Minta az ajánlás 2. alcímében foglaltak szerinti, forintra átváltáshoz kapcsolódó szerződésmódosításról szóló tájékoztatáshoz
Minta az ajánlás 2. alcímében foglaltak szerinti, forintra átváltáshoz kapcsolódó szerződésmódosításról szóló tájékoztatáshoz
CHF alapú, referencia-kamatlábhoz kötött kamatú, élő gépjárművásárlási kölcsönszerződés esetében, amelynél a 2015. február 1-jétől számított hátralévő futamidő meghaladja a 3 évet, és a kamatfelár nincs a teljes futamidőre rögzítve
Fogyasztó neve: Xxxxx Xxxxx
Fogyasztó értesítési címe: 1234 Város, Utca 1.
A forintra váltással érintett szerződés száma, megjelölése: XY-123456 számú gépjárművásárlási kölcsönszerződés
Tisztelt Ügyfelünk!
Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2015. évi CXLV. törvényben (a továbbiakban: Törvény) előírt kötelezettségünknek eleget téve a fent megjelölt szerződésből eredő, devizában nyilvántartott tartozásának forintra váltása érdekében ezúton szerződése módosítását kezdeményezzük.
E levélben tájékoztatást adunk a Törvény előírásai alapján elkészített szerződésmódosítási ajánlat lényegi elemeiről és a szerződésmódosítással kapcsolatos tudnivalókról. Levelünkhöz mellékeljük a szerződés módosításra kerülő rendelkezéseit (1. melléklet), a szerződésmódosítás hatályba lépésének napjától hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészleteket, valamint – a szerződésmódosítás esetén, illetve annak hiányában Önre háruló törlesztési teher összevetését elősegítendő – a szerződésmódosítás hiányában a 2015. augusztus 19. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyam alapján fizetendő törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatot (2. melléklet).
Tájékoztatjuk, hogy a szerződés módosítása esetén a fent megjelölt szerződésből eredő, devizában nyilvántartott követelést az MNB által 2015. augusztus 19. napján jegyzett hivatalos devizaárfolyamon
– azaz 287,22 HUF/CHF árfolyamon – forintkövetelésre váltjuk át, emellett elengedjük az ezen árfolyam és a jelzálogkölcsön tartozások forintosítása során alkalmazott 256,47 HUF/CHF árfolyam közötti különbözetre eső, le nem járt, devizában nyilvántartott követelésrészt.
A követelés-elengedés eredményeként az Ön tartozása 307 500 forinttal csökken.
A forintra történő átváltással módosuló szerződési feltételek:
Forintra átváltást megelőzően (2015.11.15.)1 | Forintra átváltást és a Törvény szerinti követelés- elengedést követően | |
Devizában nyilvántartott lejárt követelés összege (deviza és Ft):2 | 10 CHF 2 872 Ft | - |
Forintban nyilvántartott lejárt követelés összege (Ft): | 200 Ft | - |
Devizában nyilvántartott még nem esedékes követelés összege (deviza és Ft):2 | 10 000 CHF 2 872 200 Ft | - |
Forintban nyilvántartott még nem esedékes tőkekövetelés összege (Ft): | 0 Ft | 2 687 772 Ft |
Forintban nyilvántartott még nem esedékes egyéb követelés összege (Ft): | 120 000 Ft | - |
Összes követelés (Ft): | 2 995 272 Ft | 2 687 772 Ft |
Elengedett követelés összege a devizában nyilvántartott még nem esedékes követelés alapján (Ft): | 307 500 Ft | |
