A VÁLLALKOZÓI VÉDELMEZŐ SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

A VÁLLALKOZÓI VÉDELMEZŐ SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI MIKRO- ÉS KISVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA

Jelen biztosítási feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – az OTP Bank Nyrt. (a továbbiakban: szerződő) és a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) között létrejött Vállalkozói Védelmező csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerződésre (továbbiakban együttesen csoportos biztosítási szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biz- tosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételek másképp nem rendelkeznek. Jelen Vállakozói Védelmező személybiztosí- tás alapján a biztosító a természetes személy biztosított bal- eseti halála, nem baleseti halála, balesetből eredő 1-50% kö- zötti egészségi állapota, csonttörése, kritikus betegségben történő megbetegedése, baleseti kórházi ápolása, baleseti eredetű műtéte és égési sérülése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötele- zettséget.

1.§ A biztosító főbb adatai

Jelen feltételek a Groupama Biztosító Zrt., 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxx- xx xxxx 0/C, a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán Cg. 00-00-000000 cég- jegyzékszámon bejegyezve (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt., 1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán a 00-00-000000 cégjegyzékszámon bejegyezve (továbbiakban: szerződő) között létrejött Védelmező csoportos biztosítási szerződésre (a továbbiak- ban: csoportos biztosítási szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biztosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltétel másképp nem rendelkezik.

2.§ Fogalom meghatározások

(1) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezéstől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

a. vízbefúlás;

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 18307/B1 – Hatályos 2021. július 26-ától visszavonásig.

b. égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

c. károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.

(2) Baleseti halál: a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekö-

vetkező, balesetből eredő halála.

(3) Balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot: a biztosí- tottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, baleset okozta sérülés következtében kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/vagy szellemi működő- képesség csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátozza. Az egészségi állapot csökkenésének (a rokkantság) mértékét a biztosító a jelen feltétel 1. számú melléklete alapján állapítja meg.

(4) Nem baleseti halál: a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt,

nem balesetből eredően bekövetkező halála.

(5) Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tü- neteket mutat.

(6) Betegségbő eredő 1-50% közötti egészségi állapot: a bizto- sítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező, betegségből eredő egészségi állapot csökkenése, melynek következtében 1-50% közötti egészségi állapotát állapítja meg jogerős határozatában a magyar rehabili- tációs szakértői szerv, és ezért a biztosított rokkantsági ellátásban részesül.

(7) Egészségi kockázatelbírálás: A biztosító a csatlakozási jogviszony létrejöttét kockázatelbírálástól teszi függővé. Ennek keretében a biztosító jogosult a csatlakozási nyilatkozaton közölt adatok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásá- val, életkörülményeivel, szabadidős és sporttevékenységével kapcsolatban, valamint kérdéseket tehet fel a biztosított egészségi állapotával kapcsolat- ban az egészségi nyilatkozaton. A biztosító az egészségi nyilatkozatot írás- ban, papír alapú nyomtatványon kérheti a biztosítottól.

(8) Xxxxxxx: 18. életévét betöltött természetes személy.

(9) Gépjármű: Olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgaz- dasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azon- ban nem minősül gépjárműnek.

(10) Gyermek: 18. életévét még be nem töltött természetes személy.

(11) Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fo- gadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, a féltestvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

(12) Közúti jármű: Közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erőgép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Jár- műnek minősül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy haj- tott kerekesszék és a gépi meghajtású kerekesszék – ha sík úton önerejé- ből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyer- mekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszkö- zökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

(13) Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyen- ként nyilvántartott

a. kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak;

b. az üzemi kórházak;

c. a fegyveres testületek kórházai;

d. minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert, egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősül- nek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

(14) Mikro- és kisvállalkozás: jelen feltétel szempontjából ide értendő minden vállalkozás, amely a szerződő OTP Bank Nyrt.- nél ebbe a kategóriába tartozó vállalati fizetési számlával ren- delkezik.

(15) Műtét: Minden olyan – orvos által – orvosszakmai szempontok sze- rint végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás vagy kórmegállapítás

céljából hajtottak végre. A biztosítónál megtekinthető azoknak a műtétek- nek a teljes, WHO kóddal ellátott és a biztosító által kis-, közepes és nagy- műtét kategóriába besorolt listája, amelyekre a biztosító szolgáltatást nyújt. A műtétek összevont listáját jelen feltételek 2-4. számú mellékletei tartal- mazzák.

(16) Rendelkezésre jogosult: az a természetes személy, aki a díjfizető

által a vállalati fizetési számla felett rendelkezőként került bejelentésre a szerződőnél, mint számlavezető pénzügyi intézménynél. Biztosított csak rendelkezési joggal felruházott személy lehet. A rendelkezésre jogosult sze- mély azonos is lehet a képviseletre jogosult személlyel.

(17) Képviseletre jogosult: az a természetes személy, aki a díjfizetőt

harmadik személyekkel szemben képviselheti. Biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatban a díjfizető képviseletében nyilatkozatot csak a képviseletre jogosult(ak) tehet(nek).

(18) Versenyszerű sporttevékenység: versenyszerűen végzett sport-

tevékenységnek minősül a sportszövetség, sportszervezet vagy sportklub részéről kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy verseny- rendszerben való részvétel, melynek feltétele az érvényes versenyigazolás.

(19) Veszélyes sporttevékenység: veszélyes sporttevékenységnek

számít, ha a biztosított az 5. számú mellékletben felsorolt sportok bárme- lyikét versenyszerűen vagy nem versenyszerűen, alkalmanként vagy rend- szeresen űzi.

3.§ A szerződés alanyai

(1) A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a díjfizető, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

(2) Szerződő: A csoportos biztosítási szerződés szerződője az OTP Bank Nyrt., mely a biztosítóval a csoportos biztosítási szerződést megköti. A cso- portos biztosítási szerződéssel kapcsolatos érvényes jognyilatkozatokat a szerződő teszi. A szerződő a csoportos biztosítási szerződés tar- tama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítottat, illetve a (3) bekezdés szerint a biztosítási díjra vonatkozó nyilatkozatok- ról a díjfizetőt köteles tájékoztatni.

(3) Díjfizető: Az a vállalkozó, illetve vállalkozás (így különö- sen az egyéni vállalkozó, őstermelő, gazdasági társaság), aki a Szerződőnél vezetett vállalati fizetési számla tulajdonosa, amelyről a biztosítási díjat fizeti. A díjfizető nevében nyilat- kozatot érvényesen a képviseletre jogosult(ak) tehet(nek). A biztosított életkora miatti megszűnésről, az életkor miatt tör- ténő csomagváltásról, illetve a díjfizetés elmulasztása miatti megszűnésről a szerződő kizárólag a díjfizetőt értesíti. A hozzá intézett nyilatkozatokról és a biztosítotti jogviszony- ban bekövetkezett változásokról a díjfizető köteles a biztosí- tottat tájékoztatni.

(4) Biztosított: Egy adott díjfizető által fenntartott vállalati fizetési számla felett rendelkezési joggal bíró, a csatlakozási nyilatkozaton megnevezett természetes személy, akire a biz- tosító kockázatot vállal, és akinek a halálával, balesetével, betegsé- gével összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejött, és aki

– megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek;

– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

– rá a biztosító kockázatviselése a jelen feltételek szerint kiterjed.

A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez történő csatlakozását csatlakozási nyilatkozat megtételével teheti meg.

A biztosítottra vonatkozó előírások csomagtípusonként:

– az OTP Banknál vezetett forint és/vagy deviza vállalati fizetési számla vo- natkozásában rendelkezési joggal felruházott természetes személy, amelyről a díjfizető a biztosítás díját fizetni fogja;

– Alap és Plus csomag választása esetén 18. életévét már be-

töltött, de a 65. életévét még be nem töltött személy;

– Senior csomag választása esetén a csatlakozást megelőző- en már betöltötte 65. életévet, de nem töltötte még be a

90. életévét.

(5) Kedvezményezett: a kedvezményezett az a személy, aki a biztosítá-

si szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szol- gáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Jelen biztosításban kedvezményezett a biztosított halála, illetve baleseti ha- lála esetén a biztosított örököse(i), minden más biztosítási esemény esetén a biztosított.

(6) Biztosító: a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében

a biztosítási kockázatot viseli és a jelen szerződésben meghatározott bizto- sítási események bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás teljesítésé- re kötelezettséget vállal.

4.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte

A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.

5.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

(1) A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

(2) A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a díjfizető által a csatlakozási nyi- latkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a díjfizetőre.

(3) A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljeskörűen megválaszolni.

