Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás
Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás
A részletes szabályokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény tartalmazza. Ennek lényege, hogy minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.
A biztosítási kötelezettség:
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles - a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével - a törvény szerinti biztosítóval a gépjármű
üzemeltetése során okozott károk fedezetére, a törvényben meghatározott feltételek szerint biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától - a
szünetelés kivételével - a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön
jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az
ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
A szerződés létrejötte és megszűnése:
A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon
gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjtarifájának megfelelő - ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően
szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat
elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó
szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles
elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. Ebben az esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést - az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján -
megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a
biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
A biztosító kötvényt a szerződés tartalmával egyező tartalommal bocsáthat ki.
A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést írásban, indoklás nélkül
felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. A biztosítási időszakon belül - a törvényben meghatározott kivételekkel - a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni. A szerződésre a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a felelősségbiztosításról szóló törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke:
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió forint összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 millió forint összeghatárig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is),
valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye
meghaladja a fentiek szerint meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez
viszonyított arányában történik.
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
1. a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
2. a károkozó gépjárműben keletkezett;
3. a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
4. sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
5. a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
6. a gépjármű - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett;
7. álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
8. üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
9. gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
10. környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
11. a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;
12. háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak:
Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú. Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban
meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében határozott tartamú szerződés köthető.
A biztosítási szerződés területi hatálya_
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a
zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
Díjfizetés:
A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
Bonus-malus rendszer:
Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles. A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Kártérítési igények érvényesítése:
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt a
felelősségbiztosítási törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
A károsult kártérítési igényét a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű
üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve a törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási
Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók.
A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége:
A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy a szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e törvényben foglaltak alapján - a törvényben foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla
kezelőjével szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a törvényben
meghatározott összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla
kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.
A kárrendezési megbízott:
A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító az alábbi feladatok ellátására kárrendezési megbízottat jelöl ki.
Ha a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában magyarországi telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és a károkozónak a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a más tagállam
területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsultnak e károk miatt kártérítési igénye keletkezik, a károsult kártérítési igényét lakóhelye (székhelye) szerinti tagállam területén a károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult
igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó biztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.
A kárképviselő:
A Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjármű- felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarország területén csak akkor nyújthat, ha a tevékenység folytatásához kárképviselőt bízott meg.
A biztosítási fedezet fennállásának igazolása:
Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani, a gépjármű hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű időszakos vizsgálatát
elvégezni abban az esetben lehet, ha a felelősségbiztosításról szóló törvény szerinti biztosítási kötelezettségnek eleget tettek.