AHE-12416/5

xxx.xxxxxxx.xx

Allianz Bázis Casco biztosítás

Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek

AHE-12416/5

Tartalomjegyzék

Allianz Bázis Casco biztosítás

Ismertető 3

Ügyféltájékoztató és Általános szerződé- si feltételek az Allianz Bázis Casco bizto- sításhoz

A szerződés alanyai 4

A szerződés létrejötte 4

A kockázatviselés kezdete 5

A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló 5

Területi hatály 5

A biztosított gépjármű, annak alkatrészei

és tartozékai 5

Biztosítási események 5

A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk 6

A biztosítás díja 7

A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési

jogosultsága 7

A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye 10

A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége és

megszegésének következménye 10

Biztosítási szolgáltatások 10

Önrészesedés 12

Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség, és

a kármegelőzés xxxxxxxxxxx xxxxxxxx 00

A biztosító mentesülése 13

A szerződés módosítása 14

A biztosítási szolgáltatás teljesítése 14

A biztosító megtérítési igénye 15

A biztosítási szerződés megszűnése 15

A biztosítási szerződés szünetelése 15

Elévülés 15

A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett

nyilatkozatok érvényessége 15

Illetékesség 16

Külön feltételek külföldi utazás esetére 16

Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi

AHE-12416/5

szerződési gyakorlattól 16

Allianz Bázis Casco biztosítás

Hatályos 2018. február 23-ától

Tisztelt Partnerünk!

Köszönjük érdeklődését.

Ha Bázis Casco biztosításunkat választja, kötelező gép- jármű-felelősségbiztosításunk, mint alapbiztosítás mellé egyszerűen és kedvező díjon köthet elemi- és lopáskár kockázatokra fedezetet nyújtó kiegészítő biztosítást.

Kinek ajánljuk ezt a biztosítást?

A kiegészítő biztosítás nem flottában nyilvántartott, bel- földi forgalmi rendszámú személygépkocsira érvényes

– határozatlan tartamú – gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez köthető. A biztosítást természetes és nem természetes személy ügyfeleinknek is ajánljuk.

Mire köthető meg a biztosítás?

A biztosítás nem tesz különbséget a széria- és extratar- tozékok között, azaz – néhány kivételtől eltekintve – a szerződés fedezetet nyújt a teljes személygépjárműre, az igazoltan beépített lopásgátló berendezésre, és a tartozékokra is.

Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, va- lamint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 250.000

- 250.000 Ft értékhatárig terjed ki, amely értékhatárokat külön díj fizetésével sem lehet felemelni.

Nem köthető biztosítás taxiként üzemeltetett vagy bérbe- adással hasznosított, veterán, illetve hatósági engedély nélkül átalakított, valamint veszélyes anyagot szállító járművekre, továbbá 150 kW-nál nagyobb teljesítményű személygépkocsira.

Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?

A kockázatviselés kezdete a felek által a szerződésben megjelölt időpont.

Mely országokba érvényes a biztosítás?

A kiegészítő biztosítás területi hatálya eltér az alapbizto- sításétól; a biztosítás a biztosítási feltételekben felsorolt országok területén bekövetkezett károk esetén érvényes.

Felhívjuk figyelmét, hogy a termékről részletesen az Allianz Bázis Casco biztosítás általános szerződési feltét- eleiből tájékozódhat.

Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése

A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályo- kat, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait

jelen Ügyféltájékoztató és általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése) tartalmazza.

További információk

Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a xxx.xxxxxxx.xx címen.

Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon, ahol mun- katársaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csü- törtökön 8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.

AHE-12416/5

Allianz Hungária Zrt.

Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek

az Allianz Bázis Casco biztosításhoz

Hatályos 2018. február 23-ától

Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.) a (továbbiakban: biztosító) – a felek között létrejött biztosítási szerződés alapján – a biztosított gép- járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban kelet- kezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénznemben nyújt szolgáltatást a jelen biztosítás feltételeiben meghatározott esetekben és módon.

A felek jogviszonyának tartalmát a jelen általános szerző- dési feltételek, valamint a kötvényben/ajánlatban foglaltak határozzák meg.

A jelen biztosítás általános szerződési feltételeiben nem szabályozottakra az Allianz Kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás általános szerződési feltételei, a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1. A szerződés alanyai

A kiegészítő biztosítást az kötheti meg, aki az Allianz Hungária Zrt.-nél személygépjárműre kötött – határozat- lan időtartamra szóló – kötelező gépjármű-felelősség- biztosítással (a továbbiakban: alapbiztosítási szerződés) rendelkezik, és nincs olyan biztosítása, amely a jelen biztosításban meghatározott kockázatokra vagy ezek valamelyikére biztosítási fedezetet nyújtana. Gépjármű flottára kötött kötelező felelősségbiztosítással rendelkező személy a jelen kiegészítő biztosítást nem kötheti meg.

a) Szerződő: azonos az alapbiztosítás szerződőjével; az abban meghatározott természetes személy vagy gazdálkodó szervezet.

b) Biztosított: a vagyontárgy megóvásában érdekelt – az ajánlaton megjelölt természetes személy vagy

gazdálkodó szervezet –, akinek (amelynek) a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.

AHE-12416/5

Ha a finanszírozási szerződésre tekintettel a finan- szírozó is biztosított (társbiztosított), a biztosítottra vonatkozó feltételeket a finanszírozóra és a gépjármű üzemben tartójára (adós) is alkalmazni kell.

Ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a szerződő a szerződés tartalmáról, valamint a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig

a szerződőhöz intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról köteles tájékoztatni a biztosítottat.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés- be beléphet. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős. A szer- ződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

2. A szerződés létrejötte

2.1. A szerződés a felek megállapodásával jön létre. Ha a biztosító az ajánlat beérkezésétől számított 15 napon

belül kötvényt állít ki, a szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre a szerződésben feltüntetett kockázatvi- selési kezdettel.