(4) A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított kö- teles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismer- nie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének ele- get tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

(5) A szerződő köteles a lényeges körülmények változását (pl. egyes bizto-

sítottak belépése a csoportos biztosításba; egyes biztosítottak biztosítási jogviszonyának felmondása; egyes biztosítottakra vonatkozó csomagmó- dosítása) a biztosítónak írásban bejelenteni a változásról történt tudomás- szerzésétől számított 31 napon belül.

(6) A biztosított köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak

címezve a szerződőnek (személyesen bankfiókban vagy a 21.§ (3) pontja szerinti címre) írásban bejelenteni a változás bekövetkezésétől számított 31 napon belül.

(7) A közlésre vagy változás bejelentésre irányuló kötelezett-

ség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

– bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény be- következésében;

– a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosítottak esetén a biztosításhoz való csatlakozás idő- pontjától a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

(8) Ha a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi sze- mély esetén nem hivatkozhat.

(9) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

(10) Ha a biztosító a szerződéskötést (az egyes biztosítottak esetén a csat- lakozási időpontot) követően szerez tudomást a szerződéskötéskor (a csat- lakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a csoportos biztosítási szerződés (biztosított esetén a rá vonatkozó biztosítási jogviszony) fennállásának az első öt évében gya- korolhatja.

(11) A (8) és a (9) pont rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lé- nyeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség meg- sértésének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a válto- zásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

(12) A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapo- tával kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megis- merheti.

(13) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltak sze- rint biztosítási titokként kezelni.

(14) A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó szolgáltatás csomaggal kapcso-

latos biztosítási jogviszony felmondásának a joga (ld. 11.§-ban) illeti meg.

A biztosítottat nem illeti meg

– a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy

– a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerző- dési feltételek módosításának a joga.

(15) A díjfizető, illetve a biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződőként nem léphet be. A biztosított a cso- portos biztosítási szerződésben nem léphet a díjfizető he- lyébe.

6.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

(1) A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonat- kozik, amelyhez a biztosítottak a csatlakozási nyilatkozat megtételével egyénileg csatlakoznak. A biztosító egészségi kockázatelbírálást nem alkal- maz. A biztosító jogosult a biztosított csatlakozási nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a bizto- sítottat írásban tájékoztatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozási nyilatkozatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.

(2) A csatlakozni kívánó biztosított egy adott időpontban kizáró- lag egy csomaghoz csatlakozhat, azaz egy csomagban szere- pelhet biztosítottként a csoportos biztosítási szerződésben, abban az esetben is, ha több vállalati fizetési számla felett jogosult rendelkezni. Amennyiben a biztosított többször csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez, a későbbi csatlakozási nyilatkozata ér- vénytelen. Ebben az esetben, a biztosító a későbbi csatlakozásról való tu- domásszerzést követő 30 napon belül az érvénytelen csatlakozás alapján fi- zetett biztosítási díjat visszafizeti a biztosított részére, továbbá az ér- vénytelen biztosítási jogviszony alapján a biztosító szolgálta- tás nyújtására nem kötelezhető.

(3) A biztosító jogosult a díjfizető, illetve a biztosított cso- portos biztosításhoz való csatlakozási szándékát elutasítani.

(4) A biztosított írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján a szerződő- nél személyesen aláírt csatlakozási nyilatkozat megtételével csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez. A díjfizető a csoportos biztosítá- si szerződéshez nem csatlakozik, de a biztosítotti csatlakozá- si nyilatkozatban tett jognyilatkozatával vállalja a biztosítási díj megfizetését.

(5) A biztosító a csatlakozási nyilatkozatot csak akkor fogadja el, ha abban a biztosított:

– kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követel- ményeknek (ld. 3.§);

– elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;

– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

– hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, vala- mint a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos – a biztosítási szol- gáltatás teljesítésével összefüggő – adatait beszerezze, nyilvántartsa, va- lamint kezelje;

– felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvoso-

kat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igaz- gatási szerveket azon – az egészségi állapotával, fennálló és korábbi be- tegségeivel, baleseteivel összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

(6) A biztosító a csatlakozási nyilatkozatot csak akkor fogadja el, ha abban

a díjfizető:

– tudomásul veszi, hogy a biztosítási díjat a szerződő rá áthárítja, annak megfizetését kifejezett jognyilatkozatával vállalja, oly módon, hogy az esedékes biztosítási díjat – a csatlakozási nyilatkozat- ban adott felhatalmazása alapján – a vállalati forint és/vagy deviza fize- tési számlájára terheli;

– kijelenti, hogy megismerte a csoportos biztosítási szerződés feltételeit;

– vállalja, hogy a hozzá intézett nyilatkozatokról és a tudomására jutó, biztosítotti jogviszonyban bekövetkezett változásokról a biztosítottat, il- letve a szerződőt tájékoztatja.

(7) A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatko-

zatait a biztosító írásban közölt kérdéseire adott válaszoknak tekinti, me- lyekre a biztosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalma- zandók.

(8) Az adott vállalati fizetési számlához igényelt biztosítás csatlakozási nyi-

latkozatának megtétele esetén a szerződő írásbeli visszaigazolást ad át vagy küld a biztosított részére arról, hogy a biztosított nyilatkozata alapján a biz- tosító kockázatviselése a biztosítottra, biztosítottakra kiterjed.

7.§ A szerződés területi hatálya és tartama

(1) A Vállalkozói Védelmező személybiztosítás a világon mindenhol érvé- nyes.

(2) A csoportos biztosítási szerződés határozatlan időtartamra jön létre a bank és a biztosító között.

A biztosítottra vonatkozóan a biztosítás tartama a kockázatviselés kezdeté- től a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időszak. A biztosítási tartam biztosítási időszakokra oszlik.

(3) A biztosítási időszak 1 hónap. A biztosítási időszak megegyezik a nap-

tári hónapokkal, kivéve az alábbi eseteket:

– Az első biztosítási időszak az adott biztosítottra vonatkozó kockázatvi- selés kezdetétől az adott naptári hónap utolsó napján 24 óráig tart.

– Az utolsó biztosítási időszak az adott naptári hónap első napjától az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés megszűnésének napján 24 óráig tart. Amennyiben a biztosítási fedezet kezdetének és megszű- nésének hónapja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási időszak meg- egyezik az első biztosítási időszakkal.

8.§ A kockázatviselés kezdete

(1) A biztosító az adott biztosított vonatkozásában a kockázatokat az adott csomagra vonatkozó csatlakozási nyilatkozat megtételének időpont- jától függően írásbeli csatlakozási nyilatkozat esetén a szabályosan kitöltött és aláírt csatlakozási nyilatkozat nyilvántartásba vételét követő nap 0 órától kezdődően viseli.

A munkanapokon 7-20 óra között tett csatlakozási nyilatkozatokat a szer- ződő a csatlakozási nyilatkozat megtételének napján nyilvántartásba veszi. Az ezen időszakon kívül tett csatlakozási nyilatkozatokat a szerződő a nyi- latkozattételt követő első munkanapon veszi nyilvántartásba.

(2) Csomagváltás esetén a biztosító kockázatvállalása az új csomagban

szereplő kockázatokra vonatkozóan a váltás kezdeményezését követő biz- tosítási időszak első napján 0 órától kezdődik.

(3) A biztosító a nem baleseti halál, betegségből eredő 1-50%

közötti egészségi állapot és kritikus betegségben történő megbetegedés biztosítási esemény tekintetében a kockázat- viselés kezdetétől számítandó 6 hónapos várakozási időt ha- tároz meg. Ha a biztosítottat érintő valamely fent megneve- zett biztosítási esemény nem balesetből eredően, a várako- zási idő alatt következett be, akkor a biztosító sem a várako- zási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt bizto- sítási szolgáltatást.

(4) Olyan csomagváltás esetén, amikor a módosítás hatására

a biztosítási összegek emelkednek, a 8.§ (3) pontjában meg- határozott biztosítási események kapcsán a módosított koc- kázatvállalás kezdő napjától számítva 6 hónapos várakozási idő indul el a biztosítási összegek különbözetének megfelelő összegre.

9.§ A kockázatviselés megszűnése

A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan az összes kockázatra megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik:

– ha az a vállalati fizetési számla, amelyről a biztosítási díjat fizették bár- mely okból megszűnik, a vállalati fizetési számla szerződés megszűné- sének napján 24 órakor;

– ha a biztosítottnak abban a vállalati fizetési számla szerződésben, amelyről a biztosítási díjat fizették, bármely okból megszűnik a vállalati fizetési számla feletti rendelkezési joga, akkor a megszűnés napján 24 órakor;

– a biztosított halálának napján 24 órakor;

– ha a díjfizető az adott vállalati fizetési számla kapcsán a biztosított(ak)ra vonatkozó áthárított biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a díjfizetőnek küldött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos ha- táridő eredménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;

– annak a biztosítási időszaknak az utolsó napján 24 órakor biztosított betölti a 90. életévét;

– a biztosítotti jogviszony rendes felmondása esetén a biztosított vagy a díjfizető az OTP Bankhoz a bank fiókjában személyesen, vagy a 21.§

(3) pontjában közölt címre eljuttatott írásbeli felmondásának beérke- zésének napján folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor.