Kamat mértéke: | 6,5 % | 6,5% |
Referencia-kamat: 3 | 3 havi CHF LIBOR | 3 havi BUBOR |
Referencia-kamatláb: 3 | 0 % | 1,35% |
Kamatfelár: | 6,5% | 5,15 % |
Kamatfelár-változtatási mutató: 4 | D2F3 | H4F3 |
Hátralévő futamidő (hónap): | 61 | 61 |
1 A forintra váltás értéknapja.
2 A forintra váltást megelőző deviza követelés összege 287,22 HUF/CHF árfolyamon került forintban megállapításra.
3 A referencia-kamatláb (a referencia-kamat mértéke) a kamat számításának alapjául szolgáló, jellemzően a devizanem függvényében megválasztott, a nyilvánosság számára hozzáférhető, mindenkori irányadó kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamat mértéke az aktuális referencia-kamatláb és a kamatfelár összegeként kerül meghatározásra. Az alkalmazható referencia-kamatlábakat és azok hivatalosan közzétett mértékének elérhetőségét a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé honlapján. (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxx-xxxx/xxxxxxxxxx- kamatok)
4 A kamatfelár-változtatási mutató a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelezők által nem befolyásolható, tőlük független, valamint általuk el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatfelár módosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám. Valamely referencia-kamat vagy referencia-hozam változását fejezi ki a bázis időszakhoz mérten, amely megmutatja, hogy a referencia-kamatlábon felüli kamatrész (kamatfelár) milyen mértékben változtatható. A kamatfelár legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosítható. Az alkalmazható kamatfelár-változtatási mutatókat, azok képletét, magyarázatát és mértékét a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé honlapján. (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxx-xxxx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxxxx-xxxxxx)
A szerződésmódosítás, annak mellőzése és a szerződés felmondásának lehetősége
Felhívjuk figyelmét, hogy a szerződésmódosítás a fogyasztó részéről elfogadottnak minősül, amennyiben a szerződés módosításra kerülő rendelkezéseinek kézbesítésétől számított 30 napon belül a fogyasztó nem él a szerződésmódosítási ajánlat elutasításának vagy a szerződés felmondásának a Törvényben meghatározott, alább bemutatásra kerülő lehetőségével. Ha e lehetőségek egyikével sem él, úgy kell tekinteni, hogy a megküldött szerződésmódosítási ajánlatot teljes körűen elfogadta, és a szerződés közös megegyezéssel módosult.
Amennyiben tehát Ön a szerződésmódosítási ajánlatban foglaltak szerint élni kíván a forintosítás lehetőségével, tennivalója nincs. Ez esetben a szerződése az e tájékoztatóban foglaltak szerint kerül módosításra. A szerződés módosított rendelkezéseit jelen tájékoztatóhoz mellékelve küldjük meg Xxxxx.
A szerződés módosításának napja a szerződés módosításra kerülő rendelkezéseinek a fogyasztó részére történő kézbesítését követő 31. nap, azzal, hogy a szerződés módosításának hatálya 2015. november 15. napjára visszamenőleg áll be. A szerződés módosítása esetén a szerződésmódosítás hatálybalépésének napját követően fennálló tartozás kerül forintra átváltásra.
Amennyiben nem kíván élni a forintosítás lehetőségével, a szerződés módosításra kerülő rendelkezéseinek kézbesítését követő 30 napon belül igazolható módon, írásban
a) nyilatkozhat arról, hogy a szerződésmódosítást nem fogadja el, vagy
b) díj-, költség-, és jutalékmentesen felmondhatja a szerződést.
Több adós esetén e nyilatkozatok megtételére kizárólag az adóstársak együttes, egybehangzó nyilatkozatával van mód. A szerződésmódosítási ajánlat elutasítása esetén a nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell azt, hogy az adós a forintosítást célzó szerződésmódosításhoz nem járul hozzá.
Felhívjuk figyelmét, hogy a szerződésmódosítási ajánlat elutasítása esetén tartozása továbbra is a szerződésben eredetileg meghatározott devizanemben áll fenn, és az árfolyamkockázatot – forintban történő teljesítés esetén – Ön a továbbiakban is teljes egészében viseli, emellett a Törvényben előírt követelés-elengedésre sem kerül sor. Ezzel szemben a követelés forintra történő átváltása esetén az árfolyamkockázat megszűnik, a törlesztési teher kiszámíthatóbbá válik, és a fenti tájékoztatásban foglaltak szerint elengedjük a szerződés alapján fennálló követelés egy részét. A forintosítás esetén a kamatkockázat megváltozott mértékével kell számolnia.
