Hatályos: 2011. november 1-jétől

Elemi kár casco kiegészítő

biztosítás különös feltételei

Hatályos: 2011. november 1-jétől

Nysz.:14966

Tartalomjegyzék

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója 3

Elemi kár casco kiegészítő biztosítás különös feltételei 6

1. fejezet: A biztosítás köre 6

2. fejezet: Biztosítási szolgáltatás 6

3. fejezet: Területi hatály 8

4. fejezet: A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése

és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 8

5. fejezet: Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 9

6. fejezet: Önrészesedés 9

7. fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége 9

8. fejezet: Kockázatkizárás 10

9. fejezet: A szerződő/biztosított kötelezettségei 10

10. fejezet: Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 11

11. fejezet: A biztosító mentesülése 11

12. fejezet: A szerződésben érintett felek jogállása 11

13. fejezet: Elévülés 11

14. fejezet: Biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés módosítása 11

15. fejezet: A szerződés módosítása 11

16. fejezet: Egyebek 11

2

A Generali-Providencia Biztosító Zrt. ügyféltájékoztatója

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zrt. társasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpana- szoknak – azok jellege szerint – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjeszté- sének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény alapján kiadhatja.

Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

1. A Generali-Providencia Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt. majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.

A társaság az ISVAP által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tõkéje): 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

Telefon: (00-0) 000-0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali PPF Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában: 34275688

Székhelye: NL–0000 XX Xxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxxx 000.

2. A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyfélszol- gálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetőleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 kék számon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati Divíziójánál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44. – szóban (személye- sen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján postai úton, a (00-0) 000-0000 telefax számon, vagy a gene- xxxx@xxxxxxxx.xx elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát a fenti módokon és elérhetőségi címeken közölheti.

3. A biztosító felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., központi levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.. 777., központi telefon: (00-0) 000-0000, központi fax: (00-0) 000-0000, a Felügyelet ügyfélszolgálati telefonszáma: (06-40) 203-776, e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx)

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.

4. A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetőbb szabá- lyokat a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény tartalmazza.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezeteknek, személyek-nek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenysége vonatkozásában fogyasztóvédelmi hatóságként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi

− a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügye- letéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben meghatározott jogszabályokban előírt rendelkezéseknek,

− a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseinek,

− a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek,

− és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kér- déseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban együttesen fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek), továbbá

− a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség

betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezet általi megsértése esetén (a továbbiakban fogyasztóvédelmi eljárás).

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

3

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárást is kezdeményezhet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A fogyasztó a biztosítási szerződésből eredő igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz.

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény.

6. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggõ, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõdéssel kapcsolatos, az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggő adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szak- tanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanács- adói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

4

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetén – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval

szemben, ha az a)–j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jog- alap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bûnüldözõ szerv, illetõleg a pénzügyi információs egységként mûködõ hatóság – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelõzésérõl és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözõ szerv, illetõleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minõsülõ adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérõ által aláírt titoktartási záradékot.

9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

– az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

– fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

– a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

– az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelő) történő adattovábbítást úgy kell tekinteni, mint- ha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor.

11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről, székhelyéről és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a biztosítási szerződésekre vonatkozó adó- zással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendő díjra, a biztosító szolgáltatására, illetőleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket.

13. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelõzõ állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelõ összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelybõl annak összege kiszámítható.

14. A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következőket:

– A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződési feltételek és záradékok előírásai az irányadók.

– Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni.

– A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.

15. A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx

elnök-vezérigazgató ügyvezető igazgató

5

Elemi kár casco kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. fejezet

A biztosítás köre

Jelen kiegészítő casco biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kárt az alábbiak szerint:

I. Biztosított vagyontárgy

Kizárólag olyan, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (2009. évi LXII. Törvény, továbbiakban: Gfbt.) hatálya alá tartozó, Magyarországon forgalomba helyezett, a jelen szerződés kockázatviselés kezdetének időpontjában legfeljebb 12 éves (gépjármű életkora a kockázatviselés kezdetének időpontjában = kockázatviselés kezdet éve

– gyártási év), személygépjármű vagy 3,5 tonnát meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergép- jármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) lehet, amelyre vonatkozóan annak üzembentartója a jelen feltétel szerinti szerződés megkötésének időpontjában és a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában is a Gene- rali-Providencia Zrt-nél (a továbbiakban: biztosító) rendel- kezik érvényes, határozatlan idejű kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási (a továbbiakban: kgfb alapbiztosítás) szerződéssel.

