Megállapodtunk

XIII. évfolyam 12. – XIV. évf. 1. szám Alapítás éve: 1892 2003. december – 2004. január

Megállapodtunk

Hosszú tárgyalások után 2003. december 31- én a négy reprezentatív szakszervezet megál- lapodott a MÁV Rt. vezetésével

– a Kollektív Szerzõdés módosításáról,

– a 2004. évi béremelésrõl,

– a béren kívüli javadalmazásról. (Ez utóbbit a VDSZSZ nem írta alá, a MÁV Rt. vezérigazga- tója 2004. január 9-én viszont bejelentette ennek bevezetését.)

A Mozdonyvezetõk Szakszervezete küldött- közgyûlésen értékelte az eredményeket, ösz- szevetve saját tárgyalási javaslatukkal. A testü- let – vita után – 1 ellenszavazattal és 4 tartóz- kodással jóváhagyólag elfogadta az aláírt do- kumentumokat.

A mozdonyvezetõ kollégákra vonatkozó bér-

tábla és besorolási szabály is megkapta a tes- tület jóváhagyását.

Összegezve:

– a mozdonyvezetõket a nagyarányú létszám- csökkentés nem érinti, 2004-ben is foglal- koztatási biztonság van,

– önálló megállapodást kötöttünk az idei bér- emelésrõl és tarifáról,

– a Kollektív Szerzõdés stabilizálódott, sok te- kintetben javult.

Az újságban változtatás nélkül közöljük az aláírt dokumentumok szövegét azzal, hogy a Kollektív Szerzõdés egységes szerkezetbe fog- lalt tartalmát – terjedelmi okok miatt – a MÁV Rt. által biztosított formában tesszük közzé.

Xx. Xxxxxx Xxxxx

Mirõl lehet olvasni...

Az év végi tárgyalások margójára 2.

Bértarifa 2004 – csak a mozdonyvezetõknél 3.

Megállapodás a 2004. évi bérintézkedések végrehajtásáról 4.

A Vasutas Nyugdíjpénztár tájékoztatója 11.

Válaszd az egészséget! 12.

Tiltakozás 15.

Háttér 15.

Kormányülések után 18.

Átalakításról döntött a kormány a MÁV-nál 20.

Európai érdek védelmet teremtettünk!

Az év végi tárgyalások margójára

A Mozdonyvezetõk Szakszervezetének elmúlt 13 éve alatt mindig kemény és hosszú tárgyalásokon kellett kivívnia az elkövetkezõ évekre vonatkozó foglalkozta- tási, Kollektív Szerzõdési és béremelési megállapodá- sokat, amelyek garanciákat tartalmaztak tagságunkra nézve. Egy, talán két év telt el úgy, hogy a tárgyalások az év végi ünnepek elõtt befejezõdtek. Az idei, pon- tosabban a 2003. évi egyeztetések nem ide tartoztak. A több mint száz tárgyalási óra meghozta azon ered- ményeket, amelyeket a lapban részletesen megismer- hettek. Most – a teljesség igénye nélkül – szeretném az olvasó elé tárni, hogy idõnként mi is zajlott a tár- gyalóteremben, s azon kívül.

A MOSZ eddigi hagyományainak megfelelõen olyan tárgyalási javaslattal indult neki az õsznek, ame- lyet döntéshozó testületeink elfogadtak. A foglalkoz- tatási biztonság fenntartása, a Kollektív Szerzõdés vív- mányainak megõrzése, esetleges javítása, valamint a középtávú megállapodásból fakadó legmagasabb béremelési szint elérésére hatalmazta fel a tárgyaló delegációt a MOSZ Küldöttközgyûlése. Azt, hogy eze- ket a célokat mennyiben sikerült megvalósítani, ugyanez a testület fogja eldönteni. De mégis, hogy miképpen jutottunk el a december 31-i megállapodá- sok aláírásához, nem árt megismerni néhány körül- ményt. Azt mindenki tudja, hogyha csak magunkkal kéne megállapodnunk, aránylag könnyen menne. A tárgyalásoknak van egy olyan sajátossága, hogy több fél kívánja érvényre juttatni akaratát, de, hogy ezt mi- képpen teszi, arról talán kevesebb az információ.

Kezdjük talán a Kollektív Szerzõdéssel, s annak mó- dosításával. Két írásos javaslat készült ebben a téma- körben. Az egyik a MÁV Rt. javaslata volt, a másik pe- dig a MOSZ-é. Az érdekvédelmi oldalon helyet fogla- ló társszakszervezetek nem tüsténkedtek e téren, de amikor a konkrét tárgyalásokra került sor, hemzsegtek javaslataik. Természetesen ezek között nem volt ritka az sem, hogy egyetértve a MOSZ javaslataival, azok- hoz felzárkóztak, s ha már lúd, legyen kövér, azokat túl is licitálták. Talán ez volt az oka, hogy néhány el- képzelésünket nem is tudtuk megvalósítani.

A KSZ módosítás egyik legizgalmasabb része a 6. fejezetben volt, amelyet egy teljesen új rendszerrel a Választható Béren Kívüli Juttatásokkal (Javadalmazá- sokkal) (VBKJ) kívánt kiváltani a munkáltató. Ezzel kap- csolatban a MOSZ álláspontját szeretném elõször az olvasó elé tárni. Kezdetben az újonnan megálmodott rendszer elfogadhatatlan volt számunkra. A keretösz- szeg 120 ezer forintról történõ indítása azt jelentette volna, hogy tagságunk fele kedvezõtlenebb helyzet-

be került volna a jelenlegitõl. Álláspontunkat mindad- dig határozottan meg tudtuk védeni, ameddig ki nem derült, hogy a MOSZ tagjaiból 1800 fõ nem tagja két kiegészítõ pénztárnak. Ami ebbõl a legelkeserítõbb, hogy az 1800 fõbõl 750 tagunk egy pénztári támoga- tást sem vett igénybe ez ideig.(!) A VBKJ-ról folyó tár- gyalások menetében fontos elem volt, amikor a munkáltató a keretösszeget 150 ezer forintra emelte. Ezzel a mozdonyvezetõknek juttatandó keresettömeg a régi 480 MFt/évrõl 680 MFt/évre nõtt.

Számunkra a végsõ fordulat akkor következett be, amikor a munkáltató elfogadta azt az álláspontunkat, amely szerint, a rendszerre történõ ráálláskor a hátrá- nyosabb helyzetbe kerülõknek kompenzálni kell vesz- teségeiket, valamint azt, hogy 2005-ben az éves keret- összeget a béremelés mértékével emelje meg.

Természetesen ezzel a megállapodással a VDSZSZ tagsági körében sem maradt kárvallottja a rendszer bevezetésének, de ennek ellenére tárgyalódelegáció- juk azt nem fogadta el pénztáruk védelme miatt. Ek- kor már el kellett gondolkodnunk azon, hogy mi a fõ kérdés a VDSZSZ-nél: tagjai érdekvédelme, vagy pénztára anyagi támogatásának megingása.

A következõ tárgyalási napon a munkáltató új javas- lattal állt elõ. A többször megfogalmazott munkaidõ- csökkentés addig elutasított lehetõségét felajánlotta abban az esetben, ha a VDSZSZ aláírja a Választható Béren Kívüli Juttatások (Javadalmazások) rendszerét. Amennyiben a megállapodást a VDSZSZ aláírja, Kol- lektív Szerzõdéses megállapodás alakulhat ki a VBKJ- ról, cserébe vállalja, hogy a napi munkaidõt – minden munkavállaló esetében – 2005. január 1-tõl 0,1, 2006 január 1-tõl további 0,1 órával csökkenti. A VDSZSZ döntése ekkor már kihatott a MÁV Rt. összes munka- vállalójára, hiszen aláírása nélkül nem léphet hatályba a munkaidõ csökkentése. Teljesen érthetetlen módon a VDSZSZ a megállapodást ezek után sem írta alá. Nem szeretném minõsíteni döntésüket, de elutasító magatartásuk most már nem csak saját tagságukat, hanem az összes vasutast hátrányosabb helyzetbe hozta. Hogy miért? A VÖKKÖP miatt. Tudni kell, hogy a többi önkéntes pénztárak, ha nem is örülnek az új rendszer bevezetésének, felkészültek arra, hogy azt jó kommunikációval, a szolgáltatások bõvítésével zök- kenõmentesen kezeljék, a tagok kellõ megelégedé- sére. Talán ezt kellett volna tenni a VÖKKÖP-nek is!

A vasutas munkavállalók munkaidõ csökkentése a VDSZSZ magatartásán bukhat meg. Csak reményked- hetünk abban, hogy gyõzedelmeskedik a józan ész!

Xxxx Xxxxxx

Bértarifa 2004 - csak a mozdonyvezetõknél!

Január 22-én a MÁV Rt. és a Mozdonyvezetõk Szakszer- vezete aláírta a mozdonyvezetõkre és mozdonyvezetõ gyakornokokra vonatkozó 2004. évi bérmegállapodást. Ennek alapján a mozdonyvezetõk alapbérét januártól – az alanyi jogon járó béremelésen túl – a tarifa megálla- podás szabályai szerint állapítják meg.

A kollégáink természetesnek szokták tekinteni a meg- állapodásokban megtestesülõ eredményeket – és ez így is van jól – de ahhoz, hogy valóban értékelni lehes- sen, nem árt ismerni létrejöttük körülményeit.

Szakmai szolidaritás nélkül nincs tarifa

Mindenekelõtt le kell szögezni, hogy a mozdonyvezetõi bértarifa ismételt bevezetése az egész szakma sikere. Nem jöhetett volna létre anélkül a belsõ szolidaritás nél- kül, amely lehetõvé tette, hogy mozdonyvezetõ és moz- donyvezetõ között különbség legyen a béremelés mér- tékében. Ez a belsõ szolidaritás mûködött az elsõ, 1990- es mozdonyvezetõi tarifa bevezetésekor is. Az akkori ta- rifának fõként a vidéki és a két szakvizsgás kollégák vol- tak a kedvezményezettjei, a mostaninak a fiatalok és a középkorosztály, valamint azok az egy szakvizsgások, akik valamilyen ok miatt a régi bérrendszerben nem tudtak bekerülni a 14. fizetési osztályba.

Az ilyen szolidaritás létén, vagy hiányán nem keve- sebb múlik, mint az, hogy egyáltalán létrehozható-e a tarifabérezés, vagy sem. A többi vasutasnál ez annyira nem mûködött – mindenekelõtt az õket képviselõ szak- szervezetek „jóvoltából” – hogy még az egyes munka- köri csoportokra vonatkozó bérminimumok alkalmazá- sában sem sikerült megállapodni. Az alapbéresítések és a béremelés ráépültek a meglévõ, aránytalan alapbérek- re, tovább növelve az indokolatlan különbségeket, és ezzel minden korábbinál távolabb került a tarifa a meg- valósítástól.

Mit ért a MÁV a tarifabérezés alatt?

A tárgyalásokat számunkra leginkább meghatározó kö- rülmény az volt, hogy a MÁV Rt-nek milyen elképzelései vannak a tarifabérezésrõl. A tárgyalások kezdetén ez olyan messze esett a XXXX által képviselt elvektõl, mint Makó Jeruzsálemtõl, ezért egészen január közepéig kétséges volt, hogy sikerül-e tarifa megállapodást kötni.

A MÁV tarifa javaslatának lényege az volt, hogy a kü- lönbözõ munkaköri csoportokra egy bérminimum és bérmaximum által határolt bérsávot állapít meg. A sávon belül a munkáltató a saját belátása alapján szabadon ha- tározza meg az alapbéreket, egyénenként téve különb- séget az emberek között. A mozdonyvezetõk esetében ez a sáv 115.000-171.000 Ft lett volna. Mindenkinek fel- emelték volna az alapbérét az alsó határra (ez elvitte volna az éves alapbéremelési forrás 80%-át), senki nem

haladhatta volna meg a felsõ határt és ezzel a tarifabé- rezés a MÁV értelmezése szerint megvalósul. Nem lett volna alanyi jogú alap-béremelés, a bérrendszer nem is- meri a szenioritást, vagyis egy adott munkakörben az életkor elõrehaladtával az alapbérek nem nõnek, nin- csenek bértételek. Csak látszólag látványos tehát a MÁV bérsáv javaslata, valójában egy irreálisan magas bérmi- nimumra tett javaslatot azon az áron, hogy kollégák 80%-a nem kapott volna alapbéremelést.

Innen kellett eljutni addig, hogy az alanyi jogú bérfej- lesztés 8% (4,5+3,5) legyen, hogy szélesebb legyen a bérsáv és a bérsávhoz bértételek tartozzanak, hogy a szakmai gyakorlati idõ legyen az alapbér megállapítás kritériuma. El kellett fogadtatni, hogy a mozdonyvezetõi munka sajátossága miatt (utasításra, szabályzatokra tör- ténõ munkavégzés, nincs lehetõség sem túlteljesítésre, sem alulteljesítésre, a hibás munkavégzésnek büntetõ- jogi, kártérítési, fegyelmi következményei vannak, stb.) nem lehet helye egyéni bérmegállapításnak.

Nem került volna különösebb erõfeszítésünkbe olyan megállapodást kötni, hogy mindenki az általános, ösz- szességében 11%-os béremelésben részesül. A többiek- re ilyen megállapodás született. A tárgyaló delegációt azonban kötelezte a mozdonyvezetõk általános igénye a tarifabérezés bevezetésére, amit küldöttközgyûlési és kongresszusi határozatok is kifejeznek. Tudtuk, ha most nem tarifában állapodunk meg, akkor véglegesen elve- szik a mozdonyvezetõk elvárásainak megfelelõ tarifabé- rezés bevezetésének lehetõsége.

Azt is tudjuk, hogy ezzel a tarifa kialakítása nem ért véget. Most nem volt pénz magasabb bértételekre, ezért a további években kell fokozatosan az arányokon változtatni.

