DR. KOLLÁTH MIHÁLY GÁBOR 2023. FEBRUÁR 28.
Szerződésszerkesztés gyakorlata
XX. XXXXXXX XXXXXX XXXXX 2023. FEBRUÁR 28.
A kurzus célja
Tematika
▶ Bevezetés, szerződési jog alapjai
▶ Ingatlan bérleti szerződés
▶ Bizalmi vagyonkezelési szerződés
▶ Ingatlan adás - vétel
▶ Kivitelezési szerződések
▶ Versenyjog és szerződési jog kapcsolata
▶ Cégfelvásárlás szerződései
▶ A társasági működés okiratai
▶ Megbízási szerződés
▶ Vállalkozási szerződés
A kötelmi jogviszony jellemzői
▶ Polgári jog – Személyi és vagyoni viszonyok szabályrendszere.
▶ A vagyoni viszonyok alapja: tulajdonjog
▶ Rendelkezési jog: gyakorlása általában kötelmi jellegű jogviszonyok útján
▶ A kötelem nem csak tulajdonhoz kapcsolódgat: valamely tevékenység kifejtésére is irányulhat
A kötelmi jogviszony jellemzői
▶ A kötelmek tipikusan vagyoni érdekek kielégítését szolgálják.
▶ Sajátos eset: kárkötelmek (utólag reagálnak valamilyen bekövetkezett eseményre)
A kötelem fogalma
▶ Meghatározott személyek között fennálló
▶ Mellérendeltségen nyugvó jogviszony
▶ Mely alapján a jogosult követelheti, hogy a kötelezett valamilyen vagyoni értékű szolgáltatást teljesítsen.
A kötelem jellege
▶ A kötelem egy relatív szerkezetű jogviszony
▶ Xx Xxxxxxxxxx szerint ez a megkülönböztetés viszonylagos.
A kötelem tartalma
▶ Jogok és kötelezettségek, melyek a feleket megilletik illetve terhelik.
▶ A kötelem egy zárt rendszert alkot, a jogosultság csak olyan terjedelmű lehet, mint a másik fél kötelezettségei.
A kötelem tárgya
▶ Vagyoni értékű szolgáltatás ami a jogosulti oldalról követelésként, kötelezetti oldalról tartozásként jelentkezik.
A szerződés
▶ A leggyakoribb kötelemforrás.
▶ A felek valamilyen gazdasági érdekének kielégítésére, a jövőre nézve szervezi a jogalanyok egymás közötti kapcsolatát.
▶ A gazdasági érdekek piaci körülmények között áruviszonyokban jelennek meg. A gazdasági érdek kielégítése pedig árucsere útján történik.
▶ A szerződés minden esetben akarati viszony, az akarat mozgatója pedig a gazdasági érdek.
A szerződés
▶ Két vagy több személy egybehangzó, joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozata, két egymással megegyező tartalmú jogügyleti nyilatkozat.
A szerződések általános kötelező erejének az elve
▶ Xxxx Xxxxxxx: A háború és béke jogáról
▶ Az ígéretet, az elvárt kötelezettséget be kell tartani, teljesíteni kell, ha ahhoz egy elfogadás is társul, függetlenül attól, hogy egy ilyen tartamú, vagy elnevezésű megállapodást a jog kifejezetten szabályoz – e vagy sem. (pacta sund servanda)
Szerződési szabadság
▶ A felek szabadon dönthetik el, hogy
▶ Szerződést akarnak –e kötni.
▶ Kivel akarják megkötni.
▶ Mi a megállapodás tartalma.
▶ Ezt az elvet a jog gyakran áttöri (például: felelősségbiztosítás)
A szerződési jog diszpozitivitása
▶ A szerződési szabadság elvéből adódóan – a szerződési jog alapvetően diszpozitív
▶ A diszpozitív szabályokat csak abban az esetben kell használni, ha a szerződés az adott kérdésben nem tartalmaz rendelkezést.
▶ A szerződési akarat korlátja a törvény kógens rendelkezései. (például: aszimmetrikus jogviszonyok)
A viszterhesség vélelme
▶ A szerződéssel kikötött szolgáltatásért, ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik, ellenszolgáltatás jár (Ptk. 6:61.§)
▶ A feltűnő értékaránytalanság esetére a törvény megtámadási lehetőséget is biztosít.
Néhány közös szabály
Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
▶ A felek kötelesek a tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről (Ptk. 6:62. § (1))
Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
▶ Az együttműködési kötelezettséget a Ptk. nem tekinti minden polgári jogi jogviszonyra kiterjedő általános szabálynak. Ezért csak a szerződéseknél köti ki.
▶ A másik fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan tények, adatok kapcsán amiket maga is ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból illetve más forrásból ismernie kellett. (Jelentősége: ingatlan nyilvántartás és adásvétel)
▶ A tájékoztatási kötelezettség szintje magasabb azoknál a jogviszonyoknál amelyek nagyobb együttműködést kívánnak (megbízási és vállalkozási szerződések).
Szerződés megkötésének folyamata
▶ Jehring: Culpa in contrahendo
▶ A szerződés felelősségének rendszerét kiterjeszti a szerződéskötés folyamatára.
▶ Amennyiben nem jön létre a szerződés: Ha a magatartás a másik félnek kárt okoz akkor szerződésen kívüli jogviszonyként kell megítélni.
▶ Amennyiben létrejön a szerződés: szerződésszegéssel okozott kár.
Felelősség szerződés megkötésének elmaradásáért
▶ Nem tartoznak felelősségért, minden fél maga viseli a kárt, mely a szerződéskötés elmaradásával keletkezett (Ptk. 6:62 § (4) bekezdés)
▶ Biztatási kár: szélesebb kört fog fel, mint a szerződés előkészítésének folyamata.
▶ Feltétele, hogy a károkozó szándékos magatartása okán, a másik fél jóhiszemű, saját magatartásának következtében, önhibáján kívül károsodjék.
Jognyilatkozat
▶ Jogi hatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
▶ 1) Ügyleti akarat
▶ 2) Akaratot megjelenítő nyilatkozat
▶ 3) Jogügylet által célzott joghatás
Jognyilatkozat értelmezése
▶ A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogy azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire való tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. (Ptk. 6:8.§ (1) bekezdés)
Három fontos szempont:
▶ 1) A szavak általánosan elfogadott jelentése
▶ 2) Az eset összes körülménye
▶ 3) A nyilatkozattevő feltehető akarata.
Jognyilatkozat értelmezése
▶ Az általános nyelvhasználat az irányadó.
▶ Nem hagyható figyelmen kívül a felek személye, szakmai végzettsége, műveltsége sem.
Köszönöm a figyelmet!