A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelően van biztosítva.

A gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a jelen feltételek 2. fejezet V. pontjában írt korlátozásokkal. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre a biztosítás nem nyújt fedezetet.

II. Üzembentartó

A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba (jellemzően a forgalmi engedélybe) bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.

III. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik a biztosított vagyontárgyra kötött kgfb alapbiztosítás szer- ződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottja a gépjármű tulajdonosa. Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag a kgfb alapbiztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

IV. Biztosítási események

IV.1. Elemi kár

IV.1.1. a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban külső – a gépjárművön kívül keletkezett – tűz átterjedése folytán ke- letkezett tűz, illetve külső – a gépjárművön kívül keletkezett – robbanás által okozott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények;

IV.1.2. villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természe- tes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább

15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, bel- víz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hó- nyomás;

IV.1.3. a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokoza- túnak jelzett földrengés;

IV.1.4. kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal kö- vetkeznek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

Amennyiben egy elemi káresemény időpontjában a biztosító casco biztosítottjainak fizetendő összesített biztosítási összeg az 1000 millió forintot meghaladja, akkor az egyes biztosítási összegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege az 1000 millió forintot nem haladhatja meg. Időben és térben különböző hatásból keletkező károk egy eseménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az atmoszférikus, illetve tektonikus okra vezethetők vissza.

2. fejezet

Biztosítási szolgáltatás

Biztosítási összeg az 1. fejezet IV. pontban foglalt káreseményekre

– totálkárnak minősülő kár esetén a 2. fejezet I. pontban foglaltak alapján, míg nem totálkár (részkár) esetén a 2. fejezet II. pontban foglaltak alapján – meghatározott összeg.

A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve ha a szerződő fél az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével. A biztosítási díj feltöltését a biztosított kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fedezetfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a biztosított kérése alapján biztosító kiszámítja.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekö- vetkezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával az alábbi pontok szerint megállapított összeget fizeti azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölésre, úgy elsődlegesen a biztosító a megállapított összeget a kedvez- ményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

I. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

I.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

I.1.1. a gépjármű megsemmisült vagy

I.1.2. a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke (vételkori számlaér- ték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték-szolgáltatás értéke) maradványértékkel csökkentett összegét és a javítási költség a szolgáltatási érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték, káridőponti érték alapján nyújtott szolgáltatás esetén a káridőponti érték) 70

%-át meghaladja. Indokolt esetben ettől az értéktől legfel- jebb 15 százalékponttal térhet el a biztosító pozitív és nega- tív irányban is, ilyen eset különösen az, ha a gépjárműre a kár- kori érték 30%-át meghaladó vételi ajánlat érkezik. Műsza- kilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén

6

a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.

I.2. A biztosított gépjárművek totálkára esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított egy évig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjármű az először forgalomba helyező tulajdonosé, a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakereskedő által, a gyártástól számított 1 éven belül, garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű, valamint a káresemény időpontjáig sé- rülésmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesítményhez mérten időarányosan vizsgálja a biztosító.

Az első forgalomba helyezés óta eltelt idő	Biztosítási szolgáltatás a vételkori számlaérték százalékában
0–6 hónapig	100%
7–12 hónapig	90%

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biztosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösszege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végösszegében érvényesített vásárlási ked- vezményeket is.

Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva a felmerült áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű egyéb tétel) fizetési kötelezettség utóbb bármely módon megtérül a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a jelen bekezdés és a fenti táblá- zat alapján számított biztosítási szolgáltatás értékéből levonja az áfa és egyéb felmerült, de bármely módon megtérült közterhek arányosított értékét, amely arányosí- tott értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a bármely módon megtérült áfa és egyéb közterhek össze- gét szorozza a fenti táblázatban szereplő adott százalékos mértékkel.

Amennyiben a biztosított gépjárművel kapcsolatban áfa és más közteher nem merült fel, akkor a biztosítási szolgáltatás számítása megegyezik a fent leírtakkal.

Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügyfél részéről nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

I.3. A biztosított gépjárművek első forgalomba állításától számí- tott 13. hónap első napjától, illetve azon biztosított gépjár- művek esetében, amelyek nem felelnek meg az I.2. pont- ban meghatározott követelményeknek, a biztosítási szolgál- tatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték, figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsök- kenés). Káridőponti forgalmi érték a káresemény időpont- jában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjármű- nek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azon- ban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban defi- niált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított árnál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők

közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti kor- rekció a gépjármű hat éves koráig, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül

– áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határoz meg, hogy a fel nem merült

– vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridő- ponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közter- hekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

I.4. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

I.5. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fenn- állása alatt bekövetkezett totálkár káreseményre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot, valamint e közterhek megfizetését igazoló okiratot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

I.6. A tulajdonos/szerződő rendelkezése alatt maradt alkatré- szek értékét és a maradványértéket a biztosító a biztosítási szolgáltatás összegéből levonja.

II . Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

II.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (2. fejezet I.1. pont), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

II.1.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott ár- színvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaművele- teire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kal- kulációs programban szereplő értékek (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apróanyagok költségeit a felhasznált alkatré- szek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők fi- gyelembe.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció ered- ményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

7

II.1.2. amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek cseréje, beépítése, helyreállítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi már- kaszervizben történt, vagy ennek hiányában a cserét, beépítést, helyreállítást követően az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz ezen alkatrészek működőképességét írásban igazolja.

II.2. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó- forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektro- akusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvénye- sít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalombahelyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalombahelyezés időpontjának a gyár- tási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

II.3. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a II. 2. pont szerint. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%- ban fogadja el.

II.4. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg.

II.5. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, hasz- nálatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költsége- ket a biztosító nem térít meg.

II.6. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal ren- delkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költ- ség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

III. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegy- zőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a kárt rende- ző kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatko- zásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a bizto-

sított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyi- ben az ajánlatot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál alacso- nyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.

IV. Az I.–III.-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira is, figyelemmel az V. pontban foglaltakra is.

V. A gépjárműbe a gyártás során és azt követően beépítésre került extra tartozékok esetében a biztosítási szolgáltatás az alábbiak szerint korlátozott:

– a gépjárműbe a gyártás során vagy azt követően utólag, extra tartozékként beépített elektroakusztikai berendezésekre és azok tartozékaira azok káridőponti értékéig, de legfeljebb 300 000 Ft értékhatárig nyújt fedezetet a biztosítás azzal, hogy a gépjárműbe a gyár- tás során és azt követően beépítésre került extra tartozékokra együttesen (ideértve az elektroakusztikai berendezéseket és azok tartozékait), azok káridőponti értékéig, de legfeljebb a gépjármű káridőponti ér- tékének 50%-áig nyújt fedezetet a biztosítás.

3. fejezet Területi hatály

A biztosítás területi hatálya Európa területére terjed ki. Európa föld- rajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási véde- lem nem terjed ki.

4. fejezet

A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak, a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése

A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő casco biztosítás megkötésére kizárólag a kgfb alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg kerülhet sor.

A kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában az ajánlattételt követő 15. napon jön létre, azzal, hogy a kockázatviselés kezdő időpontja a kgfb alapbiztosításban meghatározott kezdő időponttal egyezik meg, feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot e határidőn belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére megilleti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejűleg esetleg díjelőleg is átvételre került.

A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik a kgfb alapbiztosítás biztosítási időszakával.

