Alaptájékoztató

A Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

2016. évi 45.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenötmilliárd forint keretösszegű kötvényprogramjához

Program Szervező, Vezető Forgalmazó Kibocsátó jogi tanácsadója

Államadósság Kezelő Központ Gárdos, Füredi, Mosonyi, Zártkörűen Működő Részvénytársaság Tomori Ügyvédi Iroda

Forgalmazók

Concorde Értékpapír Zrt.

ERSTE Befektetési Zrt.

FHB Kereskedelmi Bank Zrt.

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

Jelen dokumentum két alaptájékoztatót foglal magában (a jelen dokumentum alkalmazásában az alaptájékoztatók együttesen: Alaptájékoztató), amelyek alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra (BÉT-re) bevezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni. A jelen Alaptájékoztató egy dokumentumban tartalmazza a tartalomjegyzéket, a 809/2004/EK Rendelet szerinti összefoglalót, a regisztrációs okmányt, a kibocsátási program leírását, az értékpapírjegyzéket és a végleges feltételek formátumát.

Budapest, 2016. február 16.

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér. A Program együttes keretösszege és a Kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó saját tőkéjének összegét. Ennek aránya: 15 024,11%. A Kibocsátó 2014. december 31-i auditált beszámolója alapján a „Hiteltartozások összesen / Összes saját tőke” mutató értéke a tervezett, 2016. évi 45 milliárd forint keretösszegű kötvényprogram figyelembe vételével 13 193,71%.

I. TARTALOMJEGYZÉK

I. TARTALOMJEGYZÉK 1

II. ÖSSZEFOGLALÓ		3
A. szakasz Bevezetés és figyelmeztetések	3
B. szakasz A Kibocsátó és a Kezes	6
C. szakasz Értékpapírok	13
D. szakasz Kockázatok	17
E. szakasz Ajánlattétel	22

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 25

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 25

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 25

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK 28

4. EGYÉB KOCKÁZATOK 32

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 33

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 39

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE 40

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 40

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 40

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE 40

4. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 40

5. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE 40

6. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 40

7. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 40

8. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 41

9. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 41

10. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 41

11. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 41

12. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 41

13. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 41

14. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 41

15. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2013. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 41

16. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2013. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 42

17. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2014. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 42

18. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2014. ÉVI ÉVES JELENTÉSE 42

19. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2015. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE 42

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 43

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA 43

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK 58

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK 59

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT 59

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 59

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 61

1. FONTOS INFORMÁCIÓK 61

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 62

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 69

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK 79

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI 80

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 88

1. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS JELLEGE 88

2. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI ÉS HATÁLYA 89

3. A MAGYAR ÁLLAM MINT KÉSZFIZETŐ KEZES BEMUTATÁSA 92

4. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK 92

FÜGGELÉKEK, MELLÉKLETEK 93

II. ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Az Összefoglalóban az első oszlop a Bizottság 2004. április 29-i 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról XXII. számú melléklete szerinti Elemszámot, míg a második oszlop a Közzétételi követelményeket jeleníti meg akként, hogy a nem alkalmazható adatok helyén az Összefoglalóban "nem értelmezhető" megjegyzés kerül feltüntetésre.

A. SZAKASZ

Bevezetés és figyelmeztetések

A.1.

Kibocsátó figyelmezteti a Befektetőket és a Kötvénytulajdonosokat, hogy

− ez az Összefoglaló az Alaptájékoztató bevezetőjének tekintendő;

− az értékpapírokba történő befektetésről szóló döntést a befektetőnek az Alaptájékoztató egészének figyelembevételére kell alapoznia;

− ha az Alaptájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más európai uniós tagállamok nemzeti jogszabályai alapján az Alaptájékoztatóval kapcsolatban a bírósági eljárás megindítását megelőzően felmerülő fordítási költségeket felperes befektetőnek kell viselnie; továbbá

− polgári jogi felelősség kizárólag azokat a személyeket terheli, akik az Összefoglalót – az esetleges fordításával együtt – benyújtották, de csak abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, nem áll összhangban az Alaptájékoztató más részeivel, vagy ha – az Alaptájékoztató más részeivel összevetve – nem tartalmaz alapvető információkat annak érdekében, hogy segítsen a befektetőnek megállapítani, érdemes-e befektetniük az adott értékpapírokba (kiemelt információ).

A Kibocsátó elhatározta a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott Kötvényprogram felállítását és azt, hogy a Kötvényprogram feltételeinek megfelelően, az Alaptájékoztató hatálya alatt, időről-időre Kötvényeket bocsát ki nyilvánosan, amely kibocsátandó, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 45.000.000.000 forintot.

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztató közzétételének jóváhagyására a Magyar Nemzeti Bankot kérte, amely a Tpt. szerinti engedélyt 2016. […] napján adta meg.

A Tpt. és az Európai Unió Bizottságának a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a

reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló 809/2004/EK rendeletének vonatkozó rendelkezései értelmében értékpapír Magyarországon, mint székhely szerinti tagállamban, illetve az Európai Unió másik tagállamában, mint fogadó államban nyilvánosan akkor hozható forgalomba, ha a Kibocsátó tájékoztatót vagy alaptájékoztatót és hirdetményt tesz közzé. Az Alaptájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. Az Alaptájékoztatóban, valamint a közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak kell lennie. Az Alaptájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely lényeges ahhoz, hogy a befektető megalapozottan megítélhesse a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetét, valamint annak várható alakulását, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogok alakulását.

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést azonban csak az Alaptájékoztató – beleértve a hivatkozással beépített dokumentumokat, valamint az egyes részkibocsátásokra vonatkozó Végleges Feltételeket is – továbbá az Alaptájékoztató esetleges kiegészítései ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

Kötvényeket a Kötvényprogram keretein belül az Alaptájékoztató közzétételét követően 2016. december 31-ig lehet nyilvánosan forgalomba hozni. A Kibocsátó köteles a jelen Alaptájékoztató kiegészítését kezdeményezni, ha az engedély kiadása és a forgalomba hozatali eljárás lezárásának határideje között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Alaptájékoztató kiegészítését indokolttá teszi. Az Alaptájékoztató kiegészítését a Felügyelet is elrendelheti.

Ha az Alaptájékoztató a forgalomba hozatali eljárás időtartama alatt vagy a szabályozott piacra történő bevezetés előtt kiegészítésre kerül, az a befektető, aki a kiegészítés közzététele előtt a Kötvényre aukciós vételi ajánlatot tett vagy megvásárlására megállapodást kötött, jogosult ajánlattétele vagy jegyzése visszavonására, illetőleg a megállapodástól való elállásra. A befektető az elállási jogát a kiegészítés közzétételét követő 2 munkanapon belül gyakorolhatja. Az elállás jogának gyakorlására nyitva álló határidőt a Kibocsátó meghosszabbíthatja, az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidőt azonban a kiegészítésnek tartalmaznia kell. A befektető elállása esetén a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen köteles a befektetőnek a nyilatkozattal vagy az értékpapír vételével kapcsolatos költségét és kárát megtéríteni. A kiegészítés közzétételét követő 2 munkanapos időtartam alatt az allokáció nem folytatható le.

A Kötvény forgalomba hozatalával, illetve eladásával kapcsolatos bármely információ továbbadására, illetve a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatos nyilatkozattételre kizárólag a jelen Alaptájékoztatóban erre

felhatalmazott személy jogosult. A jogosulatlan személytől származó információk, illetve az ilyen személy által a forgalomba hozatallal és az eladással kapcsolatosan

tett kijelentések nem tekinthetőek a Kibocsátó felhatalmazásán alapuló információnak, illetve kijelentésnek.

A jelen Xxxxxxxxxxxxxxx nem minősül a Kibocsátó, illetve a Vezető Forgalmazó nyilatkozatának arról, hogy a Kötvényt a befektetők a rájuk vonatkozó jogszabályok értelmében jogosultak megszerezni, vagy a Kötvénybe érdemes befektetni. A Kötvénybe fektetők viselik befektetésük kockázatait. Az Alaptájékoztatóban szereplő előrejelzések a Kibocsátó vezetőségének jelenlegi információin és várakozásain alapulnak, és nincs biztosíték arra, hogy az adott folyamatok a jövőben ténylegesen az előrejelzéseknek megfelelően alakulnak, bekövetkeznek.

A.2.

A Kibocsátó vagy a tájékoztató elkészítéséért felelős személy hozzájárulása a tájékoztatónak az értékpapírok pénzügyi közvetítők általi későbbi újraértékesítése vagy végleges értékesítése céljából történő felhasználásához

A Kibocsátó hozzájárul a Tájékoztatónak az Értékpapírok pénzügyi közvetítők általi későbbi újraértékesítése vagy végleges értékesítése céljából történő felhasználásához.

Az ajánlati időszak megjelölése, amely alatt a pénzügyi közvetítők az értékpapírokat - a megadott hozzájárulás alapján a tájékoztató felhasználásával - újraértékesíthetik vagy véglegesen értékesíthetik

A pénzügyi közvetítők az Értékpapírokat – a megadott hozzájárulás alapján a Tájékoztató felhasználásával – azok lejáratáig újraértékesíthetik, vagy véglegesen értékesíthetik.

A tájékoztató felhasználása szempontjából lényeges, a hozzájáruláshoz kapcsolódó további egyértelmű és objektív feltételek megadása

Az Alaptájékoztató felhasználása szempontjából nincsenek lényeges, a hozzájáruláshoz kapcsolódó további feltételek.

A Kibocsátó tájékoztatja a befektetőket arról, hogy az egyes pénzügyi közvetítők ajánlatainak feltételeit azok megtételekor adják meg.

B. SZAKASZ

A Kibocsátó és a Kezes

B.1.

A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

B.2.

A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa

A Kibocsátó székhelye: 1027 Budapest, Kacsa u. 15-23.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság.

A Kibocsátó működésére irányadó jog: magyar jog; a Kibocsátó szervezetére és működésére a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók.

A bejegyzés országa: Magyarország.

B.3-

B.4a.

A Kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott szolgáltatások fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a Kibocsátó fontosabb

VERSENYPIACAINAK MEGHATÁROZÁSÁVAL

nem értelmezhető

B.4b.

A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása

A Kibocsátó a hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre, a Kormányrendelet szerinti Diákhitel szervezet feladatait a Diákhitel Központ Zrt. látja el. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései nem terjednek ki.

A Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket nyújt: a szabad felhasználású, a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel 1 terméket, és a képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre álló Diákhitel 2 terméket. A hitelrendszer a fentiek alapján két elkülönülő kockázatközösséggel működik, nyereségcél nélkül, de önfinanszírozó módon, melynek érdekében az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik.

B.5.

Amennyiben a Kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a Kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának ismertetése

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) gyakorolja.

	A Diákhitel Központ Zrt. az MFB Stratégiai csoport Pénzügyi csoportjának tagja.
B.6.- B.8.	nem értelmezhető
B.9.	Amennyiben nyereségelőrejelzést vagy -becslést adnak meg, az összeg ismertetése A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereségelőrejelzést.
B.10.	A KORÁBBI PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN JELZETT FENNTARTÁSOK JELLEGÉNEK LEÍRÁSA A Kibocsátó könyvvizsgálója, az Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság korlátozó záradék nélkül auditálta a Kibocsátó 2008., 2009., 2010., 2011., 2012., 2013., 2014. évekre vonatkozó pénzügyi beszámolóit.
B.11.	nem értelmezhető
B.12.	A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére és az azt követő közbenső pénzügyi időszakra benyújtott, a Kibocsátóra vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk kiegészítve AZ ELŐZŐ PÉNZÜGYI ÉV AZONOS IDŐSZAKÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOKKAL; AZZAL A KIVÉTELLEL, HOGY AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRLEGADATOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK AZ ÉV VÉGI MÉRLEGADATOK BENYÚJTÁSÁVAL TELJESÍTHETŐK. Az eszközök állományának alakulása adatok millió forintban
		A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.12.31
		A. Befektetett eszközök	5 567	26 030	51 725	78 401	102 936	127 960	148 529	167 551
		B. Forgóeszközök	1 815	2 432	1 848	2 816	15 997	7 139	11 776	15 336
		C. Aktív időbeli elhatárolások	525	363	1 508	3 870	3 996	4 549	4 557	5 827
		Eszközök összesen	7 907	28 825	55 081	85 087	122 929	139 648	164 862	188 714
		adatok millió forintban
		A tétel megnevezése	2009.12.31	2010.12.31	2011.12.31	2012.12.31	2013.12.31	2014.12.31	2015.06.30
		A. Befektetett eszközök	187 703	204 758	218 834	229 512	235 845	236 925	238 937
		B. Forgóeszközök	19 684	30 209	28 104	45 195	50 792	61 295	44 853
		C. Aktív időbeli elhatárolások	4 818	2 274	1 417	1 754	956	551	3 823
		Eszközök összesen	212 205	237 241	248 355	276 461	287 593	298 771	287 613
		A források állományának alakulása adatok millió forintban
		A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.12.31
		D. Saját tőke	2 374	2 444	2 368	2 328	2 297	2 296	2 297	2 297
		E. Céltartalékok	128	309	1 086	2 440	4 340	6 660	9 171	11 920
		F. Kötelezettségek	5 329	25 204	50 905	75 932	111 180	126 983	150 066	170 934
		G. Passzív időbeli elhatárolások	75	868	724	4 387	5 112	3 709	3 328	3 563
		Források összesen	7 907	28 825	55 083	85 087	122 929	139 648	164 862	188 714
		adatok millió forintban
		A tétel megnevezése	2009.12.31	2010.12.31	2011.12.31	2012.12.31	2013.12.31	2014.12.31	2015.06.30
		D. Saját tőke	2 300	2 291	2 273	2 273	2 273	2 273	2 273
		E. Céltartalékok	14 780	17 729	20 919	24 394	28 252	32 068	34 089
		F. Kötelezettségek	000 000	000 848	218 326	240 827	248 057	255 141	240 567
		G. Passzív időbeli elhatárolások	3 993	6 373	6 837	8 967	9 011	9 290	10 683
		Források összesen	212 205	237 241	248 355	276 461	287 593	298 771	287 613

	A mérleg szerint eredmény alakulása								adatok millió forintban
		A tétel megnevezése	2001.12.31	2002.12.31	2003.12.31	2004.12.31	2005.12.31	2006.12.31	2007.12.31	2008.12.31
		A. Üzemi tevékenység eredménye	- 128	- 51	- 879	- 1 386	- 2 391	- 3 830	- 4 775	- 4 671
		B. Pénzügyi műveletek eredménye	2	177	797	1 322	2 337	3 805	4 751	4 654
		C. Szokásos vállalkozási eredmény	- 126	126	- 82	- 64	- 54	- 25	- 24	- 17
		D. Rendkívüli eredmény	-	-	7	24	24	24	24	17
		E. Adózás előti eredmény	- 126	126	- 76	- 40	- 30	- 1	-	-
		F. Adózott eredmény	- 126	70	- 76	- 40	- 30	- 1	-	-
		G. Mérleg szerinti eredmény	- 126	70	- 76	- 40	- 30	- 1	-	-
									adatok millió forintban
		A tétel megnevezése	2009.12.31	2010.12.31	2011.12.31	2012.12.31	2013.12.31	2014.12.31	2015.06.30
		A. Üzemi tevékenység eredménye	- 5 647	- 5 138	- 5 521	- 5 057	- 5 294	- 5 250	- 3 025
		B. Pénzügyi műveletek eredménye	5 652	5 135	5 525	5 058	5 274	5 134	2 985
		C. Szokásos vállalkozási eredmény	5	- 3	4	1	- 20	- 116	- 40
		D. Rendkívüli eredmény	- 1	- 6	- 4	-	20	116	40
		E. Adózás előti eredmény	4	- 9	-	1	1	-	-
		F. Adózott eredmény	3	- 9	- 18	-	-	-	-
		G. Mérleg szerinti eredmény	3	- 9	- 18	-	-	-	-
	A Kibocsátó kilátásai szempontjából az Alaptájékoztatóban bemutatottakon kívül nem következett be jelentős hátrányos változás a 2014. évi éves auditált beszámolója 2015. április 29. napján történt közzététele, illetve a 2015. évi féléves nem auditált jelentés 2015. augusztus 31. napján történt közzététele óta. A Kibocsátó pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján 2007. december 1-jétől a Kibocsátó kizárólag éves jelentés készítésére kötelezett, a Kibocsátó utolsó kötelező pénzügyi információit 2014. december 31-ére vonatkozóan tette közzé, illetve minden évben féléves jelentést is megjelentetett a jogszabályban előírt tartalommal annak ellenére, hogy a Társaság számára a szabályozás ezt nem teszi kötelezővé. A Kibocsátó 2015 márciusában 30 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó a 2015. március és december közötti időszakban összességében 5 milliárd Ft össznévértékben hozott 2017. november 24- én lejáró, évi 6,75% fix kamatot fizető kötvényeket és 15,5 milliárd Ft össznévértékben hozott forgalomba 2018. június 22-én lejáró, 2,5% fix kamatot fizető kötvényeket. A Társaság az alaptevékenységéhez és működéséhez szükséges, illetve finanszírozási tranzakcióihoz kapcsolódó kifizetéseit mindig kellő időben és összegben teljesítette. 2015. december 31-e és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban az üzletmenetben azóta bekövetkezett lényeges esemény, a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.
B.13.	Kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló közelmúltbeli események ismertetése A közelmúltban nem történt kifejezetten a Kibocsátóval összefüggő, a Kibocsátó fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló esemény.
B.14.	Amennyiben a Kibocsátó egy csoport tagja, a csoport és a Kibocsátónak a csoporton belüli pozíciójának ismertetése, valamint amennyiben a Kibocsátó a csoporton belüli más jogalanyoktól függ, ezt egyértelműen

JELEZNI KELL

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhelye: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00.) gyakorolja.

