Ajánlat
Ajánlat
Horgászbiztosítás
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx X. xxx. 70–74.
Tel.: +36 1/20/30/00 0000-000
Fax: +36 1/0000-000
Horgászbiztosítás
Ajánlat
Ajánlatszám: Partnerkód: Szerzôdô kódja: Kuponkód:
Szerzôdô/biztosított
Szerződő neve (titulus/név): Szerződő anyja neve: Születési idő: Születési hely:
Lakcím: Xx.xx., helység, utca, házszám, em., ajtó Levelezési cím: Xx.xx., helység, utca, házszám, em., ajtó
Telefon: E-mail cím:
Biztosított neve, ha eltér a szerződőtől (titulus/név): Biztosított anyja neve: Születési idő: Születési hely:
Lakcím: Xx.xx., helység, utca, házszám, em., ajtó
Számlavezető bank neve: Bankszámlaszám:
Biztosítás adatai
Kockázatviselés kezdete: Díjfizetés gyakorisága:
éves
év hó
féléves
nap Biztosítás tartama: Határozatlan
negyedéves
Éves díjfizetéstől eltérő esetben a fizetési ütem szerinti díjrészlet nem lehet kevesebb, mint 10000 Ft.
Díjfizetés módja: banki átutalás inkasszó postai csekk
Fedezetek/limitek
Biztosított csomagok Szorzók
Hobby 1,0
Pergető/legyező 1,5
Finomszerelékes 1,3
Bojlis 1,6
Választott csomagok
szorzata: Választott alapdíj:
×
Kártérítési limit (kár/év) Alapdíj
100000 Ft 5000 Ft
250000 Ft 8000 Ft
500000 Ft 10000 Ft
1000000 Ft 15000 Ft
2000000 Ft 21000 Ft
Éves díj Ft
A választott csomagok szorzóit össze kell szorozni.
Fizetési ütem szerinti díjrészlet: Ft
Megjegyzés
Tudomásul veszem, hogy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha az ingóság elhelyezésére szolgáló helyiség nem felel meg a betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkezésekor a vonatkozó Feltételben rögzített minimális védelmi elvárásoknak.
A fenti adatok alapján ajánlatot teszek az UNIQA Biztosító Zrt.-nek a Horgászbiztosítás feltételei szerinti biztosítás megkötésé- re. Kijelentem, hogy a jelen ajánlaton megjelölt ingóságok vonatkozásában más biztosítónál biztosítással nem rendelkezem. Elismerem, hogy az ajánlaton valamennyi biztosítással kapcsolatos igényemet rögzítették, ezen túlmenően semmiféle szóbe- li megállapodás nem történt. Az adatok helyességéért felelősséget vállalok.
Hozzájárulok ahhoz, hogy személyes adataimat az UNIQA Biztosító Zrt. a szerződésben foglaltaknak megfelelően teljes körű- en kezelje, továbbá – a biztosítási titokra vonatkozó szabályok betartásával, a szükséges mértékben – együttműködő partne- reinek, így különösen kárrendezési tevékenység céljából a Dekra-Expert Kft.-nek, továbbá az UNIQA Biztosító Zrt. által meg- bízott szakértőnek továbbítsa. Hozzájárulok ahhoz is, hogy az UNIQA Biztosító Zrt. személyes adataimat harmadik országbe- li (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.
Tudomásul veszem, hogy a jelen szerződésből eredő követelések az esedékességtől számított 1 év alatt évülnek el.
A biztosító jelen ajánlaton kifejezetten felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezik, úgy az ajánlatot a biztosító visszautasíthatja, a jelen kifejezett figyelemfelhívásra és arra tekintettel, hogy az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
Dátum
a szerzôdô aláírása a biztosított aláírása (ha nem azonos a szerzôdôvel) a közvetítô aláírása
Nyilatkozat
Nyilatkozat az ügyféltájékoztató és egyéb dokumentumok átvételéről
Kijelentem, hogy jelen nyilatkozattal együtt aláírt Horgászbiztosítás termékre vonatkozó biztosítási ajánlatom aláírása előtt megismertem és átvettem az alábbi szabályzatokat és egyéb dokumentumokat, melyek tájékoztatást adnak a biztosítóra és a szerződés jellemzőire vonatkozóan.
1. Ügyféltájékoztató
2. Horgászbiztosítás Általános biztosítási feltételek
Dátum
szerzôdô aláírása
biztosított aláírása
(ha nem azonos a szerzôdôvel)
Szerződő adatai
Név: Születési hely, idő: Lakcím:
Biztosított adatai
Név: Születési hely, idő: Lakcím:
Jelen nyilatkozattal adott kifejezett hozzájárulásommal feltétel nélkül beleegyezek abba, hogy az UNIQA Biztosító Zrt. marketing tevékenység, valamint közvetlen üzletszerzés céljából elektronikus levelezés vagy más egyéni kom- munikációs eszköz útján, és postai úton megkeressen. Jelen közvetlen megkereséshez adott hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indoklás nélkül, ingyenesen visszavonható névvel, születési idővel, lakcímmel és partnerkód- dal ellátott és a következő e-mail címre megküldött nyilatkozattal: xxxxxxxx@xxxxx.xx; postai úton: UNIQA Biz- tosító Zrt. 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. „Központi szerződésfeldolgozó osztály” címre.
