Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Genertel

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltételek

Hatályos: 2018. január 1-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett

Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

Tartalomjegyzék

I. A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződési feltételei 3

II. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás,

illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 21

III. Kiegészítő Biztosítások 26

1. Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások különös

feltételei 26

2. Lopás Casco kiegészítő biztosítás különös feltételei 34

3. Genertel Assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei 39

4. Járműben Ülők Balesetbiztosítása kiegészítő biztosítás különös feltételei 44

5. A Kerékpár kiegészítő biztosítás különös feltételei 48

IV. Biztosító által kár esetén bekérhető iratok 52

V. Az alap és kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös kiegészítő rendelkezések 54

I. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződési feltételei

A jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a társaságunk és a szerződő között létrejött biztosítási szerződésre kell alkalmazni. A jelen szerződési feltételek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénynek (a továbbiakban: Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó általános rendelkezéseit (1-34.§), tartalmazza. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá a Gfbt. 6.§ (2) és (4) bekezdések szerinti esetekben az ajánlat az ab- ban foglalt nyilatkozatokkal és záradékokkal együtt, valamint a biztosítási kötvény.

1. A Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) általános törvényi szabályai a Gfbt.-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének mó- dosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett.

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami te- lephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdo- nosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Ma- gyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben sza- bályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti

– megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabá- lyozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjár- művekre kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy át- haladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.

Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjár- mű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határoza- tának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gép- jármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvény- ben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biz- tosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető sze- mély;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és – a flotta kivételé- vel – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározá- sánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvény- nek megfelelő biztosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezett- ségének – a szünetelés időtartamának kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meg- határozott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazo- lólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdasá- gilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gép- jármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon - jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég

- szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótko- csi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és mun- kagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biz- tosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatá- rozott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősség- biztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító szék- hely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosí- tott gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpont- jában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folya- matosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére bizto- sítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy an- nak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírá- lása és kielégítése e törvényben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzés- sel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módo- sításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kár- rendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjár- mű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kár- rendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdon- szerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vál- lalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű ható- sági jelzését (forgalmi rendszámát) az ország jellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészség- károsodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógy tartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításköz- vetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyé- ni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfi- zetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba be- jegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevé- ben a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodá- sokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkár- tyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fede- zet igazolásául elfogadják.

3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló sze- mélyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.

3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonat- kozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá- sával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK RÉSZ

A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI

I. fejezet

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meg- határozott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzembentartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul meg- kötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekez- désében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gép- jármű új üzemben tartóját a peres, nem peres eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása ese- tén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tag- állama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól szá- mított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A szerződés létrejötte és megszűnése

5. § (1) 41 A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott ösz- szeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beér- kezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében megha- tározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. § (1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biz- tosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képvi- selője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. §

(4) bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosu- lásának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét fel- hívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfe- lelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzem- ben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági el- járásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a pe- res, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását kö- vető harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt követ- kezik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjár-

mű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a köt- vénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély vissza- vonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forga- lomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatáro- zott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a hatá- rozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szüksé- ges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tar- tóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezé- sének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szer- ződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában

– lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okirat- ban feltüntetett adatok változását.

10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kö- tött további biztosítási szerződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevé- kenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevékenységi engedély visszavonására hi- vatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés sze- rinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hát- ralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.

A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározot- taktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tar- tam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határo- zott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződés- re vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kárté- rítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biz- tosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthe- tő követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költsége- ket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országai- nak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biz- tosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-fe- lelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatá- rok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott ösz- szeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadék kifizetések tőkeér- téke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadék kifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehető- ségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatáro- zottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi ká- rosult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.

15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjár- művel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó do- logi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán ke- letkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.

A biztosítási szerződés időbeli hatálya és a biztosítási időszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmo- toros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visz- szavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) be- kezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos érte- sítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási idő- szakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés- nek minősül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biztosítási szerződés területi hatálya

18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.

A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekez- désében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartal- maz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forga- lomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerző- déskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – idő- pontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő fel- mondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázat- viselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében meghatá- rozott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési kez- detének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének napja.

Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összeg- ben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés lét- rejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedé- kes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szer- ződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell el- számolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában

– az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a telje- sítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – ameny- nyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt követke- zett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátra- lévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszű- nése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségé- nek a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösz- szegű megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet- lenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a

21. § (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rende- letében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fede- zetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmű- ködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerző- déskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módo- suló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhí- vásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdés- ben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módo- suló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjta- rifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illet- ve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat fel- használni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kár- történeti igazolásokat kiadni.

Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szü- netel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a

(2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfize- téssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, vala- mint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerző- désszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kárté- rítési igényét.

28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a káro- kozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a ká- rokozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselő- vel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a

46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meg- határozott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kárta- lanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési meg- bízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesí- tésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rend- őrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) be- kezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérke- zésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meg- határozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződés- sel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46.

§ (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káre- seménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beér- kezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérí- tési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a fe- lelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilat- kozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra - a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre - is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető hely- reállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az érték- csökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általá- nos forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a káro- sult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges mun- kálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempon- tokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés össze- gét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében káro- sult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.

Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítet- te, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.

Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előle- gezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg meg- térítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjár- mű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoho- los vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői enge- dély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapo- ta okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy bizto- sítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekez- dés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgál- tatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meg- határozott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás ke- retei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kár- talanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

II. 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69. § (1) bekezdés b) pontjá- ban kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető állam- titkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A bonus-malus rendszer általános szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítés alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dá- tuma (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma), a kifizetett kárösszeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-ka- tegóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.

2. § (1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépko- csira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvet- lenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bo- nus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhaszná- lás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bo- nus-malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. § (1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

2. A besorolásra vonatkozó szabályok

4. § (1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a ho- zott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5.

§ (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezet- tel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatko- zásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kate- góriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerző- dést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosí- tói kártérítési kötelezettségek számának figyelembevételével.

5. § (1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes beso- rolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatáro- zott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bo- nus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörté- neti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szerződés vég- leges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyil- vántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a bizto- sítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazono- síthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdeké- ben akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlen- né válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A. § 2 Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyil- vántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.

6. § (1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok sze- rint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó iga- zolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. § (1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kárösszeget a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kárösszeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek meg- felelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelem- be venni.

8. § (1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén – megkeresi a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10) bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazoláshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nélkül a biztosító is kiadhatja.

3. Záró rendelkezések

9. § E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.

10. § A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerződések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.

11. § E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzé- séről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

12. § E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII. 14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A. §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló – a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések esetében is alkalmazni kell.

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén

Kiinduló osztály

A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén

Kiinduló osztály

A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

III. Kiegészítő biztosítások

1. A Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött miniCasco (Extra és Extra Gold) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kö- tötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Fel- tételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű). Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet bérjárműként, nemzetközi fuvarozásra vagy foglalkozásszerűen személyfuvarozásra használnak (taxi).

1.2. BIZTOSÍTOTT

A biztosított személy minden esetben a gépjármű törzskönyv szerinti tulajdonosa. A biztosítási szolgáltatást a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.3.1. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában biztosítási eseménynek minősül az olyan töréskár, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. törvény) hatálya alá tartozó és kizárólag gépjárművek egymással történő ütközésével megvalósuló közlekedési balesetből (káresemény) ered és a biztosított gépjárműben bekövetkezett, a káreseményből származó sé- rülés bekövetkezéséért a jelen feltételek szerint biztosított gépjármű jogszerű használója (mint a baleset okozója) felelős. A biztosító jelen feltételek szerinti szolgáltatásának további feltétele, hogy a káreseménnyel összefüggésben a károsult (másik, vagy többi) gépjárműben okozott kár megtérítésére a biztosító az alapbiztosítás alapján a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai szerint kötelezhető legyen.

