálogjog, illetve a vételi jog ingatlan- nyilvántartásba történő bejegyzését és fennállását igazoló 30 napnál nem régebbi (elektronikus) tulajdoni lap másolatot;

˗ haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén: a haszonélvezeti jog jogosultjának a lemondó nyilatkozatát is;

˗ osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetén: a tulajdonosok közti használati megállapodást;

• Ingó dolgot, körülírással meghatározott zálogtárgyat terhelő zálogjog esetén: a közjegyző okiratba foglalt zálogszerződést és a zálogjog bejegyzését és fennállását igazoló közjegyzői kamarai tanúsítványt vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló iratot, ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy jog fennállását közhiteles nyilvántartás (lajstrom) tanúsítja, a zálogjog lajstromba történt bejegyzésének és fennállásának igazolását, zálogjogosulti bizományos eljárása esetén a nyilvántartásokban a pénzügyi intézmény zálogjogosult feltüntetése nem mellőzhető;

• követelést vagy jogot terhelő zálogjog esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzést igazoló iratot, továbbá a pénzügyi intézmény köteles igazolni, hogy megtörtént a zálogjoggal terhelt követelés kötelezettjének írásbeli értesítése a zálogjog alapításáról, továbbá a teljesítési utasítás írásban joghatályosan megküldésre került;

• garancia esetén: a garancia szabályszerű lehívásának a megkísérlését igazoló dokumentumot;

• értékpapír óvadék esetén: a pénzügyi intézmény igazolja, hogy az óvadék tárgyát képező értékpapírok üres forgatmánnyal ellátva a pénzügyi intézmény rendelkezésére állnak, illetve az óvadék a megfelelő értékpapírszámlán a pénzügyi intézmény javára záradékolásra került;

• engedményezési szerződés esetén: – az engedményezési szerződés rendelkezése szerint – az engedményezett követelés kötelezettjének az engedményezés tudomásul vételéről szóló nyilatkozatát, vagy a pénzügyi

intézmény köteles hitelt érdemlően igazolni, hogy az engedményezett követelés kötelezettjét joghatályosan értesítették az engedményezésről;

• a pénzügyi intézményre engedményezett vagyonbiztosítás esetén: azokat az iratokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az engedményezés a hitelszerződés rendelkezései szerint fennállt, így különösen az engedményezés tényét igazoló kötvénymásolatot, vagy a biztosító által az engedményezés tényét igazoló tanúsítványt, valamint az esedékes díjfizetésről szóló igazolást;

• biankó váltó esetén: biankó váltót, amelyen az adós rendelvényesként a pénzügyi intézményt jelölte meg, kitöltötte a váltó aláírásának a helyét és idejét, , valamint a váltót cégszerűen aláírta.

A (jel)zálogjog kapcsán a pénzügyi intézménynek azt is igazolnia kell, hogy a (jel)zálogjog, a készfizető kezességvállalási kérelemben és mellékleteiben meghatározott, vagy ha a biztosíték lekötésére később került sor, akkor az erről szóló tájékoztatásban vagy kérelemben meghatározottak szerinti ranghelyen áll fenn.

c) a hitelszerződés megkötésének, hatályba lépésének, továbbá a folyósítás feltételeinek teljesítését és az első folyósítás időpontját igazoló dokumentumokat, vagy a pénzügyi intézménynek az első folyósítás időpontjáról szóló nyilatkozatát,

d) faktoring szerződés esetén az adós és a vevők között létrejött megállapodások, szerződések illetve teljesítést igazoló okmányok másolatait,

e) lízingszerződés esetén a lízingelt eszköz, illetve a visszabirtoklási eljárás dokumentumait,

f) lízing és faktoring szerződés esetén az ügylet hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő megfelelő bejegyzést igazoló dokumentumokat,

g) a lízingeszközre kötött biztosítási szerződés másolatát,

h) a kötelezetthez intézett, a szerződésszegési ok megszüntetésére irányuló felszólítás és a felmondó levél, valamint minden olyan dokumentum (pl. tértivevény) másolatát, amely a hitelszerződés szabályszerű felmondásának az igazolására szolgál;

i) az utolsó törlesztő részlet elmulasztása vagy garanciához kapcsolódó készfizető kezességvállalás esetén az adóshoz intézett felszólító levél másolatát;

j) a 12.2 pont szerinti hátraléki kimutatást;

k) a csődeljárással és a szerkezetátalakítási eljárással, illetőleg azok megszüntetésével, befejezésével, illetve a csődegyezség megszűnésével kapcsolatos dokumentumokat;

l) a 9.2.3 pont szerinti részteljesítés iránti kérelem benyújtása esetén a csődeljárásban létrejött egyezséget, illetve az azt jóváhagyó jogerős bírósági végzést;

m) ha a követelés behajtása már megkezdődött, akkor a követelés behajtásával kapcsolatban keletkezett dokumentumokat, így a végelszámolással, végrehajtással és felszámolással kapcsolatos dokumentumokat (hitelezői igénybejelentés/becsatlakozás, regisztrációs díjfizetés igazolása, hitelezői igény visszaigazolása, kapcsolódó tértivevények illetve postakönyv, stb.).

n) amennyiben a hitelszerződés, illetve a biztosítéki szerződések közokiratba foglalásra kerülnek, a szerződéseknek tartalmaznia kell az adós, illetve a biztosítékot nyújtó közokiratba foglalt kötelezettségvállalását a tekintetben, hogy a Zrt. kezesi kötelezettségének teljesítése folytán a Zrt.-ét a megtérítési igénye alapján megillető követelést (átszálló követelést), a Zrt. teljesítésének napjával, a teljesítés összege és annak járulékai erejéig a Zrt. első felszólítására, a felszólításban meghatározott bankszámlaszámra 8 napon belül megfizeti a Zrt. javára, illetve tűri ennek kielégítését. Az adósnak és a biztosítékot nyújtónak a kötelezettségvállalásában el kell ismernie

továbbá, hogy a postai úton megküldött felszólítást a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az átvételt megtagadta, illetve amennyiben a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a felszólítást nem vette át ("nem kereste" jelzéssel érkezett vissza), a felszólítást a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

o) a fedezetekre vonatkozó befogadáskori és (amennyiben van) aktuális értékbecslést, vagy a pénzügyi intézménynek a fedezet aktuális értékéről szóló nyilatkozatát,

p) beruházási hiteleknél a saját erő meglétének igazolását, továbbá

q) az eKérelem és eSzerződésmódosítás rendszeren keresztül elektronikus másolatként benyújtott dokumentumok eredeti példányait,

r) kényszertörlési eljárás esetén a határidőben megtett hitelezői igénybejelentést és a felmondó levél, valamint minden olyan dokumentum (pl. tértivevény) másolatát, amely a hitelszerződés szabályszerű felmondásának az igazolására szolgál.

9.3.3 Ha az adós vagy a biztosítékot nyújtó személy vagy szervezet ellen csődeljárás, felszámolási, végelszámolási, vagy kényszertörlési eljárás indult - tekintet nélkül, hogy arra a beváltási kérelem benyújtását megelőzően vagy azt követően kerül sor, – a pénzügyi intézmény haladéktalanul köteles igazolni, hogy hitelezői igényét a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 10. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti 30 napos,

28. § (2) bekezdésének f) pontja szerinti 40 napos, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 106. § (1), illetve 117. § (2) bekezdése szerinti 40 napos határidőn belül bejelentette, továbbá, ha szükséges, az eljárásokhoz kapcsolódó díjat megfizette, valamint köteles megküldeni a hitelezői igény bejelentésének visszaigazolásáról szóló nyilatkozatot.

9.3.4 A beváltási kérelem bírálata során, a Zrt. jogosult vizsgálni, hogy a pénzügyi intézmény eljárása a Ptk., az Üzletszabályzat, a készfizető kezességvállalási szerződés, valamint a hitelszerződés, illetve biztosítéki szerződések rendelkezéseknek megfelelt-e.

9.3.5 A pénzügyi intézmény a beváltás alapjául szolgáló esemény bekövetkezését követően a behajtási eljárás lezárultáig köteles minden szükséges jogcselekményt megtenni a saját és – a Zrt. teljesítését követően – a Zrt.-t megillető követelés elévülésének elkerülésének érdekében.

10. A BEVÁLTÁS TELJESÍTÉSE

10.1. Ha a benyújtott dokumentumok hiánytalanok, és megállapítható, hogy a készfizető kezességvállalási szerződésben, az Üzletszabályzatban, a hitelszerződés, a biztosítéki szerződések és a Ptk.-ban meghatározott feltételeknek megfelelnek, a Zrt. a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles átutalni a pénzügyi intézmény bankszámlájára a pénzügyi intézményt megillető részt. Ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő munkanapon jár le.

10.2. Ha a benyújtott dokumentáció hiányos vagy ellentmondásos, a Zrt. írásban hiánypótlást vagy adategyeztetést kezdeményezhet, ennek időtartamával a fizetési határidő meghosszabbodik. A hiánypótlás teljesítésére a pénzügyi intézménynek összesen legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre. Ha hiánypótlásra és adategyeztetésre több alkalommal kerül sor, ezek időtartamát a 30 napos határidő számításánál össze kell adni.

10.3. Amennyiben a készfizető kezesség beváltására nyitva álló határidő 9.2.2 pont szerinti meghosszabbítására nem került sor, úgy a pénzügyi intézmény erre irányuló kérelmére a Zrt. a hiánypótlásra nyitva álló, 10.2 pont szerinti határidőt 2 hónappal meghosszabbítja. A hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása iránti kérelmet a pénzügyi intézmény a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül terjesztheti elő. A

kérelem nyomán a Zrt. tájékoztatja a pénzügyi intézményt a meghosszabbított hiánypótlási határidő utolsó napjáról, egyben megküldi részére a fizetendő adminisztrációs díjról kiállított számviteli bizonylatot. A számviteli bizonylat határidőben történő kiegyenlítése a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbításának feltétele.

10.4. Ha a pénzügyi intézmény határidőn belül nem tett eleget a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak, a határidő leteltét követően a Zrt. a rendelkezésére álló adatok alapján dönt a beváltás teljesítéséről.

10.5. A Zrt. a beváltási kérelem teljesítését megtagadhatja, ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalási szerződésben, valamint az Üzletszabályzatban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, eljárása nem felel meg e rendelkezéseknek;

10.6. így különösen, ha

a) a pénzügyi intézmény – a Zrt. hozzájárulása nélkül – lemond a követelést biztosító valamely jogról, vagy egyébként a pénzügyi intézmény hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül (Ptk. 6:426. §);

b) ha a pénzügyi intézmény a biztosítékokat nem kötötte le, azok érvényesen nem jöttek létre, így különösen a jogszabályokban meghatározott esetekben az ingatlannyilvántartásba, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, a közhiteles nyilvántartásba (lajstrom) nem vagy nem megfelelően kerültek bejegyzésre;

c) a biztosítékok érvényesíthetősége érdekében a szükséges intézkedések megtételét a neki felróható módon elmulasztotta;

d) a pénzügyi intézmény 9.3.2 pontban felsorolt dokumentumok benyújtását elmulasztotta;

e) a pénzügyi intézmény a 8.2, 8.3.1, 8.3.2, 8.3.7, 8.3.9-8.3.12 pontjában meghatározott kötelezettségeket megszegte, vagy azok teljesítését elmulasztotta;

f) a hitelszerződést 4.1 f) pontban meghatározott olyan személy írta alá, aki a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény alapján erre nem volt jogosult, továbbá a kötelezettségvállalást tartalmazó vagy a biztosítéki szerződést olyan személy írta alá, aki az adóssal szemben elrendelt felszámolási-, csőd- vagy végelszámolási eljárás megindítása következtében erre nem volt jogosult, és erről a pénzügyi intézmény a Cégközlönyből tudomást szerezhetett volna;

g) a készfizető kezességvállalási szerződést a 8.3.15 pont szerinti pénzügyi intézményi értesítés alapján a Zrt. a nyilvántartásból törölte;

h) ha a hitel célja más – a Zrt. készfizető kezességével biztosított – hitel kiváltása volt, és xxxxx kiváltása nem történt meg;

i) a hitel folyósítását, a garancia kibocsátását, a faktoring összegére vonatkozó számla megelőlegezését illetve a lízingtárgy birtokba adását megelőző napon az adóssal szemben elrendelt csőd-, felszámolási- vagy végelszámolási eljárás megindításáról vagy a cégnyilvántartásból való törléséről rendelkező határozat a Cégközlönyben megjelent;

j) a pénzügyi intézmény a hitelt a hitelszerződésben előírt – a hitel biztosítékaihoz, illetve az Üzletszabályzatban rögzítettek teljesítéséhez kapcsolódó – folyósítási feltételek teljesítése nélkül folyósította, illetve nem a hitelszerződésben meghatározott célra folyósította

k) pénzügyi lízing és faktoring szerződés esetén az ügylet nem került a jogszabályoknak megfelelően bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba,

l) a pénzügyi lízingszerződés nem tartalmazza, hogy a pénzügyi intézmény a lízingelt vagyontárgy értékesítéséből származó bevétellel - az adóssal történő elszámolást megelőzően - a Zrt. készfizető kezességének mértékének megfelelően a Zrt.-vel elszámol, azaz a Zrt. kielégítése megelőzi az adós esetleges követelésének kielégítését

m) a pénzügyi intézmény nem a 9.3.3 pontban foglaltaknak megfelelően jár el, különösen, ha a határidőket elmulasztja.

