A megvalósítás helyszíne: AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT,
TALAJBIOM KUTATÓ
TRANSZDISZCIPLINÁRIS KIVÁLÓSÁGI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA
A FENNTARTHATÓ TALAJERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
GINOP-2.3.2-15-2016-00056
A megvalósítás helyszíne: AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT,
2462 Martonvásár,
Xxxxxxxxx xxxx 0.
Hrsz. 174 és 176.
Európai Regionális Fejlesztési Alap
A PROJEKT
CÉLKITŰZÉSE
A rendszerszemléletű kutatás fókuszában az a stratégia áll, hogy
a talajmetagenomikai
eredmények segítségével hozzájárulunk a
mainál hatékonyabb,
környezetkímélő,
fenntartható
növénytermesztési
eljárások kidolgozásához.
A talajbiommal kapcsolatos ismerethiányok kitöltését
a világviszonylatban is
egyedülálló több évtizedes
kontrollált mezőgazdasági
tartamkísérlet(ek) talajának elemzésével végezzük.
A következő területeken várunk előrelépést:
● A talajbiom diverzitása és a talaj- funkciók közötti összefüggések nö-
vénytermesztési rendszerekben.
● Hiánypótló vizsgálatok a talajfunk- ciók fenntartásában kulcsszerepet
játszó mikro- és mezobióta (baktéri- umok, gombák, mikro- és mezofau- na) diverzitása és a mezőgazdasá- gi célokból lényeges ökoszisztéma szolgáltatások közti kapcsolatok fel- derítése.
Kutatásaink eredményeképpen
● Fenntartható és nagyhatékonysá- gú növénytermesztés-technológiai
stratégiák kidolgozása indul meg.
● A trágyázási és vetésforgó varián- soknak a talajbióta diverzitására
gyakorolt hatás-elemzésével a nö- vénytermesztés szempontjából ide- ális mikrobiális közösségszerkeze- tet-megtartó kezelés-kombinációkat fejlesztünk.
● Javaslatot teszünk a mikrobiális
funkciókat kiegészítő talajoltó ké-
szítmények összetételére.
● Megalapítjuk a Kelet-közép-európai
Fenntartható Talajerőforrás-gazdál-
kodási Tudásközpontot (East-Cent- ral-European Knowledge Center for Soil Resource Management)
MEGVALÓSULT BERUHÁZÁSOK,
MŰSZERBESZERZÉSEK
A pályázat lehetővé tette három laboratórium korszerű felszerelését. A laboratóriumok épületgépészeti felújítását, kifestését az ATK saját forrásaiból valósította meg, az új bútorokat MTA pályázat finanszírozta. A laboratóriumok lelkét, vagyis a műszerezettséget a pályázatból valósítottuk meg mintegy 180 millió forint összegű beruházási forrásból. A három laboratórium funkcióját a tervbe vett kutatások aszeptikus munkavég- zés, ill. nagy „biológiai tisztaságú” munkahely igénye alapján határoztuk meg. Így az egyikben („nagytisztasá- gú munkahely”) a metagenomikai elemzések és az ahhoz szükséges - nukleinsav kivonást követő - előkészítő munkálatok folynak, míg az egymásba nyíló másik két helyiségben a többi, aszeptikus munkát nem feltétle- nül megkövetelő műveleteket végezzük. Megjegyezzük, hogy a beruházás részét képezték nagytisztaságú munkahelyek is („lamináris box”), ilyen módon mind a metagenomikai laboratóriumban, mind a talajökológiai laboratóriumban lehetőség van a fertőzésre nagyon érzékeny műveletek elkülönített végzésére.
A METAGENOMIKAI LABORATÓRIUM kulcsmű-
Illumina MiSeq NGS készülék a DNS szekvenáláshoz.
Illumina MiSeq NGS equipment for DNA sequencing.
szere az Illumina MiSeq DNS bázissorrend elemző berendezés. A berendezés alkalmas mind ún. amplikon, mind pedig shotgun szekvenálási technikák megvaló- sítására, de transzkripció elemzésére is használható. Egy-egy futással (mintegy 24 óra) 10-100 gigabit meny- nyiségű adat keletkezik. Ennek elsődleges gyűjtése a berendezés számítógépében történik, de az adatok kiértékelésére, bioinformatikai elemzésére, vagy az egyéb vizsgálatok során keletkezett adatokkal (pl. ter- méseredmények, talajbiokémiai- fizikai paraméterek stb.) együttes biostatisztikai elemzésére már a nagy adatbázisok tárolására és azokon műveletek végzésé- re alkalmas szerver számítógéprendszert szereztünk be. A „SuperMicro” gépeket az ATK új számítóközpont- jában helyezhettük el, ahol az üzemeltetés feltételei hiánytalanul rendelkezésre állnak. A laboratóriumokba további berendezéseket vásároltunk: különböző PCR rendszereket (beleértve a Q-PCR-t is), centrifugákat, nukleinsav tisztaság-, méret- és koncentrációmé- résre alkalmas felszerelést, és egyéb molekuláris laboratóriumi eszközöket, valamint a reagensek és minták tárolását szolgáló hűtő és fagyasztó berende- zéseket.
A molekuláris labor nélkülözhetetlen elemei a PCR készülékek.
PCR instruments are essential parts of the molecular laboratory.
A TALAJÖKOLÓGIAI LABORATÓRIUM két szobá-
A projekt során beszerzett Nikon mikroszkópok elsősorban
a mikro- és mezofauna kutatásban nélkülözhetetlen eszközök.
Nikon microscopes are used mainly for identification
of the micro- and mesofauna elements.
xxxxx felszerelése két eltérő feladat ellátását szolgálja. Az egyik kulcsrendszere egyfajta „vizualizációs plat- form”, amelynek a mikroszkópjai segítik a mikrofau- nával kapcsolatos, ill. egyéb mikroszkópos szerkezet feltárási munkákat. A másik szoba pedig egy hagyo- mányos talajmikrobiológiai, -biokémiai laboratóri- um. A felszerelés sterilizáló berendezéseket (autokláv és hőlégsterilező), inkubátort, liofilizáló és vákuum- centrifuga készüléket, az enzimológiai mérésekhez szükséges feltáró és elemző berendezéseket tartal- maz (abszorbancia mikrolemez leolvasó). Ugyanakkor itt helyeztük el a nukleinsav kivonáshoz használt automata berendezést is. Vagyis a talajminták ebbe a laboratóriumba érkeznek és a metagenomikai laborató- riumba csak a már kivont nukleinsav kerül át. A felsze- relésnek természetesen részét képezik centrifugák, mérlegek, valamint itt is a minta stb. tárolásra szolgáló hűtő és fagyasztó berendezések.