10.§ A kockázat jelentős növekedése

(1) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok válto- zásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés jelen 10.§- ban foglaltak szerinti módosítására, vagy a szerződést har- minc napra írásban felmondhatja.

(2) A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a statisztikai halandóság olyan jelentős mértékű növekedése, mely miatt a biztosító a biztosítási díjat a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben módosíthatja. A biztosító a szerződés módosításának jogát a biztosítóra vonatkozó költ- ségek, ezen belül az adóterhek vagy jogszabályoknak való megfelelés miatt fellépő költségek legalább 5%-os változása, illetve kedvezőtlen vagy kedvező kártapasztalat esetében alkalmazhatja a biztosítási díj módosításával a változás mér- tékével arányos mértékben, több tényező együttes változása esetén halmozottan is, de legfeljebb a biztosítási díj 50%-os emelésével vagy csökkentésével. Kedvezőtlen kártapasztalat- nak számít az adott naptári évet megelőző és a naptári évben tapasztalt kárgyakoriság minimum 10%-os növekedése, ked- vezőnek a minimum 10%-os csökkenése. Jelen feltételekben a biztosító kárgyakoriságnak az adott naptári évben a bizto- sító által végrehajtott kárkifizetések és az adott naptári év- ben biztosított ügyfelek átlagos számának hányadosát tekin- ti. A biztosító a biztosítási díj emelésének jogát legfeljebb évente egy alkalommal gyakorolhatja.

(3) A szerződésmódosításra irányuló javaslatban a biztosító

részletesen tájékoztatja a szerződőt a szerződésmódosítás okáról, a biztosítási díj emelésére irányuló javaslat esetén a biztosítási díjmódosítás mértékéről és a módosítás elfogadá- sa esetén annak hatályáról. A szerződésmódosításra irányuló javaslatot a biztosító a szerződésmódosítás tervezett hatá- lyát legalább 120 nappal megelőzően küldi meg a szerződő részére.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem vá- laszol, a biztosító jogosult a szerződést a szerződésmódosítás tervezett hatályának napjára felmondani. A szerződésmódo- sítás elfogadása esetén a biztosítási kockázatvállalás mérté- kének változásáról, illetve a díjmódosításról a szerződő a vál- tozás hatályba lépése előtt legalább 60 nappal, a jelen bizto- sítási feltételek aktualizálásán keresztül tájékoztatja a bizto- sítottakat. A mindenkor aktuális biztosítási feltételek a szer- ződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elérhető.

(4) Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, akkor a biztosító csak a megnövekedett kockázatúvá vált biztosí- tottak vonatkozásában gyakorolhatja a szerződés módosítás vagy szerződés felmondás jelen paragrafus (1) pontjában meghatározott jogát, a többi személy vonatkozásában vi- szont nem. Ebben az esetben a biztosító a jelen paragrafus

(3) pontjában meghatározottak szerint és az ott meghatáro- zott határidőkkel gyakorolja a módosításra, illetve a jogvi- szony felmondására vonatkozó jogát.

(5) Felek megállapodnak, hogy a biztosítási díj módosítására irányuló javaslat esetén, amennyiben a szerződő vagy a biz- tosított a javaslatra annak kézhezvételétől számított 30 na- pon belül nem válaszol, de a következő díjesedékességkor a módosított összegű díjat fizeti meg a biztosító részére, ez a szerződésmódosításra irányuló javaslat szerződő, illetve biz- tosított általi elfogadásának minősül.

11.§ A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása

(1) Mind a biztosított, mind a díjfizető jogosult a jelen biztosítási szerző- désből fakadó biztosítási jogviszonyt rendes felmondással megszüntetni a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bankhoz a bank fiókjában személyesen vagy a 21.§ (3) pontjában közölt címre eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

(2) A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása ese- tén a biztosító kockázatviselése a felmondó nyilatkozat megtételének idő- pontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor szűnik meg.

(3) A biztosító jogosult az egyes biztosítottak jogviszonyát megszüntetni naptári év végével, a naptári év vége előtt legalább 30 nappal a díjfizető- nek, illetve a biztosítottnak küldött írásbeli nyilatkozattal.

A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes felmondás útján.

(4) A csoportos biztosítási szerződést mind a szerződő, mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondani (rendes felmondás). A felmondás hatálya a naptári év vége, ha a felmondás az adott naptári év vége előtt legalább 120 nappal történik, egyéb esetben a felmondás naptári évét követő naptári év vége.

(5) A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lé- pésének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosított- ra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a biztosí- tottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 9.§-ban írt esetek vala- melyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.

12.§ A biztosítási díj, a díjfizetés módja

(1) A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kö- telezettségének ellenértéke. Az adott biztosítottra vonatkozó biz- tosítási díj a biztosítottra vonatkozó szolgáltatáscsomagtól függ.

(2) A biztosítás havi, utólagos díjfizetésű, más díjfizetési gyakoriság válasz- tásra nincs lehetőség. A szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül annak tartamától havi díjat fizet, így az első biztosítási időszakra is teljes havi díjat kell teljesítenie a biztosító felé.

(3) A csoportos biztosítási szerződés első díját a szerződő fizeti meg. A to- vábbi díjak tekintetében a szerződő az általa megfizetett havi biztosítási díj- nak a biztosítottra jutó arányos részét – a díjfizető által a csatlakozási nyi-

latkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a díjfizetőre olyan módon, hogy az áthárított díj összegével megterheli a díjfizető vállalati fi- zetési számláját. Az áthárításra kerülő díjrészt a szerződő számítja ki és ter- heli a díjfizető vállalati fizetési számlájára a biztosítási díj esedékességekor.

(4) A biztosítási díj – amelyet a 13. § tartalmaz – a választott csomagtól függ.

(5) A biztosítási díj utólagos fizetésű, az adott biztosítási időszakra vonat- kozó biztosítási díj a következő naptári hónap 5-én (munkaszüneti nap ese- tén a következő munkanap) esedékes.

(6) A biztosítási díj összege forintban értendő. Devizaszámlán keresz- tül csatlakozott biztosítottak esetében a szerződő a tranzak- ció teljesítésekor érvényes OTP Bank deviza középárfolyamán átszámított ellenértékét hárítja át a díjfizetőre.

(7) A biztosítási jogviszony megszűnésének esetében a biztosító a meg- szűnés napján folyamatban lévő biztosítási időszakra járó díj megfizetésé- től eltekint, kivéve, ha a biztosított vagy a díjfizető rendes felmondással él. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet kö- teles visszatéríteni.

13.§ Szolgáltatáscsomagok, biztosítási összegek

	ALAP	PLUS	SENIOR
Baleseti halál	15 000 000 Ft	30 000 000 Ft	5 000 000 Ft
Nem baleseti halál	5 000 000 Ft	10 000 000 Ft	–
Balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot	10 000 000 Ft	20 000 000 Ft	5 000 000 Ft
Csonttörés/ csontrepedés	50 000 Ft	100 000 Ft	50 000 Ft
Kritikus betegségben történő megbetegedés	500 000 Ft	1 000 000 Ft	–
Baleseti kórházi ápolás egy összegű támogatása	50 000 Ft	100 000 Ft	–
Baleseti eredetű műtéti térítés	250 000 Ft	500 000 Ft	500 000 Ft
Súlyos égési sérülés	2 500 000 Ft	5 000 000 Ft	5 000 000 Ft
Csomag havi díja	3 990 Ft	7 990 Ft	1 990 Ft

14.§ A szolgáltatás tartam közbeni változása

(1) A díjfizető és a biztosított együttesen jogosult a csatlakozást követően az OTP Bank fiókjában személyesen vagy az OTP Bankhoz a 21.§ (3) pont- jában közölt címre eljuttatott írásbeli nyilatkozattal a biztosítottra vonatko- zó biztosítási csomagot megváltoztatni. Csomag módosítása során ugyan- azokat a szabályokat kell figyelembe venni, mint a csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozáskor (lásd a 3.§ „A biztosítottra vonatkozó előírások csomagtípusonként” alpontjában, a 6.§-ban, és a 8.§ (2) és (4) pontjában foglaltakat).

(2) A csomag változtatása a bejelentés szerződőhöz való beérkezésének időpontját követő legközelebbi biztosítási időszak első napján 0 órától lép életbe.

