A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA

A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA

Brüsszel, 2007. december 3. (OR. fr)


CIG 14/07



Tárgy Lisszaboni szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget

                      létrehozó szerződés módosításáról                    


CIG 14/07 ZSFJ/hh

HU


LISSZABONI SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL

PREAMBULUM


ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,


A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

ÍRORSZÁG ELNÖKE,


A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,


Ő KIRÁLYI FENSÉGE LUXEMBURG NAGYHERCEGE, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ROMÁNIA ELNÖKE,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA,


ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE,


AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy lezárják az Amszterdami Szerződéssel és a Nizzai Szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését,


ELHATÁROZTÁK az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés módosítását,

és e célból meghatalmazottaikként jelölték ki: ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, XXXXXXXXX

szövetségi kancellárt,


XXXXXXXXX

szövetségi külügyminisztert és szövetségi kancellárhelyettest; AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert; ÍRORSZÁG ELNÖKE,

XXXXXXXXX

miniszterelnököt (Taoiseach-et),


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA, XXXXXXXXX

a kormány elnökét,


XXXXXXXXX

a külügyekért és az együttmőködésért felelős minisztert; A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

XXXXXXXXX

elnököt,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

kül- és európai ügyekért felelős minisztert,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, XXXXXXXXX

a miniszterek tanácsának elnökét,


XXXXXXXXX

alelnököt és külügyminisztert;

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,


XXXXXXXXX

köztársasági elnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A LETT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, XXXXXXXXX

köztársasági elnököt,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt;


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, XXXXXXXXX

köztársasági elnököt,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt;


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG, XXXXXXXXX

miniszterelnököt, államelnököt,


XXXXXXXXX

külügy- és bevándorlásügyi minisztert;

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert; MÁLTA ELNÖKE,

XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE, XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, XXXXXXXXX

szövetségi kancellárt,


XXXXXXXXX

európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi minisztert; A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

állam- és külügyminisztert; ROMÁNIA ELNÖKE,

XXXXXXXXX

köztársasági elnököt,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt;

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, XXXXXXXXX-t

a kormány elnökét,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,


XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyminisztert;

A SVÉD KIRÁLYSÁG KORMÁNYA, XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

európai ügyekért felelős minisztert;


ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK KIRÁLYNŐJE


XXXXXXXXX

miniszterelnököt,


XXXXXXXXX

külügyi és nemzetközösségi minisztert;


AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSAI


1. CIKK


Az Európai Unióról szóló szerződés az e cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosul.


PREAMBULUM


1. A preambulum a következőképpen módosul:


a) a szöveg a következő második preambulumbekezdéssel egészül ki:


„ÖSZTÖNZÉST MERÍTVE Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből, amelyből az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen jogai, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, valamint a jogállamiság egyetemes értékei kibontakoztak,”;


b) a nyolcadik preambulumbekezdéssé váló hetedik preambulumbekezdésben az „e szerződés” szövegrész helyébe az „e szerződés és az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés” szöveg lép;


c) a tizenkettedik preambulumbekezdéssé váló tizenegyedik preambulumbekezdésben az

„e szerződés” szövegrész helyébe az „e szerződés és az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés” szöveg lép.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


2. Az 1. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdés a végén a következő tagmondattal egészül ki:


„, amelyre közös célkitőzéseik elérése érdekében a tagállamok hatásköröket ruháznak.”;


b) a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„Az Unió e szerződésen és az Európai Unió mőködéséről szóló szerződésen (a továbbiakban: a Szerződések) alapul. E két szerződés azonos jogi kötőerővel bír. Az Unió az Európai Közösség helyébe lép és annak jogutódja.”.


3. A szöveg egy új 1a. cikkel egészül ki:


„1A. CIKK


Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait

– tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

4. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:


„2. CIKK


(1) Az Unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása.


(2) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bőnmegelőzésre és bőnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul.


(3) Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességő, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitőző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és mőszaki haladást.


Az Unió küzd a társadalmi kirekesztés és megkülönböztetés ellen, és előmozdítja a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, a nemzedékek közötti szolidaritást és a gyermekek jogainak védelmét.


Előmozdítja a gazdasági, a társadalmi és a területi kohéziót, valamint a tagállamok közötti szolidaritást.


Az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.


(4) Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek fizetőeszköze az euro.


(5) A világ többi részéhez főződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, a Föld fenntartható fejlődéséhez, a népek közötti szolidaritáshoz és kölcsönös tisztelethez, a szabad és tisztességes kereskedelemhez, a szegénység felszámolásához és az emberi jogok, különösen pedig a gyermekek jogainak védelméhez, továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához.


(6) Az Unió e célkitőzéseket a megfelelő eszközökkel, a Szerződésekben ráruházott hatáskörök keretein belül valósítja meg.”

5. A 3. cikk hatályát veszti és a szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:


„3A. CIKK


(1) A 3b. cikkel összhangban minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad.


(2) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.


(3) Az Unió és a tagállamok a lojális együttmőködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.


A tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket.


A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitőzéseinek megvalósítását.”


6. A szöveg a következő 3b. cikkel egészül ki, amely az Európai Közösséget létrehozó szerződés

5. cikkét váltja fel:


„3B. CIKK


(1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó.


(2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitőzések megvalósítása érdekében. Minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad.

(3) A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.


Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról.


(4) Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitőzéseinek eléréséhez szükséges.


Az Unió intézményei az arányosság elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint alkalmazzák.”


7. A 4. és az 5. cikk hatályát veszti.


8. A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:


„6. CIKK


(1) Az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat, szabadságokat és elveket; e Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések.


A Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.


A Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket a Charta VII. címében foglalt, az értelmezést és alkalmazást szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően kell értelmezni, kellően figyelembe véve a Chartában említett azon magyarázatokat, amelyek meghatározzák az egyes rendelkezések eredetét.

(2) Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónak a Szerződésekben meghatározott hatásköreit.


(3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.”


9. A 7. cikk a következőképpen módosul:


a) a teljes cikkben a „hozzájárulásának” szövegrész helyébe az „egyetértésének” szöveg, a

„megsérti a 6. cikk (1) bekezdésében említett alapelveket” szövegrész helyébe a

„megsérti az 1a. cikkben említett értékeket” szöveg, az „az e szerződés” szövegrész helyébe pedig az „a Szerződések” szöveg lép;


b) az (1) bekezdés első albekezdésének első mondatában az „a Bizottság” szövegrész helyébe az „az Európai Bizottság” szöveg lép, az „, és megfelelő ajánlásokat tehet ennek a tagállamnak” szövegrészt pedig el kell hagyni; az utolsó mondatban az „és – ugyanezen eljárásnak megfelelően – független személyeket kérhet fel arra, hogy ésszerő határidőn belül készítsenek jelentést a kérdéses tagállamban fennálló helyzetről” záró szövegrész helyébe az „és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki” tagmondat lép;


c) a (2) bekezdésben az „a Bizottság” szövegrész helyébe az „az Európai Bizottság” szöveg, az „állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács” szövegrész helyébe az „Európai Tanács” szöveg, a „kérdéses tagállam kormányát” szövegrész helyébe pedig a „kérdéses tagállamot” szöveg lép;

d) az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„(5) Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazandó szavazási szabályokat az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 309. cikke állapítja meg.”


10. A szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:


„7A. CIKK


(1) Az Unió a vele szomszédos országokkal különleges kapcsolatokat épít ki a jólét és a jószomszédi viszonyok egy olyan térségének a létrehozása céljából, amely az Unió értékeire épül, és amelyet az együttmőködésen alapuló szoros és békés kapcsolatok jellemeznek.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Unió az érintett országokkal külön megállapodásokat köthet. Ezek a megállapodások kölcsönös jogokat és kötelezettségeket állapíthatnak meg, és közös fellépések lehetőségéről rendelkezhetnek. E megállapodások végrehajtásáról rendszeres egyeztetéseket kell folytatni.”


11. A II. cím rendelkezései beépülnek az Európai Közösséget létrehozó, módosított szerződésbe, amely az Európai Unió mőködéséről szóló szerződéssé válik.

DEMOKRATIKUS ELVEK


12. A II. cím és a 8. cikk helyébe a következő új címsor és új 8-8c. cikk lép:


„II. CÍM

A DEMOKRATIKUS ELVEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK


8. CIKK


Az Unió minden tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárai közötti egyenlőség elvét; az Unió intézményei, szervei és hivatalai valamennyi uniós polgárt egyenlő figyelemben részesítik. Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.


8A. CIKK


(1) Az Unió mőködése a képviseleti demokrácián alapul.


(2) Az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg.


A tagállamok képviseletét az Európai Tanácsban az állam-, illetve kormányfőjük, a Tanácsban pedig a kormányuk látja el, amelyek maguk vagy nemzeti parlamentjüknek, vagy a polgáraiknak tartoznak demokratikus felelősséggel.


(3) Minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében. A döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni.


(4) Az európai szintő politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához.

8B. CIKK


(1) Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.


(2) Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.


(3) Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körő előzetes konzultációkat folytat.


(4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.


Az ilyen kezdeményezésekre alkalmazandó eljárások és feltételek meghatározására az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 21. cikke első bekezdésének megfelelően kerül sor.

8C. CIKK


A nemzeti parlamentek tevékenyen hozzájárulnak az Unió jó mőködéséhez azáltal, hogy:


a) a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel összhangban az Unió intézményeitől tájékoztatást kapnak, és kézhez kapják az uniós jogalkotási aktusok tervezeteit;


b) a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározott eljárással összhangban figyelemmel kísérik a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását;


c) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség keretében az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 61c. cikkével összhangban részt vesznek az uniós politikák e területen való végrehajtását értékelő eljárásokban, és az említett szerződés 69g., illetve 69d. cikkével összhangban részt vesznek az Europol politikai ellenőrzésében, valamint az Eurojust tevékenységének értékelésében;


d) e szerződés 48. cikkével összhangban részt vesznek a Szerződések felülvizsgálati eljárásaiban;


e) e szerződés 49. cikkével összhangban értesítést kapnak az Unióhoz való csatlakozási kérelmek benyújtásáról;


f) a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyvvel összhangban részt vesznek a nemzeti parlamentek közötti és az Európai Parlamenttel folytatott parlamentközi együttmőködésben.”

INTÉZMÉNYEK


13. A III. cím rendelkezései hatályukat vesztik. A III. cím helyébe a következő új címsor lép:


„III. CÍM

AZ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK”


14. A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:


„9. CIKK


(1) Az Unió saját intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja az Unió értékeinek érvényesítése, célkitőzéseinek előmozdítása, az Unió, valamint polgárai és a tagállamok érdekeinek szolgálata, továbbá az Unió politikái és intézkedései egységességének, eredményességének és folyamatosságának a biztosítása.


Az Unió intézményei:


– az Európai Parlament,


– az Európai Tanács,


– a Tanács,


– az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság),


– az Európai Unió Bírósága,

– az Európai Központi Bank,


– a Számvevőszék.


(2) Az egyes intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el. Az intézmények jóhiszemően és kölcsönösen együttmőködnek egymással.


(3) Az Európai Központi Bankra és a Számvevőszékre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a többi intézményre vonatkozó részletes rendelkezéseket az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés állapítja meg.


(4) Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága segíti, tanácsadói minőségben.”


15. A szöveg a következő 9a. cikkel egészül ki:


„9A. CIKK


(1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat lát el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét.


(2) Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma – az elnököt nem számítva – nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkenő módon valósul meg, ahol a tagállamonkénti alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnak sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye.


Az Európai Tanács, az Európai Parlament kezdeményezésére és vele egyetértésben, az első albekezdésben említett alapelvek tiszteletben tartásával egyhangúlag elfogadott határozatban meghatározza az Európai Parlament összetételét.


(3) Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják.


(4) Az Európai Parlament tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselőit.”

16. A szöveg a következő 9b. cikkel egészül ki:


„9B. CIKK


(1) Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat.


(2) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.


(3) Az Európai Tanács, elnökének összehívására, félévente kétszer ülésezik. Amikor a napirend úgy kívánja, tagjai úgy határozhatnak, hogy munkájukat tagonként egy miniszter, illetve a Bizottság elnökének esetében egy biztos segítse. Ha a helyzet úgy kívánja, az elnök az Európai Tanácsot rendkívüli ülésre hívja össze.


(4) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Európai Tanács konszenzussal dönt.


(5) Az Európai Tanács minősített többséggel, két és fél éves időtartamra választja meg elnökét; az elnök megbízatása egy alkalommal megújítható. Akadályoztatás vagy súlyos hivatali mulasztás esetén az Európai Tanács az elnök megbízatását ugyanilyen eljárással megszüntetheti.


(6) Az Európai Tanács elnöke:


a) elnököl az Európai Tanács ülésein, és lendületet ad munkájának,


b) a Bizottság elnökével együttmőködve és az Általános Ügyek Tanácsában folytatott munka alapján gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról,


c) erőfeszítéseket tesz az Európai Tanácson belüli kohézió és konszenzus megteremtésére,


d) az Európai Tanács minden ülését követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek.

Az Európai Tanács elnöke – a saját szintjén és e minőségében, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hatáskörének sérelme nélkül – ellátja az Unió külső képviseletét a közös kül- és biztonságpolitikához tartozó ügyekben.


Az Európai Tanács elnöke semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be.”


17. A szöveg a következő 9c. cikkel egészül ki:


„9C. CIKK


(1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikameghatározási és koordinatív feladatokat lát el.


(2) A Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintő képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.


(3) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a Tanács minősített többséggel határoz.


(4) 2014. november 1-jétől a minősített többséghez a Tanács tagjai legalább 55%-ának – legalább tizenöt tag által leadott, egyben az Unió népességének legalább 65%-át kitevő tagállamokat képviselő – szavazata szükséges.


A blokkoló kisebbségnek a Xxxxxx legalább négy tagjából kell állnia, ennek hiányában a minősített többséget elértnek kell tekinteni.


A minősített többségi szavazásra alkalmazandó egyéb szabályokat az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 205. cikkének (2) bekezdése állapítja meg.

(5) A 2014. október 31-ig, valamint a 2014. november 1. és 2017. március 31. között alkalmazandó, a minősített többség meghatározására vonatkozó átmeneti rendelkezéseket az átmeneti rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv állapítja meg.


(6) A Tanács különböző formációkban ülésezik, a formációk listájának elfogadására az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 201b. cikkének megfelelően kerül sor.


Az Általános Ügyek Tanácsa gondoskodik a Tanács különböző formációiban folyó munka összhangjáról. Az Általános Ügyek Tanácsa, az Európai Tanács elnökével és a Bizottsággal kapcsolatot tartva, gondoskodik az Európai Tanács üléseinek előkészítéséről és nyomon követéséről.


A Külügyek Tanácsa az Európai Tanács által meghatározott stratégiai iránymutatások alapján kidolgozza az Unió külső tevékenységét, és gondoskodik tevékenységeinek összhangjáról.


(7) A tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága felel a Tanács munkájának előkészítéséért.


(8) A Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak vagy szavaznak, nyilvánosak. Ennek érdekében a Tanács ülései két részre tagolódnak: egy uniós jogalkotási aktusokra vonatkozó döntéshozatallal foglalkozó és egy nem jogalkotási tevékenységgel foglalkozó részre.


(9) A Tanács különböző formációinak elnökségét, a Külügyek Tanácsának kivételével, a Tanácsban részt vevő tagállami képviselők látják el az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 201b. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően, egy egyenjogúságon alapuló rotációs rendszer szerint.”

