SIGNAL FLOTTA CASCO BIZTOSÍTÁS

SIGNAL FLOTTA CASCO BIZTOSÍTÁS

Feltételek és ügyféltájékoztató

Hatályos: 2018. február 23-tól

SIGNAL FLOTTA CASCO

BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Jelen biztosítási feltételt a 2018.02.22-ét követően létrejött szerződésekre kell alkalmazni. A jelen feltételek, a biztosítók- ról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.) alapján ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak is minősülő részek vastag dőlt betűkkel szedettek. A Biztosító mentesülé- sének szabályai, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendel- kezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényege- sen eltérő feltételek dőlt, vastagított és aláhúzott betűvel szedettek. A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. a jelen általá- nos és kiegészítő feltételek alapján a biztosítási díj meg- fizetése ellenében megtéríti a flotta casco biztosításba bevont járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kárt Magyarország hivatalos pénznemében, valamint további szolgáltatásokat nyújt a jelen feltételek- ben meghatározott esetekben és mértékben.

Tájékoztatjuk, hogy Társaságunk ezt a terméket tanács- adás nélkül értékesíti.

A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jog- viszonyban, tehát a biztosítási díj magában foglalja a ja- vadalmazást.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alap- ján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya ese- tén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességé- hez további követelmények teljesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyaté- kossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítő- jének. A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igé- nyeit nem áll módunkban figyelembe venni.

1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A biztosítás tárgya a flotta casco szerződésben feltüntetett azonosítóval (alvázszám), Magyarországon forgalomba he- lyezett jármű. A jármű a flotta casco szerződésben ill. annak mellékleteiben rögzített állapotban és felszereltséggel van biz- tosítva. Kizárólag azon járművek biztosítottak, melyek forgal- mi engedély szerinti tulajdonosa vagy üzemben tartója meg- egyezik a keretszerződésben megjelölt Biztosítottal.

Gépjárműflotta: ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalko- zó, egyéni cég – szerződő által biztosított gépjárművek együt- tesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdetén eléri az ötöt.

Jelen szerződés alapján a Biztosító nem vállal kockázatot a ta- xiként üzemeltetett, az egy évnél rövidebb időre bérbe adott, továbbá totálkárt követően helyreállított járművekre.

2. A SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. SZERZŐDŐ

A jármű forgalmi engedélyében tulajdonosként, vagy üzemben- tartóként megnevezett személy, vagy más, a jármű megóvásá- ban érdekelt személy, illetve aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási díj fizetésére a Szerződő köteles. A szerződői minőség más személyre nem ruházható át.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

2.2. BIZTOSÍTOTT

A jármű tulajdonosa. Eltérő rendelkezés hiányában a biztosí- tási szolgáltatásokra a Biztosított jogosult.

A szerződésbe a biztosított nem léphet be.

2.3. ZÁLOGJOG ALAPÍTÁS

Amennyiben a biztosítás tárgya vonatkozásában jelzálogjog került alapításra és az a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegy- zésre került, Biztosító a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) zálogjogra vonatkozó rendelkezései szerint köteles eljárni.

2.4. ZÁLOGJOGOSULT

A szerződésben megnevezett személy. A szerződésben a Zá- logjogosultat járművenként kell megadni. Ha a szerződésben a biztosított járműre Zálogjogosult van megnevezve, a Biztosító adott járműre vonatkozó szolgáltatására, vagy annak egy ré- szére a Zálogjogosult jogosult, amennyiben a biztosított gépjár- műre, mint zálogtárgyra vonatkozóan a biztosított, mint zálog- kötelezett és a Zálogjogosult között zálogszerződés jött létre.

2.5. BIZTOSÍTÓ

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

Székhely: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levelezési cím: 1519 Budapest, Pf.: 260.

Telefon: 06 1 / 000 0000

Fax: 06 1 / 000 0000

E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Internet: xxx.xxxxxx.xx

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 10828704-2-44

KSH-szám: 10828704-6511-114-01

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015 Bankszámlaszám: 11500092-11041623-00000000

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA

A biztosítási szerződés csak akkor jön létre, ha a biztosító a szerződő írásbeli ajánlata alapján biztosítási kötvényt állít ki. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően tizenöt napon

belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tarta- lommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre ak- kor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.

Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől (a Biztosító képvi- selőjének történő átadásától) számított tizenöt napig van kötve. Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekö- vetkezik, az ajánlatot a biztosító elutasíthatja, ha az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása (így különösen előzetes engedélyhez kötött járművek, szemlekötelezettség esetén) szükséges.

3.1. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás az alábbi országok területén bekövetkezett ká- rokra nyújt fedezetet:

Magyarország, továbbá Albánia, Andorra, Ausztria, Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollan- dia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldá- via, Montenegró, Nagy Britannia (valamint Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédor- szág, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.

3.2. IDŐBELI HATÁLY, BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamú. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló napja az ajánlaton és a kötvényen is megjelölt nap, amely egyben a következő biztosí- tási időszak első napja.

3.2.1. A kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselése a szerződés létrejötte esetén

• azon járművek esetében, melyekre kötésszemlét a Biztosí- tó nem írt elő az ajánlaton, a flotta casco ajánlat aláírását követő napon kezdődik,

• azon járművek esetében, melyekre az ajánlaton kötésszem- lét írt elő a Biztosító, a jármű szemléjének időpontja dátum, óra és perc megjelöléssel.

A kockázatviselés kezdő időpontja soha nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának időpontja.

3.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

A Szerződő a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatát írásban, a Biztosító által előírt adattartalmú és formá- tumú adatközlő lappal ellátott ajánlattal Biztosítónak történő megküldésével terjeszti elő.

A szerződés létrejön az ajánlatban foglaltak szerint, ha a Biztosí- tó 15 napon belül nem válaszol az ajánlatra és kötvényt csak ezt követően állít ki. A 15 napos határidőt attól a naptól kell számíta- ni, amikor az adatközlőket is tartalmazó ajánlatot a Biztosítónak, illetve képviselőjének átadták, illetve alkusz esetén az a Biztosító kockázatvállalásra jogosult egységéhez beérkezett.

Az ajánlat elfogadása esetén a Biztosító kötvényt állít ki, eluta- sítás esetén írásban értesíti az ajánlattevőt. Az ajánlat elutasí- tását a Biztosító nem köteles indokolni.

Biztosító a szerződéskötés alkalmával kötésszemlét írhat elő egyes fedezetbe vonni szándékozott járművekre.

3.2.3. A kockázatviselés szüneteltetése

A jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása esetén a flot- ta casco szerződés nem szüneteltethető és a jármű a flotta casco szerződésből nem kivonható. A flotta casco szerződés- ben biztosított járművekre vonatkozó kockázatviselés egyéb más esetben sem szüneteltethető.

3.2.4. A szerződés megszűnése

3.2.4.1 Felmondás

A szerződő felek a szerződést, vagy annak bármely részét a biztosítási évfordulóra, az évforduló előtt legalább 30 nap- pal, írásban mondhatják fel. A felmondás vonatkozhat egyes járművekre, vagy az egész flotta casco szerződésre, de akár egyes biztosítási elemekre is.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módo- sító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3.2.4.2 Érdekmúlás

A biztosítási szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetében a Biztosító kockázatviselése és ezzel együtt a szer- ződés az érintett gépjármű forgalomból való kivonása, illetőleg a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg.

A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított va- gyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a va- gyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpont- jában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdon- jog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harminc napos határidővel felmondhatja.

3.2.4.3 Díj-nemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos pótha- táridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével – eltérő rendelkezés hiányában – a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal meg- szűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

3.2.4.4 A jármű használati módjának megváltozása miat- ti megszűnés

Amennyiben a biztosított járművet a szerződés időtartama alatt taxiként vagy bérgépkocsiként helyezik üzembe, a flotta

casco szerződés érintett járműre vonatkozó része tekinteté- ben a Biztosító kockázatviselése és ezzel együtt a szerződés az üzembe helyezés napján szűnik meg. A Biztosítót a biztosí- tási díj a megszűnés napjáig illeti meg.

3.2.4.5 A jármű totálkára miatti megszűnés

Amennyiben a biztosított jármű totálkárt szenved, a flotta cas- co szerződés érintett járműre vonatkozó része megszűnik, függetlenül attól, hogy a totálkárt a Biztosító vagy más bizto- sító állapítja meg. A Biztosító kockázatviselése ebben az eset- ben a biztosítási esemény bekövetkeztével a totálkár megál- lapításának időpontjától függetlenül megszűnik, a Biztosító a megszűnés napjáig járó díjra jogosult abban az esetben is, ha a totálkárt más biztosítás alapján más biztosító rendezi.