(3) Azon biztosítottak esetében, akik csomagja Vállalkozói Alap vagy Plus csomag, ha a biztosított betölti a 65. életévet, a következő biztosítási idő- szaktól rájuk a Senior csomag vonatkozik (a biztosítási szolgáltatás változá- sa). Ez a változás érinti a biztosítás díját is, a 13.§-ban közölt Senior csomag díjának megfelelően.

(4) A szerződő az életkorlimit elérése miatti csomagváltozásokról, illetve

díjváltozásokról a csomag-, valamint díjváltozás időpontját megelőzően legalább 60 nappal írásban értesíti és a díjfizetőt.

(5) A díjfizető és a biztosított együttesen a szolgáltatási csomag módosítá- sakor csak a biztosító által aktuálisan nyújtott szolgáltatási csomagok közül választhat. Ezek a mindenkor aktuális Vállalkozói Védelmező személybizto- sítás feltételei tartalmazzák.

15.§ A biztosítási esemény és a biztosító szolgáltatása

(1) A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében a választott csomag- tól függően az alábbi biztosítási események tartamon belüli bekövetkezé- sének esetén nyújt szolgáltatást:

a. baleseti haláleset;

b. nem baleseti haláleset;

c. balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot;

d. baleseti eredetű csonttörés;

e. kritikus betegségben történő megbetegedés;

x. xxxxxxxx kórházi ápolás egyösszegű támogatása;

g. baleseti eredetű műtéti térítés;

h. súlyos égési sérülés.

(2) Baleseti halál

Xxxxxxxx halál bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megté- ríti a kedvezményezett részére a biztosítási esemény időpontjában a bizto- sítottra vonatkozó, aktuális csomagtól függő baleseti halálra szóló biztosí- tási összeget. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a halál be- következésének napja.

(3) Nem baleseti halál

Nem baleset halál – várakozási időn túli – bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítási esemény időpontjában a biztosítottra vonatkozó, aktuális csomagtól függő nem baleseti halálra szóló biztosítási összeget. A biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontja a halál bekövetkezésének napja.

(4) Balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot Balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot esetén a biztosító meg- téríti a kedvezményezett részére a biztosítási összeget. A balesetből eredő egészségi állapot mértékét a biztosító az 1. számú melléklet alapul vételé- vel állapítja meg. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset bekövetkezésének napja. Kizárólag a kockázatviselés tartama alatt be- következett balesetből eredő egészségkárosodás minősül biztosítási ese- ménynek.

(5) Baleseti eredetű csonttörés, illetve csontrepedés

A biztosított orvosilag igazolt baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a biztosító a szerződésben meghatározott egyszeri térítési összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. Egy biztosítási eseményből adódóan több csonttörés, csontrepedés esetén is a biztosító egyszer – a választott csomag szerinti biztosítási összeggel - teljesít szolgáltatást.

(6) Kritikus betegségben történő megbetegedés

A biztosított tartamon belül diagnosztizált kritikus betegsége esetén a biz- tosító jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a bizto- sítási esemény időpontjában a biztosítottra vonatkozó, aktuális csomagtól függő kritikus betegségben történő megbetegedésre vonatkozó biztosítási összeget. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a diagnózis megállapításának napja, amennyiben a biztosítás tartamán belül az tényle- gesen megtörtént a biztosítottnál. Jelen feltételek szempontjából kritikus betegségnek minősül:

a. Rák: Egy vagy több rosszindulatú daganat jelenlétét jelenti, beleértve a leukémiát (a krónikus lymfocitás leukémián kívül), a nyirokmirigyek- ből kiinduló rosszindulatú daganatokat (lymfomák) és a Hodgkin be- tegséget is, amelyeket a rosszindulatú sejtek ellenőrizhetetlen növeke- dése és áttételei, valamint az egészséges szövetekre történő ráterjedé- se és azok megsemmisítése jellemeznek. A diagnózist onkológus szak- orvosnak kell igazolnia. A biztosító kockázatviselése az alábbi rákfaj- tákra nem terjed ki:

– A rák rosszindulatú elváltozásait in situ mutató daganatokra (beleért- ve a CIN-1, CIN-2, CIN-3 típusú cervicalis dysplasiát is), vagy amelye- ket szövettanilag rosszindulatúvá válása előtti állapotúnak írtak le.

– Melanomákra, amelyek a szövettani vizsgálat szerint kevesebb mint 1,5 mm vastagságúak, vagy amelyek ráterjedése a „Clark Level 3” mélységet nem érik el.

– A bőr valamennyi fokozott elszarusodásával járó állapotára, illetve basalsejtes rákjára.

– A bőr valamennyi pikkelysejt karcinómájára, hacsak nem más szer- vekre is átterjedt.

– Kaposi szarkómára és a HIV fertőzéshez, illetve az AIDShez kapcsoló- dó egyéb daganatokra.

– Prosztata rákra, melyet szövettanilag TNM klasszifikáció T 1-ként írtak le (beleértve a T 1 (a) vagy T 1 (b), vagy ennek megfelelő, vagy más alacsonyabb klasszifikációt is).

b. Szívroham: A szívizom egy részének elhalását jelenti, annak eredmé-

nyeként, hogy nem megfelelő a kérdéses terület vérellátása, és mindezt tipikus mellkasi fájdalom, új EKG elváltozások és a megemelkedett szív- enzim értékek szintje bizonyítja.

c. Stroke (maradandó agykárosodások): Olyan agyi érrendszeri

történések, amelyek 24 óránál hosszabb ideg tartó neurológiai követ- kezményekkel járnak, beleértve az agyszövetek infarktusát, az agyvér- zést és az agyembóliát koponyán kívüli forrásból. A tartós idegrendsze- ri károsodást egy neurológusnak kell megerősítenie legkorábban 6 hét- tel az esemény után, ennél korábbi kárigény nem fogadható el. Ki van- nak zárva olyan agyi tünetek, mint például a migrén, traumából vagy a csökkent oxigéntartalomból származó agyi sérülés, a szemet vagy a lá- tóideget érintő érrendszeri betegségek, az egyensúlyi rendszer vérel- látási rendellenességei.

d. Szklerosis multiplex: Kórházban dolgozó neurológus szakorvos által diagnosztizált egyértelmű szklerosis multiplex a demielinisáció, a persistáló neurologiai rendellenességekre és a funkciók leromlásának ti- pikus tüneteivel. A diagnózis megerősítését neurológiai vizsgálatokra alapozzák (pl. lumbalpunctio, látási, hallási reakciók mérése, központi idegrendszeri MRI).

A biztosító biztosítottanként csak egy esemény vonatkozásában nyújt szolgáltatást. Több betegség együttes diagnosztizálásakor vagy a biztosítá- si eseményt követő újabb betegség diagnosztizálásakor is csak egy, a leg- korábban diagnosztizált esemény vonatkozásában nyújt a biztosító szolgál- tatást.

(7) Baleseti kórházi ápolás egyösszegű támogatása

A biztosított tartamon belül bekövetkező baleseti eredetű kórházi ápolása esetén a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett ré- szére a biztosítási esemény időpontjában a biztosítottra vonatkozó, aktuá- lis csomagtól függő baleseti eredetű kórházi ápolás támogatás összegét egyösszegben, ha a kórházi ápolás hossza megszakítás nélkül eléri az 5 napot. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekö- vetkezésének napja. A kórházi ápolásra szóló szolgáltatás egyidejűleg csak egy biztosítási eseményre vehető igénybe. Újabb biztosítási eseményre kór- házi ápolási szolgáltatás csak akkor teljesíthető, amikor az előző kórházi ápolás orvosilag egyértelműen befejeződött.

(8) Baleseti eredetű műtéti térítés

A biztosítotton a tartamon belül bekövetkezett baleset következtében szükségessé vált és elvégzett műtét esetén a biztosító a jelen feltételek sze- rint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítási esemény időpontjá- ban a biztosítottra vonatkozó, aktuális csomagtól függő baleseti műtéti té- rítés 13.§-ban megjelölt biztosítási összegének alábbi százalékát:

– nagy műtét esetén 100%;

– közepes műtét esetén 50%;

– kis műtét esetén 25%.

A biztosítási esemény napja a műtét napja. A baleseti műtét kategóriáját a biztosító a jelen feltételek 2., 3. és 4. számú mellékletei alapján állapítja meg.

(9) Súlyos égési sérülés

Az égési sérülésre vonatkozóan a biztosító a testfelszín legalább 20%-át érintő (harmadfokú) égési sérülés esetén az égési sérülésre vonatkozó biz- tosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A sérülés mértékét a biztosító az un. „9-es szabály” vagy a „Lund and Browder Body Surface Chart” alkalmazásával méri. A biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontja a baleset bekövetkezésének napja.