18. A szöveg a következő 9d. cikkel egészül ki:


„9D. CIKK


(1) A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedéseknek az alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. A közös kül- és biztonságpolitika, valamint a Szerződések által meghatározott más esetek kivételével ellátja az Unió külső képviseletét. Az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió tevékenységének éves és többéves programjára.


(2) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni. Az egyéb jogi aktusokat akkor kell a Bizottság javaslata alapján elfogadni, ha a Szerződések úgy rendelkeznek.


(3) A Bizottság hivatali ideje öt év.


A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.


Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független. A 9e. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a Bizottság tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól, intézménytől, szervtől vagy más szervezettől. Tartózkodnak a kötelezettségeikkel vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől.


(4) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontja és 2014. október 31. között kinevezett Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki a Bizottság egyik alelnöke.

(5) 2014. november 1-jétől a Bizottság – az elnökével és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt – a tagállamok számának kétharmadával megegyező számú tagból áll, kivéve, ha az Európai Tanács egyhangúlag eljárva e szám megváltoztatásáról határoz.


A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül, a tagállamok közötti szigorú egyenjogúságon alapuló olyan rotációs rendszer szerint kell kiválasztani, amely lehetővé teszi a tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését. E rotációs rendszert az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 211a. cikkének megfelelően egyhangúlag eljárva az Európai Tanács állapítja meg.


(6) A Bizottság elnöke:


a) meghatározza a Bizottság mőködésére vonatkozó iránymutatásokat,


b) megállapítja a Bizottság belső szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben tevékenykedjen,


c) a Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője mellett – további alelnököket nevez ki.


A Bizottság tagja, ha az elnök erre felhívja, benyújtja lemondását. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, amennyiben az elnök erre a 9e. cikk (1) bekezdésének megfelelően felhívja, benyújtja lemondását.


(7) Az európai parlamenti választások figyelembevételével és a megfelelő egyeztetések lefolytatása után az Európai Tanács minősített többséggel eljárva javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének jelölt személyre vonatkozóan. Ezt a jelöltet az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többségi támogatást, az Európai Tanács minősített többséggel egy hónapon belül új jelöltet javasol, akit az Európai Parlament ugyanezen eljárás szerint választ meg.

A Tanács a megválasztott elnökkel közös megegyezésben elfogadja az azon további személyeket tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjaivá kíván kinevezni. E személyeket a tagállamok javaslatai alapján kell kiválasztani, a (3) bekezdés második albekezdésében, valamint az (5) bekezdés második albekezdésében megállapított szempontok szerint.


Az elnöknek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottság többi tagjának mint testületnek a jóváhagyásáról az Európai Parlament szavaz. E jóváhagyás alapján a Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel.


(8) A Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. Az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 201. cikkében foglaltaknak megfelelően az Európai Parlament a Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványt fogadhat el. Bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig le kell mondania a bizottsági tagságról.”


19. A szöveg a következő új 9e. cikkel egészül ki:


„9E. CIKK


(1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.


(2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.


(3) A főképviselő a Külügyek Tanácsának elnöke.


(4) A főképviselő a Bizottság egyik alelnöke. A főképviselő biztosítja az Unió külső tevékenységeinek összhangját. A Bizottságon belül ő felelős a Bizottság külkapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátásáért és az Unió külső tevékenysége egyéb területeinek összehangolásáért. A főképviselő a Bizottságon belüli feladatainak gyakorlása során és kizárólag e feladatok körében – annyiban, amennyiben ez összhangban áll a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakkal – a Bizottság mőködésére irányadó eljárások szerint jár el.”.

20. A szöveg a következő 9f. cikkel egészül ki:


„9F. CIKK


(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörő törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.


A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.


(2) A Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll. Munkáját főtanácsnokok segítik.


A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll.


A Bíróság bíráit és a főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 223. és 224. cikkében megállapított követelményeknek. A bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki. Megbízatásuk megújítható.


(3) A Szerződésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága:


a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben;


b) a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről;


c) dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben.”


21. A IV. cím rendelkezései beépülnek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó, módosított szerződésbe.

MEGERŐSÍTETT EGYÜTTMŐKÖDÉS


22. A IV. cím címsora helyébe a VII. cím következő címsora lép: „A MEGERŐSÍTETT EGYÜTTMŐKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK”; a 27a.–27e. cikk, a 40–40b. cikk és a 43–45. cikk helyébe pedig a következő 10. cikk lép, amely egyben felváltja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 11. és 11a. cikkét. Ez utóbbi cikkeket váltja fel továbbá az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 280a.–280i. cikke a 2. cikk alábbi 278. pontjának megfelelően:


„10. CIKK


(1) Azok a tagállamok, amelyek az Unió nem kizárólagos hatáskörébe tartozó területeken egymás között megerősített együttmőködést kívánnak létrehozni, az e cikkben és az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 280a. és 280i. cikkében megállapított korlátokon belül és szabályokkal összhangban igénybe vehetik az Unió intézményeit, és a Szerződések megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával gyakorolhatják ezeket a hatásköröket.


A megerősített együttmőködés az Unió célkitőzései megvalósításának előmozdítására, érdekeinek védelmére és az integráció folyamatának megerősítésére irányul. Az ilyen együttmőködés az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 280c. cikkével összhangban valamennyi tagállam számára bármikor nyitva áll.


(2) Megerősített együttmőködésre felhatalmazást adó határozatot a Tanács végső lehetőségként, akkor fogadhat el, ha megállapította, hogy az együttmőködés célkitőzései az Unió egésze által ésszerő határidőn belül nem érhetők el, és ha abban legalább kilenc tagállam részt vesz. A Tanács az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 280d. cikkében megállapított eljárás szerint határoz.


(3) A Tanács tanácskozásain valamennyi tagállam részt vehet, de a szavazásban csak a Tanácsnak a megerősített együttmőködésben részt vevő tagállamokat képviselő tagjai vesznek részt. A szavazási szabályokat az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 280e. cikke állapítja meg.


(4) A megerősített együttmőködés keretében elfogadott jogi aktusok csak az abban részt vevő tagállamokat kötelezik. Az ilyen jogi aktusok nem részei az Unióhoz csatlakozni szándékozó országok által elfogadandó uniós vívmányoknak.”

23. Az V. cím címsora helyébe a következő címsor lép: „AZ UNIÓ KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK”.


A KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


24. A szöveg a következő 1. fejezettel és új 10a. és 10b. cikkel egészül ki:


„1. FEJEZET

AZ UNIÓ KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


10A. CIKK


(1) Az Unió nemzetközi szintő fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.


Az Unió arra törekszik, hogy kapcsolatokat alakítson ki és partnerségre lépjen azokkal a harmadik országokkal, valamint nemzetközi, regionális vagy univerzális szervezetekkel, amelyek osztoznak vele az első albekezdésben említett elvekben. Az Unió, különösen az Egyesült Nemzetek keretében, elősegíti a közös problémák többoldalú megoldását.


(2) Az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintő együttmőködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy:


a) megvédje értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását;


b) megszilárdítsa és erősítse a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemzetközi jog elveit;


c) összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta céljaival – beleértve a külső határokhoz kapcsolódókat is – megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot;

d) elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából;


e) előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén;


f) hozzájáruljon olyan nemzetközi intézkedések kidolgozásához, amelyek a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzésére és javítására irányulnak;


g) segítséget nyújtson a természeti vagy ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak; és


h) előmozdítsa egy erősebb többoldalú együttmőködésen és a világ felelős kormányzásán alapuló nemzetközi rendszer létrejöttét.


(3) Az e cím és az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés ötödik részének hatálya alá tartozó területeken folytatott külső tevékenységei, illetve az egyéb uniós politikák kidolgozása és végrehajtása során az Unió tiszteletben tartja az (1) bekezdésben felsorolt alapelveket, és követi a (2) bekezdésben felsorolt célokat.


Az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek. A Tanács és a Bizottság – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közremőködésével – felelősek ennek az összhangnak a biztosításáért és e célból együttmőködnek egymással.


10B. CIKK


(1) A 10a. cikkben említett alapelvek és célkitőzések alapján az Európai Tanács meghatározza az Unió stratégiai érdekeit és célkitőzéseit.


Az Európai Tanácsnak az Unió stratégiai érdekeit és célkitőzéseit meghatározó határozatai a közös kül- és biztonságpolitikára és az Unió külső tevékenységének egyéb területeire vonatkoznak. Ezek a határozatok az Unió egyes országokkal vagy térségekkel fenntartott kapcsolataira, illetve valamely meghatározott tárgykörre is vonatkozhatnak. E határozatokban meg kell határozni azok időtartamát, valamint az Unió és a tagállamok által rendelkezésre bocsátandó eszközöket.

Az Európai Tanács – a Tanácsnak az egyes területekre vonatkozó szabályok szerint elfogadott ajánlása alapján – egyhangúlag határoz. Az Európai Tanács által elfogadott határozatokat a Szerződésekben előírt eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.


(2) A közös kül- és biztonságpolitika terén az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a külkapcsolatok egyéb területein pedig a Bizottság közös javaslatokat terjeszthet a Tanács elé.”


KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA


25. A szöveg a következő címsorokkal egészül ki:


„2. FEJEZET

A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK


1. SZAKASZ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK”


26. A szöveg a következő 10c. cikkel egészül ki:


„10C. CIKK


Az Unió e fejezet szerinti nemzetközi szintő fellépése az 1. fejezetben meghatározott elveken alapul, az ott meghatározott célkitőzések megvalósítására irányul az ugyanezen fejezetben megállapított általános rendelkezésekkel összhangban.”


27. A 11. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdés helyébe a következő két bekezdés lép:


„(1) Az Unió közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó hatásköre a külpolitika minden területére és az Unió biztonságát érintő valamennyi kérdésre kiterjed, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet.

A közös kül- és biztonságpolitika külön szabályok és eljárások hatálya alá tartozik. Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a közös kül- és biztonságpolitikát az Európai Tanács és a Tanács egyhangúlag határozza meg és hajtja végre. Jogalkotási aktusok elfogadása kizárt. A közös kül- és biztonságpolitikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok hajtják végre a Szerződésekkel összhangban. Az Európai Parlament és a Bizottság e területre vonatkozó különös szerepét a Szerződések állapítják meg. Az Európai Unió Bírósága e rendelkezésekre vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel, kivéve e szerződés 25b. cikke betartásának ellenőrzésére, valamint az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 240a. cikke második bekezdésében meghatározott, bizonyos határozatok jogszerőségének felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét.


(2) Az Unió a külső tevékenységeire irányadó elvek és célkitőzések keretében közös kül- és biztonságpolitikát folytat, határoz meg és hajt végre, amely a tagállamok közötti kölcsönös politikai szolidaritás továbbfejlesztésén, az általános érdekő ügyek azonosításán és a tagállamok fellépései között egyre növekvő fokú összhang megvalósításán alapul.”;


b) a (3) bekezdésként újraszámozott (2) bekezdés a következőképpen módosul:


i. az első albekezdés a következő záró mondatrésszel egészül ki:


„és tiszteletben tartják az Unió e területen folytatott tevékenységét.”;


ii. a harmadik albekezdés helyébe a következő mondat lép: „A Tanács és a főképviselő gondoskodik ezeknek az elveknek a tiszteletben tartásáról.”


28. A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:


„12. CIKK


A közös kül- és biztonságpolitika folytatására az Unió:


a) általános iránymutatásokat határoz meg;

b) határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák:


i. az Unió által végrehajtandó fellépéseket, ii az Unió által képviselendő álláspontokat,

iii. az i. és ii. pontban említett határozatok végrehajtásának szabályait; és

c) erősíti a tagállamok közötti rendszeres együttmőködést politikájuk folytatásában.”


29. A 13. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdésben a „meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika, beleértve a védelmi vonatkozású kérdések elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat.” szövegrész helyébe a „megállapítja az Unió stratégiai érdekeit, valamint meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika célkitőzéseit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat, beleértve a védelmi vonatkozású kérdéseket is.” szöveg lép, továbbá a bekezdés a következő mondattal egészül ki: „Az Európai Tanács meghozza a szükséges határozatokat.”; a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:


„Ha a nemzetközi fejlemények szükségessé teszik, az Európai Tanács elnöke rendkívüli európai tanácsi ülést hív össze abból a célból, hogy e fejleményekre tekintettel meghatározzák az Unió által követendő politika stratégiai irányvonalait.”


b) a (2) bekezdést el kell hagyni, a (3) bekezdés számozása pedig (2) bekezdésre változik. Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A Tanács az Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatások és stratégiai irányvonalak alapján kidolgozza a közös kül- és biztonságpolitikát, és meghozza az e politika meghatározásához és végrehajtásához szükséges határozatokat.” A második albekezdést el kell hagyni. A második albekezdéssé váló harmadik albekezdésben a „biztosítja” szövegrész helyébe az „és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője biztosítja” szöveg lép.


c) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:


„(3) A közös kül- és biztonságpolitikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok hajtják végre nemzeti és uniós erőforrások felhasználásával.”

30. A szöveg a következő új 13a. cikkel egészül ki:


„13A. CIKK


(1) Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki ellátja a Külügyek Tanácsának elnöki tisztjét, javaslataival hozzájárul a közös kül- és biztonságpolitika kidolgozásához, és gondoskodik az Európai Tanács, illetve a Tanács által elfogadott határozatok végrehajtásáról.


(2) A közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó ügyekben az Uniót a főképviselő képviseli. Az Unió nevében politikai párbeszédet folytat harmadik felekkel, és képviseli az Unió álláspontját a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon.


(3) Megbízatásának ellátása során a főképviselőt európai külügyi szolgálat segíti. Ez a szolgálat a tagállamok diplomáciai szolgálataival együttmőködésben tevékenykedik, és a Tanács Főtitkársága, valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, továbbá a nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből áll. Az európai külügyi szolgálat szervezetét és mőködését a Tanács határozatban állapítja meg. A Tanács a főképviselő javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt és a Bizottság egyetértését követően határoz.”


31. A 14. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a nemzetközi helyzet mőveleti fellépést tesz szükségessé, a Tanács elfogadja a szükséges határozatokat. A határozatban meg kell határozni annak céljait, hatókörét, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket és szüksége esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit.”;


b) a (2) bekezdés az (1) bekezdés második albekezdésévé válik, a következő bekezdések számozása pedig ennek megfelelően módosul. A jelenlegi (2) bekezdés első mondatában az „együttes fellépést” szövegrész helyébe az „ilyen határozatot” szöveg, a

„fellépés” szövegrész helyébe pedig a „határozat” szöveg lép. Az utolsó mondatot el kell hagyni;


c) a (2) bekezdésként újraszámozott (3) bekezdésben az „együttes fellépések” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben említett határozatok” szöveg lép;


d) a jelenlegi (4) bekezdést el kell hagyni, az azt követő bekezdések számozása pedig ennek megfelelően (4), (5), illetve (6) bekezdésre változik;

e) a (3) bekezdésként újraszámozott (5) bekezdés első mondatában az „együttes fellépés keretében tervezett nemzeti álláspontról vagy nemzeti fellépésről időben tájékoztatást kell adni,” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben említett határozat keretében tervezett nemzeti álláspontról vagy nemzeti fellépésről az érintett tagállamnak időben tájékoztatást kell adnia,” szöveg lép;


f) a (4) bekezdésként újraszámozott (6) bekezdés első mondatában az „amennyiben a Tanács nem határozott,” szövegrész helyébe az „amennyiben a Tanács nem vizsgálta felül az (1) bekezdésben említett határozatot,” szöveg, az „együttes fellépés” szövegrész helyébe pedig az „említett határozat” szöveg lép;


g) az (5) bekezdésként újraszámozott (7) bekezdés első mondatában az „együttes fellépés” szövegrész helyébe az „e cikk szerinti határozat” szöveg lép, a bekezdés második mondatában pedig az „együttes fellépés” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben említett határozat” szöveg lép.