A KUTATÁSI PROJEKT
MINTAVÉTELI HELYSZÍNEI
Martonvásári tartamkísérlet.
A kísérleti terület Martonvásár mellett fekszik, ahol 1960-ban vetésforgós kísérletet állítottak be 7x5 kezeléssel, 4 blokkal (Xxxxxxx Xxxx), amit azóta is folyamatosan fenntartanak, tehát egy igazi hosszú távú tartamkísérlet. A kutatás során összesen 830 mintát vettünk és vizsgáltunk.
Kontroll mintavételi területek.
Teljesen ép bolygatatlan löszpusztagyep a tartamkísérlet környezetében nem volt, ezért egy kicsit távolabb
találtunk alkalmas területet, továbbá a közelben más művelési ágba tartozó lösztalaj területeket.
1. Helyi kontroll (Martonvásár), amely egy ruderális elemekkel tarkított löszgyep folt, legalább 20 éve nem bolygatott parlag. 70 mintát elemeztünk.
A Martonvásár melletti vetésforgós kísérlet (balra), helyszínének légi felvétele, és talajszelvénye (jobbra).
Aerial view of the crop rotation experiment near Martonvásár
(left), and a soil profile.
2. Bicskei kontrollterület. Natura 2000 védelem alatt lévő természetes löszpusztagyep (Bicske-Pócalja). Jelenleg semmilyen gazdálkodás nincs, régebben szarvasmarhát legeltettek itt. Meredek lejtése miatt mezőgazdasági művelésre nem alkalmas, így vi- szonylag érintetlen. 68 mintát vettünk.
3. Erdősült löszpusztagyep kontroll terület Rácke- resztúr határában, 3 különböző erdőrésszel (öreg tölgyes, akácos, fiatal tölgytelepítés). 96 mintát vizs- gáltunk.
A Martonvásár melletti vetésforgós kísérlet.
Crop rotation experiment at Martonvásár.
4. Battonya Tompapusztai löszpusztagyep. A Bé- kés-Csanádi-hát löszpusztagyepeinek egyik utolsó maradványa, a Körös-Maros Nemzeti Park foko- zottan védett egysége, az ország legnagyobb ösz- szefüggő, löszháton fekvő ősi löszpusztarét-állo- mánya kimagasló botanikai és zoológia értékekkel. A mezőgazdasági tájban szigetszerűen fennmaradt, viszonylag nagy kiterjedésű (20,9 ha) gyepet hosz- szú ideig marhákkal legeltették, több évtizede már csak kaszálják. 18 minta reprezentálja talaját.
5. Őrbottyán, humuszos homoktalajú terület, kar- bamidos műtrágyakezeléssel beállított kisparcellás kísérlet kukorica növénnyel. Az előbbi lösztalajú te- rületekhez képest egy kontrasztosan különböző ho- moktalajt is számításba vettünk.
Erdősült löszpusztagyep kontroll terület Ráckeresztúr határában
(öreg tölgyes balra fent, akácos jobbra fent és
fiatal tölgy telepítés lent).
Afforested control area on the outskirts of Ráckeresztúr
(old oak plantation top left, black locust top right and young oak plantation bottom).
1 | kukorica monokultúra |
2 | őszi búza monokultúra |
3 | kukorica időszakos monokultúra (3 év lucerna + 5 év kukorica) |
4 | búza időszakos monokultúra (3 év lucerna + 5 év őszi búza) |
5 | búza-kukorica dikultúra (2 év őszi búza + 2 év kukorica) |
6 | trikultúra (3 év lucerna + 3 év kukorica + 2 év őszi búza) |
7 | Norfolki-típusú vetésváltás (kukorica + tavaszi árpa + borsó + őszi búza) |
Vetésforgó kísérleti kezelések.
Treatments in crop rotation experiment. Numbers 1-7 indicate different crop rotations, while A-E show different fertiliztion treatments with I-IV experimental blocks.
Őrbottyán, karbamid műtrágyázásos kísérlet kukorica növénnyel.
N-fertilization experiment with xxxxx at Őrbottyán.
Szegély terület (talajszelvény helye)
A B C D
E
0
# (30 t/ha/4év) + NPK (100+50+50 kg/ha/év) 2008-ig szár/szalma + NPK (100+50+50 kg/ha) NPK (100+50+50 kg/ha)
felvett NPK (kukorica: 230+110+200 kg/ha/év; búza: 175+35+70 kg/ha/év)
Battonya Tompapusztai löszpusztagyep.
Loess grassland at Battonya (South Hungary).
Martonvásár melletti parlag és a Bicske-Pócalja löszpusztagyep,
mint kontroll területek.
The fallow near Martonvásár and the loess grassland at Bicske-Pócalja as control sites.
Tápanyag- kezelések:
Vetési sorrendek
I. Ismétlés
III. Ismétlés
II. Ismétlés
IV. Ismétlés
C | B | D | A | E |
6 | ||||
3 | ||||
2 | ||||
1 | ||||
7 | ||||
4 | ||||
5 |
C | B | D | A | E |
2 | ||||
4 | ||||
1 | ||||
5 | ||||
6 | ||||
3 | ||||
7 |
7 | ||||
6 | ||||
5 | ||||
4 | ||||
3 | ||||
2 | ||||
1 | ||||
E | D | C | B | A |
5 | ||||
3 | ||||
7 | ||||
2 | ||||
1 | ||||
6 | ||||
4 | ||||
D | E | C | A | B |
A TALAJHASZNÁLAT ÉS A
MŰVELÉSMÓD HATÁSA A
TALAJ SZERVES ANYAGAINAK
MENNYISÉGÉRE ÉS MINŐSÉGÉRE
A vizsgált talajok becsült szerves szén (SOC) készlete és annak
deficitje a szolum egészére vonatkoztatva.