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító által rendsze- resített ajánlati lap beérkezésétől számított 15 napos koc- kázat-elbírálási határidőn belül a biztosító nem nyilatkozik az ajánlatra. Ilyenkor a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.

A biztosító a beérkezett ajánlatot a beérkezéstől számí- tott 15 napon belül írásban visszautasíthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli szolgáltatási kötelezettség.

Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a hoz- zá beérkezett díjat (díjrészletet) visszautalja a szerződőnek.

2.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges

körülményekről, továbbá, ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomás- szerzés napjával történő módosítására, vagy a szer- ződést harminc napra – írásban – felmondhatja, ha a kockázatot az általános szerződési feltételek szerint nem vállalhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módo- sító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.

2.3. A biztosító által megbízott függő biztosításközvetítő (ügynök, többes ügynök) kizárólag az ajánlat átvételére jogosult. A függő biztosításközvetítő szerződéskötésre nem jogosult és a szerződő, illetőleg a biztosított jognyi- latkozatot nem intézhet hozzá érvényesen.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítő (biztosítási alkusz) bevonásával teszi meg, a nyilatkozathoz a bizto- sítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, valamint a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget.

3. A kockázatviselés kezdete

3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a felek által a szerződésben meghatározott időpont.

3.2. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet koráb- ban, mint az alapbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdete.

4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló

A jelen kiegészítő biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló az alapbiztosítási szerződéshez igazodik.

5. Területi hatály

AHE-12416/5

A biztosítás az Európai Gazdasági Térség országaiban, továbbá Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Mace- dónia, Monaco, Montenegró, San Marino, Svájc, Szerbia, Koszovó, Törökország és Vatikán egész területén bekö- vetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

6. A biztosított gépjármű, annak alkatrészei és tartozékai

6.1. A biztosítás kiterjed az ajánlaton az azonosító adataival (belföldi rendszám, alvázszám) megjelölt személygépjárműre (továbbiakban: gépjármű), ha a teljesítménye nem haladja meg a 150 kW-t, valamint a rendeltetésének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, elzárt vagy azon rögzített alkatrészekre és tartozékokra.

Az elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, vala- mint a könnyűfém keréktárcsákra a biztosítás 250 000- 250 000 Ft értékhatárig terjed ki.

A jármű alkatrészeire és tartozékaira csak akkor terjed ki a biztosítás, illetőleg csak akkor igényelhető szolgáltatás, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésekor bizonyí- tottan – rendeltetésüknek megfelelően és szakszerűen

– a gépjárműben beszerelve, elzárva, vagy azon rögzítve voltak.

6.2. Nem biztosítható a nem személygépkocsinak minő- sülő jármű, valamint a taxiként vagy bérbeadással hasz- nosított, a veterán minősítésű, veszélyes anyagot szállító, és a hatósági engedély nélkül átalakított jármű.

Nem minősül bérbeadottnak az a jármű, amelyet a 12 hónapot meghaladó tartamú bérleti szerződés- sel, lízingszerződéssel hasznosítottak, feltéve, hogy a bérlő, a lízingbe vevő nem hasznosítja azt további bérbeadással.

7. Biztosítási események

A biztosító az Allianz Bázis Casco biztosítás általános feltételei alapján a gépjárműben, annak biztosított al- katrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi-, valamint lopáskár esetén nyújt szolgáltatást.

Elemikár biztosítási esemény

7.1. Elemikár-biztosítási eseménynek minősül:

a) a biztosított gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozé- kait károsító villámcsapás, robbanás; földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása; legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelön- tés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár;

b) az olyan tűz-, vagy robbanáskár, amely a járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üze- meltetés során keletkező meghibásodás miatt, vagy külső eredetű tűznek a járműre történő átterjedése miatt keletkezett.

Lopáskár biztosítási esemény

7.3. Lopáskár-biztosítási eseménynek minősül:

a) a megfelelően lezárt gépjármű ellopása vagy jogtalan használat céljából történő önkényes elvétele;

b) biztosított gépjármű alkatrészének, tartozékának ellopása a gépjárműről, ill. annak megfelelően lezárt belső teréből;

c) a biztosított gépjárműnek vagy az alkatrészének, tartozékának elrablása; továbbá

d) a fenti a–c) pontok szerinti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a járműben tárolt, de alkatrész- nek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irá- nyuló lopással, vagy annak kísérletével kapcsolatosan okozott kár.

7.4. Rablásnak minősül, ha a tettes jogtalan eltulaj- donítás céljából a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen használó vagy a gépjármű felügyeletét ellátó személy ellen – a gépjármű megszerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntudatlan vagy védekezésre kép- telen állapotba helyezi.

Nem biztosítási esemény a gépjármű elrablása, ha a tettes a jármű megtartása érdekében alkalmazott erőszakot a jármű jogszerű használójával szemben.

Megfelelően lezárt a gépjármű, ha a lopáskár időpontjá- ban megfelel az alábbi követelményeknek:

· valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerű- en zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást;

· a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – ron- csolás nélkül – idegen kulccsal vagy alkalmi eszközzel való működtetésüket;

· a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt vagyon- védelemi berendezés (pl. indításgátló) a lopáskár időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmé- re kész állapotba volt helyezve.

7.5. Lopáskárok köréből kizárt kockázatok:

· A nem megfelelően lezárt gépjármű ellopására vagy önkényes elvételére;

· a gépjármű elsikkasztására;

· bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetkezett ellopására, ha a gépjármű nem kerül meg;

AHE-12416/5

· a gépjármű ellopására, ha a lopáskor a járműben voltak a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő tartozé- kok (pl. indítókulcs, kódkulcs, indítókártya, a védelem hatástalanításához szükséges kulcs vagy kód) és/vagy a törzskönyv.