Kijelentem, hogy a jelen nyilatkozatban foglalt hozzájárulás megadása önkéntesen és megfelelő tájékoztatás bir- tokában történt.
Dátum szerzôdô aláírása
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.
Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk ered- ményeiről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, valamint a biztosítási szerződés legfontosabb jellemzőiről.
Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legna- gyobb szereplője. Jogelődei révén több mint két évtizedes múlt- tal és évről évre növekvő díjbevétellel a biztosítótársaságok kö- zött a 5–6. helyet foglalja el.
A társaság székhelye
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. Tel.: x00 0 0000-000
A tulajdonosi szerkezet
UNIQA International Beteiligungs-
Verwaltungs GmbH (Bécs) 99,92% UNIQA International Versicherungs-Holding AG (Bécs) 0,08% Alaptőke: 4079160000 Ft
Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve
Magyar Nemzeti Bank
székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.
ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő a Feltételek 19. pontjában foglaltak szerint.
Amennyiben ennek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben rögzített feltételei fennállnak, panaszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172) vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777), vagy a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bí-
rósághoz fordulhat. A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megismerheti a társaságunk székhelyén (1134 Bu- dapest, Xxxxxx X. xxx. 70–74.) megtalálható Ügyfélszolgálaton, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon közzétett Panaszkezelési Szabályzatból.
A biztosítási szerződés jellemzői
A Horgásziztosítás fantázianévvel ellátott vagyonbiztosítás ún.
„csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fedezeteket. A bizto- sító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett csomagokban meghatározott fedezetek szerint felmerült károkra, a választott kártérítési limit erejéig terjed ki.
A biztosítási események meghatározását és az általános kizárá- sokon túlmenően más esetleges kizárásokat, valamint a bizto- sítható vagyoncsoportokat a szerződés különös feltételei részle- tesen tartalmazzák.
A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az ál- talános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel foglalkozó fe- jezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek a szerződésből eredő jo- gaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendel- kezések.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat az általános szerződési feltételek 20. fejezete tar- talmazza. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok meg- sértése nélkül – a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltaknak megfelelően – az általános szerződési feltételek 20. fejezetében meghatározott szerveze- teknek továbbíthatja.
A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a következőket:
• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződés általános feltétel előírásai az irányadók!
• Kérjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni!
• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerződő (biz- tosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító va- lamely szervezeti egységének a tudomására jut.
A biztosított a káreseményt a szabályzatokban megjelölt módon és időn belül köteles a biztosítónak bejelenteni a következő el- érhetőségek valamelyikén:
Telefon: +36 1/20/30/00 0 000-0000
Telefax: x00 0 0000-000
Horgászbiztosítás
Általános Szerződési Feltételek
1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TÁRGYA
A Biztosító a jelen szerződési feltételekben (a továbbiakban: fel- tételek) foglaltak szerint meghatározott jövőbeni esemény (biz- tosítási esemény) bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biz- tosított) által fizetett díj ellenében.
A Horgászbiztosítás alapján a biztosító a jelen feltételekben rögzített módon és mértékben megtéríti a biztosított részére, a biztosított horgászfelszerelések előre nem látható, hirtelen fel- lépő, véletlen, váratlan formában bekövetkező, külső behatás miatti károsodása vagy megsemmisülése miatti, számlával iga- zolt javítási, helyreállítási költségét, illetve amennyiben a bizto- sított vagyontárgyat ellopták vagy megsemmisült, vagy a javí- tás, helyreállítás gazdaságilag indokolatlan, úgy a károsodott va- gyontárgy a Feltétel 11. pontjában meghatározott történő be- szerzési költségét.
A biztosítás 4 szolgáltatási csomagból áll, az alábbiak szerint:
Biztosított kockázatok | Hobby | Pergető/ legyező | Finom- szerelékes | Bojlis |
Horgászbot mechanikai sérülése | 🗴 | 🗴 | 🗴 | 🗴 |
Horgászorsó mechanikai sérülése | 🗴 | 🗴 | 🗴 | 🗴 |
Horgászbot és horgászorsó betöréses lopása, rongálása | 🗴 | 🗴 | 🗴 | 🗴 |
Műcsali készlet tűz- és elemi kára, valamint betöréses lopása | 🗴 | |||
Versenyláda mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | |||
Rod-pod mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 | ||
Egyéb horgászfelszerelések biz- tosítása | 🗴 | 🗴 | ||
Elektromos kapásjelző mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 | ||
Elektromos halradar mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 | ||
Elektromos etetőhajó mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | |||
Elektromos csónakmotor mecha- nikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 |
Egy biztosítási szerződés több szolgáltatási csomagra is megköt- hető.
