Közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosításának feltételei
Közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosításának feltételei
Hatályos: 2022. április 22-étől
Nysz.: 23109
Tartalomjegyzék
I. A biztosítási szerződés alanyai 3
IV. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete,
a biztosítási szerződés megszűnése 4
V. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 5
VIII. A felek együttműködése 7
IX. A biztosító szolgáltatásának szabályai 8
Közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosításának feltételei
Közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosításának feltételei a Generali Biztosító Zrt.-vel – közúti árufuvarozók vagyoni biztosíték biztosítására – kötött biztosítási szerződésekre alkalmazásra kerülő szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést jelen feltételre hivatkozással kötötték. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá a hatályos „Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések” is.
A felek a jelen biztosítási feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.
Jelen biztosítási feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a feltételben meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére, illetve szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.
Xxxxx feltétel alkalmazásában:
1071/2009/EK rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 1071/2009/EK rendelete a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.
I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
I.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás tel- jesítésére kötelezettséget vállal.
I.2. Szerződő
I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyi- latkozatait.
I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerző- désbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen fele- lős.
I.3. Biztosított
II. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
A biztosító jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés keretében vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a biztosítási összeg erejéig teljesíti azokat a fizetési kötelezettségeket, pénzügyi követeléseket, amelyek a biztosítottat a 261/2011. kormányrendelet alap- xxx xxxxxxxx.
A jelen feltételek alapján létrejött biztosítás a 261/2011. kormányrendelet 12. § (5) bekezdése alapján, a 12. § (1) bekezdés a) pontjában megha- tározottak szerint, azaz a 1071/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerinti mértékű, a biztosított megfelelő pénzügyi helyzetének meglétét tanúsító vagyoni biztosítékként szolgál.
III. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY
Jelen biztosítási feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül az árutovábbítási szolgáltatás időtartama alatt a biztosított által díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység körében felmerülő azon fizetési kötelezettség, amelyet a biztosított nem teljesít és a jogosult erre tekintettel igényt érvényesít.
IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
IV.1. A biztosítási szerződés létrejötte
IV.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).
IV.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
a) a felek külön írásbeli megállapodásával,
b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
c) a biztosító ráutaló magatartásával.
IV.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést kése- delem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
IV.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
IV.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.
IV.1.6. A létrejött szerződésről a biztosító fedezetigazolást állít ki, feltéve, hogy a szerződő annak teljes évi díját megfizette.
IV.2. A kockázatviselés kezdete
IV.2.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.
IV.2.2. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosított területileg illetékes közlekedési hatóság által kiállított közúti árutováb- bítási vagy árutovábbítási közösségi engedélye hatálybalépésének napja.
IV.2.3. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.
IV.2.4. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint
a) határozatlan idejű szerződés esetén az első éves díj megfizetésének időpontja,
b) határozott idejű szerződés esetén a teljes biztosítási díj megfizetésének időpontja.
IV.3. A biztosítási szerződés tartama
IV.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül.
IV.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
IV.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.
IV.4. A biztosítási szerződés megszűnése
IV.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés,
a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (IV.4.2.);
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) ha a biztosított közúti árutovábbítási engedélyét vagy árutovábbítási közösségi engedélyét a területileg illetékes közlekedési hatóság visz- szavonta, illetve, ha a biztosított közúti árutovábbítási tevékenységet folytató vállalkozását megszünteti vagy szünetelteti, vagy ha a gép- járműpark bekövetkezett változásainak eredményeként a biztosított már csak legfeljebb 2,5 tonna össztömegű járművekkel rendelkezik.
d) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel VII.6. pontjában meghatározottak szerint;
e) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a VII.5.2. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;
f) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a IV.1.4. pontban foglaltak vagy a biz- tosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VIII.2.5. pontjában foglaltak szerint;
g) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;
h) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével,
i) ha a fuvarozói tevékenység folytatásához szükséges vagyoni biztosíték mértékét a 261/2011. kormányrendelet vagy a 1071/2009/EK ren- delet módosítása növelte, és a szerződő – a feltétel IV.4.3. pontja alapján – felmondja a szerződést.
IV.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel írásban felmondhatják. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
V. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA
V.1. A biztosítás hatálya belföldi közúti árutovábbítási engedély esetén Magyarország területére, nemzetközi árutovábbítási közösségi engedély esetén ez utóbbi engedélyes területére terjed ki.
V.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 90 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.
VI. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
VI.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.