8. A biztosítással nem fedezett káresemények, vagyontárgyak és károk

8.1. Külső körülmények okozta károsodások

· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulás- sal, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben;

· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkező károk.

8.2. A gépjármű használatával összefüggő károk

· a gépjárműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselek- ményhez történő felhasználása során, vagy ható- sági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése;

· a biztosított gépjárműnek környezetszennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlá- sából eredő kára, a motor által beszívott víz okozta kárra;

· hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítással összefüggésben keletkezett kár;

· taxiként, vagy bérbeadással hasznosított, valamint a veszélyes anyagot szállító gépjármű kárai;

· veterán minősítésű járművekben keletkezett kár.

· a gépjármű bármely nyílászáró elemének (utas- tér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és

csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) nyitott, le- il- letve kiszerelt állapotával összefüggésben a gépjár- műben bekövetkező kárra.

8.3. Alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások

· alkatrészek, tartozékok nem biztosítási esemény mi- atti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás);

· a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szol- gáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása;

· a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhely- ben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt járműkulcsokat, indító- kártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket;

· a jogszabályban kötelezően előírtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjárműben tároltak, de a gépjármű rendeltetésszerű használatá- hoz nem szükségesek,

· a rakomány szállításához használt tartozékok, eszközök (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás),

· üzemanyagok, kenőolajok, teljesítménynövelő és kopáscsökkentő olajadalékok, kivéve a váltóolajat.

9. A biztosítás díja

9.1. A biztosítás díjának megállapítása

A biztosító a díjat a biztosítási időszakra vonatkozó- an állapítja meg. A biztosítási időszak tartama alatt a

biztosítási díj a díjat érintő körülmények változása miatt módosulhat.

9.2. Díjfizetés

a) A biztosítás díját az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság sze- rint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni.

b) A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően érdekmúlás miatt szűnik meg (lásd a 20.3. b) pontot is).

c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. Az első díj

· ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével, úgy az első díjfizetési időszakra számított díj;

· ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfize- tési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (tört- időszak) számított díj, valamint az első díjfizetési időszakra eső díj együttes összege.

Az egy napra eső időarányos díj az előírt éves díj 1/360-ad része.

d) A folytatólagos díj a díjfizetés gyakoriságától függő- en annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)

10. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezésekor és a biztosító ellenőrzési jogosultsága

10.1. A biztosított kárbejelentési kötelezettsége

a) Bejelentési és felvilágosítás-adási kötelezettség:

· A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől szá- mított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (www. xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx vagy Allianz Ügyfél- portál), továbbá telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon), a

AHE-12416/5

biztosító szerződéses javítópartnereinél (https:// xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxx- szerzodeses-javitok.html/ ), illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján (https:// xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ ) is megtehető.

· A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanás- kárt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező tűzvédelmi hatóságnak /katasztrófavédelemnek, a

lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrhatóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.

· A gépjármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult hatóságnál is be kell jelenteni.

· A biztosított köteles a biztosítási esemény bekövet- kezésének körülményeit, időpontját és helyszínét a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak meg- felelően közölni a biztosítóval, köteles továbbá a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

· A biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet, ill. a gépjármű mindazon sérüléseit be kell mutatni a biztosítónak a kár felmérése céljából, amelyre a biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. A bizto- sító helytállási kötelezettsége csak azokra a károso- dott vagyontárgyakra, vagyonelemekre (pl. alkatré- szek, tartozékok) terjed ki, amelyeket a káreseményt követően a biztosítónak bemutattak.

· A biztosító a biztosított által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.

· A biztosított a kárfelvételig, de legfeljebb a beje- lentésből számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kár- enyhítéshez szükséges.

b) A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezé- sére kell bocsátani az alábbiakat:

1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:

· baleseti bejelentő (Európai)

· kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz

· Gépjármű-kárbejelentési adatlap

· baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv

· kárbejelentési adatlap

· kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén

· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme

· ügyfél bankszámlaszáma

· gépjármű adatlap

· járművezető személy vezetői engedélye

· vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv

· gépjármű forgalmi engedélye

· gépjármű indítónaplója

· gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye

· gépjármű útvonal engedélye

· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)

· kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)

· biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolás (biztosító kérése esetén)

2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:

· károkozói nyilatkozat

· kiegészítő baleseti adatlap (BABE)

· tanúnyilatkozat

· rendőrségi igazolás

· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv

· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

· rendőrségi határozat

· vádirat

· szakhatósági iratok

· igazságügyi szakértői vélemény

· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény

· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatko- zó hozzájárulásáról

· szakértői vélemény

· bírósági, ügyészi határozat

· tűzoltósági hatósági bizonyítvány

· tűzvizsgálati jelentés

· katasztrófavédelmi hatóság igazolása

· ittassági nyilatkozat

· tachográf adatok

· műholdas helymeghatározó rendszer adatai

3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatás- ra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:

· törzskönyv

· adásvételi szerződés

· üzembentartói okirat vagy szerződés

· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)

· bérleti-, vagy lízingszerződés

· kölcsönadási szerződés

· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése

· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása

· lemondó/átruházó nyilatkozat

· engedményezési szerződés

· meghatalmazás

· aláírási címpéldány

· azonosítási adatlap

· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsola- tos okiratok

· bontási igazolás

· Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolá- sa a közúti közlekedésre vonatkozóan

· közjegyzői okirat

· vállalkozói vagy megbízási szerződés

· munkaszerződés

· munkaköri leírás

· munkáltatói igazolás/nyilatkozat

· vállalkozói igazolvány

· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés

· adókártya (adószám)