1.3.2. Önálló üvegtörés kárra a biztosítási fedezet nem terjed ki.

1.3.3. A jelen feltételek szerint töréskárnak minősül a baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő, mechanikai behatást előidéző – esemény által okozott sérülés.

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

A jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerző- désben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meg- határozott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események során a biztosított járműben keletkezett károk összegét a jelen biztosítási felté- telekben meghatározottak szerint és módon.

A biztosítási szolgáltatás a biztosítási eseménynek minősülő töréskár (totálkár vagy részkár) esetén, a biztosított gépjármű totálkárának vagy helyreállítási költségeinek megtérítésére terjed ki a biztosítási összeg erejéig. A biztosítási összeg a kötvényen meghatározott forint összeg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy biztosítási időszakon belüli felső határa. A biztosító egy biz- tosítási időszakon belül csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.

A biztosító jelen biztosítási feltételek szerinti biztosítási események esetén az alulbiztosítás szabályait nem érvényesíti.

2.1. TOTÁLKÁR

2.1.1. A jelen biztosítási feltételek értelmében totálkárnak minősül az az eset, ha valamely biztosítási esemény következtében a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a hely- reállítás műszakilag nem indokolt.

2.1.2. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridő- ponti forgalmi értékének a gépjármű maradványértékével csökkentett összegét avagy a javítási költség meghaladja a gépjármű káridőponti forgalmi értékének 50%-át.

2.1.3. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény sérülés miatt cserére szorul.

2.1.4. A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításakor a biztosító a káridőponti forgalmi érté- ket veszi alapul, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés).

2.1.5. A jelen feltételek szerint a káridőponti forgalmi értéket az alábbiak szerint kell meghatározni:

Káridőponti forgalmi érték az az érték, amely egy, a káresemény időpontjában Magyarorszá- gon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek ma- gyar forintban kifejezett forgalmi értéke, de legfeljebb a gépjárműnek az aktuális magyarorszá- gi Eurotax árkatalógus alapján megállapított káreseménykori forgalmi értéke. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció a forgalomba helyezéstől számított első hat évben, továbbá a helyi keresettsé- gi korrekció, és a felfelé történő állapotkorrekció.

2.1.6. A biztosító szolgáltatása totálkár esetén a káridőponti és a maradványérték különbözete, de legfeljebb a biztosítási összeg.

2.2. RÉSZKÁR

2.2.1. Ha a biztosítási esemény következményeként a totálkár esete nem áll fenn, akkor a biztosító a gépjármű helyreállításának költségeit fizeti meg, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.

2.2.2. Az indokolt és igazolt helyreállítási költség megállapításánál a biztosító a Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárakat veszi alapul, amely alkatrészek esetében nem lehet magasabb a magyarországi forgalmazó aktuális ajánlott kiskereskedelmi árainál.

2.2.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfele- lő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig és átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, ki- pufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futómű elemek, motor, váltó, elektroakusztikus be- rendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben már előzőleg sérült vagy javított volt az alkatrész, a biztosító szolgáltatásából levonja az értékemelke- dést. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító az anyagkezelési költséget nem téríti meg.

2.2.4. A biztosító kizárólag az adott biztosítási esemény folytán sérült felületek fényezésének költsé- geit téríti meg a 2.2.3. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

2.2.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesít- ményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miat- ti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjármű üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

2.2.6. Amennyiben a szerződő a biztosított gépjármű tekintetében ÁFA-visszaigénylési jogo- sultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a to- tálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

2.2.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül számított, a javítóiparban a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti meg. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában átlagosnak tekintendő nettó helyreállítási költséget téríti meg.

2.3. A biztosító megtéríti a gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti leg- közelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, a biztosítási összegen belül, de legfeljebb bruttó 100 000 Ft-ig.

2.4. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételére a biztosító nem köteles. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a biztosítóval a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segít- ségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított a legjobb ajánlat szerinti árnál alacsonyabb áron értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet meg- téríti, kivéve, ha a csökkentett átvételi összeg a jármű szemlekori állapotának megváltozásából vagy a maradványnak az ajánlati kötöttség idején túli értékesítéséből fakad.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi terüle- tére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A BIZTOSÍTÁS LÉTREJÖTTE

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alap- biztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biz- tosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. DÍJFIZETÉS

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terror- cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munka- helyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekmé- nyen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cse- lekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmá- val ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, il- letve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

5.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállí- tottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

5.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

5.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt ér- vényes vezetői engedélye, kivéve, ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, (Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.)

5.1.12. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.), de amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény tör- ténik, úgy a biztosító teljesíti a szolgáltatását,

5.1.13. nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt al- katrészekben vagy tartozékokban következnek be,

5.1.14. különleges felépítményű, ill. munkagépként is használható gépjárműben – például daru- val felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti köz- lekedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítése során következnek be,

5.1.15. abból erednek, hogy a baleset bekövetkezésekor a biztosított jármű nem az időjárási viszonyoknak megfelelő gumiabroncsokkal volt felszerelve és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

6.1. KÖTELEZETTSÉGEK KÁRESEMÉNY ESETÉN

6.1.1. A biztosítási eseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosítóhoz be kell jelenteni.

6.1.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

6.1.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

6.1.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, vagy a biztosító előzetes írásbeli hozzájá- rulásával javíttathatja meg a gépjárművet, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyre- állításáról.

6.2. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉg

A szerződő, illetve a biztosított köteles a gépjárművet szakszerűen üzemeltetni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani.

7. fejezet

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

7.1. A biztosító mentesülése szempontjából súlyosan gondatlannak minősül az a magatartás, ha:

7.1.1. a gépjárművet fenti személyek alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres be- folyásoltság állapotában, illetve egyébként vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, illetve a vezetést ilyen személynek engedték át,

7.1.2. a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a kárese- mény ennek, vagy ennek is következménye,

8. fejezet

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító a miniCasco EXTRA Gold kiegészítő biztosítás keretében az alábbi kiegészítő szolgáltatá- sokat nyújtja. Az ebben a fejezetben részletezett kiegészítő biztosítások tekintetében a biztosító a mini- Casco Extra biztosítási összeghatárán túlmenően vállal szolgáltatási kötelezettségét a jelen fejezetben az egyes szolgáltatások esetében nevesített biztosítási események bekövetkeztekor. A biztosító egy biztosítási időszakon belül csak egy biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást, az igénybevett szolgáltatáshoz tartozó, a biztosítási kötvényen feltüntetett biztosítási összeglimit figyelembevé- telével:

8.1. DEFEKTKÁR

8.1.1 Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjár- mű bármely, használatában lévő gumiabroncsának olyan váratlan, előre nem látható ok miatt bekövetkezett javítható sérülése, amely kizárólag az abroncs felniről történő leszerelésével javítható.

8.1.2. Legalább anyag és munkadíj szinten, tételesen megbontott számla ellenében, a biztosító meg- téríti a károsodott, vagy az új gumiabroncs le- és/vagy felszerelésének, javításának, valamint a kerék centírozásának költségeit a kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig.