Estimated soil organic carbon (SOC) stocks and deficits for the whole solum at the grassland (a), arable not fertilized (b), arable NPK fertilized (c), arable NPK + manure fertilized (d) and fallow (e).
SOC (t/ha) | STD | SOC deficit (t/ha) | |
Referencia gyep [a] (Bicske) | 56,70 | 1,87 | - |
Nincs trágyázás [b] | 12,31 | 0,96 | 44,40 |
NPK [c] | 13,89 | 0,94 | 42,82 |
NPK+ istállótrágya [d] | 13,30 | 0,97 | 43,40 |
Ugar (gyep) [e] | 25,38 | 1,14 | 31,32 |
Bolygónk talajtakarója globális léptékben nagyobb mennyiségű szenet tartalmaz szerves kötésben, mint az atmoszféra és a szárazföldi ökoszisztémák összes széntartalma. A mezőgazdaság intenzifikációjának hatá- sára szerves szénkészletük jelentős részét elvesztették. E szénmennyiség legnagyobb része a légköri szén- dioxid szint emelkedéséhez járult hozzá. E folyamat megfordítása egyben az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás egy eleme (pl. a talaj vízbefogadásá- nak és víztároló képességének emelése). A különböző gazdálkodási módok, ill. üzemrendszerek ebben a folya- matban, önmagukban is jelentős szerepet játszhatnak. A talajerő utánpótlási szerepe azonban még nem ismert. A martonvásári tartamkísérleti területen (NPK műtrágya használata, szerves tárgyázás kombinálva NPK műtrá- gya használatával, kukorica és búza monokultúrák, ill. dikultúra) csernozjom talajon vizsgáltuk a talajhasználat- nak a szerves anyag készlet egészére, illetve a külön- böző funkciójú és stabilitású pool-okra gyakorolt hatását. A földhasználat megváltoztatása, valamint a szántóföldi gazdálkodás intenzifikációjának eredményeként a tala- jok mind a mai napig nettó CO2 kibocsátók. A folyamat megfordítható, amelyet a martonvásári ugaroltatott terü- leten vizsgálni is lehetett.
A vizsgált talajok szerves anyagának H/C és O/C arányai (a) a talaj egészére vonatkoztatva; (b) a talaj aggregátumainak szerves anyagában. Grass = gyep és ugar, NPK = NPK műtrágya kezelés, NPK+M = műtrágya és istállótrágya kezelés,
No = nincs talajerő utánpótlás.
H/C and O/C ratios of soil organic matter in (a) whole soil; (b) in soil aggregate organic matter. Grass = grassland and fallow,
NPK = NPK fertiliser treatment, NPK+M = fertiliser and manure
treatment, No = no soil amendment.
A bicskei gyepet referenciaként használva a martonvá- sári talajok szerves szén deficitje meghaladja a 40t/ha értéket. A mintegy húsz éve ugaroltatott területre vonat- kozó érték 31 t/ha, ami 0.6 t/ha/év szerves szénkészlet növekményt jelent. Az általunk tapasztaltak a nemzet- közi szakirodalomban található értékekkel összhang- ban vannak. A talajművelés a szervesanyagokra több úton is hatással van. Ezek közül az egyik legfontosabb a talaj szerkezeti elemeinek rombolása. A szántott ta- lajokon a trágyázás hiánya a talajok vízbefogadását és a szerves anyagok stabilizációját segítő szerkezeti elemek (aggregátumok) arányának további csökkené- sét eredményezte. A szervesanyagok talajokban tör- ténő stabilizálódásában a szénülési folyamat az egyik kulcselem. A vanKrevelen diagramon ábrázolt H/C és O/C arányok alapján az ugaroltatott terület szerves anyagai gyorsan a referencia talajokéra emlékeztetnek. A talajerő utánpótlás tekintetében mind a H/C, mind az O/C arányok alapján megindult a szerves szén stabi- lizálódása. A talaj szerves anyagainak minőségére a talajművelésnek és a trágyázásnak volt hatása. A haszonnövények között kimutatható különbséget nem tapasztaltunk.
A MŰVELÉSMÓD HATÁSA
A KUKORICA ÉS AZ ŐSZI BÚZA
PRODUKTIVITÁSÁRA
ÉS TERMÉSSTABILITÁSÁRA
Az érdemi környezeti kultúrával bíró társadalmak valódi nemzeti kincsként kezelik a sokévtizedes tar- tamkísérleteket. Sokasodnak a fenntarthatósággal, az életminőséggel összefüggő társadalmi kérdések, melyekre lehetséges válaszadó források ezek a szántóföldi laboratóriumok.
A martonvásári vetésforgó vs. monokultúra tartamkí- sérlet közel hat évtizedes eredménysorai is igazolják, hogy a talaj mezőgazdasági használatának távlatos- ságára a vetésszerkezet, vagyis az adott területen fejlődő kultúrnövények, a termesztett fajok sorrend- je, annak időtartama, ciklikussága is hat. A vetés- forgónak és a növénytáplálásnak a produktivitásra gyakorolt, egymáshoz viszonyított dominanciáját a termesztett növényfaj is meghatározza. A kukorica termőképességét tekintve azokban a vetésszerke-
zetekben, amelyekben a faj részaránya elérte, vagy meghaladta az 50%-ot (lucerna-kukorica és búza-ku- korica dikultúra), a domináns termesztési faktor a trágyázás volt (84-85%). A fajok eltérő reakciótípusát igazolja, hogy a búza teljesítményére a vetésforgó
− minden vizsgált kezeléspárt tekintve − jelentősebb hatással volt, mint a kukorica produktivitására. Inverz dominanciaviszonyok érvényesek a búza norfolki-tí- pusú vetésforgóban történő, valamint a kukorica lu- cernás-dikultúrában való termesztése során.
A stabilitásvizsgálatok eredményei szerint a trá- gyázott kezelésekben a monokultúrás termesz- téshez viszonyítva a kukorica produktivitását a lucernás dikultúra 7, a búzás dikultúra és a lucer- nás-búzás trikultúra 4,5, míg a norfolki négyes forgó 3,8 t/ha környezeti átlag felett haladta meg.