32. A 15. cikk elején az „A Tanács közös álláspontokat fogad el. A közös álláspontok meghatározzák” szövegrész helyébe az „A Tanács határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák” szöveg lép, a cikk végén található az „a közös” szövegrész helyébe pedig az

„az uniós” szöveg lép.


33. A szöveg egy 15a. cikkel egészül ki, amely a következő módosításokkal a 22. cikk szövegét veszi át:


a) az (1) bekezdésben a „Bármely tagállam, illetve a Bizottság” szövegrész helyébe a

„Bármely tagállam, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, illetve a főképviselő a Bizottság támogatásával” szöveg, a „javaslatokat” szövegrész helyébe pedig a „kezdeményezéseket vagy javaslatokat” szöveg lép.


b) a (2) bekezdésben az „az elnökség” szövegrész helyébe az „a főképviselő” szöveg, a

„vagy a Bizottság, illetve valamely tagállam kérelmére” szövegrész helyébe pedig a

„vagy valamely tagállam kérelmére” szöveg lép.


34. A szöveg egy 15b. cikkel egészül ki, amely a következő módosításokkal a 23. cikk szövegét veszi át:


a) az (1) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „Amennyiben e fejezet másképp nem rendelkezik az e fejezet által szabályozott határozatokat az Európai Tanács és a Tanács egyhangúlag fogadja el. Jogalkotási aktusok elfogadása kizárt.”; a második albekezdés utolsó mondatának helyébe pedig a következő szöveg lép: „Ha a Tanácsnak azok a tagjai, akik tartózkodásukhoz ilyen nyilatkozatot főztek, a tagállamok legalább egyharmadát és egyben az Unió népességének legalább egyharmadát képviselik, a határozat nem kerül elfogadásra.”;

b) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:


i. az első francia bekezdés helyébe a következő két francia bekezdés lép:


„– amikor az Európai Tanácsnak az Unió stratégiai érdekeit és célkitőzéseit meghatározó, a 10b. cikk (1) bekezdése szerinti határozata alapján az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozatot fogad el;


– amikor az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozatot az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által benyújtott olyan javaslat alapján fogadja el, amelynek benyújtására a főképviselőt az Európai Tanács saját, vagy a főképviselő kezdeményezésére külön felkérte;”;


ii. a harmadik francia bekezdéssé váló második francia bekezdésben az „együttes fellépés vagy közös álláspont” szövegrész helyébe az „az Unió valamely fellépését vagy álláspontját meghatározó határozat” szöveg lép;


iii. a második albekezdés első mondatában a „fontos” szövegrész helyébe a

„létfontosságú” szöveg lép; az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép: „A főképviselő az érintett tagállammal intenzív konzultációt folytat a tagállam számára elfogadható megoldás felkutatására. Amennyiben nem jár sikerrel, a Tanács minősített többséggel eljárva kérheti, hogy az ügyet egyhangúlag elfogadandó határozat meghozatala érdekében terjesszék az Európai Tanács elé.”;


iv. a harmadik albekezdés helyébe a következő új (3) bekezdés lép, az utolsó albekezdés (4) bekezdésre, a (3) bekezdés pedig (5) bekezdésre változik:


„(3) Az Európai Tanács egyhangúlag elfogadott határozatban úgy rendelkezhet, hogy a Tanács a (2) bekezdésben említettektől eltérő esetekben is eljárhat minősített többséggel.”;


c) az új (4) bekezdésben az „Ez a bekezdés nem vonatkozik” szövegrész helyébe az „A (2) és (3) bekezdés nem vonatkozik” szöveg lép.

35. A 16. cikk a következőképpen módosul:


a) a „kölcsönösen tájékoztatják egymást és” szövegrészt el kell hagyni, az „A Tanácson” szövegrész helyébe az „Az Európai Tanácson és a Tanácson” szöveg, az „annak biztosítása érdekében, hogy összehangolt és egy irányba mutató cselekvésük útján az Unió befolyása a lehető legeredményesebben érvényesüljön.” szövegrész helyébe pedig az „annak érdekében, hogy a kérdés vonatkozásában közös megközelítést alakítsanak ki.” szöveg lép;


b) a cikk az első mondat után a következő szöveggel egészül ki: „A tagállamok az Unió érdekeit érintő bármely nemzetközi szintő fellépés vagy kötelezettségvállalás megtétele előtt egyeztetnek a többi tagállammal a Tanácsban vagy az Európai Tanácsban. A tagállamok, egy irányba mutató fellépésük útján, biztosítják, hogy az Unió képes legyen érdekeinek és értékeinek nemzetközi szinten való érvényesítésére. A tagállamok kölcsönösen szolidárisak egymás iránt.”;


c) a cikk a következő két bekezdéssel egészül ki:


„Ha az Európai Tanács, vagy a Tanács az első bekezdés szerinti uniós közös megközelítést határoz meg, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok külügyminiszterei a Tanács keretében összehangolják tevékenységeiket.


A tagállamok diplomáciai képviseletei és az Unió küldöttségei a harmadik országokban és a nemzetközi szervezetekben együttmőködnek egymással és hozzájárulnak a közös megközelítés kialakításához és végrehajtásához.”


36. A 49. pont szerint módosított szövegő 17. cikk számozása 28a. cikkre változik.


37. A 18. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1)–(4) bekezdést el kell hagyni;


b) az (5) bekezdés számozatlan bekezdéssé válik, és szövegében az „amikor azt szükségesnek ítéli,” szövegrész helyébe az „az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata alapján” szöveg lép, és a cikk a végén a következő mondattal egészül ki: „A különleges képviselő megbízatását a főképviselő irányítása alapján látja el.”.

38. A 19. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdés első és második albekezdésében az „a közös álláspontokat.” szövegrész helyébe az „az Unió álláspontjait.” szöveg lép, az első albekezdés a végén a következő mondattal egészül ki: „Ennek az összehangolásnak a megszervezéséről az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője gondoskodik.”;


b) a (2) bekezdés a következőképpen módosul:


i. az első albekezdésben az „Az (1) bekezdés és a 14. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül” szövegrész helyébe az „A 11. cikk (3) bekezdésével összhangban” szöveg lép, továbbá a „többi tagállamot” szövegrész helyébe a „többi tagállamot, valamint a főképviselőt” szöveg lép;


ii. a második albekezdés első mondatában a „többi tagállamot” szövegrész helyébe a

„többi tagállamot és a főképviselőt” szöveg lép; a második mondatban az

„állandó” szövegrészt el kell hagyni, a „gondoskodnak az Unió álláspontjainak, illetve érdekeinek védelméről.” szövegrész helyébe pedig a „védelmezik az Unió álláspontjait és érdekeit.” szöveg lép;


iii. a bekezdés a következő új harmadik albekezdéssel egészül ki:


„Ha az Unió az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának napirendjén szereplő valamely ügyben meghatározta álláspontját, azok a tagállamok, amelyek részt vesznek a Biztonsági Tanács ülésén, kötelesek kérni a főképviselő meghallgatását az Unió álláspontjának kifejtése céljából.”


39. A 20. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdésben az „a Bizottság” szövegrész helyébe az „az Unió” szöveg, az „a Tanács által elfogadott közös álláspontok és együttes fellépések tiszteletben tartásának, illetve végrehajtásának biztosításában.” szövegrész helyébe pedig az „az e fejezet alapján elfogadott, az Unió fellépését vagy álláspontját meghatározó határozatok tiszteletben tartásának, illetve végrehajtásának biztosítása érdekében.” szöveg lép;


b) a második bekezdésben az „információcserével, közös értékelések készítésével” szövegrész helyébe az „információcserével és közös értékelések készítésével” szöveg lép, az „és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 20. cikkében említett rendelkezések végrehajtásához való hozzájárulásukkal” szövegrészt pedig el kell hagyni;

c) a cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:


„Hozzájárulnak az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 17. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, az uniós polgárok számára harmadik országok területén biztosítandó védelemre vonatkozó jog érvényesítéséhez, valamint az említett szerződés 20. cikke alapján elfogadott intézkedések végrehajtásához.”


40. A 21. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá folyamatosan tájékoztatja ezen politikák alakulásáról. Gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék. Az Európai Parlament tájékoztatásába a különleges képviselőket is be lehet vonni.”;


b) a második bekezdés első mondatában a „Tanácshoz” szövegrész helyébe a „Tanácshoz és a főképviselőhöz” szöveg lép; a második mondatban az „évente” szövegrész helyébe az „évente két alkalommal” szöveg, a „közös kül- és biztonságpolitika” szövegrész helyébe pedig a „közös kül- és biztonságpolitika – ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is –” szöveg lép.


41. A 22. cikk számozása 15a. cikkre változik; szövege az alábbi 33. pontban foglaltaknak megfelelően módosul.


42. A 23. cikk számozása 15b. cikkre változik; szövege az alábbi 34. pontban foglaltaknak megfelelően módosul.


43. A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:


„24. CIKK


Az Unió az e fejezet által szabályozott területeken egy vagy több állammal vagy nemzetközi szervezettel megállapodásokat köthet.”

44. A 25. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdés első mondatában az „Az Európai Közösséget létrehozó szerződés” szövegrész helyébe az „Az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés” szöveg, a

„Tanács kérelmére” szövegrész helyébe pedig a „Tanács, illetve az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének kérelmére” szöveg lép; a második mondatban az

„Az elnökség és a Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül” szövegrész helyébe az „A főképviselő hatásköreinek sérelme nélkül” szöveg lép;


b) a második bekezdés szövegének helyébe a következő szöveg lép: „E fejezet keretén belül – a Tanács és a főképviselő felelőssége mellett – a Politikai és Biztonsági Bizottság gyakorolja a 28b. cikkben meghatározottak szerinti válságkezelő mőveletek politikai ellenőrzését és stratégiai irányítását.”;


c) a harmadik bekezdésből az „– a 47. cikk sérelme nélkül –” szövegrészt el kell hagyni.


45. A 26. cikk és a 27. cikk hatályát veszti. A szöveg a következő 25a. és 25b. cikkel egészül ki; a 25b. cikk a 47. cikket váltja fel:


„25A. CIKK


Az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 16b. cikkének megfelelően és eltérve annak

(2) bekezdésétől, a Tanács a természetes személyeknek az e fejezet alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat megállapító határozatot fogad el. E szabályok tiszteletben tartását független hatóságok ellenőrzik.


25B. CIKK


A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása nem sérti az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 2b.–2e. cikkében felsorolt uniós hatáskörök gyakorlására vonatkozóan a Szerződésekben az intézmények részére előírt eljárások alkalmazását és az intézmények erre vonatkozó hatásköreinek terjedelmét.


Hasonlóképpen, az e cikkekben felsorolt politikák végrehajtása nem sérti az Unió e fejezetben említett hatásköreinek gyakorlására vonatkozóan a Szerződésekben az intézmények részére előírt eljárások alkalmazását és az intézmények vonatkozó hatásköreinek terjedelmét.”

46. A megerősített együttmőködésre vonatkozó 27a–27e. cikk helyébe a fenti 22. pontnak megfelelően a 10. cikk lép.


47. A 28. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdést el kell hagyni, az azt követő bekezdések számozása pedig ennek megfelelően megváltozik; az „Európai Közösségek” szövegrész helyébe az egész cikkben az „Unió” szöveg lép;


b) az (1) bekezdésként újraszámozott (2) bekezdésben az „e címben említett területekre vonatkozó rendelkezések” szövegrész helyébe az „e fejezet végrehajtása” szöveg lép;


c) a (2) bekezdésként újraszámozott (3) bekezdés első albekezdésében az „A fenti rendelkezések végrehajtása” szövegrész helyébe az „Az e fejezet végrehajtása” szöveg lép;


d) a cikk a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, a (4) bekezdést el kell hagyni:


„(3) A Tanács határozatban meghatározza azokat a külön eljárásokat, amelyek garantálják az Unió költségvetésében a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtandó intézkedések, különösen pedig a 28a. cikk (1) bekezdésében és a 28b. cikkben említett missziókat előkészítő tevékenységek sürgős finanszírozására szolgáló előirányzatokhoz való gyors hozzáférést. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.


A 28a. cikk (1) bekezdésében és a 28b. cikkben említett missziókat előkészítő azon tevékenységek finanszírozására, amelyek nem az Unió költségvetését terhelik, a tagállamok hozzájárulásaiból egy induló alapot kell létrehozni.


A Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata alapján, minősített többséggel elfogadott határozatokban meghatározza:


a) az induló alap létrehozására és finanszírozására vonatkozó szabályokat, így különösen az alap rendelkezésére bocsátott pénzeszközök összegét,


b) az induló alap kezelésére vonatkozó szabályokat,


c) a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó szabályokat.


Ha a 28a. cikk (1) bekezdésében és a 28b. cikkben említett misszió az Unió költségvetésének terhére nem finanszírozható, a Tanács felhatalmazza a főképviselőt az alap igénybevételére. A főképviselő e felhatalmazás végrehajtásáról jelentést tesz a Tanácsnak.”

KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA


48. A szöveg a következő új 2. xxxxxxxxxx egészül ki:


„2. SZAKASZ

A KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK”


49. A szöveg egy 28a. cikkel egészül ki, amely a következő módosításokkal a 17. cikk szövegét veszi át:


a) a cikk a következő új (1) bekezdéssel egészül ki, az azt követő bekezdés (2) bekezdéssé válik:


„(1) A közös biztonság- és védelempolitika a közös kül- és biztonságpolitika szerves része. E politika polgári és katonai eszközök igénybevételével biztosítja az Unió mőveleti képességét. Az Unió ezeket az eszközöket az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel összhangban igénybe veheti az Unión kívüli békefenntartó, konfliktusmegelőző és a nemzetközi biztonságot erősítő missziókban. E feladatok végrehajtása a tagállamok által rendelkezésre bocsátott képességeken alapul.”;


b) a (2) bekezdésként újraszámozott (1) bekezdés a következőképpen módosul:


i. az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„(2) A közös biztonság- és védelempolitika magában foglalja egy közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását. Ez, amennyiben az Európai Tanács egyhangúlag úgy határoz, közös védelemhez vezet. Ebben az esetben az Európai Tanács a tagállamoknak ajánlja egy ilyen határozatnak az alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadását.”;


ii. a második albekezdésben az „Unió e cikk szerinti politikája” szövegrész helyébe az „Unió e szakasz szerinti politikája” szöveg lép;


iii. a harmadik albekezdést el kell hagyni;

c) a jelenlegi (2), (3), (4) és (5) bekezdés helyébe a következő (3)–(7) bekezdés lép:


„(3) A tagállamok a Xxxxxx által meghatározott célkitőzések megvalósításához való hozzájárulásként a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásához polgári és katonai képességeket bocsátanak az Unió rendelkezésére. Azok a tagállamok, amelyek közösen többnemzetiségő erőket állítanak fel, ezeket szintén a közös biztonság- és védelempolitika rendelkezésére bocsáthatják.


A tagállamok vállalják, hogy fokozatosan fejlesztik katonai képességeiket. A védelmiképesség-fejlesztési, kutatási, beszerzési és fegyverzeti kérdésekkel foglalkozó ügynökség (a továbbiakban: Európai Védelmi Ügynökség) megállapítja a mőveleti igényeket, támogatja az ezen igények kielégítését szolgáló intézkedéseket, hozzájárul a védelmi szektor ipari és technológiai alapjainak erősítéséhez szükséges intézkedések meghatározásához és – adott esetben – végrehajtásához, részt vesz egy európai fegyverzet- és képességpolitika meghatározásában, valamint segíti a Tanácsot a katonai képességek javításának értékelésében.