A bértételbe sorolás szabályai

A bértételbe sorolás szabályai elvileg szabadon megvá- laszthatók lettek volna, legalábbis még egy sor más szempontot is figyelembe lehetett volna venni. Tudni kell azonban, hogy bármilyen szabályt választunk, attól

nem lesz több pénz a tarifa bevezetésére, vagyis ugyan- azt a pénzt osztogatjuk másként. Ha a szabályok meg- engedõk, akkor többen kerülnek magasabb bértételbe, de csak alacsonyabb bértétel határokra futja a rendelke- zésre álló pénzbõl, és fordítva. A MOSZ tárgyalóit az ve- zette, hogy a szabályok minél jobban találkozzanak a mozdonyvezetõk igazságérzetével, ez a törekvésünk üt- között a MÁV szakmai elvárásaival. Az elfogadott szabá- lyok jobbára mindkét szempontnak megfelelnek. Ami talán magyarázatra szorul, az a kiképzési idõ mozdony- szolgálati idõbe számításának 2 évben maximálása. Erre azért volt szükség, mert a különbözõ szolgálati helye- ken nagyon eltérõ volt a munkaügyi gyakorlat a gyakor- nokok foglalkoztatásában. Egyes helyeken a kiképzés szünetelése alatt is gyakornoki létszámba vették fel a je- lentkezõket, másutt a mûhelybe szerelõnek, megint másutt a kiképzés részeként budapesti kirendelésben, egyéb munkakörben voltak gyakornokok, ezért nem lett volna igazságos a munkaügyi gyakorlat okozta különb- ségeket a besorolásnál érvényesíteni. Ezért kellet az it- teni idõtartamot maximálni. (Természetesen az itt figye- lembe nem vett idõt a MÁV idõbe beszámítják.)

Az új alapbérekrõl kézhez kapott besorolási értesítõn mindenkivel közlik a számított gyakorlati idõt is. Azt ja- vasoljuk a kollégáknak, hogy ezt mindenki ellenõrizze, és ha kétsége támad a számítás helyességét illetõen, a jogorvoslati határidõn belül kérjen egyeztetést a mun- káltatójától. Ezt akkor is célszerû megtenni, ha ez most nem jelent bértétel ugrást. A tisztségviselõk, illetve a jogtanácsos segítenek ebben.

Függõben maradt viták

Közel sem zárult le minden érdekvitánk a MÁV-val a mozdonyvezetõi bérezésrõl. Megmaradtak a nézetkü- lönbségek a munkakör értékelés alapján megállapított referenciaszintekrõl, illetve az egyes referenciaszintek- hez tartozó alapbér sávok helyességérõl. A MÁV által el- fogadott munkakör értékelési módszer véleményünk szerint nem tudta megragadni a mozdonyvezetõi mun- kakör lényegét (felelõsség, kockázat, munkakörülmé- nyek), ezért önmagában, kiegészítõ keresetelem nélkül nem fogadható el. Álláspontunk szerint a mozdonyve- zetõket is magában foglaló 12-es referenciaszint piaci bérsávja magasabban helyezkedik el, mint amire a MÁV javaslatot tett, ezért hosszabb távon lefelé szorítaná a mozdonyvezetõi alapbéreket, tehát elfogadhatatlan.

Ez a vita elhalasztódott a késõbbiekre, mert az idei béremelésre nem hatott ki a munkakör értékelés, de ezt a csatát késõbb még meg kell vívnunk. A problémát nem oldottuk meg, csak megkerültük.

Nem oldódott meg a vezetõi bérek megugrásával kapcsolatos vitánk a MÁV-val. Követelésünkre a MÁV be- mutatta a szervezeti átalakulással kialakított vezetõi kör létszámának és bérének változását, de a január köze- pén átadott elemzésrõl még nem folytattunk vitát. A kö- vetkezõ lapszámunkban közölni fogjuk az adatokat, igen tanulságos olvasmány. Ott fejtjük ki a MOSZ állás- pontját is errõl a kérdésrõl.

Xxxxxx Xxxxxx

MEGÁLLAPODÁS

a 2004. évi bérintézkedések végrehajtásáról

A MÁV Rt. és a szakszervezetek megállapodnak, hogy a Társaság 2004. évi bérintézkedéseit a 2003–2006. évekre szóló Együttmûködési megállapodás III. fejezetében fog- laltaknak megfelelõen, az alábbiak szerint hajtják végre.

A megállapodás célja:

A 2004. évi bérfejlesztés végrehajtási szabályainak meg- határozása.

A bérintézkedések végrehajtására rendelkezésre álló források:

A 2004. évi bérintézkedések végrehajtása során a 2004. évre vonatkozó bázis átlagkereset 11 %-kal növekszik.

A bérintézkedések végrehajtásának idõpontja: 2004. január 1.

A bérintézkedések, illetve azok végrehajtási sorrend- je a következõ:

1. A balesetmentességi jutalom, a teljesítmény- és balesetmentességi jutalom alapbéresítése:

A 2003. évben hatályos megállapodások alapján baleset- mentességi jutalomban, valamint teljesítmény- és bal- esetmentességi jutalomban részesülõ munkavállalók kö- rében kifizetett jutalmak alapbéresítését az érintett mun- kavállalók egyszeri, átlagosan 3,08 %-os mértékû szemé- lyi alapbéremelésével kell végrehajtani.

Az alapbéremelés vetítési alapja a 2003. december 31-én és 2004. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban lévõ munkavállalók 2003. december 31-i személyi alapbé- re.

2. 2003. évi reformprémium alapbéresítése:

A 2003-ban kifizetett, a bázis átlagbérre vetített 5%-os mértékû reformprémium alapbéresítését az érintett mun- kavállalók egyszeri 4,6%-os mértékû személyi alapbér- emelésével kell végrehajtani.

Az alapbéremelés vetítési alapja a 2003. december 31-én és 2004. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban lévõ munkavállalók 2003. december 31-i személyi alapbé-

re, illetve a jelen megállapodás 1. pontjában érintettek- nél az aszerint keletkezett személyi alapbér.

3. Bérfejlesztés:

A MÁV Rt. munkavállalói alanyi jogon 7,5%-os személyi alapbérfejlesztésben részesülnek, az alábbiak szerint.

A bérfejlesztés végrehajtásának módja:

• Az alapbéremelés vetítési alapja a 2003. december 31- én és 2004. január 1-jén egyaránt statisztikai állomány- ban lévõ munkavállalók 2003. december 31-i személyi alapbére, illetve a jelen megállapodás 1. és 2. pontjá- ban érintetteknél az aszerint keletkezett személyi alapbér.

• A bérfejlesztés a MÁV Rt. 2003. december 31-én és 2004. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban lé- võ fõállású, teljes- és részmunkaidõs munkavállalói ré- szére jár.

• A jogi állományban lévõ munkavállalók személyi alap- bérét a státuszukban bekövetkezõ változás idõpontjá- ban kell rendezni.

A keresetemelésben részesülõ munkavállalók vonatkozá- sában a reprezentatív szakszervezetek munkavállalói csoportok képzésére tehetnek javaslatot, akik között – de a csoporton belül maradva – az átlagostól eltérõ bér- emelési módszert indítványozhatnak. A javaslatot tevõ reprezentatív szakszervezetek és a munkáltató között lét- rejött megállapodásokat az aláíró felek elfogadják.

4. Bérsávok:

4.1. A munkáltató – a Gy. 149-1131/2003. számú humán- politikai vezérigazgató-helyettesi utasításban foglal- tak szerint – 2004. január 2-i hatállyal bevezeti a 2003. évi munkakör-értékelés szerinti MÁV Rt. mun- kaköri kategóriákat.

4.2. Az aláíró felek jelen megállapodásban rögzítik a MÁV Rt. munkaköri kategóriáihoz tartozó személyi alap- bérsávokat, azzal, hogy az elkövetkezendõ évek bér- intézkedései során elsõdleges célnak tekintik a sze- mélyi alapbérek sávminimumaira történõ ráállást és a személyi alapbérrendszer megvalósítását. (A hivatko- zott munkaköri kategóriákat és a hozzájuk tartozó személyi alapbérsávokat az 1. sz. melléklet tartalmaz- za.)

4.3. Az általános munkakörök munkaköri kategóriájának megváltoztatására vonatkozó igényt a VÉT felhatal- mazása alapján szakértõi bizottság vizsgálja felül, melynek tagja a munkáltató, továbbá a reprezentatív szakszervezetek egy-egy képviselõje. A bizottság konszenzuson alapuló javaslatáról a VÉT 30 napon belül dönt.

4.4. A jelen pontban foglaltak felmondására vonatkozó szabály megegyezik a MÁV Rt. 2004. évben hatályos Kollektív Szerzõdése felmondásának szabályával.

5. Alapbérkiegészítés:

Alapbérkiegészítés jogcímû kifizetésre fordítandó a mun- kavállalók tárgyhavi alapkeresete 4%-os mértékének megfelelõ összeg.

6. 2004. évi reformprémium:

Reformprémium jogcímû kifizetésre fordítandó a munka- vállalók 2003. évi bére 3,5%-os mértékének megfelelõ összeg, amelyet az arra jogosult munkavállalók a ledol- gozott munkaidõ szerint alanyi jogon, részletekben, ha- vonta kapnak meg.

7. Teljesítménybérezés:

Felek meghosszabbítják a pályafenntartási, valamint a biztosítóberendezési munkavállalók teljesítménybérezé- sére vonatkozó megállapodás idõbeni hatályát 2004. de- cember 31. napjáig azzal, hogy a 2003. évben ilyen célra meghatározott keretösszeget 7,5%-kal megemelik.

8. Egyéb rendelkezések:

8.1. A 2004. év végéig fel nem használt rendelkezésre ál- ló bértömeg felhasználásáról a felek megállapodást kötnek.

8.2. A munkáltató a reprezentatív szakszervezeteknek 2004. január 15-ig bemutatja

• a 2003. évi évközi béremelések munkáltatói érté- kelését, valamint

• a MÁV Rt. komplex átalakítása után a vezetõi mun- kakörök számának, és az abban foglalkoztatott munkavállalók javadalmazásának változását.

8.3. A 2003-2006. évekre szóló együttmûködési megálla- podás „II. Foglalkoztatás” fejezetében megfogalma- zott, 2004. évre vonatkozó foglalkoztatáspolitikai cél- kitûzések megvalósítását elõsegítõ megállapodás létrejötte érdekében a felek az egyeztetéseket az üz- letági egyeztetéseket követõen, de legkésõbb 2004. január 9-ével megkezdik, és lehetõség szerint 2004. január 31-ével megállapodnak.

Budapest, 2003. december 31.

1. sz. melléklet. A MÁV Rt. munkaköri kategóriákhoz tartozó személyi alapbérsávok

MÁV munka- köri kategória	Személyi alapbér minimuma (Ft/hó)	Személyi alapbér maximuma (Ft/hó)
6	53 000.-	74 000.-
7	53 300.-	80 500.-
8	53 600.-	87 500.-
9	57 300.-	103 000.-
10	67 900.-	122 000.-
11	78 000.-	140 500.-
12	95 000.-	171 000.-
13	119 700.-	215 500.-
14	141 700.-	255 000.-
15	172 500.-	310 500.-
16	212 000.-	381 000.-
17	259 700.-	467 000.-

MEGÁLLAPODÁS a MÁV Rt Kollektív Szerzõdésének módosításáról

1.) A KSZ l. § 2. pontját ki kell egészíteni: „A KSZ ha- tálya az Mt. 188/A. § szerint vezetõnek minõsülõ mun- kavállalókra az Mt. X. fejezetében foglalt eltérõ rendel- kezések figyelembevételével terjed ki.”

2.) A KSZ l. § 4. pontjában a „2003” évszámot „2004” évszámra kell változtatni.

3.) A KSZ 4. §-ában a „2003“ évszámot „2004“ évszám- ra kell változtatni.

4.) A KSZ 5. § 3. pontját az alábbi szövegre kell vál- toztatni:

„Az üzletági (igazgatósági) illetõleg a helyi függelékek a Kollektív Szerzõdéstõl csak akkor térhetnek el, ha az eltérésre a KSZ kifejezett felhatalmazást ad, vagy az el- térés a munkavállalókra kedvezõbb rendelkezést tartal- maz.”

5.) A KSZ 6. §-ának 4. pontja a következõképpen vég- zõdik: „... és az intraneten, valamint az interneten való közzétételére.”

6.) A KSZ 13. § 8. pontját ki kell egészíteni: „Az ülé- sekre az elõterjesztéseket a napirendi javaslat elõter- jesztõjének legalább három nappal az ülést megelõzõ- en írásban meg kell küldenie a VÉT többi tagjának.”

7.) A KSZ új 21/B §-sal egészül ki, a következõ szö- veggel:

„21/B § A MÁV Utasellátó Rt-tõl munkajogi jogutódlással átvett utazószolgálatot ellátókra vonatkozó külön ren- delkezések

A MÁV Utasellátó Rt-tõl munkajogi jogutódlással átvett utazószolgálatot ellátó munkavállalókra vonatkozó spe- ciális – eltérõ – szabályokat az Mt. 117/A § (1) bek. d.) pontja, valamint a tárgyban kötött külön kollektív szer- zõdés erejû megállapodás alapulvételével helyi függe- lékben kell szabályozni.”

8.) A KSZ 24. § 2. pontban: Az utolsó mondatot át kell helyezni a 25. § 2. pontjának végére.

9.) A KSZ 26. § 3. pontban: A 800 Ft összeget 900 Ft-ra kell emelni.

10.) A KSZ 26. § 4. pontjának utolsó mondata az el- fogadott közös értelmezésnek megfelelõen a követ- kezõ szövegû:

„Minden további munkaidõ-beosztás módosítás – kizá- rólag a díjazás szempontjából – rendkívüli munkavég- zés elrendelésének minõsül.

11.) A KSZ 28. § 2. pontban a 2. mondat új szövege a következõ: A várakozási idõ felsõ határa legfeljebb 7 óra lehet, ettõl azonban helyi függelék rendelkezése legfel- jebb 8 óra mértékig eltérhet.