A vetésforgó és a trágyázás hatása a kukorica és a búza termésére di- (LK, LB, BK) és trikultúrában (LBK), valamint norfolki-típusú vetésforgóban (BoBKTá). Martonvásár, 1960-2016
Effects of crop rotation and fertilization on maize and wheat yields in di- (LK, LB, BK) and tri-cultures (LBK) and in a Norfolk-type rotation (BoBKTá) between 1960-2016. B – őszi búza (winter wheat); Bo – borsó (peas); K – kukorica (maize); L – lucerna (alfalfa); Tá – tavaszi árpa (spring barley).
Tartamkísérleteink eredményei arra hívják fel a figyel- met, hogy talajaink minőségromlásának megakadá- lyozása, termőképességének fenntartása, javítása elképzelhetetlen a tudatos szervesanyag-gazdálko- dás, a víz- és szénmegőrző talajművelési eljárások alkalmazása nélkül. A Green Deal által kitűzött célok megvalósítása szükségszerűvé teszi, hogy a hazai növénytermesztési gyakorlatba, az intenzív techno-
lógiákba is beépüljenek új szemlélettel kifejlesztett készítmények. Az új mikrobiológiai készítmények, biopeszticidek, növekedésszabályozó anyagok ok- szerű és eredményes alkalmazása elképzelhetetlen azok működési feltételeinek, esetleges hatástalan- ságuk okainak felderítése nélkül. Ezeknek az össze- függéseknek a felismerésében szereppel bírnak a tartamkísérletek is.
A TALAJ MIKROBIÓTA
DIVERZITÁS VÁLTOZÁSA
A modern mezőgazdasági művelési módok és az ezekkel együtt járó talaj termékenységet fokozó el- járások a termesztett növények talajában jelentősen csökkenthetik a mikrobaközösségek taxonómiai sokféleségét. Kutatásunk során a Bacteria és az Archaea közösségek összetételének elemzésé- vel arra kerestünk választ, hogy milyen változás következett be a mezőgazdasági művelésből több évtizede felhagyott kontroll talajhoz képest a több mint 60 éve intenzív művelés alatt álló ta- lajokban a növény faja, valamint a trágyázási és a művelési módok függvényében. A martonvásári kukorica és búza monokultúra és dikultúra tartam- kísérletek trágyázás nélküli (kezeletlen), kizárólag szervetlen (NPK) trágyázott, valamint szervetlen és szerves (kombinált) trágyázott talajainak és a kont- roll talajnak az összehasonlító mikrobiális diverzitás elemzését 16S rRNS gén alapú amplikon szekve- nálással végeztük el. A baktériumtörzsek antimikro- biális hatóanyag teszteléséhez tenyésztésen alapuló módszert alkalmaztunk. Eredményeink alapján szig-
nifikáns különbséget mutattunk ki a művelt talajok és a parlagon hagyott (kontroll) talaj mikrobiotájának összetételében, mind a Bacteria, mind az Archaea taxonok vonatkozásában. Minden mintában a Pro- teobacteria, a Bacteroidota és az Acidobacteriota tör- zsek képviselői voltak a leggyakoribbak. A domináns közösségalkotó taxonok és a gyakori talajbaktérium nemzetségek arányában a művelési módok szerint nem volt számottevő különbség. Bizonyos taxonok relatív gyakorisága egyértelműen a különböző trá- gyázási típusokhoz volt köthető. A kezelési módok közül a baktériumközösségek szerkezetére és az antimikrobiális hatóanyag termelésére legnagyobb mértékben az NPK műtrágyázás hatott. A vizsgált talajok baktériumközösségének összetételét a hosszútávú (szervetlen) trágyázás jobban befo- lyásolta, mint az eltérő művelési módok vagy a termesztett növény faja. A szervetlen műtrágyák- nak a művelt talajok mikrobiótájára gyakorolt erőteljes diverzitáscsökkentő hatását szerves trágya kijuttatásával azonban mérsékelni lehetett.
A trágyázás, a búza és kukorica monokultúra és a búza-kukorica dikultúra hatása a baktériumok diverzitására.
Effect of fertilization, wheat and maize monocultures and wheat-maize dicultures on bacterial diversity.
● non fertilized maize monoculture; non fertilized wheat monoculture;
■ non fertilized maize-wheat diculture;
●▲■ the same cultures with mineral fertilization;
●▲■ the same cultures with manure and
added mineral fertilizers.
A talajminták teljes halmazában azonosított OTU-k abundanciája alapján rajzolt Bacteria (0) hálózat. Végpontok: baktériumrendek. A körök mérete az adott taxon abundanciájának négyzetgyökével arányos. Színnel kiemelt törzsek:1: Patescibacteria; 2: Armatimo- nadetes; 3: Actinobacteria; 4:Cyanobacteria; 5: Bacteroidetes; 6: Chloroflexi; 7: Proteobacteria [a: δ-Proteobacteria; b: α-Proteobac- teria; c: γ-Proteobacteria]; 8: Firmicutes; 9: Gemmatimonadetes; 10: Planctomycetes; 11: Elusimicrobia; 12: Verrucomicrobia;
13: Acidobacteria.
Összesen: 9059 OTU; 1711 taxon; 34 baktériumtörzs.
Bacteria network drawn based on the abundance of OTUs identifi- ed in the total set of soil samples. Endpoints are orders. Alltogether 9059 OTUs, 1711 taxa; 34 bacterium phyla. Numbers refer to the most abundant bacterium phyla.
ERDŐTALAJOK METAGENOMIKAI
ELEMZÉSE
A Martonvásár és Ráckeresztúr határában kijelölt há- rom erdőterület talajtípusa megegyezik a mezőgaz- dasági területek talajával, így ezek az erdőtalajok, mint bolygatatlan kontroll területek, kiváló alanyai a talajban lejátszódó folyamatok és a mikrobiális di- verzitás kapcsolat elemzésének. A három kijelölt erdőállomány 20 éves elegyetlen akácos, 2 éves csertölgy elegyes kocsányos tölgy fiatalos, ill. egy 80 éves csertölgy és virágos kőris elegyes kocsá- nyos tölgyes volt. Az erdőtalajokat 4 éven keresztül vizsgáltuk, mely során elvégeztük az évente a vege- tációs időszakban 3, ill. 5 alkalommal, három ismét- lésben, 2 talajrétegből gyűjtött talajminták talajfizikai,
- kémiai és mikrobiológiai elemzését (amplikon szek- venálással). A mikrobiális közösségek katabolitikus aktivitás-mintázatának vizsgálatára mikrorespirációs
tesztet végeztünk, emellett elemeztük a környeze- ti (talajtani) változóknak a mikrobiom össszetételre gyakorolt hatását.