A tulajdonosi joggyakorló a hasonló jellegű tevékenységet végző, vagyonkezelésébe tartozó társaságokat egy csoportba sorolja, így a Kibocsátó az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Stratégiai csoportján belül a Pénzügyi csoportba tartozik. A Kibocsátó nem minősül konszolidációs körbe bevont társaságnak, illetve a Kibocsátó a csoporton belüli más jogalanyoktól nem függ.

A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

B.15.

A Kibocsátó fő tevékenységi köreinek ismertetése

A Kibocsátó Alapszabály szerinti főtevékenysége "Egyéb hitelnyújtás". A Kibocsátó Xxxxxxxxxxx szerint végzett egyéb tevékenységek: "Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység, Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás”.

A Kibocsátó a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a Hpt.-ben meghatározott ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Kibocsátó ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

B.16.

Amennyiben a Kibocsátó számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a Kibocsátó közvetlenül vagy közvetve más személy tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van-e, e más személy megnevezése, az ellenőrzés

JELLEGÉNEK LEÍRÁSA

A Kibocsátó részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§ (2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági

	szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, mivel annak állami tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. Ezen minősítés következménye, hogy a Társaság részvényei felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag a) a törvényben kijelölt miniszter, b) központi költségvetési szerv, vagy c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult. A Társaság részvényeinek 100%-a, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető, míg azon vagyonkezelői jog kivételesen, törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel létrejöhet.
B.17.	A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a hitelminősítési eljárásban való közreműködésével készített hitelkockázati besorolása A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.
B.18.	A GARANCIA JELLEGE ÉS HATÁLYA A Magyar Állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezessége a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében eszközölt kötvénykibocsátásokért.
B.19.	Információk a kezesről, mintha a garancia tárgyát képező értékpapírokkal azonos fajtájú értékpapírok kibocsátója lenne. Az ilyen információkat tehát az érintett melléklet szerinti összefoglalóhoz előírt FORMÁBAN KELL MEGADNI1 A 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel a hatályos szabályok szerint a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó része felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, bár

1 A Tpt. 27.§(7a) bekezdésében foglaltakkal összhangban a Kibocsátó a Magyar Állam mint kezes bemutatását a jelen Alaptájékoztatóból elhagyja.

	ezeket a kérdéseket jelenleg a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet részben szabályozza, nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Kibocsátónak kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
B.1.	A Kezes jogi és kereskedelmi neve A Kezes neve: Magyar Állam
B.2.	A Kezes székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa A Kezes székhelye, irányadó jog és bejegyzés országa: nem alkalmazandó. A Kezes jogi formája: a Magyar Állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt, államformája köztársaság.
B.3.- B.4a.	A Kezes folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott szolgáltatások fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a Kezes fontosabb VERSENYPIACAINAK MEGHATÁROZÁSÁVAL nem értelmezhető
B.4b.	A Kezest és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása Nem alkalmazandó.
B.5.	Amennyiben a Kezes egy csoport tagja, a csoport és a Kezesnek a csoporton belüli pozíciójának ismertetése Nem alkalmazandó.
B.6.- B.8.	nem értelmezhető
B.9.	Amennyiben nyereségelőrejelzést vagy -becslést adnak meg, az összeg ismertetése A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóban nem tesz közzé nyereségelőrejelzést.
B.10.	A KORÁBBI PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓKRA VONATKOZÓ KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉSBEN JELZETT FENNTARTÁSOK JELLEGÉNEK LEÍRÁSA Nem alkalmazandó.
B.11.	nem értelmezhető

B.12.	A korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak minden egyes pénzügyi évére és az azt követő közbenső pénzügyi időszakra benyújtott, a Kezesre vonatkozó kiemelt korábbi pénzügyi információk kiegészítve az ELŐZŐ PÉNZÜGYI ÉV AZONOS IDŐSZAKÁRA VONATKOZÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOKKAL; AZZAL A KIVÉTELLEL, HOGY AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ MÉRLEGADATOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK AZ ÉV VÉGI MÉRLEGADATOK BENYÚJTÁSÁVAL TELJESÍTHETŐK. Nem alkalmazandó. Nyilatkozni kell arról, hogy a legutóbbi auditált pénzügyi beszámoló közzététele óta nem következtek be a Xxxxx kilátásai szempontjából jelentős hátrányos változások, illetve a jelentős hátrányos változások leírása. Nem alkalmazandó. A Kezes pénzügyi vagy kereskedelmi helyzetében a korábbi pénzügyi információk által lefedett időszak óta bekövetkezett lényeges változások. Nem alkalmazandó.
B.13.	Kifejezetten a Kezessel összefüggő, a Kezes fizetőképességének értékelését lényegesen befolyásoló közelmúltbeli események ismertetése Nem alkalmazandó.
B.14.	Amennyiben a Kezes egy csoport tagja, a csoport és a Kezesnek a csoporton belüli pozíciójának ismertetése,valamint, amennyiben a Kezes a csoporton belüli más jogalanyoktól függ, ezt egyértelműen jelezni kell Nem alkalmazandó.
B.15.	A Kezes fő tevékenységi köreinek ismertetése Nem alkalmazandó.
B.16.	Amennyiben a Xxxxx számára ismert, tájékoztatás arról, hogy a Kezes KÖZVETLENÜL VAGY KÖZVETVE MÁS SZEMÉLY TULAJDONÁBAN VAGY ELLENŐRZÉSE ALATT VAN-E, E MÁS SZEMÉLY MEGNEVEZÉSE, AZ ELLENŐRZÉS JELLEGÉNEK LEÍRÁSA Nem alkalmazandó.
B.17.	A Kezesnek vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kezes KÉRÉSÉRE VAGY A HITELMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁSBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL KÉSZÍTETT HITELKOCKÁZATI BESOROLÁSA Nem alkalmazandó.

B.18-

B.19.

Nem alkalmazandó.

B.20- B.50

nem értelmezhető

C. SZAKASZ

Értékpapírok

C.1.	Az eladásra felajánlott és/vagy kereskedésre bevezetett értékpapírok fajtája és osztálya, értékpapírazonosító számmal együtt Az értékpapír fajtája: Névre szóló, dematerializált kötvény Az értékpapír osztálya: Nem alkalmazandó Az értékpapír értékpapírazonosítója (ISIN-kódja): Az egyes Sorozatok értékpapírazonosító (ISIN) kódjai a Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozott és le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 45.000.000.000 Ft-ot (Negyvenötmilliárd forintot). A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvényprogram keretében a teljes 45.000.000.000 Ft össznévértékben hoz forgalomba Kötvényeket. A Kötvények a Kötvényrendelet és a Tpt. értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok. A Kötvényeken alapuló követelés a Kibocsátóval szemben nem évül el. A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények minimum 1 éves és maximum 10 éves futamidejűek, fix vagy változó kamatozású kötvények. A Kötvények aukciós eljárás útján kerülnek kibocsátásra az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek feltételei szerint.
C.2.	Az értékpapírkibocsátás pénzneme A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.
C.3.- C.4.	nem értelmezhető
C.5.	Az értékpapírok szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások ismertetése A Kötvényprogram során kibocsátott Kötvények Magyarország területén kerülnek kibocsátásra. A Magyarország, mint székhely szerinti tagállam területén kívül a fogadó állam illetékes hatóságának 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő egyedi notifikációja alapján kerülhet sor kibocsátásokra. A Kibocsátó nem vállal kötelezettséget arra, hogy a Kötvények Magyarország területén kívül forgalomba hozatalra kerülnek. A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és magánszemélyek,, valamint

devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

Magyarországon kívül az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban a Kötvények csak az ott érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével, vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

A jelen Alaptájékoztató és az adott Végleges Feltételek terjesztése, illetve a Kötvény forgalomba hozatala és értékesítése egyes jogrendszerekben jogszabályi korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Alaptájékoztató valamely más országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy azt, hogy a Kötvény jogszerűen ezen országokban kibocsátható vagy vásárolható, illetve nem vállal felelősséget az ilyen terjesztés vagy forgalomba hozatal, illetve vásárlás jogszerűségéért.

Magyarországon kívül, és azon fogadó államon kívül, ahol a Kötvény a Kibocsátó által forgalomba hozatalra kerül, a Kibocsátó nem tett semmiféle olyan intézkedést, amely a Kötvény nyilvános forgalomba hozatalát vagy a jelen Alaptájékoztató terjesztését lehetővé tenné egy olyan országban, ahol a forgalomba hozatalhoz vagy a terjesztéshez ilyen intézkedésre szükség van. Ennek megfelelően, az ilyen országban a Kötvény nem bocsátható ki, illetve nem értékesíthető sem közvetve, sem közvetlenül. Továbbá a jelen Alaptájékoztató, a hirdetmények vagy egyéb forgalomba hozatali dokumentumok nem terjeszthetők vagy hozhatók nyilvánosságra, kivéve akkor, ha azok olyan körülmények között történnek, amelyek biztosítják az adott ország vonatkozó jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek betartását (feltéve, hogy a Kibocsátó nyilatkozik erről). A Kötvények egyike sem került korábban, és a jövőben sem kerül nyilvántartásba vételre az Amerikai Egyesült Államok 1933. évi értékpapírokról szóló törvénye („Amerikai Értékpapírtörvény”) alapján. Az Amerikai Értékpapírtörvény S Rendelkezésének megfelelően, a Kötvények egyikét sem lehet amerikai személyek részére vételre felajánlani, értékesíteni, átadni, illetve nem lehet az Amerikai Egyesült Államok területén a Kötvényt senki részére vételre felajánlani, értékesíteni és átadni.

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák. Ez esetben a Kötvényrendelet alapján a korlátozásba ütköző átruházás semmis.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat.

C.6.- C.7.

nem értelmezhető

C.8.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, valamint

"RANGSOROLÁSSAL EGYÜTT", ÉS "A JOGOK KORLÁTOZÁSÁVAL EGYÜTT"

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt, a Kezes készfizető kezességével biztosított kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek. A Kötvények a Kötvényrendelet és a Tpt. értelmében hitelviszonyt megtestesítő átruházható értékpapírok: a Kötvényben a Kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt esetleges egyéb szolgáltatásokat, továbbá a pénzösszeget a Kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti. A Kötvényrendelet alapján a Kötvényeken alapuló követelés a Kibocsátóval szemben nem évül el.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely követelés, így az állami készfizető kezesség bírósági úton történő érvényesítése is a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet.

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóval kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Hirdetményt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Világgazdaság című lapban, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx oldalon,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon, továbbá a befektetők a Tpt. 34. § (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását,

c) a rendszeres tájékoztatás (éves jelentés) és a rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon.

A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4.

§-ának rendelkezései szerint a Világgazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A Diákhitel Központ Zrt. a rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül tájékoztatja a nyilvánosságot minden, a Kötvény értékét vagy hozamát, illetve a Kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

C.9.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, valamint

"RANGSOROLÁSSAL EGYÜTT", ÉS "A JOGOK KORLÁTOZÁSÁVAL EGYÜTT"

A "névleges kamatláb", "a kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok", "amennyiben a kamatláb nem rögzített, a mögöttes eszköz leírása", "a lejárat és a kölcsön kiegyenlítésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a visszafizetési eljárásokat", "a várható hozam", "a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak képviselete"

A C.8. elem kifejtését lásd fentebb.

A Kötvény a kamat/hozam számítása szerint lehet olyan Kötvény,

− amelynek Kamatlába a Lejárat Napjáig nem változik vagy a forgalomba hozatala előtt megállapított mértékre változik ("Fix Kamatozású Kötvény");

− amelynek Kamatlábát valamely piaci kamatláb szerint periodikusan állapítják meg ("Változó Kamatozású Kötvény");

az arra vonatkozó Végleges Feltételekben meghatározottak szerint.

A Kötvény vonatkozásában – amennyiben alkalmazandó – a névleges kamatlábra és a fizetendő kamatra, a kamat esedékessé válásának időpontjára, a kamatfizetési időpontokra, és a várható hozamra vonatkozó információkat a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazza. A változó kamatozású Kötvények kamat-megállapításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó Végleges Feltételekben előírt időben és módon a Vezető Forgalmazó végzi.

A Kötvények kapcsán teljesítendő kifizetéseket a KELER nyilvántartásában az adott esedékességre vonatkozó – a KELER mindenkor hatályos szabályzatában meghatározott – fordulónap ("Fordulónap") végén az adott Kötvényeket illetően állománnyal rendelkező értékpapír-számlavezetők részére kell teljesíteni, a KELER vonatkozó mindenkor hatályos szabályzatával, rendelkezéseivel összhangban, valamint az alkalmazandó adózási jogszabályok figyelembevételével. Az esedékes fizetést azon Kötvénytulajdonos részére kell teljesíteni, aki a Fordulónapon Kötvénytulajdonosnak minősül.

A Kötvényekre aukciós ajánlat tétele természetes személy által személyesen vagy (eseti vagy állandó meghatalmazással) képviselő útján is történhet, amennyiben azt – többek között – jogszabály nem zárja ki. A nem természetes személy Kötvénytulajdonost a jogszabályban és/vagy működési formája szerinti szerződésben vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, szerződésben meghatározott módon és terjedelemben. Képviselő eljárása esetén az aukciós ajánlathoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek a képviselt Kötvénytulajdonost illetik meg, az aukciós ajánlathoz kapcsolódó felelősség szintén a képviseltet terheli, a Kötvények tulajdonjoga az allokációt követően a képviselt Kötvénytulajdonosra száll.

C.10.

Az értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése, valamint

"RANGSOROLÁSSAL EGYÜTT", ÉS "A JOGOK KORLÁTOZÁSÁVAL EGYÜTT"

A "névleges kamatláb", "a kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok", "amennyiben a kamatláb nem rögzített, a

MÖGÖTTES ESZKÖZ LEÍRÁSA", "A LEJÁRAT ÉS A KÖLCSÖN KIEGYENLÍTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, IDEÉRTVE A VISSZAFIZETÉSI ELJÁRÁSOKAT", "A VÁRHATÓ HOZAM", "A HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK TULAJDONOSAINAK KÉPVISELETE"

VALAMINT AMENNYIBEN AZ ÉRTÉKPAPÍR UTÁNI KAMATFIZETÉSNEK SZÁRMAZTATOTT ÖSSZETEVŐJE IS VAN, EGYÉRTELMŰ ÉS ÉRTHETŐ MAGYARÁZATOT KELL NYÚJTANI A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE ARRÓL, HOGY A MÖGÖTTES ESZKÖZ(ÖK) ÉRTÉKE MIKÉNT BEFOLYÁSOLJA A BEFEKTETÉSÜK ÉRTÉKÉT, KÜLÖNÖSEN OLYAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, AMIKOR A KOCKÁZAT A LEGNYILVÁNVALÓBB

A C.9. elem kifejtését lásd fentebb. A többi rész nem alkalmazandó.

C.11.

Tájékoztatás arról, hogy a felkínált értékpapírok tekintetében nyújtottak vagy nyújtanak-e be kérelmet a bevezetés iránt szabályozott

VAGY AZZAL EGYENÉRTÉKŰ PIACOKON TÖRTÉNŐ FORGALMAZÁS CÉLJÁBÓL; A SZÓBA JÖHETŐ PIACOK MEGJELÖLÉSÉVEL

Jelen Alaptájékoztató alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.

A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Sorozatokba tartozó Kötvények – az erre vonatkozó eljárások lefolytatását követően – a BÉT-re bevezetésre kerülnek. A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal.

A Kötvények bevezetésre kerülnek az EuroMTS Ltd. által üzemeltetett MTS Hungary elnevezésű multilaterális kereskedési rendszerre. Az MTS Hungary multilaterális kereskedési rendszer nem minősül szabályozott vagy azzal egyenértékű piacnak. Az MTS Hungary multilaterális kereskedési rendszeren a Kötvényekkel való kereskedés az EuroMTS Ltd. szabályzataiban foglaltaknak megfelelően folyik. Az elszámolás a KELER Zrt. Általános Üzletszabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2) munkanapon történik.

C.12.

- C.22.

nem értelmezhető

D. SZAKASZ

Kockázatok

D.1.	nem értelmezhető

D.2.

A Kibocsátóra jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.

A Program együttes keretösszege és a Kibocsátó legutolsó auditált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó saját tőkéjének összegét. Ennek aránya: 15 024,11 %.

A Kibocsátó 2014. december 31-i auditált beszámolója alapján a „Hiteltartozások összesen / Összes saját tőke” mutató értéke a tervezett 2016. évi 45 milliárd forint keretösszegű kötvényprogram figyelembe vételével: 13 193,71 %.

A Kibocsátó 2016. évi tervezett kötvényprogramjának keretösszege (45 milliárd forint), és a Kibocsátó 2014. december 31-i auditált beszámolójában szereplő összes hiteltartozás összege (254.893 millió forint) – amely hiteltartozás az alábbi mérlegsorokból tevődik össze - együttesen 299.893 millió forint, amely összeg meghaladja a Kibocsátó saját tőkéjének (2.273 millió forint) összegét. A hiteltartozásokat tartalmazó mérlegsorok (adatok millió forintban):

A Kibocsátó működéséhez kapcsolódó kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázat, valamint operatív kockázat

Mindezek mellett a Kibocsátó által működtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle egyéb kockázat is felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében kezeli. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

A Kibocsátó alapvetően kétféle hitelterméket nyújt: a szabad felhasználású, a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását

- Tartozások kötvénykibocsátásból	52 000
- Egyéb hosszúlejáratú hitelek	92 028
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben	60 000
- Rövid lejáratú kölcsönök	44 746
- Rövid lejáratú hitelek	6 119

célzó Diákhitel 1 terméket, és a képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre álló Diákhitel 2 terméket. Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően egységes, azonban a Diákhitel 2 termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az ügyfelek által fizetendő kamat fix 2%. A hitelrendszer a fentiek alapján két elkülönülő kockázatközösséggel működik, nyereségcél nélkül, de önfenntartó és önfinanszírozó módon, melynek érdekében az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik. A 2012-ben bevezetett Diákhitel 2 termék törlesztése 2015-től kezdődött, így a visszafizetési hajlandóságról csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Kibocsátóhoz, így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét.