8.1.3. Jelen kiegészítő szolgáltatás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:

a) a sérült gumiabroncs futófelületének profilmélysége a káresemény időpontjában nem érte el az 1,6mm-t.

b) a kár a használaton kívüli segédkerék (pótkerék) gumiabroncsában keletkezett,

c) a kár a felniben keletkezett,

d) a kár újrafutózott gumiabroncsban keletkezett,

e) a kár az abroncs gyártója által, a gumiabroncshoz meghatározott maximális sebes- ség túllépése miatt keletkezett,

f) a kár a gumiabroncs korábbi szakszerűtlen javítására, szerelésére vezethető vissza,

g) a kár a gumiabroncs gyári, gyártási hibájára vezethető vissza,

h) a kár nem a biztosított gépjárműre gyárilag előírt méretű és minőségű gumiabroncs használata miatt következett be,

i) a kár helytelen, szakszerűtlen futómű-beállítás miatt következett be,

j) a kárt a lengéscsillapító elhasználódása okozta,

k) a biztosított gépjármű a káresemény időpontjában nem az évszaknak megfelelő gu- miabronccsal volt szerelve.

8.1.4. A biztosító nem téríti meg a defekt miatt keletkező következményi károkat, az új gumi- abroncs beszerzésének költségeit, továbbá más biztosítások (pl. casco, Kgfb stb.) által fedezett károkat.

8.2 KÁTYÚKÁR

8.2.1. Jelen biztosítás szempontjából kátyúnak (burkolathibának) az utak használata során a forgalmi igénybevétel és környezeti hatások nyomán kialakult, egy vagy több pályaszerkezeti réteg 4 cm-nél mélyebb, kisfelületű (legfeljebb 2 m2) folytonossági hiánya minősül, amely az út hasz- nálatát nehezíti, növeli a balesetveszélyt, fokozottan igénybe veszi a közlekedési eszközöket és rontja az utazás kényelmét.

8.2.2. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából kátyúkár biztosítási eseménynek minősül és megté- ríti a biztosító, legfeljebb a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig, azt a kárt, amely a közúti közlekedés szabályainak betartásával vezetett, közúton keletkezett kátyúba futás során a biztosított gépjárműben keletkezett. A biztosító szolgáltatásának fel- tétele, hogy a károsult kárigényének megalapozottságát bizonyítsa. A károsult kárigényének megalapozottságát a jelen általános szerződési feltételek 4. fejezetben meghatározott doku- mentumok teljes körű csatolásával bizonyíthatja.

8.2.3. A biztosítóhoz benyújtott kárigényléstől függetlenül, a károsultnak kártérítési követe- lését, a kár keletkezését követően, közvetlenül a közút kezelőjéhez is haladéktalanul jelentenie kell.

8.2.4. Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító segítséget nyújt a kárhelyszín szerint illetékes útkezelő azonosításában, vállalja továbbá, hogy a biztosított fenti jogszabály szerinti bejelen- tési kötelezettségét és a hozzá beérkező bejelentéseket időbeni késedelem nélkül továbbítja a kárhelyszín szerint illetékes közútkezelő felé.

8.2.5. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben (Ptk. 6:468. §).

8.2.6. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlege- zésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni

8.2.7. Kizárások:

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben:

a) amennyiben a kárhelyszínként megjelölt útszakasz el volt látva az „Egyenetlen út- test” figyelmeztető táblával (KRESZ 16. § (1) i-pont – 76. ábra), vagy az úthibákra más módon figyelmeztető, egyéb (pl. sebességkorlátozó) táblákkal, jelzésekkel és a kár ennek figyelmen kívül hagyása miatt következett be,

b) amennyiben a kár a biztosított gépjármű korábbi szakszerűtlen javítása, szerelése miatt következett be,

c) amennyiben a kár a biztosított gépjármű gyári, gyártási hibáira visszavezethető ok miatt történt.

8.3. SZÉLVÉDŐKÁR

8.3.1. a) Jelen biztosítás szempontjából szélvédőkárnak minősül minden olyan sérülés, mely a gép- jármű szélvédőjén kavics-, vagy kőfelverődés kapcsán, előzmény nélkül, hirtelen külső be- hatásra alakul ki és az ezzel foglalkozó szakműhelyben szélvédőcsere nélkül javítható. A biztosító a javítás költségét a kötvényben meghatározott biztosítási összeg mértékéig téríti meg a jelen kiegészítő biztosítás alapján.

b) Amennyiben a szélvédő a szakműhely megítélése szerint nem javítható, vagy javítása nem gazdaságos, abban az esetben a biztosító a csere komplett költségét téríti meg a kötvény- ben meghatározott biztosítási összeg mértékéig.

8.3.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele a károsodást okozó gépjármű vezetőjének írásban tett elismerése.

8.3.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben:

a) a kárt okozó gépjármű vezetője nem, vagy nem írásban ismerte el felelősségét,

b) amennyiben a károsodást nem kavics- vagy kőfelverődés okozta,

c) amennyiben a kár nem a biztosított gépjármű szélvédőjében keletkezett,

d) amennyiben a kár a biztosított gépjármű szakszerűtlenül beszerelt szélvédőjében, a szakszerűtlen szereléssel okozati összefüggésben keletkezett.

9. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betar- tását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

2. Lopás Casco kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Lopás Casco (a továbbiakban „Lopás Cas- co”) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hi- vatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájé- koztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyon- biztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

1.1.1. Biztosított az ajánlaton/kötvényen ilyenként megjelölt személygépkocsi vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű).

1.1.2. Nem lehet biztosított az olyan gépjármű, amely esetében annak első forgalomba helyezésétől a jelen feltételek szerinti kiegészítő biztosítás hatálybalépéséig két év nem telt el. A gépjármű korát (kizárólag) a jelen pont szempontjából úgy kell kiszámítani, hogy a kiegészítő biztosítás hatálybalépésének évszámából ki kell vonni a gépjármű forgalomba helyezésének évszámát.

1.1.3. A jelen kiegészítő biztosítás nem köthető Abarth, Xxxxx Xxxxxx, Audi, Bentley, BMW, Bu- gatti, Ferrari, Fisker, Hummer, Infiniti, Jaguár, Lamborghini, Lexus, Maserati, Maybach, Mercedes-Benz, MG, Porsche, Rolls-Royce és Rover gyártmányú gépjárművekre.

1.1.4. Nem lehet biztosított az olyan jármű, amelyet bérgépjárműként vagy nemzetközi fuvaro- zásra használnak.

1.1.5. Nem lehet biztosított az olyan jármű, amely az ajánlattétel/szerződéskötés időpontjában nem rendelkezik legalább egy darab gyári kulccsal vagy indítókártyával.

1.2. BIZTOSÍTOTT

A biztosított személy minden esetben a gépjármű törzskönyv szerinti tulajdonosa. A biztosítási szolgáltatást a biztosító a Biztosított részére teljesíti.

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A Lopás Casco esetében biztosítási eseménynek minősül:

1.3.1. Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és megfelelően működtetett biztonságtechnikai berendezések (ideértve a kiegészítő vagyonvédelemi berendezéseket pl. indításgátló is) mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja, vagy a gépjárművet elsikkasztja.

1.3.2. Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják, és az nem kerül meg.

1.3.3. Jelen feltétel szerint a részlopás nem minősül biztosítási eseménynek. A részlopás az az eset, amennyiben a gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják.