10.7. A 10.5 a) pont kapcsán a pénzügyi intézmény jogosult bizonyítani azt az összeget, amellyel a Zrt. megtérítési igénye kielégítésének alapjául szolgáló vagyon csökkent. A pénzügyi intézmény erre irányuló kétséget kizáró kimutatása esetén a Zrt. az ezen összeggel csökkentett követelést a pénzügyi intézménynek megfizeti.

10.8. Abban az esetben, amennyiben a pénzügyi intézmény a hiánypótlásra nyitva álló határidőn belül a 9.3.2 m) és r) pontjaiban, valamint a 9.3.3 pontban foglalt dokumentumokat igazolhatóan rajta kívül álló okból (pl.: a felszámolóbiztos nem küldi meg a pénzügyi intézmény részére a hitelezői igény visszaigazolását, postai tértivevény nem érkezik vissza, stb.) a Zrt.-hez benyújtani nem tudja, a Zrt. ezek hiányában is dönthet úgy, hogy a készfizető kezességvállalás beváltása iránti kérelmet teljesíti. Ilyen esetben a Zrt. teljesítésének feltétele a pénzügyi intézmény nyilatkozata, mely szerint – a Zrt. erre irányuló felhívására – vállalja a Zrt. által megfizetett összeg visszafizetését, amennyiben a Zrt.-t a megtérítési igényének érvényesítése során a pénzügyi intézmény által benyújtani elmulasztott dokumentum hiányából eredően kár érte.

11. A BEVÁLTÁS ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

11.1 Fizetési megállapodás vagy felszámolási egyezség megkötése esetén

11.1.1 A pénzügyi intézmény a beváltás felfüggesztését kérheti, ha az adóssal vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezessel a tartozás halasztott vagy részletekben történő megfizetésében kíván megállapodni, vagy az adóssal felszámolási egyezséget kíván kötni (fizetési megállapodás/felszámolási egyezség). A kérelemhez csatolnia kell az adóssal és /vagy a Zrt.- n kívüli készfizető kezesekkel kötendő fizetési megállapodás/felszámolási egyezség, továbbá a Zrt.-n kívüli készfizető kezesekkel kötendő szerződés tervezetét. Ha a pénzügyi intézmény a beváltás felfüggesztését kéri, a beváltási kérelemhez csatolnia kell a hátraléki kimutatást is. A Zrt. 8 munkanap alatt dönt a felfüggesztésről, amelyről értesíti a pénzügyi intézményt és megküldi a fizetendő díjra vonatkozó számviteli bizonylatot. A felfüggesztésre akkor kerül sor, ha a pénzügyi intézmény ezen értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi az aláírt fizetési megállapodást és/vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezesekkel megkötött megállapodást, valamint megfizeti a kiszámlázott rendelkezésre állási díjat. Felszámolási egyezség esetében a felfüggesztésre abban az esetben kerül sor, amennyiben a pénzügyi intézmény az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megfizeti a kiszámlázott rendelkezésre állási díjat. A pénzügyi intézmény a felszámolási egyezséget jóváhagyó jogerős bírósági végzést köteles a Zrt.-nek haladéktalanul megküldeni.

11.1.2 A beváltás felfüggesztésének időtartama alatt a pénzügyi intézmény köteles betartani a 8.3 pont előzetes hozzájárulásra vonatkozó szabályokat, továbbá 30 napon belül tájékoztatnia kell a Zrt.-t, ha az adós vagy a Zrt.-n kívüli készfizető kezes a teljes tartozást megfizette.

11.1.3 A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatását kérheti, ha az adós vagy a készfizető kezes a fizetési megállapodást megszegi, és emiatt a megállapodást felmondja, vagy, ha a fizetési határidő eredménytelenül telt el, továbbá, ha az adós, vagy a készfizető kezes ellen felszámolási eljárás indult. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a fizetési megállapodás felmondásának keltétől, a fizetési megállapodásban meghatározott

utolsó törlesztő részlet elmulasztásának időpontjától, a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napjától, vagy a felszámolási egyezség megszegésének időpontjától számított 3 hónapon belül terjesztheti elő. Amennyiben ezen események közül több is bekövetkezik, a határidőt a legkorábbi esemény időpontjától kell számítani.

11.1.4 A beváltási eljárás folytatása esetén a hátraléki kimutatást a fizetési megállapodás felmondásának, illetve a felszámolási egyezség megszegésének, vagy lejáratának időpontjában, vagy a felszámolás kezdő időpontjában (azaz a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének a napján) fennálló adósi tartozásra vonatkozóan kell elkészíteni, és azt csatolni kell a beváltás folytatása iránti kérelemhez. Csatolni kell továbbá, a 9.3.2 pontban foglalt dokumentumokon túlmenően a fizetési megállapodást/felszámolási egyezséget, illetve annak mellékleteit, az adós számára megküldött felmondó levél másolatát a szabályszerű kézbesítést igazoló tértivevény másolatával együtt.

11.2 Csődeljárás vagy szerkezetátalakítási eljárás esetén

Ha a beváltási kérelem benyújtását követően az adós ellen csődeljárás indult, a Zrt. pénzügyi intézmény kérelmére a beváltási kérelem bírálatát felfüggesztheti. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a csődeljárás megszüntetését elrendelő jogerős végzés közzétételétől, vagy a csődegyezség megszegésének időpontjától számított 3 hónapon belül terjesztheti elő. Abban az esetben, amennyiben a beváltási kérelem benyújtását követően az adós ellen szerkezetátalakítási eljárás indult, a Zrt. a pénzügyi intézmény kérelmére a beváltási kérelem bírálatát felfüggesztheti. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét a szerkezetátalakítási eljárás jogerős befejezésétől vagy megszüntetésétől számított 3 hónapon belül terjesztheti elő.

11.3 Büntetőeljárás esetén

11.3.1 Ha a Zrt. az összes körülmény mérlegelése alapján a beváltás alatt álló ügylethez kapcsolódóan olyan, bűncselekmény elkövetésére utaló eseményt észlel, amelyben a pénzügyi intézmény munkavállalójának, illetve a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítő érintettsége feltételezhető, és a rendelkezésre álló adatok alapján a beváltási kérelem teljesítésének nincs egyéb akadálya, a beváltási eljárást felfüggeszti és a pénzügyi intézménnyel egyeztetést kezdeményez a szükséges jogi lépésekről. A munkavállaló érintettsége azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaviszonyával összefüggésben követte el a cselekményt.

11.3.2 Ha a büntetőügyben az eljáró bíróság első fokú határozata:

• nem állapítja meg a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben, a Zrt. a beváltási eljárást folytatja, amennyiben a pénzügyi intézmény nyilatkozatában vállalja, hogy amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság jogerős határozatával a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben a későbbiekben megállapítja, a Zrt. által megfizetett összeget a Zrt.-nek haladéktalanul visszafizeti;

• megállapítja a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben, a Zrt. a beváltási eljárást a jogerős ítélet meghozataláig felfüggesztett státuszban tartja.

˗ A pénzügyi intézmény a beváltás folytatása iránti kérelmét a 11.3.2 pont első fordulata esetében az elsőfokú bírósági határozat keltétől, a 11.3.2 pont második fordulata esetében pedig a munkavállalót a büntetőjogi felelősség alól felmentő jogerős ítélet meghozatalát követő 3 hónapon belül terjesztheti elő.

˗ Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság a pénzügyi intézmény munkavállalójának, vagy a pénzügyi intézménnyel szerződéses viszonyban álló hitelközvetítőnek a büntetőjogi felelősségét az adott hitelszerződéssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményben jogerős határozatával megállapítja, a Zrt. a beváltást megtagadja.

11.3.3 Ha a rendelkezésre álló adatok alapján a beváltás megtagadásának egyéb okból helye lehet, a Zrt. a beváltást megtagadhatja.

11.3.4 A felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi intézmény köteles minden intézkedést megtenni a követelés érvényesítése és későbbi érvényesíthetősége érdekében. Ennek elmaradása esetén a Zrt. a beváltást megtagadhatja.

11.3.5 Ha a Zrt. a beváltás teljesítését követően szerez tudomást arról, hogy 11.3.2 pontban meghatározott büntetőjogi felelősség megállapításra került, a Zrt. felszólítására a pénzügyi intézmény köteles a Zrt. által kifizetett összeget a Zrt.-nek visszautalni.

11.4 Új készfizető kezességvállalási kérelem benyújtása esetén

Ha a pénzügyi intézmény a beváltás alapjául szolgáló ügylet kiváltását célzó hitelszerződéshez kapcsolódóan új készfizető kezességvállalási kérelmet nyújt be, ezzel egyidejűleg kérheti a beváltási eljárás felfüggesztését. A Zrt. a beváltás felfüggesztéséről 8 munkanapon belül dönt. A pénzügyi intézmény a beváltási eljárás folytatása iránti kérelmét az új készfizető kezességvállalási kérelem elutasításáról hozott döntés pénzügyi intézménynek történő kézbesítését követő 3 hónapon belül terjesztheti elő.

12. A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNY RÉSZÉRE KIFIZETENDŐ ÖSSZEG

12.1. A Zrt a beváltás során a hátraléki kimutatásban meghatározott tartozás készfizető kezességvállalás %-ának megfelelő - az 5 pont rendelkezéseinek figyelembevételével számított - részét utalja át. A Zrt. készfizető kezesi teljesítésének alapjául szolgáló tőkeösszeg nem haladhatja meg a pénzügyi intézmény által a 8.3.12 pont szerinti, a beváltási kérelem benyújtását megelőző utolsó adatszolgáltatás során megadott tőkeösszeget.

12.2. A hátraléki kimutatást:

a) a hitel lejáratának időpontjára vagy a hitelszerződés felmondásának időpontjára vagy

b) garancia esetén az adóshoz intézett első fizetési felszólításának időpontjára vagy

c) a pénzügyi lízingszerződés esetén, a felmondás vagy a pénzügyi lízingszerződésben szereplő utolsó törlesztő részlet esedékességének időpontjára, vagy

d) faktoring szerződés esetén, a faktorált számlák fizetési határidejének lejártának (a visszkereseti jog megnyílásának) időpontjára, vagy

e) adós ellen megindult felszámolás közzétételének időpontjára vagy

f) részteljesítés esetén a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének időpontjára, vagy

g) a csődegyezségben el nem engedett tartozás tekintetében a csődegyezség megszűnésének időpontjára

kell kiállítani. Ha ezen események közül több is bekövetkezik, a hátraléki kimutatást a legkorábbi esemény időpontjára kell kiállítani, kivéve garancia esetén, amikor minden esetben az adóshoz intézett fizetési felszólítás időpontjára kell kiállítani a hátraléki kimutatást.

