ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK VÁLLALKOZÁSISZERZŐDÉS építési munka megvalósítására DRV Zrt.
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS építési munka megvalósítására |
DRV Zrt. |
I. PREAMBULUM
1. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a beszerzései során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott Beszerzési szabályzata alapján jár el.
2. A beszerzési eljárásban az Ajánlattevők részére átadott dokumentáció részét képezi a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. honlapján (xxx.xxx.xx) közzétett jelen Általános Szerződési Feltételek Vállalkozási Szerződés építési munka megvalósítására c. dokumentum (a továbbiakban Vállalkozási Szerződés).
3. A jelen Vállalkozási Szerződés egyes feltételeitől a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint Ajánlatkérő a beszerzési eljárás indításakor eltérést engedhet és megjelölheti, hogy az Ajánlattevőktől mely Vállalkozási Szerződéses feltételek vonatkozásában vár eltérő ajánlatot. A jelen Vállalkozási Szerződés feltételeivel szemben a beszerzési eljárásban nyertesként kiválasztott Ajánlattevő nyertes Ajánlatában foglalt feltételek irányadóak abban az esetben, ha az Ajánlattevő az Ajánlatában jogszerűen tért el a jelen Vállalkozási Szerződés feltételeitől.
4. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint Ajánlatkérő és a nyertesként kiválasztott Ajánlattevő a beszerzési eljárásban nyertesként kiválasztott Ajánlat alapján egyedi szerződést (a továbbiakban Egyedi Szerződés) kötnek.
5. A jelen Vállalkozási Szerződés a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mint Ajánlatkérő és a nyertesként kiválasztott Ajánlattevő között a 4. pont alapján megkötött Egyedi Szerződéssel létrejövő jogviszonynak – a 3. pont szerinti esetleges eltérésre figyelemmel – teljes egészében részét képezi.
6. A jelen Vállalkozási Szerződésben a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a Megrendelő, a beszerzési eljárásban nyertesként kiválasztott Ajánlattevő a Vállalkozó.
II. A SZERZŐDÉS ALAPDOKUMENTUMAI
1. A Felek teljes megállapodásának tartalmát (a továbbiakban Szerződés) az alábbi dokumentumok tartalmazzák:
i. az Egyedi Szerződés törzsszövege és mellékletei
ii. a jelen Vállalkozási Szerződés törzsszövege és mellékletei
iii. az Ajánlati felhívás és a Dokumentáció, valamint az esetleges kiegészítő tájékoztatás-kérésre adott ajánlatkérői válaszok
iv. a Vállalkozó nyertesként elfogadott Ajánlata
v. az Egyedi Szerződés megkötésének időpontjában hatályos jogszabályok, hatósági rendelkezések, európai és magyar szabványok, a Megrendelő munkaidőrendje, a Megrendelő által a szerződéses jogviszony részévé tett, az interneten hozzáférhető vagy a Vállalkozó rendelkezésére bocsátott szabályzatai.
2. Dokumentum-hierarchia
A Szerződés tartalmának értelmezése, a fent hivatkozott dokumentumok tartalmi eltérései, esetleges ellentmondásai, illetve hiányosságai esetén a következő dokumentumokat kell figyelembe venni az alább megadott prioritási rend szerint:
i. az Egyedi Szerződés törzsszövege és mellékletei
ii. a jelen Vállalkozási Szerződés törzsszövege és mellékletei
iii. az ajánlatkérői kiegészítő tájékoztatás (ha volt ilyen)
iv. az Ajánlati felhívás
v. a Dokumentáció
vi. a Vállalkozó nyertes Ajánlata
III. A SZERZŐDÉS TÁRGYA
1. A szerződés tárgya: építési munka megvalósítása
A Vállalkozó köteles a Megrendelő által átadott vízjogi létesítési tervdokumentációban és a Műszaki Leírásban, vízjogi létesítési tervdokumentáció hiányában a Műszaki Leírásban megadott műszaki paramétereknek, egyéb feltételeknek és a nyertes Ajánlatában foglaltaknak megfelelő építési munkát megvalósítani.
A Vállalkozó köteles biztosítani a teljes körű magyar nyelvű ügyintézést és kapcsolattartást a szerződéses jogviszony teljes ideje alatt, minden szerződéses fázisban, a munkaterület átadás-átvételétől az építési-munka átadás-átvételéig, illetve azt követően a jótállási és szavatossági időszak végéig.
2. Az építési munka (a továbbiakban: Építési Munka) pontos tartalmát és részletezését a vízjogi létesítési tervdokumentáció és a Műszaki Leírás tartalmazza. A tervdokumentáció és a Műszaki Leírás az Egyedi Szerződés kötelező melléklete. Amennyiben az Építési Munka nem vízjogi létesítési engedély-köteles, abban az esetben az Építési munka pontos tartalmát és részletezését a Műszaki Leírás tartalmazza.
3. Az Egyedi Szerződés aláírásával a Vállalkozó kijelenti, hogy kész és képes a Megrendelő szerződéses céljának megfelelő teljes körű, gondos és magas színvonalú teljesítésre. A Vállalkozó köteles minden olyan tevékenységet ellátni, feladatvégzést kifejteni, amely a beszerzési eljárás során tett érdemi vállalásainak és kijelentéseinek teljesítéséhez és a megrendelői cél teljesítéséhez szükségesek.
IV. AZ ELLENÉRTÉK MÉRTÉKE
1. A vállalkozói díjat a Felek az Egyedi Szerződésben rögzítik.
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a kialkudott ellenérték egyösszegű átalányár, mely magyar forintban értendő, s amely az Építési Munka részét képező valamennyi feladat, munka, teljesítés, anyag, stb. ellenértékét tartalmazza. A Vállalkozó kijelenti, hogy a jelen szerződésben feltüntetett átalányárat azt követően határozta meg, hogy az Építési Munkával kapcsolatos valamennyi körülményt – különös tekintettel a vonatkozó vízjogi létesítési engedélyezési tervekre – a szakember gondosságával
áttanulmányozta és megvizsgálta. Az árak az általános forgalmi adón (ÁFA) kívül tartalmaznak minden, a Építési Munka elvégzésével kapcsolatos adót, vámot, illetéket, járulékfizetési kötelezettséget, árfolyamkockázatot, a kiszállási és utazási díjat, a minőségi/garanciális/jótállási kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő költségeket, a szükséges import és export engedélyek beszerzését és az azokkal kapcsolatos költségeket, azaz minden költséget, ami a komplettséghez és a rendeltetésszerű, hibátlan működéshez/hibátlan teljesítéshez hozzátartozik. Az átalányár tartalmazza továbbá az esetleges többletmunka díját.
V. A TELJESÍTÉS HELYE, HATÁRIDEJE ÉS ÜTEMEZÉSE
1. A teljesítés helye
A teljesítés helyeként azokat a helyszíneket (telephelyeket, stb.) kell tekinteni, amelyeken az Építési Munkát el kell végezni. A teljesítési helyek címeit a Műszaki Leírás vagy az Ajánlat vagy az Egyedi Szerződés tartalmazza.
2. A teljesítési határidő, ütemezés
A teljesítési határidőt (véghatáridőt), a teljesítés ütemezését a Műszaki Leírás vagy az Ajánlat vagy az Egyedi Szerződés tartalmazza. Az Egyedi Szerződés vagy a Műszaki Leírás eltérő rendelkezése hiányában a teljesítés időtartamának kezdőnapja a munkaterület átadás- átvételének napja. A teljesítés véghatárideje naptári napban kerül meghatározásra, vagy a kivitelezés időtartama napokban, hónapokban kerül meghatározásra, melynek utolsó napja az elvárt teljesítési véghatáridő napja.
3. Előteljesítés
A Vállalkozó előteljesítésre jogosult azzal, hogy az nem veszélyeztetheti a jelen szerződésnek a Megrendelő által elfogadott, elismert teljesítését és nem okozhatja a Megrendelő késedelmét, továbbá nem jelenthet a Megrendelő részére többletterhet.