A biztosítási díj megfizetése

Az első díjrészlet – a felek eltérő megállapodásának hiányában

– a biztosítási időszak kezdő napján, illetve ha az későbbi, a szerződés létrejöttekor, míg a biztosítás folytatólagos díja a biztosí- tási szerződésben megjelölt díjfizetési gyakoriságtól függően an- nak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

Tekintettel arra, hogy a kgfb alapbiztosításhoz kötött kiegé- szítő casco biztosítást a biztosító a kgfb alapbiztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díj- fizetés módjától függően a szerződő részére megküldött

– a kgfb alapbiztosítás és kiegészítő casco biztosítás díját

8

együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) ezen kötvényszámot és a kgfb biztosítás módozat megjelölést alkalmazza.

Az ajánlat átvételekor a biztosító képviselője által átvett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés hatályba lépése esetén az első biztosítási díjba kerül beszámításra.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész bizto- sítási évre járó kiegészítő casco biztosítási díj megfizetését köve- telheti.

A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

A biztosítási díj nem fizetése esetén a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével, egyezően a kgfb alapbiztosításra irányadó rendelkezésekkel.

Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítás díj a kgfb alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén a kgfb alapbiztosítás és a kiegészítő casco biztosítási szerződés is megszűnik.

Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított feladóvevény vagy díjbekérő levél, úgy a szerződőnek kötelessége a tőle elvárható bármilyen módon teljesíteni a díjfizetést (pl.: átutalás, készpénzes befizetés, stb.).

Amennyiben a biztosított gépjárművet a Magyarországi forgalom- ból véglegesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése, és a biztosítási szerződés ezzel egyidejűleg megszűnik.

Amennyiben a biztosított gépjárművet a Magyarországi forgalom- ból ideiglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel a kgfb alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.) úgy a biztosító kocká- zatviselése, és a biztosítási szerződés is szünetel. A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.

A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés a kgfb alapbiztosítás bármely okból történő megszűnésével egyide- jűleg megszűnik.

A kiegészítő casco biztosítási szerződést a felek a biztosítási idő- szak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

5. fejezet

Külön feltételek külföldi utazás esetére

I. A robbanás- és tűzkárt az illetékes külföldi tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

II. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladékta- lanul értesíteni köteles a biztosítót. A végleges helyreállításra csak Magyarországon kerülhet sor kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a káresemény helyén a helyreállítás gaz- daságosabban megoldható, vagy a biztosító a kárbejelen- téstől számított 2 munkanapon belül a káresemény helye szerinti helyreállítást a biztosított ez irányú írásbeli kérelme alapján engedélyezi.

A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító által megjelölt külföldi biztosítóintézetek – segít- ségnyújtás keretében a meghatározott keretösszegen belül

– a mozgásképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságának figyelembevéte- lével megelőlegezik. Szükségjavítás alatt olyan javítási mun- kák elvégzése értendő, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik.

III. Amennyiben a gépjármű a II. pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról a biztosító jogosult dönteni. A külföldi biz- tosítóintézet díjmentesen lehetővé teszi a biztosítóval való kapcsolatfelvételt. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.

IV. Ha a biztosított a külföldi biztosítótól pénzbeli segítség- nyújtásban részesült, úgy az önrésznek megfelelő összeget, ha pedig a pénzbeli segítségnyújtás mértéke (forintösszege) az önrésznél kisebb, úgy a pénzbeli segítségnyújtás teljes összegét a segítségnyújtástól számított 30 napon belül köteles a biztosítónak forintban visszafizetni.

6. fejezet Önrészesedés

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában érvényes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.