VI.2. Jelen biztosítási feltételek értelmében a biztosító kockázatviselésének felső határa, mint biztosítási összeg, a biztosítási ajánlaton feltüntetett, az 1071/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében euróban (EUR) meghatározott saját tőke követelmény mértéke, vagyis a biztosított közúti árutovábbítói kapacitása tekintetében
a) egyetlen használatban lévő 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű(szerelvény) esetében legalább 9 000 EUR-nak; és
b) minden további, 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű, használatban lévő gépjármű vagy járműszerelvény eseté- ben 5 000 EUR-nak; és
c) minden további, 2,5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű, használatban lévő gépjármű vagy járműszerelvény esetében 900 EUR-nak megfelelő összeg.
d) A 2,5 tonnát meghaladó, de legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárműveket vagy járműszerelvényeket használó vállalkozásnak az első használatban lévő gépjármű(szerelvény) esetében legalább 1 800 EUR-nak; és
e) minden további, használatban lévő gépjármű esetében pedig 900 EUR-nak megfelelő összeg.
Az euróban megjelölt érték forintösszegének (HUF) meghatározásánál az előző év október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam az irányadó. Az árfolyamok a következő naptári év január 1-jétől hatályosak.
VI.3. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint
– kifizethető legmagasabb összeg.
VI.4. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint – összesen kifizethető összeg.
Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
VI.5. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megál- lapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett bizto- sítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra, kivéve, ha a biztosított a biztosító által kifizetett összeget visszatéríti.
VI.6. A biztosítási összeg szerződés hatálya alatti csökkentésére csak az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett van lehetőség.
VI.7. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt a 261/2011. kormányrendelet vagy a 107/2009/EK rendelet módosítása a biztosított kötelezettségét növelte, úgy a biztosító kockázatviselése e többlet kötelezettségre nem terjed ki.
VII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
VII.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
VII.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.
VII.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.
VII.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg.
A szerződő a megállapított és a biztosítási ajánlaton feltüntetésre került díjat éves díjfizetési ütem mellett köteles megfizetni.
VII.3. Díjfizetés esedékessége
VII.3.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.
VII.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
VII.4. A biztosítási díj számítása
VII.4.1. A biztosítási díj kiszámítása egyedi kockázatelbírálás vagy a biztosító díjszabása alapján, az 1071/2009/EK rendeletben meghatározottak sze- rint, a használatban lévő, rendszám szerint bejelentett szerelvények (tehergépkocsik, nyerges szerelvények esetén pedig a nyerges vontatók) száma alapján számított biztosítási összeg figyelembevételével kerül meghatározásra.
VII.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. a gépjárművek, illetve szerelvények darabszáma stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a biztosított tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).
VII.4.3. A biztosítási díj, a szerződés hatálya alatt, a biztosított használatában lévő járműveinek (szerelvényeinek) megengedett legnagyobb össztöme- gétől és számától függően, a biztosítási összeg változásait követve emelkedik, illetve csökken.
VII.5. A biztosítási díj módosítása
VII.5.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:
a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;
b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,
c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfe- lelően.
A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel ará- nyos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.
VII.5.2. A VII.5.1. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel IV.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
VII.5.3. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kez- dődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
VII.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei
VII.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.
VII.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a bizto- sítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.
VII.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülön- bözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.
VII.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.
VII.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
VII.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
VIII.1. Közlési kötelezettség
VIII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatel- bíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.
VIII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.
VIII.1.3. A szerződő és a biztosított köteles írásban bejelenteni a biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a közlési kötelezettség körébe vont körülményeket és azok változását, így különösen:
– A biztosító kérésére köteles átadni a tárgyévet megelőző évre vonatkozó auditált mérlegét és eredménykimutatását.
– Amennyiben a biztosított a biztosítási ajánlattétel időpontjában érvényes közúti árutovábbítási vagy árutovábbítási közösségi engedéllyel nem rendelkezik, annak a területileg illetékes közlekedési hatóság által történt későbbi kiállítását követően a kézhezvételtől számított 5 napon belül köteles átadni a biztosítónak az engedély másolati példányát.
– A közúti árutovábbítási vagy árutovábbítási közösségi engedély hatályát, érvényességét érintő minden körülményt, így különösen annak bármely okból történő visszavonását, felfüggesztését vagy visszaszolgáltatását köteles a biztosítónak 2 munkanapon belül bejelenteni.
– Minden olyan körülményt, eseményt, ami a 261/2011. kormányrendeletben előírt megfelelő pénzügyi helyzetet veszélyeztetheti köteles 8 napon belül a biztosítónak bejelenteni.
– A biztosítási ajánlaton megjelölt járművek cseréjét, rendszám cseréjét, illetve további gépjárművek forgalomba állítását, forgalomból törté- nő kivonását köteles azok megtörténte előtt legalább 24 órával bejelenteni a biztosítónak.
VIII.1.4. A be nem jelentett járművekkel történő fuvarozással kapcsolatban felmerülő károkra a biztosítási fedezet nem terjed ki.