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A Lopás Casco jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen bizto- sítási feltételekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási esemény révén keletkezett kár összegét, a jelen biz- tosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.

2.2. A biztosítási szolgáltatás a biztosítási esemény bekövetkezése esetén, önrészesedés levo- nása mellett, a biztosított gépjármű pótlási értékének megtérítésére terjed ki, amennyiben a biztosítási kötvény ettől eltérő megállapodást nem tartalmaz, legfeljebb 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint erejéig. Ezen összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa. A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépkocsi vételárát nem haladhatja meg.

2.3. A Biztosító szolgáltatásának alapja minden esetben a káridőponti forgalmi érték, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökkenés). Káridőponti forgalmi érték az az érték, amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, mű- szaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével

– megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem ve- hető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció. Amennyiben az első forgalomba helyezés idő- pontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

2.4. Amennyiben a szerződő a biztosított gépjármű tekintetében ÁFA visszaigénylési jogo- sultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása nettó értéken történik.

2.5. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállta alatt bekövetkezett lo- pás biztosítási eseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (esetleges vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben a vámhatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezné, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

2.6. Az önrészesedés mértéke 20%.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi terüle- tére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alap- biztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A jelen kiegészítő biztosítás megszűnik a biztosítási esemény bekövet- kezésével. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A fel- mondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terror- cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munka- helyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekmé- nyen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cse- lekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.2. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.1.3. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

5.1.4. Nem teljesít szolgáltatást a biztosító, ha a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták.

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

6.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

6.1.1. A biztosítási eseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosítóhoz be kell jelenteni.

6.1.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

6.1.3. Lopással vagy rablással okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladékta- lanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél.

6.1.4. Az esettel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelen- teni.

6.1.5. Lopás esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elekt- ronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) a biztosítási esemény beje- lentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.

6.1.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a biztosítási szolgáltatás teljesítését megelőzően vagy azt köve- tően megkerült, ezt a körülményt a tulajdonos/biztosított köteles a tudomásszerzéstől számí- tott 2 munkanapon belül, a jármű átvételét megelőzően a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni..

6.2. Változás bejelentési kötelezettség

Amennyiben a szerződés hatálya alatt a forgalmi engedélyről bármely okból kifolyólag másod- példány készül, vagy utóbb a szerződő/biztosított birtokába kerül az eredeti forgalmi engedély, illetve az előzetesen kiadásra került másodpéldány, úgy azt a szerződő/biztosított 5 munkana- pon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

7. fejezet

KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

7.1. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kul- csok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vállal a kulcsok, elekt- ronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerülnek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

7.2. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik/ ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére.

7.3. Az együttműködés, kármegelőzés és kárenyhítés körében a szerződő/biztosított a gépjármű forgalmi engedélyét vagy törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben.

7.4. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

7.4.1. ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indító- kártya elvesztése, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy

a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen. Ezen kö- rülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere, biztosító ré- szére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00:00 órától vállalja ismét. A biztosító nem teljesíti a kockázatviselés megszakadása es annak újra életbe lépese között bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló es azzal köz- vetlen ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.

7.4.2. ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa.

7.4.3. ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzs- könyve.

7.4.4. ha a gépjárművet végrehajtás alá vonják és a biztosított ennek ellenére tovább használja a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adja át vagy nem a felelős őrzés szabályainak megfelelően jár el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következik be.

8. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betar- tását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

3. Genertel Assistance kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Genertel Assistance elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az ügyféltájékoztató és a biztosítási szer- ződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGY

Biztosított az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű).

1.2. BIZTOSÍTOTT

Biztosított személy(ek) a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított gépjárművet jog- szerűen használó, abban utazó személyek (maximum a forgalmiban szereplő megengedett férőhelyek száma alapján).

1.3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.3.1. Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított gépjármű előre nem látható módon, közúti baleset, műszaki meghibásodás vagy önhiba (üzemanyaghiány, kulcs bezárása vagy elvesz- tése stb.) következtében működésképtelenné, vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált.

1.3.2. Műszaki meghibásodás a jelen feltételek alapján az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali üzem-/menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája).

1.3.3. Közút a jelen feltételek alapján a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletben meghatározott fogalom szerint a gyalogosok és a közúti járművek közle- kedésére szolgáló közterület.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A biztosító az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: 1134 Buxxxxxx, Xxxxx x. 06-28.; cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, 00-00-000000; adószáma: 12231401- 2-41) országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve, a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor, a szerződésben meghatározott alábbi szolgáltatások teljesítésére vál- lal kötelezettséget, biztosítási évente legfeljebb 1 alkalommal.

2.1.1. Információszolgáltatás

A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

2.1.2. Közúti segélyszolgálat

E szolgáltatás alapján a biztosító helyszínre küldött javítója vagy járműszállítója hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését. Ha a bizto- sított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképte- lenné vált, a biztosító a biztosított első bejelentésétől számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni. A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza, azt a biztosított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján. A javítás- sal menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.

2.1.3. Autómentés

A biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a Közúti se- gélyszolgálat keretében elvégezhető szükségjavítás nem hajtható végre a helyszínen. Ameny- nyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a helyszí- nen nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javítóműhelybe szállítja.

2.1.4. Autómegőrzés

Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával abban az eset- ben, ha az Autómentés szolgáltatás keretében elszállított biztosított gépjármű javítására szol- gáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zár- va tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A Genertel Assistance területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Magyarország terüle- tére terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is

tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alap- biztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biz- tosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A biztosító, illetve megbízottja a Europ Assistance Magyarország Kft. a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését és amennyiben erre le- hetőség van a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése a Europ Assistance Magyarország Kft. központjához a jo- galap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

6. fejezet KIZÁRÁSOK

6.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

6.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

6.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terror- cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munka- helyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekmé- nyen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cse- lekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

6.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

6.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmá- val ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

6.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

6.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

6.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, il- letve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

6.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállí- tottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

6.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a ve- zető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

6.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

6.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt ér- vényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

6.1.12. a biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton be- következő balesete vagy menetképtelenné válása során következnek be,

6.1.13. a biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében keletkeztek,

6.1.14. bekövetkeztekor a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,

6.1.15. elemi csapás (xxxxx, felhőszakadás stb.) miatt következtek be.

7. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

7.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

7.1.1. A biztosítási esemény bekövetkezését a Genertel Assistance központ alábbi elérhetőségein kell bejelenteni:

Europ Assistance Magyarország Kft. 1100 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00–00.

központi telefonszáma: + 36 1 465 36 49

7.1.2. A Biztosítottnak az asszisztencia központtal közölnie kell telefonos elérhetőségét, a gépjármű modell megnevezését, alvázszámát és rendszámát, a működésképtelen gépjármű feltalálási helyét, a gépjármű működésképtelenségének okát és minden egyéb olyan általa fontosnak ítélt körülményt, amely a segítségnyújtási szolgáltatás nyújtását, ill. a kárrendezést befolyásolják.

7.1.3. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

7.1.4. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betar- tását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

4. Járműben ülők balesetbiztosítása kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Járműben Ülők Balesetbiztosítása (a továbbiak- ban „balesetbiztosítás”) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiak- ban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdések- ben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT/KEDVEZMÉNYEZETT

1.1.1. Biztosítottak az ajánlaton/szerződésben ilyenként megjelölt személygépkocsi, 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi (a továbbiakban együtt: gépjármű) vezetője és utasai, akik a jármű fölött rendelkezésre jogosult személy akaratából tartózkodnak a járműben.