A Kibocsátó számára a forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a alapján fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezessége a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Mivel azonban a hatályos szabályok szerint a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére vonatkozó szabályozás nem egyértelmű, a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség esetleges beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre. Tekintettel arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó része felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, - bár ezeket a kérdéseket jelenleg a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet részben szabályozza, - nem zárható ki, hogy a fenti szabályokban változás áll be.

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően; az árjegyzéstől eltekintve sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására.

A Kibocsátó jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Kibocsátó működésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a működési feltételeit szabályozó jogszabály szintje – Kormányrendelet – módot ad a Kibocsátó üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Kibocsátó gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Kibocsátó által végzett üzleti tevékenységgel.

A Kibocsátó finanszírozási kockázatai

A Kibocsátó finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat, a működési

kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Kibocsátó nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

A hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt a Társaságnak folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Diákhitel Központ Zrt. az államháztartási jogszabályok szerint kizárólag a Magyar Államkincstárnál vezetheti pénzforgalmi/fizetési számláit, illetve szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában, a Kincstár által a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel értékesített állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A piaci feltételek hiánya és a befektetési lehetőségek korlátozott köre a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. A Kincstárnál vezetett számlák nem optimális kondíciói mellett a Magyar Államkincstár egyelőre nem rendelkezik olyan hozzáadott értékű szolgáltatással sem, amely szükséges lenne a pénzügyi műveletek hatékony lebonyolításához. Ezen feltételek ismeretében a Társaság a szokásos vállalati gyakorlattól eltérően az utalásait nagyobb likviditási tartalék tartása mellett és az átlagosnál hosszabb tranzakciós idővel bonyolítja le. Mindezek ellenére az ezen finanszírozáshoz kapcsolódó működési kockázatok nem befolyásolják a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő kötelezettségeit.

A Kibocsátó működési kockázatai

mutatják, hogy a hallgatói hitelrendszer ügyfeleinek, mint egységes kockázatközösségnek a hitelkockázata stabilan kedvező szinten alakul. A gazdasági

válság által előidézett folyamatok azonban a visszafizetés terén sem jelezhetők pontosan előre az elmúlt 13 év adatai alapján, így ez kockázatot jelent a működés szempontjából. Mindazonáltal a hallgatói hitelrendszer jelenleg még nem teljes mértékben önfinanszírozó, azaz folyamatosan külső forrásokat vesz igénybe, azonban a 2013-2015-ös években a folyósításokat már jelentősebb mértékben meghaladó összegű befizetés érkezett be a törlesztő ügyfelektől. Így a visszafizetések esetleges átmeneti visszaesése nem befolyásolná a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A hallgatói hitelrendszer a két hallgatói hitel termékhez kapcsolódóan elkülönülő két független kockázatközösséggel működik, az eddigieknek megfelelően nyereségcél nélkül, de önfenntartó és önfinanszírozó módon, melynek érdekében az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik. A rendszer továbbra is külső független szakértők által működtetett és auditált hitelkockázati modell alapján kerül paraméterezésre (kockázati kamatprémium, céltartalékolás, kötelező törlesztési hányadok) a hosszútávon stabil, önfenntartó működés szem előtt tartásával.

Általános jogi kockázatok

A Kibocsátó jogi kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: az európai uniós jogszabályok és előírások hatással vannak a Kibocsátó tevékenységére, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban is kockázattal jár, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg.

Azok a jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi jogszabályalkotások, valamint az államháztartásra vonatkozó jogszabályok.

Mivel az Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülnek módosításra, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése várható, illetve az nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek módosítására illetve a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására a Kötvények kibocsátását követően is sor kerülhet. Bár a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló készfizető kezességre az Áht. és a Ptk. rendelkezései az irányadók, azonban nem zárható ki a Magyar Államot terhelő készfizető kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok változása.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabályok jelentős része rövid felkészülési időt biztosítva lép hatályba, illetve a már hatályba lépett, a végrehajtást szolgáló jogszabályok időközben – adott esetben több alkalommal is – módosításra kerülhetnek.

D.3.

Az értékpapírokra jellemző sajátos kockázatokkal kapcsolatos alapvető információk

A kötvények, mint értékpapírok, a tőke- és pénzpiacok változásaiból eredően illetve a tőkepiaci eszköz jellegükből adódóan is hordoznak olyan kockázatokat, amelyek függetlenek akár a kibocsátó gazdálkodási környezetének kockázataitól, akár a Kibocsátó gazdálkodásának kockázataitól. Ilyen kockázatok lehetnek:

- a Kötvényekbe történő befektetés kockázata: a Kötvényekbe történő befektetés során minden befektetőnek magának kell mérlegelnie, hogy a Kötvény mint pénzügyi eszköz megfelelő-e a számára;

- piaci kockázat: amennyiben egy adott befektető a Kötvényeit lejárat előtt értékesíti, akkor az addig eltelt futamidő alatt történő hozammozgások függvényében a Kötvényeken árfolyam-különbözet (nyereség, vagy veszteség) keletkezhet;

- likviditási kockázat: a Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza-, illetve megvásárlására;

- az aukciós eljárás kockázata: az aukciós eljárás szabályai miatt nincs biztosíték arra, hogy a befektető benyújtott ajánlata elfogadásra kerül, továbbá a Kibocsátó az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében jogosult az aukciós eladási ajánlatától elállni.

Ezzel kapcsolatban a Kibocsátó felhívja a befektető figyelmét, hogy a magyarországi vállalati illetve banki kötvények másodpiacára – különösen a tőzsdén kívüli piacra – a likviditás hiánya jellemző, ezért az állampapírokhoz viszonyítva jóval magasabb a vállalati és a banki kötvények likviditási kockázata. Ez azt jelenti, hogy a Kötvénytulajdonos a futamidő lejárta előtt esetleg csak jelentős árfolyam- illetve tőkeveszteséggel tudja eladni a Kötvényeket.

D.4.- D.6.

nem értelmezhető

E. SZAKASZ

Ajánlattétel

E.1.- E.2a.

nem értelmezhető

E.2b.

Az ajánlattétel okai, és a bevétel felhasználása, ha az nem nyereségszerzés és/vagy egyes kockázatok fedezése

A Kötvényprogram célja, hogy a Kibocsátó a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását a Kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítsa.

részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető,

tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával a rendszer önfinanszírozóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított hallgatói hitelek forrásigényét, a működéssel kapcsolatos kiadásokat, illetve a forrásportfolió esedékes kamatfizetéseit, így a rendszer – az adósságmegújítások kivételével – nem igényel további külső finanszírozást.

E.3.

Az ajánlattétel feltételeinek ismertetése

A. A Kötvénykibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet 22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A Kötvényprogram keretében egy vagy több Kötvénysorozat kerülhet értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az egyes Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától kezdődően 2016. december 31-ig tart.

A Tpt. 27.§ (6) bekezdése alapján a Kötvényprogram hatálya alá tartozó egyes forgalomba hozatalok esetében a Kibocsátó a forgalomba hozatal kezdőnapját megelőzően a forgalomba hozatal végleges feltételeiről (így különösen: a forgalomba hozatal össznévértéke, az értékpapír futamideje, lejárata, kamata vagy egyéb járulékai, a forgalomba hozatal módja és helye, továbbá az új Sorozat értékpapírkódja, stb.) a vonatkozó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja és azt közzéteszi a közzétételi helyeken.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozatok egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi a Végleges Feltételeket. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Világgazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező

médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.


E.4.	A Kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségeik bemutatása, ideértve az összeférhetetlen érdekeltségeket is A Kibocsátónak nincsenek a kibocsátás/ajánlattétel szempontjából lényeges érdekeltségei, ideértve az összeférhetetlen érdekeltségeket is.
E.5.- E.6.	nem értelmezhető
E.7.	A KIBOCSÁTÓ VAGY AZ AJÁNLATTEVŐ ÁLTAL A BEFEKTETŐRE TERHELT KÖLTSÉGEK BECSÜLT ÖSSZEGE Nincs a Kibocsátó által a kibocsátással kapcsolatban a befektetőre terhelt költség, de a befektetőknek számolniuk kell azzal, hogy a Kötvények, mint dematerializált értékpapírok értékpapírszámlán kerülnek nyilvántartása, amely költséggel járhat a befektető részére.

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

1.1. A Kötvényekbe történő befektetés kockázata

A Kötvényekbe történő befektetés során minden befektetőnek magának kell mérlegelnie, hogy a Kötvény mint pénzügyi eszköz megfelelő-e a számára.

1.2. Piaci kockázat

Amennyiben egy adott befektető a Kötvényeit lejárat előtt értékesíti, akkor az addig eltelt futamidő alatt történő hozammozgások függvényében a Kötvényeken árfolyam-különbözet (nyereség, vagy veszteség) keletkezhet.

1.3. Likviditási kockázat

A Kötvények másodlagos piacán a jelen piaci körülmények között, az árjegyzéssel együtt is alacsony likviditás jellemző, emiatt lehetséges, hogy a befektető a lejárat előtt csak árfolyamveszteséggel tudja a Kötvényét értékesíteni. Nem adható biztosíték a Kötvények likviditását illetően. Sem a Kibocsátó, sem a Forgalmazók nem kötelesek ajánlatot tenni a Kötvények vissza, illetve megvásárlására.

1.4. Az aukciós eljárás kockázata

Az aukciós eljárás szabályai miatt nincs biztosíték arra, hogy a befektető benyújtott ajánlata elfogadásra kerül.

A fentiek mellett a Kibocsátó az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – jogosult az aukciós eladási ajánlatától elállni.

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Társaság működésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a működési feltételeit szabályozó jogszabály szintje – kormányrendelet – módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Társaság által végzett üzleti tevékenységgel.

2.2. Tulajdonosi kockázat

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. jár el. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

2.3. A Társaságnak a Kötvénykibocsátásból eredő kockázata

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

A Kibocsátó 2016. évi tervezett kötvényprogramja keretösszege (45 milliárd forint), és a Kibocsátó 2014. december 31-i auditált beszámolójában szereplő összes hiteltartozás összege (254.893 millió forint) – amely hiteltartozás az alábbi mérlegsorokból tevődik össze - együttesen 299.893 millió forint, amely összeg meghaladja a Kibocsátó saját tőkéjének (2.273 millió forint) összegét. A hiteltartozásokat tartalmazó mérlegsorok (adatok millió forintban:

- Tartozások kötvénykibocsátásból	52 000
- Egyéb hosszúlejáratú hitelek	92 028
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben	60 000
- Rövid lejáratú kölcsönök	44 746
- Rövid lejáratú hitelek	6 119

2.4. A Társaság finanszírozási kockázatai

A Társaság finanszírozási igényét tekintve két tendencia mutatkozik. Az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat, a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. Ezzel párhuzamosan egyre több azon hónapoknak a száma, amikor a Társaság nettó megtakarító, így a jelenleg rendelkezésre álló korlátozott befektetési lehetőségek egyre nagyobb szerephez jutnak. Nettó finanszírozási igény így jellemzően az adósságmegújítások kapcsán, azaz évente 1-2 alkalommal keletkezik. Mivel azonban a kizárólag az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó összes kötelezettségének teljesítésére, ezért a lejáró hitelek és kötvények törlesztése, megújítása csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság

finanszírozásában tehát számolni kell a megújítási kockázattal, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabilitása minden döntés előtt a legfontosabb szempont. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását továbbra is kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeihez a Magyar Állam részéről fennálló jogszabályon alapuló készfizető kezesség, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

2.5. A Társaság működési kockázatai

Az elmúlt időszakban a Társaság a hallgatói hitel iránti kereslet csökkenésével szembesült. A kereslet csökkenése nem veszélyezteti a kockázatközösség stabilitását, és az elsősorban a gazdasági válság miatt a hitelekkel szembeni negatív attitűddel, illetve a felsőoktatásba belépők számának csökkenésével magyarázható. A beszedési tevékenység hatékonysága lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát és a hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabil és önfenntartó működését. A Diákhitel 1 esetében a hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg már 13 naptári év adatai állnak rendelkezésre. Ezek – és a külső, független aktuárius által működtetetett kockázati modell – azt mutatják, hogy a hallgatói hitelrendszer ügyfeleinek, mint egységes kockázatközösségnek a hitelkockázata stabilan kedvező szinten alakul. A gazdasági válság által előidézett folyamatok azonban a visszafizetés terén sem jelezhetők pontosan előre az elmúlt 13 év adatai alapján, így ez kockázatot jelent a működés szempontjából. Mindazonáltal a hallgatói hitelrendszer jelenleg még nem teljes mértékben önfinanszírozó, azaz folyamatosan külső forrásokat vesz igénybe, azonban a 2013-2015-ös években a folyósításokat már jelentősebb mértékben meghaladó összegű befizetés érkezett be a törlesztő ügyfelektől. Így a visszafizetések esetleges átmeneti visszaesése nem befolyásolná a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A Felsőoktatási törvény 2012 őszétől átalakította felsőoktatás finanszírozását. A Felsőoktatási törvényben foglaltak szerint a hallgatói hitelrendszer is átalakításra, bővítésre került abban a tekintetben, hogy a jogosultak hiteligényét a Társaság kielégíthesse. Ez azonban továbbra is a hosszú távú stabil és önfenntartó működés szem előtt tartásával valósult meg. A magyar felsőoktatásban 2012 őszétől felmenő rendszerben bevezetett új finanszírozási formákhoz illeszkedően a Diákhitel Központ Zrt. alapvetően kétféle hitelterméket nyújt, melyek

elsősorban felhasználási céljukban térnek el egymástól. Továbbra is általánosan elérhető a szabad felhasználású, alapvetően a felsőoktatásban való részvételhez kapcsolódó megélhetési költségek finanszírozását célzó Diákhitel 1 termék. Ezen túl a képzési önköltséget fizető hallgatók számára rendelkezésre áll a Diákhitel 2 termék, amely kizárólag a felsőoktatási intézmény számára engedményezhető a hallgató által fizetendő önköltség fedezetéül. Az önfinanszírozó, jövedelemarányos törlesztésű hitelmodell alapvetően egységes, azonban a Diákhitel 2 termékhez a költségvetés általános kamattámogatást nyújt, az ügyfelek által fizetendő kamat fix 2%. A hitelrendszer a fentiek alapján elkülönülő két kockázatközösséggel működik, az eddigieknek megfelelően nyereségcél nélkül, de önfenntartó és önfinanszírozó módon, melynek érdekében az állami készfizető kezességvállalás melletti piaci finanszírozásra támaszkodik. A rendszer továbbra is külső független szakértők által működtetett és auditált hitelkockázati modell alapján kerül paraméterezésre (kockázati kamatprémium, céltartalékolás, kötelező törlesztési hányadok), a hosszútávon stabil, önfenntartó működés szem előtt tartásával. A 2012-ben bevezetett Diákhitel 2 termék törlesztése 2015-től kezdődött, a visszafizetési hajlandóságról – megfelelő mennyiségű adatok hiányában – egyelőre csak becslésekkel lehet élni. Jelentős eltérés azonban a korábbiaktól, hogy az ügyfeleknek járó általános állami kamattámogatás már a folyósítás napjától folyamatosan érkezik a Társasághoz így csökkentve a hallgatók végzéskori eladósodottságának mértékét és a folyamatos cash-flow-val mérsékelve a rendszer külső finanszírozási igényét.

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állam jogszabály alapján fennálló készfizető kezességéért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie. A 2016. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás az Áht. vonatkozó rendelkezései értelmében jogszabályi állami kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével, a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló állami kezességet jelent.

Bár az állami kezességvállalás jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazók megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-ának hatálybelépésével a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Forgalmazók rögzítik, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás.

A Társaság meghatározott kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része.

A 2016. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

(i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve a Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki,

(ii) amely Kötvénykibocsátásokkal összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi, továbbá

(iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Bár az Áht. 92. § (8) bekezdése alapján törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában hitelviszonyon alapuló jogviszonyhoz kapcsolódó jogszabályi állami kezesség feltétele a jogszabályi állami kezességen túlmenően az alapügylet tőkeösszege felének megfelelő fedezet hitelező általi előírása, a 2016. évi költségvetési törvény 51.§ (2) bekezdése ez alól az előírás alól a Társaság számára felmentést ad: a Társaságnak a Kötvényekből eredő kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességen túl a hitelező (kötvénytulajdonos) további biztosíték előírására nem köteles.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel, és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

– igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti, és a készfizető kezes marasztalását vagy akkora összegre, vagy annál kevesebb összegre kéri, mint amelyre a készfizető kezesség alapján jogosult lenne.

A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 6:417. § (5) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak, azaz a készfizető kezes a per és a végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a jogosult Kötvénytulajdonos a Kibocsátót mint főkötelezettet a teljesítésre eredménytelenül felszólította.

A Ptk. 6:418. § szerint a kezesség jogosultja köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére. Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni

a kezest, ha a biztosított kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt.