VIII.2. Változásbejelentési kötelezettség
VIII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha
– újabb gépjárműveket állít üzembe vagy von ki használatból,
– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;
– a biztosított vállalkozás tulajdonosi szerkezetében változás történt, különösen, ha a társaság valamely hányada külföldi személy(ek) vagy vállalkozás(ok) tulajdonába került;
– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;
– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál biztosítási szerződést köt;
– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszámolási eljárás megindítását rendelte el, vagy végelszámolási eljárás megindítá- sára kerül sor, vagy velük szemben az illetékes cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el.
VIII.2.2. Az egyes járművek biztosítási fedezet alóli kivonása kizárólag az érdekmúlás hivatalos igazolása mellett történhet.
VIII.2.3. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulása esetén, a vál- tozott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.
VIII.2.4. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
VIII.2.5. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megté- telekor felhívta.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
VIII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségek megsértése esetén a biztosító mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.
VIII.4. Kármegelőzési kötelezettség
VIII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni.
Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, a szállításra használt járművek megfelelő műszaki állapotáról, karbantartásáról gondoskodni, a szállított áruk kezelésének, szállításának vonatkozó előírásait betartani, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
VIII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.
VIII.5. Kárenyhítési kötelezettség
VIII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
VIII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondat- lan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgál- tatási kötelezettsége alól.
IX. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
IX.1. A szolgáltatási igény bejelentése
IX.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül – bejelenteni a tudomására jutott biztosítási eseményt vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely kárigényre, szolgáltatási igényre adhat alapot. A kár, illetve szolgáltatási igény bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónak jelen pontban foglaltak szerint bejelentette.
Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani. A kárbejelentés történhet:
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálatának +36 1 452 3333-as telefonszámán,
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx ugyfelszolgalat/Karbejelentes),
d) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.
IX.1.2. A szolgáltatási igénybejelentésnek tartalmaznia kell:
– a vonatkozó biztosítási szerződés kötvényszámát;
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;
– a káresemény részletes leírását;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;
IX.1.3. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumokról a kárbejelentés alkalmával köteles tájékoztatni a biztosítottat.
A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez, illetve szolgáltatás nyújtásához az alábbi dokumentumok rendel- kezésre bocsátását jogosult kérni, amennyiben az a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges, és rendelkezésre áll, illetve az adott kárral kapcsolatban beszerezhető:
– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,
– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),
– a biztosítási esemény miatti követelés összegét igazoló dokumentumok,
– a biztosító által kiállított fedezetigazolást,
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntetőeljárásban és szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során ren- delkezésre áll),
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),
– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, hatósági bizonyítványt, tanúnyilatkozatokat, fényképeket, szer- ződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.
A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazo- lására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
IX.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegé- nek a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.
IX.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.
IX.1.6. Amennyiben a biztosított a IX.1. pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet a biztosítási szolgál- tatás teljesítése alól.
IX.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.
IX.2. A biztosító szolgáltatása
IX.2.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási szerződés hatálya alatt esedékessé vált és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 90 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő fizetési kötelezettségekre terjed ki, melyek a biztosítottat a 1071/2009/ EK rendelet szerint terhelik, feltéve, hogy a biztosított a szerződés hatálya alatt érvényes közúti árutovábbítási engedéllyel vagy árutovábbítási közösségi engedéllyel rendelkezik.
IX.2.2. A biztosító a biztosítási összeg keretén belül téríti meg a veszteségeket, azonban a biztosító utasításai következtében felmerült költségeket a biztosító még abban az esetben is megtéríti, ha ezek az összegek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
A kár megelőzésére és kármegállapításra fordított költséget ellenkező kikötés hiányában a biztosított fizeti. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
IX.2.3. Amennyiben a biztosító a biztosítási összeg terhére kifizetést teljesít, jogosult az általa kifizetett összeg megtérítését követelni a biztosítottól.
A biztosított köteles a biztosító által teljesített kifizetésekre a kifizetés napjától a visszafizetés napjáig terjedő időszakra a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamatot fizetni.
IX.3. Kárrendezés
IX.3.1. A biztosító a szolgáltatási igényt a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelke- zései alapján rendezi.
IX.3.2. A biztosító a kárt attól az időponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a helytállási kötelezettségének tényére és nagyságára vonat- kozó valamennyi irat hozzá beérkezett.
IX.3.3. Jelen feltételek szerint létrejött szerződés alapján a biztosítónak joga, hogy helytállási kötelezettségének teljesítésével összefüggésben saját kockázatára, a biztosított nevében megtegyen minden olyan intézkedést és nyilatkozatot, amit szükségesnek tart, illetve, hogy a biztosítottnak utasításokat adjon.
IX.3.4. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
IX.3.5. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.
A jelen biztosítási feltételek szerint létrejött szerződések esetén a biztosítási összeg terhére történő kifizetés összegéből a biztosító nem von le önrészesedést.