3.2.4.6 Biztosított jármű külföldi nyilvántartásba vétele Amennyiben a flottában biztosított járművet külföldi rend- számmal, illetve okmánnyal látják el, a biztosító kockázatvi- selése, illetve a szerződés érintett járműre vonatkozó része a külföldi nyilvántartásba vétel napjával szűnik meg.

4. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

4.1. FIZIKAI KÁROSODÁS

A járműben keletkezett fizikai károsodás, melyet kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jelleggel bekövetkező erőhatás, tűz, rongálás, igazolható elemi csapás okozott.

Elemi csapásnak minősül a természeti jelenségek, történések közvetlen hatása: árvíz, földrengés, jégverés, tűz, vihar okozta baj, kár, pusztulás.

4.2. LOPÁS, RABLÁS

A teljes jármű, vagy alkatrészeinek ellopása, önkényes elvéte- le, elrablása, ha a jármű illetve alkatrésze/ alkatrészei a rend- őrségi feljelentéstől számított 60 napon belül nem került meg, és az ilyen cselekményekkel összefüggésben keletkezett fizi- kai károsodás.

5. KIZÁRÁSOK

Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító:

• ha a káreseménnyel összefüggő, olyan engedély nél- küli átalakítás történt a járművön, amelyhez hatósági engedély lett volna szükséges, de a káresemény idő- pontjáig az engedélyt nem szerezték meg,

• ha a baleseti jellegű biztosítási esemény időpontjában a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgá- val, és/vagy a kár időpontjában a jármű nem rendel- kezett a forgalomban tartáshoz szükséges,érvényes engedéllyel,

• a járműből a behatolást (feltörést) követően szerszám nélkül kivehető szórakoztató elektronikai és navigáci- ós berendezés ellopása miatti kárra,

• a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra,

• ha a jármű olyan felszerelésében keletkezett kár, ame- lyet hatósági előírások tiltanak, vagy engedélyhez köt- nek, de az engedélyt a káresemény időpontjáig nem szerezték meg,

• a járműről leszerelt, külön tárolt alkatrészekben, tar- tozékokban keletkezett károkra,

• a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra,

• nyitott utasterű jármű (cabrio) utasterében lopás, ron- gálás, vagy csapadék miatt keletkezett károkra,

• a jármű értékcsökkenésére,

• megjavítható alkatrész kicserélése miatti többletkölt- ségre,

• a biztosítási esemény során megsérült részen kívüli rész fényezési költségére, kivéve, ha a javítástechno- lógia azt feltétlenül megköveteli,

• a járművet hivatalos vagy nem hivatalos autóverseny, vagy arra való felkészülés résztvevőjeként ért károkra,

• a gépjármű elsikkasztására,

• a jármű rakományának elmozdulása által okozott ká- rokra,

• a járműben szállított veszélyes anyagok által okozott károkra, illetve az általuk súlyosbított károkra, a sú- lyosbítás mértékének megfelelő kárrészre,

• radioaktív sugárzás miatti károkra,

• környezetszennyezés által okozott károkra,

• háború, terrorcselekmény, tüntetés, felkelés, zavar- gások, sztrájk következtében keletkezett károkra,

• olyan károkra, amelyek a közlekedésen kívüli munkavég- zés, vagy a közlekedésre előkészítés során keletkeztek,

• olyan károkra, melyek a jármű javítása, karbantartása során keletkeztek,

• a jelen feltétel 9. pontjában rögzített határidőn túl be- jelentett károkra, ha a késedelmes bejelentés miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak,

• a kár azon részére, amely a kárenyhítési és kármeg- előzési kötelezettség elmulasztása miatt keletkezett,

• ha a jármű a lopás időpontjában nem volt megfelelő- en lezárva, azaz az összes zárszerkezet, nem volt zárt állapotban vagy a zárszerkezet, valamint az egyéb beszerelt biztonságtechnikai illetve vagyonvédelmi berendezés nem az előírtaknak megfelelően került működtetésre, esetleg működésképtelen állapotban volt (nem volt lopás elleni védelem alatt),

• ha a jármű kulcsának elvesztését, ellopását, megron- gálódását, megsemmisülését, használhatatlanná vá- lását vagy a lopás elleni rendszer meghibásodását, vagy a jármű zárainak, illetve a jármű lezárására szol- gáló mechanikai eszköznek megrongálását követő- en az adott járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történő helyreállításáig, az átkódo- lásáig vagy cseréjéig nem gondoskodtak a jármű biz- tonságos, védett helyen tárolásáról,

• ha nem gondoskodtak a jármű kulcsainak védett he- lyen tárolásáról,

• ha nem tudtak hitelt érdemlő módon elszámolni a jár- mű biztosítási ajánlatban feltüntetett összes kulcsá- val, illetve törzskönyvével,

• ha a jármű azon alkatrészeit lopták el, amelyeket kü- lön lopás elleni védelemmel láttak el (pl. audioberen- dezés esetén levehető előlap, kódkártya, stb), ha a lo-

pás elleni védelmet a káresemény időpontjában nem rendeltetésszerűen használták,

• ha a jármű szórakoztató-elektronikai, illetve navigá- ciós berendezésének ellopását követően a Biztosított nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni a beren- dezés lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészével (pl. levehető előlap, kódkártya, stb.),

• a nem baleseti jellegű károkra (pl. anyagfáradás, mű- szaki hiba, alkatrészleválás, hűtővízmegfagyás, motor által beszívott víz miatti károsodás, stb),

• a Szerződő, a Biztosított, vagy a járművet jogszerűen vezető személy által bűncselekmény elkövetés köz- ben keletkezett sérülésekre.

A jármű kulcsain a következők értendők: a jármű ajtajainak nyitására – zárására, továbbá a jármű illetéktelen haszná- latának megelőzése érdekében beépített berendezések működtetésére, a járműhöz rendszeresített eszközök.

A szállodában, fürdőben, kávéházban, étteremben, szín- házban, moziban, kultúrtermekben, diszkóban, sportlé- tesítményben, oktatási intézményekben, fodrászüzlet- ben, egészségügyi feladatokat ellátó intézményekben, üzemi étkezdében és olyan hasonló vállalatok szolgál- tatásának igénybe vétele esetén, ahol a vendégek, láto- gatók, stb. nem tudnak vagyontárgyaik felett állandó fel- ügyeletet gyakorolni, valamint ruhatárat üzemben tartók esetében zárt helynek az értékmegőrző számít.

Nem tekinthető megfelelően lezártnak a jármű, ha bár- melyik zárbetét, vagy a jármű lezárására szolgáló me- chanikai eszköz hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy az nem használható rendeltetésszerűen, illetve az ablakai a lopás időpontjában nem voltak zárt állapotban. Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító a rabláskárok és az ennek következtében keletkezett egyéb károk esetében, amennyiben bizonyítja, hogy a jármű illetéktelen használat ellen védő rendszerét nem rendeltetésszerűen használták, vagy az a rablás időpontjában nem volt működőképes.

Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító, amennyiben bebizo- nyosodik, hogy a Biztosított a kárrendezés szempontjá- ból lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a Biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a Biztosító fizetési kötelezettségére, vagy annak mértékére kihatással van.

6. MENTESÜLÉSEK

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ameny- nyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással

• a Biztosított, illetőleg a Szerződő fél,

• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• a Biztosítottnak a vezető, továbbá a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöl- tő alkalmazottai, illetőleg megbízottai,

• a Biztosított jogi személynek a vezető, továbbá a biz- tosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun- kakört betöltő tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

Különösen akkor minősül súlyosan gondatlanul okozott- nak a kár, ha:

• összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogosan vezető személy a káresemény időpontjában nem ren- delkezett a jármű vezetéséhez szükséges, érvényes gépjárművezetői engedéllyel,

• összefüggésben van azzal, hogy a járművet jogosan vezető személy a káresemény időpontjában alkohol, kábítószer, vagy egyéb, a járművezetési képessége- ket hátrányosan befolyásoló szer hatása alatt állt,

• a kárt a szakszerű üzemeltetésre vonatkozó előírások súlyos, és/vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsér- tése okozta,

• a kár a jármű elhanyagolt műszaki állapotának követ- kezménye,

• a kár időpontjában a jármű nem rendelkezett a forga- lomban tartáshoz szükséges, érvényes engedéllyel,

• a kár a tűzrendészeti előírások megsértésének követ- kezményeként keletkezett.

7. SZOLGÁLTATÁSOK

7.1. HELYREÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEK

A Biztosító megfizeti a biztosítási esemény következtében kelet- kezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben, szak- szerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét a jelen feltételben, különösen a jelen pontban rögzítettek szerint.