MEGÁLLAPODÁS A VBKJ bevezetésével egyidejûleg a 2004. évben:

I. a rendszerre történõ átállást segítõ egyszeri kiegészítésrõl

II. az üdülési szolgáltatás igénybe vételérõl

Az aláíró felek az alábbiakban állapodnak meg:

I. 1.) A Választható Béren Kívüli Javadalmazások (VBKJ) rendszerének bevezetése miatt, a munkáltató 2004. évben egyszeri, a rendszerre történõ átál- lást segítõ kiegészítést biztosít a 16-os MÁV Rt. munkaköri kategória alatti munkakörben foglal- koztatott, azon munkavállalók részére, akiknek 2004-ben az átállás a korábbi szabályozáshoz ké- pest tényleges veszteséget okozna. Az átállási ki- egészítés összege megegyezik a tényleges vesz- teség mértékével.

Az átállásikiegészítés számításának módszerérõl, a kifizetés idõpontjáról a felek 2004. március 31-ig megállapodást kötnek.

2.) Az aláíró felek célszerûnek tartják, hogy azon munkavállalók, akik 2003. december 31-én a rend-

szerbe bevont pénztárak tagjai, a 2004. évi VBKJ nyilatkozat kitöltésekor, a tagdíj mértékét a keret- összegbõl kössék le.

3.) Az aláíró felek 2004-ben összegzik és értékelik a VBKJ rendszer mûködésének tapasztalatait és amennyiben szükséges Kollektív Megállapodással módosítják annak szabályait.

II. A Választható Béren Kívüli Javadalmazások bevezeté- sével egyidejûleg 2004. évben a MÁV Rt. munkaválla- lói, (családtagjai) és nyugdíjasai az alábbi üdülõk szolgáltatásait a következõk szerint vehetik igénybe.

1.) A MÁV Rt. kötelezettséget vállal arra, hogy a 2004. fõidényben (2004. június 22.- augusztus 20.-ig) a teljes kapacitást leköti a tényleges munkavállalók üdülési lehetõségének biztosítására az alábbiak- ban felsorolt üdülõkben.

Üdülõ neve Gárdony	Üdülõ címe 2483,Gárdony, Üdülõk u. 27.	Kategória I. osztály
Balatonkenese családos „A“ épület	0000, Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 00.	I. osztály
Balatonboglár	0000, Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxxx X. xx 0-00.	I. osztály
Mezõkövesd	3400, Mezõkövesd, Olajfa u. 6.	II. osztály
Vonyarcvashegy 8314, Vonyarcvashegy, I. osztály Arany J. u. 7.
Balatonfenyves	8646, Balatonfenyves, Xxxxxxx xx 0. sz.	I. osztály

2.) Fent megjelölt üdülõkben a térítési díjak megha- tározása a következõ

I. osztályú üdülõk esetén:

felnõtt 3500 Ft/fõ/nap + ÁFA gyermek 2500 Ft/fõ/nap + ÁFA

II. osztályú üdülõ esetén:

felnõtt 2500 Ft/fõ/nap + ÁFA gyermek 1800 Ft/fõ/nap + ÁFA

(jelen megállapodásban gyermeknek tekintendõ a 2-18 éves korú, önálló keresettel nem rendelke- zõ személy)

Üdülési csekk igénybe vétele minden MÁV mun- kavállaló számára kötelezõ.

3.) Gyermeküdültetés:

Nyári gyermeküdültetésben 7-14 éves korú gyer- mekek vehetnek részt 10 napos (egy darab) illet- ve 14 napos (négy darab) turnusokban a Balaton- kenesei Gyermektáborban.

Térítési díja: 1000 Ft/fõ/nap + ÁFA. 4.) Nyugdíjasok üdülési lehetõsége:

2004. évi elõ- és utószezonban a 2003. évi 150 millió Ft támogatási összeget üdülési férõhelyek igénybe vételére a MÁV Rt. garantálja.

Az igénybevétel ütemezését és módját a VSZ Or- szágos Nyugdíjas Szervezettel kötött megállapo- dás rögzíti.

5.) A GYES-en, GYED-en lévõ munkavállalók – a GYES, GYED idejére – a tényleges munkavállalókra vo- natkozó azonos térítési díj ellenében jogosultak az üdülési szolgáltatás igénybe vételére.

III. Az aláíró felek megállapodnak abban, hogy a MÁV Rt.-nél a teljes munkaidõ valamennyi munkaválla- ló esetében 2005. január 01-tõl 0,1 órával, 2006. ja- nuár 01-tõl további 0,1 órával csökken. A megálla- podás ezen pontja akkor lép hatályba, ha a KSZ 6. fejezetére vonatkozó – jelen megállapodáshoz mellékelt – munkáltatói javaslat a Kollektív Szerzõ- dés részévé válik.

Budapest, 2003. december 31.

MEGÁLLAPODÁS

(A MÁV Rt. Kollektív Szerzõdés 6. fejezet módosításáról) A MÁV Rt. béren kívüli javadalmazási rendszerérõl

I. XXXXXX JOGON JÁRÓ JUTTATÁSOK Biztosítási szolgáltatások

1. A munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a mun- kavállalót ért munkabaleset esetére kötött biztosítási szerzõdést, vagy annak megfelelõ értékû szolgálta- tást nyújtó biztosítást a 2004. évre megkötött Kollek- tív Szerzõdés hatálya alatt fenntartja és szolgáltatá- sok értékállóságát biztosítja.

2. A munkáltató munkavállalói javára nem munkabalese- ti halál esetére is életbiztosítást köt. Az örökös (ked- vezményezett) részére kifizetett biztosítás összege

530.000 Ft. A munkáltató ezen összeget biztosítási szerzõdés hiányában is megfizeti.

3. Az évenként megújított biztosítási szerzõdésben ki- kötött szolgáltatások jegyzékét a kapcsolódó eljárási renddel a munkáltató köteles a szakszervezetek ren-

delkezésére bocsátani, továbbá a MÁV Értesítõben évente közzétenni, illetõleg, ha új biztosítást kötne azt elõzetesen véleményeztetni a szakszervezetek- kel.

4. Az 1. és 2. pontban foglalt kifizetési kötelezettségét a munkáltató illetve a biztosító társaság, az esemény tudomásra jutásától és a szükséges dokumentumok benyújtásától számított 30 napon belül teljesíti.

Ruhaellátás

A munkavállaló ruhával történõ ellátásának szabályait a Kollektív Szerzõdés 4. sz. melléklet (A MÁV Rt. Ruházati Szabályzata) tartalmazza.

II. RENDKÍVÜLI ÉLETHELYZETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JUTTATÁSOK

Rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó juttatások

1. A munkáltatóra rendkívüli élethelyzethez kapcsolódó

juttatásokra a 2004. évre 76,5 millió Ft keretösszeget biztosít.

2. Rendkívüli élethelyzetbe kerülõ vagy szociális helyze- tük miatt rászoruló munkavállalók részére különös méltánylást érdemlõ esetekben szociális segély ad- ható.

3. Az a munkavállaló, aki közeli hozzátartozóját temette- ti el, 30.000 Ft-ot meg nem haladó mértékû segély- ben részesíthetõ.

A temetési segély Xxxxxxx anyakönyvi kivonat és a ké- relmezõ nevére kiállított temetési számla másolatok egyidejû csatolásával fizethetõ ki.

4. A szociális, illetõleg a temetési segélyek személyre szóló odaítélésérõl a munkáltató és az üzemi tanács (üzemi megbízott) közösen dönt.

5. A MÁV Rt-tõl tényleges katonai szolgálatra bevonult és leszerelése után 14 napon belül munkába álló munkavállaló részére egyszeri segélyt kell folyósítani, melynek mértéke legalább 15.000 Ft.

III VÁLASZTHATÓ BÉREN KÍVÜLI JAVADALMAZÁSOK

Választható béren kívüli javadalmazások

1. A felhasználható keret:

A felhasználható keret összege a 2004. évre vonatko- zóan 150.000 Ft/fõ.

A keretösszeg mértéke 2005-ben az Együttmûködési Megállapodásban rögzített keresetnövelési mérték- nek megfelelõen, az követõen pedig évente leg- alább a fogyasztói árindex mértékével növekszik.

2. A VBKJ rendszer elemei és a jogosulttá válás gyakorisága

Rendszer elemei	Gyakoriság
1. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Nyugdíjpénztár tagdíj hozzájárulás	Havonta
2. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Egészségpénztár tagdíj hozzájárulás	Havonta
3. Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztárak tagdíj hozzájárulása Havonta
4. Étkezési hozzájárulás	Negyedévente
5. Üdülési támogatás	Év elején egyszer
6. Egyösszegû lakástámogatás	Igény szerinti támogatás
7. Továbbképzés, tanfolyami hozzájárulás	Xxxxx szerint számla alapján
8. Gyermekek utáni támogatás (beiskolázási támogatás)	Évente egyszer, júliusban
9. Közlekedési hozzájárulás	Igény szerint számla alapján
10. Xxxxxxxx (magáncélú)	Xxxxx szerint számla alapján
11. Otthoni Internet	Igény szerint számla alapján
12. Albérleti támogatás	Havonta

A rendszer részletes szabályait a munkáltató évente, a szakszervezetek egyetértésével kiadott, utasításban sza- bályozza.

3. A vasutas munkavállalók üdülését, a munkáltató elsõ- sorban az e megállapodást kiegészítõ megállapodás- ban szereplõ hat kiemelt üdülõben – a VBKJ rendsze- re szerint – biztosítja. Az üdülési kapacitás munkálta- tó általi lekötésérõl, annak mértékérõl és a térítési dí- jakról a felek évente megállapodást kötnek.

4. A VBKJ rendszerbõl nem részesülõ GYES-en, GYED-en lévõ munkavállalóknak, a 2004. évben a GYES, GYED idõtartamára a munkáltató:

a.) Biztosítja, hogy hat kiemelt üdülõben, a tényleges munkavállalókra vonatkozó térítési díjak megfize- tése mellett igénybe vehetik az üdülõ szolgáltatá- sait.

b.) Három alkalommal 5000 Ft/fõ támogatást biztosít utalvány formájában.

5. A vasutas nyugdíjasok részére biztosított juttatásokról a MÁV Rt. és a nyugdíjasok képviselõi évente külön megállapodást kötnek.

IV. AZ ÜZEMSZERÛ MÛKÖDÉST ELÕSEGÍTÕ JUTTATÁSOK

Munkásszállás Átmeneti pihenõ, vendégszoba

MÁV munkásszálláson tényleges államvasúti munkavál- lalók, a MÁV Rt-vel szerzõdéses viszonyban állók, továb- bá a MÁV-nál gyakorlati oktatásban részesülõ szakmun- kástanulók, termelési gyakorlatot folytató egyetemi, fõ- iskolai hallgatók, szakközépiskolai tanulók helyezhetõk el, az üzemi érdekek figyelembevételével.

1. MÁV munkásszálláson nem helyezhetõ el, aki:

– nem rendelkezik állandó bejelentett lakással, kivé- telt képeznek az állami gondozásból munkásszál- lásra költözõk, valamint a külföldi állampolgárok a tényleges vasúti foglalkoztatásuk idejére,

– a munkahellyel azonos közigazgatási helységben lakástulajdonnal, vagy lakásbérlettel rendelkezik.

2. A munkásszállást el kell hagyni annak a munkavállaló- nak:

– akinek a MÁV-nál munkaviszonya megszûnt (bele- értve a nyugdíjazást is)

– aki a szállás rendjét, fegyelmét, a társadalmi együtt- élés szabályait súlyosan, vagy rendszeresen meg- sérti és emiatt a szállást fenntartó szerv vezetõje tõle a szállásjuttatást megvonta.

3. Az állandó munkásszállásokat -mûszaki és szolgálta- tási színvonaluk alapján- az üzemeltetõnek kategóri- ába kell sorolni.

4. Az állandó munkásszálláson elhelyezetteknek térítési díjat (Ft/fõ/hó) kell fizetni, amelynek mértéke a kate- gória besorolástól fiiggõen az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

Munkásszálló kategóriája	Térítési díj Ft/fõ/hó
Garzonház (Bp. Soroksári út)	13.000
I. kategória	5.000
II. kategória	3.500
III. kategória	3.000
IV. kategória	2.500
V. kategória	2.000

A kategóriába nem sorolható állandó munkásszállás, valamint az ideiglenes munkásszállások férõhelyei- nek térítési díja egységesen 1.000 Ft/fõ/hó.

A mobilszálláson biztosított szállás férõhelyéért térí- tési díjat fizetni nem kell.

5. Öt napnál hosszabb ideig tartó igazolt távollét (sza- badság, betegség) esetén a távoltöltött összes napok arányában a havi térítési díj csökkenthetõ.

6. Elhelyezésre nem jogosult szálláshelyet elfoglaló sze- mély térítési díjként az e férõhelyre esõ teljes költsé- get (üzemeltetési és fenntartási) tartozik megfizetni.

7. A MÁV Rt. az utazó személyzet részére átmeneti pihe- nõket (laktanyákat) biztosit, térítésmentesen.

8. A MÁV Rt. elsõsorban a hivatalos kiküldetésben lévõ munkavállalók részére vendégszobákat tart fenn. Hi- vatalos kiküldetésben lévõnek kell tekinteni az érdek- képviseleti szervezetek tisztségviselõjét is, aki igazol- tan érdekképviseleti ügyben jár el.

9. A vendégszoba szállásért fizetendõ térítés mértékét külön utasítás (22/1997. (MÁV Ért. 16. SzeF.) határozza meg.

10. A hivatalos célra igénybe nem vett szobák kiadha- tók:

• Elsõsorban kedvezményes térítéssel a MÁV munka- vállalók és vasutas nyugdíjasok, a vasúti érdekvé- delmi szervezetek, ÖTA, VTI munkavállalói, vala- mint azok arcképes igazolvánnyal rendelkezõ – ide- értve a 4 éven aluli gyermeket is – családtagjai ré- szére,

• Kereskedelmi célú hasznosításra, a 2. pontban és a

3. pont elsõ bekezdésében foglalt igények kielégí- tése után.

A szállásért fizetendõ térítés mértékét külön utasítás határozza meg.

A béren kívüli egyes juttatásokban a munkáltatóval együtt döntési jogot gyakorló szervek

Az Mt. 65. § (1) bek. hatálya alá tartozó juttatások oda- ítélésében a munkáltatóval az üzemi tanács (üzemi megbízott) gyakorolja az együttdöntési jogot.