X. KIZÁRÁSOK
Nem fedezi a biztosítás azon károkat és követeléseket,
1. amelyeket a biztosított nem közúti árutovábbítói minőségében okozott, illetve amelyek e tevékenységével közvetlen összefüggésbe nem hozhatóan merültek fel;
2. amelyek a 261/2011. kormányrendelet 12. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a tevékenység megkezdéséhez és a zavartalan üzletvi- telhez előírt megfelelő pénzügyi helyzetre vonatkozó feltételen kívül a közúti árutovábbítási vagy árutovábbítási közösségi engedély kiadásának egyéb feltételei hiánya mellett következtek be;
3. amelyek a biztosított 261/2011. kormányrendeletben előírt kötelezettségénél szigorúbb, szerződésben vagy más jogszabályban előírt kötelezettségére vagy azok nem teljesítésére, valamint egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségére vezethetők visz- sza;
4. amelyek a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása, árufuvarozói felelősségbiztosítás, illetve bármely más biztosítás alapján meg- térülhetnek és amelyekre az általános biztosítási gyakorlat szerint biztosítási szerződés köthető – függetlenül attól, hogy a biztosított kötött-e ilyet;
5. amelyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűn- cselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;
6. amelyek a biztosítottra kiszabott kötbér, bírság vagy egyéb büntetés jellegű fizetési kötelezettségből erednek;
7. a biztosított vám, illetve egyéb garanciavállalásával kapcsolatos követelések formájában merülnek fel;
8. amelyek a be nem jelentett gépjárművel végzett fuvarteljesítés során, illetve ehhez kapcsolódóan következtek be;
9. amelyek érvényes közúti árutovábbítási, illetve árutovábbítási közösségi engedély hiányában, díj ellenében végzett közúti árutováb- bítás során vagy ennek következményeként merültek fel;
10. árufuvarozási és biztonsági előírásoknak a szerződő vagy a biztosított részéről fennálló megszegése miatt következtek be;
11. amelyek a biztosítási szerződés megszűnését követő 90 napon belül nem kerültek bejelentésre;
12. melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozható;
13. amelyeket háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, for- radalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okoztak vagy ezen eseményekkel összefüggésben merülnek fel.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösem az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegetőm az emberi életre, a materiális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai cé- lok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
XI.1. A közúti fuvarozói tevékenység folytatásához szükséges vagyoni biztosíték mértékének változása
XI.1.1. Amennyiben a jelen feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés hatálya alatt a 261/2011. kormányrendelet vagy a 1071/2009/EK rendelet módosítása a biztosított kötelezettségét növelte, úgy a biztosító kockázatviselése e többletkötelezettségre nem terjed ki.
XI.1.2. A XI.1.1. pontban meghatározott esetben a biztosított jogosult a biztosítási szerződés módosítását kezdeményezni vagy a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
XI.2. Elévülés
XI.2.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.
XI.2.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:
– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,
– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a bizto- sító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,
– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján,
– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.
XI.2.3. A szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irányuló, a biztosítóhoz címzett első írásbeli felszólítása az elévülést megszakítja.
XI.2.4. Ha a követelést valamelyik fél menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltel, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.
XI.3. A Polgári Törvénykönyvtől elérő szabályok
Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen biztosítási szerződési feltétel azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Tör- vénykönyv (a továbbiakban Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk.
XI.3.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje
Jelen feltétel IV.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nélkül, de legfel- jebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.
XI.3.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával
Jelen feltétel IV.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.
XI.3.3. A biztosító kockázatviselésének kezdete
Jelen feltétel IV.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:445. § (1) bekezdésétől – a biztosító kockázatviselése kizárólag abban az esetben veszi kezdetét a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként feltüntetett napon, amennyinem a szerződő és a biztosított a jelen feltétel IV.2. pontjában meghatározott feltételeket is teljesítette.
XI.3.4. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében
A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel IV.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
XI.3.5. A fedezetfeltöltés jogának kizárása
Jelen feltételek VI.5. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződőt nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon bizto- sítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.
XI.3.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
Jelen feltétel VII.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosítási díj esedé- kességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.
A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja.
Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.
XI.3.7. Az elévülési időszak időtartama
Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerző- désből eredő igények – jelen feltétel XI.2.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.
XI.3.8. Az elévülés megszakítása és nyugvása
Jelen feltétel XI.2.3. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:25. §-ától –, a szerződőnek vagy a biztosítottnak a követelés teljesítésére irányuló, a biztosítóhoz címzett első írásbeli felszólítása az elévülést megszakítja.
Jelen feltétel XI.2.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:24. §-ától –, ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves hatá- ridőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb van hátra.
XI.4. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása
A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – a módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén a szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.