Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek

1. Általános rendelkezések

1.1 Jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) a Belügyi Alapok által társfinanszírozott projektekre megítélt támogatások felhasználására, a kiválasztásra került és támogatásban részesített valamennyi kedvezményezettel (a továbbiakban: Kedvezményezett) megkötött támogatási szerződésre (a továbbiakban: Szerződés) kiterjed.

1.2 Az ÁSZF szerződési feltételnek minősül, amelyet a Kedvezményezett – annak megismerését követően – az adott támogatás igénybevételére vonatkozó Szerződés aláírásával fogad el.

1.3 Ha a Szerződés módosításának tárgya a Kedvezményezett kötelezettség alóli mentesítése, illetve részére a Szerződésben meghatározottakhoz képest többlet jogosítványok biztosítása, a Felelős Hatóság erre vonatkozó egyoldalú nyilatkozata a Szerződést minden külön intézkedés nélkül, a nyilatkozatban meghatározott tartalommal, a nyilatkozat Kedvezményezett általi kézhezvételétől kezdődő határidővel módosítja. A Szerződés tárgyára tekintettel, a Projekt megvalósításának szerződésszerű előmozdítása, valamint a Felelős Xxxxxxx által nyújtott támogatás szabályszerű felhasználásának biztosítása érdekében a Felelős Hatóság fenntartja a jogot, hogy az ÁSZF-et egyoldalú nyilatkozatával módosítsa. A módosításról a Felelős Hatóság előzetesen értesíti a Kedvezményezettet, megjelölve az értesítésben a módosuló szabályokat, a módosítás okát, a módosítás hatályba lépésének időpontját, valamint a Kedvezményezettet a módosításra tekintettel megillető jogokat.

1.4 A Szerződés az ÁSZF-től eltérő rendelkezéseket tartalmazhat. Amennyiben az ÁSZF és a Szerződés azonos tárgyú előírásai között bármilyen eltérés van, a Szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

1.5 A Projektet több, a támogatás feltételeinek önállóan is megfelelni képes jogalany konzorciumot alkotva együttesen is megvalósíthatja; ebben az esetben a Kedvezményezett a konzorciumot alkotó tagok együttese, azaz a Konzorcium. A Szerződést a Kedvezményezettet létrehozó konzorciumi együttműködési megállapodásban erre kijelölt jogalany a Kedvezményezett nevében mint konzorciumi vezető írja alá. A konzorciumi vezető mellett a Kedvezményezettet alkotó további jogalany konzorciumi partnerként közvetlenül vesz részt a Projekt megvalósításában, és projekttevékenysége alapján támogatásban részesül. A konzorciumi partner kötelezettségeire a konzorciumi vezető kötelezettségeire vonatkozó szabályok alkalmazandók.

1.6 Konzorciumi partner bevonása nem irányulhat a közbeszerzési kötelezettség megkerülésére.

1.7 A Kedvezményezett a Projektet együttműködő partner bevonásával is megvalósíthatja. Az együttműködő partner – a konzorciumi partnerrel ellentétben – nem részesül támogatásban, de a Projekt megvalósításában részt vesz, vagy ahhoz a

Kedvezményezett számára szakmai segítséget nyújt. Az együttműködő partner projektmegvalósítás keretében végzett tevékenységéért végső soron a Kedvezményezett felelős.

1.8 A nyílt kereskedelmi forgalomban beszerezhető termék nettó 1 millió forint alatti összértékű vásárlását igazoló dokumentum, a külföldön megkötendő szerződés, valamint az előfizetői szerződés kivételével a Projekthez kapcsolódó papír alapú és elektronikus dokumentumokon fel kell tüntetni a Projekt azonosító számát és lehetőség szerint a címét. Keretszerződések esetén a projektazonosítót elegendő a Projekttel összefüggésben kibocsátott egyedi megrendelőben feltüntetni. A Kedvezményezett foglalkoztatásában álló személyeket érintően a projektazonosítót a jogviszonyt keletkeztető dokumentumokban vagy a munkaköri leírásokban szintén fel kell tüntetni.

1.9 A Kedvezményezett a hatósági engedélyhez kötött támogatott tevékenység alapján felmerült költséget kizárólag a hatósági engedély meglétének igazolását követően számolhatja el a Projekt támogatása terhére.

2. Fogalmak

2.1 Az ÁSZF-ben használt fogalmak a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), valamint a Szerződésben foglaltak szerint értelmezendők.

2.2 Alap: a támogatott Projekt finanszírozását biztosító Belső Biztonsági Alap, illetve Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap.

2.3 csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény

1. cikk (1) bekezdése szerinti fogalom, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. §-a szerinti költségvetési csalás.

2.4 elismert költség: az elszámolásra jelentett költségeken belül a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyott (elfogadott) költségek együttes összege.

2.5 el nem számolható költségek fedezete: az osztott finanszírozású Projekt forrásain belül az uniós támogatás, a hazai társfinanszírozás és a Kedvezményezett elszámolható hozzájárulása összegén felüli forrás.

2.6 előfinanszírozás: a Kedvezményezett részére a támogatási összeg 10.2.11.2 pontban meghatározott százaléka a projektköltségek FH általi jóváhagyását megelőzően, egy összegben vagy több részletben, előleg formájában kerül kifizetésre.

2.7 elszámoló bizonylat, bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 166. § (1) bekezdése szerinti számviteli bizonylat.

2.8 kedvezményezett elszámolható hozzájárulása: a Projekt forrásain belül a Kedvezményezett részéről biztosított, a hazai társfinanszírozás összegét csökkentő forrás.

2.9 közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdés a) – e) pontjai alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetek.

2.10 külön jogszabály alapján lefolytatott beszerzési eljárás: a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és

b) pontjaiban a közbeszerzési szabályok alóli kivételi körbe tartozóként definiált olyan beszerzési eljárás, amelynek szabályait külön jogszabály(ok) határozzák meg.

2.11 külső szolgáltató: a Kedvezményezett szervezetén kívüli, a Projekt megvalósításában részt vevő harmadik személy, aki a Projektben egy meghatározott feladatot a Kedvezményezettel kötött szerződés, vagy a Kedvezményezett által kiállított megrendelő alapján teljesít.

2.12 osztott finanszírozás: ha a projekt tevékenységei nem kizárólag a Belügyi Alapok célkitűzéseit célozzák meg, azaz csak meghatározott mértékben köthetőek az adott támogatási alap célkitűzéseihez, akkor a projekt tevékenységeit osztott finanszírozással van mód az alap forrásainak terhére finanszírozni, kizárólag olyan mértékben, ahogy ezek dokumentáltan az alap céljaival összhangban felhasználásra kerülnek.

2.13 projekt előrehaladási jelentés, PEJ: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti részbeszámoló, beszámoló. A PEJ részét képezi a szakmai és a pénzügyi beszámoló, valamint az azokat alátámasztó dokumentumok.

2.14 projekt fizikai befejezése: a Projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a Szerződésben meghatározottak szerint, a pályázati kiírásban meghatározott feltételek mellett teljesült.

2.15 projektmegvalósítás lezárása: a Projekt fizikailag befejeződött, a Felelős Hatóság a Kedvezményezett valamennyi támogatott tevékenységének befejezését igazoló és alátámasztó kifizetési igénylését jóváhagyta, és a támogatás teljes jóváhagyott összegének folyósítása megtörtént.

2.16 projekt szintű indikátor: a Szerződésben meghatározott, eredményt vagy teljesülést mérő számszerűsített mutató.

2.17 szállítói finanszírozás: a támogatás összegének közvetlenül a külső szolgáltató vagy az általa megjelölt engedményes pénzforgalmi számlájára történő kifizetése, amelybe egyaránt beletartozik a szállítói finanszírozású számla és a szállítói előleg kifizetése.

2.18 utófinanszírozás: a Kedvezményezett által kifizetett számlák vagy egyéb, elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a Kedvezményezett fizetési számlájára.

2.19 vegyes finanszírozás: a Projekt finanszírozásán belül előfinanszírozás és szállítói finanszírozás alkalmazása is történik.

2.20 záradékolás: az elszámolás tényének rögzítése a pénzügyi bizonylaton a támogatási forrás, az elszámolni kívánt összeg és a projektazonosító megjelölésével együtt. A záradékolást papír alapú pénzügyi bizonylat esetén az Arculati Kézikönyvnek megfelelő bélyegző alkalmazásával, elektronikus számla esetén az ahhoz csatolt, a Felelős Hatóság által megadott mintának megfelelő tartalmú külön záradékolási nyilatkozattal szükséges végrehajtani. Amennyiben a papír alapú pénzügyi bizonylaton a bélyegzés fizikailag nem helyezhető el, vagy a bizonylat tartalmának olvashatóságát veszélyeztetné, akkor a záradékolás a bizonylatra kézzel rávezethető. Osztott finanszírozású Projekt esetén külön kell feltüntetni az elszámolható és az el nem számolható költség összegét.

2.21 zárójelentés: az Ávr. szerinti olyan beszámoló, amelyet a Kedvezményezett a Projekt egészére nézve nyújt be.

3. Összeférhetetlenség

3.1 A szerződésben részes felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan összeférhetetlenség felmerülését, amely a Szerződés pártatlan és objektív teljesítését akadályozhatná. Az összeférhetetlenség alapja lehet gazdasági érdek, politikai vagy nemzeti hovatartozás, családi vagy érzelmi okok, vagy bármilyen más közös érdek, valamint jogszabályban meghatározott egyéb ok.

3.2 Amennyiben a Projekt végrehajtása során úgy tűnik, hogy egy adott helyzet összeférhetetlenséget okoz vagy okozhat, azt haladéktalanul, írásban közölni kell a Felelős Hatósággal. A Kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy az összeférhetetlenség megszüntetése érdekében minden szükséges lépést megtesz. A Felelős Xxxxxxx fenntartja a jogot arra, hogy ellenőrizze a megtett lépések megfelelőségét, és amennyiben szükséges, meghatározott időn belül felhívhatja a Kedvezményezettet kiegészítő lépések megtételére.

4. Szellemi alkotásokkal kapcsolatos vagyoni értékű jogok

4.1 A Kedvezményezett köteles gondoskodni arról, hogy a Projekt keretében finanszírozott és annak megvalósításával összefüggésben keletkező, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alá tartozó, szerzői jogi védelemben részesíthető szellemi alkotások (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a tudományos, publicisztikai műveket, audiovizuális műveket, az építészeti alkotásokat és annak terveit, műszaki létesítmény terveket, számítógépi programalkotásokat és a hozzá tartozó dokumentációkat akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtáját, ideértve a

felhasználói programot stb.) egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő szabad és korlátlan hasznosítására és felhasználására vonatkozó jogát megszerezze a Szjt. 17. § valamennyi pontjaira kiterjedően (ideérve különösen, de nem kizárólagosan a többszörözés és az átdolgozás, továbbfejlesztés stb. jogát). A Kedvezményezett ennek biztosítása érdekében köteles a polgári jogi szerződéseiben a mű felhasználási jogát kifejezetten kikötni. A Kedvezményezett ezen kötelezettsége azon alkotások tekintetében is fennáll, amelyek valamely korábbi mű egészének vagy valamely azonosítható részének megváltoztatásával jönnek létre, és amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más (önálló jogvédelemben részesíthető) mű keletkezik. A Kedvezményezett a találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény vonatkozó rendelkezései szerinti jogok átruházásáról szintén köteles gondoskodni és a találmány szabad és korlátlan hasznosításának jogát megszerezni. E jogosultság azonban nem érinti a Szerződés aláírását megelőzően létrejött ilyen jogokat, továbbá ezzel nem sértheti meg titoktartási kötelezettségét.

4.2 A Projekt során keletkező eredmények, a megvalósításával összefüggésben keletkező tervek, tanulmányok, adatbázisok – a vonatkozó adatvédelmi rendelkezések és biztonsági szempontok figyelembevételével – a szerző nevének feltüntetése mellett szabadon felhasználhatóak a Felelős Xxxxxxx által a nyilvánossági és a jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítése céljából, az Alap célkitűzéseinek elérését szolgáló tevékenységek megvalósítása érdekében, továbbá a Felelős Xxxxxxx által támogatott más Projektekben, valamint az Alap célkitűzéseinek elérését elősegítő más nonprofit tevékenységet megvalósító szervezetek által a Felelős Hatóság engedélyével.

5. Láthatóság és disszemináció a Projektben

5.1 A Kedvezményezett köteles a pályázati kiírásban, az Arculati Kézikönyvben és az Arculati Útmutatóban foglaltaknak megfelelően eljárni a tájékoztatás és nyilvánosság megfelelő biztosítása érdekében, és ezt a külső szolgáltatóval kötött szerződésben is köteles kikötni. Az Arculati Kézikönyv elérhető a Belügyi Alapok honlapján.

5.2 Amennyiben a Kedvezményezett rendelkezik saját honlappal, köteles a Szerződés aláírásának időpontját követő 2 hónapon belül azon feltüntetni legalább a Projekt címét, azonosítóját, a támogatás összegét, a Projekt szakmai tartalmát, a Felelős Xxxxxxx által kialakított logót és a Belügyi Alapok weboldalának linkjét.

5.3 Amennyiben a Projekt keretében a Kedvezményezett papír alapú vagy elektronikus kommunikációs terméket (pl. tanulmánykötet, kutatási összefoglaló, film) készít, weboldalt hoz létre, azon meg kell jeleníteni egy olyan tartalmú nyilatkozatot, amely szerint az abban foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá hogy sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.

5.4 A Kedvezményezett köteles a papír alapú kommunikációs terméket 5 példányban, a digitális adathordozón tárolt kommunikációs terméket pedig 1 példányban benyújtani

a Felelős Hatóság részére, továbbá tájékoztatást adni a létrehozott weboldal elektronikus elérhetőségéről.

6. Az információk titkossága

6.1 A Felelős Hatóság és a Kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy bizalmasan kezel minden olyan dokumentumot és információt, amelyet az Európai Bizottság, a Felelős Hatóság, illetve a Kedvezményezett jogszabály alapján bizalmasként jelöl meg, vagy ha ezek esetleges nyilvánosságra hozatala a másik fél, vagy a külső szolgáltató számára kárt okozhat. A szerződésben részes feleket ez a rendelkezés a Projekt lezáró dátumát követően is, a minősítő által meghatározott határidőig kötelezi. A Felelős Hatóság és a Kedvezményezett ezen kötelezettség megszegésével okozott összes kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

6.2 A Felelős Hatóság és a Kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a Projekt végrehajtása során a Projekttel érintett személyek személyes adatainak kezelésével összefüggésben, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 Európai Parlamenti és a Tanácsi (EU) rendelet, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltaknak, valamint minősített adatok esetén a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény

15. §-a, illetve a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet alapján jár el.

6.3 Ha a Felelős Hatóság olyan információkhoz jut, amely nem kapcsolódik közvetlenül a Projekt végrehajtásához és annak elszámolásához, és az nem sért jogszabályt, köteles azokat bizalmasan kezelni a Kedvezményezett érdekében.

7. A Kedvezményezett és a Felelős Hatóság együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége, kapcsolattartás

7.1 A Kedvezményezett és a Felelős Hatóság a projektmegvalósítás teljes időtartama, valamint – amennyiben releváns – a fenntartási időszak alatt, a Projekt szabályszerű megvalósítása érdekében köteles egymással együttműködni.

7.2 A Kedvezményezett haladéktalanul köteles jelenteni a Felelős Hatóságnak minden olyan körülményt, amely a Projekt megvalósítását, a támogatás céljának elérését veszélyezteti. A Kedvezményezett a Szerződésben rögzített azonosító adataiban, vagy bármely jogszabály alapján a Felelős Hatóság részére szolgáltatott adatában bekövetkezett minden változást 8 naptári napon belül köteles bejelenteni a Felelős Hatóság részére. A Kedvezményezett köteles továbbá a Felelős Xxxxxxx által előírt minden, a 10.8–10.9 pontok szerinti beszámolási kötelezettségen felüli adatszolgáltatást teljesíteni. A Felelős Hatóság szükség esetén személyes egyeztetést is előírhat a Kedvezményezett számára.

7.3 A Kedvezményezett a tudomására jutástól számított 8 naptári napon belül köteles írásban bejelenteni az Ávr. 97. § (1) bekezdésében hivatkozott körülményeket a Felelős Hatóságnak, így különösen ha az Ávr. által megkövetelt nyilatkozatainak

tartalmára hatással bíró, a Kedvezményezetten kívül álló, előre nem látható okból bekövetkezett változás eredményeként nyilatkozatai bármelyikét visszavonja.

7.4 A Felelős Hatóság köteles a Projekt megvalósítását érintő bármely információról a Kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni.

7.5 A Nemzeti Programnak az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16-i 514/2014/EU rendelet 57. cikk (1) bekezdése szerinti értékelése során a Kedvezményezett köteles együttműködni az értékelést végző személlyel vagy szervezettel.

