BÁSTYA MAX – SZERZŐDÉSI FELTÉTEL MÓDOSÍTÁSA

XXXXXX XXX – SZERZŐDÉSI FELTÉTEL MÓDOSÍTÁSA

Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő záradékban a 2013. évi V. törvény (Ptk.) előírásai alapján a szerző- dési feltételek egyes pontjai az alábbiak szerint mó- dosításra kerülnek.

Vagyonbiztosítás általános feltételében (SÁVBI 2012)

„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) 1-es pontja az alábbiak szerint módosul:

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybe- hangzó kifejezésével, írásbeli megállapodással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjsza- básnak megfelelően.

„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) 2-es pontja az alábbiak szerint módosul:

A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő/ biztosított által tett ajánlatra 15 napon belül – ha az aján- lat kiegészítő biztosítási moduljainak elbírálásához egész- ségügyi vizsgálatra van szükség, akkor ezen kockázatok esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rend- szeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képviselőjének.)

„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) jelen- legi 2. pontja törlésre kerül.

„A biztosítási szerződés létrejötte” bekezdés (2.) to- vábbi négy ponttal bővül:

2.4. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől szá- mított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.

2.5. A szerződés tartalma teljes mértékben írásbeli- séghez kötött, így nem válnak tartalmává szoká- sok (melyek alkalmazásában a felek korábbi üz- leti kapcsolatukban megegyeztek), és gyakorla- tok (amelyeket egymás között kialakítottak).

2.6. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 mun- kanapon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fede- zetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumen- tum átadásakor írásban felhívta.

2.7. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus aláírással el- látott elektronikus dokumentumba foglalás (ki- véve annak az eredeti, a nyilatkozatot tevő alá- írásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. for- mátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy

fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellá- tott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

„A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés” be- kezdés (4.) 2. pontja az alábbiak szerint módosul:

A biztosítás díja a szerződés létrejöttekor esedékes, de a felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Min- den későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az idő- szaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik.

4.2.1. Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely a biztosítási szerződés megszűnését eredményezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

4.2.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

4.2.3. Abban az esetben, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásá- nak következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtoká- ban volt, akkor a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idő- pontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és az új tulajdonos egyetemlegesen felelős.

„A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés” be- kezdés (4.) 5. pontja az alábbiak szerint módosul:

4.5. A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) út- ján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biz- tosító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező képviselő- jének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat a fize- tés napját követő nap 0. órájában (és nem koráb- ban) kell a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A biztosító képviselője nem jogosult sem az alap- biztosítás, sem pedig a kiegészítő kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfizetési ütem mó- dosítására.

„A szerződés megszűnése, díjfizetés elmulasztásá- nak következménye, a szerződés újra érvénybe he- lyezése, a biztosító szerződésmódosítása” bekezdés (5.) az alábbiak szerint módosul:

5.1. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az esedékes- ségi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett

– a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számí- tott legalább harmincnapos póthatáridő meghatá- rozásával a biztosítás esedékes díjának megfizeté- sére írásban felszólítja. A póthatáridő eredményte- len elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a bizto- sító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

5.2. A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződő- nek/biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásá- hoz fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszű- nik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az eset- ben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdon- jog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos ha- táridővel felmondhatja.

5.3. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a biz- tosító szükségesnek ítéli, a szerződés módosítását javasolhatja a következő biztosítási évre. E célból kö- teles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.

5.4. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződés- kötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat je- lentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javasla- tot tehet a szerződés módosítására, vagy a szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja.

5.4.1. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számí- tott tizenöt napon belül nem válaszol, a szerző- dés a módosító javaslat közlésétől számított har- mincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtétele- kor a szerződő fél figyelmét felhívta.

5.4.2. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat je- lentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az 5.4.) pont- ban és az 5.4.1.) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

5.5. Abban az esetben, ha a szerződés az 5.1. bekezdés- ben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszű- nés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerző- dés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

„A biztosító szolgáltatásának szabályai” bekezdés (10.)

1. pontja további szövegrészekkel egészül ki.

10.1. A biztosító a károkra eseményenként és évenként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig szolgáltat

– a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fi- zetőeszközben –, figyelembe véve, hogy az egyes va- gyontárgycsoportok milyen értéken vannak biztosítva. Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgáltatások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit.

„A biztosító szolgáltatásának szabályai” bekezdés (10.)