(10) A biztosító ugyanazon balesetből eredően a balesetből bekövetkező csonttörés, a balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot, az égés, a balesetből eredő műtét, a bal- esetből eredő kórházi ápolás, illetve a baleseti halál biztosí- tási eseményekre vonatkozó szolgáltatások közül csak az egyik – a legnagyobb összegű térítésre jogosító – szolgálta- tást teljesíti.

(11) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetőesz- közben, a szolgáltatásra jogosult által választott módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik.

(12) Postai úton történő teljesítés esetén a biztosító a szol-

gáltatási összegből kifizetésenként bruttó 400 Ft kezelési költséget levon. Amennyiben a jogosult kérése szerint a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesíti a biztosító, a teljesítési idő a postai átfutás idejével meghosszabbodik, vagyis a teljesítést a biztosító részéről akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a biztosítási szolgáltatás postá- ra adása megtörtént.

16.§ A biztosítási esemény bejelentése,

a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

(1) A biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyébként a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és ameny- nyiben a tudomására jut, a szerződő is – köteles a biztosítási eseményt a bekövetkezését követő 15 napon – akadályoztatás esetén 30 napon – belül a biztosító bármely ügyfélszolgálati irodájánál bejelenteni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

(2) A biztosítottak tájékoztatására a biztosító a következő telefonszámot tartja fenn: x00 0 000 0000.

(3) A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezettsé- gek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetetlen- né válnak.

(4) A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő do- kumentumokat kérheti:

a. a szerződőtől a biztosított csatlakozási nyilatkozatát;

b. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy, illetve a biztosított örököse vagy hozzátarto- zója) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;

c. balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot, csonttörés/csontre- pedés, valamint égési sérülés esetén az ezt igazoló iratot;

d. a biztosítási esemény bekövetkeztével, és annak következményeivel kapcsolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációkat, orvosi vizsgálat ered- ményeit, orvosszakértői véleményezéseket;

e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi, orvosi dokumentá- ciókat, orvosi vizsgálat eredményeit, orvosszakértői véleményezéseket;

f. a 17.§, illetve a 18.§-ban meghatározott mentesülési esetek és kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges dokumentációkat;

g. hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;

h. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;

i. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.

Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, be- leértve az előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, doku- mentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

j. baleseti halál, illetve nem baleseti halál esetén: halotti anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolatát; boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolatát; halotti zárójelentés (epikrízis) másolatát (ha készült);

k. balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot, illetve betegségből eredő 1-50% közötti egészségi állapot esetén: a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítésének eredményét igazoló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozat másolatát (ha született ilyen határozat); az egészségkárosodás megállapítására jogo- sult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok (ha vannak) és egyéb orvosi dokumentáció hiteles másolatait.

(5) Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentu-

mokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgál- tatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

(6) A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi dokumen- tum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

(7) Kritikus betegségben történő megbetegedés esetén az egyes beteg- ségtípusoknál a biztosító által elvárt további dokumentumok:

a. Rosszindulatú daganatos (rák) megbetegedés diagnosztizálása, mint biztosítási esemény bekövetkezését a megfelelő kórszövettani vizsgálat eredménye alapján állapítja meg a biztosító.

b. Szívroham (infarctus), mint biztosítási esemény bekövetkezését a bizto- sító a következők szerint állapítja meg:

– a kórelőzményben szereplő tipikus mellkasi fájdalom dokumentálása;

– az infarctusra jellemző EKG eltérések megléte;

– a szívizom elhalására jellemző enzimértékek emelkedésének kimuta- tása.

A fenti három kritériumból kettő megléte elegendő az infarctus biztosí- tási esemény alapján benyújtott szolgáltatási igény elbírálásához.

c. Stroke (maradandó agykárosodás) esetén annak bekövetkezését követő 6 hét múlva a biztosító által megbízott ideggyógyász szakorvos által megállapított maradandó idegrendszeri károsodás dokumentálása alap- ján történik annak biztosítási eseményként történő elfogadása.

d. Szklerosis multiplex diagnosztizálása a kórelőzmény, a kórlefolyás, a la- boratóriumi eredmények, az idegrendszeri tünetek, valamint az elvég- zett képalkotó eljárások alapján a biztosító által megbízott ideggyó- gyász szakorvos véleménye alapján kerül elfogadásra.

17.§ Mentesülések

(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosítási eseményt a kedvezményezett szándékos ma- gatartása idézte elő.

(2) A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:

a. bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szán- dékosan vagy gondatlan magatartásával a szerződő fél vagy a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta;

b. a szerződő fél vagy a biztosított kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettségét megszegi.

(3) A fentieken túl nem baleseti haláleseti szolgáltatás ese- tén a szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, ha a biztosított:

a. szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg;

b. a csatlakozástól számított 2 éven belül elkövetett öngyil- kosság következtében halt meg.

18.§ Kizárás

(1) A biztosító nem teljesít szolgáltatást az alábbi esetekben:

a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező bizto- sítási eseményekre;

c. a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve össze- függésben áll:

– harci eseményekkel vagy más háborús cselekmények- kel; harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forrada- lom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélye- zett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem enge- délyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadi- cselekményei (pl. csak légi csapás, vagy csak tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény;

– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;

d. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légi

forgalomban engedélyezett járművön vagy személyfor- galomban engedélyezett és kijelölt katonai légi járművön polgári utasként szenved el; ahol utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

e. ha a biztosítási esemény gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében követ- kezik be;

f. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő bal- esetekre, és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózko- dik, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

g. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;

h. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati össze- függésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

i. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

j. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekö- vetkező biztosítási eseményekre.

x. xxxxxxxxxx a biztosítási esemény a biztosított alábbi pontokban felsorolt foglalkozásával, tevékenységével okozati összefüggésben következett be:

– robbantómester;

– cirkuszművész;

– ipari alpinista, épületek homlokzatának tisztítója;

– tűzszerész;

– állatkerti gondozó;

– ragadozó állatokat tartó;

– vadász, vadtenyésztő;

– bármely védelmi alakulat különleges egységei (kom- mandósok is).

l. öncsonkításból vagy annak kísérletéből eredő biztosítási eseményekre;

m. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szerve- zete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik;

n. a biztosított által versenyszerűen űzött sporttevékenység során elszenvedett, versenyen vagy edzésen bekövetkező balesetekre, továbbá nem terjed ki azon balestekre sem, melyek a biztosított veszélyes sporttevékenysége során következnek be.

(2) Az (1) pontban foglaltakon felül a biztosító nem teljesít szolgáltatást nem baleseti halálesetkor és betegségből eredő 1-50% közötti egészségi állapot esetén:

a. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárá- sokból, beavatkozásokból fakadó következményekre;

b. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

c. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű sze- mély általi kezeléssel összefüggésben következett be;

x. xxxxxxxxxx vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolás- ból, valamint orvosilag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból és gyógyító eljárásokból eredő biztosítási ese- ményekre;

e. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzött- sége, AIDS betegsége miatt következett be;

f. amennyiben a szerződés létrejöttét a biztosított egészségi állapotára vonatkozó kérdés feltétele, illetve egészségi nyilatkozat kitöltése, vagy egészségi kockázatelbírálás nem előzi meg, úgy a biztosító nem nyújt szolgáltatást olyan eseményre, amely a szerződés kockázatviselésének kezdete előtt diagnosztizált, rendszeres orvosi kezelést vagy rendszeres orvosi ellenőrzést igénylő betegséggel, vagy bekövetkezett balesetekkel, illetve az ezekből eredő egészségkárosodással okozati összefüggésben a szerződés fennállásának első öt évében következik be.

(3) Az (1) pontban foglaltakon felül a biztosító nem teljesít szolgáltatást baleseti halál, balesetből eredő 1-50% közötti egészségi állapot, csonttörés, baleseti kórházi ápolás, balese- ti műtét és égés szolgáltatásból eredő biztosítási esemény- kor:

a. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárá- sokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

b. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elvál- tozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel le- hetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult, és a biz- tosítási esemény nem halál;

c. az (1) pontban felsoroltakon túl baleseti okú biztosítási esemény címén szívinfarktus, epilepszia és agyvérzés mi- atti halálos balesetekre;

d. a biztosítási eseményt előidéző baleset előtt bármely okból sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korláto- zott testrészek, szervek a biztosításból ki vannak zárva;

e. bármely csontbetegség (pl. csont- és porcdaganat bármely formája) következtében létrejött patológiás csonttörés, csontvelőgyulladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye közvetve vagy közvetlenül részben, vagy egészben közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkez- tében.