A helyreállítás számlával igazolt költségei alapján a Biztosító megfizeti

• a magyarországi átlagos árszínvonalnak,

• a műhely jellegének és felszereltségének megfelelő mun- kadíjáraknak, illetve

• a magyarországi márkaképviselet által ajánlott kiskereske- delmi alkatrészáraknak

megfelelő költségeket, amelyek nem lehetnek magasabbak a vonatkozó magyarországi Audatex, Eurotax vagy DAT javítási díjkalkuláció árainál.

Amennyiben a Biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosítási esemény kapcsán a helyreállítási költ- ségek vonatkozásában, úgy a Biztosító szolgáltatása helyre- állítási költség tekintetében nettó értéken (áfa nélkül) történik. Felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megál- lapodást köthetnek, amelynek alapja a Biztosító által a kár időpontjában alkalmazott Audatex, Eurotax vagy DAT javítási kalkulációval kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meg- lévő, magyarországi átlagos árszínvonalnak megfelelő nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség.

Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól: A légzsákok és a biz- tonsági övek, illetve azok tartozékaik javításának költségét a Biz- tosító csak számla alapján és csak abban az esetben téríti meg, ha azok beszerzése az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképviseleten keresztül történt, és az elvég- zett szakszerű helyreállítást, beépítést, illetve cserét, valamint a rendeltetésszerű működést az adott járműtípusnak megfelelő hi- vatalos, magyarországi márkaképviselet hivatalosan igazolja.

A Biztosító a jármű első forgalomba helyezésétől számított 3 éves koráig bekövetkező káreseményekkel kapcsolatosan a

beépített új alkatrészek árából értékemelkedést nem von le, avulásmentesen térít.

Ezt a jármű életkort követően, de legfeljebb 6 éves korig bekö- vetkező káreseményekkel kapcsolatosan a Biztosító kizárólag a természetes elhasználódásnak kitett alkatrészek árából (gumiab- roncs, kopó-forgó alkatrészek, kipufogó rendszer elemei, akku- mulátor) von le – azok természetszerű elhasználódásával arányos

– értékemelkedést, illetve az elektroakusztikus és navigációs be- rendezéseket és alkatrészeik cseréjét káridőponti értékükön téríti. A jármű 6 éves korát követően bekövetkező káresemények- kel kapcsolatosan Biztosító a helyreállítási költségekből ér- tékemelkedést von le az új beépített alkatrészek értéknövelő hatását figyelembe véve.

A jármű életkorát a következőképp kell megállapítani, a káre- semény évéből ki kell vonni a gépjármű gyártási évét.

7.2. PÓTLÁSI KÖLTSÉGEK

A Biztosító a jármű pótlási költségét fizeti meg, ha:

• a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mérték- ben károsodik, hogy a jármű helyreállítási költsége megha- ladja a jármű káridőponti értékének és maradvány (roncs) értékének különbözetét, de minden esetben, ha a jármű hely- reállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át,

• a járművet ellopták, elrabolták, vagy önkényesen elvették, és a rendőrségi feljelentéstől számított 60 napon belül a jármű nem került meg.

A személygépjárművek és legfeljebb 3,5 t megengedett össz- tömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gépjárművet ért lopáskárok esetén, a gépjármű első forgalomba helyezése nap- jától számított 12 hónapig, a teljes vételkori számlaérték 100%-át megtéríti a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény időpont- jában a gépjárművet először forgalomba helyező személy, jogi személy (biztosított) tulajdonában áll, és a gépjárművet először Magyarországon, 200 km-t meg nem haladó futásteljesítmény- nyel, márkakereskedő által, a gyártástól számított 1 éven belül, garanciavállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használt- ságú és futásteljesítményű, valamint a káresemény időpontjáig sérülés- és javításmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesítményhez mérten, időarányosan vizsgálja a biztosító. A vételkori számlaér- ték: a biztosított gépjármű és annak biztosított extra tartozékai vásárláskor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesí- tett vásárlási kedvezményeket is, mely a jármű forgalomba he- lyezéséhez kapcsolódó költségeket nem tartalmazza. A vételkori számla értéke nem lehet magasabb a kérdéses jármű magyar- országi Eurotax katalógus szerinti új értéknél, illetve az ajánlaton megadott biztosítási díjalap összegénél.

Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól: A jármű alkatré- szeinek ellopása esetén (részlopás), amennyiben a helyreállí- tás Audatex, Eurotax vagy DAT rendszerrel, nettó 8.500,- Ft/ munkaórával és az eredeti alkatrészárakkal kalkulált nettó ösz- szköltsége meghaladja a jármű káridőponti értékének 10%-át, a Biztosító a szolgáltatását az alkatrészek pótlási költségeinek megtérítése vonatkozásában csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülésével nyújtja:

• a Biztosító a pótlási költségeket csak a járműtípusnak meg- felelő magyarországi márkaképviseletnél történt, számlával igazolt alkatrészbeszerzés melletti javítás esetében fizeti meg,

• a Biztosító csak és kizárólag a jármű ellopott alkatrészeinek pótlási költségeit fizeti meg, azaz a javítás gazdaságossá- gát nem korlátozza a jármű káridőponti értéke, így nem al- kalmaz totálkár eljárást.

A műszaki helyreállíthatatlanság tényét a Biztosító állapítja meg. A jármű pótlási költsége a jármű káreseményt közvetlenül megelőző időpontjában fennálló magyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax, vagy azzal azonos ér- tékű járműértékelő program alapján számított eladási érték. A maradvány (roncs) értéket a Biztosító határozza meg a roncs – személyes azonosítók kitakarásával módosított – fo- tói alapján történő internetes licit segítségével. A Biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a Biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a Biztosító a károsodott jármű (roncs) piaci értékét a szolgáltatás alapjául szolgáló összegből levonja.

Amennyiben a Biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosítási esemény kapcsán a pótlási költségek vonatkozásában, úgy a Biztosító szolgáltatása a pótlási költ- ség tekintetében nettó értéken történik.

7.3. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK

7.3.1. Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségek

A Biztosító legfeljebb a jármű káridőponti értékének 10%-ban, de maximum bruttó 300.000,- Ft-ban limitált összeg erejéig megfizeti a jármű – biztosítási esemény következtében indokol- tan felmerült – szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségeinek számlával igazolt összegét. Amennyiben a jármű Magyarországon történő szállításának, tárolásának és őr- zésének várható költségei összességében a bruttó 150.000 Ft- ot meghaladják, úgy az ezen költségeket csak abban az eset- ben fizeti meg a Biztosító, ha az vele előzetesen írásban (e-mail, fax, levél) egyeztetésre került. A Biztosító a külföldön történő szállítási, tárolási és őrzési költségeket csak abban az esetben fizeti meg, ha az a Biztosítóval előzetesen írásban (e-mail, fax, levél) egyeztetésre került. A legfeljebb a biztosítási összeg kifi- zetésének napját követő 90 napon belül keletkezett forgalomba helyezési és átírási költségek vonatkozásában a Biztosító csak a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban rögzített költ- ségeket fizeti meg.

7.3.2. Zárgarnitúra-csere költségének térítése

A zárakkal kapcsolatos helyreállítási költségek megfizetésnek feltétele, hogy a szerződő/biztosított a biztosító felé hitelt ér- demlő módon, hiánytalanul elszámoljon a szerződésben rög- zített és a bejelentett káreseményig rendelt kulcsokkal kárbe- jelentésnek megfelelően.

A Biztosító megfizeti a káresemény során sérült, illetve a kul- csok elvesztése, ellopása, megrongálódása, megsemmisülé- se, használhatatlanná válása miatti kármegelőzés céljából a Biztosító által előírt részleges, vagy komplett zárgarnitúra-cse- re költségének a 8. pontban meghatározott önrész levonása nélkül számított 50 %-át, de kizárólag abban az esetben, ha a megnevezett alkatrészek beszerzése és beszerelése számlá-

val igazoltan az adott járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történt.

7.4. A KÁRTÉRÍTÉSI ÖSSZEG KORLÁTOZÁSA

A jármű nem gyári eredetű tartozékaként bekerült szóra- koztató elektronikai és navigációs berendezéseit ért kár esetén a Biztosító azokra összesen legfeljebb 100.000 Ft számlával igazolt helyreállítási, illetve pótlási költséget szolgáltat.

7.5. A SZOLGÁLTATÁS ESEDÉKESSÉGE

A Biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges összes dokumentum rendelkezésre bocsátásától számított 15. napon válik esedékessé.

A jármű ellopása, elrablása, önkényes elvétele, illetve részlopás esetén a Biztosító szolgáltatása a rendőrségi feljelentést követő

75. napon akkor is esedékessé válik, ha addigra nem zárul le az ügyben a nyomozás, kivéve, ha a vagyontárgyak ezen időn belül megkerülnek.

