MI-HÁZUNK TÖMBHÁZ BIZTOSÍTÁS

MI-HÁZUNK TÖMBHÁZ BIZTOSÍTÁS

Feltételek

Hatályos: 2017. január 1-től

Tartalomjegyzék

TÖMBHÁZAK BIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (STÁVBI 2016) 2

ÉPÜLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÉBI 2011) 20

KIEGÉSZÍTŐ ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÜBI 2011) 28

FELVONÓK KIEGÉSZÍTŐ GÉPTÖRÉS ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSNAK FELTÉTELE (STLIBI 2011) 30

KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STABI 2011) 32

TÖMBHÁZAK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (STÁFBI 2016) 34

INGATLANHASZNÁLÓI ÉS -ÜZEMELTETŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (STIFBI 2016) 37

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STUBI 2016) 39

TÁRSASHÁZ-KEZELŐI KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÖFBI 2016) 40

SIGNAL ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2013) 42

FELTÉTELMÓDOSÍTÁS 43

TÖMBHÁZAK BIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (STÁVBI 2016)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkez- nek – a biztosító társasházi, illetve szövetkezeti tulajdonformá- ban működő épületek (továbbiakban tömbházak) vagyon- és felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a magyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi V. tör- vény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) rendelkezései irányadóak.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete

A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősül- nek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a fel- tételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Jelen feltétel alapján kötött vagyonbiztosítási szerződés(ek) ben foglaltak szerint a biztosító díj ellenében megtéríti – a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a feltételekben megállapított mértékben és feltételek szerint – a biztosítási esemény megvalósulása esetén a biztosított va- gyontárgy(ak)ban közvetlenül okozott károkat.

A biztosítási események meghatározását a jelen feltétel, vala- mint a vonatkozó biztosítási feltételek tartalmazzák.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

1.1. Szerződő az a társasházi, szövetkezeti közösség, vagy gazdálkodó szervezet, amely a biztosítási ajánlatot teszi és jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére.

1.2. Biztosított az a társasház, társasüdülő tulajdonosi kö- zössége, az a lakásszövetkezet üdülőszövetkezet, vagy az a gazdálkodó szervezet, aki a biztosított vagyontárgy(ak) meg- óvásában érdekelt.

1.3. Ha a szerződést nem a biztosítottak kötik, a szerződésbe szerződőként nem léphetnek.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybe- hangzó kifejezésével, írásbeli megállapodással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.

2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/ biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által

rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – ajánlat szerinti tarta- lommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatel- bírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem mi- nősül a biztosító képviselőjének.)

2.3. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kockázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkoza- tok a biztosítóhoz beérkezzenek.

2.4. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.

2.5. A szerződés tartalma teljes mértékben írásbeliség- hez kötött, így nem válnak tartalmává szokások (melyek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakorlatok (amelyeket egymás között kialakítottak).

2.6. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15munkanapon belül) nem kifo- gásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az el- térésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumen- tum átadásakor írásban felhívta.

2.7. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltéte- lek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE (FELMONDÁSA)

3.1. A biztosítási szerződés minden esetben határozatlan időtartamra jön létre. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerződés létrejöttétől számított egy év. A biztosítás évfordu- lója a biztosítási időszak utolsó napjának 24. órája.

3.2. A szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szer- ződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerző- dési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általá- nos szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt na- pon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a mó- dosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

4. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

4.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli.

4.2. A fizetendő biztosítási díj megállapításának alapja az egy biztosítási időszakra (maximum egy évre) eső díj.

4.3. A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vo- natkozik.

4.3.1. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a biz- tosítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

4.3.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a bizto- sító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

4.3.3. Abban az esetben, ha az érdekmúlás kizárólag a bizto- sított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt, akkor a tulajdonjoggal együtt a biz- tosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpont- jában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

4.4. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti. Amennyiben a szerződés halasztott díjfizetéssel jön lét- re, az első biztosítási díj vagy díjrészlet esedékessége a koc- kázatviselés kezdetétől (4.5. pont) számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie. Ha a szerződés a 4.5. pontban rögzített halasztott kockázatviselési kezdettel és egyben halasztott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet/díjelőleg esedé- kessége a 4.5. pontban meghatározott, a halasztott kocká- zatviseléssel létrejött szerződésre vonatkozó kockázatviselési kezdettől számított 30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a biztosító pénztárába vagy számlájára az első bizto- sítási díjnak, vagy díjrészletnek/díjelőlegnek be kell érkeznie.

4.5. Csekkel, banki utalással, vagy inkasszóval (csoportos be- szedési megbízással) történő díjfizetés esetén a biztosító koc- kázatviselésének kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a nap- nak a 0. órájában kezdődik a biztosító kockázatviselése, amely napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázat- viselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Ameny- nyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatviselés kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénz- tárába vagy számlájára beérkezik. A biztosító kockázatvise- lésének kezdete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap 0. órája.

4.6. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonat- kozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerző- dés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfi- zetését.

4.7. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint tör- ténhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező képviselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fizetés napját követő nap 0. órá- jában (és nem korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A biztosító képviselője nem jogosult

– sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem módosítására,

– továbbá nem jogosult az első díjon/díjelőlegen kívül a bizto- sítási díjat (folytatólagos díj) átvenni.

4.8. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésé- vel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befi- zetett díjtöbbletet kamatmentes előlegként kezeli a Biztosító és a következő esedékes díjrészletbe beszámítja, vagy ha az összeg nagyobb, mint a biztosítási időszakra vonatkozó még fizetendő díj összege, úgy a biztosítási időszakra eső díjon felüli díjtöbbletet a Biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

5. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE, A BIZTOSÍTÓ SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSA

5 .1. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás esedékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredményte- len elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést kése- delem nélkül bírósági úton érvényesíti.

5.2. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a na- pon szűnik meg, amikor a szerződőnek/biztosítottnak a va- gyontárgy(ak) megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszűnik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szer- ződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövet- kezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtoká- ban volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosí- tási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog

átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon be- lül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

5.3. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a biztosí- tó szükségesnek ítéli, a szerződés módosítását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.

5.4. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

5.4.1. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5.4.2. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonat- kozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 5.4.) pontban és az 5.4.1.) bekezdésben meghatározott jo- gait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

5.5. Abban az esetben, ha a szerződés az 5.1. bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következté- ben szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentes- ségi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreál- lítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerző- dés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

6. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

6.1. A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerző- désben megjelölt, Magyarországon belüli, természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.

6.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

7. A VAGYONTÁRGYAK KÖRE

Biztosított vagyontárgy(ak)nak, vagyoncsoport(ok)-nak kell tekinteni minden, a biztosítási szerződésben megjelölt ter- mészetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti (és az egyes feltételekben ki nem zárt), a biztosított tulajdonában lévő va- gyontárgyat (vagyoncsoportot). A két fedezeti kör alapján cso- portosítva:

7.1. A TÖMBHÁZ KÖZÖS TULAJDONÁNAK BIZTOSÍTÁSA ESETÉN:

a) a társasházi tulajdonforma esetében az alapító okirat sze- rint közös tulajdonként,

b) a szövetkezeti tulajdonforma esetében az alapszabály sze- rint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonaként meg-

határozott épületszerkezeti és -gépészeti elemek biztosí- tottak.

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály nem ren- delkezik a közös tulajdonban lévő épületszerkezetekről, gé- pészeti berendezésekről, akkor a biztosított vagyontárgyak a következők:

7.1.1. Épületszerkezetek:

a) alapozás, függőleges teherhordó szerkezetek és külső té- relválasztó szerkezetek felületképzés nélkül;

b) vízszintes teherhordó szerkezetek, mint közbenső- és záró födémek, erkélylemezek, függőfolyosók felületképzés nél- kül;

c) közös használatban lévő lépcsőszerkezetek, pihenők bur- kolattal;

d) tetőszerkezetek, lapostetők teljes hő-, és csapadékvíz el- leni szigeteléssel,

e) tetősík feletti kőműves szerkezetekkel és bádogozással;

f) homlokzat és az erkélylemezek vakolatai, homlokzatok külső hőszigetelése, vakolata;

g) kéménypillérek, illetve egyéb szerkezetű kémény, szellőző és klímarendszerek szellőzőcső-hálózata, mind a tetősík alatt, mind felette;

h) közös tulajdonú helyiségek alapító okirat, alapszerződés szerint felsorolva;

i) közös tulajdonú helyiségeknek (használat jellegétől függet- lenül), valamint a homlokzatok nyílászárói üvegezve, épü- letasztalos- és lakatosszerkezetek, fal- és padlóburkolatai, álmennyezetei és álpadozatai;

j) külön megállapodással a biztosított az objektummal egy telken lévő és a lakóközösség tulajdonát, illetve kötelezett- ségi körét képező:

– műtárgyak, útburkolatok, úszómedencék;

– növényzet, a talajhoz szilárdan rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyermekjátékok,

– kerítések, támfalak, kőműves- és lakatosszerkezetei.

7.1.2. Épületgépészetek:

a) nyomó vízvezeték-hálózat a vízművek mérőórájától a külön tulajdon főelzárójáig vagy mérőórájáig;

b) tüzivízhálózat a vízművek mérőórájától a csatlakozási pon- tokig;

c) központi fűtés, távfűtés csőhálózata a külön tulajdonok- ban lévő radiátorok szelepéig vagy hőmennyiségmérőjéig;

d) központi szellőzőberendezés csővezetékei, szerelvényei a külön tulajdonokban lévő lezáró rostélyig;

e) klímaberendezések csővezetékei, a külön tulajdonok bel- téri egységéig;

f) központi melegvíz-szolgáltatás csőhálózata a külön tulaj- don főelzárójáig, vagy mérőórájáig;

g) szennyvíz elvezetésére szolgáló csőhálózat a csatornázási szolgáltató ejtőaknájától a külön tulajdonok bekötőveze- tékeinek csatlakozásáig, illetve a tömbház tulajdonában lévő és a kockázatviselés helyén található szennyvíztároló;

-szikkasztó medence;

h) a csapadékvíz-elvezető rendszerek az épületszerkezeten kívül, illetve azon belül, valamint a függőeresz-csatornák;

i) elektromos hálózat az épület főelosztójától, biztosítójától a külön tulajdonok mérőórájáig, közös tulajdonú helyiségek,

helyiségcsoportok elektromos hálózata és az érintésvé- delmi rendszere;

j) villámvédelmi hálózat teljes egészében;

k) központi antenna, illetve telekommunikációs rendszer sze- relvényei (vevőegység nélkül), vezetékei a külön tulajdonok armatúráinak bekötéséig;

l) gázvezeték csőhálózata az épületbe bejövő vezeték főel- zárójától a külön tulajdon csatlakozásáig vagy mérőórájáig;

m) központi porszívó csőhálózata, szerelvényei (a központi egység nélkül) a külön tulajdonok csatlakozó szerelvényéig;

n) közös tulajdonú helyiségek, helyiségcsoportok épületgé- pészeti szerelvényei;

o) háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló ejtővezeték-rend- szerek.

7.1.3. Épületgépészeti berendezések (külön biztosítási összeggel meghatározva)

a) központi fűtés gépészeti berendezései, a kazánok; szivaty- tyúk, vízlágyító berendezések; hőcserélők, kiegyenlítő tar- tályok;

b) távfűtés gépészeti berendezései, szivattyúk, hőcserélők; kiegyenlítő tartályok;

c) központi melegvíz szolgáltatás, kazánok, szivattyúk, forró- víztartályok;

d) távhő(melegvíz)szolgáltatás, szivattyúk, hőcserélők;

e) napkollektorok, szivattyúk, hőcserélők;

f) szennyvíztisztító berendezés;

g) központi szellőző-, illetve klímaberendezések;

h) úszómedence, szivattyúk és tisztító berendezések;

i) a külön tulajdonokat vagy a közös használatú helyisége- ket, illetve az udvart ellátó kút, szivattyúk, tisztító berende- zések és szerelvények;

j) központi porszívó berendezés;

k) közös mosókonyha és szárító épületszerkezethez fixen rögzített, vagy állandó közműbekötéssel rendelkező gépé- szeti berendezései;

l) gyengeáramú rendszerek kapufelcsengetők, kaputelefo- nok, kapuvideofonok, távirányítórendszerek, központi riasz- tó- és különböző beléptető-rendszerek teljes automatikája és elektromos hálózata a külön tulajdonokon belüli foga- dóegységek kivételével;

m) központi antennák, erősítő berendezések;

n) személy- és teherfelvonók teljes gépészeti és automatikai rendszere, illetve a járószék,

o) háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló mozgatható sze- méttárolók (kukák), illetve a tömörítő berendezések;

p) egyéb, itt fel nem sorolt a határolófalakon belüli épületfel- szerelések és berendezések, amelyek tartósan rögzítettek, illetve szükségesek az épület/építmény rendeltetésszerű használatához.

7.1.4. A tömbház közös tulajdonának biztosítása esetén nem biztosítottak a társasházi tulajdonforma esetén az alapító okirat szerinti külön tulajdonokban, illetve a szö- vetkezeti tulajdonforma esetén a szövetkezeti tagok tu- lajdonában, felelősségi körében lévő épületszerkezetek, épületgépészetek, épületgépészeti berendezések.

7.2. A TÖMBHÁZ TELJES BIZTOSÍTÁSA ESETÉN:

a 7.1. pontban felsorolt vagyontárgyak kiegészülnek a külön tulajdon épületvagyontárgy csoportba sorolható vagyontár- gyaival, így

a) a társasházak esetében az alapító okirat szerint külön tu- lajdonként megjelölt, vagy

b) a lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok saját tulajdonaként meghatáro- zott épületszerkezeti és -gépészeti elemekkel.

7.2.1. Épületszerkezetek:

a) külön tulajdonú helyiségek alapító okirat, alapszerződés szerint felsorolva;

b) külön tulajdonon belüli, az épület, építmény állékonyságá- nak veszélyeztetése nélkül elbontható válaszfalak, fa-, illet- ve fémszerkezetű galériafödémek, illetve belső lépcsők;

c) külön tulajdonon belüli vízszintes, függőleges térelválasztó szerkezetek, beépített tetőterek, lépcsők, fal-, padló- és mennyezetburkolatai, illetve álmennyezetei, álpadlói, vala- mint mindennemű felületképzései;

d) külön tulajdonú helyiségeknek a nyílászárói üvegezéssel együtt, épületasztalos- és lakatosszerkezetei;

e) külön tulajdonú helyiségeknek beépített szekrényei (me- lyek állékonyságát az épület szerkezetei biztosítják).