AHE-12416/5

· adóazonosító jel

· útnyilvántartás

· menetlevél

· fuvarlevél

· hagyaték-átadó végzés

· öröklési bizonyítvány

· tulajdoni lap

· lakcímkártya

· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorláto- zottságra vonatkozóan)

· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével

· ambuláns lap

· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja

· orvosi zárójelentés

· teljes körű orvosi dokumentáció

· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv

· a halotti anyakönyvi kivonat másolata

· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat

· gyámhatósági rendelkezés, határozat

· születési-, házassági anyakönyvi kivonat

· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról

· a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zár- szerkezetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv

· banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan

· előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok

· forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv

· igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról

· járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szüksé- ges dokumentumok

· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

· zálogkötelezetti nyilatkozat

· megtalálási jegyzőkönyv

· lefoglalási jegyzőkönyv

· műholdas helymeghatározó rendszer adatai

· rendszámtáblát visszavonó határozat

· szervizkönyv

· szükségjavításról szóló számla

· vámkezeléssel kapcsolatos iratok

4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:

· fotódokumentáció

· javítási számla

· javítási költség-kalkuláció

· javítási árajánlat

· mentési, szállítási számla

· tárolási számla

· gépjármű bérleti szerződés és számla

· egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat

· vállalkozói és megbízási szerződések számlái

· készpénzbefizetési pénztárbizonylat

· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez

· előzménykárok dokumentumai

· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

· káridőponti érték-meghatározás

· kereskedői ajánlat maradványértékre

· bizonylat maradvány értékesítéséről

· gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés

· garanciajegy

· munkalap

· vámkezeléssel kapcsolatos iratok

· tárgyi eszköz-nyilvántartás

· áfa nyilatkozat

· értéklista

· károsodott ingóságok jegyzéke

· bankszámlakivonat

· teljesítés- és költségigazolás

· orvosi kezelési költségek igazolása

· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása

· gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái

· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása,számlái

· a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékai- nak vásárlási számlája, garanciajegye

· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye

· alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)

· az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazol- tan felmerült költségekről szóló számla

· a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépítési számlája, garanciajegye

· a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizonylata, garanciajegye.

5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:

· Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítéká- ul jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hi- tel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.

· A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.

· A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.

AHE-12416/5

· Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőel- járás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelen- tést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szem- le jegyzőkönyvet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének

igazolásához vagy a kár mértékének megállapítá- sához szükségesek.

· A biztosító felhívására a biztosított köteles meg- adni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.

· Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazolását vagy az illetékes jegyző határozatát.

· A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biz- tosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működte- téséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal.

· A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.

A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biztosítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általá- nos szabályai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.

Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásá- ról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgál- tatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerző- désben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

10.2. A biztosító ellenőrzési jogosultsága

a) A biztosító jogosult a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a sérült gépjárművet megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkez- dését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését követően utólag is ellenőrzést végezni, és a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült járműről fotót készíteni.

b) Lopáskárra is kiterjedő biztosítás esetén a biztosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi beren- dezés működőképességét.

11. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biz- tosított nem teljesíti a 10. 1. pontban előírt bejelentési, felvi- lágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelentések és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzé- sét, továbbá ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.

A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni, ha

· a gépjármű bemutatásának elmulasztása miatt a biztosítónak nincs lehetősége a bejelentett sérülé- sek ellenőrzésére, a megkezdett javítás vagy a már kijavított gépjármű ellenőrzésére, illetve felvilágosítás kérésére a sérüléssel kapcsolatban, vagy

· nem adják át a gépjármű nyitásához és indításához szükséges összes tartozékot,

és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak.

12. A biztosított és a szerződő közlési és változás- bejelentési kötelezettsége és megszegésének következménye

12.1. Közlési kötelezettség

A szerződő, illetőleg a biztosított a szerződéskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni a biztosítóval minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

12.2. Változás-bejelentési kötelezettség

A biztosított, illetve a szerződő a változástól számított

15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megköté- se után bekövetkezett alábbi változásokat:

· a szerződő nevének, lakhelyének (székhelyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szer- vezet esetén adószámának is) a megváltozását;

· jogi személy szerződő egyesülését, szétválását, átala- kulását és egyéb okból való megszűnését;

· a gépjármű azonosító adatainak (rendszám, alváz- szám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forgalomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;

· a gépjármű tulajdonjogának megváltozását (adásvé- teli, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irattal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal);

· a gépjármű engedélyköteles átalakítását;

· a gépjármű forgalomból való végleges kivonását;

· a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását;

· a biztosított gépjármű bérbeadással vagy taxiként történő hasznosítását, veteránná átminősítését.

AHE-12416/5

A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító elemi- és lopáskár bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre, és a kárt szenvedett gép- járműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett károsodás a kárbejelentés- ben közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.

A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg:

13.1. Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor

Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgálta- tás alapja a gépjármű káridőponti értéke. A jelen szerző- dés értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biz- tosított gépjármű olyan fokú sérülését, amelynél a 13.2. és 13.3. pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a káridőponti érték 80%-át (lásd még a 13.3. j/ pontot is!).

a) A káridőpontban érvényes újkori ár alapulvételével térít a biztosító a Magyarországon újként vásárolt sze- mélygépkocsi esetén (M1 kategória), ha a biztosítási esemény az új jármű első tulajdonosánál az első forga- lomba helyezéstől számított 90 napon belül következik be. Ha a gépjármű a biztosítási esemény bekövet- keztekor már sérült volt, a biztosító szolgáltatása a sérülések helyreállítási költségével csökken. (Újkori árnak az illetékes vezérképviselet [ennek hiányában

a gyártó] által közzétett – egyedi kedvezménnyel nem csökkentett – kiskereskedelmi árat kell tekinteni.)

b) A káridőponti érték megállapítása az Eurotax érté- kelési módszerrel – a káresemény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógus- érték) alapján és az értékmódosító tényezők alkal- mazásával – történik.