7.6. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK MÓDJA Biztosító a szolgáltatását a mindenkor hatályos hivatalos ma- gyar fizetőeszközben teljesíti banki utalással vagy postai úton. Készpénz formájában nem nyújt szolgáltatást a Biztosító.

8. ÖNRÉSZESEDÉS

A Biztosító a káreseményenként megállapított kártérítés ösz- szegéből levonja a szerződésben rögzített mértékű önrésze- sedést.

8.1. CSÖKKENTETT ÖNRÉSZESEDÉS

Nem von le a Biztosító önrészesedést, ha a jármű ablaküve- geiben keletkezett sérülést az üveg cseréje nélkül, javítással állítják helyre.

Nem von le a Biztosító önrészesedést, ha az ablaküveg cseré- je indokolt, és az olyan utángyártott üveggel történik, melynek ára nem haladja meg a gyári alkatrész vezérképviseleti árának 85%-át. Jelen esetben azt, hogy ár alatt nettó vagy bruttó árat kell érteni, azt az határozza meg, hogy a Biztosító szolgáltatá- sát nettó vagy bruttó módon kell teljesítenie a Biztosítottnak. Csak a szerződésben meghatározott százalékos önrészese- dést vonja le a Biztosító a szolgáltatás összegéből, ha egy káresemény kapcsán,

• a szolgáltatása kizárólag a jármű zárainak ill. lopás elleni védelmének kármegelőzési célú (lopási kísérletet követően szükségessé vált) javítási, átkódolási költségére terjed ki,

• a szolgáltatása kizárólag a jármű első és hátsó szélvédőjé- nek és oldalsó ablaküvegeinek kicserélési költségére ter- jed ki és az nem felel meg a fentebb leírt önrész levonás nélküli térítés feltételeinek.

Nem tekinthető a jármű ablaküvegeinek a járműlámpatestek, a visszapillantó tükrök, a napfénytető és a panorámatető.

9. KÁRÜGYINTÉZÉS

9.1. A KÁR BEJELENTÉSE

A kárt az észlelést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül kell a Biztosítónak írásban bejelenteni, és a szükséges felvilágosításokat megadni, valamint lehetővé kell tenni a bejelentések és felvilágosítások tartalmának ellenőrzé- sét. A tűzesetet a tűzoltóságon, a lopást (beleértve a kulcsok ellopását is), rablást és a jármű önkényes elvételét, illetve a részlopást a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni. A hatósági eljárást lezáró vagy felfüggesztő határozatot annak kézbesítését követő 2 munkanapon belül a Biztosítónak be kell mutatni. Ha a jármű a későbbiekben megkerül, ezt a tényt 2 munkanapon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő (biztosított) a jelen pontban rögzített kötelezettségeket nem teljesíti (pl. a kár késedelmes bejelentése), és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

9.2. A KÁRRENDEZÉSHEZ SZÜKSÉGES IRATOK, LEADANDÓ ESZKÖZÖK

A kárrendezéshez be kell mutatni minden olyan iratot, amely a biztosítási esemény bizonyításához, a szolgáltatás jogosult- ságához, és a kár mértékének megállapításához szükséges. A jármű ellopása, elrablása vagy önkényes elvétele esetén a Biztosító felé hitelt érdemlő módon el kell számolni a jármű szerződésben feltüntetett és azóta rendelt összes kulcsával, a forgalmi engedélyével és törzskönyvével. A jármű szórakoztató elektronikai, illetve navigációs berendezésének ellopása esetén le kell adni a Biztosítónak a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészét (pl. levehető előlap, kódkártya, stb.).

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.

A biztosító az alább felsorolt iratok/okiratok – ideértve a fenti bekezdés szerinti számlát is – bemutatása ellenében térít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesíten- dő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a beje- lentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabály- sértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon és jogcímeken kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására, illetve más jogcímek megjelölésére a keletkezett, ténylegesen felme-

rülő károk és költségek igazolása, így követelésének érvénye- sítése érdekében.

Általánosan kért iratok:

1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tar- talmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány,

2. biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok, a kárbeje- lentésben megjelölt vezető személy vezetői engedélyének másolata vagy azt helyettesítő okirat – kivéve, ha parkolt a károsult jármű,

3. forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítő okirat

4. törzskönyv másolata,

5. biztosító megbízottja által készített kárfelvételi jegyzőkönyv,

6. keletkezett károk biztosító megbízottja által készített fotó- dokumentációja,

7. részletes javítási árajánlat,

8. ÁFA-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat (káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában),

9. a kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai,

10. a bejelentett káresemény tekintetében indult büntetõ- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum,

11. rendőrségi igazolás a helyszínen tett intézkedésről,

12. szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés az ká- rigénylői jogok átruházásához, aláírási címpéldány,

13. kedvezményezett / finanszírozó cég nyilatkozata a kifizetés címzettjéről, illetve az átutalási számlaszáma,

14. finanszírozói szerződés másolata,

15. írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartal- mazza hivatkozási adatként a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot,

16. írásbeli kamatigénylés,

17. a biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásához,

18. meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másola- tokat készíthet,

19. károsult nyilatkozata a társbiztosítói előzmények adatkéré- séhez,

20.a casco kötési szemlén rögzített sérülések helyreállítását igazoló számlák.

A helyreállítási költségek térítése esetén kért iratok:

1. Helyreállítási, javítási kalkuláció,

2. eredeti javítási számla és mellékletei, nettó térítés esetén a számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei

3. alvállalkozói, illetve beszerzési számlák,

4. alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve,

5. helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített elle- nőrzési jegyzőkönyv,

6. légzsákok, biztonsági övek, illetve azok tartozékaik javítási költségéről és beszerzéséről az adott járműtípusnak meg- felelő hivatalos magyarországi márkaképviselet által kiállí- tott számla,

7. légzsákok, biztonsági övek, illetve azok tartozékaik sérülése esetén az elvégzett szakszerű helyreállításról, beépítésről, illetve cseréről, valamint a rendeltetésszerű működésről az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos, magyarországi márkaképviselet hivatalos igazolása,

8. Tűzoltósági Hatósági Bizonyítvány,

9. Tűzvizsgálati jelentés (Tűzoltóságtól).

Pótlási költségek térítése esetén kért iratok:

1. Rendőrségi feljelentés,

2. gépjármű szervizkönyvének, szervizelési számláinak má- solata,

3. nyilatkozat a gépjármű káreseményt megelőző szervizelési adataiba betekintéshez,

4. magyarországi márkaképviselet által kibocsátott helyreállí- tási számla,

5. sérült jármű adás-vételi szerződése értékmegjelöléssel,

6. teljes gépjármű lopás esetén a következő nyomtatványok kitöltve és a tulajdonos/kárbejelentő által aláírva: GÉPJÁR- MŰ KIEGÉSZÍTŐ ADATLAP, KULCSÁTADÁSI JEGYZŐ- KÖNYV, NYILATKOZAT CASCO TELJES LOPÁSKÁRHOZ, KÁRBEJELENTŐ LAP CASCO TELJES LOPÁSKÁRHOZ,

7. a rendőrségi nyomozás megszüntetéséről, felfüggesztésé- ről szóló határozat másolata,

8. a forgalomból történő végleges kivonásról szóló hivatalos okirat másolata, hozzájáruló nyilatkozat a károsulttól roncs- licites, anonim értékeléshez,

9. sérült jármű adás-vételi szerződésének másolata,

10. forgalomból végleges kivonás igazolása, vagy hulladékke- zelési, bontási igazolás, „Zöld bontó” által kiállított hulla- dékkezelési, bontási igazolás,

11. hulladékkezelés költségéről „Zöld bontó” által kiállított számla,

12. az átíratás, új okmányok költségeit igazoló számlák, okira- tok.

Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költsé- gek térítése esetén kért iratok:

1. Költségeket igazoló számla,

2. az átíratási költségek befizetési igazolósa, befizetési csek- kek másolata,

3. a 150.000,- Ft-ot meghaladó szállítási, tárolási, őrzési költ- ségek esetén a biztosítóval történt egyeztetés és a bizto- sító jóváhagyásának igazolása (amennyiben az nem áll a biztosító rendelkezésére).

Zárgarnitúra-csere költségének térítése esetén kért iratok:

1. Zárgarnitúra csere esetén a következő nyomtatvány ki- töltve és a tulajdonos által aláírva: ÜGYFÉLNYILATKOZAT ZÁRSZERKEZET MŰKÖDTETŐ ESZKÖZÖKRŐL CASCO ZÁRCSERE ESETÉN,

2. magyarországi márkaképviselet által kibocsátott helyreállí- tási számla.