4. Akadályközlés
Amennyiben a Vállalkozó a teljesítési határidőt, a vállalt ütemezést nem tudja tartani, abban az esetben annak lejárta előtt legkésőbb 3 (három) naptári nappal, az ok feltüntetésével és a várható késedelem megjelölésével, írásban köteles a Megrendelőt erről egy akadályközlő levélben tájékoztatni. Az akadályközlő levélben foglaltak a teljesítési határidőket nem módosítják, a Megrendelő késedelmes teljesítésből eredő törvényes és szerződésen alapuló jogait nem érintik.
VI. A TELJESÍTÉS MÓDJA, ELLENŐRZÉSE ÉS IGAZOLÁSA
1. A vízjogi létesítési engedélyezési tervek
Amennyiben az Építési Xxxxx megvalósítása vízjogi létesítési engedély-köteles, akkor az Építési Munka csak a véglegessé vált engedély birtokában végezhető. A papíralapú
engedélyezési tervdokumentáció egy példányát a Megrendelő átadja a Vállalkozónak, aki köteles azt folyamatosan a teljesítés helyszínén tartani.
Amennyiben a Megrendelő az Építési Munka megvalósításához szükséges terveket a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja, azokat a Vállalkozó kizárólag a jelen Szerződés teljesítése érdekében, a jelen szerződés időbeli hatálya alatt jogosult felhasználni és nem jogosult azokat – jogosan igénybe vett alvállalkozóit, továbbá a szakhatóságokat kivéve
– harmadik személynek átadni, hozzáférhetővé tenni vagy módosítani.
2. A munkaterület átadása
Az Egyedi szerződés vagy a Műszaki Leírás eltérő rendelkezése hiányában a Megrendelő a munkaterületet a szerződéskötést követő 10(tíz) munkanapon belül átadja. A Vállalkozó 2 (kettő) munkanappal a teljesítés megkezdése előtt köteles tájékoztatni a Megrendelőt. A munkaterület átadás-átvételéről a Felek jegyzőkönyvet vesznek fel és/vagy az építési naplóban rögzítik.
3. A teljesítés módja
A Vállalkozó akkor teljesített, ha a vízjogi létesítési engedélyben, a Műszaki Leírásban, az Ajánlatban, valamint az Egyedi Szerződésben foglaltaknak mindenben megfelelő Építési Munkát a teljesítési helyen a teljesítési határidőben hibátlanul és hiánytalanul megvalósította, továbbá hiánytalanul átadta a szerződésszerű teljesítéshez, illetve a teljesítés igazolásához szükséges, a Műszaki Leírásban megjelölt dokumentumokat.
A teljesítésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy eredményét a rendeltetésének, illetve a Műszaki Lírásban vagy az Egyedi Szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a Vállalkozó által ismert célnak megfelelően lehessen használni.
A Vállalkozó köteles betartani a teljesítés helyén az irányadó munkavédelmi, vagyonvédelmi és tűzvédelmi előírásokat és köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a tevékenységével összefüggő esetleges károk, balesetek, sérülések elkerülése érdekében.
A kivitelezés helyszínén lévő anyagok, eszközök, gépek, berendezések és egyéb dolgok tekintetében a kárveszélyt az átadás-átvétel időpontjától a Vállalkozó viseli. A kárveszély az Építési Xxxxx sikeres átadás-átvételi eljárásának napján száll át a Megrendelőre.
A Vállalkozó kizárólag a terveknek és a vonatkozó szabványoknak megfelelő minőségű, a Megrendelő által jóváhagyott anyagokat jogosult beépíteni az Építési Munka megvalósítása során. Ugyanez megfelelően irányadó a teljesítendő szolgáltatásokra is.
A Vállalkozó köteles továbbá a vonatkozó magyar jogszabályokat, hatósági előírásokat és szabványokat betartani és a szükséges teljesítmény-nyilatkozatokat beszerezni.
A Vállalkozó a munkaterület és az ott elhelyezett dolgok őrzéséért az átadás-átvétel napjától a szerződésszerű teljesítés időpontjáig (kárveszély átszállásának időpontja) felelősséggel tartozik.
4. A teljesítés átadása-átvétele, ellenőrzése
A Megrendelő teljesítését a Vállalkozó részéről a kijelölt műszaki ellenőr ellenőrzi.
Eltakarásra kerülő munkarészek, szerkezetek esetén a Vállalkozó az építési naplóban köteles a műszaki ellenőrt az eltakarás időpontjáról értesíteni, a tényleges munkák előtt minimum 3 (három) nappal, annak érdekében, hogy a műszaki ellenőr az eltakarásra kerülő munkarész megfelelőségét ellenőrizni tudja. Amennyiben ezt a Vállalkozó elmulasztja, akkor a Megrendelő kérésére, saját költségén kell a visszabontást elvégezni, akkor is, ha az eltakarásra kerülő munkarész megfelelő minőségben készült el.
A Vállalkozó köteles az egyes építési szakaszokat azok befejezése előtt 3 (három) nappal készre jelenteni a Megrendelő felé.
A Műszaki Leírás tartalmazza azon követelményeket, feltételeket és dokumentumokat, melyek teljesülése és átadása is szükséges a Vállalkozó részéről a teljesítés átvételének időpontjában a Megrendelő részére történő felajánlásához.
5. A teljesítés igazolása
A Megrendelő a Vállalkozó kötelezettségeinek teljesítéséről SAP-ból kiállított teljesítési igazolást ad ki.
A Megrendelő részéről a teljesítési igazolást kiadni jogosult személy megjelölését a Műszaki Leírás tartalmazza. A teljesítési igazolás kiadására jogosult személy a teljesítési igazolás kiadására más személyt is meghatalmazhat. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az egyéb személy által aláírt teljesítési igazolás, vagy egyéb dokumentum (pl. szállítólevél) a teljesítési igazolást nem helyettesíti.
VII. AZ ELLENÉRTÉK MEGFIZETÉSE
1. Ütemezés
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Megrendelő előleget nem fizet és részteljesítést nem fogad el. A Megrendelő az ellenértéket (a vállalkozói díjat) a Vállalkozó kötelezettségeinek teljes körű és hiánytalan teljesítését követően az Egyedi Szerződésben meghatározottak szerint fizeti meg.
2. Számlázás
A Vállalkozó a számlát a Megrendelő által az SAP-ból kiállított teljesítési igazolás alapján, magyar forintban (HUF) állítja ki.
A Vállalkozó a számlát a Megrendelő által aláírt eredeti/másolt, SAP-ból kiállított teljesítési igazolással, valamint a teljesítést igazoló egyéb szükséges okmányokkal együtt küldi meg a Megrendelő Pénzügyi számlakezelője (Nemzeti Üzleti Szolgáltató
Zrt. 6001 Kecskemét, Pf.: 701., elektronikus számlázás esetén: xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx-xxx.xx) részére.
A számlán az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában az alábbi adatokat kell feltüntetni:
i. a Szerződés SAP azonosítószáma
ii. a megrendelés száma (ha van)
iii. az SAP teljesítési igazolás száma
iv. a megrendelés tartalmának megfelelő TESZOR vagy VTSZ szám
v. a kapcsolattartó neve
A számlának meg kell felelnie a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásainak, valamint a vonatkozó egyéb hatályos jogszabályi előírásoknak.
A Megrendelő, ill. Pénzügyi számlakezelője csak az alábbi megnevezéssel illetve címzéssel kiállított számlákat tudja befogadni:
Név: Dunántúli Regionális Vízmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy rövidített elnevezéssel: DRV Zrt.
Cím: 8600 Siófok, Tanácsház u. 7.
Levelezési (számlaküldési) cím: Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.,
6001 Kecskemét, Pf. 701. vagy xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx-xxx.xx
A nem szerződésszerűen kiállított és benyújtott számla esetén a Megrendelő, ill. a Megrendelő Pénzügyi számlakezelője jogosult a számlát – a késedelmes fizetés jogkövetkezményei, valamint minden egyéb kártérítési kötelezettség nélkül – visszaküldeni.