Tekintettel arra, hogy ezen általános kötelezettségek alól a Kötvényekre vonatkozó különös jogszabályok, illetve a készfizető Kezes vagy a rá vonatkozó speciális szabályozás nem biztosít felmentést, a Kötvénytulajdonost mint a készfizető kezesség jogosultját a Kibocsátó mint főkötelezett teljesítésének elmaradása vagy a Kötvényen alapuló követelés változása esetén terheli a fenti tájékoztatási kötelezettség.

Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos köteles tájékoztatni a Kezest, továbbá felszólítani a Kezest a teljesítésre; ezt követően választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti.

A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárat az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

A fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2.§ (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418.§-ai, 6:420.§-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár.

Amennyiben a szerződésszegés alapján a készfizető kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a készfizető kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét.

A jogszabályi állami kezesség előkészítését, illetve beváltásának rendjét a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szabályozza. Eszerint – törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás várható időpontjáról, illetve a beváltás mértékéről – ide nem értve az egyedi, egyenként 2 millió forint értékhatár alatti beváltásokat – a jogszabályt elsőhelyi felelősséggel előterjesztő illetékes miniszter (ha ez nem az államháztartásért felelős miniszter) a kezest a várható beváltást megelőzően legalább

15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokoló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos

a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.

A 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a jogszabályi kezességvállalásból származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályi készfizető kezességvállalások beváltásának érvényesítési határidejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formáját ölti, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e. Ennek alapján a Kötvénytulajdonosoknak az állami készfizető kezesség beváltása esetén hangsúlyozottan ügyelniük kell a Kötvényeken alapuló fizetési kötelezettségek esedékességét követő 180 napon belüli, a Magyar Állammal szembeni igényérvényesítésre.

Az állami kezesség beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el. Az adóhatóság a beváltás iránti kérelmet elutasítja, ha a jogosult eljárása a kezességgel biztosított kötelezettség elvállalásánál, valamint a kezesség fennállásának ideje alatt nem felelt meg a külön jogszabályokban, valamint a 110/2006. (V.5.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.

A beváltott állami kezesség, azaz a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség alapján az állam által kifizetett összeg – figyelemmel a külön jogszabályokban foglaltakra – a kötelezett Kibocsátónak a Magyar Állammal szembeni kötelezettségévé válik, erről az érintettet az állami adóhatóság határozatban értesíti. Az ilyen tartozást az Áht. 92.§ (6) bekezdése értelmében – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adók módjára behajtandó köztartozásként kell behajtani.

A fentiekből megállapítható, hogy – bár a szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességre, – az érvényesítésére továbbra is kevés konkrét részletszabályt állapít meg. Emiatt a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

Bár a Kibocsátó és a Forgalmazók megítélése szerint a Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló készfizető kezességre a Ptk. rendelkezései az irányadók, amely a kezességre vonatkozóan is új rendelkezéseket állapít meg,. nem zárható ki a Magyar Államot terhelő készfizető kezesi kötelezettségekre vonatkozó jogszabályoknak a Kötvények lejáratáig bekövetkező változása.

Tekintettel ezen túl arra, hogy az állami kezességvállalás jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései felhatalmazzák a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, - bár ezeket a kérdéseket jelenleg a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet részben szabályozza - nem zárható ki, hogy a vonatkozó szabályokban változás áll be.

4. EGYÉB KOCKÁZATOK

Mivel az Alaptörvény alapján alapvető jogintézmények kerültek és a továbbiakban is kerülhetnek módosításra, továbbá tekintettel a Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésére, a kibocsátáskor hatályos jogszabályoknak a Kötvény futamideje alatti módosítása, illetve azok helyett új jogszabályok hatályba lépése nem zárható ki. Különösen igaz ez az államháztartással kapcsolatos jogszabályokra, amelyek közül – bár az alapvető rendelkezések elfogadása a 2011. év végén megtörtént, – a végrehajtást szolgáló rendeletek megalkotására illetve módosítása a Kötvények kibocsátását követően is sor kerülhet.

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található.

Áht.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
ÁKK Zrt.	Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1027 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0-00., xxxxxxxxxxxxxx: 01-10- 044549).
Aukciós Értékpapírtábla	A BÉT mindenkor hatályos „Az MMTS1 Kereskedési Rendszerben, az Aukciós- Értékpapírtáblán történő Aukciós kereskedés szabályairól” szóló vezérigazgatói határozatában foglaltak szerinti Értékpapírtábla.
Bázispont	A százalék századrésze.
BÉT	A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., Platina torony. I. ép. IV. em., cégjegyzékszám: 01-10-044764).
Bszt.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve helyébe lépő jogszabály(ok).
Értékpapír-számla	A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.
Euró	A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta.
EHM	A betéti kamat és értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet illetve a helyébe lépő jogszabály(ok) szerinti, a Végleges Feltételekben megállapításra kerülő egységesített értékpapír hozam mutató.
EuroMTS Ltd.	Az EuroMTS Limited (nyilvántartási szám:

	03615752; székhely: 00 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx XX0X 0XX, Xxxxxxxx Xxxxxxxxx).
Felsőoktatási törvény	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
Felügyelet	A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó hatóság jogkörében eljáró MNB illetve annak a pénzügyi felügyeleti hatósági minőségében mindenkori jogutódja.
Forgalmazók	Concorde Értékpapír Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.) ERSTE Befektetési Zrt. (székhely: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 00-00.) FHB Kereskedelmi Bank Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.) ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.) Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) MKB Bank Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.) UniCredit Bank Hungary Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.)
Forgalomba hozatal	A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.
Ft / forint	Magyarországnak a Kötvények kibocsátásakor hivatalos fizetőeszköze.
Hpt.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVI. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
KELER Zrt. / KELER	A KELER Központi Értéktár Zrt. (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00., xxxxxxxxxxxxxx: 01- 10-042346).
Kereskedési rendszer	BÉT mindenkori, a hitelpapír-szekciót kiszolgáló, elektronikus kereskedési rendszere.

Kezes	Az államháztartásért felelős miniszter által képviselt Magyar Állam.
Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt. / Részvénytársaság	A Diákhitel Központ Zrt.
Kincstár	A Magyar Államkincstár.
Kormányrendelet	A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Kormányrendelet a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
Kötvények	A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.
Kötvényprogram	A Kibocsátó 2016. évi 45 Mrd Ft, azaz Negyvenötmilliárd forint keretösszegű, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott forint kötvényprogramja.
Kötvényrendelet	A kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Kormányrendelet a mindenkori módosításaival, és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
Központi Értéktár	A KELER Zrt.
MNB	A Magyar Nemzeti Bank.
MMTS1 Kereskedési rendszer:	A BÉT mindenkor hatályos „Az MMTS1 Kereskedési Rendszerben, az Aukciós- Értékpapírtáblán történő Aukciós kereskedés szabályairól” szóló vezérigazgatói határozatában ekként meghatározott rendszer.
MTS Hungary	Az EuroMTS Ltd. által üzemeltetett multilaterális kereskedési rendszer hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok másodpiaci kereskedését lehetővé tevő platformja.
Munkanap	Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.
NGM	A Nemzetgazdasági Minisztérium.

Okirat	A Tpt. 7. § (2) bekezdése illetve a helyébe lépő jogszabály(ok) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényről kiállított, értékpapírnak nem minősülő okirat.
Ptk.	Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a mindenkori módosításaival, és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
Részlet / Sorozatrészlet	Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos.
Részvényes	A Társaság részvényeinek tulajdonosa, a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat a Kötvények kibocsátásakor az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. gyakorolja.
Sorozat / Kötvénysorozat	Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.
Számviteli törvény	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
Szja. tv.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
Tpt.	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
Végleges Feltételek	Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27. § (6) bekezdésének megfelelően az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit, az értékpapírjegyzékkel kapcsolatos információkat tartalmazza, így különösen: a forgalomba hozatal össznévértékét, az értékpapír futamidejét, lejáratát, kamatát vagy egyéb járulékait, a forgalomba hozatal módját és helyét, továbbá az új értékpapír-sorozat értékpapírkódját. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő

	Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.
Vezető Forgalmazó	Az ÁKK Zrt.
2005. évi költségvetési törvény	A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2006. évi költségvetési törvény	A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2007. évi költségvetési törvény	A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2008. évi költségvetési törvény	A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2009. évi költségvetési törvény	A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2010. évi költségvetési törvény	A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2011. évi költségvetési törvény	A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2012. évi költségvetési törvény	A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény a mindenkori

	módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2013. évi költségvetési törvény	A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2014. évi költségvetési törvény	A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2015. évi költségvetési törvény	A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).
2016. évi költségvetési törvény	A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény a mindenkori módosításaival és az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

Alulírottak, mint az Alaptájékoztatóban szereplő információkért felelős személyek kijelentik, hogy az elvárható gondosság mellett, a lehető legjobb tudásuk szerint a jelen Alaptájékoztatóban szereplő információk megfelelnek a tényeknek, az Alaptájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.

Kelt:Budapest, 2016. február 16. napján

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx vezérigazgató s.k.

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE

A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre:

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Rt. 2005. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Éves adatok” linkről.

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2006. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Rt. 2006. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

4. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2007. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2007. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

5. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

6. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2008. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2008. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

7. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

8. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2009. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2009. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

9. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

10. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2010. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2010. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

11. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2011. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

12. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2011. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2011. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Éves adatok” linkről.

13. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2012. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

14. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2012. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2012. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

15. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2013. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2013. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

16. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2013. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2013. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

17. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2014. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2014. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

18. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2014. ÉVI ÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2014. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolót is tartalmazó Éves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

19. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2015. I. FÉLÉVI FÉLÉVES JELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2015. I. félévi féléves jelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőknek/Pénzügyi adatok/Évközi jelentések” linkről.

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása.

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása

A Társaság szervezetére és működésére a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya nem terjed ki.

A Társaság részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§

(2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül, mivel annak állami tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt. Ezen minősítés következménye, hogy a Társaság részvényei felett a tulajdonosi jogok gyakorlására kizárólag

a) a törvényben kijelölt miniszter,

b) központi költségvetési szerv, vagy

c) az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet jogosult.

A Társaság részvényeinek 100%-a, mint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény erejénél fogva elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll, azon osztott tulajdon nem létesíthető, míg azon vagyonkezelői jog kivételesen, törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt személyekkel létrejöhet.

Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma Alapítás dátuma: 2001. április 27.

Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, 2001. június 14.

Cégjegyzék száma: 00-00-000000

A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van, a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa tehát a Magyar Állam.

A Magyar Állam képviseletében a tulajdonosi jogokat 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. („MFB Zrt.”) (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja. Az MFB Zrt. a magyar állam kizárólagos tulajdonában lévő hitelintézet. Jogállását, feladatait és tevékenységi körét a 2001. évi XX. törvény („MFB-törvény”), az Alapszabály, továbbá a kormány által jóváhagyott stratégia határozzák meg. Alapfeladata a hazai vállalkozások számára kedvező konstrukciójú fejlesztési hitelek biztosítása, valamint az állam hosszú távú gazdaságfejlesztési céljainak támogatása, azokhoz pénzpiaci források bevonása. A tulajdonosi joggyakorló a hasonló jellegű tevékenységet végző, vagyonkezelésébe tartozó társaságokat egy csoportba sorolja, így a Kibocsátó az MFB Zrt. Stratégiai csoportján belül a

Pénzügyi csoportba tartozik. A Kibocsátó nem minősül konszolidációs körbe bevont társaságnak, illetve a Kibocsátó a csoporton belüli más jogalanyoktól nem függ.

A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete 2001. április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve 2001. április 27- től 2001. december 31-ig tartott. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez.

A Társaság alaptőkéje 300.000.000,- Ft, azaz Háromszázmillió forint.

1.2. A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma A Kibocsátó székhelye: 1027 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 15-23.

A Kibocsátó telephelyei: 1191 Budapest, Vak Bottyán u. 75. A-C., II. emelet 242.

(KÖKI Terminál)

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság

A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Kacsa u. 15-23.

A Kibocsátó telefonszáma: x00-0-000-0000

1.3. A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése

1.3.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Állam 2002. december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogokat 2002. december 31-től a Pénzügyminisztérium, ezt követően az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény értelmében 2007. szeptember 25-étől az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út. 56.), 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhely: 1133 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.), majd 2010. június 17-étől az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 31.) gyakorolja.

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes részvénytársaság, ahol közgyűlés nem működik. A közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes határozattal dönt és gyakorolja a Részvénytársaság legfőbb szervének jogait az alábbiak szerint:

a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke felemelése és leszállítása;

c) döntés a Részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

d) a Részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

e) a Cégvezető (Vezérigazgató) megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, felette a munkáltatói jogok gyakorlása, és számára a 2009. évi CXXII. törvényben foglaltak szerint a teljesítmény-követelmény és az ahhoz tartozó juttatások (teljesítménybér vagy más juttatás), valamint a személyi alapbér növelésének irányadó mértékének meghatározása;

f) a Részvénytársaság vezető tisztségviselői, Felügyelőbizottságának tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazási módjának és mértékének főbb elveiről szóló szabályzat (Javadalmazási Szabályzat) alkotása és

kiadása, amelyet az elfogadástól számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni;

g) az Igazgatóság és Felügyelőbizottság elnökének és további tagjainak megválasztása, visszahívása, és díjazásuk megállapítása,

h) a Felügyelőbizottság egyetértésével javasolt könyvvizsgáló személyének megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása;

i) a Részvénytársaság vezető tisztségviselői és a Felügyelőbizottság tagjai részére felmentvény megadása, amely szerint a Részvénytársaságnak velük szemben a tisztségviselői tevékenységükkel kapcsolatban igénye nincs;

j) a Felügyelőbizottság, valamint a könyvvizsgáló írásbeli jelentésének birtokában a Számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is, továbbá döntés osztalékelőleg fizetéséről;

k) a Részvénytársaság különböző időtávokra vonatkozó tervjavaslatainak - ideértve az éves üzleti tervet és annak módosítását is - jóváhagyása;

l) a Részvénytársaság középtávú fejlesztési koncepcióinak (középtávú stratégiájának) jóváhagyása;

m) döntés a Xxxxxxxxx Xxxxxxx Zrt. finanszírozási tervének elfogadásáról és az államháztartásért felelős miniszter elé terjesztéséről jóváhagyás céljából, valamint a finanszírozási tervben meghatározott finanszírozási kereteket meghaladó forrásbevonásról;

n) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

o) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

p) döntés a részvény előállítási módja megváltoztatásáról;

q) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásról;

r) döntés a gazdálkodó szervezet Részvénytársaság által történő alapításáról, a Részvénytársaság által alapított gazdálkodó szervezet megszüntetéséről, gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséről, illetve részesedés átruházásáról;

s) döntés minden olyan kötelezettségvállalásról és tárgyi eszköz értékesítésről, amely nem szerepel a jóváhagyott éves üzleti tervben, és ami üzleti terv módosítással jár együtt;

t) a Felügyelőbizottság ügyrendjének jóváhagyása;

u) döntés minden olyan kérdésben, amit a Ptk., a jogszabályok, vagy az Alapszabály a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal;

v) a Részvénytársaság nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint összeállított pénzügyi kimutatásának jóváhagyása.

A Részvényes a hatáskörébe tartozó ügyekben az MFB Zrt. útján, Alapítói határozat formájában, írásban dönt. A Részvényes az Alapítói határozatot a Részvénytársaság Igazgatósága és Felügyelőbizottsága elnökének és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megküldi. Az f) pontban meghatározott szabályzatot elfogadásától számított 30 napon belül a Cégbíróságon letétbe kell helyezni. A Részvénytársaság az Igazgatóság tagjaival mentesítési megállapodást köt, amelyben az Igazgatóság tagjait mentesíti az igazgatósági tagok által a vezető tisztségviselői jogviszonyukkal összefüggésben harmadik személynek okozott károk megtérítésének Ptk. szerinti kötelezettsége (Ptk. 6:541. §) alól.

1.3.2. Az ismert trendek, a bizonytalansági tényezők, a kereslet, a kötelezettségvállalások vagy váratlan események bemutatása, amelyek valószínűleg jelentős hatást gyakorolhatnak a kibocsátó üzleti kilátásaira legalább a folyó pénzügyi évben

A Társaságra jelentős hatást gyakorló bizonytalansági tényezők három csoportba sorolhatóak. Ezek a jogszabályi, működési és finanszírozási tényezők.

A jogszabályi környezetben rejlő bizonytalansági tényező, hogy a Társaság működésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a működési feltételeit szabályozó Kormányrendelet módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására.

A Társaság tevékenysége jelentős mértékben függ a felsőoktatási szektor és a pénz- és tőkepiaci környezet alakulásától. A működési környezetben megmutatkozó kockázatot jelentő trend, hogy az elmúlt időszakban a Társaság a hallgatói hitel iránti kereslet csökkenésével szembesült. A kereslet csökkenése elsősorban a gazdasági válság miatt a hitelekkel szembeni negatív attitűddel, illetve a felsőoktatásba belépők számának csökkenésével magyarázható.

A beszedési tevékenység hatékonysága is lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát és a hallgatói hitelrendszer hosszú távú stabil és önfenntartó működését: a 2013-2015-ös években a folyósításokat már jelentősebb mértékben meghaladó összegű befizetés érkezett be a törlesztő ügyfelektől. Így a visszafizetések esetleges átmeneti visszaesése nem befolyásolná a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A Társaság finanszírozási igényét tekintve az ügyfelektől befolyó összegek éves szinten az új folyósításokat, a működési kiadásokat és a kamatkiadásokat is képesek fedezni, így külső finanszírozási igénye alapvetően csak a lejáró forráselemek megújításának van. A Társaság finanszírozásában számolni kell a megújítási kockázattal és a piaci kockázattal is, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében és annak feltételeiben rejlenek. Az elmúlt években a Társaság tőkepiacról történő finanszírozása maradéktalanul, és kedvező feltételekkel valósult meg. A válság óta azonban a pénz- és tőkepiaci környezet fokozott bizonytalanságot jelent, ezért a Társaság megfelelő óvatossággal és rugalmassággal tervezi meg a forrásbevonási tevékenységét.