12.3. Ha a beváltás teljesítése előtt az adóst terhelő tartozás összege csökken, a pénzügyi intézménynek nem kell új hátraléki kimutatást készítenie, de a beváltás teljesítése előtt az adós vagy más által befizetett, vagy az adóstól, kezestől behajtott összegből a Zrt. által vállalt készfizető kezesség mértékének megfelelő részt a pénzügyi intézmény köteles – a Zrt. teljesítésétől számított 8 munkanapon belül – a Zrt.-nek átutalni.

12.4. Ha a pénzügyi intézmény a biztosítéki ingatlanra vagy ingó vagyontárgyra vonatkozó vételi jogával – a Zrt előzetes hozzájárulása mellett – a beváltást megelőzően él, a készfizető kezes az opciós vételárral csökkentett adósi tartozás alapján teljesít.

12.5. Ha a pénzügyi intézménynek az adóssal – a Zrt. a készfizető kezességvállalásával biztosított faktoring szerződésen kívül – egyéb faktoring szerződése is fennáll, a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított faktoring szerződésben szereplő vevők teljesítése során befolyó bevételeket kizárólag a Zrt. készfizető kezességvállalásával biztosított követelésre kell elszámolni.

12.6. A Zrt. a fizetési kötelezettségét minden esetben forintban teljesíti.

13. A KÖVETELÉSEK BEHAJTÁSA

13.1. A készfizető kezességvállalási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése következtében a Zrt.-re átszálló követeléseket a Zrt. hajtja be.

13.2. A Zrt. köteles a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy az adóssal szembeni követelést a hitel, garancia, faktoring vagy pénzügyi lízing fedezeteként lekötött biztosítékokból, - pénzügyi lízingszerződés esetén a lízingelt vagyontárgy értékesítésével -, illetve minden egyéb törvényes módon és eszközzel behajtsa. Az eredményesebb behajtás érdekében a Zrt. a követelés behajtásával megbízhatja a hitelt nyújtó (bankgaranciát vállaló, faktoring szolgáltatást nyújtó, pénzügyi lízingbe adó) pénzügyi intézményt, a Zrt. által erre a célra létesített szervezetet, a behajtásra szakosodott szervezetet vagy személyt.

13.3. A pénzügyi intézmény köteles a követelés behajtására irányuló megbízást a legjobb szakmai tudása szerint ellátni, tájékoztatni a Zrt.-t a követelésének érvényesítését akadályozó esetleges körülményekről, így különösen a követelés elévülésével járó határidő közeledtére. A pénzügyi intézmény, a vonatkozó dokumentumok megküldésével egyidejűleg, a dokumentumra vonatkozó észrevételezési határidőn belül köteles folyamatosan tájékoztatni a Zrt.-t a megbízás teljesítéséről, illetve köteles elszámolni a bevételekkel és a költségekkel. A pénzügyi intézménynek az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetnie a készfizető kezességvállalási szerződés azonosító számát.

13.4. A követelés behajtása során befolyt bevételt – ideértve a Zrt. teljesítését követően realizált, akár harmadik féltől érkező önkéntes teljesítés összegét, biztosítási kártérítés összegét, a váltó alapján behajtott összeget, valamint a fedezetmódosításokat követően bevont új, akár keret jellegű fedezetekből származó bevételeket is – a pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás arányában, a bevétel befolyásától számított 8 munkanapon belül utalja át a Zrt. részére, levonva belőle a megbízási díjat, valamint a költségeknek a készfizető kezest terhelő részét. A bevételek és költségek megosztásáról a pénzügyi intézmény a Zrt. számlájára történő átutalást megelőzően elszámol a Zrt.-vel. A pénzügyi intézmény a bevételekből a Zrt. által jóváhagyott költségek levonására jogosult. Ha bevétel nincs, az előlegezett költségek elszámolására a naptári év végén, de legkésőbb az ügylet zárását megelőzően kerülhet sor. Késedelmes átutalás esetén a pénzügyi intézmény a hatályos jogszabályokban meghatározott

késedelmi kamatot köteles megfizetni. A készfizető kezességvállalás beváltásától számított 3 év elteltével a pénzügyi intézmény és a Zrt. között elszámolást kell lefolytatni. Az elszámolás során összegszerűen meg kell határozni a befolyt bevételek összegét, a még fennálló tartozások összegét és ezek biztosítékait.

13.5. A megbízás kezdő időpontját megelőző időszakban, azaz az Üzletszabályzatban meghatározott hátraléki kimutatásban rögzített időpont és a Zrt. által teljesített beváltási összeg kifizetésének dátuma között beérkező megtérülésekkel – ideértve a Zrt. teljesítését követően realizált, akár harmadik féltől érkező önkéntes teljesítés összegét, biztosítási kártérítés összegét, a váltó alapján behajtott összeget, valamint a fedezetmódosításokat követően bevont új, akár keret jellegű fedezetekből származó bevételeket is – a pénzügyi intézmény, a Zrt. teljesítését követően, a Zrt. Üzletszabályzatában foglaltak szerint köteles a Zrt. felé elszámolni. A Zrt. részére kifizetésre kerülő összegből a hátraléki kimutatásban rögzített időpont és a Zrt. készfizető kezesi teljesítésének időpontja között felmerült költségeknek a Zrt.-t terhelő részét a pénzügyi intézmény levonhatja. A bevételek és költségek megosztásáról a pénzügyi intézmény a Zrt. számlájára történő átutalást megelőzően elszámol a Zrt. felé. A pénzügyi intézmény a beérkező megtérülésekből a Zrt. által jóváhagyott költségek levonására abban az esetben jogosult, amennyiben a Zrt. az elszámolást jóváhagyta, a pénzügyi intézmény pedig – a Zrt. és a pénzügyi intézmény ettől eltérő megállapodásának hiányában – a megindított eljárásokban a Zrt. jogutódlásának átvezetéséhez szükséges intézkedéseket megtette.

13.6. Ha a pénzügyi intézmény olyan, akár keret jellegű biztosítékot köt ki, amely a Zrt. készfizető kezességvállalása után jön létre, a biztosítékul lekötött vagyont (ideértve: ingó vagy ingatlan vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot vagy követelést) a felek a kezességvállalást megelőzően keletkezett biztosítéknak tekintik, amely beváltáskor osztja a kezességvállalást megelőzően lekötött biztosítékok jogi sorsát. A megbízás keretében a behajtás érdekében megtett intézkedésekről, a végrehajtás, végelszámolás, csőd vagy felszámolás helyzetéről a pénzügyi intézmény a vonatkozó dokumentumok megküldésével egyidejűleg köteles a Zrt.-t folyamatosan – az észrevételezési határidőn belül - tájékoztatni, illetve köteles elszámolást készíteni a bevételekről és a költségekről.

13.7. Ha a rendelkezésre álló biztosítékok keret(biztosítéki) jellegűek, és több – akár a Zrt. készfizető kezessége nélküli – hitel fedezetét is képezik, akkor e biztosítékok érvényesítéséből származó bevételek a 9.2.1 pontban meghatározott esemény időpontjában fennálló tőketartozás arányában kerülnek megosztásra. E rendelkezést keretbiztosítéki jellegű jelzálogjog estén, illetve minden olyan esetben – így különösen készfizető kezesség, vételi jog kikötése, engedményezés esetén – megfelelően kell alkalmazni, amikor a fedezet egyszerre több hitel biztosítékául is szolgál.

13.8. A pénzügyi intézmény köteles a követelés értékesítésére vonatkozó ajánlatot – a döntésre vonatkozó javaslatával együtt – 5 munkanapon belül a Zrt.-nek továbbítani. A Zrt. az ajánlat és a javaslat alapján dönt az ajánlat elfogadásáról. Ha a vételi ajánlat több hitel- és kezességvállalási szerződés teljesítéséből eredő követelésre vonatkozik, az ajánlatban és a javaslatban fel kell tüntetni az egyes követelésekre vonatkozó vételárat.

13.9. A Zrt. a hozzá beérkezett, illetve a megbízott által továbbított kérelem, ajánlat alapján dönt a tartozás halasztott vagy részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, a fedezetmegváltásról, illetve minden, a követelés önkéntes teljesítésével kapcsolatos kérelemről.

13.10. Amennyiben a pénzügyi intézmény az adóssal szemben fennálló saját követelését a Zrt. teljesítését követően értékesíti, úgy mindazon eljárásokban, melyekben korábban erre nem került sor, a követelés engedményezését megelőzően köteles a Zrt. jogutódlásának

átvezetéséről gondoskodni. Az engedményezés a Zrt. és a pénzügyi intézmény között létrejött megbízási jogviszonyt nem érinti.

13.11. A követelés könyvekből történő kivezetését követően megbízási díj és költség a Zrt.-vel szemben nem érvényesíthető. A Zrt. a követelés könyvekből történő kivezetésére irányuló szándékáról elektronikus levélben értesíti a pénzügyi intézményt. A pénzügyi intézmény az értesítéstől számított 8 napon belül jogosult a felmerült megbízási díj és költségigényét a Zrt. felé jelezni.

14. A KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSÉRT FELSZÁMÍTOTT DÍJAK

14.1. A Zrt.-t a készfizető kezességvállalása során a következő díjak illetik meg:

• Készfizető kezességvállalási díj: a készfizető kezesség vállalásáért, a kockázatban állásért;

• Rendelkezésre állási díj: fizetési megállapodás megkötése és erre tekintettel a beváltási eljárás felfüggesztése esetén;

• Ügyviteli díj: a készfizető kezességvállalási szerződés módosítása, a fedezetek módosítása (fedezetcsere, fedezetkiengedés), a faktoring szerződésbe bevont vevők személyének változása esetén;

• Adminisztrációs díj: a készfizető kezességvállalás beváltására, valamint a beváltási eljárásban a pénzügyi intézmény részére a hiánypótlásra nyitva álló határidő meghosszabbítása esetén.

A jelen pontban meghatározott díjakra vonatkozó részletes szabályokat, így a díjak mértékét és számításának módját a Hirdetmény tartalmazza. A fizetendő díjról a Zrt. számviteli bizonylatot bocsát ki, és a díjat a számviteli bizonylatban meghatározott időpontig kell megfizetni. A díj megfizetésére a pénzügyi intézmény köteles. A pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalási díjat az adósnak továbbszámlázhatja.

14.2. Ha a pénzügyi intézmény a díj átutalásakor az azonosításhoz szükséges adatokat nem közli (a Zrt. által megküldött készfizető kezességvállalási szerződés azonosító számát, valamint a kibocsátott számviteli bizonylat sorszámát), és emiatt nem állapítható meg, hogy a díjfizetés milyen ügylethez kapcsolódik, a Zrt. a díjfizetést nem fogadja el és az átutalt összeget visszautalja.

14.3. A készfizető kezességvállalási díjat

a) legfeljebb egy éves lejáratú kezességvállalásnál a kezességvállalási szerződés keltének időpontjától a végső lejáratig – a futamidő napjainak száma szerint időarányosan – a készfizető kezességvállalási szerződésben foglalt tőkeösszeg garantált hányada alapján kell megfizetni,

b) éven túli kezességvállalás esetén évente kell a díjat fizetni:

• az első évben a készfizető kezességvállalási szerződés keltének időpontjától az év végéig terjedő időszakra, a készfizető kezességvállalási szerződésben foglalt tőkeösszeg garantált hányada alapján, az év végéig hátralévő napok száma szerint időarányosan,

• a további években az előző év december 31-én fennálló és az éves állományegyeztetés során megadott fennálló tőketartozás garantált hányada alapján illetve, ha a folyósításra a megelőző év december 31-éig nem került sor, a készfizető kezességvállalási szerződésben meghatározott tőkeösszeg garantált hányada alapján

a teljes naptári évre vonatkozóan, vagy ha a futamidő ennél rövidebb, a végső lejáratig időarányosan.