Felhívjuk a figyelmét továbbá, hogy a szerződés felmondása esetén a szerződésből eredő fizetési kötelezettsége a forintra váltást megelőző, eredeti szerződési feltételeknek megfelelően egy összegben esedékessé válik, amelyet legkésőbb a szerződés szerinti felmondási idő utolsó napjáig köteles teljesíteni.
A követelés forintra történő átváltásával járó előnyökről az alábbiakban tájékoztatjuk
Megszűnik az árfolyamkockázat, ezzel a törlesztési teher és a futamidő kiszámíthatóbbá válik.
Devizaalapú kölcsön esetében az adós tartozása devizában áll fenn, annak törlesztése azonban forintban történik. A forintban teljesítendő fizetési kötelezettség mértéke ezért a forint adott devizához viszonyított erősödésétől, illetve gyengülésétől, tehát az árfolyam változásától függ. Az adósnak a forint gyengülése (az árfolyam növekedése) esetén többet kell visszafizetnie, így a terhei növekednek, míg a forint erősödése (az árfolyam csökkenése) esetén kevesebbet, tehát a terhei csökkennek. Tekintettel arra, hogy az árfolyam esetleges változása, annak iránya és mértéke előre nem kiszámítható, az adós számára ez jelentős kockázatot jelent, hiszen a kedvezőtlen árfolyamváltozásból eredő többletfizetési kötelezettség teljes egészében az adóst terheli. A követelés forintra váltásával ez a kockázat megszűnik, mivel az átváltást követően az adós tartozása forintban áll fenn, és e tartozást forintban is törleszti.
A forintosítást megelőzően az Ön szerződésében fix forint összegben került meghatározásra a törlesztőrészlet, ezért az árfolyam kedvezőtlen változása a törlesztőrészletek növekedését ugyan nem eredményezte, azonban az árfolyamváltozás eredményeként árfolyam-különbözetből származó többletfizetési kötelezettség halmozódott fel. Emiatt Önnek a futamidő végén egy összegben esedékes, jelentősebb összegű fizetési kötelezettséggel, illetőleg a szerződésben foglaltak szerint a futamidő jelentős meghosszabbításával kellett számolnia.
A forintosítást követően egyenlő összegű (ún. annuitásos) törlesztőrészletekben történik a teljes tartozás törlesztése árfolyam-különbözetből származó többletfizetési kötelezettség fennmaradása, illetve a futamidő későbbi szükségszerű meghosszabbítása nélkül.
A törlesztési metódus megváltoztatása a törlesztőrészlet és a futamidő – Törvényben meghatározottak szerint történő – egyszeri korrekcióját teszi szükségessé, azonban az árfolyamkockázat megszűnésével és a szerződés törlesztési metódusának módosulásával mind a törlesztési teher, mind a futamidő kiszámíthatóbbá, kockázatmentesebbé válik, hiszen az árfolyamváltozás a továbbiakban nincs kihatással a szerződésből eredő fizetési kötelezettségekre és a futamidőre.
Csökken a fennálló tartozás
Ahogy arról levelünk elején tájékoztattuk, a Törvény rendelkezései alapján a fent megjelölt szerződésből eredő – le nem járt, devizában nyilvántartott – követelésből elengedjük az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a szerinti devizaárfolyam (256,47 HUF/CHF) és a Törvényben meghatározott devizaárfolyam (287,22 HUF/CHF) különbözetére eső részt.
A hiteldíj mértékében nem történik változás
A szerződés alapján fizetendő kamat, díj, illetve költség mértéke a szerződés módosításával nem változik.