A számla eltűnéséért és az ebből eredő késedelmes fizetésért a Megrendelőt nem terheli felelősség a Vállalkozóval szemben.
Egyebekben a harmadik személyekre az ebből eredő károkért a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért történő felelősség szabályai az irányadóak.
3. Fizetési feltételek
A Vállalkozó köteles a számlát a teljesítési igazolás keltétől számított 8 (nyolc) napon belül kiállítani és a kiállítástól számított 3 (három) napon belül a Megrendelő Pénzügyi számlakezelőjének megküldeni. Amennyiben a Vállalkozó ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a fizetési határidő a Vállalkozó késedelmének mértékével automatikusan meghosszabbodik. A Vállalkozó késedelme a Megrendelő késedelmét kizárja.
A Megrendelő a Pénzügyi számlakezelő útján a Vállalkozó által kiállított számlát a számla kézhezvételétől számított 30 (harminc) naptári napon belül, banki átutalással fizeti meg a jelen szerződésben/kiállított számlában rögzített (ennek hiányában a hatályos céginformációs adatbázisban feltüntetett és ellenőrizhető) bankszámlaszámra.
Minden más esetben a számla kifizetése felfüggeszthető mindaddig, amíg a Vállalkozó banki igazolást nem küld az érintett bankszámlaszámmal kapcsolatban.
A bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetést akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a pénzintézet a fizetésre kötelezett bankszámláját megterheli. A számla kézhezvételét a Megrendelő Pénzügyi számlakezelője által történő kézhezvétel jelenti. Ha a számla fizetési határideje szabadnapra, ünnepnapra, illetve munkaszüneti napra esik, a fizetési határidő a következő munkanapon jár le.
Kifizetésre váró számla esetében a bankszámlaszám módosítására vonatkozó igény csak abban az esetben elfogadható, amennyiben a megadott bankszámlaszám a hatályos céginformációs adatbázisban szerepel vagy a Vállalkozó banki igazolást küld az érintett bankszámlaszámmal kapcsolatban. Amennyiben módosítás igény kapcsán a Vállalkozó nem küld banki igazolást és a hatályos céginformációs adatbázisban sem ellenőrizhet az érintett bankszámlaszám, akkor az ellenérték megfizetése a számlán megadott bankszámlaszámra történik, figyelembe véve, hogy a számlán szereplő bankszámlaszám megfelel a korábban leírt feltételeknek.
4. Késedelmi kamat
Fizetési késedelem esetén a Megrendelő a Ptk. 6:155. §-ában foglaltak szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
A Vállalkozó számláján szereplő minden ezzel ellentétes rendelkezés esetén is a fenti szabály érvényesül a Szerződés keretein belül a Felek viszonylatában.
VIII. SZERZŐDŐ FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1. A Megrendelő jogai és kötelezettségei
i. A Megrendelő a munkaterületet a Műszaki Leírásban vagy az Egyedi Szerződésben meghatározott időpontban, ezek hiányában a szerződéskötést követő 10 (tíz) napon belül adja át a Vállalkozó részére, mely időpontot a Felek a munkaterület átadás – átvételi jegyzőkönyvben és/vagy az építési naplóban rögzítenek.
ii. Amennyiben a vállalkozási szerződés víziközmű kiváltására vagy megvalósítására irányul, úgy a munkaterület átadása a vagyongazdálkodási osztály engedélyező nyilatkozata alapján történhet. A Megrendelő az engedélyező nyilatkozatban foglaltakról a Vállalkozót köteles tájékoztatni.
iii. A Megrendelő munkaterület-átadással kapcsolatos, esetlegesen felmerülő kötelezettségeinek teljesítési időpontját a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvben és/vagy az építési naplóban rögzíteni kell. Egyidejűleg a Megrendelő átadja a Vállalkozó részére a szerződésszerű teljesítéshez elkészítendő és benyújtandó dokumentáció listáját.
iv. A Műszaki leírás tartalmán a kivitelezés időszakában a Megrendelő csak a költségkihatások és határidő-módosulások egyeztetésével változtathat.
v. Ha a munkát a Megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a Megrendelő köteles a munkaterületet alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére
bocsátani. A Vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a Megrendelő e kötelezettségének nem tesz eleget.
vi. A Megrendelő fenntartja magának a jogát, hogy hiányos vagy nem szerződésszerű szolgáltatás esetén a Vállalkozó költségén intézkedéseket tegyen vagy tetessen, amennyiben azok halaszthatatlanul szükségesek a Megrendelő alaptevékenységének ellátásához, az építési berendezések és a forgalom biztosításához.
vii. A Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződésben foglaltak elkészítéséhez szükséges mértékben az építési munkára vonatkozó minden információt a vállalt határidőben megad a Vállalkozónak. E tekintetben Felek együttműködésre kötelesek.
viii. Amennyiben a Vállalkozó részéről további adatszolgáltatás igénye merül fel, amely a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges, de a jelen szerződés megkötésekor még nem ismert, abban az esetben a Megrendelő a Vállalkozó ez irányú felhívásától számított három (3) munkanapon belül köteles az adatokat szolgáltatni. Ha az adatszolgáltatáshoz ennél hosszabb idő szükséges, abban az esetben a Felek ettől eltérő határidőben állapodnak meg.
ix. A Megrendelő jogosult a kivitelezési munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizni. Az olyan munkarészek esetében, amelyek a technológiai folyamat során beépítésre vagy eltakarásra kerülnek, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt a beépítés vagy eltakarás előtt legalább 3 munkanappal írásban értesíteni, hogy ellenőrzési jogosultságának a Megrendelő eleget tehessen. A Megrendelő ellenőrzésével a munkavégzést nem hátráltathatja.
x. Ha a Megrendelő az időben kézhez kapott értesítés ellenére nem ellenőrizte le a betakarásra váró hálózatrészt, lehetősége van azt kutatóárkok ásatásának segítségével pótolni. Az itt felmerült költségeket a Megrendelő vállalja, ha a technológia szerint történt a munkavégzés.
xi. A Vállalkozó nem mentesül a felelősség alól, ha a Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Ha egyes munkarészeket a Vállalkozó beépít (eltakar) és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a Vállalkozó köteles előzetesen a megfelelő időben a Megrendelőt a beépítésről értesíteni.
xii. A Megrendelőnek jogában áll a kivitelezés során a munka bármely részének a megváltoztatása, pótmunkák elrendelése, mely munkákat a Vállalkozó köteles elvégezni és melynek elszámolására vonatkozóan Felek külön - írásbeli - megállapodást kötnek. A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a pótmunkák elvégzésére irányuló megállapodás szóban vagy ráutaló magatartással nem jöhet létre.
xiii. A munka bármely részét jogában áll a Megrendelőnek visszautasítani, amennyiben azt az üzemeltetést akadályozóan hibásnak vagy nem megfelelő minőségűnek találja, de ennek tételes indoklását köteles a Vállalkozó tudomására hozni annak kijavítása érdekében. A Vállalkozónak a hibás szolgáltatást ki kell javítania a munka ismételt elvégzésével, a hibás anyag kicserélésével, illetve a javítási munka elvégzésével. Ha az ilyen jellegű elrendelt munkák végrehajtását a Vállalkozó elmulasztja, a Megrendelő jogosult azt más a Vállalkozóval elvégeztetni és az összes költségét a Vállalkozó felé érvényesíteni. A Megrendelő biztosítja a helyszínt, a bejutást teljesíti helyekre (pl. a telephelyekre), a szükséges közműcsatlakozást.
xiv. A Megrendelő a Szerződés teljesítésére vonatkozó minden információt a Szerződésben foglaltak teljesítéséhez szükséges mértékben, a vállalt
határidőben megad a Vállalkozónak. E tekintetben a Felek együttműködésre kötelesek.
xv. Amennyiben a Vállalkozó részéről további adatszolgáltatás igénye merül fel, amely az Építési Munka elvégzéséhez szükséges, de a Szerződés megkötésekor még nem ismert, abban az esetben a Megrendelő a Vállalkozó ezirányú felhívásától számított 3 (három) munkanapon belül köteles az adatokat szolgáltatni. Ha az adatszolgáltatáshoz ennél hosszabb idő szükséges, abban az esetben a Felek ettől eltérő határidőben állapodnak meg írásban.
xvi. A Megrendelő egyéb jogait és kötelezettségeit a Műszaki Leírás vagy az Egyedi Szerződés tartalmazza.
2. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei
i. A Vállalkozó a munkaterület átadását követően köteles az átadott területen haladéktalanul felvonulni, a munkát elkezdeni és rendeltetésszerűen, az ütemtervnek megfelelően folyamatosan végezni.
ii. A Vállalkozó köteles a munkaterületen a kivitelezési tevékenységet követően az eredeti állapotot helyreállítani, és a munkaterületet tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.
iii. A Vállalkozó kötelessége a létesítményeknek a Megrendelő előírásaiban leírtak szerinti megvalósítása, a minőségi tanúsítványoknak a Megrendelő részére történő átadása. Amennyiben a munkaterület-átadás a Megrendelő hibájából szenved késedelmet, úgy a Vállalkozónak jogában áll a teljesítési határidőt a késedelem mértékével arányosan meghosszabbítani és a ténylegesen felmerült, és számlákkal megfelelően igazolt többletköltségeket érvényesíteni.
iv. A Vállalkozó viseli a felelősséget a munkaterületen alkalmazott gépek, berendezések alkalmasságáért, biztonságáért, a környezet-, munka-, baleset- és tűzvédelmi utasítások és szabályok betartásáért.
v. A Vállalkozó köteles a gépek és berendezések megőrzéséről gondoskodni és azok tekintetében vagyonbiztosítási szerződést kötni, továbbá azt a szerződés teljes hatálya alatt fenntartani. A gépek és berendezések elvesztése, megrongálódása esetén a Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik.
vi. Minden biztonsági intézkedést a kivitelezés helyén (a szerződés teljesítésének helye) kell megtenni, melynek során figyelembe kell venni a Megrendelő vonatkozó és érvényes szabályozásait és a hatóságok által előírt követelményeket. A Vállalkozónak minden érvényben levő balesetelhárítási és óvórendszabályt be kell tartania. A Megrendelő képviselői által tett észrevételek, javaslatok nem mentesítik a Vállalkozót a felelősség alól.
vii. A Vállalkozó köteles betartani az építési kivitelezésre, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységre vonatkozó és érvényben levő technológiai utasításokat, előírásokat és szabványokat.
viii. A Megrendelő által jóváhagyott Műszaki leírás tartalmán a Vállalkozó nem változtathat, ugyanakkor a Vállalkozó köteles a Megrendelőt figyelmeztetni, amennyiben akár ezen Műszaki leírás, akár a Megrendelő egyéb utasítása szakszerűtlen vagy ésszerűtlen. A figyelmeztetés elmulasztásából származó károk a Vállalkozót terhelik.
ix. A Vállalkozónak a kivitelezés során úgy kell eljárnia, hogy a Megrendelő berendezéseibe történő beavatkozás ne tartson a feltétlenül szükségesnél hosszabb ideig,a munkavégzésből ne keletkezzenek zavarok a Megrendelő berendezéseiben és közműhálózatában, a Megrendelő üzemeltetési
szabályzatában leírtak betartásra kerüljenek, az üzemszerű működés folyamatossága biztosítva legyen, a munkaterületen ill. szomszédságában lévő vasútüzem vagy más közmű működését ne zavarja, a rá vonatkozó sajátos munkavédelmi előírásokat betartsa, létesítményeiben kárt ne okozzon.
x. A Vállalkozó köteles ezzel kapcsolatban felhívni alkalmazottainak, alvállalkozóinak figyelmét, kioktatni őket az üzemzavarok elkerülését célzó intézkedésekről és arról, hogy már hanyag kezelés esetén is büntetőjogilag felelősségre vonhatók.
xi. Amennyiben a Vállalkozó a kivitelezés során valamely közművet, létesítményt megrongál – amelynek létezéséről tudomással bír vagy a tervben szerepel vagy létezésére a figyelmét felhívták –, abban az esetben köteles azt saját költségén helyreállítani és az ebből eredő kárigényeket viselni. A rongálás tényét köteles a Megrendelő műszaki ellenőrének is bejelenteni.
xii. A Vállalkozó kizárólag olyan pótmunkák ellenértékének megtérítését követelheti, amely munkákat a Megrendelő a szerződés aláírását követően írásban megrendelt, a tervmódosítás folytán merültek fel, illetőleg azok elvégzését műszaki szükségesség indokolta. A pótmunkák műszaki szükségességét valamint azok összegszerűségét a Vállalkozó köteles igazolni. A pótmunkákat a Vállalkozó köteles felmerülésüket követően haladéktalanul feltüntetni az építési naplóban, valamint köteles a pótmunkák szükségességéről, valamint azok várható díjáról a Megrendelőt haladéktalanul, de legkésőbb a pótmunkák megkezdésének napján, faxon értesíteni.
A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Vállalkozó a fent rögzített kötelezettségét elmulasztja, nem jogosult a pótmunkák ellenértékét a Megrendelővel szemben érvényesíteni.
xiii. A Vállalkozó köteles a felmerült többletmunkákat elvégezni. Tekintettel arra, hogy a jelen szerződésben rögzített Vállalkozói díj fix összegű átalányár, a Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a többletmunka ellenértékét nem érvényesítheti a Megrendelővel szemben.
xiv. A Vállalkozó a műszaki átadás tervezett napja előtt 10 (tíz) munkanappal köteles a megvalósított építési munkát a Megrendelő részére előzetesen bemutatni az esetleges hiánypótlás elrendelése érdekében.
xv. A műszaki átadást megelőzően a Vállalkozó köteles tételes felmérést készíteni a beépített főanyagokról és az elvégzett szolgáltatásokról az eredeti dokumentumok alapján, és az ezt tartalmazó listát a műszaki átadást megelőző legalább 5 (öt) munkanappal a Megrendelő rendelkezésére bocsátani.
xvi. A Vállalkozó köteles a műszaki átadás időpontjáról a Megrendelőt legalább 8 (nyolc) munkanappal az átadást megelőzően értesíteni, hogy a Megrendelőnek kellő ideje legyen a műszaki átadás lebonyolítására való felkészülésre.
xvii.A Megrendelő érdekkörében felmerülő, előre nem látható és el nem hárítható akadályoztatás esetén a Vállalkozó jogosult a felmerült költségeit elszámolni. Amennyiben a Megrendelő érdekkörében a kivitelezési munka felfüggesztése, illetve végleges leállítása válik szükségessé, a Megrendelő a Xxxxx által kölcsönösen megállapított felfüggesztési időtartam elteltét, illetve a munkák végleges leállítását követően az addig szerződésszerűen elvégzett munkát köteles átvenni és ellenértékét megfizetni. Ilyen akadályoztatás, felfüggesztés, illetve leállítás esetén a Vállalkozó minden ésszerű intézkedést köteles megtenni annak érdekében, hogy a Megrendelő kárát és költségeit minimalizálja, illetve a Megrendelő folyamatos üzemmenetét biztosítsa.
xviii. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a teljesítés eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a Vállalkozó felelős. A Vállalkozó köteles az akadályoztatás vagy megszakítás okait és a nehézségek megszüntetésére tett és/vagy lehetőség szerint megtenni kívánt intézkedéseket megfelelő időben, késedelem nélkül közölni.
xix. A Vállalkozó köteles a Megrendelő felé haladéktalanul jelenteni az olyan baleseteket, melyek során személyi vagy dologi kár keletkezett.