AKTÍV KÁRRENDEZÉSHEZ kért iratok:

1. Részletes okozói nyilatkozat,

2. a károkozói elismerés, vagy vitatott jogalap esetén hiányá- ban felelősséget megállapító hatóság által kiállított doku- mentum,

3. nemzetközi baleseti bejelentő, vagy azzal megegyező tar- talmú nyilatkozat a részes felektől,

4. a károsult és a biztosító közötti megállapodás a követelés engedményezéséről,

5. a károsult és a biztosító közötti megállapodás az AKTÍV KÁRRENDEZÉS lefolytatásáról,

6. a SIGNAL Biztosító károsult által aláírt ügyféltájékoztatója az AKTÍV CASCO kárrendezésről.

9.3. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt a tőle elvárható mó- don megelőzni és enyhíteni, továbbá a Biztosító kárenyhítési célú utasításait betartani. Lopás, rablás, önkényes elvétel, va- lamint a külföldön bekövetkezett összes kár esetén, a káreny- hítés csak a Biztosítóval előzetesen írásban (e-mailben, faxon, levélben) egyeztetett módon történhet.

A Szerződő és a Biztosított köteles mindazon zárakat kicserél- tetni, amelyek működtetéséhez szükséges kulcsokhoz, távirá- nyítókhoz illetéktelenek, elvesztés, lopás, elrablás, vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájutottak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból az eredeti kulcsok nélkül is mű- ködtethetővé váltak. Ha a jármű összes zára egy kulccsal mű- ködtethető, akkor az összes zár cseréje szükséges. A jármű zárgarnitúra-csere fentiek szerint indokolt és számlával igazolt költségét a Biztosító a 7.3.2 pontban leírtak szerint téríti.

A Szerződő/Biztosított köteles a járművet szakszerűen üze- meltetni.

9.4. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződés alapján keletkező kárigények elé- vülési ideje 1 év.

9.5. MEGTÉRÍTÉSI IGÉNY

Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a károkozóval szemben a Biztosítottat illet- ték meg, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztar- tásban élő hozzátartozó.

Amennyiben az ellopott, elrabolt, önkényesen elvett tárgy a biztosító szolgáltatását követően megkerül, arra a Biztosí- tott igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a Biztosítónak a nyújtott szolgáltatás összegét visszafizetni. Ha a megke- rült tárgyra a Biztosított nem tart igényt, vagy a Biztosító erre vonatkozó kérdésére 30 napon belül nem válaszol, akkor a megkerült tárgy feletti rendelkezési jog a Biztosítót, mint tör- vényi engedményest illeti meg.

10. DÍJFIZETÉS

10.1. A DÍJ, DÍJRÉSZLET ESEDÉKESSÉGE, DÍJFIZETÉS GYAKORISÁGA ÉS MÓDJA

A díjszámítás alapja személygépjárművek esetében az extra felszereltséggel növelt legutolsó Eurotax bruttó új ár. Ameny- nyiben a Szerződő személygépjárművekre vonatkozóan is ÁFA visszaigénylésre jogosult, akkor a nettó új árat kell megadni. A díjszámítás alapja nem személygépjárművek esetében az extra felszereltség értékével növelt legutolsó, hiteles számlával igazolt bruttó ár. Amennyiben a Szerződő a járműre vonat- kozóan ÁFA visszaigénylésre jogosult, akkor a nettó árat kell megadni.

A biztosítási időszak alatt a flottába feladni szándékozott (induló állományon kívüli) további gépjárművek biztosítá- si díja és az önrészesedés mértéke külön megállapodás tárgyát képezi.

A teljes biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj előre, egy összegben, a szerződés létrejöttekor esedékes.

A felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Ez esetben a biztosítási díjat a Biztosító által kiállított számla alapján a flot- ta casco ajánlaton rögzített (havi, negyedéves, féléves, éves) díjfizetési gyakoriság szerint kell fizetni. A díjrészlet annak az időszaknak a kezdő napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik. A díjfizetés ütemezését a felek közös megegyezés- sel módosíthatják.

A biztosítás díját a Szerződő banki átutalással fizeti meg.

Ha a biztosítási esemény következtében a gépjármű totálkáros lesz, a biztosító az adott gépjármű vonatkozásában az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az adott gépjármű vonatkozásában addig a napig járó díj megfi- zetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbblet- tel köteles elszámolni.

10.2. A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ DÍJ

A Biztosító jogosult minden biztosítási időszakra új biztosítási díjat megállapítani. A Biztosító az új díjról, annak hatályba lépé- se előtt legalább 60 nappal, köteles tájékoztatni a Szerződőt. Amennyiben a Szerződő az új biztosítási díjat nem fogadja el, jogosult a jelen feltételek 3.2.4.1 pontja alapján a szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal, írásban felmondani. Ha a Szerződő a módosítást nem utasítja el, vagy arra határidő- ben nem nyilatkozik, a módosítás elfogadottnak minősül.

A biztosítási szerződés felmondása esetén a Biztosítót a bizto- sítási időszak végéig illeti meg a biztosítási díj.

Érdekmúlás esetén a Biztosítót az érdekmúlás napjáig ille- ti meg a biztosítási díj, kivéve, ha az érdekmúlás jelen szer- ződést érintő biztosítási esemény következménye. Ez utóbbi esetben a Biztosítót a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítási díj.

A jármű használati módjának megváltozása vagy külföldi nyil- vántartásba vétele miatti megszűnés esetén az érintett jármű- re vonatkozó biztosítási díj a használati mód megváltozásának, illetve a külföldi nyilvántartásba vétel napjáig illeti meg a Biz- tosítót.

10.3. RÉSZLEGES DÍJFIZETÉS

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz- tosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés vál- tozatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtar- tamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfi- zetését.

10.4. FEDEZETFELTÖLTÉS

10.4.1. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivé- ve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

10.4.2. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

11. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy is- mernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettsé- gének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A Szerződő és Biztosított köteles 15 napon belül dokumentál- ható módon bejelenteni a Biztosítónak minden, a szerződés- sel kapcsolatos lényeges körülmény megváltozását, különö- sen az alábbiakat:

• a Szerződő, valamint bármely a flottában biztosított jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartójának lak- címének (telephely címének) megváltozását,

• bármely a flottában biztosított jármű rendszámának, alváz- számának megváltozását,

• bármely a flottában biztosított jármű felszereltségének megváltozását,

• bármely a flottában biztosított jármű forgalomból kivonását,

• bármely a flottában biztosított jármű tulajdonjogának meg- változását,

• bármely a flottában biztosított jármű üzembe helyezését taxiként vagy bérgépkocsiként,

• bármely a flottában biztosított jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréjét,

• az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bárme- lyikének elvesztését, ellopását, megrongálódását, meg- semmisülését, használhatatlanná válását,

• az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat készítését.

A biztosítási díjat befolyásoló adatok megváltozása esetén, a biztosítási díj változása az adat megváltozásának napján válik hatályossá.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be,

kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

12. BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL ÉS SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

I. A BIZTOSÍTÁSI TITOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási ti- toknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződés- sel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- ződés megkötéséhez, módosításához, állományban tar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó-, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek

– ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illet- ve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül

– ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötele- zettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok keze- léséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendel- kezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá- sával kezelheti.

5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt

szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró ön- álló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfel- ügyelővel, bírósággal

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.

§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- mációgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal,

l. a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során áta- dott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást ve- zető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil- vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazga- tási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektroni- kus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesí- téséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot keze- lő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a baleset- ben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet vég- zővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítő adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye

szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, il- letve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a ren- deletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, va- lamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által veze- tett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elem- zésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)-j), n) és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Ma- gyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel ösz- szefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi köz- igazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.

§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezett- ség teljesítésében merül ki.

8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 5. valamint a 14. és 16. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyá- sával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visz- szaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy ká- bítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- előzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vi- szontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgo- zó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ah- hoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatkö- re, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a további- akban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállam- ba történő továbbítása esetén a belföldre történő adatto- vábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti ható- ság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése ér- dekében történő adatátadás.

17. A 14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.

18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a

4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év el- teltével törölni kell.

19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adattovábbításokról.

20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biz- tosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezel- heti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg- bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.

23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezés- re, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biz- tosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üz-

leti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozás- sal visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó

– az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötele- zettség esetén.

28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.- ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

II. A BIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatá- rozott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továb- bá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harma- dik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továb- bá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügy- feleinek hátrányt okozzon.

III. NEMEK KÖZÖTTI MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA

1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmód- ról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott

– a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód köve- telményét, ha a biztosító kizárólag

a. a tartalékképzés,

b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesí- tett árképzési szempontú nyomon követésével össze- függő belső árazás,

c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,

d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott gaz- dasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,

e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázatelbírálási tevékenység végzése

céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal ösz- szefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.