3. xxxxxx xxxxxxxx szerint módosul:

10.3.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítá- si időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási esemény miatt kifizetett ösz- szeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.

10.3.2. A 10.3.1.) bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő fél fi- gyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

10.3.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

„A biztosítással nem fedezett károk” bekezdés (11.) 2. pontjából törlésre kerül az f.) alpont.

„A felek együttműködése” bekezdés (12.) 1.1 pontja az alábbiak szerint módosul:

12.1.1. Közlési kötelezettség

A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosí- tás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kér- déseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írásos ké- résére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági hatá- rozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analitikus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, használatát igazoló dokumentum, munkaköri leírás, a biztosított vagyon- tárgyra vonatkozó szakvélemény építési/használat- bavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

„A szerződő/biztosított kötelezettségei” bekezdés (12.) 1 pontja további alponttal egészül ki:

12.1.6. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépé- séig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról

és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

„A biztosító kötelezettségei” bekezdés (12.) 2. pontjának

2. alpontja további szövegrésszel egészül ki:

A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérí- tési összeg kifizetésében közreműködni.

„A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga” be- kezdés (13.) 1. pontja további szövegrészekkel egészül ki:

Abban az esetben, ha a szerződés több vagyon- tárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek kö- zül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és változásbejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre kö- teles lett volna.

„A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga” be- kezdés (13.) 4. xxxxxx xxxxxxxx szerint módosul:

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól abban az esetben, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellene- sen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatar- tással

– a szerződő fél, vagy a biztosított, illetőleg

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított va- gyontárgy kezelésével, megóvásával együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk, vagy

– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tiszt- ségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- re jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

A 13.4.) bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelő- zési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is fennáll.

„A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga” be- kezdés (13.) 7. xxxxxx xxxxxxxx szerint módosul:

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, megilletik mind- azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetik meg a kárért fe- lelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a kárérték magasabb, mint a biztosító szolgáltatásának limite, valamint a bizto- sító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított köve- telését kell kielégíteni.

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 1. pontja az alábbiak szerint módosul:

14.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközve- títő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 6. pontjának első négy alpontja az alábbiak szerint módosul:

14.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által ki- rendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továb- bá az általa kirendelt szakértővel,

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 6. pontjának l.) xxxxxxxx az alábbiak szerint módosul:

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbí- tások során átadott adatok tekintetében a kötvény- nyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 6. pontjának q)–s) al- pontjai az alábbiak szerint módosulnak:

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabálya- iról szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rende- letben szabályozott esetekben a biztosítóval szem- ben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítá- si szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizá- rólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap iga- zolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás ke- retén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) 8. pontja további be- kezdésekkel bővül.

14.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldö- ző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak mi- nősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus fi- nanszírozása megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot a biztosítótól.

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján” bekezdés (14.) 10. pontjának címe és az a.), valamint a d.) alpontjai az alábbiak szerint módosulnak:

14.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A fejeze- tében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezé- sek teljesítése érdekében történő adatát- adás.

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján” bekezdés (14.) 11. pontja az aláb- biak szerint módosul:

14.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi

IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján” bekezdés (14.) 12. pontja további négy szövegrésszel egészül ki:

– Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sé- relmét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő át- adása.

– Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító ál- tal a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harma- dik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harma- dik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában

–az adattovábbításnak törvényben meghatáro- zott adatköre, célja és jogalapja van, és a harma- dik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatá- rozott bármely módon biztosított.

– A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.

– Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő sze- mélyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különle- ges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

„A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. ren- delkezései alapján” bekezdés (14.) további három ponttal egészül ki:

16.) A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezé- sek az irányadók.

17.) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

18.) A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók:

a) Személyes adat az olyan adat, adatból levonha- tó következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) ter- mészetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerző- dés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomá- sára jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, ak- kor az a hatályos jogszabályok értelmében különle- ges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzá- járulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs ön- rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szer- ződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszer- vezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adat- feldolgozójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő ada- tait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek szá- mára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 11.3. pontja tartalmazza. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetek- ben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján ti- toktartás kötelezi.

b) Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolato- san az alábbi jogokkal élhet:

– Tájékoztatás kérése

az érintett bármely formában előterjesztett kérel- mére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbí- tásra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés ál- lapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése he- lyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogel- lenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a bizto- sító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alap- ján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogor-

voslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

– Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendel- kezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott szemé- lyes adat helyessége vagy pontossága nem állapít- ható meg egyértelműen.