A biztosításhoz választható összevont kártérítési limitek az aláb- biak:
Kártérítési limit (kár/év) | ||||
Limit 1 | Limit 2 | Limit 3 | Limit 4 | Limit 5 |
100000 Ft | 250000 Ft | 500000 Ft | 1000000 Ft | 2000000 Ft |
Több csomag választása esetén a választott kártérítési limit a csomagokra káronként és évente összevontan érvényes.
BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
A biztosítási védelem az – egyes biztosítási csomagokhoz kap- csolódó – alábbi vagyontárgyakra terjed ki.
a) Horgászbot
Horgászbotnak minősül az egy vagy több részből álló, az egyes horgásztechnikákhoz speciálisan kifejlesztett sportesz- köz. Nem minősül horgászbotnak a merítőháló, valamint az olyan eszközök, melyek halászati tevékenység végzésére al- kalmasak.
b) Horgászorsó
Horgászorsónak minősül a legyező orsó, valamint a perem- futó vagy multiplikátoros elven működő, mechanikus és/vagy elektronikus alkatrészekből álló, az egyes horgásztechnikák- hoz kifejlesztett, a horgászzsinór tárolására szolgáló sportesz- köz. Nem minősülnek horgászorsónak az olyan eszközök, melyek halászati tevékenység végzésére alkalmasak.
c) Műcsali
Műcsalinak minősül a pergető és legyező horgászati technika során felhasznált olyan egy vagy több horoggal ellátott csa- lihal imitáció, mely alkalmas a célhal zsákmányolására. Nem minősül műcsalinak a balinólom, továbbá az olyan eszközök, melyek halászati tevékenység végzésére alkalmasak.
d) Versenyláda
Versenyládának minősül a finomszerelékes horgászati mód- szerhez használt egy vagy több részből álló, moduláris vagy nem moduláris szerkezetű felépítmény.
e) Egyéb horgászfelszerelések
Egyéb horgászfelszerelésnek minősül a horgászsátor, a horgász ágy és horgász szék, a fejlámpa, valamint a horgászernyő.
f) Rod-pod
Rod-podnak minősül az olyan egy vagy több részből, kizáró- lag mechanikus alkatrészekből álló állvány, mely alkalmas egy vagy több horgászbot rendeltetésszerű használata szerinti, stabil rögzítéséhez.
g) Elektromos kapásjelző
Elektromos kapásjelzőnek minősül az olyan egy vagy több részből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló be- rendezés, mely rod-podra vagy egyéb bottartó állványra rög- zítve fény és/vagy hangjelzéssel jelzi a hal kapását. A swinger az elektromos kapásjelző alaptartozékának minősül.
h) Elektromos halradar
Elektromos halradarnak minősül az olyan egy vagy több rész- ből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló berende- zés, mely hanghullám kibocsátásával képes a mederfenék és a vízoszlop különböző rétegeiben található élőlények, terep- tárgyak, valamint természetes környezet vizuális megjelení- tésére. A szonárfej és szonártartó állvány a halradar alaptar- tozékának minősül.
i) Elektromos etetőhajó
Elektromos etetőhajónak minősül az olyan egy vagy több rész- ből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló berende- zés, mely távirányítással irányítható, és etetőanyag behordá- sára képes. Az akkumulátor, a pótakkumulátor, a hordozótáska az elektromos etetőhajó alaptartozékának minősül.
j) Elektromos csónakmotor
Elektromos csónakmotornak minősül az olyan egy vagy több részből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló be- rendezés, mely elektromos energia felhasználásával vízi jármű (csónak) önálló meghajtására képes. A munkaakkumulátor az elektromos csónakmotor alaptartozékának minősül.
A biztosító kockázatviselése kizárólag a kár időpontjától számí- tott 5 éven belül vásárolt vagyontárgyakban keletkezett ká- rokra terjed ki. A vásárlás időpontját a vásárlási számlával vagy garanciajeggyel szükséges a biztosító felé igazolni, ellenkező esetben a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be. Ez a korlátozás nem vonatkozik a műcsali készletben keletkezett ká- rokra. Az interneten vagy magánúton (természetes személyek közötti adásvétel) vásárolt tárgyak esetében, ha a biztosított hitelt érdemlően bizonyítani tudja a vásárlás dátumát és a biz- tosított tárgy(ak) bekerülési értékét, a biztosító a vásárlási számlán és/vagy garanciajegyen túlmenően elfogadja igazo- lásként az egyéb, ezen információkat tartalmazó bizonylatokat is, így például az internetes fizetési bizonylatot, a megrendelés visszaigazolóját és a teljesítést igazoló szállítólevelet.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő). A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.