7.6 A Felelős Hatóság elektronikus alkalmazást bocsát a Kedvezményezett rendelkezésére a pályázati kiírásban és a Szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítése érdekében, amelyet a Kedvezményezett köteles igénybe venni és ezen kötelezettségeit elektronikus formában teljesíteni.

7.7 A Kedvezményezett és a Felelős Hatóság kommunikációja főszabály szerint az elektronikus alkalmazás útján lehetséges. Ha az elektronikus alkalmazáson keresztül történő közlés nem lehetséges, továbbá amennyiben az a Projektet érintő, joghatást nem keletkeztető pontosítás, eljárásrendi kérdések tisztázása céljából történik, a közlés személyes kézbesítéssel, postai úton, telefonon, telefax vagy elektronikus levél útján történik – amennyiben releváns, a Felelős Hatóság által kibocsátott formanyomtatvány alkalmazásával.

7.8 A Felelős Hatóság és a Kedvezményezett egymás irányába történő értesítéseire, nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására az Ávr. 102/C. §- ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

7.9 Ha az elektronikus alkalmazás meghibásodás miatt nem érhető el, és a Felelős Hatóság a jogszabályban foglalt, illetve a pályázati kiírás vagy a Szerződés szerinti bejelentési, jelentéstételi, tájékoztatási kötelezettség, vagy kifizetési igénylés teljesítéséhez formanyomtatványt bocsát a Kedvezményezett rendelkezésére, a Kedvezményezett kizárólag a formanyomtatvány használatával tehet eleget a jogszabályban, a pályázati kiírásban és a Szerződésben foglalt kötelezettségeinek.

7.10 Az elektronikus alkalmazásban használt elektronikus aláírások az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősülnek, kiváltják az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásokban bizonyítékként elfogadhatók.

7.11 A Kedvezményezett rendelkezésére bocsátott elektronikus alkalmazást egyedi jelszó védi. A jelszó biztonságáért, a jelszó használatával az alkalmazásban elvégzett műveletekért a Kedvezményezett felelős. A Kedvezményezett felelős továbbá az elektronikus alkalmazásba általa feltöltött adatok teljes körűségéért, megfelelőségéért és valódiságáért.

7.12 Az elektronikus alkalmazás felületére feltöltött dokumentum a feltöltéssel közöltnek minősül. Az Ávr. 102/C. § szerinti értesítés, felszólítás és nyilatkozat csak az Ávr- ben meghatározott időpontban tekinthető közöltnek tekintet nélkül arra, hogy annak

egyszerű másolati példányát ennél korábban feltöltötték az elektronikus alkalmazás felületére. A dokumentum feltöltésével egyidejűleg a feltöltést végző fél a tárgy megjelölésével és a dokumentum elektronikus elérhetőségének megjelölésével (linkjével) e-mailben értesíti a másik felet arról, hogy az elektronikus alkalmazásban részére dokumentum került feltöltésre. A közléshez fűződő joghatásokkal szemben a Kedvezményezett nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy az e-mail értesítés nem érkezett meg hozzá.

8. Biztosítékok

8.1 A támogatás folyósítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg a Szerződésben kikötött biztosíték a Szerződésben és a jogszabályokban foglalt feltételek szerint rendelkezésre nem áll.

8.2 A Szerződésben kikötött biztosítéknak – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a projektmegvalósítás lezárásáig, illetve azon Projekt esetében, amelynek tárgyára tekintettel a Felelős Hatóság azt előírja, az utolsó Projekt fenntartási jelentés elfogadásának időpontjáig terjedő határozott időre rendelkezésre kell állnia; a Felelős Hatóság ezt követően gondoskodik a Projektben kikötött biztosíték visszavonásáról.

8.3 A Felelős Hatóság a pályázati kiírásban foglaltak szerinti biztosítékot fogadja el. Amennyiben a Szerződésben a beszedési megbízás kerül kikötésre, a Kedvezményezett köteles felhatalmazást adni beszedési megbízásra valamennyi fizetési számlájára. Amennyiben a Szerződés aláírását követően új fizetési számlája keletkezik, köteles ezt a Szerződésben foglalt határidőben bejelenteni és arra vonatkozóan is köteles felhatalmazást adni beszedési megbízásra.

8.4 Amennyiben a támogatást igénylő számlavezető pénzintézete nem a Felelős Xxxxxxx által előzetesen közzétett formanyomtatványt használja a beszedési megbízásra való felhatalmazás kiállításakor, akkor kizárólag az a dokumentum fogadható el, amely tartalmában megfelel a felhatalmazó levél kötelező tartalmi elemeit szabályozó MNB rendeletben foglaltaknak.

8.5 Amennyiben a Kedvezményezett költségvetési szerv, mentesül az Ávr. vonatkozó rendelkezései alapján a biztosítékadási kötelezettség alól.

8.6 Ha a Szerződés módosításra kerül, – szükség esetén – a biztosítékokra vonatkozó dokumentumokat is módosítani kell.

9. Üzemeltetési kötelezettség és fenntartási időszak

9.1 Amennyiben a beruházás teljes költsége részben (osztott finanszírozás esetén) vagy egészben elszámolásra kerül a Projekt keretében támogatás terhére, a beruházás tekintetében a Kedvezményezettet célhoz kötött üzemeltetési kötelezettség terheli. A Felelős Hatóság a nem beruházási célú Projekt Szerződésében üzemeltetési kötelezettséget írhat elő egyes általa megjelölt, Projekt keretében beszerzett eszközre nézve is. Amennyiben a Kedvezményezett egyidejűleg több azonos, üzemeltetési kötelezettséggel terhelt dolgot szerez be egy szerződés keretében, az azokhoz kapcsolódó üzemeltetési kötelezettség abban az időpontban kezdődik, amikor a

Számv. tv. szerinti aktiválásuk maradéktalanul teljesül. Az egyes beruházásokra vonatkozó üzemeltetési kötelezettségek időtartamát BM rendelet határozza meg.

9.2 A támogatás visszafizetésének terhe mellett a Kedvezményezett vállalja, hogy az üzemeltetési kötelezettség tárgyát a Projekt céljaival összhangban üzemelteti. Osztott finanszírozás esetén a Felelős Hatóság „Az osztott finanszírozással történő érintettség vizsgálatához és a kedvezményezettek egyedi módszertanának meghatározásához” című segédlete alapján a fenntartási időszak végén ellenőrzi a fenntartási időszak egészére a célhoz kötött használat arányára megállapított átlagos mérték teljesülését.

9.3 Amennyiben a Kedvezményezettet a Projekt fizikai befejezésének napját követően is terheli üzemeltetési kötelezettség, illetve a Szerződés 2. számú mellékletében előírt valamely feltétel vagy egyéb egyedi vállalás teljesítésének kötelezettsége, a kötelezettség megszűnéséig évente, a projektmegvalósítás lezárásáról értesítő levélben megjelölt első jelentéstétel határidejét követően minden év január 31-éig projekt fenntartási jelentést köteles benyújtani a Felelős Hatósághoz a monitoring és információs rendszeren keresztül.

9.4 Amennyiben a Szerződés mellékletét képező projektindikátorok közt szerepel a Projekt hosszú távú hatásait mérő indikátor, akkor a Kedvezményezett köteles az ezek teljesülésére vonatkozó adatokat a fenntartási jelentésben feltüntetni.

9.5 Amennyiben a Kedvezményezett a fenntartási jelentést rajta kívül álló okból nem tudja a 9.3 pontban rögzített határidőre benyújtani, akkor köteles a Felelős Hatóságot az akadályoztatás tényéről és annak okáról az ok felmerülését követően haladéktalanul tájékoztatni, ezzel egyidejűleg köteles kezdeményezni az érintett projekt fenntartási jelentés benyújtási határidejének hosszabbítását is. A projekt fenntartási jelentés benyújtásának határidejét a Felelős Xxxxxxx a Kedvezményezett indokolt kérelme alapján legfeljebb 30 naptári nappal hosszabbíthatja meg. A Kedvezményezett a már meghosszabbított határidő újbóli hosszabbítását nem kezdeményezheti.

9.6 Amennyiben a Kedvezményezett nem nyújt be projekt fenntartási jelentést, a Felelős Hatóság határidő tűzésével felszólítja a Kedvezményezettet a jelentéstételi kötelezettségének teljesítésére. Ha a Kedvezményezett a felszólítást követően sem nyújt be projekt fenntartási jelentést, akkor a Felelős Hatóság a Kedvezményezettel szemben a 9.12-9.13 pontok szerinti jogkövetkezményt alkalmazza. Amennyiben a benyújtott jelentés hiányosan tartalmazza az előírt adatokat, a Felelős Hatóság hiánypótlást rendel el. Amennyiben a Kedvezményezett nem teljesíti a hiánypótlást, a Felelős Xxxxxxx a rendelkezésre álló információk alapján bírálja el az üzemeltetési kötelezettség teljesítésének megfelelőségét.

9.7 A fenntartási időszak kezdő napja a Projekt fizikai befejezésének a napja. A Felelős Xxxxxxx a projektmegvalósítás lezárásáról történő értesítéssel egyidejűleg tájékoztatja a Kedvezményezettet a Projekt kapcsán a projektzárást követően fennálló kötelezettségekről és azok időtartamáról – ennek keretében a még fennálló egyes üzemeltetési kötelezettségek végső időpontjairól –, valamint az első fenntartási jelentés benyújtásának időpontjáról és az ezt követő jelentéstétel üteméről.

9.8 A fenntartási időszak záró időpontja azonos az utolsóként lezáruló, jelentéstétellel érintett kötelezettség lezárulásának időpontjával.

9.9 Az utolsó projekt fenntartási jelentés elfogadásával egyidejűleg az FH tájékoztatja a kedvezményezettet a fenntartási időszakban teljesítendő kötelezettségek megszűnéséről, illetve ha releváns, a még fennálló dokumentummegőrzési kötelezettségről.

9.10 A Kedvezményezett az üzemeltetési kötelezettség tárgyát az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a Projekt céljához kötötten használhatja, azt nem idegenítheti el, nem adhatja bérbe vagy használatba, továbbá nem terhelheti meg.

9.11 A Kedvezményezett az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt köteles az üzemeltetési kötelezettség tárgyának fizikai biztonságáról gondoskodni.

9.12 Az üzemeltetési kötelezettség megszegése, következményei, valamint az alkalmazott intézkedések

9.12.1 Ha a Kedvezményezett megszegi az üzemeltetési kötelezettségét, vele szemben a 9.12.2-9.13 pontok szerint kell eljárni.

9.12.2 Amennyiben az üzemeltetési kötelezettség megszegésének következményei reparálhatóak, az eredeti állapot helyreállításának elrendelése mellett a Felelős Hatóság meghosszabbítja az üzemeltetési kötelezettségnek a Projektben eredetileg meghatározott időtartamát is. A meghosszabbítás időtartama azonos azzal az időtartammal, ameddig a Kedvezményezett az üzemeltetési időszak alatt mellőzte az üzemeltetési kötelezettség tárgyának projektcél szerinti használatát, illetve hasznosítást (azaz amíg az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt egyáltalán nem használta, vagy nem a Projekt céljával összhangban használta azt).

A Kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy vállalja-e az üzemeltetési kötelezettség jogszabályban meghatározott időtartamának meghosszabbításával járó kötelezettségeket a pénzügyi korrekció végrehajtása helyett.

9.12.3 A Felelős Xxxxxxx abban az esetben alkalmazhatja intézkedésként az üzemeltetési kötelezettség eredetileg meghatározott időtartamának meghosszabbítását, amennyiben arra az üzemeltetési kötelezettség megszegésének körülményeiből adódóan lehetőség van, és az alkalmazása nem sérti az Európai Unió pénzügyi érdekeit.

9.12.4 Amennyiben a Kedvezményezett az üzemeltetési kötelezettség időtartamának meghosszabbításával kapcsolatos kötelezettségeit vállalása ellenére nem teljesíti, a Felelős Hatóság arányos pénzügyi korrekciót hajt végre, és továbbra is kötelezi a Kedvezményezett az eredeti állapot helyreállítására.

9.12.5 Ha az eredeti állapot helyreállítását a Kedvezményezett nem teljesíti, illetve nem tudja teljesíteni, vagy az üzemeltetési kötelezettség megszegésének következményei nem reparálhatóak, a Felelős Hatóság a projektcél szerinti üzemeltetés mellőzésének időtartamával arányos mértékű pénzügyi korrekciót alkalmaz.

9.13 Az üzemeltetési kötelezettség megszegése esetén alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékének meghatározása

9.13.1 A Felelős Hatóság az alkalmazandó pénzügyi korrekció mértékének megállapításakor az üzemeltetési kötelezettség tárgyának a Számv. tv. szerinti bekerülési értékét, valamint a Kedvezményezett számviteli politikájában rögzített értékcsökkenési leírási kulcsokat veszi alapul.

9.13.2 Első lépésként a Felelős Hatóság meghatározza az üzemeltetési kötelezettség megsértésének időtartamát, amely

a) a projektcél szerinti üzemeltetés mellőzése esetén ennek időtartamával,

b) a megsemmisült vagy a projektcél szerinti üzemeltetésre alkalmatlanná vált beruházás /beszerzett eszköz esetében az ennek bekövetkeztétől

ba) a beruházásnak /beszerzett eszköznek a Kedvezményezett saját költségén történő pótlásáig, vagy

bb) – ha az üzemeltetési kötelezettség tárgyának pótlását a Kedvezményezett nem vállalja – az üzemeltetési kötelezettség időtartamának végéig

terjedő időtartammal,

c) amennyiben az üzemeltetési kötelezettség megsértésének időtartama pontosan nem határozható meg, az üzemeltetési kötelezettség teljes időtartamával

azonos.

9.13.3 Második lépésként a Felelős Hatóság meghatározza a 9.13.2 pont szerinti időszakra eső értékcsökkenési leírás összegét. A pénzügyi korrekció összege az így meghatározott összeg lesz.

9.14 A Projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a Kedvezményezett a Projekt kapcsán fennálló valamennyi üzemeltetési kötelezettségét is teljesítette, és azt a Felelős Hatóság – az utolsó projekt fenntartási jelentés elfogadásával – jóváhagyta.

9.15 Amennyiben a Kedvezményezettet a Projekttel kapcsolatosan a fizikai befejezést követően további kötelezettség – ide nem értve az ellenőrzéstűrés és a dokumentummegőrzés kötelezettségét – nem terheli, a Projekt lezárásának időpontja a projektmegvalósítás lezárásának időpontjával azonos.

10. Támogatás pénzügyi lebonyolítási rendszere

10.1 A Projekt forrásai

10.1.1 A Projekt forrásösszetételét a Szerződés rögzíti.

10.1.2 Nem osztott finanszírozású Projekt esetében a Projekt teljes költségének fedezetét az Európai Unió és a Belügyminisztérium által társfinanszírozásban biztosított támogatás, a Kedvezményezett által biztosított elszámolható hozzájárulás, valamint az elszámolható tevékenység kapcsán a Kedvezményezettnél keletkező bevétel összege adja. Az elszámolható tevékenység kapcsán a Kedvezményezettnél keletkező bevétel az Európai Unió és a Belügyminisztérium által biztosított társfinanszírozás összegét arányosan csökkenti.

10.1.3 Osztott finanszírozású Projekt esetében a Projekt teljes költségének fedezetét az Európai Unió és a Belügyminisztérium által társfinanszírozásban biztosított

támogatás, a Kedvezményezett által biztosított elszámolható hozzájárulás, az el nem számolható költségek fedezetére szolgáló forrás, valamint az elszámolható és az el nem számolható tevékenység kapcsán a Kedvezményezettnél keletkező bevétel összege adja. Az elszámolható tevékenység kapcsán a Kedvezményezettnél keletkező bevétel az Európai Unió és a Belügyminisztérium által biztosított társfinanszírozás összegét arányosan csökkenti. Az el nem számolható tevékenység kapcsán a Kedvezményezettnél keletkező bevétel az el nem számolható költségek fedezetére szolgáló forrás összegét csökkenti.

Ahol a 10. pont támogatást említ, azalatt – a 10.2.9 pont kivételével – osztott finanszírozású projekt esetében az Európai Unió és a Belügyminisztérium által társfinanszírozásban biztosított támogatás, valamint – amennyiben a Kedvezményezett a belügyminiszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv – a Felelős Xxxxxxx által az el nem számolható költségek fedezetére nyújtott forrás együttes összegét kell érteni.

10.2 A kifizetés általános szabályai

10.2.1 A támogatás kifizetésére a Szerződésben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a Szerződésben rögzített finanszírozási módtól függően – kifizetési igénylés alapján kerülhet sor, amelyet a Kedvezményezett nyújt be a Felelős Hatóság részére. Utófinanszírozású projektek esetén a Kedvezményezett által benyújtott PEJ egyben kifizetési igénylésként is szolgál.

10.2.2 Utófinanszírozás esetén a támogatás kifizetésére akkor kerülhet sor, ha a Projekt keretében ütemezett tevékenységek megvalósultak, a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen felmerültek és kifizetésre kerültek.