– Törlés

a személyes adatot törölni kell, ha

– kezelése jogellenes,

– az érintett ezt kérelmezi, és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs el- engedhetetlenül szükség,

– az hiányos vagy téves, és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,

– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határide- je lejárt,

– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósága (Hatóság) elren- delte.

– Zárolás

törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló infor- mációk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbí- tották. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kéz- hezvételét követő 30 napon belül az érintettel írás- ban kell közölni a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

– Nyilvánosságra hozatal

a biztosító szervezeti egységein belül kezelt sze- mélyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalói- val, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – sze- mélyes adatokon is alapuló – összesített statiszti- kai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

– Felmentés, felhatalmazás

A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosí-

tót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilat- kozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés meg- kötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban fog- lalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja. A szer- ződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt ér- vényesítő kedvezményezett a szerződés megköté- séhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizeté- séhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzése érdekében személyesen köteles eljárni.

– Szerződésre jellemző értékek módosítása

Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biztosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.

Kiegészítő balesetbiztosítás feltétele (SBBI 2010)

„A szolgáltatásra jogosult személyek” bekezdés (9.) 1. pontja további szövegrésszel egészül ki:

9.1. A baleseti haláleseti szolgáltatásra (haláleseti kedvezményezett) jogosult lehet

a) a szerződésben megnevezett személy, vagy

b) a biztosított örököse, ha kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek meg.

A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosító- hoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja, vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet ne- vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Kiegészítő kockázati életbiztosítás feltétele (SKÉBI 2010)

„A biztosítási szerződés alanyai” bekezdés (2.) 4. pontja módosítva:

2.4. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosító- hoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet ne- vezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

„Közlési kötelezettség” bekezdés (8.) címe módosítva

Közlési és változásbejelentési kötelezettség

„Közlési és változásbejelentési kötelezettség” bekezdés (8.) 3. pontja további szövegrészekkel egészül ki:

A 8.1.–8.3. pontban foglalt rendelkezéseket a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változására vonatko- zó bejelentési kötelezettség megsértésének következmé- nyeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kap-

csolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

„Közlési és változásbejelentési kötelezettség” bekezdés (8.) 4. pontja további szövegrészekkel egészül ki:

8.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a fel- tételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szer- ződő fél figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy sze- mélyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gya- korolhatja.

„Titoktartási kötelezettség” bekezdés (13.) pontja további szövegrésszel egészül ki:

Amennyiben az adott kiegészítő életbiztosítási modul meg- kötésének feltétele a biztosított orvosi vizsgálata, akkor a biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

Felelősségbiztosítás általános feltételében (SÁFBI 2007)

„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:

1.1. Az egyes igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiz- tosítási szerződésben foglaltak szerint, a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein fel- tüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért

– a személyi sérüléssel összefüggésben kelet- kező vagyoni károkért és a személyi sérülésre alapított sérelemdíjért, valamint

– a tárgyrongálási károkért,

amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

„A biztosítási összeg, limit” bekezdés (3.) 2. pontja továb- bi szövegrészekkel egészül ki:

A biztosító a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeg- gel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek

térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatá- rozott kártérítési limit 25%-áig terjedhet.

A biztosított kérésére a biztosító a költségeket megelőlegezi.

„A biztosító szolgáltatásának szabályai” bekezdés (4.) további szövegrészekkel egészül ki:

Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeér- tékét a biztosító a korrigált 2004. évi halandósági táb- la alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még ren- delkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezde- ményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerül- het sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzá- járul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembe vé- telével állapítja meg.

Abban az esetben, ha a biztosított a vele szemben tá- masztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többlet- költségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

„A biztosítással nem fedezett károk” bekezdés (5.) 1. pontja további alponttal egészül ki:

f) valamint nem térít meg a biztosító a szerződéssze- géssel okozott károkat,

„A felek együttműködése” bekezdés (6.) pontja további szövegrésszel egészül ki:

A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül – a bejelentési kötelezettség megszegése eseté- re megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelentésére legalább harminc- napos bejelentési határidőt kell biztosítani.