(4) A közös biztonság- és védelempolitikára vonatkozó határozatokat, ideértve az e cikkben említett missziók megindítására vonatkozó határozatokat is, a Tanács fogadja el egyhangúlag, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslata vagy egy tagállam kezdeményezése alapján. A főképviselő, adott esetben a Bizottsággal közösen, nemzeti erőforrások és uniós eszközök felhasználását egyaránt indítványozhatja.


(5) A Tanács az Unió értékeinek védelme és érdekeinek érvényesítése céljából egyes misszióknak az Unió keretében történő végrehajtásával a tagállamok egy csoportját is megbízhatja. Az ilyen missziók végrehajtására a 28c. cikket kell alkalmazni.


(6) Azok a magasabb követelményeket kielégítő katonai képességekkel rendelkező tagállamok, amelyek a legnagyobb követelményeket támasztó missziókra tekintettel ezen a területen szigorúbb kötelezettségeket vállaltak, az Unió keretein belül állandó strukturált együttmőködést alakítanak ki. Az ilyen együttmőködésre a 28e. cikket kell alkalmazni. Ez nem érinti a 28b. cikkben foglalt rendelkezéseket.

(7) A tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam – az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikkével összhangban – köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak. Ez nem érinti az egyes tagállamok biztonság- és védelempolitikájának egyedi jellegét.


Az e területen vállalt kötelezettségeknek és együttmőködésnek összhangban kell lenniük az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretein belül tett kötelezettségvállalásokkal, amely szervezet az abban részes államok számára továbbra is a kollektív védelem alapját képezi, és annak végrehajtási fóruma marad.”


50. A szöveg a következő új 28b–28e. cikkel egészül ki:


„28B. CIKK


(1) A 28a. cikk (1) bekezdésében említett missziók, amelyek végrehajtása során az Unió polgári és katonai eszközöket vehet igénybe, közös leszerelési mőveleteket, humanitárius és mentési feladatokat, katonai tanácsadói és segítségnyújtási feladatokat, konfliktusmegelőzést és békefenntartást, harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatait – beleértve a béketeremtést is – és a konfliktusok lezárását követően a helyzet stabilizálására irányuló mőveleteket foglalnak magukban. E missziók mindegyike hozzájárulhat a terrorizmus elleni küzdelemhez, ideértve a terrorizmus ellen saját területükön küzdő harmadik országok támogatását is.


(2) A Tanács határozatban meghatározza az (1) bekezdésben említett missziók céljait, hatókörét és végrehajtásuk általános feltételeit. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője – a Tanács irányításával és a Politikai és Biztonsági Bizottsággal szoros és állandó kapcsolatot tartva – gondoskodik e missziók polgári és katonai vonatkozásainak összehangolásáról.


28C. CIKK


(1) A 28b. cikknek megfelelően elfogadott határozatok keretében a Tanács valamely misszió végrehajtásával a misszióban részt venni szándékozó, és az annak ellátásához szükséges képességekkel rendelkező tagállamok egy csoportját is megbízhatja. Ezek a tagállamok az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének részvétele mellett egymás között megállapodnak a misszió végrehajtásának részleteiről.

(2) A misszióban részt vevő tagállamok saját kezdeményezésükre vagy valamely másik tagállam kérésére rendszeresen tájékoztatják a Tanácsot annak alakulásáról. Ha a misszió végrehajtása jelentős következményekkel jár, illetve ha a misszió az (1) bekezdésben említett határozatokban rögzített céljának, hatókörének vagy szabályainak módosítása válik szükségessé, a részt vevő tagállamok erről haladéktalanul értesítik a Tanácsot. Ezekben az esetekben a Tanács elfogadja a szükséges határozatokat.


28D. CIKK


(1) A 28a. cikk (3) bekezdésében említett Európai Védelmi Ügynökség, amely a Tanács irányítása alatt áll, a következő feladatokat látja el:


a) hozzájárul a tagállamok katonai képességeire vonatkozó célkitőzések meghatározásához és a tagállamok által a katonai képességekre vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésének értékeléséhez;


b) előmozdítja a mőveleti igények harmonizálását, valamint hatékony és egymással kompatibilis beszerzési módszerek elfogadását;


c) a katonai képességekre vonatkozó célkitőzések teljesítése érdekében többoldalú projektekre tesz javaslatot, gondoskodik a tagállamok által végrehajtott programok összehangolásáról és a külön meghatározott együttmőködési programok irányításáról;


d) támogatja a védelmi technológiai kutatásokat, továbbá koordinálja és tervezi a közös kutatási tevékenységeket és a jövőbeli mőveleti igények kielégítését szolgáló mőszaki megoldások felkutatását;


e) hozzájárul minden olyan hasznos intézkedés meghatározásához és adott esetben végrehajtásához, amelyek a védelmi szektor ipari és technológiai alapjainak erősítését vagy a katonai kiadások hatékonyságának javítását szolgálják.


(2) Az Európai Védelmi Ügynökség az abban részt venni kívánó valamennyi tagállam számára nyitva áll. A Tanács minősített többséggel elfogadott határozatban megállapítja az ügynökség jogállását, meghatározza székhelyét és mőködésének szabályait. Ebben a határozatban figyelembe kell venni az ügynökségben való tényleges részvétel szintjét. Az ügynökségen belül a közös projektekben részt vevő tagállamokat tömörítő külön csoportok jönnek létre. Az ügynökség feladatait szükség esetén a Bizottsággal kapcsolatot tartva látja el.

28E. CIKK


(1) Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni a 28a. cikk (6) bekezdésében említett állandó strukturált együttmőködésben, és amelyek megfelelnek a követelményeknek és kötelezettséget vállalnak a katonai képességekre vonatkozóan az állandó strukturált együttmőködésről szóló jegyzőkönyvben foglaltak szerint, bejelentik szándékukat a Tanácsnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.


(2) Az (1) bekezdésben említett bejelentéstől számított három hónapon belül a Tanács határozatot fogad el az állandó strukturált együttmőködés létrehozásáról és a részt vevő tagállamok listájáról. A Tanács a főképviselővel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel határoz.


(3) Bármely tagállam, amelyik egy későbbi szakaszban részt kíván venni az állandó strukturált együttmőködésben, e szándékát bejelenti a Tanácsnak és a főképviselőnek.


A Tanács határozatot fogad el, amelyben megerősíti, hogy az érintett tagállam, amely megfelel a követelményeknek, és megtette a kötelezettségvállalásokat az állandó strukturált együttmőködésről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkében foglaltak szerint, részt vesz az állandó strukturált együttmőködésben. A Tanács a főképviselővel folytatott konzultációt követően, minősített többséggel határoz. A szavazásban csak a részt vevő tagállamokat képviselő tanácsi tagok vesznek részt.


A minősített többséget az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 205. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.


(4) Amennyiben egy részt vevő tagállam már nem felel meg az állandó strukturált együttmőködésről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkében foglalt követelményeknek, vagy nem képes teljesíteni az ott meghatározott kötelezettségeket, a Tanács az érintett tagállam részvételi jogát felfüggesztő határozatot fogadhat el.


A Tanács minősített többséggel határoz. A szavazásban – az érintett tagállamot kivéve – csak a részt vevő tagállamokat képviselő tanácsi tagok vesznek részt.


A minősített többséget az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 205. cikke (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.

(5) Az a részt vevő tagállam, amely ki kíván lépni az állandó strukturált együttmőködésből, ezen szándékát bejelenti a Tanácsnak, amely megállapítja, hogy az érintett tagállam részvétele megszőnt.


(6) A Tanács a strukturált együttmőködés keretei között elfogadandó – a (2)–(5) bekezdéstől eltérő – határozatait és ajánlásait egyhangúlag fogadja el. E bekezdés alkalmazásában az egyhangúság eléréséhez kizárólag a részt vevő tagállamokat képviselő tanácsi tagok szavazatait kell figyelembe venni.”


51. A VI. címnek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttmőködésre és a rendőrségi együttmőködésre vonatkozó 29–39. cikke helyébe az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés harmadik része IV. címe 1., 4. és 5. fejezetének rendelkezései lépnek. Az e szerződés 2. cikkének alábbi 64., 67. és 68. pontjában foglaltak szerint a 29. cikket az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 61. cikke, a 30. cikket ugyanazon szerződés 69f. és 69g. cikke, a 31. cikket ugyanazon szerződés 69a., 69b. és 69d. cikke, a 32. cikket ugyanazon szerződés 69h. cikke, a 33. cikket ugyanazon szerződés 69e. cikke, a 36. cikket pedig ugyanazon szerződés 61d. cikke váltja fel. A cím címsorát el kell hagyni, a cím számozása helyébe pedig a záró rendelkezésekre vonatkozó cím számozása lép.


52. A VI. cím 40–40b. cikke és a megerősített együttmőködésre vonatkozó jelenlegi VII. cím 43–

45. cikke helyébe a fenti 22. pontnak megfelelően a 10. cikk lép és a VII. cím címsora hatályát veszti.


53. A 41. és 42. cikk hatályát veszti.


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


54. A záró rendelkezésekre vonatkozó VIII. cím az új számozás szerint VI. címre változik; ez a cím, valamint a 48., 49. és 53. cikk az alábbi 56., 57. és 61. pontnak megfelelően módosul. A

47. cikk helyébe a fenti 45. pontnak megfelelően a 25b. cikk lép, a 46. és 50. cikk pedig hatályát veszti.


55. A szöveg a következő új 46a. cikkel egészül ki:


„46A. CIKK


Az Unió jogi személy.”

56. A 48. cikk helyébe a következő szöveg lép:


„48. CIKK


(1) A Szerződések a rendes felülvizsgálati eljárásnak megfelelően módosíthatók. A Szerződések az egyszerősített felülvizsgálati eljárásnak megfelelően is módosíthatók.


Rendes felülvizsgálati eljárás

(2) Bármely tagállam kormánya, az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácsnak a Szerződések módosítására. A javaslatok egyebek mellett irányulhatnak a Szerződések által az Unióra ruházott hatáskörök bővítésére vagy szőkítésére. A javaslatot a Tanács továbbítja az Európai Tanácsnak, és arról értesíti a nemzeti parlamenteket.


(3) Ha az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, egyszerő többséggel a javasolt módosítások megvitatása mellett dönt, az Európai Tanács elnöke a nemzeti parlamenteknek, a tagállamok állam-, illetve kormányfőinek valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak a képviselőiből álló konventet hív össze. A monetáris területet érintő intézményi módosítások esetében az Európai Központi Bankkal is konzultálni kell. A konvent megvizsgálja a módosításokra vonatkozó javaslatokat és konszenzussal ajánlásokat fogad el a tagállamok kormányai képviselőinek (4) bekezdésben meghatározott konferenciája számára.


Amennyiben a javasolt módosítások terjedelme nem indokolja, az Európai Tanács az Európai Parlament egyetértését követően egyszerő többséggel a konvent összehívásának mellőzéséről dönthet. Ebben az esetben az Európai Tanács meghatározza egy, a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével tartandó konferencia mandátumát.


(4) A tagállamok kormányai képviselőinek konferenciáját a Tanács elnöke hívja össze abból a célból, hogy közös megegyezéssel meghatározzák a Szerződések módosításait.


A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy azokat alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi tagállam megerősítette.


(5) Ha a Szerződések módosításáról szóló bármely szerződés aláírásától számított két év elteltével az említett szerződést a tagállamok négyötöde már megerősítette, egy vagy több tagállam azonban a megerősítési folyamat során nehézségekkel szembesül, az ügyet az Európai Tanács elé kell utalni.

Egyszerősített módosítási eljárások

(6) Bármely tagállam kormánya, az Európai Parlament vagy a Bizottság javaslatokat nyújthat be az Európai Tanácsnak az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés harmadik részének az Unió belső politikáira és tevékenységeire vonatkozó rendelkezései teljes vagy részleges felülvizsgálata érdekében.


Az Európai Tanács az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés harmadik részében foglalt rendelkezéseket határozattal egészben vagy részben módosíthatja. Az Európai Tanács az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal, valamint a monetáris területet érintő intézményi módosítások esetében az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz. Ez a határozat csak azt követően lép hatályba, hogy a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően azt jóváhagyták.


A második albekezdésben említett határozat a Szerződésekben az Unióra ruházott hatásköröket nem bővítheti.


(7) Amennyiben az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés vagy e szerződés V. címe egy meghatározott területen vagy esetben a Tanács számára egyhangú határozathozatalt ír elő, az Európai Tanács határozatban felhatalmazhatja a Tanácsot, hogy az adott területen vagy esetben minősített többséggel határozzon. Ez az albekezdés nem alkalmazható a katonai vagy védelmi vonatkozású döntések esetén.


Amennyiben az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés úgy rendelkezik, hogy a Tanácsnak egyes jogalkotási aktusokat különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadnia, az Európai Tanács határozatban úgy rendelkezhet, hogy az ilyen jogalkotási aktusok rendes jogalkotási eljárás keretében is elfogadhatók.


Az Európai Tanácsnak az első és második albekezdés alapján tett minden kezdeményezéséről értesítenie kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított hat hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, az első vagy második albekezdésben említett határozatot nem lehet elfogadni. Kifogás hiányában az Európai Tanács a határozatot elfogadhatja.


Az első és második albekezdés szerinti határozatokat az Európai Tanács egyhangúlag, az Európai Parlamentnek a tagjai többségével elfogadott egyetértését követően fogadja el.”

57. A 49. cikk első bekezdése a következőképpen módosul:


a) az első mondatban a „tiszteletben tartja a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított alapelveket.” szövegrész helyébe a „tiszteletben tartja az 1a. cikkben említett értékeket, és elkötelezett azok érvényesítése mellett.” szöveg lép;


b) a második mondatban a „Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania” szövegrész helyébe az

„A kérelemről értesíteni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket. A kérelmező államnak a kérelmet a Tanácshoz kell benyújtania” szöveg, a

„hozzájárulását” szövegrész helyébe pedig a „egyetértését” szöveg, az „egyhangúlag” szövegrész helyébe pedig a „tagjainak többségével” szöveg lép;


c) a bekezdés a végén a következő új mondattal egészül ki: „Az Európai Tanács által megállapított feltételeket figyelembe kell venni.”.


58. A szöveg a következő új 49a. cikkel egészül ki:


„49A. CIKK


(1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.


(2) A kilépést elhatározó tagállam ezt a szándékát bejelenti az Európai Tanácsnak. Az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytat és megállapodást köt ezzel az állammal, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. Ezt a megállapodást az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 188n. cikke (3) bekezdésének megfelelően kell megtárgyalni. A megállapodást az Unió nevében a Tanács köti meg minősített többséggel eljárva, az Európai Parlament egyetértését követően.


(3) A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a (2) bekezdésben említett bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések az érintett államra többé nem alkalmazhatók, kivéve ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz.


(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az Európai Tanácsnak, illetve a Tanácsnak a kilépő tagállamot képviselő tagja az Európai Tanács, illetve a Tanács rá vonatkozó tanácskozásain és a rá vonatkozó határozatok meghozatalában nem vesz részt.

A minősített többséget az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 205. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően kell meghatározni.


(5) Amennyiben az az állam, amely kilépett az Unióból, később újra felvételét kéri, kérelmére a 49. cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni.”


59. A szöveg a következő 49b. cikkel egészül ki:


„49B. CIKK


A Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvek és mellékletek a Szerződések szerves részét képezik.”