Szerződő az a fél,
• aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és
• a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.
Biztosított az a fél,
• az a személy, akinek a vagyontárgyai a biztosítási fedezetbe vont kockázatokra biztosítva vannak;
• aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
a) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a 4. a) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési időpontban lép hatályba.
b) Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (bizto- sított) figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül külö- nösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek mértéke.
c) A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a 4. a) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési időpontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási köt- vényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosított) részére kiszolgáltatni.
d) A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biz- tosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.
e) Amennyiben a biztosítást a szerződő (biztosított) képviselő- jének minősülő biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.
f) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a mó- dosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
4. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
a) A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlat aláírását kö- vető nap 0 órától veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját a biztosító számlájára 30 napon belül befizeti.
b) A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája.
5. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA
A biztosítási fedezet Magyarország egész területére kiterjed. A földrajzi Európa területén a biztosítási fedezet a külföldi tar- tózkodás kezdetétől számított harminc (30) naptári napig áll fenn, feltéve, hogy ez a harminc (30) naptári nap teljes egészé- ben a biztosítási fedezet időtartamán belülre esik.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
a) A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.
b) A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a biztosí- tási szerződés létrejöttének a napja.
7. A KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT, A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
a) A káronkénti kártérítési limit a biztosító szolgáltatásának egy káresemény kapcsán kifizethető összegének felső határa.
b) Az évenkénti kártérítési limit a biztosító szolgáltatásának egy biztosítási időszakon belül kifizethető összegének felső határa.
c) Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgyakra és ugyanazon kockázatok ellen
másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a jelen feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szol- gáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.
d) A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biz- tosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és több- szörös biztosítás esetén is megilleti.
8. A SZERZŐDŐ / BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI
ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
a) A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.
b) A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.
c) A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében.
d) A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
Minimális mechanikai védelem | |
Falazat, födém, padozat | |
Anyag minősége, vastagság | 6 cm vastag tömör tégla vagy 6–10 cm vas- tag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegű szerkezet, vagy legalább kétrétegű könnyűszerkezet, vagy gyári elemekből összeállított faház |
Ajtók | |
Ajtó, ajtótok anyaga | tetszőleges |
Ajtólap vastagsága | tetszőleges |
Zár | biztonsági zár1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) |
Zárási pontok száma | legalább 1 db |
Zárási pontok távolsága | – |
Zárnyelvek reteszelési mélysége | – |
Zárbetétek védelme | – |
Zárnyelvet fogadó ellenlemez | tetszőleges |
Reteszhúzás elleni védelem2 | szükséges |
Kiemelés elleni védelem3 | – |
Záráspontosság | nincs maximálva |
Ajtólap rögzítése a tokhoz | bármilyen forgópánttal |
Zárszerkezet védelme4 | – |
Tok rögzítése a falhoz | tetszőleges |
Ablakok5 | |
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakok | zárt állapot |
3 m feletti 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakok | – |
Mobil rácsok zárása | nem szükséges |
e) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
f) Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
g) Ha a biztosító az e)–f) pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
9. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
a) Mechanikai sérülés
A biztosító biztosítási védelmet nyújt a biztosított vagyontár- gyakban – egy bizonyíthatóan kívülről ható, előre nem lát- ható esemény következtében hirtelen fellépő, sérülés, törés, vagy megsemmisülés esetén – keletkező károkra, mint például:
• kezelési hiba, leejtés, ügyetlenség, gondatlanság, rosszin- dulatú rongálás vagy szabotázs, amennyiben a károk segé- deszköz nélkül, szemmel láthatóan megállapíthatók;
• szállítás során bekövetkező sérülések,
Magyarázatok:
• földcsuszamlás, talajsüllyedés, kő- és sziklaomlás, fagy, jég- verés, árvíz, lavina, hónyomás, vihar, árhullám;
1 Biztonsági zárnak minősülnek
az alábbiak: a minimum 5 csapos hengerzár,
• tűz, villámcsapás,
• perzselődés, hő hatására történő zsugorodás, füst, korom,
• a nem rendeltetésszerűen víznek kitett, elektronikus alkat- részeket tartalmazó berendezések vízbeejtés miatti káro- sodása.
b) Betöréses lopás, rablás
A biztosító biztosítási védelmet nyújt a biztosított vagyontár- gyakban betöréses lopás és rablás következtében keletkező károkra. A fedezet kizárólag a Magyarország területén belül bekövetkezett betöréses lopás károkra terjed ki. Betöréses lopás esemény akkor következik be, ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyi- ségbe:
a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető ki- bontásával erőszakos módon hatolt be;
b) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a) pontban foglaltak szerint távozott;
c) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen esz- köz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás té- nyét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megál- lapítani, az idegen eszköz használatát független igazság- ügyi zárszakértőnek kell igazolnia.
d) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyisé- gébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.