Megállapíthattuk, hogy mindhárom erdőtalaj ese- tében az Acidobacteria, Actinobacteria, Proteo- bacteria és a Verrucomicrobia törzsek domináltak. A talaj-mikrobiom összetétele alapján a Xxxx-Xxxxxx index felhasználásával készített NMDS ábra elem- zésével megállapítható, hogy a két tölgyes talaj-mik- robiom összetétele közötti különbség nagyobb a tölgy-akác viszonylathoz képest. Ez arra enged kö- vetkeztetni, hogy a talaj mikrobiális összetételére az erdőállomány szerkezete nagyobb hatással van, mint annak fafajösszetétele (legalábbis, a vizsgált fajok esetében).
A talaj baktréiumközösségek relatív abundan- ciája törzsi szinten a három erdőterületen 2018-ban. A: 0-10 cm mélység,
B: 10-40 cm mélység.
Relative abundance of soil bacterial commu- nities at the phylum level in the three forest stands in 2018.
A: 0-10 cm soil depth, B: 10-40 cm soil depth; akác = black locust,
fiatal tölgyes = young oak plantation, idős tölgyes = old oak plantation.
Az egyes erdőállományok talajbióta összetétel alapján (Bray-Curtis index) szerkesztett NMDS ábrája (2018). ET1: Fiatal tölgyes; ET2: idős tölgyes; EA1: Akácos.
NMDS plot of the soil biota composition (Bray-Curtis index) of the forest stands in 2018.
■: young oak;
●: old oak;
▲: black locust.
KATABOLIKUS AKTIVITÁS- MINTÁZATOK ELEMZÉSE
A földhasználat megváltoztatása erdő- vagy gyep- gazdálkodásról szántóföldi gazdálkodásra, továbbá a szántóföldi gazdálkodás intenzifikációja a biodi- verzitás csökkenéséhez és a talajfunkciók sérülé- séhez vezethet. Jelen kutatási megközelítésünk a talajmikrobióta katabolikus aktivitás-mintázatának az elemzésére irányult. Összehasonlítottuk a kataboli- kus aktivitás-mintázat meghatározására alkalmazott Multiresp és Microresp módszereket. A martonvá- sári tartamkísérlet és a kontroll területek lösz talaján a következő mintákat elemeztük: 1) természetes löszgyep Bicske-Pócalján (LG), 2) ugar (UG) és bú- za-kukorica dikultúra 3) helyi kontroll (A12), 4) NPK műtrágyázott (A6), 5) istálló + műtrágyázott (B12) parcellák. A talajmintákhoz 15 különböző szerves szubsztrátot adtunk, majd az ezek mikrobiális bontá- sa során bekövetkező talajlégzés változását mérve összevetettük a különböző kezelések katabolikus aktivitás-mintázatát. A gyep, ugar és a NPK műtrá- gyázott területekről származó minták katabolikus ak- tivitás-mintázata szignifikánsan elkülönült egymástól, de a kontroll és a csak istállótrágyával kezelt talaj
nem vált el egymástól. A vizsgált Multiresp és Mic- roresp módszerek eredményei összhangban vannak egymással, az eltérő talajhasználat mindkét módszer esetén elkülönült. A talaj kémiai tulajdonságai közül a talaj szerves-C, nitrát-N és pH szignifikáns módon befolyásolta a katabolikus aktivitás-mintázatot.
Ezt követően összehasonlítottuk a katabolikus ak- tivitás-mintázatokat kukorica és búza monokultú- rás rendszerekben három trágyázási mód mellett (kontroll; NPK kezelés; NPK + istállótrágya), továb- bá vizsgáltuk a szezonális hatásokat két év alatt. Eredményeink alapján a mikrorespirációs (Micro- Resp) módszer alkalmazása ígéretesnek tűnik a talaj mikrobiális közösség in situ katabolikus aktivitás-min- tázatának elemzésére eltérő talajok, művelési mó- dok vagy egyéb kezelések hatásának kimutatására. A növénykultúra hatása (kukorica vagy búza) alig kimutatható változást okozott. Ennél jóval markánsabb különbségek jelentkeztek az eltérő trágyakezelések hatására. A szezonális hatás a kukorica monokultúra talajában volt nagyobb.
Katabolikus aktivitás-mintázat (respirációs aktivitás) elemzése (Microresp módszer) a talajmintákból.
Analysis of catabolic activity patterns (respiratory activity) with the Microresp technique in soil samples.
Katabolikus aktivitás-mintázatok redundancia-analizise a talajkémiai változók hatásának feltűntetésével.
Redundancy analysis of catabolic activity patterns by detecting the effect of soil chemical variables.
GYÖKÉRKOLONIZÁLÓ ENDOFITON GOMBÁK VIZSGÁLATA
A növények számos nem-patogén mikroorganiz- mussal élnek együtt, többek között a talaj biom és a növényi mikrobiom egy fontos tagjaként jelenlé- vő gyökérkolonizáló endofiton (DSE) gombákkal. Ezek a gombák gyakoriak természetes élőhelyek fű- féléiben és a mezőgazdaságban fontos kalászosok (például a búza) és kukorica gyökereiben, az élőhe- lyek talajában is. A DSE-közösség tagjai pozitív ha- tással lehetnek a gazdanövények produkciójára és túlélésére, mely hatást többek közt a talaj tápanya- gellátottsága és az adott növényfaj is befolyásolja. Mindezek ellenére kevés vizsgálat irányult mezőgaz- dasági területeken ültetett gazdaságilag fontos gabo- nafélék/fűfélék DSE gombáira, ezek közösségeire és a fontosabb domináns csoportokra. Ezek vizsgálatá- hoz megfelelő területet biztosítottak a martonvásári talaj-tartamkísérlet parcellái, melyen hosszú ideje nevelnek monokultúrában növényeket. Vizsgálata- ink során évente több alkalommal gyökér mintákat gyűjtöttünk a tartamkísérleti területekről. Ezek egy részében fluoreszcens és klasszikus fénymikrosz- kópos eljárásokkal vizsgáltuk a gombakolonizációt. Száznyolcvan minta esetén azok felszínsterilizálása,
majd táptalajra helyezése után izoláltuk a gyöke- rekből a gombákat. A gombákat DNS kivonás után molekuláris biológiai módszerekkel, az adott gom- bacsoport faj szintű azonosítását lehetővé tévő DNS szakaszok vizsgálatával azonosítottuk. Összesen több mint 350 DSE törzset sikerült izolálnunk és azo- nosítanunk, melyek a filogenetikai elemzések alap- ján legalább 21 leszármazási vonalat reprezentáltak. Jelentős részük a Setophoma terrestris és Periconia macrospinosa fajokhoz tartozott, melyek általánosan ismert DSE gombák. Néhány kisebb gombacsoport- tól eltekintve a gyakori és domináns DSE csoportok általánosan jelen voltak az eltérő kezelésű területe- ken is. Munkánk során azonosítottuk a területen jelenlévő domináns csoportokat, melyek további vizsgálata alapvető fontosságú, hiszen így meg- alapozott információkat kaphatunk a mezőgaz- dasági területeken is nagy jelentőségű gyakori gombacsoport funkciójáról. A törzsgyűjteményünk lehetőséget ad arra, hogy a gazdanövény és a külön- böző kezelések hatását az alkalmazások szempont- jából is fontos kérdésekben vizsgálhassuk.