7. fejezet

A biztosító szolgáltatásának esedékessége

I. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegsze- rűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szük- séges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

• Kárbejelentő

• Tanúk nyilatkozatai

• Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

• Bankszámlaszám

• Nyilatkozat előzménykéréshez

• Ügyfél elérhetősége

• Gépjármű adatlap

Jogalapot igazoló okiratok

• Igazságügyi szakértői vélemény

• Egyéb szakértői vélemény

• Szakhatósági iratok

• Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

• Tűzvizsgálati jelentés

• Rendőrségi igazolás

• Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

• Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

• Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vezetői engedély

9

• Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

• Tachográf adatlap

• Díjfizetés igazolása

• Menetlevél

• Fuvarlevél

Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló

iratok

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

• Hagyatékátadó végzés

• Gyámhatósági rendelkezés

• Öröklési bizonyítvány

• Lemondó nyilatkozat

• Meghatalmazás

• Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata,

meghatalmazása

• Átruházó nyilatkozat

• Azonosítási adatlap

• Orvosi zárójelentés

• Orvosi lelet

• Ambuláns kezelőlap

• Aláírási címpéldány

• Adásvételi szerződés

• Forgalmi engedély

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos

okiratok

• Üzembentartói szerződés vagy okirat

• Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

• Közjegyzői okirat

• Munkáltatói nyilatkozat

• Bérleti- vagy lízingszerződés

• Szerződés gépjármű kölcsönadásról

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)

• Bontási igazolás

Kár összegét igazoló dokumentumok

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Audatex kalkuláció

• Eurotax kalkuláció

• Eurotax káridőponti érték számítás

• Kereskedői ajánlat maradványértékre

• Bizonylat maradvány értékesítéséről

• Munkalap

• Garanciajegy

• Fotó

• Bankszámlakivonat

• Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Szervizkönyv

• Gépkocsi tárolási számla

• Szállítási számla

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követe- lését érvényesíthesse.

Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

II. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő vagy biztosított nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a biztosított kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

8. fejezet Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kocká- zatból kizárt események)

I. A káresemény

I.1. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve állam- igazgatási szervek intézkedései során következett be,

I.2. ionizáló sugárzás hatására következett be,

I.3. a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tartozékaiban következett be.

II. Felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgár- háború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából ter- rorcselekménynek minősül különösen az olyan erő- szakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

9. fejezet

A szerződő/biztosított kötelezettségei

I.1. Kár esetén a káreseményt az Általános vagyonbiztosítási feltételekben (IX. xxxxxxx) írtak szerint kell a biztosító részére bejelenteni.

I.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapítá- sához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának elle- nőrzését.

I.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági

eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

I.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biz- tosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

I.5. Tűz vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnál.

II. Amennyiben a biztosított a szerződéskötés során olyan lényeges körülményt hallgat el vagy nem a valóságnak megfelelően tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményét (lásd 11. fejezet II. pont) nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a biztosító káresemény esetén fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően feltüntetett

10

körülmény ismeretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biztosítási szolgáltatás nyújtására.

III. Változásbejelentési kötelezettség

III.1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

III.2. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjár- mű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elide- genítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerző- dés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

III.3. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változásbejelentési vagy felvilágosítás-adási köte- lezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változásbejelen- tési, valamint az 544. §-a szerinti felvilágosítás-adási kö- telezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

III.4. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideigle- nes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

10. fejezet

Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kár- enyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzés- sel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biz- tosítóhoz fordulhat.

11. fejezet

A biztosító mentesülése

I. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő al- kalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmu- lasztották. Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha az a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat sértett.

II. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelen- ségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgál- tatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges kö- rülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat, vagy a valóságnak nem megfelelően közöl.

III. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a 9. és 10. fejezetben foglalt kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

12. fejezet

A szerződésben érintett felek jogállása

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint kiterjed a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost.

13. fejezet Elévülés

A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. §

(1) bekezdésében meghatározott általános öt éves elévülési időtől.

Jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével elévülnek.

14. fejezet

Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása

A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás alapdíjának és/vagy önrészesedésének mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak és szervizdíjak mértékének változására figyelemmel, a biztosítási szerződés évfordulójának napjától kezdődő hatállyal módosíthatja.

A biztosítási díj és/vagy önrészesedés jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási alapdíj és/vagy önrészesedés módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles megfizetni.

15. fejezet

A szerződés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak írásban

történhet.

16. fejezet Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

Jelen feltétel 2011.11. 01-jétől hatályos.

11