A betöréses lopás károk térítésének feltétele a minimális me- chanikai védelem behatolás helyén megvalósuló káridőponti teljesülése.
A minimális mechanikai védelem teljesüléséhez az alábbi fel- tételek megvalósulása szükséges:
a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ ál- talminősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)
2 Kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk ma- gasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rög- zítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
3 Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgó- pántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
4 Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon ke- resztüli megfúrástól egy kívülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.
5 Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:
• a fixen beépített portálüveg,
• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyitható vagy fix üveg,
• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó). Az ablakok magasságát a járó- illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.
Rablás esemény akkor következik be, ha a tettes idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el, hogy evégből a bizto- sított vagy közeli hozzátartozója ellen erőszakot vagy élet vagy testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. A közeli hozzátartozó fogalma alatt a Ptk.-ban ekként definiált fogalmat kell érteni.
c) Lezárt gépjármű feltörése, teljes gépjármű ellopása
A biztosítás kiterjed a megfelelően lezárt gépjármű feltörése, va- lamint a teljes gépjármű ellopása miatt bekövetkezett károkra. Megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a gépjármű szilárd tetővel, felépítménnyel rendelkezett, és a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le,
b) a biztosított vagyontárgyakat a bezárt csomagtartóban vagy a jármű utasterének bármelyik csukott rekeszében (pl. kesztyűtartóban) helyezték el, és így azt kívülről a gép- jármű jogellenes felnyitása előtt nem lehetett látni.
10. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL
A biztosító nem tartozik kártérítési kötelezettséggel:
a) Az olyan javításért vagy cseréért, amelyet a biztosított va- gyontárgy gyártója, szállítója, forgalmazója vagy értékesítője köteles teljesíteni az őket terhelő, illetve általuk vállalt jótál- lási/szavatossági kötelezettségek alapján,
b) Az egyszeri külső eseményre nem visszavezethető és nem vé- letlenszerű károsodásokért, mert ezek használatbeli és/vagy környezeti tényezők által okozott fokozatos elhasználódás- nak, sérülésnek, meghibásodásnak tekintendők, és ezért nem tartoznak a fedezetbe,
c) Az olyan kárért, amelyet az alábbi események idéztek elő, vagy amely az alábbi eseményeknek tulajdonítható:
• bármilyen őrizetlenül hagyott helyiségből vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyről történő lopás, kivéve, ha bizonyíthatóan személy vagy dolog elleni erőszak alkalma- zásával jutottak be vagy ki az adott helyiségbe/helyiségből vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre/helyről;
• nyilvános helyen, vagy a lopás időpontjában mások által megközelíthető helyen őrizetlenül hagyott biztosított va- gyontárgyak ellopása,
• lopás, ha a biztosított vagyontárgyakat egy őrizetlenül ha- gyott gépjárműből lopják el, kivéve, ha a jármű be volt zárva, az összes biztonsági berendezés be volt kapcsolva,
és a biztosított vagyontárgyakat a bezárt csomagtartóban vagy a jármű utasterének bármelyik csukott rekeszében (pl. kesztyűtartóban) helyezték el, és így azt kívülről a gépjármű jogellenes felnyitása előtt nem lehetett látni.
• lopás, ha a biztosított vagyontárgyat bármilyen puhafedeles vagy nyitott oldalú vagy tetejű járműből tulajdonították el;
• a biztosított vagyontárgy rejtélyes (megmagyarázhatatlan) eltűnése;
• bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve elekt- ronikus berendezések esetében az idegen szoftveres bea- vatkozás,
• a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése;
• állat által okozott kár;
• nedvesedés vagy párásodás;
• a biztosított, a természetes személy biztosított hozzátarto- zója, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendel- kező egyéb szervezet biztosított munkavállalója vagy vele egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munka- társa vagy ezeknek hozzátartozója, továbbá a fenti személy- lyel vagy személyekkel egy háztartásban élő(k), illetve a biz- tosított vagyontárgy őrzését tevékenysége körében ellátó harmadik fél bármilyen szándékos cselekménye;
• a biztosított vagyontárgy kopása, fokozatos elhasználódása vagy korróziója.