Budapest, 2003. december 31.

Gyászjelentés

A Mozdonyvezetõk Szakszervezete Pécsi Munkahelyi Tagcsoportja megrendüléssel tudatja, hogy

Xxxxxxx Xxxxx

mozdonyvezetõ

életének 54. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

MOSZ, Pécs

Gyászjelentés

A Mozdonyvezetõk Szakszervezete Kaposvári Munkahelyi Tagcsoportja megrendüléssel tudatja, hogy

Xxxxxx Xxxxxx

mozdonyvezetõ

életének 53. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

MOSZ, Kaposvár

MEGÁLLAPODÁS

Az újfelvételes, illetve a munka- körbe újonnan bekerülõ munka- vállalók 2004. évi minimális sze- mélyi alapbérérõl

A MÁV Rt. és az aláíró szakszervezetek – a 2004. évi bér- intézkedések végrehajtásáról szóló megállapodás alap- ján – egyetértenek az újfelvételes, illetve a munkakör- be újonnan bekerülõ munkavállalók 2004. évi, a MÁV Rt. munkaköri kategóriáihoz tartozó minimális személyi alapbéreit illetõen.

Az újfelvételes, illetve a munkakörbe újonnan bekerülõ munkavállalók 2004. évi, a MÁV Rt. munkaköri kategóri- áihoz tartozó minimális személyi alapbéreit jelen meg- állapodás 7. sz. melléklete tartalmazza.

Budapest, 2003. december 31.

1. sz. melléklet

Az újfelvételes, illetve a munkakörbe újonnan bekerülõ munkavállalók 2004. évi, a MÁV Rt. munkaköri kategóri- áihoz tartozó minimális személyi alapbérei

MÁV munkaköri kategória	Személyi alapbér minimuma (Ft/hó)
6	53 000.-
7	53 300.-
8	53 600.-
9	57 300.-
10	67 900.-
11	78 000.-
12	95 000.-
13	119 700.-
14	141 700.-
15	172 500.-
16	212 000.-

MEGÁLLAPODÁS

A mozdonyvezetõk és mozdonyvezetõ gyakornokok 2004. évi béremelésének végrehajtásáról

A MÁV Rt. és a reprezentatív szakszervezetek között 2003. 12. 31-én létrejött „Megállapodás a 2004. évi bér- intézkedések végrehajtásáról“ – a továbbiakban Megál- lapodás – 3. pontja alapján a MÁV Rt. és a Mozdonyve- zetõk Szakszervezete a mozdonyvezetõkre vonatkozó- an 2004. január 1-tõl bértarifa alkalmazásában állapodik meg.

Ennek megfelelõen a mozdonyvezetõk és mozdonyve- zetõ gyakornokok béremelését az alábbiak szerint kell végrehajtani:

1. A balesetmentességi jutalom alapbéresítése a Megál- lapodás 1. pontja szerint.

2. A 2003. évi reformprémium alapbéresítése a Megálla- podás 2. pontja szerint.

3. Valamennyi mozdonyvezetõ és mozdonyvezetõ gya- kornok részére alanyi jogon 4,5%-os alapbéremelés végrehajtása a Megállapodás 3. pontja szerint.

4. Azoknak a mozdonyvezetõknek a személyi alapbérét, akiknek a fentiek szerint megállapított új alapbére nem éri el az itt meghatározott bértétel értékeket, ezekre az értékekre ki kell egészíteni.

0-4 év gyakorlati idõ 95 000 Ft személyi alapbér

5-9 év gyakorlati idõ 103 000 Ft személyi alapbér

10-14 év gyakorlati idõ 111 000 Ft személyi alapbér

15-19 év gyakorlati idõ 121 000 Ft személyi alapbér

20-24 év gyakorlati idõ 131 000 Ft személyi alapbér

25-29 év gyakorlati idõ 140 000 Ft személyi alapbér

30. évtõl kezdõdõen 149 000 Ft személyi alapbér

5. A bértételbe sorolás szabályai:

A bértételbe sorolást a gyakorlati idõ alapján kell elvé- gezni. A gyakorlati idõ számításánál a besorolás évének a 2004. január 1-jéig betöltött éveket kell figyelembe venni.

Teljes egészében gyakorlati idõként kell figyelembe venni a mozdonyszolgálati idõt.

Mozdonyszolgálati idõ a bármely munkáltatónál moz- donyvezetõi, vasúti jármûves daruvezetõi, mozdonyfû- tõi, mozdony segédkezelõi, vontatási vonatkísérõi mun- kakörben teljesített idõ, valamint a mozdonyszolgálatra történt kiképzés idõtartamából legfeljebb két év.

A nem mozdonyszolgálati idõbe számító más MÁV mun- kaviszonyban töltött idõket a gyakorlati idõ számításánál fele részben kell figyelembe venni. Több MÁV munkavi- szony esetén a munkaviszonyban töltött idõket össze kell számítani.

Budapest, 2004. 01. 22.

A gyakorlati idõ számításának részletes szabályai:

A mozdonyvezetõi gyakorlati idõ számításánál a katonai szolgálat idejét ott kell figyelembe venni, ahol azt telje- sítette. Ha pl. mozdonyvezetõként, akkor mozdonyveze- tõi idõként, ha gyakornokként vonult be, akkor gyakor- noki idõként, ha egyéb MÁV idejére esett, akkor ott, ha nem MÁV munkaviszonyban tejesítette, akkor ott.

Amennyiben a mozdonyvezetõ gyakornoki besorolást

mûhelyszolgálatnak minõsülõ idõ elõzte meg (pl. moz- donyszerelõbõl sorolták át gyakornokká, amikor tanfo- lyamra ment), a gyakornoki idõbe (és ezzel mozdony- szolgálati idõbe) a kiképzési terv szerinti mûhelyidõt számításba kell venni.

Ezen felül az új alapbér megállapításáról szóló munka- vállalói értesítõbe a mozdonyvezetõknél fel kell tüntet- ni az ilyen módon számított gyakorlati idõt.

A Vasutas Nyugdíjpénztár tájékoztatója

A MÁV Rt. által bevezetendõ Választható Béren Kívüli Ja- vadalmazási Rendszer (VBKJ) az elsõ helyen sorolja fel az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot.

MIT JELENT A VBKJ RENDSZER AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI

TAGNAK?

A jelenleg önkéntes nyugdíjpénztári tagoknál (36.711 fõ), az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj két részbõl állt: a munkabérbõl levont saját befizetésbõl (1/3 rész) és a munkáltató által átvállalt (2/3 rész) összegbõl. Az önkén- tes nyugdíjpénztári tagokat érintõ változás 2004. évtõl az, hogy minden vasutas munkavállaló 150.000 Ft-os éves kerettel rendelkezik és a korábban munkáltató által átvállalt tagdíj részt ebbõl lehet fizetnie. Természetesen

A pénztár- tag 3 éves tag- díjjal rende- zett tagsági vi- szony után ta- gi kölcsönt igén y elhe t kedvezõ ka-

matozási feltételekkel. Az igényelhetõ maximális ösz- szeg a pénztártag egyéni számláján lévõ összeg 30%-a.

MI A CÉLJA AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁGNAK?

• A munkaviszonyban töltött évek alatti elõtakarékosko- dás annak érdekében, hogy a nyugdíjas években bizto-

a teljes összeg is fizethetõ a VBKJ keret terhére.

Ez a változás megnyitja a lehetõséget azok elõtt az önkéntes nyugdíjpénztári tagok elõtt is, akik tagjai az önkéntes nyugdíjpénztárnak, de valamilyen ok miatt a tagdíjfizetésnek nem tettek eleget. Azok a munkaválla- lók, akik eddig nem léptek be az önkéntes nyugdíjpénz- tárba, mert nem ismerték fel annak elõnyeit, most ki- használva a VBKJ rendszer nyújtotta elõnyöket beléphet- nek egy belépési nyilatkozat kitöltésével. Különösen érintettek azok, akik rövid idõn (5-10 év) belül válnak jo- gosulttá a nyugdíjazásra.

Azok a vasutas munkavállalók, akik jelenleg más ön- kéntes nyugdíjpénztárnak tagjai egy belépési nyilatko- zat kitöltésével átléphetnek a Vasutas Nyugdíjpénztár- ba.

MIÉRT ÉRDEMES AZ ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRT VÁLASZTANI?

Több éves tapasztalat, stabil mûködés, több év átlagá- ban kiemelkedõ hozam. A nyugdíjpénztár a mûködés- hez szükséges feltételekkel rendelkezik. 2003. szep- tember 1-jétõl ingatlan befektetésként is funkcionáló önálló épületben mûködik.

A fedezeti alap: 94,74%, mûködési alap: 5%, likviditá- si alap: 0,26%.

sított legyen a kiegyensúlyozott életvitel a társadalom- biztosítási nyugdíj kiegészítéseként.

A VBKJ rendszer bevezetése miatt a Xxxxxxx Önkéntes Nyugdíjpénztár is áttért a %-os mértékû tagdíjról a fix összegû tagdíjra, amelynek összege havi 5.300 Ft. Az

5.300 Ft-on felüli többlet tagdíj – függetlenül attól, hogy a VBKJ keretbõl vagy a munkabérbõl történik – teljes egészében a pénztártag fedezeti alapjába kerül jóváírás- ra.

Példa a döntés megkönnyítéséhez:

• Amennyiben a nyugdíjpénztári tag az önkéntes tagdíj egy részét pl. (3.800 Ft) a VBKJ keret terhére, egy részét (1.500 Ft) saját jövedelmébõl kívánja fizetni, a nyilatko- zat kitöltése a következõ: VBKJ nyilatkozaton fel kell tün- tetni az éves 45.600 Ft-ot (3.800 x 12) és a munkabér le- vonási nyilatkozaton megbízást kell adni a munkabér- bõl történt havi 1.500 Ft levonására is. Amennyiben az

5.300 Ft egységes havi tagdíjon felül többlet tagdíjai is fizet, ugyanezt a módszert kell követni. Figyelem! A munkabérbõl, csekken vagy lakossági folyószámláról fi- zetett tagdíj után a pénztártag 30%-os adókedvezményt vehet igénybe.

• A nyugdíjpénztári tag nyilatkozhat úgy, hogy a havi

5.300 Ft egységes-tagdíjat teljes egészében a VBKJ keret terhére vállalja. Ebben az esetben a munkáltató havonta

5.300 Ft-ot utal a nyugdíjpénztár részére, tehát a VBKJ nyilatkozaton feltüntetett éves összeg 63.600 Ft. A VBKJ teljes éves kerete (150.000 Ft) is fizethetõ az önkéntes nyugdíjpénztárba. Figyelem! A 63.600 Ft-on felüli ösz- szeg teljes egészében a pénztártag fedezeti alapjába kerül jóváírásra.

• Ha a pénztártag csak havi jövedelmébõl fizeti a tagdí- jat, csak munkabér levonási nyilatkozatot ad a havi egy- séges tagdíjra (5.300 Ft) és az esetleg ezen felüli több- letre. Figyelem! A 30%-os adókedvezményt a vállalt tel- jes összegre igénybe veheti.

A Pénztártagsági jogviszony a nyugdíjazást kivéve a 10 éves várakozási idõ után szüntethetõ meg. Ebben az esetben az egyéni számla összegét SZJA-elõleg fizetési kötelezettség terheli. Rokkantsági nyugdíjazásnál tagsá- gi viszonytól függetlenül, egyéb nyugdíjazás esetén 3 év tagsági viszonynál és 20 év eltelte után az egyéni

számla összegét SZJA nem terheli. Ha a pénztártag a tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az éves hozamból maximum a hozam erejéig levonásra kerül az 5.300 Ft-nak megfelelõ mûködésre (5%) és lik- viditásra (0,26%) jutó havi hányad.

További információval készséggel állunk rendelkezésé- re.

Elérhetõségeink:

Xxxxxxx Xxxxxxxx- és Magánnyugdíjpénztár 1145 Budapest, Colombus u. 35.

Levelezési cím: 1590 Bp. Pf. 83.

Ügyfélszolgálat: hétfõn és pénteken 9 és 12 óra kö- zött, szerdán 9 és 16 óra között

Vasúti telefon/fax: 01/31-90, 01/35-05.01/35-08 Városi telefon/fax: 06/1/000-0000, 06/1/000-0000,

06/1/363-7716

VÁLASZD AZ EGÉSZSÉGET!

A MÁV Rt januárban bevezette a VBKJ rendszerét, amelybõl a Vasutas Egészségpénztárba fizetett tag- díj is finanszírozható. A VBKJ kereten felül is érde- mes egyéni tagdíjat fizetni, mivel adókedvezmény csak az egyéni befizetés után vehetõ igénybe: A mozdonyvezetõ kollégák választás etõtt állnak. A jó döntéshez szeretne segítséget nyújtani a Xxxxxxx Egészségpénztár.

A december 18-ai küldöttközgyûlés által elfogadott pénzügyi tervben a küldöttek 5000 Ft egységes-tagdíjat szavaztak meg.

Miért válassza a Xxxxxxx Egészségpénztárt?

Stabil mûködés:

A pénztár hét éve stabilan mûködik, vagyona meghalad- ja a 1,8 milliárd forintot, taglétszáma a 25 200 fõt.

1-es szorzó:

A jegyzett összeget a MÁV Rt. levonás nélkül 1-es szor- zóval utalja az Egészségpénztárba.

Tagdíjfizetés módja:

Az egységes tagdíj fizethetõ:

• VBKJ keretfelhasználásával,

• Munkabérbõl történõ levonással,

• A VBKJ keretbõl és a munkabérbõl együttesen.

A munkavállaló döntésétõl függõen, az egységes tagdí- jon felül többlet tagdíj is fizethetõ a VBKJ keretbõl vagy a munkabérbõl.

Felhasználás:

Az átutalt keret 90%-val saját maga rendelkezik, egyéni felhasználású. nincs kötelezõ igénybevétel. Az egysé- ges tagdíjon felüli befizetésbõl, a pénztár nem képez, sem mûködési sem likviditási alapot, a havi 5000 Ft fe- letti rész teljes egészében az egyéni számlára kerül.