xx. Ha a Megrendelő alkalmatlan anyagot, eszközt vagy célszerűtlen illetve szakszerűtlen utasítást ad, erre a Vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásáért a Vállalkozó a felelős. Ha azonban a Megrendelő a figyelmeztetés ellenére az utasítást fenntartja, vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a Vállalkozó a jelen szerződést felmondhatja. Ha a Vállalkozó a felmondás jogával nem él, a kapott anyaggal illetve a Megrendelő utasítása szerint a Megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.
xxi. Érvényes munkavállalási engedéllyel nem rendelkező személyeket sem a Vállalkozó, sem alvállalkozói nem alkalmazhatnak. A be nem jelentett dolgozók miatti bárminemű következményekért a Vállalkozó tartozik felelősséggel. Ezzel kapcsolatban a Vállalkozó felelős az alvállalkozói helyett is.
xxii.A Vállalkozó a jelen szerződés hatálya alatt köteles minden olyan változást a Megrendelőnek haladéktalanul bejelenteni, amely szervezeti formájában vagy fizetőképességében (csődeljárás, felszámolási eljárás) következett be, illetve amelynek bejelentését a Cégbíróság kötelezővé teszi (a tulajdonos személyében, törzstőkében bekövetkezett változások).
xxiii. Az Építési Xxxxx megvalósításából eredően keletkezett bontási vagy építési törmelék jogszabályoknak megfelelő elhelyezése valamint a Vállalkozó saját felvonulási jellegű létesítményeinek kivitelezése és bontása, továbbá ebből adódóan a terület megtisztítása a Vállalkozó kötelessége.
xxiv. A Vállalkozó egyéb jogait és kötelezettségeit a Műszaki Leírás vagy az Egyedi Szerződés tartalmazza.
3. A Felek együttműködése
A Felek kifejezik azon készségüket, hogy a jelen szerződés alapján megvalósítandó Építési Munka teljesítése érdekében szorosan együttműködnek, melynek érdekében
i. kölcsönösen és haladéktalanul egymás tudomására hozzák azokat az értesüléseket, tényeket, körülményeket, amelyek a teljesítést zavarják, vagy zavarhatják.
ii. kölcsönösen, illetve külön-külön is megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmények elhárításához szükségesek.
iii. a vitás kérdéseiket tárgyalások útján kísérlik meg rendezni.
iv. a munkák előrehaladását heti koordinációs megbeszéléseken egyeztetik az illetékes kivitelezés-vezetők és műszaki ellenőrök részvételével.
4. Műszaki ellenőrzés, építési napló
i. A Megrendelő részéről a Vállalkozó teljesítését bejegyzett műszaki ellenőr ellenőrzi.
A Megrendelő műszaki ellenőrének nevét és elérhetőségét az Egyedi Szerződés tartalmazza.
ii. A Vállalkozó a munkaprogramját a munkaterület átadás-átvételi eljárásán meghatározott ütemben köteles egyeztetni a műszaki ellenőrrel.
iii. A Vállalkozó a naponta elvégzett munkáról – a rá vonatkozó szabályok szerint
– építési naplót vezet, melyet a munkanap végén a képviselője hitelesít. A Megrendelő is ebben jegyezheti fel észrevételeit.
A vonatkozó jogszabályok szerint vízjogi létesítési engedélyhez vagy építési engedélyhez kötött építési munkák esetében elektronikus építési naplót kell vezetni.
iv. A Megrendelő képviselője és/vagy a műszaki ellenőr legalább hetente ellenőrzi a kivitelezési munkát, melyet az építési naplóban rögzít.
v. Eltakarásra kerülő munkarészek, szerkezetek esetén a Vállalkozó az építési naplóban és telefonon köteles a műszaki ellenőrt az eltakarás időpontjáról értesíteni a tényleges munkák megkezdése előtt legalább 3 (három) nappal, annak érdekében, hogy a műszaki ellenőr az eltakarásra kerülő munkarészek, szerkezetek megfelelőségét ellenőrizni tudja.
vi. A nyomtatvány formában vezetett építési napló két példányban készül:
⋅ 1 pld a Megrendelő részére
⋅ 1 pld a Vállalkozó részére
vii. Az építési napló a teljesítés teljes és hiteles dokumentumának tekintendő és egy
példányát a VII. 2. pont szerint benyújtandó átadás-átvételi dokumentációhoz csatolni kell.
IX. ALVÁLLALKOZÓK, A MEGRENDELŐ ALKALMAZOTTAINAK FOGLALKOZTATÁSA
1. Alvállalkozók foglalkoztatása
i. A Vállalkozó az Építési Xxxxx elvégzéséhez alvállalkozók igénybevételére jogosult, azonban az Építési Xxxxx egészét nem adhatja alvállalkozásba.
ii. A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozói munkavégzéséért teljes anyagi felelősséggel tartozik úgy, mintha azt maga végezte volna el. Alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén a Vállalkozó felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
iii. Amennyiben a Megrendelő gazdasági, műszaki vagy más megalapozott indokok alapján kezdeményezi a Vállalkozó felé alvállalkozójának lecserélését, abban az esetben ezt a Vállalkozó nem tagadhatja meg, és egyben haladéktalanul köteles egy minden tekintetben megfelelő új alvállalkozót megbízni a szóban forgó munkák elvégzésével, kivéve, ha a Vállalkozó úgy dönt, hogy az Építési Munkát maga kívánja elvégezni.
iv. A Vállalkozó felelős az általa és az alvállalkozója által okozott azon károkért is, melyeket a Szerződés kifejezetten nem szabályoz – beleértve a harmadik személynek okozott károkat is.
v. Az alvállalkozók teljesítésének mindennemű kockázatát – beleértve a határidő- kockázatot is – a Vállalkozó viseli.
2. A Megrendelő alkalmazottainak foglalkoztatása
i. A Vállalkozónak és alvállalkozóinak tilos foglalkoztatnia vagy közreműködőként igénybe vennie a Megrendelőnél munkaviszonyban álló személyeket (továbbiakban DRV Zrt. munkavállaló), alkalmazottakat, kivéve, ha a Megrendelő előzőleg írásban ehhez beleegyezését adta.
ii. Amennyiben a Vállalkozó – a Megrendelő tudtával és beleegyezésével – DRV Zrt. Munkavállalót foglalkoztat, abban az esetben a Vállalkozó köteles figyelembe venni, hogy a DRV Zrt. munkavállaló
⋅ sem a munkahelyén, sem azon kívül nem végezhet a rendes és a rendkívüli munkaidőben főálláson kívüli tevékenységet, vagy azzal összefüggő bármilyen ügyintézést.
⋅ a tevékenység végzése során nem veszélyeztetheti a munkára képes állapotát, nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást a főállásban végzett munka minőségére vagy mennyiségére.
⋅ munkáltatójának helyiségeit, tulajdonát képező eszközöket és anyagokat a tevékenység folytatása során nem használhatja (ide értendő mindezek bérlése és lízingelése is).
⋅ a munkáltatóval konkurens illetve érdekeivel ellentétes érdekeltségű jogi vagy természetes személy részére főálláson kívüli tevékenysége során munkát nem végezhet.
⋅ tevékenységét csak úgy folytathatja, hogy a munkáltató megrendelései és bevételei emiatt nem csökkenhetnek, költségei nem növekedhetnek.
⋅ egyidejűleg köteles a szervezeti egysége vezetőjét és a Humán Erőforrás Osztály vezetőjét valamint a szerződésért felelős szakterület vezetőjét
írásban tájékoztatni, amennyiben a Megrendelő részére – közvetlenül vagy más vállalkozás alkalmazásában – üzleti/vállalkozási tevékenységet folytat. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződés számát, keltét, a munka megnevezését, a várható befejezés idejét, a szerződött összeget és az anyagmentes vállalkozói díjat.
⋅ főálláson kívüli tevékenységében olyan munkát nem végezhet, illetve mással nem végeztethet el, amelynél a főállásban betöltött munkaköre ellátásakor ellenőrzési, átvételi, utalványozási, irányítási jogosultságát
gyakorolnia kell.