10.2.3 A Projektben támogatási előleg, fordított áfa-előleg és szállítói előleg igényelhető. Ahol az ÁSZF előleget említ, az alatt mindhárom előleget érteni kell.

10.2.4 Utófinanszírozott Projekt keretében nincs lehetőség támogatási előleg igénylésére.

10.2.5 Kifizetést folyósítani akkor lehet, ha

a) a Kedvezményezett rendelkezik hatályos Szerződéssel,

b) ha a Kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, legkésőbb az első kifizetési igénylés benyújtásakor igazolja a biztosíték(ok) rendelkezésre állását,

c) a kifizetési igénylés tartalmi és formai szempontból megfelelő,

d) a Kedvezményezett határidőben és teljes körűen teljesítette az adott kifizetési igénylést érintő, Felelős Xxxxxxx által elrendelt hiánypótlási kötelezettségét.

10.2.6 A záró egyenleg kifizetéséhez a Kedvezményezett nem nyújt be kifizetési igénylést.

10.2.7 A Kedvezményezett a monitoring és információs rendszerből generált kifizetési igénylését az előírt kötelezően csatolandó mellékletekkel együtt benyújtja a monitoring és információs rendszerben a Felelős Hatóság részére.

10.2.8 Szállítói finanszírozás, valamint fordított-áfa előleg esetén, ha a kifizetési igénylés hiányos vagy hibás, a Felelős Hatóság egy alkalommal, a beérkezéstől számított 15

naptári napon belül, legfeljebb 15 naptári napos határidő kitűzésével, az adott kifizetési igénylésben szereplő valamennyi hiány, illetve hiba megjelölésével hiánypótlásra, illetve a hiba javítására hívja fel a Kedvezményezettet. A hiánypótlás elrendelésével egyidejűleg a Felelős Xxxxxxx a hiánypótlás teljesítéséig a kifizetést felfüggeszti.

Ha a Kedvezményezett a hiánypótlást hibásan vagy ismételten hiányosan nyújtja be, a Felelős Hatóság további tisztázásra hívhatja fel a Kedvezményezettet. A tisztázó kérdések eredménytelensége esetén a kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján kell elbírálni.

10.2.9 A támogatás kifizetését a Felelős Xxxxxxx a pályázati kiírásban megnevezett elismert költségek vonatkozásában teljesíti.

10.2.10 Ha bármely okból a monitoring és információs rendszer infrastrukturális feltételei nem vagy csak részben biztosítottak, a Kedvezményezett kifizetési igénylését cégszerű aláírással ellátva elektronikusan vagy papír alapon nyújtja be.

10.2.11 A támogatás folyósítása

10.2.11.1 A támogatás kifizetése előfinanszírozással – egyedi kérelemre utófinanszírozással

– egy összegben vagy részletekben, valamint szállítói finanszírozással történhet.

10.2.11.2 Támogatási előleg legfeljebb a támogatás előfinanszírozású részének 90%-áig igényelhető, melynek maximális összege a Szerződésben kerül rögzítésre. A támogatás fennmaradó része a záró egyenleg kifizetéséig visszatartásra kerül. Vegyes finanszírozású Projekt esetében a visszatartás nem érinti a szállítói finanszírozás keretében kifizetett támogatásrészt.

10.2.11.3 A 10.2.11.4 pontban foglalt esetet kivéve a Felelős Hatóság a támogatási előleget részletekben folyósítja az előfinanszírozott Projekt Kedvezményezettje részére, a

10.3 pontban rögzített szabályoknak megfelelően. Vegyes finanszírozású Projektben a támogatási előleg egy összegben folyósítható.

10.2.11.4 Előfinanszírozott Projektben a támogatási előleg egy összegben is folyósítható, ha a Kedvezményezett a folyósítás előfeltételeként meghatározott biztosítékot a Felelős Hatóság rendelkezésére bocsátja, és kifizetési igénylést nyújt be a támogatás 90%-ának egyösszegű kifizetésére.

10.2.11.5 Előfinanszírozás esetén a Felelős Hatóság a támogatást forintban közvetlenül a Kedvezményezett Szerződésben megjelölt fizetési számlájára történő utalással bocsátja a Kedvezményezett rendelkezésére. Amennyiben a Kedvezményezett konzorcium, a Felelős Hatóság a támogatási összeget a konzorciumvezető fizetési számlaszámára folyósítja.

10.2.11.6 A támogatás folyósítása szállítói finanszírozás esetén a Kedvezményezett és a külső szolgáltató között létrejövő szerződésben meghatározott szerződéses összeg figyelembevételével, közvetlenül a külső szolgáltató vagy engedményese fizetési számlájára történik.

10.2.11.7 Utófinanszírozással történő folyósítás esetén a Felelős Hatóság közvetlenül a Kedvezményezett fizetési számlájára utalja a Kedvezményezett Szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott PEJ-éhez csatolt tételes költséglistából a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyott, elfogadott költségek összegét.

10.2.11.8 Utófinanszírozott Projekt esetében a Felelős Hatóság azt követően folyósítja a támogatást, hogy az általa jóváhagyott, elfogadott költségek összege eléri az 1 millió forintot. A zárójelentésben benyújtott és a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyott, elfogadott költségekre eső támogatás rendezése a záró egyenleg kifizetésével történik.

10.2.11.9 A Felelős Hatóság a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 30 naptári napon belül utalja az összeget a fizetési számlára. Utófinanszírozott projekt esetében a Felelős Hatóság az összeget a PEJ elfogadását követő 30 naptári napon belül utalja a Kedvezményezett részére.

10.2.11.10 A kifizetésre rendelkezésre álló határidőt felfüggeszti:

a) a Kedvezményezett által a hiánypótlásra és tisztázásra igénybe vett időtartam,

b) a helyszíni ellenőrzés esetén tapasztalt olyan súlyú megállapítás, amely indokolja a felfüggesztést,

c) a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések,

d) a Szerződés módosítása, amennyiben a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik.

10.2.11.11 A Felelős Xxxxxxx általi kifizetések azon a napon minősülnek teljesítettnek, amikor a Felelős Hatóság számláját az adott összeggel megterhelik.

10.3 A támogatási előleg részletekben történő kifizetése

10.3.1 A támogatási előleg első részletének mértéke a támogatás előfinanszírozású részének legfeljebb 40 %-a. A támogatási előleg első részlete a Szerződés hatályba lépése után a monitoring és információs rendszerben generált kifizetési igényléssel igényelhető.

A támogatási előleg első részletének kifizetési igénylése a Szerződés aláírását követően, legkorábban a Projekt megvalósítási időszakának kezdő időpontját megelőző 30 naptári nappal nyújtható be.

10.3.2 A támogatási előleg második részletének mértéke a támogatás előfinanszírozású részének legfeljebb 25%-a.

A támogatási előleg második részletének kifizetési igénylése akkor nyújtható be, ha a Kedvezményezett a támogatás előfinanszírozású részének 25%-át felhasználta.

10.3.3 A támogatási előleg harmadik részletének mértéke a támogatás előfinanszírozású részének legfeljebb 90%-ának a támogatási előleg összegéből már kifizetett első és második részletének együttes összegével csökkentett összege.

A támogatási előleg harmadik részletének kifizetési igénylése akkor nyújtható be, ha a Kedvezményezett a támogatás előfinanszírozású részének 55%-át felhasználta.

10.3.4 A támogatási előleg második és a harmadik részlete kifizetésének feltétele, hogy a Kedvezményezett valamennyi addig esedékes PEJ-t benyújtsa és azokhoz kapcsolódóan ne legyen lejárt határidejű hiánypótlási kötelezettsége, továbbá a monitoring és információs rendszerben feltöltésre kerüljenek azok a költségek, amelyek alapján megállapítható a forrásfelhasználás mértéke. A Felelős Hatóság ellenőrzi a monitoring és információs rendszerbe feltöltött költségeket; a forrásfelhasználás mértékének meghatározásakor a Felelős Xxxxxxx nem veszi figyelembe az elutasított tételek értékét.

10.4 Fordított áfa-előleg

10.4.1 A szállítói finanszírozású tevékenységekre fordított áfa-előleg akkor vehető igénybe, ha a Kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult közszféra szervezet és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában – ha a külső szolgáltató külföldi, a 139-140. § és a 143. §-ában – foglalt feltételek teljesülnek.

10.4.2 A fordított áfa-előleget az adóval érintett számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A kifizetési igényléshez csatolni kell a kapcsolódó szerződés, elszámoló bizonylat és teljesítést igazoló dokumentumokat.

10.4.3 A Felelős Hatóság a fordított áfa-előleg összegét a Kedvezményezett által benyújtott áfa előzetes megtérítésére vonatkozó kifizetési igénylés formailag és tartalmilag megfelelő beérkezésétől számított 30 naptári napon belül folyósítja a Kedvezményezett Szerződésben megjelölt fizetési számlájára.

10.4.4 A fordított áfa-előleg célhoz kötöttségéből adódóan a Kedvezményezettnek a fordított áfa-előleg kifizetési igénylésében meg kell jelölnie az áfa befizetésének időpontját, amely időpontot követően a soron következő PEJ-ben, de legkésőbb a zárójelentésben köteles benyújtani a Felelős Hatósághoz a fordított áfa-előleggel történő elszámolását.

10.4.5 Ha

a) a Kedvezményezett a fordított áfa-előleggel történő elszámolásra vonatkozó határidőt elmulasztja, vagy

b) a fordított áfa-előleggel érintett szállítói finanszírozású számla elutasításra kerül, vagy

c) a Kedvezményezett a fordított áfa-előleget nem a fordított áfa adóhatóság felé történő rendezésére fordítja, vagy

d) az elszámolt összeg kevesebb, mint az igényelt és folyósított fordított áfa-előleg,

a Felelős Xxxxxxx felszólítja Kedvezményezettet a nem megfelelően felhasznált fordított áfa-előleg összegének visszafizetésére.

10.4.6 A nem az államháztartás központi alrendszerébe tartozó Kedvezményezett a folyósított fordított áfa-előleget akkor is a folyósítás napjától számított, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 53/A. § (2) bekezdése szerinti kamattal növelten köteles visszafizetni, ha legkésőbb a zárójelentésben nem számol el a folyósított fordított áfa-előleggel.

10.5 A támogatás folyósítása szállítói finanszírozás esetén

10.5.1 A Kedvezményezett a külső szolgáltató által kiállított számlák, a vele kötött szerződés és az abban előírt mellékletek, alátámasztó dokumentumok, az egyedi megrendelők benyújtásával egyidejűleg a Felelős Hatósághoz soron kívül – a PEJ-től függetlenül – is benyújthat kifizetési igénylést.

10.5.2 Szállítói finanszírozás keretében kifizetési igénylés a legalább nettó 25 millió forint összegű (köz)beszerzések tekintetében nyújtható be.

10.5.3 A szállítói finanszírozással érintett tételek tekintetében a külső szolgáltató az alábbiak szerint jogosult szállítói előleg igénybevételére:

10.5.3.1 Szállítói előleg mértéke

a) A Kedvezményezett

aa) a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás, valamint

ab) a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzési eljárás

eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a külső szolgáltató részére a szállítói előleg igénybevételének lehetőségét. Az igényelhető szállítói előleg mértéke a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – elszámolható összegének 30%-a.

b) A Kedvezményezett jogosult az a) pont szerinti körbe nem tartozó szerződésben biztosítani a külső szolgáltató részére a szállítói előleg igénybevételének lehetőségét. Ebben az esetben a szállítói előleg mértéke nem haladhatja meg a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – elszámolható összegének 30%-át.

c) Az osztott finanszírozású Projektben a külső szolgáltató a vele kötött szerződés alapján felmerülő el nem számolható költségek tekintetében is jogosult szállítói előlegre. Ebben az esetben a szerződésben biztosított szállítói előleg mértékét a szerződés alapján felmerülő elszámolható és el nem számolható költségek együttes összegéhez arányosítva kell meghatározni.

10.5.3.2 A szállítói előleggel való elszámolás rész-, illetve végszámlával történik. A Kedvezményezett a külső szolgáltató által kiállított előlegszámlát köteles záradékolni.

10.5.3.3 A 10.5.4 pontban foglaltakat a szállítói előleg tekintetében is alkalmazni kell.

10.5.4 A Felelős Hatóság a kifizetési igénylés és a csatolt dokumentumok beérkezéstől számított 30 naptári napon belül forintban utalja át a külső szolgáltató vagy az általa megjelölt engedményes fizetési számlájára a kifizetési igénylésben szereplő összeget, amennyiben azok a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyásra kerültek.

Szállítói finanszírozás esetén a külső szolgáltató és a Kedvezményezett forinttól eltérő devizában kötött szerződésének támogatási összegét a szerződésben megnevezett devizában fizeti ki a Felelős Hatóság.

10.5.5 A Kedvezményezett köteles gondoskodni arról, hogy a projekt elkülönített könyvelésében megjelenjen a külső szolgáltató részére a Felelős Hatóság által folyósított támogatási összeg.

10.5.6 Szállítói számla kifizetési igénylést, valamint szállítói előleg kifizetési igénylést a zárójelentés benyújtását megelőzően lehet benyújtani.

10.6 Záró egyenleg rendezése

10.6.1 A zárójelentés benyújtását követően a Kedvezményezett további kifizetéseket már nem teljesíthet a Projekt terhére.

10.6.2 Ha a Projekt megvalósítása során bevétel keletkezik, a bevételekről – beleértve a nem tervezett bevételt is – a zárójelentésben kell adatot szolgáltatni.

10.6.3 Az egyenleg megállapítása a Projekt végrehajtása során a Kedvezményezett oldalán felmerült, bizonylatokkal igazolt, tényleges kiadások, valamint a Felelős Hatóság által meghatározott egyszerűsített elszámolási módok alapján történik. Mértéke az elismert költségek összegének a támogatási előleg kifizetett részletei és a szállítói kifizetés(ek) összegével, a Kedvezményezett által biztosított elszámolható hozzájárulással, valamint a megvalósítás során az elszámolható tevékenység kapcsán keletkezett bevétellel csökkentett összege.

Utófinanszírozás esetében a záró egyenleg mértéke a Projektben elismert költségek összegének a már korábban folyósított támogatással, a szállítói kifizetés(ek) összegével, a Kedvezményezett által biztosított elszámolható hozzájárulással, valamint a megvalósítás során az elszámolható tevékenység kapcsán keletkezett bevétellel csökkentett összege.

Osztott finanszírozás esetében a záró egyenleg mértéke az elismert költségek összegének a már korábban folyósított támogatással, a szállítói kifizetés(ek) összegével, a Kedvezményezett által biztosított elszámolható hozzájárulással, az el nem számolható költségek fedezetére biztosított forrással, valamint az elszámolható és az el nem számolható tevékenység kapcsán a Kedvezményezettnél keletkezett bevétellel csökkentett összege.

10.6.4 A záró egyenleg rendezéséről a Projektnek a Felelős Xxxxxxx általi lezárását követően – amelyről a Kedvezményezett hivatalos értesítést kap – a Felelős Hatóság gondoskodik.

10.6.5 A nem az államháztartás központi alrendszerébe tartozó Kedvezményezett a részére kifizetett, de fel nem használt támogatási előleget a folyósítás napjától számított,

Áht. 53/A. § (2) bekezdés szerinti kamattal növelten köteles visszafizetni, ha

a) azzal legkésőbb a zárójelentésben nem számol el, vagy

b) a Projektet a Felelős Hatóság nem teljesítettként zárja le.

10.7 A kifizetés határidejének speciális szabályai

A külső szolgáltatóval kötött szerződés tartalmának meghatározásakor a Szerződés rendelkezéseire, továbbá a beszerzés tekintetében irányadó jogszabályi előírásokra

figyelemmel kell a Kedvezményezettnek eljárnia. Amennyiben jogszabályi rendelkezés a Szerződésben előírtaknál rövidebb fizetési határidőt ír elő, akkor azt kell alkalmazni, de a jogszabály által biztosított lehetséges leghosszabb fizetési határidő kikötésével.

10.8 Beszámolási/ jelentéstételi kötelezettségek

10.8.1 Az első PEJ benyújtásának határidejét a Szerződés határozza meg; minden további PEJ-t a Kedvezményezett köteles háromhavonta, a jelentéstétellel érintett időszakot követő hónap 10. napjáig feltölteni a monitoring és információs rendszerbe, a monitoring és információs rendszer szerinti formában és tartalommal.

10.8.2 A Felelős Hatóság indokolt esetben a Kedvezményezett kérelmére egyedi határidőt is megállapíthat a beszámolási kötelezettség teljesítésére.

10.8.3 A Projekt utolsó jelentéstételi időszakára vonatkozóan a Kedvezményezett a zárójelentés keretében teljesíti beszámolási kötelezettségét.

10.8.4 A Kedvezményezett határidő előtt benyújtott, indokolt kérelmére a Felelős Xxxxxxx a PEJ benyújtásának határidejét egy alkalommal, legfeljebb 15 naptári nappal meghosszabbíthatja. Amennyiben a Kedvezményezett az új határidőt elmulasztja, az szerződésszegésnek minősül.