Szolgáltatások:

A pénztár életkortól és jövedelmi helyzettõl függetlenül elérhetõ szolgáltatást biztosít a vasutas munkavállalók részére. A pénztár szolgáltatásai adómentesek, a belé- pés után 3 hónap várakozási idõ után igénybe vehetõk.

Szolgáltatásra felhasználható összeg:

Az egységes tagdíj 90%-a, a többlet tagdíj (havi 5000 Ft- on felüli befizetés) 100%-a az egyéni számlára kerül. A pénztártag által igénybe vett szolgáltatás értékét az érintett tag egyéni számlájának a megterhelésével fize- ti a pénztár.

Bõvülõ adókedvezmény:

Az egyéni tagdíjak után személyi jövedelemadó-kedvez- mény vehetõ igénybe, a befizetett összeg 30%-a vonha- tó le az adóból, a munkáltatói támogatás adómentes.

Külön 10%-os adókedvezmény jár az egészség célú megtakarításra, valamint a megelõzõ célú szolgáltatá- sok igénybevétele után.

A pénztár szolgáltatásai:

A szolgáltatások két csoportba sorolhatók.

a) Természetbeni szolgáltatások

• Állapotfelmérés

• Fogászati ellátás

• Gyógyüdülés, üdülés

• Egyéb egészségügyi szolgáltatás

A pénztár a természetbeni szolgáltatásokat a vele szerzõdésben álló szolgáltatók útján nyújtja. A szám- lát a pénztár nevére és címére kell kiállítatni.

b) Egészségügyi célú önsegélyezés keretében nyújtott pénzbeli ellátás.

• Gyógyszerár-támogatás

• Gyógyászati segédeszköz ártámogatás

• Pénztártag betegsége miatt kiesõ jövedelemtámo- gatás

• Pénztártag halála esetén a hátramaradottak támo- gatása

A számlákat a pénztártag, vagy közeli hozzátartozója nevére kell kiállítani. Kiesõ jövedelem-támogatás csak a pénztártag nevére kiállított igazolással vehetõ igénybe. Hátramaradottak támogatása szolgáltatás igénybe vételekor az igénybejelentõhöz csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, valamint a közeli hoz- zátartozó nevére kiállított temetési számlákat.

Bõvebb felvilágosítás xxx.xxxxxxxx.xx címen, a 01-41- 36, 01-41-79, 00-0-000-0000, 00-0-000-0000 telefonszám-

okon kaphatnak tagjaink és az érdeklõdõk.

Reméljük, hogy a mozdonyvezetõ tagjaink és leendõ tagjaink az egészséget, a Xxxxxxx Egészségpénztárt vá- lasztják.

Tisztelt Kollégák!

A mozdonyvezetõi szakma presztízsé- rõl lehetne vitatkozni, az azonban biz- tos, hogy még mindig sokak által iri- gyelt szakma, amely az átlagosnál több felelõsséggel és kötelezettséggel párosul. Meggyõzõdésem, hogy a mozdonyvezetõk többsége büszke a munkájára és a nehézségek ellenére sem szívesen válna meg tõle. A moz- donyvezetõk munkájához kapcsolódó megkülönböztetett figyelem azonban másképp érvényesül a munkaügyi bí-

róságok elõtt, ahol az elbírálásuk szigorúbb mérce alá

esik, mint más dolgozóké. Minden kommentár nélkül a szükséges következtetések levonása érdekében teszem közzé az alábbi jogesetet.

Z. mozdonyvezetõnek hajnali idõpontban kellett vol- na szolgálatba jelentkezni, azonban elaludt és a vona- tát más továbbította. Idõközben a mozdonyfelvigyázó te- lefonon felébresztette és lehívatta a felvigyázói irodába, ahol is egy szondával várta. Z. belefújt a szondába, majd zsebrevágta és nem volt hajlandó visszaadni a felvigyá- zónak.

Az eset miatt a dolgozót rendkívüli felmondással el- bocsátották, amit a munkaügyi bíróságon megtámad- tunk. Az I. fokú bíróság az ügyben felhozott minden ki- fogásunkat - nem vettek fel ittassági jegyzõkönyvet, a dolgozó nem lépett még szolgálatba, stb. - elutasított és helybenhagyta a munkáltatói határozatot.

Idézet az I. fokú bíróság ítéletébõl: „A Legfelsõbb Bí-

róság állásfoglalása értelmében ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának, vagy a rá vonatkozó alko- holtilalom megtartásának ellenõrzésé- re irányuló vizsgálatban való közremû- ködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a hátrányos jogkövet- kezmények alkalmazására...”

„...felperes cselekedetével az ittasság- ra irányuló vizsgálatban való közremû- ködést megtagadta, és kötelezettsé- gét vétkesen megszegte. A veszélyes

üzemet mûködtetõ felperes esetében fel sem merülhe- tett az, hogy a munkáltató alaptalanul vizsgálja a felpe- res ittasságát. Ezzel szemben a felperes alaptalanul ta- gadta meg a szonda visszaadását...” „...A bíróság leszö- gezi, hogy a perben nem arra folyt bizonyítás, hogy a felperes a perbeni napon ittas volt-e, hanem abban a körben vizsgálódott – a rendkívüli felmondás indokain belül –, hogy a felperes alaptalanul tagadta-e meg a be- folyásoltság megállapítására irányuló eljárást. Ebbõl kö- vetkezõen a felperesi képviselõ azon kifogása, hogy a felperes nem volt szolgálatban, az ügy érdemére nem volt kihatással...” „...A felperesnek, mint mozdonyveze- tõnek tisztában kellett volna lenni azzal, hogy amennyi- ben a szonda eredményét nem mutatja meg, az eljárás megtagadása jogellenes.” „...Mindezek alapján a Bí- róság megállapította, hogy a felperes munkaviszonyá- ból származó kötelezettségét szándékosan és jelentõs mértékben megszegte, ezért a rendkívüli felmondás jogszerû volt!

Idézet a II. fokú bíróság ítéletébõl: „A munkáltatónak nemcsak joga, de kötelessége is ellenõrizni, hogy a munkavállalók az adott munkakörnek megfelelõ, biz- tonságos körülmények között végezzék munkájukat. A vasút fokozottan veszélyes üzem, a munkavállalóknak a teljes munkavégzési idõ alatt számítaniuk kell arra, hogy a munkáltató ellenõrzi munkaképességüket. Az- zal, hogy a felperes a munkahelyén, ha késve is, de megjelent, szolgálati ideje megkezdõdött...” „...Fentiek miatt a II. fokú bíróság teljes egészében osztja az I. fo- kú bíróság álláspontját a munkáltatói intézkedés jogsze- rûsége tárgyában, ezért az I. fokú ítéletet a Pp. 253. §.

/1.1 és 254. §. /3./ bek. alapján helyben hagyta. Az íté-

let jogerõs”.

Xx. Xxxxx Xxxxxx jogtanácsos

Tiltakozás

Az Autonóm Szakszervezetek Szö- vetsége Elnöksége tiltakozik az el- len, hogy a kormány az Országos Ér- dekegyeztetõ Tanácsban vállalt köte- lezettségét nem teljesítette.

2003. november 14-én a Szövetség napirend elõtti felszólalásában köve- telte a korkedvezményes nyugdíj- rendszer felülvizsgálatára irányuló tárgyalások haladéktalan megkezdé- sét, melynek célja, hogy megszûn- jön az a bizonytalanság, ami 1997 óta terheli az ilyen munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókat.

Xxxxxxxxx Xxxxx 1997-ben, mint a kormányt képviselõ pénzügyminisz-

ter vállalta azt a kötelezettséget, hogy közösen a szakszervezetekkel és a munkáltatói érdekképvisele- tekkel, megkezdõdik a jogintézmény felülvizsgálata, és a felek konszenzussal átalakítják azt. Erre egyrészt a már létszámilag kiüresedett munkakörök törlése, másrészt a jogos bekerülési igénnyel fellépõ munka- vállalók felvétele miatt van szükség.

Azóta nem történt semmi azon túl, hogy a kor- mány egyoldalú lépésként önkormányzati választott tisztségviselõket emelt a rendszerbe. Ez önmagában is botrányos.

A vonatkozó jogszabály idõbeli ha- tálya „tologatásának” veszélyére az Autonóm Szakszervezetek Szövetsé- ge számos esetben felhívta a kormá- nyok – a jelenleginek is – figyelmét, mert társadalmi érdekekkel ütközik a munkavállalói kiszolgáltatottság, jog- bizonytalanság.

A tárgyalások megkezdése nem halogatható tovább. Ennek érdeké- ben javasoljuk az egyeztetések hala- déktalan megkezdését és a munka- vállalók által elfogadható megállapo- dás megkötését.

Az Autonóm Szakszervezetek Szö- vetsége felhívja a kormányt és xx.

Xxxxxxxxx Xxxxx miniszterelnököt, hogy teljesítse többszörösen vállalt kötelezettségét a korkedvezmé- nyes nyugdíjrendszer felülvizsgálatában konszenzu- sos megállapodásra jutva, mert a munkavállalói ki- szolgáltatottság, bizonytalanság feszültséget, konflik- tust eredményezhet a munka világában.

Budapest, 2004. január 21.

Xx. Xxxxxx Xxxxx elnök

HÁTTÉR

2003. december 8. 1830 Xxxxxxx Rádió Estí Krónika x. xxxxx (rövidített változat)

Xxxx Xxxxxx Xxxxxx:

Jó estét kívánok hölgyeim és uraim, jó estét valamennyi kedves hallgatóinknak. Amirõl a következõ szûk fél órá- ban hallanak, az látszólag érinti csak a vasutas szakszer- vezeteket és a Magyar Államvasutakat. Bízvást mondha- tom is uraim, nyugodtan cáfoljanak meg, amennyiben ezt esetleg tévesen mondanám, hogy az utazóközön- séget általában és az országot általában is érinti.

– Így van. Jó estét kívánok Xxxxxx Xxxxx vagyok a Moz- donyvezetõk Szakszervezetének ügyvezetõ alelnöke. Persze, messze meghaladja saját jelentõségét, ez a tár- gyalássorozat és ez a helyzet, ami a vasútnál kialakult.

V.I.Z. – Természetesen a Magyar Államvasutak Rész-

vénytársaság vezetõi közül is szívesen üdvözöltünk vol- na a stúdióban egy felelõs vezetõt, õk azonban a meg- hívást – rendkívül udvariasan, sietek hozzátenni – elhá- rították arra hivatkozván, hogy a tárgyalások még foly- nak, ha úgy tetszik, még alkupozícióban vannak.

– Jó estét kívánok, Xxxxx Xxxxx vagyok, a Vasutasok Szakszervezete elnöke. Én úgy gondolom, hogy nincs nagyon vitáznunk a MÁV vezetésével. Hiszen legfeljebb arról lehet dönteni, hogy ezt a 11 ezer embert, akit el kell bocsátani, vagy tevékenység-kihelyezés kapcsán más munkahelyre kell küldeni, hogy válasszuk ki. De az, hogy ez 11 ezer ember, ez már eldõlt.

V.I.Z. – Én úgy vélem, hogy a MÁV fölöttébb kényelmet-

len helyzetben van, tudniillik kettõs szorításban van. Az egyik szorító fél Önök, a másik szorító fél pedig az a tény, hogy a költségvetés bizonyos számokat meghatá- rozott, hogy ennyi jut a MÁV-nak, ha úgy tetszik fejlesz- tésre. És itt ezek a számok adottak, kérdés, hogy meny- nyire változtathatók?

S.D. – Jelen pillanatban a kormány nem válaszolt a leve- lünkre. Konkrétan a szaktárca nem válaszolt a kérdé- sünkre, tehát nem hajlandó velünk tárgyalni.

V.I.Z. – Ez azt jelentené, hogy a mai kibõvített választ- mányi ülésükön szerették volna ott látni a kormány va- lamely képviselõjét?

B.J. – A Magyar Államvasutak Rt-nél kb. június elejére várták a kormányzati döntést és ez késõbb született meg, és nem az, amit remélt a MÁV Rt. vezetése. Az elején kellene kezdeni, hogy az új kormány felállásakor kialakult egy szerencsétlen helyzet, miszerint a Gazda- sági és Közlekedési Minisztériumot összevonták, ami egy koalíciós kényszer.

V.I.Z. – Azt találta volna helyesnek, ha önálló a közleke- dési tárca?

B.J. – Így van. Ezt olyannyira sérelmesnek tartom, hogy az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége nevében Xxxxxxxxx Xxxxx miniszterelnök úrhoz fordultam, hogy próbáljuk ezt megoldani. Õ azt mondta, hogy nem tud- juk megoldani.

V.I.Z. – Ne haragudjon. A hallgatóság kedvéért kérde- zem csak, hogy ez pusztán presztízskérdés, vagy ennél sokkal többrõl van szó?

B.J. – Nem, nem presztízskérdés, mi már ezeken túl va- gyunk. Tehát azt gondolom, hogy ahogy kicsit a gazda- ságpolitikai koncepció hiánya is, a közlekedés problé- mája is visszavezethetõ ennek a tárcának a munkájára, azt gondolom, hogy ezen tényleg érdemes lenne gon- dolkodnia a miniszterelnök úrnak is.

V.I.Z. – Úgy érti, hogy a vasutat lenyelte a gazdasági tár- ca számos más szempontja?

B.J. – Hát lenyelte, de nem tudta megemészteni, hogy stílusos maradjak. Tehát azt gondolom, hogy bizony az európai uniós csatlakozás egyik nagy vesztese lehet a magyar közlekedés, ezen belül a közlekedési aláágaza- tok egyike, jelesül a MÁV Rt. Tehát nem lehet ilyen mó- don foglalkozni a MÁV Rt-vel, a nemzeti vasúttal, mert ez nem vezet jóra. Feszültségek vannak a munkahelye- ken, nem tudják, hogy kit fognak elbocsátani, nem mennek a tárgyalások. Hadd mondjak egyetlen példát. Nincs megállapodás a jövõ évi létszámról, a kollektív szerzõdésrõl, ami december 31-én lejár. Minden 5. em- ber veszélyeztetve érezheti magát az elbocsátások mi- att, és ez nem változtat a véleményünkön, hogy a Moz- donyvezetõk Szakszervezeténél 13 éve létszámleépítés címén nem volt elbocsátás. És azt gondolom, hogy 2004-ben sem lesz, mert teszünk róla.