7.2.2. Épületgépészetek:

a) nyomó vízvezetékek a külön tulajdon mérőórájától, vagy főelzárójától kezdődően a szerelvényekkel együtt;

b) külön tulajdonban lévő tüzivízhálózat a külön tulajdon főel- zárójától, a szerelvényekkel együtt;

c) központifűtés-vezetékek a külön tulajdon radiátorszelepé- től vagy hőmennyiségmérőjétől radiátorokkal együtt;

d) központi szellőző- és klímarendszerek külön tulajdonokon belüli szerelvényei;

e) központi melegvíz-vezetékek a külön tulajdon mérőórájá- tól, vagy főelzárójától kezdődően a szerelvényekkel együtt;

f) szennyvízelvezető csőhálózat a külön tulajdonok bekötő ágvezetékeitől, a szaniterek, illetve berendezések beköté- sével;

g) elektromos és érintésvédelmi hálózat a külön tulajdon mé- rőórájától, vagy főkapcsolójától, a szerelvényekkel együtt;

h) gyengeáramú rendszerek, kapufelcsengetők, kaputele- fonok, kapuvideofonok, távirányítórendszerek, központi riasztó- és különböző beléptető-rendszerek, valamint a telekommunikációs rendszerek külön tulajdonokon belüli fogadóegységei, armatúrái;

i) gázvezetékek a külön tulajdon főelzárójától vagy mérőórá- jától, a szerelvényekkel együtt.

7.2.3. Épületgépészeti berendezések:

a) külön tulajdonok vizeshelyiségeinek fürdőszobák, wc-k, beépített, állandó közműcsatlakozással rendelkező egész- ségügyi berendezései, szaniterei és azok gépészeti beren- dezései;

b) külön tulajdonok konyháinak a beépített (saját borítással nem rendelkező), állandó közműcsatlakozással bekö- tött gépészeti berendezései, illetve bármely állandó köz- műcsatlakozással bekötött tűzhely;

c) külön tulajdonokba állandó közmű- és/vagy kéménybekö- téssel bekötött berendezések teljes gépészettel, kályhák (kazánok, bojlerek, gázkonvektorok stb.);

d) gyengeáramú rendszerek kapufelcsengetők; kaputelefo- nok; kapuvideofonok; távirányító rendszerek beltéri egy- ségei;

e) vagyonvédelmi berendezések, épületszerkezethez tar- tósan rögzített, 230 V-os elektromos hálózattal működő elektronikus riasztórendszerek minden alkotó eleme; falba beépített értéktárolók.

7.3. KÜLÖN MEGÁLLAPODÁSSAL BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK:

7.3.1. Épületek/építmények esetén az objektummal egy telken lévő és a lakóközösség tulajdonát, illetve kötele- zettségi körét képező:

– különleges üvegek;

– műtárgyak, útburkolatok, úszómedencék;

– növényzet, a talajhoz szilárdan rögzített lámpatestek, pa- dok, játszótéri gyermekjátékok;

– kerítések, támfalak, kőműves- és lakatosszerkezetek.

7.3.2. Épület-, építmény-, épületszerkezet-típus esetén:

a) épületek, építmények, amelyek az Országos Műemlék- védelmi Hivatal, illetve az illetékes minisztérium rendelete alapján az önkormányzatok számára kiadott címjegyzék- ben műemlék, műemlék jellegű vagy városképi jelentő- ségű épületnek lettek nyilvánítva (jogszabály szerint ezen épületeket táblával is meg kell jelölni);

b) 1900 előtt épült épületek, építmények;

c) épületek, építmények, melyek teherhordó szerkezetei részben, vagy egészben bauxitbetonból készültek;

d) úszómedencék;

e) be nem fejezett épületek, melyeknek legalább a függőle- ges és vízszintes tartószerkezetei már állnak, nyílászárói, beüvegezve beépítésre kerültek és végleges csapadékvíz elleni védelemmel ellátott tetővel rendelkeznek.

7.3.3. Közös tulajdonban lévő ingóságok esetén:

A biztosítási fedezet kiterjedhet a társasház közös tulajdoná- ba, illetve a szövetkezet tulajdonába tartozó, lezárt kockázat- viselési helyen tárolt ingóságokra:

– takarítószerekre;

– kerti szerszámokra és kerti kisgépekre;

– a társasház, lakásszövetkezet irodájának bútoraira, számí- tógépeire;

– építőipari kisgépekre és egyéb készleteire.

7.3.4. A biztosított épületben lakó természetes személyek, il- letve az ott tevékenységet folytató vállalkozások tulajdonában álló gépjárművek.

7.4. NEM BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK:

7.4.1. épületek, építmények, épületszerkezetek esetén (annak ellenére sem, hogy az alapító okirat, alapszerző- dés tartalmazhatja ezen vagyontárgyakat):

a) telek, ingatlan;

b) udvarok, lég- és világítóudvarok;

c) fóliasátrak, és üvegházak;

d) földbe vájt, kikövezetlen falú építmények;

e) nem a kockázatviselési helyként megnevezett helyraj- zi számon elhelyezkedő épületek, építmények;

f) olyan épületek, építmények, melyek közbenső födém- jei részben, vagy egészben fa födémmel készültek;

g) olyan épületek, építmények, melyek zárófödémjei részben, vagy egészben fafödémmel készültek és raj- tuk, a tetőtéren belül nyitott csapadékelvezető vályú található;

h) olyan épületek, építmények, melyek láthatóan elha- nyagoltak, romosak, aládúcolt épületszerkezeteket tartalmaznak, vagy egész évben lakatlanok;

i) be nem fejezett épületek, melyek a 7.3.2.e) pontban foglalt készültségi fokot még nem érte el;

j) bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,

k) az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek, abban az esetben is, ha ez hatósági előírások miatt történik (pl.: hőátbocsájtási tényező szigorodása stb.);

l) olyan, a kockázatviselési helyen lévő gépészeti beren- dezések, amelyek valamely közműszolgáltató vállalat tulajdonában állnak (pl.: trafóállomások, gázredukto- rok, hőközpontok, polgárvédelmi óvóhelyek gépészeti berendezései);

m) olyan, a kockázatviselési helyen áthaladó (szolgalmi joggal) közművezetékek, melyek a szolgáltató tulajdo- nában állnak (pl.: távhőszolgáltató vezetékei, szenny- vízcsatorna stb.).

7.4.2. ingóságok esetén:

a) készpénz, értékpapír;

b) okmányok, kéziratok, tervek, dokumentációk;

c) adathordozókon tárolt információk;

d) a biztosított helyiségeken kívül (szabadban, nem le- zárt helyiségekben, így erkélyen, külső folyosón, kert- ben stb.) tárolt vagyontárgyak;

e) a tulajdonostársak, szövetkezeti tagok, bérlők saját vagyontárgyai.

8. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

8.1. A biztosítási összeget a szerződő/biztosított vagyon tár- gycsoportonként, illetve a külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak esetén, vagyontárgyanként határozza meg, a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszköz- ben. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

8.2. A biztosító kockázatvállalása fennállhat:

a) a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt vagyontár- gyakra megjelölt összeghatárig,

b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportra a megjelölt összeghatárig.

8.3.A biztosítási összeg: új értéken (újraépítési ár, utánpótlási új érték) kerül meghatározásra.

8.4. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított va- gyontárgy új értékét.

8.5. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új értéket meghaladja, akkor az új értéket meghaladó részében a biz- tosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat megfelelően le kell szállítani. (Túlbiztosítás.)

8.6. A biztosítási ajánlat és mellékletei tartalmazzák a biztosí- tandó vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti megbontott biz- tosítási összegét.

8.7. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg a bizto- sított vagyontárgyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag- és munkadíj) költségeinek összege.

8.8. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezde- ményezheti.

8.9. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.

8.10. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdemé- nyezheti.

8.11. A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartá- sa érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az értékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkö- vetés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosítása- ival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító átlagindexet képez. Az értékkövetés számítását a biztosító évenként egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján végzi. A biztosító az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és díjakról az értékkö- vetés érvénybe lépését megelőzően 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az értékkö- vetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmondhatja.

8.12. Többszörös biztosítás

8.12.1. Abban az esetben, ha ugyanazt az érdeket több biztosí- tó egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

8.12.2. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fi- zetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szer- ződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

10. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, KORLÁTAI

10.1. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat – a Ma- gyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes vagyontárgycsoportok milyen értéken vannak biztosítva. Kiegészítő kockázatok, illetve több- letszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső ha- tára az ott megjelölt éves sublimit.

10.2. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak bizto- sítási összegét csökkentik. Amennyiben a biztosító térítést nyúj- tott, úgy megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

10.3.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idő- szakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfele- lően kiegészíti.

10.3.2. A 10.3.1.) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biz- tosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szer- ződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

10.3.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

10.4. Biztosítási események okozta károk térítése: A biztosí- tási események bekövetkeztekor a biztosító a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően – a következők szerint nyújt szolgáltatást:

10.4.1. Ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege ala- csonyabb, mint az új érték szerint meghatározott érték (alul- biztosítottság), a biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a káridőponti tényleges új értékhez.

10.4.2. A biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság) a biztosító

– kivéve a 10.4.3., illetve a 10.4.4. bekezdésben meghatáro- zottakat – a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat a káridőponti, magyarországi beszerzési új értéken téríti, azaz azt az összeget téríti meg, amelyből a biztosított, károsodott vagyontárgyak azonos paraméterekkel újra beszerezhetők, el- készíthetők.

10.4.3. A biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat káridőponti avult értéken (káridőponti valóságos értéken) téríti, ha a károsodott biztosított vagyontárgy avultsága a kár időpontja előtt az 50%-ot elérte vagy meghaladta.

10.4.4. Ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi értékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi ér- tékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.)

Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és marad- vánnyal csökkentett forgalmi értéke közötti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épü- let újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik.

10.4.5. Biztosított járművek, illetve alkatrészek károsodása esetén a káridőponti avult érték kerül térítésre.

10.4.6. Eltérő megállapodás hiányában a teljes kárt szenve- dett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, illetve hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja. A ma- radványokra a biztosító nem tart igényt.

10.4.7. A biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a biztosító a káridőponti állapotnak megfelelő javítási vagy hely- reállítási költségeket fedezi.

10.4.8. Ha festés, mázolás, tapétázás, valamint mindennemű fal- és padlóburkolatban bekövetkező kár a helyiség azonos kivitelezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a bizto- sító a teljes azonos kivitelezésű felületet tekinti károsodottnak.

10.4.9. Ha a helyreállítás eltér anyagában, anyagának minő- ségében a kárkori állapottól, a térítés alapja a káridőponti ál- lapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemel- kedés arányában csökkenti a térítés összegét.

10.4.10. Az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költsé- gek mértékéig téríti meg, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

10.5. Készletek kára esetén

a) a vásárolt anyagokat a biztosító káridőponti beszerzési áron téríti,

b) egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és tel- jes kárait használatba vett eszközök esetén, káridőponti értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig új- rabeszerzési áron téríti a biztosító.

10.6. Biztosítási eseményekhez kapcsolódó költségtérí- tések

10.6.1. A biztosító a biztosítási összegen belül az adott va- gyontárgycsoportra feladott biztosítási összeg 20%-áig, de legfeljebb az adott kár kártérítésének összegéig megtéríti a biz- tosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított va- gyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolható költségeket, a következők szerint:

a) az oltás és mentés költségeit – beleértve az idegen tu- lajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik,

b) a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, amelyek – hacsak a maradványértékek felmérése során nem kerültek beszá- mításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontá- si törmeléknek és a nem felhasználható maradványoknak a legközelebbi és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel,

c) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy azok ha- tásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költ- ségeket, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájárulásá- val történt,

e) a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségeket,

f) a takarítás, deponálás indokolt költségeit, amelyek a bizto- sított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín hely- reállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel,

g) a szét- és összeszerelés költségeit, amelyek a kár felszá- molása/helyreállítása során, berendezések le- vagy vissza- szerelésével kapcsolatban merültek fel.

A kárenyhítés körébe eső, indokolt költségeket a biztosító ak- kor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre, kivéve a kárenyhítés során bekövetkezett egészségkárosodást.

10.6.2. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt eset- ben tartalmazhatják a sürgősségi felárat, a túlmunka többlet- költségeit, valamint a felhasználandó anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.

10.7. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási-, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmiadó összegének megfele- lő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

11.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra

a) amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt va- gyontárgyban keletkezik,

b) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

c) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,

d) amely a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökke- néséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

e) amely a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem ká- rosodott tartalék alkatrészének vagy tartozékainak ere- deti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

f) ami normalizált hiányként – káló – elszámolható,

g) amely üzleti könyvek és szoftver károsodásának kö- vetkezményeként keletkezett,

h) amely a talajerőben, vízminőségben, természeti kör- nyezetben következett be,

i) amely – egészben vagy részben – az épületek, épít- mények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következett be.

11.2. Nem téríti meg a biztosító (bárminemű kár, veszte- ség, költség, amelynek eredménye, keletkezési oka köz- vetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a követ- kező eseményekkel)

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből eredő károkat,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggés- ben bekövetkezett károkat; a következményi károkat, így például az üzemszünetből eredő termeléskiesést,

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzás- ból eredő károkat,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károkat,

e) jogszabály alapján megtérülő károkat,

f) a gépi adathordozókban tárolt dokumentációk, ter- vek, szellemi termékek újra-előállítási és rögzítési költségét,

g) az adatokban vagy szoftverekben keletkezett károkat, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy számí- tógépes programok eredeti felépítésének törlését, elromlását vagy eltorzulás miatt bekövetkezett hátrá- nyos megváltoztatását,

h) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés által okozott károkat,

i) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, láza- dás, puccs, sztrájk által okozott károkat,

j) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás által oko- zott károkat,

k) hadijog, rendkívüli állapot által okozott károkat,

l) terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben ke- letkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint: Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szer- ződési feltételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménynyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekmények- kel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függet- lenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazá- sával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészí- tésével valósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre vagy ember vagy em- berek csoportja(i),

• amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben be- folyásolja, vagy

– amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális,

vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtották végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, ame- lyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselek- mények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

m) indokolatlan többletköltségek.

12. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

12.1. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elválla- lása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a bizto- sítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos kérésére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analitikus nyilvántar- tása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, használatát igazo- ló dokumentum, munkaköri leírás, a biztosított vagyontárgyra vonatkozó szakvélemény, építési/használatbavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azo- nos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(aka)t teljes körűen tájékoztatni a biztosí- tási szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

12.1.2. Változásbejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerző- dő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésük- től számított 8 napon belül – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni. A bejelentési kötelezettség alá tartozik a szerző- désben rögzített bármely adat megváltozása.