A forintra történő átváltással a kamatkockázat mértékében történő változásról az alábbiakban tájékoztatjuk
Tájékoztatjuk, hogy a forintra átváltással az árfolyamkockázat megszűnik, azonban a kamat esetleges változásából eredő kockázat továbbra is fennáll. A szerződés módosításával a szerződés szerint alkalmazott referencia-kamatláb és kamatfelár-változtatási mutató megváltozása miatt a kamatkockázat mértéke tekintetében változás áll be.
Szerződésében a kamat mértéke nem a teljes futamidőre került meghatározásra, az a futamidő alatt az adós számára mind kedvezőtlenül, mind kedvezően változhat. A kamat mértékének növekedése esetén mind a törlesztőrészletek, mind a futamidő alatt összességében megfizetendő kamat összege megnő, így a szerződés alapján az adós által megfizetendő teljes összeg is növekszik. A kamat meghatározásának módjától és a kamat változására, módosítására vonatkozó szerződési feltételektől függ, hogy a kamat mértéke mely feltételek, körülmények függvényében, mikor, milyen időközönként és milyen mértékben változhat. A kamat mértékének várhatóan bekövetkező, de előre nem látható irányú és mértékű változásából eredő kockázatot teljes egészében az adós viseli. A kamat mértékének növekedése esetén a felmerülő többletfizetési kötelezettség az adóst terheli.
A kamat a szerződésben meghatározott és a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatláb (pl. BUBOR, jegybanki alapkamat) és a kamatfelár összegeként kerül meghatározásra. A kamat mértéke mind a referencia-kamatláb változásából eredően, mind a kamatfelár pénzügyi intézmény általi egyoldalú módosításából eredően változhat.
A kamat mértéke a referencia-kamatláb változásának követésével automatikusan változik. A referencia-kamatláb mértékét a szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének (periódusának) megfelelő időközönként (pl. 3 hónapos BUBOR esetében 3 havonta) kell a referencia-kamatlábhoz igazítani.
A szerződésben meghatározott időtartamú kamatperiódusokon belül a kamatfelár mértékét a pénzügyi intézmény nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni, a kamatperiódusok lejárta után azonban a pénzügyi intézmény a szerződésben meghatározott és a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja a kamatfelár és ezzel a kamat mértékét.
A forintra történő átváltással a kamatkockázat nem új kockázatként jelenik meg a szerződésben. Az e kockázatban bekövetkező változás abban áll, hogy a jövőben felszámításra kerülő szerződés szerinti kamat mértékét a korábbiaktól eltérő tényezők befolyásolják abban az esetben, ha sor kerül az átváltásra. A változás alapja az, hogy az átváltást megelőzően alkalmazott referencia-kamatláb és kamatfelár- változtatási mutató, illetve az átváltást követően alkalmazásra kerülő referencia-kamatláb és kamatfelár- változtatási mutató eltérő mértékű kamatokat eredményezhet a jövőre nézve.
Nem határozható meg előre, hogy a jövőben hogyan alakul a felszámítható kamat mértéke a forintra történő átváltással, illetve annak elmaradása esetén. Valós lehetőségként kell számolnia az adósnak azzal, hogy a forintra történő átváltás eredményeként a kamat mértéke a jövőben kedvezőtlenebb módon alakul annál, mintha az átváltásra nem került volna sor. Az átváltás eredményeként, illetve annak mellőzése
esetén kialakuló kamatmértékek közötti különbözet előre nem számszerűsíthető. Ennek megfelelően az sem határozható meg előre, hogy átváltás esetén vagy annak mellőzése esetén alakul kedvezőbb módon a kamat mértéke az adós számára.
A kamatkockázat mértékében beálló változás megítélésének az alapjául a forintra váltást megelőzően, illetve az azt követően alkalmazásra kerülő referencia-kamatláb és kamatfelár-változtatási mutató megismerése szolgál.
A forintra váltást megelőzően alkalmazott referencia-kamatláb bemutatása:
A forintra váltást megelőzően alkalmazott referencia-kamatláb a 3 hónapos CHF LIBOR. (LIBOR: Londoni bankközi deviza referencia-kamatláb, amelyet a bankközi piaci szereplők meghatározott periódusra egymás között irányadónak tekintenek.)