60. A szöveg a következő 49c. cikkel egészül ki:


„49C. CIKK


(1) A Szerződéseket a Belga Királyságra, a Bolgár Köztársaságra, a Cseh Köztársaságra, a Dán Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, Írországra, a Görög Köztársaságra, a Spanyol Királyságra, a Francia Köztársaságra, az Olasz Köztársaságra, a Ciprusi Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre, a Magyar Köztársaságra, a Máltai Köztársaságra, a Holland Királyságra, az Osztrák Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Portugál Köztársaságra, Romániára, a Szlovén Köztársaságra, a Szlovák Köztársaságra, a Finn Köztársaságra, a Svéd Királyságra, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára kell alkalmazni.


(2) A Szerződések területi hatályát az Európai Unió mőködéséről szóló szerződés 311a. cikke részletezi.”


61. Az 53. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdés (1) bekezdéssé válik, a nyelvek listáját ki kell egészíteni az Európai Unióról szóló szerződés jelenlegi 53. cikkének második bekezdésben szereplő nyelvekkel, a második bekezdést pedig el kell hagyni;

b) a cikk a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:


„(2) E szerződés a tagállamok által meghatározott bármely további olyan nyelvre lefordítható, amely egy adott tagállam területének egészén vagy egy részén a tagállam alkotmányos rendjének megfelelően hivatalos nyelv. Az érintett tagállam az ilyen fordítások egy hiteles másolatát eljuttatja a Tanácsnak, amelynek irattárában azt letétbe helyezik.”


2. CIKK


Az Európai Közösséget létrehozó szerződés az e cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően módosul.


1. A szerződés címsora a következőképpen módosul: „Szerződés az Európai Unió mőködéséről”.


A. HORIZONTÁLIS MÓDOSÍTÁSOK


2. A szerződés teljes szövegében:


a) az „a Közösség” és a „Közösség”, illetve az „az Európai Közösség” és az „Európai Közösség” kifejezések és azok toldalékolt alakjai helyébe az „az Unió”, illetve az

„Unió” kifejezés és azok megfelelően toldalékolt alakjai lépnek; az „Európai Közösségek” kifejezés és annak toldalékolt alakjai helyébe az „Európai Unió” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek, és a mondatban szereplő, erre vonatkozó igék és melléknevek adott esetben egyes számba kerülnek, az „a közösségi”, illetve a „közösségi” kifejezések helyébe pedig az „az uniós”, illetve az „uniós” kifejezés lép, kivéve a 311a. cikként újraszámozott 299. cikk (5) bekezdésként újraszámozott (6) bekezdésének c) pontját. E rendelkezést a 136. cikk első bekezdése tekintetében csak az „a Közösség” kifejezésre kell alkalmazni;

b) az „az e szerződések”, az „az e szerződés” és az „e szerződés” kifejezések és azok toldalékolt alakjai helyébe az „a Szerződések” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek, a mondatban szereplő – e kifejezésekre vonatkozó – többi mondatrészt pedig nyelvtanilag ehhez kell igazítani; ezt a pontot nem kell alkalmazni a182. cikk harmadik bekezdésére, továbbá a 312. és a 313. cikkre;


c) az „A Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően”, illetve az „a Tanács a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően” szövegrész helyébe az „Az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében”, illetve az „az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében” szöveg lép;


d) a „minősített többséggel megadott”, a „minősített többséggel hozott”, a „minősített többséggel elfogadott”, a „, minősített többséggel”, illetve a „minősített többséggel” szövegrészeket el kell hagyni;


e) az „állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező” szövegrész helyébe az „Európai” szöveg lép;


f) az „intézmények vagy szervek” és az „intézmények és szervek” kifejezés, illetve azok toldalékolt alakjai helyébe – a 193. cikk első bekezdésének kivételével – az

„intézmények, szervek vagy hivatalok”, illetve az „intézmények, szervek és hivatalok” kifejezések, illetve azok megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;


g) a „közös piac” kifejezés, illetve annak toldalékolt alakjai helyébe a „belső piac” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;


h) az „ECU” betőszó és annak toldalékolt alakjai helyébe az „euro” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;

i) az „az eltéréssel nem rendelkező tagállamok nemzeti központi bankjait kell érteni”, az

„az eltéréssel nem rendelkező tagállamok központi bankjait kell érteni” szövegrészek helyébe az „azon tagállamok központi bankjait kell érteni, amelyek pénzneme az euro” szöveg, illetve az „az eltéréssel nem rendelkező tagállamok központi bankjai” szövegrész helyébe az „azon tagállamok központi bankjai, amelyek pénzneme az euro” szöveg lép;


j) az „EKB” betőszó és annak toldalékolt alakjai helyébe az „Európai Központi Bank” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;


k) a „KBER alapokmánya” kifejezés és annak toldalékolt alakjai helyébe a „KBER és az EKB alapokmánya” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;


l) a „114. cikkben említett bizottság” kifejezés és annak toldalékolt alakjai helyébe a

„Gazdasági és Pénzügyi Bizottság” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;


m) az „a Bíróság alapokmánya” kifejezés és annak toldalékolt alakjai helyébe az „az Európai Unió Bíróságának alapokmánya” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;


n) az „az Elsőfokú Bíróság” kifejezés és annak toldalékolt alakjai helyébe az „a Törvényszék” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek;


o) a „bírói különtanács” kifejezés és annak toldalékolt alakjai helyébe a „különös hatáskörő törvényszék” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek.


3. A következő cikkekben az „a Bizottság javaslata alapján és”, az „a Bizottság javaslata alapján, és”, illetve az „a Bizottság javaslata alapján, valamint” szövegrészt el kell hagyni, szövegük pedig a „konzultációt követően” szövegrész után a „különleges jogalkotási eljárás keretében” szöveggel egészül:


– 16e. cikként újraszámozott 13. cikk, (1) bekezdés,

– 19. cikk, (1) bekezdés,

– 19. cikk, (2) bekezdés,

– 22. cikk, második bekezdés,

– 93. cikk,

– 95. cikként újraszámozott 94. cikk,

– 104. cikk, (14) bekezdés, második albekezdés,

– 175. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés.

4. A következő cikkekben a „konzultációt követően” szövegrész helyébe a „konzultációt követően, egyszerő többséggel” szöveg lép:


– 130. cikk első bekezdése,

– a 144. cikk első bekezdése;


a következő cikkben a „rendelkezéseinek megfelelően” szövegrész helyébe a

„rendelkezéseinek megfelelően, egyszerő többséggel” szöveg lép:


– a 284. cikk;


a következő cikkekben az „a Tanács” szövegrész helyébe az „a Tanács egyszerő többséggel elfogadott kérelmére” szöveg lép


– 213. cikk, (2) bekezdés, utolsó albekezdés, harmadik mondat,

– a 216. cikk.


5. A következő cikkekben az „Európai Parlamenttel folytatott konzultációt” szövegrész helyébe az „Európai Parlament egyetértését” szöveg lép:


– 16e. cikként újraszámozott 13. cikk, (1) bekezdés,

– 22. cikk, második bekezdés.


6. A következő cikkekben az „intézmény” kifejezés, illetve annak toldalékolt alakjai helyébe az

„intézmény, szerv vagy hivatal” kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek:


– 195. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés,

– 232. cikk, második bekezdés,

– 234. cikk, b) pont;

7. A következő cikkekben az „a Bíróság” és a „Bíróság” kifejezések, illetve azok toldalékolt alakjai helyébe az „az Európai Unió Bírósága”, illetve az „Európai Unió Bírósága” kifejezés, illetve azok megfelelően toldalékolt alakjai lépnek:


– 83. cikk, (2) bekezdés, d) pont,

– 88. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés,

– 94. cikként újraszámozott 95. cikk, (9) bekezdés,

– 195. cikk, (1) bekezdés (első előfordulás),

– 225a. cikk, hatodik bekezdés,

– 226. cikk, második bekezdés,

– 227. cikk,

– 228. cikk,

– 229. cikk,

– 229a. cikk,

– 230. cikk,

– 231. cikk,

– 232. cikk,

– 233. cikk,

– 234. cikk,

– 235. cikk,

– 236. cikk,

– 237. cikk,

– 238. cikk,

– 240. cikk,

– 242. cikk,

– 243. cikk,

– 244. cikk,

– 247. cikk, (8) bekezdésként újraszámozott

(9) bekezdés,

– 256. cikk.

8. A következő cikkekben a szerződés egy másik cikkére való hivatkozás helyébe az Európai Unióról szóló szerződés megfelelő cikkére történő alábbi hivatkozás lép:


– 21. cikk, negyedik bekezdéssé váló harmadik bekezdés:

az 53. cikk (1) bekezdésére történő hivatkozás (első hivatkozás) és a 9. cikkre történő hivatkozás (második hivatkozás);

– 97b. cikk: a 2. cikkre történő hivatkozás;

– 98. cikk: a 2. cikkre történő hivatkozás (második hivatkozás);

– 105. cikk, (1) bekezdés, második mondat: a 2. cikkre történő hivatkozás;

– 215. cikk, negyedik bekezdéssé váló harmadik bekezdés:

a 9d. cikk (7) bekezdés, első albekezdésére történő hivatkozás.


9. (Ez a pont a magyar változatot nem érinti.)

B. EGYEDI MÓDOSÍTÁSOK


PREAMBULUM


10. A második preambulumbekezdésben az „országaik” szövegrész helyébe az „államaik” szöveg lép, továbbá az utolsó preambulumbekezdésben az „ÚGY HATÁROZTAK, hogy létrehozzák az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET és e célból meghatalmazottjaikként jelölték ki:” szövegrész helyébe az „E CÉLBÓL meghatalmazottjaikként JELÖLTÉK KI:” szöveg lép.


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


11. Az 1. cikk és a 2. cikk hatályát veszti. A szöveg a következő 1a. cikkel egészül ki::


„1A. CIKK


(1) E szerződés szabályozza az Unió mőködését, valamint megállapítja az Unió hatásköreinek területeit, elhatárolását és a hatáskörök gyakorlásának részletes szabályait.


(2) E szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés alkotják az Unió alapját képező szerződéseket. A »Szerződések« kifejezés e két, azonos jogi kötőerővel bíró szerződésre utal.”.


A HATÁSKÖRÖK TÍPUSAI ÉS TERÜLETEI


12. A szöveg a következő új címmel és új 2a.–2e. cikkel egészül ki:


„I. CÍM

AZ UNIÓ HATÁSKÖREINEK TÍPUSAI ÉS TERÜLETEI


2A. CIKK


(1) Ha egy meghatározott területen a Szerződések kizárólagos hatáskört ruháznak az Unióra, e területen kizárólag az Unió alkothat és fogadhat el kötelező erejő jogi aktust, a tagállamok pedig csak annyiban, amennyiben őket az Unió erre felhatalmazza, vagy ha annak célja az Unió által elfogadott jogi aktusok végrehajtása.

(2) Ha egy meghatározott területen a Szerződések a tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejő jogi aktusokat. A tagállamok e hatáskörüket csak olyan mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió hatáskörét nem gyakorolta. A tagállamok olyan mértékben gyakorolhatják újra a hatáskörüket, amilyen mértékben az Unió úgy határozott, hogy lemond hatáskörének gyakorlásáról.


(3) A tagállamok gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukat az e szerződésben meghatározottak szerinti szabályok keretében hangolják össze, amelyek megállapítására az Unió hatáskörrel rendelkezik.


(4) Az Unió az Európai Unióról szóló szerződésnek megfelelően hatáskörrel rendelkezik a közös kül- és biztonságpolitika meghatározására és végrehajtására, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását.


(5) Meghatározott területeken és a Szerződésekben megállapított feltételek mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területeken meglévő hatásköreit.


Az Unió e területekre vonatkozó, a Szerződésekben meghatározott rendelkezések alapján elfogadott kötelező erejő jogi aktusai nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját.


(6) Az uniós hatáskörök terjedelmét és gyakorlásának részletes szabályait a Szerződésekben foglalt, az egyes területekre vonatkozó külön rendelkezések állapítják meg.


2B. CIKK


(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:


a) vámunió,


b) a belső piac mőködéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,


c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,

d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,


e) közös kereskedelempolitika.


(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.


2C. CIKK


(1) Az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik azokban az esetekben, ahol a Szerződések olyan hatáskört ruháznak rá, amely nem tartozik a 2b. és 2e. cikkben felsorolt területekhez.


(2) Az Unió és a tagállamok között megosztott hatáskörök a következő fő területeken alkalmazandók:


a) belső piac,


b) a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai,


c) gazdasági, társadalmi és területi kohézió,


d) mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését,


e) környezetvédelem,


f) fogyasztóvédelem,


g) közlekedés,

h) transzeurópai hálózatok,


i) energiaügy,


j) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség,


k) a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai.


(3) A kutatás, a technológiafejlesztés és az őrkutatás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére, így különösen programok kidolgozására és megvalósítására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában.


(4) A fejlesztési együttmőködés és a humanitárius segítségnyújtás területén az Unió hatáskörrel rendelkezik egyes intézkedések megtételére és közös politika folytatására; e hatáskör gyakorlása azonban nem akadályozhatja meg a tagállamokat saját hatásköreik gyakorlásában.


2D. CIKK


(1) A tagállamok az Unión belül összehangolják gazdaságpolitikájukat. Ennek érdekében a Tanács intézkedéseket, különösen az e politikára vonatkozó átfogó iránymutatásokat fogad el.


Azon tagállamokra, amelyek pénzneme az euro, külön rendelkezések vonatkoznak.


(2) Az Unió intézkedéseket hoz a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának összehangolása céljából, így különösen meghatározza az e politikákra vonatkozó iránymutatásokat.


(3) Az Unió kezdeményezéseket tehet a tagállamok szociálpolitikájának összehangolása céljából.

2E. CIKK


Az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására. Ezek az intézkedések európai szinten a következő területekre terjednek ki:


a) az emberi egészség védelme és javítása,


b) ipar,


c) kultúra,


d) idegenforgalom,


e) oktatás, szakképzés, ifjúság és sport,


f) polgári védelem,


g) igazgatási együttmőködés.”

ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK


13. A szöveg a következő címmel és 2f. cikkel egészül ki:


„II. CÍM

ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK


2F. CIKK


Az Unió, valamennyi célkitőzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.”


14. A 3. cikk (1) bekezdése hatályát veszti. A cikk (2) bekezdés számozatlan bekezdéssé válik, és szövegében az „az e cikkben említett valamennyi tevékenység” szövegrész helyébe a

„tevékenységeinek” szöveg lép.


15. A 4. cikk számozása 97b. cikkre változik. A cikk szövege az alábbi 85. pontnak megfelelően módosul.


16. Az 5. cikk hatályát veszti; e cikket az Európai Unióról szóló szerződés 3b. cikke váltja fel.


17. A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:


„5A. CIKK


Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió figyelembe veszi a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.”

18. A szöveg a következő 5b. cikkel egészül ki:


„5B. CIKK


Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen.”


19. A 6. cikk szövegéből az „a 3. cikkben említett” szövegrészt el kell hagyni.


20. A szöveg egy 6a cikkel egészül ki, amely a 153. cikk (2) bekezdésének szövegét veszi át.


21. A szöveg egy 6b. cikkel egészül ki, amely az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv rendelkező részének szövegét veszi át; a szövegben a „mezőgazdasági” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági, halászati” szöveg, az „és kutatási” szövegrész helyébe a „, kutatási, technológiafejlesztési és őrkutatási” szöveg, az „állatok” szöveg helyébe pedig az „állatok mint érző lények” szöveg lép.