10.8.5 A Kedvezményezett a Szerződés megkötését követő 30 naptári napon belül köteles indikátor-ütemezés táblázatot benyújtani, amely az indikátormutatók teljesülésének nyomon követésére szolgál.

10.8.6 A beszámolóban be kell mutatni különösen

a) a projekttevékenységek ütemezéshez mért megvalósulását, a támogatás céljának és indikátorainak teljesülését;

b) a ténylegesen felmerült költségeket. (köztük az el nem számolható költségeket is).

10.8.7 A közvetett költségeket a Kedvezményezettnek nem kell jelentenie.

10.8.8 Amennyiben a Felelős Hatóság a pályázati kiírásban az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendelet 18. cikk (6) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazását írja elő, a közvetett költségeket a Felelős Hatóság az azok vetítési alapját képező felmerült közvetlen személyzeti költségekkel egy időben jóváhagyja.

10.8.9 A Kedvezményezett a Projekttel kapcsolatosan felmerült költséget az annak kifizetését követően aktuális PEJ-ben köteles jelenteni a Felelős Hatóság részére.

10.8.10 A Kedvezményezett havonta, az adott hónapot követő hónap 10-éig adatot szolgáltat a Felelős Hatóság részére a GANTT diagram szerinti projektesemények, valamint az indikátorok teljesülésének aktuális státuszáról (státuszjelentés) a monitoring és információs rendszeren keresztül, az ott meghatározott formában és tartalommal. A státuszjelentés benyújtásának határideje egy alkalommal 5 naptári nappal meghosszabbítható. A Kedvezményezettnek nem kell státuszjelentést benyújtania

abban a hónapban, amelyben PEJ benyújtására kötelezett. A Felelős Hatóság szükség esetén szóbeli egyeztetést kezdeményezhet a Projekt előrehaladásáról.

10.8.11 A Felelős Hatóság jogosult felszólítani a Kedvezményezettet időközi jelentés benyújtására, amely jelentési kötelezettségnek a Kedvezményezett köteles legfeljebb

7 naptári napon belül eleget tenni. Az időközi jelentésben szerepeltetendő információkat a Felelős Hatóság egyedileg határozza meg.

10.8.12 A Felelős Hatóság a kézhezvételtől számított 45 naptári napon belül – amely határidőt a Felelős Hatóság indokolt esetben legfeljebb 15 naptári nappal meghosszabbíthatja – megvizsgálja a beérkező PEJ-t, és az az alapján készített monitoring jelentést megküldi a Kedvezményezett részére, aki a monitoring jelentésben előírt hiánypótlást a monitoring jelentésben előírtak szerint, ennek hiányában a soron következő PEJ-ben köteles teljesíteni. A Felelős Hatóságnak a monitoring jelentés megküldésére rendelkezésre álló határidejét felfüggesztheti a PEJ-ben jelentett tételeket érintő folyamatban lévő szabálytalansági eljárás.

10.8.13 Ha a PEJ-ben közölt információk nem elégségesek a Projekt előrehaladásának megítéléséhez, a Felelős Xxxxxxx a PEJ-t nem fogadja el, és új jelentés benyújtása válik szükségessé, annak elfogadására nézve a jelen 10.8. pontban szabályozott eljárásrend irányadó.

10.8.14 A Kedvezményezett köteles a Projekt terhére elszámolt költségek pénzügyi bizonylatainak eredeti példányait záradékolni.

10.8.15 Az – angol nyelvű kivételével – idegen nyelven készült elszámoló bizonylat esetén a Kedvezményezett köteles aláírásával ellátott, a főbb megnevezések magyar nyelvű fordítását tartalmazó másolatot mellékelni.

10.9 Zárójelentés, a projektmegvalósítás lezárása

10.9.1 A Kedvezményezett a Projekt fizikai befejezésétől számított 60 naptári napon belül zárójelentést nyújt be a Felelős Hatósághoz. A Kedvezményezett határidő előtt benyújtott, indokolt kérelmére a Felelős Xxxxxxx a zárójelentés benyújtásának határidejét egy alkalommal, legfeljebb 15 naptári nappal meghosszabbíthatja. Amennyiben a Kedvezményezett az új határidőt elmulasztja, az szerződésszegésnek minősül.

10.9.2 A zárójelentéshez csatolni kell minden olyan, a Felelős Xxxxxxx által előírt és korábban még be nem nyújtott dokumentumot, amely alátámasztja az eredeti célkitűzés megvalósulásának tényét.

10.9.3 A zárójelentés keretében be kell számolni a Projekt szakmai megvalósításáról, a Szerződésben vállaltak teljesítéséről az egész Projekt megvalósítása tekintetében.

10.9.4 A zárójelentés elfogadására a 10.8.12 bekezdés megfelelően alkalmazandó.

10.9.5 A Felelős Xxxxxxx a zárójelentés elfogadását követően záró értékelést készít. A Kedvezményezett a Felelős Xxxxxxx által készített záró értékelés tervezetére az annak kézhezvételét követő 5 munkanapon belül észrevételt tehet. Amennyiben a

Kedvezményezett ezt a határidőt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, hogy a záró értékelés tervezetével egyetért. A Felelős Hatóság az észrevétel kézhezvételét követő

15 naptári napon belül az abban foglaltakat megvizsgálja és az eredményről a Kedvezményezettet írásban értesíti. A Felelős Xxxxxxx a részére nyitva álló határidőt indokolt esetben legfeljebb 15 naptári nappal meghosszabbíthatja, amelyről értesíti a Kedvezményezettet.

10.9.6 A Felelős Hatóság az elismert közvetlen költségek meghatározását követően megállapítja az elismert közvetett költségek összegét. A költségtétel akkor minősül elismertnek a Felelős Hatóság részéről, ha a Felelős Személy által elfogadott elszámolható költségek közt szerepel és a projektmegvalósítás lezárása a Felelős Xxxxxxx által megtörtént.

10.9.7 A projektmegvalósítás Felelős Xxxxxxx által történő lezárásának végső határideje a Kedvezményezett zárójelentésének a Felelős Hatósághoz való beérkezésétől számított 60 naptári nap. Ebbe a határidőbe nem számít bele a zárójelentést érintő hiánypótlás teljesítésének időtartama, a záró értékelésre tett észrevétel vizsgálatának időtartama, továbbá, amennyiben a Felelős Hatóság vagy a Kedvezményezett ellenőrzési körén kívül eső lényeges körülmény a lezárást befolyásolja, akkor az annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig tartó időszak.

10.9.8 A projektmegvalósítás lezárásáról a Felelős Hatóság levélben értesíti a Kedvezményezettet. A levél tartalmazza

a) a Projekt szakmai és pénzügyi szempontból történő jóváhagyását vagy elutasítását,

b) a Projekt terhére elismert költségek, valamint a záró egyenleg összegét

c) – amennyiben releváns –

ca) az üzemeltetési kötelezettséggel kapcsolatosan a 9.7 pont szerinti információkat és kötelezettségeket, határidőket,

cb) a Szerződés 2. sz. mellékletében rögzített támogatási feltétellel kapcsolatosan a Projekt fizikai befejezését követően még fennálló kötelezettségeket,

cc) a Projekt hosszú távú hatásait mérő indikátoraival kapcsolatosan fennálló kötelezettségeket,

d) a dokumentummegőrzés és az ellenőrzéstűrés kötelezettségét és időtartamát.

10.9.9 A Felelős Xxxxxxx által elismert költségtétel abban az esetben utasítható el, ha

a) a költségtételt érintően a Felelős Hatóság utólag, vagy

b) a támogatás felhasználásának ellenőrzésére feljogosított, a 20.3.1 pontban felsorolt egyéb szervezetek által végzett utólagos ellenőrzés

megállapítja, hogy a Projekt végrehajtásakor a Kedvezményezett jogszabályt sértett, illetve olyan hamis nyilatkozatot tett vagy adatokat szolgáltatott a Felelős Hatóságnak, amely befolyásolta a költségtételek elfogadását.

10.9.10 Amennyiben a költségek 10.9.9 pont alapján történő utólagos elutasítására kerül sor, akkor a Kedvezményezett a korábban már teljesített kifizetés visszatérítésére kötelezhető.

10.10 Támogatás folyósításának felfüggesztése

10.10.1 A Felelős Hatóság a jogszabályban, illetve a Szerződésben meghatározott esetekben jogosult a támogatás folyósítását felfüggeszteni.

10.10.2 A Felelős Hatóság felfüggesztheti a támogatás folyósítását, ha

a) a 13.1. pontban foglaltak bekövetkeznek;

b) a Kedvezményezett által elvégzett tevékenység eltér a jóváhagyottól, nem a meghatározott cél elérésére irányul, illetve a Szerződésben meghatározott célokhoz mért előrehaladás neki felróható okból nem kielégítő és a Kedvezményezett az előírt intézkedéseket nem teljesíti, illetve az ezekhez kapcsolódó szerződésmódosítás a Kedvezményezettnek felróható okból nem jön létre;

c) a Kedvezményezett ellen a Szerződéssel kapcsolatban szabálytalansági eljárás indul.

10.10.3 A támogatás 10.10.2. pont szerinti felfüggesztése esetén a Kedvezményezettet kártalanítás, kártérítés, illetve késedelmi kamat nem illeti meg.

10.10.4 A Kedvezményezettet a vele szemben alkalmazott pénzügyi korrekciók, szankciók nem mentesítik a Szerződésben, valamint a jelen ÁSZF-ben foglalt kötelezettségei teljesítése alól.

11. Külső szolgáltató igénybevétele a Projekt megvalósításához

11.1 Külső szolgáltatóval szerződéseket csak a következő feltételekkel lehet megkötni:

a) csak a Projekt egy korlátozott, a Kedvezményezett támogatási kérelmében meghatározott részének végrehajtására vonatkozhat;

b) abban az esetben, ha a Kedvezményezett a külső szolgáltató alkalmazását támogatási kérelmében tervezte,

c) abban az esetben, ha Kedvezményezett a támogatási kérelmében nem tervezte a Projekt végrehajtása során külső szolgáltató igénybevételét, de a Felelős Hatóság ahhoz előzetes írásbeli engedélyét adta;

d) a külső szolgáltatóval kötött szerződésben az érintett feladatokat meg kell határozni és a vonatkozó kiadásokat részletezni kell és a kifizetéseket a műszaki (rész)teljesítésekhez hozzá kell rendelni;

e) külső szolgáltató igénybevétele esetén a Kedvezményezett a Projekt végrehajtásáért és a Szerződésben lévő rendelkezések betartásáért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. A külső szolgáltató a Szerződésből eredő igényeit kizárólag a Kedvezményezettel szemben érvényesítheti;

f) a Kedvezményezett köteles biztosítani, hogy – külső szolgáltató felé kibocsátott egyedi megrendelő, külföldön megkötendő szerződés, előfizetői szerződés, valamint a nyílt kereskedelmi forgalomban beszerezhető termék nettó 1 millió forint alatti összértékű vásárlását igazoló dokumentum kivételével – a külső szolgáltatóval kötött szerződések a szerződés tekintetében releváns jogszabályi előírásokkal összhangban rendelkezzenek a szerződés teljesítésének megfelelő biztosítékairól, és tartalmazzák az ÁSZF szerinti dokumentummegőrzési és

nyilvántartási kötelezettséget, valamint a 20.3.1 pontban felsorolt szervek által folytatott ellenőrzések tűrésének kötelezettségét. Szállítói finanszírozással érintett szerződésnek tartalmaznia kell az Áht. 53/A. § (4) bekezdésére történő hivatkozást;

g) szállítói finanszírozás esetén a Ptk. 6:130. § (3) bekezdésében meghatározott kifizetési feltételeknek megfelelően a külső szolgáltató részére történő kifizetés határidejét a Kedvezményezett köteles úgy meghatározni, hogy figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a Felelős Xxxxxxx számára nyitva álló 30 naptári napos kifizetési határidő akkor kezdődik el, amikor a Kedvezményezettől a Felelős Hatósághoz megérkezik a jelen ÁSZF szerinti kifizetési igénylés és valamennyi alátámasztó dokumentum;

h) a külső szolgáltató részére történő kifizetés határidejének megszabásakor a 10.7 pontban rögzített speciális szabályokat érvényesíteni szükséges.

11.2 A 11.1 pont alkalmazandó a külső szolgáltató felé kibocsátott megrendelőre is, amennyiben a beszerzést a Kedvezményezett a Kbt. szabályai alkalmazásának szabályszerű mellőzésével, valamint a központosított közbeszerzési eljárás keretében alkalmazott közvetlen megrendelés útján – a beszerzés értékétől függően három, illetve egy ajánlat bekérésével – bonyolította le, és a Kedvezményezett belső szabályzata lehetővé teszi az árunak, szolgáltatásnak megrendelővel történő beszerzését.

11.3 A közbeszerzések és egyéb beszerzések megvalósítása

11.3.1 Ha a Kedvezményezett a Projekt megvalósításához külső szolgáltatót vesz igénybe, a közbeszerzési értékhatárokat elérő értékű, és egyben Kbt. hatálya alá tartozó beszerzéseit a Kbt. szabályai, valamint annak vonatkozó végrehajtási rendeletei szerint köteles lebonyolítani. Amennyiben valamely Kbt. szabályai alóli kivételi körbe tartozó beszerzésre külön jogszabály vonatkozik, úgy a Kedvezményezett azt figyelembe véve valósítja meg a beszerzési igényét.

11.3.2 A Kedvezményezett a közbeszerzési és egyéb beszerzési eljárásainak előkészítése és lefolytatása során köteles a Felelős Hatóság által közzétett segédletek, útmutatók, iránymutatások és tájékoztatók figyelembevételével eljárni.

11.3.3 A Kedvezményezett a beszerzési eljárások során alkalmazhatja

- általános hatályú beszerzési szabályzatát, vagy

- az adott beszerzési eljárásra – legkésőbb az eljárás előkészítésével egy időben – kialakított önálló eljárási szabályait is

azzal, hogy ezeknek is meg kell felelnie a 11.3. pontban foglalt követelményeknek.

11.3.4 A Kedvezményezett a beszerzési eljárások előkészítése és lefolytatása során köteles biztosítani a támogatás ésszerű és hatékony felhasználását, a verseny tisztaságát és átláthatóságát, az ellenőrizhetőséget, az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot, valamint köteles jóhiszeműen és tisztességesen eljárni. A Kedvezményezett a szerződés tárgyát, feltételeit, a külső szolgáltató kiválasztására irányuló eljárási szabályok rövid leírását, valamint az értékelés szempontját és módszerét nem határozhatja meg oly módon, hogy azzal egyes gazdasági szereplőket vagy árukat, szolgáltatásokat az eljárásból indokolatlanul kizár vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.

11.3.5 Ha a beszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé teszi a meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú termékre, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, úgy a leírásnak tartalmaznia kell

- az arra való utalást, hogy a megnevezés kizárólag a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és

- a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést a beszerzés tárgyának megnevezése mellett, továbbá

- azt a tulajdonságot vagy jellemzőt, melynek tekintetében a Kedvezményezett az egyenértékűséget vizsgálja.

11.3.6 A Kedvezményezett a beszerzési eljárás során az eljárás nyerteseként kizárólag a legelőnyösebb érvényes ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőt választhatja ki. Legelőnyösebb az az ajánlat, amely az értékelés szempontja és módszere szerint a legalacsonyabb árat, a legalacsonyabb költséget, vagy a legjobb ár-érték arányt tartalmazza.

11.3.7 Amennyiben a beszerzési eljárás során a Kedvezményezett a piaci ár igazolásához három írásos ajánlat bekérésére köteles, úgy az eljárás eredményessé nyilvánításának feltétele, hogy legalább két érvényes ajánlat beérkezzen a Kedvezményezetthez.

11.3.8 A Projekt keretében beszerzett eszköz értéke csak abban az esetben számolható el a támogatás terhére, ha annak aktiválását a Kedvezményezett legkésőbb zárójelentés benyújtását megelőzően lefolytatta, és az eszköz a Projektben a Kedvezményezett rendelkezésére áll és használatba vételre került. Ez az előírás nem vonatkozik a készletekre.

11.3.9 A közbeszerzések és a külön jogszabályok alapján megvalósított beszerzések alapján, továbbá a 20.2.14. pont szerinti ellenőrzés elrendelésével érintett beszerzések esetén felmerült költségek csak abban az esetben számolhatóak el a támogatás terhére, ha az eljárásra nézve a Kedvezményezett rendelkezik a Felelős Hatóság döntést megelőző ellenőrzés eredményeként kibocsátott véleményével, valamint – feltéve, hogy az ÁSZF az adott eljárás tekintetében előírja – a döntést követő ellenőrzés eredményeként kibocsátott véleményével is.