d) Elektronikus berendezések esetében az alábbi események által előidézett, vagy azoknak tulajdonítható meghibásodá- sért:
• túlfeszültség, a paraméterek helytelen beállítása vagy a gyártó által nem engedélyezett tartozék vagy berendezés használata;
• helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy prog- ramozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus;
e) Az alábbi javításokért:
• a biztosított vagyontárgy kizárólag külső megjelenését érintő olyan károsodás miatti javítás, amely nem befolyá- solja a biztosított vagyontárgy megfelelő működését (esz- tétikai jellegű károk);
f) Bármilyen típusú használatkiesésből eredő vagy következmé- nyi kárért;
g) Közvetve vagy közvetlenül az alábbi események által okozott kárért:
• háború, megszállás, idegen hatalom ellenséges cselekmé- nye (akár hadüzenettel, akár anélkül következik be), pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felkelés, katonai hatalomátvétel vagy egyéb hatalombitorlás, államosítás, el- kobzás, lefoglalás, illetve a kormány vagy egyéb hatóság általi megsemmisítés;
• ionizáló sugárzás; vagy nukleáris energiahordozó elégeté- séből származó, vagy bármilyen robbanásveszélyes, nukle- áris szerelvénynek vagy ilyen szerelvény nukleáris alkatré- szének radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb veszélyes jellemzőjéből fakadó radioaktív szennyeződés;
• repülőgép vagy egyéb légi eszköz által keltett nyomáshul- lámok;
h) Az olyan károsodásért, amely amiatt vagy aközben következik be, hogy a biztosított jogszabályba ütköző cselekmény elkö- vetését megkísérli vagy ilyen cselekményt követ el.
i) Az olyan károsodásért, amikor – a betöréses lopás vagy rablás esetét kivéve – a biztosított nem tudja bemutatni a sérült, ká- rosodott vagyontárgyat.
j) Az egyéb biztosítás alapján megtérülő kárért.
11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a) A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében az alábbi feltételek szerint megtéríti a biztosított helyett – a károsodott vagyontárgy javításának vagy pótlásának költségét a biztosí- tási időszak alatt bekövetkezett biztosítási esemény esetén.
Káresemény jellege | Teljes kár esetén | Részleges kár esetén |
Horgászbot mechanikai sérülése | káridőponti beszerzési értéken* | javítási, helyreállítási költségen |
Horgászorsó mechanikai sérülése | ||
Horgászbot és horgászorsó betöréses lopása, rongálása | ||
Műcsali készlet tűz és elemi kára, valamint betöréses lopása | ||
Versenyláda mechanikai sérülése, betöréses lopása | ||
Rod-pod mechanikai sérülése, betöréses lopása | ||
Egyéb horgászfelszerelések mechanikai sérülése | ||
Elektromos kapásjelző mechanikai sérülése, betöréses lopás | ||
Elektromos halradar mechanikai sérü- lése, betöréses lopása | ||
Elektromos etetőhajó mechanikai sérülése, betöréses lopása | ||
Elektromos csónakmotor mechanikai sérülése, betöréses lopása |
* Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága meghaladja a 40%-ot, úgy a biztosító teljes kár esetén a károsodott vagyontárgy káridő- ponti értékét téríti meg.
Meghatározások:
Teljes kár: az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült ré- szek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.
Részleges kár: olyan kár, mely javítással, részek pótlásával gaz- daságosan helyreállítható.
Javítási, helyreállítási költség: a sérült vagyontárgy káridőpont- jában történő javítási vagy új állapotban történő beszerzési ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridő- ponti beszerzési értékét.
Káridőponti érték (műszaki avult érték): a károsodott vagyon- tárgynak a kár időpontjában új állapotban történő beszerzési ára vagy újraelőállítási költsége csökkentve a használtsági fok- nak megfelelő összeggel. A vagyontárgy használtságainak meghatározásához az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni, de főleg számítástechnikai, híradástechnikai eszközöknél a technikai értékcsökkenés is számottevő.
Káridőponti beszerzési érték: a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulaj- donságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyar- országon piaci forgalomban, akkor azonos árkategóriájú, mi- nőségű és tudású) újonnan árusított vagyontárgy piaci ér- téke. Azon biztosított vagyontárgyak esetén, amelyek káridő- ponti beszerzési értéke már nem határozható meg – figye- lemmel arra, hogy azonos műszaki paraméterű új vagyon- tárgy nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban – a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelemmel határozza meg a szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az a jellemzően műszaki berendezések és készülékek (pl.: halradar, elektromos csónakmotor) esetén je-
lentkező értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethetően eredményezi a vagyontárgy ér- tékvesztését.
b) A kifizetési összegből levonásra kerül az adóhatóságtól vissza- igényelhető összeg, valamint a hasznosítható maradvány ér- téke.
c) A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító ren- delkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
• vagyon elleni bűncselekmény (betöréses lopás, rablás, gépjármű feltörés) esetén a rendőrségi feljelentést és ha- tározatot,
• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott iga- zolást vagy határozatot,
• a javítással helyreállítható károk esetében a javítási áraján- latot, illetve a javításról kiállított számlát,
• teljes kár esetén a beszerzésről kiállított számlát,
• horgászatra jogosító okmányok másolata (érvényes állami horgászjegy, érvényes horgászszervezeti tagsági igazol- vány).
A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okira- tok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezé- sét a Biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, káro- sultnak bizonyítania szükséges. A káresemény bekövetke- zése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak ok- iratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőköny- vek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jog- alapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A fel- soroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a ká- rosultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költsé- gek igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal- hat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogo- sultnak, amelyen feltűntetik az általános forgalmi adó össze- gét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
d) A biztosító a keletkezett károkat önrészesedés levonásával té- ríti meg. Az önrészesedés levonásos, mértéke 10%
e) A biztosító szolgáltatása káronként és évente nem haladhatja meg a biztosítási szerződéshez választott kártérítési limit ösz- szegét.
12. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJSZÁMÍTÁS ALAPJA
a) A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
b) A biztosító a fizetendő biztosítási díjat az egyes szolgáltatási csomagok és a választható kártérítési limitek alapján hatá- rozza meg. A választott kártérítési limit a díjszámítás alapja
c) A biztosítás díja a biztosító által kiállított díjbekérő alapján, a biztosítási időszak kezdetekor esedékes, mely fizethető ne- gyedéves, féléves, éves részletekben. A fizetési ütem szerinti díjrészlet nem lehet kevesebb, mint 10000 Ft.
d) Amennyiben a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a szerződő tartozik, de ezek megfizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott bizto- sítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.
13. KÁRBEJELENTÉS
Amennyiben a biztosítottnak a jelen biztosítási szerződés alap- xxx xxxxxxxxx keletkezik, az alábbiak szerint köteles a kárt be- jelenteni.
a) Mechanikai sérülés esetén
A biztosított a káreseményt a kár bekövetkezésétől számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. A kár- bejelentésnek az alábbi adatokat szükséges minimálisan tar- talmaznia:
• kár időpontja,
• kár helyszíne,
• károsodott vagyontárgyak megnevezése,
• a kár bekövetkezésének leírása,
• a károsodott vagyontárgy fotója,
• a kár becsült értéke,
• kapcsolattartó neve, elérhetősége.
b) Betöréses lopás vagy rablás, lezárt gépjármű feltörése, vala- mint a teljes gépjármű ellopása esetén
Betöréses lopás vagy rablás, lezárt gépjármű feltörése, vala- mint a teljes gépjármű ellopása esetén a felfedezéstől számí- tott 48 órán belül köteles feljelentést tenni a rendőrségen (külföldi tartózkodás esetén a tartózkodási hely szerint illeté- kes rendőrségen), és a feljelentésről jegyzőkönyvet kérni. A rendőrségi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a betöréses lopással, illetve rablással, vagy a lezárt gépjármű feltörésével, a teljes gépjármű ellopásával érintett vagyontárgyak pontos megnevezését, típusát, gyártási számát (amennyiben rendel- kezik gyártási számmal).
A rendőrségi feljelentéstől – illetve külföldi tartózkodás esetén a hazaérkezéstől – számított 48 órán belül köteles a kárt a biztosítónak bejelenteni.
A kárbejelentésnek az alábbi adatokat szükséges minimálisan tartalmaznia:
• kár időpontja,
• kár helyszíne,
• károsodott vagyontárgyak megnevezése,
• a kár bekövetkezésének leírása,
• a kár becsült értéke,
• kapcsolattartó neve, elérhetősége.
14. KÁRRENDEZÉS
a) A biztosított kárigényének feldolgozását, adminisztrációját és rendezését a biztosító megbízottja végzi.
b) A káresemény körülményeit részletező kárbejelentő lapot a biztosított tölti ki. A kár okának pontos ismerete nélkül a kár- igényt nem lehet elbírálni. Amennyiben a kárbejelentés hiá- nyos, ellentmondásos és emiatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak, a biztosító a kárigényt elutasíthatja.
c) A kárigény végleges elbírálásához szükség van a biztosító által bekért egyéb, de különösen a 11. c) pontban felsorolt doku- mentumok, illetve a biztosított által kitöltendő kárbejelentő lap hiánytalan benyújtására.
d) Mechanikai sérülés esetén a kárigény végleges elbírálásához szükséges lehet továbbá a károsodott vagyontárgyról készí- tett, gyártói szakszerviz által kiadott szakvélemény is, mely- nek eredményét a biztosító a kárrendezési eljárás során figye- lembe veszi. Xxxxx, a valóságnak nem megfelelő vagy szán- dékosan helytelen adatok közlése szintén a kárigény elutasí- tását, a szolgáltatás megtagadását, büntetőeljárás kezdemé- nyezését vonhatja maga után. A biztosító a jogalap tisztázása érdekében jogosult független külső szakértő bevonására is.
e) A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét a lehető leghama- rabb, de a kárelbíráláshoz bekért összes dokumentum bizto- sított általi benyújtását és elbírálását követő 30 napon belül teljesíti.