A szerződő/biztosított a biztosító kérésére köteles a változás- ra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a biztosító kérésére a biztosítónak átadni.

A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás-bejelentési kö- telezettségének megsértése esetén a biztosító kártérítési köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosí- tási esemény bekövetkezésében.

12.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

a) A szerződő/biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles

a biztosítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

b) Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biz- tosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni viszonyok, ká- rigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezé- sének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek. Ezek tételes felsorolása e feltételgyűjtemény végén található Kárdokumentációk tömbház-biztosítási szerződések esetén című dokumentumban és annak táblá- zataiban találhatóak.

c) A kárbejelentésnek tartalmaznia kell

– a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, le- írását,

– a károsodott vagyontárgyak/vagyontárgycsoportok megnevezését, helyét, becsült mértékét,

– a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról tájékoztatást,

– a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszámát.

d) Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lopás, rab- lás, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság, munkaügyi felügyelőség stb.) is azonnal értesíteni kell.

A közlési, változás bejelentési és kárbejelentési kötelezettsé- gét megteheti:

e-mail: xxxx@xxxxxx.xx, telefon: 00 0 000 0000,

fax: 00 0 000 0000,

postacím: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.

12.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a károk megelőzése és elhárítá- sa érdekében az adott helyzetben általában elvárható maga- tartást tanúsítani, valamint a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

12.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem ve- zetett eredményre.

Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biz- tosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

12.1.6. Tájékoztatási kötelezettség

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatok- ról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosí- tottat köteles tájékoztatni.

12.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

12.2.1. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés ada- tairól, a bejelentett károk rendezéséről, a szolgáltatások ös-

szegének kifizetéséről, illetve ezek akadályáról. A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azo- nosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részé- re a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságá- nak megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötele- zettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.

12.2.2. Szolgáltatási kötelezettség

a) A biztosító a biztosítási eseményekre a feltételekben foglal- tak szerint nyújt szolgáltatást. A biztosító késedelmes szol- gáltatása esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

b) A szolgáltatási összeg a szolgáltatás alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes. A kárfi- zetés történhet postai úton, vagy a károsult által megadott bankszámlaszámra átutalással.

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérí- tési összeg kifizetésében közreműködni.

c) Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szer- ződés szerinti biztosítási esemény történt, de a szolgáltatás végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.

13. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

13.1. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a biz- tosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Abban az esetben, ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a köz- lési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányu- ló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változásbejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha ar- ról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

13.2. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásba adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és továb- bi károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége ezen károkra nem áll be.

13.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 12.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel-

világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.

13.4. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogel- lenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével, megóvásával együtt járó munkakört betöl- tő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy

– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A 13.4.) bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is fennáll

13.5. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdés- ben meghatározott személy:

– hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

– tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

– a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fogyasztásá- nak hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüg- gésben okozta,

– az ingatlant nem a rendeltetésének megfelelően hasz- nálta,

– a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta.

13.6. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a biztosítónak visz- szafizetni.

13.7. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, meg- illetik mindazok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a kárérték magasabb, mint a biztosító szolgáltatásának limite, valamint a biztosító a károkozóval szemben kere- setet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvé- nyesíteni.

A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költ- ségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült ösz- szegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.

13.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára

nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

14. A BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK A BIT. RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

14.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartal- mazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

14.2. A 14.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból vég- zett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadá- sa esetén részére nem nyújtható előny.

14.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcso- latos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meg- határozott egészségügyi adatokat a biztosító a 14.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizáró- lag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

14.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha

a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép- viselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

c. a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolyta- tása keretében ismeri meg.

14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljá- ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljá- ró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a tit- kosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, vala- mint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közleke- dési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közle- kedési nyilvántartási szervével,

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítá- si szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló meg- állapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Iro- dával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továb- bá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósággal,

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló minisz- teri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo-

nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrár- kár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szerv- vel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)-j), n),és s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megje- lölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megje- lölése is.

14.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. . Nem jelenti a biz- tosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. 14.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 14.5.-14.6.,10. vala- mint a 14.14. és 14.16 pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. 14.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

14.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel- jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásá- val, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással,

bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben.

14.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

14.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérel- mét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

14.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

14.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adat- továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az információs önrendel- kezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

14.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adatto- vábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

14.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör- ténő adatátadás.

14.17. A 14.16. pontban meghatározott adatok átadását a biz- tosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.

14.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 14.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év eltelté- vel törölni kell.

14.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 14.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a

14.10. pont alapján végzett adattovábbításokról.

14.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés meg- jelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

14.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

14.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető.

14.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonat- kozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

14.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a bizto- sítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

14.26. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következte- tés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiak- ban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létre- jöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sével összefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a sze- mélyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek külön- leges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogsza- bályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájáru- lását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevé- kenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, to- vábbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érin- tettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hoz- zájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adat- szolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szer- ződési feltételek 14.6. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:

14.26.1. Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biz- tosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, fel- dolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve amennyiben az adatok továbbításra kerültek az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását indoklással kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelke- zése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, to- vábbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

14.26.2. Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a való- ságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyessé- gét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessé- ge vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

14.26.3. Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

– kezelése jogellenes,

– az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kö- telezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szük- ség,

– az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvo- solható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.

14.26.4. Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltéte- lezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja. A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, to- vábbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos ér- dekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

14.26.5. Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala kivéve, ha arra az érintett felhatalma- zást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos személyes adatokon is alapuló összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője kö- teles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

14.27. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múl- va a levéltári kutatások céljára felhasználható.

14.28. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatko- zással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

14.29. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15. A BIZTOSÍTÓ ÜZLETI TITKA

15.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

15.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

15.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére köz- vetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

16. A FATCA-TÖRVÉNY ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

16.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fe- jezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulaj- donos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

16.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

16.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon be- lül írásban tájékoztatja.

17. A PÉNZÜGYI SZÁMLÁKKAL KAPCSOLATOS ADATSZOLGÁLTATÁS ÉS ÁTVILÁGÍTÁS ALAPJÁN FENNÁLLÓ KÖTELEZETTSÉGEK

17.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Ma- gyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a to- vábbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvég- zi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti meg- állapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).

17.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyi- ségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetsé- ges – elektronikus úton tájékoztatja

a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

17.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intéz- mény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

18. A VESZÉLYKÖZÖSSÉG VÉDELME CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ ADATÁTADÁS

18.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megkereső biz- tosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdeké- ben – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt

kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 14.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 18.3.-18.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosí- tási szerződésben rögzítésre került.

18.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatáro- zott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

18.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azo- nosító adatait;

b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c. a 18.3.a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi

– a 18.3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szer- ződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

18.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerző- dés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jo- gok beazonosításához szükséges adatokat;

c. a 18.4.b. pontban meghatározott vagyontárgyakat, követe- léseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett bizto- sítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megköté- sével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatokat; és

e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

18.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés tel- jesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a káro- sult személy azonosító adatait;

b. a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a 18.4. pont b-e. alpontjában meghatáro- zott adatokat;

c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfel- vételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészsé- gi állapotára vonatkozó adatokat;

d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő sze- mélyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a szemé- lyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi az e be- kezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

18.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3. és

10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat, így különösen a kárese- mény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó ada- tokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfel- vétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

18.7. A 18.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartal- maznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért ada- tok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a 18.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

18.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven na- pig kezelheti.

18.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső bizto- sító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 18.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

18.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biz- tosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

18.11. A megkereső biztosító az 18.1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továb- bá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

18.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 18.8.-

18.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

18.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomá- sára jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 18.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

18.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

18.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatályos szö- vege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

19. PANASZKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK A BIT RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

19.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről és külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal. hu e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – re- gisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhető- ségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx el- érési úton.

19.2. A biztosító

a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiá- nyában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan

fogadja.

19.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek le-

hetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számí- tott öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfél- fogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.

19.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biz- tosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügy- intézést. A biztosító az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

19.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hang- felvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatá- sát, továbbá térítésmentesen tizenöt napon belül rendelke- zésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegy- zőkönyvet.

19.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 19.7. pontban megha- tározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 19.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

19.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy má- solati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 19.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megkül- di, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

19.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoko- lással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek. A biztosító a panaszkeze- lés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.

19.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszában írás- ban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy az a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNBtv.-ben) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezé- sek megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, ér- vényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fo- gyasztónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasz- tót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint a levelezési címét, továb- bá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi

Békéltető Xxxxxxxx által készített és a biztosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.

Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.huInternet: xxxx://xxx.xxx.xx A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

Telefon: x00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

19.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.

19.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a 19.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének sza- bályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési sza- bályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tá- jékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.

19.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántar- tást vezet.

19.13. A 19.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b. a panasz benyújtásának időpontját,

c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézke- dés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e. a panasz megválaszolásának időpontját.

A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüg- geszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

19.14. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.

19.15. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fo- gyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.

19.16. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás kereté- ben lehetséges.

20. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS A SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Xxxxxxx feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

a. Elévülés ( STÁVBI 2016 21.1)

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított egy év.

b. Reaktiválás (STÁVBI 2016 5.5)

Abban az esetben, ha a szerződés az 5.1. bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következ- tében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a bizto- sítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biz- tosítási díjat megfizetik.

c. Írásbeli alakhoz kötött nyilatkozatok formaiságára vo- natkozó előírások (STÁVBI 2016 2.7)

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

21. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

21.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított egy év.

21.2. A biztosított/szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

21.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, befolyáso- ló körülményeket és a szerződő/biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti.

Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a kockázati vi- szonyokban jelentős változás következett be, úgy 15 napon belül kezdeményezheti a díjtétel módosítását.

21.4. Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

21.5. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a sze- mélyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irányadóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján járó szol- gáltatás meghatározásánál az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irányadóak.

21.6. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

21.7. Társaságunk adatai: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörű- en Működő Részvénytársaság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

Adószám: 10828704-2-44

KSH Száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt.

Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015

21.8. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (kü- lönös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatko- zó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkeszté- sének lezárási dátuma: 2017. Január 1. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a minden- kor hatályos Bit. szövege.

21.9. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

21.9.1. Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit – a főtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonat- kozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át (az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök),

c) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

21.9.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

21.9.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

21.9.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzés- re irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői te- vékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely ter- mékének közvetítése során a többes ügynök a tevékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapít- ható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

21.9.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötele-

zettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadá- sért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyi- latkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

21.9.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

21.9.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett fel- hatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

21.10. Megtérítési igény

21.10.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a

károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e köve- telést biztosítják.

21.10.2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles er- ről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követe- lését kell kielégíteni.

21.10.3. A biztosítók a STÁVBI 2016 8.12. bekezdésben meg- fogalmazott többszörös biztosítás szerint a kifizetett kárt egy- más között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosí- tók a biztosított irányában külön-külön felelnének.

ÉPÜLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÉBI 2011)

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kö- telezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése el- lenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a bizto- sítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbház- biztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. TŰZKÁR

1.1.1. Tűz

Jelen feltétel szerint tűz biztosítási eseményen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendelte- tésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből továbbterjedt.

1.1.2. Elektromos tűz

Jelen feltétel szerint elektromos tűz biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és/ vagy a zárlati hő a biztosított elektromos gépekben, berende- zésekben lánggal égő tűzkárt okoz.

1.1.3. A biztosító nem téríti meg tűzkárként azokat a ká- rokat, amelyek

a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pör- kölődés, izzás, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következ- nek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz biztosítási eseményre,

b) a biztosított vagyontárgyakban amiatt keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak ami- att károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,

c) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (pl. égető- vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,

d) a biztosított elektromos gépekben, berendezések- ben, felszerelésekben, vagy vezetékekben

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantar- tás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem ki- alakításának hibája, vagy szakszerűtlen javítás mi- att következtek be, vagy

– lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fényjelen- ségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősülnek lánggal égésnek,

e) tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződésből szár- maznak.

Abban az esetben, ha a b), c), vagy az e) bekezdésben le- írt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyul- ladnak (átterjedő tűz), a biztosító megtéríti az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

1.2. VILLÁMCSAPÁS

1.2.1. Közvetlen villámcsapás

Villámcsapás elektromos töltéskiegyenlítődés, illetve nagyfe- szültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között.

Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely esetben a villámcsapás gyújtó, ége- tő, hő-, valamint erőhatása közvetlenül a biztosított vagyontár- gyak károsodását okozza.

A biztosító nem téríti meg a kárt villámcsapás kárként, ha az;

a) a hatóságilag előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hi- ányossága miatt;

b) magában a villámvédelmi rendszerben;

c) a villámcsapás indukciós hatása, túlfeszültség, illetve feszültségingadozás miatt;

d) elektromos hálózatban túlfeszültség, illetve feszültsé- gingadozás miatt keletkezett.

1.2.2. Villámcsapás másodlagos hatása

Jelen feltétel szerint villámcsapás másodlagos hatása bizto- sítási eseménynek kell tekinteni a becsapott villám miatti túl- feszültség vagy indukció által a biztosított elektromos gépek- ben, berendezésekben és felszerelésekben keletkezett kárt.

Nem téríti meg a biztosító kárt, ha az

a) a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hiánya,

b) a telekomunikációs rendszerek esetén a tranziens vé- delmi berendezések hiánya,

c) a meglévő villámhárító és védelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása miatt következett be.

A kártérítés felső határa

a) átalánybiztosítás esetén az épület vagyontárgycsoport biz- tosításra feladott biztosítási összegének 1%-a,

b) a károsodott vagyontárgy (lásd STÁVBI 2016 feltétel 7.1.3.pontja) biztosítási összege, ha az épületgépészeti be- rendezések tételesen fel lettek adva.

1.3. ROBBANÁS, ÖSSZEROPPANÁS

Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összeroppanás biztosí- tási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok ter-

jeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.

Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek re- pülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek.

A biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanás kárként azokat a károkat, amelyek

a) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek,

b) a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) követ- keztében keletkeznek,

c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természe- tes nyomása miatt keletkeznek,

d) hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként ke- letkeznek,

e) rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyon- tárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeznek.

1.4. LÉGI JÁRMŰ LEZUHANÁSA

Jelen feltétel szerint légi jármű lezuhanása által okozott kár- ként megtéríti a biztosító a biztosított épületben/építményben, vagyontárgyban keletkezett kárt, ha az a jármű vagy annak része és/vagy rakománya által – ütközéssel, becsapódással, rázuhanással – következett be.