1.1.2. A szerződésbe a biztosítottak szerződőként nem léphetnek be.

1.1.3. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A jelen szerződés vonatkozásában kedvezményezettnek a biztosított(ak) örököse(i) minősülnek.

1.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.2.1. Biztosítási esemény a gépjármű vezetésével, használatával, kezelésével, be- és kirakodással, valamint valamely helyre történő beállásának irányításával okozati összefüggésben álló bal- eset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal. A biztosí- tás kiterjed a be- és kiszállás során bekövetkező balesetekre is.

1.2.2. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy ké- miai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.

1.2.3. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá a tetanuszfertőzés, ha azt a bal- esettel összefüggésben diagnosztizálták, és a baleset napját követő 20 napon belül fordultak a panaszokkal először orvoshoz. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a teta- nuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

1.2.4. A fentiektől eltekintve, nem minősül balesetnek az ember vagy állat által terjesztett bakteriális, vagy vírusfertőzés még abban az esetben sem, ha balesetszerű fizikális ok váltja ki.

1.2.5. Nem minősül balesetnek az adott biztosított vonatkozásában a biztosított öngyilkossá- ga, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tuda- tállapotában következett be.

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A biztosítási összeg 1.000.000 Ft/fő.

2.2. A biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeg(ek) a szerződésben megnevezett gépjármű minden egyes igazgatásrendészetileg engedélyezett ülőhelyére vonatkozik.

2.3. Ha a baleset időpontjában a járműben több személy tartózkodik, mint ahány igazgatásren- dészetileg engedélyezett ülőhely a járműben található, úgy az egyes biztosítottak után fizeten- dő biztosítási szolgáltatás ennek megfelelően arányosan csökken.

2.4. A biztosító szolgáltatása a biztosítási időszakon belül csak egyetlen baleset alkalmával vehető igénybe.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Európa földrajzi terüle- tére terjed ki. Európa tehát földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A biztosítás létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A kockázatviselés kezdete

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alap- biztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A szerződés megszűnése

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biz- tosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. Díjfizetés

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. A díj meg nem fizetése esetén a szerződés megszűnik. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

5.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.1.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terror- cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munka- helyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekmé- nyen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cse- lekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.1.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.1.4. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmá- val ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.1.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.1.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.1.7. bekövetkeztekor a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, il- letve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű) használták,

5.1.8. bekövetkeztekor a gépjárművel a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállí- tottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében,

5.1.9. bekövetkeztekor a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a ve- zető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.1.10. bekövetkeztekor a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére,

5.1.11. bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt ér- vényes vezetői engedélye, kivéve, ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

5.1.12. esetén a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti sza- bályt megszegett.

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

6.1. A biztosító mentesülése szempontjából a biztosított súlyosan gondatlanul jár el különö- sen, ha

6.1.1. a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével összefüggésben történt kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

6.1.2. biztosítási esemény azzal összefüggésben történt, hogy a biztosított nem tartotta be, illetve figyelmen kívül hagyta a szerződő által közölt, a jármű használatára vonatkozó előírásokat, illetve figyelmeztetéseket.

7. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betar- tását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

5. Kerékpár kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen különös feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött Kerékpár biztosítás) elnevezésű, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés (a továbbiakban „alapbiztosítás”) mellett köthető kiegészítő biztosítási szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést erre hivatkozással kötötték meg. A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szer- ződésre vonatkozó általános rendelkezések, a Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a Polgári Törvénykönyv és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

1.1. BIZTOSÍTOTT

Biztosított az alapbiztosítás szerződője és annak azon a Ptk. 8:1.§ (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, akik a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjá- ban a szerződővel állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.

1.2. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.2.1. Jelen szerződés szempontjából biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyet a biztosított kerékpározás során okozott, és amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint ká- rokozásért felelős személy a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik a harmadik személyeknek okozott

a) személysérülésekért,

b) szerződésen kívül okozott dologi károkért,

c) és az ezekre visszavezethető vagyoni károkért.

Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó ma- gatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sére- lemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem ren- delkezik.

1.2.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra vissza- vezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti ösz- szefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

2.1. A jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási felté- telekben meghatározott összeghatárig a kockázatviselés helyén, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett biztosítási események során okozott károk összegét a jelen biztosítási fel- tételekben meghatározottak szerint és módon.

2.2. A biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti:

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni kárt, melyért a Biztosított kártérítési felelősséggel tartozik;

b) a kockázatba vont felelősségi károk járulékait, ill. a kamatot, a biztosítási eseménnyel ösz- szefüggésben a Biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, feltéve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott, továbbá azon költsé- geket, melyek a károsult által támasztott kártérítési igény körülményeinek megállapítása a kártérítési igény jogosságának tisztázása érdekében merültek fel;

c) a sérelemdíjat.

2.3. A biztosítási összeg a kötvényen meghatározott forint összeg, amely a biztosító szolgálta- tási kötelezettségének egy biztosítási időszakon belüli felső határa. A biztosító szolgáltatását a biztosított a biztosítási időszakon belül csak egyetlen alkalommal veheti igénybe. A biz- tosítási szolgáltatást a biztosítási összeg keretei között, és legfeljebb annak mértékéig teljesíti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamat fizetési kötelezettségre is irányadó.

3. fejezet TERÜLETI HATÁLY

A kiegészítő biztosítás területi hatálya, az alapbiztosítástól eltérően csak Magyarország terüle- tére terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE, A DÍJFIZETÉS

4.1. A BIZTOSÍTÁS LÉTREJÖTTE

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás mellett jön létre, amennyiben a biztosítási kötvény tartalmazza a kiegészítő biztosítást.

4.2. A BIZTOSÍTÁS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

A biztosítás határozatlan tartamú. A biztosítási időszak igazodik az alapbiztosítás biztosítási időszakához. A biztosítási évforduló megegyezik az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával.

4.3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését megelőzően jön létre, úgy a biztosító kockázatviselésének kezdete megegyezik az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével. Amennyiben a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás hatálybalépését követően jön létre úgy a biztosító kockázatviselése az alapbiztosításról kiállított és a kiegészítő biztosítást is tartalmazó új kötvény hatálybalépésének dátumaként megjelölt nappal kezdődik el. Az alap- biztosítás szünetelésének ideje alatt a kiegészítő biztosítás kockázatviselése is szünetel.

4.4. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

Ha az alapbiztosítás megszűnik, azzal egy időben megszűnik a jelen különös feltételek alapján létrejött kiegészítő biztosítás is. A kiegészítő biztosítást írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő harminc nap. A kiegészítő biztosítás megszűnésével a biz- tosító kockázatviselése is megszűnik.

4.5. DÍJFIZETÉS

A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítási szerződés díjával együtt, annak fizetési üteme szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben kell megfizetni. Amennyiben a befizetett díj az alapbiztosítás díját fedezi, azonban a kiegészítő biztosítás díját nem fedezi, úgy a befizetett díjakat elsődlegesen az alapbiztosításra kell elszámolni.

5. fejezet KIZÁRÁSOK

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

5.1. versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

5.2. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terror- cselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munka- helyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be,

(Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 314.§-ában meghatározott cselekmé- nyen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cse- lekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.)