14.4. A 14.3 b) pont második bekezdése szerinti készfizető kezességvállalási díj meghatározására a

8.3.12 pont szerinti állományi adat alapján kerül sor. Ha a pénzügyi intézmény 8.3.12 pontban írt kérelmére a Zrt. az állományi adatot kijavítja, egyidejűleg megküldi a pénzügyi intézménynek a kijavított állományi adat alapján kiállított készfizető kezességvállalási díj megfizetéséről szóló számviteli bizonylatot.

14.5. A 14.4 pontban foglaltak szerint kiállított számviteli bizonylat helyesbítésére vonatkozó kérelmet a számviteli bizonylat kiállításától számított 45 napon belül lehet benyújtani, azzal, hogy a számviteli bizonylat alapjának helyesbítésére csak a tárgyév február 15-éig benyújtott kérelmek esetén kerülhet sor.

14.6. Ha a pénzügyi intézmény a díjat a számviteli bizonylatban meghatározott időpontig nem fizeti meg, a Zrt. a készfizető kezességvállalási szerződést felmondhatja, illetve a készfizető kezesség beváltását megtagadja.

14.7. Ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezesség megszüntetését kéri, és erre vonatkozó kérelmét a hitelszerződés lejáratának, megszűnésének időpontját követő 15 napon belül benyújtja, akkor a Zrt. a 14.3 pont alapján megfizetett készfizető kezességvállalási díjból a hitel megszűnésének időpontját követő időtartamra járó részt – a Zrt. hatályos Hirdetményében meghatározottak szerint – 30 napon belül a pénzügyi intézménynek visszatéríti, ha annak összege meghaladja az 1000 forintot. Ha a pénzügyi intézmény a hitel megszűnését követő 15 napon túl nyújtja be kérelmét, a Zrt. a megfizetett készfizető kezességvállalási díjból a pénzügyi intézmény kezesség megszüntetésére vonatkozó kérelme beérkezésének időpontját követő időtartamra járó részt téríti vissza.

14.8. Nem kerülhet sor a készfizető kezességvállalási díj arányos részének visszatérítésére abban az esetben, ha a hitelszerződéshez kapcsolódóan a pénzügyi intézmény beváltási kérelmet nyújt be a Zrt.-hez.

15. SPECIÁLIS SZABÁLYOK

15.1 A lakásszövetkezetek hiteleihez kapcsolódó készfizető kezességvállalás

15.1.1 lakásszövetkezetek hiteleihez vállalt készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a jelen pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15.1.2 A Zrt. kizárólag a lakásszövetkezetek éven túli lejáratú, felújítási és korszerűsítési célt szolgáló, pénzügyi intézménnyel szemben fennálló hitelszerződésből eredő kötelezettségeiért vállal készfizető kezességet.

15.1.3 A készfizető kezességvállalás feltétele az is, hogy

• a pénzügyi intézmény előzetesen a Zrt. rendelkezésére bocsássa a lakásszövetkezetek hitelezésével kapcsolatos szabályzatait, és

• a pénzügyi intézmény a lakásszövetkezetet hitelképesnek minősítse.

15.1.4 A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan lakásszövetkezettel kapcsolatban sem

• amelynek 60 napon túli lejárt és át nem ütemezett közüzemi díj tartozása van,

• amely nem rendelkezik a késedelmesen fizető tulajdonostársak elmaradt befizetéseinek kikényszerítésére szolgáló fizetési felszólítással, bírósági fizetési meghagyás kezdeményezésével, illetve a törvényben biztosított jelzálogjog bejegyzéssel kapcsolatos eljárási rendre vonatkozó előírásokat is tartalmazó Alapszabállyal, vagy más szabályzattal,

• amely nem rendelkezik a hitelfelvétellel kapcsolatos kötelezettség vállalásról jogerős közgyűlési/részközgyűlési/küldöttgyűlési határozattal.

15.1.5 Ha a pénzügyi intézmény a készfizető kezességvállalás fenntartását igényli, a Zrt. előzetes írásos hozzájárulásával kerülhet sor a fedezetek módosítására akkor is, ha

• a zálogtárgy tulajdonosának személyében változás történik,

• a zálogtárgyat a zálogkötelezett gazdasági társaságba kívánja apportálni,

• a jelzálogjoggal terhelt ingatlan megosztása estén, ha a terhelés a megosztást követően is fennmarad.

15.2 Patika hitelprogram keretében történő kezességvállalás

15.2.1 A Patika Hitelprogram keretében történő készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit megfelelően, valamint a 15.2 pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15.2.2 A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló 212/2013. (VI. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott Patika Hitelprogramban résztvevő pénzügyi intézmény jogosult.

15.2.3 A hiteladós

a) a Korm. rendeletben meghatározott

• személyi jogos gyógyszerész,

• a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerész,

• a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerész,

• bármely gyógyszerész,

• aki A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 83/A. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlásával tulajdonhányadot kíván szerezni a hitelcéllal érintett gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban

˗ oly módon, hogy 2017. január 1-jét követően sem közvetlenül, sem közvetetten nem rendelkezett tulajdoni hányaddal a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban,

˗ amely egy település gyógyszerellátását egyedül biztosítja,

˗ oly módon, hogy a tulajdonhányad szerzésével növekedik a meglévő gyógyszerészi tulajdoni hányad a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban, vagy

˗ amely 100%-os gyógyszerészi tulajdoni hányaddal rendelkezik; továbbá

b) aki a Korm. rendelet 13.§-ában foglaltaknak megfelelően a Patika Hitelprogramban részt vevő azon gyógyszerész, akinek célja a 2013. július 1-je és 2016. július 1-je között a Patika Hitelprogram keretében létrejött hitelszerződés alapján fennálló tőketartozásának az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 172/2016. (VII. 1.) Korm. rendelettel megállapított feltételekkel történő kiváltása.

(a továbbiakban együtt: adós).

15.2.4 A Patika Hitelprogram keretében nyújtandó hitelek főbb jellemzői:

• hitel célja: a hitel kizárólag

a) a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a Gyftv. 83/A § (7) bekezdésében foglaltak szerinti elővásárlási jog gyakorlásával tulajdonhányad megszerzésére fordítható, továbbá

b) a 212/2013. (VI.19.) Korm. rendelet 13. §-a előírásainak megfelelően a Patika Hitelprogram keretében a 2013. július 1. és 2016. július 1. között létrejött hitelszerződés szerint fennálló tőketartozás 172/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet rendelkezései szerinti feltételekkel történő kiváltására használható fel.

• tőkeösszege adósonként: 5-150 millió Ft,

• maximális futamideje 10 év lehet, (a hitel futamidejének esetleges későbbi meghosszabbításait is figyelembe véve),

• devizanem: HUF,

• saját forrás: a megvásárlandó tulajdonrész vételárának legalább 10 %-a.

15.2.5 A 15.2.3 a) pontban foglalt esetben a Zrt. egy adott közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban történő tulajdonszerzésre vonatkozóan legfeljebb három adósnak nyújtott hitelhez vállalhat készfizető kezességet.

15.2.6 A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adóssal kapcsolatban, aki

• a gyógyszerészi foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

• nem tett eleget az előírt határidőben az Európai Bizottság állami támogatás felfüggesztését, vagy állami támogatás visszafizettetését elrendelő, Magyarországnak címzett határozatának,

• a Patika Hitelprogram keretében már kedvezményes hitelben és a Zrt. készfizető kezességében részesült, kivéve, ha az adós ugyanazon gyógyszertár vonatkozásában egy alkalommal az 50%-ot meghaladó tulajdonhányad elérése céljából kíván újabb hitelt felvenni és a Zrt. készfizető kezességét igénybe venni, valamint

• természetes személyként olyan - akár egyedi bírálat alapján, akár együttműködési megállapodás keretében létrejött - ügylethez kapcsolódóan vállalt készfizető kezességet, amely az (új) készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül beváltásra került, vagy a beváltási kérelem bírálata van folyamatban,

• olyan gazdasági társaságban kíván részesedést szerezni, amelynek ügyletéhez kapcsolódóan a Zrt. készfizető kezességet vállalt, amely az (új) készfizető kezességvállalási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül beváltásra került, vagy a beváltási kérelem bírálata van folyamatban.

15.3 A Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében nyújtott készfizető kezesség

15.3.1 A Zrt. a Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében saját kockázatra vállal készfizető kezességet. A Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezességre az Üzletszabályzat rendelkezéseit a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

15.3.2 A Zrt. Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében történő készfizető kezességvállalása nem minősül állami támogatásnak, erre tekintettel nem kell alkalmazni az ún. általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra, valamint a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó szabályokat, így különösen a készfizető kezesség maximális összegére

vonatkozóan a 3.2 pontban meghatározott összeghatárokat, a 4.1 b) és g) pontban, a 4.2 – 4.5 pontban, és a 6. pontban meghatározott rendelkezéseket. A 4.1 o) pontban foglalt felsorolás 1.és 2. bekezdésében foglalt esetek, valamint a 4.1 p) pontban foglalt felsorolás 4-5. bekezdésében foglalt esetek nem minősülnek kezességvállalást kizáró körülménynek.

15.3.3 A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a KKV törvény alapján KKV-nak minősülő vállalkozások, valamint a KKV-nak nem minősülő, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságok és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény alapján szövetkezeti formában működő gazdálkodó szervezetek kölcsön- és hitelszerződéseihez, garancia-, valamint garancia keretszerződéseihez kapcsolódóan kerülhet sor. A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adós tekintetében, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot. Folyószámlahitelekhez és folyószámlahitel nyújtását lehetővé tevő hitelkeret szerződésekhez nem kapcsolódhat a Zrt. készfizető kezessége.

15.3.4 A kölcsön- és hitelszerződés, valamint a garancia- és garanciakeret-szerződés futamideje - az esetleges meghosszabbításokat és átütemezéseket is ideértve - nem haladhatja meg a 20 évet. A Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében a már fennálló hitelszerződésből eredő követelés kiváltása nem engedélyezett.

15.3.5 A Zrt. készfizető kezességvállalására akkor kerülhet sor, ha a kezességvállalási kérelem elfogadása esetén az adós részvételével működő adóscsoportnak (ügyfélcsoportnak) a Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében lévő ügyleteihez kapcsolódóan a Zrt. kitettsége, az Irinyi Garanciaprogram keretében lévő ügyleteiből eredő és az Üzletszabályzat korábban hatályos 15.3 pontja szerinti saját kockázatra vállalt ügyleteiből eredő kitettséggel együtt nem haladja meg a 800 millió Ft-ot, azzal, hogy a Zrt. Gazdaság Újjáépítési Garanciaprogram keretében, Irinyi Garanciaprogram keretében, COSME Program keretében és az Üzletszabályzat korábban hatályos 15.3 pontja szerinti saját kockázatra – az Üzletszabályzat hatálya alatt – vállalt kitettségének együttes összege nem haladja meg a 920 millió forintot. E pont alkalmazásában a Zrt. kitettsége a Zrt. kezességvállalása alapján fennálló kockázatban állásának forintban kifejezett maximum összegét jelenti.

15.3.6 A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adós tekintetében, amely a 651/2014/EU rendelet értelmében nehéz helyzetben lévőnek minősül.

15.4 A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében történő kezességvállalás

15.4.1 A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében történő készfizető kezességvállalásra az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 15.4 pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15.4.2 A Zrt. Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében történő készfizető kezességvállalásához a Közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott kezességi díjtámogatás kapcsolódik, mely támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősül. Az adós21 által a Közlemény 2.1. szakasza alapján kapott támogatások együttes összege nem haladhatja meg mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén a 280 000 EUR, halászati és akvakultúra ágazatban

21 E tekintetben figyelembe szükséges venni az adósnak és az adós 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásainak nyújtott támogatásokat is.

tevékenységet végző vállalkozások esetén a 335 000 EUR összeget. A maximális támogatási összegbe valamennyi, az adós által de minimis jogcímen kapott, ugyanazon elszámolható költségek finanszírozásához kapcsolódó támogatás beleszámítandó, mely a Közlemény 2.1. szakasza alapján kapott támogatással érintett projekthez, projektekhez kapcsolódik.