1.5. VIHAR

Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek

a) a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tár- gyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak.

b) a viharral egyidejűleg az épületbe/építménybe, a vihar kö- vetkezményeként létrejött épületnyíláson keresztül bejutó csapadék által okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat:

a) amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeznek,

b) amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek/építmények külső vakolatában, burko- latában, festésében okozott, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson való beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar kö- vetkeztében keletkeztek,

c) elektromos szabadvezetékekben és állványzatokban keletkeztek,

d) amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ide- iglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, il- letve az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

1.6. NYITVA HAGYOTT NYÍLÁSZÁRÓ BEÁZÁS KÁRA Xxxxx feltétel szerint nyitva hagyott nyílászáró beázás kárese- ménynek minősül a nyitva hagyott nyílászárókon keresztül be-

jutó csapadék által okozott kár. Kártérítési limit 10.000 Ft/kár (mely kártérítési limit külön díjért kétszerezhető).

1.7. TETŐ- ÉS PANELHÉZAG BEÁZÁSOK BIZTOSÍTÁSA

Jelen feltétel szerint beázás biztosítási eseménynek kell tekin- teni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának folytonossági hiánya, valamint a panel- hézagok és/vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek közötti hézagok tömítetlensége által a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantartás miatt következtek be.

A biztosító nem téríti meg beázás kárként azokat a káro- kat, amelyek:

a) a gombásodás, penészesedés és rovarrágás formájá- ban keletkeznek,

b) a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreállí- tási költsége,

c) a panelhézagok, illetve egyéb épületszerkezeti héza- gok tömítésének költsége. A kártérítés kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvégzett javítás megtörténjen. A biztosító kártérítési határa 50 000 Ft/ kár (mely kártérítési limit külön díjért kétszerezhető).

1.8. FELHŐSZAKADÁS

Jelen feltétel szerint akkor minősül felhőszakadásnak a csa- padékhatás, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselés helyén lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségből számított átlagos intenzitás-mértéke a 0,5 mm/perc értéket elérte, illetve meg- haladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta. Felhőszakadás kárnak kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a felhőszakadásból eredő, a talajszinten áramló, nagy- mennyiségű víz a szabályszerűen kialakított és rendszeresen karbantartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége folytán a biztosított, lezárt épületben/építményben elöntéssel a biztosí- tott vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg felhőszakadás kárként

a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt ke- letkező károkat,

b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott ká- rokat.

1.9. JÉGVERÉS

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító megtéríti a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérü- lés, valamint a jégverés által megbontott tetőn való egyidejű beázás károkat.

A biztosító nem téríti meg jégveréskárként

a) az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat,

b) azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantar- tásának elmulasztása miatt következtek be,

c) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeztek,

d) azokat a károkat, amelyek a biztosított épületek/épít- mények homlokzatában, külső vakolatában és festé- sében keletkeztek (e kizárás nem vonatkozik a korsze- rű, hőszigetelő homlokzati felületképzésekre).

1.10. HÓNYOMÁS

Jelen feltétel szerint hónyomáskárnak kell tekinteni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az épület tetőszerkezetére gyakorolt statikus hatását.

Hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/ építmények helyesen méretezett, kivitelezett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

A biztosító nem téríti meg hónyomáskárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeznek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.11. HÓ DINAMIKUS HATÁSA (LAVINA)

Xxxxx feltétel szerint hó dinamikus hatása kárnak kell tekinteni amikor az épület/építmény tetején nagy mennyiségben felgyü- lemlő hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon a szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Hó dinamikus hatása biztosítási eseménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a lehulló hó- tömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg hó dinamikus hatása kárként

a) azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, illetve az ideig- lenes fedésekben (pl. fólia) keletkeznek,

b) a kizárólag hófogókban, esőcsatornákban keletkező károkat.

1.12. ÁRVÍZ

Jelen feltétel szerint az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mes- terséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a ki- áradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.

b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkárként

b.1. a kockázatviselési hely szempontjából területileg ille- tékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában ha- tályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtér- nek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra, továbbá

b.2. a talajvíz, a xxxxxx által és a fakadóvíz által okozott károkra,

b.3. az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra ( pl. gátrobbantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra),

b.4. árvízvédelmi műtárggyal nem védett területről átfo- lyó víz által okozott károk.

c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés hatályba lépésétől szá- mított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.

d. Fogalmi meghatározások

d.1. Nagyvízi meder:a vízfolyást, vagy állóvizet magában fog- laló terület,amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszere- sen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a ma- gasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

d.2. Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az első- rendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

d.3. Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan te- rületek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

d.4. Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy víz- zel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélye- dések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízren- dezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizen- yős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó ré- szét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyá- sok, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

d.5. Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvíz- védelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

d.6. Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmad- rendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőké- pességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szol- gálja.

1.13. FÖLDRENGÉS

Xxxxx feltétel szerint földrengés biztosítási eseménynek mi- nősül és megtéríti a biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létreho- zott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkat.

1.14. SZIKLAOMLÁS, KŐOMLÁS, FÖLDCSUSZAMLÁS Jelen feltétel szerint sziklaomlásnak, kőomlásnak, illetve föld- csuszamlásnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, illetve földtömeg, eredeti, természetes he- lyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon a szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik.

Sziklaomlás-, kőomlás- illetve földcsuszamlás biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, és a biztosító megtéríti azokat a káro- kat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdara- bok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak. A biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás-, illetve földcsuszamlás-kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) a lecsúszott föld, kőzet vagy hó elszállításának, vala- mint új támfal (földvédmű) építésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat,

e) azt a kárt, amely azért következik be, mert

– a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitele- zési hiba miatt nem megfelelő,

– a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve

– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai vi- szonyai szükségessé tették volna.

1.15. ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY VAGY ÜREG BEOMLÁSA

Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy építmény beomlása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás mi- atti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üzemeltetési enge- délyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva, és arról a biztosítottnak/ szerződőnek nincs tudomása.

A biztosító nem téríti meg ismeretlen építmény vagy üreg beomlása kárként

a) a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletkezett károkat,

b) az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett károkat,

c) beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit,

d) a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtár- gyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkat,

1.16. VEZETÉKESVÍZ-KÁROK

Jelen feltétel szerint vezetékesvíz-kár biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetéknek, a csatlakozó melegvíz-szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csat- lakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, várat-

lanul bekövetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása, vagy egyéb ok (nyitva ha- gyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve, akvárium törése) miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyak- ban okozott károkat.

A biztosító nem téríti meg vezetékesvíz-kárként

a) a közvetett károkat, mint pl. vízhiány, vízveszteség;

b) elmaradt haszon;

c) önálló tűzivízhálózatok csőtörését (pl. sprinkler xxxxx- xxxxx);

d) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat és azok következményi kárait;

e) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem so- rán kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat;

f) a csővezetékek, tartályok és egyéb gépészeti beren- dezések kötelezően előírt karbantartási ciklusai ese- tén meghatározott munkálatok elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

1.17. TŰZOLTÓ BERENDEZÉS KILYUKADÁSA

Jelen feltétel szerint tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanban léte- sített tűzoltó rendszer (sprinkler, tüzivízhálózat) törése, repedé- se vagy rendellenes működése miatt a tűzoltóvíz, illetve egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadá- sa kárként

a) a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényei- ben keletkezett károkat,

b) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkat,

c) a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantar- tási munkáinak elmulasztása, illetve nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett károkat,

d) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkat,

e) magukban az elfolyt tűzoltó anyagokban keletkezett károkat.

1.18. CSŐTÖRÉSKÁROK

Csőtöréskárként a biztosító megtéríti a kockázatviselés he- lyén a biztosított felelősségi körébe tartozó új cső cseréjének (legfeljebb 6fm.), feltárási és beépítési munkáinak költségeit, amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik.

A biztosító nem téríti meg csőtöréskárként

a) a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és sze- relvényekben (pl. csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek stb.) keletkezett károkat,

b) az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/ építmények, berendezések, gépek vezetékei víztele- nítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat;

c) a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, vala- mint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem so- rán keletkezett károkat.

1.19. IDEGEN JÁRMŰ BELEÜTKÖZÉSE

Jelen feltétel szerint idegen jármű beleütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni az idegen – kötött pályás vagy köz- úti jármű – beleütközése által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

1.20. IDEGEN TÁRGYAK RÁDŐLÉSE

Xxxxx feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási ese- ménynek kell tekinteni, ha a kockázatviselés helyén kívül talál- ható idegen tárgy rádőléssel a kockázatviselés helyén a bizto- sított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.21. ÉPÜLET ÉS ÉPÜLETFELSZERELÉSI TÁRGYAK SZÁNDÉKOS RONGÁLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA, VANDALIZMUS-KÁROK

Jelen feltétel szerint rongálás, vandalizmus biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tott épület:

– határoló falain belül, a közös tulajdonú épületszerkezetek- ben, valamint a közös tulajdonú helyiségek nyílászáróiban, illetve

– a biztosított közös tulajdonú épületgépészeti berendezé- sekben, épületfelszerelésekben elkövető(k) szándékos rongálással, eltulajdonítással okoztak.

A biztosító nem téríti meg rongálás, vandalizmuskárként azokat a károkat, amelyek:

a) nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakem- ber által végzett javítások következményei;

b) a karbantartás elmulasztása, illetve a berendezés el- használódásából következnek be;

c) összefestéssel okoznak (graffitikárok).

Az épület és épületfelszerelési tárgyak szándékos rongá- lása, vandalizmuskárok éves kártérítésének korlátozása:

a) a kaputelefonok rongálása esetén káreseményenként

50.000 Ft-ot, illetve biztosítási időszakonként 150.000 Ft-ot térít a biztosító;

b) e veszélynemre bejelentett károkra az épület együttes biztosítási összegének 0,2‰-éig térít a biztosító (mely külön megállapodással kétszerezhető).

1.22. KERTI NÖVÉNYI KULTÚRÁK ÉS KERTI BERENDEZÉSI/FELSZERELÉSI TÁRGYAK, KUKÁK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA

Jelen feltétel szerint kerti növényi kultúrák és kerti berendezé- si/felszerelési tárgyak károsodása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek zárható kapuval, és 150

cm-nél nem alacsonyabb kerítéssel lezárt, a biztosított épü- lethez tartozó földterületen (azonos helyszínrajzi számú telken) található közös tulajdonú kerti növényi kultúrákban és kerti berendezési/felszerelési tárgyaiban, az alábbiakban felsorolt károkok miatt következnek be:

a) Tűz (STÉBI 2011. 1.1.1. bekezdése);

b) Villámcsapás közvetlen és másodlagos hatása (STÉBI 2011. 1.2. bekezdése);

c) Robbanás (STÉBI 2011. 1.3. bekezdése);

d) Légi jármű lezuhanása (STÉBI 2011. 1.4. bekezdése);

e) Vihar (STÉBI 2011. 1.5. bekezdése);

f) Jégverés (STÉBI 2011. 1.9. bekezdése);

g) Hónyomás (STÉBI 2011. 1.10. bekezdése);

h) Hó dinamikus hatása (lavina) (STÉBI 2011. 1.11. bekezdése);

i) Árvíz (STÉBI 2011. 1.12. bekezdése);

j) Földrengés (STÉBI 2011. 1.13. bekezdése);

k) Szikla- és kőomlás, valamint földcsuszamlás (STÉBI 2011.

14. bekezdése);

l) Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása (STÉBI 2011. 15. bekezdése)

m) Vezetékes vízkár (STÉBI 2011. 1.16. bekezdése);

n) Idegen jármű beleütközése (STÉBI 2011. 19. bekezdése)

o) Idegen tárgyak rádőlése (STÉBI 2011. 20. bekezdése)

p) Vandalizmus (STÉBI 2011. 21. bekezdése);

q) Lopás amellyel a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, növények esetén azok pusz- tulását eredményezi.

Azok, az ajánlaton tételesen (külön biztosítási összeggel) meg- határozott kerti berendezések és/vagy felszerelési tárgyak, va- lamint szeméttároló edények biztosíthatóak, amelyek használati utasítása/útmutatója lehetővé teszi (az ebben foglalt korláto- zások figyelembevétele mellett) a káresemény időpontjában a berendezésnek/felszerelési tárgynak szabadtéren történő ren- deltetésszerű használatát.

A kert növényzete átalánybiztosításra biztosítható külön meg- állapodással. A kerti, növényi kultúrák esetén a kártérítés ösz- szege a növényzet pótlási értéke (csemete, palánta, vetőmag, illetve a telepítés értéke).

A biztosító nem téríti meg:

– vandalizmus esetén a kizárólag csak esztétikai káro- sodásokat;

– cserepes dísznövények esetén az eltulajdonításból bekövetkező károkat;

– nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakem- ber által végzett beavatkozások következményeit;

– a karbantartatlanság, illetve a berendezés elhaszná- lódásából következő káreseményeket.

A kerti növényi kultúrák és kerti berendezési/felszerelési tárgyak, kukák kiegészítő biztosításának kártérítési kor- látozása biztosítási időszakonként:

a) jelen feltétel p) és q) pontja esetén bekövetkező ká- rokra káreseményenként legfeljebb 50.000 Ft,

b) e veszélynemre bejelentett károkra az épület együttes biztosítási összegének 0,2‰-éig térít a biztosító.

A kártérítés feltétele, hogy a szabadban tárolt biztosított vagyontárgyak lezárt kertben (körben 150 cm magas ke- rítés, illetve kulcsra zárt kertkapu) legyenek tárolva.

1.23. GRAFFITIKÁROK BIZTOSÍTÁSA

Jelen feltétel szerint graffitikár biztosítási eseménynek kell te- kinteni azokat a károkat, amelyek a biztosított épület határoló falain belül, a közös tulajdonú és közös használatú helyiségek épületszerkezetei fal, és/vagy burkolataiban összefestéssel, összefirkálással okoznak.

A biztosító kártérítési határa alapesetben, helyiségenként

25.000 Ft/kár, mely limit az ajánlatban rögzített külön megál- lapodás esetén, pótdíj ellenében kétszerezhető.

Azonos helyiségben évente legfeljebb 2 alkalommal fizet kártérítést a biztosító.

1.24. BETÖRÉSES LOPÁS

Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amikor a tettes a biztosított va- gyontárgyak eltulajdonítását úgy követte el, hogy a kockázat- viselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló, legalább az alábbi bekezdésben meghatározott vagyonvédel- mi szintek egyikének megfelelően lezárt helyiségbe jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatolt be, hogy a dolog elleni erő- szak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizs- gálattal kimutathatóak.