5.3. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

5.4. a kerékpár vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akar- ta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól,

5.5. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

5.6. szándékos bűncselekménynek a biztosított által való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

5.7. bekövetkeztekor a kerékpárt olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a ve- zető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

5.8. melyek következményei a biztosított saját kárának vagy a biztosított Ptk. 8:1.§ (1) bekez- dés 2 pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károknak, valamint több biztosított esetén a biztosítottak által egymásnak okozott károknak minősülnek;

5.9. olyan károk miatti kártérítési kötelezettségek, amelyek a biztosított jogszabályban meg- határozott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapulnak;

5.10. a környezet szennyezésével kapcsolatos károk;

5.11. elmaradt vagyoni előnynek minősülnek.

6. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ESETÉN

6.1. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kötelezettség megszegése esetére az általános vagyonbiztosítási feltételekben megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biz- tosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységé- vel kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

6.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

6.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban be kell jelenteni.

7. fejezet

AZ ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a jelen kiegészítő biztosítás alapján érvényesíthetik és ugyanezek betar- tását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is, továbbá a jelen szerződés szerződője minden e szerződésből származó feltételről, jogról és kötelezettségről köteles tájékoztatni a gépjármű jogszerű használóját. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség is ugyanúgy terheli e személyeket, mint a szerződőt.

8. fejezet

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVTŐL ELTÉRŐ SZABÁLYOK

A Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi csak a biztosítás. A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási összeg keretei között, és legfeljebb annak mér- tékéig teljesíti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladjak.

IV. A biztosító által bekérhető iratok

1. javítási ajánlat

2. javítási számla

3. beszerzési számla

4. beszerzési bizonylat (pl. blokk)

5. baleseti bejelentő

6. károkozói bejelentő

7. kárbejelentő

8. tanúnyilatkozatok

9. kitöltött speciális kérdőív a káresemény- nyel kapcsolatban

10. készpénz-befizetési pénztárbizonylat

11. audatex kalkuláció

12. eurotax kalkuláció

13. eurotax káridőponti érték számítás

14. kereskedői ajánlat maradványértékre

15. igazszágügyi szakértői vélemény

16. egyéb szakértői vélemény

17. szakhatósági iratok

18. munkalap

19. garanciajegy

20. egyéb szakértői vélemény

21. tulajdoni lap

22. telekkönyvi kivonat

23. hagyatéki végzés

24. gyámhatósági rendelkezés

25. örökösödési

bizonyítvány

26. rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

27. tűzoltósági hatósági bizonyítvány

28. tűzvizsgálati jelentés

29. vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

30. nem jogerős

rendőrségi határozat

31. rendőrségi helyszíne- lési jegyzőkönyv

32. vádemelési javaslat

33. nem jogerős bírósági ítélet

34. értéklista

35. ingósági kárlista

36. fizetési meghagyás

37. lemondó nyilatkozat

38. meghatalmazás

39. banki engedményező nyilatkozat

40. bankszámlakivonat

41. bankszámlaszám

42. banki meghatalmazás

43. átruházó nyilatkozat

44. azonosítási adatlap

45. zárójelentés

46. orvosi lelet

47. ambuláns kezelőlap

48. igazolólap gépjármű balesetből adódó keresetveszteség rendezéséhez

49. ittassági nyilatkozat

50. megállapodás kárügy végleges egyösszegű rendezéséről

51. nyilatkozat

előzménykéréshez

52. nyilatkozat a gépjármű felszereltségéről

53. adás-vételi szerződés

54. forgalmi engedély

55. törzskönyv

56. vezetői engedély

57. vámkezeléssel kapcsolatos iratok

58. tulajdonjog bejegyzés- sel vagy törléssel kapcsoaltos okiratok

59. gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

60. üzembentartói szerződés vagy okirat

61. közjegyzői okirat

62. munkáltatói nyilatkozat

63. adóbevallás

64. egyszerűsített éves beszámoló

65. eredménykimutatás, mrleg

66. tárgyi eszköz nyilvántartás

67. könyvelési iratok

68. felelősség elismerő nyilatkozat

69. építési engedély

70. építési napló

71. tervdokumentáció

72. költségkimutatás

73. menetjegyek

74. Országos

Meteorológiai Szolgálat igazolása

75. ügyfél elérhetősége

76. bérleti szerződés

77. útnyilvántartás

78. menetlevél

79. fuvarlevél

80. szerződés gépjármű kölcsönadásáról

V. Az alap és kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös kiegészítő rendelkezések

1. Díjfizetéssel kapcsolatos rendelkezések

1.1. Az első díjrészlet a biztosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján ese- dékes.

1.2. Az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések 11. pontjában foglaltaktól eltérően a biztosító, a szerződés teljes tartama alatt, a befizeté- sekből elsődlegesen a baleseti adó, majd a fedezetlenségi díj jogcímen fennálló hát- ralékot azután a szerződőnek a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződéséből a türelmi időre fennálló díjtartozását elégíti ki, ezt követően a fennmaradó összeget az esedékessé vált díjrészletekre számolja el, azok esedékessé válásának sor- rendjében. Amennyiben a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez, mint alapbizto- sításhoz kiegészítő biztosítás(ok) is társul(nak), úgy a befizetések elszámolása előbb az alap gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés elmaradt díjrészletére, majd a kiegészítő biztosítások díjrészleteire arányosan történik.

2. Járadék tőkésítésre vonatkozó szabályok

Járadék tőkésítésére a hatályos jogszabályok alapján társaságunk nem köteles, felelősség- biztosítás alapján fizetendő járadék tőkésítésre kizárólag a járadék jogosultja és társaságunk közötti egyedi megállapodás alapján kerülhet sor.

3. E-kommunikációs záradék (EKZ)

Amennyiben a szerződés a lenti E-kommunikációs záradékra hivatkozással jön létre, úgy a biz- tosító a Gfbt-n alapuló értesítési kötelezettségeinek (a szerződés megkötéséről, megszűnésé- ről, a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatásról) a szerződő e-mail címére küldött értesítéssel elektronikus úton is eleget tehet. A biztosító a szerződő által mega- dott e-mail címre küldheti meg a szerződéssel kapcsolatos, kinyomtatható dokumentumokat is (kötvény, díjigazolás, indexértesítő). Az e-mail cím megváltozása esetére az alapszerződés feltételeiben meghatározott változás-bejelentési kötelezettség megfelelően irányadó.

„E-kommunikációs záradék (EKZ): Társaságunk, a biztosítási szerződés megkötésével, mó- dosításával, állományban tartásával és esetleges megszűnésével, továbbá a szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokat, tájékoztatásokat vagy nyilatkozatokat (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kötvény, a Gfbt. 17.§ (4) bekezdés szerinti értesítő (index) levél, a Gfbt. 21.§ (4) bekezdései szerinti felszólítás és a Gfbt. 8.§ (3) és 21.§ (5) bekezdései szerinti értesí- tések, a számla (e-számla), valamint a díj megfizetéséről és a szerződés hatályban tartásáról szóló igazolások megküldését) jogosult elektronikus úton (e-mail) megküldeni.”

A kiegészítő biztosítások csak EKZ-t tartalmazó szerződésekkel köthetőek.

4. Elévülés

A felelősségbiztosítási szerződés alapján keletkezett igények, a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

A kiegészítő biztosítások esetében a GÁVF elévülési szabályai az irányadóak.

5. Kedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó adatkezelés

A szerződő a biztosító díjtarifájában nevesített kedvezményeknek az ajánlaton/szerződésben rögzített igénybevételével, a kedvezményre való jogosultság ellenőrzése érdekében, felmenti a biztosítót titoktartási kötelezettsége alól a szerződésre vonatkozó ajánlattétel és a szerző- déskötés tényének vonatkozásában. A titoktartási kötelezettség alóli felmentés csak az igény- bevett kedvezmény(ek)nek a biztosító díjtarifája szerinti feltételeiben nevesített szervezetre/ szervezetekre kiterjedően hatályos.

A szerződő a Shell-partnerkedvezmény igénybevételével felmenti a biztosítót titoktartási köte- lezettsége alól a Shell Hungary Zrt. irányába a szerződő neve, anyja neve, születési dátuma és a szerződés létrejöttének tényére kiterjedően. A felmentést a szerződő a kedvezmény igény- bevételére való jogosultság ellenőrzése és a Shell Smart Program keretében jóváírandó u.n.

„Smart Pontok” jóváírása céljából adja meg.

Genertel Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999

Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxxxxxxx.xx

Nysz: 20529

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Hatályos: 2018.05.25-től

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítási Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett

Generali Csoporthoz tartozik.

TARTALOMJEGYZÉK

1. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok: 3

2. Ügyfélszolgálat 4

4. Felügyeleti Hatóság 6

5. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás

és a bírói út igénybevétele 7

6. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 7

7. Távértékesítési tájékoztató 15

8. Adózási tudnivalók 16

9. Késedelmi kamat 17

10. Adminisztrációs díj 17

11. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 17

12. A díjfizetés módja 17

13. A biztosításközvetítő 18

14. Kedvezmények igénybevétele 19

15. Jognyilatkozatok 19

16. Egyéb rendelkezések 19

17. Irányadó jog, joghatóság kikötése 20

18. A jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől

lényegesen eltérő rendelkezései 20

GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Genertel Biztosító Zrt-hez fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal fog- lalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételé- ről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek

– biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXX-

VIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási aján- lat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskö- tési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szer- ződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biz- tosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerződési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen ügyféltájékoztatóban, az általános szerződési feltételekben, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

1. A Biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok:

A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság.

Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosí- tói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

A Társaság neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság

A társaság alaptőkéje

(jegyzett tőkéje): 1 000 000 000,- Ft

Az alap (jegyzett) tőke ténylegesen

rendelkezésre bocsátott összege: 1 000 000 000,- Ft

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.

A társaság levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.

A társaság internetes elérhetősége: xxx.xxxxxxxx.xx

A székhely állama: Magyarország

Adatkezelési azonosító: 41022

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 14011838-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás

A társaság cégformája: részvénytársaság

Működési módja: zártkörű

Telefon: (36-1) 000-00 00

A társaság egyedüli részvényese: Generali Biztosító Zrt.

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességé- ről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) érhető el.

2. Ügyfélszolgálat

Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formának és módszernek megfelelően társaságunk elsősorban a székhelyén működő telefonos ügyfélszolgálatával áll ügyfelei rendelkezésére. Információt, és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Internetes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk (Tele- Center) biztosítja az elérhetőséget. A személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00-00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosított. A sze- mélyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján, avagy az iránt a 06 (1) 288 00 00-es telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyúttal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.

Az ügyfélszolgálat elérhetőségei:

Telefonszám: (06-1) 000-00 00

Fax: (06-1) 000-00 00

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 999

E-mail: xxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

Internet: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx

Személyes ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00-00.

3. Panaszügyintézés

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kie- gészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbiak szerint terjesztheti elő.

A biztosító a Bit. 159. § (1) bekezdése szerinti

a) szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyit- vatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16

óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,

b) telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyama- tosan,

c) írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhető- séget biztosítva – folyamatosan fogadja.

Azoknak a biztosítóknak, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, vagyis csak a székhelyükön fogadják személyesen az ügyfeleket, minimum a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább 12 órán keresztül folyamatosan fogad- niuk kell az ügyfelek szóbeli panaszait. A hét többi munkanapján 8 és 16 óra között kell ezt az ügyfeleiknek biztosítani. Ha a biztosító rendelkezik az ügyfelek számára nyitva álló helyiséggel, az ügyfelek személyes szóbeli panaszait annak nyitvatartási idejében kell fogadnia.

A fentiek alapján, amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Genertel Biztosító Zrt. ügyfélszolgálatán szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), az ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasz- tására vonatkozó panaszát a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére az ügyfélszolgálat fenti telefonszá- mán keresztül, hétfőnként 8 órától 20 óráig, minden más munkanapon pedig 8 órá- tól 18 óráig van lehetőség.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkeze- lési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapun- kon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodánkban kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kap- csolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vita- rendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénz- ügyi szolgáltatókra, így a Genertel Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a bizto- sító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyar- országon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el:

xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx- mi-kapcsolattartoknak-szolo-informaciok/online-vitarendezesi-platform

4. Felügyeleti Hatóság

4.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet).

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest.

Központi telefon: (x00 0) 000-0000

Központi fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

Webcím: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: (+36 80) 203-776

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxx- tovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indí- tott eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felha- talmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló tör- vény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör- vény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e ren- delkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sze- rinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosító- nál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fenti- ekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

5. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

5.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testü- let. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénz- ügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írás- ban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége ese- tén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkí- mélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levélcím elszámolással, Pénzügyi Békéltető Testület szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest Pf.: 670 Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület

H-1525 Budapest Pf.:172

Telefon: (+36 80) 203-776

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

5.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békél- tetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevé- kenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

5.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarende- zési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

6. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

6.1. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.

6.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A Bit. 137-141.§-ai, valamint a 147. §-a alapján (a törvény szerinti számozás és felsoro- lás megtartásával):

137. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

138. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámo- lási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, fel- számolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt eset- ben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjár- művekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektroni- kus Közszolgáltatások Központi Hivatalával

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő bizto- sítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekinte- tében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Szám- lát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harma- dik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biz- tosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős minisz- ter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megis- merésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót tör- vényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli.

(2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kap- csolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alap- ján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.

§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140.

§-ban és a 141. §-ban, továbbá a 6.7. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljá- rás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

(9) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

139. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok- nak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatáro- zott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

140. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

141. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendel- kezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

147. § (2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

6.3. A veszélyközösség védelme céljából történő adatkezelés

A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit.149. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási ter-

mék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit.149. § (3)-( 6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meg- határozott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adato- kat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

⮚ baleset és betegség biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meg- határozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

⮚ szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött jármű- vek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kér- heti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

⮚ a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcsola- tos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbizto- sítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapo- tára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi, – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;,

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi

– az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

⮚ a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművek- kel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk ese- tén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adato- kat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérülése- ire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben be- következett, de nem gép- jármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés sze- rinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunk- nak. Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvénye- sítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként tár- saságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésé- nek tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfe- let a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és társaságunk – a jelen bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájé- koztatja a kérelmezőt. Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biz- tosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. A megkeresésben megjelölt adatok tel- jesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biz- tosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltételekkel és időtartam elteltéig kezeli.

6.4. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás

A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a szemé- lyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áram- lásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Adat- védelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

6.4.1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelője (“adatkezelő”) a Genertel Biztosító Zrt.

6.4.2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait? A biztosító az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

i) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

ii) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés

iii) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése

iv) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biz- tosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása

v) panaszok kezelése

vi) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása

A biztosító a személyes adatokat

i) a biztosítási szerződés teljesítése,

ii) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme

iii) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénzmo- sás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, panaszkeze- lési tevékenység)

iv) egészségügyi adatok kezelése esetében az Ön kifejezett hozzájárulása

v) jogos érdekének érvényesítése (így különösen: teljesítménymutatók figyelése, kocká- zatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok kezelése, visszaélések megakadá- lyozása céljából)

alapján kezeli.