2. Az 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozá- son alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bá- násmód követelményét

a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kapcsolható – köz- vetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,

b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett kü- lönbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal ösz- szehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, sze- mélyekkel szemben,

c. az egyik nem tagjainak meghatározott termékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott ter- méket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősor- ban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.

IV. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi szám- la) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Szám- latulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: szám- latulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulaj- donost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

V. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továb- biakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VII- I/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat el- végzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyi- ségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehet- séges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől szá- mított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

VI. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső bizto- sító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatá- sok jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesí- tése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélé- sek megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 12. pont I. fejezetének 1. pontjában meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 3-6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, felté- ve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben megha- tározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a meg- keresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és

2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolat- ban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonat- kozó adatokat;

c. az a. pontban meghatározott személyt érintő koráb- bi – a 3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés meg- kötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatokat.

4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-

18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a ká- rosult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, köve- teléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

x. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés meg- kötésével kapcsolatban felmerült kockázat felmérésé- hez szükséges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatokat.

5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azo- nosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pontjában meg- határozott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatá- rozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő ko- rábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet

A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérülé- seire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó infor- mációkat.

7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaz- nia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelö- lését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 1. pontban meghatározott megkeresési jogo- sultság tényének fennállásáért.

8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tu- domására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény ér- vényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésé- vel kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megis- merését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megis- merést követő egy évig kezelhető.

11. A megkereső biztosító az 1. pontban meghatározott meg- keresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az ada- tairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem ke- zeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényé- ről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként ka- pott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudo- mására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a he- lyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

15. A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3-6. pontjában megha- tározott ágazatokhoz tartozó szerződésekkel kapcsolatban

– a biztosítási szerződés vonatkozásában – a veszélyközös- ség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések kiszű- rése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerződő személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló ok- irat számát.

16. A biztosító az előző pontban meghatározott adatokat az adat keletkezését követő harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

17. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő tel- jesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

18. Az Adatbázis kezelője a jogszabályoknak megfelelő igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átad- ni az igénylő biztosítónak.

19. Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfe- lelő igényléssel fordul hozzá.

20. Az Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt ada- tokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelően al- kalmazandóak.

21. Az Adatbázis kezelője – amennyiben a megkeresés ér- demi megválaszolása a kért adatok hiányában nem le- hetséges – a hozzá intézett, a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglal- taknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a meg- kereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevé- kenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. Az Adatbázis kezelője az igénylés továbbításáról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni.

22. Az igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az V. 17. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

23. Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelős.

24. Az V. 15. pontban meghatározott adatok az V. 25. pont- ban meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt kö- vető öt évig kezelhetők.

25. Biztosítási szerződés létrejötte esetén az V. 15. pont- ban meghatározott adatok a szerződés fennállása alatt, a szerződésből származó igények elévüléséig kezelhe- tők az V. 15. pontban meghatározott nyilvántartásban. A szerződés megszűnésének és a szerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelőjét.

26. Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

27. Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudo- mására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, az adatkezelés V. 26. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős be- fejezéséig.

28. Ha az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tu- domására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az ér- vényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megisme- rését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megisme- rést követő egy évig kezelhető.

29. Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az V. 15. pontban meghatározott célból kezelheti.

30. Az igénylő biztosító az V. 17. pontban meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérel- mére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

31. Az V. 15. pontban meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a V. 15. pontban meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók

megállapodást megelőző piaci részesedés szerint számí- tott kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a működésében történő részvétel feltételeiről és az Adat- bázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetéről.

32. Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázis- ba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetőségét az érintett szerződések feltételeiben megha- tározzák.

33. A Bit. vonatkozó 149.-151. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

VII. A SZEMÉLYES ADATKEZELÉSRE VONATKOZÓ TUDNIVALÓK

Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiak- ban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szer- ződési feltételek 12. pont I. fejezetének 6. pontja tartalmazza. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí-

zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvény- ben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékozta- tás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyessé- gét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessé- ge vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

3. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és köte- lezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvo- solható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos ér- dekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét

követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

5. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatal- mazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője kö- teles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

VIII. A PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés:

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában le- het személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. B. épület földszint Telefonos panaszbejelentés:

Telefonon a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés:

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési cím- re küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Pa- naszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260. Elektronikus panaszbejelentés:

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@sig- xxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhe- tőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx-xxxxxxxxx elérési úton.

2. A biztosítóhoz intézett

a. szóbeli panaszt személyesen ügyfélszolgálati iro- dánkban munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

b. telefonon közölt szóbeli panaszt munkanapokon hétfőn 08:00-20:00, kedden 08:00-17:00, szerdától-péntekig: 08:00-16:00 nyitva tartási időben,

c. írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folya- matosan lehet megtenni.

3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló he- lyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő keze- lése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehe- tőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától szá- mított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosít- ja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyin- tézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt per- cen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visz- szahallgatását, továbbá térítésmentesen tizenöt napon be- lül rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvo- solja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél- nek – a 8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biz- tosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek – a 8. pontban foglaltakkal egy- idejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vo- natkozó rendelkezések szerint jár el.

8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolás- sal ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panasz- kezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasz- tói jogvita kialakulását.

9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiak- ban: MNBtv.-ben) meghatározott fogyasztóvédelmi ren- delkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasz- tóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszű- nésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jogha- tásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményez- heti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásá- ra vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A

biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elér- hetőségét, valamint a levelezési címét, továbbá a fogyasz- tó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biztosító rendelkezésére bocsá- tott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén el- járó szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail:xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatá- saival és megszűnésével, továbbá a szerződéssze- géssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés mód- járól, valamint a 12. pont szerinti nyilvántartás vezetésé- nek szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panasz- kezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyinté- zés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok ren- dezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

13. A 12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló in- tézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, to- vábbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A bizto- sító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szem- ben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtet- hető.

16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasz- tóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a

Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, il- letve annak változását írásban bejelenteni.

17. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás kere- tében lehetséges.

IX. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alap- ján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a mindenkor hatályos magyar jog az irányadó. Amennyiben a jelen feltételek és ügyféltájékoztató alap- ján létrejövő biztosítás egyéb írásos anyagai (pl. ajánlat) az e feltételben és ügyféltájékoztatóban foglaltakhoz ké- pest mást tartalmaznak, jelen feltétel és ügyféltájékozta- tó tartalma az irányadó.

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a válto- zás bejelentésének elmulasztásából eredő esetleges ká- rokért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vállal felelős- séget. Ha a biztosítási szerződés fennállásával kapcsola- tos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződő- höz, akkor azt a pótlás érdekében haladéktalanul jelezni kell a biztosító internetes ügyfélszolgálati elérhetőségén. Az alkusz nem tekinthető a Biztosító képviselőjének!

A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképes- ségéről és pénzügyi helyzetéről, mely a xxx.xxxxxx.xx ol- dalon érhető el a közzétételt követően.

X. ZÁRADÉKOK

A felek a szerződéskötéskor, illetve annak tartama alatt bármi- kor az alábbi záradékokat köthetik ki. Az alkalmazott záradé- kokat a biztosítási kötvény tartalmazza. Az alkalmazott zára- dékok a biztosítási díj mértékét nem befolyásolják.

Z01. sz. záradék:

A biztosítási fedezet a járműhöz tartozó eredeti, hiánytalan kulcsok igazolásának hiánya miatt a lopáskockázatra nem ter- jed ki.

Z02. sz. záradék:

A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (MABISZ minősítésű rablásgátló) hiánya miatt a lopás-, és rabláskockázatra nem terjed ki.

Z03. sz. záradék:

A biztosítási fedezet az előírt gépjármű védelemi berendezés (MABISZ minősítésű távfelügyeleti rendszer) hiánya miatt a lo- pás-, és rabláskockázatra nem terjed ki.

Z10. sz. záradék:

A biztosítási fedezet a sérült vagy szakszerűtlenül javított jár- mű elemekre nem terjed ki.

ZAL záradék:

A Szerződő/Biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatban foglalt tájékoztatása alapján a Zálogkötelezetti nyilatkozatban feltün- tetett gépjárműre, mint zálogtárgyra vonatkozóan zálogszer- ződés jött létre a Szerződő/Biztosított, mint zálogkötelezett és a megjelölt pénzintézet, mint zálogjogosult között. A zálogkö- telezett felhatalmazta a Biztosítót arra, hogy a gépjárműre, mint zálogtárgyra kötött biztosítási szerződésen a zálogjogo- sultat megillető hitelbiztosítéki záradékot bejegyezze valamint hozzájárult ahhoz, hogy a Biztosító a Zálogkötelezetti nyilat- kozatban feltüntetett, biztosítási titoknak minősülő szerződési adatokat a zálogjogosultnak átadja.