⋅ a Megrendelő számára készülő műszaki kiviteli tervek munkálataiban semmilyen formában nem működhet közre.
⋅ a főállás szerinti munkavégzés során megszerzett belső információkat nem használhatja fel előnyszerzésre a főálláson kívüli tevékenysége folytatásakor.
X. SZERZŐDÉSSZEGÉS
1. A hibás és a késedelmes teljesítés
A Megrendelő a Vállalkozót a hibás teljesítés észlelésekor haladéktalanul írásban értesíti, jegyzőkönyvbe véve és/vagy az építési naplóban feltüntetve az Építési Munka elvégzésével kapcsolatban felmerült hibákat, hiányokat (beleértve esetlegesen a felhasznált, beépített hibás anyagokat, termékeket), a szerződésszegés kiküszöböléséhez szabott póthatáridőt.
A Vállalkozó hibás vagy késedelmes teljesítése esetén a Megrendelő érvényesítheti kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát.
Amennyiben a Vállalkozó kétszer nem a szerződés szerint teljesít, abban az esetben a Megrendelő minden egyéb jogkövetkezmény nélkül felmondhatja a Szerződést. Ebben az esetben a Megrendelő érvényesítheti a kötbérigényét, valamint a kötbért meghaladó kárát.
Ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Vállalkozó csak olyan számottevő késéssel tudja teljesíteni az Építési Munkát, amely miatt a teljesítés a Megrendelőnek már nem áll érdekében, a Megrendelő jogosult elállni a Szerződéstől és az Építési Munkát sürgősséggel más vállalkozóval elvégeztetni. A Megrendelő elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött és a póthatáridő eredménytelenül telt el. A Megrendelő ezen elállása a Vállalkozó kártérítési igényét nem alapozza meg, melyet a Vállalkozó az Egyedi Szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul vesz. Amennyiben a Megrendelő ezen elállási jogát gyakorolja, abban az esetben érvényesítheti kötbérigényét, valamint minden ezzel kapcsolatban felmerülő költségét jogosult kártérítés jogcímén a Vállalkozóval szemben érvényesíteni, melyet a Vállalkozó tudomásul vesz.
A Vállalkozó köteles megtéríteni az általa szerződésszegéssel vagy szerződésen kívül okozott és a Megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Megrendelőre hárított kárt.
2. A teljesítés lehetetlenné válása
A teljesítés lehetetlenné válására a Ptk. szabályai irányadóak azzal, hogy a Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a teljesítés lehetetlenné válásának késedelem nélküli jelzése a Megrendelő által végzett gazdasági tevékenység jellegéből adódóan az azonnali jelzést jelenti és semmilyen késedelem semmilyen indokkal nem fogadható el.
3. A Vállalkozó az Építési Munkát a Megrendelő igényeinek és érdekeinek figyelembe vételével, professzionális szinten a határidők pontos betartása mellett köteles elvégezni. A Vállalkozó kijelenti, hogy nincs olyan függőben levő kötelezettsége vagy érdekkörébe tartozó más körülmény, amely kedvezőtlenül hathat a Szerződésben foglaltak érvényességére, teljesítésére vagy saját teljesítési készségére, illetve képességére.
A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely az Építési Xxxxx elvégzésének eredményességét vagy kellő időre történő elvégzését veszélyezteti, vagy gátolja. A Vállalkozó felelősséggel tartozik az értesítés elmulasztásából eredő kárért.
A Vállalkozó továbbá kötelezettséget vállal, hogy az Építési Munkával kapcsolatos tevékenysége, a Szerződés teljesítése során a Megrendelő érdekeit messzemenően szem előtt tartja és a Megrendelő érdekeit sértő előnyöket, jogokat nem szerez.
4. A Megrendelő a Ptk. 6:143. §-ában foglaltakra tekintettel felhívja a Vállalkozó figyelmét arra, hogy tevékenysége során folyamatos üzemű közszolgáltatási tevékenységet végez, ezért a szerződés szerződésszerű teljesítéséhez kiemelt gazdasági érdeke fűződik, továbbá arra, hogy az esetleges vállalkozói szerződésszegésből fakadóan jelentős összegű kár érheti, amely kár mértéke többszörösen meghaladhatja az Építési Munkáért fizetendő ellenértéket.
XI. JÓTÁLLÁS ÉS SZAVATOSSÁG
1. Jótállás
Jogszabály vagy az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Vállalkozó az elvégzett Építési Munkára 24 (huszonnégy), a felhasznált/beépített anyagra/termékekre 12 (tizenkettő) hónap jótállást vállal.
A Megrendelő a jótállást írásbeli felszólítással érvényesítheti.
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése vagy az építési napló eltérő póthatáridőt tűző bejegyzése hiányában a Vállalkozó a jótállási időn belül a hibás Építési Munkát vagy hibás munkarészt köteles 8 (nyolc) naptári napon belül – a saját költségén – a Megrendelő elvárásainak megfelelően az Építési Munka elvégzésének helyén hibátlanul teljesíteni (javítani, ismételten elvégezni), a felhasznált/beépített anyagot/terméket kijavítani, kicserélni. Ha ezt a Vállalkozó nem végzi el határidőben, a Megrendelő jogosult az Építési Munkát vagy a hibás munkarészt – az Vállalkozó költségére (sürgősségi felár, anyagköltség, Építési Munkadíj, stb.) – más vállalkozóval elvégeztetni, a Vállalkozóval szemben hibás teljesítési kötbért érvényesíteni, valamint gyakorolni a hibás teljesítésből eredő egyéb jogait. A Megrendelő ilyen esetben követelheti az esetlegesen felmerült, kötbért meghaladó kárainak megtérítését is. A Megrendelőt választás illeti meg abban a tekintetben, hogy a hibásan teljesített Építési Xxxxx ismételt elvégzését vagy kijavítását, illetőleg a beépített anyag, termék hibája esetén annak kicserélését vagy kijavítását kéri.
2. Szavatosság
A Vállalkozó a jogszabályban meghatározott időtartamban a hibás teljesítésért szavatossággal tartozik.
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése vagy az építési napló eltérő póthatáridőt tűző bejegyzése hiányában a Vállalkozó a hibás Építési Munkát vagy hibás munkarészt köteles a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 8 (nyolc) naptári napon belül – a saját költségén – az Építési Munka elvégzésének helyén hibátlanul
teljesíteni (javítani, ismételten elvégezni), a felhasznált/beépített anyagot/terméket kijavítani, kicserélni.
Amennyiben a Vállalkozó a megadott határidőre nem tesz eleget a szavatossági kötelezettségének, abban az esetben a Megrendelő – választása szerint – jogosult:
i. megfelelő mértékű árleszállítással élni, vagy
ii. az adott Építési Munka vonatkozásában a Szerződéstől részlegesen elállni és teljesítés elmaradása miatti kötbért érvényesíteni azzal, hogy jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye, vagy
iii. a kifogásolt Építési Munkát, munkarészt – a Vállalkozó költségére (beleértve sürgősségi felárat, anyagköltséget és Építési Munkadíjat, stb.) – más Vállalkozóval elvégeztetni,
iv. a Vállalkozóval szemben hibás teljesítési kötbért érvényesíteni.
3. A Vállalkozó viseli továbbá a Megrendelő minden felmerült és igazolt költségét (kiszállás, csere, stb.), mely az Építési Munka hibájára, vagy a beépített anyagok/termékek meghibásodására vezethető vissza.