A CHF LIBOR hivatalosan közzétett mértékéről a következő internetes oldalon tájékozódhat: xxxxx://xxx.xxxxxx.xxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx/000.
A forintra váltást követően alkalmazandó referencia-kamatláb bemutatása:
A forintra váltást követően alkalmazott referencia-kamatláb a 3 hónapos BUBOR. (BUBOR: Budapesti bankközi forint referencia-kamatláb, amelyet a bankközi piaci szereplők meghatározott periódusra egymás között irányadónak tekintenek.)
A BUBOR hivatalosan közzétett mértékéről a következő internetes oldalon tájékozódhat: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxx/xxxxx0.xxx.
A forintra váltást megelőzően alkalmazott kamatfelár-változtatási mutató bemutatása:
A forintra váltást megelőzően alkalmazott kamatfelár-változtatási mutató: D2F3
A mutató a devizaforrás likviditási prémiumát ragadja meg, a 3 havi átlagos AKK referenciahozamokkal, csökkentve az azonos futamidejű mutató érvényességét megelőző 3 havi átlagos BIRS-vel, majd növelve a mutató érvényességét megelőző 3 hónap CIRS felárral. Az indikátor a magyar államadósság-törlesztési kockázati felára és a forint forrás deviza forrásra való cserélésének a költségét mutatja meg. Emellett figyelembe lehet venni olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg.
A mutatónak 2 változata van a 3 éves (D2F3) és az 5 éves (D2F5) kamatperiódus, ahol a megegyező futamidejű hozamok értendők a képletben.
D1F = ( ákkt+1 - BIRSt+1 + CCIRSt+1 ) - (ákkt - BIRSt - CCIRSt ) + KTi
ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban az ÁKK referenciakamat, vagy BIRS vagy CCIRS 3-havi számtani átlaga.
ákk: Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján a 3 (3 éves kamatperiódus esetén) és 5 éves (5 éves kamatperiódus esetén) névleges futamidejű államkötvényre vonatkozóan kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamok értéke.
BIRS: a kamatperiódus hosszához alkalmazkodó lejáratú BIRS 3 havi átlagolása az a pénzügyi mutató amely a Hitelező hitelkockázatától és piaci megítélésétől egyaránt független és kifejezi, hogy ezen az áron tudja a Hitelező változó kamatozású forrását fix kamatozásúra cserélni, biztosítva ezzel a fogyasztó számára a periódus alatt változatlan kamatot/kamatfelárat. A BIRS (Budapest Interest Rate Swap) jegyzések 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 15 év lejáratokra kerülnek publikálásra, és olyan jegyzések, melyek a bankközi piacon átlagos piaci feltételek mellett a bankok által egymás részére az adott futamidőre jegyzett HUF kamatswap (IRS) vételi és eladási kamatlábak számtani középértékének (midswap) átlaga, ahol az adott futamidőre vonatkozó éves fix xxxxx (ACT/365 bázison) kerül jegyzésre a 6 hónapos BUBOR (ACT/360) jegyzéssel szemben. A Magyar Forex Társaság a Magyar Nemzeti Bankkal közösen működteti a Budapesti Kamatswap Fixing (BIRS), napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. A BIRS ráták elérhetők az MNB honlapján.
CCIRS: Az MNB K14 adatszolgáltatásból származtatott havi CCIRS index. CHF-EUR devizakosár alapján, középtávú futamidőkre súlyozott átlag HUF-fal szemben, vagyis devizacserés kamatswap (különböző devizanemben denominált tőke- és kamatcsere). A K14 adatszolgáltatásból származtatott CHF-EUR devizakosárra átlagolt mutató a hazai bankok kötéseit mutatja.
A CCIRS azt mutatja, hogy mekkora felárat kell fizetnie a bankoknak, ha egy adott futamidőre forintot devizára cserélnek.
KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt
a) e jogállására vagy a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyilízing-nyújtásra való jogosultságára tekintettel,
b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében,
c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy
d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével,
de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1-ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint:
𝐾𝑇𝑖
= 𝑁𝐴𝑖−1
𝐴𝐿𝐿𝑖−1
ahol:
KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt.
NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt az i–1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg.
ALLi-1: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány i–1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi.
A forintra váltást követően alkalmazandó kamatfelár-változtatási mutató bemutatása:
A forintra váltást követően alkalmazott kamatfelár-változtatási mutató: H4F3
A mutató a 3 havi átlagos ÁKK referenciakamat és a BIRS különbségéből ragadja meg a likviditási prémiumot forinthitelek esetén. Emellett figyelembe lehet venni olyan bankrendszert érintő, bankoktól független működési költséget (új fiskális teher), amely 2014. december 31-t követően jelentkezik vagy emelkedik meg.
A mutatónak 3 változata van a 3 éves (H4F3), a 4 éves (H4F4) és az 5 éves (H4F5) kamatperiódusra, ahol a 3 és 5 éves kamatperiódus esetében a megegyező futamidejű hozamok értendők a képletben. A 4 évet átfedő kamatperiódus esetén az 5 éves ÁKK és BIRS hozamokat kell behelyettesíteni a képletbe.
H4F = ( ákkt+1 - BIRSt+1 ) - (ákkt - BIRSt ) + KTi
ahol t a kamatperiódust jelöli, mely maximum 6 lehet (5 darab kamatváltoztatás). Egészen pontosan a kamatperiódus fordulónapja előtti 120. nap hónapját megelőző 3 hónapban az ÁKK referenciakamat, illetve BIRS 3-havi számtani átlaga.
ákk: Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) által havi rendszerességgel közzétett, az elsődleges forgalmazók árjegyzési kötelezettsége alapján a 3 (3 éves kamatperiódus esetén) és 5 éves (4 és 5 éves kamatperiódus esetén) névleges futamidejű államkötvényre vonatkozóan kereskedési naponként számított és közzétett referenciahozamok értéke.
BIRS: a kamatperiódus hosszához alkalmazkodó lejáratú BIRS 3 havi átlagolása az a pénzügyi mutató amely a Hitelező hitelkockázatától és piaci megítélésétől egyaránt független és kifejezi, hogy ezen az áron tudja a Hitelező változó kamatozású forrását fix kamatozásúra cserélni, biztosítva ezzel a fogyasztó számára a periódus alatt változatlan kamatot/kamatfelárat. A BIRS (Budapest Interest Rate Swap) jegyzések 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 12 és 15 év lejáratokra kerülnek publikálásra, és olyan jegyzések, melyek a bankközi piacon átlagos piaci feltételek mellett a bankok által egymás részére az adott futamidőre jegyzett HUF kamatswap (IRS) vételi és eladási kamatlábak számtani középértékének (midswap) átlaga, ahol az adott futamidőre vonatkozó éves fix xxxxx (ACT/365 bázison) kerül jegyzésre a 6 hónapos BUBOR (ACT/360) jegyzéssel szemben. A Magyar Forex Társaság a Magyar Nemzeti Bankkal közösen működteti a Budapesti Kamatswap Fixing (BIRS), napi megállapítását szolgáló fixingeljárást. A BIRS ráták elérhetők az MNB honlapján.