(4) A biztosító kockázatviselése az (1) pontban foglaltakon túl – a biztosítás teljes tartama alatt nem terjed ki a 16.§ (7) pontjában felsorolt azon betegségtípusokból eredő megbe- tegedésekre, amely betegségtípus a biztosító kockázatviselé- sének kezdetén a biztosítottnál fennállt, és amely meglévő betegségről a kockázatviselés kezdetekor a biztosított tudo- mással bírt. A biztosító abban az esetben sem köteles szol- gáltatni, ha a kockázatviselés kezdetén a meglévő betegség-

ből (pl. tüdőrák) a biztosított a kockázatviselés előtt vagy alatt tünetmentesen gyógyult, de később a biztosított abból a betegségtípusból egy azonos vagy másik betegségben (pl. agydaganat) betegszik meg.

19.§ Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

(1) A biztosítottat a baleseti, illetve betegségből eredő biztosítási esemény bekövetkezése esetén kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében:

– A biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követel- ményt kell támasztani a jelen paragrafus (3) bekezdésében meghatá- rozott esetben is.

– A biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

(2) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

(3) A szerződő és a biztosított kárenyhítési kötelezettsége különösen:

– A betegség első orvosi diagnosztizálását követően, illetve a baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, s általában törekedni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhárí- tására, illetve enyhítésére.

20.§ Egyéb rendelkezések, maradékjogok, értékkövetés

A biztosítási szerződés nem díjmentesíthető, nem vásárolható vissza, nye- reségrészesedésre nem jogosít. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosí- tás vonatkozásában a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt. A biztosító jelen biztosítási szerződés keretein belül értékkövetésre nem nyújt lehetőséget.

21.§ Záró rendelkezések

(1) A biztosításból eredő igények elévülési ideje 2 év.

(2) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013 évi V. tör- vény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jöve- delemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osztalék- adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

(3) A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz kül-

dendő jognyilatkozatokat (pl. rendes felmondás) a biztosított és a díjfizető az alábbi címre kell küldeni: OTP Bank Nyrt. Betétadminisztrációs és Ható- sági Megkeresések Főosztály, 8901 Zalaegerszeg, Pf. 1026.

(4) Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a biztosító mentesü- lésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jelen feltételek figyelemfelhí- vásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazzák.

1. sz. melléklet

Balesetből eredő rokkantsági fok megállapítása

(1) A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek.

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 65%

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes

elvesztése vagy mûködésképtelensége 50%

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

(2) A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:

(3) A tartós balesetből eredő rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során, a biztosító orvosának döntése, va- lamint a biztosító szolgáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független.

(4) A táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek, részleges elvesz-

tése vagy károsodása esetén a balesetből eredő rokkantság fokát a biztosí- tó orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.

(5) Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a

szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75 százalékában lehet meghatározni.

(6) Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt

a biztosító orvosa állapítja meg.

(7) Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint a (4), (5) és (6) bekezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.

(8) A balesetből eredő rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset be- következte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg.

(9) A rokkantság fokának megállapításával kapcsolatban a biztosított pa- nasszal élhet és kérheti a döntés független orvosokból álló bizottság (Füg- getlen orvosi bizottság) általi felülvizsgálatát.

(10) Független orvosi bizottság: Azokban az esetekben, amelyeket a kü- lönös feltételek a biztosító (vagy általa kijelölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvezményezett) panasszal élhet, és a döntés függet- len orvosokból álló bizottság általi felülvizsgálatát kérheti. Független orvo- si bizottság vizsgálatát és állásfoglalását a biztosító is kérheti.

Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset körülményei alapján a biz- tosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javaslatot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezéssel bízzák meg.

A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által előírt vizsgálatoknak, valamint a baleset következményeinek enyhítésére vonatkozó utasításainak. Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság mű- ködéséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E dokumen- tumokba a biztosított betekinthet.

Az orvosi bizottság működésének költségeit a bizottság maga állapítja meg. Az orvosi bizottság eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított kezdeményezte az eljárását, és az orvosi bizottság a javára döntött, a költ- ségeket a biztosító fizeti.

2. számú melléklet

Kisműtétek

A műtétek WHO-kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosító- nál tekinthető meg.

(1) Általános sebészet körében végzett beavatkozások

– Tükrözések diagnosztikus célból;

– Bőrön át történő mintavétel (percutan biopsia);

– Műtéttel végzett nem testüregekből történő mintavétel (biopsia);

– Kisebb jóindulatú daganatok vagy cysták eltávolítása;

– Tályogfeltárások;

– Vérömlenyek kiürítése;

– A végbélen végzett fissurák műtéte;

– Kisebb aranyeres csomók eltávolítása;

– Sipolyok kimetszése;

– Érfestési eljárások nem központi nagyereken;

– Sebkimetszés;

– Ujjak egyszerű csonkolása plasztikai korrekció nélkül;

– Stomák zárása, korrekciója;

– Körömeltávolítás fertőzés vagy traumás okból;

– Kőzúzás;

– Különböző perifériás idegkimetszések, bursectomia;

– Mélyebb II. fokú égések miatt történt kisebb műtéti beavatkozások és kötésváltások.

(2) Traumatológia és ortopéd-sebészet körében végzett be- avatkozások

– Törés miatti extensio;

– Osteosyntesis utáni fémanyag eltávolítás;

– Törések percutan dróttűzése;

– Exostosisok, panaszokat okozó kisebb csontvégek levésése;

– Nyílt törés ellátása – csonton végzett beavatkozás nélkül (elsősorban lágyrész);

– Ízületi tok megnyitása, csövezése;

– Kisízületek elmerevítése csavarozással, tűzéssel;

– Kisízület krónikus gyulladása vagy egyéb krónikus elváltozása miatti fel- tárása;

– Tendolysis kézen;

– Sajkacsont törés műtéti kezelése;

– Mellkas becsövezése.

(3) Hasi sebészet körében végzett beavatkozások

– Laparoscopia, esetleg kisebb beavatkozásokkal kombinálva;

– Nyelőcsővérzés nem radikális ellátása;

– Polypus endoszkópos eltávolítása gyomor, nyombél, vékonybél terüle- tén (1 cm nagyságig, szövődménytől mentesen);

– Végbél körüli feltárás;

– Egyes szervek sclerotizációja kémiai anyagokkal.

(4) Urológiai sebészet körében végzett beavatkozások

– Nephrostomiás drain, illetve annak cseréje;

– Ureter katéter felvezetése és az ezzel kapcsolatos beavatkozások;

– Prosztatán alkalmazott nem radikális beavatkozások;

– Scrotumon, penisen nem a merevedést vagy a vizelet elfolyását befo- lyásoló beavatkozások;

– Here és hólyag biopsia;

– Katéterezés vizeletelakadás miatt és hólyag szúrcsapolása.

(5) Orr-fül-gégészet körében végzett beavatkozások

– Garat kisebb műtétei (pl. biopsia);

– Légcső sürgős megnyitására használt egyszerű beavatkozások;

– Külső fül nagy csonkolással járó sérüléseinek ellátása;

– Külső fül indokolt rekonstrukciós beavatkozásai;

– Dobhártya akut műtétei;

– Orrsövény műtétei.

(6) Szemészet körében végzett beavatkozások

– A szem nem törő közegein történő olyan beavatkozások, melyek eset- leges szövődménye a látást nem befolyásolja;

– Idegentest eltávolítása szemgolyóból (nem áthatoló, nem a törő köze- get érinti).

(7) Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Pericardiocentesis;

– Nagy erek részleges eltávolítása, sérülésük ellátása;

– Verőér-visszér anastomosisok;

– Egyszerű varicectomiák;

– Pacemaker elektróda-igazítás, telepcsere;

– Felületes nyirokérrendszer részleges eltávolítása.

(8) Nőgyógyászat körében végzett beavatkozások

– Xxxxxxx, illetve méhszáj nem tumoros elváltozásai miatt végzett be- avatkozások;

– Méh nem daganatos betegségeinek, illetve méheltávolítást nem igény- lő betegségek műtétei;

– Hüvely jóindulatú elváltozásainak műtétei;

– Gát és a külső nemi szervek jóindulatú elváltozásainak műtétei;

– Terhesség megszakítása, nők művi meddővé tétele;

– Császármetszés.

(9) Idegsebészet körében végzett beavatkozások

– Különböző nagyobb idegek eltávolítása vagy felszabadítása a lenövé- sektől;

– Különböző nagyobb idegek jóindulatú daganatainak ellátása műtéttel;

– Különböző típusú idegvarratok.

(10) Szájsebészet körében végzett beavatkozások

– Nyelv, nyálmirigyek, szájüreg kisebb műtétei.

(11) Onkológiai beavatkozások

– Sugárzó anyagok szövetbe, érbe vagy testüregekbe juttatása.

3. számú melléklet

Közepes műtétek

A műtétek WHO-kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosító- nál tekinthető meg.