Belföldi katalógusérték hiányában a biztosított gépjár- mű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus szerinti használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével – az új árból kiindulva – kell kata- lógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.

c) A térítésnél figyelembe vehető – extratartozékok nélküli

– káridőponti érték nem haladhatja meg a katalógus- érték 115%-át. (Extratartozék: a szériakivitelű alaptí- pust meghaladó alkatrész, tartozék vagy különleges kidolgozás.)

Ha a biztosított gépjármű káridőponti értéke a b) pontban foglalt értékelési módszerrel nem határoz- ható meg (pl. a jármű különlegessége, egyedisége

vagy ritkasága miatt), a biztosító legfeljebb a ren- deltetés, a használhatóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a km-futás és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjár- művek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhető a biztosítótól a megsemmisülttel azonos gyártmányú/típusú gépjármű külföldről történő beszer- zésének teljes költsége (a külföldi ár, a beszerzés és a beszállítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).

13.2. Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási ese- mény bekövetkezésekor

Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a helyreállítás költséget, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült – a 13.2. b-c) pontokban felsorolt – egyéb költségeket téríti meg:

a) Az anyagköltség és a munkadíj

· A gépjármű helyreállításához indokoltan cserélen- dő, ill. pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak

az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;

· A biztosítási esemény közvetlen következménye- ként elfolyt hidraulikaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlásának anyagköltsége;

· A szakszerűen javítható alkatrészek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;

· A sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével ösz- szefüggésben esztétikailag és műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;

· A fenti műveletek elvégzéséhez indokolt munka- idő-ráfordításnak a hazai gépjárműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munka- díja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkatrészcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezésnél, korrózióvédelemnél a technológiailag indokolt időszükséglet.)

Ha a gépjármű helyreállítása külföldön történt, a biz- tosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségéig terjed.

b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége

· A regisztrációs matrica, a rendszámtáblák sé- rülése, megsemmisülése esetén az utángyártás engedélyezésének költsége, valamint legfeljebb a sorozatban előállított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;

· A biztosítási eseménnyel összefüggés-

AHE-12416/5

ben – jogszabály alapján – szükségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;

· Az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje

esetén az alvázszám, vázszám pótlásával összefüg- gésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási engedély, az előzetes eredetiségvizsgálat és az alvázszám, vázszám beütésének (felszere- lésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megkerült gépjármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszámot meghamisították vagy megsemmisítették, feltéve, hogy a biztosított, illetőleg a szerződő igényt tart a megkerült gépjárműre.

c) Autómentés, szállítás

A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel össze- függésben felmerült autómentés és indokolt szállítás költségét káreseményenként összesen 300 000 Ft összeghatárig. A szállítás akkor indokolt, ha a jármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült jármű közleke- dését jogszabály tiltja.

13.3. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések

a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a

térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 13.2. a) pont szerinti anyagárat - a megsemmi- sült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti. A biztosító nem csökkentett anyagáron nyújt szolgál- tatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.

A biztosító az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket) kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek cserélendő és térítésre kerülő elemeit el nem távolítható módon vagy roncso- lással megjelölni.

b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számított 6 évig, illetve ha a gyári átrozsdáso- dási garancia ennél hosszabb, akkor annak igazolt ér- vényességéig a biztosító a helyreállításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok vásárláskori árából von le értékemelkedést:

· A kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során szükség- szerűen cserélendő alkatrészek (pl. gumiabroncs, a kipufogórendszer elemei, akkumulátor),

· az elektroakusztikai és navigációs alkatrészek, tartozékok, berendezések,

· a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogszabályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.

c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a jármű korától függetlenül – a biztosí- tási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy

szakszerűtlenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje

esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.

d) A biztosító nem von le értékemelkedést, ha annak összege káreseményenként az 5 000 forintot, nem haladja meg.

e) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.

f) Nem követelhető a biztosítótól

· térítés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fényszórók, gumiabroncsok, lengés- csillapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére,

· a garnitúrában szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok esetén a teljes garnitúra értéke, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).

g) Ha a biztosított gépjárművet európai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biztosító szolgáltatási összegének meghatározása során figyelembe vett alkatrészárak nem haladhatják meg a jármű európai változatának alkatrészárait.

h) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgálta- tást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.

i) A biztosítottnál maradó maradványok (gépjárműroncs, használt alkatrész stb.) áfás forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan maradványt eladja, és az eladással összefüggésben áfa befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizony- lattal igazolt – a biztosító által megállapított roncsérték áfájának mértékét meg nem haladó – áfát is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.

j) A biztosítónak a 13.2. és 13.3. pontok alapján meg- határozott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – káreseményenként nem haladhatja meg a gép- jármű jelen szerződési feltételek szerint megállapítható káridőponti értékének 80%-át.

13.4. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerülő alábbi károkra, költségekre:

· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,

· a károsodott gépjármű helyreállításához egyedileg be- szerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költségére,

AHE-12416/5

· a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségeire,

· a biztosított gépjármű használatának akadályoztatása miatt felmerült károkra, költségekre (pl. elmaradt ha- szon vagy kiegészítő biztosítás hiányában bérgépkocsi igénybevétele),

· a biztosítási esemény miatt megsemmisült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költségekre (pl. igazga- tási szolgáltatási díjak, illetékek),

· közterhekre (ideértve az áfát is), amelyeket a biztosí- tottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.

13.5. A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeihez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási,- illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján téríti meg az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege megállapítható.