A kukorica endofiton izoláláshoz mintázott gyökere (balra), a gyökeret kolonizáló fluoreszcensen festett hifák a gyökérben (középen) és egy a gyökerekből izolált tenyészet (jobbra).
A maize root sampled for endophytic isolation (left), fluorescently stained hyphae colonizing the root (centre)
and a culture isolated from xxx xxxxx (right).
A MEZOFAUNA ÖSSZETÉTELE AZ ŐSZI BÚZA ÉS KUKORICA TALAJÁBAN
A talajban élő (mikro)ízeltlábúak mintázatképző paramétereinek feltárása az egyik legjobban kutatott kérdés a talajökológiában. A martonvásári hosszú távú mezőgazdasági tartamkísérlet egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy tanulmányozhassuk a talajban élő atka- és ugróvillás közösségek mintázatformáló változóit. Búza és kukorica mono- és dikultúrát vizsgáltunk, amelyek több mint 60 éve műtrágya és istállótrágya kezelés alatt állnak. Két éven keresztül gyűjtöttük tavasszal és ősszel a mintákat, hogy a talajban élő mezofauna tagjait kinyerjük. Az atkákat és ugróvillásokat rend szintig határoztuk, majd a talajtulajdonságokkal együtt elemezve összehason- lítottuk a közösségeket az egyes kezelések között.
A vetésforgó talajmintákból kinyert atkák.
Acari extracted from the soil samples of the crop rotation.
Különböző rendekbe tartozó talajatkák abundanciájának redundan- cia-analízise a kezelések és a talajkémiai változók hatásainak feltűntetésével.
Redundancy analysis of the abundance of soil Acari belonging to
different orders, revealing the effects of treatments and soil chemical variables. ● maize, ●wheat.
A vetésforgó talajmintákból kinyert ugróvillások.
Collembolans extracted from the soil samples of the crop rotation
A talaj mezofauna kinyerése a talajból Berlese-típusú futtatókkal.
Recovery of soil mesofauna from the soil with Berlese-type funnels.
A legfontosabb közösségformáló változók a ter- mesztett növény és a vizsgálati év voltak. A legtöbb atka és ugróvillás csoportot a búzaföldeken találtuk, bár voltak olyan atkacsoportok, amelyek a kukoricát preferálták. Az egyes évek változatos abundancia eredményeket mutattak, amely kapcsolatba hoz- ható a két vizsgált év eltérő csapadékösszegével. A trágyázásnak nem volt kimutatható hatása a talaj- lakó állatokra, pedig a talaj pH értéke és foszfát tar- talma eltért az egyes kezelések között. Emellett bizo- nyos atkacsoportok térbeli mintázatokat is mutattak, amelyek függetlennek tekinthetők a kezelésektől és a termesztett növénytől. Néhány mezofauna cso- port a dikultúra parcellákban nagyobb abundan- ciával fordult elő, mint a monokultúrában. A hosszú távú kísérletet tartalmazó terület lehetővé tette, hogy nagy bizonyossággal feltárjuk a trágyá- zás közvetlen, hosszú távú hatását a talajlakó álla- tokra, és emellett kimutassuk a további mintázatkép- ző faktorokat a szántóföldön.
A NÖVÉNYZET
DIVERZITÁSMUTATÓINAK
VÁLTOZÁSA A TERMÉSZETKÖZELI, ILL. ANTROPOGÉN GYEPEKBEN
A vetésforgó monokultúrák vizsgálatához választott három kontroll gyepterületen mértük fel a hajtásos növények diverzitását. Martonvásáron a szántó- földi kísérleti parcellák szomszédságában fekvő másodlagos gyepben, és Bicskén a táj természe- tes növénytakaróját képviselő löszpusztagyepben 2018 és 2021 között négy éven át tavasztól őszig nagy részletességgel követtük a növényzet állapo- tát. A délkeleti országhatárnál fekvő Battonyán egy országosan kiemelkedő természetességi értékű löszpusztai ősgyepet egy alkalommal mértünk fel 2021 nyarán. A hagyományos növénytársulástani felvételezés módszerét használva 4 m x 4 m-es mintanégyzetekben rögzítettük az előforduló fajokat és tömegességüket Battonyán és Bicskén 4, Mar- tonvásáron 2 ismétlésben.
Mintanégyzetenként átlagosan 54 növényfaj for- dult elő 154% összesített borítással a bicskei ter- mészetes gyepben, míg a martonvásári másodla- gos gyepben az átlagos 23 faj 125% borítást ért el. A 2021 nyári mintában a battonyai és a bicskei ter- mészetes löszpusztagyep fajszáma hasonló volt (32, ill. 34), akárcsak a fajok összesített borítása (113%, ill. 105%). A Shannon- diverzitás értéke a ter- mészetes referencia gyepekben 2,46-3,18 (Bicske) és 1,88-2,15 (Battonya, csak nyári adat) volt, míg a martonvásári másodlagos gyepben 1,43-1,76 között alakult. A fajok rang-tömegesség diagramjának me- redek lefutása erős dominanciát jelez a másodlagos gyepben (az összes borítás több mint felét egyetlen faj, a réti perje [Poa pratensis] adta), míg a természe- tes gyepeknél kapott kisebb meredekségű összefüg- gés a nagyobb fajszám és a fajok közötti kiegyenlí- tettebb tömegességi viszonyok eredménye.