(1) A központi és a környéki idegrendszeren végzett beavat- kozások

– Agy egyes részeinek besugárzása, illetve sugárzó anyagok célzott bejut- tatása;

– Koponyacsontok, agyhártyák megnyitása terápiás célból;

– Kóros agyi folyadékok leszívása, illetve tartós levezetése feltárással;

– Koponyacsontok, agyhártyák pótlása;

– Koponyacsontok, agyhártyák daganatainak eltávolítása;

– Gerincvelői ideggyök átmetszése;

– Kemény, illetve lágy gerincvelői hártyákon végzett műtétek;

– Gasser-dúc műtétei;

– Idegvarratok különböző formái, idegek áthelyezése;

– Idegágak felszabadítása külső nyomás alól;

– Idegág vagy idegdúc roncsolása;

– Gerincsérv műtétei.

(2) Belső elválasztású mirigyeken végzett beavatkozások

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese részleges eltávolítása.

(3) Szemészeti műtétek

– Könnycsatornán végzett műtétek;

– Szemhéjon végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása);

– Szemmozgató izmokon végzett műtétek;

– Kötőhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása);

– Ínhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása);

– Szemlencsén végzett műtétek;

– Üvegtesten végzett műtétek.

(4) Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Fülkagyló képzés;

– Külső hallójárat eltávolítása a fülkagylóval, illetve ennek helyreállítása;

– Kalapács felszabadítása, eltávolítása;

– Dobhártya plasztika;

– Csecsnyúlvány kóros sejtrendszerének eltávolítása;

– Közép- és belsőfül együttes megnyitása;

– Krónikus középfülgyulladás szanálására végzett radikális műtétek;

– Egyensúly-érzékelő szerv eltávolítása;

– Orr részleges vagy teljes eltávolítása, illetve korrekciója;

– Orrjárat elzáródása miatt végzett műtétek;

– Orrmelléküregek tartós feltárása, illetve részleges vagy teljes szanálása;

– Garat plasztikai és tágító műtétei;

– Légcsőmetszés, illetve ennek zárása;

– Hangréstágító műtétek;

– Külső gégefeltárások, illetve a gégén végzett műtétek;

– Légcsőtágítás, fixálás.

(5) Mellkas-sebészeti műtétek

– Tüdőcsúcs-eltávolítás;

– Tüdőmegnyitás, elvarrás;

– Tüdőüreg kiürítése, zárása;

– Rekeszideg átvágása;

– Tüdőleválasztás, összenövések oldása;

– Mellkas megnyitása;

– Mellüregi kóros tartalom kiürítése;

– Gátor megnyitása, tükrözése;

– Mellkasfal részleges eltávolítása;

– Mellkasfal feltárása;

– Mellhártya részleges eltávolítása;

– Mellhártya rekonstrukciója;

– Műtétek a rekeszizmon (kivétel: helyreállítás).

(6) Ér- és szívsebészet körében végzett műtéti beavatkozások

– Szívkatéterezés;

– Szívburok megnyitása, folyadék eltávolítása;

– Szívritmusszabályozó beültetése, illetve cseréje;

– Szívkoszorúér ágak közti kóros összeköttetések megszüntetése;

– Nyitott szívmasszázs;

– Központi nagyereken végzett diagnosztikus és terápiás eljárások (érfes- tések; gyógyszeres, diagnosztikus és műtéti eljárások az ér feltárása nél- kül);

– Végtagi verőerekben elakadt vérrög eltávolítása;

– Közepesen nagy verőereken kialakult helyi rögösödés eltávolítása;

– Végtagi verőerek kóros szakaszának kimetszései, illetve annak helyreál- lításai;

– Alsó végtag tágult visszereinek komplex műtétei;

– Végtagok verőereinek elzáródását megkerülő műtétek;

– Közepes és nagy erek sebészeti elzárása;

– Érvarratok, foltplasztikák;

– Ascites levezetése a visszeres rendszer felé művi összeköttetés révén;

– Nyirokereken végzett műtétek.

(7) Általános sebészet körében végzett műtétek

– Tükrözések terápiás beavatkozással együtt;

– Egyes testrészeken történő műtét közbeni mintavétel (biopsia);

– Lépen végzett műtétek (kivétel: eltávolítás);

– Nyelőcső nyaki szakaszán, gyomor-bélrendszer elemein végzett megnyi- tások;

– Nyelőcső szűkület tágítása, áthidalása;

– Nyelőcső tágult visszereinek szklerotizációja;

– Gyomor-bélrendszer megnyitásainak elvarrásai (kivétel: végbél);

– Nyelőcsövön, a gyomor-bélrendszeren végzett átmeneti vagy végleges szájadék képzése;

– Nyelőcső, gyomor-bélrendszer kisebb elváltozásainak kimetszése műté- ti feltárással;

– Bolygóideg főtörzsének mellkasi vagy hasi átmetszése;

– Vékonybél megkerülő összeköttetése;

– Béltraktus betüremkedéseinek, illetve megcsavarodásainak megszünte- tése;

– Összenövések oldása a hasüregben;

– Vakbélgyulladás miatt végzett műtétek;

– Máj, májtályog megnyitása;

– Epehólyagon végzett műtétek;

– Közös epevezető megnyitása;

– Tükrözés diagnosztikus vagy terápiás céllal a közös epevezetőn, illetve a hasnyálmirigy vezetéken;

– Hasnyálmirigy cysta összekötése a hasfallal, illetve a gyomor-bélrend- szerrel;

– Hasfali, hasüregi, lágyék- és combsérvek műtétei;

– Hasfal megnyitása (diagnosztikus vagy terápiás céllal);

– Hasüregi szervek rögzítése;

– Xxxxxxxxx, nagycseplesz rezekciója.

(8) Urológiai beavatkozások

– Vese, vesemedence, húgyvezeték bemetszései, szájadék képzései, illet- ve kóros elváltozásainak megnyitása;

– Vese rögzítése, percutan vesetükrözés, kőeltávolítás, illetve egyéb mű- tétek;

– Húgyvezeték egyes részeinek részleges eltávolítása, az eltávolított rész helyreállítása;

– Húgyvezeték felszabadítása;

– Húgyhólyag sipolyok zárása;

– Húgycsövön keresztül végzett húgyhólyag műtétek;

– Húgyhólyag elvarrása;

– Húgycső megnyitása, csonkolása, húgycsőcsonkok egyesítése;

– Húgycső plasztikák, újraképzések;

– Húgycső szűkületek műtétei;

– Prosztata húgycsövön keresztül végzett műtétei;

– Herevíz-sérv, herevisszér-sérv műtétei (hydrocele, varicocele műtétek);

– Here, mellékhere egyéb műtétei;

– Ondóvezeték műtétei;

– Hímvessző műtétei (kivétel: plasztika).

(9) Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Petefészek műtétei;

– Petevezető műtétei (kivétel: plasztikák);

– Méh megnyitása, rögzítése, jóindulatú daganatainak eltávolítása;

– Egyszerű méheltávolítás;

– Hüvelyplasztikák;

– Hüvelysipoly kiirtása;

– Hüvelycsonk rögzítése;

– Szeméremtest kiirtása;

– Szeméremtest és gát plasztikája.

(10) Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett be- avatkozások

– Törések műtéti egyesítése;

– Arckoponya csontjainak részleges eltávolítása, illetve plasztikája;

– Nyaki borda eltávolítása;

– I. borda eltávolítása;

– Elhalt csontrész eltávolítása;

– Osteotomiák;

– Ízületek tükrözése diagnosztikus és terápiás céllal;

– Ízületi savós hártya eltávolítása;

– Csontdaganatok nem radikális eltávolítása (kisízületek kivételével);

– Csontvégek eltávolítása;

– Kisebb csontok teljes eltávolítása;

– Végtaghosszabbítás és korrekció;

– Végtagrövidítés;

– Gerincoszlop különböző típusú elmerevítése;

– Protézis eltávolítás (kivétel: térd, csípő, váll, könyök);

– Ízületi plasztikák (kivétel: térd-, csípő-, váll-, könyökprotézis);

– Csontrövidítések;

– Ínhüvely plasztikák;

– Dupuytren-kontraktúra műtéte;

– Ínrekonstrukciós műtétek;

– Baker-cysta műtéte;

– Lágyrész meszesedések, daganatok kiirtása;

– Izomkiirtás, felszabadítás, átültetés;

– Bőnye-plasztika, átültetés;

– Láb amputációi, ismételt amputációi, másodlagos csonkzárás, csonk- korrekció.

(11) Olyan plasztikai és korrekciós műtétek, melyek betegsé- gek következményeinek helyrehozatalára szolgálnak

– Emlőn végzett plasztikai jellegű beavatkozások;

– Bőrön végzett plasztikák;

– Lebenyplasztikák.

4. számú melléklet

Nagyműtétek

A műtétek WHO-kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosító- nál tekinthető meg.