14. Önrészesedés

a) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészei- ben, tartozékaiban keletkezett elemi- vagy lopáskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a jelen biztosítási feltételek szerint megállapított kárnak a 10%-át – kár- eseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.

b) A biztosító nem von le önrészesedést az alábbi módon történt helyreállítások esetén:

· a szélvédő sérülésének kijavítása az üveg cseréje nélkül,

· a technológiailag indokolt üvegcserét utángyártott szélvédő alkalmazásával végzik, és az áfát is tartal- mazó számla szerinti összeg nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.

· a sérült fényszóró és egyéb külső lámpák sérülésének kijavítása ezek cseréje nélkül történik.

15. A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége és a kármegelőzés költségének térítése

A biztosított illetve a szerződő köteles a kárt tőle telhető- en megelőzni és enyhíteni és a biztosító által a kár enyhí- tése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni.

15.1. Az elemi kárral kapcsolatos kármegelőzési kötelezettség

a) A biztosított, illetőleg a szerződő legalapvetőbb kötelezettségei:

· intézkednie kell a biztosított gépjármű mielőb- bi eltávolításáról az elemi kárral nyilvánvalóan

veszélyeztetett területről (pl. árvízveszély esetén az árterületről),

· gondoskodnia kell a tűzvédelmi szabályok mara- déktalan betartásáról,

· tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltását, hogy megakadályozza a terjedését.

A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési és kárenyhítési teendőit a károsító esemény és a biztosí- tott adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.

b) A kármegelőzés költségének térítése

A biztosító a szükséges és ésszerű kárenyhítési költsé- gek körében – önrészesedés levonása nélkül – megté- ríti a biztosítási eseménynek minősülő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához igazoltan – nem közfeladatként végzett tevékenység keretében – felhasznált tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfékezése sikerrel járt-e. A kárenyhítés költségei és a szolgáltatás össze- ge együttesen nem haladhatják meg a szerződési 13.3.

j) pontjában meghatározott összeghatárt.

15.2. A lopáskárral kapcsolatos kármegelőzési kötelezett- ség körében a biztosított köteles:

a) gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indítását és elvitelét lehetővé tevő eszkö- zök (lásd. a 7.5. pontot!) biztonságos tárolásáról, így különösen

· fürdőhelyen a fent megjelölt okmányokat, tartozé- kokat köteles értékmegőrzőben tárolni, illetőleg en- nek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani,

· a gépjármű használatának átengedése előtt a hasz- nálatra jogosultat a jelen pontban felsorolt kár- megelőzési, kárenyhítési teendőkről tájékoztatni,

b) mindazon zárakat (a gépkocsi gyújtáskapcsolóját is ideértve) haladéktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni,

· amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, ron- gálás) vagy nem biztosítási esemény (elvesztés, a járműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdonítása stb.) útján hozzájuthattak,

· amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak;

c) haladéktalanul intézkedni, hogy a jármű lopás elleni védelmét szolgáló elektronikus berendezés(ek) illetéktelenekhez jutott távkezelőjével, kódkártyájával, személyi kódjával a jármű a továbbiakban ne legyen működtethető, valamint

AHE-12416/5

d) haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zár- ható gépjármű biztonságos tárolásáról.

e) A kármegelőzés költségének térítése:

Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elektronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájá- hoz vagy személyi kódjához, illetve a körülményekből

feltételezhető, hogy ezekről másolatot készítettek, a biztosítás szerződési feltételeinek 13.2–13.5. pontjaiban előírtak értelemszerű alkalmazásával a biztosító – kár- megelőzési költségként – megtéríti

· az érintett (sértetlen) zárbetétek és gyújtáskapcso- ló cseréjének vagy átalakításának,

· az elektronikus védelem 15.2. c) pont szerinti mó- dosításának, továbbá

· a gépjármű szükséges idejű tárolásának költségét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármegelőzéssel összefüggésben felmerült autó- mentési, szállítási és tárolási költségek együttesen sem léphetik túl a 13.2. c) pontban meghatározott összeget.

f) A járműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkár- tyák térítésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek leadása.

16. A biztosító mentesülése

Mentesül a biztosító a gépjárműben, annak alkatrésze- iben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt

· a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, illetőleg

· a biztosított, illetőleg a szerződő jogi személy, továbbá a jogi személynek nem minősülő gazdálkodó vagy egyéb szervezet vezető beosztású, valamint a gép- járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, valamennyi vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére felhatalmazott tagja, megbízottja

jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A jelen feltételek alapján hozzátartozónak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örök- be fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe

fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa,

a jegyes, a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

A biztosító mindig a károkozó magatartás vagy mulasz- tás vizsgálata alapján állapítja meg, hogy az súlyosan gondatlannak minősül-e, és a közrehatás mértékétől függően a biztosító teljes vagy részleges mentesülését okozza.

Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különösen, de nem kizárólagosan, ha

a) a biztosított gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták;

b) a gépjárművet, annak alkatrészeit, tartozékait, a gépjármű elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és elő- zetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának stb. (az indítást és elvitelt lehetővé tevő eszközöknek) felhasználásával lopták el.

c) a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályok súlyos meg- sértése elemi kár esetén.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megsértésére is alkalmazni kell.

17. A szerződés módosítása

a) A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdeménye- zett szerződésmódosítás

A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja).

Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint járműjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árinde- xeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index számot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.

A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet vál- tozása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.

A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a következő biztosítási év kezdete előtt legalább 50 nappal írásban értesíteni.

A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a fel- mondás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a következő bekezdésben foglalt következményére. A figyel- meztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést (lásd a 20.4. pontot!). Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.