V.I.Z. – Tetszik tudni, én mint laikus azt mondom, hogy

ennek egyetlen lehetséges indoka lenne, hogy ha a mûszaki fejlesztések olyan színvonalon járnának, ami ezt indokolttá teszi. Milyen színvonalon járnak, ez a kérdés?

S.D. – Mi is így gondoljuk, hogy amennyiben egy ko- moly mûszaki fejlesztés elindult volna, akkor bizonyára lehetett volna ilyen címen, sõt kellett volna ilyen címen létszámot leépíteni. Az az anyag, amirõl a Xxxxx az elõbb beszélt, az meg is jelöl egy ilyen számot, azt mondja, hogy mûszaki fejlesztések következtében mintegy 4800 fõ került volna rendes felmondással ki az utcára, vagy más munkahelyekre. De a helyzet az, hogy ez a mûszaki fejlesztés nem indul be, és ennek ellené- re ugyanez a szám megmarad.

V.I.Z – Xxxxxxxxx meg, hogy ha nem indult be ez a mû- szaki fejlesztés – ez megint csak az én laikus gondolko- dásom –, akkor nem arról van szó, hogy nagyon is szük- ség van ezekre az emberekre a vasút biztonsága okán?

S.D. – Ez is biztonsági kérdés így igaz, mert az agyon- terhelt, vagy túlterhelt munkavállaló könnyebben vét.

V.I.Z. – Csak egy hibás váltóállítás. Isten õrizz.

B.J. – A dolognak a lényege az, hogy MÁV-reform címén a költségvetés semmiféle forrást nem biztosít.

V.I.Z. – Hogy hogy semmifélét? Az a 10 milliárd mire ment el?

B.J. – Az nem az. Általában az a gazdálkodásnak, a pénzügyi gazdálkodásnak a módja, hogy bizonyos hitel- mennyiséget idõrõl idõre rendszeresen szanál az állam. Illetve olyan hitelszerzõdésekre ad felhatalmazást a MÁV-nak, ami mögött állami garancia van. Ez a lényeg.

V.I.Z. – Vagy 67 milliárd a MÁV-nak a pillanatnyi tartozása.

B.J. – Igen, és azt hiszem, hogy a motorvonatokra kap- tak némi pénzt, de olyan cím a költségvetésben nincs, hogy MÁV reform. A következõ retorikai fejlõdésen ment keresztül a dolog. Reform, EU-konform átalakítás, ma már csak MÁV Rt. átalakítás. A reform teljesen más megújított céget, környezetet jelentene. Errõl nincsen szó, és azt gondolom, hogy a MÁV vezetõi ezekkel a feltételekkel is elvállalták ennek a cégnek a vezetését, illetve folytatják.

V.I.Z. – Hát ezért baj, hogy nincsenek itt.

B.J. – Az baj, persze. Ez olyan, mint annak idején az üres posta vezérigazgatói szék az egyik TV mûsorban. Ezekrõl nyíltan kell beszélni, pontosan azért, amit a be- vezetõjében elmondott. A vasút nem önmagáért van. Ez egy lakossági szolgáltatásra létrehozott cég, és a la- kossági szolgáltatást a legmagasabb szinten kell meg- valósítani. Már a lengyel, a román vasút elõttünk jár tel- jesítményben. Ugye, hogy csodálkozik? Mi is csodálko- zunk, de így van. Akkor bizony nem tudom, hogy mire azok a nyilatkozatok, hogy a MÁV versenyképes, és fel- készült a csatlakozásra. Szerintem meg nem versenyké- pes, és nem készült fel a csatlakozásra.

V.I.Z. – Az utaink zsúfoltak, említette már az agglome- rációt, másrészt az üzemanyag-költségek emelkednek, azok látványosan csökkenni már nem fognak. És itt jön a következõ gond, amennyire tudom, az Európai Unió mindenképpen favorizálja azt, hogy arccal a vasút felé forduljunk. Gondoljunk csak arra, hogy pl. az osztrá- koknál az északi-déli átmenõ forgalom ellen milyen til- takozási akciók vannak, tehát szeretnék vasútra terelni. Namármost, ha Önök nem fejlesztenek, ha a pályates- tek olyanok, amilyenek, hogy ha a kocsipark olyan, amilyen, hogy ha a mozdonypark olyan, amilyen, akkor fennáll a kockázata annak, hogy az itt menõ tranzitvo- nalak esetleg nem kapnak hangsúlyt az Európai Unió- ba. Gondolom én.

B.J. – Rendeztünk egy konferenciát az autonómoknál, arra Xxxx Xxxxxx volt minisztert hívtuk meg. Az Európai Unió törekvése az – amit Ön említett –, hogy az észak- déli forgalmat egyre inkább visszatereljék a vasútra. Te- hát itt a kamionforgalomról van szó. Mert ennek súlya van. Õk úgy gondolják, hogy egyfajta reneszánszra ké- szülnek a vasúti közlekedést illetõen. Nagyon egysze- rû a képlet, a vasúti közlekedés kapacitása lényegesen nagyobb, mint az autópálya-kapacitás, de hát a dugó- kat, a baleseteket stb. ismerik a hallgatók is.

V.I.Z. – A vasút környezetbarátabb.

B.J. – Így van. Nem is beszélve arról, hogy valóban környezetbarátabb a vasút. Azon kívül, hogy a mostani kormányprogramban a gazdasági miniszter nagyjából hetente változó autópálya hosszt jelent be, azon kívül a vasúttal nem foglalkoznak.

V.I.Z. – De számokban is megjelenítõdik, mert ameny- nyire tudom igaz, hogy a számok is változnak, de a leg- utóbbi adatok szerint a 300 arányult a 10 milliárdhoz.

B.J. – Itt egy számsor van km-ben és milliárdban az au- tópálya ügyekben, és mindig megpróbálják aktualizál- ni. Tehát kormányon belül is voltak eltérõ vélekedések, és azt gondolom, hogy ez a felelõtlenség ebben a köz- lekedéspolitikában. Nem is nevezném közlekedéspoli- tikának, hogy az egyik olyan közlekedési alágazatot, amiben sokkal több lehetõség rejlik, ebek harmincad- jára hagyják. Na de az isten szerelmére, pont arról van szó, hogy az embert kellene központba állítani, és azért volt jó a környezetvédelmi közelítése a dolognak, mert ezt követelik pl. a zöldek, a környezetvédõk, más civil szervezetek, és azt gondolom, hogy az a normális, ha a vasútvonalakat fejlesztenék. De hogy még arány- talanul el is szakítják a két közlekedési alágazati infrast- ruktúrát, hogy fölfuttatják az autópályákat, a vasútra költenek valamennyit, de nem olyan mértékben, nem olyan célzattal, nem olyan tartalommal, azt gondolom, hogy ez tényleg felelõtlenség a mostani minisztérium- tól és a kormánytól.

V.I.Z. – Na, van egy kis szépséghibája a dolognak, ne- vezetesen, hogy vannak olyan régiók – és ráadásul el-

maradott régiók –, amelyek jószerivel csak vasúton kö- zelíthetõk meg, és vasúton közelíthetõk meg jól. Na most pontosan ezek a régiók, amelyrõl úgy fest, hogy a MÁV le kíván mondani. Azt hiszem 4 ezer km-nyi há- lózatról van szó.

B.J. – Hát ez régi történet. Volt egy 1968. évi vasútre- form, ahol olyan durván avatkoztak be a kistérségek szerkezetébe, hogy néhány falu elnéptelenedett, köz- vetlenül ennek következményeképp. Most emlegetnek egy olyan 3000-3500 km-t, és a MÁV Rt. vezérigazgató- ja egy közleményében, vagy egy interjújában nem is tudott mást mondani, mint azt, hogy nagyon jó híre van a kormányzati döntésrõl. Semmiféle támogatást nem kapott a reform, viszont a kormány már nem akar- ja megszüntetni a 3000-3500 km-t, hát mennyire zsugo- rodott össze ez a kormányzati döntés, ez önmagában szomorú.

V.I.Z. – Igen, van is két kísérlet. Azt hiszem az egyik Ba- lassagyarmat környékén – emlékeim szerint –, a má- sik meg Békésben.

B.J. – És próbálják az önkormányzatokat kapacitálni, hi- szen ennek a törvényi megfelelõsége megvan, de hát úgy néz ki, hogy az önkormányzatoknak kisebb gond- ja is nagyobb annál, hogy vasutat üzemeltessenek. És emellett van egy szerencsétlenül összehozott minisz- térium, tehát elég rossz. Ebbõl csak úgy lehet kijönni, hogy ha tárgyalunk. De tárgyalni, legalábbis a Moz- donyvezetõk Szakszervezete, illetve az Autonóm Szak- szervezetek Szövetsége csak kormányzati tényezõkkel tárgyal. Tehát nem kérjük külön az egyik vagy másik kormányzópárt segítségét, és pártvonalon nem indu- lunk el. Ezt nem mindegyik szakszervezet mondhatja el.

V.I.Z. – Ne haragudjon, de nem eszméltek kicsit késõn, hiszen a költségvetés sarokszámai már adottak, ezen változtatni nem tudnak.

B.J. – Olyannyira kellõ idõben eszméltünk, hogy 1992–93 tájékán 4, vagy 5 vasutas szakszervezet kibo- csátotta azt a felhívást, hogy nincs Magyarországnak egy ökológiai alapokon nyugvó, társadalmi támogatott- ságot bíró közlekedéspolitikai koncepciója. Azóta sincs.

V.I.Z. – Mikor sztrájkoltak utoljára a vasutasok? Bizony rosszul emlékszem.

B.J. – 2000-ben sztrájkoltunk, és akkor a kollektív szer- zõdésért, a bérmegállapodásért. Miután a Mozdonyve- zetõk Szakszervezete eddig 13 sztrájkot tartott, és mind a 13 jogszerû volt, azt gondolom, hogy a legsztrájkképesebb szakszervezet a vasúton belül, és ha ezek az emberek úgy döntenek, hogy nem eléged- nek meg esetleg valamelyik megállapodással, akkor õk meg is fognak állni.

V.I.Z. – Hölgyeim és uraim, Önök a Héttér mûsorát hal- lották.

ALAPÍTVÁNYI HÍREK

A Mozdonyvezetõk a biztonságos és egészséges éle- tért Alapítványt szakszervezetünk segélyezési tevékeny- ségének mûködtetése céljából alapította.

A segélyezés, mint érdekvédelmi tevékenység nem a legfontosabb a sorban (sokan megkérdõjelezik érdek- védelmi jelentõségét), de alapvetõ igény van rá.

Rendkívüli élethelyzetbe került tagjaink esetében külö- nösen. Alapszabályunk is megfogalmaz ilyen célt. E cél megvalósítása túlnyomórészt a „központi segélyezés“ szabályai szerint történik.

Emlékeztetõül:

1.) A szakszervezet tagjának halála esetén a hozzátar- tozónak, szociális segély címén: 100.000 Ft.

2.) Házastárs, gyermek (ide értve az élettársat és a ne- velt gyermeket is) halála esetén - számla alapján -, temetési segély címén: 50.000 Ft.

3.) 2001. január 1-tõl a szakszervezet tagjának, kezelést igénylõ daganatos megbetegedése, transzplantá- ció, valamint 3 hónapon túli rehabilitációt igénylõ szívinfarktus esetén, szociális segély címén:

25.000 Ft.

4.) Abban az esetben, ha a tag rokkantsági nyugdíját határozattal megállapították, és a munkáltató ebbõl az okból a munkaviszonyát megszüntette, szemé- lyenként egy alkalommal: 50.000 Ft.

5.) Gyermek születése esetén gyermekenként:

10.000 Ft.

A segélyezés a fentieken kívüli ok miatt a kérelmezõ rendkívüli élethelyzetére tekintettel eseti döntés szerint történik. A döntést (segély folyósítása valamint annak mértéke meghatározását) segíti a helyi tisztségviselõ javaslata, környezettanulmány, ill. a kérelmezõ életkö- rülményének ismeretében. Természetesen mindenki igyekszik a segélyezés indokoltságát alátámasztani, de tudni kell, hogy kizárólag a meglévõ forrásunkból gaz-

dálkodhatunk! Gyakori a segélykérelem szülõ halála mi- att, ami a temetéssel járó költségek miatt a család szo- ciális körülményeire tekintettel indokolt is lehet. Ugyan- akkor az a segélykérelem, aminek az indoka „magas örökösödési illeték“ önmagáért beszél! A segélykérel- mek elutasítására egyre gyakrabban kerül sor a megala- pozottság hiánya miatt. A kuratórium ülései nyitottak, az érdeklõdõ tisztségviselõket szívesen látjuk! Aki bete- kintést nyer ebbe a munkába, azt követõen más lesz a hozzáállása, véleménye! Gazdálkodásunk másik oldala a bevétel. Az alapító (a MOSZ) támogatása, az Alapít- ványhoz csatlakozók adománya, nem utolsó sorban a Szja. 1%-ának felajánlása bevételünk legfõbb forrása. A törvény szerint a felajánlók személye nem ismert. Ter- mészetesen a központi segélyezésben bárki részesül- het, az is, aki kényelmességbõl, figyelmetlenségbõl nem „adja“ az Alapítványnak 1%-át, vagy éppen más szervezet, intézmény javára ajánlja fel. Esetükben csak a lelkiismeretre, a józan megfontolásra hivatkozva kér- jük: FONTOLJÁK MEG ALAPOSAN!

Itt is köszönetet kell mondanunk mindazoknak, akik a személyi jövedelemadójuk 1%-áról az alapítvány javára rendelkeztek.

Sajnos az elõzõ évihez képest jelentõs a csökkenés! A forrás növekedése a segélyösszegek növelését, a jogcí- mek bõvítését tenné lehetõvé mindnyájunk hasznára, ezért kiemelten fontos a tagság meggyõzése:

RENDELKEZZEN a Szja 1%-áról

az Alapítvány javára (családtagja is!) Számlaszámunk: 18174432-1-42.