LIZ záradék:

A Szerződő/Lízingbe vevő Ügyfél nyilatkozatban foglalt tájé- koztatása alapján az Ügyfél nyilatkozatban feltüntetett gép- járműre vonatkozóan lízing szerződés jött létre a Szerződő/ Lízingbe vevő és a megjelölt pénzintézet, mint Lízingbe adó között. A biztosítási ajánlat alapján létrejövő biztosítási szerző- dés biztosítottja a lízingbe vevő, társbiztosítottja pedig a lízing- be adó, mint a lízingelt gépjármű tulajdonosa. Ezen jogviszony alapján a lízingbe vevő biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító az Ügyfél nyilatkozatban feltüntetett, biztosítási titok- nak minősülő szerződési adatokat a lízingbe adó pénzintézet- nek, mint társbiztosítottnak átadja.

ZKP záradék:

Készpénzes kárrendezés

Jelen záradék (ZKP) választása esetén a SIGNAL FLOTTA CASCO Biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató 7.1 pontja helyett az alábbiak érvényesek:

7.1 Helyreállítási költségek térítése ZKP választása esetén A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében ke- letkezett fizikai károsodások, szakszerűen elvégzett helyreállí- tásának megfelelő, kalkulált költségét a jelen feltételben, külö- nösen a jelen pontban rögzítettek szerint.

A helyreállítás költségének kalkulációja Audatex, Eurotax vagy DAT rendszerrel történhet. A biztosító fenntartja a jogot a szer- ződő által benyújtott, a szerződő megbízásából készíttetett kalkuláció ellenőrzésére az előbb említett kalkulációs rend- szer, vagy azzal egyenértékű rendszer segítségével. A kalku- láció végösszegét, mint a helyreállítási költséget – az önrész levonását követően a Biztosító megtéríti.

A kalkuláció beállítási paraméterei:

• alkatrészárak: a kár időpontjában érvényes magyarorszá- gi márkakereskedői kiskereskedelmi nettó alkatrészárak 50%-a;

• fényezőanyagár: a kár időpontjában időszerű és az Auda- tex, Eurotax vagy DAT kalkulációs rendszerben alkalmazott nettó kiskereskedelmi árak 60%-a;

• szerelő munkadíj: nettó 7.000,- Ft/munkaóra*;

• lakatos munkadíj: nettó 7.000,- Ft/munkaóra*;

• fényező munkadíj: nettó 8.000,- Ft/munkaóra*;

• forgalmi adó összege: 0%.

*1 óra=60 perc;

A jelen, különös feltétel szerint a szolgáltatási összeg nem tartalmaz forgalmi adót, azaz a szolgáltatásnak nem része a helyreállításhoz esetleg kapcsolódó számla adót is tartalmazó összegének és a kalkuláció különbözetének a megfizetése.

Jelen záradék (ZKP) választása esetén a SIGNAL FLOTTA CASCO Biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató 7.2.2 pontja helyett az alábbiak érvényesek:

7.2 Pótlási költségek térítése ZKP választása esetén

A jármű alkatrészeinek ellopása esetén (részlopás) a Biztosító a jármű pótlási költségét téríti meg, ha a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy a jármű helyreállítási költsége meghaladja a jármű káridőponti értékének és maradvány (roncs) értékének különbözetét, de minden esetben ha a jármű helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték 50%-át.

A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2018.02.14.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

SIGNAL FLOTTA CASCO KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (székhely: 1123 Budapest, Al- kotás u. 50. a továbbiakban: Biztosító) a biztosítási díj megfi- zetése ellenében – a jelen kiegészítő feltételekben meghatáro- zott esetekben és mértékben – a biztosított személy baleseti eredetű elhalálozása, valamint baleseti eredetű rokkantsága esetén a szerződésben meghatározott összeget fizeti ki.

1. BIZTOSÍTOTT

A SIGNAL FLOTTA CASCO gépjármű-biztosítási feltételek szerint biztosított jármű utasa, vagy utasai.

A Biztosított a kiegészítő balesetbiztosítási szerződésbe nem léphet be.

2. KEDVEZMÉNYEZETT

A balesetbiztosítási szolgáltatásra a biztosított, a biztosított esetleges halála esetén a biztosított örököse jogosult.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Ha a SIGNAL FLOTTA CASCO gépjármű-biztosítási feltételek

4. pontban megjelölt biztosítási események következtében a biztosított

– a balesettel okozati összefüggésben 3 hónapon belül meghal, vagy

– maradandó, a jelen biztosítási feltételben rögzítettek sze- rint 50%-os mértéket elérő egészségkárosodást szenved.

4. KIZÁRÁSOK

Nem nyújt szolgáltatást a Biztosító az alapbiztosításban megfogalmazott kizárásokon túlmenően (SIGNAL FLOT- TA CASCO gépjármű-biztosítási feltételek 5. pont):

– autóbusz, trolibusz utasaira,

– a járművet eltulajdonító, elraboló, önkényesen hasz- nálatba vevő személyre, és a vele önként együtt utazó személyekre,

– arra a személyre, akinek az öngyilkossága vagy ön- gyilkossági kísérlete illetve elmezavara okozta a bal- esetet,

– a biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetekre,

– olyan egészségkárosodásra, amelyet fagyás, napszú- rás, hőguta okozott,

– a jármű javítása, karbantartása során bekövetkezett balesetekre,

– a járműbe történő beszállás, vagy abból történő ki- szállás közben bekövetkezett balesetekre,

– a biztosítási esemény előtt már maradandóan károso- dott testrészekre,

– amennyiben a károsult védelme a baleset időpontjá- ban nem felelt meg a jogszabályban előírt követelmé- nyeknek, és ez okozati összefüggésben állt a biztosí- tási esemény bekövetkeztével (pl. nem volt becsatolva a biztonsági öve, nem használt gyerekülést, a jármű-

ben többen utaztak a forgalmi engedélyben meghatá- rozottnál, stb.).

A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem te- kinthető baleseti következménynek.

5. MENTESÜLÉS

A SIGNAL FLOTTA CASCO gépjármű-biztosítási feltéte- lek 6. pontjában felsoroltakon túlmenően a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a Biztosí- tott a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében vesztette életét.

6. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A szolgáltatásokat a Biztosító biztosítottanként nyújtja. Amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a járműben az engedélyezettnél többen utaztak, a Biztosító olyan arány- ban nyújt balesetbiztosítási szolgáltatást, ahogyan a szállítha- tó személyek száma aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.

• Szolgáltatás a Biztosított halála esetén a Szerződő válasz- tása szerint az ajánlaton kerül rögzítésre (haláleseti biztosí- tási összeg).

• Szolgáltatás a Biztosított maradandó, 100%-os egészség- károsodása esetén a Szerződő által az ajánlaton választott haláleseti biztosítási összeg kétszerese.

Amennyiben a maradandó egészségkárosodás esetén az egészségkárosodás mértéke a 100%-ot nem éri el, de az 50%-ot meghaladja, akkor a szolgáltatás mértéke a Szerződő által az ajánlaton választott haláleseti biztosítási összeg két- szeresének az egészségkárosodás mértékével arányos része. 50% alatti mértékű egészségkárosodás esetén szolgáltatás nem jár. Az egészségkárosodás mértékének megállapítása a

8. pontban feltüntetett táblázat alapján történik.

7. A SZOLGÁLTATÁS ESEDÉKESSÉGE

A maradandó egészségkárosodás mértékének végleges megállapítására a baleset után egy évvel kerül sor. Addig fizethető előleg, amelynek mértéke azonban a haláleseti szolgáltatás összegét nem haladhatja meg. Ha maradan- dó egészségkárosodás alapján előleg fizetésére kerül sor, majd a biztosítási esemény kapcsán a Biztosított a bal- esettel okozati összefüggésben 3 hónapon belül meghal, úgy a Biztosító a haláleseti szolgáltatási összeg és az elő- leg különbözetét fizeti meg a kedvezményezett részére.

8. A MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS MÉRTÉKE

Ha a Biztosított a Biztosító orvosa által megállapított mara- dandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Amennyiben az a Biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.