1.24.1. Vagyonvédelmi szintek

A mechanikai védelem megvalósításához szükséges alko- tóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkal- massága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglalta- kat figyelembe véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.

I. VÉDELEM

A „I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség ha- tároló falazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal szilárdságának megfelel.

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkörösen 8 mm-en belül van.

– Az ajtók zárását 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágne- szár, szám- és/ vagy betűjelkombinációs zár, ameny- nyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fo- kozatú. Megfelel továbbá az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók), illetve a biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden ré- szegységét a MABISZ legalább részleges mechanikai védelem alkotóelemeként ajánl.

– Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

II. VÉDELEM

A „II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség hatá- rolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és a zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egymáshoz rögzítve és a záráspon- tosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.

– Az ajtók zárását 1 db, minimum 5 csapos hengerzár, vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy a kéttollú kul- csos zár, vagy olyan szám- vagy betűjel-kombinációs zár végzi, melynek típusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs lehetőségeinek a száma legalább 10 000. Megfelel továbbá az egyedi minősítésű lamel- lás zár, az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók), a biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ teljes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánl, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú és a zár zárt állapotban van.

– Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.

ALAPFOKÚ VÉDELEM

Az alapfokú védelem akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapo- tú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:

a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tégla- fal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 20 cm átmé- rőjű rönkfából készült faház is).

b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászáróknak az alábbi me- chanikai védelemnek kell eleget tenniük:

– Az többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védettek.

– Az ajtólap és az ajtótok nyílószárnyanként legalább 3 db diópánttal van egymáshoz rögzítve, záráspontossá- guk körkörösen 6 mm-en belül van.

– A zárnyelv legalább 14 mm mélyen zár, az ajtólap vete- medése a zárás biztonságát nem befolyásolja.

– Az ajtók zárását ajtónként minimum 1 db biztonsági zár vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók) végzi, valamint ez a zár zárt állapotban van.

– A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz van- nak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek meg- erősített kivitelűek.

Biztonsági zárnak minősül az az 5 csapos hengerzár, vagy a minimum 6 rotoros mágneszár, vagy a kéttollú kulcsos zár, vagy olyan szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek tí- pusához rendelhető kulcsok, illetve nyitókódok variációs le- hetőségeinek a száma legalább 10 000. Megfelel továbbá az egyedi minősítésű lamellás zár, vagy az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók), vagy a biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegy- ségét a MABISZ teljes körű mechanikai védelem alkotóele- meként ajánlja, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú.

1.24.2. Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjá- ban, az előző alpontban szereplő vagyonvédelmi szinteknél megjelölt mechanikai védelem teljesülése esetén:

Védelmi szint	Lakott	Lakatlan
I. védelem	750.000 Ft	–
II. védelem	3.000.000 Ft	250.000 Ft
Alapfokú védelem	6.000.000 Ft	800.000 Ft

Nem minősül állandóan lakottnak:

– az a külön tulajdonban lévő helyiség/helyiségcsoport, mely- ben nem laknak életvitelszerűen, illetve nem végeznek vál- lalkozói tevékenységet egy évben legalább 270 napig;

– a közös tulajdonban lévő helyiség/helyiségcsoport;

– melléképület.

1.24.3. Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a bizto- sított vagyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogo- sultak által rendeltetésszerűen használatos eszközzel jut be, a helyiség e szabályzat előző bekezdésében meghatározott be- töréses, illetve az 1.25. pont szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan azokat jogellenesen eltulajdonította.

1.24.4. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított va- gyontárgy külső térben található (eltérve a lezárt kockázat- viselési hely meghatározásától), de az csak kulccsal lezárt nyílászárón keresztül közelíthető meg, és az elkövető(k) ezen nyílászárón külsérelmi nyomot hagyva tulajdonítja(k) azt el.

1.24.5. Biztosítási eseménynek minősül továbbá, ha az elkö- vető(k) a betöréses lopás, vagy annak kísérlete során rongá- lással okoz(nak) kárt a biztosított vagyontárgyakban.

1.24.6. A biztosító nem téríti meg a kárt betöréses lopás kárként, ha:

– a betöréses lopás kár olyan, lezárt helyiségbe való behatolás útján keletkezett, amely helyiség tényleges védelme nem érte el az előírt védelmi előírásokat,

– a biztosító által előirt vagy elfogadott védelmi rend- szerek nem működtek, illetve a kár időpontjában nem voltak üzembe helyezve, illetve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,

– a kár hamis (álkulcs), elvesztett, jogellenesen meg- szerzett (kivéve a jelen feltétel 1.25. pont szerinti cse- lekménnyel való megszerzés esetét) vagy felhasznált kulccsal való behatolásból eredt,

– a társasház irodájában, vagy lakásszövetkezet iro- dájában tárolt, a biztosított helyiségek bejáratainak kulcsait nem megfelelő módon tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,

– a kár okozati összefüggésben van az épület befejezet- lenségével.

1.25. RABLÁSKÁR

Jelen feltétel szerint rablás biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítá- sa végett a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudat- lan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tettenért elkövető az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott.

1.26. HOMLOKZATON, TETŐN RÖGZÍTETT (KÜLTÉRI) FELSZERELÉSI TÁRGYAK KIEGÉSZÍTŐ LOPÁS BIZTOSÍTÁSA

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes olyan biztosított vagyontárgyat tulajdonít el jogtalanul, mely az épület/építmény külső határoló falán kívüli térben ta- lálható (eltérve a lezárt kockázatviselési hely meghatározásá- tól) és a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítják el, hogy az a közlekedési szinttől legalább 3 m magasan, a homlokzaton, épületszerkezethez tartósan, legalább csavarozott kötéssel rögzítve volt.

Az épület és épületfelszerelési tárgyak lopása károk biztosítási időszakonkénti kártérítésének korlátozása: e veszélynemre bejelentett károkra káreseményenként

50.000 Ft-ot, illetve biztosítási időszakonként 150.000 Ft- ot térít a biztosító.

1.27. KÖZÖS TULAJDONÚ INGÓSÁGOK KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA

Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni azo- kat a károkat, amelyek az épület határoló falain belül, lezárt kockázatviselési helyen tárolt és külön biztosítási összeggel, tételesen meghatározott közös tulajdonú ingóságokban, jelen feltételben meghatározott 1.1.-1.17., 1.19., 1.20., 1.24, valamint 1.25.károkok miatt következnek be.

1.28. ÜVEGTÖRÉS ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSA

Xxxxx feltétel szerint üvegtörés biztosítási eseménynek mi- nősülnek, az épületbiztosítás fedezeti köre szerint (SÁVBI 2010, 7.1.1. és a 7.2.1. bekezdésében szereplő) egyébként biz- tosított nyílászárók:

a) nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő síküvegezé- seinek (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),

b) nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszigetelő síküve- gezéseinek, valamint erkélyek, loggiák és egyéb korlátok szerkezetileg beépített, rétegenként 1 cm-nél nem vasta- gabb és/vagy táblánként 3 m2-nél nem nagyobb (nem biz- tonsági) sík-, katedrál-, drótüveg üvegezéseinek törései.

A biztosító csak külön megállapodás esetén téríti meg az üvegtöréskárt a fenti bekezdéstől eltérő üvegezésben. A biztosító nem téríti meg a kárt üvegtöréskárként, ha a kár:

a) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagyló- töréssel),

b) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

c) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivi- telezés miatt,

d) az üveg keretében, foglalatában,

e) az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása köz- ben,

f) az üveg díszítésében,

g) ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvegezésekben, illetve üvegfestményekben,

h) a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési he- lyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,

i) üveg az épület/építmény befejezetlenségével okozati összefüggésben,

j) biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett,

k) vagy az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.

2. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – az Általános vagyonbiztosítási feltételekben (STÁVBI 2016), valamint a különböző fejeze- tekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra:

a) a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás kö- vetkezményei,

b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésé- ből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják (pl. esztétikai hibák),

c) a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt keletkeztek,

d) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekről a szer- ződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,

e) az épületek/építmények, gépek, berendezések avult- ságával, azok karbantartásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásá- val okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányossá- gokkal nem volt összefüggésben.

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK TOVÁBBI SZABÁLYAI

A biztosító szolgáltatása: (biztosítási időszakonként összesí- tett kárlimit)

A biztosító jelen feltétel 1.6; 1.7; 1.21; 1.22; 1.23 és 1.26. be- kezdéseiben meghatározott veszélynemekre kártérítésként mindösszesen, biztosítási időszakonként legfeljebb az épület tűzbiztosítási összegének egy ezrelékéig fizet (ezen limitet biz- tosítás alapfedezete tartalmazza). A kártérítési limit az aján- latban rögzített külön megállapodás esetén, pótdíj ellenében kétszerezhető.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítása alapesetben önrész nélküli. A választható önrész levonásos, amely minden egyes kárból levonásra kerül.

5. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a) A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illeté- kes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell ten- ni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

b) A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyzője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány erede- ti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

c) Betöréses lopás, lopás, rongálás, illetve vandalizmus biz- tosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóság- nál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolat- ban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

d) A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell ké- szíteni, ez azonban önmagában sem a keletkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyokat nem bizonyítja.

KIEGÉSZÍTŐ ÜVEGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÜBI 2011)

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a koc- kázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzí- tett kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbházbizto- sítás általános feltételében (STÁVBI 2016), valamint az Épület- biztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek irányadóak.

Jelen biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított ren- delkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biz- tosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatvi- selésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbizto- sítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított által a biztosításra feladott épületek/építmények tételesen biztosított üvegfajtáiban törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

2.1. Biztosíthatóak:

– a tömbház közös tulajdonának biztosítása esetén a STÁV- BI 2016 feltétel 7.1.1. bekezdésben meghatározott épüle- tasztalos és lakatosszerkezet üvegezései, valamint a szer- kezetileg beépített üveg építőelemek;

– a tömbház teljes biztosítása esetén a STÁVBI 2016 feltétel

7.1.1. bekezdésben túlmenően a 7.2.1. bekezdésben meg- határozott épületasztalos és lakatosszerkezet üvegezései, valamint a szerkezetileg beépített üveg építőelemek is biztosítottak, úgymint az alábbi tételesen meghatározott üvegtípusok, illetve költségek:

a) nem hőszigetelő síküvegezés,

b) hőszigetelő síküvegezés (thermopan, hungaropan stb.),

c) üvegek fóliázása,

d) épületszerkezeti üvegek, üveg építőelemek (pl. üveg- falak, üvegtetők, copolit üvegezések, tükörfalak, por- tálüvegezések, üveg mellvédek, verandák, üvegtéglák, üveg tetőcserepek),

e) műanyagból vagy üvegkerámiából készített fényáte- resztő felületek (pl. ablakok, lapok, fénykupolák stb.);

f) biztonsági üvegezések;

g) egyéb speciális üvegezések;

h) ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezése, illetve üvegfestmények,

i) napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvegezései;

j) tükrök (pl. tükörcsempe, fali tükrök stb.);

k) közös tulajdonban lévő akváriumok és terráriumok üve- gezései;

2.2. Külön megállapodás alapján kiterjed a biztosítási fede- zet az üvegpótláshoz szükséges állványzatok és/vagy daruk költségeire is.

2.3. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletkezett károk nem biztosítottak:

a) üvegházak, melegágyak,

b) az önálló üvegtetők (az építmény oszlopokon és/vagy pengefalakon áll, függőleges szerkezetei egy oldalról sem zártak)

c) fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,

d) az építés, felújítás alatti épületek/építmények üvege- zése.

3. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg kétféleképpen határozható meg.

3.1. Tételes, üvegértékre kötött biztosítás esetén a biztosítási összeg a biztosítandó üvegfelületenként, fajtánként tételesen felsorolt üvegezés értéke.

3.2. Első kockázatra szóló (térítési felső határértéken történő) biztosítás esetén a biztosítási összeg a biztosított által a térítés felső határaként megjelölt limitösszeg, a biztosítandó üvegfe- lületek és típusok tételes felsorolása nélkül, amely a biztosítási díj alapja, és egyben a kártérítés felső határa biztosítási idő- szakonként. Ebben az esetben a limitösszeg erejéig biztosí- tottak a jelen feltétel 2.1., 2.2. alpontja szerinti vagyontárgyak illetve az 5.1. alpontja szerinti költségek.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatása a számlával igazolt és indokolt üvegezési kár összege, amely nem haladhatja meg a biz- tosított által meghatározott és szerződésben rögzített felső határértéket.

5. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

5.1. Megtéríti a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüg- gésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biztosítottat terhelik:

a) üvegtáblák szállítási, szerelési költségei;

b) törmelékeltakarítási költségek, a törmeléknek a legközelebbi lerakóhelyre szállítási, lerakási és megsemmisítési költségei, valamint a kockázatviselési hely megtisztítási és egyszeri ta- karítási költségei, összesen a 4. bekezdés szerinti szolgálta- tás összegének 20%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszegig.

c) biztosított üvegek helyreállítása vagy újrabe szerzése mi- att más vagyontárgy indokolt mozgatása, megváltoztatása

vagy védelme érdekében felmerült költségei, összesen a

4. bekezdés szerinti szolgáltatás összegének 15%-áig, de legfeljebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kár- összegig.

d) A kárenyhítés költségeit, kivéve a kárenyhítés folyamán ke- letkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségeket.

5.2. Nem biztosítottak az eredetitől eltérő kivitelezés mi- atti többletköltségek.

6. KIZÁRÁSOK

A biztosítási védelem – Tömbházbiztosítás általános fel- tételében (STÁVBI 2016) – valamint a különböző fejeze- tekben felsorolt kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra:

a) az üveg felületén vagy díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel),

b) nem teljes keresztmetszeti töréssel,

c) elhasználódás, a karbantartás hiánya, helytelen kivi- telezés miatt,

d) az üveg keretében, foglalatában,

e) az üveg keretezésének vagy foglalatának javítása köz- ben,

f) a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendeltetési he- lyükről való eltávolításával kapcsolatban, vagy azzal okozati összefüggésben,

g) az épület/építmény befejezetlenségével okozati ösz- szefüggésben keletkezett,

h) biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett,

i) az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már ká- rosodott.

7. BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

7.1. A biztosított üvegek védelme érdekében köteles a bizto- sított a megkívánt óvintézkedéseket megtenni, így különösen:

a) az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesztő tár- gyakkal vagy meleg vízzel leolvasztania,

b) mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáblából lega- lább 20 cm távolságban kell tartania.