Személyi felelősségbiztosítás feltételében (SSFBI 2007)

„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a szerződő/biztosított, alább felsorolt minőségében szerződésen kívüli, harma- dik személynek okozott

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint

– tárgyrongálási kár, amelyet a biztosított, mint

Háziállat-tartói felelősségbiztosítás feltételében (SHÁFBI 2007)

„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) módosítva:

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a szerződő/biztosított háziál- lat-tartói minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Szolgáltatói felelősségbiztosítás feltételében (SSZFBI 2005)

„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) módosítva:

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megálla- podással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szer- ződésben foglaltak, illetve az abban meghatáro- zott mértékig – a szerződő/biztosított által nyújtott szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő, a szerző- dő/biztosított szerződési partnereinek okozott

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Termékfelelősség-biztosítás feltételében (STFBI 2005)

„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a gyártó, forgalmazó, impor- táló (továbbiakban szerződő/biztosított) által oko- zott, előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Munkáltatói felelősségbiztosítás feltételében (SMUBI 2003)

„Biztosítási esemény” bekezdés (1.) 1. pontja módosítva:

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a gyártó, forgalmazó, impor- táló (továbbiakban szerződő/biztosított) által oko- zott, előállított, forgalmazott, importált termék hibájából eredő

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), valamint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Tanulók felelősségbiztosításának feltételében (STEFBI 2004)

„Biztosítottak köre” bekezdés (1.) módosítva:

Jelen felelősségbiztosítási feltételrendszer alapján biz- tosítottnak minősülnek külön megállapodással:

a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző intézmények,

b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör- vény alapján a köznevelési intézmények,

c) felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmények,

d) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 1.§ (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felnőttképzé- si tevékenységet folytató intézmények,

e) a 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2011. évi CCIV. törvény alapján azok a gyakorlati képzési te- vékenységet folytató vállalkozások, amelyek kötele- ző szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében tanulókat, illetve egyéb oktatásban résztvevő tanu- lói, hallgatói jogviszonnyal rendelkező személyeket foglalkoztatnak

f) szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a szakképző iskolák tanulói,

g) a jelen feltétel 1. b) pontjában leírt biztosított tanulói,

h) a jelen feltétel 1. c) pontjában leírt biztosított hall- gatói,

i) a jelen feltétel 1. d) pontjában leírt biztosított tanulói,

„Biztosítási esemény” bekezdés (2.) módosítva:

Biztosítási eseménynek minősül – külön megállapo- dással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződés- ben foglaltak, illetve az abban meghatározott mérté- kig – a szerződő/biztosított oktatás, képzés, szakmai gyakorlat, illetve egyéb nevelési, vagy gyermekellátási tevékenysége során, az abban részt vevő tanulóknak, hallgatóknak, gondozottaknak okozott

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a sze- mélysérülésre alapított sérelemdíj), valamint

– tárgyrongálási kár,

SIG 2733

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön megálla- podás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

Ingatlanhasználói, -üzemeltetői és tevékenységi fele- lősségbiztosítás feltételei (SIFBI 2007)

„Biztosítási esemény” (1.) 1-es és 2-es pontja módosítva:

1.1. Biztosítási eseménynek minősül – külön megál- lapodással – jelen feltétel szerint – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meg- határozott mértékig – a szerződő/biztosított Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérlői, bérbeadói, használói minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.2. Biztosítási eseménynek minősül – külön megálla- podással – továbbá az ingatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyil- vántartott épületben a tulajdonostársak és azok közössége, illetve a szövetkezeti tagok és azok lakóközössége által egymásnak a Tűz- és elemi károk biztosításának feltételeiben (STEBI 2010) meghatározott:

a) 1.1. pont szerinti tűz,

b) 1.3. pont szerinti robbanás,

c) 1.14. pont szerinti vezetékes víz,

d) 1.15. pont szerinti tűzoltó berendezés kilyuka- dása,

e) 1.16. pont szerinti akvárium törése

károk miatt bekövetkező biztosítási eseménnyel okozott

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

„Biztosítási esemény” (1.) 6. pontja módosítva:

1.6. Vállalkozások esetén – külön megállapodással – biztosítási esemény továbbá a jelen feltétel sze- rint a – biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/ biztosított a biztosítási szerződésben meghatá- rozott és jogszerűen folytatott tevékenységével szerződésen kívül, harmadik személynek okozott

– személyi sérüléses károk (vagyoni károk és a személysérülésre alapított sérelemdíj), vala- mint

– tárgyrongálási kár,

amelyért a biztosított a magyar, illetve külön meg- állapodás esetén a külföldi jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.