KT: A 2015. január 1-én vagy azt követően hatályos jogszabályban (ideértve az Európai Unió kötelező jogi aktusát is) előírt olyan fizetési kötelezettség, amelyet a pénzügyi intézmények a fizetési kötelezettség alanyaként (nem a fizetési kötelezettség alanyai helyett vagy javára) teljesítenek, feltéve, hogy e fizetési kötelezettség a pénzügyi intézményt
a) e jogállására vagy a hitel-, kölcsön- vagy pénzügyilízing-nyújtásra való jogosultságára tekintettel,
b) a hitel-, a kölcsön- vagy pénzügyilízing-szerződések megkötése vagy azok teljesítése következtében,
c) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-szerződés alapján kapott kamat, díj vagy más hozam alapulvételével, vagy
d) a hitel-, kölcsön-, vagy pénzügyilízing-ügylethez közvetlenül kapcsolódó költség, ráfordítás alapulvételével,
de nem jogsértő magatartása jogkövetkezményeként terheli. A mutató értékét a 2015. január 1-ét követően bevezetett (jogszabályban megállapított) fizetési kötelezettség kivezetése, vagy az ezen időpontot követő emelések későbbi csökkentése mérsékeli. A mutató számítása: A mutató értéke 2015. április 1-én 0. A mutató értéke évente egyszer, minden év április 1-én (ha az előző évre vonatkozó fizetési kötelezettség megállapítására előírt határidő március 20-át követő időpont, akkor a határidő leteltének napját követő második hónap első napján) változik az alábbi képlet szerint:
𝐾𝑇𝑖
= 𝑁𝐴𝑖−1
𝐴𝐿𝐿𝑖−1
ahol:
KTi: az i. évi fizetési kötelezettség miatti kamatváltoztatási mutató bázispontban kifejezve. Adott kamatperiódusban történt fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetését/kivezetését vagy mértékének 2014. december 31-ét követő egy alkalommal történő megemelését/vagy csökkentését egyszer érvényesíthet a pénzügyi intézmény, nem pedig az összes hátralévő kamatperiódus alatt.
NAi-1: a fizetési kötelezettség 2014. december 31-ét követő bevezetése vagy mértékének 2014. december 31-ét követő megemelése miatt az i–1. évre a pénzügyi intézmények által megfizetett összeg.
ALLi-1: a fizetési kötelezettség alapját közvetlenül befolyásoló hitelállomány i–1. évi Felügyeleti Mérleg szerinti nettó átlagállományának a nagysága, ideértve azt az esetet is, amikor a fizetési kötelezettség alapját az adott hitelállományon elért kamat vagy díjbevétel képezi.
Egyéb tudnivalók
A forintra történő átváltáshoz kapcsolódó szerződésmódosításért díj, költség, jutalék vagy más fizetési kötelezettség nem számítható fel, az a fogyasztók számára ingyenes.
Felhívjuk figyelmét, hogy az adós – illetve több adós esetén valamennyi adóstárs együttesen – magasabb törlesztőrészlet vállalása mellett a szerződés futamidejének rövidítését kezdeményezheti. A fogyasztóval szemben díjat, költséget, jutalékot vagy más fizetési kötelezettséget ezért nem számítunk fel, amennyiben e kezdeményezésre a szerződés módosításra kerülő rendelkezéseinek kézbesítését követő 60 napon belül kerül sor.
Tájékoztatjuk, hogy a Törvény szerinti szerződésmódosítással a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyilvántartott alábbi adatai módosulnak:
- a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja.
A módosult adatok a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény előírásainak megfelelően átadásra kerülnek a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére.
Ha határidőben nem kapta meg a Törvény szerinti szerződésmódosításról szóló, valamint az azzal összefüggő dokumentumokat, vagy vitatja a szerződésből eredő követelés forintra történő átváltásának számítását, a kamat számítását vagy az új törlesztőrészleteket tartalmazó táblázatban foglalt adatok és számítások megfelelőségét, panaszt terjeszthet elő pénzügyi intézményünk felé. A panasz kizárólag írásban terjeszthető elő. Panaszát megküldheti postai úton (pénzügyi intézmény postacíme), benyújthatja ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeinkben, vagy megküldheti faxon (panasz benyújtására szolgáló fax szám), illetve elektronikus úton (panasz benyújtására szolgáló e-mail cím). A panasz benyújtása a szerződésmódosítási ajánlat fenti tájékoztatás szerinti elutasításának hiányában nem érinti a forintra történő átváltást. A panaszára adott, indokolással ellátott álláspontunkat tartalmazó válaszunkat a panasz kézhezvételét követően 60 napon belül küldjük meg.
Keltezés
Aláírás