7.2. A járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.

8. ÖNRÉSZESEDÉS

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítása alapesetben önrész nélküli. Az alapbiztosítás esetén választható önrész e modulra is vonatkozik, mely levonásos és minden egyes kár- ból levonásra kerül.

FELVONÓK KIEGÉSZÍTŐ GÉPTÖRÉS ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁSNAK FELTÉTELE (STLIBI 2011)

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a koc- kázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzí- tett kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbházbiz- tosítás általános feltételében (STÁVBI 2016), valamint az Épület- biztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biz- tosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatvi- selésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbizto- sítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. Xxxxx feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni a biztosított felvonók előre nem látható és hirtelen fellépő sérü- lését, üzemképtelenségét, vagy megsemmisülését, amelynek oka:

a) a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rossz- indulatú rongálása,

b) az elektromos energia közvetlen hatásai, amelyek földzár- lat, rövidzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átü- tés, ívképződés következtében keletkeztek, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromos- ság közvetett hatása miatt következtek is be,

c) tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba, (a hi- bák megszüntetésének költségei azonban nem biztosítot- tak, csak a gépen belüli következményi károk),

d) túlnyomás, kivéve a robbanást,

e) mérő-, szabályozó vagy biztonsági berendezések meghi- básodása,

f) külső események mechanikus hatásai (kivéve a 1.2. bekez- désében foglaltakat).

1.2. A biztosítási védelem – a kár bekövetkezésének köz- vetlen kiváltó okától függetlenül – nem terjed ki olyan ká- rokra, amelyek

a) tűz, villámcsapás, robbanás valamint az ilyen ese- mények során és után szükséges oltás és lebontás, továbbá betöréses lopás és rablás következtében ke- letkeznek,

b) a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hi- bák és hiányosságok következményei, amelyekről az üzembentartónak tudomása volt, vagy tudomása kel- lett volna, hogy legyen,

c) a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek,

d) a karbantartó szándékos, vagy súlyosan gondatlan cselekedeteire vagy mulasztásaira vezethetők vissza,

e) bizonyíthatóan tartós vegyi, hő-, mechanikus, elektro- mos vagy elektromágneses hatások közvetlen követ- kezményei, akár indokolt, akár idő előtti elhasználó- dási, elöregedési, továbbá anyagfáradási jelenségek, vagy korrózió, rozsda, vagy egyéb más lerakódás ha- tásának tudhatók be,

f) valamely kár után a végleges helyreállítás befejezése és a szabályszerű üzemeltetés feltételeinek biztosítása előtt történő üzembehelyezés miatt következnek be,

g) graffiti, firkálás, karcolás miatt keletkeztek.

1.3.A biztosítási védelem nem terjed ki azokra a károk- ra, amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés alapján a kártérítési kötelezettség a szállítót (pl.: termék- forgalmazót, külső karbantartó vagy javító szervezetet) terheli.

2. AZ ÜZEMBENTARTÓ KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE ELŐTT:

2.1. Az üzembentartó köteles gondoskodni arról, hogy a biz- tosított vagyontárgyak műszakilag kifogástalan, üzemképes állapotban legyenek, azokat gondosan karbantartsák, és ne terheljék tartósan és/vagy szándékosan a műszakilag megen- gedhető mértéken túl.

2.2. Az üzembentartó köteles a biztosító megfelelően feljogo- sított megbízottjának bármikor teljes körű betekintést engedni a gépekkel kapcsolatos üzemmenetbe.

2.3. Ha az üzembentartó ezen kötelezettségeit nem tel- jesíti, akkor a biztosító kárfizetési kötelezettsége nem áll fenn.

3. AZ ÜZEMBENTARTÓ KÖTELEZETTSÉGEI A KÁRESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSEKOR

3.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor az üzembentartó köteles a kár által előidézett állapotot a biztosító megbízottjá- nak szemléjéig változatlanul megőrizni, kivéve,

a) ha a változtatás a további károk megelőzéséhez, a bal- esetveszély elhárításához, vagy hatósági rendelkezés miatt szükséges,

b) ha a változtatás a felvonó rendeltetésszerű használatához feltétlenül szükséges,

c) ha a biztosító a szemlétől írásbeli nyilatkozatban kimondot- tan eltekint,

d) ha a szemlére a kárbejelentésnek a biztosítóhoz történő be- érkezésétől számított 5 munkanapon belül nem kerül sor.

A javítás során fel nem használt károsodott, illetve kicserélt részeket megtekintés céljából a biztosító rendelkezésére kell bocsátania.

3.2. Az üzembentartó a kárrendezés során köteles minden írásbeli és szóbeli adatot a valóságnak megfelelően és hiány- talanul megadni a biztosítónak.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI A biztosító a károkat eseményenként és biztosítási idő- szakonként a szerződésben megjelölt felső összegha- tárig téríti meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben.

4.1. A kártérítés az alábbiak szerint történik:

a) A károsodott vagyontárgy korábbi, üzemképes álla- potba való helyreállítása (javítható kár) esetén a káre- semény bekövetkezésekor érvényes javítási költségek megtérítésével, beleértve a szét- és összeszerelés, oda- és visszaszállítás költségeit is. A lecserélt régi anyag maradványértéke beszámításra kerül. A javítás során végrehajtott változtatásokkal, teljesítménynö- veléssel vagy karbantartással összefüggő többletkölt- ségek a biztosítottat terhelik. Ugyancsak a biztosítot- tat terhelik egy esetleges ideiglenes javítás költségei.

b) A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése ese- tén annak közvetlenül a kárt megelőzően meglévő avult értéke alapján. A biztosító jogosult a még bármi- lyen módon felhasználható részek maradványértékét a szolgáltatás összegéből levonni. Teljesen megsem- misültnek tekintendő egy vagyontárgy, ha javításának költségei elérik vagy meghaladják a vagyontárgy köz- vetlenül a kárt megelőzően meglevő avult értékét.

4.2. A károsodott vagyontárgy közvetlenül a kárt meg- előzően meglevő avult értéke a vagyontárgy kárkori új értékéből lineáris avultatással kerül meghatározásra a vagyontárgy gyártásakor várható átlagos élettartama fi- gyelembevételével.

5. KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK ELEKTRONIKUS VEZÉRLÉSŰ LIFTEKHEZ

Az elektronikus szabályozó-, vezérlő- és adatrögzítő- beren- dezésekre a következő megállapodás érvényes.

a) Xxxxx nem látható és hirtelen fellépő sérülést vagy meg- semmisülést a biztosító csak akkor köteles megtéríteni, ha a biztosított bizonyítja, hogy a 1. bekezdés szerinti biztosí- tási események kívülről hatottak az elektronikus berende- zésekre. A biztosított gép egyéb részeiben az elektronikus berendezés sérüléséből vagy megsemmisüléséből kelet- kezett következményi károk kifizetésre kerülnek.

b) Beépített adathordozók az a) pont szerint biztosítottak, a rajtuk tárolt adatok és információk azonban nem. Külső adathordozókra valamint a rajtuk tárolt adatokra és infor- mációkra a biztosítás nem terjed ki.

6. ÖNRÉSZESEDÉS

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítása alapesetben önrész nélküli. Az épületbiztosítás alapfedezeténél választott önrész vonatkozik e modulra is, amely minden egyes kárból levonásra kerül.

7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a) A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illeté- kes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell ten- ni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

b) A tűzeset bejelentéséről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyít- vány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

c) Rongálás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STABI 2011)

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a továbbiakban meghatározott biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a koc- kázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzí- tett kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbházbizto- sítás általános feltételében (STÁVBI 2016), valamint az Épület- biztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biz- tosított rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2016) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biz- tosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatvi- selésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbizto- sítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyek a kár idő- pontjában a biztosított épületben, illetve azzal szerkezetileg egybeépített garázsban, teremgarázsban tárolt, a biztosított épületben lakó és/vagy tevékenységet végző tulajdonostárs, szövetkezeti tag tulajdonát képező járművekben és azokba gyárilag vagy utólag extra tartozékként beépített, a rendelte- tésszerű használathoz szükséges alkatrészekben, tartozéka- iban az alábbiakban meghatározott káresemények okoztak:

a) Tűz (STÉBI 2011. 1.1.1. pontja);

b) Közvetlen villámcsapás (STÉBI 2011. 1.2.1. pontja);

c) Robbanás (STÉBI 2011. 1.3. pontja);

d) Légi jármű lezuhanása (STÉBI 2011. 1.4. pontja);

e) Vihar (STÉBI 2011. 1.5. pontja);

f) Földrengés (STÉBI 2011. 1.13. pontja);

g) Szikla- és kőomlás, valamint földcsuszamlás (STÉBI 2011.

1.14. pontja);

h) Ismeretlen építmény, természetes üreg beomlása (STÉBI 2011. 1.15. pontja);

i) Vezetékes vízkár (STÉBI 2011. 1.16. pontja);

j) Tűzoltó berendezés kilyukadása (STÉBI 2011. 1.17. pontja);

k) Idegen tárgyak rádőlése (STÉBI 2011. 1.20. pontja);

2. BIZTOSÍTÁSI FEDEZET KITERJEDHET

2.1. Az alábbi üzemképes járművekre:

a) forgalmi rendszámmal és érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező személygépjármű, legfeljebb 3.500 kg megen-

gedett össztömegű személy-, illetve teherszállító gépjár- mű, motorkerékpár, utánfutó.

b) regisztrációs számmal és érvényes hajólevéllel rendelkező motoros vagy vitorlás hajó,

2.2. Nem biztosítható vagyontárgyak a versenysportra használt járművek.

3. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

3.1. A biztosító szolgáltatása járművenként és káresemé- nyenként legfeljebb 3.500.000 Ft-ig terjed.

3.2. Azon esetekben, ha a kár időpontja szerinti forgalmi érték magasabb ennél az összegnél, társaságunk alul- biztosítottságot nem érvényesít.

3.3. Amennyiben bármely biztosítótársaságnál érvényes casco biztosítással rendelkezik a károsult, a casco bizto- sítás alapján nem térülő részt fedezi a biztosítás.

3.4. Azon esetekben, ha a biztosítási szerződésben sze- replő gépkocsibeállók száma kevesebb, mint a kár idő- pontjában az alapító okiratban, vagy az alapszabályban szereplő tényleges helyek száma, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási szerződésben szereplő és a kár időpontjában tényleges gépkocsibeál- lók száma egymáshoz aránylik.

3.5. A biztosító a gépjárműveket káridőponti avult érté- ken téríti, ha a helyreállítás, vagy javítás értékemelkedés- sel jár, akkor a biztosító az értékemelkedés arányában csökkenti a térítés összegét.

3.6. Eltérve a STÁBI 2010. 8.11. bekezdésétől a biztosító a gépjárművek esetén automatikus értékkövetést nem alkalmaz.

4. BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az 1. pontban meghatározott biztosítási események miatt üzemképtelen, sé- rült jármű legközelebbi (a jármű javítására jogosult) szervizbe szállításának költségét, mely nem lehet több a káridőponti ér- ték 10%-ánál.

5. KIZÁRÁSOK

A biztosítási fedezet a Tömbházbiztosítás általános felté- telében (STÁVBI 2016)., valamint a szerződés különböző mellékleteiben felsorolt korlátozásokon túlmenően, te- kintet nélkül a keletkezés okára, nem terjed ki az alábbi károkra:

a) nem téríti a biztosító azon kárösszeget, amelyet a biz- tosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás),

b) a biztosított jármű ellopásával, részlopásával, elrab- lásával, rongálásával, feltörésével, valamint e cselek- ményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben kelet- kezett károkra,

c) tűz-, robbanáskár esetén nem térül azon járműben keletkezett kár, amelyből hatóságilag igazolhatóan ki- indult a tűz- vagy robbanáskár,

d) nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízingelt, valamint a lakásbérlők, albérlők, látogatók és vendé- gek tulajdonában lévő, illetve vállalkozások esetén javí- tásra átvett járművekre,

e) nem terjed ki a fedezet a járművekben, az 1. pontban foglalt biztosítási eseményt megelőzően bekövetke- zett mechanikai sérülésekre.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki továbbá:

a) a járműben keletkezett értékcsökkenésre,

b) sérült jármű más járművel történő pótlásának költsé- geire,

c) járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos ká- rokra (pl. elmaradt haszon),

d) jármű szállítmányára, abban tárolt ingóságokra,

e) jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé vált forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forgalomba helyezés egyéb költségeire,

f) teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaj-adalékanya- gokra, üzemanyagokra.

6. ÖNRÉSZESEDÉS

Jelen feltételben meghatározott károk biztosítása alapesetben önrész nélküli. Az alapbiztosítás esetén választható önrész e modulra is vonatkozik, mely levonásos és minden egyes kár- ból levonásra kerül.

7. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

7.1. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelésekor az illeté- kes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.

7.2. A tűzeset bejelentéséről az illetékes önkormányzat jegy- zője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyít- vány eredeti és/vagy hiteles másolatát a kár kifizetéséhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

TÖMBHÁZAK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELE (STÁFBI 2016)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások feltételei és záradékok másként nem rendelkeznek – a biztosító társasházi, illetve szövetkezeti tu- lajdonformában működő épületek (továbbiakban tömbházak) felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a magyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi V. tör- vény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) rendelkezései irányadóak.

Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete

A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősül- nek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a fel- tételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rög- zített kérdésekben a szerződésben és annak mellékleteiben, és ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbház- biztosítás általános feltételében (STÁVBI 2016) rögzítettek irányadóak.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítások létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egy- idejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő bizto- sítások esetén ezen kiegészítő modulok díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatvi- selésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosítás feltétele (STÉBI 2011) szerinti alapbizto- sítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Az egyes igényelt és a biztosítási szerződésben külön rög- zített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alap- ján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, va- lamint

– a tárgyrongálási károkért, amelyekért a magyar jog szabá- lyai szerint helytállni tartozik

1.1.1. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

1.1.2. Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészségromlása.

1.1.3. Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérülése, vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a bizto- sított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered, és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.

2. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

2.1. A biztosító kizárólag azokat a károkat téríti meg, amelyek a kockázatviselési helyen, illetve az azzal közvetlenül határos közterületen következtek be.

2.2. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napig és a 6.2 szerint bejelentett ká- rokra terjed ki.

3. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, LIMIT

3.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

3.2. A biztosító a kárt legfeljebb a biztosítási szerződésben rögzített mértékig téríti meg.

3.2.1. A biztosítás a biztosítási összeg erejéig kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biz- tosított kérésére a biztosító a költségeket megelőlegezi.