AHE-12416/5

b) Szerződésmódosítás a díjat meghatározó kockázati körülmények változása miatt

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást

· a szerződő tényleges lakhelyéről (telephelyéről), a biztosítás díját befolyásoló körülmények változásáról,

· a biztosított gépjármű olyan átalakításáról, amely érinti a biztosítás díját,

· a biztosító kockázatát jelentősen befolyásoló egyéb körülményekről,

vagy a fentiek változását utóbb közlik vele, a tudomás- szerzéstől vagy közléstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződésnek a tudomásszerzés, illetve a bejelentés napjával történő módosítására, vagy a szerződést harminc napra – írás- ban – felmondhatja, ha a kockázatot nem vállalhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés

a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a módosító javaslat megtételekor.

18. A biztosítási szolgáltatás teljesítése

a) A biztosító – az alábbi b-c) pontok kivételével – a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.

b) A gépjármű ellopása esetén a szolgáltatás összege legkorábban a rendőrségi feljelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, feltéve, hogy addig a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat már beérkezett a biztosítóhoz, és az eltulajdonított gépjármű időközben nem került meg. Ez esetben a 15 napos teljesítési határidőt a 60. naptól kell számítani. A biztosított (szerződő) a fenti 60 nap eltelte után – a várható szolgáltatás 80%-ának erejéig – akkor is köve- telheti előleg folyósítását a biztosítótól, ha a nyomo- zást felfüggesztő határozat még nem készült el, illetve azt a hatóság még nem adta ki.

c) Ha a biztosított a kár bejelentéséhez szükséges minden adatot nem adott meg, valamint, ha az igény elbírálásához igazoló iratot tartozik bemutat- ni, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az adatok, valamint az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.

d) Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szolgáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifi- zetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.

19. A biztosító megtérítési igénye

Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.

Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biz- tosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított

igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

20. A biztosítási szerződés megszűnése

20.1. Az alapbiztosítás megszűnése

Az alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

20.2. Díjnemfizetés

Megszűnik a biztosítási szerződés díj-nemfizetés miatt

a díj esedékessége, illetve a díjrendezettség napjára vissza- menő hatállyal, ha a biztosító harminc napos póthatáridő tűzésével a díj megfizetésére a szerződőt írásban felhívta és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelést bírósági úton érvényesíti. A díj-nem- fizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést.

20.3. Érdekmúlás

a) Az alapszerződésben meghatározott érdekmúlási okokon túl megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított gépjárműre az érdekmúlást okozó biztosí- tási esemény napján.

A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés az alapbiztosítási szerződéssel egyidejűleg szűnik meg.

b) Az érdekmúlás eseteiben a gépjármű biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítót. A meg- szűnés időpontja után befizetett díjat (díjrészletet) a biztosító – a megszűnésig őt megillető időarányos díjrészlet kivételével –visszautalja a szerződőnek.

20.4. A biztosítási szerződés felmondása

a) A kiegészítő biztosítást a biztosítási év végére (utolsó napjára) – 30 napos felmondási idővel – bármelyik fél írásban felmondhatja. A szerződést a felek érvényesen kizárólag postai úton, faxon, személyesen az ügyfél- kapcsolati pontokon, az Ügyfélportálon keresztül, vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban mondhatják fel. A felmondás akkor érvényes, ha a felmondási idő kezdete előtt beérkezik a biztosítóhoz.

b) Felmondással a biztosítási szerződés és vele a bizto- sító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napjának elteltével megszűnik. A biztosítót a biztosítási év végé- ig illeti meg a díj.

21. A biztosítási szerződés szünetelése

AHE-12416/5

Az alapbiztosítás szüneteltetésének időtartama alatt a jelen kiegészítő biztosítás is szünetel. A kiegészítő biz- tosítás szünetelésére az alapbiztosítás szüneteltetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények – ide értve kü- lönösen, de nem kizárólagosan a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elévülnek.

Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

23. A határidők számítása, a jognyilatkozatok érvényessége és hatálya, elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége

23.1. A jelen szerződésben napokban megadott határ- időkbe a kezdő napot nem kell beszámítani.

23.2. A szerződő, illetőleg a biztosított nyilatkozata a biz- tosítóval szemben akkor érvényes, ha azt írásban tették, és akkor hatályos, ha az a biztosító tudomására jut. A szerződő elektronikus úton, illetve tartós adathordozó útján tett nyilatkozatának meg kell felelnie a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeli- ség követelményének.

Egyebekben, ha jogszabály vagy jelen szerződési feltétel nem ír elő kötelező írásbeliséget, a nyilatkozat egyszerű elektronikus dokumentum formájában, vagy más mara- dandó eszköz útján is megtehető.

Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatait biztosítási alkuszhoz intézi, a nyilatko- zatokhoz a biztosítóval szemben nem fűződik joghatály.

Az alkuszon keresztül tett jognyilatkozat a biztosítóval szemben csak a biztosítóhoz való beérkezéssel válik hatályossá.

A biztosító ügynöke (függő biztosításközvetítő) kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, illetve a biztosítótól az ügyfélnek bármilyen címen járó összeget.

23.3. Ha a szerződő a szerződéskötés során megadja a mobilszámát és az e-mail elérhetőségét, ezzel a bizto- sítóval elektronikus úton történő kommunikációban állapodik meg, és hozzájárul ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok, dokumentu- mok (ideértve különösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, indexértesítőt, felszólítót, törlésértesítőt) küldésére felhasználja. A biztosító elektronikus úton vagy maradandó eszköz útján is megküldheti nyilatkozatait a szerződő részére, amelyet elektronikus aláírással (nem minősített bélyegző tanúsítvány) lát el.

Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 5 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosítót nem terheli felelősség.

A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működé- sért, illetve a szolgáltató biztonsági, valamint a szerződő személyes fi ókjának beállításai miatt felmerülő prob- lémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezményekért a biztosító nem vállal felelősséget.