1.3.3. A Társaság vezetése

1.3.3.1. Az Igazgatóság

Az Igazgatóság a Részvénytársaság ügyvezető szerve. Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az Igazgatóság által elfogadott ügyrendben kell rendelkezni.

Az Igazgatóság bármely tagja jogosult felvilágosítást, vagy információt kérni bármely ügyben a Részvénytársaság alkalmazottaitól, akik azt haladéktalanul kötelesek megadni.

Az Igazgatóság 3-5 tagból áll, akiket a Részvényes határozatlan időtartamra választ. A tagok tisztségüket – az érintett vezető tisztségviselő döntésétől függően – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látják el, amely jogviszonyukból a vezető tisztségviselőt a Részvényes bármikor visszahívhatja. Az Igazgatóság elnökét a Részvényes választja.

Az Igazgatóság

a) gondoskodik a Részvényes által elfogadott üzleti tervben foglaltak végrehajtásáról, irányítja a Részvénytársaság gazdálkodását;

b) felelős a Részvénytársaság működési körében az általa, illetve az általa delegált hatáskörben hozott minden döntésért;

c) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a Részvényes kizárólagos hatáskörébe;

d) előzetesen elkészít az Alapszabály 9.1. e), g), i) és t) pontok kivételével minden, a Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési javaslatot, majd előterjesztésének – és amennyiben az Alapszabály azt előírja, a Felügyelőbizottság véleményének – csatolásával előterjeszti azt a Részvényesnek;

e) az Igazgatóság ügyrendjét elfogadja,

f) a Vezérigazgató számára meghatározott teljesítmény-követelményre, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybérre vagy más juttatás meghatározására, valamint a Vezérigazgató prémium-feladata időarányos teljesítésének értékelésére, és a prémiumelőleg kifizethetőségéről szóló javaslatot a Részvényes elé terjeszti;

g) a Vezérigazgatónak a vezérigazgató-helyettesek számára meghatározott teljesítmény- követelményre, az ahhoz kapcsolódó teljesítménybérre vagy más juttatás meghatározására, valamint a prémium-feladat időarányos teljesítésének értékelésére, és a prémiumelőleg kifizethetőségére szóló javaslatát jóváhagyja;

h) kijelöli a Részvénytársaság cégjegyzésre jogosult – a cégjegyzékbe bejegyzendő – dolgozóit;

i) gondoskodik a Részvénytársaság részvénykönyvének szabályszerű vezetéséről;

j) a Részvényes és a Felügyelőbizottság számára negyedévenként jelentést készít a Részvénytársaság ügyvezetéséről, vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról, az üzleti terv időarányos teljesítéséről jelentést készít;

k) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes az Igazgatóság hatáskörébe utal;

l) elfogadja a Részvénytársaság Számviteli politikáját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Üzletszabályzatát, Beszerzési Szabályzatát, Cégjegyzési, Kötelezettségvállalási és utalványozási jogról szóló szabályzatát, és a Vagyonnyilatkozat- tételi szabályzatát;

m) elfogadja az Alapítói határozatok végrehajtásáról félévente, az adott félévet követő hónap utolsó napjáig készített jelentést;

n) elfogadja az igazgatósági határozatok végrehajtásáról negyedévente, az adott negyedévet követő hónap utolsó napjáig készített jelentést;

o) a jogszabályban előírt módon megállapítja a hallgatói hitel kamatának aktuális mértékét, a hitelfelvevők felé felszámítandó díjakat és költségtérítéseket, valamint közzéteszi azokat;

p) a Felügyelőbizottság véleményével a Részvényes elé terjeszti a Részvénytársaság hallgatói hitelek finanszírozására vonatkozó Finanszírozási tervét;

q) kijelöli az ÁKK Zrt.-vel kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét;

r) dönt azokról az üzleti tervben szereplő kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, illetőleg meghaladja a bruttó 60.000.000 (hatvanmillió) forintot;

s) a javaslatokat mindazon kérdésekben, amelyeket a Ptk., más jogszabály vagy az Alapszabály a Részvényes hatáskörébe utal, a Részvényes elé terjeszti.

Az Igazgatóságnak jelenleg 4 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

1. Táblázat: A DK Zrt. Igazgatóságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Xxxxxxx Xxxxx	az Igazgatóság elnöke	2015.03.26.
Xxxxx Xxx	Igazgatósági tag	2014.10.20.
Xxxxxx Xxxxx	Igazgatósági tag	2014.10.20.
Xxx Xxxxxx	Igazgatósági tag	2014.10.20.

Az alábbiakban ismertetjük az igazgatósági tagok szakmai életútját:

Xxxxxxx Xxxxx, az Igazgatóság elnöke

Felsőfokú végzettségét 1977-ben szerezte az akkori Xxxx Xxxxxx Közgazdaságtudományi Egyetemen. Szaktudását közigazgatási szakvizsgával bővítette 1999-ben. Pályafutását az egyetemi évek után az Állami Fejlesztési Banknál kezdte, ahol 1985-től a nemzetközi osztályt vezette. Az Állami Fejlesztési Bank megszűnését követően a Budapest Banknál kapott megbízást a nemzetközi tevékenység kialakítására és irányítására vezérigazgató- helyettesként. 1992-ben kilépett a banktól és egy ideig saját pénzügyi vállalkozását vezette. 1995-től felső vezetői pozíciókat töltött be a Magyar Hitel Banknál, majd az ABN-AMRO Banknál. 1999-től 2001-ig a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt, majd a következő 6 évben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Ezt követően saját vállalkozását, a Szárazpatak Kft.-t irányította. 2010 és 2012 között a Magyar Export-Import Bank vezérigazgatója, 2012 és 2015 között a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese. 2015-től a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójának tanácsadója.

Pályafutása során olyan fontos tisztségeket töltött be, mint a Rubik Alapítvány kuratóriumi tagsága, az IMF, majd a Világbank helyettes országkormányzója, valamint igazgatósági és felügyelő bizottsági tag a GIRO-nál, az MNB-nél, az ITDH-nál. 2010-től a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.

Xxxxx Xxx

1954. április 21-én született Veszprémben. 1977-ben közgazdász diplomát szerzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1987-ben könyvvizsgálói vizsgát tett. 1996. óta pénzügyi intézményi könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Pénz- és Tőkepiaci Tagozatának tagja. 1977-1987. között a Betonútépítő Vállalatnál dolgozott számviteli területen. 1987-től dolgozik a pénzintézeti szektorban, vezető beosztásban. A Mezőbank Rt. egyik alapítója, majd vezérigazgató helyettese volt, részt vett a Mezőbank és az Agrobank fúziójában. 12 évig, a bank eladásáig irányította a számviteli, banküzemi, informatikai területet. 1998-ban a Reálbank sikertelen reorganizációját követően egy évig segítette a felszámolás elindítását. 1999-től 2004-ig a Konzumbankban felügyelte a teljes banküzemi szakterületet. 2006-tól részt vett az alakuló FHB Kereskedelmi Bank Zrt. pénzügyi, számviteli informatikai rendszerének kialakításában és irányította a működő bank számviteli tevékenységét. 2010. augusztus 1-jétől 2015. február 15-ig az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ügyvezető igazgatója. Azóta a Takarékbank igazgatójaként a számviteli szakterületet vezeti.

Xxxxxx Xxxxx

A szombathelyi Xxxxxxxxx Xxxxxx Tanárképző Főiskolán szerzett történelem-népművelés szakos jeles diplomát, ezt követően tanított a Somogy megyei Szentbalázson és a zalaegerszegi Xxxxxxxx Xxxxxx Szakközépiskolában. Négy évig a zalai megyeszékhely Polgármesteri Hivatalában dolgozott kulturális területen, valamint 1998-2000 között a

Pannonhír Hírlap Kereskedelmi Rt. Zala megyei vezetője, majd 2002-ig a Pelsohír Hírlapkereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója volt. 2002-ben önkormányzati képviselő lett, majd alpolgármester egészen 2010-ig, amikor Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármesterévé választották. Ugyanakkor országgyűlési képviselő, és a Parlament Kulturális és Sajtóbizottságának tagja lett.

Fontosabb társadalmi tisztségei: a Zalai Táncegyüttes Egyesület volt elnöke, jelenleg a Pannon Mechatronikai Klasztert működtető Pannon Fejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Pannon Tükör kulturális folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Nős, négy gyermek édesapja.

Xxx Xxxxxx

A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karán szerezte diplomáját Vállalati pénzügy főszakirányon. Pályafutását a Deloitte Könyvizsgáló és Tanácsadó Kft-nél kezdte, majd két év elteltével az IMAP MB Partners Zrt.-nél elemzőként kezdett tevékenykedni. 2011 és 2014 között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pénzügyi elemzője volt, ahol a kezelt társaságok által készített üzleti tervek és modellek véleményezése volt a fő feladata, valamint átszervezéssel, finanszírozással kapcsolatos kiemelt projektekben vett részt. 2014. augusztusától a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és a Postaügyekért Felelős Államtitkárság Postaügyi főosztályának főosztályvezetője.

Külkereskedelmi ügyintézői, valamint Marketing- és reklámügyintézői szakképesítéssel rendelkezik.

Angol és német nyelven beszél, mindkét nyelvből üzleti szaknyelvi ismeretekkel is rendelkezik.

1.3.3.2. A Cégvezető (Vezérigazgató)

A Részvényes az általa kijelölt munkavállalót általános jellegű képviseleti joggal ruházhatja fel. Cégvezetővé az a munkavállaló választható meg, aki egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó követelményeknek. A Cégvezetőt a Részvényes határozatlan időre választja, a tisztségét munkaviszonyban látja el, felette az alapvető munkáltatói jogokat a Részvényes gyakorolja. A Cégvezető jogosult a vezérigazgatói cím használatára.

A Cégvezető (Vezérigazgató):

a) a Részvénytársaság munkavállalói tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;

b) jogi képviselet útján biztosítja az Alapszabály módosításának, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogok, tények, adatok változásának, valamint a törvényben előírt más adatok cégjegyzékbe való bejegyzését, illetve gondoskodik a vezető tisztségviselők, a Felügyelőbizottsági tagok, az Mt. 208. (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállalók, valamint az önálló cégjegyzésre, vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók 2009. évi CXXII. törvény szerinti adatainak közzétételéről, az e törvény szerinti adatok változásainak közzétételéről, és e törvény szerint felelős a közzétett adatok folyamatos hozzáférhetőségéért, hitelességéért a Részvénytársasággal összefüggő valamennyi adat vonatkozásában;

c) irányítja a Részvénytársaság üzleti tevékenységét, munkaszervezetét, operatív munkáját;

d) gondoskodik a Részvénytársaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről;

e) a 2007. évi CLII. törvény rendelkezéseinek megfelelően, az ugyanezen törvény 5. §-ában meghatározott határidők szerint vagyonnyilatkozatot tesz;

f) gondoskodik a Részvényes által elfogadott Számviteli törvény szerint beszámoló jogszabályban előírt formában és határidőn belüli közzétételről;

g) gondoskodik a Részvénytársaság szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséről, a Részvényes és az Igazgatóság határozatainak végrehajtásáról;

h) a Részvénytársaság működéséről, üzleti tevékenységéről, gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről a Részvényes által előírt tartalommal és formában a megadott határidőre Részvényes részére havonta és negyedévente beszámolót készít;

i) az Alapítói határozatok végrehajtásáról félévente jelentést készít az Igazgatóság és a Részvényes számára az adott félévet követő hónap utolsó napjáig;

j) az igazgatósági határozatok végrehajtásáról negyedévente jelentést készít az Igazgatóság számára az adott negyedévet követő hónap utolsó napjáig;

k) elkészíteti a Részvénytársaság éves üzleti tervét és módosítását, amelyeket az Igazgatóság elé terjeszt;

l) felvilágosítást ad a Részvényes, az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság és a könyvvizsgáló részére a Részvénytársaság ügyeiről, és biztosítja számukra a testületek határozatainak nyilvántartásába, az üzleti könyvekbe, iratokba való betekintést;

m) az Igazgatóság és a Részvényes részére jóváhagyás és/vagy döntés céljából javaslatot készít mindazon ügyletekre nézve, amelyeket az Alapszabály az Igazgatóság vagy a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal;

n) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Részvényes illetve az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe;

o) dönt az éves Közbeszerzési Tervről és annak módosításáról;

p) dönt a Részvénytársaság átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetési hasznosításáról;

q) az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő nettó 5.000.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó szerződések létrejöttét követően teljesíti a nyilvánosságra hozatali kötelezettséget;

r) dönt azokról a bruttó 60.000.000 Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalásokról és tárgyi eszköz értékesítésekről, amelyek nem igényelnek üzleti terv módosítást;

s) a Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzatát, Számviteli Politikáját, Beszerzési Szabályzatát, Cégjegyzési, kötelezettségvállalási és utalványozási jogról szóló szabályzatát és a Vagyonnyilatkozat-tételi szabályzatát elkészítteti, az Igazgatóság elé terjeszti, majd végrehatja;

t) gondoskodik a jogszabályban előírt szabályzatok elkészítéséről, aktualizálásáról és végrehajtásáról;

u) a Részvénytársaság Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt rendelkezések figyelembevételével, az ott meghatározott mértékben, jogosult a hatáskörébe tartozó feladatokat a Részvénytársaság alkalmazottaira átruházni, kivéve azokat, amelyeket a Részvényes, az Alapszabály, vagy jogszabály kizárólag a Vezérigazgatóra ruházott;

v) jóváhagyja a Finanszírozási stratégiát a Részvénytársaság Finanszírozási Bizottságának javaslata alapján.

A Vezérigazgató az ilyen tisztségeket betöltő személyektől általában elvárható gondossággal köteles eljárni. Kötelezettsége felróható megszegésével a Részvénytársaságnak okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. A Vezérigazgató a polgári jog általános szabályai szerint felel a Részvénytársaság működése kapcsán feladatkörében eljárva hozott döntéséért, illetve az ezzel összefüggő mulasztásokért.

A Részvényes által 2014. október 28. napjától határozatlan időtartamra kijelölt Cégvezető (Vezérigazgató):

Xxxxx Xxxxx (lakcíme:0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxxxxxx xx 00., anyja neve: Xxxx Xxxx).

1.3.3.3. A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók

Xxxxx Xxxxx, vezérigazgató

1959. január 30-án született. Üzemgazdász, közgazdász diplomát szerzett. Pályakezdőként a Magyar Hitel Bank Rt.-nél dolgozott 5 évig, majd a Portfolió Bank Rt., a Hitelgarancia Rt. és az ABN AMRO Bank Rt. következtek, ahol már vezetői pozíciókat töltött be. Irányította a Magyar Követeléskezelő Rt.-t, majd a BÁT Budapesti Árutőzsde Rt. vezérigazgatójaként aktívan részt vállalt a két budapesti tőzsde integrációs folyamatának megteremtésében. 2006. és 2010. között pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal, valamint ingatlanfejlesztéssel és hasznosítással foglalkozó cégeknél töltött be vezető tisztségeket. 2010. július 8-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója.

Xxxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1965. augusztus 12-én született Miskolcon. 1987-ben szerzett villamos üzemmérnöki diplomát a Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx Műszaki Főiskolán. 1994-ben végezte el a Külkereskedelmi Főiskolát. 1998-ban a Budapesti Árutőzsdén alkuszi vizsgát tett. 2008-ban vagyon-, alap-, és portfólió-kezelő oklevelet, majd 2009-ben az EFFAS befektetés-elemzői diplomáját szerezte meg. 2010-ben letette a tőzsdei szakvizsgát, illetve az ehhez kapcsolódó határidős és opciós vizsgákat is. 1989.-1994. között a Budapesti Elektromos Műveknél dolgozott. Ezt követően a Budapesti Árutőzsde osztályvezetője, 1999-től ügyvezető igazgatóhelyettese, majd 2003-tól vezérigazgató-helyettese lett. 2005-től a Budapesti Értéktőzsdén vezérigazgatói tanácsadóként, majd 2008-tól a Kereskedési Igazgatóság igazgatójaként dolgozott. 2010. augusztus 16-ától a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgató- helyettese. Középfokú angol üzleti nyelvvizsgával rendelkezik.

Xxxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató-helyettes

1980. november 28-án született Oroszlányon. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett okleveles közgazdász diplomát Pénzügyi befektetéselemző és kockázatkezelő szakirányon, köztársasági ösztöndíjas hallgatóként. Pályakezdőként a Diákhitel Központnál helyezkedett el finanszírozási munkatársként, majd a Citibanknál portfolió menedzserként. 2005-től újra a Diákhitel Központnál töltött be egyre bővülő feladatkört, 2008-tól a Treasury osztály vezetőjeként, 2011-től Tervezési, kontrolling és forrásgazdálkodási igazgatóként dolgozott, majd 2014. november 3-ától a Diákhitel Központ Zrt pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Irányítása alá tartozik a Társaság treasury, tervezési-kontrolling, pénzügy-számviteli, hitelkockázat modellezési és beszerzés-létesítménygazdálkodási területe. Felsőfokú közgazdasági szakmai angol és középfokú közgazdasági szakmai német nyelvvizsgával rendelkezik.

1.3.4. A Társaság működésének ellenőrzése

1.3.4.1. A Felügyelőbizottság

A Részvénytársaságnál Felügyelőbizottság létrehozása kötelező.