Mozdonyvezetõk a biztonságos és egészséges életért Alapítvány

Xxxxxxx Xxxxxx a Kuratórium elnöke

Kormányülések után. Az eltûnt reform nyomában...

2003. október 18. Söjtör

XXX X. XXXXXX: Röviden elmondanám, hogy mi tör- tént még a kormányülés nem ünnepi részén.

Mirõl másról beszélhetett volna a kormány a vona- ton, mint a közlekedéspolitikáról, illetve a MÁV Rt. fokozatos fejlesztését szolgáló program koncepció- járól, elveirõl. Ez utóbbival kapcsolatban az a döntés született, hogy két hét múlva tér vissza a kormány a

részletekre. A fõ cél az, hogy a MÁV a fokozatos fej- lesztés eredményeként európai színvonalú közleke- dési alternatívát kínáljon az utasok és a fuvarozók számára. A nemzetközi és az európai uniós trend szerint a vasúttársaságok jellemzõen a nagyvárosok körüli forgalomra koncentrálnak. A MÁV számára en- nek megfelelõen a hazai nagyvárosok és agglomerá-

ciójuk közötti elõvárosi közlekedés, illetve a városok közötti minõségi intercity forgalom fejlesztése je- lentheti a kitörési pontot. A költségvetés ahhoz nyújt segítséget, hogy növekedjék a járatgyakoriság, csök- kenjen a zsúfoltság. Mindezek érdekében megkez- dõdik a MÁV eszközparkjának megújítása, ennek el- sõ lépéseként 30 új villamos motorvonatot szerez- het be a társaság.

A MÁV versenyképességének másik stratégiai pontja az árufuvarozási szolgáltatás megújítása. A kormány támogatja az áruk közútról vasútra való mi- nél nagyobb arányú átterelését, ugyanakkor a MÁV- nak meg kell tennie a szükséges lépéseket a kombi- nált fuvarozás arányának növelésére, a környezetkí- mélõ szállítási módok ösztönzésére. Mindezek ér- dekében a kabinet a páneurópai vasúti közlekedési folyosók korszerûsítését és a schengeni határállo- mások megfelelõ kialakítását, a hitelfelvételekhez nyújtott garanciavállalással támogatja és biztosítja mindenek elõtt.

Az állami garanciavállalással felvett európai beru- házási banki hitelekbõl és költségvetési támogatás- ból 2006-ig mintegy 60 milliárd forintot fordíthat a MÁV vasúti fejlesztésekre. A csatlakozásunk után pe- dig a kohéziós alapból folytatódhatnak a pályakor- szerûsítések. Tehát a költségvetés és az Európai Unió közös támogatásáról van szó.

Nagy az érdeklõdés az ún. regionális vasúttársasá- gokkal kapcsolatban. Ez egy speciális magyar kezde- ményezés, egy magyar modell. Elõször is azt kell le- szögezni, szemben minden eddigi hírrel, hogy a mellékvonalakon fenntartjuk a szolgáltatást. Ez a program két regionális vasúttársaság megalapításá- ról szól, a regionális közigazgatási egységek megva- lósulásával, tehát a közigazgatási reform keretében a régiók településfejlesztési koncepciójába illesz- kedve. A két társaság Vésztõn és Balassagyarmaton alakulhat meg.

Szintén része a reformnak a mûködés racionalizá- lása és a hatékonyság javítása. Ezek elengedhetetle- nek a fejlõdés megindításához, annak dinamizálásá- hoz, és szükségesek ahhoz is, hogy a MÁV megfe- leljen az európai uniós elõírásoknak. Szükségszerû tehát a létszámcsökkentés. Ez azonban csak szociá- lis gondoskodás mellett valósulhat meg, aktív foglal- koztatáspolitikai eszközök igénybevételével, az újra- foglalkoztatás lehetõ legnagyobb mértékû biztosítá- sával. A MÁV vállalati méretének optimalizálása mel- lett a minõségi csere, tehát a munkavállalók kultúra- váltása a versenyképesség alapja.

Ezek azok az elvek, amelyek alapján a konkrét gyakorlati döntések is megszületnek 2-3 héten be-

lül. Ehhez csatlakozik szintén a mai kormányülésen eldöntött határozati javaslat, amit az Országgyûlés- hez nyújt be a kormány, s ami a 2003-tól 2015-ig tar- tó magyar közlekedéspolitikáról szól. Mindebbõl az következik, hogy a kormány hosszú távon gondolko- dik és tartós megoldásokat keres a közlekedési problémákra.

A magyar közlekedéspolitika 2015-ig tartó szaka- szának stratégiai fõ irányai a következõk: az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elõsegítése, a környezõ országokkal való kapcsolatok feltételeinek javítása, a területfejlesztési célok megvalósítása, az életminõség emelése, a közlekedésbiztonság növe- lése, a természeti környezet védelme, valamint a ha- tékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése sza- bályozott verseny segítségével.

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: – Körülbelül hány embert érint a létszámcsökkentés a MÁV-nál?

XXX X. XXXXXX: – Ma korábban már közölt adatok ke- rültek szóba, végleges döntés errõl is két hét múlva lesz. 3 év alatt 20 százalékos létszámcsökkentésre lehet számítani. Ugyanakkor a MÁV vezetõi, akik je- len voltak a kormányülés ezen részén, arról számol- tak be, hogy ennek a 20 százalékának mindössze negyede olyan munkavállaló, akiknek személyes se- gítségre van szükségük. A MÁV, a GKM és a kormány számukra személyes segítséget fog adni a munka- erõpiacon történõ újra-elhelyezkedéshez. A többiek elõnyugdíjba, nyugdíjba mennek, más munkakörbe kerülnek át.

(Az elhíresült söjtöri kormányülés után megtartott sajtótájékoztatón a szóvivõ szókészletében már nem szerepelt a vasútreform.)

2003. november 19. Budapest

Döntés született a MÁV Rt. EU-konform átalakításáról és reformjáról szóló javaslatról is. Magyarország euró- pai uniós csatlakozásával a magyar közlekedési struk- túra egy nagy nemzetközi rendszer részévé válik, en- nek ismeretében vizsgálta meg a kormány a magyar vasút, a magyar közlekedés helyzetét, és ennek is- meretében határozta meg a MÁV Rt. számára a fel- adatokat.

A MÁV reformjának elsõdleges célja, hogy az euró- pai színvonalú közlekedési alternatívát kínáljon az utazóközönség számára, és a közlekedési rendsze- rek ésszerûsítésével csökkentse a zsúfoltságot. A vas- útnak tehát hozzá kell járulnia a közlekedési munka-

megosztás arányának javításához, az energia és a kör- nyezetkímélõ szállítási módok javára.

A kormány feladatul szabta, hogy egyszerûsíteni kell a MÁV Rt irányítását és gazdálkodását, a haté- konyság javítása és ezen keresztül a vállalati veszte- ségek, továbbá az állami költségvetési terhek csök- kentése a cél. A végsõ cél a vasúti gazdálkodás egé- szének jövedelmezõvé tétele. Ez ma nincs így. Ennek érdekében a kormány határozott a MÁV pénzügyi egyensúlyának megteremtése és a jövõbeni fejleszté- sek pénzügyi feltételei ügyében szükséges intézke- désekrõl. Ennek érdekében az állam kezességet vál- lal mintegy 60 milliárd forint értékû hitel felvételére.

A kormány döntött arról, hogy a rendelkezésre álló források figyelembevételével a vasúti reform során megvalósuló programban a következõ években elsõ- ként a budapesti elõvárosi személyszállítási szolgálta- tások minõségi fejlesztését kell a középpontba állíta- ni. A budapesti elõvárosi forgalomban évente mint- egy 60 millió utas közlekedik, és ez a szám folyama- tosan nõ. A cél az, hogy 2006-ra el kell érni, hogy csúcsidõben a budapesti elõvárosi vonalak 80 száza- lékán 20-40 perces, ütemes menetrend szerint közle- kedjenek a vonatok. Az ülõhely-kapacitásra vonatko- zó átlagos kihasználtság 65 százalékról 50 százalékra változzon, az európai színvonalnak megfelelõen. Fontos, hogy az elõvárosi közlekedésben meg kell te- remteni az európai színvonalú higiénés feltételeket is a vonatokon és az állomásokon is.

Kormánydöntés nyomán a MÁV elindíthatja 30 villa- mos motorvonat beszerzésének folyamatát, és továb- bi 30 beszerzésének elõkészítését.

A pályavasúti rekonstrukciók folytatásáról is szól a mai kormánydöntés. Ezeknek az európai törzsháló- zatra és a kapcsolódó fõvonalakra kell irányulniuk. 2006-ig minõségi belföldi távolsági közlekedés fej- lesztéséhez növelni kell a pályasebességet a törzshá- lózat több mint 20 százalékán. 2006-ig ISPA-források igénybevételével kell végrehajtani három fontos fej- lesztést: egyrészt a Budapest-Gyõr-Hegyeshalom vo- nalon, másrészt a Zalalövõ-Zalaegerszeg-Boba, illetve Budapest-Cegléd-Szolnok vonalakon.

A csatlakozás után az Európai Unió Kohéziós Alap- jából elnyert források függvényében elõ kell készíte- ni öt vonal fejlesztését. Ez a Szolnok-Békéscsaba- Lökösháza, a Budapest-Székesfehérvár-Boba, a Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza, Budapest-Dombóvár- Gyékényes, valamint Budapest-Hatvan-Nyíregyháza és Záhony vonalak korszerûsítésére vonatkozik.

2006-ig kormánydöntés célul tûzte ki a MÁV számá- ra, hogy a vállalat létszámhatékonysága közelítse meg a környezõ államok nemzeti vasúttársaságainak

átlagát. Az ezzel együttjáró, tehát 2004 és 2006 kö- zött lezajló létszám- és álláshely-csökkentést a szoci- ális gondoskodás mellett a foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevételével és az újrafoglalkoztatás lehetõ legnagyobb mértékû biztosításával kell meg- valósítani.

Szeretnék itt eloszlatni néhány, a sajtóban is meg- jelent tévhírt ezzel kapcsolatban. A létszám-racionali- zálásban érintett dolgozók 60 százaléka nem kerül elbocsátásra, õk azok, akik vagy elérték a nyugdíjkor- határt, vagy a MÁV tevékenységének piacosítása ré- vén kihelyezésre kerülnek nem a MÁV által alapított cégekbe. Tehát ez a 20 százalékos létszám-racionali- zálásban érintetteknek mintegy 60 százalékát érinti. Az érintettek másik 40 százaléka a túlbürokratizált ad- minisztratív létszám terhére történõ csökkentést je- lent, tehát nem elsõsorban vasutasokról, hanem iro- dai dolgozókról van szó. A létszám-racionalizálást kí- sérõ eszközrendszerekrõl a MÁV kidolgozta a szüksé- ges programokat, szociális csomagot kínál azoknak, akik ebben érintettek, illetve létrehozott egy úgyne- vezett out-placement* rendszert, amely a személyi ál- lomány racionalizálását gondoskodó intézkedések révén, vagyis aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevételével és az újrafoglalkoztatás lehetõ leg- nagyobb mértékû biztosításával segíti.

(*out-placement: - kihelyezés, áthelyezés (felesleges- sé vált vezetõké)

(A szóvivõi tájékoztató semmit nem említ a kor- mány reformmal kapcsolatos felelõsség- és kötele- zettségvállalásáról, ami a vasúti reformot realitássá tenné. Itt már szerepel a reform, mint kifejezés. Csak üressé vált, semmi nincs mögötte.)

HÍREK

Átalakításokról döntött a kormány a MÁV-nál

2003. november 20. FigyelõNet, MTI-Eco

Az állam 60 milliárd forintos hitel felvételére vál- lal kezességet a MÁV Rt. átalakítása és a vasúti közlekedés reformjának végrehajtása érdekében

– számolt be a kormány szerdai ülésén született döntésrõl budapesti sajtótájékoztatóján a kor- mányszóvivõ.

Xxx X. Xxxxxx xxxxxxxx: 2004-tõl 2006 végéig mint- egy 11 ezer embert érintõ, összesen 20 százalékos

„létszám-racionalizálást“ hajtanak végre a MÁV-nál. Hangsúlyozta, hogy a 20 százalék 60 százalékát nem bocsátják el, õk vagy elérik a nyugdíjkorhatárt vagy különbözõ cégekhez kerülnek. A szóvivõ tájékoztatá- sa szerint a maradék 40 százalék „a túlbürokratizált adminisztratív létszám“ csökkentését jelenti.

„A MÁV Rt. reformjának elsõdleges célja, hogy eu- rópai színvonalú közlekedési alternatívát kínáljon az utazóközönség számára, és a közlekedési rendsze- rek ésszerûsítésével csökkentse a zsúfoltságot“

– szögezte le Gál X. Xxxxxx. Az állam hitelfelvételi ke- zessége alapján a MÁV Rt. elindíthatja 30 villamos motorvonat beszerzésének folyamatát. Mint elhang- zott, 2006-ig az ISPA-forrásokból, valamint az EU-csat- lakozás után igénybe vehetõ kohéziós alapból több - többek között a Budapest-Gyõr-Hegyeshalom, vala- mint a Budapest-Hatvan-Nyíregyháza-Záhony - vonal korszerûsítését kell megkezdeni.

Nem lesz elnökváltás a MÁV élén

2004. január 9. FigyelõNet-lapszemle

Csatát nyert tegnap Xxx Xxxxxx, a Horn-kormány egy- kori ipari minisztere, ezért várhatóan a Magyar Villa- mos Mûvek Rt. vezérigazgatója marad és nem lesz a MÁV elnöke – olvasható a Népszabadságban. A cég- nél Xxx ellenlábasaként számon tartott Xxxxxxx Xxxxx, a villamos mûvek elnöke ugyanis csütörtökön váratla- nul lemondott megbízatásáról. Az MVM két vezetõje közötti konfliktus miatt korábban felmerült: Xxx Xxxxxx távozik a társaság vezérigazgatói székébõl, és a MÁV Rt. élén felváltja Xxxxxx Xxxxxxx, a vasúttársaság jelen- legi elnökét, akinek leváltását a gazdasági és közleke- dési miniszter fontolgatja.