15. MENTESÜLÉSEK
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól:
a) amennyiben a biztosított közlési kötelezettségének, illetve változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, ki- véve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötést megelőzően már ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;
b) ha a biztosítási eseményt a biztosított vagy vele közös ház- tartásban élő hozzátartozója, illetve a biztosított vezető állású vagy a biztosított vagyontárgyat ténylegesen használó (ke- zelő) munkavállalója vagy megbízottja jogellenesen, szándé- kosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. A biztosító súlyo- san gondatlan magatartásnak tekinti a nagyfokú gondatlan- ságból, nem rendeltetésszerű vagy helytelen használatból, vandalizmusból, helytelen tárolásból vagy egyéb olyan ma- gatartásból adódó kárt, amelynek a bekövetkezését előre le- hetett látni;
c) ha a biztosított a biztosítási eseményt a 14. fejezetben (Kár- rendezés) meghatározott határidőn belül nem jelenti be a rendőrségnek vagy a biztosítónak és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenné válnak.
Azt, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, annak a fél- nek kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
16. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY ÉS A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET MEGSZŰNÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS VÉGE
a) A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra szól. A felek a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
b) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító
– a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
c) A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biz- tosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.
d) A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.
e) A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlé- sének tényéről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.
f) A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.
g) A biztosítási érdek megszűnését a szerződő köteles 1 hónapon belül bejelenteni a biztosítónak. Késedelmes bejelentés esetén a biztosító késedelemmel érintett időszakra jogosult a felme- rült költségeinek a megtérítését igényelni a szerződőtől.
h) A Szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.
17. IRÁNYADÓ JOG, ELJÁRÓ BÍRÓSÁG
a) A jelen szerződésre a magyar jog az irányadó.
b) A felek a szerződésből és az annak megkötését megelőző tárgya- lásokból eredő, azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos – így különösen a Szerződés érvényességével, hatályával, teljesítésével, megszegésével, felmondásával vagy értelmezésével összefüggő
– jogviták esetén az illetékes magyar bírósághoz fordulhatnak.
18. ELÉVÜLÉS
A jelen szerződésből eredő követelések az esedékességtől szá- mított 1 év alatt évülnek el.
19. ELJÁRÁS PANASZ ESETÉN
Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személye- sen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:
a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfélszolgá- latán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.) ügyfélfoga- dási időben,
b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),
c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefon- számokon: +36-1/20/30/70/544-5555, 1418-as rövidszám),
d) telefax útján (az alábbi telefax számon: x00-0-000-0000),
e) levélben (az alábbi címen: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.).
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panasz- kezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes sza- bályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx hon- lapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szö- vege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfélszol- gálaton is.
A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásai- val kapcsolatos az Ügyfél:
a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, leve- lezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon: x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy
b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nem- zeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000,
e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljá- rását kezdeményezheti.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeménye- zését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.
Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró ter- mészetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minő- sül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a tár- sasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biz- tosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseleté- ben eljáró személy.
Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmé- ben nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet pol- gári peres eljárást.
A biztosító felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
Székhely: 1054 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777
Ügyfélszolgálati telefonszám: 00-00-000-000
20. ADATVÉDELEM
A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hozzájá- rulásán és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135.§-án és 136.§-án alapul. Az adatszolgáltatás önkéntes, de az ajánlattétel során igényelt személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. kezeli, adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (A-1000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), továbbá a biztosító számára a biztosítási szerződés- sel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.
A pert az illetékes törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy a tartózko- dási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.
Az ügyfelek adatait a Biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül
– a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozóha-
tósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtóhoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csőd- védelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszontbiz- tosítóhoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány- átruházáskor az átvevő biztosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgálóhoz, fióktelep ese- tében a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósághoz, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi in- tézményhez a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, a pénzmosás és ter- rorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól ki- vételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben megha- tározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasznál- ható. Üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezett- ség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánossá- gára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség is.
A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében
– a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- ződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel for- dulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabályoknak megfelelő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit.-ben rög- zített adatokra vonatkozhat.
A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott ada- tokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezelheti. A meg- kereső biztosító a megkeresésről, az abban szereplő adatokról, to- vábbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az in- formációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni,
amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, ál- lományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatáro- zott egyéb cél lehet.
A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási ti- tokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. A biztosító a létre nem jött biztosítási jogviszonnyal kapcsola- tos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a jogviszony létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesít- hető.
A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit.-ben foglaltak szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
• a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktaná- csadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltat- ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad,
• a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosított a kárbejelentő nyomtatványon tett írásbeli nyilatko- zatával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított igénybe- jelentése során közölt személyes, valamint egyéb adatait a szol- gáltatási igény elbírálásához szükséges mértékben kezelje, azokat a tevékenység kiszervezése esetén a vele szerződéses kapcsolat- ban álló, a biztosítási titok megtartásának kötelezettségét előíró jogszabályi rendelkezéseket betartó más személynek átadja.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Bit. 157. §-ában és 157/A. §-ában meghatározott szervekkel és személyekkel szemben, az ott meghatározott esetekben.
A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosí- tott hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbíthassa.
Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kér- het, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivéte- lével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott ese- tekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak meg- sértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx X. xxx. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000
E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx
H 8014/ 2016. 03./ 093