Amennyiben a közbeszerzési, illetve a külön jogszabályok alapján lefolytatott beszerzési eljárás vagy 20.2.14. pont szerinti ellenőrzés elrendelésével érintett beszerzés tekintetében bármely okból nem kerül sor döntést megelőző – és szükség esetén a döntést követő – ellenőrzésre, az adott beszerzés alapján felmerült költséget a Kedvezményezett csak abban az esetben számolhatja el támogatás terhére, ha arra vonatkozóan rendelkezik a Felelős Hatóság utólagos ellenőrzés alapján kibocsátott véleményével.

12. A Szerződést érintő változások kezelése

12.1 Szerződést érintő változtatást a Kedvezményezett és a Felelős Xxxxxxx egyaránt kezdeményezheti. Bármely módosítás csak írásban és közös megegyezéssel történhet.

12.2 A Kedvezményezett a módosítási igényét a Felelős Xxxxxxx által előzetesen közzétett módosítási igénybejelentő lapon kezdeményezi. Az igénybejelentő lapon meg kell

jelölni a módosítási igény indokait, valamint csatolni szükséges az igényt alátámasztó dokumentumokat. A Kedvezményezett az általa benyújtott módosítási kérelem folyamatban lévő bírálata alatt további módosítást nem kezdeményezhet.

12.3 Ha

a) a Projekt műszaki/szakmai tartalma változik, vagy

b) bármely költségkategória összege 10%-ot meghaladó mértékben módosul, vagy

c) a projektmegvalósítás ütemezését érintő változás meghaladja a 90 naptári napot, vagy

d) a projekt fizikai megvalósításának határideje a Szerződésben rögzített időponton túlnyúlik

a Kedvezményezett köteles módosítási igényt benyújtani a 7.2 pont szerinti határidőn belül a Felelős Hatósághoz.

12.4 Ha a Szerződés teljes költsége csökken, a Kedvezményezett köteles a teljes támogatás 90%-ának folyósítását követően a Felelős Hatóság részére visszafizetni a nála jelentkező többletforrás összegét. Amennyiben támogatási részlet kifizetésére van még lehetőség, úgy a Felelős Hatóság a Kedvezményezettnél jelentkező többletforrás összegét a következő kifizetési igénylésnél veszi figyelembe. Ez a szabály nem érinti a Kedvezményezett szabálytalanságból eredő visszafizetési kötelezettségét.

12.5 A változás kezelését szolgáló intézkedést – ideértve a Szerződés módosításának kezdeményezését is – a Felelős Hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti, ha olyan változást észlel a Projektben, amely ezt indokolja.

12.6 A bejelentést vagy észlelést követően a Felelős Hatóság 30 naptári napon belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a Szerződés módosítására vagy a módosítás elutasítására, a Szerződésben meghatározott esetben az attól történő elállásra, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedést. Az intézkedést a Felelős Xxxxxxx a bejelentés tartalmának, körülményeinek mérlegelésével, a Projekt eredményes végrehajtásának szempontjaira tekintettel választja meg. Amennyiben hiánypótlásra kerül sor, annak határideje legfeljebb 15 naptári nap lehet, amely időtartam a módosítási igény elbírálásának határidejébe nem számít bele. Amennyiben a Kedvezményezett az előírt hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a Felelős Hatóság a módosítási igényt a rendelkezésre álló információk alapján bírálja el.

12.7 A Kedvezményezettnek felróható okból felmerülő, a szerződéses vállalásokat kedvezőtlenül érintő módosítási igény nem hagyható jóvá a megítélt támogatás arányos csökkentése nélkül.

12.8 Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően.

12.9 A Kedvezményezett főszabályként a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértékét, amelytől a Felelős Hatóság az eset összes körülményeit figyelembe véve eltekinthet.

12.10 Ha egy indikátor nem éri el a Projektre a Szerződésben meghatározott érték 75%-át, a támogatás arányosan csökkentésre kerül, illetve a Kedvezményezett – a vis maior esetét kivéve – a támogatás arányos részét köteles visszafizetni. Ha az indikátor teljesülése adott tevékenységhez köthető, az arányosítást a tevékenységre jutó támogatás arányában kell elvégezni.

12.11 A Kedvezményezett jogi személy tekintetében bekövetkezett átalakulás esetén a jogutód akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelel és ahhoz a Felelős Hatóság előzetesen hozzájárul.

12.12 Nem módosítható a Szerződés, ha:

a) a Kedvezményezett el akar térni a pályázati kiírás feltételeitől;

b) a módosítás megváltoztatná a Projekt alapvető célját;

c) a módosítás olyan szempontra irányul, amely jogosultsági feltétel volt az elbírálás során, és a módosítást követően már nem teljesülne;

d) az a Projekt előkészítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel, kivéve az alapvető célok teljesülését elősegítő, ésszerűsítést célzó módosításokat;

e) a Projekt költségvetésére vonatkozó, költségkategóriákat érintő módosítás(ok) eredményeként a módosítás(ok) kumulált értéke meghaladná az elszámolható költségek összegének 25%-át – a különösen indokolt esetektől eltekintve. Költségkategóriák közötti átcsoportosítás esetében az átcsoportosított tételt a 25%-os korlát számításakor csak egyszer kell figyelembe venni;

f) a kérelem visszamenőleges hatályú módosításra irányul – az indokolt esetektől eltekintve;

g) a Projekt a módosított feltételekkel nem lett volna támogatható;

h) a módosítás következtében a Projekt fizikai befejezésének határideje túlnyúlna az Európai Parlament és a Tanács 514/2014/EU rendeletében rögzített végső határidőn;

i) a módosítási igény a közvetett és közvetlen költségek közötti átcsoportosításra irányul;

j) a Kedvezményezett a módosítást a zárójelentés Felelős Hatósághoz történt beérkezése napját követően kezdeményezi.

12.13 A Felelős Xxxxxxx által elkészített Szerződésmódosítást a Kedvezményezett annak kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül köteles cégszerűen aláírva visszaküldeni. Az elektronikus úton megkötött Szerződés módosítására a szerződéskötéssel azonos módon, elektronikusan kerül sor.

12.14 A Felelős Hatóság a Kedvezményezett kérelmére a tervezés, a pályáztatás vagy a támogatási szerződés megkötésének időpontjában előre nem látható ok miatt a Szerződésben rögzített támogatás összegét megemelheti, a Korm. rendeletben és az Ávr-ben meghatározott szabályok szerint (többlettámogatás).

12.15 A Felelős Hatóság elutasíthatja a többlettámogatási igényt, ha

a) nem áll rendelkezésre elegendő fedezet az igény teljesítéséhez;

b) az igény eléri vagy meghaladja a projekt teljes támogatási összegének 30%-át

c) az igény olyan közbeszerzési, illetve egyéb beszerzési eljárás eredményeként merült fel, amely megismételhető a projektcél veszélyeztetése nélkül;

d) az nem, vagy nem megfelelően indokolt;

e) a Projektben fellépő forráshiány belső átcsoportosítással, vagy a projektcélt nem veszélyeztető projektelem elhagyásával kezelhető;

f) az a projektcél megvalósítását nem veszélyeztető, nem ellehetetlenítő járulékos költségek fedezetéül szolgál;

g) vélelmezett, de nem bizonyított a forráshiányos állapot bekövetkezése;

h) az igénybejelentő lapot a Kedvezményezett a hiánypótlási eljárásban ismételten hiányosan nyújtotta be.

12.16 A Felelős Hatóság elutasítja a többlettámogatási igényt, ha

a) a bejelentő lapot nem a Szerződés megkötésére jogosult személy nyújtotta be;

b) a Szerződés módosítására a 12.14 pont a), b), c), d), f), g), h), illetve j) alpontjában meghatározott okból nincs lehetőség;

c) az olyan új projektelem vagy esetlegesen új projekt beemelésére irányul, amely a Nemzeti Program alapján nem lenne támogatható;

d) a kirendelt igazságügyi szakértő a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését nem támasztotta alá.

12.17 A 12.17 pont a) alpontjától eltérően, amennyiben a többlettámogatási igény elbírálásakor nem áll rendelkezésre elegendő fedezet, a Felelős Hatóság kivételesen indokolt esetben csökkentett mértékű többlettámogatást is megítélhet a Projektben.

12.18 A Felelős Hatóság köteles kezdeményezni a Szerződés, illetve jelen ÁSZF módosítását abban az esetben, ha az a Projekt szabályszerű megvalósítása érdekében szükséges, valamint ha a módosítás a Kedvezményezett számára többletkötelezettséget eredményez, de arra jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv megállapítása és javaslata, az Európai Bizottság határozata, állásfoglalása, vagy a vonatkozó jogszabályok változása miatt van szükség.

12.19 Amennyiben a Kedvezményezett a Felelős Xxxxxxx jóváhagyásának hiányában a Projekt végrehajtását érintő változtatást hajt végre, az ebből eredő szabálytalanságért, annak jogkövetkezményeiért, valamint a támogatás visszafizetéséért a Kedvezményezett felelős.

12.20 A Kedvezményezett köteles előzetesen – vagy amennyiben erre nincs mód, akkor haladéktalanul – tájékoztatni a Felelős Hatóságot bármely olyan változásról, amely a Kedvezményezett foglalkoztatottjaként a projektben részt vevő személyek monitoring és információs rendszerhez történő hozzáférését érinti.

13. Szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei

13.1 A Szerződés megszegésének minősül különösen, ha

a) a Kedvezményezett nem teljesíti a Projekt céljához kötött üzemeltetési kötelezettségét;

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a Kedvezményezett a pályázati dokumentációban, illetve a Projekt megvalósítása során a Projekt szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott, vagy ilyen nyilatkozatot tett, illetve a Szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatai bármelyikét visszavonja;

c) a Kedvezményezett a támogatást nem a Szerződésben meghatározott Projekt megvalósítására, jogszabályellenesen, vagy nem rendeltetésszerűen használja fel;

d) a Kedvezményezettnek felróhatóan következik be a Projekt meghiúsulását előidéző körülmény;

e) ha a Szerződésben foglalt tevékenységek megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy olyan jelentős késedelmet szenved, amelynek következtében a Projekt célja nem valósítható meg;

f) a Kedvezményezett a Szerződésben vállalt Projekt megvalósítási kötelezettségét nem, vagy csak részben teljesíti;

g) a Kedvezményezett nem teljesíti a Projekttel kapcsolatos jelentéstételi, adatszolgáltatási, illetve az ahhoz kapcsolódó hiánypótlási kötelezettségét – ide nem értve a h) pont szerinti közbeszerzésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeit –, és azt a Felelős Xxxxxxx által adott póthatáridőn belül sem teljesíti;

h) a Kedvezményezett a közbeszerzésre vonatkozó, illetve a Projekt keretében lefolytatott beszerzési eljárások tekintetében jogszabályban, valamint a Szerződésben előírt kötelezettségeit nem, vagy nem szabályszerűen teljesítette;

i) a Kedvezményezett a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségeit nem, vagy nem szabályszerűen teljesítette;

j) ellenőrzési nyomvonal hiányossága következtében a Projekt szabályszerű végrehajtása nem állapítható meg;

k) a Kedvezményezett a Felelős Hatóság, illetve az ellenőrzésre jogosult egyéb szervek által végzett helyszíni ellenőrzéseket végzők munkáját akadályozza;

l) a Kedvezményezett a Felelős Hatóság, illetve az, ellenőrzésre jogosult egyéb szervek által végzett ellenőrzést megtagadja;

m) a Kedvezményezett bármely olyan egyéb – jogszabályban, a Szerződésben, vagy a jelen ÁSZF-ben rögzített – kötelezettségét megszegi, melyet ezen dokumentumok szerződésszegésnek minősítenek;

n) a Felelős Hatóság a Szerződésben, illetve jelen ÁSZF-ben foglalt kötelezettségeit nem vagy nem határidőben teljesíti;

o) valamely Projektelem Szerződésben rögzített output és eredmény indikátorai nem teljesülnek a célértékhez képest legalább 75%-os mértékben, vagy a teljesítés mértéke a dokumentációs hiányosságok következtében nem állapítható meg;

p) a Szerződésben rögzített megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított 6 hónapon belül a Projekt érdemi szakmai tevékenységeinek megvalósítása nem kezdődik meg, vagy a Kedvezményezett a támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi és késedelmét ez idő alatt nem menti ki írásban a Felelős Hatóságnál;

q) a Kedvezményezett a támogatási előleggel történő elszámolást a Szerződésben rögzített megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított 6 hónapon belül nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki.

13.2 A Szerződés megszegésének jogkövetkezményei

13.2.1 A Kedvezményezett oldalán felmerült szerződésszegés annak súlyosságától és típusától függően az alábbi jogkövetkezményeket vonja maga után:

a) a Felelős Hatóság rendkívüli jelentés benyújtását írja elő;

b) a támogatás folyósításának időleges felfüggesztése a Felelős Xxxxxxx által megkívánt intézkedések megtételéig;

c) a támogatás teljes vagy részleges megvonása, vagy az átutalt kifizetés visszakövetelése Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamattal növelt mértékben. Késedelmes visszafizetés esetén a Kedvezményezett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § szerinti késedelmi kamat fizetésére köteles. A késedelmes kifizetésre vonatkozó kamatot a fizetési határidő napja és a tartozás kifizetésének napja közötti időszakra kell számolni, amelynél a kezdő nap a fizetési határidőt követő nap, utolsó napja az a nap, amikor a Kedvezményezett a tartozását teljesítette;

d) a Szerződés felmondását a 15. pontban foglalt rendelkezések figyelembevételével;

e) a Szerződéstől való elállást a 16. pontban foglalt rendelkezések figyelembe vételével;

f) a 13.1. pont o) alpontjában foglaltak esetén az érintett projektelemre vonatkozóan a Projekt költségvetésének arányos csökkentését;

g) szabálytalansági eljárás lefolytatását a 18. pontban foglalt rendelkezések figyelembe vételével;

h) a Felelős Hatóság a 13.1. g), l) és p) pontban foglalt szerződésszegések esetén késedelmi kötbért is érvényesíthet, amelyet önállóan vagy más szankcióval egyidejűleg alkalmazhat. A késedelmi kötbér napi mértéke a kötbér alapját képező költségvetésből nyújtott támogatás 10%-ának 1/365-öd része.

A késedelmi kötbér alapja a 13.1. g) és 13.1. l) pont esetében a PEJ esedékességéig, illetve az ellenőrzéstűrési kötelezettség megsértéséig kifizetett költségvetésből nyújtott támogatás összege, a 13.1. p) pont esetében a megítélt költségvetésből az adott Projektelemre eső támogatás összege.

A kötbérfizetés kezdő időpontja a 13.1. g) pont esetében a PEJ-jel történő jelentéstételi kötelezettség teljesítésének eredeti határideje, utolsó napja a PEJ benyújtását megelőző naptári nap, a 13.1. l) pont esetében az ellenőrzéstűrési kötelezettség megtagadásának napja, utolsó napja pedig az ellenőrzés lehetővé tételének napját megelőző naptári nap, a 13.1. p) pont esetében az adott projektelem megvalósítása befejezésének Szerződés szerinti határideje, utolsó napja az adott projektelem befejezésének tényleges napja.

13.2.2 A jogkövetkezmények végrehajtásából eredő többletköltségek a Kedvezményezettet terhelik.

13.2.3 A Felelős Xxxxxxx oldalán felmerült szerződésszegés esetére, valamint a szerződésszegés Szerződésben és az ÁSZF-ben nem szabályozott kérdéseire egyebekben a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. A Szerződés megszűnése

A Szerződésben részes felek megállapodnak abban, hogy a Szerződés a teljesítést (beleértve az ellenőrzéstűrési, üzemeltetési, valamint a dokumentummegőrzési kötelezettséget is) megelőzően csak felmondás, elállás, vagy a bíróság határozata alapján szűnik meg.

15. A Szerződés felmondása

15.1 A Kedvezményezett felmondási joga kizárt.

15.2 A Felelős Hatóság a következő esetekben kártérítési kötelezettség nélkül felmondhatja a Szerződést:

a) a Kedvezményezett jogi, pénzügyi helyzete oly módon változik meg, hogy az a Szerződés tartalmát jelentős mértékben megváltoztatja, vagy amely alapján a Kedvezményezett mint pályázó vagy az általa benyújtott támogatási kérelem nem felelt volna meg a pályázati kiírásban és az elszámolhatósági útmutatóban foglalt feltételeknek;

b) ha a Kedvezményezettet jogerős döntés alapján valamely hatóság elmarasztalja jelen Projekttel kapcsolatos cselekménye, vagy súlyos szakmai vétsége miatt;

c) ha a Kedvezményezett Projekt végrehajtásáért felelős vezetőjét/vezetőit, a Projekt megvalósításában kulcsfontosságú feladatot ellátó munkatársait a Btk-ba ütköző, a Kedvezményezett tevékenységével összefüggésben elkövetett cselekménye miatt jogerős bírói ítélettel elmarasztalták;

d) ha a Kedvezményezett vis maior bekövetkeztekor nem értesítette a Felelős Hatóságot határidőben;

e) ha a Kedvezményezett szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős szabálytalanságot, illetve csalást, vagy más jogsértő cselekményt követ el a Projekt végrehajtása során, amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit hátrányosan érinti, azt sérti vagy veszélyezteti. Jelentős szabálytalanságnak minősül az, ha a Kedvezményezett valamely szerződés vagy jogszabály rendelkezését cselekvéssel vagy mulasztással megszegi, és az az uniós költségvetés megkárosításához vezet vagy vezethet.