A Felügyelőbizottság 3-5 tagból áll, tagjait – a dolgozók által megválasztott tagok kivételével

– a Részvényes jelöli ki határozatlan időtartamra.

Amennyiben a Részvénytársaság főfoglalkozású dolgozóinak száma éves átlagban a 200 főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mond le a munkavállalóknak a Felügyelőbizottságban

való részvételéről, úgy a Felügyelőbizottság tagjainak 1/3-át a dolgozók választják maguk közül.

A Felügyelőbizottság ellenőrzi a Részvénytársaság működését. Az Igazgatóságtól, a Vezérigazgatótól, illetve a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérhet, amelyet az érintettek írásban a kéréstől számított 15 napon belül kötelesek megadni.

A Felügyelőbizottságnak bármikor lehetősége van megvizsgálni a Részvénytársaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát, vagy szakértővel a Részvénytársaság költségére megvizsgáltatni. A Felügyelőbizottság ellenőrzi az Igazgatóság ügyvezetésről, a Részvénytársaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról háromhavonta készített beszámolóját.

A Felügyelőbizottság az Alapszabály 9.1. e), g), és i) pontjai kivételével köteles előzetesen megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, a Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó előterjesztést. A vizsgálat eredményéről a Felügyelőbizottság elnöke számol be.

A Számviteli törvény szerinti beszámolóhoz a Felügyelőbizottság írásos jelentést készít. A Felügyelőbizottság előzetesen véleményezi és javaslatot tesz a Részvényes számára a Számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadására és az adózott eredmény felhasználására. A beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról a Részvényes csak a Felügyelőbizottság jelentésének ismeretében hozhat határozatot.

A könyvvizsgáló személyének megválasztására, visszahívására és díjazására Részvényes számára javaslatot tesz.

Ha a Felügyelőbizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a Részvénytársaság legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a Részvénytársaság, illetve a Részvényes érdekeit, köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest.

A Részvénytársaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelőbizottság látja el.

A Felügyelőbizottság ellátja a Tpt.-ben meghatározott audit bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat is. Ennek érdekében évente a Felügyelőbizottság a belső ellenőr, illetve a saját munkatervében határozza meg az e körbe tartozó konkrét feladatokat.

A Felügyelőbizottságnak jelenleg 4 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

2. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelőbizottságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
xx. Xxxxxxxx Xxxxx	a Felügyelőbizottság elnöke	2014.10.20.
Xxxxx Xxxxx	Felügyelőbizottsági tag	2014.10.20.
Sziládi-Xxxxxxxxx Xxxx	Felügyelőbizottsági tag	2015.04.01.
dr.Xxxxxx-Xxxxxx Xxxxxx	Felügyelőbizottsági tag	2015.12.07.

Az alábbiakban ismertetjük a felügyelőbizottsági tagok szakmai életútját:

xx. Xxxxxxxx Xxxxx, a Felügyelőbizottság elnöke

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Hanzehogeschool Groningen-en (Hollandia) tanult. Okleveles közgazdász diplomáját, majd doktori címét a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Magyarországon és az Egyesült Államokban bejegyzett könyvvizsgáló, valamint tőzsdei szakvizsgával rendelkezik. 1991 és 1997 között a Deloitte & Touche-nál dolgozott Budapesten és az Egyesült Államokban, majd közel 10 évet a Creditanstalt/UniCredit-csoportnál, először a corporate finance területen, ahol 2000-től a CAIB Értékpapír Rt igazgatósági tagja volt, majd 2004-től a bank strukturált finanszírozási üzletágát vezette. 2007 és 2009 között az Arcadom Zrt. Dél-Európáért felelős regionális igazgatója, 2009-10-ben az FHB Jelzálogbank Nyrt ügyvezető igazgatója volt. 2010-14 közt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. társasági portfólióért felelős főigazgatója. 2014. június és 2015 decembere között a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért felelős államtitkárságának helyettes államtitkára. 2016. január óta a PriceWaterhouseCoopers (PwC) Magyarország tanácsadási üzletágának executive director-a. Angolul, németül és szerbül beszél.

Xxxxx Xxxxx

Diplomáját a Xxxxxxx Xxxxx Tudományegyetemen Matematika és Informatika szakon szerezte, majd rendszerszervezést tanult. 1978 és 1990 között a Központi Statisztikai Hivatal Államigazgatási Számítógépes Szolgálatánál informatikai rendszereket fejlesztett, valamint kereskedelmi igazgatói posztot töltött be. 1990 és 1996 között a Szerencsejáték Rt-nél elnök- vezérigazgató, munkássága alatt valósult meg a manuális lottó és totó rendszer gépesítése. A következő 4 évben informatikai, média és kereskedelmi vállalkozások tulajdonosa és ügyvezetője. 2010-től 2014-ig parlamenti képviselő. Jelenleg saját cégeit irányítja és a Magyar Követeléskezelő Zrt. igazgatósági tagja.Kiemelt tisztségei: a Parlament Gazdasági Bizottságának alelnöke, a Számvevőszéki és Költségvetési Bizottság tagja, az Alkotmányügyi Bizottság tagja. További tisztségei voltak: A Magyar Technikai és Tömegsportok Országos Szövetségének Elnöke, a Magyar Kézilabda Szövetség Elnöke, Erdélyi Magyarság Alapítvány és Folyóirat Elnöke, a Magyarok Világlapja Alapítvány Elnöke, a Protestáns Tanulmányi Alapítvány alapítója. Széleskörű Mac és Microsoft ismeretekkel rendelkezik, angolul tárgyalási szinten beszél.

Sziládi-Xxxxxxxxx Xxxx

1996-ban közgazdászként szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, melyet 2002-ben jogi szakokleveles közgazdász képesítéssel bővített, ezen felül okleveles adótanácsadói és könyvvizsgálói képesítéssel is rendelkezik. Angol nyelven tárgyalási szinten beszél. Az OTP Bank Nyrt. keretein belül majd 13 éven át dolgozott több beosztásban illetve vezető tisztséget töltött be felügyelőbizottsági és igazgatósági tagként Ukrajnában és Hollandiában is. 1997-ben tanácsadóként kezdett a Pénz és Tőkepiaci Termékek Osztályán, a későbbiekben az Egyedi Termékek, majd a Tőkepiaci Tranzakciók Osztályának vezetője lett. 2006-tól már a Tőkepiaci Tranzakciók és Nemzetközi Bankkapcsolati Osztály főosztályvezetője. 2010-ben távozott az OTP Bank Nyrt. kötelékeiből, a Forrásfelvétel és Speciális Tranzakciók Osztály főosztályvezetői posztjáról.

2010 augusztusától a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Pénzügyi Intézményi Befektetések Főigazgatósága, majd a Befektetés Irányítási Igazgatóság ügyvezető igazgatója, ahol az MFB Csoportba tartozó társaságok kezelése, tulajdonosi irányítása tartozik a felelősségi körébe.

2015. április 1. napjától a Diákhitel Központ Zrt. Felügyelőbizottságának tagja. Ezen kívül további MFB Cégcsoporthoz tartozó vállalatoknál tölt be vezető tisztségeket

felügyelőbizottsági, valamint igazgatósági tagként. Xxxxxxxxx, két gyermek édesanyja, szabadidejét a családjával tölti.

dr. Xxxxxx-Xxxxxx Xxxxxx

Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán folytatta, ahol jogi diplomát, továbbá Európa-politika szakértői és Európa-jogi szakjogász szakirányú képesítést is szerzett. Pályafutását széles profilú ügyvédi irodában kezdte, ahol közel 4 éven át céges ügyfelek peres-és peren kívüli jogi képviseletét látta el elsődlegesen. Jogi szakvizsgáit 2013-ban tette le, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Vagyongazdálkodásért Felelős Helyettes Államtitkársága jogászaként állami tulajdonú gazdasági társaságok feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával és koncessziós eljárások teljes körű lebonyolításával foglalkozott. A fejlesztési tárca 2014. márciusában szakmai tanácsadói címet adományozott részére, ezt követően a minisztérium, illetve a miniszter meghatározott ügyekben történő jogi képviseletével összefüggő feladatokat is ellátta. 2014. augusztusától a Miniszterelnökség Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkárság szakmai tanácsadója. Angolul és oroszul beszél.

1.3.4.2. A könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója a 2015. üzleti évre:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxxx Xxxxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxx

Lakóhelye: 1032 Budapest, Kiscelli u. 74. Kamarai nyilvántartási szám: 004245

Könyvvizsgálói igazolványszám: 003947

A Társaság 2013. és 2014. évi éves beszámolóját auditáló könyvvizsgáló:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxxx Xxxxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxx

Lakóhelye: 1032 Budapest, Kiscelli u. 74. Kamarai nyilvántartási szám:004245

Könyvvizsgálói igazolványszám: 003947

A Társaság 2008-2012. évi éves beszámolóját auditáló könyvvizsgáló:

Név: Ernst&Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:00-00-000000

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Xxxxx Xxxxxxx

Anyja neve: Xxxx Xxxxxxxxx Xxxxxxx

Lakóhelye: 1202 Budapest, Mézes u. 35. Kamarai nyilvántartási szám: 005676

1.4. A Kibocsátó célkitűzéseinek és feladatainak rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati szándékra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a tervek szerint a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, illetve az esedékes kamatfizetéseket, így a rendszer – a megújítások kivételével – nem igényel további külső finanszírozást.

A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére.

A Diákhitel Központ Zrt. 2001 szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik.

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Kormányrendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, főtevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Ptk., valamint az Áht. határozza meg.

A Részvénytársaság Alapszabály szerinti főtevékenysége: „Egyéb hitelnyújtás”. A Részvénytársaság által az Alapszabály szerint végzett egyéb tevékenységek:

Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység; Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása; Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatfeldolgozói és a Hpt.-ben meghatározott ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került a Nemzeti Adatvédelmi és Információ Hatóság által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését.

A Xxxxxxxxx Xxxxxxx Xxx. miniszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a alapján az államháztartásért felelős miniszter hagyta jóvá.

Xxxxxxxxx garantált források felhasználása

A Kormányrendelet szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság szerepvállalása

A Kormányrendelet alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az ÁKK Zrt.-t, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közreműködjön.

A Kormányrendelet alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az ÁKK Zrt. szervezi és a DK Zrt. részére a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, valamint a Bszt.

5. §-a (2) bekezdésének d) és g) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt.

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A Kormányrendelet alapján a Társaság rendszeresen, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig tájékoztatja az NGM-et a fennálló szabad és kötött felhasználású hallgatói hitelek számáról és állományáról, az igénybe vett forrásokról és a törlesztések, valamint az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

A fizetési számla vezetése

Az Áht. 79. §-ának (2) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. a Magyar Államkincstárban köteles fizetési számláját vezetni, más hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával – az általa foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével – nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a fenti tevékenysége és az általa nyújtott szolgáltatások után jutalékot, díjat számolhat fel, azonban – a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltség és az államháztartáson kívülről érkező adományok elkülönített kezelésére a felsőoktatási intézmény számára jogszabályban foglaltak alapján vezetett fizetési számla pénzeszközei kivételével - kamatot nem fizethet. A Kincstár jogosult az általa vezetett fizetési számlák megterhelésével továbbhárítani a pénzforgalmi szolgáltatások díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben azokat megterhelni.

1.5. Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik

Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna.

1.6. A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események

Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján 2007. december 1-jétől a Társaság kizárólag éves jelentés készítésére kötelezett, a Kibocsátó utolsó kötelező pénzügyi információit 2014. december 31-ére vonatkozóan tette közzé, illetve 2015-ben féléves jelentést is megjelentetett a jogszabályban előírt tartalommal annak ellenére, hogy a Társaság számára a szabályozás ezt nem teszi kötelezővé. Az üzletmenetben azóta bekövetkezett más lényeges esemény nem volt, a jelen Alaptájékoztató lezárásáig terjedő időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.

A Diákhitel Központ Zrt. 2013 márciusában 40 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó a 2013. március és december közötti időszakban összességében 27,5 milliárd Ft össznévértékben hozott forgalomba 2016. december 22-én lejáró, évi 5,50% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Diákhitel Központ Zrt. 2014 márciusában 35 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó a 2014. március és december közötti időszakban összességében 11,5 milliárd Ft össznévértékben hozott forgalomba 2016. december 22-én lejáró, évi 5,50% fix kamatot fizető, és 13 milliárd Ft össznévértékben hozott forgalomba 2017. november 24-én lejáró, évi 6,75% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Diákhitel Központ Zrt. 2015. márciusában 30 milliárd Ft keretösszegű kötvényprogramot indított. E program keretében a Kibocsátó a 2015. március és december közötti időszakban

összességében 5 milliárd Ft össznévértékben hozott forgalomba 2017. november 24-én lejáró, évi 6,75% fix kamatot fizető, és 15,5 milliárd Ft össznévértékben hozott forgalomba 2018. június 22-én lejáró, évi 2,5% fix kamatot fizető kötvényeket.

A Társaság az alaptevékenységéhez és működéséhez szükséges, illetve finanszírozási tranzakcióihoz kapcsolódó kifizetéseit, így a fenti, lejárt kötvényekből eredő fizetési kötelezettségeit mindig kellő időben és összegben teljesítette illetve teljesíti.

1.7. A Kibocsátó Részvényesének ismertetése

A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam.

A Társaság részvényeinek 100%-a a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4.§

(2) bekezdése és 2. számú melléklete alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül.

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. 2013. és 2014. évi, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolóit is tartalmazó Éves jelentései, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák „pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a „Befektetőinknek/Pénzügyi adatok/Éves adatok” linkről.

2.2. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmű nyilatkozat

A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját 2014. december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A közelmúltbeli események összefoglalása a jelen fejezet 1.6. pontjában olvasható.

A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt.

2.3. A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét, így a kockázat a szokásostól eltér.

- Tartozások kötvénykibocsátásból	52 000
- Egyéb hosszúlejáratú hitelek	92 028
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben	60 000
- Rövid lejáratú kölcsönök	44 746
- Rövid lejáratú hitelek	6 119

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról

Nincs a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolhatna a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.

3.2. Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól

Nincs a Társaság Alapszabályában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés.

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák.

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről

A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni:

− a Társaság 2005. évi éves jelentése,

− a Társaság 2006. évi éves jelentése,

− a Társaság 2007. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2007. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2007. évi éves jelentése,

− a Társaság 2008. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2008. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2008. évi éves jelentése,

− a Társaság 2009. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2009. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2009. évi éves jelentése,

− a Társaság 2010. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2010. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2010. évi éves jelentése,

− a Társaság 2011. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2011. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2011. évi éves jelentése,

− a Társaság 2012. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2012. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2012. évi éves jelentése,

− a Társaság 2013. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2013. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2013. évi éves jelentése,

− a Társaság 2014. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2014. I. félévi féléves jelentése,

− a Társaság 2014. évi éves jelentése,

− a Társaság 2015. évi Üzleti terve,

− a Társaság 2015. I. félévi féléves jelentése,

− az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá,

− a Társaság Alapszabálya.

A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Xxxxxxxx XX. xxxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00.), munkanapokon 9-14 óra között tekinthetők meg. A Diákhitel Központ Zrt. fenti jelentései

„pdf” formátumban megtekinthetők és letölthetők a xxx.xxxxxxxxx.xx oldalról a

„Befektetőinknek/Pénzügyi adatok” linkről.

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI

1. FONTOS INFORMÁCIÓK

1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak:

Kibocsátó: Diákhitel Központ Zrt.

Vezető forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Forgalmazók: Concorde Értékpapír Zrt.

ERSTE Befektetési Zrt.

FHB Kereskedelmi Bank Zrt.

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Zrt.

UniCredit Bank Hungary Zrt.

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn.

1.2. A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 2005. decembere óta keletkezett hitelállomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő hitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, , a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013. február 20. napján kelt KE-III-93/2013. számú határozatával jóváhagyott, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013. április 2. napján kelt H-KE-III- 191/2013. számú határozatával és a Felügyelet 2013. december 5. napján kelt H-KE-III- 880/2013. számú határozatával módosított 40 milliárd forint keretösszegű, a Felügyelet 2014. március 3. napján kelt H-KE-III-219/2014. számú határozatával jóváhagyott 35 milliárd forint keretösszegű, valamint a Felügyelet 2015. február 13. napján kelt H-KE-III-282/2015. számú határozatával, a 2015. május 6. napján kelt H-KE-III-529/2015. számú határozatával és a 2015 május 14. napján kelt H-KE-III-547/2015. számú határozatával, továbbá a 2015. október 9. napján kelt H-KE-III-925/2015. számú határozatával módosított 30 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása.

A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket:

Forgalmazói jutalékok és szervezési díj:	98.750.000,- Ft
Tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja:	5.015.000,- Ft
Jogi költségek:	1.905.000,- Ft
Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek és	1.405.000,- Ft

egyéb KELER díjak:
Nyomtatási és közzétételi költségek:	200.000,- Ft
Összesen:	107.275.000,- Ft

A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód

A nyilvános Kötvényprogram keretében egy vagy több Sorozatban fix vagy változó kamatozású Kötvények kerülnek felajánlásra. Az egyes Sorozatok futamideje legalább 1 (egy), de legfeljebb 10 (tíz) év. Ezek jellemzői a Végleges Feltételekben kerülnek feltüntetésre. Az egyes Sorozatok ISIN kódjai ugyancsak a Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra.

2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak:

a) Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény;

b) Ptk.;

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény;

d) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról;

e) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

f) a hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet;

g) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet;

h) az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Korm. rendelet.

2.3. Kötvények típusa és előállítása

A Kötvények típusa: A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények előállítása: A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján

dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9. §

(1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben az egy Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új Okirat kerül kiállításra.

A Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

2.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.

2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége

A Kibocsátó a jelen Kötvényprogram alapján forgalomba hozandó Sorozatok között, illetve a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel.

Az adott Sorozathoz tartozó Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben.

2.6. A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek.

A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Xxxxxxx feltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. § (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait (vagyis a forgalomba hozatal végleges feltételeit) tartalmazó Végleges Feltételeket közzéteszi és azokról a Felügyeletet tájékoztatja.

A Kötvényekre a magyar jog az irányadó.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely követelés, így az állami készfizető kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet.

A Kibocsátó a jelen Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Világgazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek.

2.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések

A Kötvény kamatozása: A Kötvények fix vagy változó kamatozásúak lehetnek. A

nyilvános Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő egyes Kötvények kamatozása a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

A változó kamatozású Kötvények kamata valamely meghatározott referencia kamatláb alapul vételével kerül kiszámításra. Az adott Sorozat referencia kamatlába a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Névleges kamatláb: Fix kamatozású Kötvények esetében a vonatkozó

Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

Változó kamatozású Kötvények esetében a kamatmeghatározás módja és az egyes kamatperiódusokra alkalmazandó névleges kamatláb(ak) a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül(nek) meghatározásra.

A Kötvényekre vonatkozó kamatperiódusok és az alkalmazandó kamatok, illetve kamatlábak Sorozatonként változhatnak, de az adott Sorozatra vonatkozóan a kamat megállapítás módja állandó.

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok:

A Forgalomba hozatal értéknapját, a kamatfizetés időpontját, a kamatfizetési periódus(ok) hosszát a Kibocsátó a Végleges Feltételekben határozza meg.

Fix kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke (0,01%-ra kerekítetten) az alábbiak szerint kerül meghatározásra (valamennyi esetben bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő):

Az első kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

- amennyiben, az első kamatfizetési periódus hossza megfelel a kamatfizetési gyakoriságnak (dt1 = d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp ,

- amennyiben az első kamatfizetési periódus rövidebb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 < d0), akkor a

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp *

d1 − d0 ,

d1 − dt 1

- amennyiben az első kamatfizetési periódus hosszabb, mint a kamatfizetési gyakoriság (dt1 > d0), akkor a

ahol

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp + gp *

dt 1 − d0 ,

dt 1 − dt 0

ga = Éves kamat (kupon)

gp = A kamatfizetési gyakoriságnak megfelelő időarányos kamat f = Kamatfizetések száma egy évben

gp =

ga (így például féléves kamatfizetés esetén gp =

ga ),

dt0 = Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni kettő kamatperiódust

d0 = A kibocsátás dátuma

dt1= Technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy az első kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

d1 = Az első kamatfizetés dátuma

Minden további kamatfizetési időpontban kifizetendő kamat mértéke:

kifizetésre kerülő kamat mértéke = gp

Változó kamatozású Kötvények esetében a kifizetendő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítetten), amely a kamatfizetési időpontok között ténylegesen eltelt naptári napok, és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra. Szökőév esetében, az eltelt napok számolásánál február 29-ét is figyelembe kell venni. (Az így megkapott eredmény alatt bruttó, adólevonások nélküli kamatszázalék, illetve kamatmérték értendő.)

A változó kamatozású Kötvények kamat-megállapításával kapcsolatos feladatokat a vonatkozó Végleges Feltételekben előírt időben és módon a Vezető Forgalmazó végzi.

Következő Munkanap szabály:

Amennyiben a Kötvények alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje:

A Kötvényrendelet 6. §-a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

2.8. Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések

A Kötvények végtörlesztésesek, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon.

2.9. A hozam kiszámításának módja

A hozam-, illetve árfolyamszámítás – függetlenül a hátralévő futamidő hosszától – a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz fix kamatozású Kötvények esetében a

„Tényleges/tényleges”, míg változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenciók alkalmazásával. Két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül.

A fix kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik:

Bruttó árfolyam =

∑i =n Fi

i =1

(1+ Ta )

pi + nbc

ahol:

Ta = éves szintű lejáratig számított hozam

n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma

di = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma ds = az elszámolás napja

d0 = a kibocsátás napja

dt1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

pi = egész szám (0,1,2…n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (ds) és az Fi napja (azaz di) között.

nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d1-ds).

w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = di-di-1).

Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d1 – dt1

Fi = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3…n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés).

g = éves kupon (névleges kamatláb)

Fi értékének meghatározása, ha i > 1

Fi =g, Fn = g+100

Fi értékének meghatározása, ha i = 1

F = g*

d1 − d0 ,

− d

Az Fi számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.

Felhalmozott kamat számítása

Amennyiben az első kamatfizetés napja (d1) előtt van az elszámolás napja (ds),

felhalmozott kamat = g *

ds − d0

d1 − dt 1

Minden más esetben:

felhalmozott kamat =

g * ds − di−1

di − di−1

Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – Felhalmozott kamat

A változó kamatozású Kötvények esetében a „Tényleges/360” számítási konvenció alapján alkalmazott számítások a következők.

Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam + felhalmozott kamat

Felhalmozott kamat:

Felhalmozott _ kamat = g × ds − d0

360

ahol:

d0= a kibocsátás napja, vagy az előző kamatfizetés napja

2.10. A Kötvények tulajdonosainak képviselete

A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak.

2.11. Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Zrt. Igazgatóságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 36/2015. (XI.13.) Ig. számú határozatán illetve a Diákhitel Központ Zrt. tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 14/2015. (XII.11.) számú alapítói határozatán alapul.

A Nemzetgazdasági Miniszter engedélye

A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a Nemzetgazdasági Miniszter a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a alapján a finanszírozási terv keretében 2015. december 30- án hagyta jóvá.

2.12. A Kötvények kibocsátásának várható időpontja

A Kötvényprogram keretében történő egyes Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

2.13. A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

Magyarországon kívül az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban a Kötvények csak az ott érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

2.14. A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója

E fejezetnek nem célja a különböző adónemekkel kapcsolatos rendelkezések részletezése, ennek megfelelően az alábbiakban foglaltak általános tájékoztatási céllal készültek. A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia.

Magánszemélyek esetében az Szja tv. alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatjövedelem adóköteles, a kamatjövedelem után az adó mértéke 15%. A Kötvényekből származó kamatjövedelmet 6%-os egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli. Az Szja tv. alapján az értékpapír kölcsönzésből és csereügyletből származó jövedelem egyaránt 15%-os kulccsal adózik. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 15%. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek adózására külön szabályok vonatkoznak. Az Szja tv. 67/B. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén kedvezményes adókulcs alkalmazható a tartós befektetésből származó jövedelmekre.

Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel a társasági adó mértékével adózik. A társasági adó mértéke jelenleg 500 millió Ft pozitív adóalapig 10%, illetőleg az e fölötti részre 19%.

Az adózás Magyarország hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben Magyarország és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések

3.1.1. Az ajánlattétel feltételei

A. A Kötvénykibocsátási program általános bemutatása a 809/2004/EK Rendelet

22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.11. pontjában foglalt felhatalmazás és nemzetgazdasági miniszteri engedély alapján megindításra kerülő 2016. évi legfeljebb 45.000.000.000,- Ft, azaz Negyvenötmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült.

A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1. pontjában foglaltak szerint egy vagy több Kötvénysorozat kerülhet értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az egyes Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb

feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Hirdetmény közzétételének napjától kezdődően 2016. december 31-ig tart.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozatok egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal.

B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei

Az aukció a Tpt. 5. § (1) bekezdésének 5. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 50. §-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett MMTS1 Kereskedési rendszerben, az Aukciós Értékpapírtáblán történik.

Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók.

3.1.2. Az ajánlattétel teljes összege

A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 45.000.000.000,- Ft-ot, azaz Negyvenötmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvények egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

3.1.3. Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása

a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik.

Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre.

A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényekre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre.

Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható.

Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében.

b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt.

c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett MMTS1 Kereskedési rendszer Aukciós Értékpapírtábláján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez.

Az aukción ajánlatot a 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre (1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél javára tett ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a 0999-99999-H számlatípust, ügyfél javára tett ajánlat esetén a 0999-9999999 számlatípust kell megadni.

Az Aukciós Értékpapírtáblán keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat sajátszámlás, vagy ügyfél javára szóló jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével.

d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján 14.0000 és 14.4959 óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós Értékpapírtáblával kapcsolatos minden határidő tekintetében az MMTS1 Kereskedési rendszer központi rendszerének rendszerórája irányadó.

Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján 14.5000 és 14.5959 óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók.

Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, valamint a megadott időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt.

3.1.4. Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényekre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja

Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.1.5. c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra.

A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni.

3.1.5. Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége

a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33. § (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra.

b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény).

c) Aukciós túlkereslet és alulkereslet

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az érvényes aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

Alul-, illetve túlkereslet esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb +/- 50%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Alulkereslet esetén a Kibocsátó továbbá fenntartja a jogot arra vonatkozóan is, hogy az aukcióra beérkezett érvényes ajánlatok mennyisége alapján határozza meg az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva legfeljebb -50%-kal történő megváltoztatást jelenthet. Ezen jogok gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

3.1.6. A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje

Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELER- nél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának – fedezet- vizsgálatot követő – terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin.

Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették.

3.1.7. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala

Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján 16.00 órakor az MMTS1 Kereskedési rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót – amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza – a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg az ÁKK Zrt. közreműködésével: Reuters) útján, valamint honlapján (xxx.xxxxxxxxx.xx) és a Vezető Forgalmazó honlapján (xxx.xxx.xx), a hivatalos információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon illetve a xxx.xxx.xx oldalon is közzéteszi. A szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII.15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Világgazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

3.1.8. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

3.2. Forgalmazási terv és allokáció

3.2.1. Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg.

3.2.2. Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció

a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül.

A kiértékelés során egy adott Xxxxxxxxxx által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfél javára tett ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek.

b) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra.

A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nem- kompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra.

c) Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében a névértéket figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra.

A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére.

d) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint az Aukciós Értékpapírtábla által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően – jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének 3.2.2.a)–c) pontjaiban leírtak figyelembevételével – mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyam-megjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik.

Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató 3.1.6. – 3.1.7. pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg.

3.3. Árképzés

3.3.1. A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

b) Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra.

c) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontjában foglaltak az irányadóak.

d) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege: Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók.

3.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

3.4.1. A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe

Program Szervező, Vezető Forgalmazó:

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 9-11.

A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt.

Forgalmazók és értékesítési helyeik:

Concorde Értékpapír Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

nyitva tartás: H-P: 9.00-17.00

ERSTE Befektetési Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

FHB Kereskedelmi Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.

Tel.: x00 0 000 0000

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 00/X.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.

Tel: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

MKB Bank Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxx x. 38.

Tel.: x00 0 000 0000, telefax: x00 0 000 0000

UniCredit Bank Hungary Zrt. fiókok

A forgalomba hozatalban közreműködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.4.2. A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe

Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel

− a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül – a kötvénytulajdonosok értékpapírszámláit vezető befektetési szolgáltatókon keresztül – teljesíti a Kötvénytulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét;

− a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges.

3.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást

kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a „legjobb tudásuk szerint” elhelyezni

A jelen Kötvénykibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor.

A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.4.1. pontjában és 1. számú mellékletében kerültek bemutatásra.

3.4.4. Az átvételi szerződés megkötésének időpontja

Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést.

4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem

Jelen Alaptájékoztató alapján a Kötvényprogram keretében a Kibocsátó az Alaptájékoztatóban megjelölt szabályozott piacra bevezetett Kötvényeket kíván nyilvánosan forgalomba hozni.

A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvények valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT- re.

A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik.

4.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékű piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek

A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül.

4.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként működnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása

a) A Kötvényekre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Sorozatok mindegyikére a Forgalmazók közül Sorozatonként legalább 3 (három) Forgalmazó, a tőzsdei bevezetés napjától számított legalább 1 (egy) évig árjegyzési kötelezettséget vállal. Az adott Sorozatra árjegyzési kötelezettséget vállaló Forgalmazók neve, címe és az árjegyzés időtartama a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvény(ek)re vonatkozóan folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint össznévértékre, fix kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 50 Bázispont hozammarzs, változó kamatozású Kötvény esetén legfeljebb 100 Bázispont árfolyammarzs megtartása mellett az alábbi időpontokban:

(a) a BÉT-en a tőzsdei kereskedés 9.00 óra és 17.00 óra közötti ideje alatt tetszőlegesen megválasztott összesen legalább 2 órás időtartamban. A Forgalmazók a BÉT-en a legalább 2 órás árjegyzési időtartamot úgy kötelesek teljesíteni, hogy abba a 13.45 óra és a 14.00 óra közötti időszak kötelezően beleessen;

vagy

(b) az MTS Hungary rendszeren a kereskedés 9.00 óra és 16.45 óra közötti ideje alatt tetszőlegesen megválasztott összesen legalább 2 órás időtartamban. A Forgalmazók az MTS Hungary rendszeren a legalább 2 órás árjegyzési időtartamot úgy kötelesek teljesíteni, hogy abba a 13.45 óra és a 14.00 óra közötti időszak kötelezően beleessen.

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést kötelesek közzétenni a tőzsdei bevezetés napjától vagy (a) a Kereskedési rendszeren a BÉT irányadó szabályzatai szerint, vagy (b) az MTS Hungary rendszeren az EuroMTS Ltd szabályzataiban foglaltaknak megfelelően és minden olyan napon, amelyen a BÉT, az MTS Hungary és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) – a Felügyelet részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag – a BÉT-en vagy az MTS Hungary rendszeren a kereskedésben nem vesz(nek) részt.

Az árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók a Kötvény(ek) első forgalomba hozatalát meghirdető Végleges Feltételek nyilvánosságra hozatalát megelőzően kötelesek a Vezető Forgalmazót értesíteni arról, hogy árjegyzési tevékenységüket a BÉT Kereskedési rendszeren vagy az MTS Hungary rendszeren kívánják teljesíteni. Az, hogy az egyes árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók a BÉT Kereskedési rendszeren vagy az MTS Hungary rendszeren teljesítik árjegyzési kötelezettségüket, a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

5.1. A kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók

Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók.

5.2. Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek.

5.3. Szakértői minőségben közreműködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek.

5.4. Harmadik féltől származó információk, és az információforrás

Nincsenek harmadik féltől származó információk.

5.5. A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével készült hitelkockázati besorolása

A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

6.1. A Végleges Feltételek formája

A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé:

A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2016. [...]. napján kelt, a Magyar Nemzeti Bank [...]. számú határozatával közzétételre jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra.

A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a xxx.xxxxxxxxx.xx, a xxx.xxx.xx , xxx.xxx.xx illetve a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34. § (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátását.

A Diákhitel Központ Zrt. mint Kibocsátó a Kötvényprogramja keretében ezennel nyilvános ajánlatot tesz közzé

legfeljebb […],- Ft, azaz […] forint össznévértékű, maximum […] db, azaz […] darab,

egyenként 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint névértékű,

a 2016. évi 45 Mrd Ft keretösszegű Kötvényprogramja keretében […] napján lejáró, [...] % […] kamatozású, éves kamatfizetésű, végtörlesztéses,

névre szóló, dematerializált értékpapírként előállításra kerülő Kötvény […] Részletének nyilvános forgalomba hozatal útján, aukció keretében történő értékesítésére az alábbi feltételek szerint:

I. A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai

Kibocsátó:

Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

1027 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00.

A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről:

A Kibocsátó Igazgatóságának 36/2015. (XI.13.) Ig. számú határozata, illetve a Kibocsátó tulajdonosi jogait gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 14/2015. (XII.11.) számú alapítói határozata

Az államháztartásért felelős

A Nemzetgazdasági Miniszternek a 2016. évi

miniszter jóváhagyása:	költségvetési törvény 51. §-a alapján kiadott, a Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó 2015. december 30-án kelt jóváhagyása
A Sorozat elnevezése:	[…]
ISIN kód:	HU0000……
A Részlet száma:	[…]-[…]
Össznévérték:
(i) Sorozat:	[…] Ft, azaz […] forint
(ii) Részlet:	[…] Ft, azaz […] forint
Kötvények névértéke:	10.000,- Ft, azaz tízezer forint
Kötvények típusa:	Névre szóló kötvények
Az előállítás módja:	Dematerializált értékpapír
Kibocsátás napja:	[…]
A Részlet Forgalomba hozatalának napja:	[…]
Futamidő:	[…] év és […] nap (hátralévő futamidő […] év és […] nap)
A Sorozat lejáratának napja:	[…]

II. A Forgalomba hozatal feltételei

A Forgalomba hozatal jellege:	Nyilvános
A Forgalomba hozatal módja:	Aukció útján
Az aukció ideje:	[…] 14.00 órától 15.00 óráig
Aukciós értékesítési helyek:	Az Alaptájékoztató szerint.
Aukciós vételi ajánlat összege:	Legalább 1.000.000,- Ft össznévérték
Az aukció lezárásának időpontja:	[…] 15.00 óra
Elszámolás napja:	[…]
Felhalmozott kamat:	A felhalmozott kamat […]%, azaz […] Ft egy 10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján. A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott

	kamat figyelembe vételre kerül.
Aukciós árfolyam:	Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.
A fizetés módja:	A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett).
Vezető Forgalmazó:	Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
Forgalmazók:	Concorde Értékpapír Zrt. ERSTE Befektetési Zrt. FHB Kereskedelmi Bank Zrt. ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Zrt. UniCredit Bank Hungary Zrt.
Aukciós ajánlatok felvétele:	A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi.
Aukciós túlkereslet, aukciós alulkereslet:	Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túlkereslet), úgy allokációra kerül sor. Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (alulkereslet), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról.