6.4.3 Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkalmasak. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk.

– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem

– egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím)

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok)

– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelen- tett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyontárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészségügyi adatok)

Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes ada- tokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésével köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

6.4.4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (mint adatfeldolgozókat) és függő biztosí- tásközvetítőket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Adatfeldolgozó- inkat Ön a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájékoztatóból ismer- heti meg, a biztosító mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/ engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/piaci-szereplok-keresese

6.4.5 Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait? Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típusú biztosítások esetén az ada- tok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zásának a megelőzése és megakadályozás érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért – különösen ez utóbbi esetben – azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosí-

tás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szüksé- ges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá.

6.4.6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatko- zóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy a biztosítótól személyes adatainak a helyesbíté- sét vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;

b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelés- nek nincsen más jogalapja;

c) Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkeze- lésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzlet- szerzés érdekében történik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcso- lódik

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat a biztosítóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban elő- írt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy a biztosító korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtar- tamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a szemé- lyes adatok pontosságát.

b) Az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

c) a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védel- méhez;

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy társaságunk jogos indokai elsőbb- séget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Ön kérheti, hogy a biztosító az Ön adatait egy másik adatkezelő- nek továbbítsa, és/vagy arra, hogy az Önre vonatkozó személyes adatokat Ön tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.

– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.

Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhetőségi címek bármelyikén beje- lentheti, a biztosító adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvé- delmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

6.4.7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga

Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzletszerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

6.4.8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

a) A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatkezelés esetén:

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezel- jük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthető.

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztésén, érvényesítésén, védel- mén alapuló adatkezelés esetén:

Amíg az adott jogi igénnyel kapcsolatban a bírósági jogérvényesítés lehetősége fennáll.

c) jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés esetén:

Mindaddig, amíg azt a kötelező adatkezelést előíró jogszabály előírja. Ennek kereté- ben például a számviteli bizonylatnak minősülő dokumentumokat 9 évig, míg a pénz- mosás és terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében kezelt adatokat 8 évig kötelesek vagyunk megőrizni.

d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás visszavonásáig

e) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmé- nyek fennállnak.

6.4.9. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit a biztosítónál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése sze- rint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendele- tet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbe- jelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Xxxxxxxx xxxxx 00/c.

Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: 00 0 000 0000

Telefax: 06 1 391 1410

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Web: xxxx.xx

7. Távértékesítési tájékoztató

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nél- kül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a bizto- sító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesí-

tés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizáró- lag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhe- tőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyi- latkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott határidő lejárta előtt pos- tára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beér- kezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatvise- lési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtá- sának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizáró- lag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (koc- kázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyí- tottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tár- gyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett bizto- sítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladékta- lanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

8. Adózási tudnivalók

8.1. Az Általános Forgalmi Adó megtérítése

A biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (ÁFA) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az ÁFA összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vál- lalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az ÁFA összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az ÁFA összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

8.2. Balesetbiztosítási termékekkel kapcsolatos adózási tudnivalók

Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgál- tatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókö- telezettsége nincs.

Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a kifizető díjfizetésével létrejött balesetbiztosítási szerződés jövedelempótló, vala- mint az eltelt napok száma alapján meghatározott szolgáltatásból a napi 15 ezer forintot meghaladó rész. A kifizetéskor a biztosító levonja az adóköteles jövedel- met terhelő adóelőleget. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásá- ban szerepeltetni.

9. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvény- könyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi

IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

10. Adminisztrációs díj

A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárá- sokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az egyes eljá- rásokért felszámítandó mindenkori adminisztrációs díjakat a biztosító honlapján teszi közzé.

11. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a Szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlí- tetlen tartozása áll fenn Társaságunkkal szemben, és a Szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a Szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sor- rendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a Szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi vala- mennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

12. A díjfizetés módja

12.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénz-átutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csek- ket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyó- számláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő meg- bízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

12.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biz- tosító által kiállított készpénz-átutalási megbízás (csekk), díjbekérő vagy más doku- mentum, a szerződő köteles az esedékes díjat belföldi postautalványon (postai „piros” csekken) vagy banki átutalással a kötvényszám feltüntetése mellett megfizetni.

12.3. Amennyiben az ügyfél a díjbekérőt az esedékes egyszeri díj vagy díjrészlet esedékességét megelőző 10. napig nem kapja kézhez, ezt az ettől számított 5 napon belül az ügyfélszolgálati elérhetőségek bármelyikén köteles jelezni.

12.4. A szerződőnek bármikor lehetősége van a biztosító honlapján erre kialakított felü- leten esedékes díjának bankkártyával történő befizetésére (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxx- felszolgalat/online-dijfizetes).

13. A biztosításközvetítő

13.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.

13.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejű- leg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termé- keit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen oko- zott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

13.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a bizto- sítók egymással versengő termékeit közvetíti. A független biztosításközvetítő a tevékeny- sége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A füg- getlen biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkoza- tok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró szemé- lyek tevékenységére is.

13.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában megha- tározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi sze- mély minősül, aki az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleg- gel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltéte- lek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási szerződés kiegészítője valamely szolgáltató által kínált ter- méknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási szerződés nem-életbiztosítási szerződés és nem tartalmaz felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen fedezet kiegészíti a személy által fő szak- mai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.

13.5. A biztosító képviselője – ideértve a biztosító ügynökét is – biztosítási díj átvé- telére nem jogosult.

13.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügy- nök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.

13.7. A biztosítóval jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazás- ban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biz- tosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést – a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.

14. Kedvezmények igénybevétele

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló ked- vezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények meg- változnak, vagy utóbb már nem állnak fenn, (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köte- les a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére. Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonat- kozóan felhívást (díjbekérő, csekk küld) vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) tör- ténő beszedését először megkísérli.

15. Jognyilatkozatok

A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesített- nek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyil- vántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy ”nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján

kell kézbesítettnek tekintetni.

Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

16. Egyéb rendelkezések

16.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Felek esetleges korábbi szerző- déses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

16.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi fel- tételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

16.3. A biztosító az ügyfelet automatizált hívórendszer alkalmazásával is megke- resheti.

16.4. A Biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szer- ződő nem áll semmilyen

a) az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

b) az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ide- értve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozá- sok vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti

szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépé- sének napja.

A Biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifize- tésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

16.5. A biztosító a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) eseté- ben jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megvál- toztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a tech- nikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.

16.6. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyana- zon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

16.7. A biztosító a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti.

17. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jog- szabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szer- ződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

18. A jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényege- sen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet nem tartalmazza az ügyféltájékoztatónak azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. már- cius 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek tör- ténő megfelelés érdekében került sor.

18.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (11. pont)

Amennyiben a Szerződő által a Biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes bizto- sítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen ügyféltájékoz- tatóban foglaltak szerint történik meg. Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerző- dését illetően több díjtartozása van a biztosító felé úgy a befizetett díj elszámolása a jelen ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

18.2. Egyéb rendelkezések (16. pont)

A Ptk. 6:63. §.-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a Xxxxx esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszere- sen alkalmazott szokás.

Genertel Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999

Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx

Nysz.: 20730