XII. A SZERZŐDÉS MEGERŐSÍTÉSE
1. Kötbérfizetési kötelezettség A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a teljesítés neki felróható okból történő hibája, késedelme, illetve a teljesítés elmaradása esetén kötbérfizetési kötelezettség terheli. |
2. A kötbér érvényesítése A Felek megállapodnak abban, hogy a Megrendelő a Vállalkozó írásbeli értesítését követően jogosult a Vállalkozó által fizetendő kötbér összegét a számla összegéből a pénzügyi teljesítéskor levonni. Az értesítésben a Megrendelő köteles feltüntetni a kötbér jogalapját, a késedelemmel érintett napok számát, a hibás teljesítés tényét valamint a kötbér összegszerűségét. Amennyiben a Megrendelőnek a kötbér mértékét meghaladó kára keletkezik, azt jogosult a Vállalkozó felé továbbhárítani. A Vállalkozó köteles megtéríteni az általa a Szerződés megszegésével vagy szerződésen kívül okozott és a Megrendelő partnerei és ügyfelei által jogosultan a Megrendelőre hárított kárt. A késedelmi kötbér az elmulasztott teljesítési határidőt követő naptól válik esedékessé. A hibás teljesítési kötbér a kijavítási határidő lejártát követő napon válik esedékessé. A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér a Szerződés Vállalkozónak felróható okból történő megszűnését követő napon válik esedékessé. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő kötbérigényét kifogásolja, köteles ezt haladéktalanul, az értesítés kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül írásban |
megtenni. A Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Vállalkozó a fenti határidőt elmulasztja, az a Megrendelő kötbérigénye elismerésének minősül. A kötbérigény nem érvényesítése vagy nem határidőben történő érvényesítése nem jelent joglemondást a Megrendelő részéről. |
3. A késedelmi és a hibás teljesítési kötbér mértéke Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a késedelmi kötbér mértéke 1%- /nap, alapja a késedelemmel érintett Építési Munka, részteljesítési határidők esetén a késedelemmel érintett munkarészre eső nettó ellenérték. A késedelmi kötbér maximális mértéke legfeljebb 30 napi tételnek megfelelő összeg. A hibás teljesítési kötbér mértéke 15 %, alapja a hibás teljesítéssel érintett Építési Munkára, részteljesítések esetén a hibás teljesítéssel érintett munkarészre eső nettó ellenérték. Hibás teljesítés esetén a Megrendelő jogosult az ellenértéket a kijavításig visszatartani. A Megrendelő a késedelmes és hibás teljesítés esetén érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is. |
4. A teljesítés elmaradása miatti kötbér A Szerződés teljesítése elmaradhat részben vagy teljesen is. Részbeni elmaradás esetén a kötbér mértéke 20 %, alapja az elmaradt teljesítéssel érintett megrendelés teljes nettó ellenértéke. Amennyiben a Szerződés teljesítése bármely okból teljesen elmarad, a kötbér mértéke 20 %, alapja a Szerződés teljes nettó ellenértéke. A Megrendelő a teljesítési elmaradása esetére kikötött kötbér kiszabására jogosult különösen, de nem kizárólag, ha: i. a Vállalkozó indokolatlanul felmondja a Szerződést vagy eláll attól, ii. a Vállalkozó a teljesítést megtagadja, iii. a Vállalkozó nem a Megrendelő elvárásainak megfelelő módon teljesít; így különösen nem tartja be a Műszaki Leírásban, az Ajánlatban, az Egyedi Szerződésben, a jelen Vállalkozási Szerződésben vagy a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat, és emiatt kényszerül a Megrendelő a teljes Szerződést vagy annak egy részét felmondani, vagy elállni attól. A Megrendelő a teljesítés elmaradása esetén érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is. |
XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE, VIS MAIOR
1. A Szerződés módosítása
A Vállalkozási Szerződést a Megrendelő a Ptk-ban foglalt, az általános szerződési feltételekre irányadó előírások betartása mellett egyoldalúan jogosult módosítani. Az Egyedi Szerződés csak írásban, a szerződő Felek cégszerű aláírásával módosítható. Közbeszerzési eljárásban kötött Szerződés esetén a Kbt. előírásainak megfelelően a szerződések módosítására vonatkozó szabályok betartásával lehet a Szerződést módosítani. 2. A Szerződés megszüntetése A Megrendelő a Ptk. 6:249. § (1) bekezdése szerint jogosult az elállásra, illetve a felmondásra. Az azonnali hatályú felmondás időpontja az erről szóló értesítés kézhezvételének napja. A Szerződés azonnali hatályú felmondása csak írásban érvényes. |
3. Súlyos szerződésszegés a Vállalkozó részéről A Megrendelő a Vállalkozó súlyos szerződésszegése esetén – írásbeli nyilatkozatával – a Vállalkozó teljesítésének felajánlásáig a teljes Szerződéstől jogosult elállni, vagy ha a Vállalkozó a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, a Megrendelő a teljesítésre még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a Szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. Ebben az esetben a Vállalkozót kártérítés nem illeti meg. A Megrendelő szempontjából azonnali hatályú felmondásra szolgáló ok különösen, de nem kizárólag, ha a Vállalkozó i. késedelme olyan mértékű, hogy eléri a kötbér maximális mértékét, ii. súlyosan minőségi hibás terméket épít be, iii. a Megrendelő felszólítása ellenére ismételten nem tesz eleget együttműködési kötelezettségeinek, , iv. a Vállalkozó nem a Megrendelő elvárásainak megfelelő módon teljesít, azaz nem tartja be a Műszaki Leírásban, az Ajánlatban, az Egyedi Szerződésben, a jelen Vállalkozási Szerződésben, az egyedi megrendelésben vagy a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásokat. A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen pont értelmezése szempontjából a Szerződés kifejezés alatt értik a jelen Vállalkozási Szerződést és az Egyedi Szerződést. |
4. Súlyos szerződésszegés a Megrendelő részéről A Megrendelő súlyos szerződésszegése esetén a Vállalkozó jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Súlyos Szerződésszegésnek tekintendő a Vállalkozó szempontjából, ha a Megrendelő i. fizetési kötelezettsége tekintetében 60 (hatvan) napon túli késedelemben van. ii. a szerződésszerű teljesítés igazolását megtagadja. |
5. Vis maior |
A Felek egyike sem felelős a Szerződésben rögzített kötelezettségek nem teljesítéséért, ha a késedelmes teljesítés vagy meghiúsulás vis maior eredménye. A jelen bekezdés értelmezése szempontjából a vis maior olyan esetekre vonatkozik, melyek a Felek érdekkörén kívüli okból, elháríthatatlanul következnek be, s amelyekre a Felek nincsenek befolyással. Ilyenek esetek pl. különösen, de nem kizárólag természeti katasztrófa – robbanás, tűz, természeti csapás – felkelés, zavargások, polgári engedetlenség, szabotázs, terrorcselekmény, forradalom vagy háborús események, stb..
A vis maiornak közvetlen összefüggésben kell lennie a Felek tevékenységével és a bekövetkezett szerződésszegéssel. Vis maiorra a Vállalkozó csak akkor hivatkozhat, ha értesíti a Megrendelőt a vis maior tényéről, okáról és valószínű időtartamáról. Amennyiben a Megrendelő egyéb irányú utasítást nem ad, a Vállalkozónak tovább kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit, amennyiben ésszerűen az lehetséges, és meg kell keresnie minden ésszerű alternatív módot a teljesítésre, melyet a vis maior esete nem gátol.
A teljesítési határidő a vis maior időtartamával meghosszabbodik. Amennyiben a vis maior időtartama meghaladja a 100 (száz) napot, a Megrendelőnek jogában áll – hátrányos jogi következmények nélkül – a teljesítés felajánlásáig a Szerződéstől elállni, ha pedig az a Vállalkozó a szolgáltatás egy részének teljesítését már felajánlotta, akkor a Megrendelő a teljesítésére még fel nem ajánlott szolgáltatásokra vonatkozóan a Szerződést felmondhatja, oly módon, hogy a Vállalkozó részére erről írásos nyilatkozatot küld. A Vállalkozó kárenyhítési kötelezettsége az írásos értesítés ellenére is fennáll.
XIV. JOGI KÉRDÉSEK
1. Hatályos jog
A Szerződésre a hatályos magyar és európai uniós jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, az általános forgalmi adóról szóló 2007 évi. CXXVII. törvény az irányadók.
A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Felek kölcsönösen együttműködve, jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen gyakorolva járnak el.