15.4.3 A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a KKV törvény alapján KKV-nak minősülő, az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben kialakult válság által érintett, elsődleges mezőgazdasági termeléssel, valamint a halászati és akvakultúra-ágazattal foglalkozó vállalkozások beruházási hitelszerződéseihez kapcsolódóan kerülhet sor.

15.4.4 A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében a Zrt. nem vállal készfizető kezességet az Európai Unió által az orosz-ukrán konfliktussal összefüggésben elfogadott szankciók hatálya alá tartozó adósok, valamint a hivatkozott szankciók hatálya alá tartozó személyek, szervezetek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló adósok, továbbá a hivatkozott szankciókkal sújtott gazdasági ágazatokban tevékenykedő adósok hitelszerződéseihez kapcsolódóan, amennyiben a készfizető kezességvállalással nyújtott támogatás aláásná a vonatkozó szankciók célkitűzéseit.

15.4.5 A hitelszerződés devizaneme HUF vagy EUR lehet.

15.4.6 A hitelszerződés futamideje – az esetleges prolongáció(ka)t is ideértve – nem haladhatja meg a 15 évet.

15.4.7 A Garantiqa Krízis Garanciaprogram, Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment Hitelgarancia, Garantiqa Krízis 2 Garanciaprogram és a Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretei között együttesen a Zrt. az egy adóscsoportba22 tartozó gazdasági társaságok hitelfelvételéhez kapcsolódóan – ideértve az együttműködési megállapodások keretében létrejött hitelhez, garanciához és pénzügyi lízinghez kapcsolódó készfizető kezességvállalásról szóló Üzletszabályzat alapján vállalt készfizető kezességet is – maximum 5.000.000.000,- Ft összegű kitettség erejéig vállal készfizető kezességet. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretei között vállalt készfizető kezesség tekintetében is irányadó az Üzletszabályzat 6.1.2. pontjában rögzített rendelkezés, mely szerint az egy adós tekintetében vállalt készfizető kezességek maximális összege nem haladhatja meg a 2.500.000 EUR összeget.

15.4.8 A pénzügyi intézménynek a készfizető kezességvállalási kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a készfizető kezességvállalási kérelemmel érintett hitelszerződés alapján az adós által fizetendő ügyleti kamat mértéke a Zrt. által nyújtandó készfizető kezességvállalást figyelembe véve került megállapításra, így annak mértéke mikrovállalkozások esetében minimum 1 %-kal, kisvállalkozások esetében minimum 0,75 %-kal, középvállalkozások esetében minimum 0,5 %-kal, továbbá intézményi kezességgel biztosított hitel kiváltása esetén – az adós KKV-besorolásától függetlenül – egységesen minimum 0,25 %-kal kisebb, mint egy azonos méretű és azonos kockázati kategóriába eső adós azonos típusú, de a Zrt. kezességvállalásával nem biztosított hitelének ügyleti kamata, és ezen felül nem érvényesít az adóssal szemben egyéb díjat, jutalékot vagy más, költség jellegű tételt23.

22 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete szerinti ügyfélcsoportba tartozó vállalkozások.

23 A pénzügyi intézmény a hitelszerződéssel kapcsolatos, harmadik félnek fizetendő díjakat az adósra terhelheti. Az ügyleti kamaton felül felszámítható a hitelszerződésben meghatározott késedelmi kamat, büntető jellegű tétel, szerződésszegéshez kapcsolódó díj, illetve az adós által kezdeményezett szerződésmódosítással kapcsolatban felmerülő, mindenkori kondíciós lista szerint felmerülő díj (kivéve az előtörlesztéssel kapcsolatos díjakat). A Széchenyi Beruházási Hitel MAX termék esetén a hitelhez kapcsolódóan ügyleti kamat és díjak a KAVOSZ Zrt. Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzatában meghatározottak szerint érvényesíthetőek.

15.4.9 A Garantiqa Krízis Garanciaprogram Investment 2 Hitelgarancia keretében a Zrt. az Üzletszabályzatban foglaltak szerint, a Zrt.-hez 2024. december 14. napjáig benyújtott készfizető kezességvállalási kérelmek alapján vállalhat készfizető kezességet. A Zrt. a pénzügyi intézményekkel legkésőbb 2024. december 31. napjáig köt készfizető kezességvállalási szerződést24.

15.5 Piaci díjú kezességvállalás

15.5.1 A Zrt. – állami viszontgarancia mellett – piaci készfizető kezességvállalási díj ellenében is vállalhat készfizető kezességet. A Zrt. piaci készfizető kezességvállalási díj ellenében történő készfizető kezességvállalására az Üzletszabályzat rendelkezéseit a 15.5. pontban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15.5.2 A Zrt. piaci készfizető kezességvállalási díj ellenében történő készfizető kezességvállalása nem minősül állami támogatásnak. A Zrt. készfizető kezességvállalására nem kell alkalmazni a csoportmentességi támogatásokra vonatkozó szabályokat, valamint az általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályok közül a 3.2. pontot, a 4.1.

b) pontját, q) pontjának 4. és 5. bekezdését, a 4.3. - 4.4. pontokat, a 6.1.1. pontot, a 6.1.3. -

6.1.9. pontokat, a 6.2.1.-6.2.13. pontokat. A Zrt. készfizető kezességvállalását kizáró körülmények (Üzletszabályzat 4. pontja) közül – a támogatási összeg maximumáról rendelkező szabályok kivételével – alkalmazandóak az általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra vonatkozó rendelkezések. A készfizető kezességvállalással nyújtott támogatásra vonatkozó rendelkezések (Üzletszabályzat 6. pontja) közül – a támogatási összeg maximumáról rendelkező szabályok kivételével – alkalmazandóak az általános és mezőgazdasági csekély összegű támogatásra vonatkozó rendelkezések.

15.5.3 A készfizető kezességvállalási kérelem benyújtására a KKV törvény alapján KKV-nak minősülő vállalkozások – esetleges prolongációkkal együtt – maximum 15 éves futamidejű folyószámla-, forgóeszköz és beruházási hitelszerződéseihez, valamint garancia- és garanciakeret szerződéseihez kapcsolódóan kerülhet sor. Több hiteltípus (pl. beruházási- és forgóeszközhitel) nyújtását lehetővé tevő hitelkeret szerződésekhez nem kapcsolódhat a Zrt. készfizető kezessége. A hitelszerződés devizaneme HUF, EUR vagy USD lehet.

15.5.4 A már fennálló hitelszerződésből eredő tartozás kiváltása engedélyezett, azzal, hogy a kiváltó hitelszerződésnek meg kell felelnie az Európai Bizottság 2008/C 155/02 számú közlemény működési támogatás kizárásával kapcsolatos rendelkezéseinek.

15.5.5 A Zrt. egy adós ügyleteihez kapcsolódó készfizető kezességvállalásának összege nem haladhatja meg a 2.500.000 EUR-t, vagy ennek megfelelő forint összeget.

15.5.6 A Zrt. nem vállal készfizető kezességet olyan adós tekintetében, amely a 651/2014/EU rendelet értelmében nehéz helyzetben lévőnek minősül.

16. KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG, IRATBETEKINTÉS, TITOKTARTÁS

16.1. A Zrt. döntését, hozzájárulását igénylő kérdésekben a kérelem a Zrt. által rendszeresített formanyomtatványon, Garantiqa Ügyfélkapu eKérelem, eSzerződésmódosítás szolgáltatások esetében pedig a szolgáltatások Felhasználói Kézikönyvében rögzített (hozzájárulás iránti) kérelmek és tájékoztatások tekintetében az adott szolgáltatás használatával nyújtható be. A

24 A 15.5.19. pontban jelölt határidők irányadóak a Széchenyi Kártya Program konstrukció hiteltermékeinek keretei között létrejövő ügyletekre is, abban az esetben, ha a kamat-, kezelési költség vagy kezességi díjtámogatás nyújtására a Közlemény 2.1. alapján kerül sor, utóbbi esetben függetlenül attól, hogy a Zrt. készfizető kezességvállalása milyen állami támogatási jogcímen kerül nyújtásra.

formanyomtatványok a xxx.xxxxxxxxx.xx internetes oldalon érhetők el. A Zrt. kizárólag a kérelemben megjelölt kérdésben dönt. A Zrt. a kérelem elfogadásról (a hozzájárulás megadásáról) a pénzügyi intézményt kifejezett írásbeli nyilatkozat megküldésével tájékoztatja. E nyilatkozat hiányában a hozzájárulás nem tekinthető megadottnak.

16.2. A Zrt. készfizető kezességvállalásával kapcsolatos irataiba a jogszabály által erre feljogosított személyek, a Zrt. munkatársai és megbízottjai, a Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal képviselői, díjtámogatás esetén pedig a támogatás ellenőrzésére jogosult szervezet képviselői tekinthetnek be.

16.3. A 16.2 pont szerinti személyeket titoktartási kötelezettség terheli a Zrt. működésével kapcsolatos valamennyi adat, információ tekintetében. A titoktartásra, a banktitkokra és az üzleti titokra, továbbá a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

16.4. A pénzügyi intézménynek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a készfizető kezességvállalással biztosított hitel-, garancia-, faktoring és pénzügyi lízing ügyletekkel kapcsolatosan a pénzügyi intézménynél fellelhető iratokba - a 16.2 pontban meghatározott jogosultaknak - betekintést enged, és/vagy azt a Zrt. kérésére megküldi.

16.5. Ha a pénzügyi intézmény az iratbetekintési jog gyakorlását akadályozza, vagy az irat- betekintési jog gyakorlása során a Zrt. az Üzletszabályzat rendelkezéseivel ellentétes gyakorlatot tapasztal, a pénzügyi intézményt a szolgáltatásra jogosultak köréből kizárhatja.

17. KÉZBESÍTÉS, ÜGYFÉLFOGADÁS

17.1. Az eKérelem, eSzerződésmódosítás és ePosta szolgáltatásokon keresztül a kérelmeket, hiánypótlásokat és ügyletekhez kapcsolódó küldeményeket a pénzügyi intézmény a hét bármely napján, a nap 24 órájában - az Ügyfélkapu rendelkezésre állási idejében - benyújthatja. A Zrt. bírálati, eljárási határidejére vonatkozóan 15:00 óráig, pénteki napon 13:00 óráig benyújtott kérelmeket és hiánypótlásokat az adott napon, az ezen időszakokat követően benyújtott kérelmeket és hiánypótlásokat a következő munkanapon kell benyújtottnak tekinteni.

17.2. A Zrt. a küldeményeit a pénzügyi intézmény részére az erre szolgáló elektronikus felületen (pl. eKérelem, eSzerződésmódosítás, ePosta) keresztül vagy postai úton küldi meg. Az elektronikus felületen keresztül megküldött dokumentumok a pénzügyi intézmények számára történő elérhetővé tételük időpontjában tekintendők kézbesítettnek. A Zrt. által postai úton megküldött küldeményeket a postára adástól számított 3. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

17.3. A Zrt.-hez postai úton érkező küldemények a postai kézbesítés időpontjában minősülnek kézbesítettnek.

17.4. A Zrt.-hez érkező küldemények személyes kézbesítése esetén az ügyfélfogadási idő hétfőtől csütörtökig 8-15 óráig, pénteken 8-13 óráig tart. Az ügyfélfogadási időt követően beérkező küldeményeket a következő munkanapon kell benyújtottnak tekinteni.

17.5. Ha a pénzügyi intézmény valamely - az Üzletszabályzatban meghatározott - határidőt a késedelmes postai kézbesítés miatt nem tud betartani, írásban kérheti a határidő meghosszabbítását.