Növénytársulások felvételezése a Bicske melletti löszpusztagyepen.
Survey of the plant communities in the natural grassland near Bicske.
A növényfajok rang-tömegesség diagramja a természetes löszpusz- tagyepben Bicskén (B1-B4) és a másodlagos gyepben Martonvá- sáron (M1-M2) 2021 júliusában. A fajok tömegességét borításuk méri, a vízszintes tengelyen a fajok tömegességük szerint csökkenő sorrendben állnak.
Rank-abundance diagram of plant species in a natural loess grass- land in Bicske (B1-B4) and in a secondary grassland in Martonvásár (M1-M2) in July 2021. Species abundance is measured by ground cover, on the horizontal axis the species are ranked in decreasing order of abundance.
A fajkészlet flóraelem megoszlását Bicskén nagyfokú stabilitás, valamint az európai és a kontinentális fajok dominanciája jellemezte, míg Martonvásáron a bolygatott gyepben az európaiak mellé kozmopo- lita elterjedésűek zárkóztak fel. Az életformák közül a bicskei gyepet az évelő lágyszárú fajok uralták, míg Martonvásáron az évelők mellett jelentős volt az 1-2 éves fajok szerepe is. A fajok ezermagtömeg eloszlása az évelő gyepre jellemző képet mutatta Bicskén. A bicskei természetes gyep nagyobb stabilitását jelzi, hogy az egymást követő évek között a fajok 14-17%-a cserélődött ki, míg a martonvásári másodlagos gyepben ez az érték 19-23% volt.
Köszönetnyilvánítás
Köszönetet mondunk elsősorban
Prof. Xx. Xxxxxx Xxxxx akadémikusnak az ATK korábbi főigazgatójának, a projekt kezdeményezéséért és támogatásáért; nélküle ez a projekt nem jöhetett volna létre.
Köszönet illeti továbbá a Széchenyi 2020 program keretében Magyarország Kormánya és az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatását, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia kiegészítő támogatását a projekt finanszírozását illetően.
Köszönet illeti a befogadó intézményeket és azok vezetőit, az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegyetemet és az Agrártudományi Kutatóközpontot.
Köszönet a projekthez csatlakozó további intézményeknek: (Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet,
Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum) és külföldi partnereknek
(Institute of Soil Biology, České Budějovice
és Sapientia University, Miercurea Ciuc (Csíkszereda)).
Nagy köszönet a projektben dolgozó személyeknek!
(Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx,
Xxxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx,
Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx,
Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxx X. Xxxxx, Xxxxx Xxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx,
Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxx Xxxxx, Xxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxx)
Köszönjük továbbá a projektmenedzsmentet segítő munkatársak munkáját az adminisztrációban és a közbeszerzésekben: Xxxx Xxxxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxxxx,
Xxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxx,
Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxx.
Publikációk
Xxxxx, E., Xxxxxxx, N., Xxxxxxx, V., Xxxxxxx. X., Xxxx, X., Xxxxxx, T., Xxxxxx, M. An opto-electronic sensor-ring to detect arthropods of significantly different body sizes. Sensors 20, 982; (2020)
Xxxxxxx, A.K., Mucsi, X., Xxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxxxxx, T., Xxxxx-Xxxxxx,
T. Variation in Sodic Soil Bacterial Communities Associated with Different Alkali Vegetation Types. Microorganisms 9 : 8 Paper: 1673 (2021)
Xxxxxxx, X., Mucsi, X., Xxxxxxx, P., Xxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxxxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxx-Xxxxxx, X. Standing Vegetation Exceeds Soil Microbial Communities in Soil Type Indication: A Procrustes Test of Four Salt-Affected Pastures. Agronomy 11 : 8 Paper: 1652 , 12 p. (2021)
Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxx, X., Xxxxxx, M. Detecting soil microarthropods with a camera-supported trap. Insects 11, 244. (2020)
Xxxxxxx, N., Xxxxxxx, M., Xxxxxx, A., Xxxxx-Xxxxx, Gy., Xxxxx, X., Mucsi, M., Xxxxx-Xxxxxx, X., Xxxxxxx, V., Xxxxx, X., Xxxxxx, X. Effects of single and repeated drought on soil microarthropods in a semi-arid ecosystem depend more on timing and duration than drought severity PLOS one 14 : 7 Paper: e0219975, 16 p. (2019)
Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxxxx, X., Mucsi, M., Xxxxx-Xxxxxx, X. Soil metabolic activity profiles of the organic and conventional land use at Martonvásár. Columella: Journal of Agricultural And Environmental Sciences 5:(1) pp. 27-35. (2018)
Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxx-Xxxxxx,
T. Alphaproteobacteria communities depend more on soil types than land managements. Acta Agriculturae Scandinavica, Section B – Plant & Soil Science 69:2, 147-154 (2019)
Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxx, I., Xxxx X., Xxxxxxxx X., Mucsi M., Xxxxx- Xxxxxx X., Xxxxxxxx X., Xxxxxx X. Density and Diversity of Microbial Symbionts under Organic and Conventional Agricultural Management Microbes and Environment 34(3): 234–243. (2019)
Xxxxxx, Xx. I., Xxxxxxx, N., Xxxxxx, P., Xxxx-Xxxxxx, B., Xxxxxxxx, O., Xxxxxxxxxxxxxx, X., Xxxxxx, M. An Opto-Electronic Sensor for Detecting Soil Microarthropods and Estimating Their Size in Field Conditions. Sensors 17(8), 1757; (2017)
Xxxxxxx, V., Xxxxxxx, N., Xxxx, Zs., Xxxxx-Xxxxxx, X., Mucsi, M., Xxxxxx,