15.3 Felmondásra irányuló eljárás

15.3.1 A Felelős Hatóság felmondási jogával a 13.1. pont a)–m), illetve o)–r) alpontokban jelölt bármely ok tudomásra jutásától számított 15 naptári napon belül élhet.

15.3.2 A Felelős Xxxxxxx felmondási szándékot tartalmazó közleményének kézhezvételétől számítva 15 naptári nap áll a Kedvezményezett rendelkezésére, hogy a felmondási nyilatkozattal kapcsolatos észrevételeit eljuttassa a Felelős Hatósághoz. A

Kedvezményezett ebben az időszakban dönthet a Projekt saját kockázatára történő folytatásáról vagy a tevékenység felfüggesztéséről.

15.3.3 A Felelős Hatóság a Kedvezményezett 15.3.2 pont szerinti észrevételének a kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül írásban értesíti a Kedvezményezettet az észrevételek elfogadhatóságáról. Amennyiben az észrevételeket nem fogadja el, a felmondás az erre irányuló írásbeli értesítés kézhezvételét követő 30. naptári napon lép hatályba.

15.4 A felmondás joghatása

15.4.1 Felmondás esetén a Felelős Hatóság általi kifizetések azon támogatható kiadásokra korlátozódnak, amelyek ténylegesen felmerültek a Kedvezményezett részéről addig az időpontig, amikor a Szerződés megszűnik a 15.2.–15.4. pontok alapján. A Felelős Hatósághoz nem nyújtható be kifizetési igénylés azon kötelezettségvállalások alapján felmerült kiadásokra, amelyek teljesítése a Szerződés megszűnését követően válik esedékessé.

15.4.2 A Kedvezményezett számára a felmondás hatályosulásától számított 30 naptári nap áll rendelkezésre, hogy az el nem számolt költségek kifizetésére kérelmet nyújtson be. Amennyiben ezen időn belül a kérelem nem érkezik meg, a Felelős Xxxxxxx a Szerződés felmondásának hatályosulásáig felmerült költségeket nem téríti meg.

15.4.3 Ha a Kedvezményezett határidőn belül valamely kötelezettségét nem teljesíti, és annak a hiánypótlására vonatkozó felszólítás kézhezvételét követő 15 naptári napon belül sem tesz eleget, de az indikátorok legalább 75%-ban teljesültek, a Felelős Hatóság nem téríti meg a Kedvezményezett oldalán a felmondás kézhezvételétől annak hatályosulásáig felmerült költségeket, és visszaköveteli azokat az összegeket, amelyek felhasználása nincs alátámasztva a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyott PEJ- ekkel.

15.4.4 Ha a Felelős Hatóság a 15.2. pont b), c) vagy e) pontja alapján mondja fel a Szerződést, a Felelős Xxxxxxx az általa jóváhagyott PEJ-ek alapján kifizetett összegek teljes vagy részleges visszafizetését kérheti a hiányosságok súlyának arányában.

15.4.5 A Felelős Xxxxxxx visszaköveteli mindazt az összeget, amelynek felhasználása nincs alátámasztva a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyott PEJ-ekkel.

16. A Szerződéstől való elállás

16.1 Kedvezményezett kártérítési kötelezettség nélkül elállhat a Szerződéstől, amennyiben annak teljesítésére a Szerződés megkötését követően, neki fel nem róható okból beállott körülmény folytán nem képes.

16.2 A Kedvezményezett a külső szolgáltatóval kötött szerződéseiben köteles kikötni az elállás jogát legalább arra az esetre, ha a külső szolgáltató ellen a szerződéskötést követően felszámolási, végelszámolási, hivatalból törlési, illetve egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás indul.

16.3 A Felelős Hatóság elállhat a Szerződéstől a következő esetekben:

a) a 13.1 pont b), c), e), o), q) és r) alpontjaiban ismertetett esetekben;

b) ha a Kedvezményezett a pályázati kiírás és elszámolhatósági útmutató vagy a Szerződés által megkövetelt nyilatkozatai bármelyikét visszavonja;

c) ha a Kedvezményezett ellen a bíróság jogerős döntése alapján felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, vagy a Kedvezményezettel szemben végrehajtási, adósságrendezési, vagy egyéb, a Kedvezményezett fizetésképtelenségével, illetve megszüntetésével összefüggésben indult eljárás van folyamatban;

d) ha a Kedvezményezett az Áht. alapján nem részesíthető költségvetésből nyújtott támogatásban;

e) ha a Kedvezményezett nem rendelkezik a támogatott tevékenység folytatásához szükséges valamennyi jogerős hatósági engedéllyel, vagy azt a projektmegvalósítás időtartama alatt visszavonják;

f) ha a Kedvezményezett az előírt biztosítékot nem bocsátja az előírásoknak megfelelően a Felelős Hatóság rendelkezésére, vagy a biztosítékot a Felelős Hatóság hozzájárulása nélkül megszünteti, valamint ha a biztosítékként megkövetelt beszedési megbízást nem nyújtja be valamennyi Magyarországon vezetett fizetési számlája tekintetében.

16.4 Az elállás jogkövetkezményei

A Szerződés annak megkötésére visszamenő hatállyal szűnik meg, és a Kedvezményezett köteles a támogatás elállás időpontjáig folyósított összegét visszafizetni.

17. Vis maior

17.1 A vis maior bármilyen előre nem látható kivételes helyzet vagy esemény, amely a Szerződő felek ellenőrzési körén kívül esik, és amely megakadályozza bármelyik felet valamely szerződéses kötelezettségük teljesítésében, és nem valamelyikük felróható közrehatása, hibája vagy hanyagsága folytán következett be, illetve leküzdhetetlennek bizonyult minden megfelelő intézkedés ellenére.

17.2 A felszerelés vagy az anyag hibája, vagy a rendelkezésükre bocsátásukban jelentkező késedelem, munkaügyi vita, sztrájk vagy pénzügyi gondok nem minősülnek vis maiornak azon fél tekintetében, akinek az érdekkörében felmerültek.

17.3 A vis maiort észlelő szerződő fél késedelem nélkül, írásban értesíti a másik szerződő felet tértivevényes, vagy ajánlott levélben, faxon vagy e-mailben, amelyben leírja a vis maior természetét, annak várható időtartamát és előre látható következményeit.

17.4 Egyik szerződő fél részéről sem minősül szerződésszegésnek, ha a Szerződésben foglalt kötelezettségeit vis maior miatt nem tudta teljesíteni és arról a másik felet írásban értesítette. A szerződő felek mindent megtesznek a vis maiorból eredő károk enyhítésére.

18. Szabálytalanság

18.1 A Kedvezményezett tudomásul veszi, hogy szabálytalanság megállapítása esetén a Felelős Hatóság jogosult a kifizetési igénylésben szereplő, szabálytalansággal érintett tételek összegéből a szabálytalanság összegének megfelelő támogatás kifizetését elutasítani, a már kifizetett támogatás összegéből a szabálytalanság összegének megfelelő mértékű támogatást visszakövetelni.

18.2 Amennyiben a szabálytalanság jellege indokolja, a Felelős Hatóság a pénzügyi korrekción felül jogosult a vonatkozó jogszabályokban, illetve az azok alapján kiadott szabályzatban meghatározott más, a szabálytalansággal arányos mértékű szankciót alkalmazni.

18.3 Amennyiben a szabálytalanság a Projekt keretében el nem számolható olyan költséget is érint, melynek forrását a Szerződés alapján a Felelős Hatóság biztosítja, a pénzügyi korrekció az ilyen forrásból finanszírozott költségekre is kiterjed.

18.4 A Kedvezményezettet a vele szemben alkalmazott intézkedések, szankciók nem mentesítik a Szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítése alól.

18.5 A Kedvezményezett köteles bejelenteni a szabálytalanság gyanúját annak észlelésétől számított 10 naptári napon belül a Felelős Hatóságnak.

18.6 A Kedvezményezett a Szerződés aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy szabálytalanság megállapítása esetén a Felelős Hatóság a Korm. rendeletben meghatározott adatokat nyilvánosságra hozza.

19. Követeléskezelés

19.1 Ha a Kedvezményezett számára valamely összeg jogalap nélkül került kifizetésre, vagy a Szerződés alapján visszafizetési kötelezettség áll fenn, a Felelős Hatóság a jogalap nélküli gazdagodás tudomásra jutásától számított 30 naptári napon belül – maximum 30 naptári napos határidő tűzésével – felhívja a Kedvezményezettet a jogalap nélkül kifizetett összeg visszafizetésére (fizetési felszólítás). A Kedvezményezett az addig folyósított támogatás összegét az Áht. 53/A. § (2) bekezdése szerinti ügyleti kamattal növelt mértékben a visszafizetésre kötelezés közlésétől számított 30 naptári napon belül köteles visszafizetni. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás folyósításának a napja, illetve jogosulatlan felhasználásának kezdő napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

19.2 Ha a Kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a Felelős Xxxxxxx a követelés összegét az adott Projektre vonatkozóan a Kedvezményezett részére megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámítja. A visszafizetési kötelezettséget a Felelős Hatóság értesítésben, vagy ha a beszámítás nem vagy csak részben lehetséges, fizetési felszólításban közli a Kedvezményezettel.

19.3 Ha a Kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie. A késedelmes kifizetésre vonatkozó kamatot a fizetési határidő napja és a tartozás kifizetésének napja közötti időszakra kell számolni, amelynél a kezdő nap a fizetési határidőt követő nap, utolsó napja az a nap, amikor a tartozás összege a Felelős Hatóság fizetési számláján jóváírásra került.

19.4 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek esetén a 19.1 és 19.3 pont szerinti kamatfizetési kötelezettséget nem kell érvényesíteni.

19.5 A Felelős Xxxxxxx visszafizetésre irányuló követelése érvényesítésének sorrendje:

1. fizetési felszólítás;

2. a kikötött biztosíték érvényesítése;

3. adók módjára történő behajtás;

4. végrehajtási eljárás kezdeményezése az Alap támogatásával beszerzett, illetve a Kedvezményezett vagyonát képező vagyontárgyakra;

5. az Áht. 53/A. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása.

19.6 A Felelős Hatóság a kikötött biztosítékot a Kedvezményezett egyidejű értesítése mellett érvényesíti.

19.7 Ha a megfizetett összeg nem fedezi a tartozást, azt először a költségekre, a késedelmi kamatra, majd a tőketartozásokra kell fordítani.

19.8 Ha a Kedvezményezett visszafizetési kötelezettségének a visszafizetésre megállapított határidőben nem vagy csak részben tesz eleget, és a beszámítás, a kikötött biztosíték érvényesítése szerinti levonás eredménytelen volt, a Felelős Hatóság az Áht. 53/A. §

(3) bekezdése alapján a vissza nem fizetett összeg adók módjára történő behajtása céljából megkeresi az állami adóhatóságot.

19.9 A Felelős Xxxxxxx a visszafizetésre kötelezés időpontjában már folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, valamint egyéb, a Kedvezményezett fizetésképtelenségével, illetve megszüntetésével összefüggésben induló eljárásba köteles bekapcsolódni, illetve követelését bejelenteni. Az eljárásba történő bekapcsolódást, illetve a követelés bejelentését megelőzően a Felelős Hatóság mérlegeli, hogy az eljárásban történő részvétel, illetve a bejelentés költségei arányban állnak-e a várhatóan behajtható összeggel.

19.10 A Kedvezményezett tudomásul veszi, hogy az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 299. cikke alapján a Bizottság olyan határozatai, amelyek – a tagállamokat kivéve – a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók. Az ilyen döntés ellen az Európai Unió Törvényszékéhez lehet fellebbezni.

19.11 A visszafizetés érvényesítéséből származó többletköltségek a Kedvezményezettet terhelik.

19.12 A Felelős Hatóság minden esetben a Kedvezményezettel szemben érvényesíti a visszafizetést.

19.13 A pénztartozás visszafizetésére egyebekben a Ptk. szabályai érvényesek.

20. Támogatások ellenőrzése

20.1 A Felelős Xxxxxxx által lefolytatott projektellenőrzés és monitoring

20.1.1 A folyamatba épített – dokumentum alapú és helyszíni – ellenőrzés részeként a Felelős Hatóságnak a hitelesítés keretében gondoskodnia kell a Kedvezményezett által benyújtott jelentések, nyilatkozatok és kifizetési igénylések formai és tartalmi ellenőrzésének lefolytatásáról, annak megállapítása céljából, hogy a Kedvezményezett a Szerződésben rögzített, vagy a támogatási kérelem alapján vállalt kötelezettségeit – a vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban – teljesítette.

20.1.2 Az összes elszámoló bizonylat tekintetében a Felelős Hatóság az adminisztratív szempontú ellenőrzése alkalmával

a) formai és pénzügyi ellenőrzést végez;

b) vizsgálja a Szerződésnek megfelelő szakmai és pénzügyi előrehaladását;

c) vizsgálatot végez annak ellenőrzésére, hogy a felhasználás összhangban van-e a Szerződéssel, valamint a kapcsolódó uniós és hazai szabályokkal.

20.1.3 Amennyiben a Felelős Hatóság a 20.1.2 pont szerinti ellenőrzés alkalmával ellentmondást tapasztal, további ellenőrzést végezhet a PEJ-hez kapcsolódó alátámasztó dokumentumok vonatkozásában.

20.1.4 A Felelős Hatóság a Projekt adminisztratív szempontú ellenőrzésének eredményétől függően nyilatkozik a Kedvezményezett által benyújtott beszámolóban foglaltak elfogadásáról vagy elutasításáról, egyes kifizetési tételek felfüggesztéséről, és szükség esetén hiánypótlást vagy tisztázó kérdést ír elő.

20.1.5 A Felelős Hatóság a támogatás felhasználásának ellenőrzésére – bejelentett és előre be nem jelentett – helyszíni ellenőrzést folytat le, valamint monitoring látogatásokat hajt végre.

20.1.6 A Felelős Hatóság a Projektek megvalósítása alkalmával a Projekt előrehaladásának vizsgálata érdekében monitoring látogatást végezhet a Projekt helyszínén.

20.1.7 A helyszíni ellenőrzések pénzügyi, szakmai és fenntartási ellenőrzések lehetnek. A fenntartási ellenőrzés célja a Projekt fizikai befejezését követően még fennálló kedvezményezetti kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.

20.1.8 A pénzügyi és szakmai helyszíni ellenőrzés tervezett időpontjáról a Felelős Hatóság az ellenőrzés időpontját legalább három munkanappal megelőzően, fenntartási időszakban lefolytatott ellenőrzés esetén az ellenőrzés időpontját legalább tíz munkanappal megelőzően értesítő levelet küld a Kedvezményezett részére; az értesítő egyúttal a megbízólevél funkcióját is betölti. Az előzetes értesítést a Felelős Hatóság mellőzi, ha valószínűsíthető, hogy az a helyszíni ellenőrzés eredményességét veszélyezteti.

20.1.9 A Kedvezményezett köteles biztosítani a helyszíni ellenőrzések feltételeit a megfelelő szakmai és pénzügyi információkkal rendelkező személy rendelkezésre állásával, a szükséges információk, kért adatok megadásával, a releváns eredeti dokumentumok bemutatásával, valamint a helyszínre bejutás és a fizikai eszközökhöz való hozzáférés biztosításával.

20.1.10 Abban az esetben, ha a Kedvezményezett nem biztosítja a helyszíni ellenőrzés feltételeit, a Felelős Hatóság a helyszíni ellenőrzést felfüggeszti.

20.1.11 A helyszíni ellenőrzésről az ellenőr az ellenőrzés helyszínén jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti a Kedvezményezett észrevételeit a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatosan.

20.1.12 Amennyiben az ellenőr megítélése szerint a helyszínen rendelkezésre álló információk nem elégségesek az ellenőrzés helyszínen történő lezárásához, a Kedvezményezett számára a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben hiánypótlást ír elő. A hiánypótlás teljesítésének határideje pénzügyi és szakmai helyszíni ellenőrzés esetében a helyszíni ellenőrzés napjától számított ötödik munkanap, ami további öt munkanappal meghosszabbítható. A fenntartási időszakban lefolytatott ellenőrzés során előírt hiánypótlás teljesítésének a határideje a helyszíni ellenőrzés napjától számított legfeljebb tizenötödik munkanap, ami további legfeljebb tizenöt munkanappal meghosszabbítható. A hiánypótlás teljesítésének módját és határnapját az ellenőr a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben határozza meg.