22. A 7-10. cikk hatályát veszti. A 11. és a 11a. cikket az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke és az Európai Unióról szóló szerződés 280a–280i. cikke váltja fel az e szerződés 1. cikke fenti 22. pontjának, illetve az alábbi 278. pontnak megfelelően.


23. A 12. cikk számozása 16d. cikkre változik.


24. A 13. cikk számozása 16e. cikkre változik. A cikk szövege az alábbi 33. pontnak megfelelően módosul.


25. A 14. cikk számozása 22a. cikkre változik. A cikk szövege az alábbi 41. pontnak megfelelően módosul.


26. A 15. cikk számozása 22b. cikkre változik. A cikk szövege az alábbi 42. pontnak megfelelően módosul.


27. A 16. cikk a következőképpen módosul:


a) a cikk elején az „A 73., 86. és 87. cikk sérelme nélkül” szövegrész helyébe az „Az Európai Unióról szóló szerződés 3a. cikkének, valamint e szerződés 73., 86. és 87. cikkének sérelme nélkül” szöveg lép;

b) a cikk jelenlegi egyetlen mondatában az „olyan elvek alapján és feltételek mellett mőködjenek” szövegrész helyébe az „olyan – így különösen gazdasági és pénzügyi – elvek alapján és feltételek mellett mőködjenek” szöveg lép;


c) a cikk a következő új mondattal egészül ki:


„Ezeket az elveket és feltételeket rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg, a tagállamok arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy a Szerződésekkel összhangban gondoskodjanak e szolgáltatások nyújtásáról, más által való ellátásáról, illetve finanszírozásáról.”


28. A szöveg egy 16a. cikkel egészül ki, amely a következő módosításokkal a 255. cikk szövegét veszi át:


a) a szöveg az (1) bekezdést megelőzően kiegészül a következő szöveggel, egyidejőleg az

(1) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik, a jelenlegi (2) és (3) bekezdés pedig az új számozás szerinti (3) bekezdés második, illetve harmadik albekezdésévé válik:


„(1) A jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása céljából az Unió intézményei, szervei és hivatalai munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékő tiszteletben tartásával járnak el.


(2) Az Európai Parlament ülései nyilvánosak, valamint a Tanács ülései, amikor azokon jogalkotási aktus tervezetéről tanácskoznak, illetve szavaznak, szintén nyilvánosak.”;


b) a (3) bekezdésként újraszámozott (1) bekezdés első albekezdésévé váló jelenlegi (1) bekezdésben az „az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság” szövegrész helyébe az

„az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak” szöveg, az „a (2) és (3) bekezdésnek” szövegrész helyébe pedig az „e bekezdésnek” szöveg lép;


c) a (3) bekezdésként újraszámozott (1) bekezdés második albekezdésévé váló jelenlegi (2) bekezdésben a „korlátozásait az Amszterdami Szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül a Tanács határozza meg a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően” szövegrész helyébe a „korlátozásait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg” szöveg lép;

d) a (3) bekezdésként újraszámozott (1) bekezdés harmadik albekezdésévé váló jelenlegi

(3) bekezdésben a „Valamennyi fent említett intézmény saját eljárási szabályzatában rögzíti” szövegrész helyébe a „A második albekezdésben említett rendeleteknek megfelelően valamennyi intézmény, szerv és hivatal gondoskodik tevékenységének átláthatóságáról és saját eljárási szabályzatában rögzíti” szöveg lép, valamint a szöveg a következő negyedik és ötödik albekezdéssel egészül ki:


„E bekezdést az Európai Unió Bíróságára, az Európai Központi Bankra és az Európai Beruházási Bankra csak annyiban kell alkalmazni, amennyiben igazgatási feladatokat látnak el.


A második albekezdésben említett rendeletekben megállapított feltételek szerint az Európai Parlament és a Tanács biztosítja a jogalkotási eljárásokhoz kapcsolódó dokumentumok nyilvánosságát.”


29. A szöveg a következő – a 286. cikk helyébe lépő – 16b. cikkel egészül ki:


„16B. CIKK


(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.


(2) A természetes személyeknek az uniós intézmények, szervek és hivatalok által, illetve az uniós jog alkalmazási körébe tartozó tevékenységeik során a személyes adataiknak a tagállamok által végzett feldolgozása tekintetében történő védelmére, valamint az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg. E szabályok tiszteletben tartását független hatóságok ellenőrzik.


Az e cikk alapján elfogadott szabályok nem érintik az Európai Unióról szóló szerződés 25a. cikkében említett különleges szabályokat.”

30. A szöveg a következő új 16c. cikkel egészül ki:


„16C. CIKK


(1) Az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban.


(2) Az Unió ugyanígy tiszteletben tartja a világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását.


(3) Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.”


A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ UNIÓS POLGÁRSÁG


31. A második rész címsorának helyébe a következő címsor lép: „A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS AZ UNIÓS POLGÁRSÁG”


32. A szöveg egy 16d. cikkel egészül ki, amely a 12. cikk szövegét veszi át.


33. A szöveg egy 16e. cikkel egészül ki, amely a 13. cikk szövegét veszi át; a (2) bekezdésben az

„a Tanács a 251. cikkben megállapított eljárás szerint jár el, ha a tagállamok által az (1) bekezdésben említett célkitőzések elérése érdekében tett intézkedések támogatására közösségi ösztönző intézkedéseket fogad el” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadhatja a tagállamok által az (1) bekezdésben említett célkitőzések elérése érdekében tett intézkedéseket támogató uniós ösztönző intézkedések alapelveit” szöveg lép.


34. A 17. cikk a következőképpen módosul:


a) ez a pont a magyar változatot nem érinti;


b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„(2) Az uniós polgárokat megilletik a Szerződésekben meghatározott jogok, és terhelik az abban megállapított kötelezettségek. Így az uniós polgárok többek között:


a) jogosultak a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni;

b) választásra jogosultak és választhatók a lakóhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai;


c) jogosultak bármely tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmét igénybe venni olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgárságuk szerinti tagállam nem rendelkezik képviselettel, ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai;


d) jogosultak petíciót benyújtani az Európai Parlamenthez, az európai ombudsmanhoz folyamodni, valamint arra, hogy a Szerződések nyelveinek valamelyikén az Unió bármely intézményéhez vagy tanácsadó szervéhez forduljanak, és ugyanazon a nyelven választ kapjanak.


Ezek a jogok a Szerződésekben és a végrehajtásukra elfogadott intézkedésekben megállapított feltételekkel és korlátozásokkal gyakorolhatók.”


35. A 18. cikk a következőképpen módosul:


a) a (2) bekezdésben az „a Tanács rendelkezéseket fogadhat el” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében rendelkezéseket fogadhat el” szöveg lép, az utolsó mondatot pedig el kell hagyni;


b) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal azonos célok érdekében, és amennyiben a Szerződések nem biztosítottak hatáskört az ilyen fellépésre, a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében a szociális biztonságra, illetve a szociális védelemre vonatkozó intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.”


36. A 20. cikkben a „kialakítják egymás között a szükséges szabályokat, és” szövegrészt helyébe az „elfogadják a szükséges rendelkezéseket, és” szöveg lép. A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:


„A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében az e védelem megkönnyítéséhez szükséges koordinációs és együttmőködési intézkedéseket megállapító irányelveket fogadhat el.”

37. A 21. cikk a következő új első bekezdéssel egészül ki:


„Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben megállapítja az Európai Unióról szóló szerződés 8b. cikke szerinti polgári kezdeményezésekre alkalmazandó eljárásokra és feltételekre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve azt is, hogy a kezdeményezésnek legkevesebb hány tagállam polgáraitól kell származnia.”


38. A 22. cikk második bekezdésében az „az e részben megállapított jogok megerősítésére és kibővítésére, amelyeket a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásra ajánl.” szövegrész helyébe az „a 17. cikk (2) bekezdésében felsorolt jogok megerősítésére és kibővítésére. Ezek a rendelkezések csak azt követően lépnek hatályba, hogy azokat a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyták.” szöveg lép.


39. A harmadik rész „KÖZÖSSÉGI POLITIKÁK” címsora helyébe az „AZ UNIÓ BELSŐ POLITIKÁI ÉS TEVÉKENYSÉGEI” címsor lép.


BELSŐ PIAC


40. A harmadik rész az elején egy „BELSŐ PIAC” címő I. címmel egészül ki.


41. A szöveg egy 22a. cikkel egészül ki, amely a 14. cikk szövegét veszi át. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„(1) Az Unió a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően meghozza a belső piac létrehozásához, illetve mőködésének biztosításához szükséges intézkedéseket.”


42. A szöveg egy 22b. cikkel egészül ki, amely a 15. cikk szövegét veszi át. Az első bekezdésben a „létrehozása során” szövegrész helyébe a „létrehozása érdekében” szöveg lép.


43. Az áruk szabad mozgásáról szóló I. cím számozása Ia. címre változik.


44. A 23. cikk (1) bekezdésében a „vámunión alapul” szövegrész helyébe a „vámuniót alkot” szöveg lép.


45. A szöveg a 27. cikk után egy „VÁMÜGYI EGYÜTTMŐKÖDÉS” címő 1a. fejezettel egészül ki, továbbá a szöveg egy 27a. cikkel egészül ki, amely a 135. cikk szövegét veszi át azzal, hogy a cikk utolsó mondatát el kell hagyni.

MEZŐGAZDASÁG ÉS HALÁSZAT


46. A II. cím címsora az „ÉS HALÁSZAT” szöveggel egészül ki.


47. A 32. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdés a következő új első albekezdéssel egészül ki: „(1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre.”; a bekezdés jelenlegi szövege második albekezdéssé válik.


A második albekezdéssé váló jelenlegi első albekezdés első mondatában a

„mezőgazdaságra és” szövegrész helyébe a „mezőgazdaságra és a halászatra, valamint” szöveg lép, és az albekezdés a végén a következő mondattal egészül ki: „A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a

»mezőgazdasági«, illetve az »agrár-« kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit.”;


b) a (2) bekezdésben a „létrehozására” szövegrész helyébe a „létrehozására, illetve mőködésére” szöveg lép;


c) a (3) bekezdésből az „e szerződéshez csatolt” szövegrészt el kell hagyni.


48. A 36. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdésben az „a Tanács” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács” szöveg, a „(2) és (3) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésének” szöveg lép;


b) a második bekezdésben a bevezető mondat helyébe a következő mondat lép: „A Tanács a Bizottság javaslata alapján támogatás nyújtását engedélyezheti:”.


49. A 37. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdést el kell hagyni;


b) a (2) bekezdés számozása (1) bekezdésre változik, valamint az „Az (1) bekezdésben említett konferencia munkájának figyelembevételével a Bizottság e szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően javaslatokat terjeszt elő” szövegrész helyébe az „A Bizottság javaslatokat terjeszt elő” szöveg lép, a harmadik albekezdést pedig el kell hagyni;

c) a cikk a következő új (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, a cikk jelenlegi (3) és (4) bekezdésének számozása pedig (4) és (5) bekezdésre változik:


„(2) A 34. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitőzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.


(3) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére, továbbá a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.”;


d) a (4) bekezdésként újraszámozott (3) bekezdés bevezető szövegéből az „A Tanács minősített többséggel és” szövegrészt el kell hagyni, a „piacszervezéssel” szövegrész helyébe pedig a „piacszervezés” szöveg lép;


e) ez a pont a magyar változatot nem érinti.


A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA


50. A 39. cikk (3) bekezdésének d) pontjából el kell hagyni a „végrehajtási” szövegrészt.


51. A 42. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdésben az „a migráns munkavállalók és az azok jogán jogosultak” szövegrész helyébe az „a migráns munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint az azok jogán jogosultak” szöveg lép;


b) az utolsó bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„Amennyiben a Tanács egy tagja kijelenti, hogy valamely első bekezdés szerinti jogalkotási aktus tervezete szociális biztonsági rendszerének fontos vonatkozásait érintené – ideértve annak alkalmazási körét, költségét vagy finanszírozási rendszerét –, vagy befolyásolná e rendszer pénzügyi egyensúlyát, kérheti, hogy a kérdést terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztéstől számított négy hónapon belül az Európai Tanács, a kérdés megvitatása után:


a) a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését, vagy


b) semmilyen intézkedést nem tesz, vagy új javaslat benyújtására kéri fel a Bizottságot; ebben az esetben az eredetileg javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.”

A LETELEPEDÉS JOGA


52. A 44. cikk (2) bekezdése első albekezdésének elején az „A Tanács” szövegrész helyébe az

„Az Európai Parlament, a Tanács ” szöveg lép.


53. A 45. cikk második bekezdésében az „A Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel úgy rendelkezhet” szövegrész helyébe az „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében úgy rendelkezhet” szöveg lép.


54. A 47. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdésben az „elismerése” szövegrész helyébe az „elismerése, valamint a tagállamok önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolása” szöveg lép;


b) a (2) bekezdést el kell hagyni, a (3) bekezdés számozása pedig (2) bekezdésre változik; az „eltörlése” szövegrész helyébe a „megszüntetése” szöveg lép.


55. A szöveg egy 48a. cikkel egészül ki, amely a 294. cikk szövegét veszi át.


SZOLGÁLTATÁSOK


56. A 49. cikk a következőképpen módosul:


a) az első bekezdésben az „a Közösségnek nem abban a tagállamában” szövegrész helyébe a „nem abban a tagállamban” szöveg lép;


b) a második bekezdésében az „A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel e fejezet rendelkezéseit kiterjesztheti” szövegrész helyébe az „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében e fejezet rendelkezéseit kiterjesztheti” szöveg lép.


57. Az 50. cikk harmadik bekezdésében az „államban” szövegrész helyébe a „tagállamban” szöveg lép.

58. Az 52. cikk (1) bekezdésében az „A Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően” szövegrész helyébe az „Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében” szöveg lép.


59. Az 53. cikkben a „kinyilvánítják készségüket arra” szövegrész helyébe a „törekednek arra” szöveg lép.


TŐKEMŐVELETEK


60. Az 57. cikk (2) bekezdésében az „a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel intézkedéseket hozhat” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket hoz” szöveg lép, a (2) bekezdés utolsó mondata pedig a következő (3) bekezdéssé válik:


„(3) A (2) bekezdéstől eltérve, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag eljárva kizárólag a Tanács fogadhat el olyan intézkedéseket, amelyek az uniós jogban visszalépést jelentenek a harmadik országokba irányuló vagy onnan származó tőkemozgás liberalizációja tekintetében.”


61. Az 58. cikk a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:


„(4) Az 57. cikk (3) bekezdése szerinti intézkedés hiányában a Bizottság, illetve – amennyiben az érintett tagállam kérelmétől számított három hónapon belül a Bizottság nem fogad el határozatot – a Tanács határozatban megállapíthatja, hogy a tagállamok valamelyike által elfogadott, egy vagy több harmadik országot érintő korlátozó adóügyi intézkedéseket a Szerződésekkel összeegyeztethetőnek kell tekinteni, amennyiben azokat valamely uniós célkitőzés indokolja, és a belső piac megfelelő mőködésével összeegyeztethetők. A Tanács, a tagállamok valamelyikének kérelmére, egyhangúlag határoz.”