3.2.2. A biztosító a károkozó biztosított a polgári jogi igénnyel összefüggésben felmerült jogi képviseleti költ- ségeit és a kamatokat akkor is megtéríti, ha ezek a kár- térítési összeggel együtt a biztosítási összeget megha- ladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig ter- jedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.

3.3. A biztosító a kockázati körülmények lényeges változása esetén a biztosítási díjtételek megváltoztatását is kezdemé- nyezheti.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

4.1. A biztosító a kárrendezési eljárás során meg állapított kár- térítési összeget csak a károsultnak fizetheti; a károsult kártérí- tési igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezé- hez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki, és azt a biztosító jogosnak ítélte meg.

4.2. A biztosított és a károsult egymás közti egyezsége a biz- tosító számára nem kötelező.

4.3. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%- os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített

biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figye- lembe vételével állapítja meg.

Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helyt- állási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biz- tosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

5. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

5.1. A biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amelyet a szerződő és a biztosított egymásnak oko- zott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,

c) amelyet a biztosított maga szenved el,

d) ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. bün- tetés, bírság, kamat), valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség, kése- delmes teljesítés következményei, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),

f) valamint nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpót- lásával összefüggésben keletkeztek.

g) valamint nem térít meg a biztosító a szerződéssze- géssel okozott károkat,

h) amely jogszabály alapján megtérül.

5.2. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt amely(et):

a) a természetes és mesterséges környezet szennyezé- séből ered,

b) a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüg- gésben bekövetkezett károkat; a következményi káro- kat, így például az üzemszünetből eredő termeléskie- sést,

c) a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzás- ból erednek,

d) a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) előállítá- sával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

e) más biztosítással már fedezett,

f) mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

g) a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigo- rúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

h) az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T-Cell Lymphat- ropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcso- latban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló termé- szetű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,

i) azbesztózisból vagy bármilyen, hasonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermé- kek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, ke- zelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalma- zása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

j) közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encepha- lopathien csoport megbetegedései, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyo- mán keletkeznek vagy ennek következményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encep- halopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encep- halopathy (TME), Chronic Wasting betegség (CWD), Kreutzfeld–Jacobszindróma (CJD), Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx- Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI),

k) büntetőeljárás alapján indult közvetítői eljárás kereté- ben létrejött megállapodásban vállal megtéríteni.

5.3. Nem térít meg a biztosító továbbá bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezé- si oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háborús jellegű cselekmény (hadüze- nettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, láza- dás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) a terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételekből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződé- si feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel, annak elkövetése során közveszély okozásával vagy ezen cselekmények közreha- tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül

attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember vagy emberek csoportja(i),

– amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásol- ja, vagy

– amelyek módja és körülményei arra engednek követ- keztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideoló- giai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon ká- rok, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifi- zetést is, amelyet közvetlenül vagy közvetve olyan cselek- mények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőr- zésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

6. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

6.1. A biztosító a károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatkozat önmagában nem kö- telezi a biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szolgáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

6.2. A biztosított a szerződésben megállapított határidőn be- lül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére meg- állapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meg- határozott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen ká- rigényre adhat alapot. Felelősségbiztosítási káresemény be- jelentésére a kár bekövetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30 nap áll rendelkezésre.

7. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

7.1. A biztosítót a károsulttal szemben a kártérítés megfi- zetése alól a biztosított szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás- nak, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosí- tottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes.

7.2. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támo- gatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mond- hat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.

7.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomá- sul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor köti a biztosítót, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

8. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító kár esetén a kártérítési összeget a biztosítási szer- ződés szerinti önrész levonásával határozza meg. A biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekö- vetkezett minden egyes káreseménynél figyelembe veszi.

9. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS A SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSOK ESETÉN

a. Biztosítási események meghatározása felelősségbiz- tosítások esetén (SÁFBI 2016 1.1.)

Az egyes igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási fel- tételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében men- tesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben meg- állapított mértékig azokért

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező va- gyoni károkért és a személyi sérüléses kárral össze- függő sérelemdíjért, valamint

– a tárgyrongálási károkért,

amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tar- tozik.

b. Jogi képviselet költségeinek térítése felelősségbizto- sítások esetén (SÁFBI 2016 3.2.2.)

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költsé- geit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meg- haladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosí- tási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költsé- geket megelőlegezi.

INGATLANHASZNÁLÓI ÉS -ÜZEMELTETŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI (STIFBI 2016)

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem sza- bályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbházak felelősségbiztosításának általános feltétele (STÁFBI 2016) irányadó.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapodással jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illet- ve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulaj- donosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szerződé- sen kívüli, harmadik személynek okozott olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérülésre alapított sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapodással (bővített fedezet)

1.2.1. az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szö- vetkezeti házként nyilvántartott tulajdonostársak közössége, illetve a szövetkezeti lakóközösség által az egyes tulajdonos- társaknak, illetve szövetkezeti tagoknak,

1.2.2. az egyes tulajdonostársaknak, illetve szövetkezeti ta- goknak a társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilván- tartott tulajdonosi közösségnek,

1.2.3. az albérlő/xxxxx által a tulajdonosnak, bérbeadónak, vagy a társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántar- tott tulajdonosi közösségnek,

1.2.4. a tulajdonos, bérbeadó vagy a társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott tulajdonosi közösség által, az albérlőnek/bérlőnek okozott olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérülésre alapított sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a szerződő/biztosított, illetve ezekkel jogviszony- ban lévő albérlő/bérlő a magyar jog szerint kártérítési fele- lősséggel tartozik és a kárt az alábbi, az Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) meghatározott veszélynemek egyike okozza:

a) 1.1. pont szerinti tűz,

b) 1.3. pont szerinti robbanás,

c) 1.16. pont szerinti vezetékesvíz,

d) 1.17. pont szerinti tűzoltó berendezés kilyukadása.

1.3. Biztosítási eseménynek minősül továbbá külön megálla- podással szintén a fentiekben meghatározott „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minőségében a tulajdonostár- saknak, szövetkezeti lakóközösségnek, illetve bérlőknek oko- zott tárgyrongálási kár, abban az esetben, ha az építtetői, fel- újítói tevékenység egyébként nem hatósági engedélyköteles.

2. KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak felelősségbiztosí- tásának általános feltételében (STÁFBI 2016) foglaltakon kívül:

a) a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tarto- zó járművek által okozott károkat,

b) a biztosított hatósági engedélyköteles építtetői, felújí- tói tevékenységével harmadik személynek, illetve tu- lajdonostársaknak és szövetkezeti lakóközösségnek okozott károkat,

c) a biztosított által állati és növényi kultúrákban okozott károkat,

d) az 1.3. pontban foglalt biztosítási esemény esetén a Tömbházak felelősségbiztosításának általános felté- tele (STÁFBI 2016) 1.1.2. pontjában definiált személyi sérüléses károkat, valamint

e) a jelen feltétel 1.2.3, valamint az 1.2.4. pontban foglal- tak szerinti minőségben a bérleti szerződésben vál- lalt, fizetési kötelezettségek nem teljesítéséből kelet- kezett károkat,

f) a biztosított által munkáltatói minőségben okozott ká- rokat, valamint a foglalkozási megbetegedésből ere- dő károkat,

g) a szolgáltatói minőségben okozott károkat,

h) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéshez elengedhetetlenül szükséges károkat,

i) a vadgazdálkodással okozott károkat,

j) a biztosítottat mint vagyonvédelmi tevékenység foly- tatójaként terhelő károkat,

k) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység foly- tatásából eredő károkat,

l) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során oko- zott károkat,

m) járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban, a szállításuk során okozott káro- kat, valamint,

n) azt, ha a károkat nem a rendeltetésszerű tevékeny- ség folytatása idézte elő, hanem azok részben vagy egészben az épületek, építmények avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek.

3. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Az általános feltételében (STÁVBI 2016 és a STÁFBI 2016) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül töb- bek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha

a) a kár a biztosított által az ingatlan nem rendeltetéssze- rű használatával okozati összefüggésben keletkezett,

b) a kár a biztosított által az építtetésre, felújításra vo- natkozó szakmai szabályok, egyéb előírások súlyos megszegésével okozati összefüggésben keletkezett,

c) a kár a tevékenység folytatására vonatkozó bármilyen előírás – többek között egészségügyi, egészségvédel- mi, karbantartási szabályok – súlyos megszegésével összefüggésben, illetve be nem tartása miatt keletke- zett,

d) a munkaeszközök, munkagépek, ezek vontatmányai- nak nem rendeltetésszerű használatával okozott ká- rokat.

4. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Tömbházak felelősségbiztosításának általános felté- telében (STÁFBI 2016) szabályozottakon túl a biztosító a károkat

a) a társasház tulajdonosi közössége által az egyes tu- lajdonostársnak okozott kár esetén a károsult tulajdo- nos tulajdoni hányadának megfelelő részt levonva,

b) a szövetkezeti lakóközösség által a szövetkezeti ta- goknak okozott kár esetén a teljes szövetkezeti tulaj- don, illetve a károsodott szövetkezeti tag tulajdoná- nak arányával csökkentetten téríti meg.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de

a) a jelen feltétel 1.1. és 1.2. pontjában meghatározott biztosítási események esetén minimum 5 000 Ft káre- seményenként,

b) a jelen feltétel 1.3. pontjában meghatározott biztosí- tási esemény esetén minimum 50 000 Ft káresemé- nyenként.

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉG- BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STUBI 2016)

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem sza- bályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbházak felelősségbiztosításának általános feltétele (STÁFBI 2016) irányadó.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapodással, jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, il- letve az abban meghatározott mértékig – a munkáltatót, mint biztosítottat a Munka Törvénykönyvének előírásai alapján ter- helő olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni kár és a személyi sérülésre alapított sérelemdíj, valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyet a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek mun- kabalesete során a munkavállaló támaszt a biztosítottal szem- ben, és amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Jelen feltétel fedezetet nyújt a biztosítottal munkaviszony- ban álló munkavállalót ért munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési köve- telésekre is.

1.3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben kö- vetkezik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett, munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglal- kozás, egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező munkabaleset- nek az a baleset, amely a munkavállalót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

2. KIZÁRÁSOK

2.1. Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak felelősségbiz- tosításának általános feltételében (STÁFBI 2016) foglal- takon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

2.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítási esemény bekö- vetkezéséből származó kártérítési igénynek azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

2.3. Jelen feltétel – eltérő megállapodás hiányában – nem nyújt fedezetet a biztosított külföldi kiküldetés alapján munkát végző munkavállalóját, illetve a biztosítottnál ki- rendelés alapján munkát végző munkavállalót ért károkra.

3. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Az általános feltételekben (STÁVBI 2016, STÁFBI 2016) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül töb- bek között, így a biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és annak 5/1993. (XII. 26.) végrehajtási rendelete szerint a szerve- zett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészség- ügyi követelményeket súlyosan megsérti.

4. ÖNRÉSZESEDÉS

Jelen biztosítás levonásos önrészesedése 10%, de mini- mum 10 000 Ft káreseményenként.

A felek ettől eltérő mértékű önrészesedésben is megállapod- hatnak.

5. EGYÉB RENDELKEZÉS

Amennyiben a biztosítási szerződésben meghatározott mun- kavállalók száma kevesebb, mint a káresemény időpontjában ténylegesen bejelentett munkavállalók száma, akkor a biztosí- tó a fenti arányok figyelembe vételével aránylagos kártérítést (pro rata) alkalmaz.

TÁRSASHÁZ-KEZELŐI KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (STÖFBI 2016)

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem sza- bályozott kérdésekben az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbházak felelősségbiztosításának általános feltétele (STÁFBI 2016) irányadó.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben levő Ingatlanhaszná- lói és -üzemeltetői felelősségbiztosítással (STIFBI 2016), illetve azt egyidejűleg megköti.

A szerződés hatályba lépése jelen kiegészítő biztosítás esetén ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetés gyakoriság sze- rinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem lehet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatviselésének kezde- te. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Ingatlan- használói és -üzemeltetői felelősségbiztosítás feltételei (STIFBI 2016) szerinti biztosítás bármely ok miatt megszűnik.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Biztosítási eseménynek minősül külön megállapodással, jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illet- ve az abban meghatározott mértékig –, ha az ajánlaton meg- nevezett társasház-kezelői tevékenységet ellátó természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet a társasház-kezelői te- vékenységéből eredő kötelezettségét (felróható módon) meg- szegte és ez által a társasház tulajdonostársainak olyan

– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni ká- rokat és a személyi sérülésre alapított sérelemdíját, valamint

– tárgyrongálási kárt,

okozott, amelyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Az ajánlatban megnevezett társasház(ak) esetén biztosí- tottak a következő társasház-kezelői tevékenységek:

– a társasház gazdálkodásának, valamint üzemeltetési fel- adatainak megtervezése, megszervezése, ellenőrzése,

– a közös tulajdonban lévő épületrészek lehetőségek szerinti hasznosítására javaslatok kidolgozása,

– tervszerű épület-karbantartási, illetve -felújítási tevékeny- ségek megszervezése, irányítása és ellenőrzése.

1.3. Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak felelősségbiz- tosításának általános feltételében (STÁFBI 2011) foglal- takon kívül a bármilyen foglalkozási megbetegedésből eredő kártérítési követeléseket.

2. BIZTOSÍTOTT

Biztosított lehet az a név szerint meghatározott termé- szetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a bizto- sítási szerződésben megjelölt társasház közgyűlési hatá- rozata alapján társasház-kezelői tevékenységre irányuló szerződést kötött, vagy megbízást kapott a társasház-kezelői tevékenység ellátására. Biztosított lehet továbbá:

– a társasházi intézőbizottság elnöke – ha a társasház ügyeit közös képviselő helyett intézőbizottság látja el,

– gazdálkodó szervezet esetén annak tagjai, illetve a gazdál- kodó szervezettel munkaviszonyban, vagy megbízási jog- viszonyban álló természetes személyek, akiknek tevékeny- ségéért a társasház-kezelői tevékenységet ellátó személy a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.

3. KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás a Tömbházak felelősségbiztosí- tásának általános feltételében (STÁFBI 2016) foglaltakon kívül:

a) a mindenkor hatályban lévő jogszabály alapján köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tarto- zó járművek által okozott károkat,

b) a munkáltatói felelősséggel összefüggésben keletke- zett károkat,

c) a közös képviselet ellátásával, vagy a társasházkeze- lői tevékenységgel összefüggésben harmadik szemé- lyeknek okozott károkat,

d) az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített ká- rokat,

e) a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő, szerződésszerű teljesítéséből eredő következményi károkat, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tájékoztatást a biztosított bizonyíthatóan megtette, vagy az nem a biztosított mulasztása miatt maradt el,

f) közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából, vagy nem megfelelő biz- tosítási szerződés (pl. alulbiztosítottság, fedezeti kör hibás meghatározása) megkötéséből eredő károkat,

g) a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységek- ből eredő károkat, kivéve ha a biztosított a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyű- lés figyelmét, és írásbeli javaslatot tett, azonban azt a társasház döntéshozó testülete nem, vagy nem kellő időben hagyta jóvá,

h) penészedés, gombásodás, valamint rovarok és rág- csálók miatt bekövetkező károkat,

i) a bűncselekménnyel okozott károkat,

j) olyan károkat, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, számlákat, és bizonylatokat is) elvesztésével, eltűnésével, eltulajdonításával vagy el- lopásával kapcsolatban erednek,

k) a pénzkezelés körében, a:

– bankszámlaforgalom,

– készpénzforgalom, házipénztári pénzkezelés,

– elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetőesz- köz, elektronikus aláírás,

– számviteli és pénzügyi bizonylatok, számlák keze- lésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzé-

sével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkat,

l) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat,

m) azokat a károkat, amelyeket a biztosított más kereső- foglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése so- rán okozott,

n) összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megsérté- séből eredő károkat,

o) az adatvédelmi jogszabályok, továbbá a titokvédelmi jogszabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati ti- tok) megsértéséből eredő károkat,

p) a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, adatvesztés, illetve jogtalan behatolás és/vagy fel- használás következtében beálló károkat,

q) üzleti jó hírnév (goodwill) megsértése miatt keletke- zett károkra,

r) hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggés- ben keletkezett károkat,

s) jogszabályban, egyéb előírásban (így különösen meg- bízási szerződésben, közgyűlési határozatban) meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett károkat,

t) az adott szolgáltatásra vonatkozó szerződésbe foglalt szakmai szolgáltatást meghaladó, attól eltérő tevé- kenységgel okozott, vagy teljesíthetetlen kötelezett- ségvállalásból eredő károkat,

u) el nem végzett, vagy késedelmesen végrehajtott szol- gáltatás miatt bekövetkező károkat,

v) azokat a károkat, melyeket a biztosított a társasház alkalmazottainak okoz,

w) azokat a károkat, amelyeket a biztosított azonos ká- rokozási körülményekkel visszatérően okoz, és a biz- tosító felhívása ellenére e károkozási körülményt nem szüntette meg.

4. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

Az általános feltételekben (STÁVBI 2016, STÁFBI 2016) felsoroltakon kívül súlyos gondatlanságnak minősül, így a biztosító által kifizetett szolgáltatási összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha a kárt a szükséges in- tézkedések megsértésével okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tet- te meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a ká- resemény bekövetkezésének veszélyére írásban figyel- meztette, és ez alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedés megtétele.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosító a kárrendezés során nem von le önrészt.

6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

a) Abban az esetben, ha a biztosított közös képviselőnek, vagy az intézőbizottság elnökének megszűnik a megbí- zatása, akkor a biztosító kockázatviselése is megszűnik a megbízás megszűnésének időpontjával.

b) Üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység esetén kizárólag csak az lehet biztosított, aki a jogszabályban meg- határozott szakképesítéssel rendelkezik és a tevékenység üzletszerű folytatására a hatályos magyar jogszabályok sze- rint jogosult.

c) Azon esetekben, ha a biztosított rendelkezik bármely bizto- sító társaságnál érvényes szakmai felelősségbiztosítással, akkor jelen biztosítási fedezet legfeljebb a szakmai felelős- ségbiztosítás alapján nem térülő rész mértékéig szolgáltat.

SIGNAL ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS FELTÉTELE (SASBI 2013)

A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) külön megállapodással kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítá- si díj megfizetése ellenében, a SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE telefonvonalán, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait, és a jelen feltételekben rögzített szolgáltatásokat nyújtsa.

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rög- zített kérdésekben, a szerződésben és annak mellékleteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is minősülő Tömbhá- zak biztosításának általános feltételében (STÁVBI 2016), vala- mint a Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek értelemszerűen irányadóak.

Jelen kiegészítő biztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik érvényben lévő Épületbiztosítás feltételében (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.

A biztosító kockázatviselésének kezdete jelen kiegészítő biz- tosítás esetén, ezen kiegészítő modul díjának – a díjfizetési gyakoriság szerinti első díjának, vagy díjelőlegnek – a biztosító számlájára való beérkezését követő nap 0. órája, az azonban nem kezdődhet korábban, mint az alapbiztosítás kockázatvi- selésének kezdete. Megszűnik a biztosító kockázatviselése – az egyéb okból való megszűnés esetein túlmenően – akkor is, ha az Épületbiztosításának feltételében (STÉBI 2011) szerinti alapbiztosítás bármely ok miatt megszűnik.

A szolgáltatást, a biztosító kiszervezett tevékenységként, kül- ső szolgáltatóval, a Europ Assistance Magyarországgal (to- vábbiakban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Amennyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés valamely okból megszűnik – akkor ezen feltételre történő hivatkozással –, a biztosítási szerződés jelen kiegészítő fedezete érdekmúlás jogcímén automatikusan megszűnik, és az arányos biztosítási díj a szerződőnek visszajár.

A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE vészelhárítási szolgálta- tás éjjel-nappali segítségnyújtást jelent, mely a 06-1-236- 7503 számon érhető el.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1.1. VÉSZELHÁRÍTÁS

a) Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épületben, épü- letgépészetben, épületgépészeti műszaki berendezés- ben bekövetkező meghibásodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek következtében jelentkező helyzet, körülmény sürgős beavatkozást igényel a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhárítása valamely, az alább felsorolt szakemberek által megoldható:

– víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,

– villanyszerelő,

– zárjavító,

– duguláselhárító,

– tetőfedő

– üveges.

b) A szerződő/biztosított a kialakult vészhelyzetet azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve tudomásra jutás- tól számított (eltérve a STÁVBI 2016, 12.1.3. bekezdésben foglaltaktól) 24 órán belül köteles e feltételben meghatá- rozott telefonszámon bejelenteni. Vészhelyzet bejelentése esetén a szolgáltató a lehető legrövidebb időn belül meg- felelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi – 2 napon belüli – időpont meg- felelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl. elzárta a károsodott csőszakaszon a vizet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafedéssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a je- len szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.

c) Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet az Épületbizto- sítás feltételében (STÉBI 2011) rögzítettek biztosítási ese- mények következménye (pl. csőtörés, üvegtörés, viharkár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás korlátlan számban igénybe vehető.

d) Azon károk esetén, amelyeket nem az Épületbiztosí- tás feltételében (STÉBI 2011) nevesített káresemények okoztak, tehát a biztosítónak szolgáltatási kötelezett- sége ezen feltétel alapján nem keletkezik, a vészelhá- rítási szolgáltatás biztosítási évenként a szerződés- ben kockázatviselési helyenként megadott lakások számával megegyező alkalommal vehető igénybe.

A vészhelyzet c), d) bekezdésekben meghatározott jellegének megállapításáról a szolgáltató dönt a biztosítottal történő tele- fonos egyezetés alapján.

1.2. A VÉSZELHÁRÍTÁSI KÖLTSÉGEK ÁTVÁLLALÁSA

A biztosító vállalja, hogy az előző pontban meghatáro- zottak alapján a szolgáltató által küldött szakember vé- szelhárítási tevékenységének költségeire – nevezetesen kiszállási díj, rezsióradíj, anyagköltség – a kötvényben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Amennyiben a vészelhárítás költségei meghaladják a kötvényben e ve- szélynemre rögzített szolgáltatási limitet, a többletkölt- ségek a biztosítottakat terhelik.

Abban az esetben, ha az így felmerült többletköltség a bizto- sítási szerződés valamely kockázata alapján biztosítási ese- ménynek tekinthető, úgy a biztosított által a szakiparos ré- szére megfizetett többletköltségek értéke alapján, a biztosító kárrendezési eljárás keretei között – a feltételekben foglaltak szerint – utólag szolgáltatást nyújt a biztosítottnak.

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájú- ak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyze- tet megelőző állapot helyreállítása.

A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosított és a szakiparos közvetlen kapcsolatára tekin- tettel – felelősséggel nem tartozik.

Általános feltételek

FELTÉTELMÓDOSÍTÁS (A biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató módosítása és kiegészítése.)

JELEN 3 OLDALAS FELTÉTELMÓDOSÍTÁS A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZI.

43

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján, a szerződési feltételekből (bármely pontjában is szerepel az) törlésre kerülnek azok a szabályok, miszerint a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárás jogerős ítéletéhez köti. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014.évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alapján a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. lakossági és kisvál- lalkozói biztosításokra vonatkozó szerződési feltételei és ügyféltájékoztatói az aláb-

biakkal egészülnek ki: „A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a követelésének érvényesítése érdekében.”

Kárdokumentációk tömbházbiztosítási szerződések esetén

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. MI-Házunk tömbházbiztosítási szerződéseire bejelen- tett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő-, föld- és sziklaomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus, graffitikárok

Akvárium törése

Felvonók géptörés-biztosítása

Felelősségbiztosítás

kárleírás, kárbejelentő

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kötvény/szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szerződő/biztosított általi meghatalmazás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bankszámlaszám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ÁFA-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tulajdoni lap

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérleti szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bányatérkép

X

X

X

X

X

X

építési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

talajvizsgálat

X

X

X

X

X

alaprajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlanépítési tervdokumentáció

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

kivitelező neve

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatbavételi/működési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

statikusi szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

építési napló

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

alapító okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

ingatlan-értékbecslés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő-, föld- és sziklaomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus, graffitikárok

Akvárium törése

Felvonók géptörés-biztosítása

Felelősségbiztosítás

nyílvántartási térképmásolat

X

X

X

X

X

tulajdoni hányad igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

öröklési bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogerős hagyatékátadó végzés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

beszerzési számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használati utasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műbizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki leírás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

műszaki rajz

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jótállás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

árajánlat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

helyreállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szakvélemény

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gazdaságossági számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

számlarészletező

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adásvételi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

közüzemi számlák

X

X

X

X

X

kéményseprő számlák

X

X

X

érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv.

X

X

X

X

X

X

hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önkormányzati, illetve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

tűzhatósági bizonyítvány

X

X

X

X

X

X

X

feljelentés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyomozást felfüggesztő/megszüntető határozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

riasztási napló

X

X

X

X

X

X

vádirat (büntető eljárás során)

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

fénykép

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

elektronikus adathordozó

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

tranziens védelem dokumentációja

X

X

X

X

tanú nyilatkozata

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lízingszerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

használatba adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MI-HÁZUNK Tömbház biztosítás

44

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő-, föld- és sziklaomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus, graffitikárok

Akvárium törése

Felvonók géptörés-biztosítása

Felelősségbiztosítás

kölcsönadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

bérbeadási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

felelős őrzésbe adási megállapodás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

őrnapló, őrutasítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

karbantartási szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

munkaszerződések

X

X

X

bizományosi szerződés

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MABISZ-ajánlás

X

X

X

X

X

X

szállítólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hajólevél

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

szállítási számla

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

megsemmisítési, hulladéklerak.jkv.

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

könyvelési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

utazási ktsg. igazolás

X

vámáru-nyilatkozat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

leltár

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

önköltségkimutatás, -számítás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

adókártya, adószám

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

mérleg

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

pénzkezelési szabályzat

X

eredménykimutatás

X

használatbavételi igazolás

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

forgalmi engedély, gépjármű kulcsai,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jármű törzskönyv

X

X

X

X

X

X

X

X

X

jogosítvány, munkagép-kezelői engedély/igazolvány

X

X

X

lovasfogat-hajtói engedély

X

illetékbefizetési bizonylat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

házassági anyakönyvi kivonat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

lakcímkártya

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

nyilatkozat hozzátartozóról

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

gyámhatósági okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

születési anyakönyvi kivonat

Általános feltételek

45

BIZTOSÍTHATÓ VESZÉLYNEMEK DOKUMENTUMOK

Tűz

Elektromos tűz

Villámcsapás

Villámcsapás másodlagos hatása

Robbanás, összeroppanás

Légi jármű lezuhanása

Vihar

Jégverés

Árvíz

Hónyomás (statikus és dinamikus)

Földcsuszamlás

Kő-, föld- és sziklaomlás

Idegen tárgyak rádőlése

Ismeretlen építmény, üreg beomlása

Idegen jármű ütközése

Csőtörés és vezetékes vízkárok

Tűzoltó berendezés kilyukadása

Felhőszakadás

Földrengés

Nyitva hagyott nyílászáró (beázás)

Tető- és panelhézag-beázások

Üvegtörés

Betöréses lopás, rablás

Rongálás

Kültéri vagyontárgyak lopása

Vandalizmus, graffitikárok

Akvárium törése

Felvonók géptörés-biztosítása

Felelősségbiztosítás

aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról

baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció

baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat

az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambulánslapok

baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák

balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás

külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóságok iratának hiteles magyar fordítása

orvosi ambulánslap, orvosi vizsgálati iratok, betegkartonkivonat (háziorvostól)

X

X

hiánytalanul kitöltött szolgáltatás-igénylő lap

kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció

X

X

boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány

X

X

rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI)

X

röntgenfelvétel

X

táppénzes igazolás

X

halotti anyakönyvi kivonat

X

keresetveszteség igazolása

X

X

felelősségvállaló nyilatkozat

X

biztosított és károsult közötti szerződés

fegyvertartási engedély

X

X

X

állatorvosi igazolás

X

hatósági állatorvosi igazolás

X

állatorvosi kényszervágási javaslat

X

mérlegelési jegy

X

értékesülési elszámolás

X

hulla átvételi jegy (ÁTEV)

X

állatoltási igazolvány

X

lótenyésztési napló

X

törzskönyv/marhalevél

X

a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

rokkantsági nyugdíj igazolás

X

befizetési, átutalási bizonylat, utolsó díjfizetést igazoló nyugta

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

hitelezőtől kifizetési engedély

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

MI-HÁZUNK Tömbház biztosítás

46

Jegyzetek

47

MI-HÁZUNK Tömbház biztosítás

48

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 3091