20.1.13 A jegyzőkönyvet az ellenőr, az ellenőrzésen a Felelős Hatóság részéről részt vevő további személy, a Kedvezményezett képviselőjeként aláíró személy, valamint azok a személyek írják alá, akik a Kedvezményezett részéről a helyszíni ellenőrzésen részt vesznek. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv az aláírásokat követően nem módosítható.

20.1.14 Amennyiben a pénzügyi vagy szakmai helyszíni ellenőrzések során, vagy a fenntartási időszakban végrehajtott helyszíni ellenőrzés alkalmával a Kedvezményezett képviselője bármely oknál fogva a helyszínen nem tudja aláírni a jegyzőkönyvet, úgy lehetősége van arra, hogy az aláírását későbbi időpontban pótolja. Ebben az esetben az aláírás meghiúsulásáról külön jegyzőkönyv készül, és a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv az aláírás pótlásáig a Kedvezményezettnél marad. A Kedvezményezett a helyszíni ellenőrzést követő 5 naptári napon belül köteles pótolni a képviselő aláírását a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvön. A Kedvezményezett az aláírást követően haladéktalanul megküldi a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv egy eredeti példányát a Felelős Hatóság részére.

20.1.15 Amennyiben a Kedvezményezettnek a jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatosan észrevétele van, és azt a helyszíni ellenőrzés alkalmával a jegyzőkönyvben nem tüntette fel, észrevételét a jegyzőkönyv 20.1.13 pont szerinti aláírásától számított 5 munkanapon belül írásban teheti meg. Amennyiben ezt elmulasztja, úgy kell tekinteni, hogy a jegyzőkönyvben foglaltakkal a Kedvezményezett teljes mértékben egyetért.

20.1.16 A Felelős Hatóság a helyszíni ellenőrzés alapján ellenőrzési jelentést készít, amelyben rögzíti az ellenőrzés megállapításait, az ebből levont következtetéseket,

valamint a feltárt hibák, hiányosságok kezelése érdekében szükségesnek ítélt intézkedéseket, és azok teljesítésére megszabott határidőt.

20.1.17 Az ellenőrzési jelentés tervezetét a Felelős Xxxxxxx észrevételezésre megküldi a Kedvezményezettnek. Amennyiben a Kedvezményezettnek a jelentéstervezet tartalmával kapcsolatosan észrevétele van, azt a jelentéstervezet kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül írásban teheti meg. Amennyiben a határidőt a Kedvezményezett elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, hogy a jelentéstervezetben foglaltakkal teljes mértékben egyetért.

20.1.18 A Felelős Hatóság az ellenőrzési jelentés tartalmát az észrevételezésre megszabott határidőt követő 5 munkanapon belül véglegesíti az általa elfogadott kedvezményezetti észrevételeknek megfelelően; az el nem fogadott észrevételekre vonatkozó indokokat a Felelős Hatóság a végleges ellenőrzési jelentésben feltünteti. A Kedvezményezett észrevételei a végleges ellenőrzési jelentés mellékletét képezik.

20.1.19 A Felelős Hatóság az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet és jelentést rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

20.1.20 A Kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a Felelős Hatóság ellenőrzés céljából bármikor bekérheti a Projekttel összefüggésben keletkezett elszámoló bizonylatok, könyvelési bizonylatok eredeti példányát, illetve bármilyen főkönyvi kivonatot, vagy a Projekt megvalósításával kapcsolatos dokumentumot, és azt a Kedvezményezettnek a megbeszélt időpontban prezentálnia kell.

20.1.21 A Kedvezményezett köteles az ellenőrzések eredményeként a Felelős Xxxxxxx által előírt intézkedéseket teljesíteni, és azokról a Felelős Hatóság által meghatározott határidőben és módon beszámolni.

20.1.22 A Kedvezményezett köteles a támogatott Projekt nyilvántartásait olyan tartalommal és formában vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek a Felelős Xxxxxxx által elrendelt helyszíni ellenőrzések lefolytatására, továbbá, hogy azok igazolják a PEJ- ekben feltüntetett eredményeket, mutatókat.

20.1.23 Ha a beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés nem a Kbt. vagy a Kbt. 9. §

(1) bekezdés a) és b) pontok szerinti, Kbt. kivételi körébe tartozó beszerzési eljárások eredményeként kerül megkötésre, akkor a beszerzés utólagos ellenőrzésére a 20.1 pontban meghatározott ellenőrzések alkalmával kerül sor.

20.2 A közbeszerzési eljárások, a külön jogszabályok alapján lefolytatott beszerzési eljárások, valamint a szerződésmódosítások ellenőrzése

20.2.1 Az ellenőrzés terjedelme

A Felelős Hatóság köteles gondoskodni a közbeszerzési és külön jogszabály alapján lefolytatott beszerzési eljárásokra (a 20.2 pont alkalmazásában: eljárások) vonatkozó előírások teljesülésének ellenőrzéséről. A Felelős Hatóság az ellenőrzés keretében vizsgálja különösen

a) az eljárások jogalapját;

b) az eljárási dokumentumok jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelését;

c) a szerződés tárgyának, tartalmának Szerződéssel való összhangját;

d) az eljárás előkészítésének, lefolytatásának, valamint a szerződés odaítélésének szabályszerűségét;

e) az eljárásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségek teljesítését és a nyilvánosságára vonatkozó követelmények betartását;

f) az eljárások előkészítésével, lefolytatásával összefüggő felelősségi rend kialakításra, valamint a dokumentálásra vonatkozó kötelezettség betartását;

g) a szerződés teljesítésének körülményeit, valamint szerződésmódosítás esetén a módosítás körülményeit és megalapozottságát.

20.2.2 Általános rendelkezések

a) A 20.2 pont alkalmazásában írásos vélemény az előzetes ellenőrzés, a döntést megelőző ellenőrzés, az utólagos ellenőrzés, a döntést követő ellenőrzés és a szerződésmódosítás ellenőrzésének lezárásakor a Felelős Xxxxxxx által megküldött írásos vélemény.

b) A 20.2 pont alkalmazásában ellenőrzés az előzetes ellenőrzés, a döntést megelőző ellenőrzés, az utólagos ellenőrzés, a döntést követő ellenőrzés és a szerződésmódosítás ellenőrzése.

c) A 20.2 pont alkalmazásában haladéktalanul teljesítettnek kell tekinteni a kötelezettséget, ha azt legkésőbb az annak alapjául szolgáló esemény bekövetkezését követő munkanapon teljesítik. Amennyiben az ellenőrzés határidejének utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő a következő munkanapon jár le. Az ellenőrzés felfüggesztésének ideje alatt az ellenőrzési határidő nyugszik, és a felfüggesztés megszüntetésére okot adó cselekmény teljesítésének napját követő munkanapon folytatódik.

d) Amennyiben a Felelős Hatóság ettől eltérően nem rendelkezik, az ellenőrzést dokumentum alapúan végzi. A Felelős Hatóság dönthet úgy is, hogy helyszíni vizsgálatot csak a dokumentumok meghatározott része tekintetében végez, a többi dokumentum ellenőrzését pedig dokumentum alapúan folytatja le.

e) Amennyiben az ellenőrzéssel érintett dokumentum minősített adatot tartalmaz, erről a körülményről a Kedvezményezett a Felelős Hatóságot az ellenőrzés kezdeményezésekor értesíti. Minősített adatot tartalmazó dokumentumokra nem terjed ki a monitoring és információs rendszerbe való feltöltési kötelezettség. Amennyiben a Felelős Hatóság álláspontja szerint a dokumentum megismerése az ellenőrzés lefolytatásához szükséges, úgy azt döntése szerint helyszíni vizsgálat keretei között vizsgálja, vagy felhívja a Kedvezményezettet a dokumentum benyújtására a vonatkozó jogszabályok betartásával.

f) A 20.2. pont szerint ellenőrzés nem terjed ki arra az esetre, ha a beszerzési igény megvalósítására keretmegállapodásból történő közvetlen megrendeléssel kerül sor.

20.2.3 A Kedvezményezett adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettsége

A Kedvezményezettet az ellenőrzés lefolytatása érdekében a Felelős Xxxxxxxxxx szemben adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettség terheli, amelynek keretei között a Kedvezményezett:

a) az ellenőrzés során köteles együttműködni a Felelős Hatósággal. A Felelős Hatóság ellenőrzési jogának gyakorlása során külső közbeszerzési szakértő

vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó közreműködését is igénybe veheti;

b) a Felelős Hatóságot köteles e-mailben vagy faxon tájékoztatni az eljárásaival összefüggésben az ajánlattételi (részvételi) határidőről, az ajánlatok bontásról és bizottsági üléseinek tervezett ütemezéséről, a bírálat és értékelés – adott esetben a tárgyalás – soron következő helyéről és időpontjáról az eseményt megelőzően legalább 3 munkanappal korábban;

c) köteles biztosítani, hogy a Felelős Hatóság képviselője az eljárás bármely fázisában, bármely eljárási cselekményen (különösen helyszíni bejárás, bontás, bírálat, értékelés, tárgyalás során) megfigyelőként részt vegyen;

d) a Felelős Xxxxxxx ilyen tartalmú hiánypótlási felhívása alapján köteles az EKR rendszerben folytatott eljárás dokumentumaiba betekintő jogosultságot biztosítani a felhívásban megjelölt személyek részére;

e) köteles az eljárással összefüggésben keletkezett összes dokumentumot a Felelős Hatóság rendelkezésére bocsátani, a kért tájékoztatást részére megadni;

f) köteles az ellenőrzéssel érintett dokumentumokat ellenőrzésre alkalmas állapotban feltölteni a monitoring és információs rendszerbe. A dokumentumok akkor tekinthetők ellenőrzésre alkalmasnak, ha azokból megállapítható valamennyi eljárás során keletkezett dokumentum, eljárási cselekmény, az eljárás szempontjából jelentős esemény, illetve kommunikáció tartalma és időpontja.;

g) köteles az eljárás alapján kötött szerződések módosítására irányuló egyeztetések, továbbá az eljárás eredményeképpen megkötött szerződés teljesítésével kapcsolatos átadás-átvételi eljárás helyéről és időpontjáról a Felelős Hatóságot e-mailben vagy faxon tájékoztatni az eseményt megelőzően legalább 5 munkanappal korábban. A Felelős Hatóság képviselője ezeken az eseményeken megfigyelőként részt vehet.

20.2.4 Az egyes ellenőrzési eljárások típusai

A Felelős Hatóság az eljárások ellenőrzését folyamatba épített, utólagos és döntést követő ellenőrzés keretében, a szerződésmódosítások ellenőrzését előzetesen végzi. A folyamatba épített ellenőrzést megelőzően a Felelős Hatóság az eljárások további, meghatározott szempontú és terjedelmű ellenőrzését a Felelős Személy ilyen tartalmú előírása esetén végzi el. Az ellenőrzések formája dokumentum alapú vagy helyszíni vizsgálat lehet.

a) Az eljárásokat a Felelős Hatóság folyamatba építetten ellenőrzi. A folyamatba épített ellenőrzés az előzetes ellenőrzésből és a döntést megelőző ellenőrzésből áll. A több szakaszból álló eljárások döntést megelőző ellenőrzését minden szakaszban el kell végezni. Az előzetes ellenőrzés határideje az ellenőrzés kezdeményezésétől számított 10 munkanap, a döntést megelőző ellenőrzés határideje az ellenőrzés kezdeményezésétől számított 10 munkanap.

b) Az eljárás utólagos ellenőrzését a Felelős Xxxxxxx abban az esetben végzi,

- ha sem előzetes, sem döntést megelőző ellenőrzési jelentés nem került kiállításra, így különösen a Szerződés megkötését megelőzően megindított eljárások ellenőrzése esetén (a folyamatba épített ellenőrzés elmaradása), vagy

- ha az előzetes ellenőrzési jelentés kiállítását követően, a Kedvezményezett eljárást lezáró döntésének meghozatalakor a döntést megelőző ellenőrzési jelentés még nem került kiállításra (részleges folyamatba épített ellenőrzés).

Az utólagos ellenőrzés határideje az ellenőrzés kezdeményezésétől számított 20 munkanap.

c) A folyamatba épített ellenőrzést követően a Felelős Hatóság döntést követő ellenőrzést is végez a 20.2 pontban meghatározott esetekben. A Felelős Xxxxxxx a döntést követő ellenőrzést az ügy összes körülményeire tekintettel ésszerű határidőn belül végzi el.

d) A szerződésmódosítás ellenőrzésének határideje az ellenőrzés kezdeményezésétől számított 10 munkanap.

e) Indokolt esetben a Felelős Hatóság az a)-d) pontokban rögzített ellenőrzési határidőt legfeljebb 5 munkanappal meghosszabbíthatja.

20.2.5 Az ellenőrzés kezdeményezése

A Kedvezményezett a 20.2 pontban foglalt szabályok szerint köteles határidőben kezdeményezni az eljárások előzetes, döntést megelőző, döntést követő illetve utólagos ellenőrzését, továbbá a szerződésmódosítások ellenőrzését.

a) A Kedvezményezett az eljárások megtervezése és lebonyolítása során valamint az ellenőrzés kezdeményezésekor és lefolytatása során úgy jár el, hogy az a projektek megvalósítását ne veszélyeztesse, illetve indokolatlanul ne késleltesse.

b) A Kedvezményezett köteles – az ellenőrzés időigényét is figyelembe véve – az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség tartama alatt elvégezni.

c) A Felelős Xxxxxxx az egyes ellenőrzések kezdeményezésekor, illetve a döntést követő eljárási cselekményekről való tájékoztatás során benyújtandó dokumentumok körét meghatározó ellenőrzési listát (továbbiakban: checklist) tesz közzé.

20.2.6 Az ellenőrzés kezdeményezésének formája és határideje

A Kedvezményezett az előzetes, a döntést megelőző, a döntést követő, illetve az utólagos ellenőrzést úgy kezdeményezi, hogy erre irányuló kérését megküldi a Felelős Hatóságnak, továbbá a kitöltött checklist-et és az eljárás – vonatkozó checklist-ben meghatározott – dokumentumait feltölti a monitoring és információs rendszerbe.

Az eljárás eredményeként kötött szerződés módosításárára vonatkozó igény esetén a Kedvezményezett a szerződésmódosítás ellenőrzését úgy kezdeményezi, hogy erre irányuló kérését megküldi a Felelős Hatóságnak, továbbá a szerződést, a szerződésmódosítás tervezetét, a módosítás indokolását, valamint az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot feltölti a monitoring és információs rendszerbe.

a) Az előzetes ellenőrzést az eljárás megindításának tervezett időpontja előtt az ellenőrzés várható időtartamához igazodó időben – de legalább 10 munkanappal korábban – kell kezdeményezni.

b) A döntést megelőző ellenőrzést a döntési javaslat és az összegezés tervezetének elkészítését követően haladéktalanul kell kezdeményezni.

c) A döntést követő ellenőrzés a 20.2 pont szerinti bejelentési kötelezettség első ízben való teljesítésével kezdődik.

d) Az utólagos ellenőrzést a folyamatba épített ellenőrzés részleges vagy teljes elmaradásáról való tudomásszerzést követően, a Szerződés megkötését

megelőzően megindított eljárások ellenőrzése esetén a Szerződés hatályba lépését követően haladéktalanul kell kezdeményezni.