24. Illetékesség

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a bizto- sított magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye, telephelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

25. Külön feltételek külföldi utazás esetére

Külföldön történt biztosítási esemény bekövetkeztekor

– kizárólag indokolt esetben – a szerződő igényelheti a biztosító segítségét a gépjármű szükségjavításá- nak, szállításának megszervezésében, illetve a jármű megsemmisülése esetén a maradvánnyal kapcsolatos intézkedésekben.

A segítségkérés a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán kezdeményezhető. A segítségnyújtás a biztosító illetékes külföldi partnerbiztosítójának bevonásával történik. A gépjárműnek, alkatrészeinek, biztosított tartozékainak ellopását vagy elrablását be kell jelenteni a külföldi rend- őrhatóságnál (lásd a 10. pontot!), és az erről szóló igazo- lást a hazaérkezés után be kell mutatni a biztosítónak.

A külföldi biztosító – a segítségnyújtás keretében – önré- szesedés levonása nélkül kifizeti a biztosítási esemény kapcsán mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavítá- sának költségét, vagy – az Allianz Hungária Zrt. döntése alapján – intézkedik a hazaszállításáról. A külföldi bizto- sítóintézet más szolgáltatásra nem vehető igénybe.

Mivel a külföldi biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben önrészesedés levonása nélkül nyújt szolgáltatást, ezért az önrészesedés utólag, a kár végleges rendezésekor kerül elszámolásra. Ha a külföldi biztosító szolgáltatásának értéke és a végleges helyreállítás együttes költsége kisebb, mint biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés, a külföldi segítségnyújtás teljes összegét

AHE-12416/5

– az erre vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül – forintban vissza kell fizetni az Allianz Hungária Zrt. részére.

A sérült gépjárművet véglegesen külföldön hagyni vagy az ellopott és külföldön megtalált gépjárművet

hazaszállítani csak az Allianz Hungária Zrt.-vel való előzetes egyeztetés alapján lehet.

A szerződő, illetőleg a biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosító lehetőség szerint közreműködik a külföldi segít- ségnyújtás megszervezésében, de nem terheli felelősség, ha a segítségnyújtást a belföldi és a külföldi munkarend, a pihenő- és munkaszüneti napok, illetve egyéb, a bizto- sító szempontjából elháríthatatlan események késlelte- tik vagy megakadályozzák.

26. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

26.1. Jelen szerződési feltételek az Allianz Hungária Zrt. ál- tal korábban kínált casco terméktől az alábbiakban térnek el lényegesen

A jelen feltételek szabályainak eltéréseit a hasonló kiegészítő elemi és lopáskár biztosításokhoz, valamint a biztosító által művelt casco biztosítások rendelkezései- hez képest határoztuk meg.

A jelen kiegészítő biztosítás a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításhoz, mint alapszerződéshez kapcsolódó olyan vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjármű elemi és lopáskáraira nyújt szolgáltatást.

a) A biztosítási eseményt érintő változások

· Nem terjed ki a lopás- és elemi kár biztosítás azok- ra a káreseményekre, amelyek a jármű nyílászáró elemének nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben keletkeztek.

b) Biztosított az alapszerződésben megjelölt gépjár- műnek a tulajdonosa, aki a biztosító szolgáltatására jogosult.

c) A biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak

· Biztosítottnak kizárólag a belföldi rendszámmal el- látott személygépkocsi minősül, ha a teljesítménye nem haladja meg a 150 kW-t.

· Nem biztosíthatók a taxiként üzemeltett vagy bérbeadással hasznosított járművek, a veterán mi- nősítésűek, a hatósági engedély nélkül átalakított, valamint a veszélyes anyagot szállító járművek.

· A biztosító nem nyújt szolgáltatást a taxiként, bér- beadással hasznosított, vagy veterán gépjárművek, valamint a veszélyes anyagot szállító járművek káraira.

d) Szolgáltatások

· A biztosító szolgáltatása kiterjed az indokolt autómentés, szállítás költségére legfeljebb 300.000 Ft-ig. A beépített elektroakusztikai készülékekre és tartozékaikra, valamint a könnyűfém keréktárcsákra 250 000 – 250 000 Ft értékhatárig terjed ki.

· A biztosítottnál maradó maradvány értékét a biztosító a legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg.

e) Önrészesedés

· Az önrészesedés mértéke nem választható, a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett elemi és lopáskárnak a biztosított által viselt káreseményenkénti önrészesedése minden esetben a megállapított kárnak a 10%-a.

· A biztosító önrész-mentesen nyújtható szolgálta- tásának feltétele, hogy a technológiailag indokolt szélvédő cseréjének költsége (áfát is tartalmazó számla szerinti összege) ne haladja meg az im- portőr vagy a gyártó által előírt, illetve felhasznált alkatrészek, (segéd)anyagok költsége, valamint a javításhoz szükséges átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 75%-át.

f) Szünetelés

Az alapszerződés szünetelése esetén szünetel a jelen kiegészítő biztosítás is.

g) Illetékesség

A szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a biztosított magyarországi lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.

h) Megszűnés

AHE-12416/5

A szerződés a szokásos okok mellett megszűnik akkor is, ha annak hatálya alatt a biztosított járművet

külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el, és a külföldi nyilvántartás országában a biztosító nem végez határon átnyúló szolgáltatást.

i) Szerződésmódosítás

Megváltoztak a 17. a) pontban az évfordulóra történő, biztosító által kezdeményezhető szerződésmódosítás szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.

j) Az Általános szerződési feltételek kiegészült a bizto- sításközvetítőkre vonatkozó szabályokkal (lásd a 2.3. pontot)

26.2. Jelen szerződesi feltetelek a Polgári Törvénykönyv rendelkezeseitől az alabbiakban ternek el:

· A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szer- ződés az érdekmúlás napjával megszűnik.

· A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év eltelté- vel elévülnek. Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.

Allianz Hungária Zrt.