Maradandó egészségkárosodás leírása	Mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Beszélőképesség teljes elvesztése vagy mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70%
Egy kar vállizületből való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egy láb combközép felettig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egy kar könyökizület felettig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökizület alatt való elvesztése illetve teljes működésképtelensége	60%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy kéz teljes elvesztése illetve teljes működésképtelensége	55%
Egy láb térd alatt való elvesztése illetve teljes működésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése vagy teljes működésképtelensége	45%
Egyik lábfej teljes elvesztése illetve teljes működésképtelensége	40%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Bármely másik ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	2%

9. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS KÁRBEJELENTÉSHEZ KÉRT IRATOK Biztosított halála esetén:

1. Halotti anyakönyvi kivonat

Maradandó, 50%-ot meghaladó egészségkárosodás esetén:

1. Orvosi dokumentumok,

2. a biztosító orvosának a biztosított személyes vizsgálata alapján készítet véleménye,

3. független orvos szakértő véleménye.

10. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen kiegészítő balesetbiztosítás csak a SIGNAL FLOT- TA CASCO gépjármű-biztosítással együtt köthető. A fenti pontokban nem szabályozott kérdésekben a balesetbiz- tosításra a SIGNAL FLOTTA CASCO gépjármű-biztosítás feltételei az irányadóak.

A biztosított az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmé- ben az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2018.02.14.

Az előző pontból adódó, egy balesetre vonatkozó egészség- károsodási százalékok összegeződhetnek, de nem haladhat- ják meg a 100 %-os szintet..

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése illet- ve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hánya- dát kell figyelembe venni.

Ha az egészségkárosodás mértéke (rokkantság foka) az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működésképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

A baleset után a Biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítsé- get kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következ- ményeinek – a lehetőség szerint – elhárításáról és enyhítéséről. A maradandó egészségkárosodás, valamint a táblázat- ban fel nem sorolt esetekben az állandósult baleseti ere- detű testi kár mértékét a rendelkezésre álló dokumen- tumok, és Biztosított személyes egészségügyi vizsgálata alapján a Biztosító orvosa állapítja meg, amely eltérhet a társadalombiztosítás által megállapított egészségkáro- sodási mértéktől.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

SIGNAL FLOTTA CASCO KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (székhely: 1123 Budapest, Al- kotás u. 50. a továbbiakban: Biztosító) a biztosítási díj meg- fizetése ellenében – a jelen kiegészítő feltételekben megha- tározott esetekben és mértékben – a biztosított vagyontárgy vonatkozásában bekövetkezett biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott összeget fizeti ki.

1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK

A biztosított járműben a kívülről nem látható módon a zárt csomagtérben megfelelően elhelyezett, belföldön szállított olyan személyi használatú vagyontárgyak, (pl. ruha, szem- üveg, táska, egyéb személyes használatú tárgyak stb.), ame- lyek nincsenek a járműbe beépítve (szállított vagyontárgyak). A biztosítás nem terjed ki a biztosított járműben díj elle- nében szállított vagyontárgyakra, és a biztosított jármű- ben díj ellenében szállított személyek vagyontárgyaira.

2. TERÜLETI HATÁLYA

Magyarország

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A SIGNAL FLOTTA CASCO gépjármű-biztosítás feltételei 4. pontja szerinti biztosítási esemény kapcsán a biztosított va- gyontárgyban keletkezett olyan fizikai károsodások, sérülések, amelyek segédeszköz nélkül vizuálisan felismerhetők, illetve a biztosítási eseménnyel összefüggésben a vagyontárgy elrab- lása, ellopása.

4. KIZÁRÁSOK

A SIGNAL FLOTTA CASCO gépjármű-biztosítás feltéte- lei 5. pontja szerinti kizárásaiban foglaltakon túlmenően nem téríti meg a Biztosító

– az ékszerekben, nemesfémekben, drágakövekben, – készpénzben és pénzt helyettesítő eszközökben,

– takarékbetétben, értékpapírokban, okmányokban,

– antik tárgyakban, katalogizált gyűjteményekben, dísz- tárgyakban,

– képzőművészeti alkotásokban, iparművészeti és nép-iparművészeti tárgyakban,

– ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi tevékenység- hez kapcsolódó anyagokban, termékekben, szállított munkaeszközökben,

– szellemi tevékenységgel összefüggő alkotásokban, így többek között a szórakoztató elektronikai, számí- tástechnikai adathordozón tárolt adatokban,

– hangszerekben,

– élelmiszerekben keletkezett kárt.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító a kárt, amennyiben

– a gépjárműben bekövetkezett kár a casco alap- biztosítás alapján önrész alatti,

– a járművön, vagy járműben szállított vagyontárgy nem volt megfelelően rögzítve, illetve a biztosított vagyon- tárgyakat nem a KRESZ előírásainak megfelelően szállították,

– lopás esetén a biztosított vagyontárgyakat őrizetlenül, a gépjárműben kívülről látható módon és helyen tar- tották (pl. utastér),

– lopás- és rabláskár, valamint a jármű önkényes elvéte- le esetén a biztosított nem tett rendőrségi feljelentést,

– a szállított vagyontárgy károsodása és a biztosított jármű károsodása között nincs okozati összefüggés, illetve a gépjárműben nem keletkezett kár.

5. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

– A Biztosító legfeljebb a SIGNAL FLOTTA CASCO gépjár- mű-biztosítási ajánlaton megjelölt és járművenként limitált biztosítási összeget téríti meg káreseményenkét. Egy biz- tosítási időszakon belül egy a flottában biztosított járműre vonatkozóan legfeljebb két káreseményre nyújt szolgálta- tást a Biztosító (limit).

– Amennyiben több tulajdonos vagyontárgyát érinti a bizto- sítási esemény folytán bekövetkezett kár, és a kár összes- ségében a limitet meghaladja, a Biztosító a limitösszeget olyan arányban osztja fel a károsultak között, ahogy a lent részletezettek alapján nyújtható kártérítési összegek arány- lanak egymáshoz.

– Részleges károsodás esetén a Biztosító a vagyontárgy hely- reállításának indokolt és számlával igazolt költségét téríti.

– Teljes károsodás, lopás, rablás, megsemmisülés esetén a Biztosító a vagyontárgy valós értékét téríti meg, oly mó- don, hogy a vagyontárgy, vagy – ha az a kereskedelmi forgalomban már nem kapható – hasonló vagyontárgy új állapotban történő beszerzésének káridőponti költségéből, illetve árából, levonja a vagyontárgy elhasználódottsága miatti értékcsökkenést (avultatás).

A biztosítási eseményt és a biztosított vagyontárgyakat a kár- bejelentő nyomtatványon minden esetben jelezni kell.

A biztosítási esemény következtében sérült biztosított vagyon- tárgyakat a kártérítés kifizetéséig Szerződő/Biztosított köteles megőrizni, és azt Biztosító felhívására Biztosító részére be- mutatni.

Poggyász lopás- és rabláskár, valamint a jármű önkényes el- vétele esetén a Biztosító szolgáltatás nyújtásának feltétele a rendőrségi feljelentés.

Jelen pont vonatkozásában teljes kár: amikor a károsodott vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, vagy a helyreállítás gazdaságtalan. A helyreál- lítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy valóságos (káridőponti) értékét.

Jelen pont vonatkozásában részleges kár: amikor a károso- dott vagyontárgy javítással, illetve a részek pótlásával gazda- ságosan helyreállítható.

6. KIEGÉSZÍTŐ POGGYÁSZBIZTOSÍTÁS KÁRBEJELENTÉSHEZ KÉRT IRATOK

A poggyász részleges károsodás esetén:

1. A vagyontárgy helyreállításának indokolt költségeiről kiállí- tott számla,

2. a Biztosító által felkért független szakértői vélemény a ke- letkezett kár mértékéről,

3. vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat,

4. vagyontárgy vásárlási eredeti számlája, vagy annak hiteles másolata,

5. vagyontárgy könyvelési értékét igazoló hivatalos irat,

6. vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat,

7. vagyontárgy helyreállítási, pótlási számlája, vagy nettó térí- tés esetén annak hiteles másolata,

8. vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve,

9. vagyontárgy értékesítési igazolása értékmegjelöléssel,

10. selejtezési jegyzőkönyv.

A poggyász teljes károsodás, lopás, rablás, megsemmisülés esetén:

1. Rendőrségi feljelentés,

2. vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat,

3. vagyontárgy vásárlási eredeti számlája, vagy annak hiteles másolata,

4. vagyontárgy könyvelési értékét igazoló hivatalos irat,

5. vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat,

6. vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve,

7. vagyontárgy értékesítési igazolása értékmegjelöléssel,

8. selejtezési jegyzőkönyv.

7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Jelen kiegészítő poggyászbiztosítás csak a SIGNAL FLOTTA CASCO gépjármű-biztosítással együtt köthe- tő. A fenti pontokban nem szabályozott kérdésekben a poggyászbiztosítási szolgáltatásra a SIGNAL FLOTTA CASCO gépjárműbiztosítás feltételei az irányadóak.

A jelen szerződési feltételek szerkesztésének lezárási dátuma: 2018.02.14.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3339