2. Bíróság illetékessége
A Felek megállapodnak abban, hogy a Szerződésből eredő esetleges vitás kérdéseket tárgyalásos úton, peren kívül rendezik.
Amennyiben a Felek 15 (tizenöt) napon belül nem tudnak megegyezni a vitás kérdésekben, abban az esetben kikötik és magukra nézve kötelezőnek tartják a jogviták eldöntésében a jogügylet értékhatárától függően a Siófoki Járásbíróság illetve a Kaposvári Törvényszék kizárólagos illetékességét.
3. Jogról való lemondás hiánya
A jelen Vállalkozási Szerződésben foglalt bármely jog késedelmes érvényesítése, illetve érvényesítésének elmulasztása nem jelenti a jogok érvényesítéséről való lemondást, illetve valamely jog részleges vagy kizárólagos érvényesítése nem zárja ki a többi, illetve a fennmaradó jog érvényesítését.
4. A Szerződés bizalmas kezelése
A Felek megállapodnak, hogy az Egyedi szerződés tartalmát (beleértve annak valamennyi függelékét, mellékletét) bizalmasan kezelik, és biztosítják, hogy azt harmadik személy ne ismerje meg. A Felek közösen megállapítják, hogy a Szerződés létrejöttének ténye a beszerzési eljárásra tekintettel nyilvános.
A Felek megállapodnak, hogy az Egyedi szerződés tartalmáról (beleértve annak valamennyi függelékét, mellékletét), továbbá a teljesítés során fölmerült bármely tényről, körülményről és egyéb információról csak és kizárólag a másik Féllel előzetesen írásban egyeztetett módon adnak harmadik személyek részére (beleértve a médiát is) hivatalos tájékoztatást. Jelen rendelkezés nem vonatkozik a hatályos jogszabályok alapján hatóság vagy tulajdonos részére adott tájékoztatásra.
5. Titoktartás
Az Egyedi Szerződés aláírásával a Felek kötelezik magukat arra, hogy a Szerződés teljesítése során tudomásukra jutott adatokat, információkat, üzemi és üzletpolitikai eseményeket, továbbá a vonatkozó hatályos jogszabályok – különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete /GDPR/ – rendelkezései értelmében a természetes személyre vonatkozó védett adatokat üzleti titokként kezelik, azokat harmadik félnek nem adják ki, azokat csak a Szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben használják. A Felek részletes adatkezelési megállapodása az ÁSZF XIV/6. pontjában, míg a DRV Zrt. adatkezelési tájékoztatója a DRV honlapján található.
A Felek vállalják, hogy a fenti kötelezettség megszegéséből eredően keletkező igazolt károkat a másik Fél részére teljes mértékben megtérítik.
Az információk és adatok üzleti titokként történő kezelésére vonatkozó kötelezettség a Feleket a Szerződés lejáratát követően határozatlan ideig terheli.
6. Adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések
A Felek egyezően rögzítik, hogy a jelen Szerződés megkötése és teljesítése során a jelen Szerződéssel összefüggésben munkavállalóik, természetes személy szerződő felek, jogi személyek esetén cégképviselőik, közreműködőik (a továbbiakban együttesen:
„Közreműködő”) személyes adata kerül közlésre. Saját Közreműködője tekintetében mindegyik Fél adatkezelő, az adatkezelő Fél Közreműködője tekintetében a másik Xxx, akinek a személyes adatot átadja, a címzett.
A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy a jelen Szerződéssel összefüggésben közölt, a DRV számára címzettként tudomására jutott személyes adatokat a Szerződés kezelése, a Szerződés teljesítés során a dokumentumok nyilvántartása, számlakezelés,
valamint az üzleti partnerek elérhetőségének szervezeti egység szintű nyilvántartása céljából kezeli, mellyel kapcsolatos részletes adatvédelmi tájékoztató a xxxx://xxx.xxx.xx oldalon a Jogi nyilatkozat menüpontban érhető el (Adatkezelési tájékoztató egyéb szerződésekben lévő személyes adatok kezeléséről elnevezéssel).
A Megrendelő kijelenti, hogy a jelen pontban foglaltakról adatkezelőként a saját Közreműködőit az itt leírtaknak megfelelő teljes terjedelemben, igazolható módon tájékoztatta.
A Vállalkozó az Egyedi Szerződés aláírásával is, feltétel nélkül és visszavonhatatlanul kötelezettséget vállal arra, hogy
- a jelen pontban foglaltakról adatkezelőként a jelen Szerződés teljesítése során a saját Közreműködőit az itt leírtaknak megfelelő teljes terjedelemben, igazolható módon tájékoztatja,
- a jelen pontban foglalt kötelezettsége nem teljesítéséből vagy késedelmes teljesítéséből eredő következményért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, az ezzel összefüggésben a Megrendelővel szemben támasztott igény, követelés alól a Megrendelőt teljes körűen mentesíti és az ilyen igényért, követelésért harmadik személlyel szemben helytáll. A Vállalkozó kifejezetten kijelenti, hogy jelen kötelezettsége kiterjed a fentiekkel összefüggésben bármely eljáró hatóság (pl. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, uniós hatóság), bíróság vagy más harmadik személy által kiszabásra kerülő bírság vagy bírság jellegű szankció Vállalkozó általi maradéktalan megfizetésére.
XV. KAPCSOLATTARTÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
1. Üzleti nyelv
Az üzleti nyelv a magyar. A levelezés, az írásos dokumentumok és a szóbeli tárgyalások nyelve magyar. A Szerződés nyelve a magyar. Ennek megfelelően a különböző jogi és szakmai fogalmak, szóösszetételek és mondatok értelmezése a magyar nyelv értelmezési szabályai szerint, a szavak általános jelentésének megfelelően történik.
2. Kapcsolattartás
A Felek között a kapcsolattartás alapvetően írásban, postai levelezés, illetve gazdálkodó szervezetek között cégkapu és hivatali kapu útján történik.
A hivatalos levelezésen túl a szerződő Felek a gyors információcsere miatt a kapcsolatot e-mailen keresztül is tarthatják azzal, hogy a joghatást kiváltó nyilatkozatokat az építési naplóban vagy cégkapura, hivatali kapura küldött levélben is meg kell erősíteni.
3. A Megrendelő és a Vállalkozó képviselőinek nevét, beosztását és elérhetőségét az Egyedi Szerződés tartalmazza.
Az Egyedi Szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Megrendelő és a Vállalkozó képviselői kötelesek Építési Munkanapokon 8.00 – 15.30 között az elérhetőséget biztosítani.
4. A képviselő személyének változása
A képviselők személyének változásáról mindegyik szerződő Fél köteles a másik szerződő Felet haladék nélkül, ám legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül értesíteni.
5. Együttműködés
A Felek kifejezik azon készségüket, hogy a Szerződés teljesítése érdekében szorosan együttműködnek, melynek érdekében kölcsönösen és haladéktalanul egymás tudomására hozzák azokat az értesüléseket, tényeket, körülményeket, amelyek a teljesítést zavarják, vagy zavarhatják.
A Felek kölcsönösen, illetve külön-külön is megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek a szerződésszerű teljesítést akadályozó körülmények elhárításához szükségesek.
XVI. A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYE ÉS HATÁLYA
1. A felek közötti Szerződés az Egyedi Szerződés mindkét szerződő Xxx által történő aláírásával, az utolsóként aláíró Fél aláírásának napján jön létre és lép hatályba.
2. A Vállalkozási Szerződés egyes pontjainak alkalmazhatósága (pl. szavatosság, jótállás) rendeltetésüknél fogva túlnyúlik a Szerződés hatályán.
A jelen Általános Szerződéses Feltételek Vállalkozási Szerződés építési munka megvalósítására c. dokumentum az Egyedi Szerződés aláírásával a Felek Szerződésének részre. A Vállalkozó az Egyedi Szerződésben nyilatkozik, hogy a Vállalkozási Szerződés szövegét megismerte és elfogadja.