M. Crop species and year affect soil-dwelling Collembola and Acari more strongly than fertilisation regime in an arable field Applied Soil Ecology 173 p. 104390 Paper: 104390 (2022)
Xxxx, X., Nagymáté, Zs., Xxxxxxx, Cs., Xxxxx, B., Xxxxxx, J., Xxxxxx, I., Xxxxxxx, É. Xxxxxx, X., Xxxxxxxxxxx, X. 2019. Monitoring of soil microbial inoculants and their impact on maize (Zea mays L.) rhizosphere using T-RFLP molecular fingerprint method. Applied Soil Ecology, 138: 233–244. (2019)
Xxxx, X., Nagymáté, Zs., Xxxxxxx, Cs., Xxxxx, B., Xxxx, X., Xxxxxxx- Xxxxxx, X., Xxxx, B., Xxxxxx, J., Xxxxxxxxx, B., Xxxxxx, É., Xxxxxxxxxxx,
K. Evaluating the combined effect of biochar and PGPR inoculants on the bacterial community in acidic sandy soil. Applied Soil Ecology 160, 103856; (2021)
Megyes, M., Xxxxxxx, A.K., Xxxxxxx, T., Márialigeti, K. Variations in the diversity of soil prokaryotic communities in response to different long- term fertilization and crop rotation regimes in maize fields. Applied Soil Ecology 168:104120 (2021)
Mucsi, X., Xxxxx, X., Xxxxx-Xxxxxx, X., Xxxx, X., Borsodi, AK. Denaturing gradient gel electrophoresis and multi-SIR profiles of soil microbial communities from a karst doline at Aggtelek National Park, Hungary Folia Microbiologica 66 pp. 107-114. , 8 p. (2021)
Xxx Xxxxxxx, D.J., Xxxxx, DJ., Xxxxxxx, X., Xxxxxx, H., Xxxxxxxxx, I., Xxxxxxxx, X., Xxxxxx, M., Xxxxxx, X., Xxxxxxxx, S., Xxxx, Z., Xxxxxxx,
S. Metagenomics Reveals Bacterial and Archaeal Adaptation to Urban Land-Use: N Catabolism, Methanogenesis, and Nutrient Acquisition. Frontiers in Microbiology 10 Paper: 2330 , 17 p. (2019)
Xxxx, Zs., Xxxx, X., Xxxxxx, J.K., Xxxx, X., Xxxxxxx, N., Xxxxxxx, V., Xxxxxx, M. Automatic Field Detection of Western Corn Rootworm (Diabrotica virgifera virgifera; Coleoptera: Chrysomelidae) with a New Probe. Insects 11: 8 Paper: 486. (2020)
Xxxx, Zs., Xxxxxxxx, X., Xxx Xxxxxxx, DJ., Xxxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxxxxx, ID., Xxxxx, DJ., Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxx, X. Earthworm assemblages in urban habitats across biogeographical regions. Applied Soil Ecology 151: July Paper: 103530 (2020)
Xxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Megyes, M., Xxxxx, M., Xxxxx, X., Xxxxxxxxxxx, K. Mikrobaközösségek metabolikus aktivitása és 16S rRNS gén alapú filogenetikai diverzitása kukorica monokultúra rizoszféra-talajban. Agrokémia és Talajtan 67, 2, 227-244. (2018)
Xxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Megyes, X., Xxxxx, M., Xxxxx-Xxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxxx, Z., Xxxxx, G., Xxxxxxxxxxx, X. Comparison of soil bacterial communities from juvenile maize plants of a long-term monoculture and a natural grassland Agronomy 10: 3 Paper: 341 (2020)
Kivitelezésben részt vevő intézmények munkatársainak affiliációja:
• ELTE TTK Talajbiom Kutató Kiválósági Központ
• ELTE TTK Biológiai Intézet Mikrobiológiai Tanszék
• ELTE TTK Biológiai Intézet Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék
• ELTE TTK Biológiai Intézet Növényszervezettani Tanszék
• ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet és Tájföldrajzi Tanszék
• ATK Talajtani Intézet
• ATK Mezőgazdasági Intézet
• CSFK Földrajztudományi Intézet
• Soproni Egyetem, Erdészeti Tudományos Intézet, Sárvári Kísérleti Állomás és Arborétum
TALAJBIOM KUTATÓ TRANSZDISZCIPLINÁRIS KIVÁLÓSÁGI KÖZPONT LÉTREHOZÁSA
A FENNTARTHATÓ TALAJERŐFORRÁS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
GINOP-2.3.2-15-2016-00056
Összefoglaló és továbblépés
A projektben mintegy 180 millió forint értékű eszköz- beszerzéssel korszerű laboratóriumot hoztak létre a talaj-mikrobióta-növény rendszer vizsgálatához. Több mint 20 kutató és megközelítőleg ugyanennyi hallgató és technikai munkatárs vett részt a projekt megvalósításában az Xxxxxx Xxxxxx Tudományegye- tem és az Agrártudományi Kutatóközpont (ELKH) részéről. A több tudományterületen átívelő kutatás a fenntartható növénytermesztés mellett a talajmi- nőség megőrzését szolgáló kutatás során végzett mérésekkel jelentős adatbázist hoztak létre (talajké- mia, szerves szén, mikrobiom diverzitás, mezofauna, flóra és termésadatokkal). Az eredmények gyakorlati hasznosítására is törekedtek a jó mezőgazdasági gyakorlatot támogató szaktanácsadás fejlesztésére, a vállalati együttműködések kialakítására, például a fenntartható növénytermesztés támogató termékek hazai fejlesztésében. A Kelet-Közép-európai Fenn- tartható Talajerőforrás-gazdálkodási Tudásközpont kialakítása is küszöbön áll.
Summary and the way ahead
In the project, state-of-the-art laboratories have been established to study the soil-microbiota-plant system by allotting around HUF 180 million for asset purchase. More than 20 researchers and approximately the same number of students and technical staff from Xxxxxx Xxxxxx University and the Centre for Agricultural Research (ELKH) participated in the project. Through transdisciplinary research, a significant database has been built of data obtained at the investigation of soil chemistry, organic carbon, microbiome diversity, mesofauna, flora and crop data of the Martonvásár Long-Term Experiment and is analysed in order to help sustainable crop production and maintenance of the soil quality. Efforts are also being made to put the results into practice by the development of expert advice to support good agricultural practice and to developing business partnerships, for example in the domestic development of products to support sustainable crop production.
Európai Regionális Fejlesztési Alap