20.2.7 Eljárási cselekmények az ellenőrzés során

Az ellenőrzés során a Felelős Hatóság hiánypótlást rendelhet el, tényállás tisztázására hívhatja fel a Kedvezményezettet, illetve – amennyiben ennek feltételei fennállnak – az ellenőrzést felfüggesztheti.

a) Amennyiben a Kedvezményezett által megküldött dokumentáció tartalma hiányos, a Felelős Hatóság hiánypótlási felhívás keretében kérheti további dokumentumok benyújtását, vagy korábban benyújtott dokumentumok javított tartalommal való ismételt benyújtását (hiánypótlás). A Felelős Hatóság a hiánypótlás keretei között eljárási cselekmények elvégzésére is felhívhatja a Kedvezményezettet. A hiánypótlási felhívásban a teljesítésre határidőt kell tűzni, amely a Kedvezményezett erre irányuló kérése esetén meghosszabbítható. A hiánypótlás maradéktalan teljesítéséig az ellenőrzés felfüggesztésre kerül. Amennyiben a hiánypótlást a Kedvezményezett a hiánypótlás elrendelését követő 20. munkanap végéig maradéktalanul nem teljesíti, az ellenőrzési eljárás megszűnik; ebben az esetben a Kedvezményezett köteles az ellenőrzést – az ellenőrzés határidejére tekintet nélkül – újból kezdeményezni, vagy amennyiben ennek már nincsen helye, úgy a 20.2 pont szerinti megfelelő ellenőrzési eljárást az arra vonatkozó határidőn belül kezdeményezni.

b) A Kedvezményezettnek lehetősége van arra, hogy a hiányokat az ellenőrzés során – az ellenőrzési jelentés kiállítását megelőzően – hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül is pótolja (önkéntes hiánypótlás). Az önkéntes hiánypótlás beérkezését követő 5 munkanapon belül az ellenőrzés határideje akkor sem telik le, ha abból 5 munkanapnál kevesebb van hátra. Az önkéntes hiánypótlás nem járhat az ellenőrzésre benyújtott dokumentáció olyan mértékű változásával, amely újabb ellenőrzés kezdeményezését tenné szükségessé. Ilyen esetben a Felelős Hatóság vélemény kibocsátása nélkül megszüntetheti az ellenőrzést, és kérheti az ellenőrzés ismételt kezdeményezését.

c) Amennyiben a Kedvezményezett által megküldött dokumentáció ellenőrzéséhez illetve értelmezéséhez további információk vagy a Kedvezményezett nyilatkozata szükséges, ezek megadását a Felelős Hatóság tényállás tisztázására való felhívás keretében kérheti a hiánypótlásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával (tényállás tisztázása).

d) A Kedvezményezettnek lehetősége van arra, hogy az ellenőrzés során – az ellenőrzési jelentés kiállítását megelőzően – az ellenőrzés lefolytatása szempontjából általa jelentősnek ítélt információkat tényállás tisztázásra való felhívás kibocsátása nélkül is megadja az önkéntes hiánypótlásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával (önkéntes tényállás tisztázás).

e) Amennyiben az ellenőrzés során az írásos vélemény kibocsátását érintő, az ellenőrzés hatókörén kívül eső kérdés merül fel, vagy az eljárással összefüggésben jogorvoslati eljárás indul, vagy a Felelős Hatóság korábban megindult jogorvoslati eljárásról szerez tudomást, úgy a Felelős Hatóság az ellenőrzést felfüggesztheti addig az időpontig, amíg a Kedvezményezett a kérdés eldöntéséről, a döntőbizottsági döntés véglegessé válásáról vagy annak közigazgatási perben való megtámadása esetén a bírósági döntés jogerőssé válásáról a Felelős Xxxxxxxxxx bejelentést nem tesz. Amennyiben az ellenőrzés tárgyát képező eljárás közbeszerzési-jogi ellenőrzésére jogszabály alapján más

szerv is jogosult, úgy a Felelős Hatóság az általa folytatott ellenőrzést felfüggesztheti, xxxxxxx a másik szerv által végzett ellenőrzés eredményéről a Kedvezményezett a Felelős Hatóságot nem tájékoztatja (ellenőrzés felfüggesztése).

20.2.8 Az ellenőrzés vélemény kibocsátása nélküli megszüntetése

Amennyiben a Kedvezményezett által megküldött dokumentáció érdemi vizsgálatra alkalmatlan, a Felelős Hatóság vélemény kibocsátása nélkül megszüntetheti az ellenőrzést az alkalmatlanság indokának megjelölésével (vélemény kibocsátása nélküli megszüntetés). Ellenőrzésre alkalmatlan a dokumentáció, ha

a) annak műszaki tartalma jelentősen eltér a Szerződésben rögzítettektől,

b) azt nem a vonatkozó checklist szerinti struktúrában töltik fel,

c) a feltöltött dokumentumok elnevezése nem tükrözi azok teljes tartalmát,

d) egyébként olyan mértékben hiányos, hogy az érdemben nem vizsgálható (különösen, ha az eljárást megindító felhívás, a műszaki leírás, a szerződés vagy a szerződésmódosítás tervezete nem áll rendelkezésre),

e) olyan súlyos hibától szenved, amely miatt a dokumentáció ellenőrzésének folytatása ésszerűtlen lenne (különösen nem megfelelő rezsim vagy eljárásfajta választása esetén, vagy ha a dokumentumok elektronikus eljárásra való átdolgozás lenne szükséges), vagy

f) a dokumentáció érdemi eltérést mutat a támogatási kérelem Közbeszerzések pontjától (különösen, ha a beszerzési eljárás fajtája nem egyezik).

20.2.9 Írásos vélemény

Az ellenőrzés lezárásakor a Felelős Hatóság írásos véleményt bocsát ki. Amennyiben az ellenőrzési eljárás során ellenőrzési jelentés is kiállításra kerül, úgy annak tartalmát a Felelős Hatóság írásos véleményében foglalt észrevételek tartalmával együttesen kell értelmezni.

20.2.9.1 Az ellenőrzés lezárásakor, ide nem értve a szerződésmódosítás ellenőrzését, a kibocsátott – közbeszerzési-jogi, támogathatósági, elszámolhatósági valamint műszaki szempontú – írásos vélemény lehet

a) támogató tartalmú,

b) az írásos véleményben illetve a mellékletét képező ellenőrzési jelentésben foglalt észrevételek átvezetésének feltételével támogató tartalmú, vagy

c) nem támogató tartalmú.

A Kedvezményezett az eljárás dokumentumait a Felelős Xxxxxxx írásos véleményének figyelembevételével véglegesíti.

20.2.9.2 A szerződésmódosítás ellenőrzésének lezárásakor a Felelős Xxxxxxx a szerződésmódosítás jogszabályoknak és a Szerződés rendelkezéseinek való megfeleléséről ad írásos véleményt, amely a szerződésmódosítást

a) támogatja,

b) feltétellel támogatja, vagy

c) nem támogatja.

20.2.10 Ellenőrzési jelentés

Az ellenőrzés lezárásakor a Felelős Hatóság ellenőrzési jelentést állít ki, kivéve a

20.2 pontban meghatározott esetekben.

20.2.11 Egyeztetési kötelezettség

Amennyiben a Kedvezményezett álláspontja ellentétes a Felelős Hatóság írásos véleményével illetve a mellékletét képező ellenőrzési jelentéssel, úgy erről köteles haladéktalanul értesíteni a Felelős Hatóságot.

a) Amennyiben a Kedvezményezett a vélemény illetve az ellenőrzési jelentés megállapításaival nem ért egyet, vagy egyébként azok értelmezése szükséges, úgy egyeztetést kezdeményezhet.

b) Az egyeztetés személyes és írásbeli lehet.

c) Az egyeztetés eredménye alapján a Felelős Hatóság a kiadott írásos véleményében illetve a mellékletét képező ellenőrzési jelentésben foglalt észrevételektől való eltéréshez írásban hozzájárulhat.

20.2.12 Bejelentési kötelezettség és a döntést követő ellenőrzés

20.2.12.1 A Kedvezményezett köteles haladéktalanul bejelentést tenni (bejelentés) az alábbi esetekről:

a) ha a döntést megelőző ellenőrzés kezdeményezését követően előzetes vitarendezési kérelmet vagy jogorvoslati kérelmet nyújtottak be,

b) ha a Kedvezményezett az előzetes vitarendezés során hiánypótlást, felvilágosítást illetve indokolást kért,

c) ha az előzetes vitarendezés során kért hiánypótlást, felvilágosítást illetve indokolást nyújtottak be,

d) ha a jogorvoslat során döntést közöltek a Kedvezményezettel,

e) ha a jogorvoslat során hozott döntéssel szembeni jogorvoslati határidő minden arra jogosulttal szemben letelt,

f) ha az előzetes vitarendezési kérelemre választ adott,

g) ha a Kedvezményezett a döntéshozatal során eltér a döntést megelőző ellenőrzésre benyújtott dokumentumok tartalmától, így különösen, ha nem a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyott döntést hirdeti ki, vagy a kihirdetett döntését utóbb módosítja (összegezés módosítása), vagy

h) ha a Kedvezményezett a döntéshozatal során a Felelős Hatóság írásos véleményében illetve az annak mellékletét képező ellenőrzési jelentésben foglalt észrevételeknek maradéktalanul nem tett eleget.

20.2.12.2 Eltérés esetén a bejelentésben a Kedvezményezett köteles tételesen megjelölni, hogy a jóváhagyott dokumentumok illetve a döntés melyik részétől és milyen tartalommal tért el, illetve a Felelős Hatóság melyik észrevételének nem tett eleget. A bejelentésben az eltérést részletesen indokolni kell. A bejelentéssel egyidejűleg a kitöltött „döntést követő dokumentumok” checklist-jét és az eljárás

– checklist-ben meghatározott – dokumentumait feltölti a monitoring és információs rendszerbe. Amennyiben a bejelentés időpontjában a (köz)beszerzési szerződést még nem kötötték meg, úgy a (köz)beszerzési szerződést az aláírást követően haladéktalanul fel kell tölteni a monitoring és információs rendszerbe.

20.2.12.3 A bejelentést haladéktalanul meg kell tenni az annak alapjául szolgáló esemény bekövetkezése után. Amennyiben a Kedvezményezett a döntéshozatalt követően észleli, hogy annak során a Felelős Xxxxxxx által előírt észrevételeket nem vezették át, vagy egyébként eltérés van a Felelős Xxxxxxx által jóváhagyott és a kihirdetett döntés között, úgy a bejelentést ennek észlelését követően haladéktalanul meg kell tenni.

20.2.12.4 A bejelentés alapján a Felelős Xxxxxxx a feltöltött dokumentumokat megvizsgálja. Amennyiben más ellenőrzési eljárás nincsen folyamatban, írásos véleményt, valamint – ha ezt az eset összes körülményei indokolttá teszik – döntést követő ellenőrzési jelentést bocsát ki (döntést követő ellenőrzés). A döntést követő ellenőrzés kizárólag a döntést megelőző ellenőrzés kezdeményezését követően végzett eljárási cselekményekre és keletkezett dokumentumokra terjed ki.

20.2.13 Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a Kedvezményezett a döntéshozatal során nem tért el a döntést megelőző ellenőrzésre benyújtott dokumentumok tartalmától, a Felelős Xxxxxxx észrevételeinek maradéktalanul eleget tett, és a döntést megelőző ellenőrzés kezdeményezését követően előzetes vitarendezési kérelmet vagy jogorvoslati kérelmet sem nyújtottak be, úgy a döntéséről elegendő a Felelős Hatóságot a (köz)beszerzési szerződés megkötését követően esedékes PEJ benyújtásával egyidejűleg tájékoztatni. A tájékoztatást a Kedvezményezett úgy adja meg, hogy az eljárás eredményeképpen megkötött szerződés elektronikus másolatát, továbbá a kitöltött „döntést követő dokumentumok” checklist-et és az eljárás – checklist-ben meghatározott – dokumentumait feltölti a monitoring és információs rendszerbe.

20.2.14 Eltérés az ellenőrzési eljárás szabályaitól

Indokolt esetben a Felelős Személy egyedi vagy az eljárások meghatározott körére vonatkozó döntést hozhat a 20.2 pontban foglalt eljárási szabályoktól való eltérésről azzal, hogy az eltérés nem járhat a Kedvezményezett érdekeinek sérelmével. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az eltérésre a projekt határidőben való teljesítése érdekében kerül sor. Ilyen esetekben az eljárás ellenőrzését a Felelős Személy döntésének megfelelően kell elvégezni azzal, hogy a döntés által nem érintett kérdésekben továbbra is a 20.2 pont szabályai szerint kell eljárni. A Felelős Személy döntésének tartalmáról a Kedvezményezettet értesíteni kell.

20.2.15 Szabálytalansági és jogorvoslati eljárás

A Felelős Hatóság szabálytalansági eljárást folytat le, ha az ellenőrzés során vagy egyébként a Kbt., a beszerzésekre vonatkozó külön jogszabályok, az Európai Unió közbeszerzésekre vonatkozó kötelező jogi aktusa vagy a 11.3 pontban foglaltak megsértésével megvalósuló szabálytalanság gyanúja jut a tudomására. Amennyiben ennek feltételei az adott eljárással összefüggésben fennállnak, a szabálytalansági eljárás során a Felelős Hatóság a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárását kezdeményezheti.

20.3 Egyéb szervek által lefolytatott ellenőrzések

20.3.1 A Kedvezményezett a Szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás felhasználásának illetve a Projekt megvalósulásának ellenőrzését minden olyan szervezet, hatóság, egyéb személy részére lehetővé teszi, amelyeket erre jogszabály jogosít, illetve kötelez. Ilyen szervek különösen a Felelős Hatóság, a Belügyminisztérium Ellenőrzési Főosztálya, az audit hatóság, a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék, az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx.

20.3.2 A Felelős Hatóság köteles a 20.3.1 pontban felsorolt szervezetek által lefolytatott ellenőrzések eredményének Kedvezményezettre vonatkozó részéről a Kedvezményezettet – kérésére – tájékoztatni, amennyiben azok nála rendelkezésre állnak.

20.3.3 A Kedvezményezett hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Államkincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a Felelős Hatóság mint a támogatás folyósítója, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az audit hatóság, az állami adóhatóság, valamint a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek hozzáférjenek.

21. A Projekt dokumentumainak nyilvántartása és megőrzése

21.1 A Kedvezményezett köteles a Projekt dokumentumainak – különösen a számviteli és adózással kapcsolatos iratok, a Projekttel kapcsolatos eredeti dokumentumok – nyilvántartását és megőrzését a jogszabályoknak és a Kedvezményezett belső szabályozóinak megfelelően biztosítani, valamint a jelen ÁSZF-ben meghatározott szervezetek, hatóságok, illetve egyéb személyek részére hozzáférhetővé tenni. A Kedvezményezett a Projekttel kapcsolatos minden dokumentumot köteles nyilvántartani, és legalább a projektmegvalósítás Felelős Hatóság által történő lezárásától számított 10 évig megőrizni oly módon, hogy azzal biztosítsa az ellenőrzési nyomvonalat. Az ellenőrzési nyomvonal elemei különösen:

a) a Projekt jogi alapjait alátámasztó dokumentumok;

b) a projektmegvalósítás dokumentációja;

c) pénzügyi és szakmai bizonylatok.

21.2 A Kedvezményezett köteles Projektenként egységes projektdokumentációt kialakítani, és a Projekt ellenőrzési nyomvonalának 21.1 pontban rögzített elemeit papír alapon, illetve elektronikusan ott nyilvántartani.

21.3 A beszámolási időszakban elszámolt költségek bizonylatai eredeti példányának elektronikus másolatait költségkategóriák szerint csoportosítva kell feltölteni a PEJ mellékleteként a monitoring és információs rendszerbe, a Felelős Hatóság által kialakított mappastruktúra szerint.

21.4 Kedvezményezett köteles biztosítani a konzorciumi megállapodásban a külső szolgáltató, illetve a konzorciumi megállapodásban részes felek ellenőrzéstűrési kötelezettségét a 20.3.1 pontban felsorolt szervezetek ellenőrzésének lefolytatása érdekében.

21.5 A külső szolgáltatóval kötött szerződésben a Kedvezményezett köteles legalább a teljesítésigazolás kiállításának időpontjától számított 10 évig tartó dokumentummegőrzési kötelezettséget kikötni.

21.6 A Kedvezményezett köteles a Korm. rendeletben meghatározott szabályok szerint számviteli nyilvántartást vezetni a Projekt megvalósításával összefüggésben.

22. Kifogás

22.1 A Kedvezményezett a támogatási jogviszony időtartama alatt a Felelős Hatóságnál – a Felelős Személyhez címezve – a kifogásolt intézkedésről vagy mulasztásról való tudomásszerzésétől számított 5 munkanapon belül kifogást nyújthat be az Ávr. 102/D.

§ (4) bekezdése szerinti tartalommal, ha a Szerződés megkötésére, a támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő vagy a pályázati kiírásba, támogatási szerződésbe ütközik.

22.2 A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.

22.3 A kifogás elbírálása során kizárólag a kifogással érintett döntés vizsgálható, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemei, megállapításai, amelyeket a kifogás vitat.

22.4 A Felelős Hatóság a kifogást az Ávr. 102/D §. (5) bekezdésében foglaltakon túl érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kifogás nem tartalmaz a megsértett jogszabályban, a pályázati kiírásban vagy a Szerződésben foglalt rendelkezésre történő hivatkozást.

22.5 A kifogással kapcsolatosan az alábbi döntések hozhatók:

a) a Felelős Hatóság önrevízió keretében a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról;

b) a döntésre jogosult a részére elbírálásra felterjesztett kifogásnak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról;

c) a döntésre jogosult indokolt döntésével a kifogást – részben vagy egészében – elutasítja.

22.6 A Felelős Hatóság a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig

a) a kifogást annak előterjesztője az erre irányuló írásbeli nyilatkozatával visszavonja,

b) a kifogással támadott döntést hatályon kívül helyezték,

c) a támogatási jogviszony nem a kifogással érintett döntés következtében szűnik meg,

d) a kifogással érintett döntés alapjául szolgáló eljárási cselekményt a Felelős Hatóság megismétli, vagy

e) a Kedvezményezett a kifogással érintett döntésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének eleget tesz.

22.7 Ha a kifogást elbíráló döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a Felelős Hatóság a hibát az erre irányuló kérelemre vagy hivatalból kijavítja, amennyiben az érdemben nem változtatja meg az ügy kimenetelét.

22.8 A Felelős Hatóság a döntés kézbesítését követő 30 naptári napon belül a kifogást elbíráló döntés visszavonását és új döntés meghozatalát kezdeményezi a döntésre jogosultnál, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, vagy a Szerződésbe, illetve a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltakba ütközik.