62. A 60. cikk számozása 61h. cikkre változik. A cikk az alábbi 64. pontnak megfelelően módosul.

A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG


63. A vízumokkal, menekültüggyel, bevándorlással és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikákkal kapcsolatos IV. cím helyébe az „A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉG” címő IV. cím lép. Ez a cím a következő fejezeteket tartalmazza:


1. fejezet: Általános rendelkezések

2. fejezet: A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák

3. fejezet: Igazságügyi együttmőködés polgári ügyekben

4. fejezet: Igazságügyi együttmőködés büntetőügyekben

5. fejezet: Rendőrségi együttmőködés ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

64. A 61. cikk helyébe a következő 1. fejezet és 61-61i. cikk lép; az új 61. cikk egyben felváltja az Európai Unióról szóló szerződés jelenlegi 29. cikkét, a 61d. cikk pedig felváltja ugyanazon szerződés 36. cikkét; a 61e. cikk felváltja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 64. cikkének (1) bekezdését és az Európai Unióról szóló szerződés jelenlegi 33. cikkét, a 61g. cikk felváltja az Európai Közösséget létrehozó szerződés 66. cikkét, a 61h. cikk pedig ez utóbbi szerződés 60. cikkének szövegét veszi át a fenti 62. pontnak megfelelően:


„1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


61. CIKK


(1) Az Unió egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget alkot, amelyben tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a tagállamok eltérő jogrendszereit és jogi hagyományait.


(2) Az Unió biztosítja a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét, továbbá a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzése terén a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló olyan közös politikát alakít ki, amely a harmadik országok állampolgáraival szemben méltányos bánásmódot biztosít. E cím alkalmazásában a hontalan személyeket harmadik ország állampolgárának kell tekinteni.


(3) Az Unió a bőncselekmények, a rasszizmus és az idegengyőlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel, valamint a rendőri, az igazságügyi és az egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinációjára és együttmőködésére irányuló intézkedésekkel, továbbá a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös elismerése és – amennyiben szükséges – a büntető jogszabályok közelítése révén a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodik.

(4) Az Unió – különösen a polgári ügyekben hozott bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvével – megkönnyíti az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.


61A. CIKK


Az Európai Tanács meghatározza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belüli jogalkotási és operatív programok tervezésére vonatkozó stratégiai iránymutatásokat.


61B. CIKK


A nemzeti parlamentek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően gondoskodnak arról, hogy a 4. és 5. fejezet keretében benyújtott jogalkotási javaslatok és kezdeményezések összhangban legyenek a szubszidiaritás és az arányosság elvével.


61C. CIKK


A 226., a 227. és a 228. cikk sérelme nélkül a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogadhat el, amelyekben megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagállamok a Bizottsággal együttmőködve – különösen a kölcsönös elismerés elvének teljes körő alkalmazását elősegítendő – elvégzik az e címben említett uniós politikák tagállami hatóságok általi végrehajtásának objektív és pártatlan értékelését. Az értékelés tartalmáról és eredményéről tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket.


61D. CIKK


A belső biztonságra vonatkozó operatív együttmőködés Unión belüli előmozdításának és erősítésének biztosítására a Tanácson belül egy állandó bizottság jön létre. A 207. cikk sérelme nélkül e bizottság segíti a hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságok intézkedéseinek összehangolását. E bizottság munkájába be lehet vonni az Unió érintett szerveinek és hivatalainak képviselőit. A bizottság munkájáról folyamatosan tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a nemzeti parlamenteket.

61E. CIKK


E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.


61F. CIKK


A tagállamok számára nyitva áll a lehetőség, hogy egymás között és saját hatáskörükben, az általuk legcélszerőbbnek ítélt módon közigazgatásaiknak a nemzeti biztonság védelméért felelős, hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei közötti együttmőködés és koordináció formáit megszervezzék.


61G. CIKK


A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttmőködés biztosítására. A Tanács, a 61i. cikkre is figyelemmel, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.


61H. CIKK


Ha az a 61. cikkben megállapított célkitőzések elérése, a terrorizmus és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek megelőzése és az azok elleni küzdelem érdekében szükséges, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, rendeletekben meghatározza a tőkemozgások és a fizetési mőveletek terén meghozott közigazgatási intézkedések, így például a természetes és jogi személyek, csoportok vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitások birtokában vagy tulajdonában lévő, illetve őket illető pénzkészletek, pénzügyi eszközök és gazdasági jövedelmek befagyasztásának kereteit.


A Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadja az első bekezdésben említett keret végrehajtásához szükséges intézkedéseket.


Az ebben a cikkben említett jogi aktusok magukban foglalják a jogi biztosítékokra vonatkozó szükséges rendelkezéseket.

61I. CIKK


A 4. és 5. fejezetben említett jogi aktusokat, valamint a 61g. cikkben meghatározott, az e fejezetekben említett területeken az igazgatási együttmőködést biztosító intézkedéseket:


a) a Bizottság javaslata alapján vagy


b) a tagállamok egynegyedének kezdeményezése alapján kell elfogadni.” HATÁRELLENŐRZÉS, MENEKÜLTÜGY ÉS BEVÁNDORLÁS

65. A 62–64. cikk helyébe a következő 2. fejezet és 62-63b. cikk lép; a 62. cikk a jelenlegi 62. cikket, a 63. cikk (1) és (2) bekezdése a jelenlegi 63. cikk 1. és 2. pontját, a 63. cikk (3) bekezdése a jelenlegi 64. cikk (2) bekezdését, a 63a. cikk pedig a jelenlegi 63. cikk 3. és 4. pontját váltja fel:


„2. FEJEZET

A HATÁROK ELLENŐRZÉSÉVEL, A MENEKÜLTÜGGYEL ÉS A BEVÁNDORLÁSSAL KAPCSOLATOS POLITIKÁK


62. CIKK


(1) Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja:


a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól,


b) a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon,


c) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:


a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,

b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni,


c) azok a feltételek, amely mellett harmadik országok állampolgárai rövid ideig szabadon mozoghatnak az Unión belül,


d) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedés,


e) a személyek – állampolgárságuktól független – mentessége mindenfajta ellenőrzés alól a belső határok átlépésekor.


(3) Ha az Unió fellépése szükségesnek bizonyul a 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jog gyakorlásának megkönnyítéséhez, és amennyiben a Szerződések nem biztosítottak hatáskört az ilyen fellépésre, a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében az útlevelekre, személyazonosító igazolványokra, tartózkodási engedélyekre vagy bármilyen egyéb ilyen jellegő okmányra vonatkozó intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.


(4) E cikk nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a nemzetközi joggal összhangban megállapítsák földrajzi határaikat.


63. CIKK


(1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában:


a) az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás a harmadik országok állampolgárai számára,

b) egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás a harmadik országok azon állampolgárai számára, akiknek, anélkül hogy európai menekült jogállást kapnának, nemzetközi védelemre van szükségük,


c) közös rendszer a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelmére,


d) közös eljárások az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására és visszavonására vonatkozóan,


e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások,


f) előírások a menedékkérők és a kiegészítő védelmet kérők befogadásának feltételeire vonatkozóan,


g) partnerség és együttmőködés a harmadik országokkal a menedékkérők, illetve a kiegészítő vagy ideiglenes védelmet kérő személyek beáramlásának kezelése céljából.


(3) Ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, a Tanács a Bizottság javaslata alapján az érintett tagállam vagy tagállamok érdekében átmeneti intézkedéseket fogadhat el. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.


63A. CIKK


(1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerően tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:


a) a beutazás és a tartózkodás feltételei, valamint a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a hosszú távú tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozó szabályok, beleértve a családegyesítési célúakat is,

b) a tagállamok valamelyikében jogszerően tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok jogainak meghatározása, ideértve a más tagállamokban való szabad mozgásra és tartózkodásra irányadó feltételeket is,


c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is,


d) küzdelem az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme ellen.


(3) Az Unió harmadik országokkal megállapodásokat köthet a területén tartózkodó olyan személyek származási vagy abba az országba való visszafogadása érdekében, ahonnan érkeztek, akik a tagállamok egyikének területére való belépés vagy tartózkodás feltételeinek eleve nem, vagy már nem felelnek meg.


(4) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg – kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját – azoknak a tagállami intézkedéseknek az ösztönzésére és támogatására, amelyek a területükön jogszerően tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének elősegítésére irányulnak.


(5) E cikk nem érinti a tagállamok jogát arra, hogy meghatározzák, harmadik országok hány olyan állampolgárát engedik be területükre, akik a harmadik országból azzal a szándékkal érkeznek, hogy önálló vállalkozóként vagy alkalmazottként vállaljanak munkát.


63B. CIKK


Az Unió e fejezetben meghatározott politikáira és azok végrehajtására a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve az irányadó, ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is. Az Unió e fejezet alapján elfogadott jogi aktusaiban, minden olyan esetben, amikor erre szükség van, megfelelő módon rendelkezni kell ennek az elvnek az alkalmazásáról.”

IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŐKÖDÉS POLGÁRI ÜGYEKBEN


66. A 65. cikk helyébe a következő 3. fejezet és 65. cikk lép:


„3. FEJEZET

IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŐKÖDÉS POLGÁRI ÜGYEKBEN


65. CIKK


(1) Az Unió a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyek tekintetében igazságügyi együttmőködést alakít ki, amely a bírósági és bíróságon kívüli határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. Ennek az együttmőködésnek a keretében olyan intézkedések is elfogadhatók, amelyek célja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg – különösen, ha ez a belső piac megfelelő mőködéséhez szükséges –, biztosítandó a következőket:


a) a bírósági és bíróságon kívüli ügyekben hozott határozatok tagállamok közötti kölcsönös elismerése és azok végrehajtása,


b) a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítése,


c) a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetősége,


d) együttmőködés a bizonyításfelvétel terén,


e) az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés,


f) a polgári eljárások zökkenőmentes lefolytatását gátló akadályok megszüntetése, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárásjogi szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával,


g) alternatív módszerek kidolgozása a jogviták rendezésére,


h) a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatása.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdésekre vonatkozó intézkedéseket különleges jogalkotási eljárás keretében a Tanács állapítja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.


A Tanács a Bizottság javaslata alapján határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a több államra kiterjedő vonatkozású családjogi kérdések azon területeit, amelyek esetében a rendes jogalkotási eljárást kell alkalmazni. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.


A második albekezdésben említett javaslatról értesíteni kell a nemzeti parlamenteket. Ha valamely nemzeti parlament az értesítés időpontjától számított hat hónapon belül kifogást emel a javaslattal szemben, a határozat nem fogadható el. Kifogás hiányában a Tanács a határozatot elfogadhatja.”


IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŐKÖDÉS BÜNTETŐÜGYEKBEN


67. A 66. cikk helyébe a fenti 64. pont szerinti 61g. cikk lép, és a 67–69. cikk hatályát veszti. A szöveg a következő 4. fejezettel és 69a-69e. cikkel egészül ki; a 69a., 69b. és 69d. cikk az Európai Unióról szóló szerződés jelenlegi 31. cikkét váltja fel az e szerződés 1. cikkének fenti

51. pontjának megfelelően:


„4. FEJEZET

IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŐKÖDÉS BÜNTETŐÜGYEKBEN


69A. CIKK


(1) Az Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttmőködés a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és magában foglalja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését a (2) bekezdésben és a 69b. cikkben említett területeken.


Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg, amelyek célja:


a) a bírósági ítéletek és határozatok minden formájának az Unió egészén belüli kölcsönös elismerését biztosító szabályok és eljárások megállapítása,

b) a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése,


c) a bírák, ügyészek és az igazságügyi alkalmazottak képzésének támogatása,


d) a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttmőködés megkönnyítése a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása terén.


(2) Amilyen mértékben az a több államra kiterjedő vonatkozású büntetőügyekben a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttmőködésnek a megkönnyítése érdekében szükséges, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg. E szabályoknak figyelembe kell venniük a tagállamok jogi hagyományai és jogrendszerei közötti különbségeket.


E szabályozási minimumok a következőkre vonatkoznak:


a) a bizonyítékok tagállamok közötti kölcsönös elfogadhatósága,


b) a személyek jogai a büntetőeljárásban,


c) a bőncselekmények sértettjeinek jogai,


d) a büntetőeljárás egyéb olyan külön vonatkozásai, amelyeket a Tanács határozatban előzetesen ilyenként határozott meg; az ilyen határozat elfogadásakor a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.


Az ebben a bekezdésben említett szabályozási minimumoknak az elfogadása nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a személyek számára magasabb szintő védelmet biztosító intézkedéseket tartsanak fenn, vagy vezessenek be.


(3) Amennyiben a Tanács egy tagjának megítélése szerint valamely (2) bekezdés szerinti irányelvtervezet büntető igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érintené, kérheti, hogy az irányelvtervezetet terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését.

Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttmőködést kíván létrehozni az adott irányelvtervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttmőködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 280d. cikk

(1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttmőködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


69B. CIKK


(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bőncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan az olyan különösen súlyos bőncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék.


Ezek a bőncselekményi területek a következők: terrorizmus, emberkereskedelem és a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolása, tiltott kábítószer-kereskedelem, tiltott fegyverkereskedelem, pénzmosás, korrupció, pénz és egyéb fizetőeszközök hamisítása, számítógépes bőnözés és szervezett bőnözés.


A bőnözés alakulásának függvényében a Tanács határozatban egyéb bőncselekményi területekről állapíthatja meg, hogy azok megfelelnek az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Erről a Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.


(2) Ha valamely harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területen az Unió politikájának eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani e területen a bőncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan. A 61i. cikk sérelme nélkül az ilyen irányelveket ugyanazon rendes vagy különleges jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni, mint amely szerint az említett harmonizációs intézkedéseket elfogadták.


(3) Amennyiben a Tanács valamely tagjának megítélése szerint valamely (1) vagy (2) bekezdésben említett irányelvtervezet büntető igazságügyi rendszerének alapvető vonatkozásait érintené, kérheti, hogy az irányelvtervezetet terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a rendes jogalkotási eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja a Tanács elé, amely megszünteti a rendes jogalkotási eljárás felfüggesztését.

Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttmőködést kíván létrehozni az adott irányelvtervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttmőködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 280d. cikke

(1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttmőködésre vonatkozó intézkedéseket kell alkalmazni.


69C. CIKK


Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a bőnmegelőzés terén a tagállami intézkedések előmozdítására és támogatására, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját.


69D. CIKK


(1) Az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bőnüldözést szükségessé tevő súlyos bőncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bőnüldöző hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttmőködés támogatása és erősítése a nemzeti hatóságok, illetve az Europol által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján.


Ebben az összefüggésben az Eurojust felépítését, mőködését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:


a) az illetékes nemzeti hatóságok által lefolytatandó nyomozások megindítása, illetve javaslattétel a nemzeti hatóságok által lefolytatandó bőnvádi eljárások megindítására különösen az Unió pénzügyi érdekeit sértő bőncselekmények vonatkozásában,


b) az a) pontban említett nyomozások és bőnvádi eljárások kezdeményezésének összehangolása,


c) az igazságügyi együttmőködés erősítése, többek között a joghatósági összeütközések feloldása, valamint az Európai Igazságügyi Hálózattal való szoros együttmőködés révén.


E rendeletekben kell továbbá meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységének értékelésében.


(2) Az (1) bekezdésben említett büntetőeljárások során, a 69e. cikk sérelme nélkül, a hivatalos eljárási cselekményeket a tagállamok hatáskörrel rendelkező tisztviselői foganatosítják.

69E. CIKK


(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bőncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.


Ha nincs egyhangúság, legalább kilenc tagállam kérheti, hogy a rendelettervezetet terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a Tanácsban folytatott eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja elfogadásra a Tanács elé.


Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttmőködést kíván létrehozni az adott rendelettervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttmőködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 280d. cikke

(1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttmőködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


(2) Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik – adott esetben az Europollal együttmőködve – az Unió pénzügyi érdekeit sértő bőncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra az (1) bekezdésben előírt rendeletben meghatározottak szerint. Az ilyen bőncselekmények vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el.