18. HATÁLYBALÉPÉS

18.1. Jelen, módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzat 2024. július 1. napján lép hatályba. A módosított rendelkezéseket a Zrt.-hez a hatályba lépés napjától kezdődően benyújtott kezességvállalási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

18.2. A pénzügyi intézmény és a Zrt. közötti jogviszonyra elsősorban a készfizető kezességvállalási szerződés és az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. A hitel-, garancia-szerződés, a faktoring szerződés és a lízingszerződés valamint e szerződés háttérjoganyagát képező pénzügyi intézményi szabályzatok rendelkezései csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben azok nem ellentétesek a pénzügyi intézmény és a Zrt. között létrejött készfizető kezességvállalási szerződés és az Üzletszabályzat rendelkezéseivel.

18.3. A Zrt. megállapodhat a pénzügyi intézménnyel az Üzletszabályzattól eltérő eljárási szabályok alkalmazásában.

18.4. A Zrt. az Üzletszabályzatot és a Hirdetményt a xxx.xxxxxxxxx.xx internetes oldalon közzéteszi.

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

19. MELLÉKLETEK

1. számú melléklet: A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kiszervezett tevékenységek

2. számú melléklet: Egyes, a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó szabályok összefoglalása

1. sz. melléklet

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által kiszervezett tevékenységek

Kiszervezett tevékenység	Szerződés tárgya	Szolgáltató neve, székhelye	Kiszervezés időtartama
Adatfeldolgozás	AS400 platformon felmerülő RPG, Cobol informatikai fejlesztés, rendszerüzemeltetés	R&R Software Zrt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxx X. xxxx 0.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Irattározási szolgáltatás keretében lezárt és még nem selejtezhető ügyiratok elszállítása, tárolása, selejtezése	Documaster Kft. 1108 Budapest, Kozma u. 7.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Adatvédelmi tisztviselői feladatok ellátása Informatikai biztonsági felelősi feladatok ellátása	Optimo Business Kft. 1068 Budapest, Király u. 80. fszt. 11.	Határozatlan
Adatfeldolgozás	Távközlési szolgáltatás, felhő alapú IP alközponti és CallCenter szolgáltatások, valamint kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások biztosítása	HOSTLINE Kft. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx xxxx 00/X.	Határozatlan

2. sz. melléklet

Egyes, a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó szabályok összefoglalása

I. KÖZÖS SZABÁLYOK Ösztönző hatás

A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, azaz a támogatás csak akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett/pénzügyi intézmény a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó készfizető kezességvállalás iránti kérelmet a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta a Zrt-hez. A kérelem mellékletét képezi az adós nyilatkozata a projekt megvalósításához kapcsolódóan igénybe vett valamennyi állami támogatásról.

A támogatási/kezességvállalási kérelemnek tartalmaznia kell legalább a következő információkat:

• a vállalkozás neve és mérete;

• a projekt ismertetése, kezdetének és befejezésének időpontjával együtt;

• a projekt helyszíne;

• az elszámolható költségek jegyzéke;

Az induló vállalkozásoknak a II.3. pont szerint nyújtott támogatás ösztönző hatásúnak tekintendő, ezért a fentiek szerinti ösztönző hatást nem kell vizsgálni.

Támogatáshalmozódás

• A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható bármely egyéb állami támogatással.

• Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az érintett támogatásra alkalmazandó csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

• A 651/2014/EU bizottsági rendelettel mentesített állami támogatás nem halmozható ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, amennyiben a halmozás a 651/2014/EU bizottsági rendelet III. fejezetében megállapított támogatási intenzitás túllépéséhez vezetne.

• A halmozódásra vonatkozó részletszabályokat a 651/2014/EU bizottsági rendelet 8. cikke tartalmazza.

Egyéb

A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

Az adós (kedvezményezett) köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

II. AZ EGYES TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Regionális beruházási támogatás

1.1. A támogatás csak – tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló – induló beruházáshoz adható.

Induló beruházásnak minősül:

a) új létesítmény létrehozatala,

b) meglévő létesítmény kapacitásának bővítése,

c) valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált, vagy

d) a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása

e) bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak.

A támogatás támogatott területeken nyújtható. Regionális beruházási támogatásban az Észak- Magyarország, Észak-Alföld, Közép-Dunántúl, Pest (Budapest kivételével), Nyugat- Dunántúl, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl régióban, kis- és középvállalkozás által megvalósítandó, induló beruházás részesülhet.

1.2. A támogatás keretében elszámolható a következők közül egy vagy több:

a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek; vagy

b) az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége, vagy

c) az a) és b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és

b) pont szerinti összegek közül a magasabb.

1.3. Az elszámolható költség a fenti 1.2 pont a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47.

§-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

Nem minősül elszámolható költségnek

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás

1.4. Az 1.2 pont b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

1.5. A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

a) földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 3 éven keresztül

b) üzem vagy gép esetében a bérleti viszonyt olyan pénzügyi lízing formájában kell megvalósítani, amely a lízing futamidejének lejártakor a támogatás kedvezményezettjével szemben az eszköz megvásárlására vonatkozó kötelezettséget tartalmaz.

1.6. Az induló beruházás esetében elvben csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak. Ha azonban egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja, korábbi munkavállaló vagy több korábbi munkavállaló vesz át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Ha egy létesítmény eszközeinek felvásárlása egyéb, regionális támogatásra jogosult beruházással jár együtt, akkor e további beruházás elszámolható költségeit hozzá kell adni a létesítmény eszközeinek beszerzéséhez kapcsolódó költséghez. Amennyiben az eszközök beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen eszközök költségeit le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből.

1.7. Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) a támogatásban részesülő vállalkozás eszközei között kell szerepelniük, és legalább 3 évig ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást odaítélték.

1.8. Az 1.2 pont b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházási projektnek az előző 12 hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számában nettó növekedést kell eredményeznie, miután az éves munkaerőegységben kifejezett, megszüntetett álláshelyek száma levonásra került az említett időszak alatt létrehozott álláshelyek számából

b) minden egyes álláshelyet a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltenek,

c) a beruházás által létrehozott valamennyi munkahelyet az álláshely első betöltése után legalább három évig fenn kell tartani az érintett területen, kivéve, ha a munkahely 2020. január 1. és 2021. június 30. között szűnt meg.

1.9. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezése után legalább 3 évig fenntartja az érintett területen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne lecserélni az ezen időszakon belül korszerűtlenné vált üzemet, illetve meghibásodott berendezést, feltéve, hogy a gazdasági tevékenység az érintett területen a minimális időtartam alatt fennmarad.

1.10. Az 1.9. pont szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

1.11. A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatás kedvezményezettje az elszámolható költségek legalább 25 %-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást biztosít saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában.

1.12. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték.

1.13. A támogatási intenzitás - a nagyberuházások25 kivételével - kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

1.14. A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

1.15. Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni az azonos megyében támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számítva 3 éven (háromszor háromszázhatvanöt napos időszak) belül csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által megkezdett olyan induló beruházást, amely ugyanazon vagy hasonló tevékenységhez kapcsolódik. (Összeszámítási szabály.)

1.16. Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos vármegyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét, amely azonos vagy hasonló tevékenységet valósít meg.

1.17. Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a fenti 1.13 pont szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a fenti 1.15 pontban meghatározott összegig nyújtható.

1.18. Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

1.19. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani. Továbbá nyilatkozatban kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát

25 A támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és árfolyamokon számítva 50 millió EUR-t meghaladó elszámolható költségű induló beruházás.

képező induló beruházás befejezését követően legalább két évig nem kerül sor áttelepítésre abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelme tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

Áttelepítésnek minősül, ha

a) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás (EGT megállapodás) egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a támogatási kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.

Az 1.19 pont szerint tett nyilatkozat megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, és a kedvezményezett köteles a támogatást visszafizetni. A 2020. január 1. és 2021. június 30. között megszűnő munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett nyilatkozat alkalmazásában nem eredményeznek áttelepítést.

2. KKV-knak nyújtott beruházási támogatás

2.1. A 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás kis- és középvállalkozás induló beruházásához nyújtható. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetén az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetén az elszámolható költségek 10%-át.

2.2. A támogatás keretében elszámolható:

a) tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházások költségei, beleértve a beruházáshoz és annak kezdeti telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is;

b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek 2 évre számított, becsült bérköltsége;

c) az a) és a b) pontban említett költségek egy részének kombinációja, de legfeljebb az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabb.

Ahhoz, hogy egy beruházás a 2. pont alkalmazásában elszámolható költségnek minősüljön, az alábbiakból kell állnia:

• új létesítmény létrehozásával kapcsolatos tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás; meglévő létesítmény bővítése; valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált; vagy a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása; vagy

• bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlása. Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak. Az ügyletet piaci feltételek mellett kell lebonyolítani. Elvben csak a vevőtől független harmadik felektől megvásárolt eszközök költségei vehetők

figyelembe. Ha azonban egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagja, korábbi munkavállaló vagy több korábbi munkavállaló vesz át, az eszközöknek a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltétel nem alkalmazható.

A fentiek értelmében tehát a pótló beruházás tehát nem minősül beruházásnak.

2.3. A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következő feltételek mellett vehetők figyelembe:

a) földterület és épületek tekintetében a bérleti viszonyt fenn kell tartani a beruházás befejezésének várható dátumától számított legalább 3 éven keresztül;

Az elszámolható költség a fenti 2.2 pont a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,

c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.

2.4. Az elszámolható költség a fenti 2.2 pont b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának - ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket - 24 havi összege a munkakör betöltésének napjától számítva.

2.5. Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

2.6. Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,

b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,

d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották.

2.7. A fenti 2.2 pont b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,

c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja.

Regionális beruházási támogatás és KKV-knak nyújtott beruházási támogatás esetén:

A beruházás megkezdésének napja

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

bb) a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,

bc) a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,

d) az a)-c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

3. Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás

3.1. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás olyan legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozásnak nyújtható, amely teljesíti az alábbi feltételek mindegyikét:

a) nem vette át egy másik vállalkozás tevékenységét, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a támogatható vállalkozás árbevételének kevesebb mint 10 %-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben;

b) még nem osztott nyereséget;

c) nem vásárolt fel másik vállalkozást vagy nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatható vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10 %-át teszi ki, vagy az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint

10 %-át teszi ki, vagy az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.

Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

3.2. A nem piaci díj ellenében, legfeljebb tíz éves futamidőre nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg

a) a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés szerinti régiókban letelepedett vállalkozás esetén 3,3millió EUR-t vagy ennek megfelelő forint összeget, illetve

b) a 37/2011. (III. 22.) Korm.rendelet 25. § (1) bekezdése szerinti régiókon kívül eső településeken letelepedett vállalkozások esetén az 1,65 millió EUR-t vagy ennek megfelelő forint összeget.

3.3. Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg a 3.2 pontban meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

3.4. A vállalkozás a 3.2 pont szerinti kezességvállalás mellett más támogatási eszközök - úgymint nem piaci kamatozású hitel, és/vagy vissza nem térítendő támogatás – kombinációját is igénybe veheti, oly módon, hogy az egyik támogatási összegnek az adott eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett maximális támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

3.5. Innovatív kisvállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetén a 3.2. pont szerinti maximális összegek megkétszerezhetők.

3.6. Innovatív vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyik az alábbi feltételek közül egyet teljesít:

a) független szakértő értékelésével alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki;

b) kutatás-fejlesztési költségeinek az összes működési költség legalább 10%-át kell kitennie a támogatás odaítélését megelőző 3 év legalább egyikében, pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni;

c) a támogatás odaítélését megelőző 3 évben: i. részére az Európai Innovációs Tanács kiválósági pecsét minőségi védjegyet adományozott a C(2017)7124 bizottsági végrehajtási határozatban elfogadott „Horizont 2020” 2018-2020. évi munkaprogram vagy az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (23) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján; vagy ii. az Európai Innovációs Tanács Alapjából - például az (EU) 2021/695 rendelet 48. cikkének (7) bekezdésében említett akcelerátorprogram keretében - befektetésben részesült;

d) a támogatás odaítélését megelőző 3 évben: i. részt vett a Bizottság CASSINI űrpolitikai kezdeményezésének bármely tevékenységében (például vállalkozás-akcelerátor vagy partnerkeresés); vagy ii. befektetésben részesült a CASSINI magvető és növekedési finanszírozási eszközből, vagy az ISEP (InnovFin űrpolitikai tőkefinanszírozási kísérleti kezdeményezés) keretében; vagy iii. CASSINI-díjban részesült; vagy iv. az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban finanszírozásban részesült az űrkutatás területén, ami induló vállalkozás létrehozását eredményezte; v. vagy az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott kutatás-fejlesztési tevékenység kedvezményezettjeként finanszírozásban részesült; vagy vi. az európai védelmi ipari fejlesztési program keretében finanszírozásban részesült az (EU) 2018/1092 rendelettel összhangban.

4. Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás

4.1. A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás a 4.2 pont szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekt részére nyújtható.

4.2. A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés,

d) megvalósíthatósági tanulmány.

4.3. Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a 4.2 pont szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.

4.4. Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

4.5. A 4.2 pont a)-c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,

b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,

c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,

d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,

e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt eredményeként merülnek fel. Az ilyen jellegű költségek egyszerűsített költségelszámolás alapján is kiszámíthatóak, amely során az a)-d) pontban említett összes támogatható kutatás- fejlesztési projektköltségre legfeljebb 20%-os átalány alkalmazható. Ebben az esetben a közvetett költségek kiszámításához figyelembe vett kutatás-fejelesztési projekt költségeit a szokásos számviteli gyakorlat alapján kell megállapítani, és e költségek kizárólag kutatás-fejlesztési projekt fenti, a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségei lehetnek.

4.6. Megvalósíthatósági tanulmány esetében az elszámolható költségek a tanulmány költségei.

4.7. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,

d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.

4.8. Az ipari kutatásra és kísérleti fejlesztésre vonatkozó támogatási intenzitás az elszámolható költségek legfeljebb 80 %-ának megfelelő támogatási intenzitásig növelhető az a)–d) ponttal összhangban, ahol a b), c) és d) pont nem kombinálható egymással:

a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,

b) 15 százalékponttal növelhető, ha

ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy egy vállalkozás és egy vagy több kutató-ismeretterjesztő szervezet között zajlik, amennyiben ez utóbbi az elszámolható költségek legalább 10 %-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit;

bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.

bc) a kedvezményezett vállalja, hogy kellő időben a támogatott kutatás-fejlesztési projektek szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-ben található érdekelt felek használatára;

bd) a kutatás-fejlesztési projektet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés szerinti régiókban hajtják végre

c) 25 százalékponttal, ha a kutatás-fejlesztési projekt

ca) valamely tagállam által nyílt felhívást követően került kiválasztásra, mely felhívás arra irányul, hogy a kiválasztott projekt egy legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél által közösen tervezett projekt részét képezze; valamint

cb) magában foglalja a legalább két tagállamban vagy az EGT- megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését, amennyiben a kedvezményezett kkv; valamint

cc) ha az alábbi két feltétel közül legalább egy teljesül:

- a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit széles körben terjesztik legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak vagy ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján; vagy

- ha a kedvezményezett vállalja, hogy kellő időben a támogatott kutatás- fejlesztési projektek szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT- ben található érdekelt felek használatára.

4.9. Megvalósíthatósági tanulmány esetén a 3.1 pont szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

4.10. A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ide értve a

4.8 pont b) pont ba) és c) pont cb) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket is.

5. KKV-knak nyújtott innovációs támogatás

5.1. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás keretében elszámolható

a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,

b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik,

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költségei, beleértve a kutató- ismeretterjesztő szervezetek, kutatási infrastruktúrák, tesztelési és kísérleti infrastruktúrák vagy innovációs klaszterek által nyújtott szolgáltatásokat is.

5.2. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

5.3. Az 5.1 pont c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%- ig növelhető, feltéve hogy bármely hároméves időszak alatt az innovációs tanácsadásra és támogató szolgáltatásokra nyújtott támogatás teljes összege nem haladja meg vállalkozásonként a 220 000 EUR-t.

6. Energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás (az épületek energiahatékonyságának kivételével)

6.1. Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (jelen 6. pont alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energia megtakarítást eredményező beruházáshoz nyújtható.

6.2. Nem nyújtható energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. Támogatás nyújtható azonban, ha a beruházás már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabályoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, feltéve, hogy a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre került.

6.3. Nem adható energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás kapcsolt energiatermelés és a távfűtés és/vagy hűtés támogatására.

6.4. Az elszámolható költségek a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházási többletköltségek. Az elszámolható költségeket az alábbiak szerint kell meghatározni – a beruházás költségeit összevetve azon kontrafaktuális forgatókönyv költségeivel, amely a támogatás hiányában valósulna meg

a) ha a kontrafaktuális forgatókönyv olyan kevésbé energiahatékony beruházásmegvalósítása lenne, amely megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, az elszámolható költségeket az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a kisebb energiahatékonyságú beruházás költségei közötti különbözet teszi ki;

b) ha a kontrafaktuális forgatókönyv ugyanazon beruházás későbbi időpontban történő megvalósítása, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségei közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

c) ha a kontrafaktuális forgatókönyv meglévő berendezések és felszerelések üzemben tartását foglalja magában, az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő beruházás költségei és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására, javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, arra az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul;

d) Lízingszerződés tárgyát képező felszerelés esetében az elszámolható költségek az állami támogatásban részesülő felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke és azon kevésbé energiahatékony felszerelés lízingelésének nettó jelenértéke közötti különbözetből állnak, amelynek lízingelésére a támogatás hiányában került volna sor; a lízingelés költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket (üzemanyagköltségek, biztosítás, karbantartás, egyéb fogyóeszközök), függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek;

Az a)–d) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie.

Ha a beruházás egy egyértelműen beazonosítható, kizárólagosan az energiahatékonyság fejlesztésére irányuló beruházásból áll, amely esetében nincs kevésbé energiahatékony kontrafaktuális beruházás, az elszámolható költségek a teljes beruházási költséggel egyenlők.

A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

6.5. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át

6.6. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

6.7. A támogatási intenzitás a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés szerinti régiókban található beruházások esetében 15 százalékponttal növelhető.

6.8. A támogatási intenzitás elérheti a teljes beruházási költség 100%-át, ha a támogatás a 6.9. pontban meghatározott és a 6.10. pontban foglalt feltételeknek megfelelő versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda.

6.9. A versenyeztetéses ajánlattételi eljárás olyan megkülönböztetés-mentes ajánlattételi eljárás, amely elegendő számú vállalkozás részvételét írja elő, és amelynél a támogatást vagy az ajánlattevő által benyújtott eredeti ajánlat, vagy elszámolóár alapján nyújtják. Ezen felül az ajánlattételi eljárás költségvetése vagy volumene kötelező érvényű korlátot képez, amelynek eredményeképpen nem részesülhet minden ajánlattevő támogatásban.

6.10. Ezen túlmenően az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelni:

a) a támogatás odaítélése objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes támogathatósági és kiválasztási kritériumok alapján történik, melyeket a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen kell meghatározni és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább hat héttel közzé kell tenni;

b) a program végrehajtása során olyan ajánlattételi eljárás esetén, amelyben minden ajánlattevő támogatásban részesül, a szóban forgó eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából ki kell igazítani a következő ajánlattételi eljárásban, például a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével;

c) az ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítását (mint például az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalást) ki kell zárni;

d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70 %-át annak alapján kell meghatározni, hogy a támogatás hogyan viszonyul a projektnek az intézkedés környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulásához; ilyen kritérium például a megtakarított energia vagy a megnövelt

energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás. E kritériumok az összes kiválasztási kritérium súlyozásában legalább 70 %-ot tesznek ki.

6.11. A 6.4. a)-d) pontjaitól, valamint a 6.8. ponttól eltérve az elszámolható költségek a kontrafaktuális forgatókönyv azonosítása nélkül és versenyeztetéses ajánlattételi eljárás hiányában is meghatározhatók. Ebben az esetben az elszámolható költség a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül kapcsolódó teljes beruházási költség lesz, és a 6.5., 6.6.. és 6.7. bekezdésben meghatározott alkalmazandó támogatási intenzitások és bónuszok 50 %-kal csökkennek.

7. Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás

7.1. A megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléshez termeléséhez nyújtott beruházási támogatás (jelen 7. pont vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) újonnan létrehozott, vagy felújított kapacitásokhoz nyújtható.

a) Villamosenergia-tárolási projekt csak abban az esetben támogatható ezen jogcím szerint, amennyiben kombinált („fogyasztásmérő mögötti”) megújuló és tárolási projektek számára nyújtják, és ha mindkét elem egyetlen beruházás alkotóeleme, vagy ha a tárolás meglévő megújulóenergia-termelő létesítményhez kapcsolódik. A tárolási alkotóelemnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújuló energiát termelő létesítményből kell elnyelnie.

b) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biogáz (ideértve a biometánt) és biomassza előállításához és tárolásához nyújtott beruházás abban az esetben támogatható, amennyiben a támogatott üzemanyagok megfelelnek az (EU) 2018/2001 irányelvben és annak végrehajtási vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusaiban foglalt, a fenntarthatóságra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megtakarítására vonatkozó kritériumoknak, és a szóban forgó irányelv IX. mellékletében felsorolt alapanyagból készültek. A tárolási alkotóelemnek tüzelőanyag-tartalma évi legalább 75 %-át bioüzemanyagokat, folyékony bio-energiahordozókat, biogázt (ideértve a biometánt) és biomasszából előállított üzemanyagokat termelő közvetlenül összekapcsolt létesítményekből kell beszereznie.

c) A hidrogén előállítására irányuló beruházás csak a kizárólag megújuló hidrogént előállító létesítmények esetében támogatható. A hálózathoz egyetlen kapcsolódási ponttal rendelkező, elektrolizátorból és egy vagy több megújuló energiatermelő egységből álló megújuló hidrogén projektek esetében az elektrolizátor kapacitása nem haladhatja meg a megújuló energiatermelő egységek összesített kapacitását. A beruházási támogatás kiterjedhet a megújuló hidrogén átvitelére és elosztására szánt infrastruktúrára, valamint a megújuló hidrogén tárolólétesítményeire.

d) A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységekre irányuló beruházás abban az esetben támogatható, amennyiben a 2012/27/EU irányelv, illetve a részben vagy egészben e jogi aktus helyébe lépő későbbi jogszabályok rendelkezései szerinti külön hő és villamosenergia-termeléshez képest összességében primerenergia-megtakarítást nyújtanak, illetve az ezen d) pont szerinti támogatás nem nyújtható fosszilis tüzelőanyaggal működő kapcsolt energiatermelő létesítményhez, kivéve az olyan földgázzal működő kapcsolt energiatermelő létesítményt, amely esetében a 2021/2139/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. melléklet 4.30. szakaszával összhangban, a 2030-ra és 2050-re vonatkozó éghajlati céloknak való megfelelés biztosított.

7.2. A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el és a támogatás nem függhet a termelés eredményétől.

7.3. A 7.1 pontban foglaltaktól eltérően támogatás nyújtható meglévő élelmiszeralapú bioüzemanyag-előállító egység új generációs bioüzemanyag-előállító egységgé történő átalakítására, ha ennek következtében az élelmiszeralapú termelés a kialakítandó új kapacitással arányosan csökken.

7.4. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek

a) 45%-át a megújulóenergia-termelésre - ideértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat -, megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre és megújuló hidrogén termelésre irányuló beruházások esetében,

b) 30%-át a jelen támogatási jogcím alá tartozó bármely egyéb beruházás esetében.