	Alul-, illetve túlkereslet esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb +/- 50%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Alulkereslet esetén a Kibocsátó továbbá fenntartja a jogot arra vonatkozóan is, hogy az aukcióra beérkezett érvényes ajánlatok mennyisége alapján határozza meg az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva legfeljebb -50%-kal történő megváltoztatást jelenthet. Ezen jogok gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Kiértékelés, allokáció:	A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az Alaptájékoztató szerint sajátos szabályok érvényesülnek az egy ajánlattevő által az aukción megszerezhető Kötvény-mennyiségre vonatkozóan. Túlkereslet esetén, illetve amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, továbbá akkor, ha a Kibocsátó alulkereslet esetén a beérkezett érvényes ajánlatok össz-mennyiségéhez viszonyítva kevesebb ajánlat elfogadásáról dönt, a Kibocsátó allokációt alkalmaz, melynek során az aukciós vételi ajánlatokat az arányos elosztás szabályai szerint elégíti ki.
Elállás aukciós eladási ajánlattól:	A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 (ötven) Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A Kötvény vásárlóinak köre:	Devizabelföldi jogi személyek és magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek,

magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot.

A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható.

A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma:

Concorde Értékpapír Zrt.

10900028-00000002-35240367

ERSTE Befektetési Zrt.

11613008-01394700-13000000

FHB Kereskedelmi Bank Zrt.

18200009-09000001-82010085

ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe

19017004-00201373

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

11500016-00000220

MKB Bank Zrt.

10300002-20190196-70383285

UniCredit Bank Hungary Zrt.

10900004-00009525-50001205

A Kötvények másodlagos piaca, tőzsdei bevezetés:

Árjegyzés időtartama:

A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT hitelpapír szekciójába. A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi. A Kötvények bevezetésre kerülnek az EuroMTS Ltd. által üzemeltetett MTS Hungary elnevezésű multilaterális kereskedési rendszerre.

Az árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az általuk választottaknak megfelelően, az alábbiak szerint vagy a BÉT Kerekedési rendszer hitelpapír szekciójában, vagy az MTS Hungary rendszeren kétoldalú árat jegyeznek a Kötvényekre.

[…]

Árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

[…]

Árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók árjegyzési tevékenységének helyszíne

[…]

III. Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség

Kamatozás:

A Kötvény […] kamatozású.

Kamat mértéke:	A kamat mértéke […]
Kamatfizetés gyakorisága:	A kamatfizetés […] gyakorisággal, minden naptári év […] napján/napjain esedékes.
Felhalmozott kamat:	[A felhalmozott kamat […]%, azaz […],- Ft egy 10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.]
A kamatláb meghatározásának módja:	[Változó kamatozású kötvény esetén] […]
A kamatláb meghatározásának időpontja:	[Változó kamatozású kötvény esetén] […]
Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege:	[Fix kamatozású kötvény esetén] Az első kamatfizetési periódus ([…] – […]) hossza […] nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz: éves kamat (%) * […] nap, azaz […]% * […] nap / 365 nap = […]%. [Változó kamatozású kötvény esetén] A […]-tól […]-ig tartó kamatperiódus folyamán a Kötvény éves névleges kamata […]%. A kifizetendő kamat […]-én: […]%. A további kamatperiódusokra eső kifizetendő kamat mértéke az adott kamatperiódusra megállapított éves névleges kamat időarányos része (a kerekítés szabályai szerint 0,01%-ra kerekítetten), amely a két kamatmegállapítás időpontja között ténylegesen eltelt naptári napok és a 360 napos év alapján kerül meghatározásra.
Kamatszámítás algoritmusa:	[Változó kamatozású kötvény esetén] […]
Kamatozás kezdő napja:	[…]. A Kötvény a kamatozás utolsó napját követően nem kamatozik tovább.
Törlesztés:	A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.
A kifizetések módja:	A Kötvényen alapuló összegek kifizetését a Kibocsátó a KELER-en keresztül végzi a befektetők részére.
Állami kezesség:	A 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a alapján a

magyar állam készfizető kezesként felel a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

IV. Egyéb információ

A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege:

Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet össznévértékének […]%- át. A bevétel becsült nettó összege […],- Ft.

Értesítés, a hirdetmények közzétételének helye:

A Hirdetményt a Kibocsátó a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, a Világgazdaság című lapban, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó a xxx.xxxxxxxxx.xx és a Vezető Forgalmazó xxx.xxx.xx című honlapján, továbbá a Felügyelet által hivatalosan kijelölt információtárolási rendszerként működtetett xxx.xxxxxxxxxxxx.xx oldalon teszi közzé. A fenti szabályozott információkat a Kibocsátó a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet 4. §-ának rendelkezései szerint a Világgazdaság Online és a Magyar Távirati Iroda, mint honlappal rendelkező médiumok szerkesztőségeinek is megküldi.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT xxx.xxx.xx című honlapján keresztül történnek meg.

EHM:

[…]/ Nem alkalmazandó

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Semmilyen jelentős változás nem következett be a Kibocsátó pénzügyi és üzleti helyzetében legutóbbi auditált mérleg óta, továbbá a Kibocsátó pénzügyi helyzetében és kilátásaiban nem következett be jelentősen hátrányos változás az utolsó auditált mérleg dátuma óta.

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

A jelen Végleges Xxxxxxxxxx az Alaptájékoztatóval együttesen a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a Kötvények, valamint a Kibocsátó és a Kibocsátót terhelő, Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekért készfizető kezességet vállaló Magyar Állam helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

Budapesten, […]

Kibocsátó:

DIÁKHITEL KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Vezető Forgalmazó:

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS JELLEGE

A 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a alapján az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek. Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek díjat nem kell fizetnie.

Az állami készfizető kezesség a kibocsátáskor hatályos jogszabályok alapján a Ptk. 6:429. §-a és az Áht. 92.§(3) bekezdése szerinti jogszabály alapján fennálló kezesség, amit a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi

CXXXIII. törvény 42. §-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38. §-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44. §-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény

41. §-a, a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2007. évre a 2007. évi költségvetési törvény 42. §-a, a 2008. évre a 2008. évi költségvetési törvény 41. §-a, a 2009. évre a 2009. évi költségvetési törvény 40. §-a, a 2010. évre a 2010. évi költségvetési törvény

61. §-a, a 2011. évre a 2011. évi költségvetési törvény 51. §-a, a 2012. évre a 2012. évi költségvetési törvény 47. §-a, a 2013. évre a 2013. évi költségvetési törvény 44. §-a, a 2014. évre a 2014. évi költségvetési törvény 44. §-a, a 2015. évre a 2015. évi költségvetési törvény

53. §-a tartalmaz, míg amire a 2016. évre a 2016. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik.

A Kötvények biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség közvetlen jogszabályi alapját ezen utóbbi jogszabályi rendelkezés, vagyis a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a képezi, amely 2016. január 1. napján lépett hatályba.

Bár az állami készfizető kezesség jogszabályi alapját képező fenti rendelkezés általános megfogalmazása okán – tekintettel döntően arra, hogy a kezesség jogosultja nem került kifejezetten meghatározásra – kérdésessé tehető, hogy önmagában az előbbi jogszabályi rendelkezés hatályba lépésével a jogszabályon alapuló készfizető kezességi jogviszony létrejöttnek minősül-e, a Kibocsátó és a Forgalmazó megítélése szerint az érintett jogszabályi rendelkezések együttes értelmezése alapján megalapozottabbnak tekinthető az az álláspont, hogy a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-ának hatálybelépésével a Kötvények biztosítékául szolgáló jogszabályon alapuló készfizető kezesség létrejött, így arra a Ptk. rendelkezései az irányadók A Kibocsátó és a Forgalmazó rögzíti, hogy a jelen Alaptájékoztató elkészítésekor hatályos fenti jogszabályok alapján a Kezest nem illeti meg sortartási kifogás.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

Tekintettel arra, hogy ezen általános kötelezettségek alól a Kötvényekre vonatkozó különös jogszabályok illetve a készfizető Kezes vagy a rá vonatkozó speciális szabályozás nem biztosít felmentést, a Kötvénytulajdonost mint a készfizető kezesség jogosultját a Kibocsátó mint főkötelezett teljesítésének elmaradása vagy a Kötvényen alapuló követelés változása esetén terheli a fenti tájékoztatási kötelezettség.

Tekintettel arra, hogy a Ptk. alapján a kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a teljesítésre, tekintettel továbbá a jogszabályon alapuló állami kezesség előkészítésének, illetve beváltásának rendjét szabályozó 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet előírásaira, amelyek szerint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a jogszabályon alapuló kezességvállalásból származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál, a Kötvénytulajdonosnak a kezesség érvényesítése érdekében a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szerinti eljárást kell követnie. Az állami készfizető kezesség beváltását a jogosult Kötvénytulajdonos a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben kezdeményezheti.

A 2016. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességnek minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével vagy nyilatkozat kibocsátásával.

2. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGVÁLLALÁS FELTÉTELEI ÉS HATÁLYA

A jelen Alaptájékoztató alapján eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát az Áht. 92.

§-án alapuló, a 2016. évi költségvetési törvény 51. §-ában foglalt jogszabályi állami készfizető kezesség jelenti.

A 2016. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2016. évi költségvetési törvény 51. §-a és a Kormányrendelet 25. §-a azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mint pénzügyi eszközök elhelyezését az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet az államháztartásért felelős miniszter előzetesen jóváhagyta.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam készfizető kezesi kötelezettségének fennállása vitatható. A kialakuló iránymutató bírói gyakorlat alapján ugyanis az állami készfizető kezesség a közjogi elemei miatt nem azonos a polgári jog által szabályozott készfizető kezességgel és ebből következően a bírói gyakorlat értelmében az állam kezesi helytállási kötelezettsége nem áll fenn, illetve megszűnik, ha a támogatni kívánt finanszírozási cél elenyészik, ha a biztosított követelés kihelyezésének feltételei a szerződéskötéskor nem állnak fenn, illetve később megszűnnek

Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetést teljesíteni. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik.

A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Magyar Államkincstárt az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

A fentiek alapján a Magyar Államot törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén – különösen a Ptk. 6:2.§ § (3) bekezdése, 6:429. §-a, 6:416-418.§-ai, 6:420.§-a, 6:422. §-a és X. Címe alapján - a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 6:154. §-a alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

15 naptári nappal, előre nem látható esetben a beváltást indokoló körülmények bekövetkezésével egyidejűleg, vagy a beváltásról való tudomásszerzésről haladéktalanul

értesíteni köteles. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogszabályon alapuló kezességből származó beváltás esetén a jogosult Kötvénytulajdonos a jogszabályban meghatározott feltételek szerint – a 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 11. számú mellékletében szereplő igénylőlap felhasználásával – érvényesítheti az állami kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál - a Kötvény kibocsátásakor hatályos szabályok alapján a 10032000-01907003 NAV Állami kezességbeváltás folyósítási számlával szemben - kezdeményezheti.

Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet 8/C. § (2) bekezdése a jogszabályi kezességből származó beváltás esetén a kezesség érvényesítését készfizető kezesség esetében a hitelszerződés lejártát, illetve – amennyiben az korábbi – annak felmondását követő 180 napon belüli határidőre korlátozza, azzal, hogy e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tekintettel ara, hogy az egyéb, vagyis a nem hitelszerződés alapján vállalt jogszabályon alapuló készfizető kezességek beváltásának érvényesítési idejére a 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet semmiféle iránymutatást nem ad, továbbá mivel a Kötvényekből eredő tartozás tartalmát tekintve szintén hitelviszonyon alapuló tartozás, bár értékpapír formájában, nem egyértelmű, hogy a hitelszerződéseket biztosító jogszabályi készfizető kezességekre előírt 180 napos jogvesztő igényérvényesítési határidő a Kötvények esetében is irányadó-e..

A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalás beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet – bár egyre részletesebb szabályokat tartalmaz a jogszabályon alapuló állami kezességre – továbbra sem szabályozza pontosan a kezesség alapján történő teljesítést. A jogszabályi háttér teljességének hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

A Kötvényekhez kapcsolódó jogszabályon alapuló készfizető kezességre a Ptk. rendelkezései az irányadók, amely a kezességre vonatkozóan is új rendelkezéseket állapít meg. Ezen túl azonban nem zárható ki a Magyar Államot terhelő készfizető kezesi kötelezettségekre vonatkozó további új jogszabályok megalkotása, illetve a hatályos jogszabályok módosítása.

Tekintettel ezen túl arra, hogy az állami kezesség jogszabályi hátterét biztosító Áht. vonatkozó rendelkezései felhatalmazták a Kormányt arra, hogy rendeletben állapítsa meg az állami kezesség vállalásának, módosításának, beváltásának, nyilvántartásának eljárási és részletszabályait, nem zárható ki, hogy e vonatkozó szabályokban változás áll be.

A forgalomba hozatalban közreműködő UniCredit Bank Hungary Zrt. bankfiókok felsorolása

Sorsz.	Cím	Telefonszám	Nyitvatartás
BUDAPEST 1
0	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx x. 1-3.	1/372-2300	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
2	0000 Xxxxxxxx Xxxxxxxxx xx 00.	1/279-2900	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
3	2040 Budaörs, Xxxxxxxxx xx 00.	23/503-600	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
0	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000.	1/391-4182	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
5	1024 Budapest, Margit krt. 87-89. (Mamut II.)	1/336-2790	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.00-16.00
6	1123 Budapest, Alkotás u.50.	1/487-7270	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
7	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 48-66.	1/437-4719	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
0	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.	1/345-0711	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
0	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00. (Campona)	1/424-0901	H-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00
10	1097 Budapest, Könyves K. krt.12-14. (Lurdy Ház)	1/456-2000	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.00-16.00
00	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.	1/881-5527	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
12	2030 Xxx, Xxxxx xx 00.	23/521-650	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
13	2000 Szentendre, Xxxxxxxxx xx 0. (Városkapu Üzletház)	26/501-430	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
14	2310 Szigetszentmiklós, Bajcsy-Xxxxxxxxxx u. 26.	24/526-877	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
15	2092 Budakeszi, Fő u.139.	23/458-090	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
BUDAPEST 2
16	1165 Budapest Xxxxx Xxxxx út 105-107	1/401 6030	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
17	1138 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000.	1/237-1600	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.00-16.00
18	1148 Budapest Örs Vezér tere 24. (SUGÁR)	1/273-2670	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.00-16.00
19	1067 Budapest Teréz krt. 21.	1/881-5633	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
20	1139 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.	1/465-8300	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
00	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.	1/327-7381	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
22	1065 Budapest, Nagymező u.44.	1/301-5588	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
23	0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000. (Europark)	1/347-1580	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.00-16.00
24	1188 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xx 00.	1/297-1790	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
25	1191 Budapest Vak Bottyán út 75. a-c	1/881-5652	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P:9.00-16.00
00	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 4.	1/301-1511	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
00	0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.	1/301-5876	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
28	2120 Dunakeszi, Xx xx 00.	27/548-400	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
Nyugat-Magyarország
00	0000 Xxxx, Xxxxx xx 00.	96/506-700	H: 8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
30	9027 Győr, Budai u.1.	96/555-270	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00
31	9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 6.	96/574-050	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
32	9400 Sopron, Várkerület 1-3.,	99/511-031	H: 8.00-17.00; K- Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
33	0000 Xxxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0. (Vértes Center)	34/801-452	H:9.00-18.00; K-Cs: 9.00-17.00; P: 9.00-16.00
34	2500 Esztergom, Xxxxxxx Xxxxx u. 14.	34/513-150	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
35	9700 Szombathely, Xxxxxxx xx 00-00.	94/515-000	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
36	8200 Veszprém, Xxx Xxxxx u. 1.	88/590-900	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
37	7621 Pécs, Rákoczi u. 58. (Árkád)	72/523-110	H:9.00-18.00; K-Cs: 9:00-17.00; P: 9.00-16.00
38	7400 Kaposvár, Xxxxx Xxxxxx u. 1.	82/529-370	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
39	8800 Nagykanizsa, Fő u. 8.	93/509-791	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
40	8900 Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx tér 1/A	92/504-550	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
41	8600 Siófok, Fő u. 174-176.	84/887-610	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
42	0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx Xx. xx 0/x.	25/510-160	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
43	7100 Szekszárd, Arany J. u. 15-17.	74/529-742	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
44	8000 Székesfehérvár, Xxxxx xx 0.	22/544-700	H.8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
Kelet-Magyarország
45	0000 Xxxxxxx, Xxxxxxx xx 0.	46/510-150	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
46	3300 Eger, Töevényház u. 4.	36/510-460	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
47	3100 Salgótarján, Xxxxxxx xx 00.	32/523-100	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
48	4400 Nyíregyháza, Xxxxx Xxxxxx xx 0-0.	42/502-350	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
49	5000 Szolnok, Xxxxxx Xxxxx út 27	56/500-450	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
50	4024 Debrecen, Xxxxxxx Xxxxx u. 25-27.	52/504-450	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
51	0000 Xxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.	53/505-476	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
52	6722 Szeged, Xxxxxxx Xxxxx sugárút 18-20.	62/560-600	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
53	6720 Szeged, Kárász u. 16.	62/553-902	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
54	6000 Kecskemét, Kisfaludy u. 8.	76/512-100	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
55	5600 Békéscsaba, Xxxxxxxx xx 00-00. (Csaba Center)	66/530-560	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00
56	2100 Gödöllő, Xxxxx Xxxxxx xx 00.	28/521-550	H:8.00-17.00; K-Cs: 8.00-16.00; P: 8.00-15.00

Document Metadata

Table of Contents

Alaptájékoztató

Document Metadata