(3) Az (1) bekezdésben említett rendeletek meghatározzák az Európai Ügyészség jogállását, feladatainak ellátására irányadó feltételeket, a tevékenységét szabályozó eljárási szabályokat és a bizonyítékok elfogadhatóságának szabályait, valamint a feladatai ellátása során végzett eljárási cselekményeinek bíróság általi felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat.


(4) Az Európai Tanács ezzel egyidejőleg vagy ezt követően határozatban, annak érdekében, hogy az Európai Ügyészség hatáskörét kiterjessze a több államra kiterjedő vonatkozású súlyos bőncselekményekre, az (1) bekezdést és ebből következően – a több tagállamot érintő súlyos bőncselekmények tetteseit és részeseit illetően – a (2) bekezdést módosíthatja. Az Európai Tanács az Európai Parlament egyetértését és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.”

RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŐKÖDÉS


68. A szöveg a következő 5. fejezettel és 69f., 69g. és 69h. cikkel egészül ki. A 69f. és 69g. cikk az Európai Unióról szóló szerződés jelenlegi 30. cikkét, a 69h. cikk pedig ugyanazon szerződés jelenlegi 32. cikkét váltja fel az e szerződés 1. cikkének fenti 51. pontjának megfelelően:


„5. FEJEZET RENDŐRSÉGI EGYÜTTMŐKÖDÉS


69F. CIKK


(1) Az Unió rendőrségi együttmőködést alakít ki, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bőncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bőnüldöző szolgálatai.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:


a) a releváns információk összegyőjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,


b) az állomány képzésének támogatása, valamint együttmőködés az állomány egymás közötti cseréje, a felszerelések használata és a kriminalisztikai kutatások terén,


c) a szervezett bőnözés súlyos formáinak felderítésére vonatkozó közös nyomozási technikák.


(3) A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg az e cikkben említett hatóságok közötti operatív együttmőködésre vonatkozóan. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz.


Ha nincs egyhangúság, legalább kilenc tagállam kérheti, hogy az intézkedések tervezetét terjesszék az Európai Tanács elé. Ebben az esetben a Tanácsban folytatott eljárást fel kell függeszteni. A kérdés megvitatását követően és konszenzus elérése esetén az Európai Tanács a felfüggesztéstől számított négy hónapon belül a tervezetet visszautalja elfogadásra a Tanács elé.

Ugyanezen határidőn belül, egyet nem értés esetén, és ha legalább kilenc tagállam megerősített együttmőködést kíván létrehozni az adott intézkedéstervezet alapján, ezek a tagállamok ennek megfelelő bejelentést tesznek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ebben az esetben a megerősített együttmőködés folytatására vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke (2) bekezdésében, illetve e szerződés 280d. cikk

(1) bekezdésében előírt felhatalmazást megadottnak kell tekinteni, és a megerősített együttmőködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.


A második és harmadik albekezdésben meghatározott különleges eljárás nem alkalmazandó azon jogi aktusokra, amelyek a schengeni vívmányok továbbfejlesztésének minősülnek.


69G. CIKK


(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bőnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttmőködést a két vagy több tagállamot érintő bőncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bőnözési formák megelőzése és üldözése terén.


(2) Az Europol felépítését, mőködését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:


a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyőjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,


b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.


E rendeletek határozzák meg azokat az eljárásokat, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét.


(3) Az Europol által végzett operatív cselekményeket annak a tagállamnak a hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben kell végrehajtani, amelynek területét ezek a cselekmények érintették. Kényszerítő intézkedések alkalmazására kizárólag a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok jogosultak.

69H. CIKK


A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 69a. és 69f. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben – intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.”


KÖZLEKEDÉS


69. A 70. cikk szövege helyébe a következő szöveg lép: „A Szerződések célkitőzéseit az e címben szabályozott területen egy közös közlekedéspolitika keretében kell végrehajtani.”.


70. A 71. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:


„(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor figyelembe kell venni azokat az eseteket, ahol az intézkedések alkalmazása egyes régiókban súlyosan befolyásolhatja az életszínvonalat, a foglalkoztatási szintet, illetve a közlekedési eszközök és infrastruktúra mőködtetését.”


71. A 72. cikkben az „a Tanács egyhangú jóváhagyása nélkül” szövegrész helyébe az „a Tanács által egyhangúlag elfogadott, eltérést biztosító intézkedés hiányában” szöveg lép.


72. A 75. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdésben az „A Közösségen belüli közlekedés terén meg kell szüntetni azokat a megkülönböztetéseket, amelyek abban nyilvánulnak meg” szövegrész helyébe az „Az Unión belüli közlekedés terén tilos minden olyan megkülönböztetés, amely abban nyilvánul meg” szöveg lép;


b) a (2) bekezdésben az „a Tanács” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács” szöveg lép;


c) a (3) bekezdés első albekezdésében az „a Gazdasági és Szociális Bizottsággal” szövegrész helyébe az „az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal” szöveg lép.


73. A 78. cikk a következő mondattal egészül ki:


„Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően e cikket a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadott határozattal hatályon kívül helyezheti.”

74. A 79. cikkből el kell hagyni az „; ez a Gazdasági és Szociális Bizottság hatáskörét nem érinti” szövegrészt.


75. A 80. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:


„(2) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megfelelő rendelkezéseket állapíthat meg a tengeri és légi közlekedésre vonatkozóan. Az Európai Parlament és a Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz.”


VERSENYSZABÁLYOK


76. A 85. cikk a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:


„(3) A Bizottság rendeleteket fogadhat el a megállapodások azon csoportjaira vonatkozóan, amelyek tekintetében a Tanács a 83. cikk második bekezdésének b) pontjával összhangban rendeletet vagy irányelvet fogadott el.”


77. A 87. cikk a következőképpen módosul:


a) a (2) bekezdés a c) pont végén a következő mondattal egészül ki:


„Öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően e pontot a Tanács a Bizottság javaslata alapján elfogadott határozattal hatályon kívül helyezheti.”;


b) a (3) bekezdés a) pontjában az „alulfoglalkoztatottság” szövegrész helyébe az

„alulfoglalkoztatottság, valamint a 299. cikkben említett térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ezek strukturális, gazdasági és társadalmi helyzetére tekintettel” szöveg lép.


78. Az 88. cikk a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:


„(4) A Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások azon csoportjaira vonatkozóan, amelyeket a Tanács a 89. cikknek megfelelően az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás alól mentesíthetőnek ítélt.”

ADÓÜGYI RENDELKEZÉSEK


79. A 93. cikkben az „a belső piacnak a 14. cikkben megállapított határidőn belüli megteremtéséhez és mőködéséhez szükséges” szövegrész helyébe az „a belső piac létrehozásához, mőködéséhez, és a verseny torzulásának elkerüléséhez szükséges” szöveg lép.


A JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE


80. A 94. és a 95. cikket fel kell cserélni. Ennek megfelelően a 94. cikk számozása 95. cikkre, a

95. cikk számozása pedig 94. cikkre változik.


81. A 94. cikként újraszámozott 95. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdésből az „– a 94. cikktől eltérve –” szövegrészt el kell hagyni;


b) a (4) bekezdés elején a „Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el,” szövegrész helyébe a „Ha valamely harmonizációs intézkedésnek az Európai Parlament és a Tanács, a Tanács vagy a Bizottság általi elfogadását követően” szöveg lép;


c) az (5) bekezdés elején az „Ezen felül, a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy harmonizációs intézkedésnek a Tanács vagy Bizottság által történő elfogadását követően” szövegrész helyébe az „Ezen felül, a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben valamely harmonizációs intézkedésnek az Európai Parlament és a Tanács, a Tanács vagy a Bizottság általi elfogadását követően” szöveg lép;


d) a (10) bekezdésben a „közösségi ellenőrzési eljárás” szövegrész helyébe az „uniós ellenőrzési eljárás” szöveg lép.


82. A 95. cikként újraszámozott 94. cikkben az „A Tanács” szövegrész helyébe az „A 94. cikk sérelme nélkül a Tanács” szöveg lép.


83. A 96. cikk második bekezdésének első mondatában az „a Tanács a Bizottság javaslata alapján” szövegrész helyébe az „az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében” szöveg lép. A második mondat helyébe a következő mondat lép: „E célból a Szerződésekben előírt bármilyen egyéb megfelelő intézkedést el lehet fogadni.”.

SZELLEMI TULAJDON


84. A szöveg a VI. cím végén a következő új 97a. cikkel egészül ki:


„97A. CIKK


A belső piac létrehozása, illetve mőködése keretében az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el a szellemi tulajdonjogok Unión belüli egységes oltalmát biztosító európai oltalmi jogcímek létrehozására, valamint egy uniós szintő központi engedélyezési, koordinációs és ellenőrzési rendszer megteremtésére.


Az európai oltalmi jogcímekre vonatkozó nyelvhasználati rendet a Tanács állapítja meg különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.”


GAZDASÁG- ÉS MONETÁRIS POLITIKA


85. A szöveg a VII. cím elején 97b. cikkel egészül ki, amely a következő módosításokkal a 4. cikk szövegét veszi át:


a) az (1) bekezdésből el kell hagyni az „és az abban meghatározott ütemezés” szövegrészt;


b) a (2) bekezdésben az „Az előzőekkel párhuzamosan, továbbá az e szerződésben előírtak és az abban meghatározott ütemezés és eljárások szerint ez a tevékenység magában foglalja az árfolyamok visszavonhatatlan rögzítését, ami egy közös valuta, az ECU bevezetéséhez vezet” szövegrész helyébe az „Az előzőekkel párhuzamosan, továbbá a Szerződésekben előírtak és az azokban meghatározott eljárások szerint ez a tevékenység magában foglalja egy közös pénz, az euro bevezetését” szöveg lép;

86. A 99. cikk a következőképpen módosul:


a) a (4) bekezdés első albekezdésének első mondata helyébe a következő két mondat lép:


„Ha a (3) bekezdésben említett eljárásban megállapításra kerül, hogy egy tagállam gazdaságpolitikája nem felel meg a (2) bekezdésben említett átfogó iránymutatásoknak, vagy veszélyeztetheti a gazdasági és monetáris unió megfelelő mőködését, a Bizottság az érintett tagállamot figyelmeztetésben részesítheti. A Tanács, a Bizottság ajánlása alapján, megteheti a szükséges ajánlásokat az érintett tagállamnak.”;


b) a (4) bekezdés második albekezdése (5) bekezdéssé válik, a jelenlegi (5) bekezdés számozása pedig (6) bekezdésre változik;


c) a (4) bekezdés a következő két új albekezdéssel egészül ki:


„Ennek a bekezdésnek az alkalmazásában a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el.


A Tanács többi tagja minősített többségét a 205. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.”;


d) a (6) bekezdésként újraszámozott (5) bekezdésben az „A Tanács a 252. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően részletes szabályokat fogadhat el az e cikk (3) és

(4) bekezdésében” szöveg helyébe az „Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben részletes szabályokat állapíthat meg a (3) és (4) bekezdésben” szöveg lép.


EGYES TERMÉKEKKEL (ENERGIA) VALÓ ELLÁTÁSBAN FELMERÜLŐ NEHÉZSÉGEK


87. A 100. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:


„(1) A Tanács, a Szerződésekben előírt egyéb eljárások sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozhat a gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedésekről, különösen ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve különösképpen az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel.”

EGYÉB RENDELKEZÉSEK – GAZDASÁG- ÉS MONETÁRIS POLITIKA


88. A 102. cikkben a (2) bekezdést el kell hagyni, az (1) bekezdés pedig számozatlan bekezdéssé válik.


89. A 103. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:


„(2) A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően szükség esetén meghatározhatja a 101. és a 102. cikkben, valamint ebben a cikkben előírt tilalmak alkalmazásával kapcsolatos fogalmakat.”


TÚLZOTT HIÁNY ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS


90. A 104. cikk a következőképpen módosul:


a) a (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„(5) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállamban túlzott hiány áll fenn vagy következhet be, erről véleményt küld az érintett tagállamnak, amelyről tájékoztatja a Tanácsot.”;


b) a (6) bekezdésben az „ajánlása” szövegrész helyébe a „javaslata” szöveg lép;


c) a (7) bekezdésben az első mondat helyébe a következő mondat lép: „Ha a (6) bekezdésnek megfelelően a Tanács túlzott hiányt állapít meg, a Bizottság ajánlása alapján késedelem nélkül ajánlásokat fogad el az érintett tagállamra vonatkozóan azzal a céllal, hogy az ezt az állapotot meghatározott időn belül szüntesse meg.”;


d) ez a pont a magyar változatot nem érinti;


e) a (12) bekezdés első mondatában a „határozatok” szövegrész helyébe a „határozatok vagy ajánlások” szöveg lép;

f) a (13) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:


„(13) A (8), (9), (11) és (12) bekezdésben említett határozatok és ajánlások elfogadásakor a Tanács a Bizottság ajánlása alapján jár el.


A (6)–(9), (11) és (12) bekezdésben említett intézkedések elfogadásakor a Tanács az érintett tagállamot képviselő tanácsi tag szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el.


A Tanács többi tagja minősített többségét a 205. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően kell meghatározni.”;


g) a (14) bekezdés harmadik albekezdéséből el kell hagyni az „1994. január 1-jéig,” szövegrészt.


MONETÁRIS POLITIKA


91. A 105. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdés első mondatában a „KBER” betőszó helyébe a „Központi Bankok Európai Rendszerének (a továbbiakban: KBER)” szöveg lép;


b) a (2) bekezdés második francia bekezdésében a „111. cikk” szövegrész helyébe a „188o. cikk” szöveg lép;


c) A (6) bekezdés szövegének helyébe a következő szöveg lép:


„(6) Az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag eljárva elfogadott rendeletekben az Európai Központi Bankot a hitelintézetek és – a biztosítóintézetek kivételével – az egyéb pénzügyi szervezetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban külön feladatokkal bízhatja meg.”

92. A 106. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) bekezdés első mondatában a „bankjegyek” szövegrész helyébe az

„eurobankjegyek” szöveg lép;


b) a (2) bekezdés első mondatában a „pénzérméket” szövegrész helyébe az „euroérméket” szöveg lép; a második mondat elején az „A Tanács a 252. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és az EKB-val folytatott konzultációt követően” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően”.


93. A 107. cikk a következőképpen módosul:


a) az (1) és (2) bekezdést el kell hagyni, a (3), (4), (5) és (6) bekezdés számozása pedig (1), (2), (3) és (4) bekezdésre változik;


b) a (2) bekezdésként újraszámozott (4) bekezdésben az „A KBER alapokmányát” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „A Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányát (a továbbiakban: a KBER és az EKB alapokmánya)”;


c) a (3) bekezdésként újraszámozott (5) bekezdés szövegének a helyébe a következő szöveg lép:


„(3) A KBER és az EKB alapokmánya 5.1., 5.2., 5.3., 17., 18., 19.1., 22., 23., 24., 26.,

32.2., 32.3., 32.4., és 32.6. cikkét, valamint 33.1. cikkének a) pontját és 36. cikkét rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács módosíthatja. Az Európai Parlament és a Tanács vagy az Európai Központi Bank ajánlása alapján és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, vagy a Bizottság javaslata alapján és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően jár el.”


94. A 109. cikkből el kell hagyni a „legkésőbb a KBER létrehozásának időpontjáig” szövegrészt.


95. A 110. cikk (2) bekezdésének első négy albekezdését el kell hagyni.

Document Metadata

Filed: December 4th, 2007