Kormányátalakítás – elmarad

2004. január 16. FigyelõNet

Xxxxxxx Xxxxxx és Xxxxxx Xxxxxx is megtartja posztját. Januárban rekord mértékû a költ- ségvetési hiány, a minisztériumok nem látják, hogyan érinti õket a kormányzati megtakarítási szándék.

A kormányszóvivõ csütörtökön leszögezte: nincs tudomása arról, hogy a miniszterelnök kormányáta- lakítást vagy további személycseréket tervezne.

„Nincs tudomásom arról, hogy a miniszterelnöknek most ilyen szándéka lenne” – jelentette ki Xxx X. Xxxxxx, a Népszabadság címû napilap csütörtöki számában megjelentekre reagálva.

A lap értesülései szerint a miniszterelnök még az európai parlamenti választások elõtt – várhatóan május környékén – átalakítja kormányát, és ez nem csupán személycseréket, hanem strukturális át- szervezéseket is jelenthet. A cikk szerzõje azt írja, hogy Xxxxxx Xxxxx pénzügyminiszter menesztésekor

„Xxxxxxx Xxxxxx gazdasági és Xxxxxx Xxxxxx munkaü- gyi miniszter posztja is veszélyben forgott”.

A napilap szerint van olyan terv, hogy a gazdasági

tárcáról leválasztják a közlekedésügyet. Az új minisz- térium állítólag az infrastrukturális nevet kapná, és a tervek szerint ide kerülnének az útépítéssel kapcso- latos ügyek mellett a területfejlesztési feladatok is.

Xxxxxxxxx Xxxxx miniszterelnök legutóbb tavaly májusban szervezte át kabinetjét. Akkor egy televízi- ós interjúban, kérdésre válaszolva a „választásokat” jelölte meg olyan idõpontként, amely után lesz a következõ kormányátalakítás.

Nem lesz „hullócsillag”

Minden alapot nélkülöz az a laphír, amely szerint felmerült Xxxxxxx Xxxxxx gazdasági miniszter menesztése – közölte Xxxxxx Xxxxx szabad demokrata pártelnök. „Jelen pillanatban semmilyen ilyen tárgyalás nem folyik, ilyen javaslatok nem érkeztek” – fogalmazott, hozzátéve: nem merült fel a gazdasági és közlekedési tárca szétválasztása sem.

Kijelentette, a koalíciós kormány koalíciós megál- lapodás alapján mûködik, ez a megállapodás rögzíti, hogy milyen tárcák vannak, s hogy az SZDSZ milyen minisztériumokat vezet. „Az SZDSZ által vezetett tár- cák irányítóira az SZDSZ tehet javaslatot“ – hangoz- tatta – és egyelõre elégedettek Xxxxxxx Xxxxxx tevékenységével.

KITEKINTÕ

Munkaerõköltség az EU-ban, a tagjelölteknél

Budapest, 2003. december 9. (MTI-EU)

A munkaerõ alkalmazásának költségei a statisztikai adatok szerint az Európai Unión belül is nagy elté- réseket mutatnak: egy munkavállaló havi alkalma- zási költsége Svédországban közel négyszer akko- ra összeget tesz ki, mint Portugáliában.

A munkaerõköltség minden olyan, a munkáltatót ter- helõ kötelezettséget felölel, ami a munkaerõ alkalma- zásával kapcsolatban felmerül, tehát a béren kívül a nyugdíj- és egészségbiztosítás munkáltató által átvállalt terheit, a munkáltató hozzájárulását a munkanélküli- ség kezelését szolgáló alapokhoz, a különféle termé- szetbeni és szociális juttatásokat, illetve költségtéríté- seket és a továbbképzéssel kapcsolatos költségeket tartalmazza.

A fajlagos munkaerõköltség alapján történik a külön- bözõ gazdasági ágak és országok közötti összehason- lítás. A viszonyítási alapnak mindenképpen az elvég- zett munka mennyiségét kell kifejeznie, ami így lehet például a teljes munkaidõben foglalkoztatottak létszá- ma, vagy a ledolgozott munkaórák száma. A 2000. év- re vonatkozóan végrehajtott uniós szinten harmonizált munkaerõköltség-felvétel az ipar és szolgáltatás min- den gazdasági ágára kiterjedt, a vállalkozások nagysá- gát tekintve 10 fõ volt a létszámhatár.

Az iparban és a szolgáltatásban egy munkavállaló havi alkalmaztatásának költsége Svédországban volt a legmagasabb, havi 4.047 euró, míg a bolgár munkálta- tóknak „csak” havonta 196 euróba került egy átlagos munkavállaló alkalmazása.

A tagjelölt országok és az EU tagállamok átlaga kö- zött hatszoros a különbség: az unió átlaga 3.159,08 euró, míg a tagjelölteké 519,67 euró.

Az Eurostat 2000. évi adatfelvétele szerint Magyaror- szágon 566 euró volt a munkaerõköltség havonta, ami 9 százalékkal magasabb a térség átlagánál, de csak 18 százaléka az EU átlagának. (Portugáliában ennek két- szeresébe, Görögországban háromszorosába, Német- országban pedig hatszorosába kerül egy dolgozó.)

A tagjelölt országok közül a munkaerõ havi költsége Bulgáriában és Romániában a legalacsonyabb (196, il- letve 230 euró), a legmagasabb pedig Cipruson, ahol 1.638 euró. A második helyen Szlovénia állt 1.291 euró- val.

A többi hét jelölt országban az alkalmaztatás költsé- ge 350 euró és 700 euró között váltakozott.

A nemzetgazdasági ágak közül a pénzügyi tevékeny- ségben a legmagasabb az egy fõre jutó havi munka- erõköltség az EU-ban és a tagjelölt országokban is.

Ezt követik leggyakrabban második és harmadik he- lyen felváltva a villamosenergia-, gáz-, hõ- és vízellátás valamint a bányászat nemzetgazdasági ágak.

Magyarországon a feldolgozóipar a sereghajtók kö- zött található, pedig az EU-ban a negyedik helyen sze- repel.

Az ipari és szolgáltatási szektort összevetve az az ál- talános tendencia – mind a jelölt országokban mind a tagállamok egyik felénél (Dánia, Németország, Hollan- dia, Ausztria stb.) –, hogy a szolgáltatásban alkalma- zott munkaerõ költsége 10-20 százalékkal magasabb, mint az ipari szektorban dolgozóké. A tagállamok má- sik felében viszont az ipari szektor alkalmazottaira kell többet költenie a munkáltatónak.

A csatlakozásra váró országok többségében a ver- senyszférán kívül a személyi és társadalmi közösségi szolgáltatások egészét is vizsgálta az Eurostat: a jelölt országok közül az elsõ két helyen álló Ciprus és Szlo- vénia esetében mondható csak el, hogy a költségveté- si szféra által dominált három gazdasági ág együttesé- ben (közigazgatás, társadalombiztosítás; oktatás; egészségügyi és szociális ellátás) alkalmazottak átla- gos egy fõre jutó havi munkaerõköltsége relatíve ala- csonyabb azokénál, akik az üzleti szférában dolgoz- nak. A többi országban, így Magyarországon is ellenke- zõ a tendencia.

A munkaerõköltség összetétele országonként szá- mottevõen eltér, bár legnagyobb hányadát mindenütt a munkajövedelem adja.

Dániában szinte a teljes munkaerõköltséget a mun- kajövedelem teszi ki (89,3 százalék), Írországban 86,1 százalék ez az arány, míg a csatlakozásra váró országok

közül Ciprus található az elsõk között a maga 84,8 szá- zalékos részarányával. A legkisebb részarányt, 66,5 szá- zalékot Svédországban jegyezték fel, ezt követik Ro- mánia és Magyarország 67 százalékkal.

Gyászjelentés

A Mozdonyvezetõk Szakszervezete Pécsi Munkahelyi Tagcsoportja megrendüléssel tudatja, hogy

Xxxxx Xxxxx

mozdonyvezetõ

életének 32. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.

MOSZ, Pécs

Az egy fõre jutó havi és az egy órára jutó munkaerõ- költség tekintetében fõleg az Európai Unió tagországai között fordul elõ sorrendváltozás, mely az éves teljesí- tett munkaidõalap országok közötti különbségével ma- gyarázható.

Az egy órára jutó munkaerõköltség Dániában volt a második legmagasabb, de a havi munkaerõköltség szerinti ország-sorrendben csak a kilencedik helyen áll, mivel egy dán alkalmazott átlagosan teljesített havi munkaóráinak száma 111, ami jelentõsen elmarad a 142 munkaórás EU-átlagtól.

A jelölt országok közötti sorrendben Szlovákia egy helyezéssel elõbbre került, így maga mögé utasította Észtországot.

Az egy alkalmazott által havonta ledolgozott órák száma a jelölt országokban 8-10 órával is magasabb, mint az uniós tagállamokban. Az EU-ban Franciaor- szágban, Németországban, Finnországban dolgoznak az átlagosnál kevesebbet. Az alacsonyabb munkaerõ- költségû országok közül Írországban, Görögország- ban, és Portugáliában magasabb a havi munkaidõalap, mint az uniós átlag.

Több ezer fõs leépítést tervez a francia államvasutak

január 16. [MTI]

A francia államvasutak, az SNCF idei tervében több mint 3500 dolgozó elbocsátása szerepel. A múlt évben mintegy kétezer SNCF-alkalmazottnak mond- tak fel, s 2002. szeptemberétõl számítva a vasút az idei év végére 7850 emberrel karcsúsodna. Az idei elbocsátásokat csak akkor hajthatják végre a vasút-

társaságnál, ha a vállalati tanács is jóváhagyását adja rá. A jövõ hétre szakszervezeti remények szerint a vasút mind a négy érdekvédelmi szervezetének részvételével országos sztrájkakcióra kerül sor. A szakszervezetek szerint az ilyen mértékû létszám- csökkentés a szállítási szolgáltatás jelentõs romlását is magával hozza.

Összeférhetetlenség

A MÁV Rt. utasításban szabályozta az összeférhetetlen- séggel kapcsolatos munkavállalói és munkáltatói teen- dõket.

Több kolléga nehezményezte, hogy a szolgálati he- lyeken mindenkit kötelezni akartak arra, hogy ha nincs is olyan körülmény (más munkáltatóval kötött, munka- végzésre irányuló szerzõdés), akkor is kell nyilatkozniuk írásban.

Nem kötelezhetik erre a munkavállalókat. Akinek más munkáltatóval szerzõdése van, köteles azt bejelenteni, és a munkáltató kötelessége érdeklõdni, hogy ez sérti-e a MÁV Rt. érdekeit. Ha igen, akkor felszólítja a munka- vállalót a szerzõdés megszüntetésére.

A megkeresett adatvédelmi biztos levelébõl:

– a cél nélküli „készletre” való adatgyûjtés alkotmányel- lenes, bizonyos feltételek esetén büntetõeljárást von- hat maga után,

– az alkotmányellenes alapelveket szem elõtt tartva csak olyan adatok szolgáltatására kötelezhetõ a munkavállaló, amely alapján egyértelmûen megálla- pítható az összeférhetetlenség esetleges fennállása,

– a hozzátartozó további munkaviszonyának, vagy mun- kára irányuló egyéb jogviszonyának megítélése nem tartozik a MÁV Rt. kompetenciájába, kivéve a vezetõ állású munkavállalók tekintetében.

A Vasúti Érdekegyeztetõ Tanács ülésén az illetékes ve- zérigazgató-helyettes vállalta, hogy változtatnak a hely- telen - törvényellenes - gyakorlaton.

Xx. Xxxxxx Xxxxx

Tudjuk hány óra van!

Mozdonyvezetõ létszám és szolgálati óra 2003. év 12. hó, 41 munkanap

Szolgálati hely Átlagos Összes Kötelezõn „Mínusz” létszám szolg. ó. felüli óra óra

Hálózat 4471 1209144 100875 3883

325 27 1

Bp. Ferencváros 349 94456 7725 156

325 27 1

Bp. Északi 249 00000 0000 000

332 35 1

Szolnok 292 76434 8504 642

333 37 3

Székesfehérvár 270 72646 6894 12

330 31 0

Gyõr 222 61810 6739 0

336 37 0

Hatvan 113 31561 3331 0

335 35 0

Miskolc 454 123709 6082 257

314 15 1

Debrecen 354 95113 6332 28

321 21 0

Nyíregyháza 216 57966 4265 25

323 24 0

Záhony 130 35974 3722 0

333 34 0

Szolgálati hely Átlagos Összes Kötelezõn „Mínusz” létszám szolg. ó. felüli óra óra

Szeged 208 55558 6719 109

340 41 1

Békéscsaba 152 44821 5537 0

340 42 0

Szentes 209 58993 6053 0

334 34 0

Pécs 169 44288 1347 60

308 9 0

Dombóvár 295 78368 3002 149

311 12 1

Nagykanizsa 176 45819 2809 72

319 20 1

Szombathely 165 46191 4092 22

328 29 0

Celldömölk 255 66485 5755 2081

317 27 10

Zalaegerszeg 90 26469 3375 62

342 44 1

Balassagyarmat 54 15120 939 0

319 20 0

Vésztõ 50 14305 1099 0

325 25 0

Készült a SZECSOX Nyomdában Dombóváron.

Tel./fax: 06-74/565-468, 565-467, Xxxxxxx vezetõ: Xxxxxx Xxxxxx

Kiadja: Mozdonyvezetõk Szakszervezete. Szerkeszti a Szerkesztõbizottság:

Xx. Xxxxxx Xxxxx ügyvezetõ alelnök,

Xxxxxxx Xxxxxxx ter. ügyv., Xxxxxx Xxxx ter. ügyv. A szerkesztõség címe: 1145 Bp. Xxxxxxx xxxx 00.

Telefon/fax: 000-0000, 000-0000, 000-0000, 000-0000

Üzemi telefon: 01-16-62, 01-18-40, 01-19-90,01-21-87

Internet: xxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxx E-mail: xxxx@xxxx.xx.xx