(1) Központi és környéki idegrendszeren végzett beavatkozá- sok

– Agyban lévő vérömlenyek, tályogok, daganatok, cysták eltávolítása;

– Egyes agyrészek összeköttetéseinek átvágása;

– Kisebb agyterületek kimetszése;

– Agylebenyek eltávolítása;

– Egyik oldali agyfélteke eltávolítása;

– Kórosan fokozott agyvíz termelés tartós levezetése;

– Gerincvelői fokozott nyomás tehermentesítése annak feltárásával;

– Gerincvelőben kialakult cysta kezelése;

– Gerincvelői daganatok eltávolítása;

– Kórosan fokozottan termelődő gerincvelői folyadék átmeneti vagy tar- tós elvezetése;

– Szimpatikus határköteg nyaki, illetve háti szakaszának műtétei.

(2) Belső elválasztású mirigyeken történő műtétek

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese teljes eltávolítása;

– Agyfüggelék vagy annak daganatainak eltávolítása;

– Csecsemőmirigy eltávolítása vagy átültetése;

– Belső elválasztású mirigy átültetése saját szervezetbe.

(3) Szemészeti műtétek

– Retinaleválás műtétei;

– Szemgolyó eltávolítás, szemgödör kiürítés;

– Szemüreg plasztikája vagy újraképzése.

(4) Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Csiga beültetés;

– Belső hallójárat feltárása a koponyaüreg felől;

– Csonkolás kóros elváltozás miatt a közép-, illetve belsőfülben, vagy azok kiirtása;

– Nyelvmandula összefüggő daganatainak radikális műtéte;

– Teljes fültőmirigy kiirtás az arcidegek megkímélésével;

– Kiterjesztett, illetve teljes gégecsonkolás.

(5) Mellkas-sebészeti műtétek

– Légcső feltárása diagnosztikus célból;

– Légcső csonkolása, újraegyesítése, helyreállítása;

– Művi gégeképzés;

– Hörgők lekötése, csonkolása, helyreállítása;

– Tüdőlebeny, illetve lebenyek eltávolítása;

– Fél tüdő eltávolítás;

– Mellkas plasztika;

– Hörgősipoly zárása;

– Rekeszizomsérv műtéte.

(6) Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Műtétek a szívbillentyűkön;

– Műbillentyű beültetés;

– Műtétek a fő ütőéren (aorta);

– Műtétek a szívüregeket elválasztó sövényeken;

– Műtétek a tüdő fő ütőerén;

– Vérrög eltávolítása valamelyik szívüregből;

– Vérrög eltávolítása a koszorúserekből;

– Megkerülő összeköttetés (by-pass) a koszorúsereken;

– Koszorúsér szűkület tágítása;

– Koszorúsér megnyitás;

– Szívburok részleges vagy teljes eltávolítása;

– Daganat eltávolítása a szívből;

– Szívizom tágulatának (aneurysma) csonkolása;

– Szívátültetés;

– Vérrög eltávolítása a nyak, törzs, has régió központi verőereiből;

– Xxxx, törzs, has régió központi verőereinek plasztikája;

– Megkerülő összeköttetések (by-pass) műtétek a nagyereken;

– Porto-cavalis összeköttetések;

– Agyi verőér tágulatának lekötése, klippelése;

– Érplasztikák szűkület miatt, feltárás nélkül.

(7) Általános sebészet körében végzett műtétek

– Csontvelő átültetés;

– Lépeltávolítás;

– Nyelőcső mellkasi, illetve hasi szakaszának megnyitása, elvarrása;

– Nyelőcső kitüremkedéseinek (diverticulum) ellátása;

– Nyelőcső részleges, illetve teljes kiirtása, a folyamatosság helyreállítása;

– Nyelőcső teljes kiirtása részleges gyomorcsonkolással;

– Nyelőcső-gyomor átmenet plasztikai műtétei;

– Nyelőcső visszér lekötése– Gyomor rezekciója (teljes vagy részleges);

– Bolygóideg ágainak átvágása;

– Vékonybél, vastagbél rezekció;

– Nyelőcsövön, illetve a béltraktuson képzett szájadékok zárása;

– Végbél részleges vagy teljes kiirtása;

– Végbél záróizomzatának helyreállítása;

– Máj részleges csonkolásai;

– Májátültetés;

– Májvarrat, rekonstrukció;

– Máj és a bélrendszer között képzett összeköttetések;

– Közös epevezető varrata;

– Kehr-cső behelyezése a közös epevezetőbe vagy a májvezetékbe;

– Közös epevezető, illetve a májvezeték helyreállítása;

– Oddi-záróizom plasztika;

– Vater-papilla eltávolítása;

– Hasnyálmirigy műtétei;

– Rekeszsérv miatt végzett rekonstrukciók;

– Radikális mellműtétek.

(8) Urológiai beavatkozások

– Vese csonkolása;

– Egy-, illetve kétoldali veseeltávolítás;

– Vese átültetés;

– Patkóvese szétválasztása;

– Húgyvezeték és a béltraktus közötti összeköttetés létesítése;

– Húgyvezeték pótlása, húgyvezeték plasztika;

– Húgyhólyag képzés, plasztika;

– Húgyhólyag sipoly zárása;

– Húgyhólyagon keresztül történő prosztata-műtét;

– Xxxxxxxxx xxxxxxxxx.

(9) Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Méhkürt plasztikák;

– Radikális méheltávolítás;

– Hüvelyképzés.

(10) Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett be- avatkozások

– Felső állcsont eltávolítás;

– Borda eltávolítása a szimpatikus határköteg háti szakaszának kiirtásával;

– Csontdaganatok radikális műtéte;

– Térd-, csípő-, váll-, könyökprotézisek beültetése;

– Csípőprotézis eltávolítása, illetve cseréje;

– Csípőficam miatt végzett műtétek;

– Hüvelykujj rekonstrukció, illetve képzés;

– Alsó végtag amputáció lábtőtől proximálisan (bokaízülettől);

– Felső végtag amputáció kéztőtől proximálisan (csuklóízülettől);

– Ismételt amputáció.

5. számú melléklet

Biztosító szempontjából veszélyesnek minősített sporttevékenységek táblázata

Veszélyes sporttevékenység megnevezése

Autó-sport

Barlangászat

Baseball

Birkózás

Búvársport

Erőemelés

Extrém sportok (pl. vizisízés, jet-ski, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magas- hegyi expedíció, bázisugrás, mélybe ugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash sport,) rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés)

Hegymászás, sziklamászás

Hoki (gyeplabda)

Jégkorong

Harcművészet és küzdősportok (pl. aikido, judo, karate, kick-boksz, kung-fu, taekwandó)

Kerékpársport (pl akadálypályás, helyi-, terep-, gyorsulási-, ugratós-, extrém-, downhill, freeride, cross, rally, dirt jump)

Lovassport

Motorcsónak (jetski)

Motorsport

Nehézatlétika (pl. súlylökés, gerelyhajítás, diszkosz-, kalapácsvetés stb.)

Ökölvívás (box)

Repülés

Rögbi

Sí (snowboard)

Súlyemelés

Testépítés

Vadászat

Vitorlázás (szörf)

A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx

E-mail: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

(1) Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(2) Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi

jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

(1) Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

(2) Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

(3) Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

(4) Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

(1) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(2) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

(3) A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö-

telezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges ada- tok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártala- nítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, to- vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfel- vételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal;

v. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szüksé- ges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elő- készítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,

terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.

(5) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

(6) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol-

gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.(6) pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.(3) pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.(4) pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.(2)–4.(6) pontokban meghatározott esetekben

és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

(7) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(8) Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada-

tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo-

gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

(9) A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomás-

szerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződés- hez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel tör- ténő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosí- tást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerző- dés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyon- tárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, fel- téve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátarto- zó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a Bit. 142.§ (3) be- kezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142.§ (3) bekezdésében meg- határozott időtartamig kezeli.

(10) A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(11) Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza-

bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biz- tosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meg- határozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonat- kozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg-

gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

(12) A Bit. 381.§-a alapján a 4.(1)-4.(9), valamint az 5. pontban szereplő

rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az érintett jogai

(1) Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy közha- talmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos ér-

dekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvet- len üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

(2) A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.(1) pontban

felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott kérelme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kére- lem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónap- pal meghosszabbítható.

(3) Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén,

vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00. Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxxx://xxxx.xx

(4) Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. Egyéb adatkezelések

A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálat elérhetőségei: cím: 1013 Bu- dapest, Krisztina körút 39.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; tele- fonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület elér- hetőségei: székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.; ügyfélszolgálat címe: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; meghall- gatások helyszíne: 1133 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház); le- vélcím: 1525 Budapest, Pf. 172; telefonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx; 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására. Bő- vebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/ oldalon kaphat tájékoztatást.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita

bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási

szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

13. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügy-

nökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb- bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adatkezelővel kö- zösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatkezelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adatfeldolgozóval.