7.5. A támogatási intenzitás az alábbiak szerint növelhető:

a) A támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

b) A támogatási intenzitás elérheti az elszámolható költségek 100 %-át, ha a támogatás a

6.9. pontban meghatározott versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében ítélhető oda amely esetén

i. az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetés-mentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok alapján dolgozzák ki, és

ii. a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül és újabb ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából az újabb ajánlattételi eljárásban igazítják ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és

iii. tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével kapcsolatos utólagos tárgyalás, és

iv. az ajánlatok rangsorolásához - és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében történő elosztásához - használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel előállított energiakapacitás egy egysége után igényelt támogatás alapján határozzák meg.

8. Épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás

8.1. Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (jelen 8. pont alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) épületek energia-hatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is

Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és xxxxxxxx uniós szabványoknak megfeleljenek.

Támogatás nyújtható, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak megfeleljenek. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatásnyújtásra még azelőtt sort kell keríteni, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve. Ebben az

esetben a tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy a kedvezményezettek pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújtsanak be, amely igazolja, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági minimumkövetelményeknek való megfelelését. Amennyiben a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végre kell hajtani és véglegesíteni kell.

8.2. Jelen pontban szereplő támogatás nem terjed ki a kapcsolt energiatermelés és a távfűtés és/vagy -hűtés támogatására.

8.3. A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal hogy az épületben megvalósuló magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

8.4. A támogatásnak az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább a következő mértékű javulását kell eredményeznie:

a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20 %-os javulást eredményez a beruházást megelőző helyzethez képest, vagy

b) legalább 10 %-os javulást eredményez a beruházást megelőző helyzethez képest a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem- típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítási intézkedések esetében, és az ilyen célzott felújítási intézkedésekhez a program energiahatékonysági intézkedésekre elkülönített költségvetésének legfeljebb 30 %-a van hozzárendelve, vagy

c) új épületek esetében legalább 10 %-os javulást biztosít a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan a 2010/31/EU irányelvet átültető nemzeti intézkedésekben meghatározott küszöbértékhez képest. A kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való hivatkozással kell megállapítani.

8.5. Az épület energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás kombinálható a következő intézkedések egyikére vagy mindegyikére nyújtott támogatással:

a) megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések telepítése, beleértve többek között a fotovoltaikus paneleket és hőszivattyúkat;

b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezések létrehozása. A tárolási berendezésnek energiája évente legalább 75 %-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-termelő létesítményből kell elnyelnie;

c) energiahatékony távfűtési és/vagy -hűtési rendszerhez, valamint a kapcsolódó berendezésekhez való csatlakozás;

d) az épület felhasználóinak használatára elektromos töltőinfrastruktúra, valamint kapcsolódó infrastruktúra, például kábelcsatornák kiépítése és telepítése, ha a parkoló létesítmények vagy az épületen belül találhatóak vagy fizikailag csatlakoznak az épülethez;

e) az épület digitalizációjára szolgáló berendezés telepítése, különösen az okosfunkció- fogadási alkalmasság növelése, beleértve adathálózatok esetében az épületen belüli passzív vezetékeket vagy strukturált kábelezést, valamint az épülethez tartozó ingatlanon található széles sávú infrastruktúra kiegészítő részeit is, de az ingatlanon kívül található adathálózatok vezetékei vagy kábelezése nélkül;

f) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő beruházások.

Az a)–f) pontban meghatározott kombinált beavatkozások esetén az elszámolható költség a különböző létesítmények és berendezések teljes beruházási költsége. A magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.

8.6. A támogatást vagy az épület tulajdonosának/tulajdonosainak, vagy a bérlő(k)nek kell nyújtani attól függően, hogy ki az energiahatékonyság-javító intézkedés megrendelője.

8.7. Az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítására is nyújtható támogatás.

8.8. Nem nyújtható támogatás a fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő berendezések telepítésére.

8.9. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30 %-át.

8.10. A 8.9 ponttól eltérve amennyiben a beruházás a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítéséből vagy cseréjéből áll, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 25 %-ot.

8.11. A 8.9 és 8.10 pontoktól eltérve, amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés érdekében végzett, épületekre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb mint 18 hónappal az uniós szabványok hatálybalépése előtt nyújtják, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15 %-át, amennyiben a beruházás a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (9) bekezdésében meghatározott egyetlen épületelem-típus telepítéséből vagy cseréjéből áll, minden más esetben pedig a 20 %-ot.

8.12. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

8.13. A támogatási intenzitás a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés szerinti régiókban található beruházások esetében 15 százalékponttal növelhető.

8.14. A támogatási intenzitás a meglévő épületek energiahatékonyságának javítására nyújtott támogatás esetében 15 százalékponttal növelhető, ha a támogatás az épület primer energiában mért energiahatékonyságának legalább 40 %-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest. A támogatási intenzitás megnövelése nem alkalmazandó abban az esetben, ha a beruházás a végrehajtásától és véglegesítésétől számított 18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági minimumkövetelmények által előírt szint fölé.

9. Az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás

9.1. Az energiahatékonyság-alapú szerződések megkötését elősegítő támogatás (jelen 9. pont alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontja szerinti energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére nyújtható.

9.2. A támogatásban végső kedvezményezettként az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 9. pontja szerinti energiahatékonysági szolgáltatónak minősülő kis- és középvállalkozások és kisméretű, közepes piaci tőkeértékű vállalkozások részesülhetnek.

9.3. A támogatás az energiahatékonyság-javító intézkedéseket energiahatékonyság-alapú szerződés keretében nyújtó szolgáltatónak nyújtott előresorolt hitel vagy garancia formáját ölti, vagy az érintett szolgáltató finanszírozását célzó pénzügyi termékből áll (például faktoring vagy forfetírozás).

9.4. Az energiahatékonyság-javító intézkedések nyújtójának adott kölcsön vagy garancia futamideje nem haladhatja meg a 10 évet.

9.5. A kezességvállalás mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön tőkeösszegének 80 %-át, és a veszteségeket a hitelintézetnek és az államnak arányosan és azonos feltételek mellett kell viselnie. A garantált összeg arányosan csökken oly módon, hogy a garancia soha ne fedezzen többet a kintlévő hitel 80 %-ánál.

9.6. A teljes kintlévő finanszírozás névértéke energiahatékonysági szolgáltatónként nem haladhatja meg a 30 millió EUR-t.

10. Az erőforrás-hatékonyságra és a körforgásos gazdaságra való átállás támogatására irányuló beruházási támogatás

10.1. A következő beruházástípusok támogathatók

a) a következők egyike vagy mindkettő segítségével az erőforrás-hatékonyságot javító beruházások:

i. egy adott mértékű termelés során felhasznált erőforrások nettó csökkenése a kedvezményezett által alkalmazott korábbi termelési folyamathoz vagy a (7) bekezdésben felsorolt alternatív projektekhez vagy tevékenységekhez képest. A felhasznált erőforrások magukban foglalnak minden felhasznált nyersanyag- erőforrást, kivéve az energiát, a csökkenést pedig a támogatási intézkedés végrehajtása előtt és után mért fogyasztás mérése vagy becslése alapján kell meghatározni, figyelemmel az erőforrás felhasználását befolyásoló külső körülmények alapján történő kiigazításra is;

ii. az elsődleges nyersanyagok vagy alapanyagok helyettesítése másodlagos (újrahasznált vagy hasznosított, többek között újrafeldolgozott) nyersanyagokkal vagy alapanyagokkal;

b) a kedvezményezett által termelt olyan hulladék megelőzésére, csökkentésére, újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozásra irányuló beruházások vagy harmadik felek által termelt hulladék újrahasználatra való előkészítésére, szennyeződésmentesítésére és újrafeldolgozására irányuló beruházások, amelyet egyébként nem használnának fel, nem ártalmatlanítanának vagy a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátul elhelyezkedő kezelési művelettel vagy egy kevésbé erőforrás- hatékony módon kezelnének, vagy ami az újrafeldolgozási eredmény alacsonyabb minőségéhez vezetne;

c) a kedvezményezett vagy harmadik felek által termelt olyan egyéb termékek vagy anyagok összegyűjtésére, válogatására, szennyeződésmentesítésére, előkezelésére és kezelésére irányuló beruházások, amelyeket egyébként nem használnának fel vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon hasznosítanának;

d) hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására irányuló beruházások az újrahasználatra való előkészítés vagy újrafeldolgozás céljából.

10.2. A támogatás nem mentesíti a hulladékot termelő vállalkozásokat a hulladék kezelésének olyan költségei vagy kötelezettségei alól, amelyért uniós vagy nemzeti törvény szerint felelősek, beleértve a kiterjesztett gyártói felelősségen alapuló rendszereket is, vagy olyan költségek alól, amelyet a vállalkozás szokásos költségeinek kell tekinteni.

10.3. A támogatás nem ösztönözheti hulladék keletkezését vagy a fokozott erőforrás-felhasználást.

10.4. Az elszámolható költségek azok a beruházási többletköltségek, amelyek a projekthez kapcsolódó beruházás teljes költségének egy kevésbé környezet-barát projekttel vagy tevékenységgel történő összehasonlítása alapján határozhatók meg; ez utóbbi a következők valamelyike lehet:

a) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: egy hasonló beruházás, amely a támogatás hiányában hitelt érdemlően megvalósítható egy új vagy egy korábbi gyártási folyamat során, de nem éri el az erőforrás-hatékonyság azonos szintjét;

b) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: hulladék, valamint egyéb termékek és anyagok kezelése egy olyan kezelési művelettel, amely a 2008/98/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett hulladékhierarchia elsőbbségi sorrendjében hátrébb helyezkedik el, vagy kevésbé erőforrás-hatékony módon;

c) kontrafaktuális forgatókönyv, amely a következőket tartalmazza: az elsődleges nyersanyagot vagy alapanyagot felhasználó hagyományos gyártási folyamatba történő hasonló beruházás, ha az előállított másodlagos (újrahasznált vagy újrafeldolgozott) termék technikailag és gazdaságilag helyettesíti az elsődleges nyersanyagot vagy terméket.

10.5. A 10.4. a) és c) pontjában felsorolt helyzetek mindegyikében a kontrafaktuális forgatókönyv egy hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező beruházást tartalmaz, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak. A kontrafaktuális forgatókönyvnek a jogszabályi követelmények, piaci körülmények és az ösztönzők tekintetében hitelesnek kell lennie.

10.6. Ha a beruházás egy már létező létesítmény kiegészítő alkotóelemének telepítéséből áll, amelynek nincs kevésbé környezetbarát megfelelője, vagy ha a támogatást igénylő bizonyítani tudja, hogy támogatás hiányában nem kerül sor beruházásra, az elszámolható költségek egyenlőek a teljes beruházási költséggel.

10.7. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 40 %-át. A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető

10.8. A támogatási intenzitás a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés szerinti régiókban található beruházások esetében 15 százalékponttal növelhető.

10.9. Nem nyújtható támogatás e cikk értelmében, ha a beruházást azért hajtják végre, hogy a már elfogadott és xxxxxxxx uniós szabványoknak megfeleljenek. Azonban támogatás nyújtható, ha a beruházást a már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében hajtják végre, feltéve, hogy a beruházás a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtásra és véglegesítésre kerül.

10.10. Nem nyújtható támogatás

a) energiát termelő hulladékártalmatlanítási és hulladékhasznosítási műveletekhez,

b) az Unió egész területén alkalmazott, gazdaságilag nyereséges, bevett kereskedelmi gyakorlatoknak minősülő technológiákhoz kapcsolódó beruházáshoz, és

c) abban az esetben, ha a hulladékot termelő vállalkozás mentesül

ca) olyan hulladékkezeléssel kapcsolatos költségek vagy kötelezettségek alól, amelyért uniós vagy magyar jogszabályok alapján felelősséggel tartozik, ideértve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer alapján fennálló költségeket és kötelezettségeket is, vagy

cb) olyan költségek alól, amelyek a vállalkozás szokásos költségeinek minősülnek,

d) ha az hulladék keletkezését vagy a fokozott erőforrás-felhasználást ösztönzi.

Document Metadata

Table of Contents

ÜZLETSZABÁLYZAT

Document Metadata